Sportpedagogiai Alapok

Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.
E-13/KONV-2013-0010
Dr. Bíró Melinda

A sport mint nevelési
színtér
Érték
Nevelés
A sport, mint nevelési érték meghatározása
Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Érték
A jelenkori társadalomban mi az érték?
A helyes követendő értékek felismerésében,

közvetítésében és követésében kiemelkedő szerepe
van a NEVELÉSNEK, önnevelésnek.
Pedagógiai Lexikon 1997
A sport
értékrendszere
CÉLÉRTÉKEK
megszerzése
Egészséges testi
fejlődés, egészséges
Mozgásos cselekvések
életmód, edzettség Általános
és
Az emberi speciális
teljesítőképesség mozgás- Szellemi javak
fokozása műveltsé
g
Személyiségfejlesztés
ESZKÖZÉRTÉKEK
Rétsági 2011 alapján
http://www.tankonyvtar.hu/hu
NEVELÉS
Cselekvő beavatkozás a
személyiség fejlődésébe
„A nevelés lényege az értékközvetítés

vagy értékteremtés.”
(Bábosik, 1999)
„A béke vagy te, Sport!

a népeket egymáshoz fűző szép
szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és
erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az
ifjak
tőled, s más népek jellemét is
éppúgy
megértik és nagyra tartják,
hogyha te
tanítod őket túlszárnyalni
egymást: "A béke csak egy jobb világ
mert versenyed a béke versenye.” eredménye lehet, a jobb világot
csak jobb egyének hozhatják létre,
a jobb egyéneket pedig csak a
nemes küzdelmek próbái
formálhatják ki"
Nevelési válság…
…jellemzi az ezredforduló
…Család… magyar társadalmát
…Iskola…
Értékválságban az iskola …
A SPORT "A sport életünk fontos

részévé válik, amely
kiegyensúlyozza azt,
Önként vállalt fizikailag és szellemileg
segíti a gondolkodásunkat, alapvető
kötelezettségekkel járó részeként az ember erkölcsi
tevékenység, s mint ilyen, nevelésére irányuló nemes
erőfeszítéseknek.
a pedagógiai munka
Egy olimpikon új emberi méltóságot
kivételesen előnyös nyer azáltal, hogy áldozatokat és
terepe. erőfeszítéseket vállal. Ha pedig célba
ér, a személyisége mintává válik
mindannyiunk számára."
1892
A Sport – mint nevelési színtér

A sport nevelési 1. egészségnevelés
hatása akkor 2. testi nevelés
érvényesül,
megfelelően, ha 3. erkölcsi
a
sporttevékeny-
4. értelmi
séget 5. esztétikai
pedagógiai
irányítás 6. önállóságra, aktivitásra
mellett 7. kitartásra, küzdeni tudásra
végezzük.
8. önfegyelemre
9. kreativitásra nevelés
10. világnézeti nevelés
A sport pedagógiai szempontból a személyiség fejlesztés egyik

legfőbb területe, eszköze
A • a motivációt,
sporttevékenység • a sikerek és a kudarcélmények
során feldolgozását,
eredményesen
• a bátorságot, A
fejleszthetjük: személyiség
• az akaraterőt,
-vonások
• a küzdeni tudást, mindegyike
• az önbizalmat, feltétlenül
szükséges
• a fájdalomtűrést, a fájdalom
a jelenkori
leküzdését fáradságtűrést, társada-
• egymásra figyelést, lomba
• társas kapcsolatok alakulását, segíti való
a szocializációt, beilleszke-
déshez
• a toleranciát,
• a reális önértékelést.
Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés
A  A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a

sporttevékenység felelősségérzetet.
során
 Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos
eredményesen
meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti.
fejleszthetjük:
 A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel,
társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók.
 A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-
pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós
érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem).
 A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei:
 önuralom
 helyes önértékelés
 szabályok, követelmények ismerete, elfogadása
 közösséghez való alkalmazkodás képessége
 A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a
nevelésnek
Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés
A  A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a

sporttevékenység felelősségérzetet.
során  Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos
eredményesen meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti.
fejleszthetjük:  A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel,
társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók.
 A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-
pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós
érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem).
 A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei:
 önuralom
 helyes önértékelés
 szabályok, követelmények ismerete, elfogadása
 közösséghez való alkalmazkodás képessége
 A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a
nevelésnek
A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a

sportban  Kommunikatív hatású, közösségteremtő.
A  A szocializálódás egyik jelentős területe.
sporttevékenység  Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai
során irányítás mellett felfokozott érvényű.
eredményesen  Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz,
fejleszthetjük: egészség, test imázs).
 Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési
keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában
beállott változások.
 Közösségfejlesztő hatás:
- közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás
- csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés)
- az egyén teljesítménye és a közösség sikere
- szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság
- edzéseken túli közös élmények, hagyományok
kiépítése, ápolása.
A sportpedagógia
meghatározása
A pedagógia mint tudomány

A kultúra – testkultúra fogalma
A sporttudomány, sportpedagógia meghatározása
Pedagógia és neveléstudomány
Eredetileg:
Pedagógia = a gyakorlati
nevelés összes formájával
foglalkozott
Pedagógia tárgya:
gyermek megismertetése Gyermekkísérő rabszolga
annak átalakítása (paidagogosz) ábrázolása egy
bevezetése az értékek világába, Kr. e. 5. századból származó
értékrendszerének alakítása vázaképen…
Pedagógia
o Nevelés elmélete, gyakorlata
Sportpedagógia
o (a SPORT által való) nevelés elmélete,
gyakorlata
1. ALAPFOGALMAK
1.1. A KULTÚRA colere
Az emberiség által a történelmi

fejlődés során létrehozott anyagi és
szellemi javak, értékek összessége.
Tudások
gyűjteménye,
mindannyian
örökül kapjuk „Jelenti mindazon szellemi, anyagi elemek
összességét, melyeket az ember mint társadalmi
Babbie (1998) produktumokat létrehozott, és fennmaradásának
folyamatában megerősített mintaként.” (Bíróné
1994)
1. ALAPFOGALMAK
1.1. A KULTÚRA
 „Azon képességek, (anyagi, viselkedésbeli, szellemi)
teljesítmények, társadalmi intézmények összessége,
amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és
amelynek révén a történelem folyamatában természeti
állapotából kiemelkedett.
 Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott
Tudások
gyűjteménye,  képességek és tapasztalatok együttese.”
mindannyian
örökül kapjuk
 (Magyar Nagylexikon,
Babbie (1998)
 Akadémiai Kiadó,
 11. kötet. 619–620.)
1.2.Testkultúra
 Röthig (1976) értelmezése szerint a
testkultúra az egyetemes kultúra
organikus része, az ember egészségügyi
kultúrájának egy részét és
mozgáskultúráját foglalja magában.
 Tartalmilag a testkultúra mindazon

szellemi és anyagi értékek összességét
jelenti, amelyet az emberi társadalom
fejlődése során létrehozott és értékként
megőrzött, a társadalmon belül lezajló
aktivitása, fizikai tevékenysége
segítségével.
1.2.Testkultúra
 A kultúra része, magába foglalja azon
társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak
összességét, mindazon érték és
normarendszert, amely a célra irányított
tevékenységek folyamatában (testnevelés,
sport, testi nevelési tevékenységek) hozzájárul
az emberi személyiség egészséges testi és
szellemi fejlődéséhez. (Biróné N.E)

Testkultúra
Gyakorlati összetevők Elméleti összetevők Tárgyi összetevők
Testedzés, Testgyakorlatokhoz, Testedzés,

Kondicionálás
játék- és sportágakhoz sporttevékenységi
kompenzálás
sporttevék kapcsolódó elméleti színterek,
enység ismeretek létesítmények
Működési
Mozgásos cselekvések, feltételrendszer
mozgásos játékok,
testedzési formák, Sportszerek,
sportágak sporteszközök
Mozgásműveltség fejlesztése A testkultúra

Sportműveltség fejlesztése szerkezeti összetevői
A
sporttudomány A 19.sz. tudományos felfogása akadályozta a
megszületése testgyakorlatok tudományának önállósodását.
• 1945-után kezdődik el újból a sport, testi nevelés

pedagógiai, didaktikai és módszertani kérdéseiben az
1945 elméleti vita.
• 1928-1960-as évek közepéig egy önálló sporttudományról folyik

vita.
• 1960-tól önálló sportpedagógia (mint a sporttudomány résztudomány

1960 területe) létrehozása
• 1991 MTA Pedagógiai Bizottsága - Testnevelési és

Sportpedagógiai Albizottság
1997 • 1994. elindul a PhD képzés az ELTE neveléstudományi

program alprogramjaként a sportpedagógia elfogadást nyer.
1997 A sporttudomány (tudományág) hivatalos akkreditációt

nyert a neveléstudomány keretén belül.
1.3 Sporttudomány
A sporttudomány
vizsgálati tárgya:  Szűkebb értelemben a sport
a SPORT általában a teljesítménysportra,
versenysportra értendő
 Széles értelemben: testi aktivitás
A sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában

foglalja a különböző sport előtagú, un.
szubdiszciplinákat.
- sporttevékenység, mint az emberi
mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és
társadalomi jelenség.
Az önálló sporttudomány
A sporttudomány olyan természet- és
társadalomtudományi ismereteket integráló
multidiszciplináris tudományág, amelynek kutatási
területét, tárgyát a testkultúra jelenségei, különösen a
testkulturális tevékenységet folytató sportoló ember
képezi.
 Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának
részterületeként, a testkultúrának leképzésére
szolgáló eszmerendszer.
 Tárgya, az ember cselekvőképességének és

teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az
elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új
összefüggések feltárása.
 Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása,
ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a
társadalom totális fejlődésének elősegítése.
A sporttudomány alapkategóriái:
• Fizikai aktivitások,
• Teljesítménynövelő tevékenységek
• Szabadidő-kitöltő tevékenységek
• Rehabilitációs és gyógyító mozgásos
tevékenységek
• Tudatos testgyakorlás, testnevelés
• Gyógyító testnevelés
• Sportok (prevenciós, egészségmegőrző,
rekreációs)
• Versenysportok
A sporttudomány egy lehetséges

rendszerezési koncepciója
Orvosi, természettudományi
alapok
Sportbiológia
Sportorvostan
Sportbiomechanika
Sporttechnika
Társadalom és magatartás és Politikai – gazdaságtudományi
alapok
neveléstudományi alapok
Sportpolitika
Sportantropológia Sportjog
Sportpszichológia Sportgazdaságtan
Sportszociológia Kultúrelméleti alapok
Sportmenedzsment
Sportpedagógia
Sporttörténet
Összehasonlító
Sporttudomány
Sportinformatika
Sportfilozófia
Sportpedagógia
Pedagógia jellegű
tudomány,
amelynek tárgya a
sportoló pedagógiai
szempontú
vizsgálata.
A sportpedagógia feladata
 A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a
sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az
általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait,
tudományos eredményeit felhasználni.
 A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan

új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek
segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai
összefüggések feltárásához juthatunk.
A sportpedagógia feladata
A sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő

pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők
tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe
foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai
követelmények, eljárások meghatározása.
A sportpedagógia helye a tudományok

rendszerében etika
esztétik
a
informác
ióelmélet
sporte Fiziológi
sport
sztétik a
etika
a
edzés Irányítá sport
elmél s- fiziol
et elmélet ógia
Sport-
szociológi Sportszo sportpedagógia pszich
pszicholó
a -ciológia gia
ológia
Testne-
velés
elmélet Fejlődés-
,
pedagógi
Pedagógi a pszich.
ai
szociológ
ia didaktika
neveléselmélet
A sportpedagógia
kutatásmódszertana
A sportpedagógia kutatás célja
A sportpedagógia kutatás tárgya
A sportpedagógia kutatás folyamata, módszerei

A sportpedagógiai kutatás célja, tárgya

Célja: új ismeretek feltárásával hozzájáruljon az O-N, a
pedagógiai tevékenység eredményességének
növeléséhez.
Tárgya: a személyiség fejlesztés folyamatában

érvényesülő törvényszerűségek feltárása:
 Az iskolai nevelés folyamata
 Sportszíntér
 Oktatás irányítás, szervezés, tervezés, ellenőrzés,
értékelés,
 Oktatási tartalom
 Pedagógus-, edzőképzés
 T-t, Sz-t viszony
A
sportpedagógiai
kutatás
jellemzői
A pedagógiai
jelenségek
bonyolultak,
nehezen
figyelhetők meg,
nehezen mérhetők.
A sportpedagógiai kutatás folyamata
1. A kutatási probléma (KP) kiválasztása, meghatározása

 Forrásai: gyakorlat, elmélet, szakirodalom
 A KP értékelése: hasznos, időszerű, fejlesztő, újabb
kutatáshoz vezessen, kutatható legyen
 Megfogalmazása: változók (V) helyzetének, állapotának,
összefüggéseinek feltárása
2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai
elemzése
3. Kérdésfelvetés
4. Hipotézisek megfogalmazása
 Követelmények: magyarázó, világos, igazolható legyen, tömör
 Null-hipotézis (nincs összefüggés a V között)

 Alternatív irány nélküli hipotézis összefüggést
feltételezünk, de irányt nem adunk meg
 Alternatív irányt is jelző hipotézis összefüggést
feltételezünk, annak irányát is megadjuk
5. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító kutatási

stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.
 Stratégia: induktív (gyakorlat elmélet)
deduktív (elmélet gyakorlat )
 A kutatás módszerei, eszközei: a változókról adatokat gyűjtünk

 Módszer: a megismerés eszköze
 Érvényesség (validitás)
 Megbízhatóság (reliabilitás) (eszköz, személy, körülmény)
Módszer
A megfigyelés módszere
Mivel a megfigyelés a pedagógiai folyamat közvetlen észlelésén alapul, így
velejárói a hátrányok:
 Annak ellenére, hogy a megfigyelés meghatározott standardok szerint
történik (mit figyelünk meg és hogyan) a megbízhatóság sajnos
csorbát szenved.
 A megfigyelt személyek változtathatnak magatartásukon,
viselkedésükön
 Szelektivitás
Követelmények :
 Objektív legyen
 A megfigyelő előítélet mentes, képzett legyen
 A megfigyelési technika csökkentse a szubjektivitást
A kikérdezés módszere
Fajtái: Szóbeli kikérdezés, írásbeli
Kérdéstípusok: fő, kiegészítő, demográfiai…
A szóbeli kikérdezés lehet:

Az írásbeli kikérdezés lehet:
 interjú
• kérdőíves
 strukturálatlan interjú, • attitűdvizsgálat
 strukturált interjú, • időmérleg
 mélyinterjú,
 narratív interjú,
 klinikai beszélgetés
 exploráció
Szociometria
Az egyén társas kapcsolatrendszerét,
a közösség, csoport alakulását
vizsgáló eljárás.
Pszichológiai tesztek (PSZT)

 A PSZT feladata a pedagógiai kutatómunkában az előzmény és
eredményváltozók mérése.
Tudásszint mérő tesztek
Dokumentumelemzés
Tartalomelemzés

6. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása
 Populáció: alapsokaság
 Követelmény: reprezentativitás
 A minta nagyságának meghatározása
 Mintavételi eljárások:
 véletlen mintavétel,
 csoportosított, lépcsőzetes mintavétel (megye-iskola)
 mechanikus véletlen mintavétel
 rétegzett mintavétel
7. A kutatás végrehajtása
8. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása
9. Publikálás
Nevelés
Oktatás
Képzés
A nevelés – oktatás – képzés fogalma

Értelmezése a sportmozgások tanításánál
A motoros tanítás – tanulási folyamat szerkezete
NEVELÉS
Cselekvő beavatkozás a
személyiség fejlődésébe
„A nevelés lényege az
értékközvetítés vagy értékteremtés.”
(Bábosik, 1999.)
OKTATÁS
Skinner:
„ a tanulás tudománya, és a
tanítás művészete”
KÉPZÉS
Az oktatás azon része, amely

során kialakulnak a jártasságok,
készségek.
Tények, információk, fogalmak,
törvények, műveletek
Tanár (T) (i) Tanuló (t)
ISMERET
A feladatmegoldó tevékenységnek az
JÁRTASSÁG automatizálódás felé haladó összetevője.
Ismeretek alkotják – az ismeretek automatikus

KÉSZSÉG felhasználásának a szintje
Valamely cselekvésre, tevékenységre való

KÉPESSÉG alkalmasság.
Olyan tevékenység, amely bonyolult feltételes

SZOKÁS reflexek láncolatán alapszik.
TELJESÍTMÉNYKÉPES TUDÁS
Az ismeretek aktív felhasználása, alkotó
alkalmazása
„A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság.
Az alkalmasság döntések és kivitelezések által érvényesül. A döntések
feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. A kompetencia
valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer.” Nagy 2000
A személyiségfejlesztés érdekében négyféle kompetenciát határoz meg:

• személyes kompetencia (egészséges és kulturált életmódra nevelés);
• szociális kompetencia (segítő életmódra nevelés);
• kognitív kompetencia (az értelem kiművelése);
• speciális kompetencia (a szakmai képzés alapozása). Nagy, 1996
A kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg:
• Ismeretek;
• Készségek, jártasságok;
• Önértékelés, szociális szerepek;
• Személyiségvonások;
• Motivációk.
Használják a kulcskompetenciák fogalmát is, amely a mindenki
számára szükséges kompetenciákat öleli fel (Coolahan, 2002).
Makszin és Woth 2007-ben megjelent tanulmányában azokat a

specifikus pedagógiai kompetenciákat tárja fel, amelyek Nagy (1996)
meghatározásából és leírásából összegzik azokat a szakmai feladatokat,
tudnivalókat, amelyek nélkül a testnevelő nem tekinthető szakembernek.
• Kapcsolatteremtés
• Rendgyakorlatok alkalmazása, vezénylése
• A tanulók szervezetének általános és speciális előkészítésével és a
gyakorlatok vezetésével kapcsolatos testnevelő tanári kompetenciák
• Tervezési feladatok
• Szervezési feladatok
• Képzési feladatok
• Oktatási feladatok
• Játékvezetés
• Gondozási feladatok, baleset-megelőzés
• A terhelés, pihenés szabályozása
Az oktatás értelmezése a
testnevelés és sportmozgások
tanításánál
”A korszerű testkulturális műveltség
értékeinek elsajátítása és általa a
személyiség fejlesztése a tanítás – tanulás
folyamatában a tanár tanuló együttes,
kooperatív tevékenységében.”
Az oktatási folyamat szerkezeti

felépítése
 Makrostruktúrája:  Mikrostruktúrája:
 ismeretszerzés
o a figyelem felkeltése,
◦ célok ismertetése,
 alkalmazás
◦ a motiváció biztosítása,
 rendszerezés
◦ a tanulandók hasznosságának,
 rögzítés használhatóságának ismertetése,
 ellenőrzés o az előzetes ismeretek felidézése,
 értékelés ◦ rögzítés,
◦ az alkalmazás,
◦ a teljesítmény mérése, értékelése.
Az oktatási folyamat…
… a testnevelésben és sportmozgások
oktatásánál - szűk értelemben egy
mozgásos cselekvés elsajátítását jelenti.
„A mozgásos cselekvés, fontos kulturális

érték, amely a személyiség legfőbb szféráit
– kognitív, affektív és a motoros szféra –
egyaránt igénybe veszi, vagyis a
személyiséget minden tulajdonságával
igényli.” Bátori B.
A motoros tanítás - tanulás

folyamatának szerkezete
Léteznek kétfázisú
(Schlieper, 1929, Lawther, 1968, Rüssel 1976),
háromfázisú
(Kresztovnyikov 1949, Fitts és Posner 1967,
Fleiss 1968, Meinel és Schnabel, 1978)
ötfázisú
(Knapp, 1968)
modellek.
Három fázis
neurofiziológiai
Nádori (1991), Bátori (1991),
modellt
Biróné (1994)
didaktikai két fázisra

modellt
Rétsági és Hamar (2004) és
Rétsági (2004)
A motoros tanítás - tanulás

folyamatának szerkezete a kétfázisú
modell alapján:
ismeretszerzés és alkalmazás
1. ismeret átadás és feldolgozás durva koordinációs

szakasza,
2. az alkalmazás fázisa
finomkoordináció kialakulásától és megszilárdításától a
változó feltételekhez való alkalmazhatóság
kifejlesztéséig
I. 

a tanulók megismerkednek az új mozgásokkal
fogalmakat, szaknyelvet
 belső kép kialakulása
 elsődleges gyakorlás
II.  azonos feltételek melletti gyakorlásnál

finomkoordináció kialakulása,
megszilárdítása
 változó feltételek melletti gyakorlással a
rögzítés fázisa következik
Oktatási stratégia
-
Oktatási módszer
A stratégia – módszer meghatározása

Formái
Oktatási stratégia
 „a módszereknek, eszközöknek és szervezési
módoknak egy adott cél elérése érdekében a konkrét
feltételek figyelembevételével létrehozott egyedi
kombinációja.”
 Az oktatási stratégia tehát, amikor a konkrét cél

elérése érdekében meghatározzuk a különféle
eljárásmódokat, az oktatási módszereket,
kiválasztjuk a használatos szervezési módokat és az
oktatási eszközöket.
 kondicionálás
 Megerősítés, kioltás, spontán felújulás, a motoros
reakciók mellett emóciók is kondicionálhatók)
instrumentális kondicionálás
programozott oktatás
Az oktatási stratégiák felosztása

(Rétsági és Hamar)
alapján
Tanári dominanciájú stratégiák Tanulói dominanciájú stratégiák
o Indirekt vagy induktív

o Direkt vagy deduktív oktatás
oktatás
o Strukturált tanulás
o Nyitott tanulás
Az oktatási stratégiák újfajta felosztása az úszástanítás –

tanulás folyamatában (Biró M. alapján)
Egy példa az oktatási stratégiák felosztására a mozgástanítás speciális
területén, az úszásoktatásban:
A vízhez szoktatás stratégiái:

A játék, mint az oktatás stratégiája
Indirekt oktatás – nyitott tanulás (induktív)
Problémamegoldás stratégiája (kényszerítő helyzetekkel, indirekt
tanári irányítással)
Fogalomtanítás – tanulás stratégiája
Az úszásnemek alaptechnikáinak tanítási – tanulási stratégiái

Indirekt oktatás – nyitott tanulás
Direkt oktatás – strukturált tanulás (deduktív)
Résztanulás
Egésztanulás
Egész – rész - egész
A játék, mint az oktatás stratégiája

• fiziológiai, erkölcsi, szellemi tulajdonságokat
fejleszt
• fejlődnek az értelmi, erkölcsi, akarati
tulajdonságok
• biztosítja a motivációt, megszünteti az ismétlések
monoton, mechanikus jellegét
• minden korosztálynál alkalmazható
• fokozott aktivációt hoz létre és tarthat fenn
Indirekt oktatás (T) – nyitott tanulás (t)

 Cél az önállóságra, kreativitásra nevelés,
együttműködési, problémamegoldó készség
fejlesztése.
 Alapelve, hogy a tanár kijelöli a tanuló számára a célt,
de nem határozza meg hozzá a megoldáshoz vezető
utat.
A problémamegoldás stratégiája
 A tanulók saját maguk élményszerűen fedezik fel a

megoldásokat.
 Optimális képességeinek kibontakozására ad
lehetőséget.
 Problémaszituáció teremtése.
 A tanulók a speciális szaknyelvi anyagot fokozatosan a

tanári magyarázat, a beszélgetés, és a szemléltetés
közben tanulják meg.
Direkt oktatás (T) – strukturált tanulás (t)
 Cél, a gyors és eredményes készségtanítás.

 A tanári tevékenység a fontos.
 A stratégia formái lehetnek, a résztanulás,
egésztanulás, egész - rész - egész tanulás.
Programozott oktatás
 Kisebb lépésekre tagoljuk az oktatási folyamatot
…nem a kondicionálás az egyetlen

oktatási stratégia…
Módszerek a sportoktatásban
„Módszeren azokat ez edző és a sportoló által
alkalmazott eljárásokat értjük, amelyek sportoló
nevelése és önnevelése, oktatása és önképzése
során alkalmazásra kerülnek és elősegítik a
sportoló személyiségének céltudatos alakítását,
fejlesztik általános és sportszakmai tudását”
(Bíróné 1998)
Az oktatási módszer fogalma, csoportosítása

a mozgásos cselekvések oktatásánál
A tanár és a tanuló olyan együttes munkaeljárásai,

amely a nevelés – oktatás feladatainak
megoldására szolgálnak.
(Makszin 2002)
Oktatási módszerek a sportban 1.

1. A szóbeli kifejezés módszerei
2. A szemléltetés módszerei
3. A gyakoroltatás,
4. Az önálló munkák felhasználása
5. Az ellenőrzés és értékelés
6. A hibajavítás
7. A segítségadás
Oktatási módszerek a sportban 2.

 tipikus metodikai eljárások
 verbális metodikai eljárások (magyarázat, utasítás, vezényszó, egyéb
eljárások)
 vizuális metodikai eljárások (közvetlen bemutatás, és közvetett szemléltetés)
 gyakorlati metodikai eljárások (segítségadás – biztosítás, gyakoroltatás –
gyakorlás)
 összetett metodikai eljárások (verbális, vizuális és gyakorlati: hibajavítás)
 a motoros cselekvésoktatásban alkalmazott sajátos metodikai eljárások
 utánzás és hasonlat
 rávezető gyakorlatok, kényszerítő helyzetek
 játékos cselekvéstanulás
 a gimnasztikagyakorlatok vezetésének módszerei
 tipikus metodikai eljárások kombinációi (klasszikus, összevont, folyamatos)
 verbális metodikai eljárások (magyarázat, utasítás, vezényszó)
 vizuális metodikai eljárások (közvetlen szemléltetés)
 egyéb (gyakorlás, hibajavítás, stb.)
Első fázis, az ismeret átadás és a feldolgozás

durva koordinációs szakaszával kezdődik.
 motiválás
 az információátadás különféle módjai magyarázat,
beszélgetés, szemléltetés, utánzás, audiovizuális
eszközök alkalmazása,
 az elsődleges gyakorlás módszerei gyakoroltatás; a
hibajavítás; a segítségadás és a formáló értékelés
Második szakasz az alkalmazás fázisa, amely a

finomkoordináció kialakulásától,
megszilárdításától a változó feltételekhez való
alkalmazhatóság kifejlesztéséig tart.
 gyakoroltatás, hibajavítás, segítségadás,

biztosítás, formáló segítő és összegző
értékelés (megfigyelés).
Nevelési módszerek a sportban

1. Nevelési célzatú beszélgetések
2. Személyes példa
3. Követelés
4. A szokások kiépítése gyakoroltatással
5. Ellenőrzés, önértékelés
6. Buzdítás, ösztönzés, jutalmazás
7. Büntetés
A mozgástanítás és tanulás pedagógiai

kérdései
Motiválás
„Egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító,

inaktív tevékenység. A tanulásra mozgósító
különböző pedagógiai eljárások összessége,
melyekkel a tanítási – tanulási folyamatban
felébreszthető a tanulási kedv, a kitűzött célok
eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony
tevékenység váltható ki a tanulóban”
(Pedagógiai lexikon 1997)
Módszerek a tanulók motiválására:
 Csoportképzés
 Önként jelentkezés
 Szerződéskötés
 Felmérések – értékelés
 Dicséret, bátorítás
 Indoklás
 A segítség felajánlása
 A másság elfogadása
 A jutalmazás előnyben részesítése
 A jutalom nem cél, hanem eszköz!
A differenciálás
„A differenciálás a gyerekek, ifjak egyéni

sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés
lehetőségeinek feltételeinek biztosítása.”
(Pedagógiai lexikon)
Az oktatási módszerek
megválasztásának szempontjai
„A pedagógia már rég túljutott a módszerek hatékonyságának
általános megítélésén. Nem beszélhetünk hatékony vagy kevésbé
hatékony módszerekről. Be kell érnünk azzal, a szerényebb de
hasznosabb kérdésfeltevéssel, hogy mely célok elérésére, milyen
gyerekcsoport esetében, milyen tananyag elsajátításakor melyik
módszer, illetve milyen módszerek kombinációja az
eredményesebb.”
 oktatás célja, feladata, az adott tárgy tartalma és sajátosságai,

 tanulók életkori és egyéni sajátosságai a pedagógus lehetőségei és
számos egyéb külső (tárgyi) feltétel,
 tanulók életkora, életkori sajátosságai
 tanított sportág ,
 tanulók képességeinek színvonala.
A motoros tanulás hatékonyságának feltételei között

fontos szerepet játszik az oktatás szervezési módjainak,
formáinak megválasztása.
A szervezési feladatokat három

fő csoportra osztjuk
A
A
szerek,
tanulók
A eszközök
mozgatása
foglalkoztatási mozgatása
formák
megválasztása
A foglalkoztatási formák konkrét

besorolása és meghatározása
osztály csapat
foglalkoztatási
forma vagy foglalkoztatási
együttes foglalkozás forma
azonos különböző
tananyag tanagyag
Az oktatási eszközök szerepe, feladata az

oktatás folyamatában
„Taneszköznek tekintünk minden olyan tárgyat
mely az oktatás folyamatában felhasználható az
oktatás céljainak elérése, elősegítése érdekében.”
Nagy Sándor
Az oktatás folyamatában
felhasználható, az oktatás céljainak
elérését segítő tárgy.
A pedagógus
A testnevelő tanár
A nevelő személyének tipológiája
A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe
Az oktatás folyamata a
tanár – tanuló,
tanuló – tanuló
között lejátszódó
interakciók sorozatában zajlik.
Mit nevezünk Az emberek társas helyzetben lejzajló,

kölcsönös, egymáshoz viszonyított
interakciónak? aktusainak rendszerét.
Forgó (2002)
Nevelés személyiség fejlesztése
1. Szituatív hatások
2. Tekintélyi szabályozás
3. Tevékenység szociális
szabályozása
Heteronom szabályozású
tevékenység
Az oktatás, nevelés központi szereplője

: a pedagógus
Mitől jó, eredményes, hatékony az egyik
pedagógus, s hatástalan a másik?
Szakmai Szociális Érzelmi, Jellemvonás
felkészültség kapcsolato akarati élet
munkavégzés k, vezetési
stílus
• felkészült • igazmondó
• megbízható • kezdeményező • vidám • szavatartó
• igényes • érdeklődő • humoros • becsületes
• • segítőkész • türelmes • lelkiismeretes
kötelességtudó • demokratikus • nyugodt • megbízható
• megfontolt • figyelmes • kedves • önkritikus
• jó szervező • őszinte • jószívű • titoktartó
• következetes • rugalmas • gyengéd • szolidáris
• objektív • nyitott • hangos • udvarias
• alapos • empátiás • gerinces
• humánus •indulatvezérelt
•hanyag • határozott • goromba • egoista
• kapkodó • irigy • lusta
• érdektelen •határozatlan • elutasító •
• következetlen • ellentmondást • szétszórt megbízhatatlan
• szubjektív nem tűrő • pletykás
• alacsony • merev • dicsekvő
színvonalú • hanyag
• közönyös
Pedagógusnak születni kell ?

 Velünk született adottságok
Különböző adottságú személyekből is válhat
pedagógus?
IGEN, de nélkülözhetetlen a
 szakmai tudás
 pszichológiai ismeretek
 pedagógiai ismeretek
Pedagóguskutatás
 Tulajdonságok
 Személyiségvonások, alapképességek
 feltétel nélküli elfogadás pedagógiai képességek
 empátia  kommunikációs
 kongruencia  viselkedésrepertoár
 gyors helyzetfelismerés
 Tudás  általános műveltség  konfliktuskezelés
 tantárgyi tudás  együttműködés
pedagógiai tudás  ped. helyzetek elemzése
 mentális egészség
 Gyakorlati készségek
 tervezési, szervezési
 óravezetési…
 Pedagógiai gondolkodás, hitek, filozófia…
Pedagógiai képességek (Hegyi alapján)

Általános Speciális
 Helyzetfelismerési
 Döntési
 kommunikációs  Alkalmazkodási
 Tolerancia
 didaktikai
 Empátiás
 Figyelemmegosztás
 szervező
 Játszani tudás
Logotrop típus Paidotrop típus

testnevelő
edző testnevelő edző
 objektív értékek,
• Sportág o diákok felé • Sportoló felé
 tudásvágy, fordul
felé fordul fordulás,
 szakmai érdeklődésű, • Ember-,
• Sport iránti o tanulói
 tananyag áll a gyermekszeretet
érdeklődés viselkedés
munka jelenik meg • Engedményeket
• Képzi
középpontjában értékként tesz
magát
• Kevésbé alapos
• Elhanyagolj
Elvész az oktatás• Jó közösségépítő
 Életidegenség
a a nevelő o
 Humorérzék-nélküliség • Jó hangulat
munka ideje
 Diákoktól való
(közösség- • Jó emberi
elfordulás
fejlesztés)fe kapcsolatok
ladatait • Konfliktusmen-
tesség
A „nevelő” személyének tipológiája

Caselmann 1949
A testnevelő és az
edző pedagógiai
szerepe
TESTNEVELÉS
SPORT
Cselekvőképes
tudás
kialakítása
Teljesítő képes
tudás
kialakítása
Az edző és a testnevelő pedagógiai szerepe

Testnevelő tanár Edző
Szerepkörök: Atya, Mester, Hivatalnok (csendbiztos)
Pedagógiai céloknak rendelődik Sportcéloknak rendelődik alá

alá Sportolót nevel
Sportolni tudó, vágyó embert Sport mércéjével mérik
nevel
A személyiség fejlesztés és az
egészség megőrzésének Nem csak élversenyző
eszköze: a sport
„testnevelő” test + lélek + értelem
Eredményességét nem utánpótlás

sporteredményekben mérik
Az edző és a testnevelő pedagógiai szerepe

Testnevelő tanár Edző
 A sport iskolai nagykövete  Az edző-sportoló kapcsolat

 Sportágválasztás fő jellemzői:
 Sporttevékenység élteti
 Tehetségek kiválasztása
 Kölcsönös függőségen
 A sport népszerűsítése
alapszik
 Utánpótlásnevelés  Bármikor felmondható
A nevelő szakmák általánosítható

szociológiai jellemzői:
 az anyagilag legkevésbé megbecsült értelmiségi
csoport
 az erkölcsileg legkevésbé megbecsült értelmiségi

csoport
 a leginkább elnőiesedett értelmiségi csoport
(a sport csúcsán dolgozó edzőkre nem érvényesek )

Az edző (testnevelő) életpályája a pedagógus
életpálya sémáján
a.) a pályaválasztási,
döntésig tartó
élményszerző,
előkészítő szakasz
b.) a képzés időszaka
c.) a pályavitel
szakasza, benne a
pályakezdés évei
(3-5 év)
5-10 Kiégés
 A pedagógiai tevékenység ~ 50
gyümölcsöző időszaka • Érzelmi elidegenedés
 Magabiztos, érett
• Elvész a pedagógiai
 Egyéni stílus érdeklődés
 Nyitott, fogékony
 Továbbképzés 15-25
„Rutin”
 Módszerek gépies
alkalmazása
 Új megoldások iránti
fogékonyság sorvad
 Kevésbé igényli a
tanítvánnyal való
érzelmi kapcsolatot
Követelmények a sportszakember felé
a) Szakmai felkészültség
b) Pedagógiai felkészültség
c) Erkölcsi követelmények
d) Általános műveltség
10 éves kislány rajza a

testnevelő tanáráról
Testnevelők, edzők felé támasztott

követelmények
a; Szakmai felkészültség megkérdőjelezhetetlen
„Nem lehet sikeres sem az edző sem pedig a testnevelő tanár, ha
nem ismeri az erő, az állóképesség fejlesztésének fiziológiai
alapjait, előírásait, tájékozatlan a taktikában, bizonytalan a
sportszakmai célok megfogalmazásában”.
(Gombocz 2004)
- folyamatos önképzés
- szakmai továbbképzés
b; A pedagógiai felkészültség követelménye

- elméleti képzettség,
- pedagógiai megfigyelőképesség,
- a pedagógiai képzelet,
- a pedagógiai fantázia,
- a pedagógiai emlékezet,
- a megszólíthatóság,
- a pedagógiai szervezőkészség
- a tapintat.
Ezek a képességek fejleszthetők!!

c; Erkölcsi követelmények
A pedagógus felelős: - a rábízott fiatalokért,

- az életükért,
- testi épségükért,
- egészségükért.
„ A testnevelő és edzői felelősségnek van egy, az életért,

egészségért való felelősségnél jellemzőbb erkölcsi
vonatkozása, ez pedig egyszerűen fogalmazva magáért,
a neveltért való felelősség”. (Gombocz2004)
Seneca
(görög filozófus)
„ Erkölcsöt tanulj először, azután

bölcsességet!
Ezt erkölcs nélkül nem lehet
tanulni!”
7 éves gyermek rajza a
testnevelő tanáráról
Milyennek is kell lenni-e az erkölcsös

edzőnek?
 elsősorban az edző pedagógus, példamutató, fáklyavivő;

 ha kell támogatja, felismeri tanítványa gondjait, erős és
gyenge oldalait és így segítőtársa, ha kell bírálója
tanítványának;
 aki felkészült kell, hogy legyen a sportszakmai ismereteken
túl anatómiai, élettani, pedagógiai és pszichológiai
tudományokból is, hiszen az együttműködés tanítványával
széleskörű ismereteket igényel
Minden prédikációnál
többet ér a
példamutatás.
Soha ne felejtsük:
a gyermek előtt
modellként állunk,
ezért nem mindegy,
milyen példával
szolgálunk!
d; általános műveltség
Testnevelőnek, edzőnek vezérszerepet

kell képviselniük
műveltség alkotóelemei
- nyelvi műveltség
- viselkedés kulturáltsága
- ifjúsági szubkultúra
5 éves gyermek rajza
edzőjéről
Nyelvi műveltség: az egyik legfontosabb

munkaeszköz,
érthetőség
pontosság
árnyaltság
Konatív nyelvi funkció: rövid, tömör, utasításokat

közöl
Nem tűri: a lomposságot, a nyegle kiejtést,
az artikulációt, erőtlen hangformálást,
a halkságot
A nem-verbális üzenetek dekódolása

Nem nyelvi kifejezés és a rájuk adott válaszok a verbálisnál
közvetlenebb, gyorsabb és
automatikusabb formában történnek.
- mimika, tekintet
- vokális kommunikáció,
- mozgásos kommunikáció,
A nem verbális üzenetek felülírják a
verbálist és nagyobb a súlyuk!

Fontos! Érteni kell hozzá!
Olvasni: Allan Pease Testbeszéd

Szükséges pedagógiai képességek
 Kommunikációs ügyesség
 Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár
 Gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás
 Erőszakmentesség, kreativitás
 Együttműködés igénye és képessége
 Pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége
 Mentális egészség
Szükséges gyakorlati készségek
 Tervezési készségek (tartalom, célok, követelményeket,

tudásszint feltérképezése, oktatási folyamat egészének
megtervezése)
 Interaktív szakasz készségcsoportjai (edzésvezetés, kérdezés,
magyarázat, interakció és kommunikáció készségei, csoport és
egyéni munka szervezése)
 Megfigyelési-elemzési és értékelési készségek
A tanuló
A tanuló megismerése
A tehetség
A tanítás során a tanárok szembesülnek

azzal, hogy gyerekek különböző
személyiségek, egyéni viselkedésük, sajátos
tanulási útjuk van.
A különbségekre a tanárok kétféleképp

reagálnak:
1. Egyéni különbségekhez igazítják az
oktatást
2. A tanulóktól várják el, hogy
alkalmazkodjanak
A személyiség
Honnan jön a
személyiség?
Az öröklés és tanulás kombinációja produkálja az

individuális különbségeket, az örökletes és a környezeti
tényezők hatásának bonyolult összefüggése érvényesül.
(Atkinson, 1994, Sutherland,1900)
Hogyan
tekintsünk az
egyéni
különbségekre?
Az emberi különbség
potenciális érték!
A gyermek
megismerése,
megértése
1. Az egyéni
jellegzetességek
ismerete alapján
válik lehetővé,
hogy a tanítást a
gyermek
szükségleteihez
igazítsuk.
(adaptív oktatás,
differenciálás)
2. Így tudjuk megérteni őket, és gondoskodni a fejlődési
perspektíváikról.
A tehetség
A tehetség
önmagában
kevés ahhoz,
hogy valakiből
sikeres,
eredményes
sportoló
legyen.
Tehetség
„Az a velünk született, adottságokra épülő, majd
gyakorlás, céltudatos fejlesztés által
kibontakoztatott képességeket értjük, amely az
emberi tevékenység egy bizonyos terültén az
átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud
létrehozni.”
Harsányi 1988
Tehetséggondozás
 Tehetség-felismerés
 Tehetség-kiválasztás
 Tehetség-gondozás
 Fő cél: növelni a sportsikerek mértékét és színvonalát,

valamint az objektív teljesítményt
 Cél: a helyi szinteken minél több jó sportági adottsággal
(potenciál) rendelkező fiatal sportoló bevonásával a
versenyek színvonalát emelni. Ennek következtében a
nemzetközi siker elérése/fejlesztése válhat valóra.
Tehetséggondozásról tényszerűen
 Míg hazánk a versenysportban sikeresnek vallhatja magát, a
témát érintő tudományos igényű publikációk száma kevés.
 Az eredmények szerint a versenysport a központi vagy helyi
szinteken igényesen szervezett, a sportolók többszempontú
mérése rendszerint eredményesen történik (kiválasztás,
tehetség-gondozás).
 Annak ellenére, hogy a hazai utánpótlás-fejlesztésére a
központi költségvetés garantálja a működési és kutatási
feltételeket, ebből a gyakorló edzőknek nem származik haszna.
 A hazai sportszakmában egyre határozottabb igény formálódik
a sport specifikus tehetségkutatási módszerek elméleti
megalapozására és ezek széleskörű gyakorlati alkalmazására.
Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben

a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el:
feladat iránti elkötelezettséget, kreativitást, és átlagon felüli képességeket
emelte ki.
Feladat iránti
elkötelezettség Kreativitás
Átlagon felüli
képességek
Renzulli (1978) tehetségmodellje

TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Mönks többtényezős tehetségmodellje (1997)
Mönks és Knoers (1997) a kutatások előrehaladtával

felismerte azt, hogy az egyén veleszületett adottsága és
belső igénye nem elégséges a folyamatban.
Így jutunk el a család, az iskola és társak szerepéhez.
ISKOLA TÁRSAK
Feladat iránti
elkötelezettség Kreativitás
Átlagon felüli
képességek
CSALÁD
Tehetségmodellek - Czeizel
 Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek
megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében.
 Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs
lehetősége a fejlesztésre, így a kiemelkedő adottság elvész.
 A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeizel
(2004) megalkotta a 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellt: A sors
lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból
realizált tehetség váljon. Típusai:
 Korai halál (biológiai sors): ide tartozik az abortusz, balesetek,
amelyek nem teszik lehetővé a tehetség megjelenését.
 Betegségek (önsorsrontás): életmód, szenvedélyek, nemi bajok és
öngyilkosság.
 Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors): alkotói a
szegénység, rossz iskola, háború, bűntény.
CSALÁD Iskola
Speciális
mentális
adottságok
Kreativitási
adottság
Általános
értelmi
adottság
Motivációs
adottság
Kortárs
Társadalom
csoportok
+ SORS
Czeizel (1997) 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellje
Gagné (1999) differenciált
adottság és tehetség
modellje
A sportban elért siker, az eredményesség feltételeinek vizsgálata mindig

aktuális területe marad a sporttudományi kutatásoknak.
A sportban mutatott magas szintű teljesítmény egy hosszú út vége.
Az eredményesség feltételei:
1. A sportolási szokások kialakítása, a megfelelő sportág

választása (sportágválasztás);
2. A sportág igényeinek való megfelelés (tehetség,

alkalmasság, kiválasztás, beválás);
3. Tehetséggondozás (edző-sportoló kapcsolat).

Az inkluzív
nevelés
elmélete és
gyakorlata
Salamancai Nyilatkozat
• Minden gyermek oktatható és joga van hozzá…
• Senki sem tökéletes, ezért nem tud minden területen
tökéletesen teljesíteni…
• Az akadályozott tanulók is részei a társadalomnak,
vannak jogaik…
• A tanulók aktív közreműködésével konkrétan
megfogalmazott követelmények szükségesek…
• Át kell formálni az iskolák szemléletét…
Az integráció formái
 Lokális integráció: az ép és sérült tanulók egy intézményen
belül (közös épületben) tanulnak, de a gyermekek között
nincs kontaktus.
 Szociális integráció: a tanórákon bontottan vesznek részt a
diákok, az ezen kívüli időben azonban együtt vannak.
 Funkcionális integráció: az együttnevelés minden tanórára
és foglalkozásra kiterjed.
 Fordított: a speciális intézmény fogadja be az ép tanulót
 Spontán: iskolába belépéskor még nem derült ki SNI-je
 Inklúzió (befogadás): az integrált nevelés legfejlettebb
változata.
Az adaptált testnevelés és sport célja

 Megegyezik a testnevelés tanításának általános
céljaival, de tekintetbe kell venni azokat a
specifikumokat, amelyek a fogyatékosság tényéből
erednek;
Az adaptált testnevelés és sport feladata

 A megváltozott és sérült személyiségfejlődés tükrében
a fogyatékosság típusától és az egyéni állapottól függő
formában integrálódnak a nevelési-oktatási
folyamatba.
Sajátos elvek, elvárások az adaptált

testnevelés és sporttal kapcsolatosan
 Feleljen meg a tanulók egészségi és
mozgásállapotának, valamint a
fogyatékosságból fakadó prevenciónak,
korrekciónak és kompenzációnak.
 Fejlessze a tanulók mozgáskultúráját,

mozgáskoordinációját.
Tanítási stratégia
 Alkossunk csoportokat a gyermekek képessége
szerint,
 Játékos tevékenységeket alkalmazzunk,
 Együttműködésre neveljünk,
 Szemléltetés,
 Gyermekek által könnyen érthető szófordulatokat
használjunk,
 Alkalmazzunk a fogyatékosok sportjának
tevékenységeit (olyan tevékenységekm amelyek
minden tanuló számára újak, és együtt lehet végezni),
 Adott célnak megfelelő eszközöket használjunk,
 Győződjünk meg arról, hogy minden gyermek érti a
feladatot.
Környezet
 használjunk kisebb játékteret
 inkább teremben játszunk
 pályajelzések jól láthatóak
legyenek
 megfelelő világítás
 külső zavaró tényezők
minimumra csökkentése
Eszközök
 könnyebb, rövidebb ütők
 használjunk könnyebb, nagyobb
és/vagy lassabb labdát (esetleg
csörgőlabda)
 használjunk a környezet színétől jól
elkülönülő eszközöket Pl. szerek,
jelzőmezek
 alkalmazzunk speciális SNI
gyermekek számára tervezett
tevékenységeket
A fogyatékos tanulók testnevelés-tanításában az

alábbi adaptációs elveknek kell érvényesülniük:
 A fogyatékosság-specifikusság elve,
 A rehabilitációs irányultság elve,
 A differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve,
 A választhatóság elve,
 A továbbfejlődés és a sportági lehetőség elve.
„Olyan
sportélményekhez kell
hozzásegíteni a
gyermekeket, melyek
egész életükre szóló
elkötelezettséget
eredményeznek a fizikai
aktivitás iránt”
(Európai Sport Charta)

Javasolt olvasmányok
http://www.sporttudomany.hu/
http://www.hupe.hu/
www.hupe.hu/info/kg/kalokagathia.htm
http://www.oki.hu/
http://www.magyaredzo.hu/
Irodalom
 Bábosik I. (1996) A nevelés elméletének és gyakorlatának fejlődési tendenciái a XX. Században. Új
Pedagógiai Szemle, 5: 16-24.
 Bábosik I. A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 1999: 39-41.
 Báthory Z. Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985a: 24.
 Báthory Z. (1985b) A pedagógiai értékelés, és annak tantervi alkalmazása. Magyar Pedagógia, 2.
 Báthory Z. Tanulók, iskolák – különbségek, egy differenciális tanításelmélet vázlata. (második
kiadás), Okker Kiadó, Budapest, 1997: 200-201.
 Báthory Z. Tanulók, iskolák, különbségek. (3. kiadás), Okker Kiadó, Budapest, 2000: 201-210.
 Bátori B. A testnevelés elmélete és módszertana. Budapest, 1991: 208-237.
 Bíró M, Salvara IM. (2005) Student – teacher interaction analysis of teaching of swimming.
Kalokagathia XLIII. 3: 85-91.
 Bíró M. (2006d) Tanítási-tanulási stratégiák a mozgásos cselekvéstanítás speciális területén, az
úszásoktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 9: 62-71.
 Bíró M. (2006e) Az interakció sajátossága az általános iskolai úszásoktatásban. Az Eszterházy Károly
Főiskola Tudományos Közleményei, Új Sorozat XXXIII. Kötet Tanulmányok a sporttudományok
köréből, Eger, 1: 23-34.
 Biróné NE. Sportpedagógia. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1994: 48.
 Biróné NE. Sportpedagógia. Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek
tanulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2004: 73, 115.
 Biróné NE, Salvara MI. (2005) Újszerű nemzetközi interakciós vizsgálatok oktatáselméleti háttere a
testnevelő tanári reprezentáció értelmezéséhez. Kalokagathia, 1-2: 37-47.
Irodalom
 Buda B. A közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete és ennek pedagógiai perspektívái. In:
Kósáné OV, Porkolábné BK, Zánkai A (szerk.), Neveléslélektan II. szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó,
Budapest, 1981: 766.
 Buda B. A közvetlen emberi kommunikáció. Animula, 2001.
 Csepela Y. (2000) örömtestnevelés – Gondolatok a testnevelésről, a sportról a 21. század küszöbén. Új
pedagógiai szemle I./10: 83-89.
 Falus I. (1988) A strukturált megfigyelésről. Magyar Pedagógia, 187-203.
 Falus I. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996: 9-210.
 Falus I. A megfigyelés. In: Falus I (szerk.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban
Kiadó, Budapest, 1996 a: 125-170
 Falus I. A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései. In: Falus I (szerk.), Bevezetés a pedagógiai
kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996 b: 9-67.
 Falus I. Az oktatás stratégiái és módszerei. In.: Falus I. (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a tanítás
tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: 271-322.
 Falus I. Az oktatási módszerek kiválasztására és alkalmazására vonatkozó nézetek. In: Falus I,
Golnhofer E, Kotshy B, M. Nádasi M, Szokolszky Á (szerk.), A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti
tankönyvkiadó, 2001: 232-258.
 Falus I. DIDAKTIKA Elméleti alapok a tanítás tanulásáhozNemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
http://www.tanszoba.hu/andragogia/1_2/andb-
702l_oktataselmelet/%5Bt%5D%28falus_ivan%29didaktika.pdf
Irodalom
 Fülöp M. (2001) A versengés szerepe. Új Pedagógiai Szemle, 11: 45.
 Gádorné DB, Harsányi I. A pedagógus értékelő megnyilatkozásai a tanítási óra
keretében. In: Kósáné OV, Porkolábné BK, Zánkai A (szerk.), Neveléslélektan II.
szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 2006: 716-721.
 Golnhoffer E. A pedagógiai értékelés. In: Falus I. (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a
tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: 392-414.
 Kozéki B. A motiválás és motiváció összefüggéseinek pedagógiai pszichológiai
vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980: 18-149
 M. Nádasi M. Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Tankönyvkiadó Budapest,
1986.
 M. Nádasi M. Az oktatás szervezeti keretei és formái. In: Falus I (szerk.), Didaktika,
Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: 345-367
 M. Nádasi M. Az oktatás szervezési módjai és munkaformái. In: Falus I (szerk.),
Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest,
1998: 368-391.
 Makszin I. Az oktatás és tanulás folyamata. In: Báthori B (szerk.), A testnevelés elmélete
és módszertana. MTE jegyzet, Budapest, 1994: 87-127.
 Makszin I. A testnevelés elmélete és módszertana, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-
Pécs, 2002: 282.
Képek hivatkozásai
 http://www.blikk.hu/blikk_sport/zanardi-a-paralimpia-
schumachere-2103847
 http://sport.gyor.hu/cikk/egeszsegkarosultak_es_fogyatek
ossaggal_elok_sportja_gyorott.html
 http://hu.wikipedia.org/wiki/Paralimpiai_j%C3%A1t%C3%
A9kok#mediaviewer/F%C3%A1jl:Parabocciaz%C3%B3.jpg
 http://kiralyiseta.szekesfehervar.hu/index.php?pg=page_21
426
 http://www.mommo.hu/media/Heti_ot_nap_testneveles_o
ra
 http://www.nlcafe.hu/ezvan/20100906/a_magyar_gyereke
k_tobbsege_csak_testnevelesoran_mozog_/

Sportpedagogiai Alapok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Sportpedagogiai Alapok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Sportpedagógiai alapok TÁMOP 4.1.2.

Dr. Bíró Melinda

A helyes követendő értékek felismerésében,

„A nevelés lényege az értékközvetítés

„A béke vagy te, Sport!

A SPORT "A sport életünk fontos

A Sport – mint nevelési színtér

A sport pedagógiai szempontból a személyiség fejlesztés egyik

Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés

A  A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a

Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés

A  A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a

A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a

A pedagógia mint tudomány

Az emberiség által a történelmi

 Tartalmilag a testkultúra mindazon

társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak

összességét, mindazon érték és

normarendszert, amely a célra irányított

tevékenységek folyamatában (testnevelés,

sport, testi nevelési tevékenységek) hozzájárul

az emberi személyiség egészséges testi és

szellemi fejlődéséhez. (Biróné N.E)

Testedzés, Testgyakorlatokhoz, Testedzés,

Mozgásműveltség fejlesztése A testkultúra

• 1945-után kezdődik el újból a sport, testi nevelés

• 1928-1960-as évek közepéig egy önálló sporttudományról folyik

• 1960-tól önálló sportpedagógia (mint a sporttudomány résztudomány

• 1991 MTA Pedagógiai Bizottsága - Testnevelési és

1997 • 1994. elindul a PhD képzés az ELTE neveléstudományi

1997 A sporttudomány (tudományág) hivatalos akkreditációt

 Széles értelemben: testi aktivitás

A sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában

 Tárgya, az ember cselekvőképességének és

A sporttudomány egy lehetséges

 A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan

A sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő

A sportpedagógia helye a tudományok

A sportpedagógia kutatás célja

A sportpedagógia kutatás tárgya

A sportpedagógia kutatás folyamata, módszerei

A sportpedagógiai kutatás célja, tárgya

Tárgya: a személyiség fejlesztés folyamatában

A sportpedagógiai kutatás folyamata

1. A kutatási probléma (KP) kiválasztása, meghatározása

A sportpedagógiai kutatás folyamata

 Null-hipotézis (nincs összefüggés a V között)

A sportpedagógiai kutatás folyamata

5. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító kutatási

 A kutatás módszerei, eszközei: a változókról adatokat gyűjtünk

A szóbeli kikérdezés lehet:

Pszichológiai tesztek (PSZT)

Tudásszint mérő tesztek

A sportpedagógiai kutatás folyamata

A nevelés – oktatás – képzés fogalma

Az oktatás azon része, amely

Ismeretek alkotják – az ismeretek automatikus

Valamely cselekvésre, tevékenységre való

Olyan tevékenység, amely bonyolult feltételes

A személyiségfejlesztés érdekében négyféle kompetenciát határoz meg:

Makszin és Woth 2007-ben megjelent tanulmányában azokat a

Az oktatási folyamat szerkezeti

„A mozgásos cselekvés, fontos kulturális