KORSZERŰ TANULÁSI, TANÍTÁSI

MÓDSZEREK A
FELNŐTTKÉPZÉSBEN

A tanítás és a tanulás módszertana

Dr. Szőcs Andor PhD

Adjunktus – NYE AHI
 OKTATÁSI
MÓDSZEREK

MÓDSZEREK
ÁTTEKINTÉSE
 Oktatási helyszínek, helyzetek
• Intézményes oktatás
• Osztálytermi / nem osztálytermi (labor,
terep, könyvtár stb.) oktatás
• Elméleti/gyakorlati oktatás
• Közvetlen tanár/diák kommunikáció,
interakció
• Közvetett tanár/diák kommunikáció,
interakció
• Távoktatás, e-learning, nyitott oktatás
Önművelés
Az előadás

Monologikus szóbeli közlési módszer,

amely egy-egy téma logikus, részletes,
viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére
szolgál. Általában magába ötvözi az
elbeszélés és a magyarázat elemeit.
Az előadás indokai
A cél egy összefüggő gondolatmenet közlése.
A tananyag (abban a gondolatmenetben) nem
hozzáférhető más forrásból. Az írott szöveg
más mint a szóbeli előadásban hangzó
Az előadás szerkezete

Bevezetés (ráhangolás, utal,

összekapcsolás az előismeretekkel stb.)
Kifejtés - a téma elrendezése lehet
hierarchikus, szekvenciális (pl. időrend, ok-
okozati) a figyelmet fenntartják a példák,
utalások, hivatkozások
Következtetés, összegzés, lezárás és/vagy
a téma megnyitása (összekapcsolás más
témákkal)
A magyarázat

A magyarázat olyan monologikus

tanári módszer, amellyel törvényszerű
összefüggések, szabályok, tételek,
fogalmak megértését segítjük elő.
A magyarázat jellemzői

Értelmező, interpretatív magyarázat, amely

fogalmak, terminusok értelmét teszi világossá, példákat nyújt
rá, tipikus kérdőszava: Mi? Mit? Például: Mi a pedagógus
szerepe a vita vezetése során?
Leíró magyarázat, amely egy folyamat, struktúra
bemutatására szolgál, tipikus kérdőszava: Hogyan? Például:
Hogyan lehet az Internet segítségével külföldi könyvtárak
anyagában tájékozódni?
Okfeltáró magyarázat, amely jelenségek okainak
kiderítésére szolgál, tipikus kérdőszava: Miért? Például: Miért
teszi lehetetlenné a magas infláció a hallgatói kölcsönök
bevezetését?
A jó magyarázat
A hatékony magyarázatot logikus, világos, érdekes, tömör,
egyszerű és szenvedélyes, érzelmekkel kísért.
A magyarázat eredményességét növeli:
1. a célok megfogalmazása;
2. példák kiválasztása és bemutatása;
3. a magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak
alkalmazása;
4. audiovizuális eszközök alkalmazása;
5. részösszefoglalások, ismétlések beiktatása;
6. a tanulók/hallgatók előzetes ismereteinek számbavétele;
7. szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata
8. kérdések feltétele;
9. mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód;
10. vázlat készítése (táblán, írásvetítőn, diktálva).
Az elbeszélés & A (tanulói) kiselődás

Az elbeszélés (leírás) olyan monologikus, szóbeli közlési

módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat,
személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.
A hatás forrása: a példa és a történetmondás ereje.

A tanulói kiselőadás a tanítási-tanulási helyzetben olyan

„szerepcserére” épülő monologikus szóbeli közlési módszer,
amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a
tanulótól származik. Alapja a tanuló önálló tevékenysége,
forráshasználata, „kutatómunkája”
 A megbeszélés
A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési
módszer: a tanulók a pedagógus és/vagy egymás kérdéseire
válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.
Az eredményes megbeszélés jellemzői
a téma a tanulók előismereteire épül
a téma érdekes, élményszerű
a megbeszélés indítása problémafelvető, felfedeztető a megbeszélés
irányítása szempontjából lényeges indító, továbbvivő és ellenőrző kérdések jól
tervezettek
a légkör kötetlen és oldott legyen, amelyben kérdezni és hibázni is lehet,
a tanulók közbeszólhatnak, irányíthatják a megbeszélés menetét, kreativitásuk
megnyilvánulhat
a pedagógus a háttérből, rugalmasan, de határozottan irányít
biztosítja, hogy mindenki részt vegyen a megbeszélésben
a felfedezett hibákat, tévedéseket tapintatosan korrigálja
a tanulók válaszaiból kigyűjti a konstruktív elemeket, s ezekből egy világos kép
A kérdezés
A kérdezés célja, funkciója szerint a kérdés lehet:
érdeklődés- és figyelemfelkeltő; diagnosztizáló és
ellenőrző; információt kérő; szervező, instruáló;
gondolkodtató; strukturáló; véleményt, érzelmeket
feltáró. Az elvárható válasz jellege szerint: konvergens,
divergens nyitott/zárt
A kérdezés tipikus hibái ·szuggesztív, sugalmazó
kérdés ·eldöntendő kérdés ·a kérdés újrafogalmazása,
·a kérdés ismételgetése ·a kérdéseknek a tanár által
történő megválaszolása ·a tanulói válaszok rendszeres
ismétlése
A visszacsatolás és értékelés
Cél: a megerősítés, a tartalmas visszacsatolás, a
bátorító értékelés
A vita A vita dialogikus szóbeli közlési módszer,
amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a
gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése.
A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot
élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita
menetét. (vö. DISPUTA-módszer)
A vita vezetése ·a célok közlése, a vita szabályainak,
időtartamának ismertetése ·a vita
exponálása,fókuszálása ·a vita levezetése, a a vita
lezárása ·a vita eredményeinek összegzése
Szemléltetés
A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan
szemléletes oktatási módszer, amelynek során a
tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok
észlelése, elemzése történik.

A szemléltetés hatása ·A szemléltetés hozzájárul a

képszerű, gondolkodás fejlesztéséhez, ·a kiinduló bázis
megteremtésével a fogalomalkotáshoz, illetve a
tevékenység elsajátításához ·a gyakorlati alkalmazási
lehetőségek feltárásához a a tanult jelenségek
szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához,
·azérdeklődés fenntartásához ·a tanultak
alkalmazásához
A projektmódszer
A tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok
közös tevékenységére építő módszer
a megismerési folyamatot projektek sorozataként
szervezi meg.
A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek a
középpontjában egy gyakorlati természetű probléma
áll.
A témát a tanulók széles körű, történeti, technikai,
gazdasági összefüggésében dolgozzák fel, így
hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását
igényli a módszer alkalmazása.
A projektmódszer alkalmazásának
lépései (1)
a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása (egy
eredeti és kreatív projekt kiválasztása, miközben sok
ötletet megvitatnak és elvetnek) magában is kreatív
feladat,
a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek,
munkaformák),
kivitelezés (az eredményes megvalósítás érdekében
a tanulók önálló kutatást is végezhetnek, de a
pedagógust is kérhetik, hogy adja át a szükséges
ismereteket)
A projektmunka lépései (2)

A projekt zárása, értékelése

A zárás és értékelés magában foglalja a projekt
bemutatását egy színdarab, rádiójáték, videofelvétel vagy
kiállításon közszemlére bocsátott makett, modell,
diagram stb. formájában, valamint a bemutatott
produktumok értékelését.
Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal.
(Például egy rádiójátéknál 10%-ot adhatunk az
eredetiségért, 40%-ot a szövegkönyv minőségéért,
beleértve annak nyelvtani és helyesírási színvonalát,
40%-ot a bemutatásért és 10%-ot az együttes munka
minőségéért.)
A kooperatív tanulási módszerek

A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős)

kis csoportokban végzett tevékenységén alapul.
Az ismeretek és az intellektuális készségek
fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális
készségek, együttműködési képességek
kialakításában.
Kooperatív módszerek
csoportos tanulás heterogén kiscsoportban
Mozaiktanulás
csoportos kutatás
csoportos vetélkedő
A szimuláció, a szerepjáték, a játék

A szimuláció, a szerepjáték és a játék

olyan oktatási módszerek, amelyekben a
tanulók tapasztalati tanulás révén
fogalmakat, eseményeket, jelenségeket
sajátítanak el, tevékenységeket
gyakorolnak be.
 A házi feladat & A tanórán kívül…

A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák

között végzett tevékenységén alapuló oktatási
módszer. A pedagógus szerepe a házi feladat
kijelölése, a tanulóknak a házi feladat
megoldására való felkészítése, a házi feladatok
értékelése.
A tanórán kívül…
Múzeum (múzeumpedagógia), Kézműves
műhelyek, Interaktív foglalkozások, „Műhelytitkok”
Magyarázatok, Színház, színjátszás
 Előadás – storytelling

Előző anyaghoz, storytelling videó

https://www.youtube.com/watch?v=AkUi75srE
Mg

Feladat: alkosd meg a saját 5 szavas sztoridat,

szlogened hozd létre

Szokratész: „tudom, hogy nem tudok semmit.”

 Korszerű tanítási módszerek – szabadon
választott játék, módszer bemutatása

FELADAT mindenki számára egy tanulási-tantási módszer

bemutatása

Játék:
Nílusos történet

• Melyik szereplő volt a legkedvesebb és

miért? (1-5 skálán)
• Mi a véleményed adott szereplőkről?
A Nílus egy hosszú, hosszú folyó, mely észak felé fut. Sok
krokodil él benne, és csupán néhány híd ível át felette.
LEILA a folyó bal partján él, és halálosan
szerelmes MOHAMEDbe. MOHAMED a Nílus túlsó partján lakik.
LEILA eltökélte, hogy meglátogatja szerelmét, ezért
elmegy AHMEDhez és kéri, hogy vigye át a túlpartra. Annak
ellenére, hogy AHMEDnek ideje és csónakja is van, mégsem
viszi át LEILÁt a túlpartra.
LEILA nem adja fel, elmegy ALIhoz, és megkéri, hogy vigye át őt
a folyó túlsó partjára.
ALI beleegyezik, de csak a következő reggelen és csak akkor,
ha LEILA vele tölti az éjszakát. Így is történt. LEILA minden áron
meg akarta látogatni MOHAMEDet, így az
éjszakát ALIvaltöltötte. ALI a következő reggelen átvitte őt a
túlpartra.
LEILA repült szerelme karjaiba, és elmesélte neki, hogy milyen
nehézségek árán sikerült átjutnia. MOHAMED elzavarta LEILÁt.
LEILA boldogtalanul sétált a Nílus partján, harcolva könnyeivel,
amikor is találkozott JAFARral.
JAFAR megkérdezte tőle, miért oly szomorú, és LEILA
elmesélte neki történetét. JAFAR elment MOHAMEDhez, és két
erős pofont mért arcára minden szó nélkül.
 Feladat

Rendezzétek sorrendbe a szereplőket!

Az öt szereplő között öt pontszámot oszthatsz ki

(1-től 5-ig).
A kedvenc szereplődnek add a legmagasabb,
azaz az 5-ös pontszámot!
A számodra legkevésbé kedves szereplő kapjon
1-et!
Mindegyik szereplőnek adj pontot!
Információk
(ezeket a játékosok csak a sorrend felállítása után tudják
meg)
Leiláról kiderült, hogy 17 éves, és Mohamed, akibe
szerelmes kétgyermekes apuka, történetesen Leila
tanára. Ahmedről megtudjuk, hogy ő Mohamed
kollégája, aki nagyon szeretne kimaradni ebből a
szerencsétlen szerelmi ügyből, ráadásul rossz ötletnek
is tartja a látogatást a folyó túlpartján. Ali (a gonosz
ajánlattevő) igazából Leila nagypapája, aki azért kéri a
lányt, hogy töltse nála az éjszakát, hátha reggelre
letesz a reménytelen vállalkozásról. És
végül Jaffarról megtudjuk, hogy ő egy dühöngő őrült,
odavan Leiláért.
Megvitatható kérdések

Miről szól ez a mese?

Mi alapján hoztak döntéseket a
szereplőkkel kapcsolatban?
A csapat hogyan változtatta meg a
véleményét és miért?
Storytelling
 Fogalom

Régen alkalmazott kommunikációs mód.

Ez az a folyamat, amikor egy narrátor 1 vagy

több karakterekkel, eseményekkel vagy
helyszínekkel körülvett történetet mond el.

A storytelling az érzelmi
kapcsolódásra és az emlékezetre
összpontosít.
Alapelvek

A kontextus és
az
összefüggések:
Az emlékezet A storytelling segít
fokozása: A abban, hogy a
történetek tananyagot
Az érzelmi segítenek az releváns és érthető
kapcsolódás: Az információk jobb kontextusban
emberek jobban megjegyzésében és helyezzük el.
megértik és emlékezetben való
emlékeznek az tartásában.
olyan
tananyagokra,
amelyekkel
érzelmileg
kapcsolódnak.
Hogyan lehetne a bolygók nevét a legkönnyebben megtanítani, megtanulni?
Technikák és eszközök:
1. Karakterek és helyszínek:
A karakterek és helyszínek segítenek a
tananyag személyessé tételében és konkrét
kontextusba helyezésében.-> érzelmi
kapcsolódás, emlékezés megkönnyítése.
2. Konfliktus és megoldás:
A konfliktusok és azok megoldásai izgalmas
történeteket alapján. ->kihívások megértése,
azok megoldásai.
3. Narratív struktúra:
A narratív struktúra segíti a történetek logikus
és érthető felépítését.-> könnyebb követhetni és
megérteni a történetet.
 Oktatási alkalmazások:

Konkrét példák: Motiváció Csoportos

A tananyag • A történetek növelése: beszélgetések
bemutatása konkrét • A motiváció és viták:
történeteke példákat növelése • A történetek
n keresztül nyújtanak a érdekében a segítenek a
tananyagra, tananyagot csoportos
érdekesebbé amelyek olyan beszélgetések
és segíthetnek az történetekbe és viták
emlékezetes elméleti ágyazhatjuk,
elősegítésében
fogalmak/abszt amelyek
ebbé tehető. rakt fogalmak inspiráló és a tananyaggal
megértésében. érdekes kapcsolatban.
példákat
mutatnak be.
 Digitális történetmesélés (DST)

Identitás és élettörténetek mozgóképes elbeszélésének

módszere

Alkotóelemei közé tartozik az egyéni történetek

bemutatása, a személyes reflexiók, a jelenetekre tagolt
elbeszélés, a képi és hangzásvilág kiegészítése,
valamint a kész film egyedi sajátosságai.

Így fejleszthetőek a tanulástechnikák, az

együttműködés, a kreativitás és a digitális
kompetenciák, egy motiváló tanulási forma.
 Összefoglalás

Mi az a storytelling?
A storytelling egy hatékony eszköz az
oktatásban, amely segíti az érzelmi
kapcsolódást, az emlékezetet és az
összefüggések megértését. A karakterek,
helyszínek, konfliktusok és narratív
struktúra alkalmazása segíti a tananyag
érdekesebbé és emlékezetesebbé tételét.
 Hogyan tud segíteni az
oktatásban?

Az oktatásban a storytelling segíthet a:

• tananyag bemutatásában,
• a konkrét példák nyújtásában,
• a motiváció növelésében és
• a csoportos beszélgetések
elősegítésében
 Storytelling kapcsán – előadás-
prezentálás
Történetmesélés
• canva.com
https://www.canva.com/design/DAF-
cFKnlQU/VQXPenDva6gMeWmPXnOmDg/vi
ew?utm_content=DAF-
cFKnlQU&utm_campaign=designshare&utm
_medium=link&utm_source=editor
• genialli.com
• prezi.hu
• mc-ppt
Visszajelzés -
Feedback
 Fogalma
★ Szó szerinti jelentése az a folyamat amiben építő
javaslatot teszünk egy egyénnek, hogy növelje a
hatékonyságát, illetve fejlessze a személyiségét.

★ Visszajelzési mechanizmus, ami segítségével

információt nyerhetünk teljesítményünkről,
viselkekésünkről és cselekedeteinkről.
 Jelentősége

★ Fontos a visszajelzés a teljesítményünk és

eredményeink javításának érdekében.
★ Segít felismerni erősségeinket, és
gyengeségeinket
★ A pozitív és konstruktív visszajelzés motivációt
és önbizalmat ad, a negatív pedig rámutat a
gyengeségekre, amiket fejleszteni tudunk.
 Típusai

★ Pozitív-konstruktív: dicsérettel adnak

visszajelzést
★ Negatív-konstruktív: építő kritikát
fogalmazunk meg segítő céllal, anélkül, hogy a
másik ember rosszul érezné magát
★ Negatív-destruktív: olyan kritikát
fogalmazunk meg, ami a másikat rosszul
érinti
 Milyen egy jó visszajelzés?

Mindegy, hogy pozitív vagy negatív, akkor lesz

jó ha célirányos.
★ Ne essünk túlzásba
★ Építő jellegű
★ Hasznos javaslatokat tartalmazzon
★ Fogalmazzunk tárgyilagosan és konkrétan
★ Mindig adjunk lehetőséget a válaszadásra
Milyen egy rossz visszajelzés?

A legrosszabb visszajelzés az, ami nem

is létezik.
★ Agresszív, sértő
★ Nem egyenes
★ Romboló hatása van
★ Nem egyértelmű
★ “Szendvicses”- körítésekkel teli
 Fogadása és átadása

★ Adás: Konkrét példákat és megfigyeléseket

említve segítünk az egyénnek azonosítani a
fejlődési területeket.
★ Fogadás: Köszönetet mondunk a
visszajelzésért, és megvizsgáljuk, hogyan tudjuk
felhasználni azt a fejlődésünkhöz. Ha nem
értjük, hogy miért kapjuk a visszajelzést, kérjük
meg az illetőt, hogy fejtse ki a meglátásait.
 Hatása

★ A visszajelzés hatékonyan támogatja az egyéni

és a csoportos fejlődést, javítja ezzel a
teljesítményt, a motivációt és az elégedettséget.

★ A visszajelzés általi változások segítenek az

egyéni és csoportos eredmények javításában.
 Játék: Feedback dilemmák

1. A munkatárs rendszeresen későn érkezik a megbeszélésekre.

A: "Értékelem az erőfeszítéseidet, de megfontolandó
lenne, hogy időben érkezz a megbeszélésekre."
B: "Nem tűnik túl fontosnak számodra a pontos időben
való megjelenés, ami zavaró lehet a többi csapattag
számára."
C: "Nem vagyok biztos benne, hogy a
megbeszéléseken való időben történő megjelenésed
valóban fontos, lehet, hogy mi becsüljük túl ezt a
szabályt."
 Összegzés

★ A kommunikáció fontos eleme, segíti a fejlődést és

növeli a hatékonyságot.
★ Konstruktív visszajelzés adása és fogadása
kulcsfontosságú
★ A visszajelzésnek pontosnak, konkrétnak és
észrevételekre épülőnek kell lennie.
★ Fontos, hogy támogató és segítő szándékú legyen.
Tanulási Módszerek
 A MEMÓRIÁD MŰKÖDÉSE
A tanulási folyamatnak három szakasza van:

1. Feldolgozás: Amikor látod, hallod az adott

információt.
2. Tárolás: Ekkor mented el az információt, amely
lehet érzékszervi, rövidtávú és hosszútávú memória.
3. Felidézés: Ez az, amikor a tanultakat
visszakeresed. Lehet, hogy valamit minden segítség
nélkül vissza tudsz idézni, mást viszont csak némi
segítséggel. Ha több figyelmet szentelsz a tárolásra,
akkor könnyebb visszaidézni az adott információt.
A tanulási piramis
MENNYI IDEIG TANULJ ÉS
MIKOR?
1. 30 perc
2. 50 perc
3. 18 perc
4. 20 perc
 Felületes és mély tanulás
A felületes tanulás fogalma arra utal, amikor valaki egy
adott témát vagy információt csak a felszínen érint, nem
mélyül el benne. A felületes tanulás során az egyén
általában csak a legfontosabb, legfelkapottabb
részleteket jegyzi meg, de nem próbálja megérteni a
téma mélyebb összefüggéseit, vagy összekapcsolni azt
más ismeretekkel.
A mély tanulás fogalma olyan tanulási módszert vagy
folyamatot jelent, amelyben az egyén aktívan és
tudatosan elmélyül egy adott témában vagy
információban. A mély tanulás során az egyén nemcsak
megjegyzi az információkat, hanem igyekszik megérteni
azokat, összekapcsolni más ismeretekkel, és általában
kritikusan gondolkodik a tanult anyagról.
 NEM HATÉKONY TANULÁSI
MÓDSZEREK

1. Összefoglalás
2. Szövegkiemelés
3. Képtársítás
4. Újraolvasás
 HATÉKONY TANULÁSI
MÓDSZEREK

Dunlok kutatása alapján,

minél több aktív felidézés
szükséges egy technikához,
az annál hatásosabb.
A 10 módszerből 5-öt találtak
hatékonynak.
1. Időközönkénti ismétlés
2. Mély kikérdezés
3. Önmagyarázat
4. Összeszőtt gyakorlat
5. Megosztott gyakorlás
https://kahoot.com/
Forrás:

https://onfejlesztoakademia.hu/tanula
s/
https://kahoot.com/
„Ha nem akarsz lemaradni,
tanulj meg gondolkodni,
majd tanulni!”

(Edward deBono)
 A hatékony tanulás módszerei
• Szemkontaktus (személy, tárgy)
• Az agyféltekék használata (bal-jobb eltérő funkciói)
• Zene (amit szeretsz)
• Megfelelő ingerkörnyezet (grill party mellett ne…)
• Partnerek (közös tanulás, tárgy megeszmélyesítés)
• Kérdések (magamnak, más nekem)
• Felfedezés (játékos tanulás, guglizás)
• Hibázás (nehéz fogalmak 3-ból találd el)
• Valódi feladatok (kihívást jelentsen, nincs alku
magammal)
 Új tanítási trendek

https://europreneurs.org/modern-oktatasi-modszerek-igy-adaptald-a-
klasszikus-pedagogiai-elveket/
 Tanulói sajátosságok figyelembe
vétele a tervezés szintjén
A mai ifjúság sajátosságai Nemzeti tantervek
(a különbségek más nemzedékekhez
képest)
Az adott iskola tanulóinak sajátosságai Az iskola helyi tanterve
(különbségek más iskolák tanulóihoz képest)

Egy adott tanulócsoport sajátosságai Tanmenetek, tematikus

(különbségek, más tanulócsoportokhoz tervek
képest)

Az egyes tanulók sajátosságai (különbségek Belső differenciálás

a tanulócsoporton belül)
 Az önálló tanulási módszerek
kialakítása
Három problémaköre van:
1. Elemi és összetett tanulási stratégiák

2. Értelmi képességek fejlesztése és önálló

tanulás

3. Tanulási stílusok: mélyrehatoló, reprodukáló,

szervezett
 Tanulási technikák

• Mindazok a gondolkodási és cselekvési

műveletek, melyek a tanulás gyakorlati
megvalósulását jelentik.

• Olyan módszerek, a tanulás apróbb

lépései, amelyek elősegítik a tanulnivaló
megértését, rögzítését, előhívását,
egymással kapcsolatba hozását.
 Tanulási stratégiák
• A tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások
rendszere, melyek meghatározott célra
irányulnak, tartósak, ugyanakkor az új
helyzetekre jól adaptálhatók, és variálhatók
az információgyűjtés, feldolgozás tárolás és
előhívás terén.
• A tanulási feladat végrehajtása, során a
tanulási technikák egységes műveletsorokká
rendeződnek, így alakítva ki a tanulási
stratégiát.
 Komplex tanulási stratégiák
(egy lehetséges változat)
• előzetes áttekintés,
• kérdezés,
• elolvasás,
• átgondolás,
• felidézés,
• ismétlő áttekintés
 Értelmi képességek fejlesztése és
az önálló tanulás
Négy nagy képesség-együttes játszik közvetlen
szerepet az egyéni tanulási módszerekben:

• figyelem,
• emlékezet,
• megértés,
• problémamegoldó gondolkodás.
 Tanulási stílusok

• Auditív
• Vizuális
• Mozgásos
• Társas
• Egyéni
• Impulzív
• Reflektív
 A tanulás tanításának célja

• Viszonyformálás
• Tanulási szokások formálása
• Képességfejlesztés
• Tanulási módszerek, tanulási
technikák elsajátítása
 A tanulási stratégiák

 Mélyrehatoló: A dolgok átlátására,

megértésére törekszik, az új ismereteket
igyekszik a régiekhez kapcsolni, önállóan
próbál véleményt alkotni.
 Reprodukáló: A részletek megjegyzésére
épül, a tanulás célja a minél pontosabb
felidézés az összefüggések feltárása
nélkül.
 Szervezett: Jó munkaszervezéssel
törekszik a legjobb teljesítményt elérésére
 Stratégiák
Prezentációs
 Előadás
 Kérdés – felelet
 Szemléltetés
 Tanulói kiselőadások

Optimalizációs
 Programozott oktatás
 Megtanítási stratégia
 Feladatrendszeres oktatás
 Kooperatív tanulás
 Tanítási dráma
 Projektmódszer
 Interkulturális nevelés
 Médiapedagógiai stratégiák
 Felfedezéses és kutatásos tanulás
 Számítógépes (internetes) tanulás
 Projekttanulás
• Egy folyamat
• Egyéni érdeklődésnek megfelelő munka
• Egyéni kifejezésmód
• Kapcsolatfelvétel új formája

Projekttéma: (egy sajátos tanulási egység)

* órai projekt,
* projektnap,
* projekthét,
* külső projekt
 Jellemzői

• újfajta tanár – diák kapcsolat

• nagyfokú szervezőkészséget igényel
• résztvevők nagyfokú szabadsága,
önállósága
• kilép a tantárgyi keretekből
• hármas alapelv:
átélés – ismeretszerzés – megértés
 A projektmódszer pozitívumai

• Aktivitás
• Erős motiváció
• Fejlesztő hatású
• Egyéni képességeket is figyelembe
vesz
• Gyakorlati tudást nyújt
• Örömteli az együttműködés
• Új tanár – diák kapcsolat
 Mi a kooperatív tanulás?
• A kooperatív tanulás nem
csoportmunka
• Kooperatív tanulásról akkor
beszélünk, ha a következő négy
alapelv érvényesül:
• Építő egymásra utaltság
• Egyéni felelősség
• Egyenlő részvétel
• Párhuzamos interakció
 Kooperatív tanulás jellemzői
• Nem a tanár a tudás forrása (frontális),
hanem a csoport valamennyi tagjának
érdeke, hogy valamit közösen
megtanuljanak
• Együttműködő készség fejlesztését tartja
szem előtt
• Egyenlő esélyt biztosít minden gyermek
számára függetlenül a tudás szintjüktől,
etnikumuktól,nemüktől
• Közösségépítő szerepe van
• A csoport tagjainak aktív részvételét teszi
lehetővé
 "...kizárólag az a tanulás
befolyásolja
jelentősen az ember viselkedését,
amely a felfedezésen alapul,
és amely egy belső igényt elégít ki"
(Carl Rogers)
Feynman-Technika
Feyman-Technika

Az alapötlet az, hogy a

dolgokat olyan egyszerűen
kell megfogalmazni, hogy
bárki megértse – e folyamat
közben képesek leszünk
elsajátítani bármely téma
mélyebb értelmét is.
 Feynman-Technika
1. Írd fel a fogalom nevét!
Fogj egy lapot és írd fel a lap tetejére a
fogalmat, amit meg szeretnél tanulni.
Habár a technikát Feynmanról nevezték el,
nem csak matematikai szabályok
megtanulására alkalmas. Használhatod
történelmi események mélyebb
megértéséhez.
2. Magyarázd el a saját szavaiddal!
Magyarázd el írásban a témát, mintha egy
diákot tanítanál. Így könnyebb észrevenni,
mit értesz, és hol vannak hiányosságok a
tudásodban.
 Feynman-Technika
3. Ha elakadsz, lépj vissza a tananyaghoz!
Csak akkor érted meg az adott tárgyat
ténylegesen, ha egyszerűen tudod
megmagyarázni az értelmét.
Fontos az is, hogy átnézd a jegyzeteidet és
tanulmányozd azokat a részeket, amelyeket
még mindig nem értesz.
4. Rendszerezz és ismételj!
Egészen addig, amíg nem tudod egyszerű,
természetesnek ható módon elmagyarázni a
témádat, nem hagyhatod abba a tanulást.
Térj vissza az előző lépésekhez, ahányszor
csak szükségesnek érzed.
Pomodoro-Technika
 Pomodoro-Technika

A pomodoro technika egy népszerű

időgazdálkodási módszer, ami
segít kizárni a zavaró tényezőket,
rövid sprintjeivel fókuszált munkára
ösztönöz, miközben tervezett
szünetei biztosítják, hogy
fenntarthatóan dolgozzunk, az
energiánkkal ne pedig az időnkkel
gazdálkodjunk.
 Pomodoro-Technika
1. Környezetteremtés:
A pomodoro-módszernél is szükség van a
megfelelő munkavégzési környezet
megteremtésére. Ennek nincsenek kőbe vésett
szabályai, de egy nagy adag önismeret sosem
árt ahhoz, hogy fel tudd mérni, milyen
környezetben végzed a leghatékonyabban a
munkád, a tanulással kapcsolatos teendőidet.
2. Feladatlista:
Nagyon fontos, hogy összeírd a rád váró
feladatokat, tanulás esetén pedig listázd a
témakörök kulcsfontosságú részeit – mindezt
persze úgy, hogy minden beleférjen az
időkeretbe.
 Pomodoro-Technika
3. Időzítés:
Mindenképp használj időmérő segédeszközt
(például a mobilod visszaszámlálóját vagy akár
a konyhai időmérőd), amely 25 perc után
szigorúan jelez! Itt érdemes azt is
hangsúlyozni, hogy vannak olyan alkotói
folyamatok, amikor a közel fél óra helyett
némileg több időre van szükség egy
intervallumban
4. Szünet:
Bármekkora is az időkereted, ha megszólal az
időmérő eszköz, akkor szigorúan tegyél félre
mindent, ami az adott tevékenységedhez
kapcsolódik, és következetesen tarts 5
percnyi szünetet! A szünet betartása és a
koncentrált munkavégzés egyaránt fontos a
technika alkalmazása során.
Források:

https://mersz.hu/blog/pomodoro-
technika/
https://norberthires.com/a-feynman-
technika-tanulasi-modszere/
A HÁROM NÉPSZERŰ TANULÁSI STRATÉGIA
- SQ4R TECHNIKA

megértése legalább annyira egyszerű - mozaikszó, amely hat angol szót és annak
értelmezése – 1972 Thomas és Robinson publikálta
SCAN: A szkennelés, avagy a letapogatás a megtanulandó ismeretek előzetes
áttekintése. Ilyenkor mindig a címek és az összefoglaló szövegek kerülnek előtérbe,
ami alapján már következtetni lehet, hogy mely részekre kell jobban odafigyelni.
QUERY: Az áttekintést egy kérdezési technika követi, ami során a tanulás aktív
szereplőjévé válunk, és felelési szituációba helyezzük magunkat.
READ: A kezdeti lépések után következik az értő olvasás fázisa, hogy a saját
kérdéseinkre választ kapjunk.
REFLECT: A reflektálás alatt átgondoljuk az olvasottakat, különös hangsúlyt fektetve
az új ismeretek beépítésére.
RECITE: Az ötödik szakaszban történik a kérdések megválaszolása, azonban minden
segítség nélkül. Ilyenkor fejből kell felidézni a korábban elsajátított tudást.
REVIEW: A felidézés során hamar kiderül, hogy mi az, aminél még szükség van
segítségre, és melyek azok a részek, amelyek már tökéletesen beépültek. Éppen ezért
egy ismétlő áttekintés keretében kell elmélyíteni az új ismeretanyagot.
 MURDER PROGRAM
A technikát 1979-ben Dansereau és munkatársai írták le, akik szintén hat lépésben
látták a tanulási problémák feloldását.
MOOD: Az első és legfontosabb lépés a megfelelő motiváció kijelölése és a
hangulat megteremtése. A hajtóerő akármi lehet, akár a lapok közé bújtatott
csokoládé is, a lényeg, hogy plusz energiaforrást biztosítson. Ilyenkor fejben ki kell
jelölni a tanulási célokat, és hogy mi vár ránk az elkövetkező pár órában.
UNDERSTANDING: A megértési folyamat során az értő olvasásra és az alapos
áttekintésre kell koncentrálni, aminek során ki kell választani a számunkra
nehezebb/érthetetlenebb részeket. Ezeket a szakaszokat végül érdemes teljesen
elkülönítve, részleteiben értelmezni.
RECALLING: A recalling lefordítva annyit tesz, visszahívás, amely során érdemes
plusz technikákat használni. Ilyennek számít például a kulcsszavak kigyűjtése és
definiálása, az új ismeretek folyamatos ismétlése vagy a legfőbb logikai kapcsolatok
kiírása.
DIGEST: A negyedik lépéssel elérkezünk az új tudás megemésztéséhez, amikor a
korábban említett, számunkra nehéz részekre helyezzük a hangsúlyt, és kizárólag
azokkal foglalkozunk.
EXPANDING: Az ötödik szekcióban a megtanultak kiterjesztésére koncentrálunk, az
ismétléshez szükséges kérdéseket fogalmazzuk meg.
REVIEWING: Ahogyan az SQ4R kapcsán is, az utolsó lépés alatt a kérdésekre
adott válaszokkal ismételjük át az új tananyagot.
 IPOO-MODELL

Mező Ferenc dolgozta ki. A korábbiakhoz hasonlóan szintén a folyamat

lépéseinek kezdőbetűi alkotják a technika nevét, amelyben a
tudásszerzési folyamat már egy tömörebb szerkezetből építkezik. A
fókuszában a tanulásszervezési hatékonyság áll, amely négy lépésben
összegzi az információfeldolgozás fokozatait.
INPUT: Mező szerint a hatékony tanulási folyamat első lépcsőfoka az
információgyűjtés.
PROCESS: Ezt követi az információfeldolgozás, amikor az új
ismereteket kibontjuk és értelmezzük.
OUTPUT: Ez a fázis az új ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását
jelenti.
ORGANIZÁCIÓ: Az organizáció a tényleges tanulásszervezést jelenti,
amely összegzi az első három lépés folyamatait, és végül egy
egységgé kovácsolja azokat.
 Tanuláselméletek és tanítási-
tanulási stratégiák –

SQ4R TECHNIKA GYAKORLÁSA 2-4 FŐ /

CSOPORT

Virág Irén – 2013

• A behaviorizmus tanuláselmélete
• A kognitivizmus tanuláselmélete
• A konstruktivizmus tanuláselmélete
• A konnektivizmus tanuláselmélete
INNOVATÍV TANÍTÁSI
MÓDSZEREK

BEKÉNÉ ZELENCZ KATALIN

tanulmánya alapján
(Közösségszervezés 2. évfolyam
hallgatóinak gyakorlati munkája)
Absztrakt

Motiváló

Kooperatív és
interaktív

Változatos
Innovatív tanítási módszerek
szükségessége

Olvas Ír

GONDOLKODIK
Számol
Az oktatással/pedagógussal
kapcsolatos elvárások

Kreativitás
Támasz előtérbe
helyezése

Magasabb
szintre segít Tapasztalatra
épülő
tanulás/tanítás
Mindennapi
életre Az információt nemcsak
felkészítés meghallani kell! Reflexió
Az óra szervezésének kérdése

 Frontális óra „unalmas” lehet

 Halk zene

 Kooperatív/interaktív módszer
alkalmazása

Meg kell találnunk az „arany

középutat”, ami a megszokott
óravezetés és a cyber világ között
létezik!

A szervezés segítségével a tanár maximalizálja a tanulók szabadságát!

Módszerek
1. A szakértői köpönyeg
Paul Ginis ajánlása alapján új téma bevezetésére vagy összefoglaló
órára

A módszer lépései:
 Néhány gondolattal bevezetjük a témát
 Megkérjük a diákokat, hogy írják le egy papírra mindazt, amit tudnak a
témával kapcsolatosan
 Egy önként jelentkezőre köpenyt vagy sálat adunk, ő lesz a „szakértő”
 Megkérjük a szakértőt, hogy fejtse ki a témával kapcsolatos
gondolatait
 A társai kérdezhetnek, a szakértő válaszol, vagy passzolhat,
meghallgathatja más szakértő tanácsát
 A kérdésekre mindenképpen válaszoljunk, ha nincs rá válasz, vagy
nincs jó megoldás
 Közben rendszerezzük az információkat akár a táblán is vezetve
A módszer előnyei

 Inspiráló a diákok számára, hogy megtapasztalják

mennyire érdekes és jó a középpontban lenni,
véleményt megfogalmazni
 A motiváció, lelkesedés és az aktív részvétel a tanár
és a tanuló részére is pozitív élményeket jelent
 Mintha a diák lenne a tanár
 A tanár megtudhatja, hogy az adott témában ki mit
tud, milyen téves vagy jó információik vannak
 „Egy szintre” lehet hozni az osztály különböző
tudással rendelkező tagjait
 Milyen kompentenciákat
fejleszt?

interperszonális rugalmasság önkifejezés hatékony kérdezés

készsége

KOMPETENCIA

lényeglátás kommunikációs készség

magabiztosság
2. Kirakó
Bevezető vagy összefoglaló óra esetén használható
Maximum 4 fős csoportokban
Minden csoportnak ugyanaz a feladata, de lehet más-más is

A módszer lépései:
Összevágjuk a témához kapcsolódó személyek nevét és
képét, és betesszük egy borítékba
Kb. 5-6 vagy 10-13 mondatban a hozzá kapcsolódó
információkat is összevágjuk
A diákok kirakják a képet és a szöveget (3-7 perc)
Egy önként jelentkező elmondja, hogy ki szerepel a képen
és mit kell tudni róla
A szöveg memorizálására adunk 10 percet, és aki vállalja,
az elmondhatja az osztálynak, és ezt érdemjeggyel vagy
más módon értékelünk
Azután ezt a pár mondatot leíratjuk a füzetbe
Mire jó ez a módszer?

 Fejleszti a memóriát és egyszerre több kompetenciát is

 Csapatmunkára ösztönöz

 Segíti:
 az egyéni előrehaladást
 a lényeglátást
 a logikus gondolkodást
 a feladatértelmezést
 az asszociációs gondolkodást
 az önállóságot
 a rendszerben való gondolkodást
 3. „Ismétlés a tudás anyja”
A "Ismétlés a tudás anyja„ („Repetitiorum est mater studiorum”, „practice makes
perfect) tanítási módszer lényege az, hogy az óra végén rövid időt szánunk a tanulók
számára a megtanult szavak, kifejezések vagy fogalmak ismétlésére. Ezt lehetőség
szerint minden óra végén alkalmazhatjuk, hogy segítsük a diákok szókincsfejlesztését,
legyen az idegen nyelvi vagy szakmai szókincs. A módszer hatékonyságát a
gyakorlatban bizonyították a szerző óráin. A módszer lépései a következők:

Az óra végén, körülbelül 10-15 percig gyakorolják a diákok az órán tanult szavakat
és kifejezéseket.
Először a táblára vagy egy prezentációra felírjátok a tanult szavakat magyarul és
idegen nyelven.
A szavakat először te, majd a diákok ismétlik latinul vagy magyarul.
Az ismétlés többször ismétlődik, majd egyénileg is gyakorolják a diákok.
Egyes szavakat eltávolítanak a tábláról, és a diákoknak anélkül kell megismételniük
őket.
A tanulási folyamatot támogathatják szókártyák készítésével is, ahol a magyar szó
egyik oldalán van, míg a másikon az idegen nyelvű megfelelője vagy definíciója.
Az óra végén vagy más időpontokban ismétlődhet a gyakorlat.
 4. „Emlékezetkiesés”

Az "Emlékezetkiesés" tanítási módszer lényege az, hogy az

órákon történetek vagy példák segítségével hívod elő az
emlékezést a diákokban.

Például, megadott helyzetekben, mint például Ödönke

anatómiaórán való ábrándozása, a diákoknak segíteniük kell
Ödönkét megtalálni a hiányzó vagy helytelen szavakat a
vázlatában.

Ez a módszer alkalmazható bármely tantárgyban, és fejleszti a

diákok információfeldolgozási, analitikus gondolkodási,
rendszerben való gondolkodási, és problémamegoldó
képességeit.
 5. „Puskagyár”
A "Puskagyár" tanítási módszer lényege az, hogy a diákok segítségével
felhasználva színes cetliket, az analitikus és szintetizáló gondolkodást fejlessze.

A tananyagot különböző színű cetlikre osztják, például földrajzi jellemzők esetén

kék cetlik a vízrajz, zöld cetlik a kereskedelem stb.

Minden diák azonos színű cetlikből kap egyenlő mennyiséget, és ezeket az

információkat összefoglaló vagy új tananyagnál is használják.

A cetliket logikusan sorrendbe rendezik, és az egyes színeket összekapcsolják,

hogy segítsenek a visszaemlékezésben és a rendszerben való gondolkodásban.
Ez a módszer különösen hasznos vizuálisan tanuló diákoknak, akik akár utazás
közben vagy otthon is felhasználhatják a cetliket.
A módszer fejleszti az információgyűjtést, logikus gondolkodást,
megfigyelőkésséget, önállóságot és áttekintőképességet. A módszer időigényes,
de hatékony és sokoldalú.
6. Dominó
A dominó módszer elején egy A/4-es lapot kettévágunk, mindegyik
darabja egy-egy dominó lesz, melynek egyik, felén idegen,
másikon magyar szó áll, de nem az idegen szó megfelelője.
Mindenki kap egy dominót, és egy marad a mi kezünkben.
Miután felolvastuk a kezünkben lévő szót, a többi résztvevőnek ki
kell találnia, hogy nála van-e a megfelelője, ha igen, akkor össze
lehet rakni a két dominót.
Akár óra eleji ismétlésnek vagy óra végi összefoglalásnak is
tökéletes lehet, nem csak szavakkal, hanem például csatákkal és
helyszínekkel, uralkodókkal és évszámokkal, költőket idézetekkel.
Időben nem hosszú, 10-12 pár mellett 8-10 percig tarthat.
Fejleszti az asszociációt, memóriát, a lényeglátást, a gyakorlatias
gondolkodást, az önálló gondolkodást, precizitást és a
csapatmunkát is.
7. Készítsünk posztert!
Poszter készítése többféle módon történhet, de itt van egy egyszerű
lépésről lépésre útmutató, amely segít elkezdeni:

Tervezési Fázis:
• Határozzuk meg a poszter célját és közönségét: Tudni kell, hogy
kinek készül a poszter és mi a célja. Ez segít meghatározni a tartalmat
és a stílust.
• Gyűjtsünk anyagokat: Gyűjtsünk össze minden szükséges
információt, szöveget, képeket vagy grafikákat, amelyeket fel
szeretnénk használni a poszteren.
Válasszuk ki a Megfelelő Eszközöket:
• Számítógépes programok: Olyan tervezőprogramokat használjunk,
mint például a Canva, Adobe Illustrator, Adobe Photoshop vagy
Microsoft PowerPoint. Ezek a programok lehetővé teszik a
szövegek, képek és grafikák elhelyezését, formázását és
szerkesztését.
• Kézi módszer: Ha inkább kézzel szeretnénk dolgozni, akkor
kartonpapírt, színes ceruzákat, festékeket és ragasztót használjunk.
Ebben az esetben egy üres papírlapot használhatunk poszterként.
Poszter Készítése:
• Válasszunk egy méretet: Határozzuk meg, milyen méretű legyen a poszter.
Általában az A3 vagy A2 méretű poszterek a leggyakoribbak, de ennek az
igényeinkhez és a rendelkezésre álló helyhez kell igazodnia.
• Helyezzük el a tartalmat: Helyezzük el a gyűjtött szövegeket, képeket és
grafikákat a poszteren úgy, hogy vonzó és könnyen érthető legyen. Ügyeljünk a
szöveg olvashatóságára és a képek minőségére.
• Stílus és formázás: Használjunk színes és vonzó háttérrel, címsorral és
alcímekkel, hogy kiemeljük a fontos információkat. Keressünk egyensúlyt a
szöveg és a képek között.
• Adjunk hozzá egyéb elemeket: Ha szükséges, adjunk hozzá további grafikákat,
diagramokat vagy illusztrációkat a poszterhez, hogy még jobban megérthető
legyen a tartalom.
Befejezés:
•Ellenőrizzük és javítsuk: Nézzük át a posztert, és győződjünk
meg róla, hogy minden helyesen van-e elhelyezve és
formázva. Javítsuk az esetleges hibákat.
•Nyomtassuk ki: Ha elégedettek vagyunk a végeredménnyel,
nyomtassuk ki a posztert a kívánt méretben és minőségben.
Győződjünk meg róla, hogy a nyomtatás megfelelően van
beállítva.
•Prezentáció: Használjuk a posztert prezentációkon vagy
helyezzük ki a kívánt helyen, hogy mások is láthassák és
megérthessék a tartalmat.

•Ezek az általános lépések segíthetnek egy hatékony és vonzó

poszter létrehozásában. Fontos, hogy kreatívan és figyelmesen
dolgozzunk, hogy a poszter a lehető legjobban kifejezze az
üzeneteinket és elérje a célközönséget
8. Írd te a vázlatot!

Vázlat készítése fontos

lépés lehet bármilyen
írásos vagy tervezési
projekt esetén, mivel
segít strukturálni az
ötleteket és megkönnyíti
a folyamatot.

Íme néhány lépés,

hogyan készítsünk
vázlatot:
1. Határozzuk meg a célokat:
Gondoljuk át, hogy miért készítünk vázlatot. Segíteni fog az írás vagy a tervezés
folyamatának megkönnyítésében, a gondolatok rendszerezésében és az
ötletek szervezésében.
2. Gyűjtsük össze az ötletünket:
Írjunk fel minden ötletet, információt vagy pontot, amelyet bele szeretnénk
foglalni az írásba vagy a tervezésbe. Ez lehet szöveg, kulcsszavak,
mondatok, események, témák stb.
3. Rendezzük az ötleteket:
Szervezzük az ötleteinket logikus sorrendbe vagy hierarchiába. Gondoljuk át,
hogy melyik pontnak kell először szerepelnie, és melyik következhet. Ebben
segíthet az időrend, a téma szerinti csoportosítás vagy más szempontok
alapján történő rendezés.
4. Készítsük el az alapvázlatot:
Az alapvázlat egy egyszerű, tiszta struktúra, amely tartalmazza az írás vagy a
tervezés fő pontjait és az ezek közötti kapcsolatokat. Írjuk le az ötleteinket
röviden és tömören.
5. Finomítsuk a vázlatot:
Menjünk át az alapvázlaton, és finomítsuk azt. Adjunk hozzá részletesebb
információkat, példákat vagy támogató részleteket a pontokhoz, ha
szükséges. Gondoljuk át, hogy minden fontos pontot lefedtünk-e.
6. Ellenőrizzük a logikát és az összefüggéseket:
Győződjünk meg róla, hogy az összes pont logikusan követi
egymást, és érthetően összekapcsolódnak. Ha szükséges,
módosítsunk vagy rendezzük újra a struktúrát.
7. Áttekintés és véglegesítés:
Nézzük át a vázlatot, és győződjünk meg róla, hogy minden
rendben van-e vele. Véglegesítsük a vázlatot, és készítsük elő a
további munka vagy írás folytatásához.
8. Opcionális lépés:
Szánjunk időt arra, hogy a vázlatot másokkal is megosszuk és
kérjünk visszajelzést tőlük. Ez segíthet még jobban átgondolni
és fejleszteni a vázlatot.

Az írást vagy tervezést megelőző vázlatkészítéssel időt

takaríthatunk meg és segíthet abban, hogy strukturáltabb és
összefüggőbb legyen a végeredmény. Legyenünk türelmesek és
alaposak a vázlat elkészítésekor, mivel ez megkönnyítheti a
további munkát és jobb végeredményt eredményezhet.
9. Lépéskövek

több lépésre felbontható

témák esetén
4-6 lépésnél ne legyen Jellemző 1
több
papírra fel kell írni az
egyes lépéseket Jellemző 2
minden lépésnél
kulcsszavak
a lépéseken végigsétálva Jellemző 3
el kell mondani a főbb
jellemzőket
először a tanár, utána a Jellemző 4
diákok
a lépéseket tartalmazó jellemző 5
vázlat utána kioszthatók a
diákok között
10. Elkóborolt hormonok

csoportosítást igénylő témáknál használható

a főbb csoportok a tanterem különböző pontjain
találhatóak
a tanulók kapnak egy-egy elemet, ami
valamelyik csoportba tartozik
a kapott elemet el kell helyezniük a csoport
helyére
a kialakult csoportok tulajdonságait meg lehet
beszélni, a csoportokat le lehet fotózni
11. Közmondások,
szólások, idézetek
- Tananyaghoz kapcsolódik.
- Mondatok szavakra tagolása.
- 3-5 perces munkaidő.
- Jegyzetkészítés a füzetbe.

Fejlődik:
az együttműködés,
a gyakorlatias feladatmegoldás,
a gondolkodási műveletek,
az információ feldolgozása.
 12. Piactér: „standok” látogatása

1. könyvek, folyóiratok - 3-4 fős csapatok 2. képek, poszterek,

táblák, - 4-6 kérdés
-megoldás térképek
megbeszélése
6-8 percben
-1-2 óra is lehet
-nagyobbak
3. laptop, internet, önállóan is 4. előkészített,
szemléltető kialakíthatnak
saját telefon standokat anyagok

információfeldolgozás, gondolkodási műveletek, információelemzés, lényeglátás,

pontosság, eredményorientáltság, problémamegoldás, gyakorlatias
feladatelemzés és -megoldás, megfigyelőkészség, együttműködés,
áttekintőképesség, figyelemmegosztás, figyelem-összpontosítás, logikus
gondolkodás, okok feltárása
EMLÉKEZÉSI FOLYAMAT TÁMOGATÁSA, ÉLMÉNY, MOTIVÁCIÓ,
ISMERETEK ELMÉLYÍTÉSE, SZABADSÁG
 13. Ki vagyok én?

jellemzé
sek

gondolkodási műveletek, információfeldolgozás, lényeglátás, pontosság,

áttekintőképesség, gyakorlatias feladatértelmezés
14. Szerencsekerék
Ellenőrzésre, feleltetésre,
csoportmunkára vagy
páros munkára is alkalmas
módszer

Nyolc témakörre, leckére,

személyre vonatkoztatva
készíthetjük el, de lehet
több vagy kevesebb is attól
függően, hogy hogyan
osztjuk fel a
szerencsekereket

Kör alapra egy nyilat

csatolunk, és a kör külső
részén megjelöljük a
témákat, de nagyon jól
alkalmazható olyan módon
is, hogy kérdéseket
készítünk a témakörökhöz,
és arra válaszolhatnak
Csoportban és egyénileg is
alkalmazható ez a módszer,
illetve versenyezni is lehet a
diákoknak vagy a
csoportoknak egymással

Ez a játék is több
kompetenciát fejleszt, és a
tanulók a szerencse örömét
is megélik, valamint
önmaguk is meg tudják
határozni, hogy mi az, amit
még át kell nézniük

Illetve ez a fajta játék

elérhető online formában is,
igaz már előre elkészített
témákkal kérdésekkel, de
digitális táblán könnyedén
játszható
15. Óriás puzzle
Óriáspuzzle-darabokat
rajzolunk és/vagy vágunk
ki, majd az óra anyagának
kulcsszavait ráírjuk a
nagyméretű
puzzledarabokra

Összefoglaló órán,
bevezetésként vagy
ismétlésként, továbbá
vegyes típusú órákon is
használhatjuk

Minden tantárgynál
használható, nagyon
szeretik a gyerekek, 5-10
perc egy-egy puzzle
kirakása, formától és
kulcsszavaktól, valamint a
gyerekek életkorától
függően
Óra elején vagy végén
is alkalmazhatjuk,
esetleg
részösszefoglalás
keretén belül, amikor
az ismeret elsajátítását
segíti

Jól fejleszti a
szintetizáló
gondolkodást, a
rendszerezést, az
asszociációs
gondolkodást, emellett
a társas kompetenciák
is fejlődnek, és megvan
a játék öröme is
16. Szervezd, tervezd, rendszerezd!
10-20 percet igénylő feladat
karton és hozzávaló kártyákat kell előkészíteni, lehetőleg
valósághű színekkel
Például ha az erdei élet a téma, vághatunk ki fákat, és meg kell találni
az ott él ő állatokat, növényeket, lombkoronaszintet, cserjeszintet, de
akár egy exponenciális egyenlet megoldását is meg lehet vele tervezni.
Módszer előnyei:
• könnyen kiderülnek az esetleges hiányosságok
• segít rendszerezni
• csoportmunka keretein belül lehet kérdezni
• segíti az analizáló és szintetizáló gondolkodást, az
analizáló képességet, a logikát
• örömteli is a játék 
 Mesterséges intelligencia
- az alkotás segítője, vagy a
kreativitás elnyelője?

Mivel foglalkozik a
„Mesterséges intelligencia”
tudománya?
A kezdetektől…
Rövidítése: MI
Angol elnevezése: Artificial Intelligence

A mesterséges intelligencia a gépi tanulás egyik

iránya.
A cél: adatokból összefüggéseket megtanulni.
A legközismertebb feladat a képek felismerése
(„macska van-e a képen?”)
Ahhoz, hogy átlássuk, az alábbi
tudásra van szükségünk:
Gépi tanulási alapismeretek
Mesterséges neuron, neuronháló, mély háló felépítése
Neuronhálók tanítása
Túltanulás problémája, regularizációs módszerek
Aktivációs függvények
Regresszió, autoencoder hálók
Konvolúciós neuronhálók (CNN)
Rekurrens hálók (RNN, GRU, LSTM)
(RBM, DBN háló)
És még? ;)
Ami az érthetőséghez hasznos lehet:

némi lineáris algebra (mátrix, vektor fogalma)

nagyon alap valószínűségszámítás

programozási alapok kellenek hozzá

Az MI tárgya
Azon feladatok számítógépes megoldása, amelyek
• megoldása nehéz
• az embertől is kellő szakértelmet, kreativitást, intuíciót,
intelligenciát igényel
• a megoldás sokszor elemi tevékenységek sorozatával
írható le,
• de nincs előre rögzíthető sorozat, hanem több közül kell
választani
• a probléma tere nagy, az összes lehetőség kipróbálása
nem lehetséges
Az MI helye

Műszaki tudomány: adott működés minél

hatékonyabb számítógépes reprodukálása.

Kognitív tudomány: az emberi gondolkodás

megismerésének eszköze.
Az MI rendszerek jellemzői
Emberi gondolkodásra jellemző következtetéseket
használnak.

Tanulásra képesek, tapasztalataik alapján tökéletesítik

probléma-megoldási képességüket.

Kommunikálnak környezetükkel, indokolják

megoldásaikat.

Képesek a kivételes esetek kezelésére.

Bizonytalan kimenetelű következtetéseket is elvégeznek.
„Zajos” adatokkal is képesek dolgozni.
Rendelkeznek érzékelési képességekkel.
Az MI története
Már az ókori görögök … 

(Homérosznál az alvilágban arany rabszolganők dolgoznak)

Gólem (agyag óriás, Löw rabbi (16. sz.)

Kempelen Farkas „sakkautomatája” (1769)

Sci-fi írások, filmek gyakori témája

Robotika Három Törvénye
Mesterséges Értelem
200 éves ember
 A robotika három törvénye
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben,
vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt
szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények

utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az Első
Törvény előírásaiba ütköznének.

3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni,

amennyiben ez nem ütközik az Első vagy Második
Törvény bármelyikének előírásaiba. /Isaac Asimov/
A kétszáz éves ember

The Bicentennial Man (1999)

rendező: Chris Columbus
főszereplő: Robin Williams
https://videa.hu/videok/film-animacio/200-eves-
ember-1999-teljes-zAg9OFee5kBJFUOe
Az MI története

1956 nyár. Darthmouth College-i

konferencia
Alap kérdés: reprodukálható-e az
emberi gondolkodás számítógép
segítségével
Turing-teszt
Mikor tekinthető értelmesnek egy gép? Tudnak-e a gépek
gondolkodni? A kérdés eldöntésére Turing az "imitációs
játék" módszert javasolta.
http://www.loebner.net/Prizef/loebner-prize.html
1960-as évek

Általános célú általános technikákat

alkalmazó rendszerek készítése
Módszereke, eszközözök:
- General Problem Solving (GPS)
- LISP (funkcionális programozás)
- mesterséges neuronok, genetikus
algoritmusok
- kétszemélyes játékok (dáma, sakk)
1970-es évek

Feladatosztályok megoldására
speciális technikák fejlesztése
Módszerek, eszközök:
- Prolog nyelv (MPROLOG, 1988-ban
Állami Díjjal )
- heurisztikus keresési technikák
- tudásábrázolási módszerek
- kognitív modellek
1980-as évek

Konkrét feladatok megoldása piaci

körülmények között, „mesterjelölt”
szinten.
Módszerek, eszközök:
- tudásalapú szakértő rendszerek
- keretrendszerek (shellek)
- nem klasszikus logikák, bizonytalanság
kezelés
Az 1990-es évektől…

Újra felfedezett ötletek jobb hardverrel

és növekvő matematikai háttérrel.
Elosztott tudásreprezentálás.
Döntéselmélet és valószínűségi
következtetetés.
Beszédfelismerés (rejtett Markov
modellek).
Az MI területei

Természetes nyelvű kommunikáció

(Prószéky Gábor - Morfologic)
Érzékelési problémák (mesterséges
szem – Roska Tamás)
Tervgenerálás (robotika – Aibo)
Szakértő rendszerek
Kétszemélyes játékok
A játékok története

A játékok modern matematikai

elméletének alapjait Neumann János
rakta le 1928-ban megjelent cikkében
(minimax tétel bizonyítása).
Neumann János is foglalkozott a
játékelmélet és a gazdaság
kapcsolatával 1944-es cikkében.
A játékok története
Arthur Samuel dámajáték programját húsz éven át
(1947-1967) tökéletesített.
Nemes Tihamér 1949-ben publikált sakkozó gépről
cikket.
Claud Shannon 1950-ben megjelent
sakkprogramozással foglalkozó tanulmánya a
sakkprogramok hosszú sorát indította el .
Sakkprogramok számára először 1970-ben rendeztek
versenyt az Egyesült Államokban.
1998. május 11-én a Deep Blue nevű program 3,5 - 2,5
arányban legyőzte a világ akkori legjobb sakkozóját
Garry Kasparovot .
Becslés a sakk játékfájának méretére
Megfigyelések szerint egy átlagos játszmában 45
lépésváltás történik. A fa mélysége legyen tehát 90.
Az egyes állásokban a legális lépések számát
vegyük 35-nek. Ekkor a fának 3590 levele van.
Statisztikai megfigyelések szerint egy erős játékos
egy adott állásban átlagban 1.76 lépést tart "jó"-
nak. Ez a fa is 1.7690 ≈ 1.25*1022 terminális csúcsot
tartalmaz.
A nevezetes Deep Blue nevű program is "csak"
200 millió állást tud kiértékelni másodpercenkét. Így
2 millió évre lenne szüksége, hogy ezt a nagy
mennyiségű csúcspontot feldolgozza.
A jelen? 2022-ben mi történt?

Vajon megtaláljuk az egyensúlyt az ember és

az AI között? - avagy az AI emberi arca
https://www.hrportal.hu/hr/vajon-megtalaljuk-
az-egyensulyt-az-ember-es-az-ai-kozott-
avagy-az-ai-emberi-arca-20240220.html

CHAT GPT
Mesterséges intelligencia - esemény

https://hirek.unideb.hu/node/19566?fbclid=IwA
R0s7L3_Dwj6Qwdp4qXFLtTMQ_m6MzXAgW
a3ng9lcTv-FzlL78d5VnqEdis
Prezentáció AI segítséggel?

https://ahaslides.com/hu/blog/ai-
powerpoint/?sa=U&ved=2ahUKEwid1r6em9y
CAxUkl5UCHRZfDKI4ChAWegQIAxAC&usg=
AOvVaw0M4_y1i7DHm8KS66iu0jqv
Mesterséges intelligencia az
oktatásban

https://digitalisjovo.szte.hu/szte-digitalis-
jovo/hirek/mesterseges
Hogyan tanultunk / tanítottak 20 éve,
és most? (pl. matekot) 
https://www.mateking.hu/valoszinusegszamita
s/valszam-alapok-klasszikus-valszam

https://www.mateking.hu/matek-erettsegi

https://www.mateking.hu/statisztika-
1/alapfogalmak/ismervek-tipusai
 Gyorstanulás
2 órányi olvasással 1 könyv
lényegéről tudsz 15 percen át
beszélni?

https://www.facebook.com/share/v/2nnDk2EPq68D8FyU/
Köszönöm a figyelmet, sikeres
félévet kívánok!