I.

Az ipari forradalom második hulláma

Kutatás és fejlesztés:
1. Technológiai innovációk felfutása: A 19. század második felében gyors ütemben nő az új
technológiák megjelenése. Példák: acélgyártás fejlődése (Bessemer-eljárás), villamosenergia
térhódítása (Thomas Edison), telefon és rádió megjelenése.

Közlekedés:
1. Vasúthálózatok kiterjesztése: A vasúthálózat bővülése lehetővé teszi az áruk és az emberek
gyorsabb szállítását. Az új hálózatok a városi és a vidéki területeket is összekapcsolják.

2. Gőzhajók fejlődése: A gőzösök megkönnyítik a tengeri kereskedelmet és az utazást az óceánokon.

Vegyipar:
1. Iparszerű vegyipari eljárások: Az ipari kémiai eljárások fejlődése megnyitja az utat új anyagok,
például műtrágyák és gyógyszerek előállításához. A vegyipar hatékonysága és méretei rohamosan
nőnek.

Gépipar:
1. Az ipari gépek és berendezések elterjedése: Az ipari gépek megjelenése fokozza a termelés
hatékonyságát és mennyiségét. Az ipari autómatizáció és a gépi gyártás térnyerése.

II. Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualista Magyarországon

Gazdasági kiegyezés:
1. Az 1867-es Ausztria-Magyar Monarchia létrejötte: Az ország politikai és gazdasági kettészakadása.

Az Oszrák-Magyar Monarchia a dualizmus korszakát kezdi.

Állami gazdaságpolitika:
1. Az ipari fejlődés támogatása: A kormányzat támogatja az ipari modernizációt és technológiai
fejlődést. Kormányzati támogatások és kedvezmények ipari vállalkozásoknak.

2. Protekcionizmus: Vámok és kereskedelmi korlátozások a hazai ipar védelmében. Az importált

árukra kivetett vámok a hazai piac védelmét szolgálják.

3. Infrastrukturális beruházások: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, például vasút- és útépítés. Az

állam jelentős beruházásokat hajt végre a közlekedés fejlesztésére.

4. Agrárpolitika: A mezőgazdasági termelés támogatása, mivel Magyarország agrárként jelentős

szerepet játszott. Kormányzati beavatkozások és támogatások a mezőgazdaság fejlesztésére és
modernizálására.