Shakespeare:

Hamlet, dán királyfi

elemzés
 I. Keletkezés, műfaj
 Legismertebb Shakespeare-tragédia (tragédia, tragikum fogalma)
 1600-1601.
 Műfaj: bosszúdráma, tragédia

 Irodalmi források:
Dán História (~1200) – latin nyelvű krónika: Amleth életéről szóló elbeszélés: a
király gyilkosa= Feng, a nagybácsi  Angliából hazatérő Amleth / őrület
tettetése  felgyújtja a palotát.

Thomas Kyd: Spanyol Tragédia (Ős-Hamlet) – Shakespeare társulata játszotta

1590 körül.
 II. Tér- és időkezelés
 Térkezelés: valóságos (Dánia, Anglia, Wittenberg) + fiktív (Helsingőr)
helyek

 Időkezelés: 7-8 nap eseményei = cselekményidő; A drámaidő = 3 hónap

 Kérdéses a kor!

Középkori? dán krónika (történet)/ uralkodói elvek / környezet

Reneszánsz? Wittenberg / Hamlet személyisége

 Hatás: bárhol és bármikor megtörténhet… álalános érvényűvé válik az

üzenet! Példázatszerű!
 III.Szerkezet
 Eredetileg színekre tagolt
 6 szerkezeti egység: expozíció – bonyodalom – bonyodalom kibontakozása -
tetőpont – késleltetés – végkifejlet

1. Expozíció: elnyújtott
 I. felvonás
 alaphelyzet kibontása
 Cselekmény helyszínének megismerése (Helsingőr/királyi palota)
 Főbb szereplők megismerése
 Előzmények megismerése: öreg Hamlet halála, az esküvő, Fortinbras
serege, Hamlet szerelme Ophélia iránt
2. Bonyodalom
 Szellem parancsa (bosszú)
 I.5.
 3. Bonyodalom kibontakozása
 Hamlet  Claudius közti konfliktus
 Színlelés / őrültség (saját szándékát elleplezi)
 Hamletet is be akarják csapni:
Rosencrantz és Guildenstern „barátsága” (Claudius és Gertrud)
Ophélia színjátéka (Polonius)

 Hamlet átlát a színlelésen!

4. Tetőpont
 Megrendezett színjáték = leleplezés eszköze = egérfogó-jelenet
 „Színház a színházban” - jelenet
5. Késleltetés

 Halálsorozat:
1. Polonius – Hamlet leszúrja (tévedés)
2. Ophélia vízbe fullad (megőrült)
3. Rosencrantz és Guildenstern halálhíre

 Hamlet angliai hajóútja

 6. Végkifejlet
 Párbaj / Claudius terve – eszköze Laertes
 Gertrud halála – iszik a mérgezett italból (Hamletnek szánták)
 Claudius halála – Hamlet megsebzi a mérgezett tőrrel
 Laertes halála – mérgezett tőr
 Hamlet halála – mérgezett tőr

 Horatio marad életben – feladata!

 Fortinbras az új király
 IV. A drámai konfliktusok
 Sokrétű a konfliktusrendszer
 Öröklési rend kérdésköre / Hamlet  Claudius
 Hamlet  Gertrud / erkölcstelen, korai nász, cinkosság?
 Szellem parancsa  Hamlet értékrendje (reneszánsz, humanista elvek)
 Erkölcsi rend felbomlása = Claudius vétke  helyreállítás = Hamlet feladata
„Kizökkent az idő; ó kárhozat, hogy én születtem helyre tolni azt!”

 Hamlet = központi alak (minden konfliktusban érintett)

 V. Hamlet jelleme
 Hamlet = töprengő hős  irodalmi archétípus
 Melankólikus, mélabús alkat
 Monológok (belső vívódásai): pl. I. felvonás / szellem létezése?;
III.felvonás/nagymonológ
 Reneszánsz jellem / tudásvágy, kételyek, humanizmus, szigorú erkölcsi
értékrend
 Fő jellemzője: szkepszis / szkeptikus: kételkedő  megbizonyosodás vágya
(ren.)
 Késlekedik, de tud határozottan is cselekedni
 Belső konfliktusa: rábízott feladat  jelleme
 A felborult erkölcsű világban is erkölcsös akar maradni – lehetséges ez?
 Hamlet jelleme / folyt.
 Wittenbergi egyetemista
 Megveti Claudiust
 Megveti anyját: „Gyarlóság, asszony a neved!”
 Játssza az őrültet:
Zavart viselkedés, értelmetlen beszéd (szereplők szerint)
Többértelmű beszéd (befogadó szerint)

Késlekedés okai:
Meg akar bizonyosodni a Szellem igazáról.
Biztosan akar ő ilyen udvarban uralkodni?

 Hamlet II Laertes
 VI. Szereplőkörök

 Claudius és köre: Gertrud, Polonius, Laertes, Rosencrantz, Guildenstern

 Hamlet és köre: Ophélia, Horatio, őrök, színészek, Szellem

 Kívülállók: sírásók, Fortinbras

VII. Claudius jelleme
 Zsarnoki uralkodó / Machiavellista uralkodó
 Nincsenek erkölcsi gátlásai
 Taktikus
 Hatalma = kémkedések hálózata

 A tragédia igazi cselekvő „hőse”: gyilkosság, kémhálózat, angliai utazás

szervezője, párbaj kitalálója, szervezője
 Verselés, stílus
Verselése:
 Blank verse – forma / jambikus sorok / rímes  felsőbb réteg beszéde
 Prózai forma  színészek, sírásók, megőrült Ophélia

Stílusa:
 Expresszív / kifejező
 Metaforikus beszéd
 Költői eszközök használata
 A mű által felvetett kérdések
 Kik vagyunk?
 Mi a szerepünk a közösségben? Vagy a hatalmi gépezetben?
 Felelősek vagyunk-e azokért, akiket szeretünk?
 A jó cél szentesíti az eszközt?
 A bosszú jó cél?
 Az ész vagy a szív vezessen?
 A gondolkodás vagy a cselekvés az előbbre való?...
Szállóigék a műből
„Gyarlóság: asszony a neved”

„Légy hű önmagadhoz!”

„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés!”

„A többi néma csend”

„Valami bűzlik Dániában”