A CSONTVÁZRENDSZER

Kardos Lídia: Anatómia – élettan

44-48. oldal
 SZEREPE
• a szervezet szilárd vázát alkotja (a
mozgás passzív része)
• védelem (pl. agykoponya agyvelőt)
• vérképzés (vörös csontvelő az
üregekben)
 A CSONTOK ÁLLTALÁNOS
JELLEMZŐI
• Csontszövet és porcszövet építi fel
• 206 csont
• A testtömeg kb. 10%-a
• Alakjuk: hosszú csöves, rövid csöves, lapos,
szabálytalan
• Szerves anyaguk az ossein – rugalmasság
• Szervetlen anyaguk mészsók – szilárdság
• Idős korban változik az összetétel –
törékenyebb, regenerálódó képesség
csökken
 A CSONTOK SZERKEZETE
• Középrész (diaphysis) és két
végrész (epiphysis)
• Kívül tömött (compact)
csontállomány
• Belül szivacsos állomány –
csontgerendák (teherbírás)
• Szivacsos állományban
vörös csontvelő
• Csonthártya védi a csontot –
benne erek, idegek
szerepe: vastagodást segíti,
táplálja a csontot, megindítja
a regenerálódást
• Fiatal csöves csontok
végrészein porckorongok –
hossznövekedés
• A végrészeket üvegporc
borítja
 A CSONTOK FEJLŐDÉSE
• Embrionális kor 1-2 hó
– embrionális
kötőszövet, majd
porcszövet a csontok
helyén
• 2. hó végétől 20-25 éves
korig csontosodás
• Vastagodás kívülről, a
csonthártya felől
rárakódással
• A fejlődéshez A-, D-, C-
vitamin szükséges
A CSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSEI
a) folytonos összeköttetés: a csontok
elmozdulását nem teszi lehetővé
• kötőszövetes összeköttetés: azok a
csontösszeköttetések, melyeknél a vázanyag
folytonossági hiányát szalagok vagy hártyák
töltik ki
• porcos összeköttetés: a csontok közti teret a
közéjük ékelődő porc tölti ki
• csontos összeköttetés: a csontok közötti
porcszövet helyén csontszövet alakul ki
b) megszakított összeköttetés: a csontvégek
között rés van, mozgás lehetséges – ízület
(articulatio)
 AZ ÍZÜLETEK ALKOTÓRÉSZEI
– Ízfelszínek (ízületi fej és árok) –
porc borítja,
– Ízületi üreg – a tokon belüli
üreg
– ízületi rés – az üreg része, az
ízfelszínek közötti rés
– Ízületi tok – két kötőszövetes
réteg alkotja
– Ízületi folyadék – a tok belső
rétege termeli, surlódást
csökkentő és összetartó
szerep (dhéziós erő)
– Ízületi szalagok – a tokban v.
attól függetlenül futnak
– Porckorong és/vagy félhold
alakú porc lehet az ízületben
 AZ ÍZÜLETEK MOZGÁSA
• Ízfelszínek alakja határozza meg az
ízület mozgását (gömb, henger, csiga,
ellipszoid, nyereg, stb.)
• Csoportosítás:
– Az alkotó csontok száma szerint (egyszerű
– 2 csont, összetett – 2 csontnál több)
– A mozgástengely száma szerint (1-, 2-, 3-
tengelyű)
– Az ízületi fej alakja szerint (pl. gömb,
henger, nyereg)
 MOZGÉKONY ÍZÜLETEK

TENGELY NÉV ALAK MOZGÁS PÉLDA

EGYTENGELYŰ HENGER- V. HENGER HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS UJJPERCEK
CSUKLÓÍZÜLET KÖZÖTT

FORGÓÍZÜLET HENGER FORGÁS KÖNYÖKÍZÜLE

T

KÉTTENGELYŰ ELIPSZOID ELIPSZIS HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS CSUKLÓ

ÍZÜLET KÖZELÍTÉS-
TÁVOLÍTÁS
NYEREGÍZÜLET NYEREG HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS NAGYUJJ
KÖZELÍTÉS- KÉZTŐ-
TÁVOLÍTÁS KÉZKÖZÉP
KÖZÖTT
OPPOZÍCIÓ
TÖBBTENGELY GÖMBÍZÜLET GÖMB HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS VÁLL- ÉS
Ű KÖZELÍTÉS- CSÍPŐÍZÜLET
TÁVOLÍTÁS
FORGÁS

FESZES ÍZÜLETEK
NINCS LAPOS LAPOS, ÉRDES MÉRHETŐ KERESZT-
MOZGÁS NINCS CSÍPŐCSONT
AZ ÍZÜLETI MOZGÁSOK FAJTÁI
• Hajlítás (flexio)
• Feszítés (extensio)
• Közelítés (adductio)
• Távolítás (abductio)
• Forgómozgás (rotatio)
• Körmozgás (circumductio) – az előző 5
mozgás együtt
• A hüvelykujj szembe helyezése a
tenyérrel és a többi ujjal (oppositio)