E. A.

Poe:
A vörös halál álarca
https://www.youtube.com/watch?v=SoPq
I538EJo
• „Vér volt inkarnációja és pecsétje”
• „súlyos pörölyökkel kovácsolták össze a keresztvasakat”
• „Arabeszkfigurák kicsavart tagokkal s váratlan
kosztümben.”
• „Delíriumos elképzelések, mint beteg agyak szülöttei.”
 I. A rettegés irodalma
• Rettegés= lelki sokkhatás a borzalmak
részletes bemutatásával
• Gótikus regény:
- a fantasy, vámpírtörténet,
sci-fi, krimi előzménye
- központi elemei: a rejtély, a titok
és a természetfeletti jelenségek
II. Cím
• sokértelmű, a történet végkifejletére utaló szimbólum
• Vörös: szenvedély, szerelem,
vér => - szenvedés fájdalom
- veszély, figyelmeztetés
- erőszak, gonoszság
- itt: vörös folt az arcon = pestisbélyeg
• Álarc: - rejtőzködés, játék (farsang)
- titkolni valamit (bankrablás)
- az átlényegülés eszköze (színház)
- védelem (halotti maszk)
• Központi motívum: rettegés
Ennek jelenlétét biztosítja:
- kísérteties atmoszféra
- az ember halandó természetének felismerése és a
végesség tudata
• Alaphelyzet: példázatos, allegorikus
jelképesen mutatja be az élet és halál viszonyát,
(a létezés szűk világát a nemlét végtelene zárja körül!)
III. Cselekmény:
1. menekülés a pestis elől (elrejtőzni biztonságban;
külvilággal való érintkezés tilalma)
Feltételezés: függetlenítheti magát az ember a külső
világ borzalmaitól
2. Prospero herceg álarcosbált rendez=> cél: elfelejteni a
borzalmakat
Feltételezés: gúny űzhető a halálból
„élet és halál egyformán tréfa már”
„Arabeszkfigurák kicsavart tagokkal s váratlan kosztümben. Delíriumos elképzelések, mint beteg agyak szülöttei.
Sok szépség, sok szeszély, sok különcködés, valami ijesztő is, de semmi, ami undort okozhatott volna. Valóban e hét
szobán át álmok raja lengett. Kígyóztak és kerengtek az álmok, keresztül-kasul, fölöltve a termek színeit, s az
orkesztra vad zenéje mintha csak lépteik visszhangja lett volna. És közben megkondul az ébenóra, mely a
bársonycsarnokban áll. S akkor, egy pillanatra, minden elnémul és minden hallgat, csak az óra hangja zeng.
Meredtre fagyva állanak az álmok. Ám az óraütés ekhói elhalnak - csak egy pillanat volt -, és könnyű, félig elfojtott
kacaj leng utánuk.”
III. Cselekmény:
3. Éjféli óraütés: új álarcos megjelenése
„lassanként rémületet, borzalmat és undort váltott ki”
Feszültségkeltés:
- elsőként a jelmez szokatlanságát taglalja
- elnémult mulatozók reakcióját részletezi
a legsötétebb borzalom éri utol a szereplőket:
a herceg, majd a résztvevők elpusztítása (haláltánc
motívum megidéződik!)
Befejezés allegorikus olvasata: a sors elől nem lehet
menekülni, a halál hatalmát nem érdemes kigúnyolni
 A vörös halál álarca
IV. Szereplők:
1. Prospero herceg
- azonos néven Shakespeare egyik
hőse A vihar c. románc varázslója
(mágiával teremt maga köré világot,
megszelídíti a lényeket)
2. vendégek: mulatozó, bálozó
társaság
3. az álarcos: a pestis, a halál testet
öltött (allegorizált) formája
V. Helyszín: IZOLÁLT VILÁG
- Prospero herceg kastélya: apátságból
lett átalakítva (szakrális hely –
természetfölöttivel érintkezik)
- labirintusra emlékeztető elrendezés
(„szabálytalanul sorakoztak”)
- 7 terem: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
- titokzatos megvilágítás: nincs
természetes fény
 A vörös halál álarca
VI. Időviszonyok:
- időpont jelöletlen (középkor?)
- időtartam: kb. fél év (5. vagy 6. hónap)
utolsó éjjele
- óra: hangsúlyos időjelkép
=> fekete szobában áll
=> minden órában üt
=> mindenkit elgondolkodásra késztet
dermesztő hangja
=> az elmúlással szembesít
A vörös halál álarca

VII. Halálértelmezés:
• A szöveg közli élet és halál viszonyát
(nem kíván moralizálni): rámutat az
ember számára rendelt,
kikerülhetetlen sorsra
„És sötétség és pusztulás és a vörös
halál vette át korlátlan uralmát.”