Különböző vallások étkezési szokásai

Ha valaki a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozik, ismernie kell a különböző

vallások étkezési előírásait, és más népek étkezési és italfogyasztási szokásait. Amikor
vendéget fogadunk a világ bármelyik végéről, tisztelnünk kell a vallásos érzületét és az
étkezéssel kapcsolatos kívánságait.
A zsidó konyha
 A kóser konyha
A zsidó konyha tartalmazza talán a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és
tálalására vonatkozóan. Éppen ebben rejlik különlegessége.
A zsidók számára fogyasztható, azaz kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik
vissza, és sajátosságai a Biblia számos vallási előírásában gyökereznek. Az előírások
többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma
is ragaszkodnak. A zsidó ételekre vonatkozó fő törvények lényegében három
csoportra oszthatók:
o Csak kóser hús fogyasztható!
"Ne egyetek semmiféle utálatosat. Ezek az állatok, amelyeket ehettek:
szarvasmarha, juh és kecske, szarvas, gazella és dámvad; vadkecske,
antilop, nyársas antilop, és kőszáli zerge"
[ Mózes V. könyve 14,3-5]
Ez a törvény a különböző állatok húsát tiszta (kóser) és tisztátalan, tiltott
(tréfli) húsokra osztja. Tisztátalan az elejtett és széttépett állatok húsa, a
disznó, a nyúl, a teve, és a ló húsa. A disznóé olyan mértékben tisztátalan,
hogy igazából hozzáérni sem szabad! A marha, a szárnyasok (a strucc
kivételével), a bárány és a kecske viszont kóser húsnak minősülnek, és a
halak közül azok, amelyek uszonnyal és pikkellyel rendelkeznek. (Ezért
nem ehető például a harcsa és az angolna, illetve a tengeri halak jó része).
 o A tejes és a húsos ételek különválasztása
"A gödölyét ne főzd meg anyja tejében."
[Mózes V. könyve 14,21]
Ez a rövid bibliai idézet a gyökere annak, hogy a zsidó konyhában nemcsak
a tejes és a húsos/zsíros ételek, de az ezek elkészítéséhez használt edények
is elkülönülnek, sőt, azok az eszközök is, amelyeket a táplálkozás során
igénybe vesznek. Pl. konyharuha, abrosz, sótartó, kenyérkosár stb.
Ezek az edények és eszközök a konyha különböző helyeire kerülnek a
tárolás során is, és a mosogató külön medencéiben tisztítják őket. Vannak
azonban olyan ételek, amelyek sem a húsos-, sem a tejes kategóriába nem
tartoznak, a párvék (párosak), ezek mindkét ételcsoporttal vegyíthetők.
Párvék például a kóser halak, a tojás, és minden olyan dolog, ami a földből
terem (pl. zöldségfélék, magvak, gyümölcsök, cukor, só, kávé stb.) .
o A húst vérteleníteni kell!
"Csupán a vérét nem szabad elfogyasztanotok, azt öntsd a földre, mint a
vizet."
[Mózes V. könyve 12,16]
A vér tilalma szerint csak kivéreztetett hús fogyasztható. A vallási törvény
előírja, hogy a húsokat fél óráig vízben, egy óráig sóban kell áztatni, majd
háromszor kiöblíteni, hogy minden vérrög kioldódjon belőle. A májat főzés
előtt alapos sütéssel vértelenítik, a szív csúcsát pedig le kell vágni mielőtt
elkészítik. Az állat levágásánál fontos, hogy az állatot csak képzett
szakember (sakter) vághatja le - egyetlen vágással, hogy minél kevesebbet
szenvedjen.
A katolikus keresztény vallás étkezési előírásai
A vallási ünnepeknek meg van a sajátos hangulatuk, kialakultak az ünnepi szokások, ünnepi
ételek és az egyes ünnepeknek a hagyományos étrendjei is. Az ünnepi örömök között fontos
helyen szerepel mindaz, amit a fehér asztal nyújthat ilyen alkalmakra. Itt nem csupán az
étkezések bőségéről van szó. A magyar nyelvnek van egy sajátos kifejezése a bőséges ünnepi
étkezések jelölésére, "nagykanállal enni". Az ünnepi érzéshez hozzájárulhatnak azok a
jellegzetes fogások, ételek, amelyeket a "hagyomány ír elő" a jeles, ünnepi napokra.
 Karácsony
Az egyházi év az adventtel kezdődik, majd jön a karácsony és a többi ünnep. A
karácsonyt megelőző időszakot a szegényesebb böjtös ételek, az ünnepeket
gazdag, többfogásos étrendek jellemzik. A karácsony böjtje szenteste ér véget.
Ma már egyházi szempontból nem böjt. Innen a szokás, hogy december 24-én
ebédre böjti bablevest /hús nélkül/, tojáslevest, mákosgubát, mákosmetéltet, de
általában hústalan ételeket fogyasztottak. Karácsony, Jézus születésének, a
szeretetnek ünnepe. Számos családnál ma is halászlé, halleves vagy borleves,
rántott hal, esetleg más halétel szerepel a szenteste ünnepi étrendjében. A
szokások eltérőek, sok helyen már ilyenkor asztalra kerül a pulykasült vagy
töltött káposzta. Karácsony első ünnepén "Nagykarácsony napján" az ebédet
általában a pompás, erőteljes, aranyszínű húsleves nyitja meg. Ez a leves
készülhet tyúkból, pulykából, pulykaaprólékból, benne zöldség, gomba,
májszeletkék és finommetélt. Az ételsor fénypontja azonban általában a
pulykapecsenye, tűzdelve gesztenyével, mandulával töltve, vörösborban párolt
szilvával körítve. Régen szokás volt a karácsonyi pulykát dióval hízlalni, így
ízesebb lesz a húsa. Elsősorban a mellrész az igazi csemege. Vidéken ilyenkor
van a disznóvágások ideje, amikor is orjaleves és disznótoros ételek kerülnek az
ünnepi asztalra.
A karácsonyi ételek rendjében fontos szerep jut a dús töltelékű, fényes
márványos diós és mákos kalácsnak, melyet bájglinak vagy bejglinek is
neveznek. Készülhet omlós vagy egyszerű kelt tésztából, a töltelékhez lehet
mazsolát, almát, datolyát, csokoládét, mézet, birsalmasajtot keverni. Az ünnepi
asztalról nem hiányozhat a bor sem.
 Szilveszter
A magyar konyha régi hagyományai szerint Szilveszter estéjén nyulat, halat,
őzet vagy szárnyast kell enni, mert - úgymond - a hal elúszik, a gyorslábú nyúl
vagy őz elszalad, a szárnyas elröpül az óesztendő minden gondjával, bajával.
Éjfélkor pezsgőt bontanak, a szilveszteri asztalra korhelyleves, virsli, töltött
káposzta kerül.
 Ugyancsak hagyományként említik a régi szakácskönyvek a szilveszteri
krampampuli készítését.
 Újév
Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves, savanykás,
pikáns ízével kicsit segített a szilveszteri másnaposságon, de szokás lencse-,
bab- és csirkelevest is készíteni. A főétel azonban újévkor a malac, amely
ormányával felénk túrja az új esztendő szerencséjét. A szopós malacsorból
kikerült, kellőképpen elkészített, piros-ropogósra sült malac a jó ízek
harmóniájával telített étel, régtől fogva híres készítménye a magyar konyhának.
Találkozhatunk azonban a szerencse e szimbólumával malacpörkölt formájában
is. Ez is csak szopóskorú malacból készülhet, puhahúsú minden, felesleges
zsírtól mentes, hogy a pörkölt a kissé másnapos gyomrúaknak se legyen nehéz.
Édes-nemes, csípősségmentes de tűzpiros paprikával készült igazi magyaros
étel, a házitarhonya illik hozzá.
Desszertként szokás csörögefánkot adni, de főleg vidéken találkozhatunk a
karnevál előhírnökével a farsangi fánkkal is.
 Farsang
A farsang, a mulatságok idején bőségesen étkeztek, de kiadós húsételeket
fogyasztottak. Elterjedt a kocsonya készítése sertéskörömből, sertéshúsból, és a
farsangi fánk, mint az ünnep jellegzetes tészta ételeinek fogyasztása. A fánknak
vidékenként más-más változatát sütötték, így ismert a túrófánk, az almafánk, a
kubikosfánk, a csörögefánk stb.
Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok és kezdetét vette a böjt.
 Nagyböjt
Hamvazószerdát követő csütörtökön egy napos böjt után felfüggesztették a
böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló,
tobzódó vagy torkos csütörtök a neve. A nagyböjt hamvazó szerdával kezdődik.
nap jellegzetes böjtös ételei a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek, a
savanyúkáposzta esetleg heringgel. Régen a kocsmákban a farsangi mulatságok
után égő gyomrukat sörrel csillapító törzsvendégek ingyen kapták ilyenkor a
káposztát.A nagyböjt a keresztény húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő és
 böjti idő. Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazó szerdán
elmosták és csak húsvétkor vették elő őket. Húst és zsíros ételeket nem ettek a
nagyböjtben, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti ételek
voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek,
sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és
halételek.A nagyböjt a keresztény húsvétot megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó
szakasza. Virágvasárnappal kezdődik. Nagypéntek Krisztus szenvedésére és
kereszthalálára való emlékezés napja, szigorú böjt. Halat, tojást, olajos
savanyúkáposztát, aszalt gyümölcsöket, pattogatott kukoricát, tehát jellegzetes
böjti ételeket fogyasztottak. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. A
konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel, kalácssütéssel, a húsvéti
előkészületekkel telik. Sonka nélkül nem múlhat el húsvét. A templomból
hazaérve volt szokás megszegni a húsvéti sonkát. Melegen borsó-, lencse-,
burgonyapüré, esetleg paraj illik hozzá. Hidegen felszeletelve, levében főtt
füstölt kolbásszal, főtt cikkekre vágott tojással és reszelt tormával, retek,
újhagymával, céklával körítve kerül az ünnepi asztalra. A füstöl sonka levéből
készítették az ún. kaszáslevest. A vacsora befejező fogása a húsvéti diós és
mákos kalács vagy patkó. A kalács évszázadok óta a magyar konyha -
elsősorban persze a paraszti konyha - rangos ünnepi tésztaétele. Előfordul
különböző formákban, szerepel a húsvéti, a karácsonyi, a lakodalmas asztalokon
is.A húsvét tulajdonképpen a húsvét vasárnapja a keresztény egyházakban
Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A magyar elnevezés onnan származik,
hogy a hívők nagyböjt után e napon kezdték meg a húsevést.
 Húsvét
A húsvét jellegzetes étele a bárány. A húsvéti bárány Jézust jelképezi, akinek
előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók ettek az egyiptomi kivonulás
alkalmával. A bárányt változatosan, sokféle formában készítik, pl. tartalmas
bárányfejleves, az erdélyies csípős, pikáns tárkonyos bárány, báránypörkölt,
tejfölös báránypaprikás. Ugyancsak vonzó az aranysárgára sütött rántott
bárányszelet, vagy a szalonnával tűzdelt, ropogósra sült gerinc. Lényeg, hogy
alapanyagként gyenge, finomhúsú szopós bárány szolgáljon, melynek megsütött
 húsához jól illenek a prímőr tavaszi zöldfőzelékek, zöldsaláták és a tepsiben sült
pirított burgonya. Az ünnepi ebédre tálalt bárányt, különféle fogások vezethetik
be és követhetik. Előételként adható az előző estéről maradt hideg füstölt sonka,
a húsleves májgombóccal vagy egy erdélyi kapros töltött káposzta. A választék
kedvéért adhatunk tortát, süteményeket, de nem maradhat el a diós, mákos
kalács sem. Húsvét hétfőjének hagyományos étele a tavaszi rántott csirke.
Az iszlám vallás ünnepi és étkezési előírásai
 Reggelire fehérsajt, datolya, olajbogyó, frissen készült lángos és kenyér a megszokott
ételek. Egyiptomból keletre a csicseriborsó, és a citromlével, olívaolajjal
szezámmaggal ízesített egyiptomi barna lóbab.
Ebédre, vacsorára főtt ételt fogyasztanak. Ez leggyakrabban zöldségféle kevés hússal
elkészítve, olajbogyó, saláták.
 Népszerű zöldségféléik a paradicsom, a padlizsán, a sárgarépa, burgonya, a tökfélék.
Sok vöröshagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, zöld koriander levelet,
bazsalikomot, metélőhagymát, kaprot használnak fűszerként.
Általánosan elterjedt és kedvelt fűszerük a fodormenta, amivel a húsos, a zöldséges
ételeket, de teát is ízesítik. A fűszeres ételekbe szívesen csavarnak citromlevet, vagy
kanalaznak hozzá, hideg, savanykás vízzel és sóval kevert joghurtot.
 A húsok közül a birkahús a legkedveltebb, de fogyasztják a marhahúst és a baromfit is.
A húsokból készült nemzeti specialitások a parázson, nyárson sült kebabok, amelyeket
különféle fűszerekkel, rizzsel és vajjal tálalják. Kedveltek a folyami és tengeri halak is.
 A joghurt, mint ételízesítő számos ételüknek biztosít kellemes, savanykás, pikáns ízt,
de vannak más tejtermékek is. Az étkezéseknél nem hiányozhatnak a friss zöld saláták,
az erősen ecetes savanyúságok, az olajbogyó. Az asztalon mindig áll egy kancsó jeges
víz. Étkezés végén gyümölcsöket fogyasztanak, ezt követi a tea vagy kávé, amelyek
elkészítése szertartásszerű és nap minden szakaszában szívesen megismétlik. A
kávéhoz, teához fogyasztott sütemények olajos magvakkal készülnek méz
felhasználásával, általában az európai ízlésnek túl édesek.
 A magyar vendéglátás szempontjából tehát ügyelni kell, hogy az iszlám vallásúaknak
ne adjunk sertéshúst, sertéshúsból készült felvágottakat, ragukat püréket.
Az étkezés tizenkét alapszabályát Haszan, Mohamed próféta
unokája foglalta össze:

 Tudnod kell, hogy az ételt Isten adta neked!

 Elégedj meg avval, amit neked adott!
 Mielőtt hozzáfognál az evéshez mondd: "biszmilláh" /Isten nevében/!
 Étkezés után mondd: "alhamolulilláh" /Istennek hála/!
 Étkezés előtt moss kezet!
 Az asztal baloldalán foglalj helyet!
 Jobb kezed három ujjával egyél!
 Ha befejezted az evést, nyald meg az ujjaidat!
 Egyél a közvetlenül előtted lévő tálból, annak is a feléd eső részéből!
 Végy kis falatokat!
 Jól rágd meg az ételt!
 Ne bámuld a veled együtt étkezőket!

Hinduizmus
 A szent tehén húsát tilos fogyasztani. Egyes kasztok egyáltalán nem esznek húst!
 A brahmanok és a magasabb kasztok "tiszta" zöldségeket és gabonaféléket
fogyasztanak.
 A szeszes italok az úgynevezett negatív kategóriába tartoznak és a brahmanok számára
tiltottak. A többiek is csak mértékkel fogyaszthatnak alkoholt.
 Étkezés előtt kötelező fürdőt venni és tiszta ruhába öltözni. Különböző kasztba tartozó
emberek nem ehetnek együtt.
 A konyha a ház legszentebb helye. Mindenki magában, csendben eszik.
Buddhizmus
 A szigorúbb Mahájána-hívők vegetáriánusok. A kevésbé szigorú Hinájána hívői
mindent fogyasztanak, de csak naponta kétszer étkezhetnek, egyszer kora reggel és
egyszer délelőtt!
 A Mahájána hívők nem fogyasztanak hússal együtt főzött zöldségeket.
 Tilos a szeszes italok fogyasztása!
 Ha az elhunyt vegetáriánus volt, nem szabad húst enni a temetés után.
 Az idősek tiszteletét szolgálja, hogy ők a többiek előtt kezdhetnek étkezni.