BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

TESTNEVELÉS ÉS SPORT KAR

KUTATÁSMÓDSZERTAN
Kézirás
BOROS-BALINT JULIANNA

2013
 BOROS-BALINT JULIANNA

KUTATÁSMÓDSZERTAN
(KÉZIRAT)

KOLOZSVÁR
2013

2
TARTALOM

TUDOMÁNYOS KUTATÁS ............................................................................................ 5

Interdiszciplináris tudományok ................................................................................... 7
Segédtudományok ....................................................................................................... 8
A KUTATÁS – ALAPFOGALMAK ............................................................................... 14
A KUTATÓMUNKA FÁZISAI ....................................................................................... 15
Kvantitatív kutatás szakaszai ........................................................................................ 15
A kvalitatív kutatás ....................................................................................................... 17
A kutatási terv ............................................................................................................... 18
A KUTATÓMUNKA MENETE ...................................................................................... 21
A témaválasztás, a kutatási cél és a kutatás tárgyának meghatározása......................... 21
A kutatási cél................................................................................................................. 22
A kutatás tárgyának meghatározása .............................................................................. 23
Az elsődleges tájékozódás és a koncepció (felfogás) összeállítása .............................. 23
A kutatási terv elkészítése ............................................................................................. 23
A SZAKIRODALOM FELTÁRÁS, GYŰJTÉSI FORMÁI ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA ...... 25
A jegyzetelés módszere................................................................................................. 26
Irodalomjegyzék összeállítása ...................................................................................... 28
A idézés formái ............................................................................................................. 29
A hivatkozás módszerei ................................................................................................ 29
HIPOTÉZIS SZEREPE A TUDOMÁNYOS KUTATÁSBAN ....................................... 31
A MINTAVÉTEL ............................................................................................................. 33
A mintavétel formái ...................................................................................................... 34
ADATFELVÉTEL MÓDSZEREI .................................................................................... 37
Méréstani alapismeretek ............................................................................................... 37
A mérés sajátosságai ..................................................................................................... 38
Mérési skálák ................................................................................................................ 40
A társadalomtudományban alkalmazott skálák ............................................................ 42
KUTATÁSI MÓDSZEREK ............................................................................................. 45
A MEGFIGYELÉS ........................................................................................................... 45
A megfigyelés célja....................................................................................................... 47
A megfigyelés fázisai .................................................................................................... 47
Megfigyelési technikák ................................................................................................. 50
A megfigyelések taxonómiája....................................................................................... 51
A KÍSÉRLETI MÓDSZER .............................................................................................. 53
A klasszikus kísérlet ..................................................................................................... 56
A kettős vak kísérlet...................................................................................................... 58
“Természetes" kísérletek............................................................................................... 58
A kísérleti alanyok kiválasztása .................................................................................... 59
A kísérleti módszer erősségei és gyengéi ..................................................................... 59
A KÉRDŐÍVES MÓDSZER ............................................................................................ 61

3
 A kérdőíves módszer menete: ....................................................................................... 61
A kérdések tárgya ......................................................................................................... 61
A vizsgálati csoport (minta) kiválasztása ..................................................................... 62
A kérdőívszerkesztés módozatai ................................................................................... 62
A kérdőív eljuttatása a kérdezetthez ............................................................................. 63
Az előkísérlet (pilot study) elvégzése ........................................................................... 63
Az eredmények értékelése ............................................................................................ 64
A végleges beszámoló elkészítése ................................................................................ 64
Útmutató a kérdőív szerkesztéshez ............................................................................... 64
INTERJÚ MÓDSZERE .................................................................................................... 68
A kvalitatív interjúvizsgálat fázisai .............................................................................. 69
AZ ESETTANULMÁNY MÓDSZERE .......................................................................... 73
Az esettanulmány fajtái................................................................................................. 73
Az esettanulmány lépései .............................................................................................. 73
MÁS ALKALMAZHATÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK ................................................. 76
Az anamnésztikus kikérdezés ....................................................................................... 76
A szociometriai kikérdezés .......................................................................................... 76
A tesztek........................................................................................................................ 80
A TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ ................................................................................. 83
A licensz dolgozat vázlata és tartalmi követelményei .................................................. 83
A fejezetek tartalmi követelményei .......................................................................... 85
Tudnivalók .................................................................................................................... 89
TUDOMÁNYOS CIKK SZERKEZETE ......................................................................... 91
Empirikus cikk .............................................................................................................. 91
A kvalitatív kutatás beszámolója .................................................................................. 93
A tudományos írások bírálati szempontjai .................................................................... 93
A szóbeli beszámolók ................................................................................................... 95
A kutatások etikai kérdései ........................................................................................... 96
IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 97

4
 TUDOMÁNYOS KUTATÁS

A tudomány és ezáltal a kutatás célja lehet, hogy egy új, feltáratlan jelenséget
vagy témát felderítsen, azaz a felderítés, valamely jelenség megfigyelése és annak pontos
leírása vagy valamilyen tapasztalt jelenség magyarázata.
A tudományos kutatás tulajdonképpen a megismerés, ismeretbővítés legfontosabb
eleme, mely ugyan tudományterületenként változó súllyal, de magában foglalja a
megismerés empirikus és elméleti szintjét is (Barabás – Fábián, 1980).
A kutatás tudatos, célirányos problémamegoldás, a felmerülő általánosítással vagy
feltett kérdések tudományos igényű megválaszolása, mely általában szervezett keretek
között zajlik (Nádori és mtsai, 1989).
A kutatás logiko-empirilkus tevékenység. Vagyis azt mondható, hogy a
tudományos elmélet a tudomány logikai nézetével foglalkozik, a kutatásmódszertan a
megfigyeléssel, a statisztika pedig eszköz ahhoz, hogy összevethessük azt ami logikusan
várható, azzal amit ténylegesen megfigyeltünk (Babbie, 1995).
A kutatás természetétől adódóan empirikus, szisztematikus és logikus
tevékenység.
Empirikus, mert a kutatók adatokat gyűjtenek, a ezeken az adatok alapszanak a
meghatározások és a következtetések is.
Szisztematikus, mert a kutatok a probléma megoldáshoz felismerik, azonosítják
és megnevezik azokat a változókat, amely változok közötti viszonyokat érdemes
vizsgálni, amelyek a hipotézis (ek) és a probléma kiértékelését eredményezik.
Logikus, mert nemcsak a változó közötti viszony, hanem a kutatási folyamat
során alkalmazott eljárásokat is vizsgáljak, ezáltal lehetővé válik, hogy a kutatás
összegző, általános következtetéseket vonjanak le.
Mindezeken kívül bizonyos értelembe egyszerűsíti is, hiszen a kutatok egyedi
adatokat gyűjtenek és ezeket használjak fel az általános érvényű összefüggések
becslésére.
Az egyszerűsítés mellett ugyanakkor a sokszorosítás is jellemzi a kutatást, mert a
kutatási folyamatok elemei, eredményei dokumentáltak, s ez felhatalmazza a kutatokat,

5
hogy a kutatások megismétlésével vagy új kutatási eljárások kidolgozva és alkalmazva
ellenőrizzék mások eredményeit (Thomas-Nelson, Fabian-Zsidegi nyomán, 1998).
A kutatómunkának három szintjét különböztetünk meg:
 Alapkutatás: a tudomány alapvető feladatának eleget tevő, az adott
tudományterületen olyan új tudományos ismeretek szerzése, amelyek a későbbi
gyakorlati felhasználás alapját képezi;
 Alkalmazott kutatás: az alapkutatások révén feltárt eredmények,
törvényszerűségek gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási lehetőségek keresése.
 Fejlesztő kutatás: az alkalmazott kutatás eredményeinek célirányos
továbbfejlesztése, mely tulajdonkeppen tökéletesítést, pontosítást, egyszerűsítést
és korszerűsítést, egyszóval adaptálást jelent.

Más kutatok szerint az alapkutatás a kutatásnak az a fajtája mely eredményeinek

nagyon korlatozott a közvetlen felhasználási lehetősége, de ebben a kutatásfajtában a
kutató gondosan ellenőrizheti a kutatás feltételeinek betartását. Az alkalmazott kutatásnak
viszont közvetlen hatása és értéke van a gyakorlatra és a gyakorlatot művelő számára.
Tudományterületünkön alapkutatás nem folyik, hanem más társadalomtudományok
(biológia, orvostudomány stb.) alapkutatásainak eredményeire támaszkodó alkalmazott
kutatásra, de leginkább a teljesítményfokozás érdekében végzett fejlesztő kutatásokra van
lehetőség és szükség.
A szakterülettől függetlenül lehet, sőt kell a kutatás típusait megkülönböztetni.
Egyfajta felosztása (Fabian-Zsideghi, 1998):
 Analitikus kutatás:
- Történeti kutatás
- Filozófiai kutatás
- Áttekintés
- Kutatási összefoglalás
 Leíró kutatás:
- Kérdőív
- Interjú
- Normatív vizsgálat

6
 - Esettanulmány
- Környezettanulmány
- Dokumentum – (tartalom) elemzés
- A fejlődés tanulmányozása
- Az összefüggések tanulmanyozasa
 Kísérleti kutatás
 Minőségi kutatás

Az elemző vagy analitikus kutatás a kutatásnak az a típusa, amely magába foglalja egy
komplex jelenségről rendelkezésre álló információk alapos tanulmányozását és
kiértékelését, a jelenség értelmezését célzó próbálkozást vagy értelmezést.
Az experimentális vagy kísérleti kutatás az a típus, mely a kezelések változtatására
bekövetkező ok-hátas viszonyt magyarázza.
A minőségi kutatás egy természetes helyzetben folytatott, intenzív, hosszantartó
megfigyelés, a történések pontos és részletes rögzítése, s a megfelelő formában
bekövetkező ok-hátas viszonyt magyarázza.
A tudományos kutatómunka egy logikus felépített folyamat, mely általános
érvényűnek mondható, meg akkor is, ha a kutatás néhány típusa nem is alkalmazza
minden elemet, lepését.

Interdiszciplináris tudományok

Léteznek a fenti beosztásba nem illeszthető, ún. interdiszciplináris (szakmaközi,

határterületi) tudományok is. Ezek gyakran a tudományos kutatómunka legintenzívebben
fejlődő, legtöbb lényeges és valóban új eredményt felmutató szakterületei. A
határtudományok lehetnek

 szűkebb értelemben vett interdiszciplinák vagyis két klasszikus tudományág

módszertani érintkezései, mint a
o Asztrobiológia, a csillagászat és az élettudományok határterülete.
o Biomatematika, a biológia és matematika határterülete. Magában foglalja
a biometriát és a biostatisztikát is.
o Biofizika, a biológia és fizika határterülete. Biológiai jelenségek fizikai
módszerekkel történő kutatásával foglalkozik.
o Biokémia, a biológia és kémia napjainkban gyorsan fejlődő határterülete.
o Bioinformatika, a biológia és az informatika határterülete. Biológiai
problémák informatikai vizsgálatával foglalkozó rohamosan fejlődő

7
 tudomány. Egyik kiemelkedően fontos kutatási területe a molekuláris
bioinformatika, amely a biológiai információhordozó molekulák
(nukleinsavak, fehérjék) szekvenciájának elemzésével foglalkozik. Másik
fontos területe a szupraindividuális bioinformatika, amely az ökológiai
rendszerek szimulációját és környezeti információs rendszerek komplex
fejlesztését jelenti.
o Fizikai kémia, kémiai folyamatokat, jelenségeket fizikai módszerekkel
vizsgáló tudomány. A fizikai kémia körébe tartozik a termodinamika,
reakciókinetika, elektrokémia, fotokémia, kolloidika.
o Paleontológia azaz őslénytan, ami sajátosan biológiai és geológiai
tudomány egyszerre. (Nem tipikus határtudomány, de mindkét
tudományág joggal magáénak tekinti)
 multidiszciplinák vagyis olyan új ismeretrégiók, amely több (néha kifejezetten
sok) független tudomány eredményeit ötvözik, egy meghatározott nézőpont
érdekében, mint
o Informatika, az informatikának van olyan ága, amely szinta a matematika
absztrakcióját éri el, más részei teljesen mérnöki területek. A legtöbb
alkalmazásközeli esetben pedig humán tudományok eredményeit is
alkalmazza.
o Kognitív tudomány, pszichológia, neurobiológia, matematikai határterület.
o Antropológia, embertan, az egyik ága a társadalomtudományok, a másik a
természettudományok része.
o Vallástudomány, a vallás történeti, pszichológiai, szociális kérdéseit
vizsgálja.
 transzdiszciplinák amelyek nagyon sok és nagyon különböző tudományágat
egyesítenek, szintetizálnak és emelnek magasabb szintre, mint például a
o humánökológia, amely a természet- és társadalom komplex összefüggéseit
kutatja, felhasználva és új megvilágításba helyezve a biológia, geokémia,
geofizika, földrajz, biomatematika, klímatológia, földtörténet, a
mezőgazdasági és műszaki tudományok, pszichológia, szociológia,
antropológia, közgazdaságtan, történettudomány, politikatudomány,
nyelvtudományok, művészet- és kultúrtörténet, valamint a filozófiatörténet
eredményeit is.

Segédtudományok

A segédtudományok több tudománycsoportot ölelhetnek fel az adott tudomány

részterületeként; pontosabban a segédtudományok olyan szakterületek, amelyek a
tényleges tudományáguk fő kutatási irányától többé-kevésbé elkülönülten művelt szűk
tudományos témákkal foglalkoznak. A segédtudományok művelésében gyakori jelenség
a képzett tudósok és a hobbisták álláspontja, tudományos hipotézise közötti elképesztő
különbség.

 Történelem segédtudományai: archontológia, diplomatika (oklevéltan),

falerisztika (kitüntetéstan), heraldika (címertan), epigráfia (felirattan), genealógia,

8
 insigniológia, kronológia, metrológia, numizmatika, paleográfia, papirológia,
szfragisztika, történeti földrajz, történeti ikonográfia, vexillológia ([1])
 Biológia segédtudományai: muzeológia, nevezéktan, leíró természetrajz, fenetikus
taxonómia, genetikai családfakutatás

 Bibliai segédtudományok (más néven előkészítő tudományok): "mindegyikére

jellemző, hogy önállóan, azaz – főként – a társadalom-tudományokon belül
“főtudományként” fungálnak elsősorban". (Idézet) Ezek közé tartoznak a bibliai
nyelvtudományok, archeológia, bibliai földrajz, bibliai bevezetés (izagógika),

A gondolkodás

A megismerés részfolyamatainak közös eleme az információ megszervezése, ezen

belül átalakítása. Ez a többlet, a minden kognitív műveletben benne rejlő gondolkodási
folyamat fejeződik ki abban a felismerésben, hogy minden információfeldolgozási aktus
aktív, kognitív folyamat.

Indukcióval következtetünk az egyedi dolgokról az általánosra,

Dedukcióval pedig ennek fordítottjára, az általánosról az egyedi jelenségekre
következtetünk.

GONDOLKODAS
Deduktív Induktív
Minden ember halandó. Szokratesz halandó.
Szokrátesz halandó. Valamennyi megfigyelt ember halandó.
Tehát: Szokrátesz halandó. Minden ember halandó.

Thalész: a fogalmi gondolkodás: elszakadás a konkrét tapasztalattól, a

modellalkotás és bizonyítás.
Arisztotelész szerint az érzékszerveinkkel tapasztalható világ ellentmondásos, csak a
gondolat lehet ellentmondásmentes. Az ellentmondás-mentesség pedig alapvető emberi
gondolkodás:
- Azonosság elve: minden dolog önmagával azonos - A=A .

9
- Ellentmondás mentesség elve: semmi nem lehet azonos a neki ellentmondó dologgal /
A nem lehet nem A.
- A kizárt harmadik elve: két ellentmondó dolog között nincs harmadik lehetőség / A és
nem A között csak az egyik lehet igaz.

A különböző kultúrákban fellelhető a gondolkodás jellege. A természeti népek

közvetlen tapasztalataiktól nem vonatkoztatnak el / Lurija és Vigotszkij a közép-ázsiai
népeket tanulmányozta.
Malinowski etnográfus a harmincas években a csendes-óceáni szigetek lakóinak
vizsgálata kapcsán leírta, hogy a természeti népek ismerik a gondolkodás és deduktív
következtetés általános szabályait, mely megjelenik hiedelmeikben, szokásaikban,
kultuszaikban.

Platón (427-347) a Platón féle iskola megalapítója párbeszédes műveiben tanulmányozta

a logikát, és a következőképpen építette fel a logikát:
állítás - következmények - ellentmondás.
Az ellentmondásnak három fajtáját különböztette meg:
- Egymással ellentmondó következményeket kaptunk. Ez a legtisztább
ellentmondás.
- Egy korábban elfogadott állításnak ellenmondó következményre jutottunk.
- Nyilvánvalóan igaz dolognak mondd ellent az egyik következmény.
Ez a logika ez arra alkalmas, hogy állításokat cáfoljunk, de arra nem alkalmas,
hogy bizonyítsunk. Ez természetesen csak a filozófiai bizonyításra igaz, mert a
matematikában ez a bizonyítási forma az indirekt bizonyítás kiválóan alkalmazható. Ott
elfogadunk bizonyos megkérdőjelezhetetlen állításokat (axiómákat), és abból vezetünk le
következményeket.
Platón a műveiben megfogalmazta a következő logikai elveket:
- Ugyanazzal a dologgal szemben nem lehet két ellentétes dolog is igaz.
- Ha két dolog azonos, akkor azonos tulajdonságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor
ha különböző tulajdonságaik vannak, akkor nem lehetnek azonosak.

10
 - Ha egy állítást cáfolunk, akkor azzal együtt a következményeit is el kell
vetnünk.

Az okozati kutatás induktív módszerei

John Stuart Mill rendszerezte ezeket a módszereket, ezek a következők:
a) A megegyezés (egybehangolás) módszere – mindig egy ok egy hatást vált ki
b) Különbségek módszere – az ok eltűnése nem vált ki semmi hatást;
c) Összetett módszer – a vizsgált folyamat és az okozati tényező viszony létezésen
alapszik egymásra.
d) Az egyidejű változások módszere – amikor változik az ok, változik a hatás is;
e) A maradékok módszere –

A klasszikus és a modern logika helyettesíthetetlen eszköze a tudománynak.

Gyakorlatba ültetésük ellenben kiemelkedő: az első az értelmi aspektusokat tartja szem
előtt, míg a második a matematikai nyelvre lefordított aspektusokat szemléli. Mindkettő
találkozik és egységet képez a logikai nyelvezetben és kiegészítik egymást.

A testi tevékenységek tudománya

Az egész világ sportmozgalma, társadalmi szinten, egyre nagyobb hangsúlyt

fektet a testnevelésre és általában a testi tevékenységekre, ezeket tartja az automatizmus,
mozgáshiány negatív hatásainak elhárítására szolgáló eszköznek. Ezért ellenmondásos
vélemények jelentek meg a testnevelés és a sport tudományának megnevezése körül.
M Epuran, 1969-ben, ezt a tudományt a testi tevékenységek tudományának
nevezi. Ezt az állítását a következőkkel támassza alá: ezen tevékenység célja a testi
tevékenységek optimizálása a sajátos formatív tényezőkkel.
M. Epuran a testi tevékenységek szférájához a következő formákat sorolja:
- ludikus testi tevékenységeket (játék);
- az agonisztikus testi tevékenységeket (küzdelem, versenyek);
- gimnikus testi tevékenységek
- rekreációs testi tevékenységek (loisir);

11
 - kiegészítő testi tevékenységek.

A szakemberek legnagyobb része egyetért azzal, hogy a testi tevékenység

tudományának tárgyat az ember motorikus megnyilvánulása képezi.
A testi tevékenység tudománya egy határtudomány a biológia és a szociológia
tudományok között. Ez a tudomány megalapozza helye a nevelési, oktatási stb.
tudományok között.
Mégis állíthatjuk azt, hogy ez a tudomány autonóm, pluridiszciplináris és
beillesztő tevékenység mert van saját kutatási területe és tárgya. Természetesen ezen a
területen is megfogalmazódtak és fogalmazódni fognak sajátos hipotézisek, a jellegzetes
folyamatokat megfelelő módszerekkel és technikákkal vizsgálják. Jelenleg a testnevelés
és a sport területen három kutatási formát alkalmaznak:
- unidiszciplináris kutatás (egy tudomány szemszögéből);
- multidiszciplináris kutatás (a folyamatok több tudomány szemszögéből l vizsgáltak);
- interdisziciplináris kutatás (mindenik tudományterület hozzáadja a sajátosságait).
A testnevelés és a sport szakembereit a tudományos vizsgalatokat sokoldalú
megközelítésből kell végezzék.

A megismerés

Az emberiség történelme egyértelműen bizonyítja, hogy Az embernek alapvető

szükséglete, célja, törekvése a valóság megismerése. A megismerés folyamat jellegű.
Nagyon hamar rájöttek arra, hogy ez a folyamat két lényeges, egymástól elválaszthatatlan
szakaszra bontható: Érzéki megismerés – a valóság közvetlen és egyedi formában való
tükrözése. Az érzéki megismerés nélkülözhetetlen a valóság megismerésében, de nem
elegendő. Csak a lényegtelen, felszíni tulajdonságokat tükrözzük, de mégis nagyon
fontos, mert ehhez kapcsolódóan kereshetjük a miért kérdésekre a választ, a dolgoknak, a
jelenségeknek lényegét. Gondolati megismerés – a valóság közvetett és általánosított
formában való tükrözése. A gondolkodás segítségével képesek vagyunk a konkrét
egyedi dolgoktól, jelenségektől elvonatkoztatni, általánosítani és így feltárni a dolgoknak,

12
jelenségeknek a lényegét, a miért kérdésekre a választ megkeresni. E nélkül nincs igazi
megismerés.

A megismerés során egymagában egyik szakasz sem ad teljes értékű ismeretet a

valóságról; általában az érzéki megismerés indítja el a gondolati megismerést;

Az iskolai munkában a szemléltetésnek mindig meghatározott célja van. A

szemléltetéssel az érzéki megismerésre hatunk, de egyben meg kell indítanunk a
gondolati megismerést is. A megismerő gondolkodásnak két alkotó eleme van: A
gondolkodás tartalma az objektív valóság megjelenése a tudatban. ezt minősíthetjük és ez
lehet igaz vagy hamis.

A Módszer

A tudományos módszer vagy tudományos metódus az a módszer, ami bizonyos

elképzelések szerint megkülönböztető jegye a tudománynak, meghatározza a tudományos
kutatás menetét. Az ezzel foglalkozó tudomány/filozófia a tudományos módszertan. A
tudományos módszer a legjobb módja annak, hogy az igaz állításokat megkülönböztessük
a hazugságoktól és tévedésektől. A legtöbbet alkalmazott kutatási módszerek a
következők: megfigyelés; kísérletezés; modellezés; statisztika; kikérdezés stb. A
testnevelés és a sport területén az ún. összetett módszert alkalmazzuk, amely a biológia és
a szociológia tudományok egysége.

Kutatásmódszertan = metodológia (methodos= út; logos= tudomány)

Azon módszerek összességét képezi egy bizonyos tudomány területén.

A kutatásmódszertan a filozófia szerves része, amely az alkalmazott módszerek

elméleti elemzését képezi, a módszerek tudománya kényt is ismerik.

Bacon és Descartes voltak az első tudósok akik ezzel a tudománnyal

próbálkoztak, de igazából csak a XIX. században bontakozik ki kutatási tudományként.

13
 A KUTATÁS – ALAPFOGALMAK

A tudomány a módszerek alkalmazásának művelését is jelenti. A módszer a görög

methodos szóból ered amely meta=túl+hodos=út, utazás jelent, együtt a cél felé türténő
utazást jelenti (Polkinghornee, 1983). Nemcsak azt kell tudni, h. egy kutatási cél
elérésehez hogyan kell eljárni, hanem azt is, h. mikor és miért indokolt egy eljárás
alkalmazása és milyen elmeleti-filozófiai előfeltevéseken nyugszik.
A metodika a korkrét k.eljárások ismeretét jelenti egy adott todományterületen.
Metodológia a módszer alkalmazása mögötti meggondolásokat foglalja magába.
(methodos = módszer + logos = ész, ésszerűség).
Kutatásfilozófia: a kutatásmetodológia mögött húzódik meg, olyan ontológiai
(létleméleti) és episztemológiai (megismeréselméleti) nézetek összessége, amely a
tudomány és a t.megismerés mibenlété és céljait érintik.
Kutatási elrendezés vagz kutatási terv:

A kutatásmódszertan alapfogalmainak hierarhiája (forrás:Szokolszky A., 2004, 79 o.)

14
 A KUTATÓMUNKA FÁZISAI
Kvantitatív kutatás esetében a a tertvvégrehajtáson alapuló kutatás modelljét
alkalmazzuk. Meghatázosott tervet követ, amely egyes szakaszok végrehajtására épül.
A kvalitatív kutatás is tervszerűen zajlik, de nem határozza meg teljes mértékben a
kutatás lépéseit, amelyek bizonyos fokig menet közben alakulnak – folyamat közben
alakuló kutatás.
(empirikus - Tapasztalásból eredő (ismeret, tudás, módszer), amely a gyakorlaton alapul,
és az elmélettel szemben a közvetlen érzékelést tartja elsődlegesnek.)

Kvantitatív kutatás szakaszai

1. TÁJÉKOZÓDÁS
2. TERVEZÉS
3. ELŐVIZSGÁLAT
4. ADATGYŰJTÉS
5. ADATFELDOLGOZÁS ÉS ELEMZÉS
6. NYILVÁNOSSÁ TÉTEL

1. Tájékozódás
Előkészítő szakasz – körvonalazódik, majd véglegessé válik a kutatási téma és a kutatási
kérdés
A kutatási téma – általános elméleti és embpirikus problématarület, amley a
kutatást tartalmilag azonosítja; – egybeesik valamilyen fogalommal (pl. Gyermekkori
agresszió; izületi sérülések; verseny stressz stb.)
A kutatási kérdés – megfogalmazott felvetés, amley tartalmilag meghatározza a
kutatást; - ugyanazon témából számtalan kérdés következhet (pl. Tatós és álatalános
személyiségvonás-e az agresszió vagy inkább átmeneti? Miben tér el a lányok és a fiúk
agresszivítása? A felnőttek reakciói az gyermekek agresszivitására, milyen?).
A kutatási kérdés alapulhat: a szakirodalom tanulmányozásán; elméti
megfontolásokon; véletlenszerű ókból – „a tém az utcán hever”.
Tájékozódási lehetőségek:
- A szakirodalom felderítése;
- Szakmai fórumokon való tájékozódás;
- Szakértőkkel történő informálás, beszélgetés.

2. Tervezés
A kutatás azon szakasza, amelyben érthetővé és pontossá kell tenni a gondolatokat. Mit,
miért és hogyan kérdések válaszai után történik a kutatás.
MIT?
Hipotézis (ek) megfogalmazása. Olyan feltételezés, amelynek empirikus
ellenőrzését célozza a kutatómunka. A jó hipotézis jellemzői: - empirikusan
ellenűrizhető legyen; - meglalapozott, indolkolt legyen; - tétje van (a változok között
feltételezett kapcsolat nem közönséges, hanem ismert (pl. A hangos zene nehezíti a

15
koncentrációt.). Behatárolja az ellenőrzésének módját is. Hidat jelent a kutatái kérdés
mögött meghúzódó elméleti megfontolások és a kutatás módszertana között.

Miért?
Az adott válasz megfogalmazza a kitatás kérdé, illetve a hipotézis indokait és a
kutatás célját. A kutatásu cél az a távoli állapot, amelynek eléréséhez a kutatás szolgál.
Ha van k.kérdesúnk v. Hipotézisünk – a cél a kérdés megválaszolása / a hipotézis
szembeszítée a megfelelő v. Kiválasztott tapasztalati tényekkel.

Hogyan?
A legöszetettebb, mivel ennek a megválaszolása a kutatás összes többi lényges
kérdését foglalja magában.
A következőket kell meghatározni:
- A kutatási módszert / módszereket;
- A kutatás szerkezeti tervét;
- A mintavétellel kapcsolatos lépéseket (kivel, mivel dolgozom?);
- Az adatgyűjtési, feldolgozási és elemzési eljáráokat (adatok statisztikai feldolgozása).
A tervezés szakasza egy írott kutatási tervvek zárul, amely tartlamazza a kutatás
lényeges pontjait és mások is megitélhetok.

3. Elővizsgálat
Megelőzi a tulajdonképenni adagyűjtést, amelynek lényege a k. Módszer / az alkaplmazni
kívánt mérőeszközök kirpóbálása. Lehet komolyabb vizsgát v. Csupán próba; mindenféle
kérdést ellenőrizni lehet, de nem szükséges mindent ellenőrizni; a kritikus pontokra
érdemes koncentrálni. A legjobb alkalom a mintával való kérdések eldöntésére. Bizonyos
fokú biztosítékot nyújt a terv müködőképességére is.

4. Adatgyűjtés
Az adatgyűjtést végző személy felkészült legyen, értse a dolgát és lássa át a kutatás
folyamatát. A kutatás minősége azon múlik, hogy az adatgyűjtés során ne sérüljön az
érvényesség és a magbízhatóság.

5. Adatfeldolgozás és elemzés
Az adatok beérkezése után elkezdődik ezek rebdszerbefoglaláa és feldolgozása. A
feldolgozás számítógépes statisztikai programok sgítségével töténik (pl spsss, statistica
package, excel stb.).
Az eredményeg táblázati, grafikoni ábrázolással töténik. Az eredményeket értélni és
értelmezni kell, és meg kell magyaráni őket.

6. Nyilvánossá tétel
A tud. Munka fontod része az eredmények nyilvánossá tétele, mivel ezek
kommunikációja adja az egész munka értelmét. A kutatási eredmények cxsak egy részét
publikálják. Úgy a pozitív mint a negetív eredményeket is publikálni kell. Mindekettöből
mások is hasznos információk kapnak. Az eredmények közlése szóban vagy írában
történik.

16
 Szóbeli m. Írásbeli m.
Szemináriumi kiselőadás Szemináriumi dolgozat
TDK TDK
Licenszdolgozat védés Szakdolgozat
Doktori disszertáció Doktori disszertáció
Folyóirat cikk
Könyv
Konferencia kivonat

1. Ábra. Kvantitatív kutatás szakaszai

A kvalitatív kutatás
A folyamat közben alakuló kutatás (fkak) menete

Ezt a kutatást ugyanazokra az alapvető szakaszokra tagolódik mint a szigorú

tervezéshez kötött kutatás, csak a szakaszok nem határolódnak el olyan kiemelkedően . A
kutatás egy lza elméleti keretben, nyitott kérdéssel indul. Kiinduláskor nincsen

17
egyértelmű hipotézis megfogalmava, ez menet közben , a kutatás korai forrásaiból
fugalmazódhatnak meg.
A kvalitatív kutatásokra j., h. Az adatok és az emlélet interktív kapcsolatban vannak: az
elmélet irányítja az adatgyűjtést, az adatol elemzése pedig formálja az eméleteti keretet.
A f.k.a.k. jellegzetességei:
- Az adatgyűjtéssel folyamatosan agybefonódik a feldolgozás és elemzés –
adatgyűjtés-feldolgozás-elemzés ciklikus váltakozása
- Menet közben termelődik sokféle feljegyzés, jegyzet, összefoglaló, memo amlyek
folyamatos készítése megkönnyíti a beszámoló megírását.

2.Ábra. folyamat közben alakuló kutatás szakaszai

A KUTATÁSI TERV
I. Kvantitatív kutatás
 A terv lehet: belső használatra (pl. licensz dolgozat)vagy külső személyeknek
(tanácsadói v. Birálói szerepbev) szánt.

18
  Leginkább kutstási pályázat fomájában kell benyújtani.
 Alapvető funkciója: világossá tegye a célt és s célt elérő utat. Ha elbírálják akkor
kommunikációs funkciója is van.
 Az intézmények általában szabályozzák milyen részletesen kell összeállítani a
tervet és a fomátumot.
 Terjedelme lehet néhány oldalas, de komolyabba pályazatok esetén igen
terjedelmes.

A terv részei:
1. BEVEZETÉS
a. Problémafelvetés
b. A k.célja
c. A k.indoklása
d. Szkirodalmi áttekintés
e. Hipotézisek
f. Az alapvető összegzések
2. A KUTATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
a. A vizsgálati minta leírása
b. A k.módszerek ismertetése
c. A mérőeszközök és technikák ismertetése
d. A konkrét vizsgálati eljárások ismertetése
e. Elemzési módszerek, statisztikai eljárások
f. Várható eredmények, hasznosulási lehetőségek, a k.jelentősége
3. KÖLTSÉGVETÉS, ÜTEMEZÉS
a. Költségek
b. Ütemezés
4. IRODALOMJEGYZÉK
5. MELLÉKLETEK

II. Kvalitatív kutatás

Mindaz érvényes, amit a kvantitaív k. tervnél bemutattunk, csak másfajta stratégiát

jelent. Ennek megfelelően módosulnak egyes pontok, de a k.alapvető fogalmi rendszere
és logikája azonos. Ez a k.viszonylag lassú, néha nehezen kiszámítható folyamat.
The Qualitaticve Report (http://www.nova.edu/ssss/QR/index.html )
Proposals That Work 2000-ben a kv. Tanácsokat adja:
1. Indokold a kvalitatív választást!
2. Tervezz nyitottan és körültekintően!
3. Világos legyen a fogalmi kereted!
4. Fejtsd ki világosan, h.a k.lépései hogyan épülnek egymásra!
5. Megkülömböztetett figyelmet szentelj az érvényességre!

19
6. Példákkal ilusztráld a kutatási tervet!
7. Tedd világossá az adatkezelési redszert!
8. Az eljárásokat részletesn ismertesd!
9. Számszerűsíts megelelően!
10. Ne előlegezd meg az redményeket!
11. Tervezd meg e beleépest és a távozást!
12. Óvatosan általámosíts!

20
 A KUTATÓMUNKA MENETE

A témaválasztás, a kutatási cél és a kutatás tárgyának

meghatározása
A licensz dolgozat megírásához szükségünk van egy témára. A témán ebben az
esetben a dolgozat (tanulmány, szakcikk stb.) tárgyát, konkrét célját értjük. A téma
pontos meghatározása alapvető fontosságú.

A témaválasztás megköveteli a kutatás osztályozását, a választandó téma

különböző ismérvek szerinti rendszerezését.
Témaként szerepelhet valamilyen testnevelési vagy sportági kérdés (egy vagy több
motorikus képesség), valamely szaktudomány (pl. sportélettan; sportpedagógia;
módszertan stb.), illetve ezek részterületei (pl. sportagresszió; izomsérülések;
versenystressz stb.)
A témaválasztást befolyásoló tényezők
A témaválasztást több tényező befolyásolhatja, ezek közül a leggyakoribbak a
következők:
A. Az érdeklődés. Többnyire az űzött (vagy kedvelt) sportág, az edzői,
testnevelői, versenyzői tapasztalatok keltik fel az érdeklődést, de ugyanezt
váltja ki egy szaktudomány megismerése is.
B. A szakirodalom olvasása. A témaválasztást befolyásolhatja, hogy milyen
bibliográfia (szakkönyv, folyóirat, jegyzet stb.) kerül az érdeklődő kezébe.
C. A kutatási módszer ismertetése. Számos esetben egy témát azért
választanak, mert a használható módszerek ismertek.
D. A gyakorlati kérdés felmerülése. A testnevelés és a sport mindennapi
gyakorlata olyan megoldandó kérdéseket tár fel, amelyek a téma és az ezt
követő probléma megválasztását befolyásolják.
E. A kíváncsiság. A testnevelés és a sporttudomány aránylag fiatal tudomány.
Sok a megoldatlan kérdés, amelyekre nincs válasz, az eddigi kutatások
megfigyelések vagy gyakorlatban ellentmondó megállapítások várják a
feltárást.

21
A kutatási cél
Szinten fontos a kutatási cél behatárolása, mit is szeretne elérni a hallgató
kutatásával. A kutatás céljának pontos megfogalmazásátol függ, hogy a kutatás befejező
szakaszában (következtetések, javaslatok) valóban a gyakorlatban hasznosítható
megoldásokat képeseke kinálni. Öt célt szokás behatárolni:
A. A tanult kutatási módszerek és technikák alkalmazása (gyakorlása),
mélyebb elsajátítása (pl. Kérdőíves felmérés).
B. Az érdeklődési terület megismerése, felderítése. Az ilyen kutatás a
témaválasztás alapja, gyakran hívjuk előkutatásnak.
C. A legtöbb kutatás célja a leírás, bizonyos események, helyzetek, történések
összefoglalása.
D. Gyakorlati cél a magyarázat, melynek során a kutató ok-okozati viszonyt
bizonyít a függő és független változó között.
E. A tanulmány egy része cselekvéseket, beavatkozásokat tanácsol, ötleteket
ad. A diákkutatások többsége besorolható a laboratóriumi gyakorlatok, a
terepkutatás, az esettanulmányok és a tanulmányok körébe. A testnevelés és
a sport területén az esettanulmányozást, a kérdőíves felmérést, a tesztelés
módszerét alkalmazzák a diákok leggyakrabban.
Könnyíteni lehet a hallgató munkáján, ha a vezető tanár előírja a dolgozat témáját,
esetleg választani lehet az ajánlott témák közül.
A kutatási cél és a közlési forma szintén befolyásolhatja a témaválasztást. A
következő tanulmánytípusokat (műfajokat) különböztetünk meg:
 ismertető tanulmány;
 kivonatolás;
 elemző-értékelő tanulmány;
 tényfeltáró közlés;
 kiegészítő, tisztázó tanulmány;
 vita tanulmány;
 kutatási beszámoló tanulmány;

22
  munkaanyag egy-egy önállóan értékelhető részegység elkészítése;
 tudományos folyóiratban megjelenő cikk;
 összefoglaló monográfia.

A kutatás tárgyának meghatározása

Míg a kutatás célja a „miért végzem a kutatást?” kérdésre adott válasz, addig a
kutatás tárgya a ”mit kell vizsgálnom?” kérdésre adott választ jelenti.A tárgy pontos
megválaszolásánál elsősorban a függő ésfüggetlen változotkat kell tisztázni.A különböző
változok egymással különböző jellegű összefüggésekben érvényesülnek, a legfontosabb
az ok-okozati kapcsolatok.

Az elsődleges tájékozódás és a koncepció (felfogás)

összeállítása
Az elsődleges tájékozódás nem más mint adatgyűjtés, a témával általánosan
foglakozó szakirodalom. Ekkor kezd kikristályosodni a téma, a széles témakör egyre
jobban leszűkül. A koncepció olyan 2-5 oldal terjedelmű írás, amely a kutatás folyamat
végén, a dolgozat bevezetője is lehet egy kis átdolgozással.
A koncepció azonban nem a tartalomjegyzék, nem a témakörök összegyűjtő
vázlata. Azt mutatja meg, „hogy mivel akar foglalkozni, milyen eszközökkel –
módszerekkel, vagyis ebben tervezi meg a kutatási stratégiát. Két fő része van: egyrészt
pontosan meg kell határozni a kutatás tárgyát (mi az, amit fel akar tárni); másrészt meg
kell határozni a kutatás módszerét (hogyan lehet feltárni) ” (Majoros P., 1977, 24 o.).

A kutatási terv elkészítése

A témaválasztás után kell kialakítani a kutatási tervet, amelyben a kutatási
tevékenység lépéseit (szakaszait) kell felépíteni.
A hallgatók sokszor azt a kérdést teszik fel, hogy „mennyi idő szükséges a licensz
dolgozat elkészítéséhez ?” Ez az időszak két évnél nem hosszabb és hat hónapnál nem
rövidebb. A kutatási tevékenységhez azonban nemcsak időre van szükség, hanem hogy a
kutató a tervnek megfelelően tudja alakítani programját.

23
 Az időbeli ütemezésen kívül szüksége egy olyan tervre is, amely a kutatást
konkrétan ütemezi, szem előtt tartja a könyvtári és primer (élő) kutatási tevékenységeket,
ezek időigényét, egymásutániságát. Ezek a tevékenységek a következők:
 adat- és forrásigények készítése, hozzáférhetőség feltárása;
 a primer kutatási célok, módszerek, technikák rendszerezése;
 a primer kutatásra való felkészülése (pl. Kérdőívek elkészítése, szétosztása);
 hálóterv készítése a kutatási tevékenységek egymásutániságáról, időbeliségéről;
 a beérkezett adatok feldolgozása, a kutatás eredményeinek előzetes
megfogalmazása.

24
 A SZAKIRODALOM FELTÁRÁS, GYŰJTÉSI FORMÁI ÉS
ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A téma kiválasztása, az elsődleges tájékozódása, a koncepció elkészítését után,

szükségessé válik a témakörrel foglalkozó szakirodalom gyűjtésére, a bibliográfia
készítésére.
Az egyetemi hallgató a dolgozatához szükséges forrásokat legkönnyebben az
intézménye könyvtárában vagy a speciális szakkönyvtárban találja meg.
A források között megkülönböztetünk elsődleges vagy másodlagos forrásokat.
Elsődleges forrásnak tekinthet a hallgató által végzett adatgyűjtést, felmérést, egy szerző
vizsgálatakor – ennek eredeti vagy kritikai kiadásait. Szintén elsődleges forrásnak
minősülnek a statisztikai kiadványok, jelentések, mérlegek, egyéb kormányzati és
vállalati dokumentumok, minden olyan anyag ami nem alapul más leírt forráson. A
másodlagos forrás is gyakran fontos lehet. A szakirodalom nagy része másodlagos vagy
közvetett forrás, amely bemutatja, elemzi, cáfolja, kiegészíti bizonyítja az elsődleges
forrásokat.
Az irodalom feltárásának néhány módszerei:
a) Könyvtári katalógusok alapján
b) Irodalomkövetéssel
c) Szerzők szerint
d) Szaksajtó segítségével
e) Másodlagos forrásokból

A könyvészetkészítés (bibliográfia) a kutatómunka első lépése, megkívánja a feltárt

források kiválasztását. Az elkészített bibliográfia legyen rendszerezett és pontos.
A már ismert és megszokott könyvtári forráskutatást, ma megkönnyíti az internet
helyes források keresése. Az internetten megfelelő programok segítségével kereshetünk.
Példaként megemlítjük a Yahoo!, Lycos, Alta Vista, Excite, Infoseek kereső
programokat.

25
 A jegyzetelés módszere
A szakirodalom feltárása közben az olvasott anyagból jegyzeteket kell készíteni.
A jegyzetelés akkor ajánlott elkezdeni ha már a tanulmányt átolvasta és átfogó képet
alkotott a szerző nézetrendszeréről. Olvasás közben be lehet jelöni a fontosabb
gondolatokat, majd újra elolvasva lehet eldönteni mit érdemes írott jegyzeteléssel tárolni.
A jegyzetkészítésnek két, legtöbbet alkalmazott módszerét alkalmazzuk: a
tartalmi kivonatolást és az adatgyűjtő cédulázást.
A kutató jellegű jegyzetelés legelterjedtebb és legcélravezetőbb módszere a
cédulázás. Ez általában negyed (1/4) A 4-es nagyságú (10X15 cm) kartonlap. Ennek a
jegyzetelési formának nagy előnye a rugalmasság, mert a cédulák száma korlátlanul
bővíthető.
A cédulázásnak fontos szabályai vannak. A legfontosabb követelmény a
visszakereshetőség, éppen ezért a cédula pontosan meg kell jelölje a forrást. Így a
szerzőn és a könyv címén kívül szükség van a kiadó nevére, a kiadás évére és helyére. Fel
kell jegyezni az oldalszámot is, ahonnan kiírtuk az információt. Folyóirat esetén
szükséges a folyóirat pontos címe, a megjelenés éve, hónapja vagy a kötetszám, és itt is
kötelező az oldalszám. A folyóirat elé tett „=” jel jelzi, hogy folyóiratról van szó.
Egy cédulán csak egy információ, gondolat szerepeljen. Minden cédula egyetlen
forrásból származó információ legyen. Ne írjunk felesleges dolgokat és lehetőleg csak az
egyik oldalára írjunk a cédulának. A lejegyzett idézet pontosan, idézőjelbe („....”) téve
kell leírni. A definíciókat feltétlenül szó szerint kell lejegyezni. Egy információ akkor
fontos, ha az íróban elindít egy gondolatsort. Ezt a saját véleményt is rögzíteni kell a
cédulán, de feltűnő jelzéssel.
A cédulára nemcsak konkrét idézetek kerülhetnek, hanem az olvasott hosszabban
kifejtett gondolatának tömörítését is fel lehet jegezni, amire esetleg később hivatkozni
lehet.
A cédulák általában kézírással készülnek, de lehet gépelt formában is elkészíteni.
Gazdaságosabb a jegyzetelés ha személyre és testre szabott egyéni rövidítéseket alkalmaz
a jegyzetelő (pl. Sp=sport; testnevelés=ts stb.). A cédulák mellé ajánlott fénymásolt
oldalakat is tűzni.

26
 A cédulák számának gyarapodásával párhuzamosan ezeket rendszerezni is kell.
Amikor a cédulák száma elég nagy, szükségessé válik tartalom szerint csoportosítani
őket. Ezért célszerű a tárgyszavak (kulcsszavak) kijelölése, melyek a dolgozat
(tanulmány, könyv stb.) főbb tartalmi kérdéseit mutatják. Ezt a cédulán fel kell tüntetni.
Célszerű a meglevő céduláról munkajegyzékeket készíteni. Ezek olyan jegyzékek
amelyek ismérvek szerint rendszerezik az olvasott, kijegyzetelt anyagot.
Következő jegyzék típusokat készíthetünk:
- olvasott könyvek vagy cikkek jegyzéke;
- témajegyzék;
- szerzők jegyzéke;
- további kutatást igénylő témák jegyzéke.
Az olvasással, jegyzeteléssel párhuzamosan kell folytatni a primer kutatásokat, tehát a
statisztikai adatgyűjtést, kutatást, elemzést. Ekkor kell elkészíteni a dolgozat vázlatát is.

Példák cédulázásra:
Reigel Marianna Oldalszám (idézett oldal)
Az iskolai testnevelés játékai
Bp. Platin_print Bt, TF, 1997, 120 p.

„Mozgásos játékok”

Tárgyszó: játék
3. ábra. Cédula modell

27
Reigel Marianna Idézett oldal: 7
Az iskolai testnevelés játékai
Bp. Platin_print Bt, TF, 1997, 120 ol.

„A gyermeki játékokra kevés az utalás. Valószínű, hogy csecsemőkorból a

gyermekkorba, majd a gyermekkorból az ifjúkorba való lépés, illetve a felnőtté avatás
szertartás rendje nem nélkülözhette az akarat, az erkölcsi próbák alatt a
játéktevékenységet sem.”

Tárgyszó(avak): iskolai testnevelés; mozgásos játékok

4. Ábra. Példa cédulázás készítésre

Irodalomjegyzék összeállítása

Az irdalomjegyzés összeállításának technikája:

APA (American Psychological Association)
A felhasznált irodalom jegyzéke (bibliográfiája) a tudományos ismeretterjesztő, a
széles követelményeknek szóló munkák kivételével, szinte minden más jellegű írás
esetében elhagyhatatlan része a dolgozatnak.
„Az irodalomjegyzékben szerepeltetni szükséges minden olyan munkát, amelyre a
szöveges részben, illusztrációban (táblázatokon, ábrákon, stb.) hivatkozás történik, de
nem szerepelhet egyetlen olyan mű sem, amelyre nem hivatkozott a szerző” (Harsányi és
mtsai , 1992, 50. ol).
- A szerzők abc sorrendben legyenek, több szerző esetén a kiadási évszám
sorrendejét vesszük alapul.
- Ugyanazon szerzőnek először a megjelenési évszám szerinti sorrendben az
egyedüli, majd a társszerzőkkel írt munkái következhetnek a felsorolásban.
- Az utolsó szerző neve elé az “&” jel feltütetése szükséges.
- Ha egy anyagnak több mint 6 szerzője van akkor az első szerző neve után
elegséges az “et.al” jelzést feltüntetni.

Sorrend: sorszám; szerző (ők) (kiadási év). Pontos cím. Kiadási hely: kiadó,
oldalszám.

28
Pl.
Könyv esetében:
Skinner, B. F. (1974). About behaviorism. London: Penguin.

Könyv fejezet:
Barnes-Holmes, D., Stewart, I., Dymond, S., & Roche, B. (2000). A behavior-analytic approach to some of
the problems of the self: A relational frame analysis. In Dougher M. (Ed.), Clinical behavior analysis (pp.
47-74). Reno, NV: Context Press.

Folyóirat:
Steele, D., & Hayes, S. C. (1991). Stimulus equivalence and arbitrarily applicable relational responding.
Journal of the Experimental Analysis of Behavior, 56, 519-555.

Internetes oldal:
VandenBos, G., Knapp, S., & Doe, J. (2001, March 7). Role of reference elements in the selection of
resources by psychology undergraduates. Journal of Bibliographic Research, 5, 117-123. Articol obţinut în
13 octombrie, 2001, de la adresa http://jbr.org/articles.html

A idézés formái
 Szó szerinti idézés esetében a szöveget idézőjel közé szükséges feltüntetni.
 Ha nem szó szerinti idézésnél ne alkalmazunk idézőjelet, de a saját
szavainkkal a lehető leghűebben szükséges a hivatkozott szerző álláspontját
megfogalmazni.

A hivatkozás módszerei
Több formája lehetséges. Ezek a következők:
a) Hivatkozás a szerző(k) nevével és a munkájuk megjelenésének évszámával, pl.
(Majoros P. , 1991). Az irodalomjegyzékben a szerző(k) szerinti ABC sorrendbe
kell szedni a hivatkozott munkákat. Többnyire ezt tanácsoljuk alkalmazni a
diákok tudmományos beszámolóikban.
b) A hivatkozás az irodalomjegyzékbeli felsorolás sorszámával történik, a sorszámot
írjuk a szöveg megfelelő rész után pl. (10).
c) Hivatkozás a szerző(k) nevével és a megfelelő irodalomjegyzékbeli sorsszámmal,
pl. Majoros (27)
Az útobbi két (b és c) hivatkozási mód esetében, a szövegben megjelent szerzők, az
irodalomjegyzékben a következőképpen jelenhet meg:
 A dolgozatban történő felhasználás sorrendjében. Tehát, az
irodalomjegyzékben az a mű kapja az 1-es sorszámot, amelyre legelőször
hivatkoztunk és így tovább.
 Az első szerző vezetéknevének betűi szerinti szigorú ABC sorrendbe való

29
felsorolás és sorszámozás pl. Majoros (26);

30
 HIPOTÉZIS SZEREPE A TUDOMÁNYOS KUTATÁSBAN

A hipotézis a kutatás, vizsgálat várható eredményének feltételezése, amit a

kutatás vagy vizsgálat során leellenőrizünk. Ezt a feltételezés a megfigyelt folyamatok, a
tapasztalat adatain és az ismereteken alapszik. A hipotézist célszerű minél több eseten
vizsgálni. A vizsgálat lehet direkt, az egyszerű hipotézisek esetében vagy indirekt, más
vizsgálati módszerek segítségével.
A hipotézisek fő célja az új kísérletek és megfigyelések előrevetítése. Még akkor
is értelme van egy kutatásnak a hipotézis nem igazolódik be, mert ez új ötletek, eljárások,
módszerek kidolgozását eredményezi.
A hipotézisek meghatározzák a kutatási folyamat következő lényeges lépéseit (pl.
Mintaválasztást, adatfelvételt, adatfeldolgozás legalkalmasabb módszereit). A hipotézis
rögzítésének elhagyása vagy hibás megfogalmazásuk felhaszálhatatlanná teszi akár a
kutatás egész tevékenységét.
Pl Ha feltételezzük, hogy a szülők foglalkozása meghatározza a gyermekek
sportágválasztási irányulását, akkor nem „mérhető”, hanem „megállapító” adatokhoz
fogunk jutni (kikérdezés módszere) – a hipotézis meghatározza az adatfeldolgozás
szükséges módszereit.

A hipotézisek típusai
A.A hipotéziseknek sokféle típusa különböztethető meg, függően a tapasztalati
forrásoktól, a tárgytól amire vonatkoznak.
I. TH – amikor azt feltételezzük, hogy valamilyen tulajdonság megváltozik.
Hatékonyságvizsgálatok esetén ilyen hipotézis fogalmazunk meg. A változás
akkor hatékony ha változás okoz. Ha a beavatkozás után bizonyítható
változást tapasztalunk, akkor a beavatkozás hatékonynak tekinthető. Ez
esetben a hipotézis variancia TH is nevezzük.
PL. Feltételezem, hogy egy bizonyos TV-műsor növeli a sportágiránti érdeklődét.
Feltételezem, hogy egy bizonyos gyógytorna program megelöző hatású.
Feltételezem, hogy egy számitógépes animációs szemléletetés jobban megérthetővé teszi
a testgyakorlatok végrehajtását.

31
 II. TH - amikor azt feltételezzük, hogy két tulajdonság között valamilyen
összefüggés van. Vonatkozhatnak: ok-okozati összefüggésre; pusztán
együttjárásra (egyik tulajdonás bizonyos értékei mellett a másik tulajdonás is
meghatározott éertékeket vesz fel). Ez esetben a hipotézis összefüggést,
együttjárást feltételez és korrelációs TH is nevezzük.
Pl. Feltételezem, hogy a nagyvárosokban gyakoribb az allergiás megbetegedés.
Feltételezem, hogy serdülőkorban a lányok lábizom ereje kisebb mint a fiúké.

B. Amikor a hipotézis megfogalmazása a gyakorlatból indul ki, a konkrét adatokból, a

megfigyelt tényekből vagy a tapasztalatból akkor induktív hipotézisről beszélünk.
Amikor pedig a megfogalmazás eredete a törvényszerűségekből és ismertek már az
elméletben és más elméleti megalapozást keres, deduktív hipotézisről beszélünk.

C. A kísérleti kutatásokban, a hipotézis igazolására az ún. „null hipotézis” alkalmazzák,

ami feltételezi, hogy az eredmények véletlenszerűek nem a független változó hatására
következett be. A null hipotézis megcáfolása a kutatás hipotézisének beigazolásához
vezet. Ezt a folyamatot a szignifikációs testekkel és statisztikai eljárásokkal oldhatjuk
meg.

32
 A MINTAVÉTEL

A diplomadolgozat készítés elsődleges kérdése kit vizsgálunk. A vizsgálandó

csoport egészét populációnak, sokaságnak nevezzük, de ennek összes tagját megvizsgálni
lehetetlen, ezért reprezentatív mintát választunk. Babbie a következőt állította: „Egy
mintából akkor vonhatunk le használható következtetéseket a teljes sokaságra
vonatkozóan, ha a mintának lényegében ugyanolyan az összetétele, mint az
alapsokaságnak” (Babbie, 1996, 203. ol.).
A vizsgátban résztvevő személyek alkotják a vizsgáti mintát amit a populációból
(alapsokaságból) emelünk ki megadott logika és eljárás szerint. A populáció az a tágabb
halmaz, amire a mintán nyert eredmények érvényesek lesznek.

5.Ábra. A populáció és a minta viszonya

A minta elemei nemcsak személyek lehetnek, hanem közösségek vagy

intézmények is. Amikor a mintát vizsgáljuk mindig valemilyen populációt célzunk meg
és azt fet telezzük, hogy ez képviseli a célzott populáziót. Reprezentatív mintáról

33
beszélünk akkor, ha a minta mérvadóan képviseli a célzott populációt vagyis jól
megközelití a populácót azoknak a jellemzőknek a tekintetében, amelyek hatással
lehetnek a vizsgálat eredményeire.
A minta érvényessége arra vonatkozik, hogy a mintavételi eljárás valóban a
kutató szándékai szerint működik-e, vagyis a vizsgált minta valóban a célzott populációt
képviseli-e? Ha igen , akkor következtetéeinket általánosíthatjuk a populációra, ha nem,
akkor a következtetéseinket nem általánosíthatjuk.
A mintavétel hibái azt az eltérés mutatják, amely a populáció alapértékeit és a
minta értékei között jelentkezik. A hiba nagyságát csökkentheti a minta nagysága és
mintavétel módja. Ha a nagyságok vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy minél jobban
közelit a minta a populáció teljes elemszámához, annál pontosabban képvizeli azt. A
mintavétel módját illeti, olyan eljárásra kell törekednünk, anelyik biztósítja, hogy a
mintamegfeleően tükrözi a populációt a kritikus változó függvényében.

A mintavétel formái
Lehet:
a. Valószínűszégi mintavétel
b. Nem valószínűségi mintavétel

A valószínűségi mintavétel
Az a pontos (precíz) eljárás amely matematikai számítások segítségével valósul
meg. A minta összetétele a lehető legnagyobb pontossággal tükrözi a populáció
összetételét. Lényege, hogy a populáció minden tagjának egyenlő esílye van a mintába
való bekerülésre, random szerűen történiuk a kivásztás.
Előnyei:
- kizárja a tudatos és a nem tudatos mintavétel torzítás lehetőségét;
- a lehető legjobban biztosítja a minta reprezentativitását;
- lehetővé terszi a szükséges mintanagyság meghatározását;
- pontos hibabecslét tesz lehetővé.
Eljárások:

34
 1. Az egyszerű véletlen mintavételről beszélünk, amikor a sokaság minden
eleme kap egy sorszámot, majd véletlenszám-táblázat segítségével
választhatóak ki a mintába kerülő elemek. Az ilyen mintából nyert
eredmények viszonylag megbízhatóak.
2. Szisztematikus véletlen mintavételkor a sokaság minden k-dik elemét
tesszük be a mintába. Ebben az esetben beszélünk a mintavétel
intervallumról is, amit úgy határozunk meg, hogy 1 és k között
meghatározunk egy számot és ehhez adjuk hozzá a k-t. Ezt a módszert
véletlen kezdőpontú szisztematikus mintavételnek nevezik. Ez a módszer
sokkal könnyebben kezelhető mint az előző.
3. A rétegzett véletlen mintavétel lényege, hogy a populációt igyekszünk
homogén részcsoportokra (rétegekre) bontani, és mindegyikből a sokaság
és a minta arányához viszonyított elemet választunk ki. A rétegeket lehet
képezni pl. nem, életkor, végzettség, foglakozás stb. szerint vagy ezek
kombinációjaként. Az elemszámmal arányos valószínűségi mintavétel
alkalmazásakor, a csoportok nagysága jelentősen eltér egymástól (pl. 300
focista és 20 atléta), akkor érdemes módosított mintavételi eljárást
alkalmazni. Ilyenkor a teljes mintát az elemszámmal arányosan választják
ki, a kevesebb létszámú csoportból kevesebb, míg a nagyobb csoportból
több létszámú minta kerül ki.
4. Csoportos véletlen mintavételnél első lépésben egy nagyobb egységet
választunk ki egy listából véletlenszerűen, és ezután ismét véletlenszerűen
választjuk ki a mintaegységet (pl. Iskola – osztály). Többlépcsős
csoportos mintavételt készítünk, amikor lehetetlen vagy nehezen
kivitelező a teljes sokaság felsorolása. Többször ismételjük a véletle
kiválasztás eljárását (pl. Megyék – település – iskola- osztály).

Nem valószínűségi mintavétel

Számos esetben előfordul, hogy a mintavétel nem valószínségen alapul (pl.
Pszichológia kutatások). Ennek oka lehet az, hogy nem áll rendelkezésünkre mintavételi
keret vagy a valószínűségi kiválasztás felesleges.

35
1. Kvótás mintavétel esetében a kiindulópont a populációt leíró táblázat, amely
tartalmazza a lényeges szempontok adatait (pl. Nem, életkor, iskolai végzettség
stb). Ezok az egyedek kerülnek a mintába akik a megfelelő szempontokkal
rendelkeznek. Ez a mintavétel típus reprezentativitásra törekszik, de nem
velószínűségi alapon működik, ezért erő s a torzitás.
2. Az elméleti (szakértői) mintavételkor a kutató a kutatási kérdésnek megfelelő
mintát választ a populációról való speciális ismeretek alapján (pl. Élsportolók;
gerincfedülésel rendelkező paciensek stb). Ennek az eljárásnak jelentős szerepe
lehet az elméletek kidolgozásán.
3. Kényelmi (hozzáférés alapú) mintavételről beszélünk amikor a mintevételt az
dönti el, hogy milyen csoporthoz (intezményhez; helyszínhez) van a kutatónak
hozzáférése.Könnyen ad lehetőséget a szubjektív mintavételi torzításara.
4. „Hólabda” mintavétel az amikor egy vizsgált személyen keresztül jutunk el a
követekzőhoz, azon keresztül a követekzőhoz, és így tovább.

36
 ADATFELVÉTEL MÓDSZEREI

Méréstani alapismeretek
A mérés valamely mennyiség (mérendő mennyiség) mérőszámának
meghatározása mértékegységgel, közvetlen vagy közvetett összehasonlítás alapján.
A mérés számok hozzárendelése objektumokhoz, azok tulajdonságaihoz,
eseményekhez meghatározott szabályok szerint.
A mérés alkalmas törvények, törvényszerűségek feltárására, hipotézisek,
elméletek ellenőrzésre, különböző minőségek mennyiségi kapcsolatának
meghatározására.
A mérés a pedagógiai jelenségek, folyamatok megismerésének is fontos eszköze;
sajátos mérési eljárások alkalmazhatók a különféle pedagógiai kutatásokban
(megfigyelés, kérdőíves módszer, szociometria, kísérlet, tudásszint mérés stb.).
A mérés az a folyamat amely által információt gyűjtünk, míg az értékelés a
gyűjtött adatok értéki vagy érdemi meghatározó. A mérés mérőműszerekkel és
berendezésekkel valósul meg, amelyeket a felmerésnek megfelelően választunk ki. Az
értékelés egy érték vagy állapot kiszámítását jelenti, legtöbb esetben az ideálishoz közel
vagy szubjektív értékelésen alapszik.
Abszolút pontos mérés nem létezik, de minden mérés eleget kell hogy tegyen a
céltól (funkciótól) függő pontossági követelményeknek. A nagy állandóságot mutató
valóságszférában (anyagi - fizikai valóság) szigorú pontossági követelményeknek eleget
tevő mérések végezhetők, a nagyon változékony dolgok világában (élőlények, ember,
társ.) lazább követelmények támaszthatók a mérésekkel szemben (még skála ).
A mérés alapja a skála (a mérőeszköz) létrehozása. Az első fázisa a
hozzárendelési szabályoknak, vagyis a mérési skálának a megalkotása. A mérendő
objektumhoz vagy jellemzőhöz tartozó skálaérték meghatározása (a közvetlen vagy
közvetett összehasonlítás) csak ez után következhet.
A Nemzetközi Értékelési Rendszer (NER) azokat az alap-mértékegységeket
tartalmazza amelyekből a fizika törvényeinek megfelelően számos alegységet kaphatunk.
1980-ban a II. Mérési és Súlyegységi Konferencián törvényesítette a Nemzetközi

37
rendszert, amit Románia 1981-ben törvénybe hozott. Ez a rendszer 6 alapmértékegységet
tartalmaz: méter (m); kilogramm (kg); szekundum (s); amper (A); rádiusz (rad);
szterádiusz (sr).

Fajtái
Keresztmetszeti mérés: amikor több személty vagy csoportot hasonlítunk össze.
Hosszemetszeti mérés: ugyanazon szemílyen vagy csoporton felvett ismételt
mérések eredményeit hasonlítjuk össze.
Normaorientált mérés: olyan mérés, melyben a mért eredményeket külső
mutatókhoz: reprezentatív minta átlagához, szórásához viszonyítják, ezekhez mérten
(Gauss-eloszlás) alakítják ki az osztályzattá vállás normáit stb. Ez objektív, reális
viszonyítás; helytelen viszont egy adott időpontban végzett mérésben nyert indexeket
huzamosabb ideig (pl. több éven át) standardnak használni, mert ez mintegy megmerevíti
az értékelés szisztémáját, így gátja lehet a fejlesztésnek, fejlődésnek.

A testnevelés és a sport területén végzett felmérések és vizsgálatok részei az

egyetemes megismerésnek. A megismerési folyamat menetének más
tudományterületeken hagyományai vannak, míg az új tudományterületek (mint a
testnevelés és a sport) nem rendelkeznek sajátos problémamegoldással, ezeket átvette és
adaptálták speciális viszonyaikra. Ezért e területen végzett mérés, vizsgálat és értékelés
tudományos jellegű kell legyen.

A mérés sajátosságai

Érvényesség(validitás)
A kutatásmódszertan központi kérdése, és egyben a kutatások minőségének
alapvető fokmérője. Arra utal, hogy a kutatás során az egyes folyamatok megfelelően
történnek-e., vagyis valóban azt mérünk amit mérni szándékszunk. Az érvényesség
sérülhet a zavaró tényezők lépnek közbe a mérés eredményében. A zavaró tényezők
utalnak a mérési hibákra.

38
Megbízhatóság
Arra utal, hogy a mérés megismétlése esetén az eredetivel azonos vagy ahhoz
hasonló értéket kell kapni. A mérési eredmény stabilitására, konzisztenciájára utal,
minnél egybevágó mérési eredményünk van ugyanarról a dologról, annál inkább biztosak
vagyunk abban, hogy jól történt a mérés.
A mebízhatóságot és az érvényességet jó lehet érzékeltetni a következő példával:
ha valaki jó lő, akkor a céltábla közepét talalálja el. Ha valaki megbizhatóan jól lő, akkor
arra lehet számítani, hogy mindig eltalálalja a céltábla közepét. De lehet, hogy valaki
konzekvensen mindig mellé talál: lövése megbizható, de nem éri el a célt (Babbie E.,
2003).

6.ábra. A megbízhatóság és érvényesség szemléltetése (Babbie E., 2003, 167 ol.)

A megbízhatóság és az érvényesség szolgálja a mérési folyamat standardizálását.

A tudományos mérés erdménye nagy mértékben függ attól, hogy milyen mérési
technikák, mérőeszközök, illetve technikai eljárások állnak rendelkezésére a kutatónak.

Érzékenység
Arra utal, hogy a mérés milyen fokú pontossággal képes megközeliteni
(jellemezni) egy adott jellemzőt.

A mérési hiba
A zavaró tényezők által okozott változékonyság adja a mérés hibáját. Ez csak
részben emberi hibázás eredménye, hiszen sokszor a nemkívánatos tényezők váratlanuk

39
hatnak. Bár valamilten fokú mérési hiba mindeig jelen van, törekedni kell ennek
mimimalizálására. A mérés mindig egy pillanatnyi állapotot mutat, a válatozás és az
állandoságot csak ismételt méréssel lehet megállapítani.

Mérési eredmény = valós érték + mérési hiba

7.ábra. A mérési eredmény összetavői (Szokolszky A., 2004, 128 ol.)

Mérési skálák

Bármilyen jellegő is a mérés szabályszerűen kell a megfigyelt dolgokhoz vagy

eseményekhez a számokat hozzárendelni. A szabályszerűség típusa meghatározza a
mérés alapjellemzőjét – a mérési skála típusát. A skála egy irány nélküli vagy iránnyal
rendelkező értéksor, ami rendezi az adatokat minőségi vagy mennyiségi
skálakategóriákban.

A matematikában és statisztikában egy változó mérésének a skálája olyan

osztályozást jelent, amely lehetővé teszi, hogy az információ természete, melyeket a
feladathoz kijelölt számok, (és így a változó) tartalmaznak - leírható legyen. A mérési
skálákat Stanley Smith Stevens javasolta, A mérési skálák elméletéről 1946-ban írott
cikkében. Stevens skála-elmélete szerint a változókon különböző matematikai műveletek
hajthatók végre, a változó mérésének szintjétől függően.

A megjelenítés módszerét egyrészt a megfigyelt jelenség természete (diszkrét

vagy folytonos valószínűségi változó), illetve a vizsgálat célja határozza meg.

Osztályozás
Stevens az alábbiakban leírt négyféle skálatípust javasolja a pszichológiai/ a
testnevelés és a sport területén mérések számára:
 nominális skála (kategorikus és diszkrét is)
 ordinális skála
 intervallumskála
 arányskála

40
Nominális skála
Ez a legegyszerűbb skálatípus, ahol a statisztikai vizsgálat eredményeit
osztályokra, kategóriákra osztjuk. A skálaértékeket pusztán kódszámoknak tekintjük,
amelyek között semmilyen matematikai viszonyt nem feltételezünk. Ezekben az
esetekben az egyes kategóriák között nincsen mennyiségi összefüggés, nem lehet azt
mondani, hogy az egyik kategóriába tartozó elem nagyobb, több, stb., mint a másikba
tartozó.
A nominális skálára példa a nemi hovatartozás szerinti osztályozás, (például a
születendő gyermek neme fiú/lány), a nemzetiségi hovatartozás vagy a tüdődaganatok
szövettani beosztása (kissejtes rák, nagysejtes rák, mirigyhám eredetű rák, laphámrák).
A nominális skála esetében a skálaérték előfordulásának gyakorisága (modusz)
vizsgálható, vagy felállítható kontingencia tábla is. Azonban sem Medián, sem átlag nem
vizsgálható a nominális skálánál.

Ordinális (sorrenden alapuló) skála

Ez a nominális skála rokonának tekinthető, de ebben az esetben az egyes
kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetők, meg tudjuk mondani, melyik a „jobb”
vagy „több”. Azt azonban a számértékek nem tüntetik fel, hogy az objektumok közötti
eltérés mértéke mekkora.
Az ordinális skálára példa, hogy sok betegséget, például a daganatokat vagy a
szívelégtelenséget előrehaladottságuk szerint stádiumokra szokták osztani. A daganatok
stádiumbeosztását általában egy 0 és IV közötti skálán végzik, és az előrehaladottság
mértéke a stádiummal nő.
E skálatípus esetében medián vizsgálható, átlagról ellenben itt nincs értelme
beszélni. Mediánról beszélhetünk akkor, ha például azt mondjuk, hogy a bazalt az a
keménységi fok, aminél egy adott ásványminta fele puhább, másik fele pedig keményebb.

Intervallumskála
A számértékek mind a nagyság szerinti viszonyokat megmutatják, mind az eltérés
mértékét meghatározzák, a skálaértékek különbségét itt már értelmezni tudjuk.
Például hőmérsékletmérés (Celsius- vagy Fahrenheit skála)

41
Vannak olyan fizikai mennyiségek, amelyeket eleve csak intervallumskálán érdemes
mérni, arányskálán nem. Például ilyenek a színek. A pszichológiai mennyiségek közül
például az intelligencia tartozik ezek közé. Az intelligenciának jóformán lehetetlen egy
abszolút nullapontját értelmezni, de az reális célkitűzés lehet, hogy intervallumskálán
mérjük.
Az intervallumskála nullapontjának és egységpontjának a meghatározása is
megállapodás kérdése. Itt már számolhatunk átlagot, mivel a nullapont eltolása nem
változtatja meg az átlag relatív helyét az átlagolt számok között. Azonkívül az
intervallumskála értékei közötti különbségekre már alkalmazhatjuk az arányszámítást is,
mivel a különbségek között már megjelenik az abszolút nullapont, vagyis az, ha
egyáltalán nincsen különbség.

Arányskála
Az arányskála az intervallumskála jellemzőivel rendelkezik, emellett tartalmaz egy
abszolút nullapontot is. Az arányskálán a nullapont természetesen rögzítve van. A
darabszámmal vagy intenzitással rendelkező mennyiségek tipikus arányskálát
képviselnek. Ugyanakkor a skála egysége itt is szabadon megválasztható: például
mérhetjük méterben vagy yardban, ez a két távolság arányát nem befolyásolja.
Az arányskálára a számokra vonatkozó összes művelet alkalmazható.

A társadalomtudományban alkalmazott skálák

A testi tevékenységeket pluridisciplinátis szemszögből vizsgáljuk és a mérések

pontosságén alapszik. Ezek a mérések a vélemény nyilvánításra, az attitűdre vagy a
pszihikai jellemvonásra vonatkoznak. Ezek mennyiségi szintjét bizonyos kritériumok
vagy a kapott eredmények szerint értelmezzük és értékeljük.
A társadalomtudomány skálái, azon a folyamaton alapszik, hogy a nem
mennyiségi jelenségeket mennyiségi mérésé alakítja és egy folytonos egyenes mentére
helyezi.
A skálák a mérésnek vannak alárendelve körülírják a tárgyak mennyiségét. A
skálák egy lineáris egyenesen rendezik a szociális és pszihikai jelenségek

42
megnyilvánulásának mennyiségi intenzitását, az egyik végtől (-) a másikig (+). A
különböző területen alkalmazott skálák sokfélék: állapot skálák, vélemény skálák, attitűd
skálák, kielégítő skálák, értéki skálák stb.

Fajtái
1. Osztályzási skálák
A) rendezett (kategória sk.)
Pl. A sport - megnyilvánulási forma eszköze
- kiegészítő eszköze
- anyagi javak megszerzésének eszköze
- szociális megnyilvánulás eszköze.
b) sorrendi skálák – egyes jellemzők sorrendje
c) grafikus skálák – bizonyos szintű véleménynyilvánítás egy tevékenység iránt

8. ábra. Garfikus skála szemléltetése

2. Értékelési skálák
- objektív értelem eredménye, a bizonyos kritérium szerinti eredmények értékelése
A legtöbbet alkalmazott ilyen típusú skála a Likert skála. Ez a skála, általában,
ugyanannyi elvető mint belegyező foka van. A válaszolónak választania kell az öt
megadott válasz közül egyet.
Pl. A lelki egyensúly érdekében a testgyakorlatokat alkalmazzuk.

9.ábra. Likert skála

Amikor negatív értelmezést akarunk a pontozást megfordítjuk.

Pl. A lelki egyensúly érdekében a nem testgyakorlatokat alkalmazzuk.

43
10.ábra. Likert skála negativ elemzés esetében

44
 KUTATÁSI MÓDSZEREK

A MEGFIGYELÉS
A mindennapokban is számos alkalommal élünk a megfigyelés módszerével, hiszen
megfigyeljük, hogyan viselkednek a munkatársaink az új munkahelyünkön, a „gólyák”
megfigyelik a nagyobb évfolyamtársaik viselkedését, vagy hogy milyen rendszer szerint
eshetnek át a vizsgaidőszakon. A sportoló megfigyeli edzőjét és sporttársait, hogy hogyan
kell az adott mozgássort kivitelezni, s az egyik csapat megfigyeli az ellenfél csapatának
játékát.

Vajon milyen céllal, teszik ezt az emberek, mire jó a megfigyelés? A hétköznapi

életben ugyanaz a célja, mint a tudományos kutatásban: adatokat gyűjteni, és azokat (a
már meglévő hétköznapi vagy tudományos) ismeretek rendszerébe foglalni annak
érdekében, hogy előre jelezhető legyen a sikeres jövőbeli cselekvés.

Mindennapi értelemben a mindenkori, adott helyzet direkt nem elemzett feldolgozást

értjük megfigyelésen, mely egységes és konkrét észlelés. Vagyis a megfigyelésnek
egyrészről van egy idői meghatározottsága, valamikor végezzük, van egy formai
maghatározottsága, hogy egységes és konkrét, és van egy ismeretelméleti
meghatározottsága is, ami valami olyasmire irányul, ami független a megfigyelőtől.

A megfigyelés a cselekvés, beszéd, teljesítmény, viselkedés stb. közvetlen észlelésen

alapuló adatgyűjtési módja.

A tudományos megfigyelés ugyancsak események, viselkedések, megnyilvánulások

észlelését jelenti, de a spontán, köznapi megfigyeléssel szemben előre eltervezett,
célirányos adatgyűjtési módszer. Az ilyen megfigyelés nem korlátozódik a tények puszta
tanulmányozására, hanem tudatos osztályozási lépéssel folytatódik, ahol az információkat
célirányosan fogalmakba rendezik. Ennek célja, hogy ok-okozati kapcsolatokat

45
állapítsanak meg azért, hogy az elkövetkező események nagyobb biztonsággal legyenek
előre jelezhetők, mint a mindennapok esetleges megfigyelései alapján.

A rendszerezett (szisztematikus) megfigyelés a tények objektív feljegyzését

feltételezi, e releváns információk kiemelésével és a jelentéktelen információk figyelmen
kívül hagyásával.

1. Információgyűjtés, statisztikai adatgyűjtés. Elsődleges és másodlagos forrású

adatok.
2. Primér kutatási technikák: kísérletek, kérdőíves vizsgálatok, információs
beszélgetés, személyes interjú, csoportos interjú, terepkutatás

Mivel a megfigyelés mindig esemény, és az abból nyert ismeret is eseményekre

vonatkozik, mindig kell legyen idői meghatározottsága. Egy megfigyelés csak akkor ér
valamit, ha tudom, hogy mikor figyeltem, figyelték azt meg. Ebben az értelemben a
megfigyelés mindig empirikus ismereteket, illetve ezen ismeretek kifejezésére szolgáló
állításokat eredményes, és így szemben áll az analitikussal, vagy absztrakttal.

Hosszabb-rövidebb ideig tartó észlelés, mely bizonyos hatások okozta jelenségek,

folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget.
 Segítségével közvetlen információk szerezhetők.
 Alkalmazható önállóan és más módszerekkel.
 A hétköznapi életben is folytatunk megfigyeléseket, ezek azonban spontán módón
zajlanak le.
 A tudományos megfigyelés ezektől lényegében különbözik!

A TUDOMÁNYOS MEGFIGYELÉSRŐL
Jellemzői:
 Tudatos, koncentrált
 Fókuszált, céltudatos
 Szisztematikus – tervszerű és rendszerezett

46
  Objektivitásra törekszik
Tudatos
- a megfigyelés pontosan meghatározott céllal történik, ami a kutatás különböző
szakaszaiban eltérő lehet
Fókuszált
- A lehetséges megfigyelési egységek tudatos meghatározása

Szisztematikus, tervszerű, rendszerezett

- konkrét megfigyelési terv szerint végezzük, mely tartalmazza a szempontokat, a
lehetőségeket és a technikákat
Objektivitás
- a megfigyelő előzetes elképzelése, állásfoglalása nem befolyásolhatja a megfigyelés
eredményeit

A megfigyelés célja
 Kutatási probléma megfogalmazása – a kutatás célját a megfigyelés nyomán
fogalmazzuk meg
 A hipotézis megfogalmazása – a kutatás célja már megfogalmazódott, de a
hipotézis megfogalmazásához újabb információkra van szükség
 Megfigyelési szempontok kialakítása – előzetes megfigyelés
 Elemezhető adatok gyűjtése – konkrét szempontok alapján a jelenségek
sokoldalú, alapos tanulmányozása

A megfigyelés fázisai:
- a terep kiválasztása
o Behatárolás
o Elérhetőség
o Módszer alkalmazásának lehetősége
o Lehetséges szerepek

47
 o Előzetes ismeretek
o Engedélyek
- a terepmunka előkészítése
o Szakirodalom
o Etikai és jogi kérdések
o Álcázott vizsgálatok
o Sztereotípiák felismerése
- integráció
o Fedőtörténet
o Kapcsolatfelvétel
o Ajándék
o Kulcsadatközlő
- fókuszpontok meghatározása
o Térhasználat
o Szerepek
o Interakciók
o Környezet
o Önreflexió
- a megfigyelés lezárása
o A terep megtartása
o Elemzés
o Kontroll
o Publikáció

A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László

1. Közvetett megfigyelés:
- közvetett úton szerzett információk,
- az ember fizikai környezetében jelentkező elhasználtság külsődleges nyoma
- pl. Átány, temető, lakás, könyvek

2. Feltűnést kerülő megfigyelés:

48
De: a háttérben maradva: jelenléte a legminimálisabb mértékben befolyásolja a az
eseményeket, azok tőle függetlenül zajlanak.
Már a vizsgált közösség tagjai is jelen vannak
Pl. az embereken megfigyelhető külsődleges jelek, nonverbális jelek, metakommunikáció,
térhasználat, nyelvhasználat megfigyelése

3. Résztvevő megfigyelés
A megfigyelő aktívan részt vesz az eseményekben.

A megfigyelő lehetséges szerepei (Gold-féle tipológia):

1.Egészen részt vevő megfigyelés
 valódi identitása és célja nem ismert azok előtt, akiket megfigyel
 igyekszik velük együttműködni, lehetőség szerint követi és elsajátítja a megkívánt
szerepeket
 valódi résztvevő/ tetteti, hogy valódi résztvevő
 a kívülálló résztvevőnek látja
 ismerni kell a viselkedési szabályokat
 etikai kérdés
  megtévesztjük a megfigyeltet
 cél: megbízhatóbb adatok, természetesebb a megfigyeltek viselkedése
 ha tudják, hogy megfigyelik őket, változtatnak a viselkedésükön
(kedvezőbb benyomás, negatívumok eltitkolása)
De: a kutató részvétele is befolyásolhatja az eseményeket pl. az ő javaslatát követik
Bárminek amit tesz/nem tesz, hatása van a megfigyelt jelenségre 
HAWTHORNE-hatás

2. Megfigyelőként részt vevő

- a kutató teljes mértékben részt vesz a csoport cselekvéseiben, de nyíltan vállalja, hogy
közben kutatást is végez

3. Résztvevőként megfigyelő

49
- a megfigyeltekkel folyamatos interakcióban áll, de nem tesz úgy, mintha maga is
résztvevő volna

4. Egészen megfigyelő
- egyáltalán nem válik a megfigyelt jelenség részesévé, s nincs interakcióban a
megfigyeltekkel nem befolyásolja a szituációt, de cserébe kevésbé mélyrehatóak a
megfigyelései:
 eltérő helyzetek
 eltérő szerepek
 a részvétel folyamatos változása is elképzelhető
 módszertani és etikai kérdések ellentmondása

Megfigyelési technikák
Segítségükkel kiemeljük és rögzítjük a megfigyelés tárgyát képező folyamatokat
 Fajtái:
 Kódolás nélküli rögzítés: a látott jelenség saját nyelvi formulákkal
való rögzítése
 Kódolással történő rögzítés: értékelési szempontok alapján történő
rögzítés
Kódolással történő rögzítés
• Rögzítés becslési skálával: meghatározott szempontok alapján felállított skálán
helyezzük el a jelenségeket
• Jelrendszeres és grafikus rögzítés: előre meg-adott szimbólumok segítségével
rögzítjük a tapasztaltakat
• Kategóriarendszeres rögzítés: előre felállított kategóriák előfordulásának rögzítése

Zavaró tényezők a megfigyelésben

 A szituáció:
 Előre nem látható események, problémák
 Az adott pillanatot tudjuk megfigyelni, nem ismerjük az előzményeket
 A megfigyelő személye:

50
  Nem mindenki jó megfigyelő
 A megfigyelő is ember! (érzelmek, előítéletek)
 A jó megfigyelő: szimpatikus semlegességet tanúsít a megfigyelt
jelenséggel, szituációval kapcsolatban
 Eszköz
 A technikai eszközök segítségével sem tudunk mindent rögzíteni
(nem láthat egyszerre mindent a kamera – hogy mit lát, rajtunk múlik)
 Az eszköz jelenléte is zavaró lehet

A megfigyelések taxonómiája
 Spontán és rendszeres megfigyelés

A rendszeres megfigyelést meghatározott kutatási terv alapján végezzük, vagyis

valamely tapasztalati problémára keresünk választ. A spontán és rendszeres megfigyelés
között az az alapvető különbség, hogy az első esetben pusztán szemlélünk valamit, a
másodikban viszont keresünk. A különbség a megfigyelő beállítódásából adódik.
Természetesen az alkalmi itt a spontán értelmében használatos, és nem az alkalomhoz
kötődő értelmében. Ez utóbbi értelemben ugyanis minden megfigyelés alkalmi, hiszen,
mint az előbb is mondtuk, a megfigyelés aktusához (térben és időben) kötöttek. Az
alkalmi megfigyelésekből azonban egyfajta kiegészítéssel létrehozhatunk rögzített
megfigyelési állításokat:
"A megfigyelési mondatok alkalmi mondatok: bizonyos alkalmakkor helyeslést, más
alkalmakkor tagadást váltanak ki, attól függően, hogy ott és amikor a mondatot
kimondják. Másfelől viszont a tudományos elméletek mondatai állandó mondatok,
melyeket kimondásuk körülményeitől függetlenül igaznak vagy hamisnak tekintünk.
Megfigyelési mondatokat (minthogy ezek alkalmi mondatok) nem implikálhat egy
elmélet, ehhez előbb a tér és idő meghatározásával át kell őket alakítani állandó
mondatokká. Vezessünk be valamilyen önkényes tér-idő koordinátarendszert, és
tekintsük ... a rögzített megfigyelési mondatok végtelen totalitását. Minden megfigyelési
mondathoz, amely kifejezhető nyelvünkön, hozzárendeljük a téridő koordináták minden
egyes kombinációját. Az így kapott mondatok állandó mondatok lesznek, némelyek

51
igazak, mások hamisak. Az igaz mondatok igazsága nem függ attól, hogy bárki
végrehajtotta-e a releváns megfigyelést; csupán asz számít, hogy a kérdéses
megfigyelhető állapot vagy esemény valóban bekövetkezik-e az adott helyen és időben.
Ez a hely és időpont olyan is lehet, amely semmilyen érzékelő lény számára sem
hozzáférhető." (Quine 1998: 127.)

 Naturális és laboratóriumi megfigyelés

Attól függően, hogy a megfigyelés színtere a készen talált valóság vagy valamely
mesterséges környezet megkülönböztetünk naturális és laboratóriumi megfigyeléseket. A
laboratóriumi megfigyelések átmenetet alkotnak a kísérletekhez. Ha a megfigyelés nem
tesz szükségessé műszereket, akkor direkt megfigyelésről beszélünk.
 Közvetett és közvetlen megfigyelés
"Nem minden tény figyelhető meg közvetlenül. Ilyenek például az elektron, a kvazár,
a gén és a történelmi múlt eseményei. Ezek közvetve (indirekt úton) figyelhetők meg. A
kutatók igyekeztek olyan eszközöket (műszereket) alkotni, amelyek érzékszerveinket
meghosszabbítják. Közülük a mikroszkóp és a távcső a legjelentősebb. Olyan eszközök,
mint a Geiger-számláló és a feszültségmérő nem érzékszervi meghosszabbítások.
Az indirekt megfigyelések a műszerek működésének értelmezése miatt is hipotézis-
függőek. Teoretikus megfontolások nélkül a direkt megfigyelések durva adatai nem
értelmezhetők. A laikus nem tudja valójában, mit lát a Geiger-számlálón vagy a
röntgendiffraktoron. Az indirekt megfigyelésnek vannak előnyei: (1) túl tudunk lépni a
jelenségeken; (2) személytelen eszközöket alkalmazunk, amelyek működése mentes az
előítéletektől. Hátrányaik: (1) a megfigyelés számottevően megzavarja az objektumot; (2)
az értelmezésnél felhasznált hipotézis lehet téves és ez átöröklődik a megfigyelési
adatra." (Hársing 1999: 143-4.)
Minden faktuális tudomány tartalmaz direkt megfigyeléseket. Nem kivételek a
múlttal foglalkozó tudományok, például a történettudomány, a régészet és a paleontológia
sem. E tudományok kutatói a múlt fennmaradt dokumentumait figyelik meg. Ezek
hiányában a kutatás formális (logikai, matematikai) vagy spekulatív jellegű.

52
 A KÍSÉRLETI MÓDSZER

A kísérletek lényege, hogy (1) teszünk valamit, majd (2) megfigyeljük ennek a
tettnek a következményeit. A társadalomtudományokban általában először kiválasztják a
kísérleti alanyokat, tesznek velük valamit, majd megfigyelik a tett hatásait.
Már most érdemes megjegyezni, hogy gyakran kísérletezünk a nem tudományos
emberi vizsgálódás során is. Pörköltfőzéskor például sózunk, kóstolunk, megint sózunk,
megint kóstolunk. Ha robbanószerkezetet hatástalanítunk, akkor elvágunk egy huzalt,
megfigyeljük, robban-e, ha nem, elvágunk egy másikat.
Amikor a körülöttünk lévő világ általános megértésére törekszünk; akkor is
bőségesen kísérletezünk. Valamennyi felnőtt készségünket kísérletezéssel sajátítjuk el:
így tanulunk enni járni, beszélni, kerékpározni, úszni, és így tovább. A diák kísérletezve
tapasztalja meg, mennyit kell tanulni a jó tanulmányi előmenetelhez.
A tanár kísérletek során tanulja meg, mennyi készülés szükséges a sikeres
előadáshoz. A fejezet a kísérletek olyan alkalmazási módjait is- merteti, amelyekkel
társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. Látni
fogjuk, hogy a kísérleteknek is megvannak a maguk erényei és fogyatékosságai.
Az az eljárás, amidőn valamely oksági kapcsolat kikutatására magunk rendezzük
el a jelenségeket célunk szempontjából, magunk működtetjük az okokat, amidőn tehát
mintegy benyúlunk a természet folyásába, hogy egy meghatározott pontra nézve
fölvilágosítást nyerjünk. Helyesen kell kérdezni tudnunk, azaz világosan meghatározott
föltevésekből kell kiindulnunk s az eszközöket úgy megválasztanunk, a jelenség
lefolyását úgy intéznünk, hogy a természet felelhessen s mi a feleletet megérthessük.
Azért a kísérletnél mindig valamely feltevésből (hipotézis) kell kiindulnunk, a nélkül,
hogy hozzá bármi okból előzetesen ragaszkodjuk (aki nagyon beleszeret föltevéseibe,
könnyen elvakul a valóság nyilatkozatai iránt); azonkívül pedig teljes járatosságra van
szükség a szóban forgó jelenségekre vonatkozólag s végül nagy technikai ügyesség is kell
a kísérlethez. A kísérlet azért oly hatalmas eszköze a tudománynak, mert megengedi,
hogy a kísérletező a kérdéses okot elkülönítheti a rendesen vele egybekapcsolt

53
jelenségektől, vagy ha nem különítheti is el éppen, a nem hozzá tartozók, de vele
egybekapcsoltak szerepét előzetesen ellensúlyozhatja vagy számításba veheti, továbbá az
ok működését a mennyiség szempontjából is megfigyelheti. Azokat a tudományokat,
melyekben a kísérlet nagy szerepet játssz, kísérleti (experimentális) tudományoknak is
nevezik. A kísérleti tudományos, módszeres alkalmazása különbözteti meg a modern
természettudományt a régitől s neki köszönhetjük az exakt tudományok óriási haladását.
A régiek inkább feltevésekből indultak ki, melyeket nem tartottak szükségesnek igazolni
is; az újak a tényeket keresik, melyeket a kísérlet előbb igazolt. Az első, aki a kísérlet
fontosságára utalt és egyszersmind logikai szabályait iparkodott megállapítani, Bacon
volt.
A kísérlet tervszerű, célirányú beavatkozás, ráhatás a kísérleti objektumra, s így a
feltételek vagyunk befolyásolni és rendelkezünk olyan mérőeszközzel, mely alkalmas az
eredmények objektív, kívánt pontosságú mérésére. Más szóval, mondhatjuk, hogy a
kísérlet egy előidézett megfigyelés.
A kísérlet folytatásához tehát szükséges megfogalmazni a problémát és az ebből
fakadó kérdéseket, melyet csak abban az esetben tudunk megoldani, megválaszolni, ha a
várható változásokról, eredményekről megalapozott feltevésekkel rendelkezünk. A
feltételeket az általunk tervezett módon tudjuk meghatározni és szükség szerint
változtatni. A feltételek változtatásának mértékét is képesek vagyunk befolyásolni és
rendelkezünk olyan mérőeszközzel, mely alkalmas az eredmények objektív, kívánt
pontosságú mérésére.
A kísérleteket számos szempont szerint is osztályozzák
Fehér-Harsing (1977)
 Az információ pontossága szerint
- kvalitatív (tulajdonságok, minőségek vizsgálata)
- szemikvalitatív (nem túl pontos mennyiségi viszonyok feltárása)
- kvantitatív (mennyiségi viszonyok lehető feltárása)
 A probléma típusa szerint
- felfedező jellegű (jelentős empirikus ismeretekhez juttat)
- demonstratív (a hipotézisek igazságának gyakorlati felülvizsgálása)
 A változás előre tervezhetősége szerint

54
 - a „próba-szerencse” (a kísérleti objektum struktúrája még nem ismert)
- a „fekete doboz” (a vizsgálandó objektumról már rendelkezünk bizonyos
ismeretekkel)
- a „nyitott doboz” (a rendszer struktúrája viszonylag jól ismert,
ellenőrizhető a bemenet és a kimenet kapcsolata)
 A kísérleti objektum természete szerint
- modellkísérletek
- „természetes”
kísérletek.
E szempontok alapján a testnevelés és a sport területén a kutatómunka során
alkalmazott kísérletek szemikvalitativak vagy kvantitatív jellegűek, módszerüket illetően
demostratívak, mivel a vizsgálatok és kísérletek tárgya az ember.

Más osztályozási szempontok

 Előidézett kísérlet – amikor a kísérletben előidézzünk valamilyen jelenséget vagy
eljárást meghatározott körülmények között, néha előidézve új jelenséget vagy
eljárást.
 Hivatkozó kísérlet – a kutató nem avatkozik be a kísérletbe és a tapasztalat során
jönnek létre.
 Laboratóriumi kísérlet – pontos és biztos kutatási módszer.
 Természetes kísérlet – a vizsgálati személyek a mindenapi élet körülményeiben
vannak vizsgálva. Előnye ennek a módszernek, hogy sokszor a vizsgálati
személyek nem tudják, hogy vizsgálat alatt állnak. Ilyen kísérletek a pszicho-
pedagógiai kísérletek.
 Előzetes kísérlet – egy főpróba a nagy kísérlet előtt.
 Funkcionális kísérlet – független változó és a függő változó közti viszony
vizsgálata.
 Hosszmetszeti kísérlet – különböző változok vizsgálata különböző
momentumokban.
 Keresztmetszeti kísérlet – rövid ideig tartó kísérlet, két különböző csoport esetén.

55
  Keresztúti kísérlet – a hipotézis ellenőrzésére szolgál, elutasítja vagy elfogadja
azt.

A klasszikus kísérlet
A kísérlet leghagyományosabb típusában három fontos összetevőpár szerepel:
(1) függő és független változók,
(2) előzetes és utólagos tesztelés vagy mérés,
(3) kísérleti és kontrollcsoportok .

(1)FÜGGŐ ÉS FÜGGETLEN változók

Alapvetően minden kisérlet azt vizsgálja, hogyan hat egy független változó egy
függő változóra. A független változó jellegzetesen a kísérleti inger képében jelentkezik,
amely vagy jelen van, vagy hiányzik: tehát két értékű, dichotóm változó. Ebben a
modellben a kísérletvezető összehasonlítja, hogy mi történik a kísérleti inger jelenlétén ,
és mi történik ennek híján.
A kísérlet céljára alkalmas független és függő változók száma szinte korlátlan. Meg
kell jegyeznünk, hogy ugyanaz a változó lehet az egyik kísérletben függő, míg egy
másikban független változó.
Függő változó, amit a kísérlet vezetője mér és kutat. A független változó, pedig az a
változó, amit a kísérlet vezetője befolyásol, kontrollál és amelynek hatását vizsgálják a
függő változóra.
Például abban a kísérletben, ahol az alvás mennyiségének a hatását nézik a motoros
emlékezeti teljesítményre, tehát a kísérletvezető meghatározza, hogy mennyit aludhatnak
a kísérleti személyek (pl. az egyik csoport 2 órát, a másik csoport 4 és harmadik csoport 8
órát), és ezután vizsgálják, hogy egy bemutatott mozgából a személy hány mozdulatot tud
felidézni. Az alvás mennyisége lesz a független változó, hiszen a kísérletvezetője
határozza meg mennyit aludhatnak a kísérleti személyek és a motoros emlékezeti
teljesítmény (hány mozdulatot tudnak felidézni a bemutatottak közül) pedig a függő
változó, amit mérnek és ami a független változótól függően változik.

56
 A kísérlet szempontjából elengedhetetlen a függő és a független változók
operacionális meghatározása. Az operacionális meghatározás többféle megfigyelési
módszeren is alapulhat: kérdőív kérdéseire adott válaszok; interakciók száma ; stb.
Mire a kísérlet megkezdődik, addigra a kísérleti modell hagyományos felfogása
szerint a függő és a független változók operacionális meghatározásának készen kell
állnia. Végső soron a kísérlethez éppúgy, mint bármely más kvantitatív módszerhcz,
meghatározott standardizált mérőeszközök és megfigyelések szükségesek.

(2) AZ ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS tesztelés vagy mérés

A legegyszerűbb kísérleti elrendezések esetén előzetesen megmérjük a függő
változó értékét a kísérleti személyeknél, majd kitesszük a kísérleti alanyokat egy
ingernek - ez képviseli a független változót -, majd ezután utólag újra megmérjük a
függő változó értékét. A függő változó kezdeti és utólagos mértékében mutatkozó
különbségeket a független változó hatásának tulajdonítjuk.

(3) KÍSÉRLETI ÉS KONTROLLCSOPORT

A legritkább esetben szorítkozik egy laboratoriumi kísérlet az ingerben
részesített, egyetlen kísérleti csoport megfigyelésére. Szinte mindig sor kerül egy, az
ingerben nem részesülő, kontrollcsoport megfigyelésére is.
Sehol nem vált a kontrollcsoportok nélkülözhetetlensége annyira nyilvánvalóvá,
mint az orvostudományban. Kísérletekben részt vevő betegek időről időre javulást
mutatnak, és nemigen világos, hogy ebből mennyi köszönhető a kísérletben kipróbált
kezelésnek és mennyi magának a kísérletnek. Új gyógyszerek kipróbálásakor ezért a
kutatók gyakran placéból (például cukortabbletát) adnak egy kontrollcsoportnak. A
kontrollcsoportba tartozó betegek ilyenkor, éppúgy, mint a kísérleti csoportba tartozók,
úgy tudják, hogy a kísérleti gyógyszert szedik. Sokuk állapota javul. Ha az új gyógyszer
hatékony, akkor persze a kísérleti csoportban nagyobb a javulás, mint a placebo
szedőben.
Társadalomtudományi kísérletekben a kontrollcsoport nemcsak a kísérletek saját
hatásai elleni védelemként fontos, hanem esetleges, a kísérletek tartama alatt, a
laboratóriumon kívül bekövetkező események hatása ellen is védelmet nyújthat.
Bizonyos kísérleti elrendezésekhez egynél több kísérleti vagy kontrollcsoport szükséges.

57
A kettős vak kísérlet
Korábban említettük, hogy orvosi kísérletekben gyakran javul annak a betegnek az
állapota is, aki azt hiszi, hogy új gyógyszert kap; és hogy ezért a kontrollcsoportnak
placebo kell adni.
De ugyanez a tendencia érvényesülhet a kisérletezőnél is: előfordul, hogy ő is alőre
ítél az eredményről. Orvosi kísérletekben a kutatók talán inkább „figyelnek meg"
olyan betegnél javulást, akik a kísérleti gyógyszert szedik mint azok között, akik
placebót kapnak (Ez leginkább a gyógyszer felfedezőjének esetében várható.) A kettős
vak kísérlet kiküszöböli ezt a lehetőséget, mert ilyenkor sem a kísérlet alanya, sem a
kísérletező nem tudja, hogy melyik a kísérleti és melyik a kontrollcsoport.
Gyógyszerkipróbáláskor például a gyógyszerek adásáért és a betegek állapotának
feljegyzéséért felelős orvos nem tudhatja, hogy ki kap gyógyszert és ki kap placebót.
Aki pedig tudja, hogy melyik alany melyik csoportba tartózik az maga nem vehet részt
a kísérlet lebonyolításában.

“Természetes" kísérletek
Habár a kísérlet és a laboratóriumi kísérletek kifejezések közé gyakorta
egyenlőségjelet teszünk, sok fontos társadalomtudományi kísérletre laboratóriumokon
kívül kerül sor, nemritkán a társadalmi események rendes menetében, Egyes kísérleteket
a természet tervez el és hajt végre, s mi megfigyelhetjük és elemezhetjük azokat; máskor
társadalmi és politikai döntéshozók veszik át a természet szerepét.
Képzeljük el, hogy hurrikán söpör végig egy bizonyos városon, amelynek egyes
lakóit súlyos anyagi kár éri, míg mások viszonylag olcsón megússzák. Feltehetnénk a
kérdést, milyen magatartásbeli következményei lesznek annak, ha; természeti katasztrófa
ér valakit? Inkább tesznek-e óvintézkedéseket jövőbeli szerencsétlenségek ellen azok,
akiknek nagyobb a kára? Hogy ezekre a kérdésekre megkapjuk a választ,
megkérdezhetnénk a város lakóit röviddel a hurrikán után. Megkérdezhetnénk őket a
korábbi óv intézkedéseikről és azokról, amelyeket most tesznek; összehasonlíthatnánk

58
azokat, akiket a vihar erősen sújtott, azokkal, akiket viszonylag kevésbé. Ily módon,
kihasználhatunk egy „természetes kísérletet", amelyet semmiképp sem végezhettünk
volna el, még ha perverz módon akartuk volna is.

A kísérleti alanyok kiválasztása

A mintavétel logikája szerint torténik, amely olyan személyek kiválasztását jelenti, akik
valamely populációt reprezentálnak. Ez a kísérleti módszer esetébe is érvényes.

A kísérleti módszer erősségei és gyengéi

A kísérletek a legközvetlenebb eszközök oksági összefüggések
tanulmányozására. Más kutatási módszerekhez hasonlóan azonban erősségeik mellett
gyengéik is vannak. A kontrollált kísérlet fő előnye az, hogy segítségével a kísérleti
változó, illetve a kísérleti változó időbeli hatása az egyéb tényezőktől elkülöníthetővé
válik. Ez a kísérleti alapmodell fogalmaiban látszik a legjobban. A kísérlet kezdetekor a
kísérleti alanyok egy csoportja rendelkezik egy jellegzetességgel; a kísérleti inger
alkalmazását követően egy másik, ettől különböző jelIegzetességük lesz. Ha közben más
hatás nem érte őket, biztonsággal állíthatjuk, hogy a jellemzők megváltozása a kísérleti
ingernek tulajdonítható.
Egy másik előny az, hogy mivel egy-egy kísérlet általában csak egy szűk területre
koncentrál, csak viszonylagosan kevés idő, pénz, és kísérleti alany kell hozzá, ezért
sokszor lehetőség van arra, hogy ugyanazt a kísérletet különféle alanycsoportokkal
többször is megismételjük.
A laboratóriumi kísérletek legnagyobb fogyatékossága mesterséges voltukban rejlik.
Nem szükségszerű ugyanis, hogy a laboratóriumi helyzetben kimutatható folyamatok
természetei társas helyzetekben is bekövetkezzenek. Magától értetődik, hogy a
mesterségesség kevesbé jellemző a „természetes kísérletekben", mint a
laboratóriumiakban.

Összefoglalás

59
 A kísérletek az oksági folyamatok kontrolált vizsgálatának nagyszerű eszközei.
A klasszikus kísérlet azt vizsgálja, hogy egy kisérleti inger (a független változó)
hogyan hat valamely függő változóra. Ezt a kísérleti és a kontrollcsoportban való
előzetes és utólagos méréssel valósítja meg.
 Általában kevésbé fontos, hogy a kísérleti alanyok csoportja reprezentatív legyen
valamely nagyobb alapsokaságra nézve, mint az, hogy a kísérleti és a
kontrollcsoport egymáshoz hasonló legyen.
 A kettős vak kísérlet védelmet nyújt a kísérletezőtől származó torzítás ellen, mert
sem a kísérletvezető, sem a kísérleti alany nem tudja, ki került a kísérleti, és ki a
kontrollcsoportba.
 A valódi világban zajló társadalmi folyamatok gyakran produkálnak „természetes
kísérleteket", melyeket a társadalomkutató többé-kevésbé úgy tanulmányozhat,
ahogy laboratóriumi kísérleteket tervez és hajt végre.
 Más kutatási módszerekhez hasonlóan a kísérletezésnek is vannak erősségei és
gyengéi. Gyengeségük elsősorban mesterséges voltuk: ami egy kísérletben
történik, nem feltétlenül tükrözi, hogy mi történik a külvilágban. Erősségük a
független változó elkülönítése, ezáltal oksági következtetésekre nyílik mód; hogy
viszonylag könnyű megismételni őket; és a tudományos szigorúság.

60
 A KÉRDŐÍVES MÓDSZER

A kérdőíves vizsgálat a leggyakoribb primer kutatás, információszerzés

technikája. Célja információt gyűjteni a népesség egy meghatározott csoportjáról
(tól).
A testnevelési és sportkutatásban alapvetően a sporttal kapcsolatos, de
társadalomtudományi jellegű kérdések megválaszolására használatos eljárás.
A kérdőív csupán eszköz, mely az adatgyűjtésre szolgál. A módszer
hatékonyságát a megfelelő vizsgálati körülmények és feltételek biztosítása mellett
az eszköz „minősége” határozza meg döntően, tehát a kérdőív összeállítása,
szerkezete, színvonala a tudományos igényű alkalmazás lényeges elem.

A kérdőíves módszer menete:

 A szóban forgó probléma (tárgy) és a célkitűzések meghatározása;
 A vizsgálati csoport (minta) kiválasztása;
 A kérdések (kérdőív mint eszköz) összeállítása;
 Az előkísérelt (pilot study) elvégzése;
 A tulajdonképpeni vizsgálat lezajlása;
 Az eredmények értékelése;
 A végleges beszámoló elkészítése.

A kérdések tárgya
A kérdések vonatkozhatnak:
- tudásra – valamely konkrét ismeret birtklás0ßró vagy hiányáról tájékoztat,
megítélése problémamentes.
- véleményre – helyzet, előzetes élménytől, hangulati elemektől függő, szubjektív
válaszok, nincs garancia a pontos véleményalkotásra.
- motívumra – legtöbbször egy-két motívumra szorítkozó válaszok.

61
A vizsgálati csoport (minta) kiválasztása
A vizsgálati csoport (minta) összeállítása a mintavétel általános szabályai
vonatkoznak.

A kérdőívszerkesztés módozatai
A kérdőíves felmérés célja, hogy lényegi kérdéseket feltéve releváns
információkat kapjunk. A kérdések lehetnek eltérő típusúak, változatosak, de
gondolni kell az összehasonlíthatóságra és a mérésre is.
Kérdéstípusok:
- Nyitott és zárt kérdések. Nyitott az a kérdés, amire a válaszadó saját
szavaival válaszol. Ez a kérdéstípus nagyon informatív, de nehéz
feldolgozni. A zárt kérdés esetén a válaszadó a kérdőíven megadott
válaszlehetőségek közül választ, az ún. igen/nem kérdés is ebbe a csoportba
tartozik. A zárt kérdéseknek több változata van: az első az egyszerű
választható megoldás (egy választ kell kiválasztani adott válaszok közül); a
másik forma az összetett megoldás ( a lehetséges válaszok között szerepel
az „egyéb – írja le a választ” forma); a harmadik a szabadon választható
forma (a válaszadó több választ is adhat a megadottak köz0³l és az egyébre
is válaszolhat).
- Memóriakérdések.
- Ismereti, tudáskérdés – amely a kérdezett tudásszintjét, felkészültségét
vizsgálja.
- Sorba rendezési kérdés – lényege, hogy a kérdezett sorba rendezze,
rangsoroljon valamit.
- Ellenőrző kérdések – azért fontosak, hogy a kérdezett szavahihetősége
megerősítést nyerjen.
- Feltételes kérdés, melynek feltétele egy korábbi választó függ.

62
 - Értékelő kérdés, melyben az kérdezik, hogy egy állítással teljesen egyetért
e, részben nem ért egyet, nincs vélemény stb.

A kérdőív eljuttatása a kérdezetthez

A kérdőíves módszer jellemzője, hogy nagy mintához lehet eljuttatni, és a
kapott válaszok jól jellemzik az alappopulációt.
A kérdőíves felmérésnek 3 lényegesen eltérő módja van:
o Önkitöltős kérdőívek esetén a felkérjük a kérdezettet saját
maga töltse ki a kérdőívet. Ezeket általában postán küldik
ki, postládába dobják be, vagy egy bizonyos sokaság
egyedeinek osztják ki.
o Megkérdezett vagy kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal. Ebben
az esetben a kérdőbiztos szóban teszi fel a kérdést és
feljegyzi a válaszokat. Ennek megjelenése, viselkedése
legyen hasonló a kérdezettével, ismerje jól a kérdőívet, ha
szükséges tudjon pontosítani, helyesen jegyezze le a
válaszokat.
o Kérdőívfelvétel telefonon, e-mail, postán stb. segítségével.
Ezen technika előnye a gyorsaság és olcsó is.

Az előkísérlet (pilot study) elvégzése

Itt van a legnagyobb szerepe ezen kísérlet elvégzésének. A kiszemelt
mintán való alkalmazás előtt mindenképpen meg kell győződni a kérdőív
„jóságáról”, helyességéről. Még abban az esetben is ki kell próbálni a kérdőívet ha
a kérdések megfogalmazásánál, a kérdőív összeállításánál minden szempontot
figyelembe vettünk. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha egy kisebb csoport
válaszai bizonyítják, hogy valóban arról szerzünk információt amiről terveztük és
a kérdésekre a válaszok egyértelműek.

63
Az eredmények értékelése
A kérdésre adott válaszok helyes elemzése a kutató legfontosabb feladata.
Ha a kérdőív jól van megszerkesztve, akkor a válaszok nagy része
számszerűsíthető, mérhetővé válik és ez lehetővé teszi a statisztikai feldolgozást.
Elemezni kell a válaszadók halmazának struktúráját, majd a tartalmi
kérdésekre adott válaszokat. A két kérdéscsoport összekapcsolására elemzési
lehetőséget biztosít a számítógépes softwerek használata.

A végleges beszámoló elkészítése

A módszer ezen mozzanata képezi a vizsgálat végét. Célszerű a kapott
eredményeket és az értékelést nyilvánosságra hozni, tudományos cikk, közlemény
vagy bemutatás formájában.

Útmutató a kérdőív szerkesztéshez

A kérdések úgy legyenek megfogalmazva, hogy azok egyértelműek és
könnyen érthetők legyenek. A kérdés legyen tömör és rövid. Kerülni kell a
tapintatlan, a tagadó és sugalmazó kérdéseket (pl. „Ugye, Ön is szeretné,
hogy...?”).
A kérdések egy csoportjába a kérdezett személyéről (életkor, nem, iskolai
végezettség, munkahely stb.), vállalatáról (társasági forma, ágazati besorolás,
foglalkoztatottak száma stb.) is kell kérdést feltenni, mert ezek az adatok lényeges
csoportosítási ismérv lehet. A megkérdezett neve nem szükséges és nem szokás
megkérdezni. Ezt a kérdéscsoportot követik a tartalmi kérdések amelyek a
vizsgálat tárgyára vonatkoznak.
Szintén fontos, hogy a kérdőív bevezetőjében üdvözöljük a kérdezettet ,
röviden közöljük vele a kérdőív célját, fő témáit. Ne takarékoskodjunk a papírral,
hagyjon helyet a válaszra, több oldal esetén csak egyik oldalt használjuk. Az

64
eldöntendő, feleletválasztó, rangsoroló, értékelő kérdéseknek olyan formál
készítsünk ami megkönnyíti a későbbi statisztikai feldolgozást.
Jó át kell gondolni a kérdések sorrendjét mert egy kérdésre adott válasz
befolyásolhatja a többi választ is. Az ellenőrző kérdések legyenek távol egymástól,
de a várt eredmény legyen azonos.
A kérőív végén illik megköszönni a kérdésekre adott válaszokat, esetleg a
vizsgálat eredményeinek valamilyen formáját felkell ajánlani a válaszadónak.

PL.KLIENS ELÉGEDETSÉGI KÉRDŐÍVRE

(FORRÁS: http://www.kerdoivem.hu/surveys/preview/204608046/)

Üdvözöljük!
Hogy szolgáltatásaink színvonalát emelni tudjuk, arra kérjük, hogy vegyen részt felmérésünkben. Az Ön
igényeinek és elvárásainak ismerete segít bennünket abban, hogy szolgáltatásainkat kliens-központúbbá
tehessük és növeljük vevőink elégedettségét.
A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet igényel.
Köszönjük, hogy megosztja velünk véleményét!

Írja be az adatait:
Nem
Életkor

1. Milyen gyakran használja termékeinket/szolgáltatásainkat?

Naponta

Hetente

Havonta

Ritkábban, mint 1 hónap

2. Milyen régóta használja termékeinket/szolgáltatásainkat?

Kevesebb, mint 1 hónapja
1-6 hónapja
Több mint 6 hónapja
3. Mikor vásárolt utoljára termékeinkből/szolgáltatásainkból?

4. Hol használja leggyakrabban termékeinket? (több válasz lehetséges)

Otthon
A munkahelyemen

65
 Az iskolában
Szabadidőmben
Egyéb helyen:
5. Kérjük, értékelje termékeink/szolgáltatásaink színvonalát!
1 2 3 4 5 6 7
Nagyon rossz Nagyon jó
6. Hogyan értékeli termékeink/szolgáltatásaink színvonalát a piacon kapható hasonló
termékekhez/szolgáltatásokhoz képest?
Sokkal jobbak
Valamivel jobbak
Ugyanolyanok
Valamivel rosszabbak
Sokkal rosszabbak
7. Ajánlaná termékeinket/szolgáltatásainkat másoknak?
Igen, határozottan
Igen, talán
Nem
8. Kérjük, értékelje legújabb termékünk dizájnját és csomagolását!

Nagyon tetszik
Tetszik
Nem kimondottan tetszik
Egyáltalán nem tetszik
9. Kérjük, értékelje, mennyire elégedett szolgáltatásaink/termékeink...

66
 Nagyon Nem
Elégedett
elégedett vagyok
vagyok
vagyok elégedett
Árával
Minőségével
Elérhetőségével
Az ügyfélszolgálati
kapcsolattal
A szállítási
feltételekkel
10. Ha valami problémája volt termékeinkkel/szolgáltatásainkkal, mennyire volt elégedett az
ügyfélszolgálat munkájával?
Eddig nem volt problémám.
Az ügyfélszolgálat kielégítően megoldotta a problémámat.
Nem voltam elégedett az ügyfélszolgálat megoldásával.
11. Kérjük, írja ide megjegyzéseit, javaslatait!

Köszönjük, hogy részt vett felmérésünkben!

Az eredményeket hamarosan összesítjük és bemutatjuk Önnek.

67
 INTERJÚ MÓDSZERE
Meghatározások

 irányított beszélgetés, kérdések–válaszok egymásutánja

 Beszélgetés, DE határozott céllal történő adatgyűjtés (természetes helyzet?)

Alkotó elemei:
1. Kérdező: helyzet/téma meghatározása→irányítás
 Megtudni az egyén szubjektív világáról (gondolat, érzés, történet) valamit

2. Válaszoló: együttműködő, megfelelő válaszokra törekszik

Alkalmazhatóság
 Kvantitatív vs kvalitatív közti különbségek kibontására;
 Önállóan, vagy más módszerekkel együtt;
 kutatás kezdetén a téma explorációjára;
 Más módszerrel kapott eredmény érvényességének megerősítésére;
 Elterjedésében a konstrukcionista, narratív, fenomenológiai, kulturális
perspektívák megerősödése.

Tipusai:
 standardizált kérdőíves (kijelölt út – a válaszok számára is, új mondanivaló nem
fér bele)
 kvalitatív interjú (menet közbeni értelmezés, döntés a következő kérdésekről)

Korlátok
 nem objektív (kérdező befolyása, válaszoló torzításai)→adatok
megbízhatósága, érvényessége ?
 nehezen általánosítható, nehezen összehasonlítható
 nehezen kvantifikálható

A kvalitatív interjú típusai

a) Formai-tartalmi kötöttség szerint:
 Strukturálatlan
 Félig strukturált
b) Részt vevő személyek szerint:
 Egyéni
 Fókuszcsoport (cél: a résztvevők gondolatait, érzéseit, meglátásait megismerni
adott témában)
c) Tartalmi szempontból:
 Mélyinterjú
 Narratív

68
  Etnográfiai
 Etnometodológiai
 Tematikus kvalitatív interjú

Narratív interjú
 Tárgya: személyes vonatkozású elbeszélés, életesemények
(vö. mélyinterjú: személyiség intimszférája, identitása)
 Történetszerű felépítés: indítás, kifejlet, befejezés
 Spontán történetmondás, nem szakít félbe a kérdező (inkább utókérdezés)

Háttér
 A klasszikus narratívum időben és térben kibomló eseményekről szól, melyek
explicit - vagy felfejthető - oksági láncolat mentén kapcsolódnak egymáshoz,
összekötve az egyéni célrendszerrel és kitüntetett, uralkodó nézőponttal
felvértezett szereplő(k) gondolatait, érzéseit, cselekedeteit

 Természetes emberi emlékezés jellegzetessége a narratív struktúra, aminek

konvencióit gyerekkorban sajátítjuk el

 Fitzgerald (1992): a szelfnarratívum azon történetek összessége, amelyben az

egyén maga is benne van; tapasztalatai alapján építi fel, hogy az életében előre- és
visszatekintésekkor, ill. ismeretlen helyzetekben élményeit önmaga számára
szervezze, és leírja a társas kölcsönkapcsolatokban elfogadott feltételek szerint -
egyrészt az aktuális eseményekhez, másrészt a regények
cselekménystruktúrájához igazodva

 Az önmagunkról elmondott történetek hordozzák az élményfeldolgozási

módjainkat, identitásunkat, narratív elemzéssel feltárhatóak
Formái
 élettörténeti interjú (konkrét életesemény vagy egész élettörténet)
 „oral history” („elbeszélt történelem”)
 individuális és kollektív-kulturális összefonódása

Tematikus kvalitatív interjú

 Félig strukturált beszélgetés, amely a köznapi élet valamely jelenségének
feltárására irányul.
 Megélt helyzetek, érzések részletes, konkrét leírása, személyes értékelése
 Előre kidolgozott interjúterv, de rugalmas (nem-verbális kommunikáció is része;
miről nem beszél a válaszoló)

A kvalitatív interjúvizsgálat fázisai

 Tematizálás: kutatási téma elemzése (mit és miért)
 Tervezés

69
  Interjúkészítés: informált beleegyezések beszerzése, helyválasztás
 Átírás: beszédből szöveg (kutatási célok szerint)
 Elemzés: átírt szöveg elemzési állapotba hozása, adatredukció,
következtetések
 Verifikáció: főleg átírás,kódolás esetén

Alapvető kérdéstípusok
- 15 +/- 10 személy
Interjúban elhangzó kérdések világos viszonya (részletező tartalmi fordítása) a kutatási
kérdéssel:
• Bevezető kérdések, Pl.: Beszélne arról, hogy…
• Direkt kérdések
• Indirekt kérdések, Pl.: Vajon mi a jó abban, ha valaki így cselekszik?
• Követő-mélyítő kérdések, Pl.: Mondana erről többet?
• Nem verbális jelzések (csönd, fejbólintás)
• Pontosító kérdések, Pl.: Ezzel azt akarja mondani, hogy …?
• Irányító kérdések, Pl.: Ez érdekes, de most egy új kérdést szeretnék felvetni
• Sugalmazó kérdések, Pl.: Bizonyára nem arra gondol, hogy …

Mikor jó egy interjú?

• Ha a kérdések rövidek és a válaszok hosszúak
• Ha a válaszok spontánok és információgazdagok
• Ha a nem világos válaszok menet közben tisztázódnak
• Ha az interjú „megáll a saját lábán”

Átírás
• Interjúból nyert információtípusok:
• Objektív(személyi adat, életrajzi tény,viselkedésmódok)
• Szubjektív (beteg szubjektív jelentésadása)
• Szcenikus (szituáció élménye, érzelmek)→interpretáció a szubjektív,
szcenikus infon nyugszik, amit az objektív megerősít
• Beszédet/helyzetet szöveggé kell formálni
• Jelöljük a szüneteket, a nevetést, köhögést, sóhajtást …stb?
• Félbeszakadt mondat?
• Átírási szabályok lefektetése

Elemzés
• Elemzés egységeinek megállapítása!
• Fenomenológiai jelentéssűrítés: szöveg természetes jelentésegységekre bontása,
központi téma megfogalmazása
• Kategorizáció (kódolás)
• A narratív pszichológiai (tartalom)elemzés: egyrészt kvantitatív szószámlálás,
másrészt kvalitatív szövegelemzés (szempontok az irodalomtudományból,
strukturalista antropológiából (László és mtsai, 2000).

70
Megbízhatóság és érvényesség növelése
• érvényesítés az interjúalany által
• negatív esetek közlése
• átláthatóság
• Trianguláció

Kvalitatív interjú értékelése

ALKALMAZHATÓSÁG • feltáró-leíró jellegű

• válaszoló gondolatai, érzései fontosak
• elmélyült beszélgetést igényel a téma

ELŐNYÖK • válaszoló saját maga fogalmazza meg

gondolatait
• „személyes hang”

HÁTRÁNYOK • idő - és munkaigényes

• adatok nehezen feldolgozhatók
• viselkedésre nehezen lehet
következtetni
• alacsony általánosíthatóság

71
Bevezetés
•Bemutatkozás
•Válaszadó Kérdésfeltevés
választás
•Interjú tárgya •Egy időben egy
téma
•Jegyzetek vagy •Rövid, világos és
felvételek készítése
tárgyilagos
•Személyes •Nyitott kérdések
kérdések
•Anonimitás
•Interjú hossza
A válaszok
Válaszok értékelése
rögzítése •Teljesség
•Összegzés Megvizsgálni a •Világosság
•Jegyzetelé válaszokat
•Fontosság
s •Bátorítás •Következetessé
•Kidolgozás g

Befejezés
•Tisztázás
•Összegzés •Kérdés
megismétlése
•Ígéret •Válasz
•Egyéb megismétlése
kapcsolat
9.ábra. Az interjú kör

72
 AZ ESETTANULMÁNY MÓDSZERE
Az esettanulmány egyrészt rendkívül ismerős módszer, más részről olyan eljárás,
amely körül bizonytalanság uralkodik abban a tekintetben, hogy mi a helye a tudományos
kutatásban.
Történeti hátterét tekintve az esettanulmány kettős eredetű:
1. Természettudományi gyökere van: orvostudomany és pszichiátria;
2. Társadalomtudományi gyökere van: történettudomány és antropológia,
etnográfia.

Az eset egy személy, dolog, esemény vagy jelenség jellemvonásainak,

jellegzetességeinek összefüggő leírásával foglalkozik.
- Amennyiben a személy jellembeli tulajdonságait írjuk le, jellemrajz a pontosabb
elnevezés.
- A dolgok teljes körű leírását monográfiának hívjuk.

Az esettanulmányokból – a leírás pontosságát, objektivitását feltételezve –

kimutathatók típusok, viselkedési formák, így akár normák képzésére is alkalmasak (ezt
használja ki az orvosi gyakorlat a betegségek diagnosztizálásánál). Az esettanulmány
nem csak leírásra szorítkozik, ismeretes a magyarázó és értékelő változata is.
Az eset egészlegessége nem azt jelenti, hogy minden fontos azzal kapcsolatosan, ami
az adott szemíllyel kapcsolatos, hanem azt, hogy amitől a z adott szemíly egy esetet
képez.

Az esettanulmány fajtái:
- Egy vagy több eset feldolgozása egy kutatásban;
- Az esetet egy vagy több elemzési egységet közelítünk meg.

Bármelyiket alkalmazzunk pontosan el kell különíteni az esetet és mi az elemzési egység.

• Az egyesetes kutatás akkor indokolt ha az eset:
- Kritikus eset – döntő jellege van;
- Egyedi, ritka eset, amley új megfigyeléseket vet fel;
- Tipikus eset, amely reprezentatív módin világít ,eg egy jelenséget;
- Újdonságot jelentő eset;
- Lomngitudinálus eset, amely hosszabb időn át követi az esetet.

• A többesetes kutatás előnye, hogy jóval meggyőzőbb, úgy is lehet értelmezni mint
egyfajta kísérletsorozatot, amelyben az esetek a kutatás megismétleseként
foghatók fel.

Az esetek meghatározása nem statisztikai mintavételelemzésen nyugszik, hanem elméleti

szempontokon, ezért az esetek meghatározása a megismétlés logikáján alapszik.

Az esettanulmány lépései
Hasonlóak a más kutatáshoz sajátos vonásaikhoz:

73
 1. A kutatási kérdés, az eset és a kutatás szerkezeti típusának meghatározása;
2. A konkrét esetkiválasztás
3. Előkészületek
4. Az adatgyűjtés, adatkezelés, adatfeldolgozás és elemzés
5. A kutatási beszámoló megírása.
Ha csak egy esetre vonatkozunk a kutatás, a kutatási terv (protokoll) kidolgozása
csupán ajánlott jellegű, elengedhetetlen viszont több esetes vizsgálatnál, valamint ha több
kutató vesz részt a vizsgálatban. A protokoll tartalmazza a kutatási kérdéseket, a tervezett
eljárásokat és a szabályokat, amit egyéni szükséglet szerint alakíthatunk.

Pl. Esettanulmány protokollja (Szokolszky A, 2004, 5004 ol)

1. Bevezetés
- Az esettanulmány célja, vezérlő kérdése(i), hipotézisek;
- A kutatás jellege, típusa;
- Indoklás, háttér, szakirodalom;
- A vizsgálati szemílyek személyes adatai, elérhetőségük.
2. Az eset (esetek) meghatározása
- A lehetséges esetek adatai helyszínek;
- Kiválasztási kritériumok;
- Kiválasztott esetek, kontakszemílyek adatai, elérhetőségúk;
- A szükséges engedélyek , beleegyezéek beszerzése;
- Lehetséges problémák számbavétele.
3. Az adatgyűjtési eljárások
a. Interjús módszer: interjúvázlat, szemílyek;
b. Kérdőíves módszer: kérdőív, szmílyek;
c. Tárgyi környezet feltérképezése: szempontok, helyszín,
menetrend
- Az adatok rendszerezésének, kezelésének módja
4. Az adatelemzés előlegezése
- Elméleti elemzési keret;
- Feldolgozási szempontok;
- Adatfeldolgozás konkrét eljárásai;
- Résztvevők ellenőrzése.
5. Terep utómunkák, köszönő levelek stb.
6. A kutatás ütemezése, részfeledatok határideje stb.

Értékelése
Az esettanulmány arra épül, hogy egy jelenség komplex módon kerüljön
megvilágításban. Nem elszigetelt jelenség, hanem ugyanazon kérdésre többféle módszert
alkalmaznak. Egy-egy összfüggés teljes részletességében és életszerűségében tisztulhat
le.
Beszélünk előnyeiről és hátrányairól:
Előnyei:
- A probléma egészleges megközelítése;
- Részletesség, életszerűség;

74
 - Egy vagy több esetre irányulnak;
- Összetett, sokoldalú megközelítést igényelnek;
- Természetest közegükben vizsgálandóak;
- Rugalmasság, nyitottság;
- Új kérdések, szempontok fevetése.
Hátrányai:
– Idő és forrásigényes;
– Bonyolult lefolytatni;
– Kiszámíthatatlanság, kockázatosság;
– Nehéz az adatkezelés, adatelemzés;
– A konklúzió érvényessége függ az egyén pontosságától, hitelességétől;
– Az esetek nem összehasonlíthatóak;
– Nem általánosítható.

75
 MÁS ALKALMAZHATÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Az anamnésztikus kikérdezés
Anamnézis az a vizsgálati módszer, melyet a vizsgált személynek feltett kérdések
alkotnak.
Az anamnézisnek személyes jellege van, mert a gyermekek életkora nem összeférhető a
testi fejlettség kérdéskörével. Éppen ezért a gyermekekhez olyan kérdést intézünk amit
megértenek és felelni tudnak rá (pl. Mit szeretsz enni?, Hányszor eszel egy nap?, Milyen
az az ágy melyben alszol?, Kis vagy nagy párnán alszol?, Hol tanulsz?, Az íróasztalod
magas, alacsony vagy megfelelő? Stb.). A gyermekektől kapott információkat a vizsgáló
kiegészíti a szülőkkel való beszélgetésből és a családlátogatásból kapott adatokkal.
Anamnézist csak abban az esetben végzünk ha valamelyik tanulónak a testi
fejlettsége eltér a természetestől.

A szociometriai kikérdezés
Az utolsó évtizedekben egyre jobban kiterjedt a társadalommal (szociológiával)
kapcsolatos kutatások. A módszerta XX. Század első felében LÉVY MORENO
dolgozta, hogy elemezhetővé tegye a kiscsoportok informális szerkezetét a személyközti
vonzalmak alapján. Ez a módszer megengedi a csoport teljes attekinthetőségét valamint
meghatározza a tagjainak szociális státusát a többi tagokkal szemben.
Általuk felderíthetünk fontos pszicho-szociális nezeteket, mit például:
- a csoport összetételét
- a csoportkohéziót
- a csoport tagjainak hierachiáját
- a vonzódási vagy elutasítási kapcsolatokat

A csoport tagjai közti kapcsolat direkt- face to face és változatos, a pozitív

kacsopatoktól (ami vonzást, szimpátiát, együttműködést mutat) a negativakig (ami
elutasítást, konfliktust, idegenkedést mutat) vagy a közömbösségig.

76
 A szociometria szintén a kérdőívnek a szokásostól eltérő formája. A kerdőívet
logikusan, egymás után következő pszihikai írott kérdések alkotják az ingernek
megfelelően, a kutatás hipotéziseivel összefüggnek, amelyek vizsgabiztos segitségével
vagy önkitöltéssel végezhetjük. Eszköze a tesztek, amelyek kiderítik a vonzódást vagy
elutasítást.

A szociometriai tesztek alkalmazhatóságának feltételei:

a) Hatékony - ha a teszteket akkor alkalmazzuk amikor a csoport minden egyes tagja
eléggé megismerte egymást, hogy valós válaszadásra legyenek képesek.
b) A megkérdezettek öszintén válaszoljanak, a kérdező biztosítsa az informéciós
titoktartást.
c) A kérdések pontos és valós helyzetekre vonatkozzanak.
d) A valaszokat lehessen hierarhizálni (több választható lehetőség, csökkenő
sorrendiség).

A sport csoportok esetében információt kaphatunk a csoport tagjai közti

kapcsolatokról, valamint a sportoló és edző kapcsolatairól és más tényezökről.
Pl. Kérdés formáról:
- Sorold fel, az első három (vagy öt) csapat társadat akivel együtt játszanál-
Minden hierarhikus válaszadásnál meghatározzuk a pontozást minden válasznak, az
előnek valasztott kap egybizonyos pontot, a másodiknak választott kap egy másik pontot
stb. (pl.5,4,3,2,1 vagy 3,2,1). Ezeket a pontokat feljegyezzük, majd ezek határozzák meg a
mennyiségi kapcsolatokat és kerülnek feldolgozásra.

A szociómetrikus tesztek fő mutatói:

a) A szociális státus mutató (I.S.S.)

Ahol:
n= egy személy által kapott válaszok

77
N= a csoport tagjainak száma

Pl. Az A szemály ISS mutatója

b) Az affektív kiterjedés mutató (I.E.Af.)

c) Az A tag által választott vonzódási (preferenciált) státus mutató

d) A csoportkohézió mutatója

e) A csoport kiterjedés mutatója

f) A szociális beilleszkedés mutatója

A már említett mutatók vizsgálata alapján pontosan meghatározhatók a csoport

minden egyes tagjának a valasztási ohaja, valamint a csoport szerkezete is.

78
 A szociometrikus kérdőív feldolgozása a szociometriai mátrix segítségével
történik, és a mátrixnak megfelelően grafikonokat ún. szociogramokat készithetünk.
A szociogramokat a szociális státus mutatója szerint alkotjuk. Az a tag akinet a
szociális státus mutatója a legmagassabb (legnagyobb) az kerül a koncentrikus körök
középpontjába, majd a többi tagok, nagyságszerint a körök kerületére.

1. Grafikon – Példa szociogramra

1. Grafikon - Sűrű csoportosulás 4. Grafikon - sztárhelyzet

2. A törtéti módszerrel, mely a múlt tárgyi és írásos emlékeinknek feltárása,

tudományos leírása vagy elemzése, mely következtetések levonására jogosít fel.

79
 Célszerű egy olyan eseményt, jelenséget, tárgyat kiválasztani, meghatározni,
melyhez hasonlítva írhatjuk le, elemezhetjük kutatásunk tárgyát. Ezt a
viszonyítási alapot kutatási pradigmának nevezzük.

3. Összehasonlító módszer az, ahol az egyes esetek összehasonlítása közvetlenül

történik, szemben a normatív módszer normák normák alapján való
összehasonlításéval.

4. Az áttekintő módszer az ,a mely az esettanulmány kiterjesztése és az

összehasonlító módszer ötvözete adja, hisz a kutatás egyes részterületeiről
történik az adatgyűjtés, s a hasonló területek adataival vetjük össze.

5. Az olvasási és rendezési módszer alkalmazása csak igen korlátozott mértékben

juthatunk új ismeretekhez, amennyiben a meghatározott problémakörök adatait
összegyűjtjük, megállapításait rendszerezzük, elvégezzük ezek kritikai értékelését
s így új szempontú interpretációra van lehetőség.

A tesztek
A felmérés másik eszköze a tesztelés. A teszt képesség, tudás vagy
személyiségvonások vizsgálatára alkalmas, meghatározott feladatból vagy feladatsorból
álló próba (Nádori L (1999), amely minden vizsgálatra kerülő személy számára azonos
feladatokat foglal magába, az eredmény vagy sikertelenség számszerű megjelölésével (47
ol.)
Motorikus teszteken a mozgás-megnyilvánulások standardizált vizsgálati módját
érti Stepnička (Nádori L, 1999). Meinel közlése szerint sportmotorikus teszten Schnabel,
Herzberg és Ballreich megfogalmazásai alapján olyan mérési eljárásokat értünk, amely
állandó feltételek mellett a személyiség egyedi vagy komplex sportmotorikus
tulajdonságainak vizsgálatát szolgálja (Nádori L, 1999).
Méréskor vagy már standardizált próbákkal dolgozunk vagy magunk állítjuk
össze a felmérő eljárást. Mindkét esetben figyelni kell a következő körülményekre
(Heller és Ptock, 1973):

80
 - a mérési feltételeket egyértelműen kell meghatározni, mégpedig úgy, hogy azokat
egyazon módon lehessen végrehajtani;
- a feladatokat szabatosan kell leírni és meg kell kívánni a leírásnak megfelelő,
pontos végrehajtást, amelyhez a szükséges eligazításokat is meg kell adni;
- a teszt tegyen eleget a statisztikai alkalmassági követelményeknek (érvényesség,
megbízhatóság, objektivitás, normativizálhatóság);
- a próbák tartalmazzák az értékelési feltételeket;
- a vizsgálati személynek megfelelő tesztet válasszunk;
- ügyeljünk arra, hogy viszonylag könnyű, gyors, lehetőleg egyszerű eszközt
igénylő legyen az eljárás, azonban mindezek nem mehetnek a mérés
objektivitásának rovására;
- az egész felmérő eljárás kivitelezésében a gazdaságosságot tartsuk szem előtt.

A tesztek alkalmazási területe sokféle:

- alapvető és sportbeli felkészültség;
- egy vagy több fizikai képesség felmérése;
- sporttaktikai magatartásmód;
- alapvető sportvonatkozású ismeretek;
- akarati tulajdonságok ;
- egyéni vagy csoportos tesztek;
- szóbeli, írásbeli vagy teljesítmény tesztek;
- személyiség, intelligencia, ismereti tesztek stb.

A felmérés szervezésekor két cél vezet bennünket, éspedig:

- közvetlen célja a fizikai állapot, az általános és speciális edzettség felderítése, az egyes
szervek és a szervezet működési szintjének megállapítása, az esetleges túledzettség
felismerése (állapotdiagnózis);
- közvetett célként az edzésmunka hatásosságának biztosítása, az alkalmas edzés –
oktatás módszerek kiválasztása, teljesítménynormák és fejlődési tendenciák; tehetséges
sportolók kiválasztása stb.

81
 Tekintettel arra, hogy a testnevelés és sport összetett jelenségek, valójában az
egyes összetevőit mérő eljárások együttes alkalmazása adja az elfogadható jellemzést, a
bio-pszicho-szociális állapot kielégítő diagnózisát. Az egyes mérőpróbák együttes
alkalmazása révén teszbattériákat kellett kidolgozni.
A tesztek a következő követelményeket és feltételeket kell kielégíteni:
- pontos meghatározott tartalom és forma;
- a teszt végrehajtásának állandó módja;
- a teszt eredményének összehasonlíthatósága, azonos értékelési mód;
- érvényesség, tárgyilagosság, megbízhatóság mint fő kritérium;
- gazdaságosság és normativálhatóság mint másodlagos kritériumok.

A tesztek lehetnek egydimenziósak, amikor egyetlen egy jellemzőt mér és múlti-

dimenziósak amikor több jellemzőt mér.

82
 A TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ

A kutatás eredményeinek a nyilvánossá tétele a kutató munka befejező fázisa.

Már emlitettük, hogy ez két féle képpen valósulhat meg: írásban vagy szóban. A
következőkben ezeket szeretném ismertetni.

Írásbeli Szóbeli
Szemináriumi dolgozat Szemináriumi kiselőadás
TDK TDK
Licensz dolgozat Licensz dolgozat védés
Doktori disszertáció Doktori disszertáció védés
Tusományos (folyóirat) cikk Konferencia előadás
Könyv
Konferencia kivonat
10. ábra: A nyilvánossá tétel módja

A licensz dolgozat vázlata és tartalmi követelményei

A licensz dolgozat tartalma, felépítése és szerkezete megegyezik a tudományos

kutatás tartalmával, fejezetekbe foglalva a fő mozzanatokat.
A példavázlatunk alapvetően a kísérletet, vizsgálatot, megfigyelést tartalmazó,
ezeken alapuló kutatás szerkezetére érvényes. Az elemző, leíró tanulmány ettől eltérő:
irodalmi előzményeket, a probléma megoldáshoz kiválasztott mintát, esemény, jelenség
mint anyag, bemutatását, jellemzését, az eredményeket és megvitatásukat, összefoglalást
és irodalomjegyzéket tartalmaznak.

83
11. Ábra. A licensz dolgozat fejezetei (szerkezete, tartalma)-TS szakosok részére

84
 12. Ábra. A licensz dolgozat fejezetei (szerkezete, tartalma)-Gyógytona szakosok részére

A fejezetek tartalmi követelményei

I. Bevezető
Keltse fel az érdeklődő figyelmét, vesse fel a problémát, annak gyakorlati és
elméleti jelentőségével együtt.
1.1. A probléma felvetése, kifejtése, aktualítása

85
 A probléma fogalmazásban segít (Nádori L., 1976):
 a hasonlóságok és különbözőségek észrevétele;
 a logikai összefüggések hiányának észrevétele;
 a lényeges és lényegtelen egymástól való megkülönböztetése;
 az ellenmondások felfedése;
 az elemző képessége.
1.2. A vizsgálat tárgya (indoklás) célja
Jelölje és indokolja meg a vizsgálat (kutatás) tárgyát és indoklását.

1.3. Célkítűzések/ Hipotézis (ek)

Célként új ismeretek feltárását, meglevő ismeretek új szempontok szerinti
értelmezését, egyes szaktudományágak ismereteinek integrálását, már meglevő ismeretek
gyakorlati alkalmazásának bemutatását jelölheti meg.
Ebben az alfejezetben bemutatjuk a hipotézist vagy hipotéziseket, amely az a
feltevés amelyet a vizsgálat során igazolunk, bebizonyítunk vagy nem. Ugyanitt
különböző feltételezéseket is kijelenthetünk. Gyakran ebben a fejezetben tüntetjük fel a
témával kapcsolatos kérdéseket, amelyek a hipotézist igazolják vagy elvetik.
A hipotézisek fő célja az új kísérletek és megfigyelések előrevetítése. Még akkor is
értelme van egy kutatásnak a hipotézis nem igazolódik be, mert ez új ötletek, eljárások,
módszerek kidolgozását eredményezi

Példa kutatás hipotézisre:

Feltételezzük, hogy a vágtázók aktuális teljesítményszintje az egyenkénti indítással futott 100 m-es
síkfutásban nyújtott teljesítménnyel jól jellemezhető (Farmosi, 1973; Harsányi és mtsai, 1992).

II. A téma elméleti alátámasztása (Irodalmi áttekintés)

A téma irodalma adjon áttekintést arról, hogy a problémával kapcsolatosan melyek
a gyakorlat tapasztalatai és az erre vonatkozó vizsgálatok, kísérletek eddig milyen
eredménnyel jártak. Ebben a fejezetben használjuk az idézéseket.
Az idézés – amikor más szerzők munkáira hivatkozunk. Az idézés céljai:
 bizonyítani lehet, hogy a témához tartozó problémák közül melyek vannak
már megoldva, illetve melyek azok amelyek megoldásra várnak;
 alátámasszuk egy probléma, egy módszer alkalmazásának szükségszerűségét;
 ha új felismerést be kell illeszteni a már meglevő ismeretek rendszerébe;
 ha szöveget elemzünk vagy ismertetést írunk;
 ha egy mások által kidolgozott módszert alkalmazunk (ha a módszer
közismert, elég csak például a módszer kidolgozójára utalni – pl.
antropometriában - Marti féle mérési technika);
 ha mások által megadott ábrát, táblázatot használ fel a szerző (az ábra címe

86
 után jelezni kell az forrást – pl. Nádori (1979) vagy Kunáth (1990) után
módosítva).

A idézés formái:
 Szó szerinti idézés esetében a szöveget idézőjel közé szükséges feltüntetni.
 Ha nem szó szerinti idézésnél ne alkalmazunk idézőjelet, de a saját
szavainkkal a lehető leghűebben szükséges a hivatkozott szerző álláspontját
megfogalmazni.

A hivatkozás módszerei
Több formája lehetséges. Ezek a következők:
d) Hivatkozás a szerző(k) nevével és a munkájuk megjelenésének évszámával, pl.
(Majoros P. , 1991). Az irodalomjegyzékben a szerző(k) szerinti ABC sorrendbe
kell szedni a hivatkozott munkákat. Többnyire ezt tanácsoljuk alkalmazni a
diákok tudmományos beszámolóikban.
e) A hivatkozás az irodalomjegyzékbeli felsorolás sorszámával történik, a sorszámot
írjuk a szöveg megfelelő rész után pl. (10).
f) Hivatkozás a szerző(k) nevével és a megfelelő irodalomjegyzékbeli sorsszámmal,
pl. Majoros (27)
Az útobbi két (b és c) hivatkozási mód esetében, a szövegben megjelent szerzők, az
irodalomjegyzékben a következőképpen jelenhet meg:
 A dolgozatban történő felhasználás sorrendjében. Tehát, az
irodalomjegyzékben az a mű kapja az 1-es sorszámot, amelyre legelőször
hivatkoztunk és így tovább.
 Az első szerző vezetéknevének betűi szerinti szigorú ABC sorrendbe való
felsorolás és sorszámozás pl. Majoros (26);

III. Anyag és módszer

Ez a fejezet majdnem minden esetben két részre tagolódik, éspedig:
3.1. Egy a vizsgálat (kísérlet) anyagán, a vizsgált személyek vagy dolgok
általános jellemzőit értjük. Kísérlet esetén beszélünk kísérleti és kontrollcsoportokról.
3.2. A vizsgálatban alkalmazott módszerek olyan pontos leírása szükséges, hogy
ennek alapján reprodukálhatóak és ennek alapján az adott módszerekkel kimutatott
eredmények ellenőrizhetőek legyenek. Az alkalmazott módszerek fejezetben szükséges
megadni az eredmények matematikai-statisztikai feldolgozási eljárásait is. Ha a
munkában összehasonlító adatokat is felhasznál a szerző, akkor ezek feldolgozási
módszereinek ismertetésére is itt kell sor kerüljön.

87
 IV. Eredmények
A tanulmánynak az a része, ahol a vizsgált, kísérlet során nyert adatok
matematikai-statisztikai feldolgozása után kapott értékeket mutatjuk be. Itt a következő
alfejezetek lehetségesek:

 Az eredmények közlése: táblázatok, grafikonok, ábrák segítségével.

 Az összehasonlító értékek ábrázolása: táblázat vagy ábra formájában.
 Az összefüggések bemutatása: a vizsgált jelenségek , dolgok, tények
kapcsolataira vonatkozik.
 A eredmények értékelése: elemezni kell az eredmények változásait, a kísérleti
és a kontrollcsoportok közti eltéréseket meg kell állapítani, hogy a
különbségek statisztikai szempontból mit jelentenek. Ki kell térni az
összefüggésekre is. Végül pedig rá kell mutatni arra is, hogy a vizsgálat
folyamán használt módszerekkel kapott eredmények reprodukálhatok-e, és
ezeket is össze kell vetni más kutatók által alkalmazott, más módszerekkel
nyert eredményekkel is.

V. Következtetések
A következtetés olyan fejezete a dolgozatnak, amely még az igen elfoglalt
gyakorlati szakember vagy kutató részére is elolvasásra számíthat. Ezért áttekinthető,
pontos kell legyen és tartalmaznia kell a következőket:
 Az irodalomban található hasonló probléma megoldására irányuló más
vizsgálatok eredményei mennyiben erősítik meg vagy mondanak ellent a
szerző eredményeinek;
 A talált egybeesések vagy eltérések milyen okokra vezethetők vissza;
 A probléma megoldása milyen más megoldásra váró kérdéseket, milyen új
hipotézisek vethet fel;
 Milyen más vizsgálatok járulnak hozzá a probléma teljesebb megoldásához;
 Az eredmények alapján milyen eljárások ajánlhatók a testnevelő vagy
edzésgyakorlat részére;
 Az eredmény milyen módon hasznosítható a gyakorlatban.

Összefoglalás
Egy kívülállónak gyakran csak az dolgozat összefoglalására van ideje. Ha ez
felkelti az érdeklődést, lehet, hogy az egész művet is elolvassa. Publikáláskor is a
műveket sok esetben az összefoglaló alapján szelektálják. Ezért az összefoglalást
gondosan, a következő szempontok figyelembe vételével kell összeállítani:
 vizsgálat célja;
 anyag és módszer;
 a legfontosabb eredmények;

88
  az alapvető következtetések;
 max. 4-5 kulcs- vagy tárgyszó.

Irodalomjegyzék
APA összeállítás szerint.

Függelék
A függelék egy tudományos igényű tanulmány – ábrák, táblázatok mellett – olyan
illusztrációk, amelyik terjedelménél fogva nem iktathatók be a szöveges rész közé,
ugyanakkor tartalmánál fogva elősegíti a probléma teljesebb megértését.

Tudnivalók
Lábjegyzetek
Elsősorban azt a célt szolgálják, hogy olyan megjegyzéseknek, gondolatoknak,
magyarázatoknak, meghatározásoknak adjanak helyet, amelyek a tárgyalt kérdésekhez,
ezek jobb megértését szolgálják és a szöveg közbeni közlésük megszakítaná a
gondolatmenetet.
A lábjegyzék a lap alján, a szövegtől azzal különítjük el, hogy a normál szöveg és a
lábjegyzék közé egy vízszintes vonalat húzunk. Jelölésüket a szöveg megfelelő szavánál
félsoros emeléssel, arab számozással oldjuk meg.
Előfordul az is, hogy külön irodalomjegyzék helyett a hivatkozásra használt
munkák irodalmi adatait is ilyen módon jelenítjük meg.

Általános követelmények
 Helyesírás: a használt nyelv helyesírási szabályainak tökéletes betartása.
 Nyelvhelyesség: helyes mondatszerkesztés, igeidők használata stb. Kerülni
kell az egyes szám első személyt!!!
 Tagoltság: mondanivalónkat tagoltan, fejezetekre bontva írjuk le, melyeket
sorszámozással jelöljük.
 Külalak: legyen egyszerű, de esztétikus.

Ajánlott a licensz dolgozat szerkeztésénél a következőket bettartani:

 Lapformátum: A4 (297x210 cm)
 Margók: top 2.00 cm, bottom 2.00 cm; left 3.00 cm, right 2.50 cm, gutter 0 cm,
header 1.25 cm, footer 1.25 cm
 Betűtípus: Times New Roman, size 12, line space: 1,5 lines, justified
 Fejezetek: TNR 14 pt, bold, capitals, center

89
 Alfejezetek: TNR 12 pt., bold, left
 A fejezetek folytonosan kell számozni, az alfejezeteket két-három számjeggyel
feltüntetni szükséges a fejezetnek megfelelen (pl. 3.2. és 3.2.1.)
 Ábrák, táblázatok és grafikonok elhelyezése: lehetőleg a szöveg közé, megfelelő
szövegrészben helyezzük, címet és sorszámot adva nekik. Az ábrák és grafikonok
száma és címe ezek alá, míg a táblázat száma és címe a fölé kerüljön.

90
 TUDOMÁNYOS CIKK SZERKEZETE

Minden műfajnak megvannak a tartalmi, formai és stíláris sajátosságai, amelyeket

el kell sajátítani a szakmai követelményrendszer részeként.

Empirikus cikk
Olyan közlemény, amely eredeti empirikus vizsgálatot mutat be. Ennek a
közléstípusnak az a célja, hogy pontosan és részletesen ismertesse a vizsgálatot. Mivel
ennek a munkának a logikája és lépései kötöttek, ezért a cikk műfaja is kötött.

APA követelmények
Legtöbb folyóirat alkalmazza ezt a szerkesztési stílust, mert észszerű és megfelelő
szerkezeti sémát nyújt.

Formátum:
 Címlap
 Összefoglaló
 Bevezetés
 Módszerek
 Eredmények
 Megvitatás
 Felhasznált irodalom

Címlap
A címlap arra való, hogy a cím és a szervezők neve mellett közöljön néhány egyéb
fontos adatot. A jó cím se nem túl rövid, se nem túl hosszú, felkelti a figyelmet, pontosan
fedi a cikk tartalmát és tartalmilag tökéletesen kifejező, nem szorul magyarázatra. A cím
középre kerül, alá a szerző(k) neve és intézményi hovatartozás, majd a többi információ.

Összefoglaló (abstract)
Egy rövid, 50-150 szó terjedelmű, tömör összefoglaló, amely maximálisan
informál. Tartalmazza: a téma egymondatos összefoglalását, a vizsgált személyekkel
kapcsolatos infókat (számuk, nemük, koruk stb.), az alkalmazott kutatási módszerek
leírását, a legfontosabb eredményeket és a fő következtetést. Formailag az összefoglaló
egyetlen paragrafus, nem tartalmaz bekezdéseket és hivatkozásokat. Az összefoglalót
alcímmel jelöljük.

Bevezetés

91
3 fő gondolatmenetböl áll:
 Problémafelvetés;
 A probléma szakirodalmi hátterének kibontása;
 A kutatás céljának, indoklásának és stratégiájának kifejtése.

Módszerek
Ebből a részből kiderül, hogy a kutató hogyan határozta meg a műveleti szinten az
elméleti fogalmakat.

- Kik és hogyan vettek részt a vizsgálatban?

- Hogyan történt a kiválasztás? Milyen populációt reprezentálnak?
- Hogyan, milyen körülmények között történt az adatgyűjtés?
- Mi volt a pontos instrukció?
- Milyen berendezéseket, mérőeszközöket használtak?
- Hogyan épül fel szerkezetileg a kutatás (csoportok száma, kísérleti tervek stb.)?
- Milyen lépések történtek a megbízhatóság és az érvényesség érdekében?

Eredmények
Három módon tárja az olvasó elé az eredményeket: szóbeli összefoglalással, a leíró
statisztika eszköztárával, valamint a statisztikai próbák eredményeinek ismertetésével.

- Melyek a fő eredmények?
- Milyen egyéb (esetleg váratlan) eredemények születtek?
- Milyen statisztikai próbákat alklamaztak?
- Mi volt a statisztikai próbák eredménye?

Megvitatás
Ennek a fejezetnek az a célja, hogy a vizsgálat folyamán kapott megismeréseket a
szerző beillessze a már meglevő ismeretek közé.
Itt helyet kap az eredmények elemzése és a következtetések levonása. Állást kell
foglalni abban, hogy a vizsgálat mennyiben támassza alá az eredeti feltevéseket, és
szembe kell nézni az alternatív magyarázatokkal, ha ilyenek lehetségesek. Ki kell térni
arra, hogy a vizsgálat milyen kérdéseket hagyott nyitva, és ki kell emelni, hogy miben áll
a vizsgálat jelentősége.
Ennek érdekében a következő kérdésekre szükséges választ adni és ezek eredményeit
kell megfogalmazni ebben a fejezetben:
- Az szerző eredményei mennyire erősítik meg vagy mondanak ellent az
irodalomban található hasonló problémával?
- A talált eltérések vagy egybeesések milyen okokra vezethetők vissza?
- A probléma megoldása során milyen új hipotézisek,további megoldásra váró

92
 kérdések merültek fel?
- A probléma teljesebb megoldásához, milyen további vizsgálatok járulhatnak
hozzá?

Irodalomjegyzék
APA előírásainak megfelelően állítjuk össze.

Mellékletek
Ide csatoljuk azokat az anyagokat, amelyek szükségesek a kutatás teljes méretű
ábrázolásához, megértéséhez, illetve terjedelmük nem engedi meg a szövekbe foglalát.

A kvalitatív kutatás beszámolója

Sok vonásban egyezik, de több tekintetben eltér az előző beszámoló (empirikus)
karakterétől.
 Címlap
 Összefoglaló
 Bevezetés
 A vizsgálat folyamata, módszerei
 Az adatok bemutatása és elemzése
 Felhasznált irodalom

A kvalitatív dolgozat szerkezete kevésbé kötött. A fenti három rész csupán egy váz;
a témától és a kutatátó függően más és más megoldást lehet találni, arra nézve, hogy
milyen fejezetek és mi legyen azok címe.

A tudományos írások bírálati szempontjai

A tudományos beszámolók egy bírálaton esnek át. A licensz dolgozatokat a
véglegesítő vizsga bizottsága, míg a cikket egy tudományos bizottság szakemberei
bírálják el, megadott szempontok szerint. A bírálás szempontjait a megfelelő tudomány
területen jártas szakemberek állítják össze.

Ezek a szempontok általában a következőket tartalmazzák:

1. A tanulmány szerkezete
A bírálok itt összegzik az anyag terjedelmét, az ábrák, táblázatok, irodalmi
hivatkozások számát. Ennek alapján minősítik a szöveges rész és az illusztrációk arányát,
a tanulmány szerkezeti egységeinek mennyiségi arányát. Itt történik meg a mű szerkezeti
jellemzésére (vagyis a fejezetekre, alfejezetekre bontás, az ábrák, táblázatok

93
elhelyezésének, és az irodalmi hivatkozások, lábjegyzékek formai megoldásának
minősítése is).

2. Témaválasztás
Figyelnek az időszerűségére, elméleti és gyakorlati tartalmának tisztázottságára.

3. Problémafelvetés
A következők kerülnek vizsgálatra:
1 a szerző új problémát ismert-e fel;
2 régi problémát vizsgált új nézőpontból;
3 a problémafeltevés megfogalmazása eléggé érthető és világos-e ahhoz, hogy
megfelelő kérdésfeltevést tegyen lehetővé?
Mindezeken kívül bírálat alá kerül, hogy a szaktudomány módszerei és más külső
feltételek elégséges színvonalúak-e a probléma megoldásához.

4. A meglevő ismeretek feltárása és a hipotézisek

Az vizsgálják, hogy a gyakorlati tapasztalatok és a szakirodalom áttekintése milyen
színvonalú? Ilyen mértékben tárta fel a probléma irodalmát? Továbbá hogy elégséges
háttérismeretet alkotnak-e ahhoz, hogy a hipotézis(ek) megalapozott(ak) legyen?

5. A kérdésfeltevés bírálata
A bírálok vizsgálják, hogy a feltett kérdésekre adott válaszok hozzájárulhatnak-e a
probléma részleges vagy teljes tisztázásához.

6. A módszerek megválasztása
A következő kérdésekre keresik és adják meg a választ a bírálok:
- A választott módszerek megfelelnek-e a probléma természetének, választ
lehet kapni a felvetett kérdésekre?
- Ismert, igazolt, új vagy módosított módszereket alkalmaz-e a szerző?
- A módosított, új vagy más tudománytól átvett módszereket adaptálhatóságát
igazolta-e a szerző?

7. Az eredmények minősítése
- A vizsgálati anyag (minta) elégséges-e a probléma megoldásához?
- Az eredmények rendszerezése módot ad-e a különbségek és a hasonlóságok,
összefüggések megállapítására?
- Az eredmények elemzése választ ad-e a lehetséges ok-okozati tényezők
kimutatására? A helyes következtetések megfogalmazására elégségesek-e?
- Az eredmények közlése lehetővé teszi az ellenőrzést?
- A feltett kérdésekre milyen válaszok fogalmazódtak meg, mennyire

94
 igazolódott, hogy a hipotézist el kell vetni? A felvetett problémák
megoldódtak?
- Megtörtént-e az összehasonlítás (kritikus) más szerzők eredményeivel?
- Megtörtént az általánosítás a vizsgálat eredményeire támaszkodva, milyen
színvonalú az általánosítás és van utalás az ezekből fakadó esetleges
törvényszerűségek érvényességi körére?

8. Nyelvhasználat, idézések, hivatkozások

A bírálok figyelme követik a nyelvhelyességet, írás stílusát, a fogalmak használatának, ha
szükséges meghatározásuk pontosságának minősítésére. A szerző vélemény kap az
idézések, hivatkozások, a jegyzetek, a függelékek és az irodalomjegyzék összeállításának
pontosságáról, ellenőrizhetőségéről.

A szóbeli beszámolók
A szóbeli beszámolónál (konferencia előadásnál) a kutatás eredményeit szóban
ismertetjük a hallgatóság előtt.A hallgatóságnak azonnal kell megértenie a közlendő
anyagot. A mondanivalót a lehető legegyszerűbben és legerhetőbben kell kifejezni.
Fokuszált kell legyen, inkább kevesebbről mondjunk többett, mint fordítva. A jó előadást
átgondolt felépítésű és összeszedett kell legyen valamint a rendelkezésre álló idő be kell
tartani. Külön figyelmet érdemes szentelni a kezdő- és a zárómondatoknak.
A modern technikának köszönhetően a szóbeli előadások Power Point-os
bemutatás egészíti ki. Ezen bemutatások esetében ügyelni kell, hogy az efektusok ne
rontsanak a tartalman. Mindig legyen meg a latvány és a beszed közti kapcsolat. A diák
ne legyenek nagyon zsúfoltak, olyan háttereket alkalmazzunk, hogy az ábrák, betűk,
számok stb. jól láthatóak legyenek.
A poszterprezentáció egy másik szóbeli bemutatási módszer, amit azért
alkalmaznak a konferenciákon mert rövid idő alatt több előadást lehet meghallgatni. A
poszter egy sűrített kutatási cikk, amelyett egy 100x80 cm-es oldalra nyomtatunk vagy
A4-es lapokat egy nagyméretű kartonlapra ragasztunk. A poszternek teljesen érthetőnek
kell lenni magyarázat nélkül is, olvasható és láthatóság szempontjából jól szerkesztett
kell legyen. Ezen prezentációk esetében az érdeklődők direk úton kapnak aprólékos
információkat a kutatásról, hasznos kommunikációs eszköz.

95
 15.ábra. Példák poszterprezentációra

A kutatások etikai kérdései

A kutatások sajátosságai, hogy a kutató és a vizsgált személy kapcsolatba kerül
egymással, és ez megváltoztatja a kutatás feltételrendszerét.
A részvétel alapvető etikai kérdés, vagyis a vizsgálati személy maga dönti el,
hogy részt akar-e venni a kutatásban.
A kutatás folyamatában is etikai problémák vetődnek fel. A résztvevőket
tapintatosan, figyelmesen kell kezelni, meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a kutatás
bármelyik részében visszaléphessenek. Fontos szempont a névtelenség biztosítása.
Az adatfeldolgozás területén is vetődnek fel etikai problémák. Nagyon fontos a
titkosság. A kutatónak vállalnia kell, hogy titkosan kezeli az információkat. Az adatokat
tisztességes eszközökkel kell megjeleníteni illetve feldolgozni. A következtetések
tükrözzék a kutatás során feltárt és megjelenített bizonyítékokat.

96
 IRODALOMJEGYZÉK

Alapkutatás: http://www.felvi.hu/ felsooktatasimuhely

Alkalmazott kutatás: http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely
Babbie, E. (1996) – A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (The Practice of Social
Research). Budapest: Balassi Kiadó
Boros-Balint, I. (2009) – Kutatásmódszertan (útmutató a diplomamunka íráshoz.
Gyakorlatfüzet. Kolozsvár
Eco, U. (1991) – Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat
Epuran, M. (2005) – Metodologia cercetării activităţilor corporale. Exerciţii fizice-Sport-
Fitness. Bucureşti: FEST
Epuran, M.; Marolicaru, M. (2006) – Metodologia cercetării activităţilor corporale.
Cluj-Napoca: Risoprint
Fábián, Gy.; Zsidegh, M. (1998) – A testnevelési és sporttudományos kutatások
módszertana. Budapest: TF.
Harsányi, L.; Tihanyi, J.; Mónus, A. (1992) – Sportudományos közlemények készítése.
Budapest: TF.
Harsing, L. (1985) – A tudományos vita és érvelés. Budapest: Akadémia Kiadó és
Nyomda
Hepp, F.; Nádori, L. (1971) – Bevezetés a tudományos kutatásban. Budapest:
Tankönyvkiadó
Kecskés Cs (2009) - Mi az a kísérleti fejlesztés?[2012.07.31],
http://adokedvezmeny.blog.hu/2009/12/05/mi_az_a_kiserleti_fejlesztes
Majoros, P. (1997) – Kutatásmódszertan avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó
diplomadolgozatot? Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 24. ol.
Mészáros, J. (1987) – Sportantropometria. Budapest: Tankönyvkiadó
Nagy, Gy. (1988) – Mérési és számtani módszerek a sportban. Budapest: Tankönykiadó
Nádori, L. (1976) – Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. Budapest:
Tankönykiadó
Pintér, J.; Ács, P. (2007) – Bevezetés a sportstatisztikába. Budapest-Pécs: Dialóg Campus
kiadó
Săhleanu, V. (1967) – Etica cercetării ştiinţifice. Bucureşti: Ed. Ştiinţifică
Szokolszky A. (2004) – Kutatómunika a pszichológiában. Metodológia, módszerek,
gyakolatok. Budapest: OSIRIS kiadó
T. Szász Ágnes, http://www.kislexikon.hu
www.norvegia.hu/studywork/research/basic/
www.vizsgazz.hu/index.php

97