11.

Nemzetközi M&A folyamatok jellegzetességei, következményei

A kulturális változások közé sorolható az akkulturáció jelensége, amikor egy szervezetet

felvásárol egy másik, vagy két vállalat összeolvad. Ilyenkor akár teljesen eltérő kultúrák
találkozásáról beszélhetünk, még azonos iparágon belül is. Az alkalmazottaktól pedig elvárják,
hogy alkalmazkodjanak az új szituációhoz és a másik vállalat értékrendjéhez. Minden olyan
szervezet, amely egy másikkal egyesül megéli az akkulturáció folyamatát.

Az akkulturációs folyamatot négy tényező befolyásolja:

 kultúra
 stratégia
 struktúra
 vezetés

Morosini az akkulturáció folyamatát tágabban értelmezi. Meghatározta az akkulturációt

befolyásoló külső, belső, valamint társadalmi feltételeket.
Külső feltételnek minősül a demográfia, jog és szabályozás, piaci lehetőségek, valamint piaci
korlátok.

Belső feltételek közé az erőforrások, folyamatok illetve képességek sorolhatóak.

A társadalmi feltételek pedig a társadalmi kapcsolatok, normák, rejtett tudás, pragmatikus

képességek valamint kulturális szimbólumok.

Az akkulturáció szakaszai:

1. Kapcsolatfelvétel: Az összeolvadás korai szakasza, itt jelentkezik a konfliktus. A

kapcsolatfelvétel módja függ a kultúrák erősségétől és az összeolvadás típusától is.

2. Konfliktus: A konfliktus erősségét nagyban befolyásolja a kapcsolat intenzitása, hiszen

az összeolvadás nem feltétlenül jelent napi szintű együttműködést. Általában akkor kicsi
a kapcsolat intenzitása, ha a két cég között gyenge az együttműködés és csak pénzügyi
jellegű az összeolvadás. Jóval nagyobb a konfliktus lehetősége és intenzitása is, ha
operatív szintű az együttműködés és mindkét kultúra erős. Ezt az is fokozza, ha azonos
iparágban és piacon tevékenykedő vállalatokról van szó. Ilyenkor mindkét fél védeni
próbálja állásait. A kultúrák erősségét nagyban befolyásolja az is, hogy mennyire
bizonyult sikeresnek az összeolvadás előtti kultúra. Minél sikeresebb cégek egyesülnek,
annál biztosabb a kulturális konfliktus, mert nem érzik a kultúrájuk megváltoztatásának
létjogosultságát. Legtöbb esetben azonban a felvásárló cég kisebb-nagyobb mértékben
ráerőszakolja működési és pénzügyi ellenőrzését a felvásárolt vállalatra.
3. Adaptáció: Ez a szakasz már a végső állapot. Pozitív adaptációról akkor beszélünk, ha
sikerül megegyezniük a kulturális együttműködés eléréséről. Közösen meghatározzák,
hogy mely működtetési és kulturális elemek változnak és melyek maradnak
változatlanok. Negatív az adaptáció viszont akkor, ha az egyik fél folytatja a belső
ellenállást. Ez gyakori az elhúzódó vagy sokáig gazdasági eredmény nélküli
összeolvadások esetén.

A következő ábra ezeket a szakaszokat mutatja be:

Akkulturációs módok:

Asszimiláció: Az egyik leggyakoribb akkulturációs mód, amelyben a felvásárolt cég feladja

működési gyakorlatát, filozófiáját és beolvad a felvásárló vállalatba. Ilyenkor egyirányú a
kultúra változás. Az asszimiláció eredményeként a felvásárolt cég nemcsak jogilag szűnik meg
önállónak lenni, hanem kultúrája is elhalványul és beleolvas a másikéba.

Integráció: Az asszimilációval ellentétben az integráció kapcsán a felvásárolt szervezet jórészt

megtartja kulturális identitását. A kultúraváltoztatás nem egyirányú. Az anyavállalat
strukturálisan asszimilálja a másik céget, de kulturális szabadságot biztosít, csak jogi és
pénzügyi ellenőrzést gyakorol. Integráció esetén a konfliktus szintje alacsony.

Különélés: Ez olyan esetekben fordul elő, amikor a felvásárolt cég meg akarja tartani
függetlenségét, nem enged napi működésébe és kulturális elemeibe beleszólni. Semmilyen
szinten nem hajlandó asszimilálódni, ami a konfliktus magas fokát eredményezi. Akkor lehet
az a mód célra vezető, ha olyan sikeres kisméretű vállalatot vásárol fel nagyobb szervezet.

Dekulturáció: Az akkulturáció legkevésbé kedvező módja. Minden kulturális és vezetési elem

megszűnik. A felvásárolt vállalat vezetése és kultúrája gyenge, mégsem hajlandó az anyacéghez
adaptálódni. A dekulturáció gyakori oka az összeolvadás helytelen menedzselése. Konfliktus
és zavar jellemez minden szintet.

Akkulturációs stratégiák a felvásárolt cég számára:

Két tényező befolyásolja, hogy milyen akkulturációs módot próbál meg választani a felvásárolt
cég:

1. A kultúra erőssége: Ha egy szervezetnek erős kultúrája van világosan megfogalmazott

értékekkel, akkor kicsi a valószínűsége, hogy hajlandó lesz feladni, vagy alapjaiban
megváltoztatni kultúráját. Ha viszont a szervezet tagjai nem azonosulnak az értékekkel
és alapfeltevésekkel, amelyek nem is nyilvánvalóak számukra, úgy valószínűleg
hajlandóak lesznek egy újhoz alkalmazkodni. Erős és mély kultúra esetén
legvalószínűbb az integrációra vagy különélésre való törekvés. Gyenge kultúra esetén
viszont az asszimiláció a legvalószínűbb akkulturációs mód, valamint a dekulturációs
is az utóbbi cégeknél fordul elő inkább.

2. A felvásárlóról kialakult vélemény: A másik tényező, hogy a felvásárló cég mennyire

vonzó a vállalat számára. Vagyis, hogy mennyire tudják maguk elá példaként állítani a
felvásárló által vallott értékeket és kultúrát, vezetési stílust és filozófiát.
Stratégiák a felvásárló vállalat számára:

A felvásárlást végrehajtó vállalat számára szintén két tényező befolyásolja az akkulturáció

módját: annak stratégiája és kultúrája.

1. A stratégia szerepe az akkulturációban: Ha a felvásárló célja a szinergia elérése a

szervezet minden területét tekintve, akkor biztos, hogy másképp vezényli a folyamatot,
mintha az összeolvadás célja csak a pénzügyi integráció. Amennyiben az összeolvadás
viszonylag azonos iparágban működők között történik, úgy a felvásárló megpróbálja
ráerőltetni kultúráját és működési gyakorlatát az új vállalatra. Kevésbé kapcsolódó
területről történő megszerzés esetén ugyanez az erőszakosság nem valószínű. Ezért az
előbbi esetben az asszimiláció a cél, míg az utóbbinál a különélés.

2. A kultúra szerepe az akkulturációban: Az akkulturáció módját jelentősen

befolyásolja, hogy milyen az új tulajdonos kultúrája és hogy mennyire multikulturális,
vagyis hogy a szervezet mennyire értékeli a kulturális sokféleséget, és mennyire fogadja
el illetve bátorítja azt. Egy multikulturális felvásárló cég értékként kezeli és meghagyja
a felvásárolt vállalat kultúrájának identitását és működési gyakorlatát. Ha azonban egy
úgynevezett egyenkultúrájú vállalat a felvásárló, úgy illeszkedést vár el a megszerzett
vállalattól minden területen.