AZ ÚJKOR KEZDETÉN

1. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

A keleti árukért közvetítő útján jutottak el Európába. Ezekért az árukért nemesfémmel kellett fizetni,
ami miatt a XV. század végére Európában „aranyéhség” alakult ki. Nagy haszonnal kecsegtetett a
fűszerek hazájába, és onnan kiiktatva a közvetítő kereskedelmet, közvetlenül vásárolni. Ezért hajók
indultak el új útvonalakat keresni.

Több tényező is segítette a felfedezőutak megindulását:

 új hajótípusok jelentek meg

 elterjedt az iránytű használata
 Egyre elterjedtebb lett aza nézet, hogy a Föld gömb alakú
 Tengerésziskolák alakulása (Portugália)

A portugálok Afrika megkerülésével, kelet felé akartak Indiába eljutni, ami végül is sikerült nekik.

A spanyol király Kolombuszt indította útnak, aki nyugat felé vette az irányt. Két hónap hajózás után
azt hitték, hogy Ázsia partjain lépnek szárazföldre. Kolombusz is ebben a tévhitben halt meg, pedig
1492-ben felfedezte Amerikát. Az új felfedezést Amerigo Vespucciról nevezték el végül, aki rájött,
hogy ez egy új világ.

Ugyancsak spanyol volt Magellán is, aki 5 hajóval hajózott ki és megtalálta Dél-Amerikában az Ázsia
felé vezető átjárót (Magellán-szoros). A 3 éves út végén, mindig nyugatra tartva egy hajója visszaért
Spanyolországba, elsőként körbehajózva a Földet.

Katonák és kalandorok indultak el Amerika felé. Kirabolták az őslakosokat, meghódították az újonnan

felfedezett területeket. Özönlött a nemesfém Európába. Új növények jelentek meg (kukorica,
burgonya, paprika, paradicsom, gyümölcsök, kakaó, csokoládé, dohány). A meghódított területek az
európai államok gyarmatai lettek.

2. AMERIKA ŐSLAKÓI: AZ INDIÁNOK

Amerika őslakóit indiánoknak nevezzük. A földrész nagyobb részén őskori szinten élő vadászó,
halászó közösségek éltek, míg Közép- és Dél-Amerikában létre jöttek az ókori keleti társadalmakhoz
hasonló államok. Kolombusz idején 2 nagy indián birodalom létezett: az azték és az inka.

Az aztékok:

Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén hozták létre birodalmukat. Katonai jellegű, jól szervezett
államot építettek, Több más indián népet is meghódítottak. A társadalom felső rétegét papok és
katonák alkották, míg a termelő munkát a földművesek, kézművesek és a hadifoglyokból lett
rabszolgák végezték. Természetes és mesterséges csatornáik is voltak a tavak közé épített
fővárosban.

Az inkák (Napisten fiának országa):

Dél-Amerikában, a mai Peru területén hozták létre államukat. Az uralkodót és a főbb méltóságokat
betöltő rokonait nevezték inkáknak. Öntözéses fölművelést folytattak, és a földművesek adójából
tartották el a papokat, hivatalnokokat, katonákat, kézműveseket, öregeket, betegeket. Jól kiépített
úthálózatuk volt.

1
Az európai haditechnika lényegesen fejlettebb volt, mint az indiánoké, így a sokkal kevesebb
létszámú hódítók meg tudták dönteni az indián birodalmakat. Az indiánok közötti ellentétek is a
spanyolok győzelmét segítették. A gyarmatokon az indiánokat rabszolgává tették, ültetvényeken és
nemesfém bányákban dolgoztatták őket. Az embertelen bánásmód és az európai betegségek
megtizedelték az őslakosokat, ami a rabszolgakereskedelem felvirágzásához vezetett. Afrikából
hurcolták be a hiányzó munkaerő pótlására a rabszolgákat.

3. A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA

Nyugat-Európában a népesség növekedésnek indult, ami élelmiszerhiányt okozott. A luxuscikkek

helyett a kereskedők élelmiszert, iparcikket és nyersanyagot szállítottak. Nyugat-Európa atlanti-
óceáni partvidékére helyeződött át a kereskedelem központja. Az élelmiszert Közép-Európából
szállították, cserébe Nyugat-Európába iparcikkeket szállítottak. A nyugati területeken ez ösztönzőleg
hatott az ipari termelésre, így újipari termelési formák alakultak ki. Ezek közül a manufaktúra vált a
legjelentősebbé.

verseny
munkaerő
munkamegosztás
munkavégzés módja
nyersanyagok, eszközök
a termelés célja
Céh Manufaktúra
a céhszabályok akadályozzák a megindul a verseny
versenyt
a mester és a segédei dolgoznak bérmunkások dolgoznak
nincs munkamegosztás munkamegosztás van
kézi erővel dolgoznak kézi erővel dolgoznak
a mester vásárolja kis a befektető szerzi be nagy
mennyiségben mennyiségben
a mester és családja megélhetését a cél a minél nagyobb haszon
biztosítja

A földrajzi felfedezések miatt a kereskedelmi kapcsolatok kibővültek, így a Föld különböző területei
között megkezdődött a gazdasági összekapcsolódás. Világ méretűvé vált a termelés és a
kereskedelem, megkezdődött a világgazdaság kialakulása. Ezzel szorosan összekapcsolódva a
vállalkozók/befektetők részére bankárok nyújtottak hiteleket. A fejlődének voltak árnyoldalai is. A
sok nemesfém megjelenése miatt egyre több pénzt vertek, ami a pénz értékének csökkenését
jelentette. Emiatt és az élelmiszerhiány hatására az árak gyorsan emelkedtek. A népességnövekedés
miatt olcsóbb lett a munkaerő. Az alacsony bérek és a növekvő árak hatására sokan elszegényedtek.

4. A VALLÁS MEGÚJULÁSA

A búcsúcédulák árusítása ellen lépett fel egy német szerzetes, tanár Luther Márton. 1517-ben vitára
bocsátott 95 tételt, amivel elindult a reformáció.

Luther nézetei:

 A búcsúcédulák árusításának megtiltása

 A bűnt csak Isten bocsáthatja meg
 Nincs szükség az egyház közvetítésére az emberek és Isten között
 Az egyháznak vissza kell térnie a szegénységhez
 A hit alapja a Biblia
 Az egyházi szertartások minden nép saját nyelvén szóljanak a latin helyett.

2
Gutenberg találmánya a könyvnyomtatás nagyban hozzájárult, hogy a német határokon túl is
elterjedjenek nézetei, és bár ő csak a római egyházat szerette volna megújítani, a reformációnak több
irányzata alakult ki.

PROTESTÁNSOK (a reformáció hívei)

Luther tanait lutheránusok evangélikus egyház A Biblia az igazság forrása, nem
követők ismerték el a pápa hatalmát,
papjaik köthetnek házasságot
Kálvin tanait követők kálvinisták református egyház takarékosságra, szorgalmas
munkára neveltek, minden egyházi
közösség maga választja meg
lelkipásztorát
baptisták baptista egyház Az embereket csak felnőtt korukban
kell megkeresztelni, meg kell hozzá
ismerni Krisztus tanait.
Szentháromság- unitárius egyház Jézus nem egyenlő Istennel és a
tagadók Szentlélekkel

A protestáns irányzatok terjedésével a katolikus egyháznak is meg kellett újulnia, ha a híveit nem
akarta elveszíteni. Ezt a megújulást nevezzük ellenreformációnak.

 megalakul a jezsuita rend

 egyre több pap szentelte életét a szegények segítésének

Az eltérő hit szembeállította az embereket. Sokan estek a vallásüldözések és a vallásháborúk

áldozatául. A reformáció ugyanakkor elősegítette a művelődés fejlődését. (A Bibliát több nemzet
nyelvére lefordították, új iskolákat alapítottak.)

5. A SPANYOL VILÁGBIRODALOM ÉS NÉMETALFÖLD

A XV. század utolsó harmadában királyi családok közötti házasság révén jött létre az egységes
Spanyolország. Mivel innen indultak a hajók Amerika felfedezésére, kincsekkel megpakolva tértek
vissza, így az ország hamarosan a legjelentősebb államok közé emelkedett. Egy másik házasság révén
a XVI. század elején V. Károly (Habsburg) lépett a spanyol trónra, így egyben spanyol király és német-
római császár is volt. Hatalma kiterjedt még Németalföldre (Hollandia), Itália egy részére és a spanyol
gyarmatbirodalmakra is. („Országában sohasem nyugszik le a nap.”). Amikor lemondott a trónról
öccse, Ferdinánd lett a német-római császár és az osztrák tartományok feje, míg fia kapta a spanyol
trónt.

Németalföld volt a spanyol birodalom leggazdagabb tartománya, amely fejlett iparral és

kereskedelemmel rendelkezett. A spanyol király súlyos adókat vetett ki rájuk és erőszakkal lépett fel a
protestánsok ellen. Az elnyomással szemben szabadságharc robbant ki. 1581-ben végül az északi
tartományok kinyilvánították függetlenségüket, amelyet végül a spanyolok is kénytelenek voltak
elismerni. Létrejött Hollandia. Hollandiában a kor legfejlettebb mezőgazdasága alakult ki:

 gátakat építettek a tenger ellen

 szélmalmok segítségével emelték vissza a vizet a tengerbe (új termőföldeket hódítottak el a
tengertől)
 itt alkalmazták először a vetésforgót
 csatornahálózat kiépítésével öntözéses földművelést végeztek

3
Világhírű lett a holland sajt, virágkertészet, de fejlett volt az iparuk is. (Itt készült az első mikroszkóp).
Halászhajóik előszőr főleg heringet szállítottak, majd külön iparággá fejlődött a bálnavadászat is.
Meghódították az egykori portugál gyarmatbirodalom nagy részét, legyőzték a spanyol flottát, ők
lettek a „tenger fuvarosai”, a világkereskedelem a hollandok kezébe került.

Mivel a spanyol állam akadályozta a kereskedelem és az ipar fejlődését, külföldi árukat vásároltak,
ami egy idő után gyengítette a spanyolok gazdasági erejét. Rengeteg pénzt költöttek a hadi
kiadásokra. A tengeren megjelentek az angolok, akik fosztogatták a spanyol hajókat. Amikor a
spanyol király flottát küldött Anglia ellen, az angolok legyőzték őket. A spanyol világhatalom
hanyatlásnak indult.

6. A TENGEREK KIRÁLYNŐJE, ANGLIA

Anglia gazdasága a XVI. század elejétől gyorsan fejlődött. A földesurak egy része áttért a jól
jövedelmező juhtenyésztésre. Rohamosan fejlődni kezdett a gyapjú feldolgozó posztóipar,
manufaktúrák jöttek létre. Anglia fejlődését kedvező földrajzi fekvésének is köszönhette. Az angol
kalózok fosztogatták a spanyol hajókat, Anglia bekapcsolódott a világkereskedelembe. Észak-
Amerikában megalapították az első angol gyarmatokat. A spanyolok hanyatlásával az angolokból
tengeri nagyhatalom lett.

Eközben a reformáció is eljutott Angliába. VIII. Henrik megalapította a Rómától független anglikán
egyházat. A XVI. század végére egyensúly alakult ki a király és a parlament hatalma között (az adókat
csak a parlament szavazhatta meg). A XVII. század elejére azonban a királyok korlátlan hatalmat
akartak kiépíteni, évekig nem hívták össze a parlamentet, szembefordultak a reformáció híveivel.
Ezek a politikai és vallási ellentétek forradalom kitöréséhez vezettek.

1640-ben I. Károly összehívta a parlamentet, hogy adókat szavaztasson meg, de a parlament

szembefordult a királlyal. Ez az esemény lett a forradalom kezdete.

Háború robbant ki a királypárti és a parlament támogatói között. A forradalom ezen új szakaszát

hívjuk polgárháborúnak. A harcokban kezdetben a király ért el sikereket, de egy parlamenti
képviselő, Cromwell újjászervezte a parlament hadseregét és legyőzte a királyi csapatokat. 1649-ben
alattvalói halálraítélték és kivégezték I. Károly angol királyt. Anglia rövid időre köztársaság lett, de a
hatalom valójában Cromwell kezében volt. Elfoglalta Írországot, Skóciát, kitiltotta az angol kikötőkből
a holland hajókat. A hollandok erre válaszul háborút indított Anglia ellen, de a hollandok vesztettek.

Cromwell halála után Anglia újra királyság lett, ám amikor az egyik király a régi módon akart uralkodni
a parlament szembeszállt vele, új uralkodót hívtak Angliába. („dicsőséges forradalom”). 1689-ben a
forradalom lezárásaként új államforma született: az alkotmányos királyság.

Az új államforma lényege (a modern demokrácia alapja!):

 A király uralkodik, de nem kormányoz

 A törvényeket a parlament hozza
 A parlamenti képviselőket az ország lakói választják
 A kormány kormányoz, azaz irányítja az államszervezetet, élén a miniszterelnökkel
(végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja)
 A parlament ellenőrzi a kormány munkáját
 A kormány felelősséggel tartozik a parlamentnek
 A bíróságok függetlenek, az ő feladatuk az igazságszolgáltatás

4
 7. A „NAPKIRÁLYOK” SZÁZADA

Európában nem csitultak a reformációt követő vallási ellentétek. A katolikus Habsburg uralkodó és
protestáns alattvalói között háború tört ki. Ebből alakult ki a 30 éves háború (1618-1648). A
Habsburgok ugyan vereséget szenvedtek, de a háború hatalmas pusztítással járt, éhínség és
járványok tizedelték a népet. 1648-ban megkötötték a vesztfáliai békét, amely következménye az
volt, hogy a Német-római Császárság területe mintegy 300 önálló államra tagolódott. A győztesek
területeket kaptak, elismerték Hollandia és Svájc függetlenségét. A béke azonban nem bizonyult
tartósnak, hiszen a XVII. században csupán 7 év volt, amikor nem dúlt háború valahol Európában.

A 17. században a francia uralkodók a rendi gyűlés összehívása nélkül kormányoztak. Korlátlan királyi
hatalom alakult ki, amely főleg XIV. Lajos (1643-1715) idején volt szembetűnő. A király hozta a
törvényeket, ő kormányzott (irányította az államszervezetet) és az ő kezében volt az
igazságszolgáltatás is (ő volt a legfőbb bíró is). A „Napkirály” fényűző udvart épített ki Párizs mellett,
Versailles-ban. A király hadjáratokkal igyekezett növelni országát. Franciaországot Spanyolországgal
szerette volna egyesíteni. Erre a spanyol uralkodóház kihalásakor nyílt alkalma, de a Habsburgok is
igényt tartottak a trónra. Végül a Napkirály alul maradt a spanyol örökösödési háborúban (1701-
1714). A kincstár kiürült, a nép pedig rengeteget szenvedett.

A 17. század végén Oroszországban I. (Nagy) Péter cár került a trónra. Feltett szándéka volt, hogy
országa fejlettségét Európáéhoz közelítse. A Balti-tenger partján új fővárost alapított, melynek neve
Szentpétervár lett. Flottát alapított, és a svédeket legyőzve nagyhatalommá tette az országot.
Azonban hiába igyekezett az ország nem fejlődött gyorsan, orosz jobbágyok milliói éltek
rabszolgákhoz hasonló elnyomásban.

8. A „FÉNY SZÁZADA”

A 18. század az értelem kiteljesedésének időszaka, amelyet felvilágosodásnak nevezünk. Lényege az

az új gondolkodásmód, amely a polgárság nézeteit tükrözte.

 Minden embert megilletnek az alapvető szabadságjogok

 Minden ember szabadnak születik
o mindenkinek joga van szabadon szólni (szólásszabadság)
o mindenkinek joga van szabadon gondolkodni
o a törvény előtt mindenki egyenlő
 Elvetették a születési előjogokat
 Nem fogadták el az uralkodók zsarnoki hatalmát
 A törvényhozást, a végrehajtó hatalmat és a bíráskodást szét kell választani

A királyok önkényes hatalmát alkotmánnyal akarták korlátozni. Az alkotmány a társadalom életét

meghatározó alaptörvény, amiben rögzítik az államszervezet felépítését, az állampolgárok jogait és
kötelességeit.

Franciaországban több tudós közreműködésével megszületett a 18. század fő műve, a Nagy

Enciklopédia. Tulajdonképpen egy hatalmas szótár, amely összefoglalta a felvilágosodás korának
ismereteit. Például a népfelség elve is ebben a műben található. Rousseau szerint a hatalom
valójában nem a koronát viselő királyoké, hanem a népé, aki átruházta ezt a hatalmat az uralkodókra.
Ha visszaélnek ezzel, akkor a népnek le kell taszítania őket a trónról.

Alapvetően a 18. század folyamán változások zajlottak a gazdaságban és a társadalomban is egyaránt.

A polgárság gazdaságilag megerősödött és szabadságjogokat követelt magának.

5
 9. AZ ÉSZAK-AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ

Az első angol telepesek a XVII. században jelentek meg Észak-Amerikában, de a 18. század közepére
már 13 angol gyarmat volt. Ezek élén egy angol helytartó állt, aki az anyaországgal tartotta a
kapcsolatot, de más jogai nem voltak. Anglia kincstára idő közben a háborúk miatt kiürült, így a
gyarmatokra kivetendő újabb adókkal akarták pótolni a hiányt. Az észak-amerikai telepesek azonban
kétségbe vonták az angolok jogát az adókivetésre. Sérelmezték, hogy jelentős angol haderőt
telepítettek a gyarmatokra, akiknek szállásáról és ellátásáról a gyarmatlakóknak kellett gondoskodni,
miközben szabadságuk is veszélyben forgott. Egyre több szó esett a gyarmatokon az anyaországtól
történő teljes elszakadásról, függetlenségről. Az angolok ezt látva, az új adók és vámok nagy részét
eltörölte, de a teára kivetett vámot fenntartotta. Emiatt amerikai telepesek Boston kikötőjében a
tengerbe szórták 3 angol hajó tearakományát. Ezt a „bostoni teadélutánt” további összetűzések
követték és 1775-ben kitört a 13 gyarmat függetlenségi háborúja. 1776. július 4-én Philadelphiában
kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, melynek megfogalmazója Thomas Jefferson volt.

Két nagy eszmekört fogalmaz meg:

1. Az emberi szabadságjogokhoz kapcsolódó eszmekör

o minden ember egyenlőnek születik
o minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, a szabadsághoz és a
boldogság kereséséhez
o
2. A függetlenségről, önálló államiságról szóló eszmekör

Az angolok, hogy nehéz helyzetbe hozzák a telepeseket tengeri blokáddal bénították meg a
kereskedelmet, így nem jutott el semmilyen utánpótlás a gyarmatokra. Az angolok fő ellenfelei a
franciák azonban nyíltan a gyarmatok mellé álltak, és anyagi, katonai segítségükkel a telepesek
főparancsnoka George Washington vezetésével hamarosan nyerésre álltak. Az angolok kénytelenek
voltak a tárgyalás mellett dönteni, 1783-ban a versailles-i békében Anglia elismerte a 13 volt
gyarmatának függetlenségét.

A függetlenné vált gyarmatok képviselői közös alkotmányt fogadtak el. Az alkotmány szétválasztotta
a hatalmi ágakat, létrejött a köztársaság. Élén az elnök áll, aki a végrehajtó hatalmat gyakorolja
(kormányzás). A törvényhozó hatalom birtokosa a kongresszus. A létrejött új állam neve: Amerikai
Egyesült Államok (USA) lett, az első elnök pedig G. Washington. Az emberi jogokat azonban az
indiánokra és a rabszolgákra nem terjesztették ki!

10. ÉLET A KORA ÚJKORBAN

A lakáskörülmények:

Gazdagok Szegények
a ház építőanyaga kő, tégla, átlátszó üvegablakok fa, tapasztott vagy döngölt föld
a házak mérete emeletes házak, több helyiséggel egy helyiségből állt
fűtés kezdetleges (kandallók, tűzhelyek) kezdetleges (kandallók, tűzhelyek)
illemhely nem volt nem volt
tisztaság poloskák, tetvek, bolhák poloskák, tetvek, bolhák

A városokban nem volt elég ivóvíz. Párizsban a Szajna vizét itták, Velencében a homokon átszűrt
esővizet. Londonban ugyan volt vízvezeték, de csak heti 3 alkalommal működött.

6
Ételek és italok

A királyok, főurak és főpapok asztalai roskadoztak az ételtől. Kanalat, villát és poharat is használtak,
bár lassan szoktak hozzá az újdonságokhoz. Csokoládéitalt, kávét és teát is fogyaszthattak. Az
emelkedő árak mellett egyre kevesebb asztalra jutott hús, egyre több lett a koldus és így a járványok
is gyorsan terjedtek.

Öltözködés

A szegények ünneplőruhája évszázadokig ugyanolyan formában megmaradt, kifejezte nemzetiségi

hovatartozásukat és jellemezte a vidéket, ahonnan származtak. A gazdagok ruházkodásának fő célja
az volt, hogy ruhadarabjaikkal kifejezzék társadalmi rangjukat és előkelőségüket. Rendkívül
kényelmetlen és természetellenesek voltak ezek a darabok. Ekkor terjedt el a szoros fűző, a
halcsontos szoknyák és a férfiaknál a rizsporos paróka.

A reneszánsz és a barokk művészete

A reneszánsz az ókori művészet értékeinek újjászületését jelentette. A 16. század elején még ez
uralta a művészeteket, ahol a legjelentősebb képzőművészeti alkotások Itáliában születtek. Angliában
sorra nyíltak a színházak is.

A katolikus megújuláshoz kapcsolódva új stílus született: a barokk. Hatalmas méretekkel és

pompával akarták lenyűgözni a hívőket (Szent Péter-bazilika) Később a barokk az egyháztól
függetlenül is terjedt, egyre több német-alföldi művész tűnt fel, akiknek képei a gazdag polgári
lakásokban találtak helyet.