Hogyan tájékozódtak régen az emberek?

A természet jelzései alapján.

Nappal a nap járása és a mohával borított fatörzsek mutatták az északi irányt
Éjszaka a csillagok állása alapján. A sarkcsillag mutatta az északi irányt.
A hangyabolyok északi oldala meredekebb.

Mágnes tulajdonságai

vonzza a vasból készült tárgyakat

mágneses tere van
az elletétes pólusok vonzzák egymást, az azonosak taszítják egymást
az egyik vége északra, a másik vége délre mutat, ha zsinórra függesztjük.
az iránytű a Föld mágneses mezőjét használja

Mi az iránytű?

A világtájak pontos meghatározására alkalmas műszer. Mágneses mutatója mindig az észak-dél

irányba mutat. (észak-piros, dél-kék)

Fővilágtájak

észak-É
kelet-K
dél-D
nyugat-Ny

Mellékvilágtájak

északkelet-ÉK
délkelet-DK
északkelet-ÉK
délnyugat-DNy

Mit nevezünk domborzatnak?

A síkságokat, dombságokat, hegységeket együttesen domborzatnak nevezzük.

Síkság
Tenger szintjétől 200 m magasságig terjedő terület. (Alföld) Térképen zöld színnel jelölik.

Domb
200-500 m tengerszint feletti magasságig a kiemelkedés neve domb. Több domb együttes neve
dombság. Térképen sárgásbarna színnel jelölik.

Hegy
Tengerszint feletti 500 m-t meghaladó kiemelkedés neve hegy. Több hegy együttes neve hegység,
melyet több felszíni forma alkot (hegyek, völgyek, medencék).

Hegy részei:
hegyláb, hegyoldal, hegytető, hegycsúcs.

Völgy
Hegyek közötti hosszanti mélyedés. A medence minden oldalról zárt, mélyebb, tágasabb terület.

Hegyek magasságuk alapján lehetnek középhegységek (500-1500 m), magashegységek (1500 m

feletti)