\documentclass[10pt, conference,a4paper]{ITKproc}

\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage{graphicx}
% correct bad hyphenation here

\hyphenation{pre-sence vi-su-alized si-mu-la-tions mo-le-cu-lar se-ve-ral cha-rac-

te-ris-tic CoNSEnsX}

\begin{document}
%
% paper title
% can use linebreaks \\ within to get better formatting as desired
\title{Feszültségosztó mérés - jegyzőkönyv}

\author{\IEEEauthorblockN{Attila CZIRÁKI}
\IEEEauthorblockA{
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs technológiai és Bionikai kar\\
50/a Práter utca, 1083 Budapest, Magyarország\\
\texttt{cziraki.attila.janos@hallgato.ppke.hu}}
}

% make the title area

\maketitle

\begin{abstract}
A feszültségosztó tétel alkalmazásával és a mérési alapfogalmak megértésével
foglalkozunk. A méréseket 2024.04.02-án végeztük el. Az NI ELVIS II+ laboratóriumi
műszerrel és az LTspice szimulációs szoftverrel dolgoztunk. A feladatok között
méréssel kapcsolatos pontossági és felbontási kérdéseket is alkalmaztunk. A
feszültségosztó tétel alkalmazását tényleges áramkörökben vizsgáltuk, majd a
látottakból következtetéseket vontunk le. Az NI Elvis II+ műszert és az LTspice
ingyenes szoftvert is használtuk a mérések során.
\end{abstract}
\begin{IEEEkeywords}
Feszültségosztó tétel, Mérési alapfogalmak, NI ELVIS II+, LTspice, Pontosság,
Felbontás
\end{IEEEkeywords}
\IEEEpeerreviewmaketitle

\section{A méréshez szükséges fizikai alapismeretek}

A mérés megkezdése előtt szükségünk volt néhány korábban tanult fizikai

törvényszerűség, illetve áramköri elem átismétlésére.

\subsection{Kirchoff I. törvénye - csomóponti törvény}

Az egy csomópontba befolyó áramok összege megegyezik a csomópontot elhagyó áramok

összegével. Matematikailag ezt a következőképpen fejezhetjük ki:

\begin{equation}
\sum_{k=1}^{n} I_k = 0
\end{equation}

ahol $I_k$ az $k$-edik áram a csomópontban, és $n$ a csomópontba befolyó vagy onnan
kifolyó áramok száma.

\subsection{Kirchoff II. törvénye - huroktörvény}

Zárt áramhurokban az elemi alkatrészeken eső feszültségek előjeles összege nulla.
Matematikailag ezt a következőképpen fejezhetjük ki:

\begin{equation}
\sum_{k=1}^{n} U_k = 0
\end{equation}

ahol $U_k$ az $k$-edik feszültség a hurokban, és $n$ a hurokban lévő elemek száma.

\subsection{Ohm törvénye egyenáramú hálózatban}

Egyenáramú áramkörben egy fogyasztón áthaladó áram erőssége egyenesen arányos a

fogyasztó két pontja között mért feszültséggel, $I \sim V$, valamint a fogyasztón
mért ellenállás egyenlő az ellenállás és az áramerősség hányadosával, $R = \frac{V}
{I}$.

\subsection{Feszültségosztó}

Egy négypólus, amelyet legegyszerűbb esetben két sorba kapcsolt ellenállás alkot.
Ha az osztóra feszültséget kapcsolunk, akkor az ellenállásokon átfolyó áram azokon
feszültségesést hoz létre. A két feszültség összege megegyezik a bemenő
feszültséggel. Az osztó kimeneti feszültségét pedig a két ellenállás bármelyikéről
levehetjük.

\subsection{A feszültségosztás törvénye}

Ha felrajzoljuk két ellenállás soros kapcsolatát, és Ohm törvényének segítségével

meghatározzuk a rajtuk átfolyó áram értékét, akkor a következő két egyenletet
kapjuk: $I = \frac{U_1}{R_1}$, $I = \frac{U_2}{R_2}$ ebből megkapjuk az $\frac{U_1}
{R_1} = \frac{U_2}{R_2}$ egyenlőséget, amelyből pedig az $\frac{U_1}{U_2} = \
frac{R_1}{R_2}$ képletet. Tehát soros kapcsolásban az egyes ellenállásokon fellépő
feszültségek úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellenállások értékei. Ez a
feszültségosztó tétel. \\

\section*{1. feladat: LTspice szimuláció}

Az első feladatban a jegyzőkönyvben megadott ábrát használtuk fel, hogy
létrehozzunk egy szimulációt az LTspice programban. Az LTspice egy ingyenes,
nagyteljesítményű, gyors és könnyen használható integrált áramkör-szimulációs
szoftver, amelyet a Linear Technology Corporation fejlesztett ki. A program
lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tervezzenek és analizáljanak analóg és
digitális áramköröket. A megadott ábrát létrehoztuk az LTspice-ban két ellenállás
egy földelés és egy feszültséggenerátor segítségével.

\section*{2. feladat: Ellenállások keresése}

A második feladatban két ellenállást kerestünk; a színkódok alapján megállapítottuk
az ellenállások értékét. Az elsőnél kék, szürke, fekete, fekete, barna volt a
színkód, ami 680 $\Omega$ jelent +-1% hibahatárral. A másodiknál barna, barna,
fekete, piros, barna színkódot olvastunk le, aminek a jelentése 11000 $\Omega$ +-1%
hibahatárral. Védő ellenállást először nehezen találtunk, mindegyik 100 $\Omega$
fölött volt, de végül találtunk egy 11 $\Omega$-st +-20%-al (ide írd be a
színkódot), ami a laborvezetőnk szerint megfelelt a feladatra. Ezután ezzel a 11 $\
Omega$ védőellenállással számoltunk. Az ellenállások színkódolása egy nemzetközileg
elfogadott módszer az értékek jelölésére anélkül, hogy számokat kellene olvasni
vagy írni rájuk.

\section*{3. feladat: Feszültségosztás számítása}

A harmadik feladatban az előzőleg meghatározott ellenállások alapján kiszámítottuk
a névleges feszültségosztást és a kimeneti feszültséget is⁶⁷. A feszültségosztó
képlet: $U_{\text{out}} = U_{\text{in}} \times \frac{R_2}{R_1 + R_2}$, ahol $U_{\
text{out}}$ a kimeneti feszültség, $U_{\text{in}}$ az input feszültség. \\

\section*{4. Feladat: Mérési és szimulációs eredmények összehasonlítása,

következtetések levonása belőle}

Ebben a feladatban a célunk, hogy összehasonlítsuk a mérési és szimulációs

eredményeket. Ez azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, hogy a mérési adatok mennyire
egyeznek meg a szimulációs adatokkal. Az összehasonlítás során segítségül vettük az
LTspice szoftverben, már előreállított kapcsolást és run program segítségével
futatok a megadott paraméterekkel. Mért eredmények alapján következtetéseket vonunk
le.

\section*{5. Feladat: A leolvasott érték maximális tűréshatárán belüli

engedélyezett eltérésével számítsa ki a feszültségosztási viszony maximális
eltérését, és a kimeneti feszültség maximális eltérését}

Ebben a feladatban a célunk, hogy kiszámítsuk a feszültségosztási viszony és a

kimeneti feszültség maximális eltérését a leolvasott érték maximális tűréshatárán
belül. Először kiszámítjuk a megadott ellenállások minimum és maximum értékeit.
Ezeket az értékeket felhasználva elvégezzük a szükséges számításokat. A számítások
során figyelembe vesszük a leolvasott érték maximális tűréshatárát, és
meghatározzuk, hogy a feszültségosztási viszony és a kimeneti feszültség mennyire
térhet el ettől az értéktől.

\section*{6. Feladat: Hasonlítsa össze a szimulációs és számítási eredményeket}

Megint felhasználtuk a LTspice programot, aminek előnye hogy gyorsan át lehet írni
az áramköri elemek értéleit, így gyorsan megtudtok mérni a szimuláció segítségével
az eredményeket. Mért értékek alapján következtetéseket vonunk le. \\

\section*{7. Feladat}

A NI Elvis eszköz segítségével megmértük az ellenállások értékét, és minden egyes

mérés a megengedett hibahatáron belül volt. Az ellenállások mérésekor fontos, hogy
a mérési eredmények pontosak és megbízhatóak legyenek, hogy az alkatrészek
megfelelően működjenek az elektronikus rendszerekben. Az NI Elvis lehetővé tett,
hogy egyszerűen pontos eredményekhez juthassunk. Mért értékek itt is lehetnek egy
táblázatban.

\section*{8. Feladat}

Ebben az esetben valós értékekkel dolgoztunk, amelyeket a mérési eredményekből

képletekkel tudtunk meg. A számított eredmények lehetnek képlet is! \\

\section*{9. feladat: Az áramkör összeállítása és az ellenállások elhelyezése}

Az ábrának megfelelően összeállítottuk a mérést, ahol az Elvis 5V és ground

csatlakozóit használtuk fel. Fontos volt, hogy az ellenállásokat gondosan a nekik
szánt helyre illesszük be az áramkörben. Az ellenállások helyes elhelyezése
kulcsfontosságú volt a mérési eredmények pontossága szempontjából, hiszen a rossz
elrendezés hibás méréseket eredményezhetett volna. Biztonság kedvéért megkértük a
laborvezetőt, hogy nézzen rá, megfelel-e az általunk összeállított mérés a
leírtaknak.

\section*{10. feladat: A tápfeszültség mérése}

Megmértük a 5V és ground csatlakozók közötti feszültséget, ami a tápegység belső
feszültségét jelentette. A mérés során felismertük, hogy a tápegység nem ideális
eszköz, mint ahogy semmi más sem egy mérés folyamán. Érdekes tapasztalat volt
számomra, hogy mennyire fontos minden eszközt külön-külön lemérni a biztos mérés
érdekében.

\section*{11. feladat: Tápfeszültség korrekciója és az eredmények értékelése}

A tápfeszültség mérés alapján korrigáltuk az eddigi számítások kimeneti

feszültségeit. Meghatároztuk, hogy a tápfeszültség eltérése mekkora relatív
eltérést jelent az eredményekben. Ez a felismerés segített abban, hogy jobban
megértsük a mérési eredményeket és a hozzájuk kapcsolódó számításokat.

\section*{12. feladat: Számítások ellenőrzése méréssel}

Ellenőriztük a számítások helyességét méréssel. Mért eredmény: Az elfogadható

eltérés kisebb volt, mint 1\%, ami azt jelentette, hogy a mért eredmények és a
számításaink közötti különbség minimális volt. Ennek következtében megerősödött
bennünk a bizalom a számítások pontosságában.

\section*{13. feladat: Eredmények összehasonlítása és értékelése}

A szimulációs eredmények ebben az esetben is megközelítették a mért

eredményeket. \\

\section{Második Kapcsolás és Számítások} \\

Az $R3$ ellenállást is bevetettük a mérés során. Az áramkörben két ellenállást

párhuzamosan kapcsoltunk össze, majd ezt a párhuzamos kapcsolatot sorosan kötöttük
az első ellenálláshoz. Meghatároztuk a párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredőjét,
hogy vissza tudjuk vezetni az előző összeállításra. Párhuzamos kapcsolás esetén az
eredő ellenállás reciprok értékét úgy számíthatjuk ki, hogy összeadjuk az összetevő
ellenállások reciprok értékeit:

\begin{equation}
\frac{1}{R_e} = \frac{1}{R_2} + \frac{1}{R_3}
\end{equation}

Ez alapján az eredő ellenállás értéke:

\begin{equation}
R_e = 9889.25 \, \Omega
\end{equation}

A eredő ellenállás alapján a feladat nem sokban különbözött az elsőtől így a

feladatok megoldása se tartogatott újdonságot a számunkra.

\begin{enumerate}
\item \textbf{Harmadik ellenállás kiválasztása és dekódolása}: Ebben a
feladatban egy harmadik ellenállást választottunk ki, és a színkódok alapján
dekódoltuk az értékét. Az ellenállás színkódjai segítségével meghatározhatjuk az
ellenállás értékét. (piros-piros-narancs-sárga) Az ellenállás színkódjai az
ellenállás értékének lényegi számjegyeit, a harmadik csík a szorzóértéket, a
negyedik pedig a tűrésszázalékot jelöli. Így az ellenállása érétke 22kohm $\pm$5\%.

\item \textbf{Feszültségosztási viszony és kimeneti feszültség számítása}:

Ebben a feladatban kiszámoltuk a feszültségosztási viszonyt és a kimeneti
feszültséget a második ábra alapján. A feszültségosztási viszonyt a bemeneti
feszültség és az ellenállások arányából számítottuk ki. A kimeneti feszültséget a
terhelési ellenálláson eső feszültségként határoztuk meg. Ezeket az eredményeket
összehasonlítottuk a LTspice szimuláció eredményeivel.

\item \textbf{Feszültségosztási viszony és kimeneti feszültség maximális

eltérésének számítása}: Ebben a feladatban kiszámoltuk a feszültségosztási viszony
és a kimeneti feszültség maximális eltérését. Az eltérések számításához figyelembe
vettük a feszültségosztási viszony és a kimeneti feszültség változását a terhelési
ellenállás változásával. Az eredményeket összehasonlítottuk a szimuláció
eredményeivel.

\item \textbf{A harmadik ellenállás valós értékének mérés}: Ebben a feladatban

megmértük a harmadik ellenállás valós értékét a NI ELVIS2+ digitális multiméterrel.
Az ellenállások értékét a hibahatáron belül mértük. A mért értékekkel elvégeztük a
számításokat, és összehasonlítottuk a szimuláció eredményeivel.

\item \textbf{A tápfeszültség belső feszültségének figyelembe vételével a valós

értékek korrigált számítása}: Ebben a feladatban korrigáltuk a számításokat a
tápfeszültség belső feszültségének figyelembe vételével. A korrigált értékeket
megmértük, és szerencsére azok az 1\% hibahatáron belül voltak. Az eredményeket
összehasonlítottuk a szimulációs eredményekkel.
\end{enumerate}

\section*{15. Feladat}

Elemzze a mérést befolyásoló tényezőket:

\begin{itemize}
\item Hogyan változik a rendszer, ha az alkalmazott feszültséggenerátor belső
ellenállása eltér a tervezett $50 \, \Omega$-tól? Fontos figyelembe venni a
gyakorlati feszültséggenerátorok paramétereit.

\item Hogyan befolyásolja a mért eredményt, ha az alkalmazott feszültségmérő

műszer belső ellenállása jelentősen kisebb lenne? Számoljon a gyakorlatban
alkalmazott feszültségmérő bemeneti ellenállásának értékével.
\end{itemize}

\section*{Megoldás}

Ha az alkalmazott védoellenállás nem $50 \, \Omega$-os, akkor észlelhetjük, hogy a

feszültséggenerátor által szolgáltatott feszültség a védoellenálláson mérve kisebb
lesz, mint vártuk. Ha az ellenállás kisebb lenne, akkor a feszültség növekedne. Az
ideális feszültségmérő szigetelésként működik, azaz ellenállása végtelen ohm. Ha a
műszer belső ellenállását csökkentjük, a mért feszültség is csökken, mivel az
alacsony belső ellenállás áramot vesz el a műszerből, így a kimeneti feszültség is
csökken.

\section*{16. FELADAT}

\subsection*{Feladat}

Végezzen méréseket a modellezett esetekben és rögzítse az eredményeket képletekben!

\begin{itemize}
\item Határozza meg képletekkel a kimeneti feszültség értékét a generátor
ellenállásának függvényében!

\item Írja le képletekben a kimeneti feszültség értékének a műszer bemeneti

ellenállásától való függését!
\end{itemize}

\subsection*{Megoldás}

Ha az alkalmazott feszültséggenerátor belső ellenállása eltér a tervezettől

valamely irányba, akkor az ellenállás változásával ellentétes irányban fog változni
a terhelés alatt mért kimeneti feszültség. Tehát, ha növeljük a belső ellenállást,
akkor csökken a kimeneti feszültség.

Az első képlet a következő:

\begin{equation*}
U_{\text{ki}} = U_{\text{be}} \times \frac{R_2}{R_1 + R_{\text{védo}} + R_{\
text{generator}}}
\end{equation*}

A második képlet a következő:

\begin{equation*}
U_{\text{ki}} = U_{\text{be}} \times \frac{R_2 \times R_{\text{műszer}}}{R_1 +
R_{\text{védo}} + \frac{R_2 \times R_{\text{műszer}}}{R_2 + R_{\text{műszer}}}}
\end{equation*}

\end{document}