A regény jellemzői és szerkezete

7. tétel
 A regény
• A regény elbeszélő műfaj, az epika műnemébe
tartozik.
• Középpontjában a történetmondás áll.
• Cselekmény: a történések sorozata
• Regényműfajok:
- családregény pl. A kőszívű ember fiai
- történelmi regény pl. A kőszívű ember fiai
- kalandregény
- heroikus regény (rendkívüli hős) pl. A kőszívű ..
- szerelmes regény
 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
• Családregény, háttere az 1848-49-es szabadságharc
• A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik a
szabadságért harcolnak:
- Ödön, a legidősebb, a cári Oroszországból tér haza
- Richard kedves, könnyelmű, gerinces huszártiszt (Ausztria)
- Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, tipikus császári
hivatalnok (Ausztriából tér haza)
• Jókai romantikus író
• A romantika jellemzői:
- Szélsőséges ellentétek, éles kontrasztok: pl. Baradlayné és a férje
akarata, Edit és Alfonsine jelleme, Salamon meghunyászkodó és
Richard gőgös viselkedése
- Eszményített hősök, idealizált jellemek: Jókai tökéletesnek látszó
félisteneket (romantikus hősöket) és lelkük mélyéig romlott
ördögöket ábrázol. Eszményi hős: Baradlayné, Ödön, Richard, Jenő
 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
• - A történelmi eseményeket emberi sorsokon
keresztül ábrázolja: nem elvont eszmékről
beszél, az emberi személyiséggel teszi hitessé
- Nagy szenvedélyek, túlcsorduló érzelmek: pl.
szenvedélyes szerelem, lobogó indulat, soha
nem mérséklődő gyűlölet
- romantikus helyszínek
- látványos felsorolások, halmozások
 Regényrészletek
• A regény előtere: amikor az író közelről,
aprólékosan jeleníti meg a szereplőket,
eseményeket
• A regény háttere: távolról szemléli őket, egész
hónapok, évek történéseit foglalja össze egy
bekezdésben pl. Stevenson: A kincses sziget
• A regény tere: a helyszín lehet állandó vagy
változó
• A regényidő: lehet 1-2 hónap, év, esetleg a főhős
egész élete, vagy egymást követő nemzedékek
(családregény)
 Regényrészletek
• Motivált cselekményelemek: oka van a
történésnek, az előzményekből következik
• Véletlen cselekményelemek: az előzményektől
függetlenül, véletlenszerűen következik
• Fordulat: hirtelen változás
• Kitérő, epizód: elhagyható rész lenne
• Késleltetés: visszatartja a kibontakozást
• Előreutalás: sejteti, hogy mi fog történni
 Elbeszélésmód
• Imitált elbeszélésmód:
- az elbeszélő úgy tesz, mintha ő maga is a
történet részese lenne. E/1.-ben beszél
- ha a szereplők szavaiból bontakozik ki a
történet: párbeszéd vagy monológ
• Közvetlen elbeszélésmód: a mesélő kívül áll a
történeten, közvetít az olvasó és a szereplők
között. Bemutatja a hősöket, helyszínt.
Gyakran meg is szólítja az olvasót.
 Az elbeszélő tudása
• Korlátozott tudású elbeszélő: az elbeszélő
egyszerű tanúja az eseményeknek, nem tud
többet a szereplőinél.
• Mindentudó elbeszélő: az elbeszélő az
események mögé lát, tudja, amit a hősei
gondolnak, a múltba és a jövőbe is belelát.