Az anyanyelvi nevelés módszerei

Pedagógus-továbbképzés
KPSZTI
2012.október 25.
Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet főiskolai tanár
Apor Vilmos Katolikus Főiskola - Vác
 A külső környezet

Európai Unió
Tágabb és szűkebb társadalmi környezet
Magyar oktatáspolitika
A szociokulturális és a humán tényezők
Nyelvi háttér
Tankönyvpiac
Műszaki-technikai környezet
 NAT 2013

A köznevelés feladatát a
• nemzeti műveltség,
• a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában,
megőrzésében,
• az egyetemes kultúra közvetítésében,
• az erkölcsi érzék
• és a szellemi-érzelmi fogékonyság
elmélyítésében jelöli meg.
 Magyar nyelv és irodalom
műveltségi terület
Fejlesztési feladatok szerkezete 1–12. évfolyam:
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,
értelmezése és alkotása
2. Olvasás, írott szöveg megértése
3. Írás, szövegalkotás
4. A tanulási képesség fejlesztése
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és
történeti érzék fejlesztése
Az anyanyelvi nevelés elvei

integráció
nyitottság
folyamatosság
élményszerűség
analógia és kreativitás
beszédre való alapozás
induktív módszer alkalmazása
kiegyensúlyozottság
sémaelmélet
a rész-egész viszony tudatosítása
 Módszerek
• Módszer: (gör.: methodosz) ‘út, eljárás’
• Oktatási módszer:
az oktatási folyamat állandó, ismétlődő eleme,
a pedagógus és a tanuló tevékenységének része
• Stratégia:
módszerek+eszközök+szervezési módok
• Szervezési módok:
frontális, egyéni, páros, csoportmunka
 Módszerek típusai
• Az információk forrása szerint:
▫ verbális (szóbeli vagy írásbeli)
▫ szemléltetés
▫ gyakorlati módszerek
• A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint:
▫ receptív
▫ reproduktív, részben felfedező,
heurisztikus
▫ kutató jellegű módszerek
• Az oktatás logikai iránya alapján:
▫ induktív jellegű módszerek
▫ deduktív jellegű módszerek
• A tanulási munka irányításának szempontja alapján:
▫ tanári dominanciájú
▫ közös tanári-tanulói dominanciájú
▫ tanulói dominanciájú módszerek
• Az oktatási folyamatban betöltött szerepük, a didaktikai feladatok szerint:
▫ új ismeretek tanításának-tanulásának
módszere
▫ képességek tanításának-tanulásának
módszere
▫ alkalmazás módszere
▫ rendszerezés és rögzítés módszere
• A szóbeli közlő módszereken belül:
▫ monologikus módszerek
▫ dialogikus módszerek
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,
értelmezése és alkotása

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a

megértés fejlesztése folyamatos feladat.

E képességcsoport képezi alapját és kiindulópontját

valamennyi újonnan megtanítandó nyelvi
tevékenységnek.

Fejlettsége döntően meghatározza a gyermek társadalmi

beilleszkedését, kortársaival való kapcsolattartásának és
iskolai tanulmányainak sikerét.
Fejlesztési feladatok és módszerek

Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás

megalapozása :
módszerek:
mintaadás, szabálytanulás, élethelyzetekben
páros és csoportos gyakoroltatás,
szokásalakító tréningek

A szókincs folyamatos bővítése, pontosítása és

aktivizálása:
módszerek:
olvasás, szövegértelmezés, szövegalkotó
feladatok, a narráció ösztönzése,
gyakoroltatása
 Szókincsfejlesztés játékosan
• Szógyűjtés adott szókezdettel
• Betűkirakó (m, a, t, k, o, a, r, u)
• Hiányzó mgh.-k kiegészítése (t…r)
• Föld-víz-levegő (állatnév) s
• Mit visz a hajó?
• Szinonimagyűjtés eljátszással (ballag)
• Ikerszó-befejezés (lim)
• Betűvonat (csak zöld színű dolgokat visz)
• A miniszter macskája (mogorva cica, a neve Móric.)
• Bontójáték (hatalmas)
• Bakochba
• Párkeresés (kép-szó, szó-hang/betű, ellentét)
 Mondatszintű fejlesztés
• Mondatlánc bővítéssel (A kutya ugat.)
• Mi a sorrend? (áll Az a asztalon váza.)
• Bontójáték (Maegyedüljöttemiskolába.)
• Igaz vagy hamis? (Az ige cselekvést is kifejezhet.)
• Fejezd be! (Szeretem a nyarat, mert…)
• Mondatzsugorítás (Tomi, a padtársam tegnap
délután elutazott a nagymamájához vidékre.
• Alakítsd át! (Jó a sütemény.)
• Kapcsold össze! (Aki másnak vermet ás, …/
aranyat lel / Ki korán kel,../ maga esik bele
 A szóbeli szövegalkotás fejlesztése

1. A reproduktív beszéd fejlesztése

2. Az utánmondásos (félreproduktív) beszéd
fejlesztése
3. Az alkotó (produktív) beszéd fejlesztése
• Meseszövés (kezdő mondattal, témával, szereplőkkel,
szavakkal)
• Képleírás (eseménykép leírása szóban)
• Párbeszéd (folytatásos)
• Szövegrekonstruálás (párban, csoportban)
• Összegyúrt történetek
• Kiegészítés
A beszéd nemverbális eszközeinek tudatosítása

• testmozgás, testbeszéd (kinezika)

• érintkezési viselkedés
• paranyelv
• proxemika

Gyakorlatok:
• szituációs játék
• vers- és prózamondás
• dramatizálás
 Az olvasás a kerettantervben

1. o. Az olvasás tanulásának előkészítése.

Az olvasás jelrendszerének megtanítása.
2.o. Az olvasási készség fejlesztése.
Folyamatos olvasás.
3.o. Helyes tagolás és hangsúlyozás.
Értelmező és folyamatolvasás.
4.o. A kifejező olvasás előkészítése.
Kritikai és kreatív olvasás.
 Analitikus-szintetikus v. kombinált
olvasástanítási módszer
• Hangoztató-elemző-összetevő
módszer.

• Egyesíti a szintetikus
és analitikus módszer előnyeit.

• Kiegyensúlyozott: a szó- és a
hang tanítására egyaránt
figyelmet fordít.
 A hangos olvasás fejlesztésének
módszerei

• Egyéni olvasás • Csoportos olvasás

▫ staféta ▫ apasztó – duzzasztó
▫ verseny ▫ visszhang
▫ javító ▫ ütemezett
▫ válogató ▫ búvópatak
▫ szerepek szerinti ▫ rádiózó
▫ átalakító
 A néma olvasás fejlesztése

1. A perifériás látás fejlesztése

2. A látószög növelése

3. A fixációs szélesség növelése

4. Jelfelismerési gyakorlatok

5. Hibakereső gyakorlatok
 A szövegértő olvasás fejlesztése
• Szövegfeldolgozással
▫ részenkénti
▫ globális
▫ folyamatolvasással
▫ metakognitív olvasási stratégiákkal
 Folyamatolvasási módszer
1. előremondás, jóslás
2. problémamegoldás
3. a mű végének értékelése
4. kérdésfeltevések
5. illusztrálás
6. dramatizálás
7. a tanulás értékelése
 Metakognitív olvasási stratégiák

• Olvasás előtt
▫ sémaaktivizálás, előzetes áttekintés,
feltevések
• Olvasás közben
- feltevések vizsgálata, korrekciója, belső képek
alkotása
• Olvasás után
▫ összefoglalás, következtetések
 Néhány gyakorlati eljárás

• INSERT
• kettéosztott napló
• jóslás
• grafikus szervezők alkalmazása
(pókháló-, fürtábra)
• szövegmondás (ötsoros módszer)
• dramatizálás
 Írástanítás

• Párhuzamosan vagy késleltetve?

• Álló vagy dőlt betűs írással?
• Hogyan viszonyuljunk az egyéni íráshoz?
• Hogyan tanítsuk a balkezeseket?
 Jó gyakorlatok
• Íráselőkészítés
▫ rajzolás, színezés, papírkép készítése,
gyurmázás, nyírás, papírfűzés, fonalas
játékok
• Kézizomlazítás
▫ játékos mondókákkal
• Betűírás
▫ bejárás, fonalazás, domború betűk átírása,
nagy alakban írás
• Gyakorlás
▫ motivált másolás, tudatos tollbamondás
 Anyanyelvi ismeretek tanítása
• A gyerekek motiváltsága
• Életszerűség
• Szemléletesség
• Játékosság
• Absztrakció
• Fogalomalkotás nehézségei
• Írás, helyesírás
 Elvek az anyanyelvi kompetencia
fejlesztésében

• Tudományosság
• Igazodás az életkori sajátosságokhoz
• Rendszerezés
• A felfedező tanulás biztosítása
• Funkcionális nyelvszemlélet
• Szemléletesség, játékosság
 Fogalmazástanításunk céljai

• a közléstudat kialakítása, fejlesztése,

• a mondanivaló kommunikációs szempontok
szerinti tervezésének elsajátíttatása,
• különböző műfajok (elbeszélés, leírás, hír,
hirdetés, meghívó, levél) szerkezeti
felépítésének, szerkesztési
alapkövetelményeinek megismertetése,
gyakoroltatása fogalmazási feladatokban,
• stílusfejlesztés,
• a szövegjavítás tanítása,
• a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése.
 A fogalmazástanítás eredményességét
meghatározó tényezők
• az „ihlet” (Balassa László
• az „erős közlési vágy” (Magassy László);
• a téma (legyen mit mondani róla);
• a szókincs és szabályismeret;
• a sikerélmény;
• a téma tartalmi, lélektani előkészítése (Kerékgyártó
Imre);
• az anyaggyűjtés módjainak változatos alkalmazása;
• az óra megfelelő légköre;
• a szociális tényezők;
• az óravezetés;
• az alkalmazott munkaformák;
• az értékelés (siker, illetve a kudarc ösztönző volta).
 A fogalmazástanítás módszerei
1. Logikai-reprodukciós módszer
▫ mintakövető, kötött témájú és szerkezetű
fogalmazások íratása
2. Szabad fogalmazás
▫ spontán, kötetlen fogalmazások
3. Logikai-stilisztikai irányzat
▫ témaválasztás, előkészítés szabadon, megfogalmazás
kötötten
4. Kommunikációs szempontú fogalmazástanítás
▫ kommunikációs feladat, probléma megoldása, spontán és kötött
elemekkel
 Kreatív írásgyakorlatok
• Szövegalkotás csoportban
• Szövegkiegészítés, - javítás
• Párbeszéd kiegészítése
• Szövegalkotás képhez
• „Negatív” történet
Az irodalmi nevelés mint tevékenység
Irodalmi alkotások megismertetése által bővíti a
gyermekek élettapasztalatait, fejleszti
kommunikációs képességeiket, formálja
ízlésüket, megalapozza az irodalom, a könyvek
iránti szeretetüket, segíti őket az önálló
ismeretszerzésben, egyszóval – sokrétűen
formálja személyiségüket.
 Szempontok

• Olvasmányok kiválasztása
• Kötelező (?) olvasmányok
• A szöveggel való találkozás – befogadás, tanító és
növendéke
• A feldolgozás módszerei
Köszönöm a figyelmet!