ÉRTÉKPAPÍR

Közgazdasági, azaz funkcionális értelemben az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes

okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel.

Az értékpapírok csoportosítása:

Az értékpapírban foglalt jog

A csoportosítási ismérvek közül mindenképpen kiemelkedik és elsőbbséget élvez az az alapkérdés, hogy az
értékpapír mögött milyen alapvető jogviszony húzódik meg. Ebből a nézőpontból megkülönböztethetünk:
1. A pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátó (az adós) meghatározott
pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön)
összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy
egyéb hozamát, illetve az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek)
a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Legismertebb fajtái a váltó, a csekk, a kötvény, a
letéti jegy.
2. A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátó meghatározott
pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra
kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat
biztosít. Fontos vonásuk az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból, (Más
kérdés az, ha valaki a tulajdonjogát átruházza, mert ebben az esetben a vagyon a vállalkozásban marad.)
Alaptípusa a részvény. (Ide sorolhatók a befektetési jegyek is, amelyekre azonban a fenti szabályok csak
részben érvényesek )
3. Az áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok valamely áru feletti rendelkezési jogot
biztosítanak a tulajdonosuknak. Ide tartozik a közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel (de például a
hajóraklevelek stb. is).
4. Az előző kategóriába is sorolhatók, de megnövekedett jelentőségüknél fogva külön csoportot
érdemelnek a tranzakcióra vonatkozó jogot megtestesítő értékpapírok, melyek arra jogosítják fel a
tulajdonosukat, hogy meghatározott feltételek mellett egy későbbi időpontban megvegyék, eladják,
illetve megvehessék vagy eladhassák az értékpapírban meghatározott árut vagy befektetési eszközt. Ide
elsősorban a határidős piacokon forgó futures szerződések, illetve vételi és eladási opciók tartoznak.
Ezeket az eszközöket a piaci szereplők viszonylag nagy szabadsággal bocsáthatják ki, és önálló
értékpapírként forgalmazhatják őket. A futures szerződések olyan speciális tőzsdei kereskedelemben
forgó eszközök, amelyek egy maghatározott alaptermék későbbi időpontban, egy ma meghatározott
áron történő eladására, illetve vételére kötelezik az érintett feleket Hasonló piacokon forognak a nem
kötelezettséget, hanem jogot, illetve a kibocsátó számára a jog érvényesítésétől függő kötelezettséget
tartalmazó opciók is. így a vételi (eladási) opció a tulajdonosának azt a jogot biztosítja, hogy egy
meghatározott termék meghatározott mennyiségét, egy későbbi időpontban vagy időpontig, egy ma
meghatározott áron megvegye (eladja). Mivel az opció jog, a tulajdonosa gazdasági érdekei alapján
dönthet a tranzakció lebonyolításáról, a kibocsátó, azaz aki eladta az opciót, köteles az opció
birtokosának kívánsága szerint eljárni. Ha tehát az opció birtokosa élni akar vételi (eladási) jogával,
akkor a kibocsátó köteles eladni (venni). A futures szerződések és az opciók mögöttes vagy alapterméke
a piaci szereplők konszenzusa alapján, számtalan áru lehet. Éppúgy vonatkozhat a futures vagy az opció
részvényekre, mint kőolajra, részvényindexekre vagy - bármilyen meglepő -, egy meghatározott helyen
és időben mért hőmérsékletre, sőt bizonyos esetben természeti katasztrófákra is. Ezeket az eszközöket
az erre szakosodott piacok szereplői szinte korlátlanul, többnyire a mögöttes termék birtoklása nélkül
teremthetik és forgalmazhatják.
5. A mai és a közelmúlt magyar viszonyai között nem kerülhetjük meg a kárpótlási jegyek kérdését, A
kárpótlási jegy kibocsátásával az állam az állampolgárokat vagyonukban, tulajdonukban,
szabadságukban stb. ért károkért kívánta anyagilag kompenzálni. A kárpótlás azonban nem jogi, hanem
erkölcsi fogalom. Nem azonos a jogban ismert és a szóalakokat tekintve megtévesztően hasonló
kártérítéssel (a jogellenesen okozott kár teljes megtérítése) és a kártalanítással (jogszerű kisajátítások
ellenértéke). Így ezt az eszközt a hagyományos jogi formákon túl, gumi-módra alkalmazható „egyéb

1
 jogviszonyt megtestesítő értékpapír" kategóriába sorolhatjuk. A Kárpótlási törvény szerint a
kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő eszköz, amelyet
jogszabály és nem a funkciója tesz értékpapírrá. A kárpótlási jegyek árfolyamát erősen befolyásolta az,
hogy az állam milyen vagyontárgyak privatizációját tette velük lehetővé. Az 1997 és 2002 közötti
időszakban gyakorlatilag nem volt mód a forgalomban levő jegyek eredeti céloknak megfelelő
felhasználására, ezért a másodlagos piac is stagnált. A kárpótlási jegyek tulajdonosai a törvényben
foglalt kötelezettségek nem teljesítése miatt perrel fenyegették az államot. A követelések jogosságát a
Pénzügyminisztérium elismerte, így perre nem került sor A jogos igények kielégítésére 2003-ban
létrejött a Forrás Rt„ amelynek vagyonát az APV Rt. által apportált részvények és üzletrészek adják. A
kárpótlási jegyek tulajdonosai ennek a társaságnak a részvényeire - deklaráltan a legutolsó lehető-
ségként - cserélhették be értékpapírjaikat

Az átruházás lehetősége
Az értékpapírok lehetnek névre, bemutatóra és rendeletre szólóak. Ebben a tekintetben a közöttük meglévő
különbség elsősorban az átruházás kapcsán jelenik meg.
1. A bemutatóra szóló értékpapír birtokosa egyszerű átadással ruházza át az értékpapírhoz kötődő
jogokat a vevőre. Bemutatóra szóló értékpapír esetében az jogosult az értékpapírral rendelkezni,
akinek az értékpapír a birtokában van Ha tehát valakire egyszerű átadással értékpapírt ruháznak át, az
akkor is tulajdonos lesz, ha az átruházó nem volt az. A bemutatóra szóló okirat alaki okból csak akkor
érvényes, ha a bemutatóra szóló jelleg magából az okiratból kitűnik. Általában bemutatási záradéknak
nevezik az okiratnak azt a részét, amely kifejezi, hogy az alanyi jog a bemutatót illeti meg. Az alanyi
jog megszerzése a birtoklás tényén alapszik. Akinek a kezében van az okirat, az jogosult annak alapján
jogot szerezni. Hagyományosan ez volt a sorozatban kibocsátott értékpapírok alapvető formája és ez a
forma biztosította a bevezető gondolatok között említett anonimitást is.
2.A névre szóló értékpapírok (rektapapírok) tulajdonosa a rajtuk feltüntetett vagy hozzájuk
kapcsolódó adatok alapján egyértelműen azonosítható. Ezek az eszközök egyszerű átadással nem
ruházhatóak át, elidegenítésükhöz lelépési (átruházási) nyilatkozat szükséges, amit cedálásnak
(engedményezésnek) hívnak A cedálási művelet a forgatást lassítja, az átruházás tehát a bemutatóra
szóló értékpapírok esetében gyorsabb. Ugyanakkor a bemutatóra szóló értékpapírok is átalakíthatóak
névre szóló értékpapírrá, ezt a műveletet az értékpapír-műveletek nyelvén vinkulálásnak nevezik. A
ma hatályos jogszabályok ezt tekintik a sorozatban kibocsátott értékpapírok alapvető formájának.
3.A rendeletre szóló vagy forgatható értékpapír eredeti hitelezője az okirat hátoldalán a hitelezői
jogokat más személyre forgatással ruházza át (például XY-ra vagy XY rendeletére). A forgatással
történik meg a tulajdonosváltás. Az új birtokos jogosult érvényesíteni a megelőző hitelező jogait. A
rendeletre szóló papírok közül a legfontosabb a váltó, a csekk és a névre szóló részvény.
Forgatható az értékpapír, ha a hátlapján (hátiratán) forgatmányra vonatkozó rendelkezés van. A forgatmányi
rendelkezés, a tulajdonjog átruházására vonatkozó rendelkezés csak írásban érvényes, és magából az
okiratból - a rendeleti záradék tartalmából - ki kell tűnnie annak a kifejezett feljogosításnak, hogy a jogosult
az értékpapírt forgathassa, átruházhassa. A záradék nélküli papírtól különbözik a negatív rendeleti záradékot
tartalmazó papír. Ebben az esetben a rendeleti záradék kifejezetten megtiltja a forgatást
A forgatható értékpapírok esetében a forgatmány mikéntje szerint a forgatmány lehet teljes forgatmány és
üres forgatmány. A teljes forgatmányon fel kell tüntetni a régi jogosult nevét és aláírását, illetőleg meg kell
nevezni az új jogosultat. Az üres forgatmány csak az eredeti jogosult nevét tartalmazza. 2002-től, fő
szabályként, az értékpapírok névre szólóak.

A megjelenés formája
Gondolkodjunk el egy pillanatig az értékpapír kifejezés eredeti, szó szerinti értelmén, és rögtön
ráébredhetünk arra, hogy ezek a befektetési eszközök igen nagy értéket képviselnek. Ez azt jelenti, hogy
mind az előállításuk, mind a forgalmuk, mind pedig a tárolásuk során igen szigorú követelményeknek kell
eleget tenniük a piaci szereplőknek. Azt mindenki természetesnek tartja, hogy egy bankjegyet különleges
biztonsági intézkedések közepette, speciális papírra, sajátos azonosítási jeleket alkalmazva nyomtatnak ki,
de kevesen gondolják azt is végig, hogy ez az értékpapíroknál sem lehet másképp. Egy magyar bankjegy ma

2
legfeljebb 20 000 Ft értékű lehet, de egyetlen értékpapír, elvileg, akár 1 milliárd forintos összeget is
reprezentálhat. Egy ilyen értékpapír előállítása, mozgatása és őrzése hatalmas költségeket emészthet fel.
Ezek a költségek jelentősen csökkenthetők, ha az értékpapírt immobilizálják vagy dematerializálják. Az
értékpapírok tehát ebből a szempontból lehetnek:
1. Materializált értékpapírokat fizikailag is megjelenítik, kinyomtatják. Ezekben az esetekben az
értékpapírok egyes fajtáira nézve a jogszabályok a szigorú alaki kellékeket felsorolják, és azok
kötelező betartását előírják. Néhány speciális kivételtől eltekintve bármely alaki kellék hiánya
megfosztja az értékpapírt e funkciójától. Az alaki kellékeket illetően az értékpapírok formai
követelményei is meghatározottak. Formáját tekintve a nyomtatott értékpapírok általában két
részből állnak: a köpenyből (előlapból) és a szelvényívből. A köpeny maga az értékpapír, amely
tartalmazza a legfontosabb információkat: az értékpapír típusát, kibocsátóját, névértékét,
kamatozását, lejáratát stb. A szelvényív szelvényekből (kuponokból) áll; ezek ellenében teljesítik
az esedékes kifizetéseket (osztalék, kamat, törlesztő részletek fizetését). A szelvényív általában a
köpenynyel összefüggő papírlap, de bizonyos esetekben elkülönülhetnek egymástól.
2. A dematerializálást egyes országokban megelőzi egy olyan átmenetei állapot, amelyben az adott
értékpapírt egy biztonságos helyen összegyűjtik, és a forgalmat a rá vonatkozó igazolások (letéti
igazolások) cseréjével bonyolítják le. Ez a sajátos átmeneti lehetőség az értékpapírok
immobilizálása, ami gyakorlatilag azt jelenti, a kinyomtatott értékpapírokat egy helyre gyűjtve
letétbe helyezik, és a kereskedelmet a letétkezelő által kiadott letéti igazolások révén folytatják.
Ennek a megoldásnak elsősorban a nagyon nagy forgalmat lebonyolító tőzsdék és egyéb piacok
esetében van értelme, hiszen segítségével elkerülhető a papírok fizikai mozgatása. Ilyenkor a
papírok a tranzakciók sorozata, a tulajdonosok egymást követő változása után is, változatlanul egy
meghatározott helyen vannak, és csak a letéti igazolások átírásával, ill. forgatásával zajlik a
forgalom.
3. Az értékpapírok megjelenési formája az elektronika világában sem maradhatott változatlan.
Megjelentek a dematerializált értékpapírok, amelyek anyagi formájukat tekintve egy nyilvántartási
tételként, rendszerint számítógépes jelsorozatként léteznek. A dematerializált értékpapírok
előállítása, nyilvántartása, továbbítása és az ezekkel kapcsolatos adatkezelés csak a Felügyelet
által jóváhagyott számítógépes programmal és adathordozóval történhet. Ennek biztosítania kell a
központi értéktár nyilvántartási rendszerével az adatkapcsolatot, az adatok biztonságos tárolását,
továbbítását, az adatok adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő felhasználását, a dematerializált
értékpapírba foglalt jogok és kötelezettségek (osztalék, kamat, törlesztés) mindenkori
megállapíthatóságát, a dematerializált értékpapír jogosultjának, tulajdonosának, illetve ezen
személy megváltozásának mindenkori megállapíthatóságát, és a dematerializált értékpapír összes
kötelező tartalmi elemének a számítógép képernyőjén és nyomtatás útján történő megjelenítését.
A dematerializált értékpapírok forgalmához három sajátos számla kapcsolódik Az első az
értékpapírszámla, amely a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-
tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Az ügyfélszámla olyan számla, amely kizárólag a befektetési
szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által
keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál A központi értékpapírszámla
pedig a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás.
A hazai szabályozás szerint a dematerializált értékpapírokat egyetlen, értékpapírnak nem minősülő
példányban elő kell állítani és azon az értékpapírok valamennyi jogszabályi kellékét meg kell jeleníteni.
Mód van arra is, hogy előzőleg kinyomtatott értékpapírokat „dematerializáljanak", azaz átalakítsanak.

A dematerializált értékpapírok kibocsátása és a dematerializálás

A tőkepiac ismételt újraszabályozása nem hagyta érintetlenül a megjelenés formájára vonatkozó előírásokat
sem. Az 1997 előtt még materializációs kényszerre alapozott kibocsátást, 2002-ig felváltotta egy a
materializálást és a dematerializálást is lehetővé tevő rendszer, majd a 2002 óta hatályos törvény a
dematerializált értékpapírok kibocsátását tette meg fő szabállyá. A változások mögött az egyre fejlettebb és
megbízhatóbb technikai feltételek mellett elsősorban biztonsági, a pénzmosással kapcsolatos
összefüggéseket kell keresnünk.

3
Mivel ma a dematerializált papírok kibocsátása tekinthető általánosnak, érdemes pár gondolat erejéig
kitérni ennek konkrét mechanizmusára is.
A dematerializált értékpapírról a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki,
amely tartalmazza a tulajdonos neve kivételével az értékpapírok valamennyi kellékét. (Ez magában foglalja a
kibocsátásról szóló döntést, a kibocsátott teljes sorozat összesített névértékét, a kibocsátott értékpapírok
számát, névértékét és a kibocsátó cégszerű aláírását. Részvények esetében mindez kiegészül a kibocsátó
társaság két igazgatósági tagjának az aláírásával is.) Ezt az okiratot a kibocsátó a központi értéktárban
helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. A dematerializált
értékpapírok névre szólnak, sorszámuk nincs. A tulajdonos nevét és egyértelmű azonosítására szolgáló
adatait valamely befektetési szolgáltató által vezetett értékpapírszámla tartalmazza. A tulajdonos birtokba
lépésekor a kibocsátó köteles a központi értéktárat értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének
személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. Az értékpapír-
számlavezető az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt, és erről a számlatulajdonost értesíti.
A későbbi forgalmazás során a pénzmozgásokat, illetve a tulajdonosváltozásokat az eladó és a vevő
megfelelő számláin - illetve az utóbbit a központi értékpapírszámlán is - könyvelik.

A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált
értékpapírrá alakítsa át. Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné
nyilvánítja. Az átalakításra vonatkozóan hirdetményt kell közzétenni, amelyben az értékpapír-tulajdonosok
számára egy meghatározott ideig (minimum 60 nap) lehetőséget kell nyújtani arra, hogy az átalakítandó
papírjaikat a kibocsátónak benyújtsák. Az érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó
nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai
úton előállított értékpapír tulajdonosa az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó
befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását.
Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított
értékpapírokat befektetési szolgáltató közreműködésével értékesíti. Az immár érvénytelenné nyilvánított,
kinyomtatott értékpapírt nem lehet forgalmazni, de annak tulajdonosa határidő nélkül követelheti a
dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetőleg a hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált
értékpapír ellenértékét, illetőleg a lejáratkor esedékes öszszeget.

A FUTAMIDŐ
Az értékpapír futamideje azt a periódust jelzi, amelyre vonatkozóan a kibocsátó kötelezettséget vállalt. A
futamidő szerinti csoportosítás az összes megközelítés közül a legtriviálisabbnak tűnik, hiszen a hosszú,
közép- és rövid lejárat itt is érvényes hármassága mindenkinek azonnal az eszébe ötlik. Kicsit persze
komplikálja a dolgot az, hogy kevésbé nyilvánvaló és főleg kevéssé egységes elvek alapján húzzák meg a
nemzetközi gyakorlatban az egyes kategóriák közötti határokat.
1. Rövid futamidejű értékpapírok körének lehatárolásában kivételesen egyértelmű szakmai konszenzus
uralkodik. Ebbe a csoportba azok az eszközök tartoznak, amelyeknek hátralévő futamidejük 1 évnél
rövidebb. Ez azt jelenti, hogy eleve ide tartoznak mindazok az értékpapírok, amelyeket egy évnél
rövidebb futam idővel bocsátottak ki. (Ilyen tipikusan rövid lejáratú papír a váltó vagy a kincstárjegy.
Az USA nomenklatúrában ide sorolandók a kincstárváltók - T-bills.)
Ebbe a kategóriába kell azonban sorolnunk azokat az eszközöket is, amelyeknek az eredetei
futamidejük hosszabb ugyan egy évnél, de a hátralévő, a lejáratig terjedő futamidejük már rövidebb
annál. (Ilyen lehet például egy 1998 szeptemberében, öt éves futamidővel kibocsátott kötvény 2003
januárjában.) A rövid futamidejű papírokat gyakran szokták pénzpiaci eszközöknek is nevezni.
2. A közepes futamidejű papírok lejárati ideje tipikusan 1-5 év. Ebbe a kategóriába tartozhatnak a letéti
jegyek és kötvények. (Az elnevezések persze országonként változhatnak, hiszen az USA piacon ide
tartoznak a kincstárjegyek - T-notes.)
3. A hosszú futamidejű értékpapírok közé jellemzően azokat az eszközöket szokás sorolni, amelyeknek
futamideje öt évnél hosszabb, de van határozott időre szóló lejáratuk. (Tipikusan ilyen eszközök
lehetnek a kötvények, a jelzáloglevelek stb.)

4
 4.Léteznek feltételhez kötött lejárattal rendelkező értékpapírok is. Ilyennek tekinthetők az
életjáradékok, amelyeket sokan lejárat nélküli papírnak tekintenek.
5. A lejárat nélküli értékpapírok mindaddig követelést testesítenek meg a kibocsátóval szemben, amíg
az fennáll. Tipikusan ebbe a kategóriába sorolhatóak a részvények és egyéb tagsági jogot megtestesítő
értékpapírok, amelyek az illető vállalkozás fennálltáig, azaz elvileg az idők végezetéig élő követelést
reprezentálnak.

A HOZAM
A hozamok tipizálása és az ez alapján történő csoportosítás az értékpapírok témakörének egyik
legönkényesebb területe. Éppen ezért aligha állíthatjuk, hogy az itt következő ismérvek illetve besorolások
minden tekintetben vitathatatlanok.
1. A nem kamatozó vagy diszkont (zéró kamatozású, zéró kupon) értékpapírok vásárlójának abból
adódik a hozama, hogy a kibocsátó az eszközt névérték alatt (diszkonttal) hozza forgalomba a
lejáratkor névértéken vásárolja vissza. (Az értékpapír névértéke az az érték, amelyet az eszköz
pénzben kifejezve nominálisan képvisel. Ez többnyire megegyezik a kibocsátáskor vagy később,
nyomdai vagy egyéb úton rávezetett értékkel). A hazai piacon ilyen eszköz a diszkont kincstárjegy,
amelyet az állam névérték alatt (mondjuk 985 000 forintos áron) bocsát ki, de egy hónap múlva
névértéken - mondjuk 1 000 0000 forintért - vásárol vissza Jogosan merül fel a kérdés, hogy nem
lenne-e egyszerűbb, ha az állam azt mondaná, hogy 18,27%-os annualizált hozammal kibocsát egy
kötvényt? Terhei ugyanis azonosak, a hozamok pedig egyszerűbben áttekinthetők lennének A válasz
egyértelmű nem. Az okok közül pedig kettőt érdemes felsorolni. Az első az értékesí tés technikájával
kapcsolatos: a diszkont papírokat többnyire árverés-jelleggel értékesítik, mert a kibocsátó meg
szeretné ismerni a vevők adott időszakra érvényes kamatvárakozásait. A második ok abban
keresendő, hogy számos országban más a kedvezőbb tőkenyereség adóztatása, mint a kamaté. Aki
kamatozó papírral ér el egy adott hozamot, annak az adózás utáni hozama alacsonyabb, mint a disz-
kont papírral elért árfolyamnyereség révén elért nettó hozam. A kamatozó értékpapírok körébe
tartozó eszközökből a kamatozás jellegéből adódóan akár több további csoportot is képezhetünk.
2. Az első csoportba a fix vagy rögzített kamatozású eszközöket sorolhatjuk. Gyakran találkozhatunk
ezzel a konstrukcióval a kötvények között, és itt arról van szó, hogy az illető eszköz a futamideje
alatt végig azonos kamatokat fizet az előre meghatározott időpontokban. A fix kamatozás viszonylag
kiegyensúlyozott, kevéssé változó kamatviszonyokat hordozó gazdasági viszonyok között, jól
kiszámítható, stabil jövedelemfolyamra vezet. Egy hektikusan változékony gazdaság volatilis ka-
matlábai közepette viszont a kockázatot kedvelő befektetők erősen spekulatív eszközének tekinthető.
3. A változó kamatozású értékpapírok körében találkozhatunk olyanokkal, amelyeknek a kamatlába
előre meghatározott séma szerint, mondhatnánk fixen változik és olyanokkal, amelyeknek a
kamatlába lebeg, azaz többnyire egy jól mérhető gazdasági jelenséggel arányosan mozog. Az első
esetben gondoljunk egy olyan 5 éves futamidejű kötvényre, amely az első évben 8%, majd évente
0,5%-kal növelt kamatot hoz. A második esetben gondolhatunk például egy olyan kötvényre,
amelynek futamideje 5 éves, és négy év múlva az akkor mért inflációnál 2,5%-kal magasabb
kamatot ígér. Az utóbbi konstrukciónál a leggyakoribb az a forma, amikor a rövid és hosszú távú
hozamok összekapcsolásának szándékával definiálják a kötvény kamatát. Különleges formája a
kamatozó papíroknak a visszahívható és a visszaváltható kötvények köre. A visszahívható kötvény
valamely már tárgyalt, tetszőleges kamatstruktúra mellett azt a jogot biztosítja a kibocsátónak, hogy
a papírt a lejárat előtt visszavásárolja: A visszaváltható kötvény pedig hasonló kamatfeltételek
mellett a vevőnek ad jogot arra, hogy a lejárat előtt eladja (azaz visszaadja) az értékpapírt a
kibocsátónak.
4. A változó hozamú (osztalék) papírok közé azokat az eszközöket szoktuk sorolni, amelyeknél a
befektető a vásárláskor nem tudja előre, hogy milyen hozamra számíthat. Az ide sorolt papírok közül
a részvény tekinthető a legjellemzőbb formának, hiszen annak hozama hosszabb távon szorosan
összefügg a kibocsátó részvénytársaság gazdálkodásának eredményességével.
5. Az átmeneti konstrukciók közé elsősorban az innovatív eszközök tartoznak. Ide tartozhat a már
említett változó kamatozású kötvény, amelynek hozama a részvényre emlékeztető módon alig
jelezhető előre. A számos országban elterjedt jövedelmi kötvény is ide sorolható: ebben a

5
 konstrukcióban a kötvény hozamát az osztalékkal azonos vagy azzal arányos módon határozzák
meg. Igen népszerű eszközzé vált az utóbbi időben az átváltható kötvény. Ez az eszköz kötvényként
keiül kibocsátásra, és lehetővé teszi a tulajdonosának, hogy egy előre meghatározott időpontban
(vagy időponttól), egy előre rögzített cserearány érvényesítésével, a cég által kibocsátott kötvényt a
vállalkozás részvényére váltsa át. Egy leegyszerűsített példa kedvéért képzeljük el, hogy egy cég 10
éves futamidővel, 100.000 forintos névértékű kötvényeket bocsát ki, fix 5%-os kamattal és a köt-
vényszerződés biztosítja, hogy az 5. évtől kezdve a kötvényeket névértékarányosán részvényekre
cserélhetjük. Az átváltás lehetőségét nyújtó kötvények árfolyama természetesen alacsonyabb, mint
az egyébként hasonló feltételeket megtestesítő kötvényeké, hiszen ezek egy addicionális jogot
biztosítanak. (Az átváltás ugyanakkor nem kötelező, tehát egy számunkra kedvezőtlen árfolyam
esetén kötvényként élvezhetjük a lejáratig a befektetés szolgálatait.) Az átváltással a cég
hitelezőjéből tulajdonosává válunk. A piacon eladva a részvényünket hatalmas csereprémiumot
realizálhatunk.

A KIBOCSÁTÓ
Az értékpapírok csoportosításakor egyáltalán nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy ki a kibocsátó, azaz
ki vállalta az értékpapírban foglalt kötelezettséget. A kibocsátó személye a befektető szempontjából komoly
információt jelenthet a kockázatra vonatkozóan, és meghatározhatja a kibocsátás lebonyolítási szabályait,
technikáját és feltételeit is.
1. Az állam által kibocsátott értékpapírok a központi költségvetés kötelezettség vállalását testesítik
meg. (A mai magyar gyakorlat szerint ezzel egyenrangúnak tekintik az MNB által kibocsátott
értékpapírokat is.) Az állam kizárólag hitelviszonyt megtestesítő papírokat (kötvény, kincstárjegy
stb.) bocsát ki. (A hazai viszonyok között ez alól kivétel a már említett kárpótlási jegy, amely egyéb
jogviszonyt testesít meg.) Az állam által kibocsátott értékpapírokat a pénzügyekben
kockázatmentesnek szoktuk tekinteni. Az állampapírok adott időszakra érvényes kamatait a
befektetők egy minden körülmények között biztosan realizálható hozamnak tekintik, amelyhez
képest minden kockázatért prémiumot, azaz hozam többletet várnak el. Az állam értékpapír-
kibocsátása az egyéb intézményekhez képest egyszerűbben, különleges engedélyezési és
lebonyolítási eljárások nélkül zajlik
2. Az államszervezetnek a központi hatalmon kívül része az önkormányzati szféra is. A befektetők
oldaláról nézve azonban az értékpapírok kibocsátása szempontjából jelentős eltérések vannak a
központi költségvetés és az önkormányzatok között. A központi költségvetés fizetőképességének
feltételezése ugyanis az önkormányzatok esetében nem áll fenn. A központi költségvetés általában
nem vállal garanciát az önkormányzati kötvénykibocsátásokra, így ezeknek az értékpapíroknak a
visszafizetésére az önkormányzatok reménybeli bevételei, vagy forgalomképes vagyontárgyaik
eladása jelent garanciát. Ennek megfelelően az önkormányzati kötvények kockázata az
állampapírokénál magasabb. A kockázat szintjét az is növeli, hogy amennyiben az önkormányzat
nehéz helyzetbe kerülve nem fizeti meg a kötvényadósságát, a befektetők kártérítésére akkor sem
vehetők igénybe teljes egészében a rendelkezésére álló bevételek vagy vagyontárgyak. A
bevételekből ugyanis csak a kötelező feladataik finanszírozása után fennmaradó összegekre
számíthatnak a kötvényvásárlók, a vagyontárgyakból pedig csak a forgalomképesek idegeníthetők el.
3. A társaságok és más gazdálkodók értékpapír-kibocsátását szigorú feltételekhez köti az
értékpapírtörvény. Vannak olyan értékpapírok, amelyeket csak meghatározott társasági formával
rendelkező szereplők bocsáthatnak ki. (Ilyen például a részvény, amelyet csak részvénytársaságok
bocsáthatnak ki, és a szövetkezeti üzletrész, amelyet csak szövetkezetek, de a kötvény
kibocsátójának is jogi személynek kell lennie.) Vannak olyan értékpapírok, amelyeket csak meg -
határozott tevékenységet folytató gazdálkodók bocsáthatnak ki. A letéti jegyek esetében sajátos
kibocsátói jogosítványaik vannak a bankoknak, Ezt az értékpapírt ugyanis csak ők bocsáthatják ki, és
a kibocsátásra alanyi joguk van. Amennyiben megszerezték a banki működéshez szükséges
engedélyeket, akkor a kibocsátást megelőzően semmiféle engedélyeztetési eljárásnak nem kell
alávetniük magukat. Szinte szó szerint azonos módon érvelhetnénk a csak közraktárak által
kibocsátható közraktárjeggyel és a csak jelzálog-hitelintézet által kibocsátható jelzáloglevéllel
kapcsolatban is. Hasonló kibocsátási szabályok érvényesek a befektetési alapok által kibocsátható
befektetési jegyekre. A fent említett intézmények kivételezett helyzete azonban mindig csak a velük

6
 kapcsolatban külön megemlített papírra vonatkozik. Más - mondhatnánk standard -értékpapírok
kibocsátása során alapvetően rájuk is a társaságokra vonatkozó szabályok és követelmények
érvényesek.
4. Vannak közgazdaságilag értékpapírnak minősülő, de az értékpapírtörvény hatálya alatt nem álló
eszközök, amelyeket bárki kibocsáthat. Ilyen például a váltó. amelynek szabályozása semmiféle
követelményt nem támaszt a kibocsátóval szemben, tehát elvileg akármilyen jogi személyiséggel
rendelkező vagy anélküli gazdasági aktor kötelezettséget vállalhat ebben a formában (Ne tévesszen
meg senkit, ha arról olvas, hogy bizonyos szervek, pl. hazánkban a költségvetési szervek, nem
bocsáthatnak ki váltót. Ezt a korlátozást ugyanis nem a váltójog, hanem valamely más jogszabály - a
költségvetési szervek esetében például az államháztartási törvény - írja elő.)

VÁLTÓ

A váltó rendeletre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetés testesül meg. A váltóval
kapcsolatos szabályokat azért érdemes részletesebben áttekintenünk, mert ennek az értékpapírnak a
mozgását írja le a legkidolgozottabb szabályrendszer, és ez a szabályrendszer a többi értékpapír forgatásának
az alapjául is szolgál. A váltó alapjogviszonya általában kölcsönviszony: az egyik fél hitelez a másiknak, és
a hitel kiegyenlítése a kötelezettségről kiállított váltó átadásával történik. A váltó névértéke lejáratkor
esedékes. Birtokosa vagy ekkor juthat hozzá a követeléséhez, vagy esedékességkor leszámítoltatja a váltót
egy banknál, illetve a központi banknál (viszont-leszámítolás), vagy azt fizetési eszközként használja fel
(forgatja).
A fizetésre kötelezett szerint van idegen váltó és saját váltó. A saját váltó kiállítója kötelező fizetési ígéretet
tesz, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt időpontban és helyen ki fogja fizetni (fizetési
ígérvény). Az idegen váltó kibocsátója egy másik természetes személyt vagy jogi személyt (címzett) szólít
fel, hogy a váltóban megjelölt összeget a váltón megjelölt kedvezményezett részére fizesse ki. A címzett
attól válik kötelezetté, hogy a váltót elfogadja (váltóra vezetett feljegyzés vagy az előlapra vezetett
névaláírás). Az elfogadástól kezdve a címzett elfogadóvá, azaz váltókötelezetté válik. Váltónyilatkozatot
csak váltóképes személy tehet, ami gyakorlatilag egybeesik a polgári jogi cselekvőképességgel.
A rendelvényes a váltó első jogosultja (első forgatója), akinek, vagy aki rendelkezésére kell a fizetést
eszközölni. Saját rendeletre szóló idegen váltó esetében a kibocsátó és a rendelvényes azonos személy.
A váltónak olyan szereplői is lehetnek, akik a váltókötelezett érdekében vállalnak kötelezettséget. Ezek a
kezesek, akik a váltóra vagy annak toldatára írt nyilatkozattal valamelyik váltókötelezett érdekében fizetést
vállalnak. Ez minden esetben készfizető kezesség. A megtett nyilatkozatból annak is ki kell tűnnie, hogy a
kötelezettségvállalás kinek az érdekében történik. Ennek az elmaradása a kezességvállalást nem teszi
érvénytelenné, miután vélelem szól amellett, hogy a kezességvállalás idegen váltó esetében a kibocsátó, saját
váltó esetében pedig a kiállító érdekében történt.
A váltó kapcsán többféle adósról beszélhetünk. A váltó fő- (v. egyenes) adósai a következők: az idegen
váltó elfogadója, a saját váltó kiállítója és ezek kezesei. A megtérítési (visszkereseti adósok) pedig az
idegen váltó kibocsátója, a forgatók, ezek kezesei. Ezek a személyek saját fizetést nem ígérnek, csak azt
garantálják, hogy ha a főadós a váltót elfogadja, de nem fizet, helyette ők fognak fizetni. A főadósok elleni
keresetet váltókeresetnek, a megtérítési adósok elleni keresetet visszkeresetnek nevezik
A váltó egyik lényeges tulajdonsága, hogy továbbadható, átmházható. A váltó átruházása a forgatás, ami
nem más, mint az okiratra írásban rávezetett átruházó nyilatkozat; Ezt a nyilatkozatot hívjuk
forgatmánynak. A forgatmány a váltóból eredő valamennyi jog átruházását jelenti. Kitöltött (teljes)
forgatmányról akkor beszélünk, amikor az okiraton az átruházó a kedvezményezett (forgatmányos)
személyét is megjelöli. A nyilatkozat a váltó bármely részén szerepelhet. Az üres forgatmány csak az
átruházót (forgatót) tünteti fel (sokszor csak névaláírás formájában). Az átruházás csak akkor érvényes, ha a
forgatás a váltó hátlapján vagy a toldaton kerül feljegyzésre.

7
A váltóforgalom kapcsán gyakran használt kifejezések közül említésre méltók még a következő fogalmak:
 telepített váltóról akkor beszélünk róla, amikor a teljesítés helye nem a címzett lakóhelye, hanem az a
telep, hely, helység, amelyet a váltó feltüntet. Telepes az a személy, akinél személy szerint a váltót ki
kell fizetni;
 rektaváltó olyan váltó, amelynek átruházását az ún. rendeleti záradékban megtiltották;
 óvás (óvatolás) a megtérítési igény érvényesíthetőségének előfeltételeként (közjegyzői okiratban
felvett) igazolás arról, hogy a váltóbirtokos eredménytelenül mutatta be a váltóadósnál (idegen
váltónál értelemszerűen a címzettnél) a váltót az esedékességkor fizetés végett.

A váltó szigorú, a váltójogi szabályoknak megfelelő formában kiállított okirat. A formai és tartalmi
előírásokat a váltókellékek tartalmazzák, amelyek közül bármelyik is hiányzik, a jogszabály az okiratot
már nem tekinti váltónak. így:
1. Csak az olyan okirat minősül váltónak, amely szövegében - a kiállítás nyelvén - saját magát váltónak
nevezi.
2. A feltétlen fizetési utasításnak meghatározott összegre kell szólnia, a pénznemet és mennyiséget
kétséget kizáró módon kell tartalmaznia. A váltó idegen pénz nemre is szólhat. A fizetésre szóló
meghagyás feltételt nem tartalmazhat, ha mégis van ilyen, úgy a váltó kellékhiányos, és emiatt nem
nevezhető váltónak.
Ha a fizetendő összeg számmal és betűvel is fel van tüntetve, a betűvel kiírt összeg az irányadó, ha
több összeg szerepel és azok eltérnek egymástól, a legkisebb összeg az irányadó.
3. A fizetésre kötelezett (címzett) nevének megjelölése elengedhetetlen kellék. A címzett azonosításra
alkalmas adatait úgy kell az okiratnak tartalmaznia, hogy a címzett személye külön „tudakozódvány"
nélkül magából az okiratból kitűnjön. A váltó jellegzetességéből következik, hogy az akkor is
érvényes, ha a címzett fiktív, nem létező személy (pinceváltó).
4. Fontos váltókellék az esedékesség megjelölése. Az esedékesség a váltóban több féle módon
rögzíthető, így beszélhetünk: megtekintésre (bemutatásra); megtekintés után bizonyos időre; a kelet
után meghatározott időre és határozott napra szóló váltóról. Ha a határozott napra szóló váltó a
lejárati időt nem egyértelműen tartalmazza, vagy több esedékességi időpontra szól, a váltó semmis.
A váltójog nem engedi meg a határozott napon lejáró vagy a kelet után bizonyos időre
esedékes váltóban a kamat kikötését. Ha a váltó látra, vagy lát után jár le, a váltó kamatkikötést is
tartalmazhat, ebben az esetben a váltónak kétséget kizáró módon kell a kamatlábat feltüntetnie.
5. A váltónak mindig tartalmaznia kell a fizetési hely megjelölését. Ezt akkor kell külön feltüntetni, ha
a címzett neve mellett nincs lakóhely megjelölve; ha akár a címzett lakóhelyén, akár másutt
harmadik személynél fizetendő; ha a váltó fizetési helye ugyan a címzett lakóhelye, de a helységen
belül más címet jelölnek meg.
6. A váltónak tartalmaznia kell a rendelvényes nevét. Ő az, akinek részére vagy rendelkezésére kell a
fizetést teljesíteni. Ő a váltó első jogosultja, tehát nyilván ő az első átruházó is.
7. Fontos kellék a kelet, azaz a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése. Az egyértelműség
végett ebben a hónapot lehetőleg betűvel kell megjelölni. Ha a kiállító neve mellett van
helymegjelölés, akkor az a keletből hiányozhat.
8. A váltó talán legfontosabb alaki kelléke a kibocsátó aláírása. Ez törvényi minimum, az okiratot a
kibocsátó aláírása emeli okirati, illetőleg más kellékek megléte esetén váltóokirati rangra. Mivel a
váltójog a kellékeket csak a váltó érvényesítésekor követeli meg, azok esetleges hiányát bármelyik
váltóbirtokos pótolhatja. Ez az aláírás esetében azonban kizárt!
A saját és az idegen váltó alaki kellékei csaknem azonosak. Annyiban különböznek egymástól, hogy a
saját váltó nem fizetésre szóló határozott meghagyást tartalmaz, mint az idegen váltó, hanem egy
meghatározott pénzösszeg megfizetésére szóló kötelezettségvállalást, amelynek teljesítését személyében
a váltó kiállítója vállalja.

8
Az idegen váltó tartalmi követelményei
A kibocsátó egy másik személyt felszólít, hogy a
váltóban feltüntetett kedvezményezett részére
feltételekhez nem kötött módon a váltóban szereplő
összeget fizesse ki.
1. a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az
okirat kiállításának nyelvén;
2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen
meghagyás;
3. a fizetésre kötelezett neve (címzett);
4. az esedékesség megjelölése;
5. a fizetési hely megjelölése;
6. annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére
kell a fizetést teljesíteni;
7. a váltó kiállítási napjának és helyének
megjelölése;
8. a kibocsátó aláírása.
Saját váltó
A kibocsátó kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a
váltóban meghatározott összeget maga fizeti ki.
1. a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az
okirat kiállításának nyelvén;
2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen
kötelezettség vállalás;
3. az esedékesség megjelölése;
4. a fizetési hely megjelölése;
5. annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére
kell a fizetést teljesíteni;
6. a váltó kiállítási napjának és helyének
megjelölése;
7. a kibocsátó aláírása.

A váltó funkciói
Hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg.
 Biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását
biztosítja.
 Befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól.
 Fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit
kiegyenlítheti.

Váltó leszámítolása
A váltó értéke:
 névérték: amit a váltó lejáratakor kell a címzettnek megfizetnie
 leszámítolási érték: a kibocsátás és a lejárat közötti időpontban kapható érték (esedékességkor
megegyezik a névértékkel).
Leszámítolás: a váltóbirtokos az esedékesség előtt eladja a váltóját egy banknak. Ilyenkor nem a névértéket,
hanem annak meghatározott kamatokkal csökkentett értékét (diszkont) kapja meg, vagyis a bank leszámolja
a névértékből az esedékességig jelentkező kamatot. A bankok a leszámítolt váltókat
viszontleszámítoltathatják a jegybanknál, vagy esedékességkor megkapják, vagy behajtják a címzettől az
adósságot.

KÖTVÉNY

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre
meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat,
továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a
megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. Vannak olyan kötvénynek nevezett szerződések,
értékpapírok, amelyek tartalmilag nem tekinthetők annak, ilyen a pl. a biztosítási kötvény.

Típusai
Anonimitás szerint
Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki.

Megjelenési formája szerint

A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt).

9
Kamatozás szerint
Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zéró-kupon kötvény.
 Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott időpontokban kifizeti a
kötvény névértékének százalékában kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd
lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
 Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény
névértékére vetített, százalékban kifejezett, de időben változó (általában valamely banki vagy
bankközi kamatláb változásához kötött, pl. jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR) kamatot, és a
futamidő végén a névértéket.
 Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti
áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. A befektető hozama
(kamata) a beszerzéskori ár és a névérték különbözete lesz.

Kibocsátója szerint
Állami kibocsátású: kincstárjegy, államkötvény
Közintézményi kibocsátású (pl. önkormányzat)
Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által
kibocsátott jelzáloglevél
Vállalati kibocsátású

Egyéb csoportosítások
Biztonságosság szerint
 biztosítékkal fedezett kötvény (a kibocsátó csődje esetén előre meghatározott biztosíték áll a kötvény
mögött)
 nem fedezett kötvény (nincs előre meghatározott biztosíték, az egyéb hitelezőkkel azonos besorolás
alá esik csőd esetén)
 alárendelt kötvény (a kibocsátó csődje esetén az egyéb hitelezők után kerül csak kielégítésre a
követelés)
Specialitások szerint
 egyszerű kötvény (amiről az eddigiekben beszéltünk)
 visszahívható kötvény (lehetőséget ad a kibocsátó számára, hogy a kötvényt valamilyen előre
meghatározott árfolyamon bármikor visszavásárolja)
 átváltható kötvény (lehetőséget ad a birtokosa részére a kötvények meghatározott időpontban
meghatározott számú részvényre történő kicserélésére)

Likviditás: A tőzsdére bevezetett kötvények likvid értékpapírnak minősülnek, könnyen értékesíthetőek.

10
A kötvény árfolyama
A kötvény mindenkori árfolyama nem más, mint a hátralévő bevételek jelenértéke.
Árfolyamát 3 tényező befolyásolja:
 Piaci kamatláb változása: az árfolyam ellentétes irányba változik,
 időtényező: két kamatfizetés közt nő az árfolyam, kamat fizetéskor visszaesik, lejárathoz közeledve
az árfolyam közelít a névértékhez,
 kockázat változása: nagyobb hozamért, nagyobb kockázatot kell vállalni. Kötvény árfolyamát nem
változtatja meg, ha a kockázat csökken, ha a kockázat nő akkor csökken az árfolyam, mert
valószínűségi szorzóval kell számolni a várható bevételt.

Kötvény hozama
A kötvények hozamát a kamat és/vagy az árfolyamnyereség adja:
 névleges kamatláb: az egy évi kamat mértékét mutatja a kötvény névértékéhez képest,
 szelvényhozam: az egy évi kamat mértékét mutatja a kötvény tényleges vételárához viszonyítva,
 egyszerű hozam: árfolyamnyereség egy évre jutó értéke (Névérték-Vásárlási érték)/évek száma +
éves kamat. Nem veszi figyelembe az időtényezőt!
 lejáratig számított vagy tényleges hozam: belső megtérülési ráta fejezi ki, (árfolyam + kamat,).
Figyeli az időtényezőt!
 ex post hozam: kamat + árfolyamnyereség + pénz időértéke: kapott kamatokat mintha újra
befektetném, és megnézem, hogy a futamidő végén mennyi lesz a pénzem.

Futamidő
 rövid lejárat: 1 év
 közepes lejárat: 2-5 év
 hosszú lejárat: 5-10 év

Adózás: Árfolyam-nyereségadó terheli, melynek mértéke 20%.

Előnye
 Az államkötvény befektetések biztonságosak, viszonylag alacsony kockázatot képviselnek,
 A nagy cégek és az állam kötvényeinek vásárlása általában fix jövedelmet ígér,
 Többnyire azonnal készpénzre válthatóak,
 A futamidő végéig megtartott állampapírok kiszámítható jövedelmet hoznak.

Hátránya: Rövid távon ingadozó hozam

RÉSZVÉNY

A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A
részvény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - szabadon átruházható.
A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett
pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat
megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a
vállalkozásból…
A részvénytársaság fogalma
A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló
gazdasági társaság. A részvénytársaság a kibocsátott részvények és a részvényesek, mint befektetők
információs jogai szempontjából kétféleképpen működhet: zártkörűen vagy nyilvánosan. Az a
részvénytársaság működik zártkörűen, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.
A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek
forgalomba hozatalra.

11
Típus
Két alapvető részvénytípust különböztetünk meg:
Bemutatóra szóló részvény
Névre szóló részvény
A bemutatóra szóló részvény a tulajdonos megjelölése nélkül átruházható, míg a névre szóló csak a
tulajdonos megjelölésével.

Fajtái
 Törzsrészvény
 Elsőbbségi részvény
 Dolgozói részvény
 Kamatozó részvény
 visszaváltható

A törzsrészvény azonos jogokat testesít meg, míg az utóbbi három részvényfajta a törzsrészvénytől eltérő
jogokat biztosít a részvénytulajdonosok számára.
A törzsrészvény az, amelyhez nem kapcsolódik semmilyen, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
meghatározott különleges tagsági jogosultság, ez tehát a részvények alapfajtája.

Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Ezek
a következők lehetnek:
 Osztalékelsőbbség
 A részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő
részesedés elsőbbsége (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
 A szavazati joggal összefüggő elsőbbség,
 A zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jog biztosítása.

A dolgozói részvény a részvénytársaság munkavállalói részére ingyenesen vagy az alapító okiratban

meghatározott kedvezményes áron bocsátható ki.

A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből - az alapszabályban

előre meghatározott és a részvényen feltüntetett mértékű - kamat illeti meg.

Visszaváltható részvény
A közgyűlés az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben olyan részvény kibocsátásáról is
határozhat, amely alapján a kibocsátandó részvényre a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest
eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. Kibocsátható olyan visszaváltható
részvény is, amely mind a vételi, mind az eladási jogot megtestesíti.

Megjelenési forma
 Papír alapú (kinyomtatott)
 Dematerizált

Likviditás: A tőzsdére bevezetett részvények könnyen cserélnek gazdát, likvid értékpapírnak tekinthetők.

A dematerializált részvény átruházása

A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés,
illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell
tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják

Hozam : A részvény befektetéseken elért hozam alapvetően két tényezőből tevődik össze:
 Árfolyam nyereség
 Osztalék

Futamidő: Nincs lejárata

Formai kellékek
A részvénynek, mint okiratnak tartalmaznia kell:

12
a) a részvény megnevezést; b) a kibocsátásról szóló döntést; c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét; d)
a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét és; e) a kibocsátó cégszerű aláírását.
Adózás: Árfolyam-nyereségadó terheli, melynek mértéke 20%.
Előnye
 A részvénybefektetések hozama hosszabb távon általában jelentősen meghaladja a kockázatmentes
befektetésekkel elérhető hozam nagyságát.
 Minimális kezdőtőkével be lehet lépni a részvénypiacra.

Hátránya: Nagyon kockázatos befektetés

JELZÁLOGLEVÉL

A Jelzáloglevél fogalma
A jelzáloghitelekben megtestesülő követelésekre jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló,
átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Leginkább az államkötvényekhez hasonlítható, de
különbözik mind az állampapíroktól, mind a közönséges vállalati vagy banki kötvényektől. A jelzáloglevél
mögött ugyanis különleges fedezet áll. A törvényi előírásoknak megfelelően a jelzáloglevelek fedezete
egyrészt a kibocsátótól független vagyonellenőr által folyamatosan ellenőrzött, jó minősítésű, többszörös
ingatlanfedezettel rendelkező jelzáloghitelekből, másrészt állampapírokból áll. A vagyonellenőr pecsétje
nélkül nem lehet jelzáloglevelet kibocsátani.
Kibocsátó: Jelzálog-hitelintézet
Névérték: 10.000,-Ft, azaz Tízezer forint
Megjelenési forma: dematerizált értékpapír
Likviditás
A jelzáloglevél likvid értékpapír, másodpiaci kereskedelme teljesen átlátható és követhető. A jelzáloglevelek
szabadon adhatók-vehetők a Budapesti Értéktőzsdén, ahol az árjegyzők garantálják e papírok másodlagos
piacának folyamatos működését.
Kamat
A jelzáloglevél kamatozása fix, vagy változó. A kamatot a Jelzálogbank évente egyszer vagy kétszer fizeti,
míg a tőketörlesztés a futamidő végén egy összegben történik. A jelzáloglevelek aktuálisan kibocsátásra
kerülő sorozatának kamatát mindig a jegyzési időszakot megelőzően határozza meg a kibocsátó, melyet
nyilvános helyen tesz közzé.
Futamidő
 rövid lejárat: 1 év
 közepes lejárat: 2-5 év
 hosszú lejárat: 5-10 év
Előnye
 Rugalmas, likvid értékpapír.
 Az állampapírokhoz közel azonos kockázati szintet képvisel.
 Az állampapírokhoz képest valamivel nagyobb kamatot biztosít.

Hátránya: A változó kamatozású jelzáloglevél nem biztosít előre kiszámítható jövedelmet.

KÁRPÓTLÁSI JEGY

A kárpótlás célja
Az Országgyűlés a tulajdonviszonyok rendezése, a forgalmi viszonyok és a piacgazdaság jegyében
szükséges vállalkozások biztonságának megteremtése érdekében - a jogállamiság elvétől vezérelve, a
társadalom igazságérzetét és a teherbíró képességét egyaránt figyelembe véve - az állam által az
állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvosolására megteremtette a kárpótlás
jogintézményét.

A kárpótlási jegy fogalma

A kárpótlási jegy átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést
névértékében megtestesítő értékpapír.
13
Kibocsátó : A kárpótlási jegyek kibocsátója a Magyar Állam. Az egyes sorozatainak kibocsátásáról az
Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal gondoskodik.
Típusa: bemutatóra szóló
Likviditás: Likvid értékpapír, a BÉT-en lehet vele kereskedni.
Kamatozás
A kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozik, a kamat mértéke a
jegybanki kamat 75%-a.
A kárpótlási jegy speciális tulajdonsága, hogy a kibocsátáskori névértéke is változik, mégpedig az Országos
Kárrendezési Hivatal által havonta közzétett és a közzétételt követő naptári hónap első napjától jóváírható
kamattal növekszik.
Felhasználás
Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa a törvényben foglalt feltételekkel:
a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek
megvásárlására, továbbá
b) termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja.
A kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg a törvény
kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése
során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.
A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében - külön törvény
rendelkezései szerint - életjáradék folyósítható.
A kárpótlásra jogosult által a kárpótlási jegy formájában megszerzett vagyoni érték - mint kártalanítás -
mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól, de befektetési kedvezmények nem vehetők igénybe.
Adózás: Árfolyam-nyereségadó terheli, melynek mértéke 20%.
Előnye: Kedvező beváltási arány a privatizáció során.
Hátránya: A kárpótlási jegyek ellenében felkínált állami vagyon beszűkülésével jelentősen csökkent e
különleges értékpapírok népszerűsége.

KINCSTÁRJEGY

A kincstárjegy fogalma
A kincstárjegy a magyar jogszabályokban külön nevesített olyan értékpapír, amely jogi és befektetési
szempontból is a kötvénnyel azonos megítélés alá tartozik. A kincstárjegy névre szóló, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír.
Kibocsátó
Kincstárjegy kibocsátására az állam jogosult. A lebonyolítást az Államadósság Kezelő Központ végzi.
Kincstárjegy fajtái
Kamatozó kincstárjegy,
Diszkont kincstárjegy,
Megjelenési forma: Dematerizált
Likviditás
A befektetők aukció keretében is megvásárolhatják a kincstárjegyeket és a kibocsátást követően a tőzsdére
bevezetett értékpapírok szabadon adhatók és vehetők.
Futamidő: A kincstárjegy futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet.
Adózás: Árfolyam-nyereségadó terheli, melynek mértéke 20%.
Előnye
A kincstárjegyek kockázatmentes befektetési kategóriának minősülnek,
Likviditásuk biztosított.
Hátránya: Rövid távú befektetésre alkalmas.

14
KÖZRAKTÁRI JEGY

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely
a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét
bizonyítja. (1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról.)

A közraktározás
A közraktár olyan részvénytársaság, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre
letétbe helyezhetnek. Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján meghatározott módon
történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.

Közraktári szerződés
Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári
jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba
foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti
letétnek minősül.
A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a
közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet. A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári
jegy nem értékpapír.
Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem
lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa
és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be
kell vonni és érvényteleníteni kell.
A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és
minőségi változásoktól. A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges
kezelést igényel. A letevő – ha az áru jellegéből vagy a felek megállapodásából más nem következik –
csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék, illetve más áruban kárt ne okozzon, a
személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő
azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlő
módon tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik, köteles erről az illetékes hatóságot
értesíteni.

A közraktári jegy
A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és
a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két
részből, árujegyből és zálogjegyből áll.
Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának
igénylésére.

A közraktári jegy átruházása

A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. Forgatás a közraktári jegy vagy
egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával.
Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét
megszerző személy. Forgatmány az átruházó nyilatkozat.
A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy
önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot
biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.
Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a
közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.

15
BEFEKTETÉSI JEGY

A Befektetési Alap fogalma

A befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel
rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok
érdekében kezel.

A befektetési jegy fogalma

A befektetési alap nevében (javára és terhére) - a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel -
sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.

Kibocsátó : Az Alap nevében eljáró Alapkezelő.

Típus
 nyilvános
 zártkörű
Fajta
 nyílt végű
 zárt végű
Befektetési cél alapján
 értékpapíralap
 ingatlanalap
Megjelenési forma : dematerizált értékpapír
Likviditás
Nyílt végű alapok befektetési jegyei likvidek, a zárt végűeké csak a másodlagos piacon értékesíthetők.
Futamidő
 nyílt végű: nincs lejárata
 zárt végű: általában 3-10 év
Adózás : Árfolyam-nyereségadó terheli, melynek mértéke 20%.
Előnye
 A befektetéseket szakemberek kezelik.
 Már kis pénz befektetésével elérhető olyan piaci szegmens, ami közvetlenül csak nagyobb összeggel
lehetséges.
 Az Alapok biztonságos működését független letétkezelő, könyvvizsgáló ( ingatlanalap esetén
független ingatlanértékelő ) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének rendszeres ellenőrzése
biztosítja.
 Az összegyűjtött vagyon mérete olyan vagyonmegosztást (diverzifikációt ) tesz lehetővé, amely
csökkenti a befektetés kockázatát.
 Kedvező hozam lehetőség, hozamelvárás alapján kiválasztható alap-típusok
Hátránya
 A befektetések értéke a kockázatosabb részvényalapoknál akár csökkenhet is.

CSEKK

A csekk köznapi nyelven:

 Bankban beváltható, készpénzt helyettesítő fizetési eszköz
 Postai készpénz befizetésre szolgáló nyomtatvány (A "sárga csekk" hivatalos neve: készpénzátutalási
megbízás)
 Egyéb, ilyen néven kiadott, speciális felhasználású utalvány vagy "bón", amely bizonyos esetekben
fizető eszközként is használható (pl. üdülési csekk, étkezési csekk)

Jogilag:
Jogszabályban meghatározott tartalommal rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely
elsősorban vállalkozások egymás közötti elszámolásainak, fizetéseinek elősegítésére szolgál.

16
A csekk tartalmi követelményei:
1. a csekk elnevezés az okirat szövegében éspedig az okirat kiállításának nyelvén;
2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás;
3. a fizetésre kötelezett neve (címzett);
4. a fizetési hely megjelölése;
5. a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölése;
6. a kibocsátó aláírása.

A csekk szólhat:
 megnevezett személyre, vagy
 bemutatóra.
A megnevezett személyre szóló csekket, ha rajta vagy a bemutatónak vagy ezzel azonos értelmű kifejezés
szerepel, bemutatóra szóló csekknek kell tekinteni.
Az olyan csekk, amelyen a kedvezményezett nincs megjelölve, bemutatóra szóló csekknek tekintendő.
A csekk megtekintéskor fizetendő. Ha a csekket a rajta feltüntetett kiállítási nap előtt mutatják be fizetés
végett, azt a bemutatás napján kell kifizetni. A csekket fizetés végett nyolc napon belül kell bemutatni, ha az
ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották. Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol
kibocsátották, azt húsz, illetve hetven napon belül kell bemutatni, aszerint, hogy a kibocsátás és a fizetés
helye ugyanazon a földrészen, vagy különböző földrészeken van-e.
A kibocsátó vagy a csekkbirtokos a csekket áthúzással megjelölheti. A megjelölés a csekk előlapjára
helyezett két párhuzamos vonással történik. A megjelölés lehet általános vagy különleges hatályú.
A megjelölés általános hatályú, ha csak két vonásból áll, vagy ha a vonások között a bank vagy azonos
értelmű kifejezés szerepel.
A megjelölés hatálya különleges, ha a vonások közé meghatározott bank nevét írják.
Az általános hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak banknak, vagy saját ügyfelének fizetheti ki.
A különleges hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak a meghatározott banknak, vagy ha az
utóbbi maga a címzett, valamely ügyfelének fizetheti ki. A meghatározott bank azonban a csekk
beszedésével másik bankot is megbízhat.
Bank áthúzással megjelölt csekket csak valamelyik ügyfelétől, vagy másik banktól szerezhet. Ilyen csekket
bank csak a nevezettek számlájára szedhet be.
A kibocsátó vagy a csekkbirtokos megtilthatja a csekknek készpénzben történő kifizetését úgy, hogy a csekk
előlapjára átlós irányban ráírja ezeket a szavakat: elszámolásra vagy azonos értelmű kifejezést.
Ilyen esetben a címzett a csekket csak könyvelés útján számolhatja el (jóváírás, átutalás, kiegyenlítés). A
könyvelés útján történt elszámolás fizetésnek számít.

LETÉTI JEGY

A letéti jegy egy hitelintézet, vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, kötvényszerű, hitelviszonyt
megtestesítő, névre szóló értékpapír. A magyar jogba a 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet vezette be.

Lényege
A letéti jegy kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett –
pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a
hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti jegy futamideje a kibocsátástól számított három
évig terjedhet.

A letéti jegy kötelező kellékei

A letéti jegynek tartalmaznia kell:
 a) a kibocsátó megnevezését,
 b) a letéti jegy névértékét, értékpapírkódját és sorszámát,
 c) a kamat- és beváltási (törlesztési) feltételeket,
 d) a letéti jegy kiállításának helyét és napját,
 e) a kibocsátó aláírását.
Az olyan okirat vagy adat, amelyből a megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül letéti jegynek.

17
A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (KÖTVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEK) ÉRTÉKELÉSE.

A hosszú lejáratú értékpapírok alapvető formái: kötvények, elsőbbségi részvények, közönséges vagy
törzsrészvények. Bármely eszköz értékelésének alapját a várható jövőbeli hozadékok (jövedelmek) képezik.

Egy kötvény vagy részvény értékét azok a várható pénzáramok határozzák meg, amelyeket a tartási
periódus alatt biztosít a papír tulajdonosának. A pénzáramok a tartási periódus alatt kamat vagy osztalék
formát ölthetnek, a tartási periódus végén pedig az értékpapír eladásából származó bevételt jelentik.

Jövedelmek tőkésítése: A hosszú lejáratú papírok értékelésére a jelenérték módszer a legáltalánosabban

elfogadott. Az értékpapírokból származó jövőbeni pénzáramokat (cash flow-kat) egy alkalommal
kamatlábbal, a befektetők által elvárt hozammal diszkontálják. Ez az értékelési módszer a jövedelmek
tőkésítése.

Cash flow: az értékpapírokból származó jövőbeni pénzáramok.

Ct
PV  
(1  r ) t

Klasszikus kötvény: hitelviszonyt megtestesítő fix kamatozású értékpapír. A kötvény kibocsátója (az adós)
szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy a kötvény tulajdonosának (a hitelezőnek):
- előre rögzített nagyságú, a névértékre vonatkoztatott nominális kamatlábnak megfelelő kamatot fizet
- a kötvény lejáratakor, vagy előre meghatározott időpontokban a kötvény névértékét visszafizeti

Névérték: az az összeg, amelyet a kibocsátó cég kölcsönvett, és lejáratkor köteles visszafizetni. A névértéket
általában kerek címletekben határozzák meg, és az árfolyamot gyakran a névérték %-ában fejezik ki.

Névleges kamatláb: kupon ráta, a kötvény névértékére vonatkozóan megállapított évi kamatláb.
Ha a kötvény névleges kamatlába és a kötvény lejáratáig számított hozama megegyezik, akkor a kötvény
névértéke (árfolyama) azonos a kötvény névértékével.

Fix kamatozás: a legtöbb hosszú lejáratú kötvény fix kamatozású, azaz a kamatfizetés mértékét a
kibocsátáskor rögzítik. A vállalatnak minden esedékességi időpontban, függetlenül a piaci kamatlábak
alakulásától, a kibocsátáskor rögzített kamatot kell fizetnie.

Változó kamatozás: a kamat mértékét valamilyen irányadó kamatlábhoz kötik. Ilyen irányadó kamatláb pl.
Amerikában: prime rate, Angliában: LIBOR, Németországban: FIBOR.
A változó kamatozású kötvényeknél a kamat mértékét irányadó kamatláb + kamatfelár formájában rögzítik.
A kamatfelárat, amelynek nagysága a kibocsátó jövőbeni fizetőképességét tükrözi, rendszerint
bázispontokban fejezik ki. 1 bázispont = 0,01%

Diszkonttal kibocsátott kötvény: az irányadó piaci kamatlábaknál alacsonyabb névleges kamatozással

bocsátották ki, s jóval a névérték alatt, jelentős diszkonttal hozták forgalomba.

Kamatszelvény nélküli kötvények (zéro coupon) a nagy diszkonttal kibocsátott kötvények egy része
egyáltalán nem fizet kamatot.

Diszkont: 1-2 %-al a névérték alatt értékesítik a kötvényt.

Prémium: 1-2 %-al a névérték fölött értékesítik a kötvényt.

Lejárat: a hosszú lejáratú kötvények tipikus futamideje 20-30 év. A kötvény lejárata az az időpont, amikor a
névérték teljes egészében visszafizetésre került. A rövidebb futamidejű kötvények névértékét rendszerint egy
összegben fizetik vissza a lejáratkor. A hosszú lejáratú, nyílt kibocsátású kötvények névértékét viszont
általában egy bizonyos türelmi idő után egyenlő részletekben, azonos időközönként törlesztik.

18
Visszahívási jog: számos kibocsátó fenntartja magának azt a jogot, hogy a kötvényt visszahívja, azaz egy
előre rögzített árfolyamon visszavásárolja és bevonja lejárat előtt. A visszahívási jog fexibilitást biztosít. A
visszavásárlási árfolyam nagyobb, mint a névérték.. A befektetők védelme érdekében a legtöbb kötvény egy
bizonyos ideig, általában 5 évig nem hívható vissza.

Örökjáradékos kötvény: lejárat nélküli kötvény. A kibocsátó kamatfizetési ígérete az idők végtelenjéig
szól, viszont nincs kötelezettsége a névérték visszafizetésére.
Piaci érték: a kötvény elméleti árfolyama. A piaci vagy folyó árfolyam az az ár, amelyen a kötvénnyel a
másodlagos piacon kereskednek.

Kötvények osztályba sorolása: a kötvénytulajdonosokat megillető jövőbeni pénzáramok nagyságát és

esedékességét szerződésben előre rögzítik. Egy kötvény jövőbeni kockázatosságát, azaz annak a
valószínűségét, hogy a kibocsátó lejáratkor nem tudja visszafizetni az adósságát, a cégek minősítése, ún.
rating-je jelzi. A ratinget neves nemzetközi adóminősítő cégek objektív mérőszámok és szubjektív tényezők
hosszas elemzésével állapítják meg. Két nagy csoportba sorolják a cégeket: befektetésre illetve spekulációra
ajánlottak. Általában: AAA, AA, A, BBB, BB, … spekulatív kötvények a BB alattiak.
Bóvli kötvények: spekulatív kategóriába tartozó, BB besorolás alatti kötvények.

KÖTVÉNYEK ÁRFOLYAMA

Fix kamatozású kötvények értékelése: a pénzáramok tőkésítésének módszerét alkalmazva, egy kötvény
értékét a lejáratig esedékes kamatok és a lejáratkor visszafizetésre kerülő névérték diszkontálásával
számítjuk ki.
1
1
(1  r ) n 1
P0  I   Pn 
r (1  r ) n

P0 = a kötvény jelenértéke
r = a befektető által megkövetelt hozam
I = a periódusonként esedékes kamat összege
Pn = a kötvény névértéke
n = a periódusok száma a lejáratig

A fix kamatozású kötvények árfolyam (piaci értéke) a piaci kamatláb (elvárt hozam) változásával
ellentétes irányba változik. A kamatlábak csökkenésekor a kötvények árfolyama emelkedik, a kamatlábak
emelkedése az árfolyamok csökkenését eredményezi.
Minél nagyobb a fix kamatozású kötvény futamideje, annál nagyobb a kamatváltozás okozta
árfolyamérzékenysége.

Pl: egy cég 1993-ban 20 %-os névleges kamatozású, 100.000,- Ft-os névértékű, 10 éves futamidejű kötvényt
bocsátott ki. A kamatok évente esedékesek, a névértéket lejáratkor egy összegben fizetik vissza. Egy befektető
1997 végén vásárol a kötvényből. A hasonló kockázatú és lejáratú kötvények piaci hozama ebben az időben
18 %. Mennyiért érdemes megvenni a kötvényt?

I = 20.000,- (100.000,- Ft évi 20%-os kamattal)

r= 18 % = 0,18 (aktuális piaci hozam)
n = 6 (1993-1998-ig 6 év, 1997 végén vette, 1998-ban kap érte pénzt először)
Pn = 100.000,- (kötvény névértéke, jelenértéke)
P0  20.000  3,498  100.000  0,37  69.960  37.000  106.960

Pl: ua, ha a befejtetők által elvárt hozam 22 %-os lenne?

r = 22 %
P0  20.000  3,167  100.000  0,303  93.640,

19
Ha a piaci kamatláb kisebb, mint a névleges kamatláb, a kötvényt névérték felett, azaz prémiummal lehet
megvásárolni. Azok a befektetők, akik névértéken vásárolnak meg egy kötvényt, és a lejáratig megtartják,
bárhogyan változik is a piaci kamatláb a kötvény futamideje alatt, az általuk elvárt hozamot fogják realizálni.
Ez azonban feltételezi, hogy a kötvényből származó valamennyi kamatot újra befektetik az elvárt hozammal
megegyező kamatlábon. Ha viszont lejárat előtt eladják a kötvényt, az aktuális piaci kamatláb nagyságától
függően árfolyam nyereséget vagy árfolyam veszteséget egyaránt elkönyvelhetnek a befektetők.
A kötvényárfolyam a kamatlábváltozással ellentétesen változik.
Amennyiben a piaci kamatláb nagyobb a névleges kamatlábnál, a kötvény árfolyama, névértéke csökken. A
kamatláb csökkenése a kötvény értékét, piaci árát növeli.

A KÖTVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMÁNAK ÉS HOZAMÁNAK SZÁMÍTÁSA.

Nettó árfolyam: hallgatólagosan azt feltételezzük, hogy a jelen időpont a kamatfizetést követő nap.

Felhalmozódott kamat: a kötvény vételi árfolyamában az utolsó kamatfizetéstől a vásárlás napjáig

felhalmozódott kamat.

Bruttó árfolyam: a nettó árfolyamból és a felhalmozódott kamatból tevődik össze.

Névleges hozam (kupon ráta): fix kamatozású kötvények esetében ezt rányomják a kötvényre. A névleges
hozam csak akkor egyezik meg a tényleges hozammal, ha a kötvényt névértéken vásárolták, és a lejáratig
megtartják.

Egyszerű hozam (folyó hozam): az évi kamatjövedelmet az árfolyamhoz viszonyítják. Ha a kötvényt

névérték alatt vásárolták, az egyszerű hozam magasabb lesz, mint a névleges hozam. A prémiummal vásárolt
kötvények esetében fordítva: az egyszerű hozam alacsonyabb lesz, mint a névleges hozam.

Tényleges hozam, belső kamatláb, belső megtérülési ráta, lejáratig számított hozam, az a kamatláb,
amellyel a kötvényből származó jövedelmeket (kamat, törlesztés, névérték) diszkontálva, azok összege
éppen egyenlő a kötvény vételi árfolyamával. Figyelembe veszi a kötvényből származó valamennyi jövőbeni
jövedelmet és azok időbeli alakulását. Alkalmas a kötvények kockázatosságának összehasonlítására is.

Tartási időre számított tényleges hozam: tartalmában a lejáratig számított hozammal azonos mutató.
Olyankor használható, amikor a befektető előre tudja, hogy csak bizonyos ideig fogja megtartani a kötvényt.
A számításokban ilyenkor a névérték helyett a kötvény becsült eladási árfolyamát, a lejáratig hátralévő évek
helyett a tervezett tartási periódusok számát kell alkalmazni.

Kötvények tényleges hozama:

(becsülhető)

árfolyam nyereség vagy veszteség

Évi kamat 
lejáratig hátralévő évek száma
r
Vételi árfolyam  Névérték
2
I  ( Pn  P0 ) / n
SYTM (r ) 
( P0  Pn ) / 2

Kamatszelvény nélküli kötvények tényleges hozama:

a kamatszelvény nélküli kötvények futamideje alatt nincs kamatfizetés, így az ilyen kötvényekből csak
egyetlen pénzáram származik, a lejáratkor visszafizetésre kerülő névérték..
Pn P
P0  r  n n 1
(1  r ) n
P0

Pl: Mennyi a tényleges hozama egy olyan 100.000,- Ft-os névértékű, kamatszelvény nélküli kötvénynek,
amelyet a kibocsátáskor (1995.szept.15-én) 40.000,- Ft-ért vásároltak, ha a kötvény 2002-ben jár le?
20
 100.000
r 7  1  0,1398  14%
40.000

ÖRÖKJÁRADÉKOS KÖTVÉNYEK TÉNYLEGES HOZAMA:

I
r
P0

Pl: 10.000,- Ft-os névértékű örökjáradékos kötvényt 12 %-os névleges kamatlábbal bocsátottak ki. Ha a
kötvény jelenleg 7.400,- Ft-ért vásárolható meg, mekkora a tényleges hozama?
1200
r  0,162  16,2%
7400

Elaszticitás:
a kötvényárfolyamok kamatláb-érzékenységének mérésére általánosan használt mutató. A mutató
számlálójában az árfolyamváltozás %-a, a nevezőben a kamatláb változás %-a szerepel. Az árfolyam
kamatrugalmasságát az eredeti névértékhez és a névleges kamatozáshoz viszonyított elmozdulásként mérik.
Az elaszticitás mutató megmutatja, hogy a kamatláb minden 1 %-os változása hány %-os árfolyam
emelkedést vagy csökkenést idéz elő.

( P1  Pn ) / Pn
E
(r1  r0 ) / r0
E = árfolyam rugalmassági együttható
P1 = tárgy időszaki árfolyam
Pn = a kötvény névértéke
r1 = tárgy időszaki piaci kamatláb
r0 = névleges kamatláb

Duration:
a fix kamatozású pénzügyi eszközök átlagos hátralévő futamideje.
A mutató számlálójában a jövedelmek esedékességéig szükséges várakozási idők szerepelnek, az egyes
időszakokban várható jövedelmek jelenértékével súlyozva, a nevezőben a kötvény jelenértéke, vagyis
árfolyam szerepel.

n
Ct
 (1  r )
t 1
t
 (t )
D n
Ct
 (1  r )
t 1
t

D = hátralévő átlagos futamidő (lejárai idő)

C = a t-edik időszak jövedelme (kamat vagy kamat és törlesztő részlet összege)
r = a kötvény tényleges hozama
n = a kötvény hátralévő élettartama
t = a jövedelem esedékességének éve

21
ELSŐBBSÉGI RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, MEGHATÁROZÁSA

Elsőbbségi részvény: jogi és számviteli szempontból a saját tőke részét képezi, gyakorlati szempontból
közbülső helyet foglal el a hosszú lejáratú adósság és a törzsrészvények között. A fix hozamú értékpapírok
sorába sorolható, bár a részvényesek nem kamatot, hanem osztalékot kapnak. Az osztalékot rendszerint a
névérték %-ában állapítják meg, de megállapítható abszolút összegben is.
Az elsőbbségi részvények osztalékai szerződésben rögzítettek, a kielégítési rangsorban megelőzik a
törzsrészvényesek követeléseit, így a törzsrészvényeknél kisebb kockázatot jelentenek, és ezért az elvárt
hozamuk is alacsonyabb.
Az elsőbbségi részvények kibocsáthatóak névértékkel vagy névérték nélkül. A névérték és a kibocsátási
árfolyam között nincs szükségszerű kapcsolat, bár a kettő gyakran egybeesik.
A legtöbb elsőbbségi részvényt lejárat nélkül bocsátják ki, ilyen esetekben az osztalékfizetések végtelen
sorozata örökjáradékként kezelhető.

 Dp Dp
P0   vagy P0 
t 1 (1  r p ) t
rp
Dp = periódusonkénti osztalék
rp = a befektetők által megkövetelt hozamráta
P0 = a részvény piaci értéke (jelenbeni árfolyama)

Ha a részvényeket egy későbbi időpontban, előre meghatározott árfolyamon visszavásárolják:

n Dp Pn
P0   
t 1 (1  r p ) (1  r p ) n
t

n = a visszavásárlás éve

Pl: Max mennyiért lenne érdemes megvenni azt az elsőbbségi részvényt, amely részvényenként évi 80 Ft
osztalékot fizet, és a befektetők által elvárt hozam 10 %?
80
P0   800, Ft
0,1

Pl: mennyi lenne ugyanennek a részvénynek az árfolyama, ha a kibocsátó 5 év múlva, 500 Ft-ért
visszavásárolná?
P0  80  PVIFA10,5  500  PVIF10,5  80  3,791  500  0,621  303  311  614, Ft

A visszavásárlási opció csökkentőleg hat a részvények árára.

22
TÖRZSRÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

Törzsrészvények: tulajdonosi és részesedési jogokat megtestesítő, lejárat nélküli, változó hozamú

értékpapírok. Egy részvénytársaság valódi tulajdonosai a törzsrészvényesek, jövedelmük alapvetően a cég
eredményességétől függ.
A részvényesek jövedelmét a periodikusan fizetett osztalék és a részvények eladásakor realizálódó
árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség alkotják. A törzsrészvényesek jövedelme jelentős mértékben függ
a társaság jövedelmétől (adózott nyereségétől).
Egy periódusú osztalék értékelési modell: a befektető csak egy perióduson keresztül tartja meg a
részvényét.

Várható hozam (re) számítása:

DIV1  ( P1  P0 )
re 
P0

Részvények mai árfolyamának (P0) becslése:

DIV1  P1
P0 
1  re

Pl: Egy cég a következő évben a törzsrészvények után várhatóan 150,- Ft osztalékot fizet, és várhatóan a
részvény árfolyama egy év múlva 3.300,- Ft körül lesz. Maximum mennyit lenne érdemes adni ezért a
részvényért, ha a befektetők 15 %-os hozamot várnak el?
150  3300
P0   3000
1  0,15

Kétperiódusú osztalékértékelési modell: befektető 2 évig fogja megtartani a részvényt.

DIV1 DIV2 P2
P0   
(1  re ) (1  r )
1 2
(1  re ) 2

Pl: Egy cég a következő évben a törzsrészvények után várhatóan 150,- Ft osztalékot fizet,a második évben
165,- Ft-ot, és várhatóan a részvény árfolyama két év múlva 3.630,- Ft körül lesz. Maximum mennyit lenne
érdemes adni ezért a részvényért, ha a befektetők 15 %-os hozamot várnak el?
150 165 3630
P0   2
  3000
1,15 1,15 1,15 2

Több periódusú osztalék értékelési modell: a befektető n éven keresztül tartja meg a részvényét, a
részvényekből származó jövedelme: DIV 1, DIV2, …DIVn, osztalékfizetések sorozatából, és az n periódus
végén eladott részvényért kapott Pn összegű árfolyamból áll. Ezeknek a jövedelmeknek a diszkontált értéke
(jelenértéke) képezi a részvény mai árfolyamát (P 0):
DIV1 DIV2 DIVn Pn
P0    .....  
(1  re ) (1  re )
1 2
(1  re ) n
(1  re ) n
DIV1 Pn
P0   
(1  re ) t
(1  re ) n

Minél hosszabb időtávval számolunk, a mai árfolyamon belül annál nagyobb hányadot képvisel az
osztalékok kumulált jelenértéke, és egyre kisebb a jövőbeni eladási árfolyam jelenértékének a súlya.
Feltételezve, hogy a részvénytársaságot nem számolják fel, a részvény élettartama végtelennek tekinthető,
így az utolsó periódus árfolyamának jelenértéke közelít a 0-hoz. Így figyelmen kívül hagyható, és a mai
árfolyam kifejezhető, mint az osztalék végtelen folyamának jelenértéke. Ez az általános osztalékértékelési
modell, mely szerint bármely részvény jelenlegi árfolyama megegyezik a jövőben várható összes osztalék
jelenértékével.

23
 DIV1
P0  
(1  re ) t

Nincs növekedés az osztalékban:

az egy részvényre jutalék állandó marad (DIV 1 = DIV2 = … DIVn), akkor az előző képletben szereplő DIV1
egy konstans DIV értékkel helyettesíthető. Ilyen esetben egy örökjáradéknak fogható fel.
DIV
P0 
re

Állandó ütemű növekedés az osztalékban:

évente azonos g ütemben növekszik:
DIV1  DIV0  (1  g ) t
DIV0  (1  g ) t
P0  
(1  re ) t
DIV0 = jelen periódusban fizetett osztalék
DIV1 = 1 év múlva várható osztalék
g = osztalék növekedési ráta
re = elvárt hozam

Ha feltételezzük, hogy a befektetők által elvárt hozam (r e) nagyobb, mint az osztaléknövekedési ráta (g), ez a
növekvő örökjáradék jelenértékének képlete is:
DIV1
P0 
rg

MUTATÓK:

EPS: egy részvényre jutó nyereség = adózott nyereség / törzsrészvények száma

DIV
 b = osztalék fizetési hányad
EPS

DIV
1  1  b  újrabefektetési hányad
EPS

ROE = saját tőkére jutó nyereség = adózott nyereség / saját tőke

g = Osztalék növekedési üteme

 DIV 
g  1    ROE  (1  b)  ROE = egy részvényre jutó nyereség növekedési üteme
 EPS 

A saját tőke könyv szerinti értéke annak a mérőszáma, hogy a részvényesek a múltban mennyivel járultak
hozzá a vállalat forrásaihoz.

Saját tőke könyv szerinti értéke =

(kibocsátott részvények száma x kibocsátási árfolyam)
+ működés során visszaforgatott nyereség összege

24
Pl: saját tőke könyv szerinti értéke: 400 millió ft, részvény: 400 db, egy részvény tehát 1.000,- Ft / db.
Várható évi adózott nyereség: 100 millió Ft, amiből 60 % osztalék, 40 %-ot újra befektetnek, a részvények
jelenlegi árfolyama: 3.000,- Ft.

a) Osztalék évi növekedési üteme?

100.000.000
EPS1   250,
400.000
DIV1  250  0,6  150,
100.000.000
ROE   0,25  25%
400.000.000
g  0,4  0,25  0,10  10%

b) Részvény várható hozama?

150
re   0,10  0,15  15%
3000

c) 2 év múlva a részvények könyv szerinti értéke?

Mivel a cég az adózott nyereség (100 millió) 40 %-át visszaforgatja, a következő évbe a könyv szerinti érték
440 millió lesz, egy részvény értéke pedig 1.100,- Ft lesz (a növekedés itt is 10%).
Ha a saját tőkére jutó nyereség továbbra is 25%, és minden más körülmény azonos, akkor a következő évben
a cég nyeresége 110 millió lesz.
110 .000.000
EPS 2   275,
400.000
DIV2  275  0,6  165,

Részvényárfolyam és az egy részvényre jutó nyereség (EPS) kapcsolata

A növekvő osztalékot ígérő részvények árfolyamának magasabbnak kell lenni az olyan részvények
árfolyamánál, amelyeknél nem várható az osztalékok növekedése.
Növekedési lehetőségek jelenértéke: PVGO
EPS1
P0   PVGO
re
NPV1
PVGO 
rg
Meglevő eszközök A növekedési
Jelenlegi árfolyam = jövedelmének + lehetőségek
jelenértéke jelenértéke

EPS1
P0 = + PVGO
r

Részvények értékelése eltérő osztaléknövekedés esetén

Életciklusának egy viszonylag korai szakaszában lévő vállalatra általában jellemző, hogy egy bizonyos ideig
átlagon felül növekszik a forgalma, jövedelme és osztaléka, majd ezt követően rendszerint stabilizálódik, és
egy átlagosnak nevezhető növekedési ütemet vesz fel.
A részvények árfolyama a gyors növekedési periódus alatt kapott osztalékok jelenértékének és a gyors
növekedési periódusra becsült részvényárfolyam diszkontált jelenértékének összegével egyenlő.
Ha a részvények aktuális piaci árfolyama nagyobb az elméleti árfolyamnál, a részvény túlértékelt, ha az
aktuális árfolyam az elméleti árfolyam alatt van, a részvény alulértékelt.
Az aktuális és az elméleti árfolyam összehasonlítása segítheti a befektetőket a döntéseikben. Általánosan
elfogadott elv, hogy a túlértékelt részvényeket tanácsos eladni, az alulértékeltekből pedig vásárolni.
25
Részvényekkel kapcsolatos mutatók

P/E: árfolyam/nyereség arány: ezt a mutatót a napilapok tőzsdei hírei is tartalmazzák. A mutató valamely
részvény jelenlegi árfolyamának és a következő évi egy részvényre jutó nyereségének (EPS) aránya.
A mutató kifejezi, hogy a piac mennyi pénzt hajlandó fizetni egységnyi jövőbeni nyereségért.
Adott piac átlagos P/E értékéhez viszonyítva meg lehet ítélni, hogy egy részvény olcsó-e (azaz alacsony a
P/E értéke), vagy drága (magas a P/E értéke).
b
P/E 
rg
P/E mutató nagyságára ható tényezők:
- a becsült növekedési ütem (g)
- az osztalékfizetési hányad (b)
- a befektetők által elvárt hozam (r)
P/E mutató csak akkor ítélhet meg helyesen, ha ismerjük a nagyságát alakító legfontosabb tényezőket is.
Eszközök értéke  kötelezett ségek értéke
A részvények könyv szerinti értéke=
Részvények darabszáma

A részvény várható jövedelme = Osztalékjövedelem ± Jövedelem árfolyamváltozása

Osztalékráta: kifejezi, hogy a részvény hány %-a kerül felosztásra osztalék címén.
Újratőkésítési ráta: a részvényeseknek azt a döntését fejezi ki, hogy a részvényükre jutó adózott
nyereségüknek milyen hányadát hagyják vissza a vállaltnál.
A nagyobb osztalékráta kisebb, a kisebb osztalékráta nagyobb újratőkésítési rátát eredményez.
Olyan esetben, amikor az adózott nyereség teljes összegét osztalékra fordítják, az egy részvényre jutó
adózott nyereség és az egy részvényre jutó osztalék megegyezik: EPS = DIV.
Ha az adózott nyereség egy részét újratőkésítik, akkor az egy részvényre jutó osztalék összege kisebb lesz az
egy részvényre jutó nyereségnél: DIV > EPS.

Felosztható nyereségből osztalékra fordított összeg

DIV =
Részvények darabszáma
Árfolyamnyereség: P1 - P0
P1  P0
Árfolyamhozam =
P0

26
GYAKORLÓ FELADATOK

FIX KAMATOZÁSÚ KÖTVÉNYEK ÁRFOLYAMA ÉS HOZAMA

1. feladat
Egy kötvényt 10 000 Ft-os névértéken, 10%-os névleges kamatozással bocsátottak ki. A kamatokat évente
fizetik, a névértéket a lejáratkor egy összegben fizetik vissza. A kötvény lejáratáig még kereken 7 év van
hátra. A hasonló kockázatú befektetések piaci hozama jelenleg 7%.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama forintra kerekítve?
b) Egyszerűsített módszerrel számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát feltéve, hogy a befektető
11 232 forintért vásárolta a papírt!
c) Mennyi a kötvény egyszerű hozama?

2. feladat
Egy 10000 Ft-os névértékű kötvény évente 11% kamatot fizet. A kötvény névértékét 5 év múlva egy
összegben fizetik vissza. A hasonló kockázatú kötvények aktuális piaci hozama 8%.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama forintra kerekítve?
a) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát egyszerűsített módszerrel feltéve, hogy a papírt 10
850 Ft-os árfolyamon vásárolta a befektető!
b) Számítsa ki a kötvény egyszerű hozamát?

27
3. feladat
Egy 17 éves futamidejű kötvényt 2 évvel ezelőtt 10 000 Ft-os névértéken és 8,5%-os névleges kamatozással
bocsátottak ki. A kamatokat évente fizetik, a névértéket a lejáratkor egy összegben fizetik vissza. A kötvényt
ma 10720 Ft-os árfolyamon lehetett megvásárolni a másodlagos piacon. A kötvény lejáratáig még kereken
15 év van hátra. A hasonló kockázatú befektetések piaci hozama jelenleg 7%.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama forintra kerekítve?
b) Egyszerűsített módszerrel számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát feltéve, hogy a befektető
10 720 forintért vásárolta a papírt!
c) Mennyi a kötvény egyszerű hozama?
d) Tételezzük fel, hogy a legutóbbi kamatfizetés utáni 162. napon a kötvény bruttó árfolyama 11 100 Ft
volt. Mennyi lehetett a kötvény reális nettó árfolyama?
e) Mennyit ér a kötvény a lejárat előtt 5 évvel, ha akkor a hasonló kockázatú kötvények piaci hozama
5%?
f) Mekkora hozamot realizálna a tartási periódus alatt az a befektető, aki 10 évvel ezelőtt aktuális piaci
árfolyamon vásárolta a kötvényt, és most reális piaci értéken tudná eladni?

28
4. feladat
Egy 10000 Ft-os névértékű államkötvényt 6,75%-os névleges kamatlábbal bocsátottak ki. A kötvény 8 év
múlva jár le, a kamatfizetés évente történik, és a névértéket egy összegben fizetik vissza.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama forintra kerekítve, ha a hasonló futamidejű és kockázatú
államkötvények aktuális piaci hozama 7%?
b) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát (kéttizedes pontossággal) egyszerűsített módszerrel
feltéve, hogy a papírt 9600 Ft-os árfolyamon vásárolta a befektető!
a) Számítsa ki a kötvény egyszerű hozamát (kéttizedes pontossággal)!

5. feladat
Egy 10000 Ft-os névértékű kötvény évente 11 % kamatot fizet. A kötvény névértékét 10 év múlva egy
összegben fizetik vissza. A hasonló kockázatú kötvények aktuális piaci hozama 8%.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama?
b) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát egyszerűsített módszerrel feltéve, hogy a papírt
11 200 Ft-os árfolyamon vásárolta a befektető!

29
6. feladat
Egy 10 000 Ft-os névértékű kötvény évente 8,5% kamatot fizet. A kötvény névértékét 15 év múlva egy
összegben fizetik vissza. A hasonló kockázatú kötvények aktuális piaci hozama 7,50%.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama (forintra kerekítve)?
b) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát egyszerűsített módszerrel feltéve, hogy a papírt
10 270 Ft-os árfolyamon vásárolta a befektető!
c) Számítsa ki a kötvény egyszerű hozamát?

7. feladat
Egy 10 000 Ft-os névértékű államkötvényt 7,75%-os névleges kamatlábbal bocsátottak ki. A kötvény 8 év
múlva jár le, a kamatfizetés évente történik, és a névértéket egy összegben fizetik vissza.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama, ha a hasonló futamidejű és kockázatú államkötvények aktuális
piaci hozama 6,60%?
b) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát (kéttizedes pontossággal) egyszerűsített módszerrel
feltéve, hogy a papírt 9600 Ft-os árfolyamon vásárolta a befektető!
c) Számítsa ki a kötvény egyszerű hozamát (kéttizedes pontossággal)!

30
8. feladat
Egy 15%-os névleges kamatozású 10000 Ft-os névértékű kötvényt 11650 Ft-ért vásárolta meg a befektető. A
kamatokat évente fizetik, a névértéket 5 év múlva, a lejáratkor fizetik vissza.
a) Mekkora a kötvény egyszerű (szelvény) hozama?
b) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát egyszerűsített módszerrel!
c) Mennyi a kötvény nettó árfolyama, ha feltételezzük, hogy a vételi árfolyam bruttó árfolyam, és a
kötvény megvásárlásakor 92 nap telt el az utolsó kamatfizetés óta.

9. feladat
Egy 15 éves futamidejű, 10 000 Ft-os névértékű államkötvényt 5 évvel ezelőtt 11%-os névleges kamatozással
bocsátottak ki. A kamatokat évente fizetik, a névértéket 10 év múlva, a kötvény lejáratkor egy összegben fizetik
vissza. A hasonló kockázatú és futamidejű kötvények piaci hozama jelenleg 9% körül van.
a) Számítsa ki a kötvény reális árfolyamát!
b) Érdemes-e vásárolni a kötvényből, ha a kötvény aktuális piaci árfolyama a másodlagos piacon 10 800 Ft?
c) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát egyszerűsített módszerrel (kéttizedes pontossággal),
ha a befektető 10 800 Ft-ért vásárolta meg a kötvényt!

31
10. feladat
Egy 15%-os névleges kamatozású 10 000 Ft-os névértékű kötvényt 11350 Ft-ért vásárolta meg a befektető. A
kamatokat évente fizetik, a névértéket 5 év múlva, a lejáratkor fizetik vissza.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama, ha a hasonló kockázatú kötvények piaci hozama jelenleg 11%?
b) Mekkora a kötvény egyszerű (szelvény) hozama kéttizedes pontossággal?
c) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát egyszerűsített módszerrel!
d) Mennyi a kötvény bruttó árfolyama, ha feltételezzük, hogy a vételi árfolyam nettó árfolyam, és a kötvény
megvásárlásakor 92 nap telt el az utolsó kamatfizetés óta?

11. feladat
Egy 10 000 Ft-os névértékű kötvény évente 11 % kamatot fizet. A kötvény névértékét 10 év múlva egy
összegben fizetik vissza. A hasonló kockázatú kötvények aktuális piaci hozama 8%.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama?
b) Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát egyszerűsített módszerrel feltéve, hogy a papírt
11 200 Ft-os árfolyamon vásárolta a befektető!
c) Számítsa ki a kötvény egyszerű hozamát?
d) Feltételezve, hogy a kötvény reális árfolyamát közvetlenül a kamatfizetést követő időpontra számította
ki, mennyiért lehetne eladni a kötvényt az utolsó kamatfizetés utáni 100. napon?

32
12. feladat
A 2017/A jelű államkötvényt 6 évvel ezelőtt 10 000 Ft-os névértéken, 6,75%-os névleges kamatozással
bocsátották ki. A kamatokat évente fizetik, a névértéket a kötvény lejáratakor (11 év múlva) egy összegben
fizetik vissza. A kötvény aktuális nettó piaci árfolyama közvetlenül a kamatfizetés után 10 725 Ft volt.
a) Mennyi a kötvény elméleti árfolyama (Ft-ra kerekítve), ha a hasonló kockázatú és futamidejű
kötvények piaci hozama jelenleg 6%?
b) Mekkora szelvényhozamot ért el az a befektető, aki piaci árfolyamon vásárolta meg a kötvényt?
(Kéttizedes pontossággal számoljon!)
c) Ha a befektető lejáratig megtartaná a kötvényt, mekkora tényleges hozamot realizálna?
c) Maximum mennyiért adhatná el a befektető a kötvényt 4 év múlva, ha akkor 5,5% lenne az aktuális
piaci hozam?
d) Mennyi lenne a tartási periódus hozama, ha a befektető a reális árfolyamon adná el a kötvényt?

13. feladat
Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. szeptemberében 10 éves futamidejű, 10000 Ft-os alapcímletű jelzáloglevelet
bocsátott ki. A papír különlegessége, hogy annuitásos kötvény, 10 éven keresztül havi fix 125 forintos
részletekben tőkét és kamatot fizet.
Mennyit ér „ma" a jelzáloglevél, ha a lejáratig még 80 hónap van hátra, és a hasonló kockázatú és
futamidejű kötvények piaci hozama 6,6%?

33
14. feladat
A 2010/D jelű államkötvény alapcímlete 10 000 Ft, névleges kamatozása 6,25%. 2007-ben az aukción
98,24%-os árfolyamon vásárolhatták meg a befektetők. A kötvény évente fizet kamatot, és a névértéket 3 év
múlva, egy összegben fizetik vissza.
a) Mekkora tényleges hozamot érnek el azok a befektetők, akik a lejáratig megtartják a papírt?
b) Mennyi a kötvény egyszerű hozama

15. feladat
A 2023/A jelű államkötvényt 10 000 Ft-os alapcímlettel, és 6%-os névleges kamatozással bocsá tották ki. A
kamatokat évente, a kötvény névértékét 15 év múlva egy összegben fizetik vissza. A legutóbbi aukción
milyen árfolyamon vásárolhatták meg a kötvényt a befektetők, ha az aukción kialakult lejáratig számított
tényleges hozam évi 6,50%o volt?

34
16. feladat
Egy 5 éves futamidejű, 10%-os névleges kamatozású kötvényt 10 000 Ft-os névértéken bocsátottak ki. A
kamatokat évente fizetik, és a névénéket egy év türelmi idő után négy egyenlő részletben törlesztik.
a) Számítsa ki, és írja be az alábbi táblázat üres oszlopába, hogy a hasznos élettartam alatt milyen pénzáramok
illetik meg a befektetőket'.

Év Pénzáram
1 C1
2 C2
3 C3
4 C4
5 C5
b) Mennyit ér a kötvény 1 év múlva, közvetlenül a kamatfizetés után, ha a befektetők 9%-os hozamot várnak
el?

17. feladat
Egy tízéves futamidejű jelzáloglevele: annuitásos konstrukcióban bocsátottak ki. A 10 000 Ft-os névértékű
kötvény havonta fix összeget fizet.
a) Mekkora havi fix összeget kapnak a befektetők, ha a névleges kamatláb évi 12%?
b) Mennyit ér a kötvény 5 évvel később. közvetlenül a havi kifizetés után, ha a befektetők által elvárt hozam
még mindig 12%?
c) Mennyit érne a kötvény 5 évvel később. közvetlenül a havi kifizetés után, ha a befektetők által elvárt
hozam évi 9%?

35
18. feladat
Egy 7 éves lejáratú, 100 ezer Ft-os névértékű kötvényt 9%-os névleges kamatozással bocsátottak ki. A kamatokat
évente fizetik, a névértéket lejáratkor egy összegben fizetik vissza.
a) Maximum mennyit fizetne ezért a kötvényért 3 évvel a kibocsátás után, ha akkor a hasonló kockázatú és
futamidejű kötvények piaci hozama 7%?
b) Számítsa ki a kötvény átlagos hátralévő futamidejét (D)!
c) Számítsa ki a kötvény árfolyamának kamatláb-érzékenységét!
d) Hány százalékkal változna a kötvény árfolyama, ha a piaci kamatláb a jelenlegi 7%-os szintről egy
hirtelen kamatsokk következtében 1,5%-kal emelkedne?

36
19. feladat
Egy 10 000 Ft-os névértékű kötvény évente 13% kamatot fizet. A kötvény névértékét 3 év múlva egy összegben
fizetik vissza. A hasonló kockázatú kötvények piaci hozama 10%.
a) Mennyi a kötvény reális árfolyama?
b) Számítsa ki a kötvény átlagos hátralévő futamidejét!
c) Számítsa ki, a kötvényárfolyam kamatláb-érzékenységét! (MD)!
d) Mi történik a kötvény árfolyamával, a piaci kamatláb 0,5%-kal csökken?

37
20. feladat
Egy multinacionális nagyvállalat 7 éves futamidejű 12%-os fix kamatozású kötvényt bocsátott ki. A kötvény
névértéke 100 000 Ft, amit 2 év türelmi idő után 5 év alatt egyenlő részletekben fizetnek vissza. Egy befektető a
kibocsátás után 1 évvel szeretne vásárolni a kötvényből.
a) Számítsa ki, és írja be az alábbi táblázat üres oszlopába, hogy a következő 6 évben milyen pénzbevétele
származna a kötvényből a befektetőnek!

Periódus Pénzáram Ft
1 C1
2 C2
3 C3
4 C4
5 C5
6 C6
b) Maximum mennyit fizetne egy racionális befektető a kötvényért, ha a hasonló kockázatú kötvények piaci
hozama 13%?

38
TÖRZSRÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA ÉS HOZAMA

21. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 60%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az arányon a jövőben
sem kíván változtatni. A következő évben várhatóan 800 Ft lesz az egy részvényre jutó nyereség. A cég ROE
mutatója hosszabb ideje 20% körül alakul, a részvényesek által elvárt hozam 16%.
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
b) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat az a befektető, aki 7575 Ft-os árfolyamon vásárolt a
részvényből?
c) Mekkora hozamot ért el a befektető, ha egy év múlva 7150 Ft-ért volt kénytelen eladni a részvényt?

22. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 60%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az ará nyon a
jövőben sem kíván változtatni. A következő évben várhatóan 600 Ft körül lesz az egy részvényre jutó
nyereség. A cég ROE mutatója évi átlagban 20%, a részvényesek által elvárt hozam 16%.
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
b) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat az a befektető, aki 5400 Ft-os piaci árfolyamon vásárolt a
papírból?
c) Mekkora hozamot ért el a befektető, ha egy év múlva 5775 Ft-ért adta el a részvényt?

39
23. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 40%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az arányon a
jövőben sem kíván változtatni. A következő évre részvényenként 150 Ft körüli osztalékot várnak az
elemzők. A cég ROE mutatója évi átlagban 15%, a részvényesek által elvárt hozam
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
b) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat az a befektető, aki 2300 Ft-os piaci árfolyamon vásárolt a
papírból?
c) Mekkora hozamot realizált a befektető, ha egy év múlva 2020 Ft-ért adta el a részvényt?

24. Feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 60%-át rendszeresen kifizette osztalékként, és ezen az aranyon a
jövőben sem kíván változtatni. A következő évben várhatóan 400 Ft lesz az egy részvényre jutó nyereség.
A cég ROE mutatója hosszabb ideje 20% körül alakul, a részvényesek által elvárt hozam 16%.
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
b) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat az a befektető, aki 2775 Ft-os árfolyamon vásá rolt a
részvényből?
C) Mekkora hozamot realizált a befektető, ha egy év múlva 2925 Ft-ért adta el a részvényt?

40
 25. feladat
Egy részvénytársaság következő évi egy részvényre jutó nyereségét 432 Ft-ra becsülik.
A társaság a nyereség felét rendszeresen visszaforgatja. A ROE mutató értéke hosszabb idő óta 20% körül
alakul. A részvény aktuális piaci árfolyama 3500 Ft, a befektetők által elvárt hozam 16%.
a) Számítsa ki a részvény elméleti árfolyamát!
b) Érdemes-e vásárolni a részvényből?
c) Mekkora hozamot érne el az a befektető, aki piaci árfolyamon vásárolna a részvényből, majd egy év
múlva 3200 Ft-ért eladná?
d) Mennyit érne a részvény, ha a társaság a nyereséget teljes egészében kifizetné osztalékként!

26. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 60%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az ará nyon a
jövőben sem kíván változtatni. A következő évben várhatóan 1200 Ft lesz az egy rész vényre jutó nyereség.
A cég ROE mutatója hosszabb ideje 25% körül alakul, a részvényesek által elvárt hozam 18%.
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
a) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat az a befektető, aki 15 225 Ft-os piaci árfolyamon vásárolt
a részvényből?
b) Mekkora hozamot realizált a befektető, ha egy év múlva 14 500 Ft-ért tudta eladni a részvényt?

41
27. feladat
Egy társaság rendszeresen a nyereség 80%-át fizeti ki osztalékként. A következő évi várható osz talék
részvényenként 1300 Ft. A társaság tőkearányos nyeresége hosszabb idő óta 20% körül van. A befektetők
által elvárt hozam 12%. A részvény aktuális piaci árfolyama 16 050 Ft.
a) Mennyi a részvény reális árfolyama?
b) Hosszabb távon milyen hozamra számíthatnak azok a befektetők, akik aktuális piaci árfolyamon
vásárolták meg a részvényt?
c) Mekkora hozamot ért el az a befektető, aki piaci árfolyamon vásárolta a részvényt, és 1 év múlva
17000 Ft-ért tudta eladni a papírt?

28. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 40%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az arányon a
jövőben sem kíván változtatni. A következő évi egy részvényre jutó nyereséget 800 Ft-ra becsülik. A cég
ROE mutatója hosszabb ideje 20% körül alakul, a részvényesek által elvárt hozam 16%.
a) Számítsa ki az egy részvényre jutó várható osztalékot!
b) Számítsa ki a becsült növekedési ütemet!
c) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
a) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat az a befektető, aki 5575 Ft-os árfolyamon vásárolt a
részvényből?
b) Mekkora hozamot realizált a befektető, ha egy év múlva 5250 Ft-ért volt kénytelen eladni a részvényt?

42
29. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 60%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az arányon a jövőben
sem kíván változtatni. A következő évben várhatóan 900 Ft lesz az egy részvényre jutó nyereség. A cég ROE
mutatója hosszabb ideje 20% körül alakul, a részvényesek által elvárt hozam 18 %. A részvény aktuális piaci
árfolyama 5775 Ft.
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
b) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat a befektető, ha aktuális piaci árfolyamon vásárolt a
részvényből?
b) Mekkora hozamot realizált a befektető, ha egy év múlva 6120 Ft-ért adta el a részvényt?

30. feladat
Egy társaság rendszeresen a nyereség 80%-át fizeti ki osztalékként. A következő évi részvényenkénti várható
osztalékot 1500 Ft-ra becsülik. A társaság tőkearányos nyeresége hosszabb idő óta 20% körül van. A
befektetők által elvárt hozam 14%. A részvény aktuális piaci árfolyama 14 850 Ft.
a) Mennyi a részvény reális árfolyama?
b) Érdemes-e vásárolni a részvényből? (Válaszát indokolja is!)
c) Hosszabb távon milyen hozamra számíthatnak azok a befektetők, akik az aktuális piaci árfolyamon
vásárolták meg a részvényt?
c) Mekkora hozamot ért el az a befektető, aki piaci árfolyamon vásárolta a részvényt, és 1 év múlva 14
000 Ft-ért adta el?

43
31. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 60%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az ará nyon a jövőben
sem kíván változtatni. A következő évben várhatóan 1200 Ft körül lesz az egy részvényre jutó nyereség. A
cég ROE mutatója évi átlagban 20%, a részvényesek által elvárt hozam 18%.
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
b) Érdemes-e vásárolni a részvényből, ha az aktuális piaci árfolyama 7675 Ft?

32. feladat
Egy társaság az elmúlt években a nyereség 60%-át rendszeresen visszaforgatta, és ezen az ará nyon a jövőben
sem kíván változtatni. A következő évben várhatóan 900 Ft lesz az egy részvényre jutó nyereség. A cég
ROE mutatója hosszabb ideje 15% körül alakul, a részvényesek által elvárt hozam 14%.
a) Számítsa ki a részvény reális árfolyamát!
a) Hosszabb távon milyen hozamra számíthat a befektető (kéttizedes pontossággal), ha 6800 Ft-os piaci
árfolyamon vásárolt a részvényből?
b) Mekkora hozamot realizált a befektető, ha egy év múlva 7500 Ft-ért adta el a részvényt?
b) Mennyi lenne a részvény piaci értéke (elméleti árfolyama), ha a vállalat a nyereséget teljes egészében
kifizetné a részvényeseknek?

44
33. feladat
Egy részvénytársaság menedzsmentje úgy becsüli, hogy 5 év múlva lesz először lehetőség arra, hogy a
tulajdonosoknak osztalékot fizessenek. Az egy részvényre jutó nyereség várhatóan 3000 Ft lesz. Mivel a társaság
addigra már létrehozza azt a kapacitást, amely hosszú távon képes lesz kielégíteni a szolgáltatásai iránti keresletet,
ezért a továbbiakban az egy részvényre jutó nyereség teljes összege kifizethető osztalékként. Mennyit ér „ma"
ez a részvény, ha a befektetők által elvárt hozam 12%?

34. feladat
Egy részvénytársaság az adózott eredményét eddig minden évben beruházások megvalósítására fordította, és a
tervek szerint még a következő 3 évben is ilyen célokra kívánja felhasználni. Az első osztalékfizetést 4 év múlva
tervezik. A menedzsment becslése szerint akkorra az egy részvényre jutó nyereség 4500 Ft körül lesz, és ennek
25%-át tervezik osztalék formájában a tulajdonosok részére kifizetni. Mivel úgy ítélik meg, hogy a társaság
termékei iránt a jövőben is dinamikusan nő a kereslet, ezért a 25%-os osztalékfizetési arányon hosszabb távon
sem szándékoznak változtatni. A saját tőke arányos hozam (ROE) stabilan 20% körül várható.
a) Számítsa ki, hogy várhatóan hány forint osztalékot fizetnek ki részvényenként 4 év múlva!
b) Átlagosan évi hány százalékos ütemben növekedhet az egy részvényre jutó osztalék hosszabb távon?
c) A racionális befektetők maximum milyen árfolyamon lennének hajlandók megvásárolni „ma" ezt a
részvényt, ha 17,5%-os hozamot várnak el?

45
35. feladat
Egy társaság ebben az évben 200 Ft osztalékot fizetett részvényenként. A következő 3 évben az osztalék évi
növekedési üteme várhatóan 10 % lesz, majd ezt követően (tehát a 4. évtől) évi 5%.
a) Számítsa ki a következő 4 év várható egy részvényre jutó osztalékát!
b) Mennyiért vásárolná meg ezt a részvényt „ma", ha az elvárt hozam 12%?

46
TESZTEK AZ ÉRTÉKPAPÍROK FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA, FAJTÁI TÉMAKÖRBŐL

1. Válassza ki az értékpapírra vonatkozó helyes megállapítást!

a) pénzügyi követelést megtestesítő okirat
b) kétoldalú kötelezettséget megtestesítő forgatható okirat
c) vagyoni követelést megtestesítő forgalomképes okirat
d) hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes okirat

2. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az értékpapírok nyilvános kibocsátása csak aukcióval történhet.
b) Az értékpapírok kibocsátása csak jegyzési eljárással történhet.
c) Az értékpapírok kibocsátása aukcióval és jegyzési eljárás lefolytatásával is történhet.
d) Az értékpapírok kibocsátása csak adagolt kibocsátással történhet.

3. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Kötvények esetén jegyzési eljárás lehetséges.
b) Nagy összegű kötvénykibocsátásra az aukció jellemző.
c) Részvények esetén kötelező a jegyzési eljárás lefolytatása.
d) Osztalékelsőbbségi-részvények kibocsátása aukcióval történik.

4. Válassza ki az értékpapírok lehetséges csoportosítási szempontjait!

a) a papírba foglalt jogok, átruházási lehetőség, futamidő, hozam
b) forgalomképesség, kibocsátás, forgalmazás, forgalomképesség
c) kibocsátók köre, kibocsátás oka es iránya, a befektetési cél
d) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes

5. Válassza ki az alaptőkéhez való hozzájárulást igazoló értékpapírt!

a) részesedési jogot megtestesítő értékpapír
b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
c) követelést megtestesítő értékpapír
d) áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír

6. Válassza ki a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok helyes felsorolását!

a) részvény, részjegy, vagyonjegy, kötvény, váltó, csekk
b) részvény, részjegy, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész
c) zálogcédula, dolgozói részvények, jelzálog bejegyzések
d) letéti jegy, szövetkezeti üzletrész, kamatozó részvény

7. Válassza ki a követelést megtestesítő értékpapírok helyes felsorolását!

a) váltó, csekk, részvény, kereskedelmi kötvény, letéti jegy
b) váltó, csekk, adósságlevél, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy
c) csekk, állami adósságlevél, cégkötvény, aranyrészvény, váltó
d) kamatozó részvény, váltó jelzáloglevél, örökjáradék körvény

8. Válassza ki az áru feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok helyes felsorolását!

a) közraktárjegy, hajóraklevél, részvények, kötvények
b) közraktárjegy, hajóraklevél, zálogjegy, befektetési jegy
c) közraktárjegy, hajóraklevél, jelzálogbejegyzés, zálogjegy
d) első tiszti elismervény, arany részvény, befektetési jegy, kockázati tőkejegy

9. Válassza ki a hozam alapján történő csoportosítási szempontjait!

a) nem kamatozó, inflálódó, változó hozamú, átmeneti hozamú
b) fix kamatozású, lebegő kamatozású, változó hozamú, fix osztalékú
c) járadékot fizető, változó kamatozású, inflálódó, visszaváltható
d) nem kamatozó, fix kamatozású, változó hozamú, átmeneti hozamú

10. Válassza ki a nem kamatozó értékpapírokat!

47
 a) diszkontkötvény, kereskedelmi váltó, államkötvény
b) kereskedelmi váltó, diszkont kötvény, diszkont kincstárjegy
c) leszámítolt váltó, kárpótlási jegy, részvény, elemi kötvény
d) diszkontált befektetési jegy, kereskedelmi kötvény

11. Válassza ki a változó kamatozású értékpapírt!

a) csak a kamatláb csökkenésének mozgásterét határozzák meg
b) a kamatlábak helyett csak a kamatszámítás módját közlik
c) csak a kamatláb változásának mozgásterét határolják be
d) csak a kamatláb növekedésének mozgásterét határozzák meg

12. Válassza ki a tőkeemelésre alkalmas értékpapírokat!

a) hosszú lejáratú cégkötvények, kereskedelmi kötvény
b) kárpótlási jegyek, hosszú lejáratú alárendelt hitellevél
c) elsőbbségi részvények, törzsrészvény, visszaváltható részvény
d) jelzáloglevél, kockázati tőkejegy, aranyrészvény

13. Válassza ki a tőkepiaci hitelfelvételre alkalmas értékpapírt!

a) hitelt tartalmazó befektetési jegyek, kereskedelmi kötvények
b) részvények, befektetési jegyek, kereskedelmi kötvények
c) államkötvény, cégkötvény, önkormányzati kötvény
d) befektetési jegyek, kockázati tőkejegyek, MNB kötvények

14. Válassza ki a kamatszelvény nélküli kötvény jellemzőjét!

a) több jövőbeni időpontban teljesítenek rá kifizetést
b) az értékpapírra, soha nem teljesítenek kamat kifizetést
c) csak egyetlen jövőbeni időpontban teljesítenek rá kifizetést
d) a felhalmozott kamatot a névértékkel együtt fizetik meg

15. Válassza ki a kötvénybe fektetett tőke visszafizetési formáját!

a) a kötvény lejáratakor egy összegben történik
b) arányos törlesztő részletek, esetleges türelmi idő közbeiktatásával történik
c) annuitásos törlesztéssel (törlesztő részlet + állandó összegű kamat) valósul meg
d) a kibocsátó döntésétől függően bármelyik eset lehetséges

16. Válassza ki a törzsrészvény jellemzőjét!

a) a részvény legáltalánosabb, legelterjedtebb formája
b) a részvényes anyagi felelőssége a befizetett tőke erejéig terjed
c) a részvényes szavazati joga a névértékkel arányos
d) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes

17. Válassza ki az elsőbbségi részvény jellemzőjét!

a) tulajdonosa elsőbbséget élvez a vállalat megszűnésekor történő pénzügyi műveleteknél
b) tulajdonosa általában előre meghatározott jövedelemhez jut
c) tulajdonosa elsőbbséget élvez az osztalék kifizetésekor
d) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes

18. Válassza ki a részvényutalvány jellemzőjét!

a) az rt. bejegyzése után a részben befizetett alaptőkéről állítják ki
b) cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt a részben befizetett alaptőkéről állítják ki
c) részvényjegyzéskor a befizetett előleg összegéről állítják ki
d) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes

19. Válassza ki a befektetési alap tökéjének tulajdonosát!

a) tőkéjének tulajdonosai a befektetési jegyek tulajdonosai
b) tőkéjének tulajdonosai a befektetési társaság részvényesei
c) tőkéjének tulajdonosa a letétkezelő részvénytársaság

48
 d) mindhárom előbbi megállapítás egyaránt helytelen

20. Válassza ki a nyíltvégű alap befektetési jegyét!

a) a befektető által megjelölt napon kell visszaváltani
b) a befektetési társaság által megjelölt napon kell visszaváltani
c) a letétkezelő által megjelölt napon kell visszaváltani
d) a befektetési jegyen feltüntetett lejáratkor kell visszaváltani

TESZTEK A KÖTVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE TÉMAKÖRBŐL

1. Melyik állítás igaz? Ha a kötvény kibocsátási árfolyama a névérték alatt van, akkor
a) a kötvény prémiummal került forgalomba
b) a kötvény alulértékelt
c) a kötvény diszkonttal került forgalomba
d) a kötvény túlértékelt

2. Melyik állítás igaz? A kötvény egyszerű hozama

a) a névleges kamatláb alatt van, ha a kötvényt diszkonttal vásárolták
b) a névleges kamatláb fölött van, ha a kötvényt prémiummal vásárolták
c) a névérték százalékában kifejezett évi kamat
d) vételi árfolyam százalékában kifejezett évi kamat

3. Melyik állítás igaz?

a) Az átlagos hátralévő futamidő (duration, duráció) jelzi, hogy hány év alatt térül meg a kötvény
az aktuális piaci hozam mellett.
b) A kamatszelvény nélküli kötvények átlagos hátralévő futamideje nem értelmezhető.
c) Két, azonos lejáratú kötvény közül az alacsonyabb névleges kamatozású kötvény átlagos hátralévő
futamideje kisebb, mint a magasabb névleges kamatozású kötvényé.
d) A változó kamatozású kötvények esetében az átlagos hátralévő futamidő (duration, duráció) nem
számítható ki.

4. Melyik állítás igaz? A kötvény bruttó árfolyama

a) a nettó árfolyam alatt van, ha a kötvény kibocsátása óta emelkedtek a kamatlábak
b) sohasem lehet kisebb, mint a nettó árfolyam
c) minden esetben nagyobb, mint a nettó árfolyam
d) közvetlenül kamatfizetés után a névértékkel egyenlő

5. Melyik állítás igaz?

a) A túlértékelt kötvény aktuális piaci árfolyama mindig a névérték fölött van.
b) Az alulértékelt kötvény aktuális piaci árfolyama mindig a névérték alatt van. .
c) Az alulértékelt kötvényből érdemes vásárolni.
d) Az alulértékelt kötvényt sürgősen el kell adni.

6. Melyik megállapítás igaz a kötvény lejáratig számított hozamára vonatkozóan?

a) Ha a kötvény kibocsátása óta a kamatláb csökkent, a lejáratig számított hozam nagyobb, mint a névleges
hozam.
b) Ha a kötvény kibocsátása óta a kamatláb emelkedett, a lejáratig számított hozam kisebb, mint az
egyszerű hozam.
c) Az a kamatláb, amely a kötvényből származó jövőbeli pénzáramok jelenértékét a kötvény vételi
árfolyamával egyenlővé teszi.
a) Ha a kötvény alulértékelt, a lejáratig számított hozam kisebb, mint az aktuális piaci hozam.

7. Melyik megállapítás hamis?

a) A kötvény nettó árfolyama a kamatfizetés után közvetlenül megegyezik a bruttó árfolyammal.
b) A lejárathoz közeledve a kötvény nettó árfolyama egyre jobban közelít a névértékhez.
c) A névérték fölötti nettó árfolyam azt jelzi, hogy a kötvény kibocsátása óta az irányadó piaci hozam

49
 emelkedett.
d) A kötvény lejáratakor a nettó árfolyam megegyezik a kötvény névértékével.

8. Melyik állítás hamis?

a) A duration jelzi, hogy az aktuális piaci hozam mellet hány év alatt térül meg a kötvény
a) A magasabb névleges kamatozású kötvények duration-je nagyobb, mint a hasonló futamidejű, de
alacsonyabb névleges kamatozású kötvényeké
b) Minél nagyobb a kötvény duration-je, adott kamatláb változásra annál érzékenyebben reagál az árfolyama
c) A kamatszelvény nélküli kötvények duration-je megegyezik a kötvény tényleges lejáratával

9. Válassza ki a kötvény lejáratig számított hozamára vonatkozó helyes megállapítást!

a) Az alulértékelt kötvény lejáratig számított hozama nagyobb, mint a befektetők által elvárt hozam.
b) A lejáratig számított hozam minden esetben egyenlő a befektetők által elvárt hozammal.
c) A lejáratig számított hozam minden esetben egyenlő az aktuális piaci hozammal.
d) A kötvény árfolyama és a lejáratig számított hozama között pozitív irányú kapcsolat áll fenn.

10. Válassza ki a kötvény egyszerű hozamára vonatkozó helyes megállapítást!

a) A névleges kamatláb fölött van, ha a kötvényt diszkonttal vásárolták.
b) A névleges kamatláb fölött van, ha a kötvényt prémiummal vásárolták meg.
c) A bruttó árfolyamhoz kapcsolódó hozam.
d) Az elméleti árfolyamhoz kapcsolódó hozam.

11. Válassza ki a helyes megállapítást az átlagos hátralévő futamidővel (duration) kapcsolatosan.

a) A kamatszelvény nélküli kötvények átlagos hátralévő futamideje nagyobb, mint az azonos
futamidejű kamatozó kötvényeké.
b) A magasabb névleges kamatozású kötvények futamideje (duration) nagyobb, mint a hasonló futamidejű,
de alacsonyabb névleges kamatozású kötvényeké.
c) Két azonos futamidejű kötvény esetén az alacsonyabb névleges kamatozású kötvény átlagos hátralévő
futamideje a kisebb.
d) Minél kisebb a kötvény futamideje (duration), adott kamatlábváltozásra annál érzékenyebben reagál
az árfolyama.

12. Válassza ki a kötvény nettó árfolyamára vonatkozó helyes megállapítást!

a) A névérték fölött van, ha a kötvény névleges kamatlába nagyobb, mint az aktuális piaci
kamatláb.
b) A névérték alatt van, ha a kötvény névleges kamatlába nagyobb, mint az aktuális piaci kamatláb.
c) Ha a névleges kamatláb megegyezik az aktuális piaci kamatlábbal, akkor a nettó árfolyam egyenlő a bruttó
árfolyammal.
d) A kötvény nettó árfolyama a névérték és az időarányosan felhalmozódott kamat összegével egyenlő.

13. Melyik megállapítás igaz? A felhalmozódott kamat kiszámításához szükséges információk:

a) kibocsátási árfolyam, aktuális piaci kamatláb, az év napjai, az utolsó kamatfizetés óta eltelt napok
száma
b) nettó vételi árfolyam, aktuális piaci kamatláb, az év napjai, az utolsó kamatfizetés óta eltelt napok
száma
c) névérték, névleges kamatláb, az év napjai, az utolsó kamatfizetés óta eltelt napok száma
d) nettó vételi árfolyam, befektetők által elvárt hozam, az év napjai, az utolsó kamatfizetés óta eltelt
napok száma

14. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Ha egy fix kamatozású kötvény nettó árfolyama kisebb, mint a névértéke, akkor a lejáratig számított
hozama is kisebb, mint a névleges kamatlába.
b) Azonos futamidejű kötvényeknek azonos a hátralévő átlagos futamideje.
c) A kötvény árfolyama és a lejáratig számított hozama között negatív irányú kapcsolat áll fenn.
d) A szelvényhozam figyelembe veszi a kamatok újrabefektetési lehetőségét is.

50
 15. Válassza ki (számítás nélkül), hogy az alábbi kötvények közül melyiknek legnagyobb a hátralévő átlagos
futamideje (duration)!
a) hároméves lejáratú, 10%-os fix kamatozású államkötvény
b) hároméves lejáratú, 7,5%-os fix kamatozású államkötvény
c) hároméves lejáratú, félévente változó kamatozású államkötvény
d) hároméves lejáratú kamatszelvény nélküli kötvény

16. Konkrét számítások nélkül válassza ki a helyes megállapítást! Egy 12%-os névleges kamatozású
kötvény 5 év múlva jár le. A kamatokat évente fizetik, a névértéket a lejáratkor egy összegben
törlesztik. A hasonló kockázatú kötvények piaci hozama jelenleg 10%. Ha a piaci kamatláb nem
változik, akkor a jelenlegihez képest egy év múlva a kötvény elméleti árfolyama:
a) magasabb lesz
b) alacsonyabb lesz
c) nem változik
d) a névérték lesz

17. Konkrét számítások nélkül válassza ki, hogy a következő kötvények közül melyiknek legrövidebb a
hátralévő átlagos futamideje?
a) tízéves lejáratú kamatszelvény nélküli kötvény
b) tizenhárom éves kamatszelvény nélküli kötvény
c) tízéves lejáratú, 8%-os néveleges kamatozású kötvény
d) tizenhárom éves lejáratú, 8%-os névleges kamatozású kötvény

18. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Ha a kibocsátási árfolyam a névérték alatt van, semmis a kötvénykibocsátás.
b) Fix kamatozású kötvényeket minden esetben csak névértéken lehet kibocsátani.
c) Jogszabály írja elő, hogy állampapírokat névérték alatt tilos kibocsátani.
d) Ha egy fix kamatozású kötvényt névértéken bocsátanak ki, akkor a kötvény névleges kamatlába
megegyezik a hasonló futamidejű és kockázatú kötvények piaci hozamával.

19. Melyik megállapítás hamis?

a) A lejáratig számított hozam (YTM) a kötvény belső megtérülési rátája.
b) A lejáratig számított hozam és a befektetők által elvárt hozam szinonim fogalmak.
a) Ha a piac helyesen árazta be a kötvényt, akkor a lejáratig számított hozam és a befektetők által elvárt
hozam megegyezik.
b) A befektetők által elvárt hozam a kötvény elméleti árfolyamához, a lejáratig számított hozam a kötvény
aktuális piaci árfolyamához kapcsolódik.

20. Melyik megállapítás hamis?

a) A kötvény névértéke a kibocsátó adósságát testesíti meg.
b) Ha a kötvény kibocsátását követően az adós hitelképessége csökken, a kötvény aktuális piaci
árfolyama emelkedik.
c) Ha a kötvény kibocsátását követően az adós hitelképessége javul, a kötvény aktuális piaci árfolyama
emelkedik.
d) Ha a kötvény kibocsátását követően az adós hitelképessége csökken, a befektetők kockázata nő, ezért
magasabb hozamot várnak el.

TESZTEK A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE TÉMAKÖRBŐL

1. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Semmis a részvénykibocsátás, ha a kibocsátási árfolyam a névérték alatt van.
b) Alulértékelt a részvény, ha az aktuális piaci árfolyama a kibocsátási árfolyam alatt van.
c) Alulértékelt a részvény, ha a kibocsátási árfolyama az elméleti árfolyam alatt van.
d) Túlértékelt a részvény, ha a kibocsátási árfolyama az elméleti árfolyam fölött van.

2. Melyik állítás igaz? A PVGO

a) a saját tőke hozamát jelenti

51
 b) kifejezi, hogy a befektetők az egy részvényre jutó nyereség hányszorosát hajlandók megfizetni az
árfolyamban
c) a növekedési lehetőségek jelenértékét fejezi ki
d) értéke sohasem lehet nulla

3. Melyik megállapítás igaz? Az osztalékhozam

a) az egy részvényre jutó nyereség és az elméleti árfolyam hányadosa
b) a kifizetett osztalék és a jegyzett tőke hányadosa
c) az egy részvényre jutó osztalék és a részvény aktuális piaci árfolyamának hányadosa
d) a kifizetett osztalék és a saját tőke hányadosa

4. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Alulértékelt a részvény, ha az aktuális piaci árfolyama kisebb, mint az elméleti árfolyama.
b) Alulértékelt a részvény, ha az aktuális piaci árfolyama a kibocsátási árfolyam alatt van.
c) Alulértékelt a részvény, ha az elméleti árfolyama a kibocsátási árfolyam alatt van.
d) Túlértékelt a részvény, ha az elméleti árfolyama nagyobb, mint az aktuális piaci árfolyama.

5. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A részvényesek által elvárt hozam az aktuális piaci árfolyammal van kapcsolatban.
b) Túlértékelt részvény esetén az elvárt hozamnál nagyobb hozamra számíthatnak a befektetők.
c) Alulértékelt részvény esetén az elvárt hozamnál kisebb hozamra számíthatnak a befektetők.
d) Ha egy részvény aktuális piaci árfolyama megegyezik az elméleti árfolyamával, akkor a várható
hozam egyenlő a befektetők által elvárt hozammal.

6. Melyik állítás igaz? A P/E mutató

a) a saját tőke hozamát jelenti
b) a kibocsátási árfolyam és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa
c) a növekedési lehetőségek jelenértéke
d) az aktuális piaci árfolyam és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa

7. Melyik állítás igaz? A részvény hosszú távú hozamának kiszámításához szükséges információk:
a) következő évi várható osztalék, vételi árfolyam, befektetők által elvárt hozam
b) következő évi várható osztalék, kibocsátási árfolyam, tartasi periódus
c) következő évi várható osztalék, vételi árfolyam, becsült növekedési ütem
d) következő évi várható osztalék, elméleti árfolyam, becsült növekedési ütem

8. Melyik megállapítás igaz? A részvény rövid tavu hozamának kiszámításához szükséges in

formációk:
a) következő évi várható osztalék, névérték, vételi árfolvam
b) következő évi osztalék, aktuális piaci árfolyam, elméleti árfolyam
c) következő évi várható osztalék, eladási árfolyam, befektetők által elvárt hozam
d) következő évi várható osztalék, vételi árfolyam, eladási árfolyam

9. Melyik megállapítás igaz? A részvényvásárlás eldöntéséhez a befektetőnek

a) az aktuális piaci árfolyamot a részvény elméleti árfolyamával kell összehasonlítani
b) az aktuális piaci árfolyamot az előző napi piaci árfolyammal kell összehasonlítani
c) az aktuális piaci árfolyamot a névértékkel kell összehasonlítani
d) az aktuális piaci árfolyamot a kibocsátási árfolyammal kell összehasonlítani

10. Melyik állítás igaz? A P/E mutató

a) az egy részvényre jutó nyereség és az aktuális részvényárfolyam hányadosa,
b) kifejezi, hogy a befektetők az egy részvényre jutó nyereség hányszorosát hajlandók megfizetni a
részvény aktuális árfolyamában
c) a részvény kibocsátási árfolyama és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa
d) a részvény névértéke és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa

11. Melyik állítás igaz? Az osztalékfizetési hányad

52
 a) a mérleg szerinti nyereség és az adózott eredmény hányadosa
b) a visszaforgatott nyereség és az adózott nyereség hányadosa
c) az egy részvényre jutó osztalék és az aktuális piaci árfolyam hányadosa
d) az egy részvényre jutó osztalék és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa

12. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A túlértékelt részvény aktuális piaci árfolyama nagyobb, mint az elméleti árfolyama.
b) A túlértékelt részvény elméleti árfolyama nagyobb, mint az aktuális piaci árfolyama.
c) Az alulértékelt részvény aktuális piaci árfolyama a kibocsátási árfolyam alatt van.
d) Az alulértékelt részvény elméleti árfolyama a kibocsátási árfolyam alatt van.

13. Válassza ki a hamis megállapítást!

a) Az osztalékhozam sohasem lehet negatív előjelű.
b) Az újrabefektetési hányad növelésével az osztalékhozam csökken.
c) Az osztalékkifizetési-hányad nem lehet 1-nél nagyobb.
d) Az osztalékkifizetési-hányad nem lehet 0-nál kisebb.

14. Válassza ki a hamis megállapítást!

a) A részvényesek a részvénytársaság tulajdonosai.
a) A kötvénytulajdonosok nagyobb kockázatot vállalnak, mint a részvényesek, mert fennállhat annak a
lehetősége, hogy a társaság nem tudja fizetni a kamatokat, vagy lejáratkor nem fizeti vissza a
kötvény névértékét.
b) A részvényeseknek osztalék csak adózott nyereségből fizethető.
c) A részvényesek a részvényárfolyamok emelkedésében érdekeltek.

15. Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Adózott nyereséget csak akkor érdemes visszaforgatni, ha a sajáttőke-arányos hozam nagyobb,
mint a részvényesek által elvárt hozam.
b) Adózott nyereséget csak akkor érdemes visszaforgatni, ha a befektetők által elvárt hozam nagyobb, mint
a sajáttőke-arányos hozam.
c) Adózott nyereséget csak akkor érdemes visszaforgatni, ha a becsült növekedési ütem nagyobb, mint a
befektetők által elvárt hozam.
d) A visszaforgatott nyereség csak akkor növeli a részvény piaci értékét, ha a sajáttőke- arányos hozam
éppen egyenlő a befektetők által elvárt hozammal.

IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK

Az alább felsorolt állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!

1. A vállalati kötvény követelést megtestesítő értékpapír.

Hamis. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2. A kötvények esetében felmerülő hitelezési kockázat azt jelenti, hogy lejáratkor a kötvényt forgalmazó
bank nem fizeti meg a tartozást.
Hamis. A kötvény esetében felmerülő hitelezési kockázat esetén a kibocsátó a kötvény törlesztő részleteit
vagy/és kamatait esedékességkor nem fizeti meg.

3. Az átváltoztatható kötvény lényege, hogy fix kamat helyett változó kamat is kérhető.
Hamis. Az átváltoztatható kötvény olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell
átalakítani.

4. A jegyzési jogot biztosító kötvény tulajdonosa fix kamat mellett vásárolhat a társaság által pótlólagosan
kibocsátott kötvényekből.
Hamis. A jegyzési jogot biztosító kötvény tulajdonosa a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésekor
tulajdonosának - a részvényeseket követően - részvényjegyzési jogot biztosít.

53
 5. A tőkeindexált kötvények kamatszelvényeit reálkuponoknak nevezik.
Igaz. A tőkeindexált kötvények kibocsátáskor rögzített fix kamatlábait reálkuponoknak nevezzük, mivel azok
alapvetően a tőke reálértékének százalékában értendők.

6. A törzsrészvények névérték alatt is kibocsáthatók.

Hamis. Magyarországon a névérték alatti részvénykibocsátás semmis.

7. A legismertebb cégek részvényeit blue chip részvényeknek is nevezik.

Igaz. A legnagyobb, a legjobb, a legismertebb cégek részvényeit nevezik blue chip részvényeknek.

8. Az ISIN kód az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgál.

Igaz. Az ISIN azonosító központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok
azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja.

9. A dematerializált részvény átruházása egyszerű átadással történik.

Hamis. A dematerializált részvény nem nyomdai előállítású, átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés-
jóváírással történik.

10. Az osztalékelsőbbségi részvényre fizethető osztalékot a társasági adó befolyásolja.

Hamis. Az osztalékelsőbbségi részvények fix osztalékfizetésűek, ennek következtében az osztalék adózott
eredménytől függetlenül kerül kifizetésre.

11. A kamatozó részvény tulajdonosát osztalék nem illeti meg.

Hamis. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti,
ideértve az osztalékhoz való jogot is.

12. A visszaváltható részvényhez vételi és eladási jog is kapcsolódik.

Igaz. A visszaváltható részvényre a részvénytársaságot vételi jog, a részvényest eladási jog illeti meg, az
alapszabályban meghatározott feltételek szerint.

13. A BUX ETF Alap a BUX részvénykosarát követő befektetési alap.

Igaz. A BUX Indexkövető Tőzsdén Kereskedett Alap egy elsősorban tőzsdén kereskedett indexkövető alap, amely
a BUX kosárnak megfelelő arányban fektet a magyar tőzsde részvényeibe.

14. A befektetési alapok kategorizálásának alapja az eszközök tényleges eszköz-összetétele.

Igaz. A BAMOSZ ajánlása szerint valóban a tényleges eszközösszetétel szerinti csoportosítást követik.

15. A kötvényalapok besorolása a portfolióban szereplő értékpapírok lejárata szerint történik.

Hamis. A kötvényalapok besorolása az alap hátralévő átlagos futamideje alapján történik

16. A részvénytúlsúlyos alapok portfoliójában csak részvények találhatók.

Hamis. A részvénytúlsúlyos alapok portfoliójában a részvénytípusú-eszközök aránya nem haladhatja meg a
90%-ot.

17. A garantált alapok hozamgaranciát nyújtanak a befektetőknek.

Hamis. A garantált alapok hozamgaranciát vagy tőkemegóvást nyújtanak a befektetőknek.

18. A kötvénydominanciájú alap középlejáratú kötvényeket is kibocsáthat.

Hamis. Befektetési alap hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nem bocsáthat ki.

19. A közraktárjegy adómentességet biztosító értékpapír.

Hamis. A közraktárjegy áru feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok.

20. A jelzáloglevelekhez állami támogatás nem kapcsolódhat.

Hamis. Magyarországon jelzáloglevélhez állami kamattámogatás is kapcsolódik.

54
55
VIZSGAKÉRDÉSEK

1. Írja az értékpapírok jellemzőinek betűjelét a megfelelő rovatba!

Minden helyes besorolás 1 – 1 pontot ér. 8 pont
a) Az alapjogviszonya árura vonatozó tulajdonjog.
b) Két egymással összefüggő, de egymástól elválasztható részből áll.
c) A két rész átruházása forgatással történik.
d) Hosszú lejáratú, átruházható értékpapír.
e) Lényegét tekintve az értékpapír tulajdonosa kölcsönt nyújt egy ingatlan tulajdonosának.
f) Az egyik legbiztonságosabb befektetési forma.
g) Rendes fedezete az adott típusú hitelből eredő tőkekövetelés és az arra járó kamat.
h) A zálogjegy önmagában a rajta szereplő pénzkövetelést testesíti meg.

Közraktárjegy: …a, …b, …c, …h, …

Jelzáloglevél: …d, …e, …f, …g, …

2. Írja az értékpapírok jellemzőinek betűjelét a megfelelő rovatba!

Minden helyes besorolás 1 – 1 pontot ér. 8 pont
a) Részesedést megtestesítő értékpapír.
b) Szavazati jog gyakorlására jogosít.
c) Klasszikus formájában fix kamatozású
d) Visszahívható változata is létezik.
e) Lehet változó kamatozású is.
f) Elsőbbségi változata is van.
g) Nyilvános forgalomba hozatala kizárólag dematerializált formában lehetséges.
h) Tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg.

Részvény: a,...b,…f,…g,…h,…
Kötvény: c,…d,...e,...

3. Mi az értékpapír? 8 pont
Határozza meg a fogalmát és mutassa be a legjellemzőbb példáit (legalább 5 félét)!

Az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat.

Pl.:
 részvény,
 kötvény,
 állampapírok,
 jelzáloglevél,
 befektetési jegy,
 származtatott termékek,
 nem tőzsdeképes értékpapírok.
A fogalom 3 pont, a bemutatott helyes példák 1-1 pont.

4. Mi a kötvény? 7 pont
Sorolja fel a főbb fajtáit!

A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. 2p

Főbb fajtái: 5p
 Fix kamatozású kötvények,
 Változó kamatozású kötvények,
 Kamatszelvény nélküli (elemi) kötvény,
 Opciós kötvény,
 Örökjáradékos kötvény.

56
5. Ki a váltóügyletekben a főadós? 3 pont
Saját váltó esetében a váltó kiállítója, idegen váltó esetében a váltó címzettje.

6. a váltó ügyletekben a címzett?

Az idegen váltó főadósa, aki elfogadta a váltót kibocsátó fizetési felszólítását.

7. a konvertálható kötvény?
Olyan névre szóló kötvény, amelyet a kibocsátás időpontjában alkalmassá tesznek a részvénnyé történő
átalakítására.

8. a rekta-záradék? 3 pont
A váltóra felvezetett forgatást tiltó záradék.

9 Mi a LIBOR?
Londoni bankközi kamatláb. Referencia kamatláb.

10. Mi a konvertálható kötvény?

Részvényre átváltható kötvény, amelyet a kibocsátás időpontjában alkalmassá tesznek átválthatóságra.

11. Mi a bankbetét?
A betét hitelintézeteknél a hitelintézet fennálló tartozása a betétszerződés vagy takarékbetét szerződés
alapján. (Betétnek minősül a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleg is.)

11. IGAZ-HAMIS
1. A már forgalomban lévő fix kamatozású kötvények árfolyamának alakulását tükröző kamatrugalmassági
együttható előjele jellemzően negatív.
IGAZ, mert a jellemzően negatív előjel a piaci kamatláb és az árfolyam alakulás ellentétes irányára utal.

2. A váltó diszkontálás során használt kamatláb megegyezik a hitelkamatlábbal.

Az állítás… Hamis, mert a diszkontkamatláb mindig kisebb, mint a hitelkamatláb.

3. A váltódiszkontálás során a bank valójában hitelt nyújt.

Az állítás… igaz, mert a leszámítolást végző bank megelőlegez egy követelést, a váltó leszámítolt értékének
megfelelő összegű hitelt nyújt, a váltó hátralévő lejárati időtartamára, a változó leszámítoláshoz használt
diszkont kamatlábbal egyenértékű kamatlábbal.

4. Az átváltoztatható kötvény lényege, hogy fix kamat helyett változó kamat is kérhető.
Az állítás… hamis, mert az átváltoztatható kötvény olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére
részvénnyé kell átalakítani.

12. TESZT
1. A részvény
a) a tárgyi eszközök egy részének tulajdonjogát megtestesítő értékpapír.
b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szóló.
c) az értékesítési forgalom alakításában fontos szerepet játszó értékpapír.

2./ A rugalmas árfolyamot rövid távon alakító tényező

a./ a kamatlábak eltérése.
b./ a fizetési mérleg egyenlege.
c./ az inflációs ráták különbsége.
d./ a külkereskedelmi mérleg egyenlege.

3. Válassza ki a hamis megállapítást!

a) Két pénzáramlás-sorozat akkor egyenértékű, ha a jelenértékük megegyezik.
b) A nettó jelenérték a pénzbeáramlások és a pénzkiáramlások jelenértékének különbsége.
c) A diszkontált cash flow és a jelenérték szinonim fogalmak.
d) A nettó jelenérték a pozitív pénzáramlások jelenértékének összege.

57
4. Válassza ki (számítás nélkül), hogy az alábbi kötvények közül melyiknek legnagyobb a hátralévő átlagos
futamideje (duration)!
a) hároméves lejáratú, 10%-os fix kamatozású államkötvény.
b) hároméves lejáratú, 7,5%-os fix kamatozású államkötvény.
c) hároméves lejáratú, félévente változó kamatozású államkötvény.
d) hároméves lejáratú, kamatszelvény nélküli kötvény.

5. A részvény olyan lejárat nélküli értékpapír, amelyet

a) csak névértéken lehet kibocsátani;
b) árfolyamértéken bocsátanak ki, de a kibocsátási árfolyam nem
lehet kisebb a névértéknél;
c) csak névérték feletti árfolyamon lehet kibocsátani.

6. A váltó törvényes kellékei közül

a) a váltó szövegében a „váltó” szót a saját váltón kell szerepeltetni.
b) a „címzett” az idegen váltón jelölhető meg.
c) a határozott fizetési ígéret követelménye a saját váltóra vonatkozik.

7./ A rugalmas árfolyamot rövidtávon alakító tényező

a./ a kamatlábak eltérése.
b./ a fizetési mérleg egyenlege.
c./ az inflációs ráták különbsége.
d./ a külkereskedelmi mérleg egyenlege.

8. Válassza ki a kötvény nettó árfolyamára vonatkozó helyes megállapítást!

a) A névérték fölött van, ha a kötvény névleges kamatlába nagyobb, mint az aktuális
piaci kamatláb.
b) A névérték alatt van, ha a kötvény névleges kamatlába nagyobb, mint az aktuális piaci
kamatláb.
c) Ha a névleges kamatláb megegyezik az aktuális piaci kamatlábbal, akkor a nettó árfolyam
egyenlő a bruttó árfolyammal.
d) A kötvény nettó árfolyama a névérték és az időarányosan felhalmozódott kamat
összegével egyenlő.

9. Melyik megállapítás igaz? A részvényvásárlás eldöntéséhez a befektetőnek

a) az aktuális piaci árfolyamot a részvény elméleti árfolyamával kell összehasonlítani.
b) az aktuális piaci árfolyamot az előző napi piaci árfolyammal kell összehasonlítani.
c) az aktuális piaci árfolyamot a névértékkel kell összehasonlítani.
d) az aktuális piaci árfolyamot a kibocsátási árfolyammal kell összehasonlítani.

10. Válassza ki az örökjáradék jelen értékére vonatozó helyes számítást!

a) Az örökjáradék jelenértéke = járadéktag / kamatláb.
b) Az örökjáradék jelenértéke = járadék / diszkonttényező.
c) Az örökjáradék jövőértéke = járadék x kamattényező.
d) Az örökjáradék jövőértéke = járadék x kamatláb.

11. Válassza ki a kötvény egyszerű hozamára vonatkozó helyes megállapítást!

a) A névleges kamatláb fölött van, ha kötvényt diszkonttal vásárolták.
b) A névleges kamatláb fölött van, ha kötvényt prémiummal vásárolták meg.
c) A bruttó árfolyamhoz kapcsolódó hozam.
d) Az elméleti árfolyamhoz kapcsolódó hozam.

12./ Az opció belső értéke

a./ az opció által elért hozadék teljes összege.
b./ az opció lejáratáig eltelt időszak alatt elérhető hozadék összege.
c./ az érvényesítési (küszöb) ár és a spot ár közti eltérés.
d./ mindig kisebb, mint az opciós díj.

58
SZÁMOLÁSOS FELADATOK

1. Egy fix kamatozású kötvény névértéke 100.000 Ft, a névleges kamatlába 15%.
A kötvény 5 éves futamidejű, minden év végén fizeti a fix kamatot 3 év türelmi idő után a
kamatfizetéssel egy időben egyenlő részletben törleszt.
Egy befektető a papírt 109.960 Ft-ért vette meg?
A piaci kamatláb 13%-os, IRR (a tényleges hozam) 12%.
Határozza meg mekkora lesz a befektetés átlagos futamideje (duration, DUR)!

Pénzáramok: 8 pont

15e 7,5e
-109,96e 15e 15e 15e 50e 50e

0 1 2 3 4 5

15e 15e 15e 65e 57,5e

 x 1 +  x 2 +  x 3 +  x 4 +  x 5
1,12 1,122 1,123 1,124 1,125
DUR =  = 3,6 év

109.960

Ez a befektetés 3,6 év alatt térül meg.

2. Egy részvénytársaság ma tartotta a közgyűlését és fizetett részvényenként 2.000 Ft osztalékot.

A jövőben minden évben emeli ezt az osztalékot 4%-kal. 8 pont

a) Mekkora ezeknek a részvényeknek az elméleti árfolyama, ha a befektetők hozam elvárása 16%? (5

pont)

DIVo (1 + g)
Po =  = 2000 (1 + 0,04) / 0,16-0,04 = 17.333,-
r-g

b) Mekkora éves hozamot realizál az a részvényes aki ezelőtt egy évvel ezt a részvényt 16.900 Ft-ért
vásárolta meg? (3 pont)

(P1 – Po) + DIV0

r = 
Po

r = (17.333 – 16.900) + 2000 / 16.900 = 1,1439

Ez a befektető 14,39%-os hozamot ért el, fölülértékelten vette meg a részvényt.

59
3. Egy fix kamatozású kötvény névértéke 100.000 Ft, a névleges kamatlába 15%, a piaci kamatláb 13%-os.
A kötvény 5 éves futamidejű, minden év végén fizeti a fix kamatot.
Három év türelmi idő után a kamatfizetéssel egy időben egyenlő részletben törleszt.

Mennyi lesz a befektető tényleges hozama, ha a papírt 110.000 Ft-ért vette meg? 8 pont

15e 7,5e
-110e 15e 15e 15e 50e 50e

0 1 2 3 4 5

Po = 15e/1,13 + 15e/1,132 + 15e/1,133 + 65e/1,134 + 57,5e/1,135 = 106.490 (elméleti árf.)

r= 13% (becsült kamat)

PV (hozam jelenértéke) = 106.490,-
PV1 (befektetés jelenértéke) = 110.000,-
NPV nettó jelenérték = -3.510,-

Po = 15e/1,12 + 15e/1,122 + 15e/1,123 + 56e/1,124 + 57,5e/1,125 = 109,963

r = 12%
PV = +109.963
PV1 = -110.000
-37

A két jelenérték különbsége: 3.510 – 37 = 3.473,-

IRR = 13 – 3.510/3.473 = 11,98%

Ennek a befektetőnek a tényleges hozama 11,98%.

4. Egy részvénytársaság ma tartotta a közgyűlését és fizetett részvényenként 4.000 Ft osztalékot.

A jövőben minden évben emeli ezt az osztalékot 4%-kal. 8 pont

a) Mekkora ezeknek a részvényeknek az elméleti árfolyama, ha a befektetők hozam elvárása 16%? (5

pont)

DIVo (1 + g)
Po =  = 4000 (1 + 0,04) / 0,16-0,04 = 34 667,-
r-g

b) Mekkora éves hozamot realizál az a részvényes, aki ezelőtt egy évvel ezt a részvényt 35.500 Ft-ért
vásárolta meg? (3 pont)

(P1 – Po) + DIV0

r = 
Po

r = (35 500 – 34 667) + 4000 / 34 667 = 0,1394

Ez a befektető 13,94%-os hozamot ért el, fölülértékelten vette meg a részvényt.

60
5. Egy vállalkozás a 2 millió Ft értékű váltóját a számlavezető bankjánál a lejárat előtt 90 nappal
leszámítoltatja.
A bank 20%-os diszkontkamatlábat alkalmaz és váltó díjat nem számít fel.

Mekkora befektetési hozamot ér el a bank, ha a váltót a lejáratig megtartja?

………21,05 % befektetési hozamot ér el az ügyleten ………… 9 pont

0,2 x 90
Váltóérték = 2.000.000 1 -  = 1.900.000,- Ft 4p
360

1.900.000 x % x 90
100.000 =  = 0,2105 = 21,05% 5p
360

6. Egy vállalkozás a 4 millió Ft értékű váltóját a számlavezető bankjánál a lejárat előtt 90 nappal
leszámítoltatja.
A bank 20%-os diszkontkamatlábat alkalmaz és váltó díjat nem számít fel.
Mekkora befektetési hozamot ér el a bank, ha a váltót a lejáratig megtartja?

………21,05 % befektetési hozamot ér el az ügyleten ………… 9 pont

0,2 x 90
Váltóérték = 4.000.000 1 -  = 3.800.000,- Ft 4 pont
360

3.800.000 x % x 90
200.000 =  = 0,2105 = 21,05% 5 pont
360

7. Egy fix kamatozású kötvény névértéke 100.000 Ft, a névleges kamatlába 15%.
A kötvény 5 éves futamidejű, minden év végén fizeti a fix kamatot.
3 év türelmi idő után a kamatfizetéssel egy időben, egyenlő részletben törleszt.

Mennyiért vette meg a befektető a kötvényt, ha a befektetésével 12%-os tényleges hozamot (IRR) ért el? 8
pont
Pénzáramok:
15e 7,5e
-?e 15e 15e 15e 50e 50e

(3 pont)
0 1 2 3 4 5

15e 15e 15e 65e 57,5e

+ + + + = 109 960
1,12 1,122 1,123 1,124 1,125

A kötvényt 109 960 forintért vette meg. (5 pont)

61
8. Egy vállalkozás 2.500.000,- Ft értékű, 120 napra szóló váltót birtokol.
A váltót a lejárat előtt 85 nappal leszámítoltatja.
A bank 18%-os diszkont kamatlábat és 1,7%-os váltódíjat alkalmaz. 9 pont
a) Mennyit fizet a bank a váltóért? (Az évet 365 nappal számolja!)

Kamat = (2.500.000 x 0,18 x 85) / 365 = 104.795

Váltódíj = 2.500.000 x 0,017 = 42.500
Váltó érték = 2.500.000 – (104.795 + 42.500) = 2.352.705 Ft.

Az üzleti bank 30 nappal a lejárat előtt a váltót viszontleszámítoltatja, a jegybank 16%-os rediszkontlábat
alkalmaz és váltódíjat nem számít fel.

b) Határozza meg, hogy mekkora váltó kamatbevételre tesz szert az üzleti bank a váltóügyleten és mekkora
befektetési hozamot ér el!

2.500.000,- x 0,16 x 30
K= = 32 877,-
365

NoK (nettó kamat) = 104.795 – 32.877 = 71.918,- Ft

2.352.705 x % x 55
Befektetési hozam: 71.918 =
100 x 365

% = 20,29

9. Egy fix kamatozású kötvény névértéke 200.000 Ft, a névleges kamatlába 15%.
A kötvény 5 éves futamidejű, minden év végén fizeti a fix kamatot.
3 év türelmi idő után a kamatfizetéssel egy időben, egyenlő részletben törleszt.
Mennyiért vette meg a befektető a kötvényt, ha a befektetésével 11%-os tényleges hozamot (IRR) ért el? 8
pont

Pénzáramok:

30e 15e
-?e 30e 30e 30e 100e 100e

(3 pont)
0 1 2 3 4 5

30e 30e 30e 130e 115e

+ + + + = 227 194
1,11 1,112 1,113 1,114 1,115

A kötvény 227 194 forintért vette meg. (5 pont)

62
10. Egy vállalkozás 3.000.000,- Ft értékű, 130 napra szóló váltót birtokol.
A váltót a lejárat előtt 85 nappal leszámítoltatja.
A bank 17%-os diszkont kamatlábat és 1,7%-os váltódíjat alkalmaz. 9 pont

a) Mennyit fizet a bank a váltóért? (Az évet 365 nappal számolja!)

Kamat = (3.000.000 x 0,17 x 85) / 365 = 118.767,-

Váltódíj = 3.000.000 x 0,017 = 51.000
Váltó érték = 3.000.000 – (118.767 + 51.000) = 2.830.233 Ft.

Az üzleti bank 30 nappal a lejárat előtt a váltót viszontleszámítoltatja, a jegybank 16%-os rediszkontlábat
alkalmaz és váltódíjat nem számít fel.

b) Határozza meg, hogy mekkora váltó kamatbevételre tesz szert az üzleti bank a váltóügyleten és mekkora
befektetési hozamot ér el!

3.000.000,- x 0,16 x 30
K= = 39 452,-
365

NoK (nettó kamat) = 118.767 – 39.452 = 79.315,- Ft

2.830.233 x % x 55
Befektetési hozam: 79.315 =
100 x 365

% = 18,6

11. Egy gazdasági társaság kötvényt bocsát ki, amelynek névértéke 200 000 Ft. Kibocsátási árfolyama 215
000,-Ft. Futamideje 4 év. A fix kamatot év végén fizeti, és a harmadik, - negyedik év végén, két azonos
összegben törleszt.
Az első évi kamata 30 000,-Ft. A piaci kamatláb 13 %. 9 pont

a) Határozza meg a kötvény névleges hozamát!

30 000 = 0.15 15 %
200 000

b) Határozza meg az egyszerű hozamát!

30 000 = 0.1395 13.95 %

215 000

c) Állapítsa meg, hogy a kötvényt kibocsátási árfolyamon megvásárló befektető tényleges hozama (belső
kamatláb, IRR) meghaladja- e, a 13% -ot !
Számítás nélkül a döntésre pont nem adható!

A tényleges hozam nem haladja meg, sőt nem is éri el a 13%-ot, mert az NPV negatív.

30000 30000 130000 115000

NPV      215000  4328
1.13 1.13 2 1.133 1.134

63
12. Egy részvénytársaság ma tartotta közgyűlését és úgy határozott, hogy 3 éven át (egy nagy beruházás
miatt) nem fizet osztalékot.
A negyedik év végén fizet majd 3 000,- Ft-ot részvényenként és azt követően rendszeresen emeli az osztalék
mértékét 3 %-kal.
Mennyi a részvények jelenlegi elméleti árfolyama, ha a befektetők hozam elvárása 12 %-os? 7 pont

3000 1
P0    23726
0.12  0.03 1.12 3

A diszkont tényező hatványkitevőjének ”eltévesztése” nem technikai hiba, hanem tartalmi. Mínusz 3 pont!

13. Egy kötvény

 névértéke 500.000.-,
 névleges hozama 12 %,
 futamidő 5 év,
 törlesztés egy év türelmi idő után évente azonos összegű,
 kamatfizetés minden év végén,
 a befektetők hozam elvárása 13 %.

Mennyi ennek a kötvénynek a nettó elméleti árfolyama három évvel a kibocsátás után? 8 pont

Pénzáramok: Év Kamat + Törlesztés

1. 60 000, 0-
2. 60 000, 125 000,-
3. 45 000,- 125 000,-
4. 30 000,- 125 000,-
5. 15 000,- 125 000,-

A válasz helyes soronként 1-1 pont

Árfolyam: P0 = 155.000 + 140.000 = 246.809.-

1,131 1,132

64