10.

téma - A szocialista nevelés és oktatás jellemzői

A szerzetesrendek feloszlatása

 A hazug vádak alapján fogságba vetett és ártatlanul elítélt Mindszenty József bíboros
koncepciós pere nem törte meg az egyház ellenállását, ezért
 nemsokára megindult a kommunisták második nagy támadássorozata: 1950 július 7-től
háromezer szerzetest és szerzetesnővért bűnözőként internáltak.
 1950. augusztus 30-án Rákosi Mátyás államminiszter
 „békepapi megállapodást” kényszerített ki. Ez volt a bebörtönzött szerzetesek
kiszabadulásának ára.
 Az 1950. szeptember 7-én kelt 34. sz. törvényerejű rendelet – négy kivétellel – megvonta az
összes szerzetesrend működési engedélyét.
 Bár a bencések, a piaristák, a ferencesek és az iskolanővérek 40-40 fővel tovább
működhettek, de a több mint tízezer szerzetest eltiltottak hivatásától.

Az „ötvenes évek”

1. Óvodák
 a háború után óvodaépületek sokasága vált romhalmazzá
 a nők tömeges munkába állása miatt egyre inkább erősödött az igény az óvodai
rendszer kiépítésére
 1949ben a Vallás és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe kerültek az óvodák
 ettől kezdve rendszeresen foglalkoztak óvónők át- és továbbképzésével
 szakmai ismeretek átadásán túl erős ideológiai nevelés is folyt
 1953.  kisdedóvásról szóló tv. „az óvodáskorú gyermekeknek a szocialista
pedagógia célkitűzései szerint történő nevelése, gondozása és az általános iskolai
tanulmányok előkészítése”
2. Általános iskolák
 a kommunista párt úgy tekintett az iskolára, mint az engedelmes polgárok
nevelésének színterére
 a nevelést-oktatást is a pártérdekeknek megfelelően kellett szervezni; az oktatásügyi
pártpolitikai kérdés lett
 1946-van még egységes, alapvető nemzeti műveltségű oktatás átadása volt a cél,
önnevelésre és közösségi életre való képzés
 az 1950-es évekre a tanterv ettől már gyökeresen eltért:
 célja: az iskola tanulókat a Népköztársaság öntudatos, fegyelmezett állampolgáraivá,
a dolgozó nép hűséges fiává, a szocializmus építőjévé nevelje.
 „fegyelmezett állampolgár”  olyan alattvalói magatartás, amely megfelel a
monolitikus államhatalom, a diktatórikus parancsuralmi rendszer igényének
 ideológia: marxizmus-leninizmus
 határozattal sürgették 1950-ben, hogy tankönyvek, tantervek és tananyag sugározza
a marxizmus-leninizmus ideológiáját, valamint a „klerikalizmus” és a „burzsoá
ideológiák” elleni harcot
 új szocialista tanterv: teljesen átalakította a tanítandó tárgyak 1946-ban kialakított
belső rendjét, arányait, tartalmát
  mindegyik osztály tananyaga hatalmas méretűre bővült, jelentős tanulói
túlterheltséget okozva
 1950. márciusában az ifjúsági könyvtárak is átrendezésre, selejtezésre kerültek
 eltávolították a fiatalság látóköréből az egyházi vagy polgári gondolkodásra bíztató
könyveket
 az 1930-as években megjelenő polgári reformpedagógiák áramlatai egy csapásra
nemkívánatosnak minősültek; perifériára szorultak, illetve elnémították a
tradicionális pedagógiai gondolkodás jó néhány képviselőjét (pl.: Prohászka Lajos,
Karácsony Sándor)
 az iskola és a termelés szorosabb kapcsolatba került, kezdett megszűnni a munkás-
paraszt származású tanulók lemorzsolódása
 az 1952/53-mas tanév végére jelentősen nőtt az iskola megtartó képessége; de ez
csak az 50-es évek közepéig volt jelentős, majd a 60-as években növekedett ismét
 a vallásos világnézetet különösen veszélyesnek értékelte a minisztérium

3. Középiskolák
 a középiskolák hálózatának újjáépítése, fejlesztése is megoldásra váró problémaként
jelentkezett
 a gimnáziumok száma lassan emelkedett az 50-es évek elejéig
 legfőbb cél volt a középiskolákban és a felsőoktatásban tanulók fiatalok szociális
összetételének megváltoztatása; a munkás-paraszt osztály erőltetett beiskolázása,
mely kezdetben látványos eredményeket ért el
 1948-től 1955-ig a minisztérium szakérettségi tanfolyamokat szervezett 
középiskolákat nem végzett munkás- és parasztfiatalok lehetőséget kaptak, hogy két
tantárgyból érettségi vizsgát tegyenek, és e tantárgyaknak megfelelő irányban
továbbtanuljanak
 a szakérettségi tanfolyamok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket
 1949-ben minden középiskolát gimnáziummá szerveztek át; létrejött az általános
gimnáziumok humán és reál tagozata
 külön fiú- és leánygimnáziumok működtek, azonban lányok beiratkozhattak
fiúgimnáziumba is, ha lakóhelyükön csak az működött; így ezek lassan koedukálttá
váltak
 1949 őszétől az orosz idegen nyelv
 az általános gimnázium mellett megjelentek a szakgimnáziumok
o óvó- és tanítóképző helyett: pedagógiai gimnázium; 3 éves óvónő és 4 éves
tanítói képzés
o közgazdasági-, ipari- és mezőgazdasági gimnáziumok, majd technikumok
 új gimnáziumi tanterv, melynek célja a tanulók alkalmassá tétele a középiskolai
ismeretek alapján betölthető munkakörök ellátására, a marxista-leninista világnézet
szellemében
 az általános gimnáziumok nem feleltek meg az elvárásoknak; az aránytalan fejlesztés
következtében a gimnáziumot végzett diákok kis része tudott felsőoktatásba bejutni,
ezért el kellett fogadniuk, hogy többségüknek fizikai munkát kell majd végeznie
 „politechnikai nevelés”: a diákokat a termelése vonatkozó ismeretekkel látják el
4. Felsőoktatás, pedagógusképzés
 megnyitották az egyetemeket a paraszt és munkásosztály gyermekei előtt; az
egyetemisták 60%-át ebből a rétegből akarták verbuválni
 ehhez csökkentették a tananyag mennyiségét és színvonalát egyaránt; számos kiváló
professzort távolítottak el a katedráról
 1952. miniszteri tanács  a felvételizőket írásbeli és szóbeli vizsga köti; a szóbeli
vizsgán mérlegelték világnézetét, jellemét, társadalmi helyzetét, pszichológiai
alkalmasságát, testi adottságait
 figyeltek arra, hogy megfelelő legyen a hallgatók szociális összetétele és a nők
aránya; a tanulmányi szempont csak ezek után következett
 az értelmiségi szülők gyermekeinek jóval nehezebb volt bejutni az egyetemre;
hátrányos megkülönböztetésben részesítették őket
 az iskolai átformálások nyomán megnőtt az igény a szaktanárokra is, melyet a tanítók
átképzésével próbáltak orvosolni; 3 éves tanfolyam a nyári szünetekben, évközi
egyéni konzultáció, mellyel általános iskolai tanári oklevelet kaphattak a tanítók
 a polgári iskolai tanárképző főiskolát a pedagógiai főiskola váltotta fel
 középiskolai tanárok képzése ezen túl az egyetemi karok feladata volt
 1954-től a középiskolai és az általános iskolai tanárképzést is egyetemekre kívánták
tenni, a pedagógiai főiskolákat pedig fokozatosan megszüntették
 a politikai vezetés nem tűrt semmiféle „másképp gondolkodást”
 a fiatalság elégedetlen volt, mely tettlegességig fajuló akciókba torkolt
 az egyetemi és főiskolai hallgatók fontos szerepet játszottak az 1956-os
forradalomban
 az egyetemi ifjúság követelte Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését, a többpárti
választások kiírását, a szovjet csapatok kivonását, a beszolgáltatási rendszer
eltörlését stb.
 a forradalomban az ifjúság kezdeményező szerepet vállalt
 DISZ (Demokratikus Ifjúság szövetsége) még 1956 szeptemberében vitasorozatot
rendezett a köznevelésről
 az itt előadók sürgették a korábban megszüntetett lélektani, gyermeklélektani
kutatások folytatását, mely eretnek gondolatnak minősült akkor
 Mérei Ferenc, legnevesebb gyermeklélektan kutatót az 1956. október 1. és 6. között
megtartott pedagógiai konferencián rehabilitálták, pozícióját visszaadták
 Oktatásügyi Minisztérium 1956 november 2-i reformja: történelemkönyvek kivonása,
irodalom- és földrajz könyvek Szovjetunióra vonatkozó részeinek törlése, orosz nyelv
kötelező oktatásának megszüntetése, szabad vallásoktatás
 ezeket a reformokat a forradalom leverése után azonnal visszavonták
 1957-ben ismételten kinyilvánították a munkás- és parasztszármazású fiatalok
felsőoktatásba való bekerülését, melyet adminisztratív eszközökkel segítettek – 50%-
nak kellett lenni arányuknak
 próbálták „jobbítani” a szocialista iskolát; középiskolában ismét helyet kapott az ének
és a rajz, véget vetve az esztétikai nevelés elhanyagolásának
  1959-ben létrejöttek a felsőfokú tanítóképző intézetek, melyeket 1974-ben
tanítóképző főiskolává neveztek át, a pedagógiai főiskola pedig tanárképző főiskola
lett

1961-ben nagyszabású oktatási reformra került sor.

 az 50-es évek erőltetett beiskolázása az értelmiség pályákon túltermelést eredményezett,

ezáltal elhelyezkedési nehézségeket okozott
 a gimnáziumot végzettek 22-25%-a került csak egyetemre, viszont a többiek sem akartak
fizikai munkát végezni
 politechnizáció: az értelmiségi pályát végzettek fogadják el, hogy jövendő pályájuk nem
feltétlenül értelmiségi pálya lesz
 1958-ban vezették be a „gyakorlati foglalkozás” tantárgyat, melynek célja a munkavégzés
megszerettetése (lett volna)
 5+1-es oktatási modell: a gimnáziumi tanulók heti 5 napot iskolában töltenek, 1 napot
pedig ipari üzemben, fizikai munkát végezve
 az 1961-ben bevezetett új oktatási törvény azzal indokolta az 5+1-es modellt, hogy
szükségessé vált az iskola és az élet kapcsolatának szorosabb összefűzése
 nem volt eredményes, a tanulók gyakran tétlenek volt, csellengtek, lógtak
 1965-ben megszüntették az 5+1-es modellt, helyette tagozatos (nyelvi, ének-zenei,
természettudományos) osztályokat hoztak létre a gimnáziumokban
 1961-es tv. új iskolatípus  szakközépiskola: valamely szakmában képesítést ad, de
érettségivel zárul; feljogosít a továbbtanulás lehetőségére
 az 1965-ös törvény már hanyagolta a szakközépiskola jelentőségét, most a
szakmunkásképző került előtérbe
 tankötelezettség: 16 év (1961)
 az MSZMP 1962 novemberében megszüntette tanul ifjúság származás szerinti
megkülönböztetését, nagymértékben lecsökkent a paraszt- munkásosztály gyermekeinek
aránya az egyetemeken

A magyar iskolák rendszere 1961-ben

 az általános iskola a 60-as években vált általánosan elterjedték

 70-es évek: „bukásmentes” iskolára törekvés, a tanulók 95%-a elvégezte az általános iskolát
 a központilag ellenőrzött, centrális tantervekkel, uniformizált tankönyvekkel és módszerekkel
működő általános iskola nem volt sikeres; a fellendülés fázisai mindig megtorpantak
 az 1963-ban kiadott tanterv szerint:
o „Az általános iskola célja, hogy megalapozza a kommunista ember személyiségének
kialakítását:
o egységes, korszerű alapműveltség
o az oktató-nevelő munka céltudatosan fejlessze bennük a kommunista emberre
jellemző erkölcsi tulajdonságokat
o a tanulók szeressék a szocialista hazát és más országok népeit, becsüljék a munkát, a
dolgozó embereket, vegyenek részt a társadalmi érdekek megvalósításában
o hazánk öntudatos dolgozóivá, védelmezőivé váljanak
  az 1950-ös tanterv a szocialista emberről ír, az 1963-mas tantervben a kommunista
embereszmény a cél
 a 60-as évek második felében megfogalmazódott az igény a származásbeli hátrányok
csökkentésére, kompenzálására
 ezúttal az új oktatási terv kidolgozásában már szakemberek (pedagógusok,
társadalomkutatók) is részt vettek; de még mindig a pártpolitika volt a döntő, a párt
közvetlen hatalmi eszközökkel avatkozott vele az osztálytermi munkába
 1972. oktatáspolitikai párthatározat mégis tartalmazott néhány új szellemű elemet
o a tanulók túlterhelésének kiküszöbölése
o rugalmas keret-tanterv kidolgozása
o a tantárgyakban szereplő műveltségi tartalmak korszerűsítése
o ideológiai nevelés hatékonyságának növelése
 ez a határozat végül hosszútávon elősegítette a magyar iskolaügy modernizálását
 a 60-as évektől kezdve nagyobb teret kaptak a didaktikai kutatások; audiovizuális eszközök
programozott oktatás

Iskolakísérletek

 1969. Szentlőrinc, Gáspár László  4 fő tevékenységi forma

o tantás-tanulás
o termelés és gazdaság egysége
o közügyek intézése
o szabadidő-tevékenység
 gondot fordított arra, hogy az iskolában megszerzett műveltség egységes világképet jelentsen
 1971. Zsolnai József (Zsolnai-módszer)
o anyanyelvi-helyesejtési program
o nyelvi – irodalmi – kommunikációs nevelés
o a Zsolnai koncepció számos hazai iskolában talált követőkre

 1985. 1. tv.  sorra veszi a tanulók, a hallgatók, a pedagógusok és a szülők jogait és

kötelezettségeit, meghatározza az óvodák, az alapfokú, középfokú és felsőfokú intézményeit
 foglalkozik a felnőttoktatás kérdéseivel, az alapfokú művészetoktatással; iskola és környezet
hangsúlya, diákotthonok stb.
 a 80-as évek végére valóban megnőtt az iskolák önállósága, több helyen választottak
alternatív pedagógiákat

A rendszerváltás után köznevelés, közoktatás

 megkezdődhetett egy demokratikus jogállam iskolarendszerének kialakítása

 1990.01.24. tv. lelkiismereti-, vallásszabadság; „egyházak és más jogi személyek iskolákat és
egyéb oktatási-nevelési intézményeket állítsanak”
 a felekezeti iskolák többsége visszakerült egykori tulajdonosuk birtokába
 az intézmények hirtelen átadása több helyen bizonytalanságot, átgondolatlan lépéseket
eredményezett
 1993. új oktatási tv.5 éves kortól iskola előkészítő
 tankötelezettség: 16 év
 új középiskola típusok: 4, 6, 8, esetleg 9 osztályos gimnázium
 keretjellegű Nemzeti Alaptanterv szükségessége
 a tv. rendelkezik az egyházi-, alapítványi- és magániskolákról
 ugyanebben az évben felsőoktatási tv.
 a Nemzeti Alaptanterv szövegét 1995-ben fogadta el a minisztertanács
 a magyar iskolák összetétele jóval változatosabb képet mutatott, mint néhány évvel korábban