racionalizmus: felvilágosodás egyik filozófiai rendszere, ész szóból származik, észszerűség alapján

vizsgálja a világot, módszere a dedukció, Sapere aude! (Merj gondolkodni) – Horatius, képviselője
Descartes – kartéziánusok
empirizmus: felvilágosodás egyik filozófiai rendszere, tapasztalat szóból ered, világ jelenségeit meg
kell tapasztalni, abból kell következtetéseket levonni, módszere az indukció, képviselői: Bacon, Locke
dedukció: általánostól jut el az egyeshez
indukció: egyes adatokból az általánosításhoz
sapere aude: Merj gondolkodni! - Horatius
cogito ergo sum: Gondolkodom tehát vagyok. - Descartes
ateizmus: Isten létezésének teljes tagadása
deizmus: Isten megteremtette a világot, de továbbá nem avatkozik bele, természeti törvények
irányítják
teizmus: Isten örökkévaló, mindenható, mindentudó, aki megteremtette a világot
panteizmus:egyenlő a természettel, a világ minden jelenségében tetten érhető.
robinzonád: olyan kalandregény, amelyben a hős egy szigetre kerül és ott berendezi az életét,
civilizációt teremt
szatíra: nézőpont, ábrázolási módszer, a komikus ábrázolás egyik fajtája, minden műnemben,
műfajban fellelhető, megsemmisítő gúnnyal, kárörvendve vagy haragos dühvel mutatja be az ábrázolni
kívánt jelenséget, a fölényes elutasítást az irónia, a haragot a szarkazmus felhasználásával éri el
irónia: stilisztikai – retorikai fogalom, a gondolatalakzatok egyik fajtája, a gúny szelídebb formája, a
nevetségessé tevés eszköze, lényege, hogy az elbeszélő ellenkezőjét mondja annak, amit érez,
látszólagos dicséret
szarkazmus: indulatos durva, sértő gúny
groteszk: esztétikai minőség, azáltal, hogy egymással össze nem illő, egymást valójában kizáró
ellentétes elemeket bizarr módon társít össze, egyszerre komikus és félelmet keltő hatást vált ki
utópia: jövőben elképzelt tökéletes társadalom
tézisregény: Olyan regényfajta amelynek középpontjában egy flizófiai vagy erkölcsi tétel áll
pikareszk regény: Olyan regényfajta amelynek középpontjában egy szegény, csavargó társadalom
peremén álló személy áll
napló-és levélregény: szentimentalizmus jellegzetes regénytípusa, a történet a szereplők leveleiből
bontakozik ki, E/1 előadásmódja lehetővé teszi az önelemzést, a lelki folyamatok belső nézőpont
szerinti ábrázolását
komédia: dráma műnemébe tartozó műfaj, uralkodó esztétikai minősége a komikum, olyan
értékszerkezet, melyben értékhiány lepleződik le, vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá
helyzetkomikum: megtévesztésen vagy félreértésen alapuló helyzet, melyben a komikus hős
csapdába kerül
jellemkomikus: szereplő jelleméből következik, például másnak akar látszani, mint amilyen
valójában, s a látszat és valóság ellentéte gyorsan kiderül
Sturm und Drang
drámai költemény