Az újabszolutizmus kül- és belpolitikai kudarca

1. Az októberi diploma és a februári pátens:

a. Ausztria nagyhatalmi külpolitikát folytatott  folyamatos kudarcok  megrendült az
önkényuralmi rendszer
b. Ferenc József menesztette Bachot: a konzervatív arisztokrácia felé nyitott (elképzeléseik:
októberi diplomában: 1848 előtti berendezkedést kívánta visszaállítani)
c. a diploma a magyar önállóságot az 1848 előtti állapotokhoz képest jelentősen korlátozta 
Deák és a magyar vezető réteg ragaszkodott az 1848-as követelésekhez
d. a februári pátens: 1861: erősítette a birodalmi központosítást és az alkotmányos vonásokat
e. elutasították az alkotmányosság korlátozását, a birodalom föderális, szövetségi fellépését
f. az elutasítás formájában az országgyűlés nem volt egységes
i. Deák és hívei feliratban fogalmazták meg álláspontjukat
ii. az ogy. másik csoportja határozatban nyilvánította ki véleményét
g. Deákék szereztek többséget
2. A provizórium: 1861-1865
a. az uralkodó feloszlatta az országgyűlést és ismét felfüggesztette az alkotmányos intézmények
működését
b. provizórium: átmeneti korszak: nem tért vissza a hatalom az erőszakos módszerekhez
c. Ausztria az erős nemzetállamok mellett csak szilárd belső viszonyok mellett tarthatta meg
nagyhatalmi állását
d. az országgyűlés feloszlatása után ismét alkalmazott passzív ellenállást a magyar vezető réteg
nem bírta sokáig
e. a birodalom védheti meg a magyarság vezető szerepét
f. Deák Ferenc megírja húsvéti cikkét: 1865: ha az alkotmányosságot visszaállítják, a magyarok
hajlandóak engedni a 48-as alapból a közös külpolitika, a védelem és a pénzügyek
tekintetében (Pragmatica Sanctio-ból vezette le)
g. az uralkodó összehívta az országgyűlést: 1865