Az esettanulmány

Háttere

• lényege valamilyen „eset” mélyreható tanulmányozása.

• bármi is a középpontban álló eset, az mindig konkrét, tapasztalati
előfordulás, amelyet a vizsgálat egységes egészként kezel, és egységes
egészként igyekszik megérteni és értelmezni.
• egyik gyökere a természettudományokhoz, ezen belül az
orvostudományhoz és a pszichiátriához
• másik gyökere pedig a társadalomtudományokhoz, ezen belül a
történettudományhoz és az antropológiához, etnográfiához vezet
Az „eset”

• Orvostudományi fókuszban:
• Az orvosok gyógyító tevékenységének középpontja a beteg.
• A beteg egy konkrét személy, aki kétféle értelemben lehet „eset”
• Ritka/nehéz eset: előmozdíthatja az elméleti megértést,
• tipikus eset: megerősítheti és kibővítheti azt, amit már tud és ismer
az orvostudomány
Az „eset”

• Társadalomtudományi háttérben
• természetes módon előforduló, egyedi, összetett jelenségek
• Az eset meghatározása azonban általában nem az egyed, hanem a
kultúra és a társadalom szintjéhez kötődik:
• eset lehet egy esemény (pl. harminc éves háború) ) vagy
valamilyen társadalmi, illetve kulturális jelenség
Az esettanulmány • Sigmund Freud: A neurotikus tünetek
értelme

műfaja • összefonódott a pszichoanalízis az

esetek ismertetésével és elemzésével
• 1916 és 1917 között Freud előadás-
sorozatot tartott laikusoknak
• harminc év körüli, kényszertünetekben
szenvedő nő esete
• érzékelteti a tünetképzés analitikus
magyarázatát
Az esettanulmány mint megalapozott kutatási stratégia

• megalapozott általános módszertana nem alakult ki

• „olyan empirikus kutatás, amely egy adott jelenséget a valós közegébe
ágyazottan vizsgálja, különösen olyan esetben, amikor a jelenség és a
kontextus közötti határ elmosódó” (Yin, 2003, 12-14).
• átfogó kutatási stratégia, amelyik egy természetes közegében előforduló
konkrét jelenség sokoldalú és mélyreható leírása és/ vagy elemzése
Mikor érdemes esettanulmányt folytatni?

• az esettanulmány állhat egyetlen eset vizsgálatából, de magában foglalhatja

több eset vizsgálatát is, ez utóbbi megoldás jóval megalapozottabbá teszi az
eljárást és a levonható konklúziókat
• megfelelő számú esetet vizsgálhatunk
• világosan meghatározható, hogy miért érdekes, milyen szempontból
releváns az eset
• elegendő erőforrásunk (idő, eszközök) van arra, hogy az esetet hosszabb
időn át, intenzíven tanulmányozzuk
• stratégia alkalmas elmélethez kötődő célok elérésére is:
• így az elméletfejlesztésre, illetve elmélettesztelésre.
• Az esettanulmány azonban szigorúbb alkalmazás mellett erős módszertani
eljárás lehet
• esettanulmány ilyenfajta szerepére különösen jó példát mutat a kognitív
neuropszichológia.
Esettanulmány a kognitív neuropszichológiában
• speciális módon tudja ellenőrizni a kognitív elméleteket például az agysérült
betegek vizsgálatával
• Atkinson és Shiffrin 1968-as memóriamodellje a rövid távú és a hosszú távú
memóriatár kettősségét hirdette, és azt állította, hogy a hosszú távú memória a rövid
távú memória függvénye
• 1. az elmélet alapján specifikus predikciót lehet tenni;
• 2. a bizonyítás mérésen alapul és a bizonyítékot több eset összmintázata
szolgáltatja;
• 3. explicit módon figyelembe veszik a rivális magyarázatokat.
 Az esettanulmány fajtái

• megkülönböztethetjük aszerint, hogy a kutatás alapvető jellege

• leírás-feltárás,
• elmélettesztelés
• programértékelés.
• A kutatás szerkezeti megoldása szempontjából két kérdés alapján oszthatjuk
fel
• kutatás egyetlen esetet, vagy több esetet dolgoz-e fel
• az esetet egy elemzési egységként közelítjük-e meg vagy több
elemzési egységet különítünk-e el az eseten belül
• Ha egy eset – egy fókuszú (hollisztikus)
• Ha több eset – több fókuszú, egymásba ágyazott
Mikor alkalmazható egyesetes kutatási terv?

• Mindkettő definiálása alapvetően a kutatási kérdés függvénye

• Egyesetes kutatási tervnél:
• 1. kritikus eset, amelyik döntő módon alá tud támasztani vagy kétségbe tud
vonni egy elméleti tézist;
• 2. egyedi, ritka eset, amelyik érdekes új megfigyeléseket vet fel;
• 3. tipikus eset, amelyik reprezentatív módon világít meg egy jelenséget;
• 4. újdonságot jelentő eset, amelyben a kutató olyan esetet dolgoz fel, amelyik
egy újjelenséget hoz közel;
• 5. longitudinális eset, amelyben a kutatás hosszabb időn át követi az esetet
Mikor alkalmazható többesetes kutatási terv?

• jóval meggyőzőbbek tudnak lenni, mint az egy esetes vizsgálatok

• több eset feldolgozása rendkívül munka-és forrásigényes vállalkozás tud
lenni.
• úgy lehet értelmezni, mint egyfajta kísérletsorozatot, amelyben az esetek a
kutatás megismétléseként foghatóak fel
• esettanulmány megbízhatóságát is növeli, ha egy másik vagy több másik eset
is megerősíti az eredményt
A vizsgálat lefolytatása

• A főbb lépések a következők:

• 1. a kutatási kérdés, az eset, és a kutatás szerkezeti típusának meghatározása;
• 2. a konkrét esetkiválasztás
• 3. előkészületek;
• 4. az adatgyűjtés, adatkezelés, adatfeldolgozás és elemzés; A vizsgálat
lefolytatása általában hosszabb időt igényel, akár néhány hónapot vagy évet
is igénybe vehet.
• 5. kutatási beszámoló megírása.
Adatelemzési stratégiák

• A mintázatösszevetés (pattern matching)

• A magyarázatépítés
• Az idősorozat-analízis
• A logikai modellezés
A metodológiai elvek, amelyek a kvalitatív kutatások minőségét
hivatottak biztosítani

• Komprehenzív adatelemzés
• Az alternatív értelmezések, magyarázatok ellenőrzése: az ös
• Dokumentáció, átláthatóság
• A válaszadók általi érvényesítés
• Reflexivitás
• Kumulatív érvényesség
Alkalmazhatósága

• Elsősorban olyan kutatási problémánál, amelyik:Egy vagy több jól

körülhatárolható esetre irányulnak
• Komplex, sokoldalú megközelítést igényelnek
• Természetes közegükben vizsgálandóak
Alkalmazhatósága

Előnyei Hátrányai
• A probléma egészleges megközelítése • Idő-és forrásigényesség
• Részletesség, életszerűség
• Bonyolult lefolytatni
• A jelenség komplex összefüggés-rendszerben való megragadása
• Kiszámíthatatlanság, kockázatosság
• Elsősorban olyan kutatási problémánál, amelyik:Egy vagy több
jól körülhatárolható esetre irányulnak
• Nehéz az adatkezelés, adatelemzés
• Komplex, sokoldalú megközelítést igényelnek
• Módszertan viszonylag kidolgozatlan
• Természetes közegükben vizsgálandóak

• Rugalmasság, nyitottság

• Új kérdések, szempontok felvetése