AZ ÚTKERESŐ

#56
ISTEN FIÁNAK HANGJA
(1. rész)
Tartalom:
A kidőlt FA
A HANG HALLOTTA
OSTOROK ÉS KÍGYÓK HANGJÁT

"És a föld formátlan volt és puszta, és sötétség

volt a mélység színén. És Isten Lelke mozgott
a vizek színén. És monda Isten: Legyen
világosság, és lett világosság. (1Móz.) 1:2-3).
Ó, minden dolgok eredetének gazdagságának
mélysége; és pusztán Isten szájából
kimondott Ige által lettek . Az ilyen szó nem
szótagok voltak, amelyeket összeállítottak,
hogy hangot adjanak; de az Ő Lelke és Igéje
együtt, mint egy isteni kifejezésben jött elő.
Sőt, nem csak az Ő Szelleme mozgatása volt,
mint a szél hangja. És nem az Ő Igéje volt
egyedül, mint dörgő mennydörgés. Ez volt a
Szellem és az Ige az Unióban. Együtt alkotva
forrásukból, magából Istenből vették át, és ezt
az anyagot kifejező formába vetíthetik. A
kettőt együtt, mint egyet Isten
Hangjának neveznék . Látod, a hang több,
mint a szavak hangzása, például az, amit egy
magnószalagon hallhatunk. Igaz
Hang van szellem által szállított hang.A hang
a szellem nélkül lehet intellektuális, de
hiányzik belőle a küldő élete, és a szellem szó
nélkül észrevehetetlen. Az igazi élet és annak
ereje akkor jön létre, ha a szó és a lélek eggyé
válik. A szellem és szó legigazibb formájában,
valamint a szellem és szó legerősebb
formájában a Legfelsőbb Szellemben és Igében
található .
„Mert benne teremtetett minden, ami van a
mennyekben és amelyek a földön, láthatók és
láthatatlanok, legyen trónok, vagy
domíniumokra vagy fejedelemségek, akár
hatalmasságok: minden dolog maga által
létrehozott, és az őt” ( Kol.1:16). És Ő
mindenek előtt van, és minden Őáltala áll
fenn" (Kol.1:17). Mert ahogy az Atya
feltámasztja és megeleveníti a halottakat, úgy
a Fiú is megeleveníti, akit akar" (János
5:21). . Bizony, bizony mondom néktek: eljön
az óra, és most van, amikor a halottak
meghallják az Isten Fiának szavát, és akik
hallják, élnek” (János 5:25).
Hogy a fenébe hallhatnak bármit is a
halottak? Ez hallatlan ! A halottban nincs
semmi, ami által hallhatna. A lelke elment, az
élete eltűnt, a dobhártyája bőrszerű, és semmit
sem tud továbbítani az élettelen
idegvégződésekre, amelyek elhalt agyhoz
vezetnek.
Ó, de akár meghalt valaki egy öregedő temető
sírjában, akár szívdobogtató testének fiatal
sírjában, az embernek van egy szellem, amely
hall, ha hívják. Amikor a Szellem a
szellemhez szólít, a szellem válaszol. Eljön az
óra, amikor minden halott meghallja az Isten
Fiának szavát, és akik hallják, élnek. Ezek a
szavak megbízás, nem meghívás.
A fenti versek terjedelme óriási. Biztosan
látható, hogy nem korlátozódnak néhány
kiválasztottra, akik a „helyes” egyházhoz, a
tömeghez vagy a társasági klubhoz
tartoznak. Nem, ez egyáltalán nem így
van. Isten Fiának hangját mindenki
hallja. Beleveszi az egész világot. Ha valaki
elkapja ennek az Igének a Lelkét, a teológiai
mennyországa megremeg egy kicsit, vagy
talán nagyon. Alapjai összeomlanak azokon a
homokos tengerpartokon, amelyeket
építettek. És a várai összeomlanak.
A „hitről” való meggyőzésről nem lehet
könnyen lemondani, különösen azon
meggyőzésről, amely az emberiség
örökkévaló sorsát érinti. Köztudott, hogy az
emberek számos verset hívnak segítségül,
hogy megőrizzék a bevett hitvallásokat,
függetlenül attól, hogy mennyire
hamisak. Erősen páncélozott védelmi ütegeik
közé tartozik Salamon ékesszóló szavai: „Ha
a felhők tele vannak esővel, kiürülnek a
földön, és ha a fa dél felé dől, vagy észak felé,
arra a helyre, ahol a fa elesik, ott lesz” (Préd
11:3).
Salamon királyt minden kor legbölcsebb
bölcsének tartották. Bölcsességét senki sem
múlja felül, csak Jézus. Ha emlékszel, ez a
király volt az, aki elrendelte, hogy a babát
kettévágják, és egyenlő arányban osszák el a
két nő között, akik azt mondták, hogy az
anyja. A vita akkor dőlt el, amikor az igazi
anya hajlandó volt odaadni fiát a másiknak,
hogy az élhessen. Igen, Salamon olyan
bölcsességgel rendelkezett, amelyet minden
értelmes ember megirigyelhet, és habozás
nélkül, az ember általában gyorsan
visszhangozza bölcs szavait – " ahol a fa
kidől, ott lesz ." Ha azonban ez megtörténik,
az a legjobb, ha tudással beszélünk, különösen
azután, hogy a Lélek megértette Isten
szándékát az egész emberiséggel.
A kidőlt FA
Nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy
a fák a Szentírásban általában az emberekre
vonatkoznak, hanem csak néhány helyet
említünk meg, amelyek ezt egyértelművé
teszik.
„Mert örömmel mentek ki, és békességgel
visznek ki; a hegyek és a dombok énekszóra
törnek ki előttetek, és a mező MINDEN
fái tapsolnak” (Ézs 55,12).
"Emberfia, szólj a fáraóhoz, Egyiptom
királyához és sokaságához : Kihez hasonlítasz
a te nagyságodban?" (Ez 31:2).
Íme, az asszír cédrus volt Libanonban, szép
ágakkal , árnyékoló lepellel és magas
termetű; és teteje a vastag ágak között
volt ” (Ez 31:3).
A vizek naggyá tették, a mélység a magasba
emelte, folyóival körülfutva a növényeit , és
kibocsátotta a folyókat a mező
minden fájához ” (Ez 31:4).
Ezért felemelkedett magassága a mező
összes fáinál , és ágai megsokasodtak ,
és ágai meghosszabbodtak a sok viz miatt,
amikor kilőtt” (Ez 31:5).
Az ég minden madara fészket rakott az ő
ágaiban , és az ő ágai alatt a mező összes
vadja meghozta fiókáit , és az ő árnyéka alatt
minden nagy nemzet lakott ” (Ez 31:6).
Így volt ő tisztességes az ő nagyságát, a
hossza az ágak : a saját gyökér volt, sok
víz” (Ezék. 31: 7).
A CEDRÉSZEK az Isten kertjében nem
tudták elrejteni: A FENYŐFÁK nem voltak
olyanok, mint az ő ágai, és A GESTENÉFÁK
nem olyanok, mint az Ő ágai; és egyetlen FA
sem volt AZ ISTEN KERTÉBEN
SZÉPSÉGÉBEN HASONLÓ Hozzá ” (Ez
31:8).
Tettem rá valós által sokasága az ő ágai : úgy,
hogy minden Éden fái, amelyek a kertben
Isten irigyelték "(Ezék. 31: 9).
Még egyszer megjegyezzük az Eccl. 11:3,
mégis megértéssel és a megfelelő
szövegkörnyezethez átfogalmazva -- Ha egy
ember dél vagy észak felé esik , azon a helyen
és irányban, ahol esik, ott lesz .
Tudva, hogy a fák emberek, hajlamosak
vagyunk azt hinni, hogy ha egy ember meghal,
bármilyen állapotban is van, ott
marad "örökké". Nem bölcs dolog azonban
átvenni a Biblia egy-két versét, és nagy
katedrálisokat építeni belőlük. Ha megtesszük,
akkor lejönnek, amikor Isten mennyéből
mennydörgés zúg a törékeny kereteik ellen.
Bár a legtöbb bibliakutató egyetért abban,
hogy a Prédikátor könyve az ember
szemszögéből íródott a világban zajló
természeti eseményekről és azok életére és
halálára gyakorolt hatásairól, nem szükséges
ezt a megközelítést alkalmazni ahhoz, hogy
lássuk, hogy egy elhalt fa (ember) nem
marad örökké úgy, ahogy esik.
Láthatunk némi konfliktust a Prédikátorral és a
Biblia más területeivel, ha összehasonlítjuk a
szentírást a szentírással. Ebben a könyvben a
végkövetkeztetés az volt, hogy minden a nap
alatt hiúság , de a Genezisben: "...Isten látott
mindent, amit alkotott, és íme, nagyon jó
volt " (1Móz 1:31). Egy másik helyen meg van
írva : „És tudjuk, hogy minden dolog együtt
dolgozni a jó nekik, hogy a szeretet az Isten,
hogy azokat, akik a hívott az ő végzése szerint.
Mert a kiket előre tud, ő is eleve elrendelt ,
hogy megfelelt a fiának képmását , hogy ő
legyen az elsőszülött sok testvér között(Róm.
8:28-29). Amit az ember haszontalannak tart,
Isten azt mondja, hogy jót tesz, akár értjük,
akár nem.
Mindazonáltal, akár a tudósok álláspontját
vesszük, akár nem, Salamon szívszorító
szavait inkább az egyházi doktrína
alátámasztására használták, nem pedig az
igazság előmozdítására. A
megszámlálhatatlannál több prédikációt
prédikáltak a Prédikátor 11:3 segítségével,
amely az emberek meggyőzésének alapköve,
hogy ha valaki meghal, sorsa örökre meg van
pecsételve. Bármilyen irányba induljon is el,
legyen az élet Krisztusban, vagy a kárhozat
nélküle, az öntőszerszám acélból készült, és
nincs remény a változásra – soha. Tehát
szószékről és tollról egyaránt döngölték.
Nem szükséges minden mesébe belemenni,
amit a testi elme elképzelt. Bárki, aki vágyik
az igazság megismerésére, hallja, mi az Ige
Lelke; és ha szeretnénk néhány megerősítő
szentírást arról, hogy mi lesz a végső vége a
kidőlt fának, akkor a következőkkel
kezdhetjük:
"Az asszonytól született férfi kevés napos, és
tele van nyomorúságokkal . Úgy jön elő, mint
a virág, és levágják, úgy menekül, mint az
árnyék, és nem marad meg . Látva, hogy
napjai meghatározottak, hónapjai veled
vannak, te határoztad meg határait, amelyeket
nem tud átlépni” (Jób 14:1,2,5). És " ha
meghal az ember, fel fog élni " (Jób 14:14)?
Jób siránkozó szavait olvasva azt hihettük,
hogy ugyanazt a dalt énekelte, amelyet az
emberek Salamon ódáinak olvasásakor
hallanak arról, hogy egy fa ott marad, ahol
kidől. Ne hagyjuk azonban abba az olvasást,
mert így folytatta:
"... VAN REMÉNY A FÁBAN, HA KIvágják,
hogy újra kihajt, és a zsenge ága nem szűnik
meg . Bár a gyökere megöregszik a földben, és
törzse elhal a talaj ; Mégis keresztül az illat
VÍZ akkor BUD és kihozom ágak, mint egy
növény” (Jób 14: 7-9).
Jób a kinyilatkoztatás egéből zengette az elhalt
fa bimbózó ígéretét; de fájdalmának
levertségében ismét megismételte egy ember
halandó létének szörnyű haláltusáját, és
látszólag kevés reménnyel, egyáltalán
kevéssel: „De az ember meghal és elvész:
igen, az ember feladja a szellemet, és hol
van ? Amint a víz kiapad a tengerből, és az
özönvíz megromlik és kiszárad , úgy fekszik az
ember, de nem kel fel : amíg az egek nem
lesznek többé, nem ébrednek fel, és nem kelnek
fel álmukból." (Jób 14:10-12).
Jób elsöprő állapotában azt hitte, soha nem fog
jobb napot látni annál, mint hogy örökké a
sírban feküdjön, mint egy döglött kutya. De
mivel Isten Fia volt, volt valami, ami lénye
mélyére hatolt, és ez reményt adott
neki. Megint megszólalt és így szólt:
„Ó, bocsáss elrejtése engem a sírba, hogy
bocsáss tarts titokban, amíg te haragod
már, hogy bocsáss nevez engem a beállított
idő, és megemlékezel rólam ! Ha meghal az
ember, vajjon feltámad? Minden nap A
kijelölt időmben várok, Míg JÖN
A VÁLTOZÁSOM . HÍVJON, és én
válaszolok neked : kezed munkájára fogsz
vágyni (Jób 14:13-15).
A VÍZ ILLATÁN az ember élete bimbózik
és ágakat hoz, mint egy növény ! HÍVJON,
és VÁLASZOLOK! "Bizony, bizony
mondom néktek : eljön az óra, és most van,
amikor a halottak meghallják az Isten
Fiának szavát, és akik hallják, élnek!" Az
élet a halálból jön hangját hallja az Isten
Fia, a hallás a hívást, a illata a víz! Nagy
mindenható Isten! Ha érzed az illatát, esni
kezd a földeden, és élni fogsz!
„Mert ahogyan az eső jön le, és a hó az
égből , és oda vissza nem tér, hanem
megöntözi a földet, és szólja teremjen bimbós,
hogy adhat magot a magvető, és kenyeret az
evő : Így lesz az én szó legyen az én számból :
nem tér vissza hozzám üresen, hanem teljesíti,
amit akarok, és boldogulni fog abban, ahová
küldtem (Ézs 55:10-11).
Ki fog állni és azt mondani, hogy Isten Igéje
hatástalan? Vannak-e olyanok, akik kijelentik,
hogy Isten Fiának hangja, az ő esője az égből
nem éltet meg mindent, amit érint? Meglepő
módon sokan vannak, mivel el kell felejteniük,
hogy nincs üres szó, amely valaha is Isten
szájából származna. Amit Ő kimond, a
Szellem és az Ige, világokat formál, ledönti és
újjáépíti saját dicsőségében. Bár
az evangélium vagy az
általuk „evangéliumnak” nevezett tanítók és
prédikátorok túlnyomó többsége tagadja ezt a
hatalmas igazságot azzal,
amit „igazságként” tanít, ez mégsem
teszi azzá .
Az evangélium szó jelentése Örömhír; de
amit gyakran hallani evangéliumként
prédikálni , az biztosan nem jó hír . Nem Isten
győzelmét hirdeti, hanem szomorú
vereséget. Szavaik világosan beszélnek egy
másik evangéliumról , amely tagadja Isten
Igéjének a végsőkig megmentő erejét, amely
Istent és Jézus Krisztust minden idők
kolosszális kudarcává teszi. Isten elküldte
Fiát, hogy legyen a világ Megváltója (I. János
4:14), de az ő „örömhírük”úgy hívják, hogy
Jézus egyetlen csepp eső hull alá az égből. Ez
az egyetlen csepp megvizez egy vagy két
fűszálat az emberiség hatalmas területén. A
pár szerencsés penge él, míg a mező többi
része kiég a nap perzselő melegében – a
pokoltűzben.
Miféle "jó hír" ez? Nem az! A képzelet
minden erejével nem! Ez egy
másik evangélium , amelynek tudatában kell
lennünk. Soha ne feledjük,
az evangélium valóban a jó hírről beszél , és
sok minden, amit akkor és most prédikáltak,
messze nem volt jó hír (vö. Gal 1:6-8).
Nézzük meg a következőket, és lássuk, hogy
az ember gyönge teológiája elillan, mint a
pára, ami valójában:
„Mert YE menjen el örömmel, és vezetni oda
béke: a hegyek és halmok ujjongva mielőtt
énekelnek, és minden fája a területen kell
tapsolnak . Ahelyett, hogy a tövis jön a fenyő
fa, és a búb helyett a mirtuszfa emelkedik fel,
és legyen az ÚRnak neve, örök jelé, amelyet
nem vágnak ki ” (Ézs 55:12-13).
Nézze meg a kibontakozó folyamatot: Először
is, az eső és a hó leszáll az égből, ami az élet
bimbózódását okozza. Úgy hívják, hogy az Úr
szájából kijövő szó, amely kimegy, és véghez
visz mindent, amire küldetett. Ezután a YE (te
és én) néven azonosítják – és örömmel és
békével megyünk ki, aminek hatására a
hegyek (a nagy királyságok) és a dombok
(alárendelt birodalmak) énekelni
kezdenek. Menet közben a mező fáit is látjuk
(minden egyén) tapsolni! Az eső és a hó ,
a Word a Lord illeszkedik minden
évszakban , YE teremjen LIFE !
A víz az élet lényege, és legyen szó
természetes vízről vagy a Lélek vízéről,
mindkettő két elemet tartalmaz. A
természetes anyagokkal két gáz, a hidrogén és
az oxigén keveredik, és egy új képződményt
alkotnak,
amelyet víznek neveznek . Emlékszem, kedves
barátunk és munkatársunk Krisztusban, J.
Preston Eby, sok évvel ezelőtt napvilágra
hozta ezt, és az igazság megmarad, amiért
nagyon hálásak vagyunk.
A mennyek birodalmában a Lélek és az Ige az
a két elem, amelyek egymás mellett alkotnak
egy új teremtést, amelyet ESŐ-
nek hívnak . Ez Isten tiszta esszenciája,
az Élet Vize ! Az Ige és a Lélek egyesülése
előtt nem volt élet – sem természetileg, sem
lelkileg. Mielőtt Isten Fiának Hangját
valaha is meghallották volna , az emberiség
földje üres volt, és sötétség volt értelmük
arcán. Az emberiséget elnyelte a halál. Az Élet
Fénye hiányzott, amíg Isten Fiának hangját
meg nem hallották.
Az emberek hosszú évek óta hallották ennek a
hangnak egyik vagy másik részét, de nem
teljes egészében. Hallották Mózest és a
prófétákat, de valami mindig hiányzott; és ma
hullámzó prédikációkat hallanak, amelyek
vízözönként jönnek be – de még mindig
éhség van az Úr Igéjének hallása miatt (Ámós
8:11). Látod, az özönvizet nem lehet meginni
a testi elme törmelékei és szennyeződései
miatt, amelyekbe keveredtek. Bár ma sok szót
prédikálnak és tanítanak, még mindig
éhség van az Úr Igéjének
hallása miatt, és ezek nagyon értékesek
manapság; mert nincs nyílt látás (I. Sám 3:1).
Az átlagember azt hiszi, hogy a Biblia Isten
Igéje, és minden bizonnyal az volt, amikor
elhangzott. Nincsenek szentírások, amelyek
azonban kijelentik, hogy a Biblia Isten
Igéje. Ez az Ige feljegyzése, de nem az Ige. Ez
Isten Hangjának felirata, de nem az Ő Hangja.
Amikor az Ige először jött az égből, hogy a
földet formálja, élt és vibrált a
Szellemtől. Nem számított, hogy nincs jelen
emberi jelenlét, aki meghallotta volna, a
világokat még mindig az Isten által beszélt
keretek közé szorította.
A szentírások írói hallották az Igét, és amit
hallottak, azt megírták. Egy alakban fogták a
tintavégű tolltollaikat, és felírták az Élő Igét a
föld pergamenére. Az Igét úgymond lezárták a
tekercseknek nevezett sírokban. Az Ige
először villámcsapásként szállt le az égből a
próféták szívébe, mélyen beleégett a
csontjaikba, de mint egy másik Ige, amelyre a
szentírás mutatott (Jézus), elvitték őket és
eltemették a tekercsek sírjába. Ez a szó abban
a könyvben volt megírva, amelyet ma
Bibliának hívunk. Az, ami az Élet volt,
meghalt, ahogy áthaladt az üreges
tollakon. Eltemették, és a betűvé vált, ami öl
A hatvanhat könyv lapjaira írt minden egyes
szó a benne foglalt Igazság sírfelirata
lett. Minden szó az Élet Szavának sírkövére
vésett felirat. Minden egyes szó az Élet
bizonysága, amely készen áll arra, hogy
mindenki birtokba vegye. Amikor az emberek
a Bibliát olvassák, valójában annak sírfeliratát
olvassák, aki alászállt a mennyekből, annak,
aki minden emberben a maga idejében előjön,
aki eljön azzal a dicsőséggel, amivel együtt
volt. Apa, mielőtt a világ volt. A sírkőre írt
szavak az Életről tanúskodnak, de
önmagukban nem az az Élet (János 5:39-40).
A sírkövekről szóló szavak érdekes
olvasmányok lehetnek, de köztudott, hogy a
sírkőben nincs élet. De amikor felvirrad a
kinyilatkoztatás, aki egykor az említett lapok
sírjában volt eltemetve – micsoda Élet! Testi
elménk sírköve el van hengerelve, nem az üres
sírban látjuk Őt, hanem a saját szívünk
kertjében áll – és élünk! Dicsérjétek Istent –
élünk! A nevünket szólítja, és élünk! Igen,
kedves szentek, halljuk Isten Fiának Hangját
-- ÉS ÉLÜNK!
Amikor mindkettő, az Ige és a Lélek kenete
összeér, egy vadonatúj teremtés jön létre –
van víz, van élet – és a Víz illatánál a kidőlt
fa újra él. Rügyez és ágakat hoz, mint egy
növény ! Amikor Isten Fiának hangja
megszólal , amikor a Lélek és az Ige egyesül
a mennyei hangversenyben – ÉLÜNK !
Elmosódott szemű hévvel elménket a
szentírásokhoz köthetjük; tömhetjük magunkat
a göröggel és a héberrel; elmehetünk
ébredésekre és Királyság-konferenciákra,
amíg tele nem vagyunk tudással; de amíg a
Lélek és az Ige két lényeges alkotóeleme
eggyé nem válik, és meg nem halljuk Isten
Fiának Hangját, addig halottak maradunk,
mint a kidőlt fa, élettelenek, mint a holt-
tengeri tekercsekben eltemetett levél. De ne
ess kétségbe, kedves Fiaim, még ha a fátok is
halott, romokban és pusztaságban hever –
minden kiszáradt léleknek megvan az az
időszaka, amikor eső esik, minden fül
hallja Isten Fiának hangját , és akik hallják,
élnek .
A HANG HALLOTT
Haladjunk vissza az időben, és nézzük meg,
mikor hallatszott először Isten Fiának
Hangja , és kérdezzük meg, talán akkor,
amikor a kis Jézus kimondta első
szavait? Magától értetődik, hogy ez a helyzet,
különösen azért, mert Gábriel hírnök azt
mondta Máriának, hogy azt a szent dolgot,
amely tőle születik, „Isten Fiának fogják
nevezni” (Lukács 1:35). De vajon a „lesz” az
Ő születésének idejére vonatkozik, vagy arra,
amikor Isten Fiának nevezte. Márk szövegéből
ez utóbbi volt – amikor megkeresztelkedett a
Jordán folyóban. Az örömhírről szóló
feljegyzése így kezdődik: „Jézus Krisztus, az
Isten Fia evangéliumának kezdete”. „És
azonnal jön ki a vízből, látá az egeket
megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot
leszáll rá: És jött egy hang az égből,
mondván : Te vagy az én szeretett Fia , akiben
kedvem” ( Márk 1:1,10-11).
A zsoltáros arról is beszélt, hogy Fiúnak
nevezték, és ez a halottak közül való
feltámadására vonatkozott, amelyből Pál és a
Zsidókhoz írt levél szerzője merített:
„Isten ezt teljesítette nekünk, gyermekeiknek,
hogy feltámasztotta Jézust, ahogy a második
zsoltárban is meg van írva: Fiam
vagy, ma szültelek téged ” (ApCsel 13:33).
"Mert az angyalok közül melyiknek mondta
bármikor: Te vagy az én Fiam, ma szültelek
téged ? És ismét, én leszek neki Atyja, és ő
nekem Fiam lesz?" -- Zsid 1:5
Elgondolkodhatunk azon, hogy Jézust miért
nem nevezték Isten Fiának egészen addig a
napig, amíg felnőtté nem vált, és felállt a
Jordán közepén, vagy testileg feltámadt a
sírból, különösen mivel maga Jézus, tizenkét
éves korában , azt mondta: „Atyám körül kell
lenni” (Lukács 2:49). A válasz egyszerű:
A SON szót ezekben a versekben az UIOS
jelenti . Ez a görög szó többet mond, mint
hogy az apa leszármazottja (teknon) . Arra a
fiúgyermekre vonatkozik, akit az apa felelős
„Fiúvá” nevel, de különösen egyszer, amikor a
képzés eredményeként eléri a teljes érettség
szintjét. Ekkor az apa a fiának adja át az
üzletét, minden erejével és tekintélyével
együtt. Ekkor az apa azt mondja:"Ez az én
szeretett fiam, akiben nagyon örülök.
Felnőtt, bevált jellemű férfi. Érett -
HALLJ! Attól a naptól fogva, amikor a fiú
beszél, az Ő HANGJA HALLGATIK , mert
ugyanazt a szellemet és természetet hordozza,
mint az apja, aki tanította őt.
Egy érett ember a dolog bármely értelmében
győztes, és amit ez az Ember (Jézus)
legyőzött, az az utolsó ellenség – maga a
halál! Pál azt írta, hogy Isten Fiának
nyilvánították erővel, a szentség szelleme
szerint, a halálból való feltámadás
által" (Róm. 1:4). És nem tudjuk, hogy ez a
folyó nemcsak a halált jelképezi. a keresztről,
hanem a halálát is, amiért elszakadt attól a
dicsőségtől, amelyet Atyjával élt, mielőtt a
világ kialakult? Ebben a helyzetben nem
nehéz megérteni, miért hallotta meg a halál
jelképes sírjából győzelmesen feltámadt
Atyjának hangja: „Ez az én szeretett Fiam,
akiben gyönyörködöm.”
30 éven keresztül próbálták ki, és hűségesnek
bizonyult az első Ádám
földsírjában. Emberként minden ponton
kísértésbe esett, de a bűn romlottsága
nélkül. Érettségében felemelkedett az
emberiség vizes sírjából. A Zsoltárok 16:10
ígérete részben beteljesedett azon a napon a
folyóban: "Mert nem hagyod lelkemet a
pokolban, és nem engeded meg a te
Szentednek, hogy romlást lásson."
Jézus élete első három napjában éppúgy a
pokolban volt, mint az utolsó három
napjában. Az első három 30 évet ölelt fel a
világon, az utolsó három pedig 72 órát töltött a
sírban. Mindkétszer
a "pokolban" volt a HADES definíciója
szerint, amiből a HELL szót fordították. A
HÁDES egyszerűen egy láthatatlan,
észrevehetetlen, rejtett birodalmat jelent. Míg
a sírban feküdt, láthatatlan, észrevehetetlen és
elrejtve volt; és ugyanolyan láthatatlan,
észrevehetetlen és elrejtett volt, mielőtt
felemelkedett a Jordán vizéből. Lehet, hogy
az ádámi alakját nézték, az emberek azt hitték,
hogy József fia, de Isten Fiát nem látták, és a
hangját sem hallották.
Otthagyta azt a dicsőséget, amelyet Atyjával
szerzett, amikor Máriától megszületett egy
istálló állatvilágában, a halál pólyájába
burkolták, és mannának fektették a jászolba,
az emberiség
takarmányvályújába. Születésének minden
aspektusa arról beszélt, hogy az emberiség
halálának birodalmába süllyesztették; de nem
maradt ott, mert megkeresztelkedett a
Jordánban, és azonnal kijött a vízből,a halál
felett aratott győzelmét jelentette. Arról
beszélt, hogy meghalt a kísértés, a bűn és a
halál világában. A sír pólyája nem tudta
megkötözni, az istálló nem tudta megtartani,
Egyiptom pedig, ahová menekült, nem volt rá
jogi igény. Azon a napon felülkerekedett
minden dolog felett, ami az első Ádámra
vonatkozott. Ez a diadalmas győzelem
lehetővé tette számára, hogy lássa az egek
megnyílását a Lélekkel, mint egy galamb,
amely rászáll. És ekkor megszólalt az Atyja
Hangja, mondván: "Te vagy az én szeretett
Fiam , akiben gyönyörködöm" (Márk
1:10-11). Attól a naptól fogva a Galamb, a
Szellem, a Kenet a testté lett Igén maradt.
Sok történet, mese van, ha tetszik, Jézus
csodálatos műveiről, mielőtt feltámadt a halál
folyójából, de ne hagyjuk, hogy a testi mesék
fantáziáljanak, mert ennek ellenkezője van
feljegyezve. Röviddel azután, hogy a galamb
leszállt Rá és a vadonban töltött negyvennapos
utolsó próbára, esküvőre ment, ahol
elvégezte első csodáját . A vizet borrá
változtatta: „ Ezt a csodák kezdetét tette Jézus
a galileai Kánában, és kinyilatkoztatta
dicsőségét, és tanítványai hittek benne” (János
2:11).
Miért gondolod, hogy soha nem tett csodát
azelőtt? Mert akkor temették el Ádám
sírjában, amikor a Lélek és az Ige még nem
jött össze (a hidrogén és az oxigén nem
egyesült az Élő vízhez). Ugyanígy a Biblia
írott szavának nincs élete addig, amíg a Lélek
meg nem mozdul rajta, így volt ez a Jézus
nevű Igével sem. A kenet megbízása nélkül
nem volt életvize, amit átadhatott volna. Ezért
30 évig türelmesen várt az emberiség
észrevehetetlen sírjában; de amikor eljött a
felkelés napja, Isten Galambja megpihent
rajta, úgy jött elő -- ÉLVE --, mint Isten
Fia! Isten Fia végre megjelent, és Atyja
Hangja meghallotta.
Nem létezhet Hang a Lélek kenete
nélkül. Kezdetben volt egy életelv, amely ma
is változatlan. A Lélek, aki egyedül mozog a
mélység arcán, nem hoz látást, és a Szellemtől
mentes Ige nem fejezi ki az életet – de amikor
a kettő együtt jár, amikor a SZELLEM
MOZGUN a vizek arcán, és Isten azt mondja :
- FÉNY -- lesz Fény! Az emberi megértés
sötét tengerét a Nap fényessége
megvilágítja . Már nem az ember
elhomályosult logikájának ködje uralkodik,
hanem Krisztus, Isten Fia dicsősége látható és
hallható – életet hoz mindazoknak, akik az Ő
Fényének sugaraiban nyugszanak.
Tanulmányunkkal kapcsolatban röviden
vegyük észre a HANG szót . A
görög PHONE szóból ered , innen kapjuk az
angol tele phone szavunkat . Egy olyan
leleplező hang gondolatát hordozza
magában, amely világosabbá, ragyogóvá tesz
vagy nyilvánvalóvá tesz, különösen a
megvilágító sugarak által. A PHONE egy
hallható hang, amelyet élőlények adnak ki a
torokban. Jelzi az állat kiáltását vagy a madár
énekét. A görög nyelvben a fő használat
azonban az emberi beszédre vonatkozik. A
TELEFON a „szellem” és a „hang”
egyben. TELEFONúgy beszélnek róla, mint az
istenség "hangjáról". Isten kinyilatkoztatja
magát a Hangon keresztül. Szókratész az
isteni Hanghoz fordul, mint irányító
erőhöz. Nem véletlen vagy kétértelmű, de egy
jól képzett hadsereg mozgatórugója a
csatában. Olyan, mint egy célzott nyíl, amely
átütő pontossággal szeli át a levegőt. Isten
hangja megtervezett, és mindig teljesíti, amire
küldték. (Gondolkodj ezen az igazságon, amíg
át nem hasítja elméd levegőjét, és átható
kinyilatkoztatással mélyen meg nem találja a
bélyegét a szívedben.)
OSTOROK ÉS KÍGYÓK HANGJA
A görögök a TELEFON szót a víz zúgására, az
eső suhogására, a földrengés zörgésére, az
ostorok fütyülésére, a táborzajra, a szárnyak
suhogására, a tűz ropogására, a malomkövek
őrlésére, a kürtök hangjára, a sziszegésre is
használták. kígyók, és természetesen az
emberi hang
hangja . Lényegében PHONE tárgya jellegét
és NATURE bármilyen a SOUND ,
a hang,innen érkezik. A tornádó üvöltése a
leglelkesebb vadállatot küldi fedezékre, mert
ismeri annak szörnyű természetét; a gyermek
hallja a vipera fenyegető sziszegését, és nem
érti annak lehetséges veszélyét, de tudni fogja,
hogy ez nem hívogató hang, amely simogatást
kér; és nem kell zseni, vagy valaki kivételes
belátással, hogy meghallja a galamb búgását,
és ismerje természetének szelídségét. A hang
egy dolog természetét jelöli, legyen szó
Istenről, mennydörgésről, fröccsenő halról
vagy emberről. Egyszerűen szólva, a hang
egyéni, és lehetővé teszi számunkra, hogy
megismerjük a beszélőt ; és dicsérjük Istent,
amint halljuk az Isten fiának szavát,
ismerjük őt !
Megjegyezhetjük, hogy minden olyan esetben,
amikor az „Ez az én szeretett
fiam...” kifejezést feljegyezzük, ez mindig
valami olyasmit követ, ami a „magasabb
birodalomba való felemelkedéshez”
kapcsolódik: Az elismerés
szavait Jézussal hallották . A Jordán vize
jelezte, hogy legyőzte a világot, és elindult egy
olyan dimenzióban, amelyet korábban soha
nem járt. Átváltoztatásakor Atyja
ugyanezeket a szavakat mondta. És végül a
halottak közül való feltámadás által Isten
Fiának nyilvánították erővel és a szentség
Lelkével.
Mivel Jézus a saját járásunk mintája, a
feltámadásban való felállás három különálló
lépését láthatjuk: a Jordánban való
keresztséget (a világ legyőzése), a
színeváltozás hegyét (halhatatlanság) és a sírt
(teljes változás és megdicsőülés). Létezik a
lélek, a lélek és a test feltámadása -- de egyik
sem jön el, még az első lépés sem,
csak ISTEN FIÁNAK HANGJÁT hallani!
Folytatás következik ...

Elwin R. Roach
 #57

A HANG
ISTEN FIA
(2. rész)
Tartalom:
A FIÚ
NYELVÍTÁSA HALÁL ÁLTAL -- A
HALÁL MEGTÖLTVE

„Bizony, bizony mondom néktek: eljön az

óra, és most van, amikor a halottak
meghallják az Isten Fiának szavát, és akik
hallják, élnek” (János 5:25).
Végtelen korok óta, pontos ritmussal dübörög
Ádám misztikus dobja. Az ember félrevezetett
és fájó lábai tovább masíroznak, soha egyetlen
lépést sem hagyva el, állandóan saját
logikájának és emberi érvelésének testi
ritmusa felé – azt hiszik, hogy más módon is
tud élni, mint „...minden szó, amely abból
származik. Isten szája" . Magának az Élet
szerzőjének ezt a kijelentését megerősítette és
megszemélyesítette, amikor azt mondta: "És
nem jössz hozzám, hogy életed legyen" (Jn.
5:40).
A bizonyítékok azt mutatják, hogy kevesen
hisznek ezeknek a halhatatlan
szavaknak. Nyilvánvalóan nem hiszik, hogy Ő
az Élet Ura; vagy pedig testi mivoltukban
egyszerűen nem akarnak semmilyen részét
sem, és szívesebben halnak meg, ha más
módon próbálkoznak, mintsem hogy akár
távolról is megérintse őket, és még kevésbé,
hogy felemésztse őket. Milyen szörnyű
gondolat az ádámi elme
számára; mindazonáltal érvényesül, és
nemcsak a világban, hanem az egyházban is.
Ironikus, nem? Az emberiség évezredek óta
szüntelenül küzdött, hogy birtokolja a korok
bőséges és maradandó életét. Az örök életre
való törekvésük során kitalált nézeteik minden
irányba elfordították őket, kivéve a
megfelelőt. Minden ember által ismert módot
kutattak és kipróbáltak, de nem jártak
sikerrel; és amikor végül megérkezett a válasz
a dilemmájukra – Jézus Krisztus –, azt
mondták: "Köszönöm, de nem köszönöm.
Megpróbálunk valami mást. Kell, hogy legyen
valami jobb, mint egy szamárlovagló asztalos
fia." Így hát kitartó elszántsággal folytatták a
boldogság keresését, de mindig kudarcot
vallottak, szánalmasan kudarcot vallottak, és
messze elmaradtak e nagyszerű nyereménytől.

Az a tapasztalat, hogy soha nem érik el

életcéljukat, azt sugallja, hogy az ember útjai
nem a legjobbak. Már jóval napjaink előtt egy
másik, aki élni akart, egy kicsit
gyanakodhatott az ember megmentési
képességére, amikor ezeket az értelmes
szavakat írta: "Van egy út, amely helyesnek
tűnik az ember számára,
de ennek vége a halál útja" (Péld. 14:12).
Hálásak vagyunk, hogy nem az emberre
bízzák az utat, mert kevés reménye lenne az
emberiségnek; de van egy helyes út , és ennek
a vége az élet útjai! Jézus ezt a nem túl
gyakran járt utat tárta fel, amikor azt
mondta: „...ÉN VAGYOK az Út, az Igazság
és az Élet: senki sem mehet az Atyához,
csakis énáltalam” ( János 14: 6). Jézus
Krisztus az út, a valóság, a forrás, az utcán,
ahonnan jön a hatalom, hogy élő, azaz az erő
és a mozgás maga az élet, hogy feltámasztja a
halottakat. Ez a hatalom formájában HIS
Felkent SZÓ! Ez AZ
ÉLET VÍZE! Egyszóval az Ő HANGJA! Ez
az a Hang, amelyet emberi fülek még soha
nem hallottak, egészen addig a napig, amikor
a Galamb megpihent rajta, miközben a Jordán
sáros vizének közepén állt.
Azelőtt a Szellem és az Ige felkenése nem volt
megalapozva ennek a Hangnak a
létrehozására. Világos tény, ahogyan Urunk
kijelentette: "SOHA MEGHALLOTTAD
AZ ÉN SZAVAM, ADDIG MEGHALLOD
SZELLEMEM SZÓLNI." A Szellem ezeket
a lebilincselő szavakat mondta 1956-ban egy
nagyon kedves barátunknak, Charles
Robynak , és ma is annyi igazság és hatalom
van bennük, mint akkor: Jordánia előtt az
emberek soha nem hallották Isten Igéjét, csak
a betűt és a legtöbbet. még mindig nem hallja
átható hangját; de attól az időtől kezdve --
beiktatásának hajnalától -- mostanáig hallották
egyesek.
A FIÚ AVATVÁNYA
Isten Fiának beiktatása nem annyira más, mint
egy természetes király vagy egy nemzet
elnökének beiktatása, de magasabb; és kérlek,
tudasd velünk, hogy egy ilyen esemény több,
mint egy lenyűgöző ceremónia nagy
felhajtással. Ez egy olyan szertartás, amely
egy férfit a legmagasabb tisztség székébe állít,
amelyre a királyság minden alattvalója
figyelmeztet. Ez egy olyan funkció, amely
nemcsak elismerést ad az embernek, hogy
kicsoda, hanem tekintélyt is átadnak neki. Egy
királynál a nemzet legfőbb tekintélye, hatalma
és felelőssége rá van hárulva. Jézus, Isten Fia,
a királyok Királya esetében – Atyja
Királyságának (a teremtés egészének)
legfelsőbb tekintélye, hatalma és felelőssége
az Ő vállára fektették.
Bár Jézus Istentől született, várnia kellett
Fiúként való elhelyezésére. Addig nem volt
nagyobb hatalma, mint a szolgáknak. A tény
az, mint a család elve kiköti gyerekeket érintő
egy ideig volt kitéve, amely kevesebb hatóság,
mint a szolgák: „Most azért mondom, hogy
az örökös, amíg ő egy gyerek, semmiben
sem különbözik a szolga, bár ura minden ,
de ez alatt az oktatók és a kormányzók ,
amíg az idő KINEVEZETT aZ
ATYA” (Gal. 4: 1-2).
A születéstől a kor tizenkét éves Jézus, mint
minden férfi Izráel fiai, az volt a mentorálás a
mama és a szolgák, a tanulás
minden körülbelül Atyja. A tizenkét éves
korában ő bekerült a képzés Fiúságról - nem
többet arról Atyja - de jön tudni az
apja. Tizennyolc év képzés után, és alaposan
megismerte Őt és az Ő útjait, harminc éves
korában az Atyja Fiának nevezte ki –
MINDENEK URÁJÁ. Felavatták!
Beiktatása, akárcsak a természetes síkon
lévőkkel, felemelte őt egy alacsonyabb
szintről, és a magasabbra állította. Felemelte
Őt az első Ádám halálának bezártságából, és
beállította a második életébe. Ezelőtt a halál
borította be, amelyre minden ember ki van
rendelve (Zsid 9:27). Harminc éven át a
fáradság és teher vadállatainak világa volt
alávetve, az emberiség halotti ruhájába volt
burkolva, Egyiptom sötétsége körülötte volt
egészen tizenkét éves koráig, majd az élet
kellős közepén élt. Izrael élettelen
vallása. Ennyi év alatt edzette, miközben
elnyelte az emberiség által ismert halál
minden oldala, kivéve a testét. Először
tizenkét éven át tanította nevelői (Mária és
mások), végül pedig az Atyja. Ez a megbeszélt
időpontig volt.
Miután kiképzésének időszaka lejárt,
felemelkedett a halálnak abból a birodalmából,
amelynek ki volt téve. Fizikai elhelyezkedése
nem változott, de lelki helyzete igen. A földön
maradt, ahol a halál körülötte volt, de
Szellemben visszaszállt az egekbe, ahonnan
jött, vissza oda, ahol a halálnak meg kellett
oldania szorítását. Amilyen gyorsan leszállt rá
a galamb a Jordán vizes sírjában, Jézus olyan
gyorsan lépett fel Ádám mindent elsöprő
halálából. Megszabadult Izrael vallásától és
Egyiptom sötétségétől. Elhagyta a vadállatok
istállóit, és levette a halál
pólyáját. Megszabadult a halál minden
porcikájától; és amikor a Sátán odajött hozzá,
nem talált semmit. Jézusnak nem volt por,
amit megehetett volna a kígyó. Legyőzte
Ádám halálát. Nem volt semmi, amihez Sátán
hozzáérhetett volna, ezért elhagyta Őt. Nem
csoda, hogy aznap avatták fel, miközben a
halál folyójában ÁLLT. Leküzdötte, és készen
állt arra, hogy megkezdje beiktatásának
hivatalát – a Fiúét. Ennek bizonyítására
azonnal a pusztába űzték, és negyvennapi böjt
után a kísértés minden pontján próbára esett
(testvágy, szem kívánsága és élet
büszkesége). Ez nem az volt, hogy lássák,
elbukik-e, hanem annak bizonyítása, hogy
nem fog. a szem vágya és az élet
büszkesége). Ez nem az volt, hogy lássák,
elbukik-e, hanem annak bizonyítása, hogy
nem fog. a szem vágya és az élet
büszkesége). Ez nem az volt, hogy lássák,
elbukik-e, hanem annak bizonyítása, hogy
nem fog.
A negyven nap elteltével ez az Élet Igéje
elkezdte Atyja munkáit munkálni. Azelőtt
Jézus egyedül nem tudta feltámasztani a
halottakat, és a kenet sem az Ige
nélkül. Mindkettőjüknek össze kellett jönnie,
hogy hatékonyak legyenek, és aznapi
felkenése előtt a Jordán folyóban soha nem
hallották Isten Fiának Hangját. De attól az
eseménydús naptól kezdve egészen mostanáig
az Ő Hangja nem szűnt meg trombitálni a Fiú
mennyei mennyéből, megelevenítve
mindazokat, akiknek van fülük a hallásra.
Beiktatásának napja előtt Jézus nem tett
semmiféle csodát; mert még az ő testében sem
volt haszna, mint minden testnek. Ezt mondta
János evangéliumának hatodik fejezetében:
„A lélek az, ami megelevenít, a test nem
használ semmit: a beszédek, amelyeket én
mondok néktek, lélek és élet” (János 6:63).
Amíg a Szentlélek meg nem nyugodott a testté
lett Igén, addig Isten Fiának Hangja nem
létezett. Meg lehet jegyezni és elmondani az
ékesszóló mondásokat, azaz visszhangozni
egy király vagy magának Isten parancsoló
szavait, de a szavakat kísérő tekintély nélkül
csak ez a SZAVAK, a BETŰ, a sírkövön lévő
SZÍROZAT, ha úgy tetszik. Ahhoz, hogy a
szavak hordozzák az általuk kimondott
hatalmat, tekintélyt kell fűzniük
hozzájuk. Jézus, bár Istentől született, és
birtokában volt az erőnek és a Szellemnek,
nem változtathatta borrá a vizet, nem
gyógyíthatta meg a betegeket vagy nem
támaszthatott fel halottakat, egészen addig,
amíg el nem jött a beiktatás napja, amikor
megbízást kapott a Lélek erejének
használatára. együtt született. Jézus mindig
képes volt bármire, de harminc éves koráig
nem volt felhatalmazása arra, hogy ezt
használja. Miután ráhelyezték Isten pecsétjét
(a Szentlélek kenete), és az egek
magasságából felhangzott Atyja szava: „Ez az
én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm...”
Jézus ekkor beszélhetett jóváhagyott Fiú
tévedhetetlen, Életadó Hangja. Attól a naptól
mostanáig és az eljövendő korokig az Élet, a
korok élete semmi más módon nem jön el,
csak az Ő Hangjának hallásán. Jézus
megértette ezt az elvet, amikor azt mondta:
„...nemcsak kenyérrel él az ember, hanem nem
jön más módon, csak az Ő Hangjának
hallásából. Jézus megértette ezt az elvet,
amikor azt mondta: „...nemcsak kenyérrel él
az ember, hanem nem jön más módon, csak az
Ő Hangjának hallásából. Jézus megértette ezt
az elvet, amikor azt mondta: „...nemcsak
kenyérrel él az ember, hanemminden szó által,
amely Isten szájából származik ” (Mt. 4:4).
Elképzelhetőnél többen csodálkoznak azon,
hogy az „Isten Igéje” miért tűnik olyan
hatástalannak. Nyilatkozatról nyilatkozatra,
prédikációról prédikációra, sorról sorra, szóról
szóra ömlik az emberek fecsegő ajkáról,
elárasztják a világot, és semmi sem
változik. Nem számít, mennyire őszinte,
mennyire meggyőző a prédikáció, vagy hogy a
szentírások mennyire vannak összeállítva
annak bizonyítására, hogy mit fog tenni Isten
– amíg a Lélek kenete eggyé nem válik
ezekkel a szavakkal, a LEVÉL továbbra is
üresen tér vissza, és nem ér semmit, csak
halál. A kenet nélküli szavaknak nincs
hatalmuk bármit is elérni. Nem olyanok, mint
a Jézus által élt Szavak. Az égből eső élő
vizek szavai voltak ezek, amelyekről Ézsaiás
sok évszázaddal ezelőtt írt:
"Mert amint esik az eső , és a hó az égből, és
nem tér vissza oda,
hanem megöntözi (hidrogénnel és oxigénnel,
szóval és lélekkel) a földet, és megtermeli és
bimbózik (élve), hogy magot adjon.
magvetőnek, kenyeret az evőnek: így lesz az én
igém, amely kijön a számból: nem tér vissza
hozzám üresen, hanem teljesíti, amit akarok,
és boldogulni fog abban, ahová küldtem.
azt" (Ézs 55:10-11).
Egyszerű dolog, hogy az eső életet ad, ha van
öntözendő mag, és van bőség. Nem azt
olvassuk, hogy „Jézus a világba
jövetel minden
embert megvilágíterőfeszítéseik csak a sétáló
halottakat eredményezték. A szentírásokat
ellopják, kifosztják, kifosztják és
plagizálják. Egy dolog lenne, ha a hirdetett
szavak Krisztus életének felkenését
tartalmaznák, de ritkán teszik meg. Nem más,
mint élettelen utánzatok az istenfélelem külső
formájával; és ezeket a hamisítványokat
valódiként árulják. A gyülekezet elkacsintása
során e kor sarlatánjai Isten Igéjének
feketeárusításával gazdagodtak meg. Az ilyen
vállalkozások azonban hamarosan véget
érnek, amikor a Rolex órautánzat aranyozása
kezd kimerülni. Az emberek akkor kezdik
megtudni, hogy valami nincs rendben, amikor
az olcsó belső részek felmorzsolják a nyögést,
tiltakozva a hibás kivitelezés miatt. Ekkor és a
pokol kellős közepén az emberek
A HALÁL ÁLTAL -- A HALÁL
MEGTÖLTVE
Az élet bármely területen csodálatos. Legyen
szó akár a lélekről, akár a lélekről, akár a
testről, nagyra értékelik – különösen, ha ez a
korok Isten-élete, az Élet, amely legyőzi a
halált, és örökre elpusztítja a sötét birodalom
minden formáját. A halált legyőzni és
elpusztítani olyan, mint bármit legyőzni. A
halál elpusztításához be kell lépni a
királyságába, és az erős embert meg kell kötni
és tehetetlenné kell tenni. Függetlenül attól,
hogy valaki képes-e legyőzni, a győzelem
soha nem lesz látható, amíg nem kerül a
leküzdeni kívánt dolog közepébe. A csatákat
addig nem lehet megnyerni, amíg az ellenség
nem harcol, a birodalmat nem lehet
meghódítani anélkül, hogy megrohamozná a
földjét, és az Élet soha nem győzi le a halált,
hacsak meg nem támadják a gonosz
birodalmát.
Jézusnak, a halál nagy kapitányának és
pusztítójának be kellett jutnia annak szívébe,
mielőtt legyőzhette. Bár a világ létrejötte előtt
abszolút hatalma volt és élete volt az Atyával,
még le kellett győznie a halált, és el kellett
pusztítania azt, akinek hatalma volt felette, az
ördögöt. Miután megtámadta a királyságot,
ahol a halál útját járta, soha nem szűnt meg a
küldetése során, és folytatni fogja, amíg az be
nem fejeződik. Először önmagának, majd a
világ többi részének volt. Jézus nem azért jött,
hogy megmentsen néhányat a haláltól – hanem
mindenkit –, és ha visszavonul, mielőtt
véghezvinné, amire küldték, milyen hatalmas
kudarc lenne.
Amíg Jézus egy kis időre az angyalok alá nem
süllyesztett, az ördög ugyanúgy uralkodott,
mint Adonibézek király (Bírák 1:5-7). Ez a
kánaáni király levágta annak
a hetven királynak a hüvelykujját és nagy
lábujjait, akik az asztala alatt szedték össze a
húsukat. Hüvelykujj nélkül megszűnt a
munkaképességük, a kardtartás és a jó
küzdelem képessége; és a lábujjaik nélkül a
nagy lábujjakkal nemcsak akadályozták őket
abban, hogy egyenes és keskeny utat járjanak
be, hanem az egyensúlyuktól is megfosztották
őket, miközben egy rohamozó lovon ültek a
csatában. Ezt tette az ördög a hetvennel az
asztala alatt -- megnyomorította az
egész emberiséget. (A 70-es szám a szellemi
tökéletesség és az isteni rend erejével párosuló
egyetemességről beszél.) Az életnek ez az
ellensége mindenki erejét megbénította a lelki
tökéletességben és az isteni
rendben. Hüvelykujj nélkül nincs erejük a
harcra, nem tudnak igazságot művelni, sem
táplálékot adni maguknak, ezért rá kell
hagyatkozniuk a megélhetésért. Nem igazán
támadhatnak, és nem is védekezhetnek az
ördög ellen, mert nem tudják megfelelően
megragadni a harci fegyvereiket; és a hatalmas
lovaglás és a lázadás szinte lehetetlen.
Akárcsak Adonibezek király, akinek a neve
„villámlás ura”, az ördög is képes volt
„fényvillanássá” változtatni magát. Ez persze
hamis fény, és mindig olyan rövid, de a
sötétség világa számára valódi világosságnak
és örökké megmaradónak tűnik.
Ennek a hírhedt ellenségnek a halál hatalma
volt, és Ádám halálának napjától minden
akadály nélkül uralkodott a világosság
angyalaként a sötétség birodalmában –
egészen Krisztusig. Amit Izráel királya tett
Adonibezekkel, azt az igazi Fény (Jézus)
ugyanígy tette az ördöggel. A Sátán a világhoz
mért mértéket hozzá mérte
vissza. Meglazította Sátán szorítását,
ellehetetlenítette őt abban, hogy nem tudja a
sötétség műveit dolgozni. A kígyó
megpróbálta a „szó kardját” felhasználni
azáltal, hogy szentírásokat idézett, hogy
megkísértse Jézust a pusztában; de hüvelykujj
nélkül nem járt sikerrel. És valahányszor
mennydörgő lovak erejével érkezett hozzá (az
emberek tömegében), a lábujjatlan ellenség
elvesztette az egyensúlyát, és legyőzve a
földre zuhant. Egyszerűen nem tudott erővel
felállni, és a lába alá taposni Jézust.
Sátán hüvelykujjait és nagylábujjait minden
bizonnyal levágták, amikor eljött az igazi
Fény, de ez még nem minden. Azokban az
időkben szokás volt lefejezni a királyt, amikor
letaszították a trónjáról – és Jézus pontosan ezt
tette. Sátán fejét akkor vették el, amikor az
Élet Ura felemelkedett a sírból. Ezt
megelőzően megbénult a képessége, hogy ide-
oda járkáljon az egész földön. Kezének
munkáit és harci hatékonyságát eltávolították,
majd magát a halált irányító tényezőt
Jeruzsálemben a feltámadás napján
összetörték. Sátán fejét eltávolították
hatalmának helyéről, és örökre elveszett a
képessége, hogy megkísértse Őt, aki minden
halált legyőzött.
Úgy illett, hogy vereséget szenvedjen
Jeruzsálemben, a Béke Városában; mert ott
érte el Adonibézek, a Sátán jó
antiképe: "Adonibézek így szólt : "Hatvan tíz
király, akiknek levágták a hüvelykujját és a
nagy lábujjait, összegyűjtötték a húsukat az
asztalom alatt; ahogy én tettem , ezért Isten
megfizetett nekem . És elvitték Jeruzsálembe,
és ott meghalt ” (Bírák 1:7).
Amikor belépett a pokol és a halál kapuján,
Jézus olyan utazásba kezdett, amelyet egyetlen
élőlény sem tud felülmúlni. Nem azért hullott
tüzet az égből, hogy elpusztítsa az ördögöt,
hanem hátrahagyva dicsőségét, és csak Atyja
életével felfegyverkezve, belépett a pokol
sötét birodalmába. Minden rossz gyökere a
maga helyén találkozott, és elpusztult. Jézus a
halál által egyszer s mindenkorra
megteremtette az Élet magas elhívásához
vezető utat. Mivel a halál szenvedése miatt
egy kicsit alacsonyabbra tették az
angyaloknál, utat nyitott minden ember
számára. Micsoda PATHFINDER!
Mivel megízlelte és legyőzte a halált minden
ember nevében, most minden ember
megízlelheti azt az Életet, amivel most
rendelkezik; mert a megszentelő és a
megszenteltek mind egy (Zsid 2:11). Amiben
az Egyik győzött, azt a többi meg tudja
ragadni. „Mivel tehát a gyermekek húsból és
vérből részesülnek, ő maga is részt vett
ezekben, hogy a halál által elpusztítsa azt,
akinek hatalma van a halálon, vagyis az
ördögöt” (Zsid 2,14).
Jézust a halálnak vetették alá, hogy lehetősége
legyen elpusztítani azt, akinek hatalma volt a
halálon, vagy ahogyan ez görögül
van: „...hogy a halál által tehetetlenné
tegye azt, akinek hatalma van a halálon,
vagyis az ördög." Jézus teljesítette küldetését:
a halál világában eltöltött harminc év, majd a
pusztában eltöltött negyven nap után erőtlenné
tette a port evő kígyót. Az Élet ellenségét a
halál ellensége tette tehetetlenné. Jézus érett
korában semmitől sem félt. Sátán
hüvelykujjait és nagylábujjait levágták, és
mielőtt vége lett volna, a kígyózó fejét is
megzúzták. A feltámadáskor teljesen
tehetetlenné vált. Elpusztult, hogy többé ne
érintse meg az Élet Urát semmilyen
mértékben, örökre. Jézusnak ő volt és mindig
is HALT!
Mi van veled, kedves barátom? Meghalt az
ördög? Ha nem, akkor hallgass Isten Fiának
szavára, és ha meghallod, élni fogsz, és ha
élsz, mi közöd lesz hozzád a halálnak? Ha élsz
az élettel, amely nem halhat meg, hogyan
hathat rád az, akinek a halál hatalma van? Ha
tehetetlenné vált, és nincs hüvelykujj vagy
nagy lábujja az életedben, hogyan
akadályozhat meg téged? És ha a fejét
megzúzták, hogyan érintheti meg a te testedet
halálig? Ha még mindig megérinti lényének
azt a részét, akkor a fejének még mindig
tapintottnak kell lennie. Lehet, hogy a kardot
megfogó képessége eltűnt, és az, hogy
mennyire képes uralni az életedet, már nem
lesz probléma, de amíg a feje megmarad, a sír
egy szezonra megláthatja a győzelmét.
Jézus a halál minden elképzelhető
birodalmának volt kitéve, és mindegyik felett
győztesnek bizonyult. Végigjárta annak
minden aspektusát, és tehetetlenné tette azt,
akinek hatalma volt abban a birodalomban –
az ördögöt. Nem csak az Ő kedvéért
tette. Mindannyiunkra gondolt, és kikövezte
az utat, hogy vele együtt részesülhessünk
abban a bőségesebb Életben. Az ördög
ronthatta a hallásunkat és beszennyezte az
elménket mesterkélt hangjával, kivághatta a
hüvelykujjainkat saját dolgozó kezünkből, és
még a lábujjainkat is elszakíthatta a biztos
egyensúlytól, megbotránkozhatott és
eleshetett, mint a halott fa. Prédikátor 11:3 -
de ez még nem a vég, testvéreim. Ugyanúgy,
ahogy a víz illatától újra élni fog egy fa, mint
Jób (Jób 14:7-9). Életünk örökre életre kelt
Krisztusban. Leviticus ezt írja nekünk:
„És a pap kenje a kezében lévő olajból
a megtisztítandó jobb fülének hegyére , jobb
kezének hüvelykujjára és jobb
lábának nagyujjára , a vétekáldozat vérének
helye (3Móz 14:28):
"A maradék olajat pedig, amely a pap kezében
van, tegye a megtisztulandó fejére , hogy
engesztelésül szolgáljon érte az Úr
előtt" (3Móz 14:29).
Vegyük észre, hogy nem csak Krisztusban áll
helyre az emberiség hüvelykujja (munka- és
harci képessége) és lábujjai (járási és lovaglási
képességei); de fülük (hallás) és fejük (tudás,
megértés és bölcsesség) is megtisztul és
meggyógyul. Amint a hallás helyreáll,
ahelyett, hogy a tradier (az ördög) hangját
hallanánk, amely halálra szól , Isten Fiának
Hangja hallható az Életre .
Akár észreveszi a többség, akár nem, egy
olyan napon vagyunk, amely Isten Fiának
Hangjahallatszik, és sokan az Életre
ébrednek. Ha nem lenne igaz, akkor ebben a
pillanatban nem élnénk tudatosan
Benne. Kellett volna olyan alkalom, amikor
meghalljuk az Ő Hangját, különben még
mindig halottak leszünk
Ádámban. Dicsérjétek Istent, hogy ez igaz,
hogy Istentől születtünk, és élünk, de van még
-- sokkal több. Többről van szó, mint hogy
Istentől születünk és anyánk és a háztartási
szolgák nevelése alatt állunk – létezik a
fiúságra való érlelés. Ott van Atyánk képzése,
hogy megtanulja, hogyan győzze le a világot,
és azt, aki a halál hatalmával
rendelkezik. Eljövünk Hermonhoz, a
színeváltozás hegyéhez, és onnan a biztos
feltámadáshoz, minden halál közül! Örüljetek
tehát szentek, emeljétek fel füleiteket az egek
felé (belül), és halljátokISTEN FIÁNAK
HANGJA -- ÉS ÉLJ!
 #58

ISTEN FIÁNAK HANGJA

(3. rész)
Tartalom:
HERMON HEGY
JORDÁNIA -- A LESZÁLLÓ
GALILEAI -- A PONYÁK KÖRJE
A GADARENEK -- AZ EMBER KERTE

"És hat nap múlva Jézus magához veszi

Pétert, Jakabot és Jánost, az ő testvérét, és
felvitte őket egy magas hegyre külön-külön, és
íme, egy hang hangzott a felhőből, amely azt
mondta: Övé az én szeretett Fiam , akiben én
vagyok. nagyon örülök, HALLJÁTOK
ŐT. ” (Mt. 17:1,5).
A Jordánban történt megkeresztelkedésekor
jött a beavató bejelentés, hogy Jézus Isten
Fia. A Hermon-hegy magaslatáról ismét
ugyanaz a hang hallatszott, és ezúttal nem az
övéi. A hang az Atya felhőjéből azt
mondta: EZ AZ ÉN FIAM –
HALLGASSÁK ŐT! Miért? Milyen okból
hallgassa bárki is Őt? Talán bölcsebbé tenni az
embert? Vagy titkokat tanulni és szolgálatot
építeni ilyen mélyreható
tudásból? Természetesen nem! Szeretnénk
hallani Jézus hangját, mert Őbenne él az
élet. Úgy van, ahogy nagyon világosan
megmondta a János 5:25-ben: "Aki hallja az
Isten Fiának szavát, élni fog." Érdekesen
egyszerű, nem? HALLNI AZ ÉLNI! Az Ő
Hangja az Élet útja, ez az Élet Utcája, ez a
Kútforrás és az Életkérdés!
Jézust az Élő Isten nem kevesebb, mint
háromszor jelentette ki, hogy Ő az Ő Fia; és
ha az Atyának van élete önmagában, akkor a
Fiúban is. A feltámadás kivételével a hegyen
való színeváltozása volt az utolsó alkalom,
amikor kinyilvánították az Atyában való Élet
Fiát.
Jézus színeváltozása annak előképe volt, hogy
Ő „Hermon harmatja, és mint a harmat,
amely Sion hegyeire szállt, mert ott
parancsolta az ÚR áldást, életet
örökké” (Zsolt 133:3). Óriási igazságok
rejtőznek a Hermon- hegyben, Jézus
színeváltozásának látszólagos helyén . ( A
Tabor-hegy hagyományos helyszíne az
átalakulásnak, de 1843'-nél nem számít
magasnak.) Vannak dolgok ezen a magas
hegyen, a világ alsóbb birodalmain kívül,
amelyek saját átmenetünk idejére várnak. Ez a
Jézussal történt pillanatnyi esemény
előrevetítette azt, ami azok számára is vár,
akik saját életükben kiemelkednek a Jordán
síkságáról, és felkészülnek a halálra.
Nemcsak e hegy titkaiba pillantva láthatjuk
azt, amit minden Fiú megismerni fog, hanem
születésétől kezdve nyomon követhetjük saját
életünket is; vagy talán azt kell mondanom, a
halálunk. Valóban Ő volt az Élet Ura, de nem
tehetjük észre, hogy mindig
haldoklott. Például először halt meg a menny
dicsőségére, amikor az Atyától leszármazott,
és egy nőtől született az első Ádám
alakjában. Másodszor, a Jordán folyónál, és
negyven nap után a vadonban, meghalt a föld
dicsőségére. Isten Fiaként mindene megvolt,
amit a föld felkínálhatott. Az Ő szavára a
legfinomabb ételek korlátlan mennyisége lesz
(Mt. 4:3). Felemelkedhetett a templom
legmagasabb csúcsára, és soha nem kellett
attól tartania, hogy lezuhan arról a tekintélyes
helyről (Mt. 4:5). És a világ összes birodalma
az Övé volt, hogy elvegyék (Mt. 4:
Meghalt annak a dicsőségnek, amely az
Atyánál volt, mielőtt a világ létrejött volna,
azzal együtt, amit a világ
tartogatott. Harmadszor pedig meghalt saját
dicsőségére. Az ő Fiaságáról, mint egy járó,
beszélő, lélegző, élő, hússal, vérrel és csonttal
rendelkező Isten Fia, le kellett
mondani. Ahhoz, hogy a teremtés élhessen,
mindennek meg kellett halnia. Nem
maradhatott az egek dicsőségében, és nem
tehetett nekünk jót. Ez a birodalom túl messze
volt a testi embertől ahhoz, hogy az első
Ádám felfogja. Elfordult attól az élettől és
dicsőségtől, amelyet a világ ráhalmozna. És
végül letette saját Fiát a Golgotán,
a koponyadombon , azon a helyen, ahol az
emberiség elméje és akarata örökre
meghal. Bármilyen nagyszerű is volt,
mindaddig, amíg fizikai ember volt, kívül volt
kötözvesaját lényünkről. Meg tudta változtatni
a gondolkodásunkat, de a természetünket
nem. Meg kellett halnia, és szellemmé kell
válnia ahhoz, hogy belakhasson bennünk, sok
házában. Jézus akkor szerezte meg azt a
képességet, hogy alávesse magát az
ilyesminek, amikor a föld dicsőségének alsó
síkságairól felemelkedett a legmagasabbra – a
Hermon-hegyre – és meghallotta Mózes és
Illés hangját. Mielőtt belegondolnánk ebbe a
gondolatba (a sorozat későbbi részében),
vegyünk észre néhány dolgot ma erről a
fenséges hegyről:
A Hermon-hegy Palesztina északi határán
fekszik, és Izrael legmagasabb hegye. Minden
mást felülmúl a Föld azon régiójában, és eléri
a 9232 láb magasságot. Mint egy dicső fej,
tornyosul Izrael, de nemcsak Izrael, hanem
Szíria fölé is; Szíria pedig természetesen
nagyon jellemző a világ többi részére a
spirituális példák tekintetében.
A Hermon-hegy volt a legészakibb pont,
amelyet Mózes és Józsua meghódított –
kivéve a hegy északi felét, amely a mai napig
Szíria kezében van. Két világot láthatunk ezen
a hegyen – a világot Izrael és Szíria
hatókörében; a megígért mag és a pogányok
világa. Mindkét királyság, akár a hegy, a
földön állt, egymás mellett, dicsőségük nagy
magasságában.
Láthatjuk, hogy ez a hegy is világosan beszél
Jézusról és Királyságáról; azaz
a HERMON név azt jelenti, hogy --
FELELŐS, MAGAS (Magas és
felemelkedett, Ézs 6:1). Smith bibliai szótára
szerint a FŐHEGY (Ő a mi főnökünk,
„üdvösségünk kapitánya”, Zsid. 2:10)... és a
mennyek Istene felállít egy királyságot, amely
soha nem pusztul el. : és a királyságot nem
hagyják másoknak, hanem darabokra törik, és
megemészti mindezeket a királyságokat, és
örökké megmarad." Dán. 2:44). Az arabok
Jebel Esh Sheikh-nek hívják, AZ ŐSI , (Ő az
Örökkévaló Atya, Ézs 9:6). Az amoriták
Shenir néven ismerték (Duett.
3;9), A RAGYOGÓ.(Arca ragyogott, Mt.
17:2; és Ő a világ világossága, Jn. 8:12). A
szidóniaiak pedig Sirion néven ismerték
(5Móz 3:9), A CSILLOGÓ (és az arca fehér
volt és csillogó (Lk. 9:29). Egy másik helyen
az ember szellemét hívják az Úr gyertyája (a
csillogó, héber.) (Péld. 20:27) Hermon sok
tekintetben Krisztus és Királysága dicsőségét
tükrözi, de ugyanezt teszi Izrael nemzetével és
a pogány királyságokkal is. a világ.
A szamaritánusok (Izrael északi tíz törzse
keveredett a szíriaiakkal) ezen a hegyen
hódoltak (János 4:20), de Krisztus nélkül
folyamatosan nem sikerült elhozniuk Isten
igazi dicsőségét nemzetüknek vagy a világnak.
A pogány nemzeteknek, amelyeket a hegy
északi fele képvisel, volt egy „ősi nemzet” is,
amelyet Hermon „magas helyén” imádtak, de
Baálnak hívták. Ez a hegy minden ragyogó
szépségével istenük fenségét
jelentette. Annyira fontos volt az imádatuk,
hogy kőfalat építettek a hegy teteje köré,
koronát formálva a fejnek, nem sejtve, hogy a
koronát egy napon teljes egészében Jézus
Krisztus viseli majd, amikor ennek minden
királysága a világ az Úr és az Ő felkenteinek
országává válik (Jel. 11:15).
Jézus, mint Isten Fia, a hatalom és a hatalom
legmagasabb helyére emelkedett a világon, és
az Ő színeváltozása azon a magas hegyen
ennek a ténynek a bizonyítéka volt. A
legfelsőbb uralom minden aspektusa az Övé
volt, de nem volt hajlandó megragadni. Onnan
szállt alá, nem azért, hogy Cézárt, Heródest
vagy Pilátust letaszítsa trónjáról; bár
megtehette volna, úgy döntött, hogy nem ül az
uralkodó helyükön. Ehelyett leszállt, és
zsarnoki fennhatóságuk alá került, egészen a
halálig, hogy igazságtalanul haljon meg a földi
uralom kezében, amelyről tudta, hogy jogosan
az övé.
JORDÁN -- A LESZÁRMAZÓ
A Hermon-hegyet illetően sok nagyon egyedi
és érdekes szempont van; köztük van egy
folyó, amely a tövéből származik, a Jordán,
amely többnyire a halált jelképezi. Ez a folyó
volt az, amely amikor Józsué és Káleb készen
állt az átkelésre, egy kupacban visszagurult –
egészen Ádám városáig. Amikor eljön az idő,
ennek a kornak a végén, hogy a Józsuák és a
Kálebek (jelentése: "kutya", azaz a pogányok)
megfogadják az ígéretet, semmi akadály nem
lesz túl nagy számukra. Figyeljük meg például
azt a távolságot, ahonnan a halál megszűnik
folyni – egészen ADAM-ig. Egyedül ebben az
egyetlen előremutató demonstrációban
láthatjuk, milyen messzire nyúlik Isten Fiának
élete. Nemcsak Isten választottai, Józsué, Isten
fiai lépnek túl a halál határain, hanem a
"kutyák" is átkelnek.
Az Életnek ez a nagyszerű bemutatása a halál
felett olyan sokkoló az alászálló birodalom
számára, hogy egészen Ádámig el van
vágva. Micsoda földrengés! -- Hasonló a
földrengéshez, amely elgurította a követ
Urunk halálsírjáról (Mt. 28:2), vagy amelyik
azonnal kinyitotta a börtön ajtaját,
meglazítva mindenki bilincseit és kiszabadítva
őket (ApCsel 16:26). Olyan ez, mint akit
János látott elsötétíteni az ember dicsőségének
napját (Jel. 6:12). És ez nem hasonlít ahhoz a
nagy földrengéshez, amelyet nem láttak, mióta
emberek a földön vannak, olyan erős
földrengéshez és olyan nagyhoz (Jel.
16:18). Testvéreim, ahogy a közkeletű
kifejezés is tartja: „Még nem láttunk semmit”
– de fogunk! „Mert meghatározott időre szól,
és a végén beszél, és nem hazudik; ha késik is,
várd meg, mert bizony eljön,
A Jordán folyónak sokféle aspektusa van,
amelyek halálosak, és eredete is ezek közül
való. Már az elején látjuk, hogy két folyó
összeolvad, és egyet alkot. Első fele
Hermontól északra, Szíria libanoni hegyeinek
keleti lejtőin született. A másik fele az izraeli
Hermon déli oldaláról származik. Ez a
világhírű folyó olyan, mint Ádám fiai – Káin
és Ábel, Izmael és Izsák, Ézsau és Jákob –,
amelyek minden polgár
mellékfolyói. Kiszolgálják a saját anyagukat
mindenkinek, aki a világon született – jónak és
gonosznak.Bár keserű ellenségek, mindig
keverednek és összefolynak mindenkiben, aki
Ádámtól született. Mint az egyetlen fa a
kertben, amely a halált hozta, ők is
folyamatosan versengenek az uralomért, és
függetlenül attól, hogy melyik gyümölcsöt
eszik meg, a vége mindig ugyanaz: a halál.
Ennek a folyónak mindkét feje hatalmas és
nagyon ígéretes – hideg, kristálytiszta
forrásokból fakadnak –, de Ádám fiaihoz
hasonlóan a víz sem marad olyan tiszta. A
Hermon (Jákób) forrásai keverednek a
Szíriából (Ézsau) származó forrásokkal, és a
földön átfolyva a folyó hamarosan iszapot és
törmeléket szed fel a Jordán síkságára
ereszkedő útja során. Ideiglenesen betölti
Galilea tengerét, ahol az élet és a
kereskedelem bővelkedik. Innen kifolyik, és
dél felé halad, amíg le nem jut Moáb
síkságára, Jerikó mellett, és végül a Holt-
tengerig, ahol a végét találják.
A Jordán legtöbb aspektusa nagymértékben
szolgálja az emberiséget a világnak azon a
részén. Jellemzi az ember természetes életét,
amely Ádám bukása óta a világba áramlik. A
földi embernek jó dolog, de az égi embernek,
a Lelki embernek, mint az ige betűje, nincs
igazi élet. Ha egy kicsit közelebbről
megvizsgáljuk ezt a folyót és az általa táplált
tengert, a Galileai-tengert, láthatjuk, miért:
A JORDÁN név a
héber YARDEN szóból származik , ami azt
jelenti: LESZÁLLÍT , LESZÁRMAZÓ . A
YARAD gyökből származik , ami azt jelenti,
hogy LESZÁLLÍT (szó szerint lefelé menni;
vagy hagyományosan alacsonyabb régióba,
mint az ellenség; átvitt értelemben:
elesni) (Erős). Ez a folyó, akárcsak az általa
képviselt halál, folyamatosan spirál lefelé,
mindig felszedi a földi ásványokat és
hulladékot, amíg el nem éri a föld
mélypontját. Ott rakódik le a világ minden
szennye, testisége és élettelensége. A
földkéreg legalacsonyabb mélyedésében, 1306
lábbal a tengerszint alatt, az ereszkedő
abbahagyja az áramlást, ahogy a Holt-tengerbe
ömlik, ahol nem marad életmozgás.
GALILEA -- A PONYÁK KÖRJE
A folyó eredete és vége között a Galileai-
tenger áll. Természetesen sok tevékenység és
megélhetés volt ebben a tengerben, de ne
hagyjuk figyelmen kívül az emberiség
szellemi birodalmát, amelyet képviselnie
kell. Ezt különösen akkor vesszük észre,
amikor a tenger nevének jelentése napvilágra
kerül. GALILEA, a név jelentése: " A
PONYÁK KÖRE vagy KÖR ." (Erős és más
tekintélyek.) Az Ézsaiás 9:1 a világra
vonatkozó Galileáról is beszél: „A homály
azonban nem lesz olyan, mint az ő
bosszúságában, amikor először enyhén
sanyargatta Zebulon földjét és Naftáli földjét.
és azután még súlyosabban sanyargatta őt a
tenger útján , a Jordánon túl, a NEMZETEK
GALILEÁBAN." Akárcsak a Jordán folyó,
Ádám is lefolyt Isten magas hegyének
mindkét oldaláról, táplálva az emberiség
minden birodalmát – a hegyeket, völgyeket,
síkságokat és tengereket. Van idő, amikor ez a
(halál) folyó göngyöleg ágyba ideiglenesen
megduzzad, amely a megjelenése éltető test
formájában a Galileai-tenger , de mint a neve
is jelenti: a valóságban ez a tenger a
görögnek örökös CIRCLE oF DEATH .
Amíg az élete Isten Fia kirángatja az
embereket arról a tengerről, van egy hiábavaló
körút, amelyet megjárnak, amely mindig
visszaviszi őket arra az élettelen helyre, ahol
elkezdték, de folyamatosan lefelé haladva a
föld színének legalacsonyabb szintjére - A
HOLT-TEngerre .
Jézus hatszor kelt át a Galileai-tengeren
Fiúként járása során (Unger bibliai szótár,
térkép). Ugyanígy borrá változtatta a hat
kővíztartó vizét, átkelt az ember hat
korszakának széles öblén. Az esküvőn az
ember minden kőbe faragott korszaka megtelt
a természetes életfenntartó vízzel, de amikor
Jézus eljött, egészen Ádámig nyúlt vissza, és
ezt a vizet Lelke Éltető borává
változtatta. Megmutatta nekünk annak idején,
a menyegzőn, hogy lesz egy nap, amikor
mindazok, akik elfogytak a halálban, egészen
a származásáig, élete borával
megelevenítenek.
Jézus ismételten nyíltan megmutatta, hogy a
halál a Fiú jelenlétében véget ér, miközben
oda-vissza hajózott az emberiség tengerén,
csodákat művelve rajta és annak minden partja
mentén. Ezen a vidéken betegeket és sántákat
gyógyított, démonokat űzött ki, heves
hullámokon járt, és halottakat támasztott fel.
A tanítványaival tett egyik kirándulás
alkalmával történt: „ ...nagy szélvihar
támadt, és a hullámok beleütköztek a
hajóba, úgyhogy már tele volt. És felkelt,
megdorgálta a szelet, és így szólt: a tenger:
Békesség, nyugalom. És elállt a szél, és nagy
csend lett." (Mk 4:37,39)
Vannak sötétség időszakai, amikor mi is
átszállunk Jézussal az emberiség
körforgásának ezen
előreszenvedő tengerén , és gyakori, hogy
aggasztó viharok pillanatok nélkül
lecsapnak; de vannak más esetek is, amikor a
szél, amely átsöpör az életünkön, halálos. Az
áztató hullámok könyörtelenül csapnak
összetörő hajóinkra. Dühe közepette úgy
tűnik, minden elveszik; és amikor Jézus a hajó
hátsó részében alszik, azt gondolhatjuk, hogy
Őt nem is foglalkoztatja ez. De mint azon az
éjszakán a kishitűek, mi is elfelejtjük, hogy Ő
mindig teljesíti, amire Atyja küldi. Ha
elküldik, hogy átlépje a halál körforgásáta
túloldalra, átmegy, és senkit sem veszít el, aki
vele utazik. A folyamat során, ahogy a halál
viharának sötét éjszakája volt, Jézus felkel,
megdorgálja a szelet, és azt mondja a
tengernek: "Béke, nyugodj!", a szél eláll, és
nagy csend lesz - minden elcsendesedett
(Márk 4:39). Amikor Isten Fiának hangját
hallják, mindig engedelmeskednek
neki. Amikor a Lélek megmozdult, és Isten
azt mondta : "Legyen világosság..."
világosság volt. Amikor a Lélek
megmozdult, és Isten azt mondta :
"Hozzanak ki a vizek...", a vizek
előhozzák. És amikor a Lélek
megmozdult, és Isten azt mondta : "Hozzon
a föld...", a föld engedelmeskedett és szült.
Bármikor vagy adott helyzetben, amikor Jézus
beszélt, a halál engedelmeskedett, és megszűnt
létezni. Miután a tenger közepén csillapítottuk
a halálveszélyt, és amikor megérkezett a
túlpartra, újra látjuk Jézust, amint a sötét
birodalomhoz tartozó dolgokkal foglalkozik:
A GADARENES -- AZ EMBER KERTE
Ez a Gadarének országában történt, ahol a
sírok között lakó, démonok légiója által
megszállt ember felismerte Őt a
Legmagasságosabb Isten Fiának. Azonnal
odaszaladt hozzá, és kegyelemért
könyörgött. Ezt az embert teljes vadságában
(mint a testi elmét energizáló szellem
teljességének átadott emberiséget) még
bilincsekkel és láncokkal sem lehetett
leigázni. Minden emberi erőfeszítés nem tudta
megszelídíteni, ahogy meg van írva. Nem volt
remény ennek az embernek, aki a Galilea –
Emberi Halálkör – partján élt . A gadareusok
sírjai voltak az ő örök lakhelye. Ezek voltak a
pokol uralkodó kapui, áthatolhatatlan
szakadéka; vagyis egészen addig, amíg Jézus
el nem jött a halál és a pokol (Élet) kulcsaival,
és ki nem engedte őt az örökkévaló gyötrelem
gödréből (Mk 5:1-16).
Vegyünk észre néhány dolgot GADARA-ról ,
a Gadarének uralkodó városáról: Először is,
Perzsia fővárosa volt, ami Ádámra, mint az
emberiség fejére vonatkozik. Másodszor a
jelentése; A Gadara a GENESARET név
másik formája (Mt. 14:34). Ez a név a
görög GENNESIS szóból származik, melyne
k jelentése: " nemzés, születés; születés,
születés . Néhány rokon szó: GENNEMA ;
ami született vagy született, utód,
utód. GENNETOS ; született,
született. GENOS ; utód , család, törzs, faj;
sok azonos természetű, fajtájú, fajtájú, fajú
stb. egyed összessége (Thayer-féle).
A Gadarenes, Gadara, Genezaret, Gennisis,
Gennama, Gennetos, Geno, mind egy dologról
beszélnek: GÉNEK, GENESIS,
GENERÁCIÓK, KEZDETEK,
EMBERISÉG. Egyszerűen fogalmazva –
ez ÁDÁM, AZ EMBER
KERTE . Az Édenben, Isten kertjében az
első Ádám kifejtette hatalmát az élet felett, és
uralkodott a halál birodalmában. A romváros,
a Garden of Man, az utolsó Ádám bemutatta
hatóság számára a halál hatalma az első
Ádám, és Ő uralkodik a szuverenitását Life. A
Gadarenesben a romlottság legalacsonyabb
állapotába zuhant emberiséget látjuk, és
higgadt, de biztos szóval Jézus az összes
démont az emberiség megélhetésébe küldi – a
disznót –, és tönkreteszi „becses”
gazdaságukat.
A vallás gondolkodásmódja a bukott ember
bizonyos fokait túlságosan alacsonynak és
gonosznak látja ahhoz, hogy
megmeneküljön. Az egyház és az állam
egyaránt az emberiség vágyait minden
elképzelhető törvénnyel megláncolta, hogy
aztán újra és újra megtörjék. Az ilyen
lázadókat nem lehet megbéklyózni vagy
megszelídíteni, sem saját törvényeik, de még
Isten törvényei sem. Következésképpen a
világ egésze a démoniak ugyanilyen siralmas
körülményei között találta magát, a
Gadarenes sírkertjében . Ahol Ádám egykor
az Éden gyönyörű kertjében élt, most
(nagyrészt) a halál sírkertjében lakik.
Öntörvényű ítélőképességük csúcsáról a
vallási uralkodók arra a következtetésre
jutnak, hogy az ilyen vad emberek
javíthatatlanok, és nem menthetők meg; de
Jézus megmutatta nekünk, hogy nincs túl nagy
probléma a számára, hogy a végsőkig képes
megmenteni, ahogyan a Zsidók 7:24-25
mondja. A vallás elöljárói az összes
gazembert, az emberiség többségével együtt,
az örök pokol tüzében égnek; míg Jézus a
halál sírjaiba jár, elpusztítja a bűnt és
megmenti a bűnöst. Ez, kedves élettársak, az
üdvösség kapitánya, a halál legyőzője!
Más időkben is Jézus uralkodott a halál felett a
Galileai-tengeren vagy környékén, ami egy
pillantást enged nekünk Fiúként való
hatalmára. Miután a disznópásztorok és a
környékbeliek dühös tömege elűzte a
gadareusok földjéről, átment a túlsó partra, és
feltámasztotta a zsinagóga egyik vezetőjének
halott tizenkét éves lányát (Márk 5:35).
42). Halálos ágya felé haladva az a nő is
meggyógyult, akinek tizenkét éve
vérbetegsége volt (Márk 5:25-29). A halál
szélütése a nő testében az élet ereiben, azaz a
vérben haladt át; de tizenkét év után a halál
találkozott a halálával. Ugyanígy a tizenkét
éves leány is, bár meghalt, életre kelt. És
vajon nem tizenkét éves korában költöztették
át Jézust a ház anyai és szolgái oldaláról a
másikba? amely megkezdte tanítását az Atyja
által? Testvéreim, tizenkét (képletesen) éves
halálozás után eljön az idő, hogy meghalljátok
Atyátok Hangját, és éljetek. Mindazonáltal
hadd mondjam el ezt: Ha még nem vagy
tizenkét éves (lelkileg), akkor leginkább
édesanyád hangját hallod, legyen az Babilon, a
paráznák anyja, vagy Új Jeruzsálem, a
mennyei város. Amikor az Atya más hangon
beszél, mint a gyermek iránti szerető
kedvességtől, vagy éles feddésként, és ha nem
vagy nagykorú, hangja olyan lehet, mint a
mennydörgés. Egy szót sem fogsz felfogni,
amit mond. Királyságának titkai éppoly
idegenek lesznek számotokra, mint Krisztus a
testi elmének. Mindazonáltal hadd mondjam el
ezt: Ha még nem vagy tizenkét éves (lelkileg),
akkor leginkább édesanyád hangját hallod,
legyen az Babilon, a paráznák anyja, vagy Új
Jeruzsálem, a mennyei város. Amikor az Atya
más hangon beszél, mint a gyermek iránti
szerető kedvességtől, vagy éles feddésként, és
ha nem vagy nagykorú, hangja olyan lehet,
mint a mennydörgés. Egy szót sem fogsz
felfogni, amit mond. Királyságának titkai
éppoly idegenek lesznek számotokra, mint
Krisztus a testi elmének. Mindazonáltal hadd
mondjam el ezt: Ha még nem vagy tizenkét
éves (lelkileg), akkor leginkább édesanyád
hangját hallod, legyen az Babilon, a paráznák
anyja, vagy Új Jeruzsálem, a mennyei
város. Amikor az Atya más hangon beszél,
mint a gyermek iránti szerető kedvességtől,
vagy éles feddésként, és ha nem vagy
nagykorú, hangja olyan lehet, mint a
mennydörgés. Egy szót sem fogsz felfogni,
amit mond. Királyságának titkai éppoly
idegenek lesznek számotokra, mint Krisztus a
testi elmének. A hangja olyan lehet, mint a
mennydörgés. Egy szót sem fogsz felfogni,
amit mond. Királyságának titkai éppoly
idegenek lesznek számotokra, mint Krisztus a
testi elmének. A hangja olyan lehet, mint a
mennydörgés. Egy szót sem fogsz felfogni,
amit mond. Királyságának titkai éppoly
idegenek lesznek számotokra, mint Krisztus a
testi elmének.
A halál vérerekként ömlik a Galileai-tengerbe
(a pogányok körútjába), halandó köröket
végezve az emberiség világában, és a halál
örökös döghalálként nyüzsög partjain – ennek
ellenére Jézus elpusztítja ennek minden
aspektusát. zajos betegség. Ő volt, és most is
az, a Halálra. Amikor a halál partjain járt, a
halál feladta szorítását. Lecsillapította a dühét,
amikor azt mondta: "Béke, nyugalom!" Kiűzte
a halál démonait a Gadara sírjaiban lévő
emberből, és a tisztátalan sertések
megfulladtak a tengerben, ahonnan a halál
jött. A rossz vér kérdése meggyógyult; a halott
lány feltámadt; 5000 halat és kenyeret táplált a
halál vidékén; A pogányok körútjának, a halál
sugárútjának lármás hullámain járt, lábai alá
téve a halált. Az instabil, ingadozó, az
emberiség folyékony világa nem az Ő
alapja. Alapja az Atyja volt, a mennyei
galamb felkent Lelke. Nem süllyedt el a halál
mindig szétáramló vizébe, mert a mennyekben
volt a lakhelye. Alapja nem földi volt, hanem
mennyei. Az a bizonytalan világ, amely a
földhöz tartozott, nem tudta őt sem támogatni,
sem fenyegetni.
A Jordán folyóban való beiktatásának első
napjától kezdve megkezdte diadalmas útját és
folyamatos győzelmét a halál felett. Az az
igazság, amit meg kell érteni – amilyen
biztosan az első Ádám győzte le az életet
azzal, hogy megölte a halállal (az első
halállal), Jézus úgy győzte le a halált, hogy
élettel ölte meg (Őt tette a második
halállal). Valami, amin érdemes
elgondolkodni....
Miközben ezen a gondolaton töprengünk,
gondoljunk a győztesekre is, akik a tűzzel
keveredett üvegtengeren állnak, és az élet
ítéletét a halál tengerén nyilvánítják meg (Jel
15:2-4). A győzelemben minden tisztátalan
dolog eltűnik az emberiség tengeri
körforgásában, nincs többé rejtegetnivaló. Az
átlátszó világban csak a tűz látható, Isten
Életének dicsősége keveredett
mindenbe. Jézus bizonyára erről beszélt,
amikor azt mondta: " Mert mindenki
tűzzel sózik..." (Márk 9:49). Micsoda
dicsőséges dolog látni – a Tűz fiainak
megnyilvánulása, akik az emberiség tengerén
járnak, és Krisztus felszabadítja és átalakítja
annak minden lakóját ugyanolyan dicsőséges
képmássá, mint Ő maga (Róm. 8:19-21,29).
Mivel Jézus azért jött, hogy elpusztítsa az
egész halált, a hatalmát viselővel, az ördöggel
együtt, csak illő volt, hogy hatalmát a
folyóban és a tengerben demonstrálja felette,
amely az emberiség halálos világát
jellemzi. Mielőtt az Élet győzelmét a maga
teljességére hozta volna az emberiségben,
először mag formájában tette le az
alapot. Típusban különféle módokon mutatta
be a halál feletti hatalmát, és minden esetben a
világ mezejébe vetett mag volt, példaként,
hogy mit fog aratni a kor végén. Egyszerű
allegóriák, de sokan nem látják; és bizonyosan
el sem tudják képzelni, hogy mindezek a
dolgok az Ígéret fiaiban antitípiában
beteljesedjenek. Ennek ellenére a mag el lett
vetve, és semmi sem akadályozhatja meg,
hogy kikeljen. Úgy van, ahogy kedves
barátunk, Maxine Roby mondta:"Az egész
hitetlenség Izraelben nem tudta
megakadályozni Jézus születését." És
tegyük hozzá, az Egyházba vetett hitetlenség
ma sem állíthatja meg Isten Fiainak
dicsőségben való megnyilvánulásának
fenségét! Ha késik is, leírjuk a látomást, és
táblákra tesszük, hogy éljenek, akik hallják
benne Isten Fiának hangját . Kinevezése
napján beszél, és nem hazudik. Várj, mert
eljön! (Hab. 2:2-3). Hallod a
Hangját? Elhiszed? Akkor mondd ÁMEN!

#59

ISTEN FIÁNAK HANGJA

(4. rész)
Tartalom:
AZ ÁTÁVOLÍTÁS
TELJES PUSZTÍTÁSA
A MENNYDÖRGY HANGJÁT
 AZ ÁTÁLLÍTÁS
„Hat nap múlva pedig Jézus magához vette
Pétert, Jakabot és Jánost, az ő testvérét, és
felvitte őket egy magas hegyre külön-külön,
és elváltozott előttük, és arca ragyogott, mint
a nap, és ruhája fehér volt, mint a fény. és íme,
megjelent nekik Mózes és Illés beszélgettek
vele ... a fényes felhő borítá be őket; és ímé
szózat a felhőből, mondván, ez az én szeretett
Fiam , akiben kedvem; Halljátok HIM " (Mt.
17: 1-3,5).
Az Ádámtól született emberek átvették a
szavakat a Bibliából, nyüzsgő prédikációkba
gyűjtötték őket, és hatalmas árvízként öntötték
a földre. Ezeket a folyamokat általában "Isten
szavának" nevezik , de nem azok. A testi
elmék csatornáin végigsöpörve, ezek az Isten
Fiának Hangjának álcázó sáros vizek
magukkal hordoznak minden rokonságot, ami
lefelé tartó útján halad.
Lehet, hogy ez egyesek számára nagy rejtély,
de az egyszerű tény az, hogy nem mindegy,
hogy a Bibliából milyen "szót" terjeszt az
ember, ha nem kapcsolódik a Lélekhez , akkor
az nem Isten Fiának hangja . Nyilvánvaló,
hogy ez egyáltalán nem Isten Igéje. Ez minden
bizonnyal Isten Igéje volt, amikor a felkent
próféták és apostolok megírták, de miután a
föld pergamenjein és tekercsein nyugodott, az
a betű lett, amely öl, ahogy Pál testvérünk
olyan találóan írta a II. Korinthus 3-ban: 6.
Az Isten Fiának Hangja nem a szentírásból
vett szavak tömkelege, és az emberek testi
elméje által enerválta. Az Ő Hangja Él! Az égi
vizek teszik a halottakat
a fák rügyeznek és a föld erdei éljenek. Ez az
Ige és a Szellem, amely egyként egyesül. Ez
nem a Lélek betűje, és soha nem is lesz az.
Egy szó, amelyből hiányzik az élet szelleme,
kegyetlen törvényességével köti össze az
embereket, nem úgy, mint a démoniak láncai a
gadaránok sírjaiban. És a szellem az Ige nélkül
ugyanolyan kötelező erejű. Ha nincs egyenlő
egyensúly az anyagok között, az fanatizmust
válthat ki. Túl sok a "szó"legalisztikus
törvények formáját öltve az egyházban. Más
területeken nincs más, mint valamiféle
„szellem”, és hiányzik belőle a határozott
szó. Ezért nagyon ritkán hallható Isten Fiának
Hangja. Az egyháznak külső tanúja van arról,
hogy a vallás haldokló fügeleveleivel
díszítette magát; de áldjátok Istent, ezzel még
nincs vége a dolognak! A biztató reményt,
amely az egész emberiségben megtalálja a
bélyegét, és átíveli a korszakok hatalmas
kiterjedését, az Élet Ura a halál minden
területe felett aratott győzelmével mutatta
be. Meghódította a sötétség birodalmát, és
tétlenné és teljesen tehetetlenné tette azt,
akinek a halál hatalma volt, még az ördögöt
is. Betegeket gyógyított, démonokat űzött ki,
vakoknak látást adott. Az Ő jelenlétében jártak
a sánták, meggyógyultak a nyomorékok,
megtisztultak a leprások, megnyíltak a süket
fülek, és a halottak
feltámadtak. UtánHat napon keresztül Ádám
pusztító megpróbáltatásaival küzdött, Jézus
felment a hegyre, majd átváltozott.
Ebben Isten Országa pillanatnyilag teljes
dicsőségében látszott; és azok számára, akik
esetleg elfelejtették, ennek a királyságnak a
kiterjedése óriási. Például Dávid egyik
zsoltárában ez van írva: „Az Úré a föld és
annak teljessége, a világ és a benne
lakók” (Zsolt 24:1). Amikor az arca
napfényként jelenik meg, ruhája pedig olyan
fehér, mint a fény, akkor láthatjuk az Ő
birodalmát, ahogyan végül is lesz. Ahelyett,
hogy a hozzá nem értő, vörös arcú Ádám
uralná, aki öntörvényű, vallásos
szertartásokkal takarta el magát, a dicsőség
Ura fog uralkodni helyette. Ebben az
uralkodásban az Ő arca, Isten sok fia, az Ő
személyének természetével fog sugározni, és
csillogó igazságos ruhája befedi dicsőséges
testének minden tagját.
TELJES PUSZTÍTÁS
Köteteket írhatnánk arról, hogy Jézus
számtalan csodát tett, amelyek az Ő hatalmát
jelképezik a Királyságban, és hogyan
kapcsolódnak ezek a minden szomorúság,
könnyek és halál feletti abszolút
győzelméhez; de vegyük észre egy pillanatra a
Hermon-hegyet, ahonnan a Jordán folyó nagy
része származik, az alászálló folyót, amely
Izraelen keresztül folyik, és halállal öntözi
meg lakóit, mielőtt a Holt-tengerbe ürül. A
Hermon, mint korábban említettük, azt jelenti,
hogy "magas", "magasztos", "magasztos",
"tilos", és az Ószövetség teológiai szókönyve
szerint a " TELJES PUSZTÍTÁS " gondolatát
is magában hordozza . Itt vette
Jézus „... Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost,
(Mt. 17:1) -- hogy tanúi lehessünk TELJES
PUSZTÍTÁSÁNAK .
TELJES PUSZTÍTÁS? Mit jelent a -- TELJES
PUSZTÍTÁS? A pusztulás egyszerűen azt
jelenti, hogy egyik formáról a másikra
váltunk. A szót általában arra utalják, hogy
egy nagyobb létállapotból egy kisebb
állapotba változott; de valójában egy dolog
éppoly biztosan elpusztul, ha kisebbből
nagyobbra változtatják; mint például amikor a
víz a gőz magasabb formájára változik, vagy
amikor a fa füstté és gázzá változik a láng
hatására. Mindkét esetben a kisebb
megsemmisül, amikor a nagyobb jön létre.
Könnyen beláthatjuk, hogy a Hermon-hegy
hogyan képviselheti Isten magas, magasztos,
magasztos Királyságát, amelynek feje
Jézus; de ez inkább az Ő Királyságának
fényében lenne, amikor az végső dicsőségében
nyilvánul meg. Ami talán nem annyira
nyilvánvaló, hogy ugyanarról a királyságról
beszél, de Ádámmal a feje.
Mielőtt Ádám szeme felnyílt volna, Isten
Királysága nem hasonlított ahhoz a hatalmas
hegyhez Palesztina legészakibb
határán. Fényesen csillogott, magasan a föld
alsó részei fölött magasodott. Élő víz ömlött a
szívéből, és öntötte az egész kertet, miként a
Jordán oltotta a dombok, a síkságok és a
sivatagok szomját, amelyeken átfolyt. Az
uralkodó király (Ádám) és királysága azonban
nem maradt Isten ragyogó bizonyságtétele a
földön. Amikor megette a jó és a rossz
tudásának gyümölcsét, meghalt, akárcsak az
uralma alatt álló királyság. Abban a végzetes
pillanatban Ádám lett a halál
hercege. Fenséges büszkeséggel tornyosulva a
lenti, örökké haldokló birodalmak felett, a
királyság, amely egykor a földi élet mércéje
volt, a halál mércéjévé vált. Mindaz, ami
Ádámban volt és alávetette neki, meghalt. Az
emberiség többé nem ihatott a Kert élettel
megédesített vizéből. Annak biztosítására,
hogy ez a halálos ütés minden élő lelket
megérintett, amíg Jézus el nem jött, elűzték
őket arról az édesvízi helyről, és a halál sáros
folyójától – a Leszálló Jordántól – függtek. A
halál győzelmet aratott a földön, különösebb
ellenőrzés nélkül, amíg Mózes és Józsué el
nem kezdett győzni. Jézus Krisztushoz
hasonlóan az Ige és a Kenet együtt láb alá
helyezte ellenségeiket mindenütt, ahol csak
tapostak. A halál győzelmet aratott a földön,
különösebb ellenőrzés nélkül, amíg Mózes és
Józsué el nem kezdett győzni. Jézus
Krisztushoz hasonlóan az Ige és a Kenet
együtt láb alá helyezi ellenségeiket mindenütt,
ahol csak tapostak. A halál győzelmet aratott a
földön, különösebb ellenőrzés nélkül, amíg
Mózes és Józsué el nem kezdett győzni. Jézus
Krisztushoz hasonlóan az Ige és a Kenet
együtt láb alá helyezi ellenségeiket mindenütt,
ahol csak tapostak.
Miután Mózes elment, Józsué és Káleb
folytatta az élet legyőzését a halál
felett. Átkeltek a Jordánon a Holt-tenger
torkolatánál, Jerikó közelében, és
meghódítottak minden olyan aspektust, amely
a halál testi birodalmát képviselte. Az első
lépésük egyfajta előjáték volt, hogy mi lesz a
végeredmény. A halál egészen Ádámig el volt
vágva (Józs 3:16).
Józsuéhoz hasonlóan Jézus, mint a közöttünk
élő Isten ( Józs . 3:10), a halálos ellenség felett
is megmutatta hatalmát. Azt mondják, hogy
Jézust a Jordánnak ugyanazon a vidékén
keresztelték meg, ahol Józsué átkelt, a Holt-
tenger bejáratánál. Ott kezdődően Lábai alatt
tapossa az emberiség csapását. Mint a
megrettent skorpiók, úgy suhant a halál,
amikor Jézus megjelent, de hiába. Ahol az
Élet Szavát hallották, a halál visszagurult, és
abbahagyta lefolyását. Három és fél évig
megmutatta a világnak, hogy ki is Ő, de ez
még nem minden. Minden, amit tett, egy előre
kitalált ígéret volt azoknak, akiknek van fülük
hallani Isten Fiának zengő Hangját.
Jézus bejárta a halál minden birodalmát,
bebizonyítva, hogy felülről jött, és Istentől
származott; mégis az Élet végső lökése és
győzelme a halál felett a sírból való
feltámadásával jött. Másokat is fel tudna
támasztani a halálból, de mi van
önmagával? Valóban volt-e hatalma arra, hogy
életét feladja, majd újra felvegye, ahogyan azt
mondta, hogy az Atyja parancsolata? (János
10:18). Valóban megtette, és ez
bebizonyosodott; de először
a géppel látjuk Ádám és bukott
birodalmának TELJES MEGPUSZTÍTÁSÁT –
látjuk az ÁTÁVOLÍTÁST !
Ez előtt azonban az Ádám uralma alatt álló
Hermon-hegyet látjuk, egy olyan királyságot,
amely a teremtés teljes pusztulása volt. Ennek
a királyságnak a gyomrából származik a
Jordán szülőföldje, a pusztulás folyója, a
folyó, amely korszakokon át alászállt, és a
halált szolgálta az élet minden
területén. Ádám az életből való kiesésében a
halált hozta mindenkinek, de nem
örökre. Ahonnan Ádám leszállt, az Élet Urunk
felemelkedett, magasan arra a hegyre, és
magában fejezte be, amit Mózes és Józsué
elkezdett. TELJESEN LEMONDTA azt a
nagyszerű birodalmat, amelyben Ádám
kudarcban járt. Elpusztította azáltal, hogy
elnyelte a maga ragyogó Fényében és Életében
– az Életnek a halál feletti nagyszerű
megjelenítése, amelyet az Ige és a Lélek
késztetett. MÓZEST és Illést látták VELE
BESZÉLNI! Mózes és Illés összejöttek. Szó
és Szellem egyesült.
Egyedül az Ige, akármilyen szent és jó is, nem
tudta megváltoztatni. Pál ezt írta a
törvényről: "Az életre rendelt parancsot pedig
halálra valónak találtam. Mert a bűn alkalmat
vett a parancsolat által, megtévesztett, és
megölt. Ezért szent a törvény, és a parancsolat
szent, igaz és jó." (Róm 7,10-12). Jóllehet
szent, Jézus nagyon világossá tette a törvény
korlátait: „(Ti) Kutassátok az írásokat, mert
azt hiszitek, hogy ezekben van örök életetek ;
és ők tesznek bizonyságot rólam, de nem
akartok hozzám jönni. hogy élete
legyen ” (János 5:39-40). A Szentírás, a
Törvény, az Ige – ez jó – de az Élet lángoló
Lelke nélkül, akik hallják, még mindig
meghalnak.
A Szellem, bármilyen hatalmas és megindító
is, Jézus testét sem változtatta meg. A próféták
Szellemének bizonyos mértékig megvolt az
élet ereje, de nem volt képes átformálni az
embert a földi Ádám alacsonyabb állapotából
a magasabbra. Az egyik feljegyzésben meg
van írva a próféták hatalmával kapcsolatban,
amikor átadták az Úr szavát. Ezékiel egy
száraz csontok völgyéhez beszélt, és éltek:
"Oda-vissza vezetett közéjük, és nagyon sok
csontot láttam a völgy talaján, nagyon
kiszáradt csontokat. Megkérdezte tőlem:
ember, életben maradhatnak ezek a
csontok? Azt mondtam: Ó Uram, egyedül te
tudod. Akkor így szólt hozzám: Prófétálj
ezeknek a csontoknak, és mondd nekik:
Száraz csontok, hallgasd meg az Úr
szavát! Ezt mondja a legfőbb ÚR ezeknek a
csontoknak: leheletet adok beléd,
"Így prófétáltam, ahogy parancsoltam. És
miközben prófétáltam, zaj hallatszott, zörgő
hang, és a csontok összeértek, csontról
csontra. Megnéztem, inak és hús jelentek meg
rajtuk, és bőr borította őket, de nem volt
bennük lehelet. Akkor ezt mondta nekem:
Prófétálj a leheletnek, prófétálj, embernek fia,
és mondd neki: Ezt mondja a legfőbb Úr:
Eredj a négy szél felől, légy, és lehelj ezeket
megölve, hogy életben
maradjanak. Prófétáltam tehát, ahogy
parancsolta nekem, és lehelet szállt beléjük;
életre keltek, és talpra álltak – hatalmas
sereg.” (Ez 37:2-5,7-10, NIV).
Bár ez kétségtelenül vízióként történt, nem
tehetjük észre, mekkora erő volt azon a napon,
amikor a csontok zörögnek. A négy szél
lehelete végigsöpör a föld síkságain, és
megtalálta a nyomát, ahogy a halottak
várakozó tüdejébe szállt. Amit a próféta látott,
annak páratlannak kellett lennie az ember
történetében. Egy ilyen látomás legtöbb tanúja
azt gondolná, hogy semmi sem lehet
nagyszerűbb, de van valami.
Minden, ami a csontokkal történt,
a TERMÉSZETES EMBER FIZIKAI
BIODALOMÁBAN volt : CSONT a CSONT
felé, az inak összekapcsolódtak, a HÚS és a
BŐR a CSONTOkra fektették, és a négy
SZÉL LÉLETE. Bár a megöltek újra éltek,
semmi utalás nincs abban, hogy átváltoztatták
őket. Máskor egy halott katona is volt, nem
látomás, hanem szó szerint, akit Elizeus
sírjába eresztettek, és amikor teste a próféta
csontjaihoz ért, a katona életre kelt, de nem
változott át. „És lőn, amint egy embert
temettek, íme, egy csapat embert pillantottak
meg, és az embert Elizeus sírjába vetették, és
amikor a férfit leeresztették, és megérintette
Elizeus csontjait , feléledt, és felállt a
lábára." (II Királyok 13:21).
A prófétáknak volt életük, de nem a mennyek
átformáló, dicsőítő élete. Csak az ádám
embereket tudták újraéleszteni abba a földi
állapotba, amelyből születtek. Mózes törvénye
szent volt, igazságos és jó, de hiányzott belőle
a nagyobb hatalom is, hogy a földről az
egekké változzon. Annak ellenére, hogy a
kettő eggyé olvad, ahogy tették azon a magas
hegyen, egymástól elválasztva -- LÁGÓ
ÁTÁLLÍTÁS!
Ó, ennek a rejtélynek a dicsősége! Annyi
mindent látni lehet az Élet halál felett aratott
győzelmének előzetesének
átváltoztatásában. Dicsőségének tüzében
látjuk a Második Halált eljönni az Utolsó
Ádám formájában. Látjuk Őt eljönni végső
dicsőségének és az első halál abszolút
megsemmisítésének alakjában. Egy
szempillantás alatt megmutatjuk az első király
végét és sötét birodalmát. Ez a királyság,
amelyet a Hermon-hegyen egy alaknak
tekintenek, teljesen elpusztul az Ige és a Lélek
jelenlétében.
Ennek a hegynek a kérgéből egy magasba
nyúló fa borítja be a földet a jó és a rossz
gyümölcseivel megrakott ágaival. Itt
emelkedik fel az ember java és gonoszsága,
mint egy királyság. Ez a kétszemű Ádám
uralma alatt álló birodalom a mennyekbe
nyúlik, miközben megtermeli halálos
gyümölcsét a lenti világ számára; és ahogy az
emberiség kielégíti ócska étvágyát, a sír
szélesre nyílik, és bőséges termést kap.
Kettős hegynek is tekintik, ahol Izrael "java"
birtokolja a déli felét, Szíria gonosza pedig az
északi felét. Sötét felhők szállnak fel
magasztos csúcsáról, és mint a fa, halálos
harmatot hullat az emberiségre. A halálnak ez
a birodalma az, amelyik Jézus
színeváltozásakor teljesen elpusztult. És nem
fejezi be a munkát ugyanazzal a dicsőséges
győzelemmel sok tagból álló testében? A
Róma 8:19-21 igent mond.
Amikor Mózes törvénye, Isten természetének
szubsztanciája, és a próféták Lelke, ennek az
anyagnak az élete, Isten Hangjaként egyesült,
Krisztus testének agyagja más formát öltött. A
fizikai birodalomban minden elérte a végét,
egészen testének utolsó sejtjéig és
atomjáig. Az Élet csillogó Fénye megfürdette
lényének minden arcát,
teljesen elpusztítva azokat az
ÁTÁVOLÍTÁSBAN, testének földjét a
mennyei birodalommá alakítva, ahonnan
jött. Az a nagy királyság, amelyet ember uralt,
bepillantást nyert a végére azon a dicsőséges
napon, és pecsételő halálcsapását a feltámadás
reggelén érte.
Annak a hegynek a tetejéről Jeruzsálembe
ment, hogy keresztre feszítsék és befejezze a
munkát; egy olyan munka, amely nemcsak
Ádám eltávolítását indította el Isten székéből,
hanem a királyváltás során a sáros Jordánt
felváltotta az Élet kristálytiszta
Folyója. Ahelyett, hogy a halál leereszkedne
arról a hegyről a teremtésre, és elpusztítaná
azt, az Élet megkezdte útját Isten trónjáról a
halál csapásának elpusztításának
küldetéseként; és attól a naptól kezdve
egészen mostanáig és azon túl minden, ami
útjába kerül, meggyógyult. (Ez 47:1-12, Jel
22:1-3).
A MENNYDÖRTÉS HANGJA
Amikor Isten Hangját valóban meghallgatják,
az emberek élni fognak, de hangját gyakran
nem élő szónak, hanem csak mennydörgésnek
tekintik. Isten mennydörgő hangja hatalmas,
amint az Ő népe felhőiben vonul át. Esőt ígér
a szomjazóknak, de azoknak, akiknek a hasa
megtelt Jordán özönvízzel, azoknak, akiknek
hallássérültek, olyan, mint a végzet
lökéshullámai. Mivel nincs megértés, és nem
hajlandók feladni vallási birodalmukat, a
képzetlen fül lelkét néha félelem sújtja. Lelki
süketségükben és zavarodottságukban vallási
barlangjaikba és emberi érvelésük
barlangjaiba menekülnek a feltételezett
biztonság érdekében. A testi elme egei
megremegnek az Ő Hangja hallatán, de az
értelmesek esetében nem szabad így
lennie;amíg el nem vonják az útból. És akkor
megjelenik az a Gonosz [Ádám], akit az Úr
megemésztA SPIRIT OF
HIS MOUTH [Spirit & szó] , és meg
kell [teljesen] DESTROY a fényerejének az Ő
jön . Még ő is [Ádám], akinek eljövetele a
Sátán munkája után történik, minden
hatalommal, jelekkel és hazug csodákkal” (II.
Thes. 2:1-9). [Zárójelek mellékelve].
Amikor valaki Krisztussal felmegy a Hermon-
hegyre, a füle nem a mennydörgés zúgását
hallja, hanem Isten Fiának tiszta Hangját. Az
átváltoztatás során az Ige és a Lélek teljesen
elpusztítja földi emberüket, amelybe korábban
öltöztek. A halálnak nevezett ellenséget
elnyeli a győzelem. HALLJÁK ISTEN
FIÁNAK HANGJÁT ÉS ÉLJEK! Együtt
fognak feltámadni Krisztus sok tagú testével,
egy hegyként egyesülve, mint Egy
Királyság. Annak a helynek a magasságából
nem halált küldenek, hanem Krisztus áldásait
a földre – „mint a Hermon harmatja, és mint a
harmat, amely leszállt Sion hegyeire,
mert OTT Parancsolta az Úr ÁLDÁS, AKÁR
AZ ÉLET ÖRÖKRE "(Zsolt 133:3). Nem a
halál fájának gyümölcse, sem a halál
hegyének vize száll ki, hanem az ÉLET!
Ha valaha is elfelejtünk egyet, ne a mi
szuverén Istenünk szavai legyenek: „Így lesz
az én szavam is, amely az én számból jön ki:
nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghez
viszi, amit akarok, és boldogulni fog abban a
dologban, ahová küldtem” (Ézs 55:11). Ha
Isten életet parancsol, élet lesz. Ha úgy akarja,
hogy mindenki üdvözüljön és eljusson az
igazság ismeretére (I. Tim. 2:4), akkor
mindenki engedelmeskedjen (Ef. 1:10-11). És
Isten parancsa az Ő felkent Fiának
formájában, vagy az Ige ennek a Fiúnak a
hangja formájában -- nem tér vissza semmivé!

A sziklás talaj nem tudta visszatartani rejtett

gyümölcsét, amikor Isten SZELLEME
megmozdult, és AZT MONDTA: "Hozzon a
föld." A testi elme kőszíve sem mondhat
nemet Isten Fiának Hangjára, Akiben
megadatott minden hatalom mennyen és
földön. Akár hiszi, akár nem, kedves olvasó,
az igazság megmarad; és a világ összes
hitetlensége nem teheti semmivé és nem
állíthatja meg. Isten Fiának meggyőző Hangja
a trónról kristálytiszta, éltető vízzel száll ki
mindazoknak, akik szomjaznak. Állj meg egy
pillanatra, és igyál mélyen. Frissít, örökké él,
ahogyan ISTEN Parancsolta a HERMON
MAGASSÁGÁBÓL, A TELJES PUSZTÍTÁS
ÁTALAKULT HEGYÉRŐL A
FELSÉGBEN!

#60

A HANG
ISTEN FIA
(5. rész)
Tartalom:
A FELTÁMADÁS
AZ ELSŐ ÉS UTOLSÓ ÁDÁM A
FELTÁMADÁSIG
 A FELTÁMADÁS
A „FELTÁMADÁS” az egyik legkedvesebb
tanítás az egyház számára, és ennek így is kell
lennie. Pál ezt mondta egy helyen:az elaludtak
első gyümölcsét. Mert mivel a halál ember
által van, a halottak feltámadása is ember
által van." (I. Kor. 15:12-21, NIV).
A feltámadás valóban dédelgetett tanítás, de
látható, hogy nagyon keveset értenek vele
kapcsolatban, és úgy gondolom, hogy a
kiadvány lapjain leírtak csak a felszínt
karcolják mély igazságainak. Mert minél
többet írok erről a gondolatról, annál többet
látok, és minél többet látok, annál inkább
látom azt, amit nem. Ennek ellenére
merészkedjünk bele, és engedjük, hogy az
igazság Lelke megvilágítsa szívünket.
AZ ELSŐ ÉS UTOLSÓ ÁDÁM
JÉZUS, AZ UTOLSÓ ÁDÁM
FELTÁMADÁSÁBAN AZ ELSŐ ÁDÁM
TELJES PUSZTÍTÁSÁT láthatjuk. Az első
Ádám, akiről Pál azt mondta, hogy az utolsó
Ádám alakja (Róm. 5:14), sötét árnyékot
vetett a földre; míg az utolsó Ádám most
Napcsillagként ragyog azon a sejtelmes
helyen. Egyre jobban beragyog e sötét világ
sírjába, mindig ragyog a tökéletes nap hajnalig
(II. Pt. 1:19, Péld. 4:18).
Nyilvánvalóan az utolsó Ádám az első
Ádámhoz hasonlóan jött, de bár az elsőhöz
hasonlóvá tették, Jézus sokkal több volt, és
ebben ő kezdeményezte mindennek a
megfordítását: az első Ádám feltámadt a
földről. és élt, aztán meghalt. Az utolsó
Ádámot leeresztették a mennyből és meghalt,
aztán élt. Az első Ádám volt a negatív
halálcsapás a teremtésre, míg az utolsó Ádám
az élet pozitív lehelete volt ugyanennek. Ahol
az első alulról jövő Ádám kudarcot vallott, ott
felülről az utolsó Ádám győzött. Bármit is tett
az első Ádám, az Utolsó Ádám örökre
megváltoztatta.
Az első Ádám a föld porából keletkezett, és az
élet leheletét lehelték az orrlyukaiba, és élt. Az
utolsó Ádám Mária méhében, vagy jobb
esetben a föld sírjában keletkezett, és
meghalt. Meghalt? Hogyan lehetett Jézus
fogantatása a halál? Nem imádkozott az
Atyjáért, hogy emelje vissza a valaha élt
Élethez? "És most, ó, Atyám, dicsőíts meg
engem önmagaddal azzal a dicsőségtel, amely
nálad volt, mielőtt a világ lett."(Jn. 17:5). Az
Élet dicsőségéből, amely a legmagasabb
mennyekben volt, Ádám halálának határai
közé süllyesztették, egészen a föld
mélyére. Mintha egy agyagsírban fogant. Útja
az emberiség lázadásának gyomrában, Mária
méhében kezdődött. Látod, a „Mária” egy
héber név, ami „lázadást” jelent, és onnan,
„ Éva lázadásának” gyomrából, minden halál
jött.
Jeremiás írt arról az egyedülálló módról,
amelyet Isten választott a rossz
kijavítására. Álmában azt a nagy csodát látta,
hogy a Megváltót az emberiség méhének
halála veszi körül, de nem az anyaméhből
kiinduló halál – az ÉLET:
"... Új dolgot teremtett az ÚR a földön : A NŐ
KÖRÖLJEN A FÉRFIT . Mert [a maggal a
hasából] jóllaktam a fáradt lelket, és
feltöltöttem minden szomorú lelket. Erre
ébredtem fel. , és láttam, és álmom édes volt
számomra" (Jer. 31:22,25,26) [zárójelben
mellékelve]. Ó a csodája! A nő körülöleli a
férfit, és a halál helyett inkább az élet a
gyümölcs! Az Élet Gyümölcse, a Mag, amely
az asszony mélyén kezdődik és hatalmas Fává
nő, üdvösségének forrása. Az, aki a
törvényszegésben volt, az asszony,
megmenekül a bűnétől ebben a
gyermekszülésben(I. Tim. 2:14-15). Kezdetben
a bűn magva leszállt a méhébe, és a halál fája
ebből a termékeny talajból nőtt ki, és
beárnyékolta az egész világot. A kor végén az
Igazság Magva leszállt egy hasonló méhbe, és
növekedett is, és beárnyékolta a világot, mégis
ez a fa volt az Élet fája. Kedves barátunk,
Maxine Roby emlékeztetett minket arra, amit
Pál erről mondott: "Ezért azt mondja: Amikor
felment a magasba, fogságba vitte a fogságot,
és ajándékokat adott az embereknek. Most,
hogy felment, mi más, mint hogy Ő ELŐSZÖR
A FÖLD ALSÓ RÉSZEIRE IS
LEszállt ?" (Ef 4:8-9). És ez még nem
minden. Az általa idézett zsoltárban Jézus
nemcsak általában az embereknek kapott
ajándékokat, hanem a LÁZADÓKNAK
IS:"Felmentél a magasba, foglyot vittél,
ajándékokat kaptál embereknek, igen,
a lázadóknak IS , hogy az Úr Isten közöttük
lakjon " (Zsolt 68:18).
Jézus először szállt alá a halál anyaméhébe, de
az nem tudta úgy megtartani Őt, mint az első
Ádámot. Amikor kiszabadult Rebellion
méhéből, a halál elpusztult. Bármerre járt –
egészen a sírig – a tehetetlen ember utolsó
ellenségévé tette. Először Máriában látjuk
leszállni a föld alsó részeire, Évában, az
összes élő halottak anyjában , és
felemelkedése arról a sötét helyről a teljes
győzelmet jelentette. Minden, ami magában
foglalta a lázadást és a bukást, körülvette őt,
de amikor felemelkedett onnan, mind
fogságba vitte.
Harminchárom éve egy progresszív út volt a
halálból az életbe, az első Ádám
fordítottjaként. Az elsőről ezt
mondták: "...Azon a napon, amelyen eszel
belőle, biztosan meghalsz " (1Móz
2:17). Pontosabban a héberből ez
így hangzik: ...A MEGHALVADÁSBAN
MEGHALUSZ . Ebben – ahogy Margit
elmondta –, mivel Ádám nem esett fel holtan
abban a pillanatban, amikor megette a fa
gyümölcsét, könnyen belátható, hogy
HALÁLA EGY FOLYAMAT VOLT, 930
évig tartott folyamat. Az elsőhöz hasonlóan,
de fordítva, az utolsó Ádámról
elmondható: „ÉLÉSBEN ÉLSZ.Az élet
Jézussal is egy folyamat. Életében Jézus
fokozatosan élt egészen addig, amíg el nem
jött az ideje, hogy leszálljon a föld mélyebb,
sírnak nevezett részeire, amit kezdeti
fogantatása előrevetített. Innen aztán fel tudott
emelkedni Életet és add oda a férfiaknak.
Abban a pillanatban, amikor az emberiség
lázadása mélyén fogant, megkezdődött
fejlődése. A megfelelő idő után kiszabadult
abból a földméhből. Ezután folytatta előre
elrendelt útját a sír belsejébe, ahonnan Ő is
megszabadult. Egy ábrán látjuk, amint belép a
bukott teremtés méhébe, hogy magával
ragadja azt, ami rabul ejtette. Amíg teste a
sírban feküdt, ugyanezt tette, prédikált a
börtönben lévő szellemeknek, és fogságba
vezette őket, mindazokat, akik régóta várták
csodálatos hangjának tónusát. És nem így volt
veled és velem? Földünk alsóbb részeire is
leszállt; és onnan vezeti fogságba a
fogságot. Vele élünk – AZ ÉLETBEN
ÉLJÜNK a feltámadás tökéletes napjáig.
A bűn miatt az első Ádám meghalt. Egy
alacsonyabb birodalomba terelték, a kerten
kívülre, a mezei vadállatokkal. Hasonló
módon, de bűn nélkül, az utolsó Ádámot is
ugyanarra a halálhelyre engedték le, AZ
istállóban SZÜLETETT, A
MEZŐFESZETEK HASZNÁLATÁBAN, az
emberiség legalacsonyabb birodalmában.
Az első Ádámot, miután a föld porából
megformálták, az Édenkertbe helyezték
(védett élvezeti hely, héb.), és azt mondták
neki, hogy egyen. Az utolsó Ádámot,
miután Mária „sírjában” megalakították , egy
jászolba fektették, HOGY EGYÉL. Hallgassa
meg, Őt nem a Gyönyör kertjében helyezték
el, mint az első embert -- hanem egy
JÁSZLÓBAN! Jászlába fektették, a mezei
vadállatok TAKALMÁNYÁBA. Nem azt
mondták neki, hogy egyen, mert nem enni jött,
hanem hogy megegyék. Nem azt mondta a
vadállatoknak, hogy egyenek? Igen
megtette. Ő mondta,"Én vagyok az élő kenyér,
amely a mennyből szállt alá: ha valaki eszik
ebből a kenyérből, örökké él; és a kenyér,
amelyet én adok, az én testem, amelyet a világ
életéért adok... Bizony, bizony mondom
néktek: Ha nem eszitek az Emberfiának húsát
és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet,
annak örök élete van, és én feltámasztom. aki
eszi az én testemet és issza az én véremet, az
énbennem lakik, és én őbenne" (Jn.
6:51,53,54,56).
Ha Jézus az első Ádám teljességében lett
volna, földi, földi, akkor a mai napig nem
lenne más, mint széna és tarló az emberiség
etetővályújában, és a föld azon alsóbb
birodalmának evésében, nyögő teremtés
maradna, mint a mezei
vadállatok. Gondolkodásod megváltoztatható
a természetes ember hatására, de a
természeted -- SOHA! Ehhez a magasabb
természet szükséges, amellyel egyikünk sem
született anyánk méhéből.
De dicsérd az Istent! Jézus több volt, mint
annak az istállónak a vadállatai, ahol született,
vagy pontosabban, ahol a halálba
süllyesztették. Több volt, mint az első ember,
földi, aki életet kapott – életet adott! Ő volt az
Úr a mennyből! Élénkítő lélekké tették! (II
Kor. 15:45,47)! Testvéreim, ha egyszer
megettetek ezt a mannát, soha nem lesztek a
régiek. Ez messze felülmúl mindent, amit a
vallási dogmák, hitvallások, tanok és rituálék
valaha adtak. Függetlenül attól, hogy e
korszak tradicionális gyülekezetében dagadó
képzelet uralkodik, a különbség
felmérhetetlen.
Az első Ádám megalakult, ÉLTE,
ELHELYEZTE A KERTBEN, ETT, majd
MEGHALT. Az utolsó Ádám megalakult,
MEGHALT, JÁSZLÓBA FEKETETTÉK,
MEGEGYÉL, és ÉLT. Felforgatott mindent,
amit először Adam tett. Az első Ádám
feltámadt a földről és élt, az utolsó Ádám
leeresztették a földre és meghalt. Az első
Ádám evett a tudás fájáról és meghalt, az
utolsó Ádám evett minden Igéből, amely Isten
szájából származik és éltés aki eszi annak élő
húsát és megelevenítő vérét, aki eljött, és a
jászolba helyezték a világ kenyeréért, élni is
fog. Nagy mindenható Isten! Látod, hogy ez
az Élő, Jézus, az utolsó Ádám milyen óriási
hatással lesz a teremtésre? Ez meghaladja az
emberi felfogást! Ennek ellenére a Lélek látja
és örül. És veled mi
van? Örülsz? Remélhetőleg igen.
Pál apostol megírta néhány legmélyebb
igazságot Jézus céljáról. Olyan mélyek, hogy a
vallás testi elméje nem hallja
meg. Pontosabban: MEGTAGADJÁK
meghallani. Egyszerű igazságokat a következő
vitorla felett tudományos fejük, mint a fecskék
cikáztak találhatóak a lenyugvó nap: „Miután
ugyanis ember által van a halál, ember által
jött feltámadása is a halott. Mert ahogyan
Ádámban mindnyájan
meghalnak, azonképen a Krisztusban is
mindnyájan LEGYEN ÉLŐ” (I. Kor.
15:21-22). És elfelejtettük, hogy mit írt az
efézusiaknak? Egyeseknek lehet, de a
hallóknak nem -- Jól emlékszünk: "HOGY AZ
IDŐK TELJESSÉGÉNEK EGYÜTT
GYŰJTHESSE MINDENT EGY
KRISZTUSBAN., AMELYEK A MENNYEN
VAN, ÉS AMELYEK A FÖLDÖN
VAN; IS BENNE: Akiben mi is örökséget
szereztünk, AZONNEK CÉLJA SZERINT lévén
eleve elrendeltetve, AKI MINDENT AZ ÖN
AKARATÁNAK TANÁCSA ALAPJÁN
MUNKÁL ” (Ef. 1:10-11).
Ha végignézünk a halál hatókörén, néha
túlságosan hatalmasnak, túl sötétnek, túl
gonosznak tűnik ahhoz, hogy mindenkiben
elpusztuljon. „Mindazonáltal a halál
uralkodott Ádámtól Mózesig, még több mint
azokat, akik nem vétkeztek után
hasonlatosságára Ádám vétkének, AKI AZ
ÁBRA AZ neki, hogy el kellett jönnie . De nem
a bűncselekmény, így is az ajándék. Mert ha a
egy sok sértettsége legyen halott ,
Sokkal inkább Isten kegyelme, és a
kegyelemből való ajándék , amely egy
embertől, Jézus Krisztustól van, sokakra
bővelkedik (Róm. 5:14-15).
Ez annyira világos szó, hogy semmi továbbiat
nem kell mondani róla; de aki ezt még nem
látja, annak mondok egy kicsit. Nem beszélek
készségesen tudatlanokhoz, mert nem számít,
mit mondanak, hogyan mondják, vagy milyen
Lélek mondják, hogy nem hallják meg az
igazságot, amíg a pokol tisztító tüze meg nem
zengi vallásos tollaikat. nagyság. De bárkihez
szólok, aki az igazságra vágyik, és
megfontolja az itt található szavakat.
Amikor típusokat, árnyékokat, példákat és
ábrákat használunk, például ÁDÁM JÉZUS
SZABÁLYA, van valami, ami mindig igaz. A
dolog, amire az ábra mutat, sokkal nagyobb
súlyú és értékű, mint az ábra. Ami megfelel a
szám mindig nem sokkal több, mint amit a
szám önmagában is valaha remélem, hogy
nem, és Paul említette ezt a tényt a következő
vers: „(Adam), aki Az ábra OF neki, hogy el
kellett jönnie . De nem a bűncselekmény Mert
ha egy ember sértettsége miatt sokan haltak
meg , sokkal inkább az Isten kegyelme és a
kegyelemből való ajándék , amely egy
embertől, Jézus Krisztustól van, sokakra
bővelkedik (Róm 5: 14-15).SOKKAL
TÖBB! SOK MÉG, Isten kedves
szentjei! És még egyszer -- SOKKAL TÖBB
ISTEN KEGYELME! Ti földi emberek, ti
testi lelkű szennylények, hogyan hihetitek
legmerészebb képzeleteiben, hogy a por
csekély akarata erősebb, mint a mennyei
Felség? Ha nem látja ezt az egyszerű
igazságot, hagyja, amíg meg nem látja.
Pál folytatta a tolltollat, hogy megpecsételje
ezt a nagy igazságot: "Mert ha egy
ember vétke miatt a halál egy által
uralkodott, sokkal inkább azok, akik bőségben
részesülnek a kegyelemben és az igazság
ajándékában, EGY , Jézus Krisztus által
uralkodnak az életben. . Ezért
a bűncselekmény által az egyik ítélet jött
minden emberre kárhozottá még így igazsága
által egy az ajándék akadt minden
ember igazulásra az élet . Mert miképen egy
embernek engedetlensége SOK készült
bűnösök, így az engedelmesség
egy kell SOKigazzá váljanak. Sőt, a törvény is
belépett, hogy a bûn bõvüljön. De ahol
bővelkedett a bűn, ott SOKKAL
TÖBBET áradt a kegyelem . Hogy amint a
bűn uralkodott a halálig, ÚGY uralkodjon a
kegyelem is az igazság által az örök életre a
mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róm.
5:17-21).
A testi vallás megtévesztett elméi küzdhetnek
hagyományukért, hogy sokkal többen fognak
örökre elveszni, mint
megmenekülni. Valójában azzal kérkednek,
hogy az első Ádám műve sokkal erősebb, mint
az utolsóé. Érveik csattanósak lehetnek a
tudományos ismeretekkel; mindazonáltal
védekezésük nem állhat meg az Igazság
jelenlétében. A munka, az utolsó Ádám, a mi
szeretett atyánkfia Pál oly ékesszólóan
írt, DID SOKKAL
TÖBB bővelkedik! A SOK, a MINDEN , aki
egy ember sértettsége miatt halt meg, ugyanaz
a SOK, a MINDEN , akik Isten bőséges
kegyelmében élnek Jézus Krisztus
által. Világos, hogy mindannyian meghaltak
ÁDÁMBAN, MÉG IS MINDENKINEK
KRISZTUSBAN MEGÉLTENEK(I. Kor.
15:22). Lehet, hogy nem ma látjuk befejezni,
de azt látjuk, hogy amit az első Ádám tett, azt
az utolsó Ádám is kijavítja. Az Élet Ura addig
fog uralkodni, amíg minden ellenséget a lába
alá nem tesz, az utolsó ellenséget, a
HALÁLT, TELJESEN TÖBBEN
MEGSZÜNTETVE örökre, és Isten lesz
MINDEN MINDENBEN . (I. Kor. 15:25-28).

Jó barátunk, Tim McCurdy, nyelvével a

pofákban ezt kérdezi: "Tudja, mit jelent a
'MINDEN' görögül? Azt jelenti, hogy
"MINDEN". Teljesen igaza van. Ha akartuk,
nem tudtunk körül kiegyenlített a ALL akik
meghalnak Adam azonosnak ALL akik
készülnek Krisztusban élnek.
Az első Ádám feltámadt a földről,
elpusztította az életet és meghalt. Az utolsó
Ádámot leeresztették az égből, elpusztította a
halált, és életben maradt. AZ ELSŐ EMBER
lett AZ ELSŐ HALÁL, mert elpusztította az
életet. A MÁSODIK EMBER lett A
MÁSODIK HALÁL, mert Ő is elpusztított
valamit. Elpusztította a halált. A második halál
megöli az első halált. Az egyetlen dolog, ami
elpusztíthatja az első halált, az az Élet, a Fény,
Krisztus Tüze, és ezt tette Jézus egészen
addig, míg feltámadásában teljesen el nem
nyelte, amit az átváltozásban látunk példaként.

A FELTÁMADÁSIG
A mintában látjuk Jézust, aki az emberiség
alsóbb birodalmában született, és a jászolba
fektették, hogy mindenki egye a húsát és igya
a vérét. Innen a Jordán folyó végétől, a Holt-
tenger torkolatánál, a Hermon-hegy tetejéig, a
halálos forrás szülőhelyéig haladt az emberek
legmagasabb szintjéig. Első hallgatója az
istállóban lévő vadállatok voltak – az utolsó,
közvetlenül a keresztre feszítése előtt, a
főpapok, Heródes király és Pilátus voltak. A
két véglet között az összes többi között
mozgott, és nyíltan megmutatta, mi lesz a
végeredmény.
Az alászálló folyó farkától a fejéig, ahol Ádám
halála a teremtéskor kezdődött, és a
gyomrának közepéig, a Galileai-tengerig
Jézus, az utolsó Ádám átsétált a halálon, és
megfordította azt. A Jordánban történt
megkeresztelkedése után nem lépett be abba a
kellemes paradicsomkertbe, amelyet az első
Ádám élvezett, mert azt nem lehetett
megtalálni. Sem ember, sem vadállat, sem
szárnyas, sem hal, sem fa, sem penge nem
találhatta meg az örömnek azt a helyét, mert
azt a kerubok és egy lángoló kard
biztonságosan védte, amely mindenfelé
fordult. Az első Ádámot eltávolították a
kertből, és visszaküldték a földre, ahonnan
elvitték. Azon a zord helyen, az élettől mentes
vadonban halt meg, amikor meghalt. Ez az a
hely, ahová Jézust is a puszta mélyére küldték,
de azért, hogy jóvá tegye annak a hibáját, aki
az Ő alakjában jött, de nem az Ő
nevében. Ahol az első ember kudarcot vallott
a paradicsom boldogságában, ott az utolsó
győzött a romok közepette.
Miután ennek a próbatételnek a küldetése
győzelemmel fejeződött be, magához gyűjtötte
a tizenkettőt, és kijelölte számukra a
követendő utat. A Jézussal eltöltött három és
fél év alatt nem csak azt látták, hogy mi vár
rájuk, hanem az Ádám halálában elesett
világra is. Gépírással látták az első Ádám
legyőzését és teljes elpusztítását, valamint a
halál elnyelő birodalmát. Mindent láttak, amit
az elsőkből elpusztított a körülvevő Nap/Isten
Fia átváltozó fénye és tüze.
Nem nehéz belátni, hogy az első Ádám az
egész emberiséget képviselte, és nem lehet
nehezebb látni, hogy az utolsó Ádám hogyan
teszi ugyanezt, de nyilván sokak számára így
van. A farizeusok és szadduceusok kovásza
elvégezte művészi munkáját, és sok szemet
elvakított hitvallásaikkal, hagyományaikkal,
dogmáikkal és tanaikkal. Az igazság az, hogy
"templomaik" kifehéredett sírokká váltak, tele
halottak csontjaival. Sokan halnak meg, mert
nincs élő Ige, nem hallják Isten Fia
Hangját. Az éhezésben az étrendjüket ezért a
makacs ember testi érvelő szamárfejeinek
tudására redukálták. Nem tudják, mi a
feltámadás, azon kívül, amit képzeletük
alkotott poros elméjükben. A testi embereket
nem az ujj csettintésével éri el a
feltámadás, függetlenül attól, hogy mennyire
jámborak vagy vallásilag törvénytisztelőek
lehetnek. A feltámadás azokhoz érkezik,
akiket először tűzzel sóznak, ők
győzedelmesen átmennek rajta a túloldalra; és
akkor a szentség Lelke szerint a halált
legyőzik. Az Életnek a halál felett aratott
diadala az Isten fiaivá válás kinyilvánítása
(Róm. 1:4). Nincs elég súlya a saját ajkunkból
kiejtett szavaknak ahhoz, hogy ilyen
nyilatkozatot alkossunk, de több mint elég a
szentség Lelke megnyilvánulása és a halálból
való felemelkedés.
Testvéreim, akár én vagyok az első, aki
elmondom nektek, vagy sem, kérem, tudjátok,
hogy ez a feltámadás azután következik be,
hogy valaki átesett a tűz és a halál szélsőséges
próbáján. Így jött ez a mi Urunknál, és
hasonlóképpen lesz azokkal is, akik követik a
Bárányt, bárhová is megy. Elődünk ment
először Mária földjére, és meghalt arra a
dicsőségre, amely az Atyánál volt, mielőtt a
világ lett volna, és mi is: "...Az embereknek
meg van rendelve, hogy egyszer meghaljanak,
de azután az ítélet" (Zsid. 9:27).
Lehet, hogy néhányan nem szeretik, de az
tény, hogy minden léleknek kiadták a halálos
ítéletét. Nincs menekvés előle. Akik győznek,
megmenekülhetnek a sírból (I. Kor. 15:51-54),
de nem kerülik el a halált. Mindannyian
Ádámban való fogantatásunk pillanatában
kerültünk bele. Látod, a haldoklás nem
feltétlenül azt jelenti, hogy egy földtakaróval
alszunk, amely beborítja pusztuló testünket. A
sír csak a végeredménye annak a kezdeti
halálnak, amelyet Ádámban kaptunk. Ha
Krisztus tüze és életének ereje nem ragad meg
minket, akkor mi is lefekszünk ősapáinkkal, és
nem kapjuk meg a feltámadás végső ígéretét
ebben az életben. Ennek ellenére, akár a sír
után változunk meg, akár állva változunk meg,
tudjuk, hogy akik győznek, nem szenvednek
veszteséget a második halál által (Jel 2:11,
20:6). Látod,Az első feltámadáskor lesznek
ítélettel. Úgy fognak uralkodni, mint Isten és
Krisztus papjai, de a többi halott nem él fel a
második feltámadásig. (Jel. 20:4-6).
Akik a második feltámadásban vannak, azok a
tűz tavában találják magukat, AMELY A
MÁSODIK HALÁL! És ki ez a Második
Halál? Nem Isten tüze, JÉZUS
KRISZTUS? Hogy őszinte legyek veletek,
kedves emberek, Krisztust, a második halált
nem lehet elkerülni, mint amennyire
elkerülhette volna Ádámot, az első halált. Az
első halált Isten rendelte el, és a második
halált is. Vannak, akik a sírnak ezen az oldalán
tudják, a többiek pedig a másik oldalon.
A tanulatlanok, a készségesen tudatlanok és az
egyház megtévesztett lakossága büszkén
dicsekszik azzal, hogy bár hiú
képzelgéseikben biztonságban vannak, Ádám
és a királyságában élők többsége az
örökkévalóságon át szenvedni fogja a pokol
üvöltő tüzének lángját. Ebben figyelmen kívül
hagyják Isten egyenlő egyensúlyát: „ Mert
ahogy Ádámban MINDENKI meghal ,
ÚGY Krisztusban is MINDENKI életre
kel ” (I. Kor. 15:22); és az adományozási az
idők teljességében Ő összegyűlnek IN
ONE mindeneket a Krisztusban , mind
amelyek a mennyekben, és amelyek a
földön; még abban is, aki mindent saját
akarata tanácsa szerint cselekszik(Ef
1,10-11). És kérlek, kutass utána, ahogy a
nemes bereaiak tették, és nézd meg, mi Isten
akarata az emberiség számára, és tudd, hogy
az Ő kezeit nem saját teremtménye akarata
köti meg. Milyen abszurd gondolat. Az
emberek nem olyan ostobák, hogy tudatosan
létrehozzanak valamit, amit végül nem tudnak
irányítani, és Isten biztosan nem az. Csak azok
szemében mondanak neked ilyen
ostobaságokat, akik bölcsebbnek tartják
magukat nála; és az emberek, akik üdvözlik
ezeket a kitalációkat, jobban élvezik a gonosz
jelentést, mint a jó jelentést.
Másrészt vannak, akik a testi dolgok és az élet
büszkesége után sóvárognak, akik azt hiszik,
hogy Isten szuverén, és végül minden lelket
Krisztusba visz. Arra a következtetésre jutnak,
hogy mivel Isten mindenkit meg fog menteni,
ők is élhetnek úgy, mint az ördög, amíg
lehetőségük van rá. De ők is nagy
különbséggel lemaradnak a célról. Amikor
Isten bármely igazságát a testi elme
intellektusa fogadja be, nem pedig a
kinyilatkoztatás Lelke, az igazság levezetésre
kerülés az ige inkább halált munkál bennük,
mint életet. Amikor ez megtörténik, a bűn
beköltözik a táborba, és ahelyett, hogy
legyőznék, átadják magukat neki, és
megkapják a követelő fizetést – a halált. Nincs
előrehaladás a cél felé, a Krisztusban való
magas elhívás jutalma felé. Mélyebbre
csúsznak a romlandó hús iszapjába, anélkül,
hogy utalnának Krisztus legyőző
életére. „Ezek a foltok a ünnepei szeretet,
amikor lakoma veled, etetés magukat félelem
nélkül: felhők nélkül vannak víztelen, a szél, a
fák melynek gyümölcse elhervadt,
gyümölcstelen, kétszer meghalt, fölkapott a
gyökerekhez” ( Júdás 1:12). Testvéreim,"Ne
tévelyegjetek, Istent nem csúfolják: mert amit
az ember vet, azt is aratja. Mert aki vet a
testének, az a testből arat romlást; aki pedig a
Léleknek vet, az Lélekből arat örök életet
" (Gal 6:7-8).
Jézus útja a kísértés tüzén keresztül
vezetett. Nem tanyázott ott, egyszer azt
mondták neki, hogy kellemes a szemnek,
finom az íze, és bölcs lesz belőle. Nem
gondolt elbizakodott, húsba csiklandozó
gondolatra, hogy Ő Isten Fia, és az Atyja
kacsintgatna egy ilyen bűnre, és ha úgy dönt, a
megfelelő időben gondoskodik
róla. Egyáltalán nem! Leküzdötte ennek égető
vágyát, és eljutott a végsőkig, egészen a sírig,
és legyőzte azt is. Legyőzte mindkettőt, a
bűnt, amely a halál aratását hozná, és magát a
halált. Dicsérjétek Istent, hogy ilyen Bárányt
követhettek! És kövessétek, ha valóban, az
égből hallottunk, és nem a földről.
„Bizony, bizony mondom néktek: eljön az óra,
és most van, amikor a halottak meghallják az
Isten Fiának szavát, és akik hallják,
élnek” (János 5:25). Jézus bizonyságtétele
igaz, hogy mindazok, akik valaha is hallották
a Fiú édes Hangját, felemelkedtek halálukról
és éltek; de "ne csodálkozz ezen", ahogy
folytatta, "mert eljön az óra, amelyben
mindazok, akik a sírokban vannak, meghallják
az Ő hangját, és előjönnek, akik jót tettek, a
FELTÁMADÁSRA AZ ÉLETÉRŐL ; és akik
gonoszt tettek,
a Kárhozat feltámadásáig ” (János 5:28-29).
A KÁROKOZAT
FELTÁMADÁSA érdemes megvizsgálni, de
ebben az ígéretes témában annyi mindent meg
kell vizsgálni, hogy nem igyekszünk
belefoglalni ebbe a tanulmányba. Ha az Úr
úgy akarja, a következő számunkban ezt is
megvizsgáljuk.

#61

A HANG
ISTEN FIA
(6. rész)
Tartalom:
A KÁROKOZAT FELTÁMADÁSA AZ
ELVESZTETTEK MEGSEMMISÍTÉSE
?
A MENNY ÉS A FÖLD ELSZÖVÜLT
 A KÁROKOZAT FELTÁMADÁSA
„Bizony, bizony mondom néktek: eljön az óra,
és most van, amikor a halottak meghallják az
Isten Fiának szavát, és akik hallják,
élnek” (János 5:25). Jézus szavai igazak, hogy
mindazok, akik hallják a Fiú éltető Hangját,
felemelkednek a halál elrendeléséről, és élnek,
ahogyan te és én életre keltünk az Ő hívását
hallva; de "ne csodálkozz ezen", ahogy
folytatta, "mert eljön az óra, amelyben
mindazok, akik a sírokban vannak, meghallják
az Ő szavát, és előjönnek; akik jót tettek, a
feltámadásra az életről, és akik gonoszt tettek,
a Kárhozat feltámadásáig ” (János 5:28-29).
A közhiedelemmel ellentétben a
KÁROKOZAT feltámadásaA King James
Biblia szerint nagyon ígéretes téma, és
alaposabb vizsgálatot érdemel. Bár ez a
fordítás az irodalmi művészeti alkotások közé
tartozik, nem nevezhető pontosságáról. Ezért
nem a legjobb a tanuláshoz. Minden bizonnyal
megvan benne az akkori nap szépsége és
lángja, de ez a költői stílus nem jelent
tévedhetetlenséget, ahogy egyesek
feltételezik. A szöveg is a régi angol nyelven
íródott, ami már önmagában is megnehezíti
időnként a felfogást. A probléma súlyosbítása
érdekében a szavak nagy része más gondolatot
hordozott, mint amit ma. A király hűséges
fordítóinak köszönhetjük a bőrkötéses borítók
között rejlő csodálatos igazságokat, mert sok
van, de azt is tudni kell, hogy körülbelül 70
000 hibát is szankcionáltak. Az eltérések
közül ötvenezret azóta bizonyos mértékben
kijavítottak. A fenti szó -DAMNATION — a
fennmaradó 20 000 hiba egyike.
Ahelyett, hogy
"a DAMNATION feltámadása ", pontosabban
fordítható: "az ÍTÉLET feltámadása ". A
görög szó a "KRISIS", innen kapjuk az
angol "CRISIS" szavunkat . A szó a szó
legigazabb
értelmében FORDULATOT jelent . Például,
amikor egy személy testét láz borítja, és eléri a
legmagasabb hőmérsékletét,
ezt VÁLSÁGNAK nevezik – EZ A
FORDULATI PONT. Strong kimerítő
konkordanciája szerint a szó elsődleges
jelentése "DÖNTÉS". A "KÁROKAT" szó
nagyon félrevezető. FORDULAT,
DÖNTÉS,eszközök. Ha megértjük, mit jelent
az „ítélet” , jó szót használni; mert
az ítélet magában hordozza a DÖNTÉS
MELLETT VAGY ELLEN gondolatát , és AZ
ALKALMAZOTT CSELEKVÉS
FORDULATOT KEZDET. Ha az ítélet egy
személy javára szól, a jutalmakat általában a
jó cselekedetei miatt (előléptetés, emelés stb.)
adják. Egy megvádolt férfi bizonyítékainak
hiányát tekintve az ítélet a bűnössége alóli
felmentésként is jöhet. Ám amikor a helyzet
ezt meghozza, egy személy ellen jogorvoslati
büntetés formájában ítéletet szabnak ki . Ez az
a szövegkörnyezet, amelyben a szót
leggyakrabban használják az
Újszövetségben. A Biblia többi fordítója
általában
az ÍTÉLET szót használta a KRISIS szóra, attól
függően, hogy milyen mértékben hatott rájuk
az egyházi dogma, vagy hogy mennyire
merészkedhettek eltérni az "Engedélyezett
verziótól".
Nem a King James-verzió az egyetlen Biblia,
amely eltéréseket tartalmaz. A tény az, hogy
az ÖSSZES bibliafordításban tévedések
temetője van, és a kereszténység tömege ezek
feltételezett "tévedhetetlenségére" alapozza
életét. Sok tévelygő embert hallottunk
mondani: "Olvasd a Bibliádat, ez élet-halál
kérdése." Valóban el kellene olvasnunk a
Bibliát, mert ez a valaha írt legnagyobb
könyv, és az igazság kincse van benne
feljegyezve; de tudjuk, hogy még az igazság a
levél formájában is egyedül szolgálja a halált
(II. Kor. 3:6). A legtöbb keresztény úgy
gondolja, hogy az elfogult fordítók e
köszörűkő alól jön az élete; de az élet nincs
kiköszörülve a levélből, különösen a
félrefordított hamisságokból, és soha nem is
lesz az. Jézus még akkor is figyelmeztette a
vallási vezetőket, hogy hová helyezik a
bizalmukat, még akkor is, amikor az ókori
szentírásokban kevés tévedés volt. Például
közvetlenül azután, hogy elmondta nekik,
hogy az ÉLET AZ ISTEN
FIÁNAK HANGJÁNAK
HALLÁSBÓL SZÁMÍTOTT , így szólt: „Az
írásokat kutatjátok, mert azt gondoljátok,
hogy azokban örök életetek van ; és ezek
tesznek bizonyságot Rólam ; és nem vagy
hajlandó, hogy jöjjön a ME, hogy életed
legyen” (János 5:39–40, New American
Standard).
Nem azt javaslom, hogy hagyjuk abba a Biblia
olvasását. Azt mondom, de mi tudjuk, hogy mi
a szentírások és mi a céljuk -, hogy nincs élet
magukat, de ők rámutatnak, hogy a LIFE ,
ami JÉZUS KRISZTUS . Azt is szeretném, ha
megértennénk, hogy az egyház tanításainak
nagy része a Biblia számos szentírásának és
szavainak kevésbé pontos fordításából
származik, és a „KÁROKOZÁS” szó is ezek
közé tartozik.
Még egyszer: „Ne csodálkozz ezen, mert eljön
az óra, amelyben mindazok, akik a sírban
vannak, meghallják szavát, és előjönnek, akik
jót tettek, az élet feltámadására, és akik
gonoszt művelték, a kik a kárhozat
feltámadására [Krisis] (János 5: 28-29). egy
másik vers, ahol a görög szó Krisis használják
a Zsidók 9:27: „és mivel ez lvégezett az
emberek egyszer meghaljanak, azután az az
ítélet [KRISIS]." Ha azon az
előfeltevésen állnánk , hogy a KRISIS
KÁROKOZATT jelent , és a kárhozat örök
büntetésről beszél, akkor az egész emberiség
komoly bajban van. A fenti verset ugyanis így
fordítanák le: "Az embereknek van
kijelölve ( emberiség)egyszer meghalni, de
az elkárhozat után ." Nyilvánvalóan ennek
semmi értelme. Sajnálatos lenne még azt
gondolni is, hogy Isten ilyesmit tenne az egész
emberiséggel. A fordítók megértették ezt, ami
arra késztette őket, hogy helyesen adják vissza
a szót. , de a hatása a 1611 Church of England
vak szemüket, amit Jézus mondott vonatkozó
második feltámadás, vagyis a feltámadás
„Krisis.” Úgy tűnik, hogy amikor ezeket kell
megítélni úgy tűnt, hogy a több
megkeményedett bűnös, főleg a farizeusok, a
A fordítók megragadták a szabadságukat, és a
„kárhozat” szót használták a „krisis” szóra. Ha
a hierarchikus fordítók tudták volna, hogy ők
maguk azok a farizeusok, akikről Jézus
metaforikusan beszél, talán egy kicsit kevésbé
lettek volna „elkárhozottak”. munkájukban.
Az Anglia Egyháza, egy a sok leány közül, a
római katolicizmus méhéből született, de az
előtte lévő nővérekhez hasonlóan ő is
megtartotta anyja tanait. Mivel az „ÖRÖK
KÁROKOZAT” a kereszténység teológiájának
kedvenc része volt, a King James Biblia nagy
részét ezzel a kitalációval vetik
be. (Irodalomért, szalagokért és a Biblia
eredetével és átalakulásával kapcsolatos
információkért írjon Gary Amirault-nak, HCR
6D, Hermann MO 65041.)
AZ ELVESZTETTEK
MEGSEMMISÍTÉSE?
Vannak, akik úgy érzik, hogy Isten
„kárhozata” a pokol tüzéből áll, amely
megemészti és megsemmisíti az elveszetteket,
míg a széles úton járó túlnyomó
többség úgy gondolja, hogy a második
feltámadásban feltámadtak ezután a tűz tavába
vetődnek, hogy megkínozzák őket. örökké.
A megsemmisülés gondolata közelebb áll a
szerető Teremtő igazságához, de bizonyos
dolgok még mindig hiányoznak abból, hogy
megértsék Istennek az emberiséggel
kapcsolatos szándékát, és azt, hogy képes-e
azt a végső célig beteljesíteni. Van idő, amikor
MINDEN EMBERben a bűn embere, a régi
ember, aki egykor voltunk, valóban
megsemmisül. Ugyanúgy eltűnik örökre, mint
a Hermon-hegy Ádám uralma alatt
az átalakulásban – DE AZ EGYÉN ÚJ
TERMÉNYKÉNT MARAD A
KRISZTUSBAN. Csatlakozik az Úrhoz, és
egy Szellemmé válik, és már nem az az élő
lélek , mint Ádámban volt. Hasonló ez
ahhoz, amikor egy
gyermeket megsemmisítenek, amikor az apa
keze alatt felnőtté válik. A gyerek örökre
eltűnt, de a személy nem.
Bármi, ami Istentől jött, nem semmisíthető
meg abban az értelemben, hogy teljesen
eltűnik a létezésből. Pál ezt egyszer elmondta
egy nagyon rövid, de erőteljes
kijelentésben: "Mert Tőle és Őáltala és Ővé
van minden: Őé a dicsőség örökké.
Ámen" (Róm. 11:36). Egyszerűen
fogalmazva: MINDEN ISTENBŐL KIJÁRT,
MINDEN KRISZTUSON és az Ő keresztjén
keresztül megy át. AZTÁN VISSZAÉRT Hozzáa
feltámadásban – önmagának ugyanarra a
mennyei anyagára változott. Amit ebben a
versben mondott, annak meg kell nyugodnia
mindennek a megsemmisítésére, ami Istentől
származik. Nem világos-e, hogy aki Istenen
kívül van, mindenki az idők folyamán egyszer
Krisztusban találja magát, és visszatér
Istenhez? Mindkét tábort kielégítenie kell,
azoknak, akiknek az a véleménye, hogy Ádám
többsége fel fog égni, és mindazokat, akik
hisznek az „örök gyötrelem
kárhozatában”. Ki kell elégítenie, de általában
nem. Van egy listám kilencvenhárom
szentírásból (kérésre ingyenes), amelyek Isten
megbízatásával és céljával kapcsolatosak, és
ez a jelek szerint a legkevésbé sem vonja be a
lelkes „igazságkeresőket”, ún. Nem valószínű
tehát, hogy csak egy vers mondja ki, hogy
mindenki, át és vissza Istenbe nagy hatással
lesz. Még így is igazság marad, és az
Egyházba vetett hitetlenség nem állhat meg,
ha megvalósul; és hála Istennek, az egyik
biztos dolog Ő az erre a visszatérés a tóba a
tűz !
Mielőtt bejutnánk a Tűz tavába, és leúsznánk
az alapismeretek sekély partjairól, amelyekbe
reméljük, hogy a sorozat későbbi részében
elmélyülünk, először néhány további pontot
fogunk észrevenni: "És láttam trónokat, és
rajtuk ültek, és ÍTÉLET adatott nekik: és
láttam azoknak lelkét, akiket lefejeztek Jézus
tanúságtételéért és Isten igéjéért, és akik nem
imádták a fenevadat, sem képmását, sem
bélyegét nem vették a homlokukra. , vagy a
kezükben; és éltek és uralkodtak Krisztussal
ezer esztendeig. De a többi halottak nem éltek
újra, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az
első feltámadás" (Jel. 20:4-5).
Sok érdekes dolog van ebben a versben, de
egy dolog különösen kiemelkedik. A görög
szó ÍTÉLET van Krisis . Ez ugyanaz a szó,
amelyet Jézus használt a János 5:29-ben,
amelyet a Jakab király fordítói „kárhozat”-nak
adtak vissza. Szerencsére megfelelően
lefordították ebben a
versben. Ugyanolyan könnyen lefordítható lett
volna az ítélet a János 5:29-ben, de Róma
humanista istenről szóló tanát, ahol csak
lehetett, támogatni kellett . Ez egy olyan
doktrína volt, amely nem tudott megállni az
igazság érdemeiben, mert nem volt benne. A
római katolikus egyházban korán
népszerűsítette Jeromos bibliafordítása, a latin
Vulgata. A hibát egy feldühödött Dante
Aleghieri (1265-1321) erősítette meg „Isteni
színjáték,általában "Dante
pokoljának" nevezik . Mindkét cím nagyon
pontos abban, amit kifejez. Az igazságot
tekintve Dante verse vígjáték, mert valóban
NEVETÉS, de ha komolyan kell venni, ez egy
paresztia. A cím pedig: „Dante pokolgépe” –
pontosan ez. Dantéé ! Ez nem Istené ! Dante
bosszúálló ellenségeskedésének eredménye az
egyház és állam elkeseredett ellenségei
iránt. A száműzetésben képzelete grafikus
képeket alkotott a pokol borzalmairól,
amelyekre rászolgáltatta ellenfeleit. A testi
elme mélységéből származott Dante Infernoja,
nem pedig Isten mennyéből.
Évszázadokkal ezelőtt a lángoló pokoltűzben
és kénköves örök gyötrelem tana úgy söpört be
az Egyházba, mint maga a tűz. Pogány
eredetű, és gyökerei nagyrészt az asszír
mitológiából származnak. Az ilyen tanok
erőszakos indulattal ábrázolják Istent, és tettei
csak azért igazolhatók, mert „Ő Isten”. Ez
megbocsáthatatlannak és könyörtelenül
bosszúállónak mutatja be. A modern
kereszténység egyik oldala felvizezte az Ő
indulatait. Több ezer éven át gondoskodó
Atyaként képzelik el, miközben megpróbálja
rávenni bukott teremtményét, hogy térjen
vissza hozzá, de mindig kudarcot
vall. Gyengének mutatják a lázadó emberekkel
szemben, olyan Istennek, aki soha nem tudja
megváltoztatni vagy irányítani saját keze
munkáját, az embernek nevezett „hatalmas”
teremtményt. Egyesek azt mondják, hogy meg
tudja változtatni, ha úgy dönt, de ez sértené az
embert."szabad akarat." Mielőtt ezt megtenné,
azt mondják: Inkább örökre a pokolban égesse
őket. Ezzel a gondolkodásmóddal soha nem
foglalkoznak azzal, amit Pál mondott: Mert ez
jó és kedves Megváltó Istenünk előtt; AKI
MINDEN Ember üdvözüljön, és eljusson az
igazság ismeretére" és „Aki mindent a maga
Akarata tanácsa szerint cselekszik" (I. Tim.
2:4 és Ef. 1:11). hogy egy kedves testvért
idézzek az Úrban, Timothy Carrollt az ARISE
magazinból. Nagyon jól hozza ezt a pontot:
ha Isten meg akarja menteni az egész
emberiséget, ha Isten hajlandó megmenteni az
egész emberiséget, akkor az egész emberiség
megmenekül? Vajon kiszabadul az emberiség
a korrupció rabságából? Nem gondolnád, hogy
Isten akarata nagyobb, mint az ember csekély,
kicsiny, makacs akarata?” – Idézet vége.
A szomorú az egészben, hogy az egyházban
nagyon sokan vannak, akiknek a pogány
istenek ősi alkotóinak gondolkodásmódja
van. Nemrég egy látszólag kedves
kétgyermekes anya és egy keresztény óvoda
igazgatója ezt mondta nekem alkoholista
apjáról: „Remélem, Jézust Urának vallotta,
mielőtt meghalt; de ha nem, akkor a
pokolban ég. hová tartozik. És ez nem
zavar, mert ez így van – megérdemli."Nem
nyugtalanítja a gondolat, hogy apja forrásban
lévő lávában vonaglik és lángokban áll, és
nincs lehetősége elmenekülni; de amikor
elmondtam neki Isten végső helyreállítási
tervét mindenki számára, megőrült a
tűzfaló. Ez történik, amikor az emberek
magukra veszik a pogány istenek szellemét és
filozófiáját. gonoszak lesznek, testvér. Igazán
gonoszak lesznek. Átkozhatod Istent és
köpheted a keresztet, ők pedig lesütik a
szemüket, és sajnálják a szegény bolondot; de
érints meg számtalan szent tehenük
bármelyikét, és a fához szegeznek, és az
örökkévaló pokoltűz lángjaiba
kárhoztatnak; még akkor is, ha egyesek
sikertelenül teszik ezt az írót ebben a
pillanatban.
A MENNY ÉS A FÖLD ELSZÖVÜLT
"És láttam egy nagy, fehér trónt, és a
rajta ülőt , akinek arcáról A FÖLD ÉS AZ
ÉG ELSZEMÉLT ; és NEM TALÁLTAK
HELYET NEKIK . És láttam a
halottakat, kicsiket és nagyokat, állni Isten
előtt; és felnyitának a könyvek, és megnyílt egy
másik könyv, amely az élet könyve, és a
halottak megítéltetnek a könyvekbe írottak
közül, cselekedeteik szerint. És a tenger kiadta
a halottakat, akik és a halál és a pokol átadta
a bennük lévő halottakat, és mindenkit
cselekedetei szerint ítéltek meg. És a halál és a
pokol a tűz tavába vetették. Ez a második
halál. És akit nem találtak, az meg van írva. az
élet könyvében a tűz tavába vetették" (Jel
20:11-15).
"És láttam egy nagy fehér trónt , és a rajta
ülőt, akinek arcáról a föld és az ég elfutott; és
nem találtak helyet nekik..." A nagy fehér trón
ítélete - az élénk képzelgés és a testi elme
terveinek megvolt a napjuk, amikor részletes
képeket festenek egy óriási-szerű Istenről,
amint egy hatalmas trónon ül a mennyben
valahol, miközben a megmentetlen emberiség
tömege nyugtalanul áll körül és várja, hogy
sorra kerüljön az ítélet.
Csak az érdekesség kedvéért hadd
szórakoztassuk ezt a gondolatot egy
pillanatra. Ádám korától e század végéig a
becslések szerint 80-120 milliárd ember fog
meghalni anélkül, hogy „elmondta volna a
bűnös imáját”, akik soha nem tartoztak a
„helyes egyházhoz”, nem hittek az „egyházi
dogmákban”. vagy bármi mást, amit az ember
elsötétült elméje úgy varázsolt elő, mint ami
az "üdvösség". Tegyük fel, hogy hamarosan
véget ér a világ, és az elmúlt 6000 év alatt 100
milliárd elveszett lélek él szétszórtan, akik
hirtelen feltámadnak, és elkezdődik a „nagy
fehér trón ítélete”. Mivel testileg
gondolkodunk, tételezzük fel azt is, hogy
mindenkinek a "bíróságon" lesz a napja. Mint
minden bírósági eljárás, a bíró (Isten) állítólag
el fogja olvasni, amit mennyei könyvelői
állhatatosan írtak mindarról, amit mindenki
valaha is tett élete során. Túl sokáig tartana
elolvasni ennyi lélek minden egyes könyvét,
majd ítéletet mondani rájuk. Ebből arra
következtethetünk, hogy a dolgok egy kicsit
felgyorsulnak. Tegyük fel, hogy körülbelül
egy percet fog költeni személyenként. Ha ez a
forgatókönyv valósul meg, mit gondol,
mennyi ideig tartana feldolgozni ezt a sok
milliárdot? 1 666 666 666 órába, vagyis
190 258 évbe telne, mire ez a jósló ítélet
elkészül. Ha csak 1 másodpercet szánna
minden esetre, akkor is több mint 3000 évbe
telne. majd ítéletet mond rájuk. Ebből arra
következtethetünk, hogy a dolgok egy kicsit
felgyorsulnak. Tegyük fel, hogy körülbelül
egy percet fog költeni személyenként. Ha ez a
forgatókönyv valósul meg, mit gondol,
mennyi ideig tartana feldolgozni ezt a sok
milliárdot? 1 666 666 666 órába, vagyis
190 258 évbe telne, mire ez a jósló ítélet
elkészül. Ha csak 1 másodpercet szánna
minden esetre, akkor is több mint 3000 évbe
telne. majd ítéletet mond rájuk. Ebből arra
következtethetünk, hogy a dolgok egy kicsit
felgyorsulnak. Tegyük fel, hogy körülbelül
egy percet fog költeni személyenként. Ha ez a
forgatókönyv valósul meg, mit gondol,
mennyi ideig tartana feldolgozni ezt a sok
milliárdot? 1 666 666 666 órába, vagyis
190 258 évbe telne, mire ez a jósló ítélet
elkészül. Ha csak 1 másodpercet szánna
minden esetre, akkor is több mint 3000 évbe
telne.
Jézus azt mondta magáról, hogy minden
ítéletet az Emberfiára bíztak (János
5:22,27); ezért esetenként 60 másodpercnél
közel 200 000 évnek kell eltelnie, mire volt
egy szabad perce a szentekkel való
közösségre. De tegyük fel, hogy Jézusnak
nincs gyomra egy ilyen megpróbáltatáshoz,
hogy szigorú Atyját kérte, hogy gondoskodjon
róla, és nem vesz részt ezekben a hosszú,
elhúzódó, kimerítő bírósági eljárásokban. Ez
felszabadítaná őt, hogy Jeruzsálemben trónján
üljön, és "első alkalommal" ismerkedjen meg
a szerencsés, egymilliárd megmentett
keresztyénnel.
Ha ez így lesz, akkor hosszú sorra
számíthatunk. Ha mindenkinek csak 60
másodpercet ad idejéből, akkor is 1902 évnek
kell eltelnie ahhoz, hogy eltöltsük vele a
percünket, majd további 1902 évbe telik, mire
újra láthatjuk Őt. Rövid látogatásaink
körülbelül 1900 évente lesznek; vagyis ha nem
tesz mást, mint kezet fog, nyakat ölel, és éjjel-
nappal megáldja az embereket anélkül, hogy
szünetet tartana. Ha ő intézi a királyság egyéb
ügyeit, sokkal hosszabb időnek kell eltelnie,
amíg újra látjuk Őt.
Nem igazán szeretek időt szakítani az ilyen
gondolatokra. De foglalkozni kell velük; és
miután láttuk, hogy mennyire irracionálisak,
áttérhetünk a fényesebb dolgokra.
"És láttam egy nagy fehér trónt, és a rajta
ülőt, akinek arcáról a föld és az ég elfutott, és
nem volt helyük." Hol lehet ez a trón? Az
égben van valahol a Tejúton túl? Egy távoli
bolygón van, amelyet kifejezetten egy ilyen
eseményre terveztek? Vagy talán itt ezen a
bolygón, amit Földnek hívunk, a trón egy
mély, tűzben égő gödör szélén ül, így ezt a
100 milliárdot minden egyes bűnös ítélet
felolvasása után könnyen bele lehet
dobni? Csak azért említem az ilyen
képzeletbeli helyeket, mert ezek ma nagyon
népszerű fogalmak az egyházban, és
szükségük van némi leleplezésre azért, ami
nem.
Gondolkodjunk tovább. Ha a föld és az ég
elfut a trónon ülő előtt, hova hagy ez
mindent? Megsemmisül, kiürítik, kiürítik,
kimerítik, eltüntetik, kitörlik – eltűnt. Sehol
semmi nem található. Nincs mennyország,
amelyben lebeghetne a trón, és nincs föld,
amelyen megnyugodhatna. Nem maradt
semmi, ahol a hemzsegõ milliárdok akár
szerencsétlenül járhatnának próbára. A térnek
még csak fekete vákuumja sincs, mert az a
végtelen űr a fizikai mennynek is egy
része. Milyen mennyország és milyen föld
menekülhet a trónon ülő arcába?Ez a
mennyország a fülünk között! Az ember
szelleme és testi elméje! Ez az emberiség
fizikai erőfeszítéseinek és munkájának
földje! A ravasz ravaszsága és az emberi
okosság minden cselszövése az, ami
elmenekül a jelenlétében!
A bukott ember birodalmában helye van az ő
mennyei hírnevének és felborult földjének. A
kezdetektől fogva neki adatott az uralkodás,
még bukott állapotában is, de ha egyszer a
királyok királya minden ellenséget láb alá
helyez, már sehol sem talál helyet az ember
által uralt királyságnak. Elveszik tőle. Addig
Ádám, az isten, e világ elohimja (II. Kor. 4:4,
Zsolt. 82:6) halálosan uralkodott a Hermon-
hegy trónjáról, de amikor eljön a dicsőség
királya, felült az ő négyére. a háború lovait, és
győztesen indul a csatába, a halál királya
elveszíti a helyét. Ezt a bukott királyságot
elfoglalják és elnyelték a győzelemben, és
nem marad hely a régieknek.
Zárjuk ezt a tanulmányt J. Preston
Eby felkent tollából származó szavakkal :
„Pál apostol a Mars-dombon beszélt az
athéniaknak: „...Isten... kijelölt egy napot,
amelyen igazságosan ítéli meg a világot az
általa rendelt ember által, amelyről
biztosítékot adott minden embert abban, hogy
feltámasztotta őt a halálból." (ApCsel 17:31).
Ez a rész négy csodálatos igazságot mutat be:
(1) Isten kijelölt egy NAPOT (2) A napon
igazságosan ÍTÉLIK A VILÁGOT
(Cselekedetek 17:31). 3) A VILÁG ÍTÉLÉSE
az által az EMBER által, akit elrendelt. (4) Ez
a BIZTOSÍTÁS MINDEN
EMBERnek adatik .
"Az ítélet napja nem az örökkévaló pusztulás
napja, hanem a BIZTOSÍTÁS áldott
napja MINDEN EMBER SZÁMÁRA . De
hogyan adatik meg ez a bizonyosság minden
embernek? Éppen így. Isten kijelölt egy napot,
egy határozatlan időtartamot, amelyre Ő
igazságosan ÍTÉLNI fogja a VILÁGOT egy
EMBER által, akit erre a célra rendelt.Ez az
Ember természetesen az Ő Fia, és az Ő Fia
meghalt az egész emberiség halálával, de ez a
bizonyosság abban rejlik, hogy ISTEN
FELTÁMADTA A HALÁBÓL.
A MINDENKINEK adott biztosíték az, hogy
ahogy Isten ebben a helyzetben foglalkozott
saját Fiával, úgy az EGÉSZ
EMBERISÉGGEL is foglalkozni fog .
"Ez az a pont, amit a prédikátorok, tanítók és
egyházak túlnyomó többsége figyelmen kívül
hagy manapság. Ma már minden azon múlik,
hogy az illető elfogadja-e egy adott egyház
tanítását, aláveti-e magát annak
szertartásainak és rituáléinak, elfogadja-e a
tant. amelyet minden tagja birtokol. Ezt
követően az adott egyház biztosítja az új tagot
arról, hogy ő keresztény, és a mennynek
nevezett helyre megy. De Isten bizonyossága
nem nyugszik ilyen törékeny alapokon.
bizonyosságot
nyugszik FACT a feltámadását saját Fiát ,
és a bizonyosság arra, hogy ne válasszuk
kevés, de minden ember "- vége idézet.
Egyesek az élet feltámadásához jönnek elő,
mások pedig
a KÁROKOZAT FELTÁMADÁSÁHOZ –
KRISIS . Legyen szó az élet feltámadásáról
jutalommal, vagy a válság feltámadásáról
nagy veszteséggel, továbbra is úgy áll, mint –
MINDEN EMBER BIZTOSÍTÁSA ! Erről
a biztosítékról a következő számainkban
fogunk többet látni.

#62

A HANG
ISTEN FIA
(7. rész)
Tartalom:
A FEHÉR TRÓN ÍTÉLETE
A NÉGY LOVAS
NÉGY LOVAS -- NÉGY NAP
HÉT ÍTÉLET
 A FEHÉR TRÓN ÍTÉLETE
"És láttam egy NAGY FEHÉR TRÓNUSZT,
és ŐT, AKI RAJTA ÜLT..."
A teremtés sóhajt arra a dicsőséges napra, a
megváltó napra, amikor Krisztus Jézus ül a
NAGY TRÓNON, és mindent igazságosan ítél
meg. Minden emberben van egy mag, amely
élete felszabadításáért kiált. Ez az a mag,
amely tudja, hogy eljött a változás ideje, és
megszabadul a romlás rabságától, amely
mindannyiukat sújtotta – egy olyan halandó
nyomorúság, amely nem önszántából jött,
hanem Isten miatt, aki alávetette őket ennek a
csapásnak. halál a reményben. A legnagyobb
szerencsénk, hogy a várt remény sokkal
nagyobb volt, mint a seb. A korok élete az a
remény, amely a megszületésből fakadIsten
családjába. Ez az a szabadság, amelyre
vágynak, a test szenvedélyeitől és a halál
keserű gyümölcsétől való megszabadulás
szabadsága (Róm. 8:19-21). Vágyakozó lelkük
mélyéről Pál szavait visszhangozzák: „Mert
kijelölt egy napot, amelyen igazságosan ítéli
meg a világot az általa rendelt ember által,
amelyről BIZTOSÍTÁST adott minden
embernek , hogy feltámasztotta őt a
halálból (ApCsel 17:31).
Az a nap, amikor Jézus a Nagy Fehér Trónon
ül, nem a szomorúság és az örök gyötrelem
napja a szerencsétlen bűnösök tobzódó
milliárdjai számára, hanem a BIZTONSÁG
áldott napja minden ember számára , mert
a feltámadott is ott ül .
Jézus ezt a csodálatos ígéretet mondta
ki: „ MERT ÚGY SZERETTE ISTEN A
VILÁGOT , hogy egyszülött Fiát adta, hogy
aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen” (Jn. 3:16). És nem állította-e Pál
az I. Korinthus 13:8-ban, hogy a SZERETET
SOHA nem fogy el ?Röviden fogalmazva,
bármit is szán Isten szeretetének
szenvedélyének, az sikerülni fog. A Jézus
Krisztus formájában érkező szeretet mindent,
ami elveszett, a látókörébe helyezett; és ennek
a mennyei anyagnak az erénye arra
kényszerítette Jézust, hogy magára vegye a
világ bűnét. Halála arról tanúskodott, hogy az
egész emberiség megbocsátott, és
feltámadásával minden ember sorsát
megpecsételte – hogy ők is élni fognak. Az
első Ádám halálában MINDENKI
MEGHALT; még így is, az utolsó életében
MINDEN ÉLETRE LESZ! (Róm
5:7-20). Az első ember élt, majd
meghalt, magával vitte a világot . Az utolsó
ember meghalt, majd élt, és magával viszi a
világot. Örök szeretete nem fog kudarcot
vallani.
A halála előtti három órában a világ bűnének
sötétsége lebegett a kereszt és a föld felett. Az
Úr, mint első Ádám dicsőségét elnyelte az
emberek gonosz szívének durva
sötétsége. Nagy földrengés volt, szörnyű, de
csodálatos aznap. Az emberiség fátyla tetőtől
talpig szakadt. Az ember egét és földjét
megítélték, és soha többé nem találtak
számukra helyet Krisztus jelenlétében. De
dicsérd az Istent! A világot nem felejtették
el. Három nappal később eljött az Élet hajnala,
amikor feltámadt a halálból. A halálakor
uralkodó sötétség és földrengés emléke
elhalványult, amikor felkelt a sírból – a FIÚ
ÚJ NAPOT hozott. A BIZTOSÍTÁS
MINDEN FÉRFI SZÁMÁRA JÖTT!Ebben
a bizonyosságban egyesek felemelkednek a
korok életébe, és élnek, míg mások
a „KÁROKOZAT” fájdalmas, de mégis
irgalmas feltámadásának
köszönhetően élnek. Különben semmi
reményük nem lenne. Az igazságosság fehér
trónján Jézus ÜL, ügyelve arra, hogy egyetlen
báránya vagy bármely más teremtménye se
vesszen el örökre, még akkor sem, ha
a „kárhozat” súlyos megtisztítására
van szükség.
A NÉGY LOVAS
Mielőtt Jézus ÍTÉLETBEN ül a trónján, más
módon ítél. Mint a múlt királyai, ő is a csata
élére áll, és minden ellenség felett győzelemre
vezeti seregét. A Jelenések 19:11-16-ban úgy
látjuk Őt, mint ezt a Győztest, aki a királyok
Királyaként jön fehér lován, hatalmas
seregével az övékén. Ez ugyanaz a király,
mint a hatodik Jelenések könyvében, de a
tizenkilencedik Jelenések könyve lovával és
hatalmas seregének seregével végigsöpör az
emberiség mennyén, és megalapítja
Királyságát a földön – míg a Jelenések
könyvének hat királya. egyedül lovagol, belül
kitart, és minden embert meghódít.
A ló és a lovas szimbóluma a szentírásban
a HÁBORÚHOZ kapcsolódik . A régi időkben
a seregek erejét lovaik száma és nagysága
alapján számították ki. A Szentírásban a
lovakat soha nem említették mezőgazdasági
célokra, hanem lovaglásra, szekérhúzásra és
háborúra.
A Jelenések könyvének hat négy lovasa a
konfliktus, a háború és a pusztítás csapásait
ábrázolja. Ez a négy ló harci ló , és földünkre
küldték, hogy elpusztítsák. Elpusztítják a
bitorlót: a testi elmét, a test akaratát, a test
vágyait, a test érzelmeit és a test
cselekedeteit. Egyszerűen szólva, ezek a lovak
a pokol.
A legtöbb tanítani, hogy a lovas a fehér
ló van , az Antikrisztus , míg mások úgy vélik,
ő Krisztus . Ettől függetlenül
általában passzív egyéniségként ábrázolják, ak
i egy szezonra békét hoz a világba. Ennek oka
az, hogy a vers nem mond semmit a nyilakról ,
csak egy íjat . Ez jó testi logikának tűnhet, de
csak tíz percnyi kutatás bármilyen
konkordanciában sok mindent elárul. Még a
hétköznapi szemlélő számára is látható egy
egyszerű igazság az íjról (és a
nyilakról) . Minden olyan hely a Bibliában,
ahol az ÍJ fegyverként
szerepel, NYILAKkifejezetten utalnak rá. Az
egyiket soha nem használják a másik
nélkül. Mindig CSATLAKOZTAK . Akárcsak
Krisztus és az Egyház, vagy egy férfi és a
felesége, elválaszthatatlanok. Az a tény, hogy
a nyilak szót leggyakrabban kihagyják
az íj említésekor. A
héber qesheta szót hetvennégyszer használják,
és csak tizenháromszor veszik az írók a
fáradságot, hogy a NYÍL/
S szót adják hozzá. Egyedül áll a többi
hatvanegy esetnél, amikor a harci
hatalmasokról
és íjaikról beszél . Az íj fegyverként csak
egyszer használják az Újszövetségben (Jel.
6:2), és ebben a versben semmi sem utal arra,
hogy ez a magányos esemény különbözne az
összes többitől.
A négy lovas rövid áttekintésében a következő
két-három oldalt kedves barátunk
és tehetséges írónk, J. Preston Eby felkent
tanulmányaiból merítjük . Szeretném szó
szerint idézni mindazt, amit a témával
kapcsolatban írt, de hogy rövid legyen ez a
tanulmány, és összevonjak néhány dolgot,
amit látok, nem teszem.
Először is vegyük észre a FEHÉR LÓ íjjal
hadonászó lovasát . GYŐZÍTÉSBEN megy
előre és GYŐZÍTÉSRE . A
szó hódító és URALKODJ a görög NIKAO ,
ami azt jelenti , hogy érvényesüljön, legyőzni,
győzni . Az Újszövetségben minden esetben
a GYŐZELEM szövegkörnyezete van , legyen
szó akár Krisztus győzelméről az ellenség
felett ilyen vagy olyan formában, akár az Ő
szentjeinek győzelméről az ellenség felett. Az
itt használatos mód : hódítani és győzni,
uralkodni és győzni, legyőzni és
legyőzni, nyelvtanilag jelölihódítások véget
nem érő sorozata, amelyet semmiféle vereség
nem szakít meg .
Ha ez nem Krisztus lovagol ki a belső
birodalmából, a lélek és a test testi
dimenzióiba behatoló Szellem, akkor az
Egyház és a világ komoly bajban van. Ha
valóban az Antikrisztusról van szó, amint azt
egyesek tanítani szokták, akkor Isten ellensége
győzne, és továbbra is győzne, míg végül ő
lesz az abszolút győztes, amiről tudjuk, hogy
soha nem lesz az.
Ez a lovas csakis Krisztus lehet. Az Úr
egyedül lovagol a tisztaság, a fény, a
megvilágosodás fehér lován; és ez a szent
invázió nem saját lelkünk folyosóin belül
van? Nem halljuk-e ennek a hatalmas
parkónak a pataverését, amely igazságot dörög
lényünk minden sötét völgyében? Nem halljuk
a vitéz töltő patáit, amint áthalad azon a
világon, amelyik mi vagyunk, lovasát nagy
csatamezőkre és dicsőséges győzelmekre
viszi? A hegyén az íja van, teljesen meg van
hajlítva, és az isteni meggyőződés nyilai
minden megcélzott szívet áthatolnak. Minden
belső ellenség – szellem, lélek és test – leborul
előtte. Dicsőségének sugárzó ragyogása
felvillantja káprázatos fényét értelmünk
szemére, hatékonyan áthatol minden
dédelgetett hagyományon, emberi
értelmezésen és testi koncepción.
Krisztus legyőzi az emberi szívet, és foglyul
ejti azt, ami jogosan az Övé. Ezáltal minden
meghódított léleknek egy saját hegyet
ad. Egyetlen ember azonban soha nem fog
lovagolni és nem győzni addig, amíg őt magát
meg nem győzik; de ha egyszer ezt a csatát
megnyerték a Fiakban, akkor leülnek fehér
hódító ménjeikre, és vele együtt mennek
hódítani. Harcba lovagolnak az egeken és a
földön, győztesként lovagolva hatalmas
seregének mennyei seregében.
A következő a sorban a VÖRÖS LÓ . A
görögből láthatjuk, hogy ez nem azt sugallja,
hogy csupán egy vörös színű szőrű állatról van
szó. A szó RED ebben a versben PURRHOS ,
vagyis FIRE-LIKE vagy FLAME
színű . Valójában egyáltalán nem jelöl színt,
hanem egy megjelenést, egy állapotot, a tűz és
a láng megnyilvánulását . A
PURRHOS a PUR származéka , ami a
görög TŰZ szó . A PUR az angol szavaink
gyökere: PURe, PURge, PURity, PURify,
Purification, PURitan stb. A Zsidók 12:29 ezt
a szót használja Isten ugyanezen finomító
jellemének leírására:"Mert a mi Istenünk
emésztő Tűz (PUR) . Malakiás prófétai tollba
írta ezt Krisztusról - a VÖRÖS LÓ
lovasáról: "...Az Úr, akit kerestek, hirtelen
eljön az Ő templomába... kitartod az Ő
eljövetelének napját? és ki állhat meg, amikor
megjelenik? mert ő olyan, mint egy finomító
tűz ... és ő ül a finomító és megtisztítóját
SILVER : és õ tisztítja a Lévi fiai közül ,
és törli őket arany és ezüst , hogy azok
ajánlani az Úrnak egy igaz áldozatot " (Mal.
3:1-3).
Erre számíthatunk, Isten kedves szentjei -- a
VÖRÖS LOVAS megtör
minket. Mindannyiunkat a kereszt lábához fog
vinni, függetlenül attól, hogy milyen forró
tüzet kell építenie, és ez a változás igazságos
munkáját fogja végrehajtani. Lehet, hogy
egyesek számára hosszú időkig tart a tüzes
ítélet és a gyötrő sötétség, de eljön a
vége. Isten nagy tüze csak addig tart, amíg
minden gőgöt alázatba olvaszt, és minden
önvaló el nem hal Jézus Krisztus véres
verejtékében és mindent legyőző
keresztjében. Soha ne higgyétek el, hogy a tűz
nem hozhat minden lelket a keresztre, és ne
gondolja, hogy örökké tart. Amint a tűz
fellobban, szeretetének szenvedélye soha nem
vonja vissza tűz megváltó hatalmát minden
bűntől és a bűnösöktől, akiknek nincs többé
nevük és helyük teremtményei között. De az
biztos, ha egyszer az olthatatlan tűz mindent
megemésztett, ami gyúlékony,
Először az ÉLET ÉS A KIJELENTÉS FEHÉR
LOVÁN kezdte hódítását , SZÚRÁST ÉS
MEGGYŐZÉS MINKET A BŰNEKRŐL , majd
ezt követte a KIFINOMULÁS TÜZES
VÖRÖS LOVÁJA , harmadszor pedig látjuk
Őt a SÖTÉTSÉG FEKETE
LOVÁN lovagolni . Amikor ez a ló megszállja
földünket, nagy sötétség borul földünkre, a
természetes emberre, a testi elmére, a testi
természetre.
A fekete a fény és a szín hiánya. Olyan
állapotot jelöl, hogy nincs fény, nincs
megértés, nincs kifejezés vagy anyag. A fekete
ló felkenése a sötétség kinyilatkoztatása –
annak ismerete, hogy pontosan mi van az első
Ádámban. A Lélek által hozott Valóság és
Igazság fényében világos és tökéletes
megértést ad arról, hogy ki ő, hogyan
működik, mi az ő teljes hiábavalósága és
értéktelensége. Felfedi az ember fekete
természetét, ahogyan a Salamon énekében a
sulamita lánynál tette. Mivel büszkeségünk
akkoriban idegen volt alázatos
megbecsülésünktől, megismételjük
könyörgését. Kiáltunk: "Fekete vagyok, de
szép, vonj magadhoz Uram, és utánad
futok."A fekete ló mennydörgése során a
földünkön, testi észjárásunk már nem számít
életünknek. Felismerjük sötét lelkünket,
amilyenek, és tudjuk, hogy nincs értékük, de
látjuk Krisztusban való kedvességünket is, ami
nagy érték.
A fekete ló lovasa is mérleget tart a kezében,
megméri a búzát és az árpát, és mindegyikre
azonos árat szab. Miután Ádám testi
természetének feketesége feltárul, és
dicsősége elsötétült, megmérik a búzát és az
árpát. A BÚZA Krisztust jelképezi, amikor
leszáll az Ő megtestesült, természetes
állapotába, mint Isten Fia, az első Ádám
alakjában – mint EGY GAZDA, amelynek a
földre kellett hullania és meghalnia, nehogy
egyedül maradjon. Az ÁRPAjellemzi Őt a
feltámadási életben való felemelkedésében. A
búza a Halál Völgye, míg az árpa a
Feltámadás Hegye. Krisztus mint egy
búzaszem korlátozott. Befolyásolhatja
gondolkodásunkat és javíthatja természetes
életünket, de mint búza nem tudja
megváltoztatni a természetünket. Mindaddig,
amíg Ő a galileai ember, bár vízen jár és
halottakat támaszt fel,
korlátozott. Feltámadása előtt egyetlen tett,
egyetlen csoda, egyetlen jel vagy csoda sem
volt a romolhatatlanság magasabb szintjén. De
amikor eljön hozzád azon a magasabb síkon,
mint árpa, mint a bennünk lakozó Szellem,
mint a mennyből feltámadt Urad, akkor
korlátlan. Jól megeheted az Ő átváltoztató
Életének megsokasodott árpakenyerét, és több
maradványod van, mint amivel
elkezdted. Micsoda kimeríthetetlen forrása az
Életnek!
Hála Istennek, hogy elküldi a fekete ló
lovasát, aki Krisztus halálát egyensúlyozza
bennetek feltámadási életével, hogy több az
árpa, mint a búza ugyanazért. Miután ennek a
lónak a patái kiütik Krisztus halálát és életét
földünkön, egy hang hallatszik az élőlények
közül: "...És lásd, NE FÉLTED AZ OLAJAT
ÉS A BORT (Jel. 6). :6). Ha a halál búzáját
felcserélik a feltámadás árpájára, parancsot
adnak. Ne bántsd, ne pazarold az olajat és a
bort! Ne használd vissza, ne prostituáld
vagy kihasználd a szellemem kenetét
kinyilatkoztatás szava .
Az életnek ezen a helyén Krisztus szent olaja
és bora van ránk bízva. Vannak ma közöttünk
olyanok, akik elméjükben és szívükben
körülmetéletlenek. Babilon szelleme él a
földjük talaján. Isten szent templomának
udvarait tapossák, és túláradó bűnnel és
gőggel bitorolják szent dolgait, önkeresettel,
önkényeztetéssel és
önreklámozással. Az önálló , ők fáj, visszaél,
prostituting, és kihasználva a lélek és az
Isten szavát . Nem kellemes látvány, de az az
igazság, hogy a fekete ló és lovasa ma ezt a
kizsákmányolást leplezi le, miközben
önmagukat felmagasztaló lelkek életén halad
keresztül.
"És néztem, és íme a sápadt LÓ : és a neve,
aki rajta ült, Halál volt, és a pokol követte őt.
És adatott nekik a föld negyedik része, hogy
karddal és éhséggel öljenek. és a halállal és a
föld vadállataival” (Jel 6:8). Ez a "föld
negyedik része" a földességnek az a része,
amivel még nem foglalkozott a három előző
ló. Az egyének lelkük harcterén való
meghódítási folyamatának befejezéséről,
kiteljesedéséről, befejezéséről
beszél. Mindennek a végső leigázásáról és
elpusztításáról beszél, ami ellenkezik Életével
és Királyságával.
A sápadt ló először karddal öl, miközben Igéje
átszúrja és szétválasztja a lelket és a
szellemet (Zsid 4:12). Ezt követően
visszatartja, és halállal öl,
miközben „éhséget küld a földre, nem kenyér
éhségét, nem pedig víz utáni szomjúságot,
hanem az ÚR beszédeinek
hallgatását” (Ámós 8:11). Úgy jön, mint a
mezei vadállatok, a pusztítás sok tekintetben
Júda törzséhez tartozó oroszlán
formájában . Mohó, minden megmaradt
húsdarabkát felemészt. Ilyen módokon öl a
sápadt ló a halállal – Igéjének kardjával
átszúrva, Szava hallásának éhínségével, és
felemészti Ádám testiségét. De van még egy
út – a HALÁL által .
Hogyan öl a halállal? Jegyezzük meg, hogy
Jézus azért jött, hogy eltörölje a halált (II.
Tim. 1:10); Azért jött, hogy elpusztítsa azt,
akinek a halál hatalma volt , az ördögöt
(Zsid 2:14); és Ő tartja a pokol és a halál
kulcsait (Jel 1:18). Ennek beteljesedését a
Jelenések 20:14 jegyzi meg: "És a halál és a
pokol a tűz tavába vetették. EZ A MÁSODIK
HALÁL" (Jel. 20:14). A Lélek világossá tette
– A második halál az első halál halála . "És
az utolsó ellenség, akit elpusztítanak,
a HALÁL " (I. Kor. 15:26). Erről szól a halál
sápadt harci lova – a második halál, amely
megöli az első halált lényünk közepén.
NÉGY lovas -- NÉGY NAP
A Jelenések hatodik könyvében a hatalmas Úr
jön, és mindent legyőz a romlandó ember
bukott birodalmában. Jön az Ő négy ló
háborút, mintha, szemben az első négy napon
a teremtés - a nap, hogy árnyéka alatt az első
Ádám . A FEHÉR LOVÁN lovagol, és
eloszlatja az ELSŐ NAP FÉNYÉNEK és
SÖTÉTSÉGÉNEK
kettéválasztását . Különös különbség van
az ember Isten
képmására világító szellemének tompított
fénye (fennsége, uralma, intelligenciája, tudása
és bölcsessége) és durva sötétsége között.testi
tudatlanság, arrogancia, perverzió és
büszkeség. Mindketten, Ádám bukott fénye és
sötétsége, menekülnek a Fehér Ló ragyogása
elől. Az ember első napja úgy végződik,
ahogy Krisztusé kezdődik.
Ő tüzes vörös ló háború felemészti az ég
fejünkben, hogy megrágalmaz és felosztják a
vizek a MÁSODIK NAP . Ennek a lónak a
jelenlétében nagy csattanó zajjal elmúlik, és
az elemek heves hővel megolvadnak, a föld és
a benne lévő testi alkotások is megégnek. Az
egek feloszlanak, mindennel együtt, ami
bennük és alattuk van (II. Pt. 3:10-13). Nincs
már fent a víz, hanem az élet tiszta folyója,
kristálytiszta, amely Isten trónusából fakad
(Jel. 22:1); és nincs többé lent a kavargó
tenger, hanem kristálytiszta, tűzzel kevert
üvegtenger (Jel 4:6 és 15:2).
A FEKETE LÓ az elesett
ember elsötétült HARMADIK NAPJA ellen
harcol . Amikor ez a lovas jön, egyensúlyozva
a búza és az árpa mértékét, nincs többé
szükség az ember földjének
gyümölcsére. Dicsősége, mint a fű elszárad és
meghal. Magot hozó gyógynövénye már nem
gyógyít, mert az Élet fájának levelei a
nemzetek gyógyulását szolgálják; és egyetlen
más fa, amely a föld gyümölcsét terem, nem
virágzik e ló előtt. Az Életfa Igéje és Lelke az
a gyümölcs, amelyből mindenki élni fog. A
fekete ló harcol a földi termés harmadik
napján, hogy a Krisztusban való feltámadási
élet a mi részünkké váljon.
A nappalt és éjszakát uraló két nagy
fény NEGYEDIK NAPJA véget ér, amikor
a sápadt LÓ lovasa mennydörögve érkezik
egeinken. Saját ragyogásunk dicsősége, amely
uralja napjainkat, és éjszakáink kisebb fénye
nem talál helyet, amikor eljön, mert Ő lesz az
örök világosság városunkban, a Városban,
ahol nincs szükség sem napra, sem holdra,
mert a Bárány annak világossága (Jel. 21:23).
A Jelenések hatodik fejezetében négy
megnyilvánulása van. Egyénileg harcosként
jön hozzánk; de a Jelenések
húszas könyvében LÁTJUK ŐT A
TRÓNON ÜLNI . Minden hatalommal és
tekintéllyel ül. NEM HÁCADIK MÉG , mert
a háborút megnyerték. Az utolsó ló, akinek a
lovasa Halálnak hívják, kiszállt, és a
győztesekben fejezte be az egyéni csatákat. Az
utolsó ellenséget, a halált végre rabul ejtették,
és ennek megfelelően kezelték, a többi halott
pedig nem él újra ezer évig.
Drága testvéreim, kérlek, hallgasd meg
ezt! Amikor a király leül a DICSŐSÉG
NAGY FEHÉR TRÓNÁN, valami történik
mind a FÖLD ÁDÁM-LÁBÁJÁVAL, mind
az EMBER MENNYI URALOM
TRÓNÁVAL.. Nem maradhatnak. Nem
található megfontolás vagy jog helye. Minden
tekintély egy nagyobb trón magasságából
ered, mint Ádám idők óta kopott Hermon-
hegye. Az Úr ül a FEHÉR, CSILLOGÓ,
MEGÁLTOZOTT TRÓNON, és a szívük
tábláira írottak alapján ítéli meg az
embereket. Ezen a ponton a háború véget
ért. Minden csatát megnyertek. A fáradt
harcosok hazajöttek. A sebesültek
meggyógyulnak. Az áldozatokat
felemelték. Az ember sorsát mindig
megítélik. Ki van választva. Sorsuk
meghatározott. Krisztus csillogó fényének
jelenléte megnyitja könyveiket. Lelkük
természete, lelkük jelleme és a testükben
elkövetett tetteik világossá válnak. Ilyen józan
pompában semmi sem rejtőzik. Bármi is
feltárul saját lényük mélyéről, meghatározza,
milyen ítéletre van szükség ahhoz, hogy az
Élet alázatos teremtményeivé változtassa
őket. Ha még csak egy szálka fa, széna vagy
tarló marad (az ember természete, az ember
cselszövései vagy az ember értéktelen hiúsága
-- 666), akkor az egyén a Tűz tavának lesz
alávetve. Ez a második feltámadás, a második
halál, „A FELTÁMADÁSAKÁROKOZÁS ",
úgy hívják.
Kérjük, vedd figyelembe, hogy a
trón FEHÉR , amely alapján mindenki
ítélkezik, aki a második feltámadásban van. A
mintában az első Ádám és Isten bukott uralma
alatt álló birodalma elbírálásra kerül, és ami
ebből következik, az egy teljes változás. Ezt
látjuk Jézus színeváltozásában és csillogó
FEHÉR fényében a Hermon hegyén. Ez az
esemény nemcsak az egyetlen ember Jézus, az
Utolsó Ádám feltámadását jellemezte, hanem
az utolsó Ádám egész testét is. Az utolsó
Ádám minden tagja ugyanaz, mint az első
Ádám, csak a feltámadásban változott át,
mégis mindenki a maga rendjében (I. Kor.
15:22-24).
Mielőtt Jézus az első Ádámtól született ember
felett ítélkezett, önmagával kezdte; Ő LETT
AZ ELSŐ ÁDÁM IS. Ő azonban nem támadt
fel a földről, abból, ami nem érhetett el Isten
egébe, és nem tudott ellenállni a por csábító
elemeinek, hanem leeresztették a
mennyből. Annak ellenére, hogy Ő volt az Úr
a mennyből, megalázta magát, és
ugyanazokkal a porruhákkal volt
felöltözve. Azokban a rongyokban érezte
rejtélyes csábításukat.
János, a szeretett, hatalmas hangot hallott,
miközben száműzetésben volt Patmosz
szigetén, és ezt mondta: "...Én vagyok az Alfa
és az Omega, AZ ELSŐ és UTOLSÓ ... " (Jel
1:11). Nem ő volt az első Ádám a Kertben, aki
élt, majd elesett, de Ő lett az első, amikor
leszállt Mária földjének alsóbb részeire és
meghalt. Nem volt más módja annak, hogy
fogságba vezesse és életét adja. Neki kellett az
első Ádámnak lennie, hogy megmentse és
átformálja/feltámasztja azokat, akik
elszenvedték a halált – MINDENKIT . Pál azt
mondta, hogy az asszony (minden lélek) meg
kell menteni a gyermekvállalástól. Mária nem
üdvözülhetett, amíg meg nem szülte Isten Fiát,
és senki más sem. Hozzá hasonlóan nekik is
hallaniuk kell Isten Igéjét, hinniük és
megfoganniuk, majd meg kell szülniük a Fiút
saját megtermékenyített lelkükből.
Jézus mindazzá vált, mint az első Ádám a
bukás előtt, de nem volt olyan élő lélek, mint
az első. Élénkítő szellem volt. Nem
formálódott meg, majd az élet lehelete
belélegezett az orrába – Ő volt az Élet. Az
agyag az Élet, Isten Igéje körül alakult ki. Így
fogantatott, és így jön elő minden új
teremtmény Krisztusban -- ISTEN Igéje által
(I. Pt. 1:23).
Mária, talán az Utolsó Nőnek nevezhető ,
hallotta Gabrielt Isten Hangjával
beszélni. Amikor meghallotta, azt
mondta: „Legyen a te igéd szerint” – és
megfogant az élet. Ez az élet végül a saját
üdvösségévé vált (I. Tim. 2:15). Másrészt
az Első Nő , Éva meghallotta a kígyó hangját,
és tetteivel azt is mondta: "Legyen a te szavad
szerint." Csábító szellem csábította. Hitt és
átadta magát ennek, és e felfogás szerint –
amikor meghalt, meghalt . Az ige, amelyre
átadta magát, teljesen elpusztította, míg Mária
megmenekült az Ige által, amelynek átadta
magát. Az egyik nő hite miatt halt meg, míg a
másik hite mentette meg ettől a haláltól.
Nyilvánvaló, hogy Jézus az első Ádám
módjára jött, és a testi szenvedélyek testének
határain belül uralkodott felette. Ezzel az
egész halálos csapást mérte. Az emberiség
hajnalán az első Ádám feltámadt a földről és
élt, majd meghalt, meghalt, és mindenkit
magával vitt a sírba. Egy új nap kezdetén az
utolsó Ádámot leeresztették a mennyből, és
meghalt, majd élt, és életében mindent kivesz
a sírból, vele együtt feltámadva. Az élet olyan
könnyen legyőz minden halált, mint a Fény
elűzi a sötétséget.
Az első Ádám volt a negatív halálcsapás a
teremtésre, míg az utolsó Ádám az élet pozitív
magva volt ugyanennek. Ahol az első Ádám
alulról kudarcot vallott, ott felülről az utolsó
Ádám győz. Bármit is tett az első Ádám, az
Utolsó Ádám, miközben az első Ádám
alakjában volt, eljött és örökre
diadalmaskodott felette.
Az első Ádám feltámadt a föld porából, élt,
majd meghalt, amikor rossz gyümölcsöt
evett. Az utolsó Ádámot leeresztették a
mennyből, Mária méhében halt meg, majd
minden Igével élt, amely Isten szájából
kijött. Lealázott az Élet dicsőségéből, amely
az Atyánál volt a legmagasabb
mennyekben. Ádám halálának sötét korlátai
közé helyezték, mélyen a föld alsóbb
részeibe. Egy agyagsírban fogant. Útja az
emberiség gyomrában kezdődött, Mária, az
utolsó nő méhében.
Éva, az első nő hasából indult ki minden
halál; míg Mária méhéből jött az egész
Élet. Jézus az ELSŐKÉNT jött Mária
méhéből, majd UTOLSÓként pecsételték meg,
amikor bűn nélkül halt meg a
kereszten. Ezután felemelkedett a földi sírból,
ezzel egyszer s mindenkorra megjelölve az
elért eredményt (Zsid 10:10). Az első nő
körülölelte a magot, amikor a kígyó szavát a
lelke méhébe vitte, és a halál mindenkinek
volt örök gyümölcse. Az utolsó nő is
körülölelt egy Magot, de ez a megelevenítő
Ige mindenki számára az Élet gyümölcse
volt. Micsoda kontraszt az első és az utolsó
között.
HÉT ÍTÉLET
Ez az Utolsó Ádám, az Úr Jézus Krisztus a
Hermon-hegyen ülve látható (képletesen
szólva), átváltozott, Nagy FEHÉR Trónján
ülve. Onnan ítél mindenkit, aki hallja Isten
Fiának Hangját. Egyesek az élet
feltámadásában jönnek elő, míg mások
számára ez a „kárhozat”
feltámadása. Bármelyik is történik, az
"FEHÉR" és jó.
White természetesen Krisztus igazságáról
beszél. Vegyük tehát észre nagyon röviden,
melyek ennek az igazságosságnak a különféle
vonatkozásai. A fehér fény minden színből
áll: piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó
és lila . A három alapszín a piros, a sárga és a
kék , amelyek kombinálásával készülnek a
többiek.
Az I. János 1:5 azt mondja, hogy ISTEN A
FÉNY. Ítéletének teljességének tehát hét színe
van , vagy a jellem megnyilvánulása sugárzik
a trónról. Személyének minden hullámhossza,
amely egyesül és FEHÉR FÉNYT hoz létre,
megtestesíti az egyetlen dolgot, amit
IGAZSÁGNAK neveznek, ami Isten. Dániel
9:14 azt mondja: „... igaz az Úr, a mi
Istenünk ...” Más helyeken így beszélnek
az Ő igazságos ítéleteiről : „Ami nyilvánvaló
jele Isten igazságos ítéletének , hogy méltónak
tartsanak a Isten országa, amelyért ti is
szenvedtek” (II. Thes. 1:5). „De a Fiúnak azt
mondja: a te trónod, ó Isten , örökkön-
örökké: az igazság pálcája.a te
országod pálcája " (Zsid. 1:8). „És hallottam
egy másikat az oltárról ezt mondani: Így is
van, Uram, mindenható Isten, igazak és
igazak a te ítéleteid " (Jel. 16:7). És hanyag
lennénk, ha nem vennénk bele Ézsaiás 26:9-
et: "...Mert amikor ítéleteid a földön lesznek ,
a világ lakói megtanulják az igazságot ."
A NAGY FEHÉR TRÓNÁNAK hétszeres F
énye megnyit minden könyvet
olvasásra. Amikor Krisztus Fénye felragyog a
sötét bugyraiban, még régebben bezárt
könyveink utolsó lapjaiig is, életünk
feltárul. Semmi sem marad rejtve. Mind a
hiányunk, mind az értékünk feltárul. A
TISZTA FÉNY MEGÁLLÍTOTT,
CSILLOGÓ, FEHÉR TRÓNÁBAN eljön
kinyilatkoztató ítélete.
Először a VÖRÖS fényben ítélkezik, BÍRNA
VÉRÉNEK SZERETETÉN . A szeretet,
amellyel a keresztre ment, az a szeretet, amely
arra kényszerítette, hogy kiöntse életét egy
érdemtelen világért, ugyanaz a szeretet,
amellyel a második feltámadáskor ítél.
Ítéletének SÁRGA tónusának karaktere nem
gyávaságra utal, ahogy a mai angol
nyelvünkben gyakran használják ezt a
kifejezést, hanem a VALOR
kifejezést . A vitézség királya az , aki
trónon ül , miután GYŐZELMESEN bizonyí
tja magát a háború csataterén. Az ilyen király
tud igazságosan ítélkezni. Ismeri azokat a
pusztító harci konfliktusokat, amelyeket azok,
akiknek elnöke vezet, átvészelték.
Ítélete a KÉK színből áll . A
végtelen egek kiterjedéséből fakad . A
felemelkedettről, az Örökkévalóról beszél,
Akinek nincs kezdete és vége a
napoknak. Arról beszél, aki a kezdetektől
ismeri a végét. Arról beszél, aki a világot a
maga hatalmasságában tartja, arról, aki ismeri
minden teremtmény felépítését és
felépítését. Krisztus KÉK ÍTÉLETE nem az
első Ádám porának földesbarna árnyalata
alatti romlottságból származik. Ez tiszta. Ez
végtelen. Felülről van.
Amikor Krisztus áldozatának VÖRÖS
SZERETETE egyesül az Ő mindent legyőző
hatalmának SÁRGA ERŐSÉGÉVEL,
kialakítva
az ítélet NARANCS Fényét , KRISZTUS
LÁNGÓ SZENVEDÉLYE és
TANÁCSOLHATATLAN
ERŐJE olthatatlan hévvel ég el
szuverenitásának trónjáról. A King James
Biblia által leggyakrabban használt szó, amely
az ilyen szenvedélyre vonatkozik, a
„HArag”. A Wrath azonban nem a legjobb
gondolatot közvetíti a görög szóhoz, amely
az "ORGE". Ebből a szóból származik
az "OR AN GE először a franciából,
az narancsból , amely a görög orge szóból
származik . (A két középső betű törlésével
megkapjuk az -- ORGE szót.) Strong kimerítő
konkordanciája azt mondja nekünk, hogy
az ORGE jelentése: "vágy, (mint az
elme kinyúlása vagy izgalom), azaz (analógia
alapján) erőszakos szenvedély ...." Ha
követjük a szót annak származékaira, akkor
azt látjuk, hogy rokon az "airóval". Ez a szó a
bűntől való megszabadulást jelenti , és
az "ornis"-hoz hasonlítható , ami azt jelenti,
hogy "madarat (mint ahogy a levegőben
emelkedik)".
A NARANCS a SZENVEDÉLY szót jelöli ,
de a görög "ORGE" szóhoz hasonlóan ez is
több, mint egy személyben rejlő szenvedély,
amely talán soha nem teljesül. Ez
aktív. Kinyújtja a kezét, és megvalósítja a
lélek égető vágyát, bármi legyen is az. A
szenvedély (orge/harag), amit a
szentírásokban látunk, általában a heves
elszántság összefüggésében áll. Például:
A kurva haragja kérlelhetetlen
eltökéltségéről beszél, hogy minden lélekkel
vallásos paráznaságban él. Azoknak, akik
jobban szeretik a földet, mint az eget, és
átadták magukat a parázna haragjának, egy
napon szembe kell nézniük a Bárány
haragjával (elszánt szenvedéllyel), amint a
trónon ül (Jel. 6:16); és senki sem tud megállni
a bűnében az Ő haragjának (elszánt
szenvedélyének) nagy napján (Jel. 6:17), mert
az Ő akarata győz, nem az övé. Az ítéletnek
azon a nagy napján az Ő sarlója a földbe
kerül, begyűjti a föld szőlőjét, és
beledobja Isten haragjának (elszánt
szenvedélyének) nagy borsajtójába. "(Jel.
14:19). A föld szőlőjének gyümölcse, Ádám
megérett dicsőségében, visszariad a mennyei
elhívástól; de még az ő vésett akarata is
meghiúsul, amikor Isten mindent a trónhoz
gyűjt, és haragjának (elszánt szenvedélyének)
hevesében taposta a borsajtót (Jel
19:15). Ő lángoló szenvedély az ítéletet
egészen a szabadulás nem szűnt meg, megállt,
és nem lassult. Eljövendő, kérlelhetetlen és
eltökélt, hogy minden lélekben megvalósítsa
életszenvedélyét.
A bibliai értelemben vett harag nem a düh
feltétele, ahogyan a szó az angolban sugallja,
hanem általában a lázadók iránti határozott
büntetéshez kapcsolódik; mégsem ér véget
pusztán a büntetés. Látjuk, hogy
szabadulásban végződik, különösen az utolsó
halál, a Tűz tava ítéletekor.
Krisztus szenvedélye, a Bárány haragja
kétségtelenül fájdalmas a testi ember számára,
mert buja, önkényes életének végét
jelenti. Hasonló az apa haragjához, amikor
megbünteti lázadó fiát. Egyikük számára sem
élvezetes, mégis megértéssel és szeretettel
végzik, tudván, hogy a fájdalom csak egy
ideig tart, és nagyon szükséges a lázadás
szellemének megtöréséhez. Ez Isten minden
ítéletében benne van az Ő bukott
teremtményével szemben.
A Fehér Tróntól GYORSÍTJA ítéleteit ,
amint a ZÖLD növekedést kihozzák az elhalt
fára . A KÉK és a SÁRGA ZÖLDET (ÉLET)
eredményez. Ez az ítélet életet ad a
mennyekből, mivel az ÖRÖK EGY mennyei
KÉKÉT ARANY ERŐSSÉGÉVEL magába
foglalja természetének pompájában. Valóban,
amikor eljön ez az ítélet, "... van remény egy
fára, ha kivágják, hogy újra kihajt, és a lágy
ága nem szűnik meg. Bár a gyökere
megöregedett a földben, és törzse elpusztul a
földben; de a víz illatától rügyez, és ágakat
hoz, mint a növény. "(Jób 14:7-9). Isten
ítéletei soha nem pusztán a büntetés kedvéért,
hanem a rossz kijavítására, és végül az
elkövető életre keltésére szolgálnak.
Az INDIGO ennek az igazságos ítéletnek egy
másik jellemzője. MÉLYKÉK lévénúgy
látjuk, hogy ez a TENGEREK
MEGÁLLAPÍThetetlen
mélységére utal. Képes leszállni a férfilelkek
legmélyebb területeire. Az emberiség
haláltengerének fenekére megy. Krisztus
parancsára minden feladja hatalmát – a tenger,
a halál és a pokol feladja halottait. Minden
halottakat tartó birodalom megadja magát és
elengedi foglyait. Az INDIGO-ról alkotott
ítélete a mélységet sodorja oda, ahol az
emberek elérhetetlennek hitték, és azt mondja:
"KELJELJ fel ti, a föld elesettjei. Gyere elő a
MÉLYBŐL, és foglald el a helyed a Tűz
tavában."
És végül, megpillantjuk ítélve
a ROYALTY a VIOLET. Ez a félelmetes
szín a PIROS és a KÉK színekből áll – a
spektrum ELSŐ és UTOLSÓ színeiből. Az
ELSŐ Ádám kiontott vérének áldozatos
szeretetében, az UTOLSÓVAL, a mennyek
felemelkedőjével együtt ítél. Kiöntötte a mi
kedvünkért az első vörös vérét. Ezzel véget ért
az első, és Ő lett az Utolsó Ádám, az utolsó a
maga nemében. De ez a tökéletes ember a
KÉK mennyből, a VÉGeredmény, a
KÖVETKEZTETÉS, a VÉGZÉS, az
UTOLSÓ, amit ítéletének IBOLYA fényében
látunk, ahogy az az ELSŐ VÖRÖS
áldozatával egyesül. Ebben, a PIROS és KÉK,
az ELSŐ és az UTOLSÓ, Ő ítélkezik és véget
vet az első Ádám életének/halálának. Nem
úgy ítélkezik, mint az az ember, aki meg
akarja menteni az életét, és kipirosodik az
arcán (ADAM)hanem az Ő kiöntött VÖRÖS
szeretetétől és az Ő mindent tudó KÉK
megértés egétől. Azok, akik felébredtek a
második feltámadásban, az Életben vagy a
„Kárhozatban”, látni fogják –
IBOLYA királyi ítéletét .
Ő a királyok KIRÁLYA, az urak URA, az
egész teremtés FEJEZŐJE; és az Ő ragyogó
jelleme, a KIRÁLYI FENSÉG, természetének
minden egyéb jellemzőjével együtt alkotják A
NAGY FEHÉR TRÓN ÍTÉLETET . Ez a
trón, a FEHÉR, az IGAZSÁGOS, ISTENES,
amely ítélettel ragyog minden szívbe, amely
hallja Isten Fiának Hangját. Ez az az ítélet,
amellyel egykor minden lélek meg van
sózva. Ez a FÉNY/ÉLET/TŰZ/VÁLSÁG/
KÁROKAT ítélete . Akik győznek, azok a
Tűz és Élet első részesei, és nem bántja őket a
Második Halál, ami a Tűz Tava; de az első
Ádám többi tagjának dicsőséges napja a
bíróságon lesz. Nagy veszteségeket
szenvedhetnek el; de még akkor is,AZ ŐK
BIZTOSÍTÁSA!
 #63
A HANG
ISTEN FIA
(8. rész)
Tartalom:
AZ ATYÁK MÁSODIK HALÁL
HAGYOMÁNYA
VIGYÁZAT A MÁSODIK HALÁLTÓL?
AZ ELSŐ HALÁL és A MÁSODIK
HALÁL
ÉLET AZ ÍTÉLET LÁNGJÁBÓL

A MÁSODIK HALÁL
"És láttam egy nagy fehér trónt, és a rajta
ülőt... És láttam a halottakat, kicsiket és
nagyokat, állni Isten előtt, és felnyíltak a
könyvek, és megnyílt egy másik könyv, amely
az élet könyve. : és a halottakat a könyvekben
megírtakból ítélték meg cselekedeteik szerint.
És a tenger kiadta a halottakat, akik benne
voltak, és a halál és a pokol átadta a
halottakat, akik bennük voltak. mindenkit
cselekedetei szerint ítéltek meg. És a halál és a
pokol a Tűz TOVÁBA vettetett . EZ A
MÁSODIK HALÁL . És aki nem volt beírva
az élet könyvébe, azt a Tűz
TOVÁBA vetették ." (Jel.20:11-15).
AZ APÁK HAGYOMÁNYAI
Mielőtt belemerülnénk a második halál pozitív
aspektusaiba, kölcsönözünk néhány dolgot a
történelemből, valamint megérintsünk néhány
jelenlegi hiedelmet. A 'KÁROKOZAT
FELTÁMADÁSA', ahogyan azt a János 5:29-
ben értelmezték a Jakab király-változatban,
általában a fenti versekkel tanítják, félelmetes
figyelmeztetés és szörnyű megdöbbenés
negatív hangnemében, és ennek okai is
vannak.
Az évszázadok során az egyházi rendszer sok
látszólag áthatolhatatlan tant felkarolt, jókat és
rosszakat egyaránt. Az idők pusztításával és a
vallási zsinatok bombázásával sok elfogadott
nézet változott az évszázadok során, és
gyakran túlmutat az eredetük minden
látszatán; az emberéi egyre groteszkebbek,
míg a többiek elfajulnak, és felveszik a föld
formáját, ahogy lehullanak a menny
dicsőségéből. Minél kevésbé érti meg őket a
Lélek, annál többet szenvednek az emberek
„őrzője” miatt – ezek egyike a MÁSODIK
HALÁL .
A negyedik században, amikor a
kereszténységet a világ számos vallása
integrálta, a második
halál jelentése megváltozni kezdett. A pogány
próféták, költők és művészek által kialakított
hagyományok nagyon is valóságos változást
jelentettek, nem is beszélve az egyházatyák
nézeteiről.
A második halál kapott széles körét
spekulációnak terjedhet készségesen tudatlan ,
hogy a szélsőséges liberális oldalon a skála
ma az ultra konzervatív . A készségesen
tudatlan ember egyszerűen figyelmen kívül
hagyja a gondolatot, és a legjobbat reméli, ami
egyre népszerűbb
megközelítés. A liberális felfogás azt sugallja,
hogy „Isten csupa szeretet”, és senki sem
szenvedhet semmilyen jogorvoslatot önző
vágyai és tettei miatt. A másik perspektíva
konzerválAz archaikus gondolati iskola a
mérleg másik oldalára megy át, amely az
örökkévalóságon át forrongó, perzselő tűzben
vonagló démonok és meztelen hús nagyon
látványos "R" besorolású forgatókönyveit
foglalja magába. Az utóbbi beszél a hordák
mentett férfiak, nők és fiatalok felvetett a
tengerek, a sírokból, és ki a pokolba , hogy
megkapja a csak teher az „örök
kárhozatra.” (Ha az emberek valóban
elhinnék ezt, vajon miért nem eutanáziázzák el
gyermekeiket, mielőtt elérik az
„elszámoltathatóság” korát – mert nem
gondolnák-e, hogy jobb lenne, ha most csak
rövid ideig élnének, és garantáltan az
örökkévalóság. a paradicsomba, ahelyett, hogy
egy kicsit tovább élnénk itt, és esetleg örökké
a pokolban maradnánk?)
Ágoston, Jeromos, Ambrose és más Nikaia
utáni egyházi vezetők nagy részét magukévá
tehetik az „örök kárhozat” gondolatának
megalapozásáért a kereszténység
soraiban. Dante természetesen, mint egy be
nem jelentett próféta, segített megerősíteni ezt
a csalást. A vallást bőséges fantáziával látta el
az évszázadok során számtalan
szőrszálhasogató prédikációhoz. Epikus
költeménye, az Isteni színjáték , bár ritkán
olvassák, vagy tudatosan a tanítás fő
forrásának tekintik, úgy tűnik, hogy az egész
egyház szent tekercsévé vált. Részletes
dalszövegei, más költők munkáival és az
elmúlt korok mesterművészeinek különféle
festményeivel párosulva segítették ezeket a
grafikai képeket a tömegek hajlékony
elméjébe beékelni. Köztük Vergilius verse, az
Odüsszeia,amelyre Dante nagy hatással
volt. Ez kéz a kézben járt az Isteni
színjátékkal , és a nyugati világban a pokol
koncepciójának egyik fő tényezője volt. Egy
évtizedig az Odüsszeia minden európai és
amerikai iskolában kötelező olvasmány
volt. A művészet és az irodalmi nevelés
érdekében nemzeteink számtalan milliók
elméjét mérgezték meg; és a dolog lényege az,
hogy a méreg elfogadott hagyománnyá
vált. Részben kezdjük látni, hol húzódnak meg
ezeknek a hátborzongató tanításoknak a
gyökerei.
A tradíció , amelyet szinte lehetetlen
legyőzni, főszerepet játszott a hamisan
ábrázolt „Második halál” című darabban , de
hallgassuk meg, mit mondott Jézus és Pál az
emberek szent hagyományairól:
" Miért szegik meg a te tanítványaid a vének
hagyományát? Mert nem mosnak kezet,
amikor kenyeret esznek. Ő azonban így
válaszolt nekik: Miért szegitek meg ti is Isten
parancsát a ti hagyományotokkal ?" "És
monda nékik: Jól utasítjátok el Isten
parancsolatát, hogy megtartsátok a ti
hagyományotokat; semmivé téve
Isten beszédét a ti hagyományotokkal ,
amelyet megtartottatok , és sok hasonlót
tesztek." (Mt. 15:2-3, Márk 7:9,13)
"És a zsidók vallásában több haszonnal
jártam, mint a saját nemzetemben
egyenrangúaimnak, mivel rendkívül
buzgóbb voltam apáim hagyományai iránt .
De amikor úgy tetszett Istennek, aki
elválasztott anyám méhétől (a zsidó vallási
hagyományoktól) , és elhívott. engem az Ő
kegyelméből, hogy kinyilatkoztassa bennem az
Ő FIÁT , hogy hirdessem őt a pogányok
között." "Vigyázzatok, nehogy valaki elrontson
benneteket filozófiával és hiábavaló
csalással, az emberek hagyománya
szerint ...és nem Krisztus szerint" (Gal.
1:14-16, Kol. 2:8).
Függetlenül attól, hogy valaki az „örök
kárhozat” érzése, vagy a Biblia félrefordított
részeiből származó meggyőző érvek állnak
rendelkezésre, a tan nem az igazságon
alapul. Ez nem más, mint
a HAGYOMÁNY terméke , egyszerű és
egyszerű. Ne tévesszen meg bennünket,
testvéreim, ha azt feltételezzük, hogy minden,
amit az iskolában tanult, a templomban
tanítottak, vagy amit az angolra fordított
Bibliáitokból olvastatok, feltétlenül igaz. A
látszat és a meggyőzés félrevezető lehet. Nem
számít, hogy a Biblia lapjait milyen erősen
bélelték ki csillogó aranylevél, vagy hogyan
van bekötve és a legfinomabb bőrrel borítva,
vagy hogy mennyire szentnek tűnik az
oszlopos nyomtatás, vagy mennyire
szenvedélyesen szentesítik a szó betűjét. a
papság és a hagyományok által támogatott –a
fordítások egyike sem tévedhetetlen és
tévedhetetlenül igaz . A sok igazság mellett
tévedések temetője is van bennük, ahogy
korábban mondtam, egyesek jobban, mint
mások. Lapjairól édes és keserű víz egyaránt
ömlik. De nehogy büszkén rohanjunk, és ne
essünk el az előttünk állókkal, legyünk mindig
tudatában annak, hogy tévedhetünk is, főleg
ha csak a betűre és az értelemre
hagyatkozunk. Nem tanultuk-e meg, hogy
még ha tanulmányi útmutatók hegyei is állnak
rendelkezésünkre, ez nem a mi támaszunk? és
nem tudjuk, hogy az emberi értelem testi
érvelése szintén távol áll a megoldástól? Nem
tudtuk meg biztosan, hogy egyedül Krisztus a
válasz, és a mi életünk? Valóban megvan!
Amint a kinyilatkoztatás Lelke nyilvánosságra
hozza az igazságot, a szentírások ragyogó,
káprázatos élettel robbannak fel. Elkapjuk
Lelkének szelét, és a tengerek mélyéről az Ő
egeinek magasságaiba viszünk. A
kinyilatkoztatás e megvilágosodott Szellemére
vágyunk ma, amikor észreveszünk néhány
szót, amelyet János hosszú évszázadokkal
ezelőtt írt. Ezek a szavak halottak és eltemetve
a vallásos elmék földjén, de életre és
megértésre keltek fel sokak szemében, akik
most e fátyol mögé néznek.
Örömmel mondhatom, hogy hatalmas sokaság
van, akik ismerik az Ő akaratának titkát, azt a
titkot, amelyről Pál olyan világosan írt az
Efézus 1:9-11-ben, hogy a mennyben és a
földön MINDENKI egybegyűl Krisztusban az
idők teljességének adományozása . A testi
érvelés fátylán túl azt látják, hogy néhány
olyan dolog is szerepet játszik ebben az
összejövetelben, beleértve a halált és
a pokol semmivé válását a Bárány haragjának
tüzes jelenlétében . Hallják a hangját az Isten
Fia , és emelkednek győztesen az alkalomból
az igazság! Sokat látnak Isten tervéből, ahogy
a Könyv megnyílik; amelynek a terv egy
része A MÁSODIK HALÁL .
VIGYÁZZ A MÁSODIK HALÁLRA?
A MÁSODIK HALÁL – mi is ez pontosan? A
kifejezés a Biblia egyetlen más területén sem
található, kivéve a Jelenések könyvében, és
ebben a szimbólumok könyvében csak
négyszer használják. Azt gondolhatnánk, hogy
mivel ez a legtöbb gyülekezet egyik alapvető
tantétele, lángoló szalagként vetve
találkozhatunk velea Biblia kárpitjában,
különösen az Újszövetségben. Azt várjuk,
hogy sok figyelmeztetést látunk az
olvasóknak, és azt mondjuk nekik,
hogy VIGYÁZZON a második haláltól ;de
Isten furcsa módon figyelmen kívül hagyja a
gyanútlan utódai fenyegető
veszélyt. Évezredeken át nem mondott semmit
a „második halálról”. Mózes nem említette; az
apostolok nem hozták láthatóvá, kivéve azt a
négy alkalommal, amikor János beírta a
forgatókönyvbe, de nem szörnyű jajként; és
Jézus még csak utalni sem tudott rá. Egyesek
azt mondják, hogy Pál utal rá a hébereknek írt
levelében, de Pál nem volt az, aki bármire is
„súggatott”. Valószínűleg ő volt a
legegyenesebb és legszókimondóbb az összes
apostol közül. Az igazságokra való utalás nem
tartozott a tulajdonságai közé, hanem éppen az
ellenkezője. Bátran kijelentette, hogy nem
hajlandó kijelenteni Isten EGÉSZ
TANÁCSÁT(ApCsel 20:27). Gyakran beszélt
a bűn következményeiről, de soha nem utalt
arra, hogy lenne olyan hely, ahová a bűnös
elmegy, és soha többé nem tér vissza, és azt
sem mondta, hogy teljesen megsemmisülnek a
létezésből. Azt mondta, hogy bizonyos
bűnösök nem „öröklik” Isten Királyságát, de
azt nem mondta, hogy állampolgárként soha
nem lépnének „be” az Ő Királyságába. Ha
akár gondolat, örök
kárhozat vagy megsemmisülés,része volt Isten
tanácsának, és az Ő igazságának alapja volt az
Egyház számára, furcsa, hogy soha nem
kerültek felszínre Pál vagy a Biblia más
alapvető tanításai között. (Néhány igehely
félreértelmezhető úgy, mint a
megsemmisülésre utal, hogy ha valaki meghal,
örökre halott, de az ilyen gondolatoknak nincs
meg az az alapja, hogy az igazság jelenlétében
megálljanak. Ennek ellenére sokan erre a
reménytelen dallamra táncolnak.)
Az ember azt hinné, ha az örök gyötrelem
ilyen rettenetes büntetése tátott állkapcsokkal
várná a szerencsétlen embert, akkor Isten
világossá tette volna, és világosan bevezette
volna a Biblia minden könyvébe. De nem
található. Amit azonban megtalálunk, az a
VÁLASZ a halálra – JÉZUS
KRISZTUS! Ez az a szalag, amelyet végig
vetve látunk – AZ ÖRÖK ÉLET ÍGÉRETE,
semmint AZ ÖRÖK KÁROKOZAT
FENYEGETETÉSE . Az igazság az, hogy
a második halál egy HASZNOS
SZER ; mert ez az, ami PUSZTÍTJA EL az
ember legnagyobb ellenségeit – A BŰN,
HALÁL, POKOL ÉS A SÍR. Minden olyan
dolog, ami ellenkezik Isten országával, és
elválasztja az embereket Krisztustól, a
második halálnak nevezett tóban talál véget .
"És a HALÁL és a POKOL
a TŰZ TOVÁBA vetették . Ez a második
halál " (Jel. 20:14). Hadd jegyezzük meg ezt a
tényt, miközben folytatjuk, hogy
a TŰZTÓ nem okozza a második halált – EZ
A MÁSODIK HALÁL . A végső értelemben
a Halál egyszerűen azt jelenti, hogy nincs
Krisztus Jézus élete . A
pokol a "hades" definíciója szerint , a görög
szó, amelyből fordítják, elsősorban
a láthatatlan birodalomról, a helyről, a
lakhelyről és a halottak
otthonáról beszél . És a tűz
tavába jelentéseamibe a halál és a pokol is
bele van vetve . A következő vers (Jel. 20:15)
elmondja nekünk, hogy van még néhány
további szemét, amely ennek a félreértett
tónak van kitéve: "És akit nem találtak beírva
az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették."
Amit a TŰZ
TOVÁBA látunk, az minden, ami a
HALÁLRA vonatkozik. A halál
maga megy; a pokol (a holtak
lakhelye) megy; és mindenki, akinek a neve
nincs beírva az Élet Könyvébe, megtalálja a
helyét a Tűz tavában. Minden halált a TŰZ
TOVÁBA vetnek , AMI A MÁSODIK
HALÁL .
Ezt a tavat a vallásos rendek fenyegető
eszközként használták számtalan évszázadon
át; és gyakorlatilag milliárdokkal rabszolgává
tette az intelligens emberi lényeket, időnként
szinte mindenkit. Eljött azonban az óra, hogy
lássák, mi is az. Nem félelemnek kell lennie,
hanem éppen ellenkezőleg, mert ez az
emberiség reménye. Ez az ő
biztosítékuk. Egyetértek azzal, hogy a testi
ember számára ez egy félelmetes, előre sejtető
gondolat, de a lélek számára az élet
ígérete. Biztos lehetsz benne, hogy Jézus soha
nem fogja elfelejteni azokat, akikért meghalt
(a szétszórt föld egész emberiségét), mert
túlságosan szereti őket az ilyen felelőtlen
elhanyagolás miatt. Neki van ez a csodálatos
Mindent Felemésztő Tűz Tava, amelyben
emlékszik rájuk, és egy emésztő
ölelésben "meggyújtja tüzüket".
AZ ELSŐ HALÁL és A MÁSODIK
HALÁL
Gondoljunk csak egy pillanatra az ELSŐ
EMBER (Ádám) és a MÁSODIK EMBER
(Jézus Krisztus), ahogyan az I. Korinthus
15:45-47-ben szerepel. Ugyanebben a részben
UTOLSÓ ÁDÁM-nak is nevezik. Ez a
MÁSODIK EMBER, AZ UTOLSÓ
ÁDÁM mindent megfordít, amit az első
Ádám tett, akár közvetlenül, akár
közvetetten. A bűn egyetlen
cselekedetével MINDEN ÉLET az ELSŐ
ÁDÁMBA vetődött , és mindenki meghalt –
ez volt az ELSŐ HALÁL. Ez volt az ÉLET
HALÁLA, ha kérem. Ellenkezőleg, az igazság
cselekedetével MINDEN
HALÁL Krisztusba, UTOLSÓ ÁDÁMBA
vetődik , a MÁSODIK HALÁL – EZ A
MÁSODIK HALÁL, A HALÁL
HALÁLJA. MINDENKI, aki meghalt az
életre az első Ádámban, meghalt az utolsó
Ádámban – A TÜZ TOVÁBAN . Haláluk
meg fog halni, megszűnik lenni, nem lesz
többé. Ugyanaz, aki meghalt a bűn és a
halál emberében, az igazság és az
élet emberében fog élni (I. Kor. 15:22). Ha
tudsz egyszerű számtani, vagy megérted az
egyenlő súlyok kiegyenlítésének elvét, akkor
ez könnyen látható. A MINDEN az ELSŐ
ÁDÁM-ban ugyanaz a MINDEN az
UTOLSÓ ÁDÁM-ban.
Ha az első halál haldoklik Istennek, az Ő
igazságának és életének, akkor a folyamat
megfordítása – Ádámnak, bűnének és
halálának halála – a második halál . De
hogyan történik? Hogyan lehet meghalni
Ádámnak? Hogyan halhat meg az ember a
bűnnek? És mi a halál halálának
folyamata ? Az öreg Ádám halála az új
ember, Krisztus születésével kezdődik az
ember életében. A bűn meghal az Ő Szentlelke
tüzében, ahol minden lélek
megkeresztelkedik. És a folyamat a halál
halál egyszerűen a megtelnek LIFE azt, ami
halott.
Például 1949 novemberében a texasi
Austinban volt egy nyolcéves kislány, Edward
és Agnes Mitchell lánya, valamint CC testvér
és Mitchell nővér unokája, de dédelgetett élete
hirtelen véget ért. Minden erőfeszítés nem
sikerült megmenteni, így holtan feküdt az
austini Seton kórház hideg
ágyában . Miközben a megsérült apa és az
orvosok a halotti anyakönyvi kivonatot
rendezték, gyászoló anyja pedig erősen
lehajtott fejjel, mélyen a kezébe temetve ült,
és sírt az elhunyt gyermek élettelen holtteste
mellett, valami mélységes történt. A súlyos
helyzet hallatán kedves barátunk, Charles
Roby és leendő apósa, RF Miller testvér,
kórházba szállították. Elsiettek az orvosok és
az apa mellett, és bementek a halál
szobájába. Miller testvér anélkül, hogy az
anyához szólt volna, közvetlenül a halott kis
teste ágyához ment, és felemelte a lepedőt
letakart fejéről. A Voice of Isten Fia beszélt
Life. Egy egyszerű imában benne volt a
parancs, hogy ÉLJ! Az élet azonnal elöntötte
azt a kis agyaghéjat! Köhögött, és felült -
ÉLŐBEN - , és felkiáltott: "ANYA!
ANYA!" Lánya felgyorsuló köhögésére és
hangjára az anya feje felpattant könnytől ázott
kezéből, és felsikoltott megmagyarázhatatlan
örömében. Mély zokogásból nevetés lett, és
azonnal üres karjaiba söpörte drága kislányát,
robusztus élettel töltve meg őket. Micsoda
óriási változás!
Charles, az akkor tizennyolc éves fiatalember
azt mondta, hogy nem számított erre, és a
kezdeti sokk, amikor valaki feltámadt a
halálból, köpködésre ijesztette, de ez csak egy
impulzív pillanatra volt így. Ekkor annyira
elragadta a dicséret Lelke, hogy úgy érezte,
legalább lábbal a földtől kisétált abból a
katolikus kórházból, ami több napig tartott. A
kórházi személyzet minden zűrzavar mellett
gyorsan betöltötte a fékezhetetlen öröm és
nagy izgalom kitörő szobáját, azt a helyiséget,
amelyet csak néhány pillanattal korábban
elnyelt és áthatott a fullasztó jelenlét előérzete,
sűrű felhője, amit halálnak nevezünk. Az
ápolónők és apácák magukon kívül voltak az
izgalomtól; miközben az orvosok láthatóan
idegesek voltak. Nemcsak összezavarodtak, és
nem tudták felfogni, mi történt, de látszólag
nehezteltek amiatt, hogy Istennek ez az
alázatos embere olyasmit tett, amiről nem
tudtak, és maguknak sem volt erejük. Ennek
ellenére nagy feltűnést keltett abban a
kórházban; és a mai napig tanúságtétel aAz
élet és a Hatóság , amely tartalmazza
a Serkentés Voice of Isten Fia ; és még
mindig trombitaként szól az élet halál feletti
győzelmének mennyéből . – Ami azon a
napon történt – mondta Charles –, nemcsak
a halottakat élesztette meg, hanem az élőket
is!
Látod, csak egy dolog okozhatta azt a kis
Mitchell lányt, hogy életben
maradjon. Az ÉLET volt ! Parancsra szelleme
ismét belépett arra a helyre, amelyet valaha
otthonának nevezett, a testébe. Szelleme
nélkül soha többé nem szívott volna levegőt,
és nem simogatta volna kedves anyja gyengéd
arcát. Természetes értelemben az a gyermek
átélte a halál halálát . A Második Halál
(ÉLET) elpusztította az első halált azon a
csodálatos napon, negyvennégy évvel ezelőtt a
texasi Austin egyik homályos kórházi
szobájában. Ez csak árnyéka volt a
MÁSODIK HALÁLNAK, KRISZTUS
ÉLETSZENT SZELLEMÉNEK, A
TŰZTÓNAK, amely elnyeli és elpusztítja az
ELSŐ HALÁLT – egy árnyék, amely
nemcsak a halottak jövőbeli megelevenedésére
mutat, hanem a mának is .
Hideg ölelésében AZ ELSŐ ÁDÁM, AZ
ELSŐ HALÁL felemésztett és elpusztított
minden életet ; miközben ez a tüzes ölelés,
amellyel AZ UTOLSÓ ÁDÁM, A MÁSODIK
HALÁL felemészt és elpusztít minden
halált . Krisztus felgyújtja a poklot a Tűz
tavában. Elpusztítja a halált a Tűz tavában, és
ez ugyanaz a tó, amelyben elpusztítja a bűnt –
de nem az embereket. Isten nem pusztítja el az
embereket a tűz tavában. Egy ilyen gondolat
paradoxon, mert hogyan pusztíthatod el a
halált a halál megteremtésével? Nem
teheted. Hogyan tudod – ahogy egyes tanítók
feltételezik – eltörölni a halált azáltal, hogy az
örökkévaló halál rabságába hozod az
embereket, ahonnan nincs
menekvés? Őszintén szólva ez
lehetetlen. Jézus célja soha nem az volt, hogy
elpusztítsa az embereket, semmiképpen
sem. Azért jött a világra, hogy BŰNÖSEKET
MENTESSEN(I. Tim. 1:15), valamint a BŰN
ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGE (Dán.9:24). A
BŰN, a HALÁL és a POKOL az elpusztult
dolgok. A halál gyökere, a BŰN , elpusztult; a
halottak lakhelye, a POKOL , elpusztult; és
velük együtt a bűn gyümölcse, MAGA
HALÁL pusztul el. És ezt olvassuk: "... AZ
UTOLSÓ ELLENSÉG, amely elpusztul, a
HALÁL " (I. Kor. 15:26).
Így gyakran az üzenet megérkezik, hogy a
HELL örökös, végtelen, ÖRÖK halálra a tűz
tava ; hogy nincs menekvés mindazok
számára, akik átlépnek azokra a sejtelmes
határokra. Riasztó meggyőződéssel azt
mondják nekünk, hogy ez egy olyan hely,
ahonnan nincs visszatérés. Az „örök, végtelen,
örök halál” tanításaminden idők
legszenzációsabb, leggerincesebb fantáziái
közé tartozik; de csak a római katolikus
egyház kezdete óta van a
kereszténységben. Ez az államegyház vezette
be az i.sz. 300-as évek elején, majd később a
reformáció hívei is jóváhagyták a hagyomány
eredményeként. További tényező volt a héber
és görög kéziratok hiánya, valamint a rengeteg
rosszul fordított Biblia. A világ legtöbb más
vallásának megvolt a pokla, a gonosz halottak
lakhelye, de a keresztény egyház volt az,
amely népszerűsítette a „soha véget nem
érő” fogalmát .
Mindazonáltal még mindig azon tűnődünk,
hogyan maradhattak Pál egyszerű szavai
észrevétlenül ilyen hosszú ideig? "Ha tehát ez
a romlandó romolhatatlanságot ölt, és ez a
halandó halhatatlanságot ölt, akkor valóra
válik az a beszéd, ami meg van írva: A
GYŐZELEM LENYELTE A HALÁL! HOL
VAN A GYŐZELED?" (I. Kor.
15:54-55). Néhányan azt állítják, hogy volt
utalva a keresztényeket, és csak Krisztus a
győzelem megváltás szerzett, hivatkozva a
vers 57: „De hála az Istennek, a ki
adta amerikai győzelme a mi Urunk Jézus
Krisztus .” Egy másik helyen azt írják,„...Sem
másban nincs üdvösség, mert nem adatott az
embereknek más név az ég alatt, amely által
üdvözülhetnénk” (ApCsel
4,12). ÁMEN! Teljesen egyetértek, mert az
ember csak az Ő páratlan nevén üdvözül, és
ezt a győzelmet csak azok nyerhetik el, akik
Krisztus Jézusban vannak – de van
még ennél is több. Nem korlátozódik csak
néhányra, de EZ A GYŐZELEM MINDEN
FÉRFIÉNEK; ahol ezt az ígéretes üzenetet
nemcsak az általunk már tárgyalt különféle
versekben, hanem legalább kilencven
másikban is egyértelműen trombitálják. (Egy
kilencvenháromból álló listát teljesítettünk, és
kérésre ingyenesek.)
A hagyománynak nagyon gyakran
az UTOLSÓ ELLENSÉGET kell elpusztítani,
vagy örökre el kell választani Istentől,
mint UTOLSÓ BŰNÖST ; de az I. Korinthus
15:26-ban Pál egyértelműen kijelenti, hogy az
utolsó ellenség, amelyet el kell pusztítani,
a HALÁL . Semmiféle utalás nem történik a
bűnösök megsemmisítésére. A fenti versekben
(54 és 55) folytatja, hogy elmondja, hogy a
halált és a sírt egyaránt elnyeli a győzelem. A
HALÁL feletti győzelem csak az ÉLŐvé válás
által érhető el; és a SÍROT csak az ember
FELTÁMADÁSA tudja elpusztítani. Ha egy
lélek holtan vagy a sírban marad, függetlenül
attól, hogy melyik vagy hol van, a győzelem
idegen Krisztus számára, és a halál nem
semmisült meg.
A tiszta igazság fényében hogyan tudják a
felelős emberek továbbra is elfogadni az "örök
halál" fogalmát ? Micsoda csel. Azt hiszem,
az átváltoztatott egyház az új-mexikói
kétlépcsős és texasi keverőt táncolta
a népével. A lépések díszesek, a ritmus pedig
pörgős, de a port rúgó felhőből semmi más
nem jön ki, csak egy megdolgozott izzadság és
fájó lábak. Szóval hagyjátok abba a zenét,
emberek! Csomagold össze a dobokat, és
küldd haza a zenekart! A hiábavaló képzelgés
ma sem igazabb, mint két- és háromezer évvel
ezelőtt, de az igazság rettenthetetlen. A
félelem általi üdvösség terve nem működött,
és Krisztus nagy Egyházában nincs többé hely
az ilyen szándékos vagy más oldalra lépések
manővereinek.
Többen vonakodnak tanítani "A nagy fehér
trón ítéletéről" és a "Tűz tavajáról". Vannak,
akik határozottan elutasítják, hogy egyáltalán
a Jelenések könyvéből tanítsanak. Egy
nyugalmazott, teológiai doktori fokozattal
rendelkező helyi lelkész úgy véli, hogy a
könyvet soha nem lett volna szabad a Biblia
részeként kanonizálni. Elmondta, hogy nem
volt ideje vesztegetni egy olyan emberrel
(János apostollal), aki rémálmokat látott,
leírta, aztán volt ereje elküldeni az egész
országban, azt állítva, hogy Istentől van. Egy
másik azt mondta, hogy soha nem fog tanítani
a Jelenések könyvéből, mert valahányszor egy
prédikátor így tesz, az szétszakította az
egyházat. Aztán vannak, akik valóban
tanítanak belőle; de túl gyakran a végidő
eseményeihez és ítéleteihez való közeledésük
a testi elme sötétségéből fakad, és ez nem
segít. Csak még több zavart és vad képzeletet
kölcsönöz. Ilyen nézetekkel és megértés
hiányával láthatjuk, miért értik ma olyan
keveset Isten tüzes ítéleteiről.
Bármilyen fájdalmas is, nem örülünk-e neki,
és még mindig felemészt minket tisztító,
átalakító tüze? Megtanultuk, milyen jó dolog a
tűz a saját életünkben, legyen szó fényről,
melegről vagy megtisztításról. Akkor
kérdezem, mi okozza az emberben azt, hogy
elhiggye, hogy ez nem lesz egy boldog nap,
mégis fájdalmas, mint a miénk, a világ többi
részének a Tűz tavában? Furcsa, hogy az
emberek ebben a felkészülés korában hogyan
láthatják saját életükben Isten tüzének javát,
de az elkövetkező korban nem látják meg
másokban. (Ideje gondolkodni...)
"Én ugyan vízzel keresztellek titeket a
megtérésre, de aki utánam jön, az erősebb
nálam, akinek a cipőjét nem vagyok méltó
hordani: Ő SZENT LÉLEKKEL és
TŰZZEL keresztel titeket " (Mt.
3,11) . Ugyanilyen pontosan
lefordítva: „Szentlélekkel fog
megkeresztelkedni , méghozzá TŰZZEL ”, jel
ezve , hogy a szent szellem és a tűz egy és
ugyanaz.
Isten SZENT SZELLEME Isten SZENT
TÜZE; és bármit is érint ISTEN SZENT
TÜZE, azt vagy felgyújtja, vagy
finomítja. Vagy rombol, vagy
megváltoztat; általában mindkettő, elpusztítva
a bűnt és megváltoztatva a bűnöst. Bármikor,
amikor a SZELLEM MŰKÖDIK, a TŰZ
KIVÁLASZT A TRÓNÓL –
LÁNGHULLÁMOK A TŰZ
TÓJÁL. JELENLÉTE TŰZ, SZAVA TŰZ,
MINSZTEREI TŰZLÁNGOK. A Lélekben
elmondott prédikáció TŰZ SZÓ. A
Szellemben énekelt dal a TŰZÉNEK. A
szerelmi cselekedet (nem testi) a
TŰZSzenvedély. Szolgáinak élete
TŰZVÁLAK A FÖLDÖN. Semmit nem lehet
szellemben mondani, énekelni vagy tenni, ami
ne változtatna meg vagy semmisítene meg
valamit belülről vagy kívülről; mert a
SZELLEM TŰZ, és minden tűz érinti, így
vagy úgy. Felemészti a fát, szénát,
A TŰZ TÓJA , vagy mondjuk "AZ ISTEN
TAVA" SZENT TŰZBEN lángol . Buzgón ég
az Igével, felemelkedik a himnusz égi
lángjaiban, mint az Úr éneke, és a dicsőség
hullámaiban zúg a tűz, tüzes Igéjének
hulláma-hulláma, miközben a lángok szolgái
vezetik át a földet. az elszánt szenvedély Isten
felhevült Lelke lehelete. Hogyan
rosszallhatunk vagy karikírozhatunk egy ilyen
lángoló dicsőséget? Hogyan lehet
lealacsonyítani az Úr ilyen csodáit? És hogyan
áshatjuk alá a végsőkig megmentő
képességét? Remélhetőleg soha többet nem
csináljuk.
ÉLET AZ ÍTÉLET LÁNGJÁBÓL
Elsősorban a pokol tüzének téves „örök, soha
véget nem érő ítéletének” fogalmát vettük
észre a világ „bűnöseire”; de foglalkozni kell
egy másik szélsőséges nézőponttal is: a „nincs
ítélet” előírásával.vagy legalábbis nagyon
kevés. Ez a nézet azt az elképzelést vallja,
hogy Isten olyan szerető Isten, hogy nem lesz
megtorlás a testben elkövetett tettekért vagy a
lélekben táplált vágyakért és lázadásért. Ez a
szerető Isten állítólag minden embert és bűnét
felmentette Jézus keresztjénél, és csak az
hiányzik, hogy az Ő várakozó karjaiba
essenek. Ez a mindent szerető jelenlét
megolvasztja a legkeményebb szíveket, és
lehűti az abszolút gyűlölet lelkét. Vannak,
akik úgy érzik, nem lesz fájdalom vagy
szenvedés, ha a sír elfoglalta a testüket, csak
egy megértő Isten, aki varázsütésre
megváltoztatja mindenki testi lelkét, beleértve
a megbánó lázadókat is.
A feljegyzés nem hagy kétséget afelől, hogy a
természetes ember fája, széna és tarlója,
valamint a világ konkolya ki lesz téve Isten
ítéletének tüzének, akár ebben a korban, akár a
jövő korában. Egy-két helyen Jézus azt
mondta, hogy egyeseknek még alá kell
vetni „Hellfire” vagy „ a tűz a
Gyehenna. ” Ez arra enged következtetni,
hogy az ítélet nem éri kellemes . Isten a jó
szülőkhöz hasonlóan mindent felhasznál, hogy
kijavítsa a lázadást az Ő területén, először is a
szelídség szellemében való szeretetben; és ha
kell, a HELLFIRE lángjaival,de mégis a
szeretet szellemében. Az Első Ádám minden
erődítményének semmivé kell válnia ahhoz,
hogy az Utolsó Ádám nagyobb Királysága
virágozzon. Amikor elkészül, úgy lesz,
ahogyan Ézsaiás kijelentette: "Elpusztítja ezen
a hegyen a MINDEN NÉPRE borított
burkolat arcát , és a fátylat, amely MINDEN
NÉPRE terül el . Elnyeli a halált
győzelmében, és az Úr letöröl
könnyeket MINDEN ARCÁRÓL. Mert
amikor ítéleteid a földön lesznek, A VILÁG
LAKOSAI IGAZSÁGOT TANULNAK." (Ézs
25:7-8, 26:9).
Egy pillanatig se higgye el, hogy az
embereknek nem kell felelniük azért, amit a
testbe vetnek: "Mert ha szándékosan
vétkezünk, miután elnyertük az igazság
megismerését, akkor nem marad többé áldozat
a bűnökért, hanem egy bizonyos félelmetes
tekintet mert az ÍTÉLET és TÜZES
FELHÁBORODÁS, amely felemészti az
ellenségeket Aki megvetette Mózes törvényét,
irgalom nélkül halt meg két vagy három
tanúbizonyság hatására: Tegyétek, mennyivel
súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki a Fiút
taposta. Istené, és a szövetség vérét, amellyel
megszentelték, szentségtelennek tartotta, és a
kegyelem Lelke ellenére cselekedett? Mert
ismerjük azt, aki ezt mondta: Enyém a
bosszúállás, én megfizetek, mondja a Uram, és
ismét: az Úr ítéli meg népét.Félelmetes dolog
az élő Isten kezébe kerülni .” (Zsid 10:26-31).

Ezek a versek semmiképpen sem azt mondják,

hogy Isten vakon a szőnyeg alá söpri az ember
szándékos, szándékos, megvetendő, beképzelt
bűneit, és soha nem foglalkozik vele; de a
versek sem mondják, hogy soha nem szabadul
meg tőlük. Azt mondják azonban, hogy
a TŰZÍTÉLET felemészti őket – nem az
embert, hanem az ellenfeleit – az Ő
BŰNEIT .
Isten soha nem szánta arra, hogy átugorjuk az
élet kötelet, és ne legyünk felelősek
tetteinkért. Jézus néhány helyen így szólt:
"Bizony mondom neked, semmiképpen se jöjj
ki onnan, amíg a legvégső árat ki nem
fizeted." (Mt. 5:26) A Zsidókhoz írt levél írója
egy ősi alapelvre emlékeztetett: „Most
semmiféle fenyítés most nem tűnik
örömtelinek, hanem szomorúnak; de később
meghozza az igazság békés gyümölcsét
azoknak, akiket gyakorolnak. " (Zsid
12:11). És hogyan felejthetjük el Dávid
szavait? "Mielőtt sanyargattam, eltévedtem, de
most megtartottam a te szavad. Jó vagy és jót
teszel; taníts meg a te rendeléseidre. Jó
nekem, hogy nyomorúságos voltam ." (Zsolt
119:67-68,71).
A korszakok nem változtatják meg Isten
alapelveit, és mindig működnek. Nem számít,
hogy egy emberre vagy az egész világra
vonatkoznak-e, hogy Dávid napjaiban, ebben
a jelenlegi vagy az eljövendő korszakban
alkalmazzák őket – ISTEN ÍTÉLETTÜZEI,
TISZTÍTÁS ÉS VÁLTOZÁS, AZ
EMBEREKET ÉS NEMZETEKET
IGAZSÁGRA SZABADULÓ .
A Náhum 1:5-ben nagyon találóan le van
írva: "A hegyek megrendülnek előtte, a
dombok megolvadnak, és a föld is megégett
JELENLETE, igen, a világ és MINDEN, ami
benne lakik ." Feltételezzük, hogy Isten csak
belefáradt abba, hogy lázadó teremtményeivel
foglalkozzon, és ezen a ponton úgy döntött,
hogy nincs értelme tovább velük dolgozni, és
kész megsemmisíteni az egész
csomót? Egyáltalán nem. Súlyos, de
gyógyír. "Ezért várjatok rám, azt mondja az
ÚR, mind a napig, amíg felkelek a prédára,
mert az az elhatározásom, hogy összegyűjtöm
a nemzeteket, hogy egybegyűjtsem a
királyságokat, és rájuk öntsem
felháborodásomat, minden heves haragomat. :
mert AZ EGÉSZ FÖLDET MEGÉSZI
FÉLTÉMEM TÜZE(de nem örökre) . Mert
akkor én viszont, hogy az emberek egy tiszta
nyelv, hogy mind segítségül hívják az az Úr
nevét , Őt szolgálják egy akarattal " (Zeph. 3:
8-9).
Vegye tudomásul Isten tüzes ítéletét Izrael és
tudjuk, hogy a tűz tavába nem lesz kevesebb
azoknak öntött ott, hanem észre a haszon az,
hogy a tűz : „Amikor az Úr elmosta a mocsok
a Sion leányai, és kitisztítja Jeruzsálem vérét a
közepéből, AZ ÍTÉLET SZELLEMÉVEL és
AZ ÉGÉS SZELLEMÉVEL . És az ÚR terem
Sion hegyének minden lakóhelyére és
gyülekezeteire felhőt és füstöt nappal, és a
lángoló tűz fénye éjjel, mert minden dicsőség
védelem lesz, és lesz sátor árnyékul nappal a
hőség elől, menedékhelyül, és eltakaróhelyül
a vihar és a vihar elől. ESŐTŐL " (Ézs
4:4-6).
Pálnak nem voltak idegenek a nehézségek, és
amikor másokról volt szó, nem rövidült meg a
keze, hogy ne engedje át őket egy ideig
szigorú ítéletnek, hanem azt is tudja, hogy ez a
javukra volt: „Általában hírlik, hogy van
paráznaság köztetek, és olyan paráznaság,
amelyet nem neveznek a pogányok
között, hogy valakinek az atyja felesége
legyen . Ti pedig felfuvalkodtok (ezt
mondjátok: „Soha nem tennék ilyet”), és nem
gyászoltatok, hogy aki ezt a tettet cselekszi, azt
elvegyék közületek. Ítéletem szerint, aki így
cselekszik, úgy ítéltem meg, hogy az ilyet a
Sátánnak adjam, a test elpusztítására, hogy a
Lélek üdvözüljön azon a napon. az Úr
Jézusé” (I. Kor. 5:5). És"Kiről van
Hymenaeus és Sándor, akiket A SÁTÁNNAK
KIADTAM, HOGY TANULJÁK MEG NE
SZÁMOLNI " (I. Tim. 1:20). Nem szeretnéd
inkább, ha ellened küldenék az ellenfelet, mint
hogy továbbra is paráználkodj vagy
istenkáromlást követsz el? Látod, jó
dolog megítélni és az életre javítani .
A helyzet az, hogy szélsőséges esetekben
extrém kezelési intézkedésekre van szükség,
ha nem is ebben a korban, akkor az
elkövetkezőben – és ez a javukat
szolgálja. Senki sem kerüli el a tűz sóját,
különösen azok, akik nyíltan megszégyenítik
Krisztust azzal, hogy szándékosan vétkeznek,
vagy akik fellázadnak tekintélye
ellen. Ilyenkor már nem megújulásról van szó
bűnbánat által, hanem megújításról égetéssel,
a tövisekkel és tövisekkel együtt (Zsid 6:4-8).
Milyen dicsőséges nap az a kiváltság, hogy
hallom Mózes énekét, és megértem, amit
mond: „Azután énekelték Mózes és Izrael fiai
ezt az éneket az Úrnak, és így szóltak: Éneklek
az Úrnak, mert dicsőségesen
diadalmaskodott: A LOVÁT ÉS LOVÁJÁT A
TENGERBE VETETE" (2Móz 15:1). Hála
Istennek! A LÓ és a LOVAS (BŰN és
HALÁL) A TENGERBE (A TŰZ
TOVÁBA) BEVEZETETTÜK! AZ
EMBER ISMERTETT KÉT
LEGNAGYOBB ELLENSÉGE GYŐZET
VAN – ÖRÖKRE!
 #64
A HANG
ISTEN FIA
(9. rész)

A MÁSODIK HALÁLON TÚL

"Bizony, bizony mondom néktek: eljön az óra,
és most van, MIKOR HALLJÁK A HALTOK
ISTEN FIÁNAK HANGJÁT, és akik hallják,
élnek . Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az
óra, amelyben mindazok, akik a sírban
vannak, meghallják az ő hangját, és
előjönnek; akik jót tettek, az élet
feltámadására, és akik rosszat tettek, a
kárhozat feltámadására " (Jn. 5:25) ,
28-29). "És a tenger kiadta a halottakat, akik
benne voltak, és a halál és a pokol átadta a
halottakat, akik bennük voltak: és mindenkit
cselekedetei szerint ítéltek meg. A HALÁL ÉS
A POKOL A TÜZ TOVÁBA
VETETETETE . A MÁSODIK HALÁL. Aki
pedig nem találtatott beírva az élet könyvébe,
azt a Tűz tavába vetették.” (Jel. 20:11-15).
Korábbi tanulmányunkban észrevettünk
néhány dolgot a MÁSODIK HALÁL
kapcsán – mi az és mi nem. Láttuk, hogy A
MÁSODIK HALÁL AZ MINDEN
HALÁL ÉS MINDEN, AMI A HALÁLRA
VONATKOZIK, A TŰZ TOVÁBA
VESZÉST . Nem kell messzebbre nézni, vagy
másnak hangoztatni, mint amit a Lélek
mondott. Maga a halál a tűz tavába van
vetve; a halottak birodalma, a pokol, a tűz
tavába van vetve; akiknek a neve nincs beírva
az élet könyvébe , akik meghaltak vétkeikben
és bűneikben, akik a pokolban laknak, a tűz
tavába vannak vetve.. Ez véget vet a halálnak,
a pokolnak és a bűnnek. Isten elpusztít minden
halált és mindent, ami vele kapcsolatos, a tűz
tavában. Ezért a TŰZTÓ nem több és nem
kevesebb, mint A HALÁL HALÁLA!
Az utolsó Ádám azért jött, hogy megszüntesse
az első Ádámot, és hasonlóképpen a második
halál is feloldja és abszolút véget vet az első
halálnak és mindennek, amihez tartozik. Ez
úgy van, ahogy Ray Prinzing felkent
tolla írta: "Az első Ádám meghalt Istennek és
az igazságosságnak, és megelevenedett a
bűnnek. Az utolsó Ádám meghalt a bűnnek
(Róm. 6:10), és Istennek él, és így teljesít be
mindent. igazságosság. Az első minden embert
bűnössé tett, az utolsó minden embert igazzá.
A két Ádám élete és halála tehát nagyban
szembeállítja egymást. Az ELSŐ HALÁL az
életből a halálba való átmenet volt,
a MÁSODIK HALÁLátmenet a korrupcióból
a romlatlanságba, a halandóságból a
halhatatlanságba. Testi elménkből spirituális
elmévé változunk, élettel és békével teli
elmévé. Az átalakulás az egyetlen
birodalomba való kihalással valósul meg,
hogy életre keljünk a magasabb
birodalomba. Mert a második halál arra
készül, hogy megtisztítsa és elégesse a bűnt és
annak következményeit, és így megtisztítja
Isten egész világegyetemét."
Egy másik akkreditált író, J. Preston
Eby megosztja ezt:"Igaz, hogy néhány embert
a tűz tójának feldolgozásába vetnek. De
micsoda gyalázatos sors! "...a félelmetesek és
a hitetlenek és az utálatosak, és a gyilkosok és
a paráznák, és a varázslók és a
bálványimádók, és minden hazugnak lesz része
a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második
halál. Ezek az első halál erejével telített
emberek – vétkeikben és bűneikben halottak,
bűn alatt eladva, minden ördögi szenvedély
rabszolgái, romlott és elvetemült természetűek,
megszállottan minden gonosz szándéktól,
könyörtelenül a világ szellemétől hajtva. , a
test és az ördög. És semmi, amit Isten tett, még
nem törte meg ezeket a makacs akaratokat,
vagy hozta meg ezeket az embereket a
megtérésre. A bűn zsoldja nem törte meg őket.
A gonosz aratása nem törte meg őket. A pokol
nem törte meg őket. Az Úr gyengéd
irgalmassága nem törte meg őket. A Lélek
hűségesen megmondta nekünk a második
halált, amelybe a hitetlen és javíthatatlanul
gonosz emberek biztosan
belemennek. Odamennek a halállal és a
pokollal. A második halál egy élmény és egy
olyan időszak lesz, amely hasonló ehhez az
első halálhoz, amelyet most átélünk, de sokkal
szörnyűbb és súlyosabb, mint bármi, amit most
ismerünk. A bűn büntetése nagyon nagy. Isten
azon eljárása, hogy megtörje a szándékosan
gonosz emberek ellenállását, rendkívül
súlyosak. Nemcsak a jelen korban sújtanak le
minket, hanem az eljövendő második halálban
is. Csak a „tűz tava”-ként írható le. Ez a
szörnyű halál azoknak van fenntartva, akik
nem profitáltak a korábbi ítéletekből, és még
további korrekcióra szorulnak, hogy
alávegyék őket Isten akaratának." — Idézet
vége.
Nyitott szemmel minden léleknek látnia kell,
hogy minden embernek megvan az ideje, hogy
felelősségre vonjon , és utána éljen: "Mert Ő
KIJELÖLT EGY NAPOT ,
amelyen igazságosan ítéli meg a világot
az által az ember által, akit Ő rendelt el,
amiről BIZTOSÍTOTT MINDEN
EMBERNEK , hogy feltámasztotta őt a
halálból” (ApCsel 17:31). „És amint az
embereknek meg van rendelve, hogy egyszer
meghaljanak, de azután az ítélet ” (Zsid
9:27). Jézus feltámadása ugyanarra a
bizonyosságra jutott minden ember
számára; és Isten kijelölt egy napot, amelyen
ez a bizonyosság eljön. Ezt
nevezik ítéletnek. Először a halált jelölte ki
mindenkinek, de nem hagyják ott. A halál
kijelölése után jön az ítélet, és elpusztítja
azt. A halállal együtt jár a bűn is, amely azt
okozta. Létezik egy ítélet, amely eltöröl
minden HALÁLT – GYÖKERÉT,
GYÜMÖLCSÉT és ÁGÁT! Ez minden
ember biztosítéka. A feltámadásban az élet
nincs többé halál. Világosabbá tudjuk
tenni? Nem hiszem. Ez olyan egyszerű, mint
ahogy a zsoltáros mondta: "Rosszulásra
fordítod az embert, és azt mondod: Térjetek
vissza, emberek fiai, mert lenézett szentélyének
magasságáról, a mennyből nézte az Úr a
földet, hogy meghallja a
fogoly nyögése ; SZABADÍTSA EL a
halálra ítélteket ” (Zsolt 90:3, 102:19-20).
Idézzünk még egyszer kedves barátunktól,
Preston Ebytől: "Bármit is tartunk a halál
állapotának természetének, engedjük, hogy ez
az igazság mélyen a szívünkbe süllyedjen:
A HALÁL ELMÚLT. A csengő kijelentés: "Az
UTOLSÓ ellenség elpusztul a halál” (I. Kor.
15:26), megdönti az elfogadott, de nem
bizonyított teológia egész struktúráját, amely
az emberi faj tömegét az „örök halálba”
zárja. Amikor az „utolsó” ellenséget eltörlik,
magától értetődő, hogy egyik sem marad. Azok
a nyomorult vallásosok, akik a halál
végtelenségét követelik , akik a tűz tavában
való örök gyötrelem, a második halál mellett
érvelnek, tévednek, nem ismerik a Szentírást
Isten ereje. A tűz tavának véget kell vetni, mert
a halál és a pokol vetődik bele, ami a második
halál,NEM LESZ TÖBB HALÁL . Nincs
több halál! Nincs több első halál. Nincs több
második halál. Nincs többé semmiféle
halál. Azt mondani, hogy nincs többé halál,
azt jelenti, hogy nincsenek többé
bűnösök, mert a bűnösök HALT
EMBEREK, halottak vétkeikben és
bűneikben. Azt mondani, hogy nincs többé
halál, annyit jelent, mint azt mondani, hogy
Isten „égette” az összes gonoszt, és nem
hagyta őket holtan, sem a pokolban; mert
amíg Isten bármely teremtménye a halál
állapotában van, a halál nem szűnik meg. Azt
mondani, hogy nincs többé halál, azt jelenti,
hogy nincs többé pokol, mert a pokol „a
halottak birodalma”. Azt mondani, hogy nincs
többé halál, azt jelenti, hogy nincs többé tűz
tava, mert a tűz tava a második HALÁL. Azt
mondani, hogy nincs többé halál, azt jelenti,
hogy nincs többé bűn, mert „a bűn zsoldja
a HALÁL”.Micsoda igazságot rejt magában
három kis szó: NINCS TÖBB HALÁL!” –
Idézet vége.
Akár ma, akár azután, hogy a testet a sírba
fektették, minden lélek elrendelte, hogy
hallja Isten Fiának Hangját – enélkül nincs
olyan, hogy előjöjjön és éljen. Isten
Igéjének „hallása” által kelt életre az
ember. Az ember nem úgy él, hogy hallja egy
vallásos ember képzett hangját, hanem Isten
Fiának hangját hallja. Amint Jézus kinyitja a
száját, és trombitálja a hangot, hogy felálljon,
hangja áthasítja az emberek lelkének egét, és
áthatol testi tengereik mélységébe,
felébresztve őket, hogy felkészüljenek az
életre. Senki sem alszik végig ezt a hívást.
Néhányan feltámadnak az Élet örömében, míg
a javíthatatlanok a tűz dühében jönnek elő; de
még így is vége lesz a dühnek, ha javíthatóvá
válnak. Ők is élni fognak, de sok veszteséget
kell elszenvedni. Sok vesztes lesz ebben a
nagy versenyben Isten magas elhívásának
díjáért, de soha nem lesz úgy, ahogy az örök
kárhozat professzorai feltételezik. Ez ilyen
egyszerű, mert élni fognak; ők azonban nem
fogják megszerezni a magas elhívás
díját. Nem örökölnek mindent. Ezt a díjat azok
kapják, akiket győztesnek tartanak, akiket nem
fog bántani a második halál.
Bár a tűz tavánál sérelmek lesznek, ellentétben
azzal, amit egyesek észrevehetnek, van
valami A MÁSODIK HALALON TÚL, és
ez jó. Ha nem így lenne, az emberiségnek nem
sok reménye lenne, és a biztosítékuk nagyon
hiányozna. Valaha együtt élnénk azzal a
zaklatott gondolattal, hogy Atyánk egy
alsóbbrendű világot teremtett, amelyet nem
tudott vagy nem akar megmenteni – a
többséget a kimondhatatlan gyötrelem
örökkévaló kárhozatára ítélve. Örülünk, hogy
minden halálnak vége van, még a MÁSODIK
HALÁLNAK is; hogy van valami a TŰZ
TOVÁN túl ;és mindenki ismeri az Urat a
legkisebbtől a legnagyobbig. Lássuk, mi vár
azokra, akik fából készült mesterségeiket
úgymond vitorlázzák át a lángoló tűz viharos
hullámain.
"És a halál és a pokol a tűz tavába vettetett.
Ez a második halál. És aki nem volt beírva az
élet könyvébe, az a tűz tavába vettetett. És
LÁTÁM ÚJ EGET ÉS ÚJ FÖLDET: mert az
első ég és az első föld elmúlt, és tenger nem
volt többé” (Jel 20:14-15, 21:1).
Ekkora biztosíték! Micsoda életígéret! -
Szellemük és lelkük egei újjá lettek, nem
testiek többé, mint ahogy az ádám testük
földjének megváltozása, és az emberiség
ingatag tengere sem. Az első Ádám minden
dolga megszökik az ítélet tüzes
jelenlétében. A bűnt és a halált elnyeli a
trónon ülő élete. Fájdalmas? Igen, biztosak
vagyunk benne, de tudassa velünk, hogy ez a
jó, nagyon jó; mert enélkül az emberiség
örökre a halál szorításában maradna .
„És hallék nagy szózatot a mennyből,
mondván: Ímé az Isten sátora az emberekkel
van, és Ő velük lakozik, és azok az ő népét, és
maga az Isten lesz velük, az ő Istenük” ( Jel.
21:3) Isten hajléka végre és mindörökké az
embereknél van – nemcsak a választottaké,
nem csak néhány kiválasztotté, hanem az
embereké – az EMBERÉL. Bármi legyen is
kitéve tűznek, legyen az egy fahasáb a
kemencében vagy egy lélek a Godfire
tavában , megvan a módja annak, hogy
megváltoztassa a dolgokat, és a változás jó. A
fa változása meleget és fényt hoz, míg a
megváltozott lélek Isten lakhelyévé válik, ami
meleget és fényt is hoz.
Jézus így szólt a tizenkettőhöz János
evangéliumának tizennegyedik
fejezetében: „És én kérni fogom az Atyát, és
más Vigasztalót ad néktek, hogy veletek
maradjon mindörökké: az igazság Lelkét, akit
a világ nem fogadhat be. Ezúttal), mert nem
látja őt, és nem ismeri őt, de ti ismeritek őt,
mert veletek lakik, és bennetek lesz. Azon a
napon megtudjátok, hogy én az én Atyámban
vagyok, ti pedig énbennem, és én bennetek ....
és mi jön neki, és hogy a mi nála (Jn. 14:
16-17,20,23).
Nem tartotta-e be ígéretét, és nem tűzként
jött? „És hirtelen jött egy hang az égből egy
rohanó erős szél, és betöltötte az egész házat,
ahol ültek. És megjelentek előttük
hasított nyelvvel, mint a tűz , és üle
mindegyikre. És voltak mindannyian
megteltek Szentlélekkel , és más nyelveken
kezdtek beszélni, amint a Lélek adott nekik
szólni” (ApCsel 2:2-4).
A 120 Isten lakhelyévé vált, és a tűz
megváltoztatta őket. Ez olyan mértékben
megváltoztatta őket, hogy az ég nyelvén
beszéltek, ahonnan születtek. Annyira
megváltoztak, hogy fenekestül felforgatták a
világot (ApCsel 17:6), és ez az elsöprő tűz
addig tart, amíg minden lélek alaposan meg
nem sózik vele (Mk. 9:49).
Ez a tisztító elem mindig fájdalmas a testre
nézve, de ha már elvégezte a munkáját, és újjá
lett az egük és a földjük, "...Isten letöröl
minden könnyet a szemükről." Dicsérjétek az
Ő csodálatos nevét! Mindenkinek lesz
öröme! Isten nem tehet másként! Ha másként
alakulna, az Ő kezdettől fogva tervezett
szándéka meghiúsulna, amiről azt mondta,
hogy soha nem fog megtörténni: „Mondd
meg, és hozd közel őket, igen, tanácskozzunk
együtt: ki hirdette ezt ősidőktől fogva. ? ki
mondta el attól kezdve? nem én vagyok az
ÚR? és nincs más Isten rajtam kívül, igaz
Isten és Megváltó, nincsen rajtam
kívül. Nézzetek rám, és üdvözüljetek, a
földet: mert én vagyok az isten, és nincs
más.Magamra esküdtem meg, az ige
igazságosan kiment a számból, és nem tér
vissza (mígnem), hogy nekem minden térd
meghajol, minden nyelv megesküszik.” (Ézs
45:21-23, lásd még 55:11).
Nem csoda, hogy miért nem lesz többé
könny, mert eljön az idő, amikor minden lélek
térde áhítattal meghajol, és minden ember
nyelve áhítattal esküdni fog/megvallja/
szövetséget köt Krisztus Jézusnak, hogy Ő az ő
Uruk az embereknek. Isten, az Atyjuk
dicsősége (Róm. 14:11, Fil. 2:11). Senki sem
akadályozhatja meg; és biztos lehetsz abban,
hogy ilyen gyónást csak a Szentlélek tehet (I.
Kor. 12:3). Amint ez a gyónás megtörténik,
megmenti őket bűnüktől és haláluktól(Róm
10:9). A tűz tava sokak gyónásához szükséges,
de amikor ez megtörténik, a saját poklok kapui
belülről szélesre tárulnak. Ezek a jól őrzött
kapuk minden lélekben nem győznek a
második halál tüzén. Egyetlen kikötő sem
kerülheti el a könyörtelen üldözést. Lángai
megtalálják és elpusztítják a bűn, a bánat és a
halál minden rejtett hajóját; és minden lélek
kifinomultan eléri az üdvösség távoli partját.
„És nem lesz többé HALÁL, sem bánat, sem
jajgatás, sem fájdalom nem lesz többé, mert
az előbbiek elmúltak” (Jel 21:4). A régi eget
és földet megemészti a tűz tó lángja. Minden
birodalomban, ami a pokolra és a halálra
vonatkozik, a második halál elpusztul. A
sötétség és tevékenységei nem maradhatnak
fenn tüzes lángok közepette, és a fa sem
maradhat változatlan az égő lángban. Ezért
nincs több halál; és a halállal együtt jár annak
a szörnyű agyvérzésnek a szomorúsága is, és
minden sírás és fájdalom soha többé nem talál
szállást.
Minden, ami az élettel ellentétes, az öröm, a
nevetés és a jólét elpusztul a tűz
tavában. Ádám minden korábbi dolga
elmúlik. Minden bűn és bánat megszűnik
létezni. Ha igaz, hogy számtalan sokaság,
vagy akár egyetlen lélek marad örökre a pokol
sötétjében, a sír homályában vagy bármiféle
gyötrelemben, akkor a halál, sem bánat, sem
sírás, sem fájdalom nem múlik el soha. el. Egy
ilyen hiábavaló eredmény Istent hazuggá,
Jézust pedig minden idők legnagyobb
kudarcává tenné.
Az örökké meggyötört lelkek gyötrelme és a
bűnös emberek rettenetes kiáltásai, még ha
galaxisunkon túl, egymilliárd fényévnyire
vannak is bezárva, testvérek, ez nem
megy. Függetlenül attól, hogy milyen távoliak
lehetnek, mindaddig, amíg bárhol létezik
kiáltás vagy bánat, addig a tűz tava nem érte el
célját – a halál, a bánat, a sírás és a fájdalom
még mindig létezik. De dicsőség a mi
Istenünknek, mert tudjuk, hogy akit a
világ Megváltójának küldtek, pontosan ezt
fogja tenni! Meg fogja menteni! Nem tér
vissza Atyjához üresen. A kezeit nem találják
üresen. Ő a lelkek méltó kapitánya és
horgonya, nemcsak a miénk, hanem minden
lélek Megváltója. Ha Ő a hit szerzője és
bevégzője (Zsid 12:2), ami igaz, éssenki sem
jöhet a Fiúhoz, hacsak nem vonzza őt a
Lélek (Jn. 6:44), ami szintén igaz, és amit az
Atya ad neki, az valóban eljön hozzá (Jn. 6:37)
– akkor mi van milyen Isten tudatosan teremt
olyan embereket, akiket soha nem hívna el, és
akikről tudta, hogy örökké égni fognak? Az
általunk ismert Isten nem ugratja az emberiség
többségét az üdvösség tanával, csak azért,
hogy örökre megbüntesse őket egy olyan
helyzetért, amelyet Ő maga teremtett, és
semmi más célból, mint hogy szórakoztassák
vagy gyakorolják a kiválasztottakat. Semmi
esetre sem vagyunk mi egy
ilyen isten fiai . Nem ez a mi Atyánk jelleme –
ezt tudom!Ha kérem, próbáljon meg
lebeszélni az érveivel; de hallottam a hangját,
és ismerem jellemét. Jelleme a végtelen
szeretet, és az a terve, hogy véget vessen
minden halálnak, bánatnak, sírásnak és
fájdalomnak – amit a tűz tavában fog
megtenni.
"És aki a trónon ült, azt mondta: Íme, én
MINDENT ÚJRA KERESEK" (Jel.
21:5). Micsoda rendelet! Ez a király,
mindenható és nagy, elég merész ahhoz, hogy
ténynek nyilvánítsa, amit az ember
lehetetlennek mondott. Mindazonáltal amiben
minden ember nem hisz, azt nemcsak elhiszi –
hanem meg is teszi! Hasonló szavai ennek az
egyetemes változásnak a kezdeti folyamatára
utalnak: „ ÉS én , ha felemeltetnek a
földről, MINDEN EMBERET magamhoz
vonzok ” (Jn. 12:32).
Kérjük, tudd, hogy ez a RAJZ nem puszta
meghívás, nem könyörgés, és nem is
fenyegetés. A görög szó jelentése helkuo és
pontosabban azt jelenti , hogy húzza . Jézus
azt mondta, hogy ha ő felemelkedett a földről,
és volt, hogy jelentse, milyen halállal kell
meghalnia, ő DRAG ALL magához, oldala
mentén magát az keresztet.Minden férfi, nő és
gyermek egy napon felveszi a keresztjét, és
követi Őt. Az emberiség minden tagjának
Krisztusban kell élnie, amint az Efézus 1:10
oly kedvesen kinyilatkoztatja, de nem azelőtt,
hogy önmaga halálához jönne. Igazságos
engedelmességben mindegyiknek vagy lesz
alázatos része a kereszten, ahogy az Urukkal
volt előtte, vagy keresztje lesz a tűz tava. Ha
önmaguknak való haláluk nem a Bárány
alázatos lelkületében történik, akkor
keresztjük ítéletként jön a tűz tavában – és ez
megvetéssel, ahogy a tolvajok és gyilkosok
esetében, akik mellette lógtak. Mindkét
módszer jól működik abban, hogy az egyiket
önmaga halálába hozza, de az egyik (a
győztes) mindent örököl, míg a másik nagy
veszteséget szenved. Ezt látjuk Jákob és
Ézsau, valamint Izsák és Izmael allegóriáiban.
MINDEN DOLOGOT ÚJNAK FOG – erre
számíthatunk. Tudott „minden
újat” alkotni , de én egyrészt örülök, hogy
ilyen gondolat soha nem volt a terve. Nem
semmisíti meg az emberiség nagy részét az
égő pokolban, és nem teszi ki őket semmiféle
örökkévaló halálnak – majd új dolgokat alkot
helyettük. Ahelyett, hogy ilyen kudarchoz
vezetné magát, minden ellenség abszolút
győztes Királya lesz azáltal, hogy befejezi a
hit minden munkáját, amelyet valaha is
elkezdett vagy el fog kezdeni minden
lélekben. Előre elrendelt célja, hogy
mindent újjá teremtsen. Elveszi a régi
teremtést, az ELSŐ ÁDÁM-ot , és egy új
teremtést csinál belőle UTOLSÓ ÁDÁM
néven . Az Első minden tagjavégül az
Utolsó tagja lesz ; különben hiányzó
testrészekkel az Utolsó soha nem lenne
teljes. Ugyanígy az egész személy üdvözül, ha
Jézus Krisztust Urának vallja, a feje tetejétől a
lábujja végéig, így van ez a régi Első és az új
Utolsó Ádám soktagú testével
is. . „Íme,” mondta, „Én mindent újjá! ”
El tudod hinni? Ha igen, örüljetek és
dicsérjétek Istent! Ha nem, várj és láss, aztán
dicsérd Istent! De remélem, hogy várakozás
nélkül hisz ennek a jó jelentésnek – mert
felszabadító. "...Azt mondta nekem: Írd meg,
mert EZEK IGAZOK ÉS HŰVEK. És azt
mondta nekem: MEGTÖLTETT . Én vagyok
az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég" (Jel.
21:6).
Ki az az ember, aki átveszi a királyok élő
Királyának Szavait, aki minden trónusok
trónján ül, és azt mondja, hogy nem így
van? Testvéreim, ne légy pimasz, és igazodj a
hitetlenek táborához. Csak azért, mert nem
tudnak minden régit és gonoszt jóvá és újjá
tenni, és nem tennék, ha tudnák, nem jelenti
azt, hogy Ő nem teheti meg, és nem is
fogja. Szavai igazak és hűségesek, és
megmaradnak a korszakokon keresztül, amíg
minden jegyzet be nem teljesedik. Ha azt
mondta, hogy „nem lesz több halál ”, akkor
nem lesz többé halál. Ha
azt mondaná, hogy „minden bánat és
fájdalom, és minden könny elmúlna” , az Ő
szava szerint az lesz. Ha azt mondta, hogy
szavai 'IGAZOK ÉS HŰVEK' , akkor annak
így kell lennie.És végül, ha azt a
következtetést vonja le , hogy
„KÉSZ”, akkor ez a király mandátuma. Az
ő pecsétje rajta van, és kivégzik. Ez biztos!
Azt is kérdezzük, ki az, aki nem hisz egy ilyen
jelentésnek? Talán azok, akik nem hallják az
Ő Hangját, Isten Fiának azt a csodálatos,
éltető Hangját, talán nem hisznek – de akik
hallják, azoknak semmi baja a
hinéssel. Vannak, akik meghallják mások
hangját, és vallási vándorlásaikban az
ellenkezőjét választják; de ennek az órának az
elhívottak meghallgatják, hisznek és
győznek. AKI LEGYŐZIK, MINDENT
ÖRÖL; és LEGYEK az Ő ISTENE, Ő pedig
az én fiam lesz ”, de a HITETLENEKnek
meglesz a részük a tűz tavában.Ha valaki nem
hajlandó hinni Krisztus szavainak, amelyek
igazak és hűek, akkor nem marad más, ami
elhiteti vele, csak Isten tüze. Ennek a tűznek a
hője megolvad, és megváltoztatja az elemeket,
mint például a magfúzió, még a vallásos
hitetlenek elméjét is. Lehetetlennek hangzik,
nem? De az Ő szava igaz és hű! Nem tehetek
róla, hogy elhiszem! És te?

65

A HANG
ISTEN FIA
 (10. rész)

ÜLÉSEK TŰZBEN
"És azt mondta nekem... Aki győz, az örököl
mindent, és én leszek az ő Istene, és ő lesz az
én fiam. De a félelmetesek és
a hitetlenek és az utálatosak és a gyilkosok és
a paráznák és a varázslók , és a
bálványimádók, és minden
hazugoknak, azoknak része a tó, amely
elégeti a tűz és kénkő : ami a második
halál” (Jel 21: 5, 7-8).
Csodálkozunk, miért van az, hogy szinte
minden, magát kereszténynek valló személy
azt feltételezi, hogy öröksége gyakorlatilag
minden lesz, amit Isten felkínál – mindent? És
éppúgy, mint sokan, akik egyáltalán nem
vallanak hitet, kivéve talán önmagukban,
majdnem ugyanazt hiszik; hogy saját lényük
erejében és istenségében végül, ha nem is
azonnal, de örök boldogságot szereznek a sír
túloldalán. Sokan azt hiszik, ha meghalsz,
örökre halott vagy, hogy soha többé fel ne
támadj, pont. Függetlenül attól, hogy melyik
álláspontot képviseljük, amikor az időkben
bevált szentírásokat tényalapként használjuk,
az emberek feltételezett hiedelmeit át kell
gondolni. Például a mi szövegversünk azt
mondja, hogy senki sem örököl mindent, csak
az , aki győz; ésegyedül ezeket nevezik Isten
fiainak. Ez az örökség egyszerűen nem
mindenkinek szól. Annak ellenére, hogy
mindenki kedves Istennek, és mindegyikük
egy napon önként fog élni az Ő szuverenitása
alatt, MINDENT nem örökölhet senki, csak a
Fiak – a Győztesek.Mindenki élvezni fogja e
nagyszerű Királyság gazdagságát; de
hivatások, vallomások, hiedelmek,
feltételezések vagy bármely más vallási
tevékenység (jó vagy rossz, igaz vagy hamis)
nem tesz fiút. ISTEN FIA nemcsak Isten
ivadéka, hanem értelemszerűen felnőtt, érett
és felelősségteljes egyén. Ő egy
LEGYŐZŐ! És az ELSŐSZÜLETETT FIÚ (a
választott) örököl MINDENT. Ki más
fejezhetné be a versenyt győztesként, és
megszerezhetné Isten magas elhívásának
jutalmát Krisztus Jézusban, és azután
alkalmassá válna arra, hogy vele együtt
uralkodjon? Egyáltalán nem gyerek,
semmiképpen nem szolga, aki nem ismeri az
Atyját, és főleg nem azok, akiket a fenti
versben felsorolunk.
Míg minden dolgok öröksége a Fiaké
lesz; tűzben lefoglalt ülőhelyek várják a
félelmeteseket és hitetleneket, utálatosokat és
gyilkosokat, paráznákat, varázslókat,
bálványimádókat és minden
hazugokat. Mindegyikhez foglalás történt; és a
kénkő tisztító lángjain keresztül mind
alkalmassá lesznek a királyságra. Ez Isten
útja. Ez a második halál – a halál halála.
Ha lenne listája mindazoknak, akik ebben a
meggyőző tűzben találják magukat, és ha
szemünk kiváltságos lenne látni,
meglepődnénk, kinek a neve jelenik
meg. Minden bizonnyal a legrosszabb
bűnösök kerülnének a listára, de valószínűleg
azok is rajta lesznek, akik nem olyan
gonoszak. Lehet, hogy a saját nevünk is
szerepel rajta, még a FÉLELÉS vétsége miatt
ismegérdemelné a listát. Nem igaz, hogy a
kereszténység soraiban ilyen vagy olyan
mértékben hemzseg a félelem? Rengeteg mai
keresztény fél a holnaptól, fél a pokoltól, attól,
hogy valamiképpen elmulasztja a mennybe
jutást vagy az elragadtatást, félnek attól, hogy
nem lesznek Isten fiainak megnyilvánulásai
között. Sokan félnek az ördögtől, az
antikrisztustól, a fenevad bélyegétől, sőt
vannak, akik attól is tartanak, hogy Isten
megöli a gyermekeiket vagy felgyújtja az
otthonukat valami olyan triviális dolog miatt,
mint hogy hetente legalább egyszer nem
járnak el az istentiszteletekre. Mások attól
félnek, hogy megtévesztik őket a hamis
tanok. Attól tartanak, hogy megtévesztik, nem
tudják, hogy a népi tanok széles köre már
megtévesztette őket. De akár megtévesztve,
akár nem, a félelmeteseknek meglesz a részük
a tűz tavában,mert meg kell halniuk az ilyen
gyengítő dolgoktól. A félelem nem található
meg Isten Királyságában.
Ez a tűz szintén a HITETLENEK számára
van fenntartva . Elgondolkodhat az ember, mi
lehet olyan szörnyű a hitetlenségben? Nem
születtünk-e mindannyian bizonyos
családokhoz és szokásokhoz, amelyek
hitetlenséget keltettek a szívünkben? Valóban
megvan, de a félelemhez hasonlóan ennek
sincs helye a Királyságban; így annak is el kell
foglalnia a helyét az emésztő tűz
tavában. Akár protestánsként, római
katolikusként, hinduként, akár vallás nélkül
neveltek fel bennünket – valótlan dolgoknak
voltunk kitéve, és tudatlanul elfogadjuk
azokat. Az ilyen dolgok a Zsidókhoz írt levél
írója által mondott rossz lelkiismeretet
oltják ki, amelytől meg kell tisztítanunk (Zsid
10:22). Nem számít, hogy mit gondolunk
igaznak, hogy miben vagyunk kényelmesek,
vagy mit mond nekünk a lelkiismeretünk vagy
a vallásos szívünk, mindaddig, amíg ezeket a
kitalációkat úgy tartják.elutasítjuk az
igazságot. Addig nem lehet elhinni Krisztus
szavait, amíg a hazugság bevésődik elménkbe,
és igazságként szórakoztatjuk őket.
Általában nem valósul meg, de az egyházba
vetett hitetlenség olyan gyakori, mint a
levegő. Nem kíséreljük meg megemlíteni az
összes általunk ismert feljegyzett igazságot,
amelyet nem hiszünk, és még kevésbé, hogy
kifejtsük őket, de az egyik ilyen hitetlenség az,
amit előző tanulmányunkban rámutattunk arra
vonatkozóan, amit Jézus mondott. Mégpedig
arra, hogy véget vet a halálnak; hogy minden
bánat és sírás, minden könny és fájdalom
eltűnjön az Ő jelenlétében. Azt mondta, hogy
szavai igazak és hűségesek, és ez
megtörtént.Az ilyen ígéretes szavakat,
amelyek attól a személytől származnak, akit
Úrnak hívnak, üdvözlendő hangnak és
melegen hinni kell, de a túlnyomó többség
számára nem ez a helyzet. Figyelmen kívül
hagyják a nyilvánvaló dolgokat, és makacsul
megtagadják, hogy elhiggyék Urunk
legegyszerűbb igazságait; kivéve persze, ha a
saját lelkészeik vagy más megbízott ember
mondja nekik, hogy így van. Az ilyen
hitetlenség egyetlen helye a tűz tavában
van. A hitetlenség nem maradhat és nem is
marad sehol az Ő birodalmában, amely
magában foglalja e bolygó minden rostját: "Az
ÚRé a föld és annak teljessége; a világ és a
benne lakók. (Zsolt 24:1).
Sok jószándékú, de hitetlen ember azt
gondolja, hogy mindegy, hogy jelenleg mit
hisznek, mindaddig,
amíg valamelyik egyházhoz tartoznak , és
elhiszik, amit mondanak nekik. Úgy tűnik,
hogy sok keresztény elsődleges gondja a
„pokolból” való menekülés és a „mennybe”
jutás, és ezeknek a hiedelmeknek és
hittételeknek való engedelmesség a
feltételezett „repülőjegy”. Egyesek azt
feltételezik, hogy ha egyszer a mennyben
vannak, Jézus lábaihoz ülnek, és Isten minden
mélyreható titkát megmagyarázzák nekik. Van
idő és hely, amikor bizonyos titkok
bizonyosan feltárulnak, de biztos vagyok
benne, hogy nem úgy lesz, ahogy azt
feltételezték. A másodiknál kiderülnekfeltáma
dás a tűz tavában Isten kénkő lángjainak
eredményeként. Az egyik a misztériumok
kiderült lesz a rejtélyt, a hitetlen , amint azok
a hívő . Hidd el! Mert minden hitetlenség
elvész Isten tüzében. Talán találhatnánk egy
kifejezést a tűz tavára, vagyis a
kinyilatkoztatás tavára, hiszen
szent lángjában a vendégek végtelen
kinyilatkoztatásban részesülnek.
Ebben a tóban ikertestvérek – az Útálatos és
a bálványimádók – számára
is foglaltak foglalásokat . A görög
szó utálatos az dbleusso és
eszközöket, undorító bálványimádók, melyek
a bűz , különösen az orrlyukak Isten . Az
utálatos egy dologban különbözik a
bálványimádóktól. A bálványimádók
hagyomány vagy megtévesztés miatt
imádhatnak egy bálványt, míg az utálatosak
pontosan tudják, mit csinálnak. Tudatosan más
dolgokat is imádnak, mint az élő Istent, és
másokat is erre buzdítanak, kényszerítenek
vagy néha megkövetelnek. Ők voltak annak a
napnak a farizeusai és szadduceusai régen. Ma
ők a vallási tekintély alakjai.
Ezeknek a modern farizeusoknak az imádata
olyan, mint egy férfi, aki elhagyja feleségét
egy estére elvetemült szexre egy betegségtől
sújtott paráznával. Az ilyen kaliberű férfiak
beszennyezik magukat, feleségüket, és
beszennyezik a házasságukat. Isten utálja a
bálványimádást, de az utálatosak undorítóak
számára.
Akár az utálatosak, akár a bálványimádók
közé tartoznak, mindkettő ugyanazt, a lelki
házasságtörést foglalja magában, és vannak
fenntartásaik ugyanabban a
tűzben. Függetlenül attól, hogy a
bálványimádást tervezik, kényszer vagy bevett
hagyomány szerint, meg kell érteni, hogy Isten
nem fogadja el. Nem nyomja rá
jóváhagyásának bélyegét arra, hogy valaki
önmagát egy másik istennek adja, függetlenül
attól, hogy mennyire odaadóak és
őszinték. Értsd meg azt is, hogy
a bálványimádás messze túlmutat a külső
meghajláson és a faragott fából, kőből vagy
arany szobrokból vagy ikonokból álló
imádkozáson; és többet mond, mint imádni
vagy imádkozni valakihez, aki nem halt meg,
és nem fizeti meg érte a megváltási
árat. Sokkal többet foglal magában.
Az önigazság koszos rongyai a bálványimádás
egyik formája; mert maga a személy válik az
érték és az imádat tárgyává. Saját maga alkotta
vallási törvényeit és erkölcsi normáit az
istenfélelem eszközeként tisztelik, és az
ezeknek való engedelmesség része lehet az
imádatának. Ő, mint isten, megteremti őket,
majd mint ember szolgai szolgaságban
meghajol előttük – saját teremtményének
foglyává válik. Ez bálványimádás, és csak
Isten tüze tudja megszabadítani a bűzt.
Semmi sem visszataszítóbb, mint egy
mosatlan, koszos ruhájú emberi lény, akit
átitat a számtalan hónapos és évnyi
baktériummal megrakott test, izzadság és
kosz. A legkisebb mozdulattól a bűzös szag
azonnali émelygés hullámaiban árad szét a
helyiségben, amitől az átlagember sietve
elriad. Ez a természetesben van; de spirituális
értelemben ugyanazok az emberek gyakran
nem érzik a bálványimádás, különösen az
önigazság legrosszabb szagát. Ez talán a saját,
régóta hordott öntörvényű ruháiknak
köszönhető – és már megszokták a bűzt.
Az emberek indulatos elméje Isten
képmását is létrehozhatja , amelyet imádnak,
és így újabb bálványt alkotnak ; de
összegyűjtése minden van tudni kb Isten nem
tesz az Isten. Képet alkothat az elmében, de Őt
nem. Ő már van, és nem lehet megalkotni. A
tény az, hogy ki kell jelentenie, mielőtt
imádni lehetne.A meghajlás bármely más
formája bálványimádás még akkor is, ha szent
nevek és címek vannak hozzárendelve (Jézus,
Jehova, Jahve, El Elyon, El Shaddai, Úr, Isten,
Atya, Krisztus stb.). Tanulj meg mindent
Istenről, amit csak tudsz, ez jó; de ne vedd el a
tudásodat, és ne feltételezd, hogy Ő az, mert
nem az. Ő több, mint amit az elménk el tud
képzelni. Az élő Istennek van
anyaga. Valóságos, valóságosabb, mint saját
időbeli testünk, és határozottan valóságosabb,
mint testi elménk poros képzelete. Ne tegyük
tehát, hogy kitalációink méltóak az imádatra.
A saját elménk termékének imádása nem
használ többet, mint egy fiatal leányzó, aki
elméjében álmai férfijának képét formálja
meg . Fantáziája gyakran elviszi a csodák
fantáziált világába. Időnként nagyon
érzelmessé válhat a házasságról alkotott élénk
képzelet izgatott pompájában, de tudja, hogy
ez nem valóságos, mégis reméli, hogy egyszer
az lesz. Valójában az álmai valószínűleg soha
nem valósulnak meg úgy, ahogyan azt
elképzelte, mert a tapasztalat nélküli fiatal
álmok ritkán válnak valóra. És ez így van,
amikor képeket alkotunk elménkben álmaink
ismeretlen Istenéről— nagy valószínűséggel
soha nem fognak megvalósulni. Egy soha nem
ismert Istent nem lehet szeretni és imádni
könnyebben, mint egy nő szeretni egy férfit,
akit soha nem ismert. Egyszerűen nem
lehetséges. Az ember meghajolhat térdét az
elme ember alkotta képmása előtt,
amelyet „Istennek” nevez, vagy vakon
szolgálhat neki „egyháza” feltételezett
tekintélyének rendelete miatt, de az igaz
imádat továbbra is hiányzik. Ahhoz, hogy
valaki Lélekben és Igazságban imádja Istent,
ahogy Jézus mondta, olyan valóságosnak kell
lennie, mint a férj a feleségének. A tisztelet
minden más istenének mennie kell; és ha nem
most, akkor mennek, amikor tűzzel sózzák
őket.
"...És a GYILKOSOKNAK... lesz részük a
tűzzel és kénkővel égő tóban..."A gyilkosokra
általában csak a természetesben gondolunk, de
tágítsuk ki látókörünket egy pillanatra. Az
ember természetes élete és halála jó allegóriája
az ember lelki életének és halálának. Egy
természetes embert sokféleképpen meg lehet
ölni: fegyverrel, karddal, késsel; vagy
éhezéssel, vízmegvonással, fulladással és
számtalan más módon. De a gyilkosságok
nagyon gyakran történhetnek finomabb
módon, spirituális módon. Például a szentek
meggyilkolása napi rendszerességgel történik,
és a legtöbben nem veszik észre. Nem ritka,
hogy a jól felfegyverzett papság, aki járatos,
hogy használja tanítási levelének kardját,
megfúrja mindenki fiatal szívét, aki esetleg az
övétől eltérő szót említ. Az inkvizícióhoz
hasonlóan azok, akik nem hűségesek
egyházukhoz, és nem alárendelődnek a
pásztornak, gyakran megkínozzák a
kazamataik sötét bugyraiban. Lehet, hogy a
kínzás nem állványokon, forrásban lévő
olajban történik, vagy máglyán égetik el, de a
gyilkos kínzásuk ugyanolyan valóságos. Főleg
pletykák, célzások, hazugságok, eretnekség
vádja, elítélés, elkerülés, kiközösítés stb. által
történik. Tágabb értelemben gyilkolnak is úgy,
hogy egész gyülekezeteket megfosztanak
élelemtől (az Igétől) és víztől (a
Szellemtől); és megfulladnak attól, hogy nem
engedik belélegezni a mennyek éltető
levegőjét. Az egyetlen dolog, amit
belélegezhetünk, az az egyházi halottak
katakombáik fojtogató állottsága. elkerülik,
kiközösítik stb. Szélesebb körben gyilkolnak
is úgy, hogy egész gyülekezeteket fosztanak
meg élelemtől (az Igétől) és víztől (a
Szellemtől); és megfulladnak attól, hogy nem
engedik belélegezni a mennyek éltető
levegőjét. Az egyetlen dolog, amit
belélegezhetünk, az az egyházi halottak
katakombáik fojtogató állottsága. elkerülik,
kiközösítik stb. Szélesebb körben gyilkolnak
is úgy, hogy egész gyülekezeteket fosztanak
meg élelemtől (az Igétől) és víztől (a
Szellemtől); és megfulladnak attól, hogy nem
engedik belélegezni a mennyek éltető
levegőjét. Az egyetlen dolog, amit
belélegezhetünk, az az egyházi halottak
katakombáik fojtogató állottsága.
Ma ugyanaz, mint amikor Jézus ezt mondta a
vallási vezetőknek: "Jaj nektek, képmutató
írástudók és farizeusok, mert olyanok vagytok,
mint a fehérített sírok, amelyek kívülről ugyan
szépnek látszanak, de belül tele vannak
halottak csontjaival. és minden
tisztátalanságtól” (Mt. 23:27). Végül kétszer
inkább a pokol gyermekeivé teszik foglyaikat,
mint önmagukat (Mt. 23:15), ahogyan Jézus
ismét olyan világosan kijelentette. Az ilyen
ravasz gyilkosokat a tűz tavába kell
vetni. Vallásuk, szertartásaik, rítusaik és
köntösük nem menti meg őket a kifinomultság
lángjától.
Vannak mások, akiknek vannak fenntartásai
ebben a tűzes tóban? Igen - a
paráznák Varázslók, és hazugok. A test
paráznáinak, akár csábító prédikátorok, akár a
világ játszófiúi, minden bizonnyal szükségük
lesz Isten lángjára, valamint az őket követő
ostoba férfiakra és nőkre. A lelki paráznák is
ott lesznek. Ők azok, akik elvetik szavuk
magját a lelkek méhébe – és
általában BÉRSÉGRE. Mérhetetlen vágyuk
az, hogy lelkileg, és nagyon gyakran szó
szerint is hazudjanak nőkkel; és minél jobban
teljesítenek, annál nagyobb a fizetésük
( ajánlatok , ún. Vannak, akik több ezer
mérföldet vezetnek vagy repülnek,
hogy "megvilágosodjanak" ."mély igazságok
és mély kinyilatkoztatások embere." Vakon
elhiszik ezeknek a férfiaknak a saját magukat
hirdető szavait, vagy legalábbis célzásait,
miszerint csak nekik van igazuk. Az, hogy
tudjuk, hogy Krisztus testének sok tagja van,
elég figyelmeztetésnek kell lennie, de ez nem
mindig van így. Sem a római pápa, sem más
férfi vagy nő nem tarthat igényt ilyen
nagyrabecsülésre. Nevetséges ezt tenni, de
úgy tűnik, ez nem akadályozza meg őket.
Ma gazdag szó van a földön, és néhány
összejövetel óriási; de ott van a másik
is. Amikor az emberek elmennek ezekre a
különleges találkozókra és összejövetelekre,
amit ezekben a
városokban néha megvilágosodásként érzékel
nek, az nem más, mint a mohó és izgatott
lelkekbe vetett tisztátalan mag. Lehet, hogy
egy ilyen szó felkelti őket, de soha nem fogan
megfoganni Isten Fiát, és egy hüvelyknyit sem
növeli a termetüket. A sarlatánok fénye a
durva sötétség, és ahogy Jézus
mondta: "...milyen nagy ez a sötétség" (Mt.
6:23).
A spirituális paráznák hozzászoktak a
szerepléshez, és csekély erőfeszítéssel képesek
felkavarni a vallásos elméket és felkeltik az
érzelmeket. Csábító képmutatásukkal kinyitják
a szíveket, és elültetik magjukat. Utána
elveszik az emberek pénzét a nyújtott
szolgáltatásokért. Sok lélek, akivel együtt
fekszenek, hasonló szellemű és szellemű, és
valójában nem sok más foglalkoztatja őket,
csak a pillanat láza. Másokból egyszerűen
hiányzik a megkülönböztetés képessége, de a
(szellemi és/vagy testi) elcsábítás szomorú
tapasztalata révén néhányan megszerzik
azt. És némelyek ártatlanok, tanulatlan és
nagyon oktalan Krisztus szűzei; és mondjuk:
jaj annak az embernek, aki beszennyezi a
király elhivatott szüzét, akár gaz szavával,
akár természetes magvával. Vajon
megmenekül a kénkővel égő tóból? Azt
hiszem, nem. Tűz által kell megtisztulnia.
A VARÁZSOSOK számíthatnak arra, hogy
elkísérik őket a tűz tavához, de nem feltétlenül
azok a varázslók, akiket Hollywood ábrázol –
a sötétség baljós férfiaiként és nőiként, akik
összekeverik mérgező bájitalaikat, és gonosz
varázslatokat vetnek rá a
gyanútlanokra. Ezeket kétségtelenül a
finomító tűzbe vetik, de az általunk említett
varázslók nem hollywoodi varázslók. Lehet,
hogy ugyanolyan baljóslatúak, vagy még
inkább, de a Bibliát általában csodálták, az
emberek nagyon jól elfogadták, és kiemelkedő
pozíciókat töltöttek be a társadalomban. Isten
és a prófétái voltak az egyetlenek, akik
elutasították őket; és úgy tűnik, ez ma is így
van, persze lelkileg. Az Apostolok
cselekedeteinek könyve a következő
feljegyzést tartalmazza egy ilyen
varázslóról:"De volt egy Simon nevű ember,
aki korábban ugyanabban a városban
varázsolt, és elbűvölte Samária
lakosságát, kijelentve, hogy maga valami
nagy ember, akire mindnyájan odafigyeltek,
a legkisebbtől a legnagyobbig. mondván: Ez
az ember az Isten nagy hatalma. És
tekintettek rá, mert hosszú ideig varázsolta
őket" (ApCsel 8,9-11).
Az egyház beépítette rendszerébe a varázslást
a legnagyobb felekezettől kezdve egészen az
egyénekig, akik egyáltalán nem állítják, hogy
hűek a rendszerhez, talán többet, mint azt
valaha is megtudhatnánk. Hogy lássuk,
hogyan is van ez, vegyük észre az eredeti
nyelvek jelentését. A Jelenések könyvében
a varázslat a
görög pharmakeia szóból fordítják , amelyből
az angol pharmacy szavunkat kapjuk . A
legalapvetőbb
értelemben, Pharmakeia egy keveréke
gyógyszerek. Pozitívumként ez
egy gyógyszer. A Pharmakeia a pharmakeu-
ból származik , egy drog, azaz varázsló
főzet; a Pharmakeu gyógyszerész
(gyógyszerész) vagy mérgező ( lf . Strong's
Exhaustive Concordance).
A varázslást az Újszövetség többi területén
a magos szóból fordítják, ami azt jelenti, hogy
mágus, tudós. Egyenértékű a héber Mag-
Rab szóval , a főmágussal, egy babiloni
tisztviselővel. További héber
szavak, amelyekből a varázsló és
a varázsló fordították: LAHAT , láng, szintén
a burkolt
beburkolás gondolatából; LAT, fedett, azaz
titkos,
titkosság; impl. varázsige; NACHASH, szisze
gni, azaz (varázs)varázslatot suttogni,
általában megjósolni; CHEBER, egy
társadalom; varázslat is; CHABAR,szó
szerint vagy átvitt értelemben, konkrétan
varázslatok segítségével csatlakozni,
elbűvölni, elbűvölni (rf. Strong's).
A világ gyülekezetei előtt ismeretlenül a
nagyra becsült egyházi tisztviselők
többsége varázsló. Ezeknek kell lenniük, mert
nagyon jól illeszkednek a fenti leíráshoz és
kritériumokhoz. A legtöbb ezek tanok
megtalálja a gyökereit is Babilonban, és bárki,
aki tudatosan (vagy tudatlanul) elősegíti és
ösztönzi az ilyen bálványimádás
egy babilóniai hivatalos, a Magian. Gondolja-
e egy pillanatra is, hogy a római pápa, a
bíborosok, püspökök, papok (főleg a
jezsuiták) nem ismerik tanaik és szertartásaik
eredetét? Lehet, hogy néhány pap az alsóbb
szinteken önként tudatlan és félig-meddig
becsapott, de a legtöbben tudják, mi történik,
és összekeverik ezeket az elbűvölő bájitalokat,
hogy igyanak az emberek. Ez az a közösség,
amit kapnak. Ez a varázslás túl sokáig és túl
sok sikerrel ment ahhoz, hogy ez a hatalmas
hierarchia ne ismerje a gyökereit. Egy ekkora
szerkezet nem véletlenül alakul ki. Erősen
megtervezettnek, kiszámítottnak és
végrehajtottnak kell lennie; és most
királynőként ül, nem tudván, hogy nagy
földrengés vár rá, és a tűz tavat az ő népének
tartják fenn. A földrengés szétrázza és
elpusztítja azt a vallási rendszert,
Ez egy egyszerű kérdés, hogy megtalálják a
babilóniai
bálványimádás és boszorkányság a római
egyház, oly sok a tan, rítusok, lószerszám, és
még a templom dekoráció, nyíltan pogány
eredetű. Ezt minden történelemhallgató
láthatja, ha nem vakította el teljesen a félelem,
nem engedte meg a kompromisszum és/vagy a
hagyomány; így nem kell tovább magyarázni
ezt a sok leánygyermekes anyát – ma
egyébként sem. Ha a határaiban élők az
igazságot akarják, rengeteg kemény
bizonyíték áll rendelkezésére; vagy ami jobb,
odafigyelhetnek és hallgathatják Isten Fiának
Hangjáta saját szívükben. Most hallják, vagy
amikor eljött az ideje, hogy helyet foglaljanak
a tűz tavában. Akárhogy is, van idő, amikor
minden lélek meghallja Isten Fiának
Hangját, és amikor meghallja, élni fog.
A varázslók korántsem csak a római
katolicizmusban találhatók. Ugyanilyen
túlsúlyban vannak a protestáns egyházakban
is. A varázslás megjelenése egy kicsit
finomabb és kevésbé nyilvánvaló náluk, de
ugyanúgy ott van. Nekik is megvan a maguk
sokféle tantétele; egyesek serkentik a testi
érzelmeket, míg mások kábító alvást váltanak
ki. Ezek közé tartozik az elragadtatás tana, a
mennybe jutás, az élet egy 1200 mérföldes
köbméteres városban fizikai arany utcáival,
amely először 1000 évig fog ülni valahol a
földön, Jézus a mennyben (a világűrben) ül
egy hatalmas trónon. Angyalai könyörtelenül
rögzítenek mindent, amit valaha is
csinálnak; és természetesen sok más mellett
az ÖRÖK KÁROKOZÁS AZ
ELVESZETTEKNEK doktrínája is . Bármi
legyen is a főzet, mind eltompítják a valóság
szellemi érzékeit.
A lányok sokat kölcsönöztek a paráznák
anyjától. A példaképhez hasonlóan tanaik is
bebörtönzik az embereket, és hatalmat adnak a
hierarchiának. Törvényeik, szabályzataik,
rendeleteik, programjaik, szövetségeik és a
rabszolgaság egyéb különféle eszközei
segítenek nagy vagyont, tekintélyt és hatalmat
felhalmozni. Kidülledt kassza mellett azt
hiszik, hogy az ilyen nyereség istenfélelem,
nem veszik észre, hogy nem az (I. Tim. 6:5-6),
miközben az ő lelkük és az embereké lelkileg
csődben van. A varázslás ezen a szinten
működik. Nagyon jövedelmező szakma lehet,
ha valaki ismeri az üzlet titkait, és sokan jól
ismerik azokat; de ilyen királyságot
keresünk? Remélhetőleg nem.
A fiúság sem nélkülözi a varázslókat. Ezekben
a beosztásokban is dolgoznak. A tény az, hogy
a varázslás alattomos szelleme a világ
vallásának minden szakaszán és területén
átjár, beleértve a választottakat
is. Mindenkinek és minden megrendelésnek
meg kell küzdenie vele. A varázslás csápjai a
manipuláció és az emberek élete feletti
kontroll minden irányba terjed. Ez alól
egyetlen egyház vagy közösség sem
mentesül; de dicsőítsd Istent, sokan tudják,
hogyan kell kezelni a dolgot, amikor
szembesülnek, ahogy Péter tette Simonnal, a
varázslóval, aki meg akarta vásárolni azt az
erőt, hogy kézrátétellel átadja a Szentlélek
ajándékát. A pénzével együtt elpusztul, de
amikor meghallja az Isten Fiának hangját, az
első feltámadás után ő is feltámad és elfoglalja
helyét a finomító tüzében, a fenntartott
részben a világ összes többi varázslójával
együtt.
Lelki szempontból nincs sok különbség
a varázslók és a paráznák között . Mindketten
jól elhelyezett szavakat és lelkes karizmát
használnak, hogy elcsábítsák és felhasználják
gyanútlan csodálóikat. Egy dolog különösen
közös bennük, hogy mindketten HAZUGOK.
A görög szó ebben a versben
a pszeudes, ebből van az
angol pseudo szó . Strong konkordanciája
szerint a pszeudok jelentése "valótlan, azaz
téves, álnok" , gyökerének definíciója
pedig : "valótlanság kimondása vagy hamis
megtévesztési kísérlet". Most már világosabb,
hogy a paráznák és a varázslók
miért hazugok? Mindketten olyan dolgokat
beszélnek és tesznek, amelyek nem
igazak. Szavaik és tetteik tévesek— nem az
igazság Lelkén alapulnak, vagy nem azon
alapulnak. Az általuk hirdetett szavak csalóka,
akárcsak a mindennapi életük. A világ az ő
színpaduk, és folyamatosan fellépnek a
bámészkodókból és rajongókból álló
közönségnek. Jól ismerik a forgatókönyvüket,
egyesek jobban, mint mások. A dolgok nem
változtak az évszázadok során, az emberek
még mindig szeretnek szórakozni, és szeretik
azokat, akik szórakoztatják őket.
Ezekről a hazugokról a színészi lét
kontextusában beszélek , és ennek oka van. A
görög szó képmutató van hupokrites, amely
eszköz, „... egy színész szerint egy feltételezett
karakter (stage-
lejátszó).” A hupokrinomai szóból
származik , és azt jelenti , hogy "...hamis rész
alatt dönteni (beszélni vagy cselekedni), azaz
(ábra) szétszedni
(színlelni)" (Erős). Kétségtelen, hogy
számtalan ezren vannak, akik soha nem
hallották Isten Fiának Hangját, és soha nem
ismerték Őt. Elolvasják egyházuk
hitvallásának forgatókönyvét, elméjükben
képet alkotnak, és eljátsszák a
szerepet. Egyesek nagyon meggyőzőek, és
időbeli jutalmaik néha
megdöbbentőek. Mielőtt azonban
irigykednénk, ne feledkezzünk meg Urunk
szavairól: „Amikor tehát alamizsnát adsz, ne
trombitálj magad előtt, mint a
képmutatók (színészek) a zsinagógákban és az
utcákon, hogy dicsőítsétek az embereket .
Bizony mondom nektek:Megvan a
jutalmuk” (Mt. 6:2).
A kiváló színészi játék mindig is az emberek
dicséretét és sokak által kívánt jutalmat hozta
magával, de miközben a hazugságban élnek,
nagyon gyakran a leginstabilabbak és a
legfélelmesebbek. Külsőleg biztosak és
nyugodtak, mint Clark Gable az Elfújta a
szélben, de belül sohasem nyugodtak, és olyan
idegesek, mint egy borotvált macska a
viharban. Azok, akik egy részt
eljátszanak, mind hazugok, sohasem olyan
biztosak, mint azok, akiket Isten a saját képére
formált és a világba küldött. Utóbbiak tudják,
kik ők, és ismerik a szót, ami bennük
van. Nemcsak az Atyjukat hallották beszélni,
hanem a szavuk is lényük megnyilvánulása. A
szavak, amelyeket kimondanak,
nem álszavak, nem hazugságok, hanem
Urukhoz hasonlóan Szellem és élet.Valósak és
szavaik igazak. Ha a nép befogadja őket és
szavukat, akkor örül; de ha nem teszik, az nem
tántorítja el őket, mert tudják, hogy az Atyjuk
küldte őket, és végül jó lesz belőle. A
színészek viszont sok halált
halnak. Valahányszor előadásukkal nem
tetszenek és nem emelik fel a tömeget, mint
egy hulló csillag, lezuhannak magasztos
dicsőségük mennyéből. Tudják, hogy
ugyanazok az emberek, akik ma magasra
emelik őket, holnap le is dobhatják, és nagy
valószínűséggel meg is teszik. Nagy szükség
van a tó kénköves tüzére, hogy ráébressze őket
Krisztus valóságára, amely által
megszabadulhatnak és meg is fognak
szabadulni. Hála Istennek! A második halálon
túl sok ex-színészt fogunk ismerni.
Egyesek megkérdőjelezik, hogy vajon
a félelmetesek és a hitetlenek és az utálatosak,
a gyilkosok, a paráznák, a varázslók és a
bálványimádók és minden hazug végül
Krisztusban lesz-e a második halálon túl –
miért szolgáljuk Istent vagy hirdetjük az Ő
szavát az elveszetteknek? Hadd kérdezzem
meg: Szeretetből szolgálod Istent, vagy attól
tartasz, hogy a pokolba kerülsz? Vagy
hirdeted az Ő igéjét, hogy megóvd szeretteidet
és barátaidat az örök kárhozattól,úgy
hívják? Most pedig hadd mondjam el: Ha a
szolgálatod nem a szeretetnek köszönhető,
akkor teljesen eltévedtél. Ha félelemből fakad,
az indítékod akkor is rossz, és Isten számára
elfogadhatatlan. Ha pontokat és jó jelentést
keresel, felejtsd el, mert ez a béresek útja. A
szerelem nem számít, csak az. Soha nem
szűnik meg odaadni magát másokért, akár van
jutalom, akár nincs. És ha arról prédikálsz,
hogy megóvd az embereket az örökkévaló
kárhozattól, bármit is feltételezel róla, miért
nem prédikálsz, hogy ugyanazokat az
embereket megőrizd egy ideig a tűz tó
kínjaitól? Mert a testi ember számára a tó
kínok helye lesz. Nem olvastunk? "Félelmetes
dolog az élő Isten kezébe kerülni"(Zsid
10:31). Csak azért, mert a gyötrelem nem
örökkévaló, nem akadályozhatja meg, hogy az
elveszettek mielőbb kibéküljenek, nemcsak
azért, hogy megkíméljék őket az ítélet
gyötrelmétől, hanem hogy megosszák velük
Krisztus csodáit. Ha igazán ismered az élet
örömeit, Jézus életét, akkor miért várod, hogy
a kénkő tüze feléje fordítsa a világot? Miért ne
oszthatnánk meg Királyságának ezeket a
csodálatos dolgait ma? Ha nincs szívedben az
az égető vágy, hogy mások éljék az életet,
Krisztus életét, akkor megkérdőjelezem, hogy
hallottad-e az Ő Hangját, és vajon ismered-e
egyáltalán. Még ha nem is teszed, akkor sem
izgatom magam miatta. Nem
vagy örökké elveszve, mert ahogy Jézus olyan
magabiztosan mondta:mindazok, akik a sírban
vannak, hallják az Ő Hangját és
élnek. Egyesek életének kegyelmében fognak
feltámadni, mások a tűz keménységében, de ők
is élni fognak (vö. Jn. 5:28-29). Dicsérjétek
Istent az Ő csodálatos, de vad, tüzes
kénkőtaváért, amelyben sok ülőhely van
tartalékban!

#66
A HANG
ISTEN FIA
(11. rész)
Tartalom:
A FENETETET
ÉS AZ ATYA KÉNKÖV TŰZ-
ÉS KÉNKÖVE
 TŰZ ÉS KÉNKÖV
„De a félelmeteseknek és hitetleneknek és
utálatosaknak és gyilkosoknak és
paráznáknak, varázslóknak,
bálványimádóknak és minden hazugnak
megvan a részük a tóban, amely tűzben és
kénkőben ég: ez a második halál.” (Jel.)
21:8).
A régóta fennálló tanok és a kialakult
hagyomány elfedte az általunk Bibliának
nevezett nagyszerű könyv borítói között sok
ragyogó igazságot. A sötét középkor ezer éve
különösen kegyetlen volt a Tűz
tava jelentésével szemben . Isten minden
drágaköve sokat szenvedett a vallási
hierarchia elszennyeződött kezében. Ennek a
versnek a római forgatókönyve, amelyet
számos protestáns leánya örökített át, mindig
erősen fenyegeti a nyüzsgő tömegek
bebörtönzött lelkét. Szomorú látni, hogy ilyen
testi érvelés milyen könnyen áldozatává
válik; de ami még rosszabb, gyakran hallani
őket vidáman ujjongva, amikor a hússütésnek
ezeket az ősi előírásait tanítják.
A vészjósló tanítások, mint a hólyagos
kénköves világítótestekkel teli duzzadó
zivatarfelhők, nemcsak a fent felsoroltakat
fenyegetik, hanem mindazokat, akik nem
hódolnak meg szisztematikus vallásaik és
mélyen gyökerező hiedelmeik előtt. A
szerencsétlen lelkeket elhitetik azzal, hogy ha
egyszer meghalnak, ha nem teljesítik
egyházuk dogmáinak kritériumait, akkor a
kénkő pokollángjai dühösen nyalják a bőrt és
a húst nyomorult csontvázukról örökre. A
sikolyok, a jajveszékelések és a legyőzött
kiáltások, mint a kohó égető áradata, mind-
mind az agónia himnuszában szállnak fel,
hogy állandóan az örökkévalóság évkönyvein
keresztül száguldozzanak a tűz égető
pokoljában – amint azt dobogó
meggyőződéssel mondják.
Nem kell meglepődnünk, ha ilyen égető
prédikációkat hallunk, mert a sötét
középkoron át, és egy ideig azután is, ez volt
az a fajta alap, amelyet az
egyház " pokol " tanításaival kapcsolatban
lefektettek . A római vallás világa volt a ma
általában tanított koncepció anyja, mivel azt
különféle pogány hiedelmekből kölcsönözték.
Ezek a korai gyülekezeti tanítók azonban
segítségükre voltak a növekedésben. Az
akkori "hollywoodi" producerek is felelősek
voltak azért, hogy azt a groteszket formálják,
ami jelenleg nálunk van. A 16. század végéig
a poklot ábrázoló nyilvános színdarabok
jelentették az egyszerű emberek heti
szórakozásának elsődleges forrását, a vallási
vezetők és a gazdagok pedig a hívő gödör
elsődleges alanyai; és minél bizarrabbak
voltak a színdarabok, annál jobban tetszettek
az embereknek. Az egyház és az állam
hatóságai általában ellenezték volna az ilyen
kirívó tiszteletlenséget; de mivel úgy tűnt,
hogy segítettek enyhíteni az emberek nehéz
életének nyomásán, és megóvták az embereket
attól, hogy túlságosan nyugtalanok és
fékezhetetlenek legyenek, a darabok írói és
producerei nagyjából magukra maradtak.
A testi elme láthatóan nem volt más
akkoriban, mint most. Ha valamilyen gonosz
lélek számára olyan helyzetet teremtenek, ami
emberileg tűrhetetlen, az emberek nagy része
jól fogja érezni magát tőle. Feltételezem, hogy
az az ok, hogy kevésbé tartják magukat
gonosznak, mint azok, akik soha nem látott
megtorlást „érdemelnek”, és nem tudják
elképzelni, hogy ők lehetnek azok, akik
tehetetlenül elkapják a gyötrelmek szenvedő
fájdalmát. Ha mások számára borzasztó
körülményeket látnak, még ha látszat is,
bizonyos oknál fogva egyesek számára
némileg könnyebb elviselni saját valóságos
nehézségeiket. Akár ténynek, akár fantáziának
hitték a darabok folyamatban lévő sagáját,
akár valóban segítettek életük nehézségein
enyhíteni, a végeredmény az lett, hogy a
mai „ pokol ” -fogalom nagy részének
hagyománya lett.szilárdan megalakult. Ebben
a rövid tanulmányban elvetjük a férfiak mesés
fantáziáit és túlnőtt képzelgéseit, miközben az
igazság várakozó kamráiba nézünk.
olthatatlan TŰZ
Keresztelő János feltörte a megértésnek ezt a
pecsétjét, amikor ezt mondta: „Én valóban
vízzel keresztellek titeket a megtérésre, de aki
utánam jön, az erősebb, mint L, akinek a
cipőjét nem vagyok méltó viselni: Ő keresztel
meg titeket Szentlélekkel. , ..és tűzzel: Akinek
legyezője van a kezében, és alaposan
megtisztítja padlóját, és begyűjti búzáját a
tárolóba; de a pelyvát megégeti olthatatlan
tűzzel ” (Mr. 3:11-12).
Most gondolkozzunk el egy
kicsit. Feltételezzük, hogy János azt hitte,
hogy Jézus egy hatalmas kemencét ápol,
szenet lapátol bele, és örökké szítja a tüzet,
miközben a perzselő lángok miatt vonagló
hústömeg kavargat
mindenfelé? Természetesen nem, mert
egyértelműen az elem, amellyel minden lélek
megkeresztelkedik, a Szentlélek, vagyis
a tűz . A és szó ebben a kifejezésben a
görögben a kai , és ugyanolyan pontosan
lefordítva még , ami egyes tudósok szerint
pontosabb. Ha ezt a szót még ahelyett, és
nem is, hanem egyet használunk János
kijelentésének jelentéséhez, miszerint
a Szentlélek nem különálló dolog
a tűztől ,de egy és ugyanaz . Az ilyen
szóhasználat és nyelvtani szerkezet tisztázza a
gondolatot. A második szó, a tűz , az elsőt, a
Szentlelket hangsúlyozza . Úgy használják,
mint egy melléknév, amely elmond valamit a
szóról vagy szavakról, amelyekhez társul. Az
igazság megmarad, függetlenül attól, hogy
melyik szót, vagy akár melyiket használjuk,
de ha páros a választás, akkor megértjük,
hogy Krisztus Lelkének jelleme olyan, mint a
tűzé , különösen, ha találkozik a testi elme fás
természetével; égni fog és kitisztul A
padlója. Egyszerűen fogalmazva, az ádámi
természet elfogy, és ha az Ő Lelke meggyújtja
a fát vagy pelyvát, ki tudja
eloltani? Senki! Egyáltalán senki! mert
Lelkének tüze olthatatlan mindaddig, amíg
egy faszálka vagy pelyvák maradnak hátra; és
amit nem emészt fel az idő a fátyol ezen
oldalán, az a másik oldalon lesz a tűz és
kénkő tavában .
TŰZ olyan elem, mint senki más. Biztosan ez
a legcsodálatosabb dolog az
univerzumban. Az élet, az egész élet, tűz
nélkül, percek alatt, legfeljebb napok alatt
megszűnne. Ha naprendszerünk csillaga, a
Nap villogna és meghalna, akkor mi is. Az
egész élet az abszolút nulla jeges szorításába
merülne. Nem lehet meleget találni, nem
maradna meg a molekulák rezgése, sem az
elektronok mozgása az atomban – minden
elhalványulna és meghalna. A tűz minden
élőlény életének forrása, de van még ennél is
több. Ez a furcsa anyag képes megváltoztatni a
dolgokat. Folyamatos regeneráció nélkül a
mennyünkben lévő tűzgömb sugarai egy idő
után felemésztik az összes anyagot: először
porrá hoznák, majd molekulákká redukálnák,
végül a molekulák atomokká bomlanának le.
Tűzkoncentrációval a folyamat
felgyorsul. Alkalmazzon egy időt egy köteg
szalmára, és az meggyullad. Helyezzen fát az
égő szalmára, és megkezdődik a változás
folyamata. Amikor a tűz bármit is érint,
változás történik. Lehet, hogy a változás nem
mérhető, de nem marad a régiben. A változás
mértéke természetesen a tűz intenzitásától
függ. A Nap ideje viszonylag lassú változást
produkál, a fáklya egy köteg szalma valamivel
gyorsabb, de az atombomba lángoló robbanása
azonnali, és a változás szélsőséges, nagyon
szélsőséges, akár szét is töri az atomokat.
maguk.
A tűz egy állapotot jóra vagy rosszra változtat,
a nézőponttól függően. A fa hővé alakítása a
kályhában jó, de a fa megváltoztatása olyan
időre, amelyből a ház épül, nem olyan jó. Nem
számít azonban, hogy jó-e vagy sem, mégis
változást és pusztulást idéz elő. A kályhában
döcögő fa megsemmisül, de az jó; és a fa a
házban is elpusztult, de ez nem jó. Egy
egyszerű példa, de tanulmányunkhoz
szükséges.
A lényeg az, hogy amikor a változás a tűz
következtében jön létre, az határozza meg,
hogy a változás jó-e, hogy a néző akarja-e a
változást vagy sem. A kályhában a fa keresett,
tehát jó, de a ház favázának változtatása nem
kívánatos, így nem jó. Ha a tűz nem kívánatos,
akkor nagyon félnek tőle, mert megváltoztatja
és elpusztítja azokat a dolgokat, amelyeket az
emberek változatlanul akarnak tartani, például
a testi elmét és a test cselekedeteit.
A tűz egy másik változása az, hogy
megtisztít. Az angolban különböző szavak
beszélnek erről, amelyek magukban foglalják
a görög tűz szót , azaz a PUR-t. A PUR a
szavak gyökere: TISZTA, TISZTA, TISZTÍT,
TISZTÍTÁS, TISZTÍTÁS, PURitan stb. A
Zsidók 12:29 ezt a
szót ( pur ) használja ugyanezen szójáték leírá
sára . Isten tisztító jelleme: "Mert a mi
Istenünk emésztő TŰZ (PUR) . Isten, emésztő
tűz, önakaratú emberi fa bot.
megállhat-e az Ő jelenlétében, és nem
emésztődik meg és nem tisztul
meg? Emlékeztessünk arra is, amit Malakiás
prófétai tollba írt Krisztus tüzével
kapcsolatban: "...Az Úr, akit kerestek,
hirtelen eljön az Ő templomába... De ki bírja
eljövetele napját, és ki állhat meg amikor
megjelenik, mert olyan, mint a FINOMÍTÓ
TŰZ... És úgy fog ülni, mint az EZÜST
FINOMÍTÓJA és TISZTÍTÓJA, és
megtisztítja Lévi fiait, és megtisztítja őket,
mint aranyat és EZÜSTET, hogy
felajánlhassák az ÚRnak. áldozat az
igazságban " (Mal. 3:1-3).
Láthatjuk-e a természeti tüzek és a Szellem
tüzének hasonlóságát? Főleg, hogy mindketten
változnak és tisztítanak. A természeti lángok
megváltoztatják a természeti dolgok formáját,
miközben megtisztítják azokat, és így változik
Isten Szent Szellemének lelki tüze is. A
természetben volt egy völgy Jeruzsálem
közelében, amelyet Hinnomnak hívtak, a
görög neve Gyehenna, és a szemetet oda
dobták, hogy elégessék. A szemétdomb
mindaddig égett, amíg volt elég
hulladék. Ugyanígy a lélekben, amíg ott van a
testi szemét szennyeződése, amelyet elégetni
kell, Isten, az emésztő tűz, ott lesz, hogy
megégesse.
Tartsuk szem előtt, hogy szinte minden szó
szerinti dolognak, amiről a Bibliában
olvasunk, megvan a párhuzam a
szellemben. Ezzel a megértéssel kevésbé
leszünk alkalmasak arra, hogy szó szerint
értelmezzük azokat a dolgokat, amelyeket
szellemivé kell tenni, különösen a Jelenések
könyvében; mert ennek a könyvnek az első
verse azt mondja nekünk, hogy minden, amit
János látott és írt, a spirituális
valóság jelei voltak . "...És elküldte, és
elfutotta angyala által János szolgájához."
Néhány verset meg kell fontolnunk, ennek
fényében a jelek Zsoltárok 104: 4, és a
Jelenések 14: 10: „ Ki cselekszi angyalai
lelkeken Ő szolgáit fiaming
tüzet. ” (Zsolt . 104: 4). 'A harmadik angyal
pedig követte őket, és nagy szóval ezt mondta:
Ha valaki imádja a fenevadat, és. az ő
képmását, és vegyétek fel a bélyegét a
homlokába vagy a kezébe, Az iszik Isten
haragjának borából, amely keveredés nélkül
kiöntik haragjának poharába; és tűzzel és
kénnel kínozzák a szent angyalok és a
Bárány színe előtt. És gyötrelmeik füstje
felszáll örökkön-örökké, és nincs nyugalmuk
nappal és éjjel, akik imádják fenevadat és
képmását, és mindenkit, aki felveszi nevének
bélyegét ” (Jel 14:9-11).
Néhány további vers következik, amelyek úgy
beszélnek erről a szent tűzről, mint Isten
Igéjéről: "...Az ő szava olyan volt a
szívemben, mint a csontjaimba zárt égő
tűz... " (Jer. 20:9). "Nem olyan-e az én
beszédem, mint a tűz? - mondja az Úr -, és
mint a kalapács, amely a sziklát
széttöri?" (Jer. 23:29). „Ezért ezt mondja az
Úr, a Seregek Istene: Mivel ezt az igét
mondod, íme, szavaimat tűzzé teszem a te
szádban, és ezt a népet fává, és megemészti
őket ” (Jer. 5:14). Feltételezzük-e, hogy Isten
igéje Jeremiás szívében szó szerint szólt, és az
idők megperzselték a zsugorodott csontjait? A
szava olyan láng volt , Feltételezhetjük-e,
hogy lángként táncolt az egekben, vagy
végigsöpört a földön, lángoló útján mindent
felégetve és felperzselve. És ennyire merészek
vagyunk-e elhinni, hogy az emberek fából
készült sétabotokká változtak, és a tűz szavai
a síró próféta szájában a mesés tüzet okádó
sárkányhoz hasonlítottak, amely hamuvá
égette őket, amikor beszélt? Egyáltalán
nem! A válasz minden
kérdésre magabiztos NEM !
Eléggé értjük ahhoz, hogy tudjuk, hogy a tűz
és a fa figuratív szimbólumok voltak, amelyek
spirituális valóságra mutattak. A
legegyszerűbb testi elméken kívül senki sem
tudta elhinni, hogy ezek a dolgok szó szerint
valók. Nem kell ragyogás
ahhoz, hogy tudjuk, hogy Isten tüze, szolgái
és szava nem természetes tüzek; és azt sem
szabad feltételeznünk, hogy a tűz természetes
más, lelki kérdésekkel foglalkozó versekben.
A Jelenések verseiben (14:9-11) szerintünk ez
mit mond? Bármi legyen is a nézetünk,
fedetlen arccal nézzünk közelebb, és
lássuk: "...Ha valaki imádja a fenevadat és
annak képmását, és a homlokába vagy a
kezébe veszi a bélyegét, azt tűz kínozza. és
kénkő a szent angyalok és a Bárány előtt: és
kínjaik füstje felszáll örökkön-örökké, és
nincs nyugalmuk nappal és éjjel, akik
imádják a fenevadat és annak képét, és
mindazokat, akik megkapja nevének
bélyegét ." Komolyan hangzik, nem? És
ez! Bármikor, amikor elítélik a húst, az súlyos,
de lehet, hogy nem úgy van, ahogy az ember
feltételezi.
A FELVETET ÉS AZ ATYA JELEI
Ennek köztudottnak kellene lennie az
Egyházban, de tudom, hogy nem, ezért
érinteni fogjuk a "fenevad és
bélyegét" témát . Az első utalást az előző
fejezetben találjuk (Jel 13:14-18), amely a
fenevad bélyegének számát adja meg ~ 666.
Ez a jel fizikai jel? Vagy ez, mint a tűz,
spirituális? Ne feledje, a Jelenések első verse
kijelenti, hogy ez szellemi, hogy az egész
könyv a jelek könyve . A Jelenések 1:1 a
kulcsvers a könyv többi jelképes próféciájának
megértéséhez; de e vers figyelembe vétele
nélkül is könnyen látható, hogy a fenevad
bélyege nem szó szerinti jel a férfiak
homlokán vagy kezén. A 13:18-at követő vers,
amely a védjegy számát (666) említi, a
Jelenések 14:1. Az 1. vers új fejezetet kezd
modern fordításainkban, ami viszont
rendszerint törést indít el az olvasói
gondolkodásban, és újat indít. Az eredeti
kéziratok azonban nem tartalmaztak
fejezeteket, írásjeleket, nem volt szóköz a
szavak között, minden betűt nagybetűvel
írtak. Az írásjeleket, kis betűket, bekezdéseket
és fejezeteket több száz évvel később adták
hozzá. Fejezettörés nélkül az olvasó
könnyebben megtartaná a gondolatmenetet
ebben a szakaszban, különösen az emberek
homlokán lévő írások értelmében .
Megszüntetjük a fejezettörést, és meglátjuk,
mi mindig is ott volt, de a legtöbben
észrevétlenül maradtak: „És mindenkit,
kicsiket és nagyokat, gazdagokat és
szegényeket, szabadokat és rabszolgákat, jelet
ad a jobb kezükbe, vagy a homlokukon: És
hogy senki ne vegyen vagy adjon el, csak az,
akinél volt a bélyeg, vagy a fenevad neve,
vagy nevének száma. Itt van a
bölcsesség. Akinek van értelme, számolja
meg a fenevad számát, mert ez az ember
száma; és a száma hatszázhatvanhat. És
láttam, és íme, egy Bárány állt a Sion
hegyén, és vele
száznegyvennégyezren, akiknek homlokukra
Atyja neve volt írva ” (Jel 13:16-14:1).
Mit gondolsz? Vajon azok, akik a Bárányt
követik, a 144 000, be van írva az Atyjuk
neve a homlokuk bőrébe? Feltételezzük,
hogy Jézusnak van egy kis tetováló szalonja
a Sion-hegy lábánál, és mielőtt az őt követők
felmennének vele, fel kell venniük a
bélyegüket? Mi ennél jobban tudjuk,
nem? Még a Krisztusban élő csecsemők is
megértik, hogy az Atya homlokára írt
neve Krisztus Szelleméről, Krisztus elméjéről
és Krisztus
cselekedeteiről beszél (777 ), ahogyan az
engedelmes Fiaknál természetesen meglesz.
Ha ez így van, akkor mi van azokkal, akiknél
van a fenevad bélyegének nevének
száma? Lehet ugyanazon a szinten
foglalkozni? Vagy ezeknek a verseknek az
első része a szó szoros értelmében vett
dolgokról beszél, míg végül a lelki dolgokról
szól? Ismét azt gondoljuk, hogy nem! Ha az
egyik szó szerinti, akkor a másiknak is annak
kell lennie. Ha a fenevad bélyege valamiféle
felirat az izzadt homlokok természetes bőrén,
akkor az Atya neve is szó szerinti név,
amelyet a Bárányt követők homlokába
írnak. Másrészt, ha az Atya neve szellemi,
akkor a fenevad nevének száma is
szellemi. Nem lehet egyik a másik
nélkül. Vagy mindkettő fizikai jegy, vagy
mindkettő lelki. Nos, melyek azok? Lelki,
természetesen!
Amikor Krisztus tagjainak homlokán az Atya
neve van, akkor az Ő természetének minden
aspektusát hordozzák; és amikor a világ lakói
a vadállat bélyegét (666) viselik magukon,
hordozzák a vadállati természet minden
aspektusát. A hatos szám (6) az embert jelenti,
ez az EMBER száma. Még a fenti (18) vers is
ezt mondja nekünk, különösen a görögben. A
jelentéktelennek tűnő cikk, az "a", nem
szerepel a görög
kéziratokban. Kihagyásával ez így
szólna: ...az ember száma; és a száma (mans
number) hatszázhatvanhat.A HAT
egyszerűen AZ EMBER SZÁMA, és amikor
az embereknek három hatos van a
homlokukban, az egyértelműen azt mondja,
hogy SZELLEMÜK nem Krisztusé, hanem az
EMBERé (6), hogy a LELKÜK (elméjük,
akaratuk, értelmük, vágyaik, motivációik
stb.). ) az EMBER {6), TETTEIK pedig az
EMBERé (6) -- 666, az EMBERI
FELVADÁé. Ezekről a lényekről elmondható,
hogy három dologból, fából, szénából és
tarlóból készültek -- 666 . Szellemük nem
Isten aranya, hanem égő. Az ő lelkük nem
tudja megteremni Isten aranygyümölcsét, a
széna az, ami tróger. És tetteik nem Isten
aranyművei, hanem az értéktelen tarlóé. FA,
SZÉNA és tarló -- 666 és mindannyian
tántorognak a tűz jelenlétében.
„A harmadik angyal pedig követte őket, és
hangos szóval ezt mondta: Ha valaki imádja
a fenevadat és annak képét, és a homlokába
vagy a kezébe veszi a bélyegét, azt tűzzel és
kénkővel kínozzák a szemek előtt. a szent
angyalok (hírvivők, grk.) és a Bárány
jelenlétében" (Jel14,9-10). Most kezd
ragyogni a világosság. Akiknek élete az
emberiség testi vadállatában gyökerezik,
kínoznak azok jelenlétében, akiknek élete
Isten tüzében van. Akik a Bárányt követik,
azok a Jelenések 14:10 ugyanazok a szent
angyalok/hírvivők, akik felülről származó
Atyjuk természetét birtokolják -- TÜZES
SZELLEM ~ Mert a mi Istenünk emésztő
tűz (Zsid 12:29). Akik a fenevad
bélyegét viselik , az atyjuk természetét
birtokolják, aki alulról jött – AZ AGYAG –, és
Isten fává teszi ezeket az embereket, és az Ő
tüze felemészti őket (Jer. 5:14).
Látjátok, kedves barátaim, sem Krisztus, sem
azok, akik tovább ismerik őt, nem áll a tűz tó
körül, és nem nézi örömmel a bűnösök
trógereit. A puszta jelenlétük az, ami kínozza
őket. Amikor a fa világának
embere egyetlen tűzlánggal is
érintkezik, Isten egyetlen hírnökével, egyetlen
szentjével ,gyötrődik. Valahányszor a fásult,
testi elméjűek meglátják Isten Bárányát egy
fiúban, égni kezdenek. Ez a dolgok egyszerű
természete, a fa tűz jelenlétében ég. A Bárány
nem örül, ha a bűnösök szenvednek, és nem az
igazság hírnökei sem, hanem az igazság
jelenléte kínozza a hazugokat és a csalókat. A
világ erkölcstelen embereit nem kell
megbántani, és el kell mondani gonosz és
romlott módjaikról, hogy kínozzák őket, csak
álljanak a szentség előtt. A megkeményedett
szívű gyűlölködők vádaskodása nem
szomorítja el őket, csak rontja állapotukat, de
a szeretet jelenlétében nagyon gyötrődnek. És
nem kínoznak-e a kevélyek és kérkedők az
alázatosok előtt? A Béke Hercegének jelenléte
mindig kínt hoz az erőszakoskodóknak és a
kard által élőknek. Mindazok is gyötrődnek,
akiknek neve Ádám könyvében van megírva,
nem pedig a Bárány életkönyvében, mert
szentségük tüze közepén vannak. Addig
kínozzák őket, amíg a Bárány jelenléte legyőzi
őket, amíg nem marad bennük semmi testi,
ami elégethetne, és akkor ők is örülni fognak
az Ő jelenlétének. Egyesek által megvetett
folyamat, kétségtelenül, de a folyamat el fog
jönni. Addig kínozzák őket, amíg a Bárány
jelenléte legyőzi őket, amíg nem marad
bennük semmi testi, ami elégethetne, és akkor
ők is örülni fognak az Ő jelenlétének. Egyesek
által megvetett folyamat, kétségtelenül, de a
folyamat el fog jönni. Addig kínozzák őket,
amíg a Bárány jelenléte legyőzi őket, amíg
nem marad bennük semmi testi, ami
elégethetne, és akkor ők is örülni fognak az Ő
jelenlétének. Egyesek által megvetett
folyamat, kétségtelenül, de a folyamat el fog
jönni.
Mennyi ideig fog tartani ez a folyamat? Amíg
be nem fejeződik az a munka, amelyre Jézust
küldték (pl. I. Jn. 4:14). Kínjuk, sem füstje
felszáll örökkön-örökké; ahogy a tanulatlanok
hiszik, de csak addig, amíg a gyehenna
szemetet a völgyeikben el kell fogyasztani. És
kérem, ne gondolja, hogy nem értek egyet
azzal, amit János a Jelenések könyve 14.
fejezetének 11. versében, valamint a Biblia
más területeivel együtt feljegyzett, mert én
nem. Nem értek egyet a fordítás
módjával. Mivel a múltban hosszasan
foglalkoztunk ezzel a kérdéssel (az irodalom
kérésre menekül), elég csak annyit
mondanunk, hogy az "örökkön-
örökké " kifejezés a görög " aion " szótőből
származik.és legigazibb gondolata
szerint „EGY KORSZAK”-ot jelent . Egy
kor van eleje és vége ~ ez nem
megy „örökké " , mint a mi angol szó azt.
Bár Isten tüzes ítéletei állandó munkát
végeznek, a tűz maga nem állandó. Jézus ezt
mondta a kiküldött ítéletéről : „A füstölgő
lencsét nem oltja ki, amíg ítéletet nem küld a
GYŐZELEMRE.” (Mt. 12:20) És
kiegészítsék a mi Urunk szavait Ésaiás
szavai: „Amikor a te az ítéletek a földön
vannak, a világ lakói megtanulják az
igazságot" (Ézs 26:9). Csodálkozunk, vajon a
mindenható, mindentudó, végtelenül szerető
Istent szolgáló emberek miért olyan kudarcba
teszik őt, mint a többség elhagyása. az
emberiségnek a „ pokoltűz ” soha véget nem
érő, elkerülhetetlen kínjában ? Csak azért,
mert a tűz olthatatlan , semmi köze
Istenhez."örök-örök-soha véget nem
érő , ahogy egyesek gondolják. Ma már csak
egyetlen versszak észrevétele elegendő ahhoz,
hogy lássuk a csillapíthatatlan és a vég
nélküli idő egyenlőségének tévedését : "De
ha nem hallgatsz rám... akkor felgyújtok egy
tűz a kapujában, és megemészti Jeruzsálem
palotáit, és nem olt ki " (Jet. 17:27). Ez a
prófécia több mint 2000 évvel ezelőtt hangzott
el, és néhány évvel később beteljesedett (Jer.
52). : 13); de mi történt a tűzzel?
Az "OLTHATATLAN (örökkévaló? tűz már
rég kialudt. Miközben Isten ítéletét végezte
lázadó népén , olthatatlan volt ,semmi és
senki sem tudta eloltani; de miután az ítélet
teljesítette küldetését, megszűnt; és így megy
a többi dologgal is, amelyre
az olthatatlan tüzet alkalmazzák,
valamint a férgekkel, amelyek nem halnak
meg . Annak ellenére, hogy a halált keresik,
hogy elkerüljék a fájdalmas ítéletet, nem
találják meg. Nem fognak meghalni, de
megváltoznak.
KÉNKŐ
A tűz és kénkő Idézzük a rövid leckét
vonatkozó szó . „ És ” , hogy a görög (kai)
éppen olyan pontosan, vagy néha annál is
inkább, fordította „még”. Így a tűz és kénkő
van egy és ugyanaz, a második
szó, kénköves , hangsúlyozva az
első, tűz . Segít, hogy elmondja valamit a
karakter, vagy a természet, a tűz. Ebben az
esetben a tűz nem gyakori, mint a gyertya,
vagy az idők melegedni által egy hideg téli
estén - ez kénköves tűz . János beszélt
a FIERY SZENTLÉLEK , és így tett a
szeretett János is Patmosz
szigetén. Mindketten ugyanarról
a TŰZSZELLEMről beszéltek . A Keresztelő
János által említett Lélek, amellyel Jézus
keresztelni fog, nem lehet más, mint a tüzes
kénkő tó, amelyet János látott és feljegyzett a
Jelenések 21:8-ban – mindkettő TŰZ és
mindkettő SZENT.
Ennek a gondolatnak a tisztázására,
miszerint mindkét tűz egy és ugyanaz,
kivonunk egy részletet J. Preston Eby
könyvéből ( Just What Do You Mean... THE
LAKE OF FIRE ). Charles Pridgeon
KÉNKÖV témájában írt tudományos
munkáját idézi: "A Tűz és kén tava kénnel égő
tüzet jelöl; a kén" vagy kén határozza meg a
tűz jellegét. A görög THEION szó, amelyet
kénnek fordítanak, pontosan azt jelenti,
ugyanaz a THEION szó, ami azt jelenti, hogy
'isteni'. A kén az ókori görögöknél szent volt
az istenségnek; füstölésre, megtisztításra,
tisztításra és az istenségnek szentelésre
használták; ebből a célból füstölőjükben
elégették. Homérosz Iliászában(16:228), úgy
beszélnek róla, mint aki egy serleget tűzzel és
kénnel tisztít meg. A THEION-ból származó
ige a THEIOO, ami azt jelenti, hogy
megszentelni, istenivé tenni vagy istennek
szentelni (Lásd Liddell és Scott görög-angol
lexikon , 1897-es kiadás). Bármely görög,
vagy a görög nyelvet gyakorlott ember
számára a „tűz és kénkő tó” az „isteni
megtisztulás tavát” jelenti. Nem kell kizárni az
ítélet gondolatát. Az isteni megtisztulás és az
isteni felszentelés az ókori görög egyszerű
jelentése. A hétköznapi magyarázatban a
világnak ez az alapvető jelentése teljesen
kimaradt, és csak az örök gyötrelem társul
hozzá." -- Idézet vége.
Keresztelő János azt mondta, hogy Jézus nem
vízzel fog keresztelni, ami a felszínén tisztít,
hanem az ISTENTÜZ
SZELLEMÉVEL, amely áttisztít. Jézus maga
mondta, hogy mindenkit TŰZSÓZTAK (Mk.
9:49), és a könyv végén azt látjuk, hogy az
emberiség maradéka, a győztesek kivételével
mindenkit az ISTENTÜZ TOVÁBA vetnek.
Azok, akiken a fenevad bélyege van, mindenki
a világon, kivéve azokat, akiken az
Atya bélyege van, az Istentűz szent
tavában találják magukat . Ezek kínoztatnak
jelenlétében Isten, aki a tűz, ők kínoztatnak
jelenlétében az a LAMB OF GOD, a WHO a
tűz , ők kínoztatnak jelenlétében a szent az
Isten követeit, AKIK FIRE , és kínozni
fognak az ISTEN Igéjének színe előtt , AMI
TŰZ/Ez az, amiből a Tűz tava
van ISTENtől !
A tó definíció szerint víztest. AZ
égő kénkőből készült TÓ
Istentűz teste . Angyalait
szellemekké, szolgáit pedig tűzlángokká
teszi (Zsolt 104:4). Krisztus teste egy soktagú
test, amely azokból áll, akik ebbe a testbe
(nem vízbe, hanem az Ő testébe)
keresztelkedtek meg. Minden egyes tag
szelleme az Úr gyertyája (Péld. 20:27), és
amikor mindannyian bennük Isten Lelke,
a GODFIRE lángoló fénye , és beborítják a
földet, ahogy a vizek a tengereket, akkor
megvan a TÓ. TŰZBŐL még KÉNKÖVBŐL,
AZ ISTENTŰZ-TÓ !Az Ő Teste, ISTEN
FIÁNAK TESTE, amely Isten lángoló fiaiból
áll, az, amibe a fenevad bélyegét (fa, széna és
tarló) viselők vetik/keresztelkednek. Nem
számít, hogy tegnap volt-e, ma, holnap, vagy
az eljövendő korban, vagy akár azon túl is,
Jézus minden lelket megkeresztel az Ő
Szent Tüzének Lelkével; minden lélek sah
alaposan sózzon meg vele; Megtisztítja
földjének padlóját – a földet, amely "...az
Úré, annak teljessége; a világot és a benne
lakókat!" (Zsolt 24:1). Ó, e kor gyermekei,
micsoda keresztség, micsoda tisztulás! És a
végén mindenki örömmel azt mondja majd:
"Ez kellett nekem."
Tűz adott nekünk természetes, így tudjuk
felfogni, mi az Isten van,
valamint miniszterei , és azt is tudni, hogy
mit szavát is. Gyakorlatilag mindennel így
van, mielőtt bármit is megértenénk Istenről,
először a természetben kell
megragadnunk. Amikor megismertük a
búzavetést, kezdjük megérteni Jézus
halálát; amikor az árpa első zsengéjének
learatása már nem rejtély, végre világosabban
felvillan bennünk, miről szól a feltámadás; és
ha egyszer megszerettük a házasságnak
nevezett csodálatos dolgot, és abban éltünk,
többet tudhatunk meg Krisztussal való
egyesülésünkről. Ami természetes, az
első , amint Pál a rómaiakhoz írt levelében
írta:majd ami spirituális és így van ez
a TŰZÉL is . Mint minden szimbólum, ez is
egy hasznos eszköz és nagyon szükséges a
tanításhoz, az üzenet közvetítéséhez, de
miután megérkezik a valóság, amire a
szimbólum mutat, a szimbólumot
félreteszik. Miután Krisztus tüze eljött, és ez a
korszak véget ért (Jeruzsálem ostrománál i.sz.
70-ben), a tűz a templomban megszűnt
lobogni, csakúgy, mint a lángok a Hinnom-
völgyben. Azok a · természetes lángok,
amelyek nagyon hasznosak voltak abban az
időben, elhaltak, hogy soha többé ne
gyulladjanak fel; mert a tüze '- eljött Isten
Szentlelke, és beteljesítette az árnyékos
szimbólumot a ragyogó valóságban.
Erre számíthatunk Isten kedves szentjei, hogy
az ISTEN TÜZE most vagy később megtör
bennünket. Mindannyiunkat a kereszthez
visz. A tűz fájdalmasan forró, de változást fog
hozni, és a változás igazságossá válik. Lehet,
hogy Isten gyötrelmes, tüzes ítéletének hosszú
időkbe telhet, amíg egyeseken munkálkodik,
de működni fog, majd véget ér. Isten nagy
tüze csak addig tart, amíg minden gőgöt
alázatba olvaszt, és minden, ami önmagából
van, el nem halt Jézus Krisztus véres
verejtékében és mindent legyőző
keresztjében. Soha ne higgyétek, hogy a tűz
nem tud minden lelket a keresztre vinni, és
ne gondolkozzonörökké tart. Amint a tűz
fellobban, szeretetének szenvedélye soha nem
vonja vissza tűz megváltó hatalmát minden
bűntől és a bűnösöktől, akiknek nincs többé
nevük és helyük teremtményei között. De az
biztos, ha egyszer az olthatatlan tűz mindent
megemésztett, ami gyúlékony, és elvégezte
csodálatos munkáját, és a kereszt kiszívta a
vérét minden ócska húsból. A szépség
feltámad a hamuból, és az élet kivirágzik a
halál földsírjából – mert ők is
meghallják Isten Fiának Hangját!

#67
 A HANG
ISTEN FIA
(12. rész)
NE LEGYEN
FÉNYTELJESSÉG MÁS NÉVBEN
ISTEN MINDENBEN – MÉG NINCS
LÁTÁS
A SZÓ HALÁLA

LEGYEN VILÁGOSSÁG
„A föld pedig kietlen és puszta vala, és
sötétség volt a mélység színén.
És AZ LÉLEK ISTEN lebegett a vizek felett.
És Isten Said , Legyen világosság: és lőn
világosság . (Gen 1:2-3).
Felmérhetetlen mélységek Isten gazdagsága a
teremtésben. Áhítattal állunk minden művének
pompája előtt: egy szikrázó esőcsepp, egy
virág gyengéd szirmja, az oroszlán
mennydörgő üvöltése, kőtömegeket és gázokat
zúdítanak az égbe, és tapossák be keretezett
sorsának örökös körforgását. Képes tanúi
vagyunk Isten kifürkészhetetlen
bölcsességének és megkérdőjelezhetetlen
hatalmának a számtalan múltban, amikor a
szent írás lángoló tűzgömbjeit a világűr
sötétségébe hajította, megírva a végtelen
mennyekben önmaga dicsőséges történelmét
és kiáradó műveit. valaha elkezdődött. De
most látjuk mindezt kibontakozni, még úgy is,
ahogy azok a ragyogó világítótestek oly
pontosan beszéltek régen, jóval azelőtt, hogy
valaha is létezett volna egy világ, vagy mielőtt
egy bukott lett volna,
Őfelségének, erejének, aprólékos
gondoskodásának és harmóniájának tanúi a
legnagyobb galaxisoktól a legkisebb atomokig
– ki tagadhatja, hogy Isten létezik, vagy ki
mondhatja, hogy korlátozott? Bizonyára nem
sokan, mert függetlenül attól, hogy hová
megyünk, a bizonyítékok mindig jelen
vannak. Nagy művei átjárják; ennek ellenére
gondoljunk többet az Ő befejezett munkáinál,
hanem azt is, hogyan kezdődik mindez. Mi
volt az a döntő elem, ami létrejött, ami
kimozdította a világot sötétségéből és a
szörnyű üresség kaotikus állapotából, és
elmerítette az élet vibráló
birodalmába? FÉNY volt !
LEGYEN VILÁGOSSÁG
AMIKOR ISTEN MONDTA – LEGYEN
FÉNY – A FÉNY VOLT, tiszta és
egyszerű. A világosság volt a kezdete annak,
hogy a föld megszabadult a sötétség
rabságából. És kérem, vegyük észre, hogy ez a
fény nem a föld akarata vagy parancsa szerint
jött. Egyetlen kő, egy csepp sóoldattal
megrakott víz, egy porszem, egyetlen atom
sem mondta az előérzetes űr teljes
birodalmában: "Elegem van a pusztaságból és
a sötétségből; ezért fény, jöjj és ragyogj
rám." A fény nem így kezdődött. Nem a
földön lévő dolgok akaratából, hanem Isten
akaratából, és amikor eljött a fény
felragyogásának ideje, MONDTA: FÉNY, és
a világosság meglett .
Ugyanúgy, mint minden ember földjén,
egyetlen olyan dolog sincs az egész
felépítésében, amely lehívhatná a fényt az
égből, és rávilágíthatna elsötétült, űrtől
dühöngő lelkére. Isten Lelke minden lélek
fölött átjár, mindannyian vele születtek, de
ahogyan a föld Isten előtt azt mondta, hogy a
világosság legyen, soha nem volt igazán
tudatában az Ő jelenlétének.
Isten Lelke mozgott a vizek színe fölött, talán
egymilliárd korszakon át, ahogy az időt
számoljuk, de a föld üres maradt és sötétben
maradt. Ugyanígy van ez a föld minden
gyermekével, akiket a test ruháiba öltöztetnek
– sötétség van rajta, még akkor is, ha Isten
Lelke lelkük zaklatott vizein mozog.
Lehet, hogy egyesek aggódnak amiatt,
hogy Isten MINDEN EMBERNEK
lakik, különösen mivel a legtöbb keleti vallás
magáévá teszi ezt a
gondolatmenetet. Bizonyos mértékig, nagyon
korlátozott mértékben, igazuk van – de nem
úgy van, ahogy
feltételezik. Amit Istennek neveznek, az nem
más, mint az ember önmagunkra becsült
virágkorában. Az "alázatos istenszerűség" azt
tanítja, hogy az embernek csak annyit kell
tennie, hogy "tudatossá kell
válnia " magában "Isten szellemére" , és amint
eléri ezt a meditatív bravúrt, olyan lesz, mint
Isten, vagy egy isten stb. De az ilyen
próbálkozások hiábavalók és mindig kudarcot
vallanak, mert bármennyire próbálkoznak is,
az álszeretet, amibe Ádám öltözik, nagyon
távol áll az Élő Istentől – aki a Szeretet.
Isten fiúságra való elhívásának testvérei, hadd
kérdezzem meg a következőt: melyik sötét
föld rög képes felfogni Isten Szellemét, amely
az ember földje fölött hömpölyög anélkül,
hogy az Ő Igéje csatlakozna ehhez a Lélekhez,
és azt mondaná: "LEGYEN FÉNY?"Egyetlen
lélek sincs az egész univerzumban, akinek
ekkora ereje lenne felkapcsolni a Fényt, sem a
keleti guruk, sem a Buddháé, sem a közel-
keleti Krisnáé, sem a nyugat, a közép-nyugat
önmaga megmentői. vagy
északnyugatra. Bármilyen vallású, hitvallású
vagy meggyőző álláspontot képviselő emberek
teljesen képtelenek önmagukban arra, hogy
távolról is tudatában legyenek Isten
Szellemének elsötétült állapotukban. Jézus
Krisztuson kívül soha nem lesz tudatában a
Szellemnek, amely a vizeik lelkén mozog,
mert nélküle nincs Fény. Időnként, még akkor
is, amikor a Fény eljön, az öncélú emberek
mégsem látják meg: BENNE VAN az
ÉLET; és AZ ÉLET AZ EMBEREK
FÉNYE . És a világosság fénylik a
sötétségben; és a sötétség nem fogta
fel ( vagy nem tudta megragadni, Grk.) (János
1:4-5).
Ismét egy másik helyen, erről az átható
Fényről szólva: "Mert Isten,
aki megparancsolta, hogy a világosság
ragyogjon a sötétségből, felragyogott a mi
szívünkben, hogy megvilágosítsa az Isten
dicsősége ismeretét Jézus Krisztus arcán." (II.
Kor. 4:6). A kibővített fordításban olyan
szépen van megfogalmazva: "Mert Isten,
aki azt mondta : Sötétségből fény ragyogjon,
úgy ragyogott a szívünkben, hogy [sugározza]
a Fényt Isten fenségének és dicsőségének
ismeretének megvilágítására. [ahogyan a
Személyben nyilvánul meg és feltárul] Jézus
Krisztus, a Messiás arcában."
A világosság soha nem vér által jön, ahogyan
János írta, sem a test akaratából, sem az
ember akaratából, hanem Isten által (János
1:13), amikor az Ő Lelke és Igéje egyesül, és
megalkotja a Fia Hangját. Isten. Ez a Hang
az, ami miatt a halottak életre kelnek, és a
sírokban lévők előjönnek. Ő a mi
fókuszpontunk és az Élet szerzője, és nem
más.
TELJESSÉG NEM MÁS NÉVBEN
Számtalan ezren adják át magukat egy életen
át a testi vallásfilozófiák tanulmányozására, a
halottaknak szentelve magukat, akik legyőzve
hevernek a sírjukban, és nem hagyják
figyelmen kívül azokat, akik sírruhájukban
sétálgatnak és levegőt szívnak. Feltételezik,
hogy a "bölcsesség" misztikus szavaiban ott
van a korok élete . Ők viszont elfelejteni, vagy
soha nem mondta Jézus, hogy „az Isten is
felmagasztalá őt, és adott neki egy nevet, a
mely FELETT minden név , hogy a Jézus
nevére minden térd (kell, Ézs. 45: 22-
23) hajolj meg a mennyei dolgok, a földi és a
föld alatti dolgok előtt; és hogy minden
nyelv (legyen)valljuk meg, hogy Jézus Krisztus
az Úr, az Atyaisten dicsőségére” (Fil. 2:9-11).

Tudjuk, hogy egy név bármely nyelven több,

mint valaki vagy valami azonosításának
módja. A legigazibb értelemben
a természetének gondolatát hordozza
magában . Feltételezzük, hogy akkor miért áll
Jézus neve minden név felett? Nyilvánvaló,
hogy azért, mert ő a
természet a természet Isten által a természet Ő
maga a az anyag Isten (Zsid. 1:
3), a természet benne lakozik a teljessége az
Istenség testi (Kol 2: 9). Akár a Jahve, Jah,
Elohim, Adonai, El Shaddai, El Elyon,
El, vagy bármely más, Istennek adott jellemző
név alkotja az istenséget –MINDEN ISTEN
FIÁBAN TALÁLHATÓK, AKINEK
JÉZUS a NEVE!
Sehol nem található olyan név, amely
a JÉZUS neve fölött állna, vagy akár meg is
közelítené azt . „Nincs üdvösség másban,
mert nem adatott az embereknek más név az
ég alatt, amely által
üdvözülhetnénk” (ApCsel 4,12). Miért
nézzünk hát másra, különösen azokra, akiknek
természetük a
földé? Jézus nemcsak rendelkezik mennyei
Atyjának minden tulajdonságával, ami
képessé teszi őt arra, hogy a végsőkig
üdvözítsen és megszabadítson, hanem joga,
törvényes felhatalmazása is van ehhez; és ez a
tekintély nem korlátozódik kevesekre, hanem
mindenkire.
Dávid zsoltára kijelenti, hogy „Az ÚRé a föld
és annak teljessége, a világ és a benne
lakók” (Zsolt 24:1). De volt idő, amikor
birtokainak lakói nem részesültek
áldásaitól; mert szövetséget kötöttek a
halállal. Valamennyien egyetértettek a
pokollal, a hazugságot választották
menedéküknek, és hazugságok alá bújtak (Ézs
28:15); ez azonban nem maradhatott meg
örökké, mert ami a jogos tulajdonosé volt, azt
visszakövetelték. A rekultivációt kipróbált kő,
drága sarokkő, biztos alap készítette (Iz
28,16). Ezzel a kővel megsemmisítették a
halállal kötött szövetségüket, és a pokollal
kötött egyezségük nem állhat fenn (Ézs 28:18).

M i n d e n l é l e k é r t m e g fi z e t t e a z
árát. Visszavásárolta, ami elveszett, amit az
első sáfár, Ádám eladott a bűn alatt. Minden
élőlény felnyögött azon a félelmetes napon,
amikor a halál behatolt. Az önzés egyik
cselekedetével mind meghaltak, de dicsérjük
Istent, a másik önzetlen cselekedetével
mindenki megváltott és élni fog. Ez a nagy
nap Jézus sírból való feltámadásakor volt. A
halál felnyögött a vereség siralmas kiáltásával,
mert az élet árát megfizették. A halállal kötött
szövetséget érvénytelenítették. Jézus megvett
minket azon a csodálatos napon, amikor
tolvajként függött a kereszten. Senki más nem
tette és nem tudta, és az Ő feltámadása a sírból
mindenki számára a győzelmi kiáltás volt .
Mindannyian bűnbe és halálba voltunk
zárva. Kipróbáltunk minden elképzelhető
kulcsot: a saját útjainkat, a gyülekezeteink
útjait, a többi ember módját, a szó betűjét, a
vallási módokat, mindenféle módon, de
hiába. Semmi sem tudta kinyitni a halál és a
pokol kapuit, mert felbonthatatlan szövetséget
kötöttünk, amíg – amíg a mező (az egész
világ, Mt. 13:44-46) árát ki nem fizették . A
megváltó ár után Jézus vérét adták, a halál és a
pokol kapuinak kulcsait aranyba vágták – a
JÉZUS nevén nevezett kulcsokat. Most
kimegy vásárlásának mezejére, és kiszabadítja
azokat, akik korábban a halál foglyai
voltak; mégis türelemmel megértjük, hogy
mindenki a maga rendje szerint van, ahogy Pál
világossá tette az I. Korinthus 15:21-24-ben.
Micsoda név! A név minden név felett! És
micsoda vásárlás! " Az Úré a föld és annak
teljessége ; a világ és a benne lakók "(Zsolt
24:1). Ebben a névben található a Kezdet és a
Vég, az Alfa és Omega, minden hit Szerzője
és Befejezője, a teremtés helyreállítása, és
minden a Fény nevű elemmel
kezdődik. Mindennek a csodája. Olyan
egyszerű, de mégis mély: minden zaklatott
lélek születésétől fogva Isten Szelleme
mozgott (vagy merengett) a vizei fölött. Ennek
ellenére még mindig forma és üresség nélkül
maradtunk, és a sötétségben
maradtunk. Mindenféle megértés Fénye nélkül
voltunk, és nem tudtuk, hogy olyan közel van
– még a szánkban és a szívünkben is (Róm.
10:8-10). Mint a régi földön, az emberiségnél
is a Szellem mozog a vizek színe fölött, és a
sötétségben továbbmennek, amíg a katalizátor
nem csatlakozik a merengő Szellemhez – az Ő
SZAVA katalizátorához . A fényt az elején
nem lehetett látniISTEN MONDTA
'FÉNY', és egyetlen ember lelkében sem lesz
világosság, anélkül, hogy ISTEN AZT
MONDJA: 'LEGYEN FÉNY'. Anélkül,
hogy a Lélek és az Ige összeérne, és
megvilágosítaná a lelket, a sötétségben és a
halálban marad; de ha egyszer megszólal, és a
halló fül meghallja ISTEN FIÁNAK azt a
csodálatos HANGJÁT, akkor kezdődik az
Élet!
Megértéssel tudasd velünk, hogy az ember
önmagában nem képes Isten-tudatossá
válni, függetlenül saját akaratának erejétől és/
vagy nagy intellektusától. Ez soha nem fog
megtörténni, amíg ISTEN SZÓL, és HALLJÁK
ISTEN FIÁNAK HANGJÁT. NEM LESZ
FÉNY, NEM ÉLET, SEMMI, semmi, csak
erős téveszmék, amelyek a nemi tévhiteket. A
testi elme csak azokban az emberekben képes
a nagyszerűség képeit produkálni, akik azt
hiszik, hogy átlépték Isten titokzatos
magasságait. Ádám és nem Krisztus
termékei. Nem számít, ha Isten Szelleme a
sötétség megtévesztett lelkükön töpreng, soha
nem fogják látni az Ő Fényét, és nem ismerik
Őt semmilyen formában vagy módon, amíg Ő
BESZÉL, és ŐK HALLJÁK .Mielőtt ez
megtörténne, mindennek, amit Istennek
hisznek, semmi köze az Élő Istenhez, hanem
ennek a világnak az istene. Ádám az, akit a
vallás szelleme ihletett.
 ISTEN MINDENBEN – MÉG NINCS
LÁTÁS
Amikor Isten mindenkiben benne van a
gondolattal, néha felmerül a kérdés: "Ha már
ott van, miért kell Jézust kérni vagy meghívni,
hogy jöjjön be?" Nem emlékszem a szentírás,
vagy vers, amely azt mondja, hogy kérjen,
vagy felhívja őt, hogy jöjjön be. Mi, azonban ,
azt mondta, hogy tartsanak
bűnbánatot (ApCsel 3:19, 17:30), és bevallom,
hogy Jézus Úr (a szövetség ) (Róm. 10:9),
hogy üdvözüljünk, vagy megszabaduljunk a
romlottság rabságából.
A Jelenések 3:20-ban van egy vers, amelyet
arra használnak, hogy előmozdítsák azt a
gondolatot, hogy megkérjük Jézust, hogy
jöjjön be: „Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek:
ha valaki meghallja az én szavam, és kinyitja
az ajtót, menj be hozzá, és vacsorázz vele, ő
pedig velem." Ez azonban nem az a
forgatókönyv, amikor Jézus „kint” áll egy
bűnösön, és kopogtat, hogy beengedjék,
hanem Jézus a laodiceai egyházhoz
beszél. Korábban a Jelenések könyvében azt
olvassuk, hogy ő van a közepén a hét arany
gyertyatartó, a gyertyatartókat is IN az
egyház (Jel.1:13). Ezért Jézus nem kívülről
kopogtatott, hogy beengedjék a bűnösök
szívébe és életébe, hanem az Egyházon belüli
birodalmából kopogtatott, hogy beengedjék:
imádatukba, munkáikba, lényükbe, mint a
szolgái. Krisztus. Honnan máshonnan
kopogtathatna, mint a szentek szentjétől? Az a
vágya, hogy belépjen a szent helyre, ahol
megosztják a közösséget. Innentől lesz látható
az Ő jelenléte az emberek életének külső
udvaraiban a gyülekezetben, és
végül bejut, és megvilágosítja mindenki lelkét.
Ray Prinzing írt olyan szépen: " » A te Szó
világosságot ad, ez ád megértés az
egyszerű. « (Zsolt. 119: 130). A bejárat - a szó
szoros értelmében, a nyílást. Úgy van,
ahogy Igéjében van nyitva van, kiderült,
megelevenített bennünk, hogy munkálkodni
kezd bennünk. Hordozhatjuk az Ő Igéjét,
mindezt valami takaros kis fejismereti
csomagba csomagolva, és ez keveset ér el. De
amikor elkezdi KINYITNI AZ
SZÉT értelmünk előtt, és ez egy ÉLŐ LÉNY
BELÜNK, FÉNY lesz az utunkon,
és TUDJUK, hogy Ő valóságos.
" De kettős működésről van szó – mert
nemcsak Neki kell megnyitnia az Igét nekünk,
hanem nekünk is meg kell nyitnunk, hogy
befogadjuk ezt az Igét. Tehát az
imádság: "Nyisd ki a szemeimet, hogy
meglássam a Te törvényedből származó
csodákat. .' (Zsolt. 119:18).
"Példabeszédében Jézus azt mondta, hogy a jó
talaj az, hogy '...hallgasd az Igét,
és FOGADJÁTOK EL ,
és teremj gyümölcsöt'. (Márk 4:20.) Minden új
k i n y i l a t k o z t a t á s h o z
készen kell állni a FOGADÁSRA – és minél
mélyebb igazságot kell átadni, annál nagyobb
az előkészítő munka, amint MÉLYRE
HASZNÁL LÉNYÜNKBE, hogy
többet ürítsünk ki a testi elménkből. Többet
birtokolhatnának Krisztus elméjéből. Kilépnek
az emberi hagyományok régi tanai, és bejön a
dicsőséges igazság, amely szabaddá teszi az
embereket. Áldjátok az Ő szent nevét!" —
Idézet vége.
Tehát ismét azt a megértést hagyja bennünk,
hogy a Lélek minden emberben benne van,
ahogy a János 1:9- ben fel van írva : „Ez volt
az igazi világosság, amely megvilágosít
minden embert , aki e világra jön” (vagy
a világra jövetel , Minden embert
megvilágít, Grk); Még amíg ő beszél , és a
hangja hallatszik , akkor maradjon a
sötétségben, és semmisnek, mint a föld,
mielőtt Isten azt mondta - LIGHT! De
áldjátok Istent, nem vagyunk sötétségben, és
örülünk, hogy az Ő Igéje eljött hozzánk,
és halljuk! Énekelünk Dáviddal, és tele
vagyunk Fénnyel – mert " PARANCSOT
ADTAD, hogy megmentsen engem" (Zsolt.
71:3); "A te igéd egy LÁMPAlábaimhoz
és FÉNYSÉG az én ösvényemhez " (Zsolt.
119:105); és "... Te vagy az én lámpásom,
Uram, és az Úr megvilágosítja
sötétségemet " (2Sám 22:29).
csodálatos HALLNI , ÉLNI és FÉNYBEN
JÁRNI!
Kezdetben volt egy életelv, amely ma is
változatlan. A Lélek, aki egyedül mozog a
mélység arcán, nem hoz látást, és a Szellemtől
mentes Igének nincs életkifejezése – de
amikor a kettő együtt jár, amikor a SZELLEM
MOZGUN a vizek arcán, és Isten
azt mondja : FÉNY - lesz Fény! Az emberi
megértés sötét tengere megvilágosodik. Többé
nem az ember elhomályosult logikájának köde
fog uralkodni, hanem Krisztus, Isten Fia
dicsősége látható és hallható lesz – életet
hozva mindazoknak, akik az Ő Fényében
nyugszanak.
A SZÓ HALÁLA
Az emberek átvették ezeket az ékesszóló
verseket, és minden repedést és repedést az
örök élet egy falatja után kutattak, de
keresésük során csak azt a betűt találták meg,
amely öl. Jézus figyelmeztette az akkori
vallási vezetőket, hogy az általuk keresett
szentírások Róla tanúskodnak, aki az Élet, akit
kerestek, de nem voltak hajlandók
hozzámenni, hogy életet kapjanak (Jn.
5:39-40). Jobban imádták a bizonyságtevő
szentírásokat, mint azt, akiről tanúskodtak.
Ez a Jézus, a mi Urunk a mennyből, tudta, ki
Ő és mi az Ige. Azzal folytatta, hogy azt
mondják, „Bizony, bizony, mondom
nektek ... ki hallja a szavamat ... vezetjük a
halálból az életbe ... eljő az idő, és most,
mikor a halottak hallani a ISTEN FIÁNAK
HANGJA : és AKIK HALLJÁK, ÉLNI
fognak !” (Jn. 5:24-25). A hang hallják és
élőben, biztosak lehetünk abban, nem a
dobogó prédikációk élettelen írások vallásilag
idézett megmagyarázta fel. "A Lélek az, ami
megelevenít, ahogyan Jézus is mondta: "a test
nem használ semmit: a beszédek, amelyeket
én mondok nektek, SZELLEM, és
ÉLET" (Jn. 6:63).
Az élet a halálból jön hangját hallja az Isten
Fia, a hallás a hívást, a illata a
víz! Testvéreim, elkezd esni az eső, és az illata
frissítő, a Saron rózsa illata felszáll az
emberek kiszáradt életének sivatagi
padlójáról. Egyesek vadonjai kezdenek
virágozni.
Az Igét nem mindig hallották, mint az elmúlt
2000 évben. Amikor először jött az égből,
olyan élő volt, mint bármely Ige, amelyet Isten
mond. A prófétákon kívül egy fül sem volt
hallani, mert Krisztus pünkösdje még eljött. A
Szellemnek még nem adatott meg, hogy a
Hang hallható legyen. A Biblia írói bizonyos
fokig hallották az Igét, és alakban fogták a
tintavégű tolltollaikat, és felírták az Élő Igét a
föld pergamenére. Az Igét úgymond lezárták a
tekercseknek nevezett sírokban. Az Ige
először villámcsapásként szállt le az égből a
próféták szívébe, mélyen beleégett a
csontjaikba, de mint egy másik Ige, amelyre a
szentírás mutatott (Jézus), elvitték őket és
eltemették a tekercsek sírjába. Ez a szó abban
a könyvben volt megírva, amelyet ma
Bibliának hívunk.
A hatvanhat könyv lapjaira írt minden egyes
szó a benne foglalt Egy sírfelirata lett. Minden
szó az Élet Szavának sírkövére vésett
felirat. Minden egyes szó az Életről
tanúskodik, arról a nagyszerű Életről, amely
készen áll arra, hogy mindenki birtokba
vegye. Amikor az emberek a Bibliát olvassák,
valójában annak sírfeliratát olvassák, aki
alászállt a mennyekből, annak, aki minden
emberben a maga idejében előjön, aki eljön
azzal a dicsőséggel, amivel együtt volt. Apa,
mielőtt a világ volt. A sírkőre írt szavak arról
tanúskodnak, akinek Élete van, de maguk a
szavak nem az Élet (Jn. 5:39-40).
A sírkövekről szóló szavak érdekes
olvasmányok lehetnek, de köztudott, hogy a
sírkőben, sem az alatta fekvő sírban nincs
élet. De amikor felvirrad a kinyilatkoztatás
arról, akit egykor e lapok sírjába temettek –
micsoda Élet! A testi elme sírkövei
elgurulnak, és nem az üres sírban látjuk Őt,
hanem saját szívünk kertjében – és
élünk! Dicsérjétek Istent – élünk! A nevünket
szólítja – és élünk! Igen, drága szentek,
halljuk az Ő Hangját, Isten Fiának Hangját –
ÉS ÉLÜNK!
Amikor mind az Ige, mind a Lélek kenete
egyesül, nincs többé sötétség, hanem ott van
az Élet Világossága. Homályos szemű hévvel
pórulhatjuk át a szentírásokat; tömhetjük
magunkat a göröggel és a héberrel; mehetünk
ébredésekre, szemináriumokra és
fiúgyerekségi kongresszusokra, amíg el nem
árasztjuk a szentírási ismereteket, de mi
haszna? Amíg a két lényeges összetevő, a
Lélek és az Ige eggyé nem válik, és meg nem
halljuk Isten Fiának Hangját, olyan
élettelenek maradunk, mint a tekercsekben
eltemetett levél.
Nemcsak Isten Igéjének Életét tartották a
halálban a tanúskodó szentírásokban, hanem
az Ige (Jézus), amelyről beszéltek, eleinte egy
sírhoz is kötődött. Harminc évig az első Ádám
földsírjában tartották. Emberként minden
ponton kísértésbe esett, de a bűn romlottsága
nélkül. Érettségében felemelkedett az
emberiség vizes sírjából. A Zsoltárok 16:10
ígérete részben beteljesedett azon a napon a
folyóban: "Mert nem hagyod lelkemet a
pokolban, és nem engeded meg a te
Szentednek, hogy romlást
lásson." A homály és a halál romlott poklából
való szabadulása az Ő feltámadásában
fejeződött be.
A legtöbbek számára ismeretlennek tűnő Jézus
élete első három napjában éppúgy a pokolban
volt, mint az utolsó három napjában. Az első
három 30 évet ölelt fel a világon, az utolsó
három pedig 72 órát töltött a
s í r b a n . H A D E S d e fi n í c i ó j a s z e r i n t
mindkétszer a "POKOL" -ban
volt . Egyszerűen azt jelenti, hogy egy
LÁTHATATLAN, ÉRTELEMHETETLEN,
REJTETT BIRODALOM. Míg a sírban
feküdt, láthatatlan, észrevehetetlen és elrejtve
volt, de a tény az, hogy
ugyanolyan láthatatlan, észrevehetetlen és
elrejtett volt, mielőtt felemelkedett a Jordán
vizéből . Lehet, hogy az ádámi alakját nézték,
az emberek azt hitték, hogy József fia, de Isten
Fiát nem látták, és a hangját sem
hallották. Jordán után legalább ketten látták Őt
Isten Fiának, Péternek és az éjszaka
asszonyának (Mt. 16:16 & Lk. 37-38), de
többnyire még mindig láthatatlan volt: "A
világon volt ...és a világ nem ismerte meg
Őt” (Jn. 1:10).
Jézus otthagyta az Atyjával járó dicsőséget, és
leereszkedett az emberiség sírjába. Mária
sötét méhében fogant, és az istálló
állatvilágában született. Ott burkolták be a
halál pólyájába, majd mannává fektették a
jászolba, a mezei vadak
takarmánytálába. Születésének minden
aspektusa arról beszélt, hogy belépett az
emberiség halálának birodalmába, de nem
maradt ott. Megkeresztelkedése a Jordánba,
és azonnal kijöve a vízből,a halál felett aratott
győzelmét jelentette. Arról beszélt, hogy
meghalt a kísértés, a bűn és a halál
világában. Mária méhének sírja nem tartotta
vissza, Ádám sírjának pólyája nem tudta
megkötözni, az emberiség stabilitása nem
tudta megtartani, és Egyiptom világa, ahová
menekült, nem tudta megrontani vagy
rabszolgává tenni. Azon a napon
felülkerekedett minden dolog felett, ami az
első Ádámra vonatkozott. Mindazonáltal
három és fél éven át ki kellett járnia
mesterségét. Diadalmas győzelmi
menetének kezdetén láthatta az egek
megnyílását és a Szellemet, mint egy
galambot, amely rászáll. Ekkor Atyja hangja
szólt hozzá, mondván: „Te vagy az én
szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm” (Mk
1,10-11). a kenet Lelke a testté lett
Igén maradt . Nem sokkal később, a
színeváltozás hegyén (Hermon-hegyen) Isten
hozzátette ezeket a kedves
szavakat: "...HALLJÁTOK
ŐT." Micsoda parancs, micsoda szó, amit
hallani kell, micsoda hang, Isten Fiának
hangja. Micsoda SZÓ Ő, aki A
HANGVAL jön, amely felébreszti azokat,
akik alszanak , akik meghaltak , és akik a
sírban vannak, életre kelnek vagy örökké
tartó ítéletre. Erre vágyunk, erre hallgatunk,
erre adjuk át magunkat, ezt halljuk – ISTEN
FIÁNAK HANGJA!