Athéni demokrácia

Intézmények és feladataik:
- Népgyűlés: Az athéni polisz legfőbb döntéshozó testülete volt. Ide
minden athéni polgárnak joga volt elmennie, és itt hozták meg az összes
fontos politikai döntést. Hetente ülésezett
- Tanács: A népgyűlés előkészítő testülete volt. Tagjai, véletlenszerűen
sorsolt athéni polgárok voltak, akik egy évig szolgáltak. Az 500 fős tanács
feladata az volt, hogy előkészítse a döntéseket a Népgyűlés számára
- Cserépszavazás: Ez egy különleges intézmény volt, amely lehetővé tette
az athéni polgároknak, hogy egy időszakonként száműzzék az államból
azokat, akiket a város veszélyesnek talált. A cserépszavazás során az
állampolgárok agyagcsempékbe írták azt a nevet, akit száműzni akartak,
és a legtöbb szavazatot kapó személynek el kellett hagynia Athént tíz
évig.
- Heliász: Az athéni jogrendszer egyik fontos eleme volt a Heliász, amely
egy bírósági rendszerként működött. Itt az athéni polgárok peres
ügyeiket rendezték, és az ítéleteket a polgárok közösen hozták meg.
A legtöbb megbizatás 1 évre szólt.
Szempont volt hogy a lehető legtöbb polgár feladathoz jusson.
Sokmindent sorsolással döntöttek el.
Életüket sztratégoszokra bízták
a korszak emblematikus államférfia Periklész

Fogalmak: - Polisz: Az ókori Görögországban használt kifejezés egy önálló

városállamot vagy várost jelentett.
- Arisztokrácia: Az arisztokrácia egy olyan társadalmi rendszer vagy
politikai rendszer, amelyben a hatalmat és a vezetői pozíciókat az eliték,
vagyis az intézményesített vagy természetes módon kiválasztott elit
csoportok birtokolják. Az arisztokráciában a vezetői pozíciókra való jogot
gyakran az egyén származása, vagyonának nagysága vagy társadalmi
státusza alapján kapják meg.
- Démosz: A görög politikai és társadalmi gondolkodásban és
terminológiában az állampolgárok, a közösség vagy a népesség
szinonimája.
- Sztartégosz: Az ókori Görögországban a hadsereg vezetőjét,
parancsnokát jelentette. Végrehajtó hatalom, 10-en vannak, a rangidős
az első sztratégosz. Ez a megbizatás meghosszabbítható volt
- Politika: Politikosz szóból ered. A "politika" eredetileg a városállam
(polisz) ügyeivel, irányításával és kormányzásával kapcsolatos
tevékenységeket foglalta magában.
- Demokrácia: A "demokrácia" a görög "dēmokratía" szóból származik. Itt a
"dēmosz" azt jelenti, "nép", míg a "kratia" az "uralom" vagy "hatalom"
jelentése. Tehát a demokrácia szó szerint a "nép uralma".
- Napidíj: A napidíj az ókori görög városállamokban alkalmazott rendszer
volt, amely szerint a polgároknak fizetést vagy jövedelmet biztosítottak
azokért a közszolgálatokért, amelyeket vállaltak. Ezt a szegények fizették
és ennek ellenében politizálhattak.
- Állampolgárok: Csak a szabad születésű athéni férfiaknak volt joguk
állampolgárságra. Az állampolgárok részt vehettek a politikai
döntéshozatalban
- Rabszolgák: Athénban sok rabszolgát használtak fel különböző háztartási,
mezőgazdasági és ipari munkákra. A rabszolgák teljesen jogfosztottak
voltak és a tulajdonosuk vagyonához kötöttek.

Párhuzamok és különbségek az antik athéni demokrácia és a modern

parlamentáris demokráciák között:

- Párhuzamok:
- Részvétel: Mind az antik athéni demokráciában, mind a modern
parlamentáris demokráciákban a polgároknak részt kell venniük a
politikai életben. Az athéniak közvetlenül szavaztak, míg a modern
demokráciákban a polgárok által választott képviselők képviselik őket.
- Jogok és szabadságok: Mindkét típusú demokrácia hangsúlyozza az
egyéni jogokat és szabadságokat, bár az antik athéni demokráciában a
jogok korlátozottak voltak az állampolgárok számára.
 - Demokratikus elvek: Az athéni demokráciában és a modern
parlamentáris demokráciákban egyaránt fontos az egyenlőség és a
részvétel demokratikus elve.

- Különbségek:
- Részvétel mértéke: Az athéni demokrácia közvetlen részvételen alapult,
míg a modern demokráciákban a polgárok által választott képviselőkön
keresztül történik a döntéshozatal.
- Polgárság kiterjedtsége: Az antik athéni demokrácia csak a szabad
születésű athéni férfiaknak biztosított teljes polgári jogokat, míg a
modern demokráciák általában sokszéleskörűbb polgárságot foglalnak
magukba, beleértve a nőket és a kisebbségeket is.
- Méret és komplexitás: Az athéni demokrácia egy viszonylag kis
városállamban működött, míg a modern demokráciák országokon vagy
területeken belül működnek, sokkal bonyolultabb és differenciáltabb
rendszert alkotva.

Személyek:
Pallasz Athéné:

Periklész: