Nazca-vonalak

(spanyolul Líneas de Nazca)

 Eredete
 Peru, Pampas de Jumana nevű fennsíkján fedezték fel a
gigantikus mértani alakzatokat, monumentális állatfigurákat.
 A Nazca-vonalak 1994 óta a Világörökség részét képzik
 A Nazca-vonalak kora megközelítőleg 2000 éves. A sivatagi
vörös kőzetbe száznál több alakzatot véstek be, köztük
közismert állatok és növények kontúrjait, geometriai
mintákat és egyenes vonalak sorozatát.
 A világ legnagyobb grafikai alkotása körülbelül 520
négyzetkilométernyi területen helyezkedik el Peruban, az
Andok és a Csendes-óceán között.
 Mivel a Nazca-vidéken kevés eső esik, a rajzok többsége
ugyanolyan jó állapotban van, mint mikor készült.
Jellemzőik
 A Nazca sivatagban található rajzok legfőbb
jellegzetessége, hogy az alakzatok csak a levegőből
kivehetőek.
 Az egyenes vonalak rendkívül egyenesek. A
korszerű eszközökkel végzett mérések alapján a
vonalakon az átlag eltérés csak 9 perc, azaz alig 1
méter kilométerenként. Ez az egyenesség azonban
egyszerű eszközökkel is elérhető, a földmérésben a
mérőállomások megjelenése előtt három darab
kitűzőrúddal megoldható volt.
 Az alakzatok növények leveleit és ágait, állat és
madárfigurákat ábrázolnak, olykor e két forma
elvont kombinációit. Ilyen például a bagolyfejű
emberalak, kígyócsőrű madár.

Készítőik
Egyes feltételezések szerint a Nazca
indiánok készítették őket, akik az
Inka Birodalom felemelkedése
előtti Peru egyes területeit lakták.
 Más feltételezések szerint a rajzok
jóval korábbiak, egy olyan kultúra
alkotása, amelynek nyomaira eddig
még nem bukkantak.
 A régészek jelenleg arra keresik a
választ, hogy a vonalak a Paracas-
kultúrához tartoznak-e, amely Kr. e.
800- 100 között virágzott a
régióban, s amely nagy hatással
volt az utána létrejött Nazca-
 Hogyan készültek?
 A rajzok mind ugyanolyan módon
készültek: a sivatag talajáról
felszedték a felszínt egyébként
vékony rétegben borító vörös-fekete
kavicsréteget, hogy feltáruljon az
alatta fekvő halványsárga kőzet. Ezt
kézzel végezhették, mégpedig oly
módon, hogy a felszedett kavicsokat
a vonal mellett felhalmozták.
Minden egyes kép tekintet nélkül
formájára, méretére és témájára,
egyetlen megszakítatlan vonalból
áll.
A vonalak fennmaradása
 A vonalak 1994 óta a világörökség részét képzik, de
több tényező is veszélyezteti a Nazca-vonalak
fennmaradását.
 Egyrészt felelőtlenül közlekedő turisták okozhatnak
károkat, másrészt a perui kormány sem tesz meg
mindent a megőrzés érdekében
 A közelben illegális aranybányák és a hivatalos
szeméttelepek is veszélyeztetik az ősi ábrákat.
 Alberto Urbano régész érte el, hogy a védett
övezetbe telepített szemétlerakóhoz tartozó,
kamionokat mérő mázsáló-állomást 15 kilométerrel
arrébb költöztessék .
 A pánamerikai autópálya is keresztülvág a fennsík
területén.
 Felfedezése
 Bár már a 16.-17. században is említették a
területet felfedező spanyolok, de az 1920-as
évekig jórészt ismeretlen maradt, míg Julio
C. Tello perui régész le nem írta formáikat. Az
alakzatokat viszont 1941-ig nem vetették
alaposabb vizsgálat alá.
 Feltételezések, elméletek
 Számos elmélet született az ábrák jelentéséről és készítésük céljáról,
ám valódi rendeltetésük máig megfejtetlen.
 A kutatók számára a rejtély, hogy ilyen tökéletesen kivitelezett óriási
rajzolatok a Nazca-fennsíkon hogy voltak képesek kivitelezni egy olyan
korszakban, amikor még nem voltak repüléshez alkalmas eszközök.
Maria Reiche német csillagász és régész az alábbi észrevételt teszi: „A
tervezők csakis a magasból tudták megállapítani művük tökéletességét,
előre kellett tervezniük és rajzolniuk kisebb méreteken.”
 Feltételezések, elméletek
 Van, aki szerint ősi országutak lettek volna. Ám ez nem valószínű, hiszen sokan
közülük egyszerűen véget érnek valamelyik hegy tetején, valamint a talaj sem
alkalmas közlekedésre. Ez az elképzelés egyébként is csak az egyenes vonalakra
lehetne magyarázat.
 A legáltalánosabban elfogadott hipotézis Paul Kosoktól származik, aki a figurákban
és vonalakban egyfajta csillagászati könyvet vélt felfedezni. Ezt a nézetet osztja
Maria Reiche is; szerinte a vonalak a csillagok és csillagképek helyzetét jelzik az év
különböző időszakaiban, és a vetés, aratás stb. idejének meghatározására
használták őket. Egyes madáralakzatok csőre például a nyári napforduló
napkeltéjének irányába mutat.
Feltételezések,

elméletek
A magyar Zelkó Zoltán feltételezése szerint a Nazca-
fennsík vonalhálózata a Titicaca-tó és környékének 1:16
arányú térképe. Szerinte a vonalhálózat a geodéziából
ismert háromszögeléssel készült (ahol 3 ismert pont
alapján állapítják meg egy 4. pont koordinátáit), csak itt
az irányokat jelölő vonalakat belevésték a földbe, azaz a
felszíni sötét köveket 0,3-3 méter szélességben, a kívánt
alakzatban félrerakták, így előbukkant a világos altalaj. A
vonalak közti állatábrázolások pedig a területen élő
törzsek totemállatai lehettek. Zelkó szerint a
vonalhálózat segítségével gyakoroltak azok, akik később
majd a birodalom ún. „távközlésében” dolgoztak. Ezt a
feltételezését a Titicaca-tó környéki romvárosokban
talált, keskeny „irányzónyílással” ellátott kőfülkékkel
támasztotta alá.

Feltételezések, elméletek
Egy elterjedt nézet szerint a Nazca-vonalak
azoknak a földönkívülieknek készültek, akik
az ábrákon megjelölt csillagképekben laktak.
 Egy újabb keletű elmélet szerint ezek az
önmagukba visszatérő hurkok
zarándokutakat jelképeztek. A Nazca-
indiánok szertartásaik alkalmával végig járták
az ábrát. Erre bizonyíték, hogy a vonalak
nem keresztezik egymást, minden figurális
ábra egyetlen vonalból áll, és a vonalak
kezdő és végpontjainál tűzrakások nyomait
találták meg.
Feltételezések, elméletek
 A hőlégballon-elmélet
 Az 520 négyzetkilométernyi területen a rajzok azonban évekig
ismeretlenek maradtak: azokat ugyanis teljesen csak a levegőből
lehet látni Vannak, akik az ábrázolásokban sok helyen felfedezni
vélnek hőlégballonra vagy sárkányrepülőre emlékeztető
alakzatokat.
 Sok vonal végén megfeketedett sziklákat körülzáró széles, kör
alakú égetőgödröket találtak, melyekben hőlégballonok
felszállóhelyeire következtetnek.
 A Nazca sírokból például olyan szövet került elő, amelynek
szövése finomabb a mai ejtőernyők alapanyagáénál, s erősebb,
mint amiből a hőlégballonokat készítik.
 Feltételezések, elméletek
 A hőlégballon-elmélet bebizonyítására irányuló kisérletek
 Julian Nott és Jim Woodman amerikai kutatók a gyakorlatban próbálták
bizonyítani a hőlégballon-teóriát, s építettek egy hőlégballont, a Condor I.-et,
aminek építéséhez csak olyan anyagokat használtak fel, amelyek a Nazcáknak is
rendelkezésükre álltak. A szerkezet szögletes ballonnal rendelkezett és
sajkaszerű kosarával fel tudott emelkedni a magasba. A ballon 350 méter
magasságba emelkedett, és 4,8 kilométert repült, mielőtt leszállt.
Köszönöm a
figyelmet !