Beres Atletika Eloadas PPT - 572f8d896e72f

Az atlétika elmélete és
gyakorlata
Dr. Béres Sándor
Eszterházy Károly Főiskola

TTK
Sporttudományi Intézet
Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az atlétikai szakág csoportok
Futó számok
Ugró számok
Dobó számok
Többpróba számok
Az atlétikai futószámok csoportosítása

Síkfutó számok
Vágta számok
Középtáv
Hosszútáv
Gátfutó számok
Rövid gátfutó számok
Hosszú gátfutó számok
Akadályfutás
Váltófutó számok
Gyaloglás
Olimpiai síkfutó számok

Rövidtávfutó számok
o100m
o200m
o400m
Középtávfutó számok
o800m
o1500m
Hosszútávfutó számok
o5000m
o10000m
oMaraton futás
Az olimpiai gát és akadályfutó számok
Rövid gát számok

o100m gát nőknek (10gát, gátmagasság 84cm)
o110m gát férfiaknak (10gát, gátmagasság 106cm)
A hosszú gát szám

o400m gát (férfiaknak 91cm, nőknek 76cm – 10gát)
Akadályfutó számok
o3000m akadály (magasság férfiaknak 91cm, nőknek 76cm, vizesárok)
Az olimpiai váltófutó számok

4x100m
4x400m
Nem olimpiai váltófutó számok

Svéd váltó (100m, 200m, 300m, 400m)
10x50m szemben felállással, kéz érintéssel
4x200m
4x800m
4x1500m
Az olimpiai gyalogló számok

20km
50km
Olimpiai ugró számok

Távolba ugrások
otávolugrás
ohármasugrás
Magasba ugrások
omagasugrás
orúdugrás
Nem olimpiai ugró számok

oHelyből távolugrás
oHelyből magasugrás
Az olimpiai dobó számok

Gerelyhajítás
Súlylökés
Diszkoszvetés
Kalapácsvetés
Nem olimpiai dobó számok

oNehéz kalapács vetés
oNehéz súlylökés
Összetett versenyszámok
Tízpróba (férfi)
o 1.nap: 100m, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400m

o 2.nap: 110m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500m
Hétpróba (női)
o1.nap: 100m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m

o2.nap: távolugrás, gerelyhajítás, 800 m
Nemzetközi fedettpályás versenyszámok
Futószámok
o60 m Ugrószámok
o400 m oTávolugrás
o800 m oHármasugrás
o1500 m oMagasugrás
o3000 m oRúdugrás
o60 m gát
o4 × 400 m váltó
Összetett
versenyszámok
oHétpróba
Rajtok
Futószámok – rajtok fajtái

Állórajtok:
1. Elől lévő lábbal
2. Hátul lévő lábbal
Féltérdelő rajt
Térdelő rajt rajtgépből:

1. Szűk támlahelyzet
2. Normál támlahelyzet
3. Tág támlahelyzet
Futószámok – rajtok - állórajtok

A hátul lévő lábbal történő rajt
Kiinduló helyzet: 1,5 lábfej távolságban, harántterpeszállásban

kell elhelyezni a lábakat. A tömeg az elöl lévő lábon van, a törzs
előre dől, a fej szintén előre néz. Az elől lévő lábbal ellentétes kar
van elől. Az a láb legyen hátul, amelyik az induláskor a
természetes mozgást biztosítja. Induláskor a hátul lévő láb
előrelép, és az elöl lévő láb térd- és bokaízületének erőteljes
nyújtásával indul a futásba a futó.
Az elöl lévő lábbal történő rajt
Kiinduló helyzet: 1-1,5 lábfej távolságban, harántterpeszállásban.

Az elől lévő lábbal azonos kar van elől. Súly a hátul lévő lábon
van 70%-ban. A kilépés az elől lévő lábbal történik. Az általános
iskolában a lányok használják ezt az indulási formát ösztönösen.
Versenyhelyzetben akkor alkalmazzák ezt a rajtot, amikor
tömegrajt során a jobb pozíció megszerzése a cél.
Futószámok – rajtok – féltérdelő rajt
A karon és a lábakon a
testsúly egyenletesen
oszlik el, azonban vannak
sprinterek, akik jobban
terhelik a kart. Ez a
megoldás főleg a nagy
láberővel, vagy rövidebb
lábakkal rendelkezőkre
jellemző. Az ő esetükben
a súly eloszlása 60% a
kézen, 40% a lábakon. A
lábak esetén mindig az
elöl lévő láb viseli a
nagyobb terhet.
Futószámok – rajtok - térdelőrajtok

Futószámok – rajtok - térdelőrajtok
Szűk támlaállás
Normál támla állás
Tág támla állás

Futószámok – rajtok – alapvető szabályok
A rajtok jelre történnek. A jel lehet:

1. Taps
2. Csapófa
3. Rajtpisztoly
Az idő mérése történhet:

1. Kézi méréssel
2. Gépi méréssel (fotócella, célfotó,
számítógépes szoftverrel)
Futószámok
Rövidtávfutás
Futószámok – a rövidtáv szakaszai

1. rajt
2. gyorsítás szakasza
3. távközi futás szakasza
(max. v. állandó sebesség
szakasza)
4. célba érkezés
előkészítésének
szakasza
(csökkenő sebesség
szakasza)
5. célba érkezés szakasza

6. lassítás
A gyorsaság megjelenési formái a 100 m-

es síkfutás során
reakciógyorsaság;
mozdulatgyorsaság;
felgyorsulási képesség;
lokomotorikus (haladási) gyorsaság;
gyorsasági állóképesség.

Vágtázók sebességének alakulása a 100 m-es síkfutás során

A lépéshosszak alakulása a 100 m-es síkfutás során
A lépésfrekvencia alakulása a 100 m-es síkfutás során

A stopper használata
• Rajt esetén az hüvelykujj nyomódjon jobb
gombra (start)
• Az összecsapódó tenyér, vagy a pisztoly
füstjének megjelenésekor nyomjuk meg a
gombot
• Célba érkezés előtt, ha egy futót nézünk
nyomódjon a jobb gombra (stop), ha többet a
bal gombra a hüvelykujj (lap/split)
• Memóriás óránál több beérkezés esetén a bal
gomb lenyomásaival rögzíthető az idő (annak
memóriából visszanézése)
• Ha nem memóriás, akkor csak 2 futót lehet
mérni (jobb g. indít, bal g. első futó, jobb g.
második futó.
• Célba érkezéskor a mell síkja számít
• Kb. a célba érkezés előtt 70cm-re lévő futó
esetén fokozzuk a nyomást a gombon
Közép és hosszútávfutás
Futószámok – közép és hosszútávfutás

A futótechnikát a
gazdaságosság
követelménye határozza
meg. A fő feladat: minél
nagyobb haladási
sebességet fenntartani,
minél kisebb
energiaráfordítással. A
lehetséges haladási
sebesség, a versenyző
felkészültsége mellett, a
versenytáv hosszától függ.
Az élvonalbeli középtávfutók
sebessége közel 8 m/s (800
m), amíg a maratoni futók
hozzávetőleg átlagosan 5–6
m/s-os sebességgel
haladnak.

A gazdaságos futómozgás
• az ellépésnél csak azoknak az izomcsoportoknak szabad működniük, amelyek az

ellépés hatékonyságát valóban segítik;
• a repülőfázisban a test tömegközéppontja csak minimális mértékben emelkedhet;
• a repülőfázisban az ellépésben résztvevő izomcsoportoknak teljesen el kell lazulniuk;
• a talajfogásnak simának, zökkenőmentesnek, az átgördülésnek folyamatosnak kell
lennie;
• a légzésnek mélységében és ritmusában olyannak kell lennie, amely maximális tüdő-
ventillációt eredményez.
A középtávfutók kétféle talajfogási technikát használhatnak,

függően a sebességtől:
• lábujjhegyen, vagy a talp elülső-külső részével talajt

fogók;
• sarokkal talajt fogók.
Futószámok – futóiskola
A futóiskola alapgyakorlatai:
• Dzsogg
• Szkipp (magas térdemelés)
• Magasarokemelés
• Fokozófutás
• Repűlőfutás
Az egyes gyakorlatok sebessége, ritmizálása, frekvenciájának

variálásával igen változatos módon alakítható a futás
technikáját kialakító, javító futóiskolai gyakorlatsor.
Váltófutások
Futószámok – váltófutások célja

 A kezdő ember számára szükséges a kiváló
rajkészség elsajátítása;
 magas szintű futógyorsaság kialakítása;
 komoly pszichikai felkészülést igényel a nagy
idegi koncentráltság és sebesség fokozása
mellett a bot átadása, átvétele, és a váltóhatár
figyelése;
 a váltótagok számára nagy összehangoltság
szükséges, a sebességtörés nélküli váltások
végrehajtásához.
Futószámok – váltófutások – alsó váltás

Az alsó váltás esetén az átadó alulról
felfelé irányuló mozdulattal, nyújtott
karral adja át a botot, az átvevő
rézsútosan hátranyújtott, hátra felé
néző tenyerébe. Az átvevő kéz ujjai
zártak, a hüvelykujj távol van a többitől,
a mutató és hüvelykujj egy fordított V
alakot formázva, melybe a bot
biztonsággal belehelyezhető,
belelendíthető. Az átadónak ügyelnie
kell arra, hogy a botot ne „szúrja” a
társa tenyere felé, hanem alulról felfelé,
nyújtott, vagy enyhén hajlított karral
lendítse. Csak így érhető el a
legnagyobb biztonsággal a helyes
botátvétel.
Futószámok – váltófutások – felső váltás

A botot kapó társ fokozottan figyel arra, hogy a hátra, közel vízszintesig
nyújtott karja a teljes sebességű futás közben se térjen ki jobbra, vagy
balra. Próbálja meg azt a lehető legjobban rögzíteni, hogy biztos átadási
pontot nyújtson a botot átadó társának. Ezt a folyamatot gyakorolni kell.
Futószámok – váltófutások – kétkezes váltás

Előnye
1. A legegyszerűbb, a legkönnyebben elsajátítható és alkalmazható váltási technika. E váltási
formánál mindegyik váltás egyformán történik, ezért nem igényel különösebben összeszokott
váltó párokat. Kevés gyakorlással már egészen jó eredményt lehet elérni. A kezdő futók,
valamint az iskolai testnevelési órákon kevésbé összeszokott váltótagok többnyire ezt
alkalmazzák.
2. A váltóbot átvétele biztonságosabb, mivel mindig a jobb kézzel történik és a közvetlen átvételnél
a botnak a nagyobbik fele szabadon van.
Hátránya
3. Minden váltásnál a váltóbotot bal kézben vivő átadónak, az átvevő jobb oldalára kell futni, hogy
a jobb kezébe adhassa át a botot, amely út többletet, és ezáltal időveszteséget jelent
Futószámok – váltófutások – egykezes váltás

Előnye
1. A váltás után a váltóbotot nem kell egyik kézből átvenni a másikba, ezért a futás
ritmusa kisebb mértékben törik meg, a bot elejtése ritkább és a sebességcsökkenés
is kevesebb.
2. A váltóbot útja egyenesebb és rövidebb, mivel a kanyarfutók, akik a jobb kezükben
viszik a botot, a futópálya belső szélén futnak. Ezáltal rövidebb utat tesznek meg.
3. Az egyenesben futók számára előnyt jelent a futósáv külső szélén történő felállás,
mert a váltóbotot balra-hátra fordulva várják, és így jól láthatják a kanyarban futó
társukat.
Hátránya
4. E technika hátránya lehet az úgynevezett „bot elfogyás”. Mivel a váltás után nem
veszik át a váltóbotot az egyik kézből a másikba, ezért a négy futó közvetlenül
egymásután fogja meg a botot. Abban az esetben, ha a bot megfogása nem közel,
ráfogással, hanem egymás melletti fogással történik, előfordulhat, hogy az utolsó
váltótagnak már nem jut váltóbotból.
5. Másik hátránya lehet, hogy a csapattagok nem variálhatóak szabadon. A gyakorlás
során mindenkinek megvan a saját posztja és az annak megfelelő helyre áll,
továbbá a posztra jellemző kézzel veszi át és adja át a botot.
Futószámok – váltófutások – egy és kétkezes

váltás
Futószámok – váltófutások
A váltó eredményességét meghatározó
tényezők
Sztipics szerint (1999), ha a váltó végső eredményességének
összetevőit elemezzük, a következő fontossági sorrendet lehet
felállítani:
1. 100 m-es egyéni futóteljesítmény;

2. a pontos indulás képessége;
3. magas szintű gyorsasági állóképesség 125 m-ig;
4. jó kanyarfutó technika;
5. stabil gyorsulási képesség módosított rajthelyzetből;
6. megbízható botátadási és -átvételi technika;
7. az indulási jel helyének pontos megállapítása.
Futószámok – váltófutások rajtja

A váltófutás első embere a futás
távjának megfelelően álló, vagy térdelő
rajttal indul. A 4 × 100, 200 és 400 m-
es váltófutás esetén az első ember
térdelőrajttal, 4 × 800 és 4 × 1500 m
esetén állórajttal indul.
A futó, a térdelőrajtnál, a kétkezes

váltásnál a bal, egykezes váltásnál a
jobb kezében tartja a váltóbotot. A
hüvelyk-, a mutató-, és a középső ujj a
rajtvonal mögött támaszkodik. A
gyűrűs-, és a kisujj, a váltóbot végét
fogja. A rajtolás pillanatában, amikor a
kezek elszakadnak a talajtól, a többi ujj
ráfog a botra
Futószámok – váltófutások – váltás 400m

A rajt térdelőrajttal történik és speciálisan kimért rajtelőnnyel, mely különbözik a 200 m-es
síkfutáshoz kimért rajtelőnyöktől. Az első futó saját sávjában futja végig a távját és a második
váltótagnak kell bevágnia, miután a botot átvette, majd 100 m-t még saját sávjában megtett a
teljes 1600 m-es táv 500 m-énél az imént leírtaknak megfelelően.
A második váltás már a

célvonalnál, attól előre és
hátra 10 m-rel kimért 20
m-es váltózónában
történik. A harmadik
váltótagokat a
versenybírók egymás
mögé állítják abban a
sorrendben, amelyben a
célegyenesre forduló
utolsó kanyarban
megjelentek a botot hozó
csapattagok.
Futószámok – váltófutások – a váltó

összeállításának szempontjai
1. Az első váltótag lehetőség szerint a legjobb rajtolási tulajdonságokkal
rendelkező ember legyen, továbbá jó kanyarfutónak kell lennie. Ideális
esetben az első ember nem túl magas és rendkívül robbanékony. Az első embernek a bot
szabályos átadásáig (elő-, vagy túlváltás elkerülésére figyelve) hozzávetőleg 91–109 m-t kell
futnia.
2. A második váltótag futja az ún. „hosszú egyenest”. Az elnevezés találó,
hiszen ő futja a leghosszabb távot, akár 129 m-t is a bot átadásig. Ez
egyben kiváló gyorsasági állóképességi szintet is feltételez. A második futónak, mivel a
leghosszabb távot futja, a leggyorsabb váltótagnak kell lennie. Figyelembe kell venni
azonban azt is, hogy a második és a harmadik váltótag kétszer vált, ezért nekik kettőjüknek
kell a legbiztosabb hozó, és kapó bot átadó technikával rendelkezniük.
3. A harmadik váltótag a „túlsó” kanyart futja, ebből következően jó
kanyarfutónak kell lennie. Ideális esetben alacsonyabb emberről van szó, akinek
nincsenek „túl hosszú” lábai, hiszen a centrifugális erő hatására kanyarban a több talajfogás
kedvezőbb a kisodródás elkerülésére. A harmadik tag 102–129 m-t futhat attól függően, hogy
hova áll és hol kapja meg a botot.
4. A negyedik váltótag a befutó. A befutó természetesen amellett, hogy jó sprinter,
nagyon jó pszichés tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen. Igaz, 100 m-en már nagyon
nehéz egy rontás után „újítani”, ugyanakkor egy közel azonos állás esetén, azonos fizikai
képességekkel rendelkező futók esetén eldöntheti a versenyt a futók lelki beállítódása,
küzdőképessége.
Távolugrás
Ugrószámok – távolugrás - technikája

A távolugrás célja a lehető legnagyobb távolság ugrása egy lábról a szabályok adta
lehetőségeken belül. Az ugrók az ugrás végrehajtására meghatározott hosszúságú
nekifutás után az elugrógerendáról ugranak el és a homokkal teli ugrógödörben fognak
talajt. Az ugrók elugrás után a repülés során olyan mozgásokat végeznek, mellyel
biztosíthatják a lehető legkedvezőbb talajfogást. A távolság mérése ugyanis a
homokban hagyott legutolsó nyomtól történik az elugródeszka homok felőli éléhez. A
talajfogás történhet egy vagy két lábbal, esetleg oldalra. A távolugrás eredményessége
elsősorban a nekifutás sebességén múlik.
Ugrószámok – távolugrás - szakaszai

Nekifutás vagy lendületszerzés
1. a lendületszerzés megkezdése;
2. a nekifutási sebesség kialakítása;
3. az elugrás előkészítése.
Elugrás
az ugróláb munkája, a kitámasztás ;
1. az ízületek behajlásának szakasza;
2. az ízületek kinyúlásának szakasza, vagy elrugaszkodás;
a lendítést végző végtagok munkája;
1. a lendítés gyorsuló szakasza;
2. a lendítés lassuló szakasza.
Légmunka
az előreforgás megakadályozása, vagy lassítása;
a talajfogás, illetve a talajra érés előkészítése.
Talajfogás
Ugrószámok – távolugrás – technikája

nekifutás megkezdése
A nekifutásnak egyenletesen
gyorsulónak kell lennie, az
ugrónak a végére kell elérnie
az optimális sebességet.
Fontos, hogy az ugrógerendát
pontosan érje el az ugró.
Nekifutását az ugró
megkezdheti:
1. nyugalmi (álló) helyzetből;

2. előzetes mozgásból.

nekifutás, sebesség kialakítása
A nekifutás végére optimális sebességet kell elérnie. Az optimális sebesség az élvonalbeli
ugrók esetén a maximális sebességet jelenti, képzetlenebb ugrók esetén pedig azt a
sebességet, amiből a legnagyobb távolságot tudják elérni anélkül, hogy az elugrás során
berogyna a lábuk. Az optimális nekifutási végsebesség kialakításának alapvető
követelménye, hogy az ugró tömegközéppontja minél magasabb pályán mozogjon. Ezt a
magasabb pályát a következő mozdulatok segítségével tudja biztosítani a távolugró:
nekifutás közben közelebb van a törzs a függőleges helyzethez, mint

vágtafutásnál;
a térdek magasabbra lendülnek fel, mint vágtafutásnál;
a lépések valamivel rövidebbek, mint a vágtafutóknál.

nekifutás, elugrás előkészítése
 Az utolsó három lépés során az ugró előkészül az ugrásra. Ebben a szakaszban már
megkezdődik a tömegközéppont pályájára állítása.
 Az utolsó három lépés során tömegközéppont süllyesztés jön létre. A tömegközéppont
süllyesztés nagysága távolugrásnál kb. 8–10 cm. Célja a tömegközéppont pályára állítása
már az előkészítő szakaszban
 A lépésszerkezet megváltozása a legkifejezettebb a távolugrásnál, ugyanis itt a
leghosszabb az utolsó előtti lépés, ami szoros összefüggésben van az előzőekben említett
tömegközéppont süllyesztéssel.
 A sok ezer mérési adat tanúsága szerint az utolsó három lépés – az elugró-gerendától
visszaszámlálva – több mint 90%-ban az N–H–R szerkezeti beosztást követi.
Ugrószámok – távolugrás – technikája -

az elugrás
 Az ugró a nekifutás által szerzett mozgási energiát az elugrás során használja fel és
egészíti ki annak érdekében, hogy a tömegközéppontját az előkészítés segítségével olyan
pályára irányítsa, mely a legnagyobb eredmény elérését teszi lehetővé.

légmunka
A légmunkák célja tehát a repülés közbeni forgási impulzusok szabályozásával az
egyensúly tartása és a legkedvezőbb talajfogási feltételek biztosítása. E cél érdekében
az ugrók a levegőben különféle mozgásokat végeznek. Fő cél az előreforgás
megakadályozása.
guggoló technika lépő technika homorító technika
1,5 olló technika 2,5 olló technika


talajfogás
A talajfogás eredményessége függ az ugrás során létrejött forgások nagyságától és az
alkalmazott légmunka technikától. Ha a test előreható forgatónyomatéka túl nagy, azaz
nehéz szabályozni, akkor a lábak kényszerűen lebillennek, így nincs mód a
tömegközéppont pályájának megfelelő kihasználására.

talajfogás
Beleguggoló technika (a)
Ennél a technikai végrehajtásnál a sarkak
már elérték a homokot, az ugró térdben erősen
behajlítja a lábát, karjával energikus lendítést végez
előre, így guggoló helyzeten keresztül halad tovább
az ugrás addigi irányába.
A kiüléses technika (b)

Az ugró már a repülés során kismértékben
balra vagy jobbra dől. A talajfogás pillanatában lábát
megemeli, és a talajfogás után nem az alátámasztási
ponton keresztül halad előre, hanem valamelyik
oldalra kiül a sarka által.
A becsúszó technika (c)

Az ugrók arra törekednek, hogy lábukat
minél hosszabb ideig maguk előtt felemelve tartsák,
vagy egy második ütemben újra emeljék azt. A sarkak
talajfogásakor a lábak előre felfelé mozogjanak
kirúgva az előttük lévő homokot. Egyesek
előrenyomják, kissé megemelve, míg mások a homok
felszínén előrecsúsztatják lábaikat. Így végül a nagy
farizomra érkeznek. hagyott nyom mellé.
Ugrószámok – távolugrás - szabályai
 Az elugrás helyét a nekifutó és a leérkezőhely szintjében elhelyezett gerendával kell jelölni. A gerenda
leérkezőhely felé eső széle az elugróvonal. Közvetlenül az elugróvonal után plasztilin (gyurma)
jelzőbetétet kell elhelyezni a bírók munkájának segítése céljából.
 Az elugróvonal és a leérkezőhely távolabbi vége között legalább 10 m távolságnak kell lenni.
 Az elugróvonalat a leérkezőhely szélétől 1 m és 3 m között kell elhelyezni.
 A fából vagy más alkalmas merev anyagból (amelyen a szöges cipő meg tud kapaszkodni, nem csúszik
el rajta) készült téglalap keresztmetszetű gerendának 1,21–1,22 m hosszúnak, 20 cm (± 2 mm)
szélesnek és legfeljebb 10 cm vastagnak kell lennie. A gerendát fehérre kell festeni.
 Plasztilin jelzőbetét. Az elugrógerenda leérkezőhely felöli szélén egy merev, 10 cm széles (± 2 mm), 1,22
± 0,01m hosszú, fából vagy más alkalmas anyagból készült betétet kell a talajba süllyeszteni úgy, hogy a
felszíne 7 mm-rel (± 1 mm) emelkedjen az elugrógerenda fölé. A betét a gerendától elütő színű, és ha
lehetséges, a plasztilin egy harmadik színű legyen.
Ugrószámok – távolugrás - szabályai

Hibás kísérlet, ha a versenyző
 (a) az elugrásnál az elugróvonalon túl érinti a talajt testének bármely

részével, akár ugrás nélküli nekifutásnál, akár az ugrás folyamán;
 (b) az elugrógerenda valamelyik oldalán kívül ugrik el az elugróvonal
meghosszabbításán túl vagy azon innen;
 (c) az elugróvonal és a leérkezőhely között érinti a talajt;
 (d) a szabadátfordulás (szaltó) bármilyen formáját alkalmazza, akár a
nekifutás, akár az ugrás során;
 (e) a talajfogás során a leérkezőhelyen kívül érinti a talajt közelebb az
elugróvonalhoz, mint az ugrás által a homokban előidézett ahhoz
legközelebbi nyom;
 (f) lábbal történő első érintkezése az ugrógödrön kívüli talajjal a
leérkezőhely elhagyásakor közelebb van az elugróvonalhoz, mint az
ugrás által a homokban előidézett ahhoz legközelebbi nyom, beleértve
bármely nyomot, amelyet a leérkezéskor egyensúlyozás közben
hagyott, és amely teljes egészében belül van a gödrön, de közelebb az
elugróvonalhoz, mint a leérkezéskor hagyott első nyom.
Ugrószámok – távolugrás – oktatása
A távolugrás oktatásának előfeltételei
a mozgatórendszer készenléti állapota

a tanuló értelmi szintje a feladatok
megértéséhez
a tanulók koordinációs szintje a
technika elsajátításához
Ugrószámok – távolugrás – oktatása

A távolugrás oktatásához szükséges
legfontosabb képességek
gyorsaság
erő
gyorserő
gyorskoordináció
egyensúlyérzék
térbeli tájékozódás
ritmusérzék
ugró állóképesség
Ugrószámok – távolugrás – lépő távolugrás

oktatása
1. A lépő helyzet kialakítása széles harántterpeszállásban, karok
helyzetének felvétele
2. Szökdelő iskola, lépésenkénti elugrások lépő helyzet megtartással
3. Homokgödörbe (emelt helyről) ugrás elugró lábról, lendítő láb
vízszintes helyzetben való megtartásával érkezéskor (térd 90fok)
4. Homokgödörbe (emelt helyről) ugrás lépő helyzetben hagyott lábbal
érkezés fél-térdelő helyzetben, megtartott törzzsel és lendítő
karokkal
5. Ugrás homokgödörbe lépő helyzet megtartással, majd karok előre
lendítése mellett lábak összezárása, beleguggoló talajfogás
6. Nekifutás kimérése és iskolázása
7. Ugrások rövid nekifutásból
8. Ugrások teljes nekifutásból lépő légmunka technikával
Magasugrás
Ugrószámok – magasugrás
A magasugrásról általában
A magasugrás célja, hogy az ugró

bizonyos hosszúságú, formájú és
végsebességű nekifutás után, egy
lábról elugorva, majd különböző
légmunkákat alkalmazva a lehető
legnagyobb magasságot teljesítse. A
talajra érkezés (amely legtöbb esetben
szivacsbála, de oktatás során lehet
homok is) célja a sérülések elkerülése.
A magasugrás eredményessége több
tényező együttes alakulásán múlik.
Ugrószámok – magasugrás
A magasugrás „fajtáit” a jellegzetes légmunka technikák alapján
különböztethetjük meg. Az 1968-as mexikói olimpián Dick Fosbury
forradalmasította a magasugrás légmunka technikáját, azóta nem
találkozunk más ugrási formákkal a magasugrás-versenyeken. Ezért a
technikai leírás során elsősorban a Fosbury flop technikával
foglalkozunk. A többi légmunka technikát, csak felsoroljuk, ill.
kiemeljük főbb jellegzetességeiket.
1. Átlépő
2. Ollózó
3. Guruló
4. Hasmánt
5. Flop
Ugrószámok – magasugrás – átlépő

légmunka
A legegyszerűbb, legkönnyebben elsajátítható
technika, az erők felhasználása szempontjából
gazdaságtalan, ezért csak a kezdők
felkészítésénél, olykor bemelegítő
gyakorlatként alkalmazzák.
a) Nekifutás a lendítőláb oldaláról, hegyes

szögből, egyenes vonal mentén, a
felugrás előtti lépések felgyorsításával;
b) lendítés megközelítően nyújtott lábbal;
c) felugrás a léctől távolabbi lábról;
d) repülés a léc felett ülőhelyzetben,
lábcsere;
e) talajra érkezés a lendítő lábra, boka és
térd utánaengedéssel történik.
Ugrószámok – magasugrás – ollózó

légmunka
Ma már csak nagyon ritkán

alkalmazott magasugró-technika.
Hasonlít a lépő magasugráshoz a
nekifutása és felugrása, a
különbség a légmunkában van. A
csípő léc feletti áthaladása után az
elugróláb lefelé, a lendítőláb pedig
felfelé mozog. A talajra érkezés az
ugrólábra történik.
Ugrószámok – magasugrás – guruló

légmunka
a) Nekifutás az ugróláb oldaláról,
lendítés nyújtott lábbal a léc fölé,
felugrás a léchez közelebbi lábról;
b) A léc fölött a törzs helyzete
megközelítően függőleges, majd a
lendítőláb hátraemelésével, az
ugróláb felhúzásával 90°-os
fordulat a nekifutás irányába;
c) Talajra érkezés az enyhén hajlított
ugrólábra és kétkéz támaszra.
Ugrószámok – magasugrás – hasmánt

légmunka
a) Nekifutás az elrugaszkodó láb
oldaláról, felugrás a léchez közelebbi
lábról. A léc felett először a nyújtott
lendítőláb, majd a lazán nyújtott test
kerül át.
b) A léc felett a hosszúsági tengely
körüli forgás kifejezett, melyet a
térdben felhúzott elugrólábnak kifelé
forgatása segít („lefordulás a lécről”).
c) A talajfogás a lendítőláb oldalára és a
vele megegyező karon való
folyamatos átgördüléssel történik.
Ugrószámok – magasugrás – hasmánt

légmunka
Az egyes magasugró technikák
megegyeznek abban, hogy a nekifutás
pályája egyenes, ahogy azt korábban
említettük. Kivétel ez alól a flop technika,
ahol a nekifutás pályájának formája egy J
alakot formáz, azaz a nekifutás második
szakasza íves. Az íves nekifutási pálya a
következő előnyökkel járhat:
a) nagyobb vízszintes sebesség;

b) a levegőben való hatékonyabb
forgás;
c) megfelelő elugrási pozíció
létrehozása;
d) könnyű tanítani.
Ugrószámok – magasugrás – technika
A nekifutás végsebességét meghatározó

kritériumok
a) meghatározó, az ugró technikai tudásának

aktuális szintje;
b) a felugrásban résztvevő izmok ereje –
nagyobb erőszint – gyorsabb nekifutást
eredményez;
c) a felugrás robbanékonyságának jellege;
d) a fékezés mértéke a felugrás során.
Ugrószámok – magasugrás – technika
Az optimális végsebesség eléréséhez

szükséges lépésszámot befolyásoló tényezők
a) az ugró futógyorsasága (lassabb ugrónak

hosszabb nekifutás célszerű);
b) a futó technika stabilitása;
c) technikai tudásszint;
d) koncentrálóképesség.
Ugrószámok – magasugrás – nekifutás

technikája
a) Az íves nekifutási pálya viszonyát, a
léchez a kitámasztás pontjában
meghatározó körív érintője és a léc
által bezárt szöggel jellemzik
általában, amely szög optimális értéke
15–30°.
b) A futásnak ritmusosnak kell lennie,
mely ritmusos nekifutás lehetővé teszi
az elugrás „tervezhető” előkészítését.
c) A futólépések támaszhelyzete során a
tömegközéppont függőleges vetülete a
támasz mögött helyezkedik el.
d) A nekifutás tempója fokozatos és
folyamatosan gyorsuló legyen.
e) Az ugró a nekifutás végére optimális
sebességet alakítson ki.
Ugrószámok – magasugrás – oktatása
A magasugrás oktatásának előfeltételei
 a mozgatórendszer készenléti állapota

 a tanuló értelmi szintje a feladatok
megértéséhez
 a tanulók koordinációs szintje a technika
elsajátításához
A magasugrás oktatásának előfeltételei
 A magasugrás oktatásához szükséges

tárgyi feltételek
 homokgödör (átlépő, guruló)
 magasugró-szivacs
 magasugró-mérce
 megfelelő cipő (szöges)

A magasugrás oktatásához szükséges
legfontosabb képességek
gyorsaság
erő
gyorserő
gyorskoordináció
térbeli tájékozódás
ritmusérzék
ugró állóképesség

átlépő magasugrás
1. Nekifutás iskolázása, helyes technikai végrehajtás (magas
térdhelyzet, ritmusos, hosszú lépések) elsajátítása
2. Felugrások páros, váltott karú áll előtt megállított
lendítésekkel
3. Felugrások 90 fokos, vagy nyújtott térddel való
láblendítésekkel
4. Felugrások az elugró helyre való visszaérkezéssel, akár
kényszerített módon (fal előtt) – hátra döntött törzshelyzet
kialakítása
5. Átlépő magasugrások kis magasságra (szivacsba, vagy
homokba) a lendítések, nekifutás, helyes elugrás iskolázása
6. Magasság emelése
7. Verseny

flop magasugrás
1. Ívelt nekifutás kialakítása, iskolázása, helyes technikai végrehajtás (magas
térdhelyzet, ritmusos, hosszú lépések) elsajátítása
2. Felugrások páros, váltott karú áll előtt megállított lendítésekkel
3. Felugrások 90 fokos, vagy nyújtott térddel való láblendítésekkel
4. Felugrások az elugró láb irányába, 90 fokos elfordulással, lendítő térd befelé
lendítésének segítségével
5. Felugrások ívelt nekifutással magasra helyezett tárgy (magasugró léc
végének) megérintésével
6. Kétszeresen döntött elugrási helyzet iskolázása
7. Homorítások, híd iskolázása talajon
8. Ugrások szivacsra háttal, lapockára érkezéssel, homorított helyzet
megtartással
9. Helyből magasugrás
10. Ugrások kis magasságra, rövid nekifutásból, technika iskolázása céljából
11. Magasság emelése
12. Verseny
Dobószámok
Kislabdahajítás
Dobószámok – kislabdahajítás
 A kislabdahajítás oktatásával alapozható meg a helyes dobómozgás
kialakítása, majd később a gerelyhajítás oktatása.
 Bár a dobás az ember természetes mozgásformái közé tartozik, a helyes
technika elsajátítása nem magától értetődő, sok esetben komoly
felkészültséget és türelmet igényel a testnevelő tanártól.
 Célja a lehető legnagyobb távolság elérése a dobás során.
 A labdát a tanulók a verseny során dobhatják helyből, vagy
lendületszerzéssel.
 Ha a kidobás előtt a tanuló nekifutással lendületet szerez, 3, 5, vagy 7
lépéses lépésritmussal összekapcsolja a kidobást, miközben hátrakészíti
a labdát.
 A dobás távolsága elsősorban a labda kihajításának sebességétől, ill. a
kidobás szögétől, valamint a kidobás magasságától függ.
Dobószámok – kislabdahajítás – technikája

 A kétujjas fogás esetén a
tanuló mutató-, és a
középső ujjával hátulról, a
hüvelyk-, a gyűrűs és a
kisujjával oldalról
támasztja a labdát
 A sportfogás esetén a
tanuló a labdát az
egymáshoz közel tartott
mutató-, középső-, és
gyűrűs ujjára helyezi úgy,
hogy a hüvelyk-, és a
kisujja oldalról támasztja a
labdát
Dobószámok – kislabdahajítás – technikája -

szakaszai
A lendületszerzésből történő kislabdahajítás
szakaszai
1. Lendületszerzés, nekifutás;
2. nekifutás összekapcsolása a hajítással;
3. hajítás előkészítése, ívképzés;
4. hajítás;
5. hajítás utáni helyzet.

hordmódja
A későbbi lekészítést elősegítendő, a legalkalmasabb hordhelyzet a felkarból vízszintesen,
körülbelül 80–90°-os könyökszöggel, lazán, a fejtetőtől 15–20 cm-re tartott labdával valósítható
meg.

5 lépéses dobóritmus
A nekifutás
összekapcsolása a
hajítással
A kislabdahajítás
végrehajtásához a
legalkalmasabb az 5
lépéses dobóritmus. Az öt
lépés két előkészítő-
(kereszt-) lépést tartalmaz,
mely inkább nevezhető
féloldalas, sasszészerű,
szökkenésnek, mint
lépésnek.

A nekifutás
összekapcsolása a
hajítással
A két ballábról történő

elrugaszkodással
végrehajtott előkészítő
(kereszt-) lépés
összehasonlítása. Felül az
első, alul a második
előkészítő lépés
végrehajtása látható.
Piros kör jelzi a ballábas
elrugaszkodást, sárga kör
a jobblábas talajfogást

A hajítás előkészítése,
ívképzés
A dobóhelyzet
kialakítása során a dobó
jobb lábbal talajt fog,
majd bal lábával előre
lép, a nyújtott térdhelyzet
megtartására törekedve,
és stabil támaszhelyzetet
alakít ki.
Dobószámok – kislabdahajítás –
technikája
A hajítás előkészítése, ívképzés
A talajfogás után a dobó jobb bokáját

emeli és kifelé forgatja, majd jobb térde
nyújtásával jobb csípőjét előretolja. A
csípő előretolásával a mellek előre,
felfelé irányulnak és kialakul az ún.
ívhelyzet. Az ívhelyzetben a dobó karral
azonos oldali izmok megnyúlnak,
előfeszült helyzetük által energiát
raktároznak, mely a kidobás minőségét,
gyorsaságát javítva nagyobb
dobástávolságot jelent.

hajítás
a) Miután a mellek a dobás irányba fordultak a dobó kar válla is befordul,
majd a könyök behajlásával a váll felett, széles ívben lendül előre a kar,
s ezzel megtörténik a kidobás.
b) A kidobás során a tanulónak figyelnie kell a kidobási szögre. Mind a túl
nagy, mind a túl kicsi kidobási szög károsan befolyásolhatja a dobási
távolságot.
c) A kislabdahajítás esetén, főleg, ha a tömör gumi, süni labdáról van szó,
a szél nem befolyásolja a dobástávolságot olyan mértékben, mint a
gerelyhajítás esetén.
d) A dobás után a tanuló lehetőleg ne a labda repülését nézze, hanem a
kidobás utáni helyzet kialakításával kerülje el a vonalon túlra lépést.
e) A lekészítés helyét a kislabdahajítás esetén is meg lehet jelölni. A
dobóhelyzet támasza (elöl lévő támaszláb pozíciója) olyan távolságra
legyen a vonaltól, hogy az utánlépés során a tanuló ne lépjen be.
Dobószámok – kislabdahajítás - szabályai

Dobószektor
 10. A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas
anyag, amelyen a szer nyomot hagy.
 11. A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában
nem lehet több, mint 1:1000-hez.
 12. (a) A gerelyhajítás kivételével a dobószektor 5 cm
széles, fehér színű, egymással 34,92°-ot bezáró két
egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek
meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené
egymást.
 Megjegyzés: A 34,92°-os szöget bezáró szektort úgy
lehet pontosan kitűzni, ha a dobókör középpontjától a
szektorvonalakon 20 m-re lévő két pont közötti távolság
12 m (20 × 0,60). Így a kör középpontjától távolodva
minden méter 60 cm-rel növeli a két szektorvonal közötti
távolságot.
 (b) A gerelyhajításnál a dobószektort 5 cm széles,
egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak határolják
A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak
át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső
éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a
központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív.
Dobószámok – kislabdahajítás - szabályai

 A gerelyhajításnál (kislabdahajításnál) a versenyző a nekifutót
szabályosan úgy hagyhatja el, ha az első érintkezés a párhuzamos
vonalakkal vagy a nekifutón kívüli területtel teljes mértékben a
kidobóív fehér vonala, illetve az annak végpontjaiból a nekifutót
jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen húzott egyenesek mögött
történik.
 Miután a szer talajt ért, a nekifutó helyes elhagyásának kell
tekinteni azt is, ha a versenyző a kidobóív végpontjaitól 4 m-re lévő
jelzésnél (tényleges vonal vagy jelzés a nekifutó mellett) vagy azon
túl van a nekifutón.
 Ha a versenyző a szer talajt érésének pillanatában ezen vonal
mögött van a nekifutón, úgy kell tekinteni, hogy már helyesen
elhagyta a nekifutót.
 A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre.
Visszadobni tilos!
Dobószámok – kislabdahajítás – oktatása

A kislabdahajítás oktatásának előfeltételei
 a tanuló értelmi szintje a feladatok megértéséhez
 a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához
A kislabdahajítás oktatásához szükséges tárgyi feltételek

 hely a nekifutáshoz
 kislabdák
 sportcipő
A kislabdahajítás oktatásához szükséges legfontosabb

képességek
 gyorsaság
 lazaság
 ritmusérzék
Dobószámok – kislabdahajítás – oktatása

A kislabdahajításnál előforduló gyakori hibák
 a kislabda tenyérben fogása

 nem dinamikus a lendületszerzés
 a dobást előkészítő lépések rossz ütemben történnek
 magas dobóterpeszbe érkezés kinyújtott térdekkel
 kicsi vagy nagy dobóterpesz
 hajlított kitámasztó térd
 későn letett kitámasztó láb
 korán beforgatott törzs (a csípőtengellyel együtt forog be a
válltengely)
 bizonytalan egyensúly a véghelyzetnél (kilépés)
 lapos kidobási szög
 stb.
Dobószámok – kislabdahajítás –
oktatásának felépítése
1. Kislabda fogás oktatása
2. Lendítőkar munkájának oktatása
3. Dobások oldalterpeszállásban 45 fokos elfordulásból, hajlított könyökkel
4. Dobások oldalterpeszállásban 45 fokos elfordulásból, nyújtott könyökkel
5. Dobások oldalterpeszállásban 90 fokos elfordulásból, térd rogyasztással,
homorított helyzetből
6. Dobások harántterpeszállásból, hátul lévő lábra helyezett testsúllyal
7. Kidobó terpesz kialakítása a dobás irányára húzott egyeneshez képest
8. Dobások kidobó terpeszből a 90 fokos elfordításával, nyújtott karral
9. Ívhelyzet kialakítása (boka, térd csípő előfeszített helyzet)
10. 3 vagy 5 lépéses dobóritmus kialakítása
11. Nekifutás összekapcsolása a szer lekészítéssel és a 3-5 lépéses dobó
ritmusal történő dobással
Súlylökés
Dobószámok – súlylökés
 A súlylökő célja, hogy a szabályok által biztosított keretek
között, a súlygolyót minél távolabbra juttassa el.
 Ennek érdekében a dobónak törekednie kell arra, hogy a
golyót a lehető leghosszabb úton, törésmentesen és
folyamatosan gyorsítsa a lehető legnagyobb sebességre.
 Ezért a láberőtől függően a lehető legmélyebbről, a kilökés
pontjától minél távolabb célszerű a becsúszás indítása.
Helyes végrehajtás esetén az erőközlésre a versenyzőnek
hozzávetőleg 3 m-es út áll rendelkezésre.
 Ez csak akkor biztosítható, ha a golyó függőleges vetülete
a megindítás pillanatában még a körön kívülre esik.
Dobószámok – súlylökés – alapvető

szabályok
A súlylökés teljesítményét, az alapvető szabályok határolják be. Ezek a
következők:
 A lökést a súlylökő körből kell végrehajtani, melynek átmérője 2,135 m

(7l áb).
 A lökést nyugalmi helyzetből kell megkezdeni.
 A lökés megindításakor a golyó érintse az állat, vagy nagyon közel
legyen hozzá.
 A golyó nem vihető a váll síkja mögé.
 A golyót a válltól, egy kézzel kell kilökni.
 A dobókörbe lépés után a versenyző nem érintheti sem a kört, sem a
körön kívüli talajt, sem a bástya tetejét (a belső oldalát igen) egyik
testrészével sem.
 A dobókört a lökés végrehajtása után, biztos egyensúlyi helyzetből
hátrafelé kell elhagynia, a kör két oldalán a szabályok által
meghatározott módon húzott felezővonalon túl.
Dobószámok – súlylökés – technikája -

szakaszai
1. Felállás, a golyó tartása
2. Indulási helyzet, a becsúszás indítása
3. Becsúszás
4. Lökés előkészítése
5. Lökés szakaszai
a) kétlábtámaszos lökés
b) karral lökés
6. Véghelyzet
Dobószámok – súlylökés – technikája -

szakaszai
A súlylökés két alaptechnikája,
(b)
melyekkel a világversenyen
találkozni lehet:
 a háttal felállásból indított –

O’Brien-féle technika (a)
 forgásos – Barisnyikov-féle
technika (b)
(a)
Dobószámok – súlylökés – oktatása

A súlylökés oktatásához szükséges tárgyi feltételek
súlylökő-kör (teremben felrajzolt kör)

különböző méretű súlygolyók (teremben kis medicinlabda)
edzőcipő, dobócipő
A súlylökés oktatásához szükséges legfontosabb képességek
erő
gyorserő
gyorskoordinációs képesség
téri tájékozódóképesség
Dobószámok – súlylökés – oktatása

A súlylökés oktatásának előfeltételei
 a mozgatórendszer készenléti állapota a szerek

méreteihez viszonyítva
 a tanuló értelmi szintje a feladatok megértéséhez
 a tanulók koordinációs szintje a technika
elsajátításához
 magas testalkat, nagy testtömeg, robbanékony
izomzat
 felelősségtudat, egymás testi épségének védelme
Dobószámok – súlylökés – oktatásának

felépítése
1. Golyó fogás oktatása
2. Golyó vállgödörbe helyezésének oktatása
3. Dobókar könyék helyzet, lendítőkar munkájának oktatása
4. Lökések oldalterpeszállásban 45 fokos elfordulásból
5. Lökések oldalterpeszállásban 90 fokos elfordulásból, térdrogyasztással,
homorított helyzetből
6. Lökések harántterpeszállásból, hátul lévő lábra helyezett testsúllyal
7. Kidobó terpesz kialakítása a dobás irányára húzott egyeneshez képest
8. Lökések kidobó terpeszből a törzs teljes elfordításával – vállvonal
merőleges a kidobás vonalra
9. Becsúszás szakaszainak oktatása
10. Becsúszás összekötése a kidobó terpeszbe érkezéssel és lökéssel
Pár szóban a kölyökatlétikáról

A kölyökatlétika célja:
A természetes mozgásformák, sokoldalú

alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása
során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása
során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése;
a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob
képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció
fejlesztése.
A gyakorlási folyamat során az önértékelés
fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának
tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében.
Irodalom
Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai

Polgár Tibor – Béres Sándor
Dialóg Campus Kiadó
Szerzői jog © 2011 Dialóg Campus Kiadó

Copyright 2011., Polgár Tibor, Béres Sándor
2011
http://www.sek.nyme.hu/_layouts/1038/Sport/DVD/Atletika.html

Beres Atletika Eloadas PPT - 572f8d896e72f

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Beres Atletika Eloadas PPT - 572f8d896e72f

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az atlétika elmélete és

Eszterházy Károly Főiskola

Az atlétikai szakág csoportok

Az atlétikai futószámok csoportosítása

Olimpiai síkfutó számok

Az olimpiai gát és akadályfutó számok

Rövid gát számok

A hosszú gát szám

Az olimpiai váltófutó számok

Nem olimpiai váltófutó számok

Az olimpiai gyalogló számok

Olimpiai ugró számok

Nem olimpiai ugró számok

Az olimpiai dobó számok

Nem olimpiai dobó számok

o 1.nap: 100m, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400m

o1.nap: 100m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m

Nemzetközi fedettpályás versenyszámok

Futószámok – rajtok fajtái

Térdelő rajt rajtgépből:

Futószámok – rajtok - állórajtok

Kiinduló helyzet: 1,5 lábfej távolságban, harántterpeszállásban

Az elöl lévő lábbal történő rajt

Kiinduló helyzet: 1-1,5 lábfej távolságban, harántterpeszállásban.

Futószámok – rajtok – féltérdelő rajt

Futószámok – rajtok - térdelőrajtok

Futószámok – rajtok - térdelőrajtok

Normál támla állás

Tág támla állás

Futószámok – rajtok – alapvető szabályok

A rajtok jelre történnek. A jel lehet:

Az idő mérése történhet:

Futószámok – a rövidtáv szakaszai

5. célba érkezés szakasza

Futószámok – a rövidtáv szakaszai

A gyorsaság megjelenési formái a 100 m-

Futószámok – a rövidtáv szakaszai

Futószámok – a rövidtáv szakaszai

Futószámok – a rövidtáv szakaszai

A lépésfrekvencia alakulása a 100 m-es síkfutás során

Futószámok – közép és hosszútávfutás

Futószámok – közép és hosszútávfutás

• az ellépésnél csak azoknak az izomcsoportoknak szabad működniük, amelyek az

Futószámok – közép és hosszútávfutás

A középtávfutók kétféle talajfogási technikát használhatnak,

• lábujjhegyen, vagy a talp elülső-külső részével talajt

Az egyes gyakorlatok sebessége, ritmizálása, frekvenciájának

Futószámok – váltófutások célja

Futószámok – váltófutások – alsó váltás

Futószámok – váltófutások – felső váltás

Futószámok – váltófutások – kétkezes váltás

Futószámok – váltófutások – egykezes váltás

Futószámok – váltófutások – egy és kétkezes

1. 100 m-es egyéni futóteljesítmény;

Futószámok – váltófutások rajtja

A futó, a térdelőrajtnál, a kétkezes

Futószámok – váltófutások – váltás 400m

A második váltás már a

Futószámok – váltófutások – a váltó

Ugrószámok – távolugrás - technikája

Ugrószámok – távolugrás - szakaszai

Ugrószámok – távolugrás – technikája

1. nyugalmi (álló) helyzetből;