Jeruzsálem

Készítette: Hegyi Bálint

Jeruzsálemről általában
• Jeruzsálem Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja több kultúra
találkozópontja, a három ábrahámi világvallás (zsidó vallás, kereszténység, iszlám)
szent helye.
Elhelyezkedése 
• A város 750–800 m-es
átlagmagasságon fekszik a
Földközi-tenger és a Holt-
tenger között, a júdeai
hegyvidéken. Központja az
óváros: régi és új kultúrák
találkozópontja; a városban
van zsidó, keresztény,
örmény és muszlim negyed,
amit egy közös fal vesz körül.
A város éghajlata A város éghajlata száraz
mediterrán jellegű.
Jeruzsálem, mint
vallások találkozópontja
• Az emberiség egyik szent városa, a zsidó,
a keresztény és az iszlám vallás
találkozópontja. A muzulmánok szerint „a
Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a
keresztény világ szemében Jézus Krisztus
elítélésének, keresztre feszítésének és
feltámadásának, valamint a tanítványok
pünkösdi élményének (a keresztény
egyház születésének) a helyszíne.  A
három vallásnak egy-egy jelentős szent
helye található a városban, a Siratófal, a
Szent Sír templom és a Sziklamecset.
Siratófal
• Zsidó vallás legszentebb helye, a jeruzsálemi Siratófal, héberül a Kotel, vagy Kotel
Hámáárávi (Nyugati Fal) évszázadok óta központi szerepet játszik a zsidó
gondolkodásban.
Szent sír templom
• A keresztény templom, amely a Szent Sír, Jézus Krisztus feltételezett
keresztrefeszítésének helyszínén épült. A templom a kereszténység egyik
legfontosabb szentélye.
Sziklamecset 
A Sziklamecset az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.
Korai történelem
• A város legkorábbi ismert uralkodója az i. e. 14. századi Abdi-Heba. Ekkor még egy
kicsiny vár mellett települő, körülbelül 1500 fős lakossággal bíró város, csekély
gazdasági és politikai súllyal. Abdi-Heba Jeruzsálem városának uralkodója volt az
egyiptomi Amarna-reform idején.
Római uralom alatt
• Hadrianus császár halálbüntetés terhe alatt kitiltotta a zsidókat a városból, és Aelia Capitolinanak nevezte át. A
templomhegyen Juppiternek emelt templomot. A zsidó lakosok kivándoroltak a Földközi-tenger környéki
diaszpórába, vagy Perzsiába. A kereszténnyé váló Római Birodalomban Constantin császár anyja, Helena
ásatásokat végzett Jeruzsálemben, és a keresztre feszítés feltételezett helyén fiával együtt keresztény
templomot emeltetett. Ez a Szent Sír templom. A keresztény Római Birodalomban (és a Bizánci
Császárságban) továbbra sem léphettek zsidók a városba. Ezt csak az iszlám uralom oldotta fel.
Gecsemáne kert
Damaszkuszi kapu
Óváros
Jeruzsálem
címere
Jeruzsálem zászlója
Köszönöm a figyelmet!