Mozgásszervi fogyatékosság

Mozgásszervi fogyatékosság
 Az elnevezések terén sokszínűség jellemző a
szakirodalomban.
 A közoktatási törvény az SNI körében testi
fogyatékosokról beszél. Ez azért nem jó, mert a
testi fogyatékosság fogalomba inkább csak azokat
a rendellenességeket indokolt sorolni, amelyek nem
idegrendszeri eredetű károsodások, hanem
fejlődési rendellenességek vagy balesetek
következményei.
 A mozgáskorlátozottság többnyire idegrendszeri
eredetű. A mozgászavarra elsődlegesen a
nagymozgások (járás, futás) koordinálatlansága, a
finommozgások kivitelezésének nehézségei
jellemzőek.
 Mozgászavarok csoportosítása

Az idegrendszeri eredetű mozgászavar

jellege szerint lehet:
 plégia: bénulás
 paresis: hűdés, amikor a mozgásképesség
csökkent
 hipermotilitás: túlmozgás
 Mozgászavarok csoportosítása

Kiterjedése szerint:
 Monoplégia vagy monoparesis: egy végtagra
kiterjedő
 Hemiplégia vagy paresis: a test fél oldalára
kiterjedő
 paraplégia illetve paraparesis, a két alsó
végtagra kiterjedő
 di- vagy tetraplégia illetve di- vagy
tetraparesis: négy végtagra kiterjedő
 Mozgászavarok csoportosítása

 Izomtónus állapota szerint:

– spasticus: görcsös (ált. kp-i idegrendszer
károsodása okozza)
– atoniás: petyhüdt (gerincvelő elváltozásai,
izomsorvadások)

• Sérülés helye szerint:

 centrális (agyi): klasszikus típusa az agyi
bénulás. Közös jellemző a görcsös izomtónus.
Pl. Little-kór
 perifériás (gerincvelői): pl. járványos
gyermekbénulás más néven gyermekparalízis.
Sokféle súlyossági foka lehet. Perifériás eredetű
fejlődési rendellenesség pl. a gerinchasadék is.
 Mozgásfogyatékosságot okozó
kórformák

 A mozgáskorlátozottak gyógypedagógiai
(szomatopedagógiai) szempontú
csoportosításakor a kialakult mozgásképet
tekintjük alapnak, és nem a patológiai folyamatot. A
következő kategóriákat különböztetjük meg:
 végtagredukciós fejlődési rendellenességek és
szerzett végtaghiányok (felső és alsó végtag
veleszületett rendellenességei, összenövések,
hiányok, mint az amputáció következményei)
 petyhüdt bénulást okozó kórformák csoportja (pl.
gerincvelő mozgató neuronjainak sérülése
következtében kialakuló izombetegségek)
 Mozgásfogyatékosságot okozó
kórformák

 korai agykárosodás utáni mozgászavarok

csoportja (központi idegrendszer születés körüli
sérülése következtében kialakult mozgáskárosodás,
ICP /infantilis cerebralis parezis/)
 egyéb, maradandó mozgáskárosodást okozó
kórformák csoportja (reumatológiai, ortopédiai
elváltozások pl. veleszületett csípőficam,
gyermekkori izomsorvadás, krónikus sok-izületi
gyulladás, törpeség)
 Halmozott sérüléssel járó különböző kórformák
 A mozgáskorlátozottság egyénileg más és
más. Egyénre szabott gyógypedagógiai
(szomatopedagógiai) módszerek, eljárások
technikák és eszközök alkalmazását kívánják
a mozgáskorlátozottak
 Mozgásfogyatékosok jellemzése

 Látható mozgásszervi elváltozás nagyobb

lelki megterhelés, mint a nem látható
betegségek
 Pszichés sérülések okai lehetnek:
- testséma és az önidentitás megváltozása
- bizonyos mozgásfunkciók megváltozása, a
mozgás „bizarrá” válása
- fájdalom
- mindezek befolyásolják a vegetatív,
érzékszervi és szexuális funkciókat is
 - a szocializáció akadályozott a
kiszolgáltatottság, segítségre szorulás miatt
A szocializáció akadályozottságát a
következő tényezők segítik elő:
- a környezethez való hozzáférés
akadályozottsága, befolyásolja a
megismerést
- A társuló beszédzavarok miatt sérül az
aktív kommunikáció
- izoláció, a mások számára hozzáférhető
lehetőségektől való megfosztottság miatt
- irreális önállósodási törekvések –
feszültség az őket korlátozó körülmények
ellen
- a szocializációs problémák további félelmet,
szorongást okozhatnak, magatartászavarok,
agresszió jelentkezhet
- súlyos esetben depresszió és öngyilkossági
kísérlet (krízis állapot)
- Krízis, sokszor előfordulhat a
mozgásfogyatékosok körében
- társas kapcsolatok zavarai, különösen a
másik nem irányában
 Mozgásakadályozottság
következményei

 Hely-helyzetváltoztatás nehézségei
 Önellátás, önkiszolgálás gondjai
 Problémák a finommozgásokban,
koordinációkban (írás, rajzolás)
 Mozgástervezés (gyenge mozgássémák)
 Kommunikációs zavarok (beszéd, mimika,
stb.)
 Észlelési folyamatok zavarai (irányok, szem-
mozgás koordináció, olvasási zavarok)
 Tempóbeli eltérések
Nevelés, oktatás sajátosságai

 Korai fejlesztés: az egészségügyben

kezdődik el, majd folytatódik a bölcsődében,
óvodában (komplex fejlesztés, érzékelés,
észlelés fejlesztése is történik a
mozgásfejlesztés mellett)
 Óvoda: az enyhébb sérüléssel élők többségi
óvodába kerülnek, ahol az önkiszolgálási
funkciók megtanítása, mozgásnevelés,
akadálymentes környezet megteremtése,
tanulásra való felkészítés történik, fontos az
egyénre szabott eszközök használatának
kipróbálása
Nevelés, oktatás sajátosságai

Iskola:
- Integráció az oktatásban, inkább az
enyhén sérültek veszik igénybe.
Mozgáskorlátozott tanuló fogadásakor
biztosítani kell az akadálymentes környezetet
- személyi feltételek biztosítása utazó tanárok
segítségével
- mozgásnevelést szomatopedagógus vagy
gyógytornász végezheti
 Speciális iskolákban az első évfolyam indokoltan
két évet igényel, sz.e. a további pedagógiai
szakaszok is szervezhetők hosszabb időszakra.
Kiemelt feladat a mozgásnevelés
 Fontos az önállóság kialakítása, egészséges
énkép, önbizalom
 Sajátos pedagógiai feltételrendszer a testnevelés
területén jelenik meg: pl. gyógytorna, fizikoterápia,
hydroterápia, csoportos és egyéni mozgásnevelés
 kommunikáció fejlesztése a társuló beszédzavar
miatt (logopédus)
 Az integrációt segítő feltételek
 Környezeti feltételek:
 Akadálymentes közlekedés
 Megfelelő bútorok
 Tanulást segítő eszközök
– Csúszásgátló alátétek
– Nagyobb vonalközű füzetek
– Speciális íróeszközök
– Könyvtartó állvány

Csak annyi változtatás, amennyire feltétlenül

szükség van.
 - Szegregált iskolák:
- Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon
és Pedagógiai Szakszolgálat: 1145 Bp., Mexikói út
60.
- Mozgásjavító kisegítő iskola és nevelőotthon
- Mozgásjavító speciális általános iskola
- Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet
Alapítványok:
- MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületének
Országos Szövetsége)
- Végtaghiányos gyermekekért alapítvány stb.
 Mozgásnevelés

 Mozgásnevelés:
Terápia:
- fizioterápia (gyógytorna)
- segédeszköz ellátás
- orvosi terápia
Motoros képességek fejlesztése:
- játék, sport, rekreáció
- adaptált testnevelés
 Mozgásnevelés

Napi tevékenységre nevelés:

- tárgy és eszközhasználat
 Segítség a mozgásszervi
fogyatékosoknak

Segítség a kommunikációban:
- személyesen hozzá forduljunk, ne a
kísérőhöz
- egyszerű, világos pontos információt adjunk
- hagyjunk időt, hogy kifejezzék magukat
Segítség a mozgásszervi
fogyatékosoknak

 Segítség a helyzetváltoztatásban:
- Kerekesszék esetén kérdezzük meg, hogy
segíthetünk-e és hogy hogyan?
- Ha toljuk, ellenőrizzük a kezek, lábak helyzetét, mert
nem biztos, hogy érzik, ha súrlódik
- ne toljuk túl gyorsan, ne fordítsuk meg hirtelen
- ne emeljük fel a karfánál fogva, mert kijár a karfa és
balesetet okozunk
- ha megállunk, ellenőrizzük a fékeket
Segítség a mozgásszervi
fogyatékosoknak

Járóképes mozgáskorlátozott segítése:

- Kérdezzük meg pontosan, hogyan segítsünk
- Ne azt a karját fogjuk meg, amelyikkel a
botra támaszkodik
- ne fogjuk meg a botot sem
- ne sürgessük, kerüljük a hirtelen
mozdulatokat
- mindig a támbottal ellenkező oldalon álljunk
 Mozgásszervi fogyatékosok
gondozása (Stroke-on átesett betegek
esetén)

Hely, helyzetváltoztatás segítése:

- hanyattfekvésből az ép és az érintett oldalra
fordulás
- csípők megemelése hanyattfekvésből
(ágytál használata és járás előkészítése)
- beteg ágy szélére való kiültetése
- beteg áthelyezése ágyból székre
- állás, járás és a kerekesszék használata
(mozgásterapeuta feladata, de a
gyakoroltatás minden segítő felelőssége)
Alapvető önellátási feladatok technikái

 Ágyban fekvő beteg mosdatása, öltöztetése

(minél nagyobb önállóság kialakítása)
 Ülő beteg mosdatása (ha lehet történjen a
fürdőben)
 Öltözködés
 Táplálkozás(lehetőleg mindig asztalhoz
ültetve történjen)
 Ürítés (lehetőleg WC helyiségben történjen)
 Egyéb gondozási feladatok
 Kognitív fejlesztő technikák
- zavar keletkezhet a gondolkodásban, a figyelem, a
memória területén, a tér-idő tájékozódásban, az
észlelésben, érzékelésben
- rövid és hosszútávú emlékezet fejlesztése, térben és
időben való tájékozódás segítése:
- irányított beszélgetések (reggel pl. milyen nap
van ma, hányadika, időjárás, hónapra való
rákérdezés, kérdéseink legyenek egyszerűek és
könnyen megjegyezhetők)
- tisztálkodáskor, a használt eszközök
megnevezése, osztályozása, tulajdonságaik
közös elemzése gyakoroltatható
- térbeli tájékozódási zavar esetén keressünk
mindig támpontokat, melyeket a beteg
aránylag könnyen képes megjegyezni
 Afáziás beteggel való kommunikáció
- minden afáziás beteg más, ezért általános recept
nincs
- kommunikáció során támaszkodjunk mindig a
megmaradt funkciókra pl. képtelen gondolatait
szavakba önteni, próbálkozzunk írással, olvasással,
(jeltábla, betűtábla)
- súlyosabb megértési zavarok esetén az igen/nem
szóbeli vagy gesztusválasz kidolgozása fontos
- megértés fejlesztése: tárgyakra, képekre
támaszkodva, gyakran a megértés szituációfüggő,
szituáción kívül ugyanazt a kifejezést már nem érti
 - kommunikáció során szemben álljunk a
beteggel és tisztán artikuláljunk
 Testséma zavar (Neglect-szindróma)
kezelése:
- kezelése neuropszichológus, gyógytornász,
ill. foglalkoztató terapeuta feladata, de az
ápolás során az ápolónak is szükséges a
negált testfél érzékelésének a gyakoroltatása
 Milyen szempontokat kell figyelembe
venni Neglect-szindróma esetén

 Önellátási feladatok végzése, gyakorlása

során álljunk a beteg bénult oldala felől
 Tisztálkodáskor figyelmeztessük, hogy a
bénult oldalát is mossa meg és a haját azon
az oldalon is fésülje meg
 Fontosabb eszközök a bénult oldala felől
helyezkedjenek el
 Ha van időnk, olvastassuk a beteget, ügyelve
arra, hogy mindig a sor elejéről kezdje az
olvasást (ugyanígy az írásnál is)
 Pihenéskor ügyeljünk arra, hogy a bénult
karja ne lógjon maga mellett, tegye az ölébe
vagy az asztalra

A beteg és családtagok tanítása:

- segédeszközök megismertetése
- kölcsönzési és beszerzési lehetőségek
 Ápolási segédeszközök használata:
- van amit meg lehet vásárolni ill. kikölcsönözni, de a
kreativitás és a találékonyság is sokat segíthet
 Életmódbeli, életviteli tanácsadás:

- pl. stroke-os betegeknél fontos a rendszeres orvosi

ellenőrzés, gyógytorna folytatása, diéta a lecsökkent
mozgás miatt, beszédzavarok esetén rendszeres
gyakorlás, feladatok adása és azok ellenőrzése,
óvakodjunk a sajnálkozástól és a túlzott
kiszolgálástól
Segédeszköz fogalma és osztályozása

 Az Eü. Miniszter 47/1999. sz. rendelete

szerint gyógyászati segédeszköz minden
olyan eszköz, melyet károsodott,
fogyatékos, vagy rokkant személy használ
fogyatékossága kezelésére, tüneteinek
enyhítésére vagy kompenzálására, továbbá
anatómiai felépítés, vagy valamely fiziológiai
folyamat pótlására, vagy módosítására
 Európában az ISO 9999 1992 szabvány
definiálja a kérdést:
„ Fogyatékos emberek technikai segédeszközei
mindazon termékek, eszközök és technikai
rendszerek, amelyeket fogyatékos emberek
használnak, amelyek egyedileg gyártottak
vagy általánosan beszerezhetők, a
károsodást, fogyatékosságot vagy
rokkantságot megelőzik, kompenzálják,
csökkentik vagy semlegesítik”
 Segédeszközök felosztása ISO
szabvány alapján

 Terápiás és gyakorló eszközök

– Lélegeztető gépek
– Dialízis
– Kommunikációs tréning eszközei
– Decubitus megelőzés.
 Ortézisek, protézisek
– Művégtagok
– Járógépek
– Emlőpótlás
– Paróka
– Műszem
– Ortopéd cipők
 Személyes gondozás és védelem segédeszközei
– Incontinencia, sztóma segédeszközei
– Öltözködés, fürdés segédeszközei
– WC használat segédeszközei
 Személyes mobilitás eszközei
– Mankók
– Kerekesszékek
– Gépkocsi adaptációk
– Kerékpárok
– Emelőeszközök
– Átülést segítő eszközök
 Háztartási segédeszközök
– Ételkészítés, étkezés speciális eszközei
– Mosogatás, takarítás segédeszközei
 Bútorok, lakásadaptációk
– Fényforrások
– Speciális bútorok
– Kapaszkodó segédeszközök
– Biztonsági berendezések
 Kommunikáció, információ és jelzés
segédeszközei
– Optikai segédeszközök
– Számítógépek
– Többcélú szoftverek
– Diktafonok
– Hangátviteli rendszerek
– Hallókészülékek
– Riasztórendszerek
 Környezetjavító segédeszközök, gépek
– Mérőeszközök
– Munkabútorok
– Gépek
 Szabadidős eszközök
– Edző és sport eszközök
– Zeneeszközök
– Kézműves szerszámok
 Mozgásszervi rehabilitációban
alkalmazott segédeszközök felosztása

 Gyógyászati testközeli segédeszközök

jellemzői
– A testtel nagy felületen érintkeznek
– A károsodásra hatnak (anatómiai hiány, elveszett
funkció pótlása, alátámasztás, tehermentesítés)
– Preventív, terápiás, rehabilitációs célúak
– Egyedi előállításúak
Gyógyászati testközeli segédeszközök

 Hiányzó testrész pótlása:

– Protézis
 Támasztás, tehermentesítés, rögzítés:
– Fűzők, ortézisek
 Sérült testrész tehermentesítése:
– Ortopéd cipők
 Gyenge testrész támogatása:
– Járógépek, cipők
 Hiányzó izomerő pótlása:
– Rugós, elektromos szerkezetek
 Esztétikai hiányt pótló eszközök:
– epitézis
Mozgásszervi rehabilitációban
alkalmazott segédeszközök felosztása

 Testtávoli segédeszközök:
– Testkontaktus kis felületen történik, laza
illeszkedés
– Funkcionális célt szolgálnak
– Főként rehabilitációs célúak
– Fogyatékosságra irányulnak
– Jellemzően előre gyártottak
Testtávoli segédeszközök
 Mobilitást (helyváltoztatást segítő) segítő
eszközök:
– Bot, mankó, kerekesszék ,járókeret stb.
 Érzékelést segítő eszközök:
– Szemüveg, fehér bot, vakvezető kutya stb
 Kommunikációt segítő eszközök:
– Gégemikrofon, hallókészülék
 Önellátást, mindennapi tevékenységet segítő
eszközök:
– Zoknifelhúzó, speciális környezet, hosszított nyelű
eszközök, megvastagított, hajlított nyelű eszközök
 Krónikus terápiát segítő eszközök:
– Katéterek, fecskendők, compressziós harisnya
 Munka, tanulást támogató eszközök:
– Speciális eszközök, bútorok
 Otthoni ápolást segítő eszközök
Ortézisek és protézisek

 Ortézis: a testrészt rögzíti / támasztja,

tehermentesíti, ortopédiai elváltozást korrigál ill. a
kiesett működést pótolja. Forgalomban is kapható.

 Protézis: egy testrész hiányát igyekszik pótolni,

részben funkcionális, részben esztétikai
szempontból. Egyénre szabott.
Az ortézisek csoportjai

1. Felső végtagi:
 kéztő- és hüvelykujjrögzítő sín
 tenyértámasztó
 csuklórögzítő, csuklószorító
 kézlazító készülék (Cramer-sín)
 könyök
 váll-könyök
 felkar
1. Felső végtagi ortézisek
Az ortézisek csoportjai

2. Alsó végtagi:
 támaszok, sínek, tokok
 Láb, bokaízület-rögzítő / támasztó
 combközépig érő
 térdtámasztó
 csípőtámasztó, -rögzítő
 reciprokátor (a medencénél támasztja meg a
használóját, a járást segíti oly módon, hogy amíg
az egyik láb elöl van, addig a másikat hátra
kényszeríti és fordítva)
2. Alsó végtagi ortézisek
Az ortézisek csoportjai

3. Gerinctézisek:
– fűzők, hevederek, korzettek (tartási
rendellenességek korrigálására)
– (mellkas-) ágyék- és keresztcsonti,
medenceszorító
– nyakrögzítő, fejtartó (Schanz gallér)
3. Gerinctézisek
Az ortézisek csoportjai

4. Nem testen viselt ortézisek:

– lúdtalpbetét
– ortopéd cipő, ehhez tartozékok (pl.: sarokfogó)
– a sarok kifelé dőlését biztosító, ún. supináló sarokkal
készült gyerekcipők
4. Nem testen viselt ortézisek
A protézisek csoportjai

1. Felső végtagi:
– ujjprotézisek
– alkarcsonkra
– felkarcsonkra
– vállcsonkra illeszthető
– elsősorban műanyagból
1. Felső végtagi protézisek
A protézisek csoportjai

2. Alsó végtagi:
– lábcsonkra
– lábszárcsonkra
– combcsonkra
– csípőízületi csonkra illeszthető
– műanyag, fa, csővázas
2. Alsó végtagi protézisek
A protézisek csoportjai

3. Egyéb, nem végtagprotézisek:

– mell-
– szem- (epithetis)
– fog-
– orr-
– fül-
– paróka
– műgége és egyéb hangprotézisek
– kozmetikai protézisek
3. Egyéb protézisek