A Kjevi Rusz és az

öröksége

TÓTH GÁBOR
II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR
FŐISKOLA
 A Kijevi Rusz (862-1242) egy középkori államszövetség volt a mai Belarusz
(Fehéroroszország), Ukrajna, és Oroszország egyes részeinek területén.
(Ororszország neve egyébként a "Rus" szóra vezethető vissza, ami egy skandináv
népcsoportot jelölt.) A Kijevi Rusz egy modern (19. századi) elnevezés, de a
jelentése ugyanaz, mint a középkorban használatos "ruszok földjének" volt.
A Kijevi Rusz létrejötte és a korai idők

 Oleg 882-ben elfoglalta Kijevet, és annak uraként ellenőrizni tudta

a Baltikumtól a Konstantinápoly felé vezető kereskedelmi útvonalat (varég út),
emellett adót szedett a környező törzsektől. Utódai Igor (912-944) és Olga (945-
962) is hasonló politikát folytattak: zsákmányszerző hadjáratokat vezettek és
adóztatták a szomszédos törzseket. Igor és Olga fia, Szvjatoszláv (962-972) – aki
már szláv nevet viselt, jelezve a varég előkelőségek elszlávosodását – kalandozó
hadjáratai során már az Al-Dunáig is eljutott. Az időközben megnövekedett
birodalmat egymaga már nem tudta ellenőrizni és engedelmességre bírni a
druzsinájával, így fiait ülteti az egymástól távol eső területek központjaiba. A
legidősebb fia, Jaropolk (972-980) kapta a legfontosabb várost, Kijevet. Jaropolk
öccse Vlagyimir (980-1015), aki Novgorodot irányította apja halálakor, hosszas
háborúskodásba kezdett és végül megszerezte magának a kijevi nagyfejedelmi
széket.
A Kijevi Rusz virágkora

 Jaroszláv uralkodása jelenti a Kijevi Rusz virágkorát. Megszilárdítva hatalmát, ő

határozta meg fiai között az öröklődési rendet. Ekkor jön létre az első
törvénykönyv (Ruszkaja pravda), ekkor alakul ki végérvényesen az önálló kijevi
metropólia (püspökség), és ekkor választanak először nem görög származású
metropolitát az egyház élére Ilarion személyében. Ekkor alapítják az első
kolostorokat, amelynek szerzetesei az írásbeliség kialakulásában fontos szerepet
játszottak. A Kijevi Rusz dinasztikus kapcsolatba került Európa uralkodóházaival:
Bölcs Jaroszláv felesége, Ingigerda (Olof svéd király lánya) volt. Egyik fia
bizánci hercegnőt kapott feleségül, lányai közül Anna I. Henrik francia
királynak, Anasztázia I. András magyar királynak volt a felesége, harmadik lánya
pedig a lengyel király felesége lett
A Kijevi Rusz hanyatlása és a mongol-
tatár hódítás
 Bölcs Jaroszláv lényegében három részre osztotta országát három legidősebb fia
között. Halála után a legidősebb fia örökölte a központi
területeket: Kijevet, Novgorodot, Pszkovot, fiatalabb fiai a később szerzett földek
urai lettek. A népes családban azonban csakhamar állandósult a viszálykodás, a
vetélkedés a jobban jövedelmező, tekintélyesebb fejedelemségek birtoklásáért. Az
áldatlan állapotokon változtatni akaró fejedelmek 1097-ben Ljubecsben gyűlést
tartottak, ahol megegyeztek, hogy mindenki megtarthatja apai örökségét. Azonban
a szeniorátus elve is érvényben maradt, ami továbbra is számos vitára adott okot a
fejedelmek között.
  Batu kán 1237 telén kelt át a Volgán és ezzel megkezdődött a Kijevi Rusz
mongol-tatár hódoltatása. A tatárok fegyelmezett serege gyors sikereket ért el.
Azokat a városokat amelyek nem voltak hajlandóak behódolni és adót fizetni, –
könyörtelenül felégették és lakosait
lemészárolták. Rjazany, Szuzdal, Vlagyimir, Tver, Jaroszlav városát
elpusztították. 1239-ben kerül sor Csernyigovra és Perejaszlavra, 1240-ben pedig
lerombolják Kijevet, majd tovább vonulnak nyugat felé a tatárok.
 A 13. századi mongol hódítással a széttagoltsággal küzdő Rusz hosszú időre
elvesztette függetlenségét.

Ortelius térképe a tatárok hódításáról

Köszönöm a figyelmet