Tömegpont perdülete

Pontrendszerek mozgása

Dömötör Piroska
Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék

c Horváth András és Giczi Ferenc

2022-03-01.

1 / 13
Tömegpont perdülete

2 / 13
Perdület (Impulzus momentum)

Kérdés: Mennyire van egy test mozgásának egy origó körüli keringés,

forgás jellege?
Perdület deníciója

N = r × p = m(r × v)

A vektoriális szorzat deníciója

szerint
I Nagysága:

N = r · p · sin α

I Iránya: Jobbkéz-szabály
A perdület vektor iránya mer®leges r és p síkjára.
[Az ábra síkjára befelé mutat]
3 / 13
Perdület (Impulzus momentum)

Speciális eset
A test egy origón átmen®, rögzített tengely körül kering, attól állandó
távolságban.

N = r · p = r · (m · v) = r · m · (r ω) = (mr2 ) · ω.

4 / 13
A forgatónyomaték és a perdülettétel.

Mi változtatja meg egy tömegpont lendületét?

dp d(m · v) dv
= =m· =F
dt dt dt

Mi változtatja meg egy tömegpont perdületét?

dN
=?
dt

dN d(r × p) dr dp dp
= = ×p +r× =r× =r×F =M
dt dt dt dt dt

5 / 13
A forgatónyomaték és a perdülettétel.

Forgatónyomaték deníciója

M =r×F
A vektoriális szorzat deníciója
szerint
I Nagysága: "Er® · er®kar"

M = r·F ·sin α = F ·(r·sin α)

I Iránya: Jobbkéz-szabály
A forgatónyomaték vektor iránya mer®leges r és F síkjára.

6 / 13
A forgatónyomaték és a perdülettétel.

Perdülettétel:

dN
=M
dt
A tömegpont perdületének id® szerinti deriváltja egyenl® a rá ható er®k
forgatónyomatékával.

A perdület megmaradásának tétele

Ha M = r × F = 0, akkor N = r × p = állandó
Ha egy tömegpontra nem hatnak er®k, vagy ha ezek
forgatónyomatékainak ered®je zérus, akkor a tömegpont perdülete állandó.

Példa: Centrális er®tér: F k r

7 / 13
Pontrendszerek mozgása

8 / 13
Bevezetés

Nézzük meg, mi mondható egy olyan rendszer mozgásáról, mely sok

tömegpont összessége.
Legyen n darab tömegpontunk:
I mi tömeggel
I ri (t) hely id® függvénnyel
I F i ered® er®vel az egyes tömegpontokra.
Newton II. törvénye minden tömegpontra igaz, így
d2 r i
F i = mi · ai = mi ·
dt2

Küls® és bels® er®k

n
(k)
X
Fi = Fi + F i,j
j=1 i6=j

9 / 13
Hogyan mozog a pontrendszer?

Egyrészt a rendszerre ható ered® er®

n n n n n
(k) (k)
X X X X X
Fi = Fi + F i,j = Fi + 0.
i=1 i=1 i=1 j=1 i6=j i=1

Newton III. törvénye alapján a bels® er®k kiejtik egymást.

Az össszegben minden F i,j mellett szerepel az F j,i = −F i,j is.

Másrészt
n n n
!  Pn
d2 r d2 d2

X X X
i=1 mi · ri
Fi = mi · 2i = 2 mi · ri = m0 · 2
dt dt dt m0
i=1 i=1 i=1

ahol m0 = a rendszer össztömege.

Pn
i=1 mi

10 / 13
Hogyan mozog a pontrendszer?

Tömegközéppont
Pn Pn
i=1 mi · ri i=1 mi · r i
r0 = = P n
m0 i=1 mi
Az egyes tömegpontok helyének súlyozott átlaga.

A tömegközéppont helyvektora tehát úgy változik az id®ben, mintha egy

m0 össztömeg¶ testre csak a küls® er®k ered®je hatna:

n
X (k) d2 r0
Fi = m0 ·
dt2
i=1

11 / 13
Pontrendszer lendülete, lendületmegmaradás

Pontrendszer lendülete

n
" n #  Pn 
dri d X d i=1 mi · r i dr
X
p0 = mi · = mi · ri = m0 · = m0 · 0
dt dt dt m0 dt
i=1 i=1

A rendszer össz lendülete tehát az össztömeg és a tömegközéppont

sebességének szorzata.

A rendszer össz lendületének id®deriváltja tehát megegyezik a küls® er®k

ered®jével:
n
X (k) dp0
Fi =
dt
i=1

(k)
ha i=1 F i , akkor az össz lendület állandó.
Pn
Lendületmegmaradás:

12 / 13
Pontrendszer perdülete

Pontrendszer perdülete
n
X
N0 = r i × pi
i=1

Hogyan változik az össz perdület id®ben? Levezethet®, hogy. . .

A rendszer össz perdületének id®deriváltja megegyezik a küls® er®k for-

gatónyomatékának ered®jével.
" n # n
dN 0 d X X (k)
= ri × pi = · · · = ri × F i = M (k)
dt dt
i=1 i=1

(k)
ha i=1 r i ×F i , akkor az össz perdület állandó.
Pn
Perdület megmaradás:

13 / 13