Démokritosz

Élete
Született: I. e. 470 és I. e. 460 között
Elhunyt: I. e. 370 körül (kb. 90–100 évesen)
 Ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus
 kiemelkedő képviselője. Leukipposszal együtt szokták említeni,
mint az atomelmélet megalapítóját. Valószínűleg Szókratész
 kortársa volt, de őt magát a preszókrati
Démokritosz életéről nagyon kevés biztosra vehető dolgot
tudunk, a rengeteg, különböző ókori források által neki
tulajdonított műből pedig szinte semmi nem maradt fent, és ezek
szerzősége, illetve létezése is kétséges.kusok közé sorolják.
Ókori életrajzírói szerint nemcsak általános atomelméletéről és
kozmológiáiról írt, hanem az érzéki észlelésről, a biológiáról, a 
zenéről és számos más tárgyról is. Etikai rendszert is kidolgozott,
mely lényegében megegyezett a később Epikurosz által képviselt
etikával.
Atomelméletét szinte kizárólag Arisztotelész interpretációjában
ismerjük; a neki tulajdonított etikai művek szerzője pedig egy
Démokratész nevű filozófus, akit csak a tizenkilencedik
században azonosítottak először Démokritosszal (bár nem
bizonyosan tévesen).
 Művei
Diogenész Laertiosz elmondása szerint Thraszüllosz, akárcsak 
Platón műveit, Démokritosz műveit is tetralógiákba rendAezte:
tizenhárom tetralógiát állított fel (amely ötvenkét önálló műből épült
fel) a következőképpen: etika (2 tetralógia), természetfilozófia (4
tetralógia), matematika (3 tetralógia), zene – ide értve az irodalmat
és a nyelvet is – (2 tetralógia), technikai témák (2 tetralógia). Ezeken
a műveken kívül még Diogenész Laertiosz más „besorolatlan”
műveket (szám szerint 9+9) is a démokritoszi hagyományhoz sorol,
de eredetiségük nem bizonyos. Mindezekből nem maradt fenn
egyetlen sem, csupán 298 töredék (legtöbbjük etikai), amelyek
egyikéről sem lehet megállapítani, hogy melyik műből származik.
Legjelentősebb műve talán mégis az általános atomelmélet,
továbbá fontosak még a kozmológiában alkotott értekezései is.
Démokritosz azt vallotta, hogy a világmindenséget alapvetően
két dolog alkotja: az űr mint üres tér, valamint a benne
található parányi, oszthatatlan testecskék megszámlálhatatlan
sokasága, vagyis az atomok. A tudomány jelenlegi állása
szerint nem is tévedett olyan sokat, ráadásul mindezt csaknem
2 500 évvel ezelőtt.
Démokritosz hatása akkora mértékű volt az ókorban, hogy sok
olyan művet is neki tulajdonítottak, amikhez valójában semmi
köze nem volt. A kor szakmai versengéseit jellemzi, hogy
Platón, Démokritosz kortársa egyetlen művében sem említette
kollégáját. Ez már csak azért is érdekes, mert számos helyen
érződik annak hiánya, hogy megemlítse Démokritosz tanait,
különösen ott, ahol ellentmondásba keveredik azokkal. Egyes
források szerint Platón még ennél is tovább ment, egy
• Az utókor számos legendával szőtte körbe a filozófus életét,
sokan varázslónak tartották. Mindenki jól ismerte az élet
iránti hatalmas rajongását, így ragadhatott rá később
a „nevető filozófus” becenév. Az egyik legérdekesebb
anekdota szerint elvesztette a látását, ráadásul a saját keze
által, ugyanis nem akarta látni az emberek gonoszságát.
Diogenész Laertiosz így írt
Démokritoszról
„Azt mondják … Athénba is elment, és nem törte magát, hogy
ismertté váljék, mert megvetette a hírnevet. Hogy Szókratészt is
ismerte, de az nem ismerte őt, arról maga számol be, mikor ezt
mondja: Elmentem Athénba, és senki sem ismert.”