A szövet fogalma és

fajtái
Dr. Bartusné Szabó Eleonóra
Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak levelező tagozat
Sejtek, szövetek
 A szövet fogalma
Azok a sejtek, amelyek: Négy alapszövet:
 azonos eredetűek 1. Hámszövet
 azonos működést 2. Kötő-, és támasztószövet
végeznek 3. Izomszövet
 azonos szerkezetű 4. Idegszövet
sejtekből állnak
 szabályosan rendeződnek
 bizonyos irányban
differenciálódnak
 közös az anyagcseréjük
 Hámszövet jellemzői
 a sejtek szorosan egymás mellett
helyezkednek el,
 nincs sejtközötti állománya,
 nincsenek benne erek,
 alatta kötőszövet van
 A szövetek típusai I.
I. HÁMSZÖVET
ALAK SZERINT: laphám, köbhám, hengerhám
RÉTEGEK SZERINT:
 Egyrétegű hám:
 (egyrétegű laphám, köbhám, hengerhám)
 Többrétegű hám:
 (többrétegű elszarusodó laphám, pl. bőr)
 (többrétegű el nem szarusodó laphám, pl. nyálkahártya)
MŰKÖDÉS SZERINT:
 Fedőhám (védőhám) – csillószőrös hengerhám
 Mirigyhám
 Belső elválasztású mirigy
 Külső elválasztású mirigy
 Érzékhám - érzékszervek
 Felszívóhám – vékonybél felszívó rétege
 Egyrétegű hámok

Egyrétegű laphám
Egyrétegű köbhám Egyrétegű hengerhám

Egyrétegű laphám Egyrétegű köbhám Egyrétegű hengerhám

fénymikroszkópos képe fénymikroszkópos képe fénymikroszkópos képe
 Többrétegű hámok

Többrétegű elszarusodó
laphám

Többrétegű elszarusodó
laphám fénymikroszkópos
képe
 Fedőhám (védőhám)
Szerepe:
 elhatárol és véd (pl. bőr és nyálkahártya)
 Mirigyhámok

Belső elválasztású
mirigy
Külső elválasztású
mirigy
 Mirigyhám
Mirigyeket felépítő, váladékot termelő szövet.
Működés szerint lehet:
 Belső elválasztású mirigy
 Külső elválasztású mirigy
 Érzékhám
Sejtjeinek szoros a kapcsolata az
idegrostokkal  alkalmas ingerek
felvételére (pl. szaglóhám)
 Felszívóhám
Pl. a vékonybél hámja
 Kötőszövet jellemzői

 Sejtközötti állománya több, mint a sejtes

állomány.
 Képes víz és zsír tárolására.
 A szövetek típusai II.
II. KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET
 Kötőszövet
1. Laza kötőszövet
2. Tömött kötőszövet - ínszövet
3. Speciális kötőszövet – vér
 Zsírszövet
 Porcszövet
 Hyalinporc vagy üvegporc
 Rugalmasrostos porc
 Kollagénrostos porc
 Csontszövet
 Kötőszövetek

Lazarostos kötőszövet Lazarostos kötőszövet

Laza kötőszövet általános jellemzése
 minden szervünk felépítésében részt vesz
(kivéve szemlencse)
 összekötő és térkitöltő szerepe van
 gazdag vérér, nyirokér és ideghálózata van
Laza kötőszövet sejtközötti állománya

 kocsonyás alapállomány
 Rostok
 rugalmatlan, kollagén (enyvadó) rostok
 legvastagabbak
 nem nyújthatók, rugalmasságuk nincs
 rugalmas (elasztikus) rostok
 a bőr rugalmasságát biztosítják
 rácsrostok
 Kötőszövet

Tömöttrostos
kötőszövet

Zsírszövet
Tömött kötőszövet vagy ínszövet
 sűrű, vastag, kollagén nyalábokból áll
 az egyirányú húzásnak kitett helyeken
fordulnak elő (pl. ínak, szalagok)
 Speciális kötőszövet (vér)
 Sejtközötti állománya (vérplazma)
folyékony.


Sejtes állománya a vérsejtek
 Csontszövet felépítése

Sejtes állomány:
 Igazi csontsejtek (csontkéregben)
 Csontképző sejtek
– hosszirányú növekedés: porclemez
– vastagságbeli növekedés: csonthártya alatt
 Csontfaló sejtek (csontüregben)
Sejtközötti állomány:
 Szerves állomány (kollagénrostokrugalmasság)
 Szervetlen állomány (ásványi sókkeménység,
merevség)
 Támasztószövetek

Porcszövet Csontszövet
Igazi csontsejtek I.
Igazi csontsejtek II.
 A szövetek típusai III.
III. IZOMSZÖVET
 Simaizomszövet
 Harántcsíkolt izomszövet
 Szívizomszövet
IV. IDEGSZÖVET
 Idegsejt
 Dendrit (nyúlvány)
 Neurit (idegnyúlvány, idegrost)
 Végfácska (telodendrion)
 Izomszövet
Elasztikus izomfonalakat (miofibrillumokat)
tartalmazó összehúzódóképes (kontraktilis)
szövet.

Fajtái:
– Sima izom
– Harántcsíkolt izom
– Szívizom
Az izmok fajtái
 Az izomszövet

Simaizomszövet Harántcsíkolt Szívizomszövet

izomszövet
 Simaizom

– orsóalakú sejtek
– zsigerek, erek falában, bőrben
– vegetatív beidegzés
– lassú, de kitartó mozgás,
– féregszerű összehúzódás
– nem fáradékony
– fájdalma erős és hosszantartó
Simaizom
 Harántcsíkolt izom

 haránt irányú csíkolatú rostok

 vázizomzat
 összehúzódása gyors
 nagy erőkifejtés, gyors kifáradás
 gyakorlás, tréning
 megerőltetése fájdalmas (izomláz)
 akaratunktól függő működés
 csontokon erednek és tapadnak inak közvetítésével
Harántcsíkolt izom
Harántcsíkolt izom felépítése
Az izom felépítése
 Szívizom

Harántcsíkolt izomszövet különleges

formája
– rostok izomhálózatot alkotnak
– sima- és harántcsíkolt izomzat
tulajdonságaival rendelkezik:
 nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes,
 akaratunktól függetlenül működik
Szívizom
Szívizom
 Idegszövet
Feladata:
 a környezettel való kapcsolatteremtés (a
környezet hatásait felfogja)
 ingerület létrehozása, a keletkező ingerület
tovavezetése
 ingerekre való reagálás

Szerkezeti és működési alapegysége:

az idegsejt: neuron
Idegsejtek, idegszövet
 Neuron részei

 Idegsejttest
Szürke állományt alkotja.
 Plazmanyúlvány
Több, faágszerű nyúlvány.
 Idegnyúlvány v. idegrost
Egy nyúlvány. Fehér állományt alkotja.
 Végfácska v. idegvégződés
Ingerület átvitel.
 érzők - bőrben
 mozgatók - izomban
 elválasztók – mirigyekben
Motoros és érző neuron vázlata
A szürke- és fehérállomány
helyzete