Móricz Zsigmond

 Csécse(Tiszacsécse), 1879.
június 29. – Budapest,
Józsefváros, 1942.
szeptember 5.
 Író, újságíró, szerkesztő, a
20. századi realista
prózairodalmunk (regény,
kisregény és novella)
legismertebb alakja
 A Nyugat első
nemzedékének tagja,
később társ főszerkesztője
is.
szatmári utak jó részét már házasemberként járta Móricz:
huszonhat éves korában, 1905 januárjában megházasodott.
Felesége, Holics Eugénia Janka néven vonult be az
irodalomtörténetbe, és több Móricz-regény alakjának ő lett a
modellje. Mindenki ellenezte a rokonságból a házasságot,
de a fiatal pár szerette egymást. Eleinte a szegénységen
kívül nem is volt baj a házassággal. Majd a boldog szerelem
vívódó, marakodó ellenkezéssé változott, melynek a végén
– huszonegy évi házasság után – Janka kettétört:
öngyilkos lett. Móricz meghódította műveivel az országot,
Jankán azonban sohasem volt hatalma. Felesége ugyanis -
szembeszállva ,a természet megszokott rendjével”- húsz év
után is az első pillanat szerelmét követelte. Móricz írásban
próbált megbirkózni a házasság feladta nagy problémákkal.
A Sári bíróban kettejük vitáit is kiteregeti idegen szemek
előtt, leghatalmasabb művét, az Erdélyt részint a férfi és nő
problémájának tudományos boncolásául szánta.
Janka és Móricz nem voltak
egymásnak valók, nem tudták
egymást boldoggá tenni,
mégiscsak együtt kerültek az
élet csúcsára: Janka mint
ember, Móricz mint író.
Felesége halála után írja: „Én
Janka nélkül nem lettem
volna az, aki lettem. Nekem
sokszor úgy tűnik fel, hogy
mi ketten egy életet teljesen
befejeztünk, s az én életembe
nem jöhet több nő.” Nem is
jött; akik jöttek, pl. az elegáns
úrinő, Magoss Olga nem
feledtették Jankát. Az első
feleség képét haláláig
tárcájában hordta.
Második házassága Simonyi
Mária színésznővel (1926) is
boldogtalan volt, egy évtized
után fel is bomlott -
elváltak.1924 és 1941 között
hozzá írt leveleket. Simonyi
Mária nem volt takarékos
asszony, szeretett nagyvonalúan
élni, ezért tetemes adósságot
gyűjtöttek össze. Hogy
lefaragjon adósságaiból,
színpadra alkalmazta műveit.
Hozzájárult a Nem élhetek
muzsikaszó nélkül című
művének megfilmesítéséhez is,
de a várt mozisiker elmaradt.
1936-ban találkozott a szinte még gyerek
Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott
lánya lett. Az egykori lelencgyerekről
mintázta Árvácskát, a kis Csörét azonos
című regényében. A lány gyerekkori
történeteiből 28 novellát írt (Csibe-
novellák) utolsó írói korszakában. Az író
naplója arra enged következtetni, hogy - a
szóbeszédnek megfelelően - Csibe a
szerelme-szeretője is volt, azaz nem csupán
atyai érzések jellemezték.