Sportrendezvény szervezés

koncz.anna09@gmail.com
 Beadandó
 Formai követelményeknek megfelelően (fedlappal,tartalomjegyzékkel,irodalomjegyzékkel)
(nem a tartalmi rész része)
 TNR 12; 1,5 sorköz; normál margó; sorkizárt; stb (szakdolgozati formai követelmény)
 Tartalmi rész min:5-max:8 oldal
 1 oldal személyes rész és a témaválasztás indoklása (nem a tartalmi rész része)
 0,5 oldal összegzés (nem a tartalmi rész része)
 Téma: Adott szakhoz tartozóan, szakspecifikusan választott sportesemény elemzése
 Szempontok: Miért ezt választottad? Hogyan kapcsolódik a szakhoz/sportághoz? Hogyan épült fel az
esemény sportesemény szervetés szempontból? Ha te lettél volna a szervező mire figyeltél volna
jobban?
 Őskör
Történelemkönyvek és a barlangrajzok:
 rituálék,
 Szertartások
 már akkor is forgatókönyv szerint zajlott (ám ezeket nem jegyezték le, inkább
szájról szájra terjedtek el)
 általában vallásos jellegűek voltak
 szellemeik, totemeik elõtt tartották (leginkább az életben maradásról és a
gyarapodásról szólt)
 Ókor
Egyiptomi Birodalom 1. megarendezvény: összehangolt, felkészült
 Ünnepségek: szervezőmunka
 Vallási, i.e. 776-ban, I. Ókori Olimpia
 Politikai, https://zanza.tv/testneveles-es-sport/sporttorten
 Fáraó tiszteletére et/az-okori-olumpiak

 Lóváltó helyek,
Római Birodalom
 Első vendégfogadók
 ünnepségek,
 Fesztiválok,
 Gladiátorjátékok
 a meghódított területek uralkodói
osztályának tiszteletére rendezett fogadások
 Összefogják a népet, elterelik a figyelmet a
rossz körülményekről
 Közép- és kora újkor
Hatalmi elithez (egyház)
kapcsolódtak
 Királyi esküvők
 Temetések
 Udvari lakomák
 Lovagi viadalok
Szigorú szabályok: udvarnok
instrukciói
 Rendezvények megszervezője és
lebonyolítója
Ünnepségek politikai szerepe kettős
volt:
 Üzenet a hatalom részéről
 Presztízsnövelő az országnak
 Barokk kori Magyarország
Gazdagon bontakozott ki az udvari élet:

 A királyi esküvők, temetések, lakomák,

 új elem: a világi színjátszás
 Reformkor
Társas élet fellendülésének kora (a magánházaknál, színházakban,
hangversenyeken, ünnepélyeken, kirándulásokon és az egyletekben az
emberek folyamatosan keresték egymás társaságát)
 Kirándulások, egyletek, színházak, ünnepélyek
 Estélyek, bálok, farsangi mulatságok,
 + szabadtéri elfoglaltságok:
 budai búcsú,
 gellért-hegyi húsvéti ünnep
 XIX-XX. század
 A társasági és sport élet  Gazdaság és kereskedelem
mellett: kiállítások, képviselői mellett a hadügy,
bemutatók haditengerészet és a főváros
is bemutatkozik
 1896: Millenniumi  A rendezők gondoskodtak a
kiállítás szórakozásról is – ezek még
nem üzleti rendezvények
(nem egy cégmárka, szolgáltatás
stb. népszerûsítése, bemutatása
érdekében történtek)
 Közép- és Kelet-Európa
XX. század közepe
Vh hatásai:
 Csak párt- és állami rendezvények
 Néhány szakkiállítás és konferencia
 Sem minőségi, sem gazdasági szempontok, sem kreativitás
 1980-ig Művelődésügyi Minisztérium mindent ellenőriz

Az első hivatalos rendezvényszervezô vállalatok: a hatvanas évektôl jelentek meg:

 újra nagy számban kerültek megrendezésre: a koncertek, színházi és operaelôadások, bálok, valamint
vállalati bemutatók, kiállítások, állami fogadások.
 1990-es évek - Magyarország
A politikai, gazdasági változások, mint mindent, a rendezvényszervezést
is forradalmisították.
 A rendezvények típusa, száma megszaporodik, megváltozik

 Értékké válik a minőség, a kreativitás, jelentős szerephez

jut az ár.

 A rendezvények minősége fokmérője a piacgazdaságnak

és a demokráciának.
 Rendezvény fogalma
A rendezvény egy meghatározott térben, időszakban és témakörben, nem
üzemszerű ismétlődéssel szervezett eseménysorozat, továbbá a folyamatos
üzemeltetés keretében szervezett egyedi esemény, amelynek során emberek egy
csoportja közös cselekvést hajt végre alkalmi, kitüntetett jelleggel.
 Rendezvényszervezés fogalma

Előre meghatározott célból (társadalmi, tudományos, szakmai,

kulturális, sport és egyéb) összejövetellel kapcsolatos teljes körű
előkészítő, szervező munka, mely magába foglalja az esemény
megvalósításával kapcsolatos infrastruktúra biztosítását,
valamint a résztvevőkről való gondoskodást.
 Rendezvények csoportosítása
• Cél, jelleg,
• Előkészítés szerint
• Szervezők kompetenciája szerint,
• Gazdasági cél,
• Helyszín jellege,
• Helyszínek száma,
• Funkcionális tartalom,
• Volumene,
• Időbeliség
 Céljuk, jellegük szerint
1. Művészeti jellegű (koncert, fesztivál)
2. Tudományos, szakmai jellegű (konferencia, bemutató)
3. Közművelődési jellegű (fesztiválok, közösségi szokásokhoz fűződő
programok)
4. Társadalmi jellegű (bál, fogadás, koktélparti)
5. Politikai jellegű (közgyűlés, felvonulás)
6. Egyházi jellegű (körmenet)
7. Sport jellegű (verseny, bemutató)
8. Kereskedelmi jellegű (árubemutató, vásár)
9. Katonai jellegű (díszszemle)
10. Egyedi, alkalmi jellegű
11. Magáncélú (esküvő, ballagás, keresztelő)
12. Egyéb
13. Komplex
 Előkészítés szerint
 Tervezett rendezvények
 Spontán rendezvények
 Rendezvényszervezők kompetenciája szerint
 Hivatásos
 Nem hivatásos
 Gazdasági cél szerint
 Nyereség-orientált
 Non-profit
 Helyszín jellege szerint
 Zárt térben, épületben
 Szabadtéri
 Helyszínek száma szerint
 Egyhelyszínes
 Többhelyszínes
 Funkcionális tartalom szerint
 Kongresszus, konferencia
 Előadó-művészeti élőműsorok (koncert, színház)
 Versenyek
 Kiállítások
 Játékok, közösségi szabadidős programok
 Látványfelvonulás, demonstráció
 Szertartás, protokolláris rendezvény, megemlékezés
 „volumene” szerint
1. Világrendezvények
2. Európai
3. Nemzetközi
4. Országos
5. Regionális
6. Megyei
7. Kistérségi, települési, kerületi
8. Kisebb közösségi
 Időbeliség szerint
 Egyszeri, nem ismétlődő
 Periodikusan visszatérő
 Több helyszínen, azonos időben zajló rendezvények