5.

Az átalakuló tanítási-tanulási folyamat

Magyartanítás a gyakorlatban – egy 2005-es kutatás tanulságai (2009-es cikkből)
- fejlesztendő területek a magyaróra során o nagyon fontosnak tartják a kommunikációs
készség + a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését
o fontosnak tartják az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését és a toleranciára
nevelést
o nagyon sok területet viszont nem éreznek hatékonyan fejleszthetőnek: pl.
önismeret, önfegyelem
 fontosnak tartják pl. a számítógép-használatot, de nem tekintik feladatuknak a
fejlesztését
- az óra levezetésében a magyarázat, a megbeszélés és az egyéni munka módszereit
részesítik előnyben > ritkán élnek a szemléltetés, a vita vagy csoportmunka
lehetőségeivel
- csoportmunka o ritkán használják, de fontos értékeket látnak benne: felelősség és
önfegyelem fejlesztése, együttműködésre nevelés
o számos akadályt éreznek > megnehezíti számukra a differenciálás és a
kooperatív technikák alkalmazását
- órai munka során hangsúly > a diákokat bátorítani személyes vélemény
megformálására, kérdésekre ösztönözni őket, írásos és egyéb módszerekkel fejlesszék
gondolkodási képességeiket
házi feladat:
o ritka a hosszabb, kutatómunkát igénylő házi feladat > kétféle rejtett tanári
elgondolást sugall
▪ rendszeres foglalkozás a tárggyal
▪ a tantárgy mindig jelen legyen a diákok életében
o rendszeres, rövidtávú jellegű házik > nem nevel
önállóságra, sem a másokkal való együttműködésre
- hiányzik a mai magyarórákról: o konstruktív versengésre vagy az önálló
információszerzés képességére való nevelés
o a szocializációs és tudáskonstrukció új formáinak elérésben fontos
csoportmunka, projektmunka, a kooperatív technikák alkalmazása, az IKT
alkalmazása
Pethőné: Módszertani kézikönyv
- pedagógiai és módszertani megfontolások o tanulás = személyes folyamat, tudás =
ismeretek és ismeretrendszerek, készségek és képességek, ill. készség- és
képességrendszerek folyton bővülő, alakuló, változó személyes konstrukciója
▪ élményszerzés, gondolkodás, megértés, tudásfelhasználás lesz
hangsúlyos
o koncepcionálisan strukturált kérdés- és feladatrendszer > tanulási folyamat
hatékony megszervezése
▪ stratégia: a sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök és
szervezési formák koherens, elméleti alapokon nyugvó rendszere
▪ módszer: a tanár és a tanuló tevékenységének az oktatási folyamatban
ismétlődő összetevői
• előadás, magyarázat, megbeszélés, kooperatív tanulás, vita,
projekt, szemléltetés, kiselőadás, házi feladat, szakaszos
olvasás, folyamírás
▪ eljárás: a különféle módszerek keretén belül működtetett elemek,
tanulási technikák
- A tudás és tanulás értelmezése a pedagógia történetében – konstruktív pedagógia és
didaktika o a ped. nézetrendszer szerepe a tanári gyakorlatban
▪ a pedagógus szemléletmódját, tanári filozófiáját + tanári
tevékenységeit személyisége és mesterségbeli tudása együttesen
határozza meg
▪ Tanulási felfogások > lsd. táblázat o a konstruktivizmus mint
filozófiai ismeretelmélet ▪ korábbi ismeretelméleti rendszerek
• a megismerés = objektív, külső valóság tudatban való
leképeződési, tükröződési folyamata,
▪ tanulás: belső konstrukció, a belső világ folyamatos épülése (leépülése,
módosulása, újraépülésé)
• az elsajátítandó információ értelmezése és a mentális sémába
való behelyezése, az előzetes tudás fontos: ehhez fog az új infó
beépülni
- a tanulás típusai a konstruktivista felfogás szerint
o problémamentes: a belső értelmezői keret és a megtanulandó külső infó között nincs
ellentmondás
o közömbös: a tanuló alulmotivált a tanulnivalóval kapcsolatban
o kizáró: az új tudás és az értelmezői keret között ellentmondás van > értelmezhetetlen az
új információ
o magolás: külső motiváció hatására megtörténik az infó tárolása > nem a meglévő
értelmezői keretekbe való beágyazással történik
meghamisítás: új tudás és az értelmezői keret közötti ellentmondás feloldása
o mellékmagyarázat a belső értelmező rendszer megváltozik, de nem alakul át lényegesen
kreatív mentés: elméleteket találnak ki pl. szerzői életrajz – vers párhuzamában, hogy a
korábbi értelmezői keretet a lehető legkisebb módosítással fenntarthassa
o konceptuális váltás: a belső értelmezői keret radikális változáson megy át, egy adott
tudásterületen az információfeldolgozásnak teljesen új bázisa jön létre
tanulási technikák információ feldolgozás, személyes jelentés hatékony megteremtése:
fürtábra, kettéosztott napló, szemponttáblázat, gondolkodástérkép, T-táblázat
- a konstruktív didaktika néhány alapelve
- o A diákok meglévő tudására építés elve: nehéz, mert a diákok magyarázó elméletei
erősen a tudatukba épülve élnek
o A differenciálás szükségessége: egy tanulócsoportban különböző előzetes
tudással, különböző értelmezői keretekkel és képességekkel rendelkeznek a
diákok
o A tudás becsülete: nincs képesség ismeretek nélkül
o A tanulói (ön)tevékenység fontossága
▪ a tanuló legyen kritikus, aktív, reflektív
▪ az irodalomtanulás tevékenységtípusaként fontos:
• a játék: magas szintű motiváció, cselekvő részvétel, a
tudáskonstrukciók formálásához termékeny környezet
• problémamegoldás
• közvetítő ismeretforrásból való tanulás: tankönyv, internet
• felfedezés
o a valós kontextusba ágyazódjon az új tudás
- kritikai gondolkodás : olyan magatartás, mely a tények feltárásán túl firtatja a tények
okait és következményeit
o kritikai gondolkodás tanári feltételei
 ▪ idő biztosítása
▪ találgatás, aktivitásra bátorítása (ehhez légkör)
▪ véleménykülönbségek tolerálása, a tanuló gondolatának tisztelete
▪ a gondolkodást támogató értékrend
o kritikai gondolkodás tanulói feltételei
▪ idő biztosítása tanulói részről is
▪ hinniük kell, hogy a véleményük értékes
▪ mások meghallgatása, a megosztás képessége
▪ aktív részvétel
o a kritikai gondolkodást fejlesztését elősegítő iskolai gyakorlat módszerei és
eszközei
▪ RJR-modell: ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás
▪ tanulási technikák
• a diákok előzetes vagy személyes tudásának, tapasztalatainak,
vélelmeinek előhívása
• az olvasás/hallgatás ideje alatt a fontos információkra
rátaláljanak > saját tudásuk felelős, aktív megalkotói legyenek
• az új tudás személyessé válása, adaptív felhasználása
- Az (irodalom)tanár szerepének újraértelmezése: ne pusztán ismeretek átadója,
közvetítője legyen > a tanulási tevékenységek megszervezője, irányítója,
összehangolója legyen
o ehhez ismernie kell a tudás keletkezésének, szerveződésének, változásainak
törvényszerűségeiről
o tudnia kell, hogyan lehet az ismereteket rendszerré építeni, ill. a tanulói
képességeket fejleszteni
o nagyon fontos a folyamatos önreflexió (tanári kompetencia)
Gondolkodás – intelligencia – kompetencia (Pethőné alapján)
- a gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje (Bloom-taxonómia)
o taxonómia: események, jelenségek vagy tárgyak olyan speciális osztályozása,
amelyben az osztályok egymásutánját egységes elv határozza meg

Példa a
feladatmeghatározásokra és
kérdésfeltevésekre
F: Nevezze meg, sorolja fel, határozza
meg, válassza ki, jelölje meg..!
K: Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi,
milyen, melyik…?
F: Képzelje el, mondja el saját szavaival,
mondjon példát, különböztesse meg,
magyarázza el, egészítse ki, rajzolja le…!
K: Mi az alapötlete, milyennek képzeli, mit
gondol, hogyan foglalná össze, mért…?
F:Használja fel, változtassa meg, számítsa
ki, módosítsa, találja meg, demonstrálja…!
K: Hogyan példázza, hogyan áll
kapcsolatban…?
F: Ossza fel, vázolja fel, illusztrálja, bontsa
elemeire, vizsgálja meg, hasonlítsa össze,
következtesse ki
K: Mik a részei vagy tulajdonságai, hogyan
csoportosítani, miben hasonlít, miben
hasonlít, miben különbözik, mik az
okai/indítékai, mivel tudná bizonyítani…?
Bloom taxonómiája
A gondolkodás szintjei (kognitív
taxonómia) követelmények
ISMERET
a tanuló képes tényeket,
fogalmakat, módszereket,
szabályokat felismerni vagy
felidézni
MEGÉRTÉS
a tanuló megérti, amit közöltek
vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül,
hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba
ALKALMAZÁS
a tanuló képes az elméleti
ismereteket, szabályokat, elveket, módszereteket
konkrét és sajátos esetekben használni
Magasabb rendű műveletek
ELEMZÉS
(analízis)
a tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeire,
részeire bontani
Követelmények (a tanuló)
Alapműveletek
Tudás (tény)
általános terminusokat ismer specifikus
tényeket ismer módszereket, eljárásmódokat
ismer alapelveket ismer
Felfogás tényeket, alapelveket felfog értelmezi
a nyelvi anyagot módszereket és eljárásmódokat
mérlegel
Alkalmazás az alapelveket, koncepciókat képes
új helyzetre alkalmazni
törvényeket, elméleteket képes gyakorlati
helyzetekre alkalmazni képes bemutatni
módszerek és eljárásmódok helyességét
Elemzés (analízis) felismeri az
alátámasztatlan feltételezéseket
felismeri az érvelés logikai hibáit
különbséget tesz tények és más hatások között
képes elemezni a szöveg szerkezetét
Irodalomértelmezés követelményei
Bloom alapján
Gondolkodási műveletek, eljárások (a
tanuló)
meghatároz, leír, azonosít, összegyűjt,
válogat, reprodukál, felidéz, felsorol,
megjelöl
megkülönböztet, felbecsül,
megmagyaráz, kiterjeszt, általánosít,
példákat hoz, saját szavaival újraír, újra
mond vagy összegez, kiegészít, elképzel,
kódot vált
megcserél, bemutat, felfedez, módosít,
megjósol, megold, felhasznál, használ,
demonstrál
különbséget tesz, azonosít, illusztrál,
kimutat, összevet, kiválogat, elkülönít,
csoportosít, indítékot, okot és
következményt keres,
részekre bont
F: Csoportosítsa, kapcsolja össze, tervezze
meg, alkossa meg, javasoljon megoldást…!
K: Mire következtet, milyen gondolatokat
fűzne, hogyan tervezne/készítene egy új,
mi történne, ha …-t ---val kombinálnánk,
mi lenne, ha, milyen megoldást javasolna?
F: Döntse el, ítélje meg, értékelje, becsülje
fel, bizonyítsa be, rangsorolja
K: Egyetért-e, mit gondol, mi a
legfontosabb, hogyan rangsorolná, hogyan
döntene, milyen feltételeket szabna?
EGYBEFOGLALÁS
(szintézis)
a tanuló képes az elemekkel,
részekkel dolgozni, és összerakni ezeket egy egésszé,
képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni
ÉRTÉKELÉS
a tanuló képes mennyiségi és
minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és
módszerek
mennyiben tesznek elehet a kritériumoknak (kritikai
gondolkodás)
Egybefoglalás (szintézis) jól szerkesztett
szöveget ír jól szerkesztett beszédet mond saját
műalkotást ír
Értékelés (kritikai gondolkodás)
értékeli az írott szöveg logikai tisztaságát
belső kritériumrendszerrel értékeli az adott művet
külső kritériumrendszerrel értékeli az adott művet
tervez, kombinál, összeállít, módosít,
szöveget alkot, megoldást javasol
következtet, kritizál, érvel, cáfol,
megmagyaráz, összefoglal, bizonyít,
rangsorol, dönt, megítél, feltételeket szab,
kritériumokat állít

- a (tanári) kérdés szintjei (Bloom – Senders)

o ténykérdés: tényre kérdez rá, gépies felidézés, helyes vagy téves válaszlehetőség  nagyobb kihívás nehezen tanulóknak
o információátalakító (transzfer) kérdés: információ átalakítását várja el vagy
összegzést.
o értelmező (interpretációs) kérdés: a gondolatok, tények, definíciók vagy
értékek közötti összefüggések felfedezését kéri
o alkalmazási kérdés: feladat azonosítására és általánosító
kiterjesztésére, vagy problémamegoldásra teremt alkalmat
o elemző (analitikus) kérdés: ösztönzi az ok-okozati összefüggések vizsgálatát
o egybefoglaló (szintézis) kérdés: eredeti gondolkodásra ösztönöz > bátorítja az
alkotó (kreatív) problémamegoldást
o értékelő kérdés: megérteni mindazt, amivel a tanulási folyamatban
szembesült > intergrálja személyes tudásának rendszerébe
 - A megértés négyrészes modellje
o Globális megértés: egy téma vagy tartalom nagy vonalakban való megértését biztosítja
o Értelmező megértés: a tanuló képes következtetések megvitatására, összefüggések
felfedezésére és a tartalom különböző, egymással kapcsolatban nem álló területeiről
való gondolatok vagy infók összekapcsolására
o Személyes megértés: a tanuló az új tudást összekapcsolja személyes tapasztalatokkal
o Kritikai megértés: képessé teszi a tanulót a tartalomtól való eltávolodásra, elemzésre,
valamint saját tudása, ill. a tartalom relatív értékének (helytállóság, használhatóság,
jelentőség) megállapítására annak tükrében, amit már tud vagy megértett
kompetenciamegközelítések
o kompetencia: a tudás azon szerveződési formája, mely elsajátítása természetes
közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, így alkalmazása is természetes
könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg
▪ leginkább természetes, interaktív módon elsajátítva alakul ki
▪ hatékonysága függ az interakciók minőségétől, mennyiségétől
▪ fejlődése nagyrészt életkorhoz kötött
▪ kevésbé tartalomfüggő, változatos helyzetekben felhasználható tudás
o szakértelem: egy adott szakterület által meghatározott és e szakterületen alkalmazható
konkrét ismeretek, készségek és képességek együttese
▪ azonnal felhasználható tudás, fejlődése kevésbé életkorhoz kötött,
felhalmozó (kumulatív) természetű, tartalomfüggő, nem vagy szűk
korlátok között transzferálható
o műveltség: bizonyos műveltségi területekhez kapcsolódó általános tájékozottságot,
biztonságos eligazodást, áttekintést, a nagy összefüggések átlátását, alkalmazható
tudást jelent
▪ adott kultúrában értékes, érvényes és felhasználható készségek,
képességek és ismeretek összessége, kevésbé alkalmazásra kész,
fejlődése kevésbé életkorhoz kötött, felhalmozó (kumulatív)
természetű, nem kötődik szorosan egy adott kontextushoz, közepesen
tartalomfüggő
Példák digitális tanagyagkiegészítésre (Nagy-Varga: A szófajok tanítása interaktív tábla
használatával)
- egyre több digitális kiegészítő anyag > szükséges a tanári szereprepertoár bővítése >
oktatástechnikusi szerepkör
- magyar órán nyelvi órákon is alkalmazható digitális platformok o Twitter >
korlátozott számú karakterrel kifejezni lényeget, o Flipboard > tartalomszerkesztés és
-megosztás o Prezi cél: szemléltesés, több érzékterületre hatva
- de: szem előtt kell tartani az adott tanóra, ill. a teljes tanítási-tanulási folyamat céljait >
az eszköz ne váljon céllá
- tapasztalat: aktív táblával azok a gyerekek is aktivizálódnak, akikre ez egyébként
kevésbé jellemző

deduktív folyamatok, asszimiláció (az új ismeretek beépítése az értelmezői keretekbe), akkomodáció (a belső
rendszer alkalmazkodása a számára ellentmondásos új ismeretekhez, konceptuális
váltások
 Tanulási felfogások a pedagógia történetében
Szempont Ismeretátadó ókor, középkor Az empirizmus pedagógiája A cselekvés pedagógiája Konstruktív pedagógia
(XVII-XVIII.sz.) Reformpedagógiák XX. sz. ’80-as éveitől
Comenius (XIX – XX. sz. fordulója)
a tanulás bizonyos gondolkodási rendszerek a gyermek saját, a tanári szemléltetés által a gyermeki felfedezés, a szabad és a tanulók személyes, belső elméleteinek,
középpontjában könyvekből és tanítók szavaiból való irányított megfigyelései önálló gyermeki cselekvés értelmező kereteinek feltárása,
elsajátítása működtetése és újraalkotása
az oktatás feladata az ismeretek minél pontosabb az ismeretközvetítés érzékszerveken az általános értelmi képességek és az összetett, rendszert alkotó kognitív
átadása generációról generációra keresztüli, tanulói tapasztalatok által a személyiség fejlesztése, a tanítás struktúrák belső
történő megszervezése; a nevelés része fejlesztésének a segítése
fő szerep deduktív folyamatok induktív folyamatok induktív folyamatok deduktív folyamatok, asszimiláció,
akkomodáció. konceptuális váltások

a tanulók mások által feldolgozott és interpretált
valósággal találkoznak, meghatározó
szerep: dogmák, tekintély
tanulás memorizált ismeretek minél
eredményességi pontosabb reprodukálása
kritériuma
tanár feladata az ismeretek szakszerű, pontos
közvetítése, tanáreszmény: kiválóan
magyarázó, művelt, tudós tanár
ma is élő elemek, memoriter, érvelés, formális logika, a
értékek: tudás tisztelete
nem mások által előfeldolgozott
valóság, az ismeret forrása maga a
természeti, társadalmi valóság
az érzékletek tudatban tükröződő
kapcsolatainak meglátása, megértése,
összefüggésé, fogalommá, elméletté
formálása
ismeretátadás és a gyakorlás feltételeinek
megteremtése; tanáreszmény: szemléltető,
gyakoroltató pedagógus
tudományos gondolkodás, kutatás,
kísérletezés, szemléltetés, modellálás,
asszociációs szemlélet
aktív, önálló tevékenységben
találkoznak a valóság
viszonyaival
a fejlődő, aktív, a környezetére
reagáló személyiség
a tanulássegítés, az önálló
elsajátítás pedagógiai feltételeinek
megteremtése, tanáreszmény:
reformpedagógus
az aktív tanulás,
problémamegoldás, játék, kutató
tevékenység, módszertan
saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik
feldolgozását már meglévő belső
elméleteik, kognitív kereteik irányítják
a kognitív struktúra megerősödése,
módosulása vagy átalakulása
a gyermekek előzetes értelmezési
kereteinek feltárása és a
tudásrendszerének megkonstruálását
támogató segítő tanulási környezet
kialakítása,
a jövő ígéretes pedagógiai paradigmájának
tartják, legnagyobb hatású újítása: a
tudást belső, személyes
konstrukciónak tekintik