LO G Opnnw v IZSCAraro K rcfztrcONYvn

Szerkesztette
Dn. JuHAsz Acrvss

@
TIMTJZSL

lJjMizsa Kiad6 . BudaPest,l999

r

A kotet az Oktat6si Miniszt6rium t6mogat6sdval k6szrilt a fels6oktat6si tankonyv-

6s konyvtdmogat6si p6Iy6zatok keret6ben

Irta
Brrrpna TreoRNE
DExANv Juon
FsxrrEruE Gacs6 MArua
Dn. JuHAsz AcNrs
KoRorrrper ISTvANNE
MAcserNs Hel6s KaauN
Manosns IswANNs
OsiuevNr rn. SAcr Juon
SzTSENYTNE Nacv Eva
Tonox Gwla
VaNNay AIeoAnNE

Alkot6szerkeszt6
Buoer Acrvss

Rajzolta
FArnv TitrlEe
SslerNr RrcHAnp

@ Szerz6k, L999
Szerkesztfu A Dr. Juhdsz Agnes, L999
Rajzok @ Fdbry Timea, Sejben Richdrd, 1999
A tli tvlizsa Kiad6,1999

Uj Mrlzsa Kiad6 Kft.

2081 Piliscsaba, Arany Jdnos u. 10.
Felel6s kiad6: Mitrai Zsszsa
Felelds szerkes zt6; Maizik Katalin
Szed6s 6s tordel6s: Aranykezek Bt.
Borit6terv: Bir6 Mdria
Nyomds 6s kot6s: Dabas-Jegyzet Kft.
Felel6s vezet6: Marosi Gy6rgy ilrgyvezet6 igazgat6
K6sziilt L500 p6ld6nyban
ISBN 963 86007 0 5
 Tartalom

EI6sz6

Az anamn6zis (Feket6n6 Gacs6 M6ria)

A megk6sett/ akad61r' ozott beszdd- 6s nvelvi fejt6d6s
vizsg6lata (Bittera Tiborn6 - Juhdsz Agnes) 27
Az artikul6ci6s zavar vizsgiilata (Korompai Istv6nn6) 47
Az orrhang z6s beszld vizsgdlata (Bittera Tiborn6) 55
A diszf6nia vizsg6lata (Torok Gyula) 67
A dadog6s 6s a hadar6s vizsgdlata (Feket6n6 Gacs6 Mdria - M6csain6 Haj6s Katalin) 7I
A diszledav eszlly eztetetts6g vizsgdlata (Marosits IstvdrLn6) 77
A diszlexia vizsgllata (Szeb6nyin6 Nagv Eva) 93
A diszkalkulia vizsgdlata (D6k5ny Judit - Juhdsz Agnes) .. . 717
Az af.6zia vizsgltlata (Osmann6 Sdgi Judit) ... 139
A diszartria vizsgdlata (Vannay Aladdmi) .. 155
AHarris-f6lelaterSiis dominanciateszt ...... 159
Token besz6dmeg6rt6si teszt gyermekeknek . . 769
Irodalom. .. 777

Atnsnktartnlmdnsk jegyzeke -. -..179

Mell6ktetek ..... . 779
Kdpanyag ... - '.. 180
 El6sz6

A logop6dus tev6kenvs6g6nek k6t alaptfp usa a diagnosztizilds €s a terdpia. A helyes diagnosztzlliis €r-
dek6ben vizsg;ilatok sor6t vdgzi el, inJormdci6kat Wfi)t, hogy re6lis v6lem6nyt alkothasson a logop6-
dia kompetenci6j6ba tartoz6 probl6miik term6szet6r6l, srilyoss6g116l, okair6l. Ezzel teremti meg a leg-
megfelel6bb kezel6s alapj6t.
Azrnldrmdtci6 kilonb oz6 forr1sokb6i 6s v6ltozatos m6dszerekkel nyerhet6: besz6lget6ssel 6s kik6r-
dez6ssel, k6rd6iv kitolt6s6vel, megadott szemponhi megfigyel6ssel, pedag6giai jellegrl feladatok meg-
old6sdnak 6rteLmez6sdvel, tesztel6ssel.
A logop6diai rizsgdiat, valamint a diagnosznzill,st kovet6 terdpia csak a vizsg6lt szem6ly bele-
egyez6i6vel tort6nhet. Kiskord gyermek eset6ben a szil6, illetve gondvisel6 hozz6,,i6rul6tsa szuks6ges.
A logop6dus vizsgilati munk6ja a kapcsolatfelv6tellel kezd6dik. Az els6 taldlkoz6s kovetkeztetni
enged a ter6pids motiv6ci6ra is, amely l6nyeges lehet a ter5pia progn6zisiban. A r6szletesebb t6j6ko-
,odes 16p6sei: az anamn6zis feiv6tele, orvosi, pszichol6giai v6lem6nyek, javaslatok kik6r6se, megfi-
gyel6seka vizsgdlati helyzetben, valamint a konkr6t panaszhoz illeszked6logop6diai vizsg6latok.
A besz6d- 6s kommunik6ci6s probl6mdk osszetettek is lehetnek, halmozottan is el6fordulhatnak,
ez6rt mindig az adott gyermek vagy fellStt egy6ni szuks6glete szabia meg a vizsg6lathoz haszndlt el-
j6r6sokat. EiSfordulhai, hogy a vizsgilatok eredm6nye vagy a teriipia folyamdn tapasztalt jelens6gek
iov6bbi vizsg6laiok elv6gz6s6t ig6nylik. Szeretn6nk hangsflyozni, hogv a vizsg6lati eredm6nyek
elemz6s6vel, 6rt6kel6s6vel kialakitott v6iem6ny nem statikus, megvdltoztathatatlan it61et. A ter6pi6-
ban alkalmazott m6dszerek helyes megr-d1aszt6s5t csak a dinamikus diagn6zis segiti, amely v6gigki-
s6ri a gyermek, a feh:r6tt 6llapot6ban bekovetkez6 v6ltoz6sokat.
Akotet fejezetei a kulonbo z6 beszldhlbdk 6s r6szk6pess 6gzavarok feltardslra irdnyui6 logop6-
diaivizsgdtlatokat mutatj6k be. A kotet szerves r6sz6t k6pez6, tasakban elhelyezett,,l<ndnetS mel-
tdktetek 6i a kepanyng a vrzsg|Iatokhoz szuksdges rirlapokat, vizsg6l6lapokat 6s k6peket tartalmaz-
z6k.
A szerz6k tobb 6vtizedes tapasztalataikat osszegezt6k a vizsg6latok anyag6nak kidolgoz6sakor, de
felhaszn6ltdk a mas szakemberek dltal kiaiakitott, m6r bev6lt eljdr6sokat is.
Koszonettel tartozunk dr. Meixner lldik6nak, akihozz6j6rult olvas6svusg6iatdnak kozl6s6hez.
Koszonet illeti a diagnosztikai k6zikonw'kordbbi v6ltozatainak szerkeszt6it, Feket6n6 Cacs6 Mdri6t
ds Kraszn6rn6 Erdds Feiici6t, akiknek a munkdja megalapoztaaz:6li ossze6lLitds elk6szit6s6t.

A szerkesztd
Az anamn6zts
r

A me gk6se tt / akadilLy ozott b esz6d-

6s nyelvi feiL6d6s vtzsgillata
 A lumcrrsErr/araoArvozor-t assz6o- rs NrYrI-vr rEll6oEs vtzscAr-l;la / 23
2'l .
A, vrzsgalat reszel

A besz6d- 6s nyelvi fejl6d6s6ben megk6sett/akad6lyozott gyermek vizsg6lata a biol6giai-orvosi, a

besz6d- 6s a szociokultur6lis-pszich6s anamn6zis felv6tele mellett specidlis anamnesztikus szempon-
tokkal eg6szril ki. Megk6sett/akad6lyozott besz6dfejl6d6sri gyermek eset6n n6lkiilkozhetetlen a Pon-
tos audiometriai vizsgdlat is.

Specidlis anamnesztikus szempontok

. Hogyan, mikor kezdett mlsz6k6zni, biciklizni, rollerezni?
. Jelenleg a jdtsz6t6ren haszn6lja-e am6sz6kdt, csiszdAt?
. Szokott-e labdlzru? Ha nem, labddznak-e, fociznak-e vele, 6s ezt szivesen csindlja-e?
. Mikor kezdett on6ll6an oltozni, vetk6zni, gombolni, cip6t f(tzru?
. Felveszi-e a zoknit, cip6t on6ll6an?
. Tud-e cip6t f6znt, csatot bekapcsolni, gombolni, patentoini?
. Spontdnsegft-e ah|ztartirsban (mosogat6s, torulgetds, terit6s, tdlcavitel stb.) 6s milyen sikeresen?
. lv{ilyen ugyes aklzrnozgdsa (a szu16k szerint)?
. Manudiisan tigyesitett6k-e?
. Van-e valamilyen etvdllalt kotelezetts 6ge, hlzimunkdja?
. Mennyire koordin6lt a mozg6'sa?
. Voltak-e, vannak-e egyensdlyprobl6mdi?
. Voitak-e gyakori eles6sei, iees6sei egvszerii, ,,6rtatlan" helyzetekben?
. lv{ennyire tud stabilan kozlekedni jdrmfiveken, ha nincs ril6hely?
. Gyors vagy lassri a tev6kenys6geiben dltal6ban?
. Jdtszott-e, j6tszik-e 6pitdkockdval, 1eg6va1, osszerak6jetdkkal?
r Hogyan?
A r-izsg6lat kit6r a besz6dszervi 61lapotra 6s a beszddszen'i mrikod6sre; abeszdd- 6s nyelvi fejletts6g-
re; a laLr6lis dominancifua; arajzkdszslg6s a finommotorika, a tests6ma-ismeret 6s a t6ri tii6koz6dds,
a r.izuomotoros koordin6ci6, a halldsi figvelem 6s halldsi differenci6l6k6pess6g felt6rk6pz6s6re, vala-
mint a vrzsg6latt helyzeiben tapasztaltak rogzit6s6re.
Atizsgdlat kdpanyngdt a dr. ]uhdsz Agnes Kdpanyag a megk6sett/akadllyozott besz6d-
- Bittera Tiborn6:
is ny|lvi felieszieihez cirnfi. oktatdsi segddeszkoz rartalmazza (Logop6dia Kiad6 Gmk.). A vizsg5lat
elv6gz6s6hez javasoljuk a haszndlat6t.

I
Lt
A- nnnmnizis {plilitplilrcz Az arrnnmEzis cimfr feje:et s:enryontjait, calarnint
L- rLttttttrtrr-tJ
a hozzd knpcsol6d6 iirlapokat haszndljuk (1., 2. melliklet) .]

A besz6dszervi 611apot 6s miikod6s vizs g6lata

A megk6se tt/akad.1lyozott besz6d- 6s nvelvi fejlSd6sri gyermek eset6ben a megfigyel6s 6s a vizsgllat
u, oriurrikns 6llapotra 6s az alapvet6 besz6dszervi mozgdsokra vonatkozik. Eredm6ny6t a vizsg6lati
lapon"a megfeleld r6sz al6kt3z6s6val jeloljr.ik. A besz6dszervi 5llapot 6s a besz6dszervi miikod6s vizs-
g6tat6t ki 11!i1 eg6sziteni ortodontus, ful-orr-g6 g6.sz szakorvosi v6lem6nyekkel, javaslatokkal. C6lsze-
rri mell6kelrLi a mrit6tek, orvosi kezel6sek zlr6ielenti.seit is'

Az organikus 6llapot felm6r6se

. Ajkak:6p * s6rtilt * aszimmekia * egydb elt6r6s'
. Nyelv: ailagos nagys6gri * mikroglosszia * makroglosszia * egy6b elt6r6sek'
. A fogak 6llapota: 6p * szuvas * hiiinyos * lekopott.
. A foEak elrendez6d6se: 6p * z6r6d6rsi rendelleness6gek * a fe1s5 metsz6k h6tr6bb vannak az al-
sOm}t * a fels6 metsz6k tulsdgosan el6renyomulnak * nyilt harapds * z6rl harapds * 6ihara-
p6s * keresztharapds . ujj- 6s/vary ajakszopSsra utal6 trinet: van * nincs.
24 / A MEGKESETT/AKADALYozorr BESzfD- rs vvst-vt FEJLODES vIzScALATA

A besz6dszervek mfikiid6se
Az ajkak 6s a nyelv mozg6konysdgar6l megfigyel6ssel tdj6koz6dunk. Az instrukci6kat elSmutatiis n6l-
kul vagy bemutatiis ut6n kell vdgrehajtania a Syermeknek.
. Az ajkak nyugalmi helyzetben: z6rtak * nyitottak.
. Szoros ajakzir:ldhejon * nem jonl6tre.
o CuppantSs: osszehrizott ajakkal * szdthrizott ajakkal * er6teljes * gyenge * fl€fn sikeriil.
. Ajak kerekit6se: hatiirozott * renyhe * nem sikeriil.
. Ajak terpeszt6se: hat6rozott * renyhe * nem sikerul.
. Ajak perget6se: sikerul * nem sikenil.
. NviiifolvSs: van * nincs.
. A nyelvnyugalmi helyzetben: szdjt6ren beltil van ,i szdjt6ren kfvtil van.
. A nyelv vizszintes ir5nyri mozgat6sa el6re-hdtra: sikenil * nem sikenil.
. Nyelvheggyel a sziljzugok 6rint6se: sikerul * nem sikeriil.
. A nyelv fugg6leges mozgat6sa szdjt6ren behil: dllrnozgds n6lkril sikertii * csak dllmozgdssal egvutt
sikenil * a nyelv emel6se nem sikerul.
. A nyelv frigg6leges mozgatiisa sz6jtdren kivtil: 6llmozgds n6lktil sikertil * csak 6llmozgdssal sike-
rul * a nyelv emel6se nem sikertil.
. Az ajkak korbenyal6sa: jobbra sikenil * nem sikertil balra sikertil * nem sikertil.
r Csettint6s: er6teljes * renyhe * nem sikeriil.
. Ahangszin: tisztiin cseng6 * fiityoiozott * rekedt * pr6selt * leveg6s * 6rces * naz6lis.
. A hangmagass6g: normiilis * m6iy * magas.
. A hangindit6s: norm5lis * kem6ny * hehezetes.
. A hangerS: norm6lis * halk " hii hangos.
. Nyugalmi l6gz6smod: sz6\on kereszful 'F orron kereszttil'
. Besz6dl6gz6s: harmonikus * kapkod6.
. Ftijds (gyeriy6ra): er6teljes * gvenge * nem tud frijni.
IA beszddszeraek nfikiidis|nek uizsgil6lapjdt n 1. melliklet tnrtalrrazzn.]

A besz6d- 6s nyelvi fejletts 69 vrzsglIata

Abesz6d- 6s nyelvi fejletts6g vizsgiiata folvamatjellegri: tulajdonk6ppen a terdpia alatt 5lland6an rog'
zitlnk apasztilatainkat, amelyek a teriipia alakul6sdt is befolySsolj6k. A vizsg6lat feladatai r6szben
egymasra 6puLnek (pl. u f6neveket, igdket szintek szerint csoportosjtottuk, s igy tobb alkalommal
.igyunuron i szinten, illetve magasabb szinten is vizsg6lhat6 a gyerme\)-de elv6gz6silk sorrendje nem
siigot.ian meghatiirozott. A vizsgdlat egyes rdszeinek- egym6sutdnja kifeje3 bizonyos neh6zs6gi sor-
renlet, 6s a r6izeken belul is tagol6dnak az egyszerribb 6s a bonyolultabb feladatok.
A gyermekkel val6 hosszabb-iovidebb egyuttl6t ut6n dontjtik el, hogy melyik feladaftal kezdunk, 6s
u gy5i*"k fejletts6gi szintj6t6l fr.igg6en b6vithetjtik a feladatok kor6t. A vizsg6latot v6gezhetjtik t6r-
gylttut 6s/vagy k6pekkel. (Kisebb gyermekekn6l cdlszerfi el6szor t6rgyakat haszndlni.)
"'Abesz6dvizlg1laiviszonylag hosizadalmas, ritkdn lehet egy tildsben befejezni. Ilyenkor vviz""'961a-
ti firlapon jeloljlk az egyes vizigdlati r6szek elvdgz6s6nek ddtumdt (hasznos mds-m5s szinfr. tollal ve-
zetni a feljegyz6seket)'
A feladati6 gz6skotzben a gyermek artifutldci6s hibdi - esetleges lu.g- 6s sz6tag6tvet6_sei - is kidertil-
nek, ezeket teim6szetesen foljegyezzik (a v6laszokat a gyermek kiejt6se szerint irjuk 1e), de az egyes
feladatok 6rt6kel6sekor nem vesszuk figyelembe. Felhivjuk a figyelmet, hogy a poszes6get a ter6pia
kezdeti szakaszdtb an nem javitjuk.
A kovetkez6 osszedllitdi javaslat arra, hogyan lehet a feladatokat osszev6logatni aszerint, hogy a kr'i-
lonbozd szinteken beltil hasonl6 neh6zs6gi fokozatriak legyenek. Ennek alapj6n a besz6d- 6s nyelvi fej-
letts6g vizsg6latdnak j avasolt f okozatai:

Els6 szint: F6nevek 1,.vagy 2.

Ig6k 1.
 A lccxEssrr / txeoAtvozorr seszEo- Es t ryrrvt rEIr6oEs vr7%Au\TA / 25
Kozvetlen verb6lis 6s vizu6lis eml6kezet
Mondatmeg6rt6s 7. vagY 2.

Mdsodik szint: F6nevek 3.vagy 4.

rg6k2.
Kozvetlen verb6lis 6s vizuiilis eml6kezet
Mozg{s 6s besz6d integrdldsa, sorrend utSnz6sa
Mondatmeg6rt6s 2. vagY 3.
F6nevek tobbes sz6ma\.
T6rgyeset 1.
Helyhatdroz6 1.
R6szeshatdroz6
Birtokos szem6lfel, testr6szek

Harmadik szint: Igdk 3.

Mozg6s 6s besz6d integr6l6sa, sorrend utinzdsa
Mondatmeg6rt6s 3.
F6nevek tobbes sz6n:.a 2.
Tdrgyesei 2.
Helyhatdrozok2.
R6szeshatdroz6
Eszkozhat6Lroz6
Birtokos szem6lyjel, testr6szek
Birtokjel, birtokos n6r-mds
Osszefugg6beszdd 7' vagY 2.

A vizsgdlat v6gezhet6 asztalon vagr- foldon, a sz6nyeqen, a logop6dus tetsz6se, a gyermek kr..'5ns6-
ga, iiletve a kezel6'hely saj6tossdgai szerint. Az eredmdnyeket, v6,,laszokat a vrzsgil6lapon rogzitjr.ik.
A vizsg6lat adataib6l osszesit6st k6szithetunk. A pontsz6mot a + jellel 6rt6kelt v6laszok szlrma adja.
igy j6runk el minden vizsgdiati r6sznei, kiv6ve a kozvetlen verb6lis 6s vizudlis eml6kezet feladatait,
ahol a pontszdmoi a megjegyzett szar-ak, illefve k6pek szdrna adia'

I. F6nevek

Aaizsgdlat menete

Megneuezds: A logop6dus (tan6r) egyenk6nt adja a gyermeknek a k6peket, ,,Mi ez?" kdt-
6s folteszi a
d6st, a gyermek pedig megnevezi (S-10 db k6pn6l ne legyen egyszerle tobb az asztalon vagy a sz5-
nyegen).
lltdnmondds; Ha a gyermek nem tudja a k6peket megnevezni, a tanit nevezi meg, hogy a gvermek
megism6telhesse.
Meg6/t6s: Utasftdsra (,,Mutasd meg, amit mondok!") a gyermek kivdlasztja a k6peket, amelyeket a ki-
v6.J.asztis ut6n mindig visszahelyezrink a tdbbi koz6.

A kepeken 1brdzolt fdneuek:

1,.baba, aut6, maci, kocka;
2. pipi,l6, cica, tdnydr,6ra,labda, kan61, soprri, pohda l6bos, goly6,kutya, villa, f6sri, kulcs, fed6, kocsi,
riveg, vir6g, k6s, kefe, o116;
3. 6gy, repiil6, aszlal, fa, p6.rna, h62, I6da, mosd6, paplan, haj6, vodor, szekr6ny, ctp6, k6d, kalap6cs,
sz6k, t6ska, csizrna, kancs6, trikor, v6c6, locsol6;
4. mad.5r, cefitza, vasal6, di6, pad, dug6, ffir6sz, cseng6, t6, Iaplft, kigy6, toboz, zsir6f , to1l, elefdnt,
c6rna, kerit6s, eg6a hegedti, ecset, zebra, szivacs, sz6mo16g6p, ribizli.

E szkoztik: k6pek, vizsgdl6laP.

26 / A MEcKESETT/AKADALYozorr BESztD- Es I\IYELVI rnp6ors vzsGALArA

Enrsrslns
Megneuezls; A k6pek tartalmilag 6s formailag helyes megnevez6se: +. A helytelen vliaszt pontosan
leirjuk, jelol6se: -.
lltdnmondds; Tartalmilag 6s formailag helyes utdnmondds: +.
Megdrtds: Helyesen kiv6lasztoft k6p: +. A k6rt k6p helyett m6s v6las zt6sa: -. A hib6san kivalasztott k6p
nev6t feljegyezzik.

II. Ig6k
A aizsgdlat menete
Megneaezds:1.-2. Atandr megmutatja a kdpeket (egyenk6nt), 6s k6rdez: ,,Mit csin5l a fii?" A gyermek
megnevezi a cselekv6st.
a. A kepekhez rovid magvarlzatot ad a tan6r, s utiina teszi fel a k6rddst olyan formdban, hogy a
gy.r.n& villasza az igdt iitgl'ur ragozAssal, igekotSvel tarlalmazza. Pl.: ,,N6zd, milven k6cos a kis-
lany! Mit csinSl vele anvuka?" (megf6suii).
l,ltdnmondds:7-2-3. Ha a gvermek nem tudja megnevezri, vagy rosszul nevezi meg a cselekv6st, a ta-
ndr megmondja, hogy a gvermek utdnamondhassa.
Megdrt\s:1-Z-2. Ha a g_vermek nem ner.ezi meg a cselekv6st ondll6an, a tan6r felsz6iitasdra kiv6laszt-
ja a megfelel6 cselekv6st 6br6'zol6 kdpet.

A kdpeken dbrdzolt igik:

til, eszik, iszlk, fekszik, megy, olvas, sopor, 6pit, vart, sir, locsol;
1. ell,

2. mosakodik, labd6zik, torulkozik, mosogat, hint6zik, telefondl, horgiiszik, fiirdszel, kalap61, bicikli-
zik, Iovagol, cs6nakdzik;
2. megf6srili, letorli, megkoti, eldobja, elfr.ijja, megpuszilja, megsimogatja, felakasztja, kitisztitja,
kimossa, feldssa, Iehizza.
Eszkdzdk: k6pek, vizsg6l6lap.
+
-b,RTEKELES
Megneaezis; A cselekv6s tartalmilag 6s formailag pontos megnevez6se: +. A helytelen vdlaszt pontosan
leirjuk, jelol6se: -.
Lltdnmonids: Tartaimilag 6s formailag helyes ut6nmond6s: +. A heiytelen ut6nmonddst pontosan ieir-
juk, jelol6se: -.
M'egdri6s: A helyes k6pvdlasztds: +, a hib6s k6pv 6iaszt6s: -. Ezt szint6n foljegyezzr-ik.

III. Kiizvetlen eml6kezet

1. Kiizvetlen verb6lis eml6kezet
Aaizsgdlat menete
Ezt a vizsgiilatot c6lszerfi a f6nevek vizsgSlatdval- osszekapcsolva v6ge.zni, Kiv6lasztunk tiz k6pet,
amelyekr6T az el6z6vizsg6latban meggl'626dffi*, hogy ismeri a-gyermek. Ezekb6l el6szor kettes6vel
kell a gyermeknek kivdlisztania a tanar at* k6rt k6peket..Haa k6t k6p nev6t meg tildjl tartanikoz-
vetlen eml6kezet6ben, akkor h6rom, eseileg n6gy kepet k6rirnk egyszerte. A gyermek Sltal kivdlasz-
tott k6peket minden alkalommal visszatesszik a tobbi koz6'
Eszkdzdk: azonosak a f6nevek vizsg5latdndi haszn6ltakkal'
z
,bRTEKELES
A megjegyzett k6pek szdmdt + jellel jeloljuk.

2. Kiizvetlen vizu6lis eml6kezet

Auizsgdlat nrcnete
Tiz olyan k6ppel dolgozunk, amelyeket a gyermek el6z6legm6g nem l6tott- A k6peket rigy h.elyezzuk
el az isztalo", nosy .te;* egy kartonlapot 6llitunk , igy u gyermek nem l5thatja azokat. El6sz-or egy
k6pet teszrink u g/ut-"i eld,Tztkell majd kivdlasztania a tobbi kozii,t. Miutdn k6t-hdrom m6sodpercig
 A rtrcxEssrr /exeoAwozorr ssszEo- Es vyErvr rrpdors vvscetev, / 27
ndzte, visszatesszuk a tobbi kdp koz6, felemeljtik a kartont, 6s megk6rjtik a gyermeket, hogy keresse
meg, amit eI6z6Ieg ldtott. Ha megtaldlta, rijra eltakarjuk el6le a k6peket. A kovetkez6kben hasonl6 me-
netben ke1l a gyermeknek felismernie k6t-hdrom-n6gy k6pet.

A kepeken dbrdzolt tdrgyak:

fdnyk6pez6g6p, te6skanna, krokodil, gytimolcsok, gereblye, hamburger, harangvirdg, brig6csiga,
harisnyana dr 619, ir 6 asztal, p orszir' 6, nvakkend 5.
Eszk\ztik: szines k6pek, vizsgaTolap .

EnrxErss
A megjegyzett k6pek sz6rn6,t + jellel jeloljtik.

IV. Mozg6s 6s besz6d integrilisa, sorrend utdnzdsa

Aaizsgdlat menete
1.A gyermek el6 eidszor h6rom kockdt heiyeztink, amelyeknek tetej€n egy-egy k6p ldthat6. A tandr
c5_v ^tl^t-'^t
^--- yarLavar tugy dobver6r.'el rdut a kockSra, megnevezve a rajta I'6v6 t6,rgyk6pei. A gvermeknek utd-
noznia keil a cselekv6st, s eg1-uttal meg is kell neveznie a k6pet. Ha a gyermek nem nevezi meg a k6-
peket, a vizsg6latot akkor is eh'6gezzuk. Ugyanilyen menetben k6t, majd hdrom kockdra koppintunk
egl'miis utin, megnevezve a k6peket.
A kockdn I6a6 k1pek: kutya, sz€k, baba. Sorrend: kutya, sz6k; kutya ,baba; baba, sz6k; kutya , szek,baba;
kutva, baba, szdk; sz6k, kutva, baba.

2. A tovdbbiakban a kockdk szama hat lesz, a koppintdsok-megnevezdsek sorrendj6t v6ltogatjuk.

Akockdkon lduo keptek: fa, r-irde. kufva, r-odor, szdk,baba. Sorrend: vir6g, vodor; fa, vodor; vir6g, vodor,
baba; vodor, kuiya, fa; baba, szek, r'irdg;virAg, fa, kutya; fa, kutva, szek.
Es:koztjk: 6 db 2,5 cm ilii fakocsa, tetejukon a kovetkez6 k6pekkel: kutya, sz,(:k,baba, virdg, vodor, fa;
2 db dobver6 vagv p6lca; r-izsg;i16iap.
,.
hRTEKELES
Cseleku€s: Ha a gyermek pontosan utdnozza a cselekv6st (a megfelelS kockdra koppant, ilietve a meg-
felel6 sorrendben), a jeiol6s: -, eilenkez6 esetben: -.
Utinmondds: Ha a gvermek poniosan utdnmondja a sz6l, illetve a megfelel6 sorrendben a szavakat, a
jelolds: +, ellenkezd esetben: -.
Cselekuis 6s tttdnttottdds: Ha a gvermek pontosan utdnozza a cselekv6st, 6s azzal osszhangban ut6.n-
mondja a sz6t, illetve megle1e1d sorrendben a szavakat, a jelol6s: +, ellenkez6 esetben: -.

V. Mondatmeg6rt6s
Mondatmeg6rt6s 1.
A uizsgdlat menete
A tandr a gyermeknek egyszerri r,rtasitdst ad, kozepes hangerSvel. A tan6r megpr6b6ija folvenni a
gyermekkel a szemkontaktust, de vigy6z arra, hogy gesztussal, mimikdval ne segitse a meg6rt6st.
Eszkdztik:labda, a szekr6nv a szobdban.
4
,b,RTEKELES
A helyesen v6grehajtott cseiekvds jelol6se: +. Az utasitest6l elt6r6 cselekv6st pontosan leirjuk, jelol6se: -.
Mondatmeg6rt6s 2.
Aaizsgdlat menete
A tan6r jdtdk t6rgyakat tesz a gvermek el6, amelyekkel adott utasitiisra cselekednie kell. Az egyes cse-
lekv6sek v6grehajt6sa ut6n a targvakat vissza kell tennie a helyukre. A feladat elvdgz6s6nek feltdtele,
hogy a folhaszn6lt t6rgyak neve a gyermek passzfv sz6kincs6ben berme legyen.
Eszktjzdk, trirgyak: k6d, baba, tdiy6r, villa, tip5, lap6t, cica, asztal, I6bos, doboz, kocka; vizsgSl6lap.
28 / A rvrscxrserr/ereoArvozoT-r sFszfD- Es NryELVI repoors vzscAr-cra

Mondatmeg6rt6s 3.
Aaizsgdlat menete
A gyermek a logop6dus (tan6r) utasitdsdra ki.ilonf6le feladatokat v6gez j6t6k tdrgyakkal. A vizsg6lat
elej6n az al6bbi tdrgyakat helyezzik eL avizsgftlat helyszin,6n, a sz1nyegen, meghatiirozott rendben:
hdz-I6bos, alatta kulcs l6that6an - maci, mogotte labda - pohiir, mellette kan6l; szekr6ny, tetej6n sz6k
- labda - tdska, benne aut6 (ldthat6an) - babakocsi, tetejdn keresztbe t6ve egy baba;
o116 - babakocsi - baba - f6sr1 - asztal.

[A tirgyak elrendez1stt az 5. melltklet tartalnn=:a.]

A tobbi t6rgy a tandmdl van eg,v dobozban, amelyet a gyermek el6 tart, s ahonnan a gyermek veszi
el6 a feladathoz ill6en: sz6k, kutva, aut5, kulcs,baba, kandl, virdg.

A megdrt4st aizsgdl1 utasitdsok:

1. Keresd meg a labddt!
Hozd ide!
iil r
Ulj le a szdnyegre!
Guritsd ide a labdiit!
Kivehetsz valamit a szekr6nvb6l.
Mutasd meg anyuk6nak!
2. Tedd ababAt a kddba!
Tedd a t6ny6rra a vill6t!
Rakdacip6talap6tral
Teddacicdraak6datl
Rakd az asztalt a l6bosba!
Teddadobozbaakockdt!
3. Tedd a kocsiba a babdtl
Tedd a kanaiat a poh6rral
K6rem abab6t a kocsir6l.
Tedd a kulcsot a ldbosbal
Tedd a t6skiira az aut6i!
K6rem a kanalat a pohdr me115l.
K6rem a tdsk6b6l az aut6t.
Vidd a sz6ket a szekr6nyhezl
Tedd a virdgot az asztal al,6!
Tedd a f6sri mell6 az oll6tl
K6rem a kulcsot a l6bos a161.
Tedd a h6,z rnogd a kutviitl
Addabab6tamacinak!
Gyere ide a bab6val!
Hozd ide a maci mogul a labddt!
Vedd el a sz6ket a szekr6nvtdl!

Eszkiiztik:3 db kb. 10 cm magas baba,2 db babakocsi,2 db kan6l, 1 db poh6r,2 db kulcs, 1 db ldbos, L

db t6ska, 2 db aut6,2 db labda, 1 db mack6, 2 db sz6k,1 db szekrdny, L sziivir6g,l db asztal ,1 db f6-
sri, 1db o116, 1 dbhlz,l db kutva;vizsg6l6lap'

VI. F6nevek tiibbes sziiia]..,2.

Aaizsgdlat menete
MegneaezEs: A tandr megnevezi a k6pet, amelyen egy tdrgy l5,that6, majd megmutatja azt ak6pet, uT"-
lyen ugyanabb6l at6rgyb6ltobb l6ihat6. A,,Mik ezek?" kdrd6sre a gyermeknek tobbes sz6mban kell
a f6nevet mondania.
Lltdnmondds: Ha a gyermek nem tudja megnevezni tobbes szilmban a tdrgyakat, vagy rosszul mondja,
a tan6r megnevezi, hogy a gyermek utiinmondhassa.
 A vrc<Eserr / trtoarvozort ngszEo- Es vyrLvI rep$oes vtTscAu\TA / 29

Meg1rtls: Ha a gyermek nem nevezi meg tobbes szgmbagta k6peket, a tan6r ,,Mutasd meg, amit
mon-
dok!,, f.elsz6litds1rra kiv6lasztja a megielel6 k6peket (felv6ltva k64unk egyes 6s tobbes sz6mban).

Tobbes szdmrt ahkok:

viriigok, t6ny€rok;
1. haj6k, macik, vii16k,1abd6k,
2. poharak, kanalak, egerek, majmok, vodrok, iovak'

E szktiziik: kartonra ragasztott k6pek, vizsg6l6lap .

Enrsxrr-Es
MegneuezEs: A tobbes szdm jel6nek megfelel6 haszn6lata: +. Helyesnek fogadjuk el a vdlaszt akkor is,
lia a sz6v6gi k hi6nyzik, de hangz6betold6s vagy id6tartam-vditozds van, amellyel a gyerm"f l"-
lonbs6get {"r" u" 6s tobbei sz6,mkozott (p1.: virilgo, vill6 stb.). A tobbes sz5m jei6nek hib6s
"gy"r
haszndfata vagy helye te az egyes sz6m haszndlata: -. Tartalmilag 6s formailag helyes utdnmondds
+; a helytelen ut6nmond6st pontosan lefrjuk, jelol6se: -'
Meg1rt1s: Egy"r 6s tobbes sz1rrntS fdnevek helyes elkulonit6se: +, helytelen v6laszt6s: -.

VII. Tdrgyeset
A t:izsgdlat menete
Megnea : 1-2. A tandr minden k6pet megnevez/ az asztaka teszi. A vizsg6lat feltdtele, hogy a gyer-
ezds
mek ismerje a k6pek nev6t. A tan6r ,,Mitk6rsz?" k6rd6s6re a gyermek vliaszt a k6pek koziil,6s
meg
is nevezi azt tirgyragos formdban.
Iltdntnondds: 1,-2. Ha a gyermek nem haszndlia, vagy rosszul haszn6lja a tdrgyesetet, a tan6r
meg-
mondja, hogy a gyermek ut6nmondhassa.
A tdrgyeseti alnkok:
1,. suiit, sz6\5t, vdrat, csiilagot, gomb6t, csigdt, m6kust, bandnt;
2. bogar at, Ievelet, epret, tukrot.

Eszkdzljk: szines kdpek, vizsg6161ap.

4
HRTEKELES
Megneaez1s: A tdrgyeset helyes hasznalata: +. Helyesnek fogadjuk el a vllaszt akkor is, ha a sz6v6grt
tesz az
Xr1nyzik, de hangz6betoldds vagv iddtartam-v61toz6s van, amellyel a gyermek kr-ilonbs6gef
illetve
alany- 6s tdrgyesJt kozott (pl.: cs-iilago, gombd stb.). A tlrgyraghibds haszndlata vagy alany-,
bdrmeiy mds eset haszn6iata: -.
lltanmondds: Tartalmilag 6s formailag helyes utdnmond6s: +. A helytelen utdnmonddst
ieirjuk, jeloi6se: -'

VIII. Helyhatdroz6k
Helyhatiroz6kL.
A aizsgdlat menete
A feladat elv6gz6s6nek felt6tele, hogy a felhaszn6lt tdrgyak neve a gyermek aktiv sz6kincs6ben
szere-
illetve m6s-m6s
peljen. e vizsfalat a), b), c) 6s d) r6s-z-6nek levezet6se kozott aj6nlatos szrinetet tartani,
iddpontban u"6g"t^. Ebben az esetben a tan6r e15re elhelyezi a tArgyakat'
Megneuezds L-,/- 1.<-)t^,
Aa tandr k6rd6s6re
i) 7^tan6r v6gzi a cselekv6seket a tdrgyakkal, p6ld61l az aut6t az asztalra teszi.6 teszemT" k6rd6sre
v6laszolva a gyermek mondja a helyh"aiar oz6riggal elldtott f6nevet. Ha a ,,Hov
kdrd6st'
nem kapunk-helyes vdlaszt,'megpr6b61juk u ,,Mit" teszem?", illetve ,,Mibe teszern'?"
Helyzetekiaut6t az asztalra, f6srit a poh6rba, cip6t a konyvre, kanalat az iivegbe'
helyhat6ro-
D Azn) pontban v6gzett cselekvdsekhez kapcsol6dva a gyermek a tan6r k6rd6s6re a
megpr6-
z6raggal-e1l6tott f6n6we1v6laszol. Ha a ,,Hoi van?" kdrddsre nem kapunk helyes vli'aszf,
beljuk a ,,Miben vaTa?", illetve a ,,Min van (rajta)?" k6rd6st'
Helyzetek: aut6 azasztalon, f6sri a poh6rban, cip6 a konyvon, kan6l az uvegben'
 30 / e rrancrEsrrr/ereoALyozorr sEsztD- ES NryEL\,T rE[_6oEs vzscALATA

c) A tan6r egyenk6nt k6ri az elhelvezett tlrgyakata gyermektSl:

,,K6rem a ...t." Ezut6na taniir ,,Hon-
nan vetted el a -..t?" k6rd6s6re a gvermek helyhat6roz6-ragos f6n6wel villaszolHa erre a k6rd6sre
nem kapunk helyes v6laszt, megprobdljuk a,,*ffi6o1vetted ki?", illetve a,,*Mir6l vetted le?,,
k6rd6st.
Helyzetek: aut6t az asztaTr6l, fdsrit a pohiirb6l, cip5t a konyvr6l, kanalat az ivegbdl.

Utdnmondds: a), b), c) Ha a gyermek nem mond javagy nem j6l mondja a helyhatar
oz6raggaleiletoft fd-
nevet, a taniir mondja el, hogv a gvermek uti{nmondhassa.
Meg|rtis: a helvhat6roz6kvizsgdlatiinak v6gdn csak a d) pontban vizsgdlunk meg6rt6st. A tandr felsz6-
litdsdra a gyermek elheiyezi a tiirgvakat az utasitdsnak megfeieldei. p6ldiiul:",,Tedd a vodrot
a do-
bozra!"
Helyzetek: vodrot dobozra, poharat vodorbe, konyvet d,obozba, dobozt vodorre.

Eszkdziik:3 db vodor, 3 db doboz ,2 db pohiir, 2 db konyv, 1 db riveg, 1 db asztai, 1 db kandl,

1 db au-
t6, 1 db fds&, l db cipS; vizsgdl6lap.

A tdrgyak elrendezdse a vizsgdlat el6tt:

asztal- poh6r - konyv - r.iveg - doboz - vodor - doboz - voclor
aut6 - f6sfi - cipS - kani{i - r,odor - poh6r - konw - doboz

IA tirgynk elrende=iset n= 5. ntclleklet tnrt,tlrnn:.:,t.]

EnrrxEus
Megneaezdt A helyhatdrozorag megfelel6 haszn6lata: +. A *-gal jelolt k6rd6sek eset6n a helyes v61asz:
+. Helytelen vdlasz: -. (Ilyenkor a r-dlaszt pontosan lei!uk.)
,
utinntondd.sr Helyesen ism6telt toldal6kos f6nev: +, hibdsan ism6telt toldal6kos f6n6v: (Ilvenkor a -.
liaszt pontosan leirjuk.)
v
Megertds: Helyesen kivdiasztoit tdrgvegvtittes: +. A hib6s vdlasztdst pontosan leiriuk, jelot6se:
-.
Helyhatiiroz6k 2.
A aizsgdlat menete
A vizsgdlat v6gz6s6nek felt6tele, hogv a felhaszndlt k6pek neve a gyermek aktiy sz6kincs6ben szere-
peljen.
Mportprtpzi<' s renar v6gzi a cselekveseket a k6pekkel (pl. a vonatot az eg6rhez tolja). A
---Ll ".-- --"" gvermek moncl-
ja a helyhat6roz6raggal ellatot fdnevet, a tandr ,,Hov6. megy a ...?" k6.d6sdte v6lasiolva. Ha erre a
_ -
k6rd6sre nem kapunk helyes varaszt, foltesszr.ik a ,,Mihez *"gy a ...?" k6rd6st.
Helyzetek: vonat az eg6rhez, kakas a bab6hoz, aut6 a tev6hez, pipi a macihoz.
Az el6z6legvlgzett cs,elekv6shez kapcsol6dva a gvermek a tandr ,,Hol van a ...?" k6rd6s6re helvha-
t6roz6raggal ell6tott fdn6vvel r'61aszo1. Ha a kdrd6sre nem kapunk helyes v6laszt, foltesszuk u ..fi-
ndl van a ...?" kdrd6st.
Helyzetek: vonat az eg6rn6l, kakas a babiindl, auto a tev6n6l, pipi a macindl.
A tan6r visszakdri a k6peket a ,,Vedd el a ...t!" felsz6lit6ssal, 6s a gy'ermek cselekv6se kozben folteszi
a ,,Horrnan vetted el a ...t?" k6rd6st. A gyermeknek a helyhat6,roz6raggal elldtott fdndvvel kell vdia-
szolnia. Ha a fenti k6rd6sre nem kapunk helyes vdlaszt, feltessztik a ,,Mit61 vetted el a ...t?" k6rd6st.
Helyzetek: vonatot az egdrt6L, kakast ababat6l, aut6t a tev6t6l, pipit a macit6l.

Utdnmondds: Ha a gyermek nem mondja vagy nem j6l mondja a hat6roz6ragos f6nevet, a tan6r mond-
ja, hogy a gyermek utiinamondhassa.

Eszktizijk: td rgykepek, vizsgalolap.

-a
.h,RTEKELES
Megneaezds; A toldal6kos f6n6v helyes haszndlata: +. A *-gal jelolt k6rd6sek eset6n a helyes v6lasz szin-
tdn: +. A helytelen vilaszt pontosan leirjuk, jelol6se: -.
Utdnmondds; Helyesen ismdtelt toldal6kos fdn6v: +, hib6san ism6telt toldaldkos f6n6v:
-. (Ilvenkor a
v ilaszt pontosan leiriuk.)
 A:vncrtsrrt/AKADALyozorr srszEp- rs Nyervr rgJlOons vtzscerete i 31

IX. R6szeshatiroz6

A aizsgdlat menete

A vizsg6lat elvdgz6s6nek felt6tele, hogy a felhaszn6lt k6pek (tdrgyak) neve a gyermek aktiv sz6kin-
csdben szerepeljen.
Megneaezis: A tanSr v6gzi a cselekv6seket a tdrgyakkal vagy a k6pekkel (pl. a macinak adja a lapdtot),
a gyermek mondja a r6szeshatdroz6-raggal elldtott f6nevet a tandr ,,Kinek adtam a ...t?" k6rd6s6re
vdlaszolva.
Utdnmondns: F{a a gyermek nem mondja vagy nem j6l mondja a toldaldkos f6nevet, a tandr mondja,
hogy a gyermek ut6nmondhassa.
Helyzetek: kockSt az eg6rnek, haj6t a babdnak, viriigot a tev6nek, lapdtot a macinak.

Eszkdzdk: t6rgyak vagy k6pek, vizsgllolap.

4
b,RTEKELES

Megneuezds: A toldal6kos fdn6v helves haszniilata: +. A helytelen vliaszt pontosan leirjuk, jeiol6se: -.
Utdnrnondds; Helyesen ism6telt toldalekos f6n6v: +, hibdsan ismdtelt toldai6kos f6n6v: -. (Ilyenkor a
v llaszt pontosan leirjuk.)

X. EszkcizhatAroz6

A aizsgd.lat menete

Ezt a v izsgdlatot a r6szeshat 6r oz5 vizs g6latdhoz kapcsol 6dv a v 6gezzik.

MegneaezEs: A tandr ,,Mivel jdtszik a ...?" k6rddsdre az eszkozhat6roz6-raggal ell6tott f6n6wel vdlaszol
a gyermek.
Utnnntottdds: Ha a gyermek nem mondja vagv nem j6l mondja a toldai6kos f6nevet, a tandr mondja,
hogy a gyermek ut6nmondhassa.
Helyzetek:eg6r a kock6val, baba a haj6r.'ai, ter.e a vir6ggal, maci a lapiittal.

Eszktj:1k: tdrgyak vagy k6pek, vizs9616iap.

dnrxnrss
Megneuezds: A toldal6kos f6n6v hell,es haszndlata: +. Hib6san ism6telt toldaldkos f6n6v: -. (Ilyenkor a
v llaszt p ontosan leirjuk.)
Utdnmondds; Helyesen ism6telt toldaldkos f6nev: +, hibeisan ism6telt toldal6kos f6n6v: -. (Ilyenkor a
v itlaszt pontosan leirjuk.)

XI. Birtokos szem6lyjel, testrdszek

A uizsgdlat menete

I,rlegneuezds:
tI) A tanar riimutat p61ddu1 a baba fejdre,6s mondja: ,,Ez ababa feje." Ezutiin rdmutat a kez6re, 6s
k6rdezi: ,,H6t ez?"
b) A tan6r p6ld6u1 az orrlra mutat, megnevezi: ,,Ez az orrom." Majd a gyermek fej6t megdrintve k6r-
dezi: ,,H6t ez?"
c) A taner pdlddul a gyermek hajdt megfogja, 6s mondja: ,,Ez aha)ad." Ezut|n a sajdt sz6j6'.ra mutat-
va k6rdezi: ,,H6t ez?"
Meg1rt6s:
a) Ha a gyermek nem tudja a testrdszeket megnevezri, a tanSr felsz6iitds6ra meg kell mutatnia.
b-c) A tandr felvdltva ad egyes sz6m e1s6 6s m6sodik szem6lyri birtokos szem6llellel ell6tott f6ne-
vet tartalmaz6 utasitist. Pdld6ul: ,,Mutasd meg, ho1 a fejem!" vagy ,,Mutasd meg, hol van a szdd!"
32 / A MEGKfsEm/AKADALYozorr BEszE> Es NIYELVI FEILODES vIzscALArA

Helyzetek:
Ez ababa keze. Hdt ez? Litba, hasa, nyaka.
Ez a te hajad. Hdt ez? SzAd, arcod, h5tad.
Ez az 6n arcom. HAt ez? Fejem, fiilem, szemem.

Eszkdzdk: egy kb. 20 cm magas baba.

Enrsrslrs
Megnmezds: Tartaimilag 6s formaiiag heiyes v6lasz: +. A helytelen viilaszt leirjuk, jelol6se: -.
Meg1rtls: Ha a gyermek helyesen mutatja meg a testrdszt, jelol6se: +. Hibds mutat6s: -. A t6veszt6st ie-
E.tk.
XII. Birtokjel, birtokos n6vm6s
Aaizsgdlat menete

Megneaez1* A tan6r bevezet6 mondata: ,,Ez atoll az errydm" utdn a saj6t, a gyermek, illefve a k6peker
itbr6,zolt szem6ly tulajdon6ban i6v6 dolgokra mutatva teszi fol a k6rd6seket. P6lddul a gyermek ci-
p6jdre mutat 6s k6rdez: ,,Ki6 ez a ctp6?, vagy a sajdt ceruz6jiira mutat: ,,Ki6 ez a certza?"
Helyzetek:
Ez a toll az eny6m. Ki6 ez a ...?
Akutya abiicsi6. Acip6 az eny6m. Aceruza a ti6d. Acsorg6 abab66. Az6ra a ti6d. Aszokn,va az
eny€m.

Eszkdztik: a tanSr szem6lyes t6rgyai, k6pek, vizsgdl6lap.

I
bRTEKELES
Tartalmilag 6s formailag heiyes v6lasz +. A helytelen vdlaszt pontosan leirjuk, jelol6se: -.

XIII. 6sszefiigg6 beszld (1-2.)

Auizsgdlat menete (1.)

a) Atan6r a k6pek alapj6n rovid tort6netet mes6l a gyermekkel kozoser.rugy,hogy az egyszer aldhr-'r-
zol szavakat minden esetben mondja, a k6tszer aldhfzottat mondhatja, ha a k6pre r6mutatds alapj6n
a gyermek nem fejezi be a mondatot. Az alilh'izds n6lktili szavakat a gyermekt6lv6la,6s csak akkor
segit, ha a gyermek nem tudja. Amit a gvermek ondil6an mond, a tandr leirja, a kipontozott helyre.
b) e kozos mes616s ut6n a gyermek on5ll6an mondja el a tortdnetet a k6pek alapjdn. Ezt a tandr leirja.

Tdrtdnet
Volt esvszer ket .......... cica ............
............ Ialaltak egy nagy plros .....'....
. E4!"tSeyggy
Egg!
l"ft, ......Foldobt6kaleveg6be
Guritottak a foldon ... . rgyr^.rutut*ffisz6tpukkadtl .....'....'..'..
-
Mit gondolsz, mit6l pukkadt sz6t a lufi?

Most mes6ld el egyedtil!

Eszkdztik: szines k6pek, a mese szovege, vizsg6l6lap.

I
-TJRTEKELES
a) Ha a gyermek dltal adott kieg6szit6s (sz6 vagy szavak) tartalmilag megfelelS, az 6rt6kel6s: +. F{a a
gyermeli 6ltal adott kieg6szit6s hidnvzik, vagy tartalmilag nem megfelelS, az 6rt6kel6s: -.
6j e totte.t"t osszefugg6seit visszaad6 on61l6 elmondds: +. A tort6net osszefugg6seit visszaad6 elmon-
d6s segitsdggel/k6rd6sek alapj5n: +. A gyermek nem mondja el a tort6netet: -.
 A vscrfssrr /}lrc/iostyozorr srszEp- ss rqyeru rep-6oes vzxfueT}' / 33

A aizsgdlat menete (2)

Azonos az 1. pontban leirtakkal'

Tdrtdnet
Egyszer volt, hol nem volt, volt egvszer kdt cica Talaltak hrUglq """ lufit
Kiviilasztottiik a legnagvobbat, g pgglgl ......r..........., 6s azzaljdtszottak
A s6rga meg a34 elszdllt. Dobdlt6k a ieveg6ben ,9!.8$itottak
a foldon . Nagvon oniltek neki. Hirtelen nagvot durrant glg! . . ' .... 6s sz6tpukkadt
. A cic6k szomorkodtak, mert saindltdk """"' a j6t6kukat
Mit gondolsz, mi6rt pukkadt sz6t a luti?

Most mes61d el egyedril!

Eszkdzijk: szines k6pek (azonosak az 1. pontban haszn6ltakkal), a mese szovege, vizsgdl6lap'

4
hRTEKELES
a) Azonos az 1. a) pontban leirtakkal.
b) A tort6net osszefrigg6seit j6i visszaad6, b6vitett 6s osszetett mondatokat is tartalmaz6
elmond6s: +'
A tort6net osszefuggEJeit visszaad6, bdvitett 6s osszetett mondatokat is tartalmaz6 elmondds segitsdg-
gellk6rd6sek alapfir: +. Ha a gyermek nem haszndl b6vitett mondatot, k6rd6s alapj6n sem alkot
osz-
szetett mondatot: -.

A hibdk jellege a besz6d- 6s nyelvi fejletts6g vizsgilatAnii

a) F6neaek, igdk
Megneuezes:
. megnevez6s helyett gesztus,
. ,,sa16t" sz6,
. tartalmi t6vesztds,
. felismerhetetlen sz6alak,
. ,,b6binyelv" szavai,
. hangutdnz6 szo,
. ige helyett f6n6v
. sz6csonkit6s,
. sz6torzit6s,
. poszes6g,
' ig6kn61 ragoz6si hiba'
Utnnmondns:
. utdnmond6s hiSnya,
. a mintanyujt1s nem javit a szSalakon,
. ragozisl nem javit,
. funkci6 szerinti t6veszt6s.
Megdrtes:
'. figyelmetlens6gb6l ered6 hiba,
sz6fogalom hi6nya,
. hangalak szerinti t6veszt6s'
b) Mondatmeg|rtds
. figyelmetlens6gb6l ered6 hiba,
. verb6lis emldkezet bizonytalans6ga,
. sz6fogalom bizonytalans6ga,
. toldal6kmeg6rt6s bizonytalans69a.
 34 / A MEcK€sETr/AKADALyozorr BEszED- es uyEr-vr ren-6oEs vzscAlare

c) F6neztek toldal4kai, birtokos nlomds

Megnanezds:
. toldal6k hiiinya,
. toldal6k drthetetlen,
. sz6vdgt mdssalhangz6 elmarad (t;irgyeset, tobbes szirn),
. mdssalhan gz6-torl6d6sn6l hangzobetoldi{s (tdrgyeset),
. hangtani illeszked6s hlbdja,
o ndvsz6t6v6ltoz6s hibdja (tdrgyeset, tobbes sz6m),
e hasonul6s hidnya (eszkozhatdrozo),
. toldal6kok cser6je,
. se$t6 k6rd6s nem segit (helyhatdroz6k).
Utdnmondds:
. nem haszn6lja a n6vm6st,
. felcser6ii a n6vmdst,
o utSnmond6shi6nya,
.
mintanydjtiisra sincs tolda16kol5s,
r mintanFijt6sra nem javitla a toldal€kot.
Meg|rtis:
. figyelmetlens6gb6l ered6 hiba,
. mennyisd gfo galom biz onytalans A g6b 6I ere d6 hib a,
. toldal6kmeg6rt6s hidnya.

d) 6sszefiiggd besz6d
. nem egdszitt ki a mes6t,
. tartalmilag helytelenul eg6sziti ki. a mes6t,
. hibdsan toldal6kol,
. ig6t hib6san ragoz,
. sz6faji t6veszt6s,
. kovetkeztet6st nem fogalmaz meg,
. kovetkeztet6st helytelenul fogalmaz meg,
. ondll6an nem mondia el a mes6t,
. k6rd6sek segits6g6vel sem mondja ei a mes6t,
. elmondiisnSl a kulcsszavak hidnvoznak,
. elmonddsndl csak n6hdny sz6t mond.

I A a izs g dI a t oklnz sz iiks €g e s fi rI ap oknt az 5 . n te !! ixl e t t ar t alm azza. ]

A laterdlis dominancia
1. K6t-h6rom 6ves korban jStdkos helvzetben vizsgdljuk, hogy a gyermek melyik kezdt,labet szem6t
prefer6lja.

KEzdominancia:
szappanbubor6k,lees6 t6rgyak elkapdsa (4-5 pr6ba): jobb * bal * mindkett6 * v61takoz6
Ldbdominancia:
szdkre fell6p6s, szappanbubor6k eltapos6sa (4-5 pr6ba): jobb * bal * mindkett6 " vdltakoz6
Szemdominancin:
kaleidoszk6pba ndz6.s, papfrhengeren dtn6z6s (4-5 pr6ba): jobb * bal * mindkettd * r'6ltakoz6

A
-b,RTEKELES
+ iellel
 A irarcrEsrrr / l'rceoetvozorr erszEo- ss uvrn't rep6oEs vuxAt ete / 35
2. Ndgy6ves kort6l a kovetkez6 feladatokkal eg6szithetjtik ki a dominanciavizsgdlatokat.

. Labdagurftds (tetsz6leges k6zzei) 5x

Instrukci6:,,Gurftsd vissza a labdiit az egyrk kezeddel!"
Eszreudtel: Melyik klzzel guritja vissza? Jobb * bal * mindkett6 * v6ltakoz6

. A[itott hurkap;ilcdra gyongy f1z6x jobb, illew e b al kdzzel.

Instrukci1: ,,F(tzd fel a gyongyoket a pil.c6ra az egylk kezeddel! Most a m6sik kezeddel f{rzd!"
Eszrealtel: Melyik kdzzel f6zi el6szor?

EnrsxsrEs
Bai k6z ideje: Jobb k6z ideje:

. KalapSlds .(tetsz6leges kdzzel)

Instrukci6: ,,Utogesd meg ezzel a kaiap6ccs aI az asztall!"
Eszreadtel: Melyik k6zzel? Jobb *
ba,l mindkett6 "vdltakoz6 *
. V5g6s oll6val
Instrukci6: ,,Y6gd kett6 ezt a papirlapot!"
Eszreudtel: Meiyik kez6t haszndlja? Jobb * bal * mindkett6 " v|ltakozS

. Pontoz6sos feladat:
Instntkci6: ,,T6gy pontot minden n6g1'zet kozep6be! Igyekezz gyorsan dolgozni, mert m6rem az id6t!
El6szor fogd a 6al kezedbe a ceruzSt, majd a jobb kezeddel is v6gigpontozhatod az als6 kockasortl"
3
bRTEKELES
Bal k6z ideje: Jobb k6z ideje:

Eszkdzdk:labda, hurkap5lca, 10 db g]-ongy (fa), j5t6k kalap6cs, o116, papir, feladatlap, cerrTza, stopper.

IA uizsgril6lap ds n pontozdsltoz sziikiges ni;L=::inl6 a 6. mell'kletben taldlhnt1.]

Arajzklszsdg 6s a finommotorika
Arajzkdszs6g megfigyel6se 6s vizsgiiata informdci6kat szolgiiltgt V rg1z- 6s iroeszkozhaszn6lat6t6l, a
pupiro^ rrutdtetbEtilaj6koz6d,6k6p!ss6gr61, a finommotorikdroi. Ujgbb adatokat kaphafunk a k6zdo-
^minanci6r6l
is. A rajzokat pszichologiai szempontb6l is elemezhetjr.ik'

1. K6t-hdrom 6ves korban

. Szabad rajz (firka)
Instrukci6 :,,Rajzolj valami szdpet!"

. UtdnrajzolSs
Instrukci|: ,,Rajzolj te is ilyet!" (fuggdleges, vizszintes vonal, kor)
A
L,RTEKELES
Ceruzafogds, nyomat6k, felismerhet6s6g, t6ri elhelyezked6s jellemz6inek feljegyzdse.

2. N6gy6ves kort6l
. Emberalak-6brizolis
Instrukcil :,,Rajzolj egy embertl"
 36 / e' rulrcxrssrr/araoArvozorr sEsfrD- Es mrrrvr rrp6ors vrzscAlArA

Az enrrrsrEs Rcysrrr\4BE vESz

. a megrajzolt testrdszek szd:rr6t,
. a helyes kapcsol6d6sukat,
. az ardnyokat,
. a dimenzi6t,
. a vonalvezetlst,
. a formakifejez6st.
Az emberrajz 6rt6ke16se a Goodenaugh-f6le ski{la alapj6n tort6nik.

3. Ot6ves kort6l
. Csaliidrajz
Instrukci1:,,Rajzold le a csaliidodat!"

Szrtrapovror az rnrxslrssrz
Araiz befejezdsekor tort6n6 megbesz6l€s: Kiket ra)zo\titl le (milyen sorrendben, mennviben felel
meg
araizolt szemdlyek szdma a csal6dtagok val6s5gos szdmiinak), ki(k) maradt(ak) le, mi6rt? A k6rd6sek.
re adott viilaszokat azorural rogzrteni kell a rajion.
Minds6gi elemz6s: r6.sz-eg6sz r-iszonva, ardnyok, dimenzi6k, rnozg6rsd^br6zol6s, a papiron val6
eihe-
Iyezds, vonalvezet6s, a nyomatok sajiitossdgai.

.Szabad rajz
Instrukci6:..najzo-li valamitl Bermi lehet, amit a legjobban szeretsz rajzolri, amit a legszivesebben
raj-
zolsz. A rajznak a v6g6n cimet is lehet adni.,,

Szrir.rporvror ez r nrrxr r4stuz

\:ui? befejez6sekor tort6n6 megbesz6l6s: Mi van a k6pen, mi6rt eztrajzoltad, mi legven a cime? A kdr-
d6sekre adott v6laszokat azonnal le kell jegyezni a ralz me1l6.
MinSs6gi elemz6s: a t6ma kedvels6ge, a raiz komplexiti{sa, ardnyok, a papiron val6 elhelvezked6s, a vo-
nalvezet6s, a nyomat6k saj6tossdgai , a rajz 6s a cfm osszefr.igg6se, a t6ma iorr6s6ra vonatkoz6 v6laszok.

IA aizsgdl1lapot a 6. ntell Eklet t nrtalnra:- ;.]

A tests6ma ismerete 6s a t6ri t6j6koz6d6s

A saj6t testen va16 tdj6kozSdly nehdny feladata szerepel a besz6d- 6s nyelvi fejletts6g vizsgi{lat6ban,
biztos, hogy sor keriilhet r5 a vizsgdlati folyamat elej6n. Ezdrt egyszerfibb fonnaUai a kovet-
-d" ry-
kezd instrukci6kat adjuk.

Testsdma ismerete
1. Hdrom6ves kort6l
Mutasd meg, hol van a fejed!
Mutasd meg, hol van a kezed!
Mutasd meg, hol van a ldbadl
Mutasd meg, hol van a hasad!
Mutasd meg, hol van a hetadl
Mutasd meg, hol van a nyakad!
Mutasd meg, hol van a fiiledl
Mutasd meg, hol van a szemedl
Mutasd meg, hol van a orrod!
Mutasd meg, hol van a szdd!
Mutasd meg, hol van a t6rded!
Mutasd meg, hol var:. az arcod!
Muiasd meg, hol van a talpad!
 A uEcrrsrrr /txeoeruozorr srszEo- Es mlvr pelr-OoEs vzr'c,etlre / 37
Mutasd meg, hol van a tenyered!
Mutasd meg, hol vannak az ujjatdl

2. Ot6ves kort6l
Emeld fel a jobb kezedet!
Emeld fel a bal l6badat!

EnrrxrLss
A helyesen megmutatott tesk6sz + jelet kap.

T6j6koz6dds a t6rben

Instrukci6:
. Dobd fol a labdrit!
. Dobd le a labddt!
' Robot leszel, irdnyitalak. lndulj el egyenesen er6re, gyere h6trafel6!

Ot6ves kort6l
. Forduljjobbra, fordulj balra!

Enrexrr-Es
+ 6s - jelekkel.

IA oizsgril1lapot a 6. nelliklet t nrt alnn::n.]

Vizuomotoros koordindci6
A vizuomotoros koordin6cio vizsgiilatdt a Bender A-teszt alapiiln vdgezzik 6s 6rt6keljtik n6gy6ves
KOrtot.

Halldsi figyelem 6s hallSsi differencidl6k6pess6g

(K6t-hdrom 6ves korban)

A vizsgdlatot zenei hangok, zorejek felhaszndldsdval kezdjnk. A vizsgiilat redLis 6rt6kel6s6hez szriks6g
lehet a feladat el6zetes megtanitiisdra.

i Hasgl"rek, hangot ad6 jdt6kok, egydb zajforrlrs utinz6 megsz6laltatdsa.

Instrukci6:,,Csin6ld te is, amit 6nl"

Enrrrrr-Es
Aldhrizdssal a vizsgdl6lapon.

' Hangszerek, hangot-1{6 jdtdkok, egy6b zorejek hangjdnak a felismer6se. (A gyermek becsukja a
szerndt, vagy hdtat fordit.)
lnstrr,tkci6:,,Mutasd meg, melyik sz6lt!"

Enrsxrr-rs
+ 6s - jelekkel a kovetkez6 feladattai egyutt.
 38 / A MEGKEsETT/AKADALyozorr BEszED- Es NyELVT FEILODES vrzscALATA

. Tobb hang, zorej felismerdse.

Instrukci6: ,,Hallgasd meg, el6sz or ez sz6l, azutln ez, csiniild te is!,,

Eszktiziik:9ipol6 67lat, zorg6 kocka, cseng6, dob, cintdnydr, gyuf6sdoboz gyuf6val,korongos

doboz ko-
rongokkal, xilofon, triangulum stb.

A
ha116si figyelem 6s hallSsi differenci6l6kdpess6g vizsgdlata el6tt
sziksdses meggy dzddru a hall6s
praktikusan 6p volt6r6l. Egy6b feiadatok v6gz6se torUei regisztrdijuk a ko"vetke z6ket:
. Feltrin6en figyeii-e abesz6l6 sz6j6t?
. Fej6t fdloldalt fordifla-e?
o Viiratlan zorejre r"ugdl-" valamiJyen m6don?
. A jdt6k kozben feitett k6rd6sekre v6laszol-e?
r Gyakran visszak6rdez-e?
I Besz6lget6s soriin f6lre6rt-e, f6lrehal1-e szavakat, mondatokat?
. Besz6d6nek proz6diai jellemzdi eit6rnek-e a megszokott6l?
[A aizsgdlllapot a 5. ntelliklet tartnlmaztt.]

Megfigyel6si szempontok a vizsgdlatt helyzetben

Az els6 taldlkoz6s _
benyom6s ai, a besz6dhibiisnak 6s kfs6r5j6nek megjelen6se, mondanival6ja,
viselkeddse onk6ntelentil is nagyon sok.informdci6t nydjt a szakembernekl'Mln6l tobb
tapasztalatial
rendelkezik a logop6dus az els6 vizsgiilatok elvdgzdilb'en 6s a kezel6sben, ann6l tobbet
mondanak
sz6m6,ra azgk ajelz6sek 6s tortdn6sek, amelyek a konkr6t vizsgdlatok lebonvolitdsa kozben
zajlanak.
a helyzethez i1l6 meghat6rozds(oka)t ald le"het hrizni vagv pontosan, sz6
.kell.1_"i1tg-ul6lapon
irni, illetve a megfigyel6seket c6lsziriiszoveges formdban lejegyezni. "' '
szerint le

Az elsS talSikozAs benyomdsai

Megjelen6s, ktils6
. Testalkat (magassi{g, fejletts6g, ar6nyok).
. Fej, arc (mdretek, ar6nyok, felffind r6szletek, eszt6tikum, szinek).
o Ruhiizat (gondozottsdg, divat).
. Osszbenyomds (rokonszenv, ellenszenv, harm6nia).
Magatartds
. A bemutatkoziis helyzet6ben.
. Y6ltoz6s a vizsg6lat folyamdn.

Erzelmek

' A pozitiv 6rzelmek kivdlt6ja (akusztikus, vizudlis, motoros, taktilis, szocidlis, egy6b inger).
' A negativ 6rzelmek kiv6lt6ja (cselekv6s g6t16sa, erSltet6se, leviilasztds a kis6rdr6l ,
' Megnyilviinul6 6rzelmek tfpusa (orom, harag, elutasiti{s, meglep6dds, szorongdr, "gy{b1.
' Az lrzelmek kifejezdsi m6dja (siriis, nevet6s, mosoly, mimika, rnozgd.s, hangalds, "fyeUj.
""*eAl
Besz6dre irdnyultsdg

' A besz6d figyelemfelhfv6 jellege, az anyaf hozz6tartoz6, idegenbesz6d6nek hat6sa.

' A besz6d mint a cselekv6s befolydsol6ja: besz6ddel irdnyithat6 * esetlegesen irdnyithat6 * nem
irdnyithat6.
. Reagdlds sz6beli k6r6sre, k6rd6sre, tiltiisra.
' A szemkontakfust a vizsg6l6 kozeled6s6re spontiin felveszi * nehezen veszi fel + nem veszi fel.
 A rvrecrrsrrr / axltoeruozorr nsszEo- ss NYrI-vt rE[-6oEs vtzscetete / 39

Spontdn jiit6k
. A j6t6kok a gyermek 6rdek16d6s6t: felkeltik * nem keltik fel.
. A vdlasztott jdt6klok.
. A jdt6k haszni{lata: adekvdt * nem adekv6t.
. A vdiasztott jdt6k: tart6san lekoti " rovid id6re koti le.
. J6t6k kozben az irdnyitltst: elfogadja * ritkSn fogadja el * nem fogadja eI.

Spontiin hangadds 6s besz6d

. A hangaddst, besz6det kiv61t6 heivzet.
. Ahanladds (v6letlenszerfr.,6rzelmet l<fejez6 halg, vokaliz6lds, gagyog&,2,hangkapcsol1t9k)6s besz6d
(sz6/riondat 6rt6kri sz6tagok, szavak, mondatok) pontos lejegyzdse (v6ihet6)jelent6stikkel egytitt.
. Hangot, hangkapcsolatot, szavakat spont6n ut6noz * fl€Irl ut6noz-
. Spont;in k6rdez * nem k6rdez.
. A hangadiist, besz6det kommunikdci6ra hasznSlja * nem

A szil6lkis6r6 6s a gyermek kapcsolata, az interakci6 jellemz6i

. A szul6rdl/kisdr1rSl a gyermek: levdlaszthat6 * nem v6laszthat6 le * testi kontaktust
* id6nk6nt szriks6ges a szil6/kis6r6 jelenl6te * szivesen marad egyedili.
. 1]Iszulo/ magatartdsa: megrryuBLdLu
Klsero magatartasa:
Asznl6/kis6r6 kozombos * tiirelmetlen.
megnyugtat6 * r1(rz(IrtL/\ri
. Aszil6/lrts6r6 kapisolata gyermek6vel: tril v6d6 * elutasit6 * a gyermek ig6nyeit figyelembe vev5.
. AsziI6/kis6r6 6i a gyermek kozotti interakci6 jellemz6 helyzetdnek leirdsa.
'Egy6b megjegYz6sek.

Megfigyel6si szempontok 6s k6rd6sek az interakci6r6l

interakci6t 6s kivel?
'. Hogyan kezdemdnyezkommunik6l?
Milyen eszkozokkel
. Milyen m6rt6kben haszn6lja a gesztusokat, a mimikAt?
. Milyen a testtart6sa, tekinte tkontaktusa, tlrkozszab 6Iy oz6s a?
. Milyen ar6nyban 6s viszonyban vannak ezek a verb6lis jelz6sekkel?
. Mennyire ig6nyli a testkoniakfust?
'. Hogyan reag61 a testi 6rint6sekre?
a szul6 szerint?
Mennyire 6rti a besz6det
. Utasitdsra milyen cselekv6seketv6gez el?
. Tilt6sra abbahagyja-e a tev6kenys6g6t?
. K6rd6sekre hogyan reag6l?
. El6fordul-e echol6lia 6s milyen besz6dhelyzetben?
. K6rdez-e, k6rd6sei adekv6tak-e, milyen k6rd6seket haszndl?
. Mennyrre van ig6nye dltaldnoss6gban a beszddte, a besz6d ut6nzds6'ra?
. Hallgat-e mes6l, milyet (sok k6pet tartalmaz6 mes6skonyvb6l, t6v6ben, k6pek n61ku1i
konyvb6l)?
r Szeret-e k6peket, k6peskony'veket n6zegetni?
. Ha nem beszll,milyen helyzetben ad hangot, van-e ig6nye a hangok utfuu6s6ra?
. Merrnyire 6rthet6 a besz6de a szu16k, illetve az idegenek sz6rn6ra?
' Hogyan reagii, ha nem 6rtik meg?

IA megfigyellslez segitsiget nyiit6 k|rddiaet a 7. mell1klet tartalmazza']

Az artikulSci6s zavar vrzsg6lata
 Az ARnKULAcrds zaveR vvrcAt-are / 43

A vizsg 6lat rlszer

Az artikuliici6s zavar vizsgiiata a biol6giai-orvosi 6s a besz6d-, szociokultur6lis 6s
pszich6s anamn6-
zis felv6tel6vel kezd5dik. Feljegyezzik a kieg6szit6 orvosi, pszichol6giai vizsgi{iatok
eredm6ny6t. A
vizsgilat abeszl.dszervi dllapot 6s miikod6s, abeszddhangoi kiejtdseiaz osszJfugg6 besz6d- es Ufe-
jez6k6pess6g, a sz6 hangtani szerkezete, a hai16s, a hallS--si figyetem
6s eml6keiel, illetve differen-
ci6l6k6pess69, a szeriSiis felfogiis 6s kivitelez6s, valamint az auditiv 6s verbiilis
eml6kezet feltariisara
ir61rul Akieg6szit6vizsgilata sz6kincsre, az auditfv 6szlel6sre 6s besz6dmeg6rt6sre, valamint a nyel-
vi fejletts6gre, nyelvi percepci6ra vonatkoz6 tesztekkel, feladatokkal bdvrilhe"t.

[Az anamnt:is felodteldhez Az nnamnEzis cinfi fejezet szempontjait, oalamint az 7. melllklet irlapidt haszndliuk.l

A besz6dszervi dllapot 6s miikod6s

A megfigvel6s 6s a vizsg6lat az organikus dllapotot 6s az alapvet6 besz6dszervi mozgdsokat 6rinti.
Poszesdg eset6ben az aikak, a nyelr', a nyel6sm6 d, a fogazat, a2 allkapocs megfigyel6seid
els6dleges
informdci6kai a iogop6dus sziimdra a nyugalmi helyzetben, illetve a mrikoJ6s-kozben tapasztaltak
alapj6n.
A vizsgdlatot szr'iks6g szerint ki keil eg6sziteni ortodontus, fr-il-orr-g6g6sz szakorvosi v6lem6nyek-
kel, javasiatokkal. C6lszerri mell6kelni a miit6tek, orvosi kezeldsek zaillenteseit is.
A beszids=erai dllnpot megfigveldse az- ajak, a sz6jpadl6s, az uvula, a nyelv, a fogak 6s az dllkapocs
6llapotdra terjed ki. (A vizsgdl6lapot a 8. melllktet tartarmazza.)
A beszeds:eraek mtkodesit meghatS,rozott feladatok elv6gz6se sordn figyeljrik meg. Az ajkak 6s a
nyelv mozg6konvsdgdnak vizsgdlatakor az instrukci6kat elSmutatds n6kfl vagy beriutat6s utdn kell
v€grehajtania a gyermeknek, eseileg ha szriks6ges, rajzos, j5t6kos szeml6itet6isel osszekotve (ttikor
el5tt 6s hikor n6lkr-i1).
A vizsgSlat eredm6ny6t a vizsgdlolapon jeloljtik.

Ajkak
. Tud-e ajakzdrat lenehozni?
,,Csukd be a sz6d szorosanl"
. Tud-e ajakkal tdrgyat tartani (papirszelet, v6kony sziv6sz6l, sip)?
t;l.eg az ajkaddal a sziv6szilat, de a fogaddal ne segitslt
aFogd
. Szdjban vu tart6.sa
,,Korfolj a vizb6l, de ne nyeld le, tartsd a szd.dbant,'
. Tud-e ajakzdrat bontani?
Cuppogdssal: ,,csricsorits 6s cuppogj a sz6^ddal, mintha puszit dobndl!"
Leve gddrammal :,, Po f 6kelj, minth a pip iln6l! "
. Kerekit6s-terpeszt6s
,,Kerekits a sz6ddaI, csucsorits, mintha ti hangot mondandl, utiina h;6zd, szdt a sz6d,at, mintha i han-
got mondan6l!"
. Fels6 6s als6 fogsor kimutati{sa
,,vicsorogj ugy,hogy kilStsz6dj6k a felsd fogsorod, most az als6t mutasd meg!"
Als6 ajak 6rint6se a fels6 fogsorral
,,Harapj rA az a1s6 ajkadra!"
Fels6 ajak 6rintdse a1s6 fogsorral
,,Harapj rii a fels6 ajkadra!"
. Aj akz 61 6's-arcfel ftivS s
,,F6jd fel az arcodat, hogy olyan legyen, mint egy nagy lufi!
. Ajakz6,r ls-arcbes zivi{s
,,Most szivd be, hogy egdszen sovdnv legyen!,,
. Ajakperget6s: ,,BerregS az ajkaiddall"
M/ Az AKTIKULACIOS zAVAR vzscALArA

Nyelv
. A nyelv vizszintes ir6nyri mozgat6sa
Eldre-hdtra (kidug6s-behdz6s)r,,Oltsd ki a nyelvedet hosszan, egyenesen el6re, hrizd vissza j6 m6-
lyen, hdtra!"
Iobbra-balr a (sz6jzugok 6rint6se): ,,Mozgasd a nyelvedet
jobbra, balra igy, hogy a nyelved hegye
csak a sz6jzugokat 6rintse!"
. A nyelv frigg&eges mozgatdsa (felemelds-leenged6s 6llmozgds nfikiil, sz6jt6ren kivril, belul)
,,IvItst toUEie-tetel6 mozgasd a nyelvedet, j6 laposan ,hogy az 6llad ne mozogjon kozben!'--.ryfita
nugytu a sz6d.at 6s ugyanigy mo2gasd a nyelvedet kiviil, folfel6, lefel6 an6lkiil, hogy az 61lad mo-
zogna!"
. A nyelv izmainak lazit6sa (lapositds)
,,Pihentesd a nyelvedet, olyan legyen, mint egy palacsintal"
. A nyelv izmainak feszit6se (hegyesit6s)
,,Most feszitsd meg, hogy hegyes legyen!"
. Cseffint6s
,,Csettints a nyeiveddel!"
Megfigyel1s: Cseitint6s kozben a gyermek a nyelvheggyel vagy a nyelvh6ttal csettint?

Nyel6sm6d
A nvelvlok6ses nyel6sre vonatko z6 megftgyel6seket els6sorban nyitott fogsor, ujjszopdsra utal6 fog-
rendelleness6gek, nyitott sz6j 6s interdentiiis szigmatizmus eset6n indokolt elv6gezni. A besz6dszer-
veket nvugahii helyzetben 6s nyel6s kozben lehet6leg 6szrev6tlentil kell megfigyelni.

Hang-16gz6s
re-
A besz6lget6s sor6n megfigyei6s alapjdn rogzitji.ik, hogy a hang tiszt6n cs-eng6, f6tyoiozott, esetleg
kedt, pr6"selt vagy nutalit\r*ezet6-, valamint hogy .t1r.,galmi l6gz6sm6d eset6n az ort6nvagy a szA-
j6n veszi a levegSt avizsgfit szem6ly.

IAti=sgdl6lapot a 8. melldklet tartnlnnzza.]

A besz6dhangok kiejt6se
A besz6dhangok kiejt6s6nek vizsg6laia h6rom l6p6sben tort6nik.

l. T itj 6koz6d6 megf i gyel6sek a gyermek b esz6d6r6l

a vizsg6latvezet5 eldon-
A aizsgdlat c6lja: amegfigyel6ssel szerzett benyomdsok, tapasztalatok alapj6n
tt a vi"zsg1lat iov6bbil riny6,,t, m6dszer6t, dokument6ci6s sziiks6gletdt'

arnit egyedtil el tudsz

Instrtrkci6:,,szerehr6m ,havillasztanSl egy olyan mond6kiit,6neket, kiszdmol6t,
mondani!"
Me gfigy eI d s i sze n ry o n t ok:
n) A gyermek szovegmondds6ban vannak-e 6rtelemzavar6
kihagy6sok, osszevon6s ok, sz6lotzit6sok,
l-rai;- 6s sz6tagdtiet6sek, sz6v6gek elhagydsa, diszgrammatizmusok?
terjed ki,
D Me{hgyeluk i klelt6si hibAk je11"eg6t, ,rutu^i'rt azt, hogy mely hangcsoportokra feltfin5 jegyeit, a
(az artikuldci6s mozg6tsok
J i"!nfi"5.,t u b"s'readet kapcsolltos egy6b elt6r6seket elemeire vonatkoz6an)'
hang jellemzdit, megfigyel6slket teszrinfi al6gz6sre 6s a besz6d proz6diai

Ezut6n a gyermekkel rijra elmondatjuk a vSlasztott szoveget, ut6nmond6ssal'

Instrukci6l',,Most pr6bdid pontosan tigy elmondani, ahogyan 6n mondom!"
kozott?
Megfigyel|si szenrpont: Van'-e kiilonbs6g az on6ll6 elmondds 6s az ut6nmond6s

IA ztizsgil6lapot n 9. mell€klet t ar t alm nzza']

 Az aRrxut-Act66 zavan v:aslc,Atl^re / 45

II. Az artikul6ci6 vizsg6lata I.

(interdentdlis 6s later6lis szigmatizmusok, valamint enyhe fokri paral6liSk vizsg6lata)
Amenrryiben a t6j6koz6d6 megfigyel6s folyam6n avizsg6latvezet6 nem tapasztal a gyermek besz6d6-
ben stilyos elt6r6seket, az artikul6ci6vizsgdlatdnak eryszerfr, gyors utdnmonddssal tort6n6 v{ltozatdt
vdgezheti.

Aaizsgdlat menete
AvizsgilTatvezet6,,Az artikul6ci6 vizsg6lataI." c. dokumentdl6lapon rogzitett sorrendnek megfele-
l6en otf6le vdltozatban ejti a besz6dhangokat: izol6\t formdban, sz6kezd6, sz6v'6.gi, sz6kozi 6s m6ssal-
hangz6-torl6ddsos fonetikai helyzetben. A gyermeket a hallott minta megism6tl6s6re k6ri.

Instrukci6:,,Hangokat 6s szavakat fogok mondani. Te pontosan ism6teld meg, amit hallottdll"

A uizsgdl1lap sz6anyaga

P- p6k - k6p - lap6t - ldmpa

B-baba-lAb-liba-ablak
T-t6-dt-aut6-hinta
D - dob - pad - hegedrl - kend6
K - kefe - makk - b6ka - lepke
G - gomba - v|g- bagoiy - kugli
F - firi - zsir6f.- telefon - kifli
V - vonat - ov - t6v6 - medve
M - maci - villdm - domin6 - alma
N - nap - teh6n - kanna - ment6aut6
H-haj6---boh6c-felh6
J - lyuk - tej - majom - ajto
L-16-hal-o116-mdlna
R - ruha - vodor - 6ra - torta
Sz - szdnk6- busz - mSsz6ka - asztal
Z - zokni -kdz - t6zolt6 - mozdonY
C - cip6 - malac - bicikli - kocka
S - sapka - m6kus - f6sri - Puska
Zs - zs6k - gardns - pizsama - var6zslo
Cs - - papucs - kocsi - l6Pcs6
csap
Ty - - konty - kutYa - kesztYri
ty.1k
Gy - gyufa - 6gy - kigy6 - hagYma
Ny - nyril - l6ny - dinnYe - konlw
O - ot -16 - l6ggomb - -
u-ul-fu-IuI--
A-alagrit-f6ka-haj--
A- 6g-h6z - indi6n - -
E- elef5nt - teve - fekete - -
g-dtet-k6v6-b6lYeg--
I-ital-piPi-hid--
O-61-dio-Hotd--
U-"jj-kapu-puli--
Eszkdztik: k6pek.

Enrsrnps
A kiejtds hib6janak jelleg6t, illefve a helyettesft6 hangot a dokumentdl6lap megfelel6 rovatdban jelol-
irik (10. melldklet).
 46 / gz enrrrur-AcrOs zavan vzscArane

III. Az artikuldci6 vizsgilata II. (centrdlis diszliilia, diszfilzia)

A vizsgiilat vezetdjdnek m,5dosftania keli vizsgllah mddszer6t, ha a t6j6koz6d6 megfigyel6s sordn a
kovetkez6 sfiyosnak min6sil6 elt6r6seket tapasztalja:
1. a gyermek oni{ll6an vdlasztott szoveg6b6l (mond6ka, gyermekdal, kisz6mol6) hidnyoznak nagyobb
egys6gek, szav ak, sz6r 6szek;
2. megjelennek 6rtelemzavar6 mondatmdsitdsok, sz6mdsit6sok;
3. hang- 6s sz6tagelhagydsok, 6tvetdsek;
4. inkonzekvens vagy inkonstans hangcser6k;
5. grammatikai hibrik;
6' a gyermek ondll6 produkci6ja ldnvegesen rosszabb, mint az ut6nmonddsban nyrijtott teljesitm6nye.

A felsorolt hinetek vagy egy r6szr.ik megl6te esetdn felmertil a centr6lis diszldlia vagy diszfd zia gyani-
ja. Az ilyen esetek vizsgSlatakor kovetelm6nny6 v6lik
a) a vizsg6Iat sordnnyert besz6danl'ag pontos , sz6 szerinti iejegyz6se, majd minds6gi elemz6se;
b) pontos k6pet kell kapnunk arr6i, hogv vdltozik-e 6s mik6ppen v6ltozik a gyerrirek teljesitm6nve
ondll6 megnevezds, illetue utiinmondiis eset6n.

Eszkdztik: k6pek.

A aizsgdlat menete
Instrt'tkci6:,,Hangokat fogok mondani. Amikor kimondok egy hangot, mondcl utanam ugyanigvl"
Tobbszor is ism6teltessr.ik meg a k6rt hangot, mert lehets6ges, hogy mindig tijabb 6s tijabb v6lt6za-
tot kapunk.

EnrErrr-ps
Helyes ejt6s eset6n + jelet irunk az ,,izol61t ejt6s" rovatba, helytelen ejt6s eset6n rogzitiink minclen
hangz6viltozatot.

Instrukci1:,,N6zd meg a k6pet, 6s mondd ki hangosan, mi van iderajzorva!"

Rdgzitn: A vizsgdl6lap megfelelS ror.atdba (ondll6 megnevez6s) pontosan lefrjuk, amit a gyermek
mond. Ha tobb viiltozatot is produkdl, celszerfi mindegviket lejegyezni.

Enrpxrlns
Helyes ejt6s eset6n + jelet, helytelen ejt6s eset6n - jelet irunk az ,,Ert6kel6s" c. rovatba.

Instrukci1:,,Hallgasd meg, hogy 6n hogyan mondom ki a k6p nev6t, 6s pr6bdld te is ugyanrigy mon-
dani!"
Rdgzitds: A gyermek produkci6j6t, iileh'e annak vdltozatait az ,,IJt6nrnondds" c. rovatban rogzitjuk.

Enrrxsr-Es
+, illetve - jellel tortdnik az ,,ErI6ke16s" c. rovatban.

IAaizsgdl6lapokat a 10., 11. mell\klet, akepeket az Art.fl. tartalmazzn.]

Osszef ngg6 besz6d 6s kifej ezSk6pess6g

Ezt a vizsgdlatot cllszer(t az artikulSci6s zavarok enyh6bb eseteiben is eiv6gezni, mert egyre gyakrab-
ban fordul el6, hogy enyhe fokri kiejt6si zavar mel16 m6s szintd nyelvfejlSd6si elmaraddJ (csekely sz6-
kincs, sz6megtaldlSsi-aktivizdldsi neh6zs6g, mondatszerkeszt6s, kifejez6k6szs6g zavara stb.) idrsul,
amely fejleszt6sre szorul.
 Azl.Rrixur-Acros zAVAR vtzscAt-crs / 17

InstrtLkci6:,,N6zd meg figyelmesen ezt a k6pet! Mesdld el, hogy mi tort6nik ralfal" A gyermeket iehet
biztahri, olyan k6rd6sekkel segiieni, amelyek nem utalnak konkr6tan av6laszra. Lehet rdmutatiissal
a fisvelmet a mes nem emliteft r6szletekre terelni.

Eszkdz: esem6nyk6p, amelv sok elemet tartalmaz, azonban nincs minden eleme kozott osszefugg6s.
A
-h,RTEKELES
A gvermek produkci6jS,t sz6 szerint lejegVezzik, vagy sztiks6g eset6n hangfelvdtelen rogzitjrik, majd
min6s6gi elemz6st v6gzunk.

Az elemz6s szempontjar

Sz6fajok Eldfordulds szaima

Fdndv
ember
dllat
nov6ny
tdrgv

N{ell6kn6v
Hat.1roz6sz6
N6vmds
N6r,uto
Fovph qzAfri

Osszes sz6
N{ondatok El6fordr.rlds szima
Tdmondat
Osszetett mondat
mell6rendelt
aldrendelt
Osszef ':l s,' jc _"'t"
mer' fot'e I nr.l z.is.r
o"-'_'

ElSfordui: hibds toldalekolis, hib,ds igeragtrzis, h.rtirozott nei'elci helytelen haszniiat.r, nem meqfele-
lK {6n6r' moc{o1ol6 iqo hiinr.nq mnnd:t l-.ofoiozotlen nrnnAat
-om
 48 / Az ARrrKULAcrOs zAvAR vrzscAl{rA

3. V6g1il ejt6smintdt adva utilnmondiisra k64rik a gyermeket.

Instrukci1:,,Hallgasd meg, ahogyan 6n mondom! Pr6brild meg te is ugyandgy ismdtelni!"

A kepanyag szaaai:
csigabiga, katicabogSr, tekn6sb6ka, fdnyk€pez6glp, papirs6rkiiny, iskolatdska, babakocsi, 6pit6kocka,
eserny6, kalapdcs, villanykorte, szemrivegtok, teheraut6, kariicsonyfa, vitorl6s haj6, cigaretiafrist, s5r-
gar6pa, gyufaszll, biciklikormiinr', voroshagyma, szogescip6, viriigcsokor, szaloncukor, mes6skonyv.
Eszktiztik: k6pek.

EnrsrEtrs
Minden ejt6si vdltozatot pontosan lejegyzrink.

Az el6fordul6 fonetikai 6s fonol6giai hib6kat aLdrikl6zsef Sltal osszedliitott szempontsor alapj6n ele-
mezhetjtik. Megnlzzik, el6fordul-e hangkihagy6s, hanghelyettesit6s, hang6thelyez6s, osszevon6s,
hangbetoldds, hasonulds, t6vhasonulds, sz6rovidtil6s, sz6tagcsere, sz6tagkies6s, el6v6telez6s, egyszer-
ej t6s, z ong6 sitds, zong6tlenit6s, hiperkorrekt ej t6s.

Ezek a fonetikai 6s fonol6giai jelens6gek, szab6lyszerr3sdgek az 6lettani poszes6g velej6r6i, s term6-

szetesen nem tekinthet6k k6rosnak. Ot-hat 6ves korban azonban halmozott el6forduldsuk diagnoszti-
kus 6rt6kri. L6rik J6zsef gyrljt6s6bol mutatjuk be az alibbi p6ld6kat, amelyek segits6g6vel a diszfdzils,
centrdlis diszldlids gyermekek beszdd6ben el6fordul6, a szavak 6s sz6kapcsolatok szintj6n megjelen6
hangtani szerkezetbeli elt6r6sek jellegdt meg6llapithatjuk.
7 . H an gkihagyds (elisio)
galab < galamb
rumpli < krumpli
2. Hanghelyettesitds
rives < rires
paj < f6j
3. Hangdthelyezds (ntuetis, metnti=i: '
odova < 6voda, csiki < kicsi, Eler-in < Evelin, anyaros < aranyos
4. S z6tisszea onds, kont nminaci6, s:'3;' egy iil Es
j6ziko < j6 kis h5'zik6, j6kabi < Joska b6csi
5. Hangbetoldds (n j a leggynkoribbt
Bej6)e < Be56
abalak < ablak
6. Hnsoruddsok
Gutti < Guszti, gettenye ( gesztenve, tondola < pongyola
7 . Tdahasonulds
bab6 < bagoly, teleton < telefon, pulip6n < tulipdn, nagliig < nadr6g
8. Sz6r6aidiil6s
ku < kutya, h6 m6kus (
I 9zif no,'<pt p
poci < cip6, kocsoledd < csokol6d6
10. Sz6tagkiesds
pacsinta < palacsinta, leguso < legutols6
77. EI6u |telezds ( anticip dci6 )
koncintottunk < koccintottunk
1,2. Egyszerejt4s
picica < picicica
13. Zdnglsitds
bog6csa < pog6csa
74. Zdngdtlenttds
fan < van
1,5. Hiperkorrekt ej tds
o116 < o116, rev6r < lev6l

IA aizsgdl6lapot a 13. melliklet, a kepeket a= Art.Iil. tartalmnzza.]

 Az annxurAcrds zevaR vlzrcAtete / 49

Hal16s, ha116si figyelem, eml6kezet

6s differenci6l6k6pess6g
Aaizsgdlat cdlia a besz6dhiba hiitter6ben esetleg fenn6tl6 halldscsokken6s,
illetve haiidsi figyelem, em-
i6kezet 6s differenciiii6k6pess 6 g z av ar 6nak felt?riisa.
A vizsg6latot a teriipia megkezd6se el6tt vagy annak kezdeti szakaszilban
kell elv6gezni, de alkal-
mazhat6 minden olyan esetben, amikor a haildJisokken6s, illetve a halliispercepcios
zavargyanrija fel-
menil.
Ha. a megfigyel6s alapjdn 6s/va# avizsgitl.atsordnkapott
eredmdnyek a hallds valamilyen fokd k6-
rosodiisiira utalnak, a gyermeket audiometri6s vizsg6latra kell krildeni.

A) A hallds 6ps6g6nek praktikus megfigyel6se

A hall5s praktikusan 6p. voltdr6i megfigyel6ssel gy6z6dhehink meg.
Egy6b feladatok v6geztet6se koz-
ben a kovetkez5ket regisztrdljuk:
. Feltdnden figye1i-e abeszdll sz6j6t?
. Fej6t f6loldalt, a hang irlnydba fordfrja-e?
. Viiratlan zorejre reagiil-e valamilven m6don?
. J6t6k kozben feltett k6rd6sre viilaszol-e?
. Gyakran visszak6rdez-e?
' Besz6lget6s sordn f6lre6rt-e, f6irehall-e szavakat, mondatokat?
' Besz6d6nek proz6diai jellemzdi eit6rnek-e a megszokott6l?
B) A suttogott besz6d vizsgdlata
Halliisvesz tes6 g gyantij a es et6n c6lszer ii elv6 gezni.

A aizsgdlat menete

A vizsg6lt gyermeket a vizsgilat vezetdilhez viszonyitva oldalt forditjuk. Az ellenkez6

oldali frilet
nedves vattdval bedugjuk. Ugyelniink.kell-arra,h ogy a szdjr6lolvasds tenetOseget
kizdrjuk.
A vizsgdlatot hat m6ter t6volsiigb6l kezdjrik eset6n csokkentsr-ik a tivolsdgoi addig, amig
lzriks6q
a gyermek vissza tudja adni a szavakat. A sz6 srigiisa u levegdt ki kell fiijni, 6s a sz6ta marad6k
leveg6vel suttogva kell kiejteni. "'i6tt
A vizsgSlatot mindk6t fullet ei kell v6geznil

Instr.ukci6:,,Nagyonfigyelj,.mert suttogva mondok neked szavakat! Arra k6rlek, hogy

hangosan ism6-
teld meg, amit hallottdl!"

Zdrhangok 6s magdnhangz6k: Kati, kett6, pipa, katona, t6tika,petike

I:rlu g a sz6 e1ej6n:
R6shang a sz6ban:
sz6k, sima, jrlku, sz6ke, fej, sal6ta, fekete
meszel6, kefe, Misi, haj6, m6sz6ka, mese
R6shang a sz6 v'6.gdn: tojiis, tenisz, haj, m6kus , iuh6sz, m6i

EnrrrnEs
Normi{lis hallds: 6 m-r6l visszaadja a szavakat.
Enyhe nagyothallds: 4-6 rn-r6l visszaadia a szavakat.
Koz6psrilyos nagyothalli{s: 1-4 m-r6l visszaadja a szavakat.
Srilyos nagyothall6s; 1 m-en beliil visszaadia a szavakat.

Eszkdz: nedves vatta.

IA aizsgdl6lapot a 14. mell1klet tartalmazza.]

 50 / gz enrncrnAcl6s zAVAR vzscALArA

C) A beszddhangok haildsi differenciiildsiinak vizsg6lata

I.
kort6l) (4_5 6ves
A beszddhibds gyermek.besz6dhanghallilsi differencidl6k6pes,s6g6t
oppozici6s sz6piirok segfts6g6vel
vizsgi{ljuk a poszes6gn6l leggyakruSbutr el6fordul6 hangcsbr6kuirre.'u
utup.ri.-
Aaizsgdlat menete

1.ltl"Ldjl\ i gy"T.eknek a lapon tatiilhat6 k6pek nev6t.

Instrukci6:,,Hallgasd meg a k6pei nev6t!,,

2' Egyenk6nt megnevezzik a k6peket a vizsg6l6lap

fiigg6le€es.oszlopainak szavait kovetve. A gyer-
- *"\"larra k6rjrik, hogy mutaison rd arra I tep.", uriltyit ,"t a nev6t
hallotta.
Instrukci6:,,K6rlek, mutiss 16 a k6pre, ametyrknek a nev6t hanottad!,,
'ora
Aaizsgdlat sz6anyagn:
I. majom - malom IV. ad - agy
t6t - t6j nyuszi - Gyuszi
robog6 - lobog6 ErnS - ernyd
szeret - szelet pont - ponty
ny6r - ny6j foci - poci
p6lyAz - p6rAz szd - f6

II. ptip - bfib V. sz6l - t51

vonal- fonal hdl - h5z
toboz - doboz tel - c6l
zseb - seb ecset - etet
z6r - szAr hat - has
g6p - k6p duda - Zsuzsa

III. szalag - szalad vi. ld - t6

tenydr - keny6r szrtr - szir
csip - sfp ru-fo
sz61 - c6l h6t - hat
ecset - ecet tdl - t6l
R6za - r6zsa k6p - kap
levesz - leves fel - fal

Eszkiiziik: k6pek.

1 k:$ csoportositdsa a gyakran eldfordul6 hangcser6k alapjdn tort6nt:

1.oldal: r-l-j cser6k,
2. oldal: zong,6s-zone6tlen cser6k,
3. oldal: g-d,k-t, s-cs, sz-cl s-szt zs-l, cs-c cser6k,
4. oldal: gy-d, gy-ny, ny-n, ty-t, f-p, f-sz cser6k,
5. oldal: sz-t, z-t, c-t, cs-t, s-t, zs-d cser6k,
6. oldal: magdnhangz6cser6k.
Igy lehet6s6g nyilik u-.u,loqI.r6szleges-poszes6g eset6n a logop6dus
csak a k6rd6ses hangcsoporka
vonatkoz6a n v € gezze el a hail6si me gkril Snboztel6k6pess6 g rrlzs
gdlat6t.
Enrrxrr-Es
A szavakat kovetd k?tf9 +, illetve - jelet teszrink a gyermek teljesitm6nye
szerint. Egys6genk6nt osz-
szesitrink' Minden + jel-t poltot A s-z6parokatkovet6 osszesitd.,Zgyrit"tue frjuk,
:t: ryir:k.szdmdla
majd osszeadjuk' Ezutiin a lap jobb oidul6tr
ielzett el6rhet6 osszes pontszdm mell6 felirjuk a szerzett
pontok sz6tn6t' A vizsgiilat befejezt6vel e.lvlgezzik a v6gs6 osszesit6st,
melymek k6t adata sz1mszerfi,-
en jelzi a gyermek halldsi differencid-l6kdpesi6g6nek pilLnahyi
6llapotiit. '
IA aizsgtil6lapot a 15. melltklet, a k€panyagot az Art.IV. tartalntazza.]
 Az emrwActds zavnR urz56,11416 / 51

D) A besz6dhangok hallasi megkiiliinbiiztetes6nek vizsg{lata

II. (4-5 6ves kort6l)

Abesz6dhangok haliasi megktilonboztet6se k6tf6lek6ppen tortenik '

Azl' 6s III' sorozat k6pp6rok' a II'
6s IV. k6ph6rmasok neveinJk megtart6s6i6s a megadott
kepektgt f 9th."lgz6s sorrendjdben tort6n6
6szler6s6n kfvril a kozvetlen eml6kezet
azonosit6s6rt kivanjaa gy". ur.tdr. A fonetikus k,Ilonbs6g&
a sz6h6rmasokn6l)'
fejletts6ge is szerepet iitszt|a teljesitm6nyekben (kiilonosen

hallod!"
Instrukci6:,,Mutasd meg a k6peket abban a sorrendben' ahogyan -
egy m6sodpercnyi.sztrn"eitel mondja rigy, hogy a gyermek ne l6s-
A vizsg6latv ezet6 asz6iorok'tagjait
zet6 a sz6i6tne takirja ety. a szavak el6 tett korbe
sa a vizsgiirafrezet6 artikuldci6jzt (de; vizsg6iawe
meg a k6peket'
pedig ,qXae,hogy a gyermek milyen sortendben mutatta

Aaizsgdlat sz6anYaga:
L m6lna - b6lna III. b6lna - mdlna
keny6r - tenY6r teny6r - kenY6r
toll - tol tol- toli
seb - zseb
zseb - seb
kasza - kacsa
kasza - kacsa meggy - megy
megy - meggy
fonal - vonal vonal - fonal
eszik - esik eszik - esik

iI. gomb - domb - lomb IV. domb - lomb - gomb

robog6-dobog6-lobog6 lobog6-robog6-dobog6
p6k-f6k-sz6k f6k-p6k-sz6k
t6-16-so s6-t6-16
tor-kor-sor sor-kor-tor
16 -n6 - f6
f6 -16 -n6
s6l-t6l -szii' t61-s6l-sz6l
k6p-g6P-t6P gep-k6P-t6P
hallgassa meg, majd a hallott szavakat
A gyermek t6i- azt k64nk, hogy a sz.6p6rokat , sz6h|rmasokat
sorrendj6ben)'
az|i-,ositsa a k6pekkei (mutasson r1jik az elhangzds

Eszkijzdk: k6Pek'

EnrrrsrEs
majd--osszesitsrik a pontsz6mokat!
A hib6,tlan sorrend6rt 1-1 pontot irjunk a nlgyzetbe,
hangruraidot'ttag szemponqdb6l is 6rt6kel-
Az I. 6s IlL sorozat teijesitm6nyeit a *"gkiiid+oztetendd
(l-11, gylggy)''hangslalagmrlkod6s (zs-s' f-v)
6s
jiik: k6pz6smOd (m-bj,'t eprertiy (k-t, sZ-s), id6tartam
i6t tepzesmozzanat elt6r6se (sz-cs) szerint'
IA aizsgdl6tapot a 16. mell€klet, a k€panyagot az Art'N' tartalmazza']

A szeri6lis felfogds 6s kivitele z6s, valamint az auditiv

6s verb6lis eml6kezet
diszflzia, diszlexiavesz''ryeztetetts6g eset6n felt6qa
Ez avizsg6rrat sfrlyos poszes6g,centr6lis diszraiia,
valamint a halldsi 6s verb6lis eml6kezetnek a za-
az egym6sutanisag feifogarariuk 6s kiviteiezds6nek,
varftt, illetve annak m6rt6k6t'
Alogopddusagyermek6letkor6t6l6sfejletts6giszintj6t6lfugg6endontseel,hogyavizsgdlatsor-
nat< metyit fokozatSb6l indul el'
52 / Az AKru<ulAcr6s zAVAR vrzscAlArA

A) Hangeffektusok" valamint azok sorozatdnak felfogisa 6s kivitelez6se

1. Tapsol6s, cuppantiis, koppantas hangjrinak egyenkdnti felfogdsa 6s kivitelez6se.
Instrukci6:,,Fordits nekem h6tat, 6s csiniild te is ugyanazt, amit t61em hallasz!"

Enrsrrr-rs
A helyes, illetve helytelen kivitelezdst + 6s - jelekkel jeloljrik.

2.Ugyanazon hangeffektusok 2-3 tag6 sorozatdnak felfogiisa 6s kivitelez6se.

Instrukci6:,,Most 2, rnajd 3 hangot fogsz hallani egymds utiin. Vdrd meg, amfg elhallgatok, 6s csak az-
utdn csin6ld te is ugyanabban a sorrendben!"

Vari6ci6k: tapsolds cuppantiis

koppant6s tapsoias
rrrnn:nf f,g koppant6s
crrnnanf6s cuppant6s koppant6s
tapsolds koppantds tapsol6s
koppant6s tapsol6s cuppant6s

Enrrrrlrs
A gyermek dltal produkiilt sorrendet szdmjegyekkel jeloljtik. Helves sorrendn6l +, ellenkez6 esetben
- jelet irunk az osszesit6 ndgyzetbe.
B) A besz6dhangok sorozatdnak felfog6sa 6s kivitelez6se
Instrukci6: ,,2,3,4 hangz6t fogok mondani egymds ut6n. Figyeld meg, miiven sorrendben hallodl Az-
utdn te is mondd el rrovanfsv!"

Vnridci1k:
at
oa
i6
aii
oao
roae
Enrrxrl€s
A gyermek 6ltal produkdlt sorrendet szdmjegyekkel jeloljuk. Helyes sorrendn6l +, ellenkezS esetben
- jelet irunk az osszesit6 n6gyzetekbe.
C) Aszavak sorozatinak felfog6sa 6s kivitelez6se
lnstrukci6: ,,El6szor 2, rnajd 3, 4, 5 sz6t mondok. Hallgasd meg, hogvan kovetkeznek egymds utdrr!
Mindig vdrd meg, amig 6n elhaligaiok, 6s csak azutdn ism6teid meg ugyanilyen sorrendben!"

Varidci6k:
maci labda
vir6g viz v6za
ceruza alma cip6
poh6r fdsfi' hdz vonat
szemtiveg siini zokni ajt6 csoki
besz6l alszik iStszik til hintezik

Enrrrrt-gs
Azonos az el6z6ekben lefrtakkal.
 Az emrulAcr6s zavaR vzscAure / 53

D) A mondateml6kezet vizsgdlata
Instntkci6:,,Mondatokat fogok neked mondani. Nagyon figyelj! Ha elhallgattam, mondd el pontosan
azt, amit hallottdl!"
Mondatok:
Megettem az eb6det.
Erzsike fagylaltot kapott.
Marika 6s S6ri labd6znak.
Egy szdp homokv6rat 6pitettem.
A l6nyok nag.yon szeretnek Iabddzru.
En miir egyedtil is tudok mosakodni.
Anyukdm azt mondta, hogy nagyon tigyes vagyok.
En sz6fogad6 vagyok, ezdrt mindenki szeret.
Ha majd hat6ves leszek, iskol6ba fogok jdrni.
Nem igaz, hogy neked sokkal tobb jSt6kod van, mint nekem.
Nekem sokkal tobb j6t6kom lesz, ha majd 6n is nagyobb leszek.

[A mondatsor a Prefer verbdlis em]6kezet vizsgdlatdnak r6szlete (Nugy J6zsef: 5-6 6ues gyermekeink isko-
Iakisziiltsdge. Bp., 1 980, Akad6miai Kiad6).1
;ts,RTEKELES
A hib6tlan ism6tl6st + jellel jeloljrik. A hibdsan ism6telt mondatot pontosan lejegyezzik a vizsg6l6lap
tires sor6ba, 6s - jellel jeloijtik.

E) A tiirt6neteml6kezet vizsgdlata
lnstrukci1:,,Hallgasd meg a tort6neietl Azut6n pr6bdld meg te is ugvanfigy elmondani!"
A vizsgdlat sordn - a gyermek fejletts6gi fok6t6l fr.iggSen - k6t tort6net koztil vilaszthatunk.
1. tiirt1net:
Buksi, a kiskutya nagyon meg6hezett. Szimatolt a kertben, hdtha tal51 r'alami finom falatot. A kerit6s
mellett j6 illatot 6rzett,6s kaparni kezdte a foldet. Mdr j6 m6ly lvukat 6sott, de nem tal6lta, amit kere-
sett. M6g m6lyebbre 6sott, 6s akkor hirtelen eltrint a godorben. Amikor rijra kidugta a fei6t, egy finom
csontot szorongatott a szdj6ban.
2. tdrt€net:
Ez a mese egy sz6p piros alm6 16l s261. Az almafdn termett. A fa Peti6k kertjdben n6tt. Egyszercsak
ngy sz6l keiekedett. Leffjta az alm6t a virdgok koz6. Anyuka felvette 6s a kosardba tette. Bevitte a
hazba. Peti elvette 6s a t6sk6jdba tette. lv{6snap elvitte az iskoldba, 6s a legjobb bardtjdnak adta.

Enrrxrlss
A gyerek 6ltal reproduk6lt tort6net szoveg6t pontosan lejegyezzik a vizsg6l6lap ures sor6ba, vagy
hanghordoz6n r o gzitlik, 6s onnan ie gy ezzik le, maid elemezzuk.
Sz6fajol< ElSforduliis sz6ma
F6n6v
Ioe
Mell€kn6v
Hat6roz6sz6
Ndvmds
N€vui6
Egy6b sz6f.aj
Osszes sz6
Mondatok El6fordulils szSma
T6mondat
Osszetett mondat
lnformdci6egysdgek
Osszefrigg6sek megfogalmaz6sa
Segit6 kdrd6sekre van szriks€g
 54 / nz enrnclr-Acrds zqvan vzscALara

Az.esem6nyek sorrendje: helyes *

helytelen
Viiltoztat6s: elSfordul *
nern fordul el6
A mes6ben nem szerepl6 szem6ly, t6ow, cselekv6s, esem6ny:
er6fordur * nem fordul el6
[Az 6t uizsgtilat aizsgdl1lapidt a 17. melltklet tartalmazza.]

Kieg6szi t6 vizsgillatok
. Sz6kincs
A passziv sz6kincset a peabody-teszttel (ppw) vizsg6ljuk.
Az aktfv sz6kincsrSl az osszeftigg6 besz6d 6s kifeje#kepesseg
. Auditiv 6szlel6s 6s besz6dmege*6s vizsg6latakcizben t6j6koz6dunk.
CMP-teszt (dtfog6 vizsgdlati m6dizer a besz6d6szlel6si-besz6dmeg6rt6si
k6pess6g feltiirdshoz).
_.
Nyelvi fejletts69, nyelvi percepci6
Ldsd A megk6sett,i akadllyozon beszed- 6s nyelvi fejl6d6s
vizsgdlata. (Aj6nlott: ovodiiskoli gyerme-
kek eset6ben.)
PPl-vizsgiilat 6voda{s 6s kisiskolSs gyermekek nyelvfejldd6si
elmaraddsdnak feltdri{sdra.
Token-teszt - 6rz6keny mutat6ja a reieptiv nyelvi funkcionak.
(A tesztet a 4g. mell]klet,leir6s6ta Token
besz6dmeg6rt6si teszt gyermeieknek iirr,,i fq"r"t tartalmazza.)
Az orrhangz6s bes z6d vLzsgdlata
 Az oRRserucz6s vzszLo vtzslc,Atete / 57

A vizsg6lat r€szet
Az orrhangz6s gyermek vizsgiilata a biol6giai-orvosi, besz6d-, szociokulturdlis 6s pszichds anam-
n6zis felv6tele mellett speci6lis anamnesztikus szempontokkal eg6sztil ki. Feljegyezz:j.k a kieg6szitS
orvosi, pszichol6giai vizsgllatok eredm6ny6t is.

[Az anamndzis feladtellhez Az anamndzis cimi ,fejezet szanpont jait, aalamint a hozzd kapcsol6d6 iirlapot haszndl jttk (1 . melliklet).]

Speci6lis anamnesztikus szempontok

. Ki tanitotta meg enni 6s hogyan?
. Otthon tudtek-e a szul6k konnyen etetni?
. Hogyan evett (lassri, gfors, temp6s, cumisr.iveg, kandl, kan6lforma)?
. Etet6s kozben jott-e az orrdb6l6tel?
. Szivesen evett-e?
. Mikor kezdeft el darabos 6telt erLni?
r Mikor kezdett rdgn?
. ivlit rdgott 6s mennyit?
. Jelenleg r6.gSa-e a keny6rh6jat, hdst?
. Voltak-e egy6b t6pl6ldsi neh6zs6gek?
. Cumizott-e, mennyi ideig, hogyan 6s mivel?
. A nazalitds a besz6dfejl6d6s kezdet6t6l fogva jelen volt-e a beszddben?
. A naz6lis hangszin a besz6dfeji6d6s foivamdn fokoz6dott vagy csokkent?
. A besz6dfejlSd6s foiyamdn a gvermek beszdde 6rthet6'bb lett-e, volt-e a besz6d 6rthet6s6g6ben
spont6n javulds?
. A nazdlis hangszin osszeftigg6sbe hozhato-e mandulamritdttel?
. A naziilis hangszin megjelen6se osszeftigg6sbe hozhat6-e rossz besz6dp6ld6val, pl. testv6t szti16 ne-
gativ p6lddja?
. A naz6lis hangszin osszefrigg6sbe hozhat6-e valamilyen betegs6ggel, pl. influenza?

A vizsgdlat a besz6dszervi 6liapotot 6s mrikod6st, a besz6dhangok kiejt6s6t, az osszefr.igg6 beszddei

6s kifejez6k6pess6get, a hall6si differencialok6pess6get tdrja fel. Kiterjed a viselked6s 6s magatar-
tds megfigyel6s6re is vizsgdlati hell'zetben.
A kieg6szit 6 vizsg6latok a besz6d- tis nvelr'i fejletts6gre , a sz6 hangtani szerkezet6re, a szeri6iis fel-
fog6sra, vaiamint az auditiv 6s verbiilis eml6kezetre, a passziv sz6kincsre, az aktiv 6szlel6sre 6s
beiz6dmeg6rt6sre, a vizuomotoros koordindci6ra, a rajzk6szs6gre 6s a diszlexiavesz6lyeztetettsdg e15-
reielz6s6re irdnvulnak.

Besz6dszervi dllapot 6s mfikod6s

A megfigyel6s 6s vizsgfi.at az organikus 6l1apotot 6s az alapvet6 besz6dszervimozg6sokat 6rinti. Orr-
hangi6sbesz6d eset6ben r6szletesen rogziteni kell az organikus 6llapotot (ajakdeformit6s, a sz6\pad'
lds deformit6sai, a fogak. z.6r6dAsi rendellenessdgei stb.). A besz6dszervek miikod6s6nek megfigvel6-
se, vizsgiilata mindegyik besz6dszenre vonatkozik. Ezeket a vizsgSlatokat minden esetben ki kell eg6-
sziteni ortodontus, ftil-orr-g6 g6sz, foni|ter szakorvosi v6lem6nyekkel, javaslatokkal. N6lkulozhetetlen
a pontos audiomekiai vizsg6lat. itt c6lszerfi mell6kelni a mfit6tek, orvosi kezel6sek z6r6jelent6seit is'
Orrlrangz6s beszdd eset6n a gyermek besz6dhangSa, abesz'6d proz6diai elemei is megv6ltozhatnak,
mivel besz6dhib6j6t szeretn6 kompenzdlni vagy elrejteni. Igy abeszddhangot 6s a besz6dproz6diai ele-
meket is alaposan meg kell figyelrLi.
A aizsgdlat eredmdnydt a oizsgdl6lapon a megfelel6 r6sz al6hiz6s6val vagy +, - jellel jeloljtik.
58 / AroRRHANGZOs BESZTD vlzsGALArA

Orr
.6P
. s6ri.ilt
. ferde

Ajkak
'6pek
. egyoldali hasad6k
. k6toldali hasad6k
. hegesed6s l6that6
. s6riil6s l6thato
. nyugaimi helyzetben aszimmetria l6that6
. eietleges egy6b elt6r6sek leir;isa

Ajakmozg6sok
. nyugalmi helyzetben ajk6t z6wa tarlla
. tOt ilattal tdrgy megtart6sa payir.szllet
szrvoszal
SiP
. sz6jb an folyad6k me gtart6sa
. ,ro.o, ajala6r bont6ia cuppant6ssal
levegddrammal
. aiakkerekit6s - sz6thfiz6s
. fels6 6s als6 fogsor kimutatdsa
. als6 aiak 6rint6se fels6 fogsorral
. fels6 ajak 6rint6se als6 fogsorral
. ajakz6rfussal arcfelfujds
arcDeszlvas
' ajakPerget6s

Ny6lfoly6s
van
nincs

Nyelv
. 6tlagos nagys6gri nYelv
. mikroglosszia
. makroglosszia
. felszin6n elvdltoz6sok l6that6k-e
. a nyelvf6k felfdn6en rovid
. egy6b elt6r6sek leiriisa
"s"il"g"s
Nyelvmozgiisok
. a nyelv vizszintes iranyri mozgat6sa
el6ie-h6tra (kidug6s-behriz6s)
jobbra-balr a (szitizrtgok 6rint6se)

. a nyelv fugg6leges irenyli mozgat6sa

f ele mel6s-ie-e.t ge a e s lilmoz g6s
n6 lkui

sz6it€ren kiviil
sz6jt6ren belul
. a nyelv izmainak
lazitilsa (laPositds)
feszit6se (hegYesit6s)
 Az onnHaNczfatszfovrzsyc'fi-ere / 59

. a nyelv korkoros mozgat6sa

. nyelvvel simitds a fogsor 6s az abo, valamint fels6 ajak kozott
. nyelwel simft6s az als6 6s a felsS fogsor mogott
. nyelv kandl form6ra alakitdsa
. nyelvhinta l6trehoziisa
. ziirpattintiis nyelr,'vel 6s ajakkal
nyelwel 6s fels6 fogsorral
nyelwel6s a felsd fog mogotti tertilettel
. csettint6s nyelvheggyel
nyelvhdttal

Szijpadlds
.€p
. feltdn6en magas
. feltrin6en szrik
. feltfin6en sz6les
. aszimmetrikus
. teljes sz6jpadhasaddk
. kem6nysz6jpad-hasad6k
. l6gysz6jpad-hasad6k
. szubmucosus hasad6k
. heges l6,gysz6jpad
. megrovidrilt l6gysz6jpad
. b6nult l6,gysz6jpad
. renyhe lSgyszdjpad
. esetleges egy6b elt6r6sek leirdsa

Uvula
.6p
. hi6rnyz6
. hasadt
. esetleges egy6b elt6r6sek leirdsa

Mandul6k
. normdl m6retriek
. nagyok
. kicsik
. hiSnyoznak
. esetleges egy6b elt6r6sek leir6sa

A velofaringedlis z6r dinamikrijrinak megit6l6se

. Az oldals6 6s a hats6 garatfal Sllapota
nyugalomban: 6p * heges * rovid
oklendezdsi reflex kivdltSsa kozben: a garatfal mozdul " a garatfal nem mozdul
fondl6s (a hang szaggatott ejt6se) kozben: a garatfal mozdul * a garatfal nem mozdul
. A velofaringedlis inszufficiencia m6rt6ke
nagy
kozepes
kicsi
60 / Az oRRHANGZOS BESzED vtzscALArA

A nazalitis tipusinak megft6l6se

. Ttkorpr6ba
Rinof6nia aperta eset6n a hosszan ejtett mag6nhangz6k vagy ordlis m6ssalhangz6k elhomilyositlS,k az
orr el6 tett hikrot vagy f6mspatul6t.

r Gutzmann-f6le a-i pr6ba

Befogott, majd nyitott orr mellett felvdltva a k6t mag6nhangz6t tobbszor ejti ki a gyermek. Norm6l be-
sz6dfiekn6l nem v6ltozik meg a mag6nhangz6k hangszine. Rinofonia aperta eset6n az on befogdsakor
a mag6nhangz6k hangszine megvdltozik.

A nazalitis javithat6siig6nak megit6l€se

. Gargaliz6tlds - gargalizdlni tud
. Kohogtet6sn6l a ll,gyszSjpad mozg6sa lSthat6

. Vokdlisok ejt6se szaggatoftan hanger6fokoz6ssal, izomt6nus-fokozdssal, kem6nv hangindit6ssal. A

feszit6st nagymozgdiial is elSsegitjtik (pl. ugrdl6s, tapsolds). A terdpia szempontjdb6l kedvez6, ha
az emlitett m6dszerek alkalmazdsa sordn a naziilis hangszin megsziinik,vagy i6nvegesen csokken.
d-d-a

e-e-e
6-6-6
i-i-i
o-o-o
ri-ri-ri
o-o-o
u-u-u

. Zongdtlen z6rhangok ejtese intraordlis nyom6s fokoz6s6val, leveg5-eiSrehoz6ssal. Kedvezd a ter6-

pia -empontjdb6i, ha az intraordlis nyom6s 6s z6rpattintds l6trehozhat6.
ircfelfrijds, leveg6megtartds, pof6keles k6t ajakkal, n6mdn;
pof6kel6s felsd ajkon nr-eivheggvel, n6m6n;
pofetetOt fels6 fogsor mogotli terr-ileten nyelvheggyel, n6miin'

r ,,k" hang kem6ny, hangos ejt6se megfelel6.

. Zong6tlen zdrhangok kapcsoi6sa vokdlisokhoz hangerSfokozdssal, kem6ny hangindit6ssal, izomt6-
nus-Yokoz6ssal, leidriietes nagr.rnozgdssal kis6rve. Kedvez6 a terdpia szempontjdbol, ha az emlitett
m6dszerek alkalmaz6s;ival a nazdlis hangszin megszrinik, vagy l6nyegesen csokken.
kdkdke p6PAP6 l, ll-ta
kakaka PaPaPa tatata
kekeke PePePe tetete
k6k6k6 p6p6p6 t6t6t6
kikiki PlPrPi tititi
KOKOKO popopo tototo
KUKUKU ptiptipu ftihitu
kokoko PoPoPo tototo
kukuku PuPuPu tututu

L6gz6s, f:f;j 6s, sziv 6s m e g f i gy el 6s e, vi zsg 6l a ta

Ldgzds
' nyugalmi 16gz6sm6d esetdn
szljonveszi a leveg6t
orron veszi a levegSt'
. besz6dl6gz6s eseten
sz6r)on veszi a leveg6t
orron veszi a leveg6t
 Az onnHaNcz1s srszf.o vtzslc,fi-era / 51'

. l6gzdstfpus
mellkasi
hasi
vegyes
. a leveg6t
harmonikusan veszi
kapkod6an veszi
. a leveg6vel val6 gazd6lkod6s
egy leveg6vel k6pes kimondani egy szot

x3lll?1u,,
Fitjds
. i6p"r megtartani a beszivott leveg6t a sz6lban (arcfelfrijds)
szokik a levegd az orron surrogva
nem hallhat6an
szokikaleveg6asz6jon
. k6t ajakkal, pattintdssal fujni fud
szokik a leveg6 az orron surrogva
nem hallhat6an
ihlaut hang hallhat6 frijds kozben
. ordlis frij6sndl nem szokik a levegS
szokik a levegd az orron surrogva
nem hallhat6an
ihlaut hang hallhat6 frijSs kozben
. vastag sziv6szltllal fujni tud (i'izbugybor6kolds)
szokik a leveg6 az orron surrogva
nem hallhat6an
ihlaut hang megjelenik fr-ij6s kozben
szokikaleveg6aszdjon
. v6kony sziv6szAllal tujni tud ('''izbugybor6kol6s)
szokik a levegd az orron surrogva
nem hailhat6an
ihlaut hang megjelenik frij6s kbzben
szokikalevegdaszdjon
. irdnyitott frij6s
elSrefr,ijds
oldalt frijds
lefel6 fiij6s
felfel6 ffj6s
. ki tudja fujni az orr6t

Sziads
. tud inni
vastag sziv6sz1.1lai
v6kony sziv6sz6rllal
. papirszeletet meg tud tartani sziv6sziilal

A fogak 6llapota
. 6p * szuvas * hi6nyos * lekopott

Egydb eit6r6s:
 62 / Az on-nraxcz6s sEszEo vzscArane

. a fogak elrendez6d6se
6p
a fels6 metsz6k hahebb vannak az als6kniil ftuldogharapiis)
a felsS metszdk tdlsi{gosan el6renyomulnak (tulharapiis)
nyflt harap6s
zdrtharapits (a felsd metszdk fedik az ais6kat)
6lharapds
keresztharapds
a fogak h6zigosak, gorbdk
hdzagklpzdd6s a fels6 metszdk kozott
eg'yes fogak el6red6lnek
egyes fogak hAtrad6h:rek
soron kinil all6 fog
soron belul 5li6 fog
el6retol6d6 fog
hehatol6do fog
megrovidtilt fog
meghosszabbodott fog
tengelvforduldsos fog

Altkapocs
. maxilla elSbbre dll6
. maxilla hasadt
egyoldali hasad6k
k6toldali hasad6k
. mandibuia eldbbre 6116
Egy6b elt6rds:

Szempontok a nyel6sm6d megfigyel6s6hez

. nyugalmi helvzetben
az ajkak nritottak, pr6selten 6rintkeznek
a nyelv az als6 fogsorra terjed ki
a nyelr. az also ajakra terjed ki
ujj 6slr,agv ajakszopdsra utal6 hinet
' nyel6s kozben
a sz6rj konili izmok mozdulnak
a m. masseter osszehriz6ddsa tapinthat6
a nyelv a feis6 6s als6 metsz6fogak koz6 6kel6dik
korkorosen a fogak koz6 nyomul
a nyitoft harapiisnak megfelel6 helven nyom6dik ki
jobb oidalon nyom6dik ki
bal oldalon nvom6dik ki
el6relokodik az als6 ajakig

Szempontok a besz6dhang megfigyelisdhez

. a besz6dhang
tisztiin cseng6
fdtyolozott
rekedt
p16selt
leveg6s
6rces
. a naz;ilis hangszinkite4ed
minden mdssalhangz6ra
 Az onnrnNczlssrsz(iov:z;rcAtere / 63

csak a r6shangokra
csak a z6rhangokra
minden magdnhangz6ra
csak a szrik r6sri magiinhangz6l<ra
. a nazalitits tipusa
hiperrinof6nia
hiporinof6nia
kevert tipus
. a nazalitits m6rt6ke
er6s
kozepes
gyenge
. a hangmagass6g
norm6lis
m6ly
magas
fejhang
. a hanginditds
normSlis
kem6ny
hehezetes
. a hanger6
norm6lis
halk
hangos

A besz6d proz6diai elemeinek megfigyel6se besz6lget6s kiizben

. a besz6d proz6di6ja
tagolt
kifejez6
monoton
egydb
. a hanger6vSltds
megfelel6
hianyzik
. a hangszinv6ltds
megfelel6
hi6nyzik
. a besz6dtemp6
megfelel6
lassri
gyors
v6ltakoz5
. a besz6dritmus
megfelel6
ritmustalan

IAaizsgtilatok iirlapiait a 18- melltklet tartalmazza']

64 / Az oRRHANGZ66 BESZED vrzscALAT.A

A besz6dhangok kiejt6s6nek vtzsg6lata

A vizsgiilatot a terdpia megkezd6se el6tt, els6sorban orrhangz6s, posze besz6d eset6ben kell elv6-
gezri, de alkalmazhat6 minden olyan gyermekn6l, akin6l a besz6dhangok kiejt6si rendelleness6ge
felmenil.

A besz6dhangok kiejt6se iisszefiigg6 szrivegben

Instntkii:,,Szeretn6m, ha elmondandi egy olyan mcnd6kdt,6neket, kiszdmol6t, amit egyedr.il el tudsz

mondani."

Enrrrci-rs
A gvermek produkci6ja alapjiin t6jekoz6d6 megfigyeldseket v6gzunk a gyermek besz6d6re vonatko-
z6an.
1. Szor-egmondiis6ban vannak-e 6rtelemzavar6 kihagySsok, osszevon6sok, sz6mdsft6sok, hang-, sz6-
tagdtr-et6sek, sz6v6gek elhagvdsa, diszgrammatizmusok.
2. lvlegfigveljuk a kiejt6si hibak jelleg6t, valamint azt,hog,t,melv hangcsoportokra terjecl ki.
3. Nlegfigyeljtik a nazalit6s m6rt6k6t (enyhe, kozepes, er6s) 6s tipusdt (nyilt, z6rt, vegyes).
4. ivlegfigveljtik a gyermek besz6d6r.el kapcsolatos egy6b elt6r6seket (hangszin, hangerS, l6gz6s, be-
sz6dmel6dia, besz6dtemp6, beszddritmus, artikuldci6s mozgdsok esetleges eltdr6sei , ny{lfolyAs jelen-
lete).

Megh;,teleseink rdgzttise: Az artikuidci6 vizsgiilata I. (interdent6lis

6s later6lis szigmatizmusok, r-ala-
mint envhe fokri paralSli6k jelol6s6re) c. ffrlapon tort6nik (10. nrcll€klet).
A megfigyel6ssel szerzetl benvomasok alapjdn a vizsgdlatvezeto eldonti a vizsgdlat tovdbbi irdnv;it.
Amennviben nem tapasztal artikuliici6s hib6t, csak nazdlis hangszfnt, a besz6dszervi 6llapot 6s a be-
szddszervi mfikod6s alapjiin kell r-elemdnyt formdlnia
. a nazalit6s tipusa,
. a nazalitds foka,
. a nazalit6s javfthat6sdga szempon$db6l.
;.
I,RTEKELES
Ketseges a logop6diai munka, ha ror.id iddre sem lehet a voki{lisokat nazalitdsmentess6 tenni, nem le-
het az infraor5lis nvomdst 6s zdrpattintdst l6trehozni. ilvenkor felmenil a mfit6ti llgyszAjpad-plaszti-
ka sziiksegess6ge.

Amenn,viben a naz6lis hangszin mellett artikuldci6s hiba is el6fordul, a gvermek artikuldci6s vizs-
gdlat;it is el kell vdgezni. Ezt a vizsgdlatot all. ntell1klet ant,ag6valvlgezzlik el. (L6sd Az artikuliicios
zavar vizsgdlata cfmri fejezet: Az artikul6ci6 vizsg6lata II.)
A rtzsgSlat sordn ellszor arra k6rjuk a gyermeket, hogy on6ll5an nevezze meg a ldtott k6pet, majd
arra k€rjik, mondja utdnunk a k6p nev6t.

Osszefi.igg 6 beszld
Ezt avizsgdlatot cllszerfr. az artikul6ci6s zavarok enyh6bb eseteiben is elv6gezni, mert egyre gyakrab-
ban fordul el5, hogy enyhe fokf kiejt6si zavar mell6 m6s szintri nyelvfejl6d6si elmarad6s (csek6ly
sz6kincs, sz6alkot6si aktivizdldsi neh6zs6g, mondatszerkeszt6s, kifejez6k6szs6g zavara stb.) t6rstil,
amelv fejleszt6sre szorul.

Instn*ci6:,,N6zd meg figyelmesen ezt a k6pet! Mes6ld el, hogy mi tort6nik rajtal"
A gyermeket lehet biztalni, olyan k6rd6sekkel segiteni, amelyek nem utalnak konkr6tan a vdlaszra. Le-
het r6mutatdssal a figyelm6t a m6g nem emlitett r6szletekre terelni.

Eszkdz: Esem6nyk6p, amely sok elemet tartalmaz, azonban nincs minden eleme kozott osszefuggds
(Art./II.).
 Az oRnrreNcz1s ssszEo vtz*l.tl.te / 65

EnrexrlEs
A gyermek produkci6j 6t sz6 szerint lejegyezzik, vagy szuks6g eset6n hangfelv6telen rogzftjiik, majd
miiiOsegl elemz6st v6gztink. Az elemz,6s szempontjait a 12. mell1klet tartalmazza'
El1fordil:hib6s toldal6kol6s, hibiis igeragozfus,hatilrozoftn6vel6 helytelen haszn6lata, nem megfelel6
f6ndv,nem megfeleld ige, hi6nyos mondat, befejezetlen mondat'
Egy6ves togopediai terapia utiin a vrzsgiiatmegismdtl6s6vel objektiv adatokat kaphatunk a fejl6d6sr6l.

A ha116si differenci6l6k6pess6g

Orrhangz6s besz6d eset6n a halldsi d,ifferenci6l6k6pess6g vizsgdlata kozben szuks6ges azt is meg6llapi-
tani, holy a vizsgiilt gyermek kilonbs6get tud-e tenni a nazdlis 6s a tisztdn ejtett besz6dhang kozott.

A aizsgdlat menete
7. A beszldhangok kiejt1se izoldlt formdbnn
Kiejtett hangok: p, t, sz, s,
a'6'i'i
Instn*cid:,,Hangokat fogok mondani sz6pen,cseng6en 6s dtinnyog6en. Neked kell megdllapftani, mi-
kor mondom a hangot helyesen 6s mikor hib6san'"

=
bRTEKELES
A vizsg6lati iirlapon + jellel jeloljuk, ha a gyermek kr.ilonbs6get tesz a hib6s 6s a helyes ejt6s kozott, el-
lenkez6 esetben - jellel jeloljnk.

tiirtind kiejtEse
2. Besztdhsngok sznonkban
Kiejtett szavak: papa, T6ni, szilva,
Puska, naP, alma

'nstnkci6: megdllapitani, mi-

,,szavakatfogok mondani sz6pen, cseng6en 6s drinnyog6en. Neked kell
kor mondom a sz6t helyesen 6s mikor hib6san'"

A
hRTEKELES
A vizsg6lati rirlapon + jellel jeloljtik, ha a gyermek ktilonbs6get tesz a hibds 6s a helyes ejt6s kozott,
el-
lenkez6 esetben - jellel jeloljtik.
a hall6si
Sznks6g eset6n elv6gezhetjtik Az artikuldci6s zavar vrzsg|lata cimfi fejezetben leirt, a halliisra,
vonatkoz6 feladatokat (14.,15.,16. mell'klet)'
figyeleiue, illetve Jhauasi megkulonboztet5k6pess6gre

[Az tirlapot a 18. nrelldklet tartalmazza.]

A viselked6s 6s mag atart6s megfigyel6se

a v LZS gllatr hely zetb en

A megfigyel6shez Az anamn6zis cfmfi fejezetben, valamint a 3. melllkletben tallihat6k szempontok'

A
kis6voddsok r6sz6re a megk6sett/akadllyozottbeszdd- 6s nyelvi fejlSdds vizsgdlatdhoz kapcsol6d6
4. melllklet haszn6latSt javasoljuk-
66 / Az oRRHANGZOs BESZED vrzscAlArA

Ki egd szit6 v izs 961 ato k

. A besz€d- 6s a nyelvi fejletts6g
Lrisd A megk6sett/akaddlyozott besz6d- 6s nyelvi fejl6d6s vizsgillata (5. meueklet)
. Asz6 hangtani szerkezete
Li{sd Az artikuldci6s zavar vizsgilata (13. melldktet)
A
' szeriilis felfogis, valamint az auditfv €s verbilis eml6kezet
Ldsd Az artikuliici6s zavar vizsgilata (17. melllktet)
r A passzfv sz6kincs vizsgdlata
Peabody-teszt (PPW)
. Aktiv 6szlel6s 6s besz6dmeg6rtr6s
GMP-teszt (6tfog6 vizsgiilati m6dszer a besz6d6szlel6si 6s -meg6rt6si k6pess6g felt6rdsdhoz)
. A vizuomotoros koordiniici6
Bender A-, Bender B-teszt (6letkort6l frigg6en)
. A rajzk6szs6g
L69d A megk6sett/ akadil:Jozobt besz6d- 6s nyelvi fejl6d6s vizsgdlata (6. melleklet)
Ajdnlott: 6vodiis- 6s kisiskoldskoru gyermekek sz6rn6ra
. A diszlexiavesz6lyeztetetts6g el6'rejelz6se
L6sd A diszlexiave sz6ly eztetettse g vizsg Alata ( 2 3. meU 6kt e t )
Szindvizsgllat a gyorstesztekkel (21 ., 22. melllklet)
Rdszletes vizsg{lat (diszleiaprognosztikai tesztcsomag = DpT) (23. melllklet)
A dis zf6nta vuzsg6Iata
 A pszr6run vvrcetete / 69

Avtzsg6lat rlszei
A biol6giai-orvosi, a besz6d- 6s a szociokulturdlis-pszichds anamn6zis felv6tel6t speci6lis anarn-
nesztikus szempontok eg6szitik ki. Feljegyezz:J.k a kieg6szit6 orvosi, pszichol6giaivizsg|latok ered-
m6ny6t. Diszf6nia eset6n n6lktilozhetetlen az orr-fil-gdg6szett, foni6triai vizsg6lat. A vizsgdlat a
besz6dszervi 6llapotra 6s mrikod6sre, r'alamint a viselkedds 6s magatart5s megfigyel6s6re terjed ki.

[Az anamndzis felaltelihez Az anamnezis cinfi.feiret szempontjait, aalamint az 1. ds 2. mell€klet iirlnpjdt haszndljuk gyermekek
esetdben.l

Ifitikorri 6s feln6tt diszf6nidsokndl a tunetek kialakul6s6nak tort6netdre, a tunetet fenntart6 6s/vagy

srilyosbit6 6lethelyzetek folt6r6s 6ra hekezziik a hangsrilyt, min6l r6szletesebben kit6rve a specidlis
anamnesztikus szempontok megbeszelds6re.

Speci6lis anamnesztikus szempontok

. Mikor, milyen kortilm6nyek kozott 6szlelt6k elsd izben a diszf6ni6t (jelen aikalom az els6 vagy
recidiva)?
. Besz6l-e valamilyen okb6l sokat 6s hangosan (zsrifolt 6voda, iskola, olyan foglalkoz6s, amely ezt
megkiv6nja)?
. Van-e nyaki sz,3r6, f.eszit5, kaparo erzdse, torokszdrazsS.g vagy nydlkafelgytileml6s a torokban,
krdkog6s, gomb6c6rz6s stb.?
. Kapcsolhat6-e a hangk6pz6si zavar r-alamilyen betegs6ghez (mellhdrtyagyulladds, kering6si zavar,
tbc, mdjbetegs6gek, mandulagmlladiis, gdgegyullad6s, arctireg-, homlokrireg-gyulladds, mel-
l6kvese-, pajzsmirigyzavarok) ?
. Milyen ktils6 neurotizdi6 tdnvezdk jiirulhatnak hozz6 a hangk6pzdsi zavar l6trejott6hez a szui6k sajiit
megit6l6se szerint (csal6di l6gkor, konfliktusok 6vodiiban, iskoliiban, munkahelyen, csal6dban)?
. Milyen a pszich6s dllapot (a sztilSk saj6t, illetve a vizsgdl6 megit6l6se szerint)?

A besz 6dszer\.i ellapot 6s mfikod6s vizs gllata

A diszf6nids egv6n legtobbszor orr-hil-g6 g,6sz, forilter javaslatdra fordul logopddushoz, teh6t a szak-
orvosi vizsgdlatok utdn. Gyermekekndl n6ha maga a logop6dus veszi 6szre a k6ros hangk6pz6st, a
saj6tos hangszint. A logop6diai vizsgdlatot 6s a ter6pidt ebben az esetben is meg kell el6znie a
leletekkel dokumentiilt foni6triai vizs gilatoknak.
A besz6lget6s kozbeni megfigveids 6s a vizsgdiat hangsrilya diszf6nia eset6n a hangadds, a hang, a
Ilgzdsjellemz6in van.
A vizsgdlat eredm6ny6t a vizsg616lapon rogzitjuk.

H an gadds (hangszalagok mrikoddse)

. pr6selt (hiperkinetikus)
. leveg6s (hipokinetikus)
Hangsz{n
. fiityolozott
. rekedt
. kemdny
Hangmagassdg
. m6ly
. magas
. fejhang
A term6szetes besz6dmagassdg meg6llapitdsa indulatszavakkal tort6nik. Ajdnlatos az 6sit6si vagy
indulatszavakb6l (pl. aha, hfiha, jaj) kiindulni, vagy k6t t6rd koz6 el6re lehajtott fejjel sz6tagokat mon-
datni a vizsgdit szem6llyel.
A termdszetes hangfekv6s megfelel az 6letkomak.
 70 / ADTsZFONTA vrzscAlArA

Hangtartds
o Megfigyeljdk, hogy egy rdshangot
(!i.sz) milyen hosszan tud kitartani, hangoztatni.
. A normiilis kitart6s dtlagos idele t6-i0 mp.
' A feltfinden rovid hangtartds (5-6 mp) a hangrds rendellenes
ziir6sdra utal.
Ldgzds
. nyugakni l6gz6sm6d megfigvel6se
sz6jon veszi a leveg6t
orron veszi a leveg6t
. besz6dl6gz6s megfigyel6se
sz6jon veszi a leveg6t
orron veszi a leveg6t
. l6gz6stipus
mellkasi
hasi
veg"yes
. a levegdt
harmonikusan veszi
kapkod6an veszi
egyenetlenr.il veszi
. a levegdvel val6 gazddlkod6s megfigveldse
egy levegdvel k6pes kimondani:
egv sz6t
szavakat
mondatot
A bes=ed prozodini elemei
. Milyen a besz6d proz6di6ja (kifejezd, monoton, tagolt stb.)?
. jellegzetess6gei vannak a hangsrilyozdsnalf?
. {flyen
Milyen a hanger6, 6s van-e er6ss6gi ,futai a besz6dben?
. Van-e magassdgi vdlt.is a beszedben?
. Van-e hangszinvdltiis?
. Milyen a besz6d temp6ja (lassr-i, g\;ors, v6rltakoz6)?
. Milyen a besz6d ritmusa? \li a ritmustalansdg jellemz6je?

Egy6b jellemz6k megfigyel6se.

. ..A figzf6ni6s gyermek, felndtt vizsg;ilata sordn feltiinik, hogy a rekedts6g hinete csak egy a sok
koztil,-6s a hangadds ,16gzds,
proz6dia ter6n megmutatkoz6 jeillgzetess6gek Jgy6b, objektfveilldthat6
ttinetekkel eg6sztilnek ki. P6lddul: a nyakizmok gorcsoset, iregfesrilnekl a viill
megemelkedik
l6gz6skor, a hasfal a hang iddnk6nt elhalkil, kihagy, gyakori a kr6kog6s, torokkoszortil6s.
l*6-ty,
Sok esetben pszich6s okokat is felt6teiezhetrink a diszf6niJdtJer6ben,
. ez6rt felt6tlenril javasolt pszi-
chol6gus segits6g6t is k6rni.

IA aizsgdl6lapot a L9. mell€klet t artnlma::n.]

vis elke d 6 s, ma g atartd s a v Lzs g6ratr hery zetb en

A megfigyeldshez Az anamndzis cimri fejezetben tal6lhat6k szempontok, valamin
t a 3. mell1kletben vizs-
9616lapok (iskol6s gyermekek r6sz6re aidnlott).
A dad og6s 6s a hadards vuzsgllata
 A DADoGAs es e sapenAs v:zrcAtete / 73

A vizsg 6Iat r6szei

A hadardsra 6s a dadogiisra egvardnt jellemzS abesz\dritmls megvdltozdsa, zavara. A k6tf6le tt-inetcso-
port sok esetben neheien hat6rolhat6 el egymdst6l. A dadog6s h.{tter6ben gyakran htiz6dik meg sd-
ivos hadards, illetve a ritmuszavar el6szor hadar6s formdjdban jelentkezik, majd erre 6pril a dadogds.
A hadar6 s tiineteire 6s kezel\sdre mind gyermekkorban, mind fein6ttkorban kevesebb figyelmet fordi-
tanak, ez6rt a hadarSs logop6diai Vizsgalata is kev6sb6 kidolgozott.
A gvermekkorban kezd5d6 hadards azonban ugyanoly'an jelent6s, mint a dadog6s, 6s feln5ttkorra
.,ug1,"*6tt6kben felerSsodhet, s ugvanugy akaddlyozhatja a sikeres kommunik6ci6t, rnint a gorcsokkel
terlr'ett dadogds. Ez6rt a dadogds 6s a hadards vizsg6lat6nak m6dszerei is nagyr6szt azonosak.
\{ig a dadogds tr.inetei 2-3-4 6r'es kort6l kezdve jelentkezhetnek, a hadards csak rendkivul ritk6n ta-
pasztlhat6 uiirkol6bu l6p6s el5tt. A besz6d felgyorsul6sdra a kornvezet 6ltal6ban a pubertds idej6n
'fig.,-el
fel. Ez6rt a megfigyll6si szempontok meghatdrozlsakor 6s a vizsgdlatok kiv6lasztdsakor tekin-
tettel kell lenni az 6letkorra.
A biol6giai-orvosi, besz6d- 6s szociokulturdlis-pszich6s anamn6zis felv6tel6t speciSlis anam-
nesztikus kerd6sek ee6szitik ki.

[.1:itt,ittttti=istelcitel!hezA:annnutiziscitni.;eie=etszen+)ontjnit,aalamittta|n::iknpcsot6d6frlapoknt

Kieg6szit6 speciiilis anamnesztikus k6rd6sek

A bes:irlhibn kialnkttlasnnnk torthtete (citodtis 6s dltnlinos iskolds glerrnekek esetdben)

. Ki, mikor figvelt fel elSszor a gvermek besz6d6nek rendelleness6gdre?

. \likor, hogy;an, milven kortllm6nr-ek kozott alakult ki a besz6dhiba (meh'ik 6letkorban, fokozato-
san \:agv iiirtelen, megterhelci eleheivzetek: 6vod6ba, iskolaba kertll6s, isRola-, tandrv6ltoz6s, csa-
lddi esem6nvek, betegs6g, baleset, sokkhatds)?
. Ki 6rtette meg a Ueszeaei legjobban? Hogvan viselkedett a gvermek, amikor nem 6rtett6k meg?
. A sztilSk szerint mi okozta a beszddhiba kialakul6s6t?
. Hog),an reagdlt, mit tett az an\-a (a csal6d, a kornyezei), amikor az e1s6 ttineteket 6szlelte?
. Tudatdban van-e a gyermek a beszedhibSjdnak, mi6ta?
. \'an-e a gvermeknek besz6dgdtldsa, zavatla-e a besz6dhibdja?
. Hoi, kivel besz6i j6i, illeh'e gatoltan?
. \:an-e kapcsolatf6lelme, mi6ta?
. A jelenlegi., t intit voltak-e mdr r.izsg6laton a gyermek beszddhibdja miatt? Hol? Kin6l? Milyen r-6-
lemtinvt, illetve javasiatot kaptak?
. Kapoti-e a besz6dhibdja miatt gvogqvszert? Mit, mennvi ideig szedte, milven volt a hat6sa? Jdrt-e ro-
r-idebb-hosszabb iddn keresztul p-szichol6gushoz? Nlilven hatds6t lrezte ennek? R6szesrilt-e pszi-
choterdpiiiban?
. jelent-
Kezelte-e mdr logop6dus a gvermeket? Ki, mennyi ideig? lv{i6rt maradt abba a kezel6s? Mi6rt
keznek 6ppen most?
. Tort6nt-e villtozls a besz6d fejl6d6s6ben? Milyen ir6nyri? A v6ltoz6st a szil6 mivel hozza osszefug-
g6sbe?
. Kinek fontos, ki akarja a csaliidban (a kornyezetben) a kezel6st?
r Mit v6rnak a sztil6k (6s a besz6dhib6s) a kezel6st6l?

Eg1,'6b, a szulSk dltal fontosnak tartott kozlend6k.

A sziil1k benyomdsn a gyerntekrdl (fuodtis ds dltnldnos iskolds gyerntekek eseteben)

. M6dosftotta-e a szril6k nevel6si elk6pzel6seit a gyermek besz6dhibdja?

. Mennyire tudjdk elfogadni gyermekuket? Kimutatjdk-e a csa-l5d tagjai az 6rzelmeiket?
. Hogyar, .r"rruiik jelenteg (hitarozottsdg, k6nyeztet6s, megf6lemlit6s, tanitds, tilalom, fenyeget6s,
bti,ritet6s, ezek m6d1ai 6Jeszkozei, konfliktushelyzetek a gyermekkel, ezek lefoly6sa)?
. Milyen a gyermek akarati 6iete a sztil6k szerint (on6ll6sdg, dont6sk6pess6g, c6ltudatossdg, kitartiis,
kapcsolatk 6szs6.g)? (Egyezik-e a vizsgdl6 benyom6saival?)
74 / A DADocAs Es a neoanas vzscALere

. Milyennek ft6lik a sziil6k a gyermek drzelmi 6let6t (derfis-nyomott, vidiim-rosszkedvfi, nyflt-z6rk6-

zott, b|tor-f€l6nk, engedelmes-onfejri, gyeng6d-elutasit6, bizalmas-bizalmatlan, segit6k6sz-onz6)?
(Hasonl6an ft6li-e meg a vusg616?)
. Egyeznek-e a sztil6k a gvermek nevel6s6vel kapcsolatos probl6m6k megold6si m6djaiban? Miben van
ndzetelt6r6s? Hogyan old6dik meg a helyzet?
. Ki fegyelmezi inkiibb a g.yermeket? Ki szigoribb hozz6? Kire hallgat legjobban a gyermek a csalddban?
. Hogyan oszllabe az idej6.t?
. Mennyire tud figyelni 6ltal6ban?
. Milyen a koncentrdl6k6pess6ge?
. Mennyire lrz1keny a zajokra, kornyezetdnek mozgalmassiig6ra?
. Milyen a besz6dhib6s gyermek heiyzete a csal6don beltil?
. H5nyadik gyermek, hogyan fogadjak el testvdrei?
. Hogyan tud beilleszkedni az 6vodat, iskolai kozoss6gbe?
. lvfilyen helyet foglal el ott? Vannak-e bardtai, hogyan jellemezhetSk bar6ti kot6d6sei?
. Vannak-e a gyermekkel siilvosabb nevel6si probl6m6k 6s gondok (sajdtos rendelleness6gek: indulatos-
sdg, ellenszegrilds, hazugsig, csavargds stb., illetve sajdtos magatart6szavar:6jszakai felriadris, 6gyba
vizel6s, koromrdg6s, tic, hdnvds stb.)? Kezelik-e ezeket?
. Mi okozza a gyermek szdmdra a legnagyobb oromot, illetve szomonisiigot?

A dadogds 6s a hadariis vizsgiilata a verbiilis 6s nem verbdlis kommunik6ci6 jellemz6inek, a verbi{lis 6s

nem verb6lis kommunikici6 zavariit envhft6 vagy srilvosbit6 helyzeteknek, tev6kenysdgeknek a feitdrii-
sdra torekszik. Kiilon k6rddssor 5ll rendelkez6sre a fiata1 6s feln6tt dadog6k 6s hadar6k vizsgdiat|hoz.
A kieg6szit6 vizsgliatok a sz6kincset 6s a nyelvi fejletts6get, a mozg6sk6szs6get 6s a laterillis dominan-
cidt, valamint a rajzkdszs6get tdrj6k fel.
Emellett a viselked6s 6s a magatariiis megfigyel6s6re is sor kenil a vizsgSlati helyzetben.

A verb6lis 6s nem verbdlis kommunikdci6 jellemzSi

A verbilis 6s nem verbdlis kommunik6.ci6 zavar6tt enyhit6 vagy srilyosbit6 helyzetek,
tevdkenys6gek f elt6rdsa

A kommunikdci6s k6szs6g 6,tfog6bb megfigyel6s6re akkor van szuks6g, amikor abeszldzavar pontosabb
megit6l6s6hez, illetve a szociiilis hterakci6i, a kapcsolatfeiv6telt 6s kapcsolattartiist befoly6sol6, gdtlo t6-
nvez6k,jelens6gek m€lyebb meg6rt6s6hez mind a verbdlis, mind a nem verb6lis kommunikdci6 jellem-
zdit is figyelembe kell venni,6s 6rteimezni kell.

Megfigyel6si szempontok 6s kdrd6sek az interakci6r6l

(6vodds gyermekek eset6ben)

tusd A megkisett/akaddlyozott beszdd- 6s nyebi fejl1dis aizsgdlata cimii fejezetben is a 7. ntelldkletben.l

A viselked6s €s magatartds megfigyel6se vizsg6lati helyzetben

(6vodds 6s 51ta15nos iskolds gyermekek eset6ben)

[Ltsd Az anamnizis cimti t'ejezet: Altaldros megfigyelesi szempontok a uizsgdlati helyzetben ds a 3. melldklet.)]

A kommunik6ci6 jellemz6i
A kommunik6ci6 jellemz6inek megfigyel6se 6s vizsgdlata olyan szempontokat tartaimaz, amelyekr5l
*-gal jeloljuk a specidlisan a dadog6sra,**-gal
mind a hadar6s, mind a dadogds eset6ben t6j6koz6dni U.11.
a speci6lisan a hadar6sra vonatkoz6 k6rd6seket.
o Milyen tipusti llgz1s figyelhet6 meg leggyakrabban?
Mellkasi, hasi, vegyes, m6ly, a mellkasi 6s hasi \lgzds szinkronja, befel6 szivott leveg6vel beszdl, egy6b.
7

A oaoocas es a HeoenAsvu.rcAtets / 75

.
Hogyan tudja beosztani a beszl.dhez szuks6ges leveg6t?
Ele[Lnd6, j6 beoszt6sd, kapkod6, egyenetlen, a besz6det megel6z6en vagy a besz6d sziineteiben
hangos vagy hangtalan ki16gz6s, egy6b'
. Milyen hangj6nak hangmagassdga, hangszine?
Sotdt, viliigos, magas, m6iY.
. Milyen hanger6vel beszdl?
* ' Hog:yan inditja a besz6det?
EhrZmul6s, uitr6-.rl6r ldthat6 izomgorcsokkel, l6gz6s-el6retolds, kem6ny hangpr6sel6s (t6nus),
hangism6tl6s, sz6tagism6tl6s (kl6nus) ism6tl6d6 visszat6r6s a sz6lamkezdethez, elnyrijt6s, 6nekl5
hanghordoz6s, egydb.
* . Milyen tunetek jelentkeznek a besz6dfolyamaton beltil?
fhyriltas, elakadds magSnhangz6kezdetndl, elakad6s mdssalhangz6kezdelnr3l, ,,neh6z }l.angok" ,
hangbetoldds, hangkih agy 6s, egy6b.
* . Milien id6tartamri a gorcs, milyen gyakran 6s hol jelentkezik a besz6dben?
...*p-ig is eltart, aUanaOan folvamitosan, fokozatosan sfirrisodve, fokozatosan ritkulva, elv6fue,
egy6b.
* . {besz6dszervek mely szakaszln jelentkeznek a besz6d folyamatoss6gdt megszakit6 gorcsok,
iz omt6nu s -v 6lt o z 6s ok?
Rekeszizom, hasfal, mellkas, nvak-v5,llov t616ka, gdgeizomzat, nyelv-ajakizom, 6llkapocs.
* . Milyen besz6d6nek ritmusa, temp6ja?
+* o J4p4s2talhat6-e dltalSnos felSvorsulds?
** o ielgyorsulds a besz6d folyim6ban a szavak kozott 6s/vaEY a szavakon beltil 6szlelhet6?
I
'. Hogyan hangsrilyoz?
Meinyire tua eni az 6rtelmez6sben jelent6s besz6dsztinetekkel?
. Milyen m6rt6kben k6pes gondolatait pontosan, hi6nytalanul kifejezni 6s kiel6gft6en befejezni?
. A b-esz6d zavart6|fuggetlentil vannakle fogalmazdsi neh6zs6gei (sz6kincs, szinonimitds stb.)?
. Milyen az 6ltal6nos izomt6nusa, mennvire rugalmasa\ 6s mozg6konYfk a besz6dszervei?
* . Vannak-e akarat6t6l fuggetlen egyrittrnozgilsai, hol6s hogyan futnak le ezek?
* . Kidolgo zott-e akaratlagos egyr-ittcselekvdseket a besz6d lendtilet6nek segit6s6re?
** r !364ft-e tiirsul6 motoros ter'6kenvs6gei?
** o Jnp2s2talhat6k-e hirtelen motoros reakci6k?
** ]ellemz6-e az 6ltal6nos motoros nr'rrgtalansiig?
'
A kommtmikici6 zauardt enyhit| aagy stilyosbit6 helyzetek, teatkenysdgek feltdrdsa
x* o ftd-g, szeret-e 6nekelni?
* . Hogyan 6nekel? ,,Enekeljen el egy dalt!" (szempont a_folyamato?tdg) .- .
. Korinyebb-e .rerset mondania megakaddsok n6lkril? ,,Mondjon ei egy j6l ismert gyerekverset!"
* . Elakah-e suttogas kozben? ,,Mondjon p6r mondatot suttogva!" -
* o Folyamatosabd-e a besz6de, ha magaiabb vagy m6lyebb hangfekv6sben besz6l? ,,Besz6lien m6s
hangont mint egy kisgyerek, illefve mint egy oregember!"
. Enyttil-e ubetidd.rurira, ha csak szavakat, osszeitigg6stelen sz6sorokat kell mondania? ,,Szdmol-
jon egytdl hftszigl",,Soroljon fel olyan tdrgyakat,.amelyeket kornyezet6ben ldt!"
. Hogfir, old mefi szerephelyzeteket (ut6ri5s,bitbozils, ti\sz6l6s, idegen nyelv s minden m6s be-
sz6"df.orma, amiior nem a silet stetep6ben van)? ,,Besz6ljen rigy,
mintha""!"
r v6ltozik-e a beszdde,ha azt mozg6ssal, cselekv6ssel kis6ri?
. Enyhi.il-e a besz6dhib6ja, ha m6rges, indulatos? (Vagy ha gy6gyszert szed, szeszes italt fogyaszt?)

A kommtmiknci6 folyatntdnak sz1lesebb kdrfr uizsgdlatn

. Hogyan jellemezhet6 mozgdsos megjelentlse, a bemutatkozds helyzet6nek mozg6sos osszk6pe?
Mennyire harmonikus, diszharmonikus?
a Milyen a testtartiisa?
a fulify"" a t1rkozszabdtlyozfusa (mozgiisos t6rkihaszndl6s, tdmpontok keres6se, a tirgyak bevon6sa
a

mozg6sos t6rbe, a t6rgyak haszndlata)?

Hoglan irhat6 te a geirtushaszndlat, arnozgilsos viselked6s z6.rtsdga, nyitottsdga, id6be1is6ge,9az-
das6goss6ga, ardnytalans5gai stb.?
76 / ADADoGAs rs a uapana.s vrzscAlera

' Jellemzik-e mozg6sait ism6tl6sek, elakad6sok, hi6nyok, ki- 6s elmaradi{sok, ritmuszavar,

bizarr6riSk?
a Milyen a mimikai kommunik6ci6ja?
a Felveszi-e 6s tartja-e a szemkontaktust?
a Mutat-e vegetativ trineteket (pl. elpirul6s, tenydrizzad6s stb.)?
a Hogyan olvas?
a Megjelenik-e a beszddhiba olvasds kozben?
a Megfigyelhet6-e a besz6dhiba valamif6le szabllyos hulldmz6sa, amikor jobb, illetve megint rosz-
szabb a besz6de (pl. 6rzdkenys6g az id6j6ris v6ltoz6saira, testi vagy szellemi fdradts6g, betegs6g
el6tt vagy ut6n stb.)?
A csal6dtagok, ismer6sok koztil kik azok a szem6lyek, akikkel szemben nem jelentkezik a besz6d-
hiba, 6s kik azok, akikn6l srilyosabbii v6lik?
Hogyan v6ltozik a besz6de a ktilonboz6 feladathelyzetekben (pl. vdsdrlis, k6rdezSskod6s, felvilS-
gositiis addsa, felel6s, vizsg6z6s, sok ember jelenl6te, k6tszem6lyes besz6dhelyzet stb.)?
a Szeret-e telefon6lni?
a Vdltozik-e abesz6de, ha fokozottan figyel a trineteire?
a Vannak-e az ir6sirban is a besz6dhib5ra utal6 jegyek (gorcsossdg, rendezetlens6g)?
a Mi a jellemz6 testi megjelen6s6re (pl. ruh6zat, dpoltsdg stb.)?

K6rd6ssor fiatal 6s feln6tt dadog6k, hadar6k r6sz6re

A k6rd6ssor olyan ondll6an jelentkez5 ifjrikoni 6s feln6tt dadog6k, hadar6k rdszlre k6szti1t, akikn6l a
k6relSzm6ny feltdrdslba a csalSdtagok nem vonhat6k be.

IA kdrddssort a 20. mell1klet tartalmazza.]

Kieg6szf t6 vizsgllatok
A sz6kincs 6s a nyelvi fejletts6g vizsgdlata
. Peabody-teszt (PPVT)
Ajiirrlott: 6vodds- 6s kisiskoldskorti gyermekek sz6m6ra.
o L6sd A megk6sett/ akadSlyozottbesz€d- 6s nyelvi fejl6d6s vizsg6lata cimii fejezetben.
Aj6nlott: 6voddskoni gyermekek eset6ben.
. PPl-vizsgdlat 6vod6s 6s kisiskolds gyermekek nyelvfejl6d6si elmarad6sdnak feltdr6sSra.
A mozgdsk6szs6g, a laterdlis dominancia, aziddi 6s t6ri ritmus6rz6k vizsgdlata
. KTK mozg6skoordin6ci6s teszt gyermekek sz6m6ra
. Harris-f6le laterSlis dominancia teszt &7. mell1klet)
. A megk6sett/akadilyozottbeszdd- 6s nyelvi fejl6d6s vizsgllata cimii fejezetb6l: A later6lis domi-
nancia (6voddskorri gyermekeknek) 6s a 6. mell1klet.

A r aj zk6 s zs 6 g v izs g6l at a

Ldsd A megk6sett/ akad6lyozott besz6d- 6s nyelvi fejl6d6s vizsgdiata cimfi fejezetben.
Aj6nlott: 6vodiis- 6s kisiskoldskoni gyermekek szirndra (6. mell1klet).
A dis zLextavesz6Iyeztetetts6g vi zsgilIata
 A orszLnxnvnszfrv pztprnrrsEc vtzscA tat a / 7 9

A vizsg 6lat c6lja, r6szer

A diszlexiaveszdlyeztetetts6get vizsg6l6 elj6r6s c1lja azol<nak a r6szk6pess6gzavaroknak a felt6r6-
sa, amelyek jelenl6te neheziti vagy akad 1lyozza az olvasds 6s irds inform6ci6szerz6 '6s -kozl6 sze-
rep6nek kialakul6s6t. Ha id6ten felfedjtik a probl6mdkat, megel6zhetjrik, hogy az els6dleges tti-
netekre rak6djanak a vdrhat6 kovetkezm6nyek (magatartdszavarok, agresszi6, regresszi6, dacre-
akci6, koromrdgds, enur6zis, drihkitor6s, tdpldlkoz6si zavar, on6rt6kel6si probl6ma, iskolai ku-
darcok stb.).

A diszlexiavesz6lyeztetetts6g gyanrija 5-6 6ves 6vod6s gyermekekn6l mertilhet fel abban az esetben,
ha a logop6dus a kovetkez6 jelens6geket tapasztalia:
. rigynevezett ,,rizik6t6nyez6k" az anamn6zis alapj6n (sztil6si s6ri.il6s, idegrendszeri s6rtil6s, mozgis-
fejl6d6si zavar stb.),
. me gk6se tt / akadily ozott besz6dfejl6d6s,
. nehezen indul6 nyelvi feil6d6s,
a szeg6nyes sz6kincs, korl6tozott besz6dmeg6rt6s,
a nehdzkes verstanulds, Iossz kifejez6k6szs6g, sz6megtal6l6si neh6zs6gek,

nehezen j avithat6, elhrtzodo p oszesd g, zongdtlens 69, hang6fuet6sek, sz6tor zitis ok,
a negativ audiol6giai lelet ellen6re gyakori visszak6rdez6s,
a motoros tigyetlens6g, kialakulatlan dominancia vagy keresztezett dominancia,
a rossz ritmu s1rz6k 6s dallamvisszaadds,
a a proz6diai elemek hi6nya, amuzikalit6s,

a sz6rt figyelem.

Ha a fenti jelz6sek kozill n6hdny egyrittesen jelentkezik,hasznos el6szor akdt el6rejelz6 tesztet elv6-
gezni.igy nem maradnak figyelmen kivtil azok a gyermekek sem, akikkel nem foglalkozik logop6dus,
mivel esetleg nem a besz6ddel kapcsolatos r6szk6pess6geik s6rtiltek els6sorban, hanem p6ld6ul moto-
ros rigyetler,i6g.tk, sz6rt figyelmtik, tdri titj1koz6d6si zavaruk a dominiins. Ha az el6relelz6 feladatok-
ban vesz6lyeztetetts6gre utal6 jelek vannak, felt6tlenril sziiks6ges a r6szletes vizsgdlat elv6gz6se.

A vizsgdlat v6gz6s6nek ideje

Az optimdlis id6pont aveszllyeztetetts6g sz6r6s6re a gyermek nagycsoPortba l6p6s6nek pillanata. Se-
gits6get nydjthat az els6 oszt6ly korai h6napjaiban tapasztalt sikertelens6gek eset6ben is.

{ vizsgdlat kiivetkezm6nye
Amennyiben avizsgilat diszlexiaveszllyeztetetts6get jeIez, a nagycsoPortos 6voddst prevenci6s fog-
lalkozdsban r6szesiti a logop6dus.
Ha a r6szk6pess6gek ,iuira a nagycsoportos dletkor v6g6n, az iskolakezd6s el6tt dertil ki, aj6nlatos
az 6vodai tart6zkod.6tst egy 6vvel megtoldani, s az 6vet felhaszn6lni a teriipidra. Sajnos elSfordul, hogy
csak az iskolai kudarcok miatt figyehink fel a sikertelens6g ok6ra. Ebben az esetben az iskolai munk6-
val pdrhuzamosan segit a logop6dus 6ltal vezetett terdpi6s munka'

A diszlexiapreaenci6s t er dpidt

sz6r6vizsg6lat gyorstesztekkel (ez nem eg6sztil ki anamn6zissel),

anamn6zisfelv6tel,
r6szletes vizsg6lat 6s kieg6szit6 vizsgSlatok'
80 / A DTSzLEXIAVES zprv szrpt zrrsE G vIZSG A LArA

Szfirdvizsgdiat
El6r ej elz6 gyorste szt l.
A gyorsteszt a New York-i Columbia Egyetem 6ltal osszeSllitott diszlexia-el1reielz6 gyorsteszt r6sze,
amely az optikai ingerekre val6 verbdlis v6laszok idej6t m6ri. Vizsgdlataik szerint a verb6lis v6laszok
automatizilds6b an val 6 sikertelens6 g korrel6l a diszlexi6val.
Instrukci6:,,Nevezd meg a szineket (k6peket), amilyen gyorsan csak tudod! Balr6l jobbra, sorr6l sorra
haladj!"
A korrekci6ra csak minim6lis lehet6s6get szabad adni.

Feladatlap

1. A szineket tudia - nem tudia

zkfp skz
SZf kzpf ksP
fps fszk pzf
zsk pzsf SPK
sfz kfkp fks
td6:
Megjegyzds (az olvas6s kezd6s6nek m6dja; egy6b feltidrnl esem6nyek):

2. A k6peket megnevezi * nem nevezi meg

oke6 fokef6
e60f 6kofek
okeo e6fk6o
6efk 6eoekf
eo6f ofkofe
lAO:

Eszkdzdk: 1..t6bl6zat: szinek (Dla./l.)

2. t6bl6zat: k6pek (Dla./IL)
stopper, feladatlap.

EnrErslrs
Az id6 m6r6se stopperrel tort6nik. Az 6rtdk lejegyz6se m6sodpercnyi pontoss6ggal fontos! Az'6rt6ke-
l6shez a viszonyit6si alap az 6tlagos megnevez6si (olvasdsi) id6 = kb. 80-100 mp.

Megfigyel6seink szerint a feladat megold6sa akkor sikeres, ha elv6.gz6se nem haladja meg jelent6sen
az itligosid6t, s ha a szinek 6s atilrgyak megnevez6si ideje kozott ni:rcs feltiin6 knlonbs6g. AmerLnyi-
ben a gyermeknek nincs biztos szinismerete, ez a gyorsteszt nem 6rt6kelhet6.
Szinr e, t6r gy r a vonatkoz6an:
0j6
*/
kimaradt
mdst mond helvette
. ism6tli
Sorra vonatkoz6an:
+ v6gigolvassa
- kihagla
visszat6rve riira kezdi
 A DISZLEXIAVESZELYEZTETETTSEG VIZSGA L,\T A / 87

K6zre vonatkoz6an:
j jobb klzzelkis6ri az olvas6st
b balkdzzelkis6ri az olvasdst
nem kis6ri az olvasiist
[A gyorstesztet a 21. meltiklet tartalnnzzn.l

El6rejelz6 gyorste szt II.

A gyorsteszt a vizullispercepci6t, a vizuomotoros
koordiniici6t 6s a szeriiilis rendez6si funkci6t vizs-
gdlja' Hasonl6 feladatok talalhat6k a Frostig - 6s
aztr-rirur"r-t"rrtben is, de mivel ezek nem azonosak
6ltalunk haszndlttal, egym6st6l.ftiggetlentliet"egerhelJl..1 az
teszt csoportosan is v6gezhetd. Maximd-
m6g ellerisiizni tudjuk,"hogy o,-'auou', aorgo'r.uk-";
[1,i6f]]fi"1;uol?;rTto6i 6s hogy val6ban meg6r_

L feladat
6s k6zmozg6s koordin lcioja
fzem-.
'nstrukci6:
*1 ,,I"p]9 meg a.kisSaddr ritjdt an6lktil, hogy meg6llndl vagy afalba ritkdzn6r!,,
n),,,\ajz91! lepke ritjdt an6lktil, hogy ufalba titkozn6l!,,
c) "A labda Teg,u
leesik a kosdrba, htizd v6gig\z "iJgad;l;'ug
qilt ceruzhial a rnegrajzolt vonalon!,,
.a
t],RTEKELES
A) 6s B) 1 pont, ha a vonal folyamatos,,ha felemelte ugyan
0 pont, ha kb. I/2 crn-re kiszalad a sorbol, vagy
a ceruz6t, de 6les tor6s n6lktil folytatta;
nagy u?6rer.
O 1 pont, ha a ceruza nyoma fedi a vonalat, dbo"ir-ru csak nagyobb tor6sekkel fedi.
Osszpontszdm: 3.

2. feladat
Az alak-hd tt6r v 6lto z 6s 6nak me gktilonboztet6se
Instrukci1:
"5:.:rl.-*"g u kor vonaliit, vezesd v6gig a ceruzitddal!,,
11
B) labddban szivecsk6k vannak elrejtv"e,"keresd meg azokat, 6s szinezd
"A ki!,,
,.
TRTEKELES
A) 1pont, ha a kcirt j6l korillhat6rorja, s a formirt nag116b5rkoveti.
B) 5 pont, ha minden szivet megtaldl. A meg
5 pontb6l. ""* l"ioit szivek szhmiltlevonjuk az el6rhet6 maximdlis
Oiszpontszdm: 6.

3. feladat
Alakkonstancia vizsgdlata
Instrukci6:
A) ,'Ez itt egy t6glalap. (Bemutatom kartonb6l kivdgva.) Keresd
azcisszes ilyen form 6t a tart6ry-
kocsin!" '^eg
B)
"Ez
itt egy h6romszcig' (Bemutatom kartonb6l kiv6gva.) Keresd meg
az cisszes ilyen form 6t a tar-
tdlykocsinl"
A
IRTEKELES
A) 3 pont, ha minden t6glalapot megtal6l. Amennyivel kevesebbet
jelol meg, annyit levonunk az el6r-
hetS 3-b61.
B) 3 pont, ha minden hdromszciget megtal6l. Levonds
az el6z6feladat 6rt6kel6se szerint.
Ha mds formiikat is megjelol, a i6szfelidat: 0.
Osszpontszdm: 6.
 82 /I DTSzLEXTAVES zfrynzrptarrsec vzscArara

4. feladat
T6rbeli hely zet v izs g6lat6nak pr6b 6j a
Instrukci6:
A) ,,Figyeld meg, hogy a sor elej6n milyen forma van, 6s mindazokat jelold meg sorban,
amelyek
ugyanolyanok!"
B) ,,Figyeld meg a sor elej6n l6vd k6t formdt!Jelold meg azokat, amelyek ugyanolyanok,
mint az els6!
Figyelj a formiik sorrendj6re is!"

EnrrrrLss
A) 3 pont, ha csak a. helyes formilkat jelcili meg, 0 pont, ha miis form6t is jelcil.
(Ha hidnyosan jeloli, levonunk a pontb6l!)
B) Ua.
Osszpontszdm: 6.

5. feladat
T6rbeli viszonylagossi{g vizsg6lata
Instrukci6: ,,J61figyeld meg a rajz els6 fel6t, kovesd a vonalakat!,,
,,Rajzold le ugyandgy te is a miisik oldalra!,,

EnrrrrlEs
Maximum 3 pont vagy 0 pont.
Osszpontszdm: 3.

6. feladat
Ritmusism6tl6s, kovet6s
Instrukci6:
A),,Figyeld meg a pdlcikiik sz6m6t 6s sorrendj6t, 6s rajzold v6gig ugyanigy a sort!,,
B) Ua.

Eszkdziik:2 db feladatlap 3-3 r,lszfeladattal (Dta./IIL); ceruza.

Enrrrsr-Es
9.po.,t vagy 0 pont.
Osszpontszdm: 6 pont.

A rrszr (nszscz6 snrEmEsr

Az el6rhet6 maxim6lis pontsz6m 30. Ha a gyermek 20 pont alatt teljesit, felt6tienril a r6szlete s vizsg6-
latra, a DPT-re van sztiks6g!

IA gyorstesztet a 22. melllklet tartalmazza.]

A r6szletes vtzsgdiat
A r6szletes vizsgillat az anamn6zisfelvdtellel kezd6dik, mely kieg6szril speci6lis anamnetikus szem-
pontokkal.

[Abiol6giai-orztosi 6s beszddanamnizis felattel1hez Az anamn€zis cimii fejezet szempontjait, aalamint a hozzd kapcsol6d6 firlapot lnsz-
niljuk (1. mell€klet).1

Speciilis anamnesztikus szempontok (mozgdsfejl6d6s)

o Hogyan, mikor kezdett m6sz6k6zm, biciklizni, rollerezni?
o Jelenleg a jdtsz6tdren haszn6lja -e a m6sz6kdt, csiszd6t?
o Szokott-e labdAznl}Ha nem, labddznak-e, fociznak-e vele 6s ezt szivesen csindlja-e?
. Mikor kezdett oniill6an oltozni, vetk6zri, gombolni, cip6t f(zni?
 A orszt-Bxev nszftvBztrtrrrsEc vrzscAr-are / 83

. Felveszi-e a zoknit, cip6t on61l6an?

. Tird-e cip6t f$znt, csaiot bekapcsolni, gombolni,.patentolni?
. spont6n segft-e ahLztart6sban (moso {utat, tonilget6s, terit6s, t6lcavitel stb.) 6s milyen sikeresen?
. Mily"., tigyts ak6zmozgdsa (a sziil6k szerint)?
. Manu6lisan iigyesitett6k-e?
. Van-e valamillbn elvdllalt kotelezetts 6ge, h1zimunkdj a?
. Mennyire koordindlt arnozgdsa?
. Voltai-e gyakori eles6sei,le6s6sei, egyszer(i, ,,6rtaflan" helyzetekben?
. MennyirJiud stabilan koziekedni j6rmiiveken, ha nincs tii6hely?
. Gyors vagy lassri a tev6kenys6geiben 6ltal6ban?
. 1 itszott- ei jdtszrk- e 6pit6ko&6v al, le g6vai, os szerak6j 6t6kkal ?

. Hogyan?
A DPT tartalmaz
A r6szletes vizsgalatot a diszlexiaprognos-ztikai t-esztcsomaggal (DPT)-v'gezzikel'
(Inizan, Meixier lldik6, Nagy l6zsef , V' Ko-
olyan feladatokat ir, u*"ry"t"t m6s szafemberek KoaTls Tibor,
iskolak6sziilts6g 6s a diszlexiaveszd-
adcs Em6ke) m6s ossze6liftdsban alkalm aztak a nyelvi fejletts6g,
lyeztetetts6 g meg6ilaP it6stu a'
a grafopercepci6ra, a dichotikus
A kieg6szit G vizsgilatok a vizumotoros rendez6si funkci6 szintllre,
hallds 6i a later6lis
-clominan
cia vizsg6lat5ra ir6nyulnak' - t,
A vizsg6latok r6szeredm6nyeit az erre a c6lra'szerkesztett vizsg|lati lu!.gl rogzitjtik' A j6 eredm€-
+ a sikertelens6get a m5-
nyeket a feladatok megnevez6se ut6n, asorv6g6n.l6v6 els6 n6gyzdtben i-ellel,
a gyetmek k6pess6geinek 6llapotdr6l'
sodikban - jellel jeloljuk. Igy kQnny." tiie1"ZOdhatunk majJ
egyb6l szembettin6v6 v6lik a f ej leszten d 6 tertilet' jelleg-
Az egyesfeladatok ut6n hagyott tires r6szekre 6rdemes feljegyezni az adolt.feladatmegoldds
6rt6kel6se segiti munkdnkat'
zetess6geit, a gyermek verb6l["ko zl6seit,hisz azokelemz6se,
tartoznak' Pontos doku-
Vannak feladatok, amelyekhe z k\panyag, s vannak, amelyekhe feladatlapok
z

ment6ci6ul szolg6lv a a gyermek tev6kenys6 gdr5l.'

a javaslatunkat, ame-
A munka befejezt6vella, eredm6nyek ulup"or elemz6se ut6n megfogalrnazntk
kidertilhet, hogy disz-
lyet mindig megfelel6 indokldssal tamasztunk a16. Yizsg6l6d,6trrttk ttyo*dn mozg6sfeileszt1 ter6pi-
lexiapreven ci6ra, diszgr|fiiater6pidra.vagy ink6bb nyelvi"fejleszt6
ptogramra,
6ra, esetleg tobbf6le segits6gre is sziiks6g van'
fiigg' F{a szoron-
Az egyesfeladntok elu6gz6s6nek sorrendrt a gyermek szem6lyis6 q6:?1, motivdci6i6t6l
feladatokkal oldani a fe-
taleikozihk, ,r"r"r,cs6se'bb "lOUu araizos
96, nehezen old6d6 kisgyermekkel konnye"-Teglyilutkoz6 kisgyermeketvizsg6-
szri1ts6g6t, s csak ezlt5f,'rdt6rni a verbdlis r6szekre' Ha
megfigyel6sevet keiabni a munk6t' A nehezen figye-
lunk, lehet uror',r-,ufu ,fontan beszdd,a sz6kincs
ld, nyugtalanabb, kapkod6 gyermek eset6ben a verb?hi-6s
nonverbdlis feladatok vdltogat6sa az ered-
m6nyesebb.
foglalkoz6s. EttSl mindk6t ir6nyban le-
Avizsg1latsor elv6gz6s6hez 6ltalSban el6g egy 45-60 perces
a gyermek egy6ni sajdtoss6gair6l' ame-
het l6nyeges iddeltol6?6s, amely szint6n taiZ1oitatb.enntinket
fokoiisa' lassit6sa' er5teljesebb
lyet a ter6pia sor6n figyelembe feff.ryjJ rlennink (p1. munkate"mp6
figyelemkoncentr6l6 gyakorlatok stb')'

I A uizsgdt1lapot n 23. ntelleklet lartolmnzza'l

I. A besz6d vizsgllata

A spont6n besz6d' vizsgllata

oldottd v61ik, szivesen kapcsol6dik
Kdzvetlen, Sszinte 6rdekl6d6srinkkel eldrhetjiik, hogy a gyermek
be a feladatvlgz6sbe.

Kdrd1seink lehetnek: '1 r. rr^--- L,

jott6l ide? HoI laksz? Van testv6red? Hogy hivi6k? Kisebb vagy nagl'obb n6lad? Hogy hiv-
,,Mivel
j5,k anyukddat? Mi a foglalkozela] HoqV hivj6k Xpukaaxz
Mi a foglalk ollsa? El tudod sorolni a h6t
jobbanl (Az ut6bbi k6rd6s irinyit-
napjait? Mivel szeretsii|rtszani? nalroii-ri ,rugy t"esehi szeretsz
ha'ga a tovdbbi feladatv6gz6s sorrendj6t')
 84 / L DTszLEXTAVES zf:ryzztprrrtsEc vrzscALete

A viilaszokb6l hasznos t6i6koztat6st kapunk a spontdn besz6d jellegzetess 6geir6l,pl. szivesen besz6l-
e, milyen a kifejezSk6szs6ge. Rovid, egyszavas feleletei vannak, vagy UO"it"tt mondatokb an, v6laszt6-
kosan fejezi ki rnagit? A diszgrammatikus hibdkat vagy sz6megtalili{si neh6zs6get stb. is rogzithetjtik.

EnrE<Er-Es
Ha a gyermek spontSn besz6de folyamatos, a k6rd6sekre adekvdt vdlaszokat ad s dltaldnos t6i6kozott-
sdga megfelel6nek bizonyul, + jellel 6rt6keljtik megnyih'dnuliisait.
Ellenkez6 esetben - jellel, de mindig jelezntink kell a negativ 6rt6kel6s ok6t.

A sz6kincs vizsgilata
A gyermekhez kozel, majd tiivolabb 5116 tdrgyak k6p6nek ondll6 megneveztet6s6vel v1gezzik ezt a
feladatot (csiga, gyongy,b6ka, horgdszbot , felh6, kecike, s6tor, bors6 ,ls6sze, szog, cser6 p", gyok1r, pa-
ta, csipesz, nigy).
J6,ha a gyermek v6laszait pontosan lejegyezzik, p6ld6ul:
cs6sze = kanna,
cser6p = vodor,
pata = ldb l6nak,
csiga = gacsi,
horg6szbot = halat fog6

Az irdnyzavarra is f6ny dertilhet enn6l a feladatndl, p6lddul ha a k6peket kovetkezetesen jobbr6l

-balra olvassa vagy a gyok6r k6p6t fa a korondj6nak hiszi.

EnrErerEs
+ jellel 6rt6keljtik a feladatot, ha konnyed6n, gordtil6kenyen, sz6torzit6s 6s jelentds pontatlansdg n6l-
ktil sorolja a k6pek neveit. Ha az el6bbiekben emlitett hibdkat 6szleljrik, - 6rt6kel6st adunk.
Amennyiben irdnyt6veszt6st tapasztalunk, azt term6szetesen nem a sz6kincs terh6re 6rt6kelir.ik, ha-
nem a tdri t6jekoz6dds cimsz6 alatt - jelz6st kap.
Ugyanez vonatkozik a besz6dhibdkra is; rossz kiejt6s mellett is 6rt6kelhetlrik a sz6kincset megfeleld-
nek. (De a besz6dhiba cimsz6 alatt azonnal jelezztik az elt6r6st.)
A sz6megtal6l6si neh6zs6g megfigyeldse, feljegyz6se fontos enn6l a feladatn6l. Erdemes a nehezen ak-
tiviz6lhat6 szavakat n6mi gyakorlds ut6n rijra elmondatni. A hibaszdm 6s a felsoroldsra haszndlt idd
csokken6se 16 progn6zist ig6r.

IA kQnnyagot a DII,/IV. tartalmnzza. A k11teket a sznggatott z:onnl ntentin szft kell r:dgni.]

Az iisszefii 996 b esz6d vizsgilata

A folyamatos, osszefti9g6besz1det esem6nyk6pr6l va16 on6l16 mes6l6s alapjdn it6ljrik meg. Lejegyez-
zrJk a gyermek mondatait.
Kirddsiink:,,Mes6ld el, hogy mi tort6nik a k6penl"

EnrErrr-ss
Ha csupdn a t6rgyakat sorolja, a cselekv6seket nem emliti, osszefrigg6seket nem fedez fel 6s nem ke-
res, - jellel 6rt6keljtik a feladatot. Fontos lejegvezntink, hogy gondolatait on6ll6an vagy csak k6rd6sek-
re k6pes elmondani, tSmodatokat vagv b6vitett, esetleg aldrendelt mondatokat is haszn6l.
Az cisszefti9g6beszldet nyelvi hibek eset6n nem 6rt6keljtik megfelel6nek, besz6dhiba eset6n igen.

[Az eseminyk€pet a DIa.N. tartalnmzza.]

A reliici6s viszony meg6rt6se

A reldci6s viszony meg6rt6s6t apr6 t6rgyakkal val6 manipul6ci6 sordn vizsgdljuk. Az irredlis szitu6ci6
helves l6trehozSsa megmutatja szdmunkra, hogy val6ban 6rtik-e a rel6ci6s viszonyokat.
Instrukci6: ,,Tedd a kanalat a r,oh6r al6t"
 A otszlrxav ESZEL\EZTETErIsrc vzscArara / 85

EnlErnlns
A feladat 6rt6kel6se egy6rtelm(ien + vagy -'
Rel6ci6s szavak haszn6lat6nak vizsg6lata
6s a vo-
A vizsg6lat k6psorozattal tort6nik (labda -
a sz6k alatt, lepke - a vtt6g folott' kocka - az 6s6
mellett, cica - akttyah6tz mogott van)'
dor kozott, kacsa - a hord6 ei6tt, tii'- a c6rna
megfelel6ek:
Kirdiseinka magyar nyelv irdnyh6rmassdg6nak
Hol van a cica?
Honnan megy majd el a kacsa?

n6vut6s szerkezetheryett rasos f6nevet

haszn6l, pl' a sz6k alatt helvett -
"?:i3#:ii:liTriltr"l a
sz6kn61 kifejez6st.

EnrErnr-Es hasznllla a gyer-

f5nevet, vagy ha nem a megfelel6 n6vut6t
Ha a n6vu t6s szerkezet helyett ragozott
mek, - iellel 6rt6keljuk a feladatot'

[Ak|panyagotaD|u.Nl.tartnltttnzzn.Ak1pleketasznggatottaonalmentinszitkellu6gni.}

A diszgrammatizmus
Hogy a hi-
m6r azeddigi vizsgdlatokn'l.is megtort6nhetett'
A probr6m a ferfedez6se tulajdonk6ppen c6lir6-
konzekvensek .rugy .r"r. v6letlEnek ,r"ottut , befejeztet6ii gyakoriatokkal'
b6k mennyire "rJ"f
tetatsek feltev6s6r''e1 ellen6rizhetiuk'
"fot
"
Instrt*ci6:,,F eiezdbe a mondatot!
Alevelek 6sszel "'
A focist6k rirgj6k a "'
,,Felelj a k6rd6sre!"
Mivel vdgiuk a PaPirt?
Kivei szeietsz jitszanr? slb'

at befeiez*sekor hiszen addig is foibukkanhat

Efffftji"ladatnak az 6rt6ker6s6re r66.int a rlilsgir
jelet kap'
."Jg rendezetlens6g' Ebben az esetben -
"y"fd
A besz6dhiba vizsgilata
6rt6keljtik' Fontos leje-
vizsg6rati metodik6ja szerint v6gezzik6s
Abesz6dhi bavtzsg6rat6t a poszes6g illetve inkonzekvens voltdt'
hib6sln ejtett hang t6kut, u-F,ungcsereket, uiot fto"tekt'"e'ts' ritem-
logop6diai kezel6sre a gyermek' 6s milyen
gyeznunk a
Ide kivdnkozik annak feliegyz*seir, h;g;;:6tai6r
ben javul a besz6de'

EnrnrEr-Es
Egy6rtelmfen + vagy -'
Neh6z szavak utdnmond6sa
a hibatipusok lejegyz6s6re
ad lehetSs6get {sz6torzitls, hang6tvet6s,
A vizsg6lat a ter,eszt6sek jelleg6re,
s rOta g?*,a gy 6s, zonges-ion
gZtten t6ve szt6 se stb')'
Konstantin6poly'
krizant6m' kozmopolitizmus'.iktat6konyv
Nehdz szauak:csecsebecse, tevekarav6n, asz6t' mindig m6s
hogy u st6uluk; ui6nyszor&imondatiuk
Erdemes megfigyelnunk, 1.gy;"altozik kovetkezetes a hangcse-
tevlkarav6n - tevekajavdn, tevekavar6n, tevevakar6n stb'' vagy
1esz, p61d5ul
re vagy a sz6torzitits'
86 / A DISZLEXIAVES ZELyEZTETE.rTSEG VIZSGALATA

EnrsxrlEs
Egy6rtelmri + vagy -.
[A sz6anyagot a 23. melldklet tartalmazza.]

II. A fogalomalkotds vizsgilata

Hdrom, egy fogalomkorbe tartoz6 k6pet tesztink a gyermek e16.

Instrukci6:,,Sorold fel, hogy miket l6tsz a k6peken! Hogyan hivjuk ezeket egy sz6val?"
dinnye, barack, szllva;16, teh6n, kakas; haj6, reptil6, vonat; gereblye, o116, 6s6.

Lejegyezzik a megoldds menet6t: sikeriil-e anal6gia n6lktil a fogalomalkot6s, vagy segits6g ut6n is
csak a sorozat egy-egy tagS6t emeli ki djb6l mint f6fogalmat. Lehet6s6gtink van a soralkot6s m6dj6t itt
is megfigyelni; helyesen, balr6l jobbra vagy fordiwa olvassa a k6peket.

EnrnrnrEs
Ha az els6 k6psorozatban segitenrink kell a f6fogalmat megtal6lni, de annak anal6gi6j6ra j6l megold-
ja a tobbi feladatot, + jellel6rt6kelhetjrik a munkSt.

[A kepanrtagot a Dla.NII. tartalmazza. A k1peket a szaggntott aonal nrcntin szit kell ztrigni.]

III. Kiiliinbsr6g megf ogalmazilsa

Ugyanannak a t6rgynak k6t k6pe van a gyermek el6tt, amelyek bizonyos vonatkozSsban krilonboznek
egymdst6l: rcivid 6s hosszti cerrtza, keskeny 6s sz6les szalag, kicsi 6s nagy alma, alacsony 6s magas fir,i,
6p 6s torott poh6r, hervadt 6s nyil6 vir6g.
Instrukci1:,,Szerinted egyform6k ezek a ceruz6k?" ,,Mi a krilonbs6g kozotttik?"

EnrErrr-Es
Elfogadhat6,b6r nem vdlaszt6kos sz6kincsre vall, ha csup6n a kicsi, nagy, kisebb, nagyobb jelz6vel jel-
lemzik a k6psorozat tagjait. Gyakori, hogy nem tud vdltani a gyermek, s megtapad az els6 feladatok
megfogalmaz6s6n6l, ahol a m6retekre vonatkozik a ktilonbs6g. Amikor a torott 6s az 6p poh6r ossze-
hasonlitdsdhoz 6r, krilonbs6gnek szint6n a nagysdgbeli differenci6t jeloli rneg,b6r azok m6rete teljeser,
azonos. Ha az anal6gi6n6l megtapad, semmik6pp sem lehet + jellel 6rt6kelni a feladatot. Sok esetben
6rezhet6, hogy megfelel6en 1rz1keli a gyermek a ktilonbs6get, de grammatikailag nem tudja megol-
dani (pl. ,,Az egylk nem van eltorve, a m6sik igen."). A feladat 6rt6kel6se ekkor is -.

IA k€panyagot a DIa.NIII. tnrtalmazza. A kdpeket a sznggatott uonal mentin szdt kell odgni.]

IV. 6ndl16 vers- vagy mesemondds

Megk6rjtik a gyermeket, hogy mondja el a kedvenc vers6t, vagy ha az nincs, mes6j6t. Sokszor nem ka-
punk v6laszt erre a k6rd6stinkre azokt6l a diszlexiaveszllyeztetett gyermekekt6l, akik nyelvi teruleten
s6riiltek els6dlegesen. Gyakori ,hogy vers vagy mese helyett 6nekelnek a gyermekek.

Enr6rErrs
Ha on6ll6an tud verset, mes6t mondani, + jellel6rt6keljrik. Minden esetben lejegyezzik a verbiilis em-
l6kezet t6veszt6seit, de ezek miatt nem kap a gyermek - jelet.
Amennyiben dalt 6nekelt, azt is elfogadhatjuk. Fontos megjegyezntink, hogy konnyen jut-e esz6be
egyik vers a mdsik ut6n, vagy csak tobbszori felk6r6sre, egy-egy versre eml6keztetve kezd a feladat-
hoz. Ekkor - ielet kell adnunk.
 A orszlsxmvxsztrvsztptprrsEc vzscArxa / 87

V. A hall6si differeciiil6k6pess6g vizsg 6lata

Megfigyeljtik, hogy meg tudja-e ktilonboztetni p6ld6ul a zong6s 6s a zong6tlen hangz6kat, van-e sz6-
mdra jelent6st megkiilonboztet6 szerepe a hosszan, illetve rcividen ejtett hangz6knak.
Instrukci1:,,A k6t k6p kozril arra a k6pre mutass, amelyik nev6t hallottad!"
(S6p-k6p,doboi-toboz,baba-papa,seb-zseb,o116-holl6,tenydr-keny6r,vonal-fonal,tol-
toll)

EnrrrsrEs
Itt is egy6rtelmri a pontoz6s; egy t6veszt6s eset6n is - jelet adunk. (Eln6z6ek lehetiink a tol - toll sza-
vak eset6ben.)
IA kepanyagot a DIa./IX. tartalmazza. A kepeket a szaggatott aonal mentdn szdt kell adgni.]

VI. A t6rbeli tij6koz6d6k6pes s6g vizsgllata

.t) Sajit testen
Instrukci6:,,Emeld fel a jobb kezed! Mutasd meg, hogy melyik a bal l6bad!" stb.
Ha az ir6nyokat biztonsilggal megkiilonbcizteti a gyermek, kovetkezhetnek a viszonyit6si feladatok.

b) Yiszonyitiisi f eladatok
Instrukci6:,,A jobb kezeddel fogd meg a jobb bokdd! Mutasd meg a bal csukl6d!"
Ennel a gyakorlatniil jelz6st kapunk arra is, hogy ismeri-e a boka, csukl6, konyok, t6rd testr6szek ne-
veit. (Ovldiiskorban ieresztez6st nem k6rtink, pl.: ,,A jobb kezeddel fogd meg a bal t6rded!")

EnrErslEs
Az a) feladatn6l csak az egy6rtelmfien i6 vilaszt lehet + jellel min6siteni.
Ab) feladatn|l azt is 6rt6keljtik, hogy megtal6lja-e a felsorolt testr6szeket.

A c) feladatban az eszkoz feladatlap.

Az instrukci6kat egym6s ut6n adjuk: ,,Ez egy asztal rajza. N6gy t6ny6r van rajta. Rajzolj ] iobb oldali
t6ny6rbaegy b6gr6t, a fols6 tiiny6rba egy zsoml6t, a bal oldali tiiny6rba egy kiflit, az als6 t6ny6rba
azt, amlt reggelizni szeretn6l! Az asztal kozep6re raizoli egy uirlgotl"
Megfigyeljilk,i6gy megtal6lja-e a megfelel6 t6ny6rt. Gondolkodik, vagy hat6tozottanraizolj6, illetve
rossz helyre.

Enrrrrr-ss
Csak a hibiitlan megold6s6rt j6r + jel'

feladatlap. Alapot a pontozott aonal mentdnkettd

kellhajtani.]
IA c) feladat eszkoze:23. melllklet 1.

VII. A dominancia megdllapitdsa ak6z, szem,l6b vonatkozds6ban

A k6z dominanci6ja
Instrukci6: ,,Tdgy egy pontot minden n6gyzet kozep6be. Igyekezz $Yors.an dolgozni, mert m6rem az
id,6tl El6szoi fog-d a bal kezedbe a ceruz6t, majd a jobb kezeddel is v6gigpontozhatod az als6 koc-
kasorokat!"

Enn6l a feladatn6l elt{nink d t,-ielzdst6l, ak6z, a l6b 6s a szem kock6jdba a jobb vagy a bal szavak
kezdSbet(rit irjuk.

Megfigyeljiik,hogy
. h6"y m6sodpeic alatt v6gzi el a pontoz6st a jobb, illetve a bal kez6vel,
88 / A DISZLEXIAVESZELYEZTETETTSEG VIZSGALATA

. milyen iranyban halad a pontoz6ssal, kr.ilonos tekintettel arra, hogy a sorvdltiisn6l hol folytatja a
munk6t,
. marad-e ki n6gyzet,
. konnyed6n v6gzi-e a feladatot , vagy nehez6re esik.
Eszkdz: 23. mell6klet 2. feladatlap.
:F],RTEKELES
Domin6nsnak vehetjtik azt akezet, amellyel rovidebb id5 alatt 6s pontosabban dolgozik.

A szem dominanciija
Instrukci6:,,Kukkants bele ebbe a t6vcs6.be!" (Erre a c6lra f6li6t tart6 gurig6t haszn6lhatunk.)

A feladatot tobbszor megism6teltetjuk, mindig mds tdrgyat n6zetr"ink a gyermekkel. A t6vcsovet min-
dig rijra az asztalr6l kell elvennie. fgy az is kidertil, hogy melyik kdzzel nyril a t6rgy ut6n.)
A
,b,RTEKELES
Domin6ns az a szem, amelyikhez a tdvcsovet emeli a gyermek'

A leb dominanci6ja
Instrukci,:,,R.igj egy g6lt a labd5val! L6pj fel a kissz6kre! L6pj le t6lat"
A
bRTEKELES
Domin6ns az al€tb, amelyet aktivabban haszn6l a gyermek; azzall6p el6szor, azzal rug stb.

VIII. A vizullis eml6k ezet vizsg6lata

Tdrgyk6pre vonatkoz6an
5 t6rgyk6pet tesztink a gyermek e16: cica, hajo, eg6r, kanna, sz6l6'

lnstrukci6:,,N6zd meg j6i ezeket a k6peket, es iegyezd meg, hogy mit l6tsz rajtuk!"
,,Most mutatok egv lapot, amelyre sok k6pet rajzoltam. Keresd meg 6s mutasd meg nekem
""["a
koztiltik azokat a k6peket, amelyeket az el6bb l6tt6lt'"
Ha nem sikertil mind az ot k6pet megtal6lnia, m6g egvszer megn6zheti azokat. Megfigyelhetjtik, hog'
h6ny ism6tl6sre van szr.iks6ge a gyermeknek a helyes megolddshoz.
I
h,RTEKELES
Ha az5 tdrgyk6pb6l el6szor legal6bb 4-et, az ism6tl6sre mind az 5-ot felismerr, + ielzest kaphat.

Formdkra vonatkoz6an
Instrukci6:,,Anyuka kab6t16r6l leszakadt a gomb." (Bemutatom ktilon k6rtydn a 4 kerek lyukas gom-
bot, majd eltlszem a gyermek szeme el6l-) ,,Anyuka ugyanilyet szere_tne venni, de elfelejtette,
hogy
miLyen. Segits neki! iiluszd.ki a gombok kozril azt, amelyiket az el5bb mutattam!"
Instrukci6:,,Alpuka a kerti munka ut6n igy tette le az 6sot. Figyeld meg, mert elveszem, 6s ki kell
ke-
(IJgy tegytik gyermek el6 az 6s6 k6p6t, hogy annak feje jobb
resned a riltokkoztil az rgyanllyett" a
ir6nyba mutasson.)
ytstrukci6: ,,Zsuzsi6k n6gyen vannak testv6rek. Mindannyian 3-3 lufit kaptak.Ez Zsuzsi6." (Bemuta-
tom kr.ilon k5rty6n a 3lcsoportot, majd elteszem.) ,,Mutasd meg a raizon,hogy melyik volt Zsuzsi6t'"
Eszktizdk: bemutat6k 6rtv 6k 6s k6psorozatok'

EnrErpr.6s
+ ielz6st csak mindh irom rlszfeladat j6 megoldSsa eset6n kaphat a gyermek . Avizsg6l6lapon
r6szle-
tezmink kell a t6veszt6seket.
 A ptszt-s xrev nsz(*v nzt utnrrssc v tzsc AL or !/ 89

Jelekre vonatkoz6an
krilon k6rtySn megfigyeltetrink, majd azt
Az el6z6feladatokhoz hasonl6an oldjuk meg. (Egy form6t
eit6ve megkerestetjiik a tobbt rajz kozott')
elemezmink: a sorrendis6get, a
A vizu6lis eml6kezet feradatmegola6sarnak hibatipusait 6rdemes
,.,-'itttat iegyzi-e meg nehezebben a gyermek'
mennyis6get, a t6ri elhelyezked6st rragf ; vizu6lis

Enrprpres
Ha a 3 r6szfeladatb6l rossz valamelyik mego1d6s, - jelet kaPhat a gyermek'
ttonalak mentdn sz6 kell adgni'|
IAbemutat6kdrtydkat ds a kdpanyagot a Dla'/X'' XI tartalnnzza. A Dla./X.lapot a szaggatott

IX. Vizu6lis minta kiivet6se, soralkot6s

az e\s6 n6gyzetbe k6t vonalat rajzol-
Instrukci6:,,Folytasd a solt ugyanrigy, ahogy 6n elkezdtem'N6zd'
stb' Mit kell most rajzolnod? Folytasd!"
tam, a kovetkez6'be semmit, majd tijra iZt rro,',alat
Akovetkez6sorokatrgyanigyelmagyar6zzuk,deazut6nm6rnemsegittink'

Eszkdz: 23. meil6klet 3. feladatlap'

EnrsrEms eset-
Csak a ritmus megfeler6 ism6tr6se eset6n
kaphat + jelet.Itt is ferfigyelhettink azir6nyt'veszttisre,
leg a sorrend felcser6l6s6re'

X. Az auditiv eml6kez et vizsgllata

Hangra vonatkoz6an
is ut6nam!"
Instrttkci6:,,Hangokat fogok mondani' mondd te
, azoksorrendis6ge megrelel-e a hallot-
,;;Z;-:,Xi:f;[;*;il"r visszaad6s'ra k6pes a gyermek
taknak.

Enrxrr-ss
val6 visszaeml6kez6s tekinthet6 + ielnek'
Amennyiben a sorrend megfelel6, a n6gy hangra

Szavakra vonatkoz6an
te is ut6nam, ha 6n befejeztem!
lnstrukci6: ,,szavakal fogok mondani, mondd
fds(i, maci, dug6, PiPa,baba'"

e,liraelmorrdjuk azokat.Leiegyezzik, hogy

EnrErsr-Es
Ha nem sikertil a gyermeknek mind az ot sz6telism6teini h6rom ism6tr6sre a sor-
s azok sorrendjl megfeler6-e. Ha
az ism6tr6sek sor5n h6ny sz6ttud visszaadni,
rend 6s a mennyis6g is j6, + jelet adunk'

Mondatokra vonatkoz6an
Mondok egy mondatot, r3s k6rrek, hogy ugyandgy ism6teld
rnstrukci|: ,,papag6jj6t6kot fogunk j6tszani.
meg, ahogY hallottad!"

1. Megettem azeb6det'
2. Erzsike fagYlaltot kaPott'
3. Marika 6s S6ri labd6znak'
4. Egy szdP homokvdrat 6Pitettem-
5. A"ldnyot nagyon szeretnek labd6zni'
90 / A DISZLEXIAVES Z|JLYEZTETET.ISEG VIZSGALATA

6. En mdr egyedtil is tudok mosakodni.

7. Anyuk6m azt mondta, hogy nagyon tigyes vagyok.
8. En sz6fogad6 vagyok, ez6rt mindenki szeret.
9. Ha majd hat6ves leszek, iskol6ba fogok j6rni.
10. Nem igaz,hogy neked sokkal tobb jdt6kod van, mint nekem!
11. Nekem sokkal tobb jdt6kom lesz,ha majd 6n is nagyobb leszekl
12. Pista nem fogadott sz6t az anyuk6i6nak, ez6:rt kikapott.
13. En nem szoktam kikapni, mert 6n mindig j6 6s sz6fogad6 vagyok.
14. Nagyon szeretek ftirdeni, mikor stit a nap 6s meleg a viz.
15. Kati mdr egyediil fiizibe a cip6i6t, de megkotni m6g nem tudja.
16. ]ancsi egy sz6p labd6t kapott sziilet6snapj6ra, amellyel sok6ig i'tszott.
17. Bandi elk6rte a labdiit, de nem akarta visszaadni, ez6rt osszevesztek.
18. Arossz gyerekek folyton osszevesznek, de 6nj6 vagyok,6s nem szoktam veszekedni.
19. Kati tegnap vend6gs6gben volt, ahol egy aranyos kisbab6val i6tszott eg6sz este.
20. A szomszdddk kisbabdja m6r fel tud 61lni, ha valakinek akez1be kapaszkodhat.
27. Abar6tom kapott egy kutydt, amit szerettem volna megsimogatni, de mindig elszaladt.
22. Haholnap j6lesz ui id.6, kimegytink az udvarra j6tszani, ha nem, akkor a szob6ban maradunk.
23. Tegnap delutdn p6nzt kaptarnrl., ezzel elszaladtam a boltba, 6s nagyon sok csokol6d6t vds6roltam.
24. Hazafel6 menet egyet v6letlentil kibontottam, 6s mire hazadrtem, az eg6szet megettem.

[A mondatsor a Prefer verbelis eml6kezet vizsg6Iat6b6l val6. (Nagy J6zsef: 5-6 dues Syermekeink iskola'
kisziilts1ge. Bp., 1980, Akad6miai Kiad6).1

ERrrrcles
A teljesen hib6tlanul, sz6 szerintmegism6telt mondat 1 pont, a tobbi 0. Ot egym6st kovet5 0 pont ut6n
abbahagluk a feladatot. + jelz6st az a kisgyermek kaphat, aki legaldbb 12 pontot osszegyiiit.

A tiirt6netre vonatko26an
Instrukci6:,,Mondok egy mes6t, nagyon figyelj, mert szeretn6m, ha pontosan ugyanigy elmondan6d te
is: Marika vett egy bab6t.SzEpbabavolt miianyagb6l. K6k volt a szeme, s6rga a ruh6ja. De aznap,
amikor Marika m-egvds6rolta, a baba leesett, 6s s6ros lett a ruhdja. Marika sz6pen kimosta."

Megfigyeljtik, hogy a gyermek h6ny fontos elemre eml6kezik a kovetkez6k koziil:

fr,,fuiiti, baba, k6k szem, sSrga ruha, v6s6rolni, leesett, sdros lett, kimosta.
^iinyig,
Eszkdz:23. melldklet.
4
ERTEKELES
A 9 elembdl 7 jelenl6te m6g + jellel 6rt6kelhet5, amennyiben a tort6net logikusan 6pitkezik, s az ese-
m6nyek sorrendj6t nem cser6li fel a gyermek.
Ahi1nyzdelemeket 6rdemes feljegyeintink, ugyanis nem mindegy, hogy diszit6elem (bdr ezek is fon-
tos alkot6i besz6diinknek) vagy i-tort6netet el6reviv6 momentum hilnyzik, s igy az osszeftigg6sek
nem kovetkeznek megfelel6 id6rendben.

XI. A vizudlis percePci6 vizsgllata

Form6kra vonatkozoan
Instrukci1:,,Csak a teljesen egyforma ilbrdkat kosd ossze!"
Ezt a felad.atot tobbnyire j6l"megoldjdk a gyermekek, j6 bevezet6 a nehezebb pr6bdkhoz. Az elt6r6
hely zetii. h6romszo gekn6l sz oktak hib 6znt.

Eszkiiz: 23. mell6klet 4. feladatlap.

Enrsrulss
+ lellel csak a hib6tlan megold5st 6rt6kelhetjiik.
 A orszLexevrsz{ryezryrnrrsrc vzscA tate / 97
Irinyokra vonatkoz6an
Instrukci6:
"N6zd ezt a botocsk6t a sor elej6n! Fenn van a kamp6ja, 6s jobbra n6z.csak azt jelcild meg
r.orbut't, amelyik pontosan ugyanrigy n6zki.,,
-Minden
-.u
sorndl a feladatnatrnegletetoe"n elmond
hetjtik, hogy biztosan j6l v6lasziott-e. iuk azinstrukci6t. Ha t6veszt a gyermek, megk6rdez-

Eszkiiz: 23. mell6klet 5. feladatlap.

;h,RTEKELES
Csak a teljesen j6 megoldrist 6rt6kelhetjtik + jellel. Ha
csak egy-k6t ,,v6letlen szer(i,, t6veszt6se van, je-
lezzik a vizsg6lati lapon' Fontos tudnlnk, hogy horizont6lis
vagy vertikdlis" esetleg mindk6t ir6ny-
ban t6veszt-e.

Informdci6s j elekre vonatkoz6an

A 3' 6s 4' sornal ril mSsfisrel6si szemponta t6rbeli helyzet
percepci6jdnak megit6l6s6n kivtil a t6rbeli
viszonylagoss6g 6rtelmez6s6nek megiigyel6se. J

Instrukci6:,,Csak azt a n6gyzetet jelcild meg, ahol ugyanolyan

sorrendben vannak a jelek, mint a sor
elej6n l6v5ben."
Eszkliz: 23. mell6klet 6. feladatlap.

EnrrrrlEs
Itt is csak teljesen i6 megolddst fogadhatunk el. A hibatipusokra
kiemelten oda kell figyelnrink, mert ha
a jelek helyes sorrendis6g6t t6veszti a gyermek,
arra aLrdpia sor6n nagy figyelmet kell szentelntink.

XII. A mozges megfigyel6se

A vizsgiil6lapon felsorolt mozgdsform6kat v6geztetjrik el a
gyermekkel (23. mell1klet).
Enrrxrr-ts
Minden r6szfeladatot + vagy - jellel 6rt6keltink. Egy6rtelmrien jelzdst
kap a gyermek, ha pl. az egye-
nes krdtavonalr6l vagy a kihrizott kot6l vonal6r6l\et6r,vagy -
ha a c6lzotttllpe!'rl"* sikertil, s a fcildre
helyezett k6peket ne1
9a;1.el6rni egy-egy l6p6ssel. A'moZg6s vizsg6lathra'csak akkor adhatunk + je-
let, ha minden rlszfeladat sikertilt.

XIII. A ritmus 6rz6k vizsgilata

Ritmikus taps ism6tl6se
Instr,ukci6:,,Thpsold le ugyanigy ezt a ritmust, ahogy 6n!,,
Td-td szrin T6-td sz:i.n
Tii-titi-tii sztin T6-titi-td sztin
Te-titititi-tii t6 sz:jrn T6-titititi-td t6 sz:iin

EnrErnr-Es
4 elem helyes visszaadilsa 6s annak ism6tl6se a megfelel6.

Mozgis 6s besz6d tisszerendezdse

[nstrukci6: ,,Mondok-neked egy verssort, kcizben tapsolom

a ritmusdt. Csin6ld meg te is!" (El6szor
szivritmust, majd.hl az j6r megy, a vers ritmus6t tapsoljuk.) p6rd6ul:
,,Kellene kis kert, b6 term6...,,
,,Hivjad a hiviad a falovacsk6t...,,
92 / A DISZLEXIAVESZ4LYEZTETE.NSEG VIZSGALATA

EnrExrr-ss
+ jelz6st csak akkor kaphat a gyermek, ha a besz6d ,6s a mozg6s szinkr6nban van.

Sz6analizis
K1rdds: ,,Hogy hivnak? Tapsold le a neved! Milyen hanggal kezd5dik a neved?"

Enrpxsr-Es
+ jelz6st kaphat a gyermek, ha helyesen letapsolta a nev6t,6s a kezd6 hangot vagy hangokat meg tud-
ja mondani.

XIV. Rajzvizsgdlat
Instrukci6: ,,RajzoIj egy embert (b6csit, n6nit, gyereket), amilyen szlpet csak tudsz!"
A rajzoldshoz csak grafitceruz6thaszn6ljon a gyermek, 6s ne radirozzon.

EnrErrr-ps
Arajz 6rt6kel6se a Goodenouh-skdla 6rt6kel6si szempontjai szerint tort6nik, amihez aj6nljuk pszicho-
l6gus segits6g6nek az ig6nybev6tel6t.

Kieg6szf t6 vizsgllatok
. Bender A-teszt
A Bender A-teszt n6gy-hat 6ves gyermekek vizuomotoros rendez6si funkci6j6nak szintj6t m6ri, fon-
tos informdci6kat ad a grafopercepci6r6l6s a mintakovet6si k6szsdgr6l-
. Dichotikus hall6svi zsgllat
A nyelvi teljesitm6nyeket biztosit6 anat6miai struktdrdk aszimmetri6ja kdpezi a nyelvi k6szs6gek
fejl6d6s6nek legkedvez6bbbiol6siai felt6tel6t. Az aszimmetria kimutat6s6ra alkalmas a dichotikus
hall6svizsgdlat.
Ez a vizsgirlat csak 6p hallds mellett alkalmazhat6. A gyermeknek ftilhallgat6s magn6n keresztril
egyszerre mindk6t ftil6be m6s-mds sz6, az eredeti vizsg6latban ezen kivril mds-rn6s szLm is 6rkezik,
amelyeket azonnal reprodukdlnia kell a hallott sorrendben. Ha a jobb frilbe 6rkez6 szavak koztil ad
vissza tobbet a gyermek, az azt jelenti, hogy a bal hemiszf6rdban van a besz6dfolyamatok
szerv ez6s6nek a dominanciSja.
Ha a bal frilbe 6rkez6 ingereket r6szesiti el6nyben a gyermek, az a jobb f6lteke dominanci 6j6t jelzt a
besz6d szempontj6b6l.
A jobb 6s a bil fr.il jelz6sei kozotti krilonbs6g utal az emlitett aszimmetria jelenl6t6re 6s m6rt6k6re.
Az ut6bbi id6ben G6sy M6ria is alkalmazza ezt az eli6r6st.
. A later6lis dominancia
L6sd A megk6sett/ akaddiyozott besz6d- 6s nyelvi fejl6d6s vizsg|lata cimii fejezetben 1 ndgY6ves
kort6l ajdnlott feladatokat, kieglszitlstil a Harris-f61e laterdlis dominancia tesztet. [L6sd A Harris-
f6le laterSlis dominancia teszt cimii felezetet 6s a 47 . mell'kletet.l
. Tovdbbd szriks6g eset6n k6rnink kell a pszichol6gus, a szem6sz, az audiol6gus, a ftil-orr-g6g6sz, a
gyermekid e ggy 6 gy 6sz, a gy 6 gy torn6sz se gits6 g6t i s.
A dis zlexta vuzsgdiata
 A orszLnxra vzscarl:a / 95

A vizsglIat r6szei
A biol6giai-orvosi 6s besz6danamn6zist szociokulturdlis k6rd6ives anamn6zis eg6sziti ki.
F e zzik a kie g6sz it6, p szichol6 giai vizs gSlatok eredm6nyeit is.
elje gy
A diszlexiavizsgiiat az olvasdst, a szcivegeml6kezetet 6s -meg6rtdst, az irdst 6s a nyelvi-grammati-
kai k6szs6get t6rja fel.
A csatlakoz6 kieg6szit6 vizsg6latok a sz6kincsre, a nyelvi fejletts6gre, nyelvi percepci6ra , abesz6d-
6szlel6sre, besz6dmeg6rt6sre, a lateralitdsra 6s a r6szk6pess6gek fejletts6g6re ir6nyulnak.

[Az anamndzis feladteltlrcz Az nnnnnizis cimii fejezet szempont jait, ualnmint a lnzzd kapcsol6d6 irlnpot lmszndl juk (1 . melldklet) . A szo-
ciokttlturdlis annmndzishez a diszlexidsok esetiben kiildn kfudissort kell haszndlni (24. mell€klet).1

Szociokulturdlis k6rd6fves anamn 6zis diszlexidsokr6l

A csal6d
o Az apa foglalkoz6sa, iskolai v6gzetts6ge
o Az anya foglalkozdsa, iskolai v6gzetts6ge
. A csaldd struktrirSja. Kikb6l 6ll (6p, csonka)?
o Familidris t6nyez6k
Van/volt-e a csalddban
besz6dhibds: igen nem *
diszlexiSs: igen nem *
balkezes: igen nem *
alkoholista: igen nem *
epilepszi6s: igen nem *
olyan, aki k6s6n kezdett besz6lni: igen * nem
tanuldsi zavarokkal ktiszkodott: igen * nem
migr6nt6l szenvedett: igen * nem
o Anyagi viszonyok a szil6 megit6l6se szerint
j6 * kozepes ,F gyenge * vesz6lyeztetett koriilm6nyek
. Lak6sviszonyok
o Kulturdlis viszonyok (rendszeresen olvasnak-e, ki szerzi be a k6nyveket, mit olvasnak, van-e, aki-
nek gyenge a helyesirdsa?
Szabadid6 eltolt6se (konyv kir6ndul6s, szinh6z, moz| hangverseny, hobbi stb.)
. A csal6d 6s a gyermek viszonya
Vdrt gyermek volt-e?
Ha nem, mi6rt?
Mit v6r a gyermektSl (ambici6k, v6gyak)?

Gondozds, nevel6s, szoktatds

. Hogyan oldotta meg a szil6 a nevel6si probl6mdkat a gyermek6n6l?
Alv6szavarok eset6n mit tett?
Hogyan szoktatta szob atisztas6gr a?
Mit csindlt, ha dacos volt, nem akart sz6t fogadni?
Mit tett, ha sirt a gyermek, mert nem tudott olvasni?
. A nevel6sr6l
Mivel jutalmazzitk 6s mi6rt?
Mivel btintetik 6s mi6rt?
Mi a legjobb 6s mi a legrosszabb tulajdons6ga az iskolSban, a csalddban?
Egyontetrl-e a nevel6s?
Van-e n6zetelt6r6s a sztil6k kozott? Ha igen, miben? Hogyan old6dik meg?
o A gyermek magatartdsa
Milyen az alapterm6szete (viddm, szomoni, nyugodt, nyugtalan stb.)?
 96 / dDrszLEXrA vlzscALera

Mennyit alszik?
Milyen az osztllyti{rsaihoz val6 viszonya?
Hogyan illeszkedik be a kozciss6ebe?
Yil a gyermeknek napirendje?"
Mib6l" iill a napirend?
. Mikor kezdett ciniill6an
oltozni,
vetk6zri,
gombolni,
cipSt f(tzru?
Manuiilisan rigyesftett6k_e ?
Yu"-" a gyermeknek valamilyen h6zimu nk6ja?
Cyors vagy lassd a tev6kenys6seibenZ
Jobb-' bal- vagy k:tf:t."t- u-gy"i-"t?-Esetleg
kialakularlan a laterdlis dominancia.
K6nyszerirett6k a jobb k6z iiszn6lat6r
a?
Milyen a k6zrigyess6ge?

Olvasds, irds
c Kezdett6l fogva fenndllott_e
az olvasiisi neh6zs6g?
. Ki ismerte fel?
tandr * pszichol6gus ,F orvos * szil6
'
.
A.gyermek egyedtil olvas-e vagy a
szil6olvassa fel a reck6t?
a gyermeket az olvasii"si neh6zs6g?
. -B-"itj"-g
Nehez6re esik-e az ir6s, van_e irrisprobl6ridja?

Iskolai tanulmdnyok
.
o
Id.y 6ves korban kezdett iskoli{ba j6rni?
Jiirt-e 6vod6ba?
. Felmentett6k-e vagy ism6telt_e osztdlyt?
. Mikor tanul? Me#vit?
. Mi 6rdekli legjobban?_Mely tant6rgy/
ak a kedvence/i?
. fogadja a szil6 u, IrtotuiZrdemjegyeket?
fogfal
Erdemjegyei:
irodalom: ir6s:
nyelvtan: -^:-.
L alL.
helyesiriis: miis tiirgyak:
matematika:
magatartiisi 6rdemjegye:
magyar * k6tnyelvri * idegen nyelvii
I *-ll1"y"lv:
o Tciltcjtt-e a gyermek -hosszabt id6t
knlfcildcjn?
Hol?
Hiiny 6ves kor6ban?
. Mit olvasott egyedril?
(7, 2, 3, 4, S, 6.... stb. db konyv)

Olvasds kiizbeni megfigyel6s

Semmi ktilcjncis * magiiban olvas * kit6r a feladat el6l x
szorong6 * kez6t tcjrdeli
* x kcirm6t rdoia
l-?t;i:' ideses arcrdngiis * hansja,ekeit, ratyoros* bizonytal"^ ; hfii
i#:Hi:Io iu
H6ny r6szben tort6nt a vizsgillat?

Enrxrr.es
A szociokulturiilis anamn6zisb6l kiemeljtik
a legfontosabb ttineteket, 6s
ezeket + jelz6ssel ldtiuk el.
 A otsnrxn vzsr:l.tetl. / 97

A csal6dr6l
o Nem 6letkor6nak megfelel6 oszt6ly.
. Alacsony iskolai vdgzetts6g (sztilSk).
. Csonka csaliid.
. Besz6dhiba, diszlexia, balkezess6g, alkoholizmus, epilepszia elSforduli{sa.
. K6s6i besz6dfejl6d6s, tanuliisi zavar, migr6n.
. Yesz1ly eztetett anyagi kortilm6nyek.
. Nincs rendszeres olvas6, vagy nem olvasnak.
o Gyenge helyesir6s a csalSdban.
. FIa nem v6rt6k a gyermeket,vagy irreiilisak avS.gyak a gyermekkel kapcsolatban.
Gondozds, neu el6s, szoktat ds
. Nevel6si probl6ma.
. Alv6szavar, enr;;t.6zrs, magatart6si zavar.
. Ha jellemz6 a neveldsre a brintet6s.
o Nem egyontetii a nevel6s.
o A gyermek magatart6sa elt6r a tdrsait6l (hipermotilis, hiperaktiv vagy mds anomdlia).
o Nem tud beilleszkedni a kozoss6gbe.
o Nincs napirendje.
. K6s6n kezdett on6ll6an vetk6zni, gombolni, cip6t ffizni.
o Manudlisan nem rigyesitett6k, hdzimunk6ja nincs.
o Nagyon lassri.
. Kialakulatlan kezess6g.
o Jobb szem,balk6z - kevert dominancia.
. Er6szakosan dtdllitott iobb k6z.

Oluasds-irds
o Kezdett6l fenn6ll az olvasdsi neh6zs6g.
c Aszil6 olvassa fel a leck6t.
. B6ntja a gyermeket az olvasdsi neh6zs6g.
. Ir6sprobl6mdk.

lskolai tanulmdnyok
. OsztSlyism6tl6sek.
. Alland6an tanulnak vele.
o Az eredm6nyei gyeng6k.
o Aszil6 nem tudja elfogadni az olvas6.s-irds neh6zs6geit, illetve nem segiti a gyermeket.

IA k€rd1iaet a 24. mell€klet tartalmazza.]

Az olvas6s vrzsgllata
Az olvas6s vizsg6lat6ra minden olyan esetben szriks6g van, amikor a gyermeket azzal a panasszal
hozz6k, hogy nem tud vagy rosszul tud olvasni, illetve ha bdrmilyen besz6dhiba mellett vagy annak
kezel6se sordn felmertil a diszlexia gyanija. A vizsgSlathoz a gyermek 6letkora 6s iskolai oszt6lyfoka,
illetve a probl6ma term6szete, srilyossdga szerint m6s 6s m6s neh6zs6gi fokozatot kell alkalmazni. A
vizsg6lat igy tort6nhet diszlexiaprevenci6ban rdszt vett, 1-2. oszt6lyos, 34. oszt6lyos 6s fels6 tagoza-
tos tanul6kn6l.
Az olvas6s vizsgdiatlnakkdt f6 teriilete aan: olvasds 6s szovegeml6kezet-szovegmegfftls. Az olvasS-
si felm6r6lapok, illetve az ernllkezetet 6s meg6rt6st vizsg6l6 szovegek egyben lehet6v6 teszik a hala-
d6snak, a ter6pia eredm6nyess6g6nek az ellen6rz6s6t is.
 98 / eDrszLEXrA vrzscAr_ara

Az olvas As vizsgAlata
diszlexiaprevenci6s terdpidban r6szEsiilt gyermekek
eset6ben
A diszlexiaprevenci6s csoportok tudSsszintj6nek
felm6r6s6re k6szrilt az olvasasi felm6r6lap
zata' Az elsd adltozaf-azoknak a gyermekeknek k6t viilto-
rr6i,-;kik M"t:1".. a
tanulSsdig jutottak eL. A mdsodik"idltozat ]J9i&-r"riiraia"at ,,d,iberfi meg_
a teljes anyagismeret6t felt6telezi.

I' olvasiisi felm6r6lap diszlexiaprevenci6s csoport r6sz6re

migdnhan 9z6- 6i miissalhangz6sorokat, amelyek
t fttffi:h:ij:,Hfr*aznak elolvasiisdnak idej6t
A felm6r6laPon a sz6tagolvas6snSl karlk6z6ssal
jelolheti a gyermek az 6rtelmes szavakat,
tagert6st bizonyitla' Asz6tagtipus vdltoziisiinak amia szo-
olvastatilsdval meggy6z6dhettink arr6l, hogy
veszt6s el6fordul-e ' Atov6bbii5u_"n ndgy- iriinvt6-
6s hdrombetiis sz6sorok?"olvastatunk
szdmliiliissal' A felm6r6lap utolso egysZgau"n id6m6r6ssel 6s hiba_
-o.dutolrrasds 6s az olvasottak meg6rt6s6nek ellendr-
z6:se avizsgllat c6lja' A mbndatok
a k6pek alatti karikdk azonosr u
"iotti.er
6rt6st' Az ondll6 munkav6gz6st ellen6r srinez3sebizonyitlaa meg-
zi a
tet6se a c6l egy6ni, n6ma olvas6s alapjiin (25.
felaiatl"t;;r;
oldala, u-"iy;;;;
zo 6s a t6rgyk6p egyez-
neltlkiet).
o 6 i6aoef6 e o ai6uAo
5 e 66a6i6e i o 666e6i
c zctz cl k z hPczvs
d sdfd kd cf
m L d vdfldk
me h6 pa zi d6
ci vit d6 va ze
ta le ti m6 fa
s6 v6 sii te vi
fA cri he ma l6

mi 6z t6 6s h6
6l t6 6s sf el

cu-mi fa-lu lu-fi si-ma

p6-va ki-16 hi-v6 pi-ci
me-se vi-v6 he-16 pa-li
ha-mu ke-fe la-k6 to-mi

hid fel k6d hal

tol hol t6l fal

e-s6 a-pu i-ca e-ru

e-v6 a-ki e-I6 i-li
pe-ti dll.
ka-ti mos.
e-ta f6z.
pa-li les.
pe-ti fut.
ci-p6 lu-fi
h6-16 ci-ca
ka-pu ki-16
fo-ci hid
fe-d6 pi-pa
 A prszLsxra v:zrcatetl. / 99

ke-fe hal
te-t6 l6-da
v6-za du-da
cu-mi ka-pa
II. olvasdsi felm6r6lap diszlexiaprevenci6s csoport r6sz6re
A feladatlap szerkezete azonos azI. fekn6r6lap6ial. Elt6rds a sz6tipusok osszeiillit 6s6tbanjelentkezik:
tartalmazza a hosszabb, viitoz6 szerkezetii, sz6tipusokat is. Az 6116 olvasds kialakul6s6r6l az utols6
feladategys 6g tdjdkoztat bennrink et (26. mell1klet).

oei oeai a oa66riieo u

oao 6,fi,in e o666e6oi a

zt k lptyv gjmfdsznc r
csb ny rshzs d lykgyblgzt (

s5 16 be k6 nye
Jd fe zi lyr vcj
csfi ra he gd zs(i
rlu cti m6 bi gya
SZC te p6, szo n6

5s egy szi ez LA
eb ma t6 h6 a8

m6-kus ka-l6cs na-pos ka-l6sz

zsi-neg do-boz gye-rek szi-nyog

csen-g5 b6l-na gyer-tya gor-be

kesz-tyfi kan-cs6 lab-da puly-ka

zold gond must csont

korty volgy kolt domb

ab-lak iz-Iik uysdg os-tor

rsz-tal or-vos em-ber ol-vas

Hitzd ald, amelyik nem igaz!

a16 sz6-ndt i-szik.
a lek-v6r s6s.
az 6-ra ke-tyeg.
a szf-nyog csfp.
a gyu-fa ie-t6k.
 100 / A DrszLExtAVrzscALArA

Az olvas 6s vizsgillata 1. osztdlyban

A,vizsg6latra jelentkez-6s.id6pontj6t6l ftigg6en
viilasztjuk meg az olvasds vizsgillatilhoz
adatlapot. A tan6v efd_f6l6v6nek v6ge t&Z hasznillt fel_
tatjuk a gyermekkel (27., 28. mellekteil.
url. ;;;-; tan6v v6g6n a IL sz6rn:6 feladatlapot olvas_

I. Olvasdsi felm6r6lap 1. osztillyos gyermekek

r6sz6re

[Meixner Ildik6 munkdia]

1. aei66ii6.e eo ri6fi6n
ia66i6tio i6 6e6afi
mp hiba
2. smtvblkn ZT vktzs
rnbmrlbt VZ mksn
mp hiba
3. ma b6 zi vfi ld va
t5r kd 16 16 ke t6
nri me t6 s6 bi nii
16 zd re 26, sii k6
li sfi nri v6 m6 ba
mp hiba

4. 6n tol boka kosdr benzin

ma r6t satu t6bor vonta
6l kdt m6l6 kev6s
ft ndz sima borul
16 bal bir6 korte
k6 tfir zene zokni
tfr, rak siirfi bukta
mp hiba
5. Mit kap a cica?
Mit m6r a boltos?
Min dll a vonat?
Mit 6riz a puli?
Kivel s6tdl Tibi?

Megdrtds: mp hiba

dssz. mp: tissz. hiba:

Az 5' feladatnii az elolvasott k6rd6sre a gyermeknek vdlaszolnia
kell. Ha csak egy-egysz6t mond, de
az adekv6t' akkor elfogadjuk. Az otodik f6rd6s-v6l asz
ut6n totlegye;ik, hdnyra adott megfele-
16 v6laszt. (Pl. 5:3 ez jelzi
- a meg6rt6st.) ^%,
II. Olvasdsi felm6r6lap 1. osztillyos gyermekek r6sz6re

[Meixner l1dik6 munk6ja]

I.
6eiaid6ii6i6O6
fid6e66i6iiaie6n
efi6a666tii(i6ea
mp hiba
 A orszr-sxe vzscAmra / 101

II.
tm zfdjkcbszrcsgly
nh pzsvtydcslsgyt;g
nyP lybsnyszmtyzsngy
mp hiba

In.
m6 tyi dfi, sze cdt
ve zso s6 b6 szi
fi p6 cse Iy6 za
ta ve ld ny6 cs6
bf nii gy6 cri 16
j5 hf te mi pfi
k6 lyu ki tyfi, gya
df 95, nya zs6 nlt
mp hibn

IV.

is t6l bab duda cser6p

te fut rdt hiit6 doboz
6k gdp sziv r6zsa nyerit
s6 huj p6k ro16 kdrtya
fi1 mos szel cs6sze zsomle
6gy nap hab batyu pelyhes
eb tiz nydl o116 vontat
sz6 v6g gynjt ecset gyrimolcs
mp hiba

V.

Mih6ly elhatiirozta,
hogy maga k6szit ajdnd6kot
anyuk6j6nak a nevenapjdra.
Sokat gondolkodott, mi legyen az.
V6kony falemez elej6re egy kockSt
r agasztott, amog6 pedig
egy iires dobozt.
A falemez ald hurkapdlcikdvai
n6gy kereket er6sitett.
Kdsz a teheraut6!
M6g jogositvdny sem kellhozz6.
mp hiba

VI.
Ki k6szit aj6nd6kot?
Mire k6sziti?
Mi lesz az ai6nd6k?
Mib6l csin6lja?
Mivel er6siti oda a kerekeket?
Mi nem kellhozz6?
Megdrtds: mp hiba
n<e7 mn. dssz. hiba:
 TO2 / ADISZLEXIA VIZSGALATA

Az olvasAs vizsgillata 2. osztdlyban

Meixner Ildik6 viz'cgilati anyagdt hasznd.ljuk. A tan6v elej6n a betrik,
sz6tagok,szavak olvas6sa ut6n
azY' a) 6s vI' a) feladatot, a tan6v mdsodii fdr6v6t6l azY.'b) 6s vL b) feladato
a-gyermek olvassa fol, a viilasziit lefrjuk. Jelezzik, hdny k6rd6sre tudott
t alkalmazzuk. A k6rd6-
9:l"l1t
(Pl' 6:2 = hatb6l kett6re - ez
helyesen vdlaszolni.
ielzi a meg6rt6st.; Vegrit osszesitjtik az I-V. feladat olvasdsi idej6t
percekben 6s a hibdk szdm6t. -aroa
Olvasdsi felm6r6lap 2. osztillyos gyermekek r6sz6re

I.
oeiati66fi6n6Oe
fin6e66i6fiai66n
efi,6a666fiid66a
mp hibn
II.
tm Z fdjkcbszrcsgty
nh P zsvtydcslsgyf;g
nyP ly bsnyszmtyzsngy
mp hiba

m.
m6 tyi dfi. sze c6t
ve zs6 s6 b6 szi
fi p6 cse lyd za
ta ve lf nyd cs6
bd nii gy6 cri 16
j6 hd fd mi pij
k6 lyu ki tyfr gya
df 96 nya zs6 n6t
mp hiba

is t6l bab duda cser6p

te fut r6t h6t6 doboz
6k gep sziv r6zsa nyerit
s6 huj p6k ro16 kdrtya
f6 mos szel cs6sze zsomle
6gy nap hab batyu pelyhes
eb tiz ny6l o116 vontat
sz5 vAg gylujt ecset gytimolcs
mp hiba

v.u)
Zsolt leck6jek6sz. Lemegy a t6rre.
Viszi a rollijiit is.
A t6ren m6r sok gyerek van.
Bori 6ppen hintiizik.
Hopp, leugrik a hint6r6l.
Megtiti al6b6t. Nagyon sir.
Zsolt odaszalad.
- Ury a rollimra! - mondja Borinak. -
Hazaviszlek. Anyukdd majd segit rajtad.
mP hiba
 A oiszl-Exn vzscAr-ere / 103

v.b)

Erzsi6k farsangra k6szilnek'

Anyu a piros liontos6b6l varr neki'
Kap egy plros sapk6t: 6lesz Piroska'
Szabi vadltsz akar lenni,
hogy mindenki l6ssa ai6t6k pusk6j6t'
Csik meg egy Farkas kellene'
Tal6n Bodri is j6 lesz'
Vajon beengedik az iskoldba?
mP hiba

VI. a)

Ki megy a t6rre?
Mit visz mag6val?
Mit jdtszik Bori?
Mi tort6nik vele?
Mit csin6l a fitr?
Ki fog segiteni?

Meg€rtds: hiba
dssz. mP: tissz. hiba:

vI. b)

Mire k6szilnek Erzsi6k?

Mib6l lesz akisl6nY szok'rry6ia?
Mi akar Szabt lenni?
Mi6rt?
Mi hi6nyzik m6g a mes6hez?
Mivel lehetne P6tolni?

Meg6rt6s: mP hiba
0ssz. ffip: dssz. hiba:

IA fetadatlapot a 29. mell1klet tartalmazza']

Az olvas 6s vizsgilata 3' 6s 4' osztilyban

a gyermek' 6s a
3' o.szt6lyb an azY' a) szoveget olvassa
Meixner Ildik6 vizsgllati anyag6thasznaljuk' 6s b) k6rd6sekkel 6s v6-
6s b) szoveget is k6riiik a.vl-. a)
vI. a) k6rd6seire "d;;;i.- i.'o"ztatyuan az'y.a) v tzsg6latn'tl ieirtakkal'
z. oszt'iyos
laszokkal. Az 6rt6tJZs ^u g.gy ""iu u
gyermekek r6sz6te
Olvasdsi felm6r6lap 3' 6s 4' osztilyos

Diszlexi6sok olvas6s6nak vizsgilata

I.

a6ieiien66n6'ii
eri6a6ti66i16i5
ii,66(:e6ia66eie
tiaie566ii6i6ae
mP hiba
704 / ADISZLEXIA VIZSGALATA

II,
bjngsz dcz
skmfl t
nyPvtyzs S
szcsgYdn h
rgyfczs
blygcsm ny
rszlYdl P bvmjn
mP hiba
m.

n6 16 s6 csti gYfr
me nri szi je lY6
d6 hd cii. ny6, tye
fi pa le c6 zsdt
j6
't$. vfi z6 he t6
k6 csa lY6 si
ba g6 WA ki da
mfi ie nyri 8a zs6
b6 f6, P6 zsi gti
16 ve gY6 sz6 zi
mP hiba

IV.

61 f6l boka JSnos ism6t

6n mds kapa nY6jas vizsga
dm hig deka gYanris Pozna
tfi. g6m red6 csom6z 6rdes
16 foi sziirS zsineg harang
16 l6t potya tticsok stitemenY
de ftil ?6t y" lotYog Pontatlan
ad t6l csisz6 kev6s krokodil
be dai cip6 k6Pes PetrezselYem
mP hiba

V.a)
Gabi meg6ll el6tte 6s buzg6n sorolja mag6ban: "Ilyen
A pipit6r utc6ban trafikosb6d6 6ll a j6rd.a sz6l6n hogy k6rni fog
m6g ii"csen!" Eppen-
lendkerekes aut6m m6r van, de ilyen Pi.J-";l"-"t "lhut6'o"a'
al6ba eiStt fekszik ugy ugyanolyan pici
ilyet 6desap6t6l,.r",if.o. halk koppanait na[' Odan6z'-ime'
busz a kovon!
mp hiba

v.b)
kipottyant' Gabibes.andit3z ablakon: a n6ni hit-
Nem vette 6szre atrafikos n6ni, hogy egy buszocska ott-
zsebre tei^ a.btstt, 6s eliszkol. Hoev fog leszaladni
tal 6r, rendezkedik a polcon. Gabi bold'Jgan Aiel'rusftonak is
hon, a fotel tdmt,jdn!be ha 6desany, ;3;";;;,
n"t; tt"rt Jgtfitlvette a foldr6"l?

hidnya lesz!
mp hiba

VI. a)

Ki megy azutc6n?
Hogy hivjdk az utcAt?
Mi ell a iSrda sz6l6n?
 A orszr-Exra vzscnrara / 105

Milyen aut6ja van m6r a kisfirinak?

Mi tetszik meg neki?
VSratlanul mi tort6nik?

Megirt1s: mp hiba

vr. b)

Mit nem vett 6szre a trafikos n6ni?

Mit jelent az, hogy sandit?
Mi6rt lehet a fotelon j6tszani?
MitSl f6l a gyerek?
Mi lesz a trafikos n6nivel?
Szerinted mit fog tenni a gyerek?

Megertes: mp hiba
dssz. mp: dssz. hiba:

Kdt megjegyzds:
. A2. osztSly v6g6t51 a szovegolvasdshoz tartoz6 k6rd6sekre a gyermek irdsban (is) v6laszol. Az ir6s-
ra forditott id6 term6szetesen nem sz6mit bele az olvasdsi id6be.
. A gyermek olvasSsszintj6t6l ftigg6en sztiks6ges lehet, hogy visszal6pjiink egy el6z6 feladatsorra. Ha
p6ld6ul a 3. oszt6lyos gyermek nagyon gyenge eredm6nyt 6r el, cdlszerfi a 2. oszt6lyosoknak sziint
felm6r6lapot haszniilni.

IA feladatlapot a 30. mell€klet tartalmazzn.]

Az olvasAs vizsgllata fels6 tagozatban

Otoait oszt6lyt6l nyelvi-grammatikai k6szs6g vizsg6lata sor6n az olvas6s 6s irds hi-
a szoveg6rt6s 6s a
b6ira, hi6nyossdgaira is f6ny dertil. M6gis, hogy objektiv adataink legyenek a hib6k tipusair6l, az ol-
vasds temp6jdr6l, elolvastatjuk a gyermekkel 6s 6rt6keljr.ik a 4. osztilyosoknak sz6nt olvasdsi felm6r6-
lap anyagdt (30. mell1klet).

MrN6sirEsr szEMpoNToK AZ oLVASAsvrzsG ALATlgr]z

Az olvas6s temp6jdt, ahib6z6sokat 6s a nem sz6tagolva irt szoveg olvas6s6nak folyamatoss6gdt a ko-
vetkez6k6ppen min6sithetjtik:

Temp6
nagyon lassd * lassd * hat6r6rt6k feletti
600-1000 mp 400-600 mp 300--400 mP

Hibdk szdma
nagyon sok * sok * hat6r6rt6k feletti
40-50 30-40 20-30

Folyamatossdg
bet(iz6 * sz6tagol6 * folyamatos

A hatdr6rt6kek, arnelyek folott diszlexidsnak tekinthetjtik a gyermeket, illetve sztiks6gesnek tartjuk a

specidlis megsegit6st, a kovetkez6k:
24. oszt6Iy: 280 mp, 18 hiba
5-8. osztdly: 250 mp, 15 hiba
1,06 / ADISZLEXIA VIZSGALATA

A szovegeml6kezet 6s a szovegmeg6rt6s
Biir mindegyik olvas6lap v6g6n tal6lhat6 szoveg6rt6si, -eml6kezeti feladat, tov6bbiakra is szriks6g
van. Ezeke t j6l hasznilhatjuk a kontrollvizsg6latokndl is.

A szoveg6rt6s-vizsgdlat egyszeriS. m6dja, ha a mese elolvastatdsa ut6n a tanulsdgot kell aldhrizissal

jelolni, tobb lehet5s6g kozril vilasztva.
Als6 tagozatos gyermek szoveg6rt6s6nek ellendrz6s6re alkalmas a szinez6s, rajzolils, amelyet a szo-
veg utasit6s6nak megfelel6en kell v6gezni.
Az osszetettebb szoveg6rt6si-szovegeml6kezetr vizsgitlat sorSn hdromf6le m6don ismerhet meg a
gyermek hdrom ktilonboz6 szoveget (mes6t):
. az els6t magnetofonr6l hallgatja (auditfv meg6rt6s),
. a mdsodikat hangosan felolvassa (auditiv-motoros teljesitm6ny),
. a harmadikat n6m6n olvassa (vizu6lis teljesitm6ny).
A szoveg meg6rt6se, a szcivegeml6kezet a kovetkezSk6ppen vizsg6lhat6:
o a hallott vagy olvasott szovegb6l k6rd6seket tesz fel a logop6dus, s a vdlaszokatlejegyzi,
. a gyermek elmondja a szoveg (mese) tartalmdt (ezt magnetofonra is vehetjtik),
. kaphat a gyermek 6tfog6 k6rd6st a szoveg tanulsdgiir6l, amelynek alapjdn arnagyar6zatot leirhatja.

A vizsgillat alapjiin kcivetkeztethetiink a gyermek akusztikus, vizuilis figyelm6re, percepci6jlra,

gondolkoddsi mriveleteire, sz6kincs6re, helyesirdsi k6szs6g6re is.

Sziiveg6rt6si vizsgdlat 2., 3. osztdlyosok 16sz6re

. Olvasd el figyelmesen a mes6t! (A m6sodikosok egy oldalt olvasnak el.)

Hogyan lett btilcs a nyfiI?

Egy napon a nyilI felkereste az embert.

- 16 napot, ember! Tanulnom kellene, 6s kitdl tanulhatn1k mdst6l, mint
sz embert1l. Kis dllat aagyok, ez1rt az
eszemet kellene haszndlnom,hogy baj ne drien. Segiten1l 1lesiteni az eszemet?
- Sziaesen, de tudnom kell, lrdimes aagy-e rd. Teljesitsd hhrom kiudnsdgom! igy nyerheted el n bdlcsesslget. Az
els6: hozzad el nekem a leopdrd kdt hdts6 fogdt.
- Igyekezni fogok - mondta a nyrtI, 6s elrohant. Meghiata otthondba n leopdrdot. 16 lakomdt ktszitett. Falatozds
utdn a leopdrd dsitani kezdett.
- Kdt fogad igen rossz dllapotban aan, kedaes leopdrd. Vdrmdrgezlst kaphatsz, elpusztulhatsz.
- Vajon ki 6rt itt a foghitzdshoz?
- En - 6s iigyesen ki is hrtzta a leopdrd kdt hdts6 fogdt. Elbrtcsrtztak, 6s a nyfil aisszament az emberhez.
- Nagyon idlcs az, aki ki tudta hrtzni a hatalmas leopdrd k6t foght - mondta az ember,
- A mdsodik kiadnsdgom: hozd el6m az erd6 legmdrgesebb kigy6idt.
A nyfil elment az erd6be. TalLlkozott a mdrges kigy6aal.
- Tudnom kellene, melyik dllat a leghosszabb rtz erddben'
- Termdszetesen 6n.
- Lehet, de ezt az embernek kellene eldtintenie. Elaiszlek hozzd.
- Nagyszerfr! - \raendett akigY6'
Az eilber azt mondta: nagyon bdlcs az, aki az erdd legm1rgesebb dllatdt eI tudta hozni hozzdm.
- Harmadik ktrtsem: hozd el az erdd legkisebb madarait.
A nyrtI a madarakhoz sietett.
- AktgyA az dletetekre akar tdrni, de 6n megatdelek benneteket. Briijatok be ebbe a kalitkdba!
A madiiak rdbtztdk lletilket a nydtlra. 6 elaitte 6ket sz emberhez'
- 6, te kisnyrtI, maradj olyan bdlcs, mint amilyen most aagy. Az a aal6di bdlcs, aki eI tudia intdzni, amit rdbiztak.
 A ntszt-sxre vvsGAL^rA / 107

. V6laszolj sz6ban (ir6sban) a k6rd6sekre!

a logop6-
(A2. oszt6lyosok csak az ebO nut k6rd6sre v6laszoljanak.6s sz6ban adjSk avitlaszt, amelyet
dus lejegye2 ak1rddseket tartalmaz6 mell6klet iires soraiba.)

1. Mi6rt kereste fel a nyril az embert?

2. Mit akart a nYril?
3. Hdny kiv6ns6ga volt az embernek?
4. Mi volt az els6 kivdnsdg?
5. Milyen dllat a leoPiird?
6. Hogyan hiztaki a nyril a leopiird fog6t?
7. Mi volt a m6sodik kiv6nsdg?
8. Mit mondott a nyril a m6rges kigy6nak?
9. Mi volt a harmadik kiv6nsdg?
10. Mit biztaka madarak a nYtilra?
11. Mi a tanuls6g?
1-2. Mondd el a mese tartalm6t!

EnrgrEr-gs 1. a.^,-^L--)^LL
alatti iires sorban rogzillik, felirjuk, u gyerek h6ny k6rd6sre tudott va-
A v6laszokat a k6rd6sek logy
no-gyan)'-a'mese tartalmdnak elmond6-
laszoini atizbSl,meg tudta-e fogalmaz^i u turi.rlsagot (leiquk,
s6t lejegye zzuk a""t'"if?ti", *"lfeielS helydre' lffinOsegi
elem*lt a 12' mell'klet: tortdnetelmond5s
szempong ai szerint v6gezhetiink')

IAfetmfu1lapot a 3-l . mclleklet tartalmazza'l

Sziive g6rt6si vizsgdla t 4. oszt|lyosok r6sz6re

. Olvasd ei figyelmesen a szoveget!

Barlangkutat| bindrok 6z EIet 6s Tudomdny cimii lapb6l)

Az 6 munkajuk kiiltjndsen nehtz' A fbldm'lyi

A brtadrok kdziil a legkeuisb| a barlangkutaft brtadrokat ismerik,
uizekben dorgozaa ,;;-;;';;r"ttatnat|
itilrt ot.d.uiat a kiiuek. Ez6rt barlnngkutatdsra csak a legkia6-
piJiii,
k6stolni ebbi a ueszedelmes mestersigbe, annak el6z6leg
tiz 6rdt
t6bb ki:nnyfrbfiadrok adllalkoznak. Aki iele nkar
mtik6d6 l6gz6k6szIil6ket iisz magdrtal' Ez az6rt fon'
kelt a l|gzfikdsziil€kkel meriilnie. a bortor,glri k6t tjndll6an
ior,, t oii tto az egyik elromlik, tiistdnt leaigot
szolgaltossof
::dtik'
Ji)iAi t a a, e{yit< kdsziitdk elromlott, azonnal uissza keII fordulni'
i szabad szdmolni, a mdsik fele tartnl'k - ha a
A barlangi meriil3skotr n rendelkezbsre ntti t.aligfirik ,rrk ?ercuet
brtudr elt1aedne. 7 7 .1. ^-
Ezt a brtadrok derekdhoz kiitik, meriil's tra-'
^.,^A;Ar a- *ooiir6<
t-\L:l. ors6idt
Abarlangi meriil3st csrk uezet6kdt]Ilel szabod u\gre.haitani. megkisdrli 6t kiaezetni'
adrnia a biztostt6 bfiudrt, nki
nyit6ja tartjn. uo o irrin eltiaedne, a heryEn mig keti
rdszt'
i iigyo, io1orglruioiA UiaArot, a tapotclai tuaaibarlang feldertt1stben aettek

. V6laszolj sz6ban(ir6sban) a k6rd6sekre!

1. Mi6rt neh6z a barlangkutat6k munk6ja?

2. Milyen briv6rok v5llilkoznak barlangkutat6sra?
3. Mi u f"1t6t"1" annak, hogy briv6r legyen valaki?
4. H6ny l6gz6k6szil6ket visz mag6val ab:Jvfu?
5. Mi aszabilY?
6. Mennyi levbg6t haszn6lhat meriil6skor?
7. Mi6rt kell a tartal6kleveg6?
8. Hogy hividk a kotelet, amellyel mertilnek?
9. Hovd kotik a vezet6kotelet?
10. Ki tartja a kot6l ors6jdt?
11.. Mit keil terurie a brivdrnak, ha elt6ved?
12. Mondj egY tavasbarlangot!
 108 / ADTszLEXTA vrzsGALArA

Enrsxulrs
A gyermek dltal lefrt j6 vdlaszok sz6m6t r6gzillik, ez a szdveg meg6rt6s6re
6s a szovegeml6kezetre
egyariint utal.

5. osztdlyt6l szint6n ezt a szoveg6rt6si vizsgdratot vlgezzik.

IAfelm&llapot a 32. melllklet tartalmazza.l

Az ir6s vtzsgillata
ez!l2vizsgilatira els6sorban diszlexi;{s gyermekekndl van sztiks6g, illetve abban
az esetben, amikor
(a pedag6gus) azzal a
?_:?utu PanasszalhoLza ftrildi) a gyermeket, hogy az nem tud vagy rosszul tud
lrnl.
Eszkijztjk: papir, ceruza' stopper, a tollbamonddsra szdnt
szoveeek taniiri p6ld6nya.
A aizsgdlat menete
A diktdland6 anyagot a diszlexia srilyossdga, az 6letkor 6s a ter6pi6ban
eltoltott id6 hat1rozzameg. A
tan6t el6szor felolvassa a teljes- szoveget, majd mondatonk6nt, siavank6nt
diktrilja helyes kiejt6ssel, a
helyesirdsi probl6mdkat nem hangsti*lyozva'. Egy-egy mondatot megism6telhet,
a vesszdket jelezni
kell' A mondat v6gi irdsjeleket a gyerrneknet on.-arOi'n kell alkalm u"nlu.Amikor
k6sz a tollbamond6s,
a gyermekkel m6g egyszer n6zesstik iit. A gyermekek Sltaldban ceruzdval
dolgoznak, felm6r6skor
azonban radfrt nem haszn6lhatnak.
A tolibamondiisokat f6l6vente megism6teljtik, amikor a min6sit6st k6szitirik.

EnrErsr-rs
Min5s6gi jegyek: ktilsS alak, a betfik u115u,
\lilyslga, kot6sm6d, ar6nytartds, egyenletessdg, vonal-
folytonossiig, az ir6s srirfis6ge (betfkcizok , sz6k1zai!,ritmusa, lendriletess6ge, nyomat6ka.
Helyesir6si hib6k, bet(i kihagydsok.
Technikai k6szs6gek 6s szokiisok: ti16s, testtartds, kdz-l6b helyzete,szemtiivols
69, irdeszk;zfog3s, k6z-
v e zet6:s, ir 6smozg6s szinvonala.
Fiziol6gi6s, pszich6s jegyek: viselked6s irds kozben, aktivitds, igdnyszint.
Mennyis6g: hdny betiit k6pes percenk6nt leirni.
Irdstemp6 ktilonboz6 feladathelyzetben: szavak miisoldsa (helyesfr6si alapk6szletb6l),
iri{s dikt6liisra,
ktilonboz6 tollbamonddsok, eml6kezetb6l irds, otthoni fogalmazds.

N 6h dny p 6l d a any ag a z ir d sk d s z sd g a i z sg dI at dh o z
7' osztdly: Az 7. osztitlyos novemberi felm6r5 (olvasdsvizsgdlat) mag6nhangz6s,
mdssalhangz6s betii-,
sz6tag- 6s sz6sorai.
2. osztdly:,,Avar1i az 6gontil. sajtot eszik- Arra megy a r6ka. Ellopja a sajtot.,,
,,K6t kacsa t9ty9g hjigogva a f-"19 Zsupsz, m6ris pancsJnak, itirdenek berure. Abogyr-iket
16
teleszedik pici halakkal m!8 b6kalencs6vel. Finom, friss viz!
gondolja a gyk a parton. En semrni p6nz6rtnem menn6k be a vizleljobb neke* egy napos-
-hdpogj6k. Konnyfi nefiek!
kovon stitk6reznem." (Meixner lldik6)
3'osztdly:,,Stitott u q6-k egyszer egy 6ri6si kal6csot. Sz6p pirosra, ropog6sra stilt. Elvitte
az erd6be,
hogy a legjobb erdei iillatnak adja. Thldlkozott-aborzzal. Abo:rz megl6tta a kaldcsot,
6s fgy
sz6lt:lai, de finom, friss kaldcsod van! Ugyan hovii viszed? Nos, szerlnted kinek adhatndm?
- k6rdezte a p6k. O, csakis nekem! - nattott aborz." (Szeb6nyine fVugy E"uf
4' osztdly: ,,Olga az erd6ben sdt6lt. Az it sz6l6n egy madarat taliilt. 6, hiszen eltorott
- al6bal - kiel-
totta. Elvitte haza,6s meggy6Qfilglta A haddr liiba sz6pen rendbe jott. Olga boldogan vit-
te vissza az erd6be." (Szeb€nyin6 Nagy Eva)
 A orszrrxra vlzscAtp:p^ / 709

Fels6 tagozaf: A katondk t(tzzel-vassal irtott6k az ellens6get.

M6g be sem fejeztem az olvasiist, m6ris el kellett mennem, hogy meg6leztessem a kor-
csoly6mat.
Olyan m6lyen aludtam, hogy nem hallottam a nagy dorren6st'
Ah6z egyik lak6ja sz6lt,hogy as?ob6ia fala megrepedt.
Kdroly elvesztette a metsz5oll6t. Edesapja megszidta, mert az o116 nagyon kolts6ges szer-
sz6rn.
A M6ricz Zsigmond korteret I. Istvdn kir6ly fiSnak, Imre hercegnek a szobra disziti,
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkot6sa. Ugyancsak az 6 munk6)a a Szabadsdg-szobor a
Gell6rthegyen.
Mondd meg!
Fiits be!
Fiirodjmeg!
Menjvissza!
Oltsd el!

A nyelvi-grammatikai k6szs 6g vtzsg6Iata

Ez a vizsgillat nyrijt segits6get a diszlexi6sokndl 6s diszgrilh6soknSl el6fordul6 nyelai 6s helye-sirds.i za'
aarok objiktivebb m6r6i6hez. A felm6r6sek az olvas6s 6s ir6s vizsglilatinak egy r6szdt k6pezik..Mint a
tobbi te;zt, ezek sem n6lktilozhetik a tan6r 6vkozi gondos megfigyel6seit, dszrev6teleit. A kezel6s meg-
kezd6se el6tt, felv6telkor, a min6sit6sek alkalmSval, majd az elbocs6t6skor a munka hat6konys6g6nak
m6r6s6re haszndlhat6k, term6szetesen mindig az adott oszt6lyfoknak megfelel5 szinten'
Az egyes felm6r6k feladatait az6rt pontozzuk, mert ily m6don f6l6vkor, az 6v v6gdn, min6sit6skor
a megliir6telt vizsgdlat eredm6nyei jobban osszehasonlithat6k. A tapasztalatok azt mutatj6k, hogy ha
a gyermek a maxim6lis pontsz6mnak csak a fel6t vagy ann6l kevesebbet 6r el, az nagyor. Syenge
teljesitm6nyt jelez.
Uj, m5sodii< osztdlyos diszlexidss al a 2. osztdlyos felm6r6t v6geztetfik el. Nem kezelt 3. oszt6lyos
disziexidssal visszal6phetrink a 2. oszt6lyos nyelvi felm6r6 szintj6re. Ujonnan jelentke_26 .-oszt6Jyos
diszlexidss al cllszeri el6szor a 3. osztllyos, esetleg a 2. oszt6lyos fe1m6r6t megiratni. Kezelt 4' oszt6-
lyos diszlexi6sok eset6ben a 4. oszt6lyos felm6r6vel kezdrink a tan6v elej6n. A felm6r6ket a min6sit6-
s'"k ld"letr megism6teljtik, illetve az osztilyfoknak megfelel5 felm6rdt is elv6geztetjrik. -
A feis6 tagJzatos gyermekekkel jelentkez6siikkor a 4. osztillyos. felm6-r6t.v6geztetjtik el, majd n6-
h6ny h6napiezel6s,ifer,, ill"trre a f6l6vi vagy 6v vdgi minSsit6skor haszn6ljuk a fels6 tagozatos felm6-
r5t. Tobb 6vig tart6 kezel6s eset6n is ezzd, vdgezzik a kontrollvizsgdlatot.

2. osztllyos nyelvi-helyesiriisi felm616lap

1. ]elold a mag6nhangz6khosszrisdgdt! (A kdt els6 betri pr6ba.)

a6ie 6u,i3,66oioriti
12 pont

2.ird 6t pirossal azt a m6ssalhan gz6t, arnelyik,,morog" ! Jeloljtik egytitt az elsd k6t betiit! (A k6t elsS
betrl pr6ba.)
msrP bckzsg fzt
szdgyl nhtyvny CS

20 pont

3. ird a k6pek a16 a nevtiket! Tapsold is le, 6s annyi pontot irj a n6v al6, ahinyat tapsolt6l!

30 pont

4. Felelj a k6rd6sekre!
Mi legyen a maci neve?
 770 / ADISZLEXIA VIZSGALATA

Hol6l?
Mit szeret enni?
Hovd briiik t6len?
Mivel nyil az 6telhez?

10 pont

5. ird le az ellenkez6j6t!
kicsi - nagy
j6-
sz6p -
tiszta -
hegyes -
r6gi -

10 pont

6.Y6ltoztasd meg a magdnhangz6t, ij sz6t kapsz!

Pl. kap k6p kop krip
t6I
fal
dal

12 pont

Z.i4 ak6pekr6l egy-egy mondatot!

8 pont

8. Tollbamondiis

18 pont

El6rthet6 pontszirn: 120

El6rt pontsz6m:

Enrrrrr-Esr szEMpoNTOK

1. feladat: a rovid hangot jelol6betfiald pontot, a hosszrit jel6l6 al6vizszintesvonalat kell rajzolni. Min-
den helyesen jelolt betii 1 pontot 6r. Maxim6lis pontsziim: 12.
2. feladat: a gyermek figyelm6t felhivjuk a zonge 6rz6kelhet6s6g6re. Az elsd k6t hangot
a tan6r segits6-
g6vel6rz6keli 6s jeloli a gyermek. Minden, megfelel5 szinnel 6tirt hang 1 pontot 6r. Maiim6-
lis pontszdm: 20.
3' feladat: a k6pekhez tartoz6 szavak: sziv, g6lya, kulcs, h6ember, keszty(i,kalapdcs, nyril, b6ka. A
gyer-
mek hangosan mondhatla a szavakat, mikozben letapsolja. Minden-s26, amely aI6 a sz"6iag-
szdmnak megfelel6 sz6mi pontot rajzolt, cisszesen 2 pontot 6r (ebbe beletartozik a leirt sz6
6s a letapsolt pontjelz6s is). Maximiilis pontsz6m: 30.
4. feladat: a gyermek a k6rd6seket olvashatja hangosan vagy magdban, tetsz6se szerint. Minden
egyes
tartalmilag megfelelS vilasz 1 pontot 6:r,6s a megfelelS helyesirdst is 6rt6keljtik 1 poritial.
Maxim6lis pontszdm: 10.
S.feladat:minden tarialmilag es helyesirdsi szempontb6l helyes mell6kn6v 2 pontot 6r. Maximdlis
pontszdm: 10.
6. feladat: a magiinhangz6k megvdltoztat6s6val l6trejov6 ij szavak: tAI
- teI, tol, 16l, fal - fel, f6l, f6l, f.;.l,
fiil; dal - d6l, d51, d:f.l, diil. Minden:frj sz61 pontot 6r. Maxim6lis pontsz6rn: 12.
7. feladat: Mindk6t k6pr6l 4-4 szavas mondatot vSrunk, a n6vel6 is sz6nak iz6mit.
Minden sz6 1 pon-
tot 6r. Maximiilis pontszdm: B.
 A rrszrexn vzscAlere / 111

8. feladat: a tollbamond6s szoveg6t el6szor olvassuk fel, majd mondatonk6nt dikt6ljuk,igy, hogy fel-
olvassuk az eg6sz mondatot, majd szavank6nt kozepes temp6ban megism6teljiik. Minden j6l
leirt sz6 - bele6rte a n6velSket 6s a mond atkezd1 nagybetriket, mondatv6gi irdsjeleket, a sz6-
hat6rok betartds6t -, az irisk6p 6s vonalvezet6s 1 pontot 6r. A tollbamond6sban a hosszri
mdssalhangz6 6rt6ke 2 pont. Maxim6lis pontszdm: 18. (14 pont a j6l leirt szavakdrt, + 4 pon-
tot kaphat az el6z6 vagy felsorolt szempontokdrt.)

A tollbamondds szdaege:
A varjri az 6gon r,il. Sajtot eszik. Arra megy a r6ka. Ellopja a sajtot.

Megjegyz6s: Nem biztos, hogy srilyos diszlexids gyermekkel elv6geztethet6 ez a feladatlap m6sodik oszt|ly
elej6n. A tandr segithet a feladatok meg6rt6s6ben, de ha a gyermek olvasi{si neh6zs6gei k6ts6gess6 ieszik
a megolddst, akkor a felm6r6t csak k6s6bb (f6l6vkoa 6v v6g6n) csin6lja meg. Mindenk6ppen c6lszerit
azonban a felmdr6 feladatsordt megosztva, k6t-hdrom egymdst kovetS alkalommal adni a gyermeknek.

A mdsodik osztdlyos felm6r6 osszpontsz6ma: \20.

IAfelm€rdlapot a 33. mell€klet tartalmazza.]

3. osztdlyos nyelvi-helyesfrdsi felm616lap

f . ird 6t pirossal abetfit,ha ,,rezeg" a torkod, zolddel pedig akkor, ha nem ,,rezeg"t (A k6t els6 betfi pr6ba.)
sbfpmbv zsptjh
kgszrdzsl ry

20 pont

2.ird a k6pek aI6 az odaill6 sz6tl

18 pont

3. Egdszitsd ki a mondatot a k6rd6sek alapj6n!

A fiin meg6rett a (mi?).
(ki?) felmdszott a f6ra,6s (mit csindlt?). Kosdrba rakta a (mit?). A gyiimolcs (mi-
lyen?) volt.

1
0 pont

4. AU6 vonalakkal tagold szavakra a mondatot!

Tobbet6sszelminterdvel.

ird le sz6tagolva is! igy kezdd!

Tob-

10 pont

5. Mi a j6t6kszab6ly? Folytasd!
este - reggel
zaj-
h"gy -
f6ny -
nappal -
6let -
eg6szs6g -
kezdet -
14 pont
 172 / ADISZLEXIA VIZSCALATA

6. Sz6mozStssal sorold a neveket bet(rendbe!

...Zoli, ...Ilona, ...Sanyi, ...861a, ...Anna, ...Karcsi

6 pont

7. Potold az ali.fr.bi szavak hi6nyz6 betGit (j vagy ly)t

Ibo...a, a...t6, i...enkor, to...6s, mi...en, tri.r..]rrt, al6he...,
k6...ha, te...fol, ha...o
10 pont

B. Mivel kfnillod meg a bar6todat? sorolj fel n6gyf6l6tl ird ider

4 pont
f .irl
egy-egy mondatot a k6pr6l!
Hovii? Hol?

8 pont
10. Tollbamondds

50 pont

El6rhet6 pontsz6m: 150.

El6rt pontsz6m:

Enrrrr#sr szEMpoNroK

1' feladat: minden megfelel6 szinnel dtirt-mdssalhangzd l pontot 6r. Maximiilis pontsz6m: 20.
2' feladat: a feladatban a magiinh angz6k 6s a miissaltiutlgr6t iddtartamhnur. y"r,iieret
figyeljrik meg. Az
elsS sor k6peihez tartoz6 szavak: cip6, esernyZ, gyiirfi, tiizolt6.Minden
herlZsei i.r*u-ga',-
hangz6 1 pontot 6r. A mdsodik sor izavai:.dinn y7', huttyi, stillyed,
hosszri mdssalhangz6 2 pontot 6r. Maxim6lis pontszam: tg. e
o116. Minderl t,"ty"r"i., i.t
kepet megnevez6s6ben a logo-
p6dus ne segftse a gyermeket, mert jelz6s6rt6kii lehet, ha 6szre-ieszi,
hJgy a haj6 ,rtiityla-.
3' feladat: a mondatok kieg6szit6s6n6l minden olyan beirt sz6 1 pontot 6r, amely
nyelvileg helyesen fe-
lel a k6rd6sre. A helyesirdst ktilon 6rt6ke!tik, szinten 1 pont ha hibdtlan a sz6alak.
Maxim6lis pontsziim: 10. "an"O
4' feladat:
Ttt"q"l j6 helyen meghrizott vonal 1 pontot 6r, maximdlis pontszdm: 3. sz6tagol6sndl min-
. den helyesen leirt sz6tag6rt 1 pont jdr, maximdlis pontsz 6m: 7.
5'feladat: a megoldiisk6nt v6rt szivak:,csond, volgy, arnytl,-6jjel
vagy 6jszaka, hal6l, betegs6g, v6g.
Minden tartalmilag helyes f6n6v 1 pontot er, ii6 he$esiris6rt szint6n 1
pont luiur|inuto.
Maximdlis pontszdm: 14.
6' feladat: minden m-eSfefelg helyre sorolt n6v6rt 1 pont j6r.
Maxim6lis pontsz 6m: 6.
7'
feladat: az tires helyre j6l beirt j, illetve ly 1-1 po.rtot 6r. Maxim6lis pontsz6m: 10.
8^ av6rt megoldiis n6gy -val, -vel ioldal6kos f5n6v. Maximaiis pontszdm:4.
ftna.at:
9' felndat: a mondatoknak a k6rd6sre kell felelnirik. Egy,
tartalmilag megfelel6 hovd, hol k6rd6sre vdla-
szol6 helyhati^toz6t tartalmaz6 helyes mondat 4 pontot 6r. Mixim6lis
-
10'feladat: a tollbamo.ndi{st a 2. oszt6lyos feim6rSn6l leirtak szerint
pontszam: g.
dlktdljuk. Minden j6lleirt szo 1
pontot 6r; cisszesen 45 sz6t 6rt6keltink, ezenkivtil 5 pont adhat6'az iri{sjelek
fretyes haszn6-
lat66tt' A tollbamondi{st ktilcjn fizetlaprais irhatja i gyermek, amelyet a felm6rdhciz
csato-
lunk. Maxim6lis pontsziim: 50.
A tolha-mondds szdaege.: stitott u P9k egyszer egy 6riiisi kal6csot. Sz6p pirosra,
ropog6sra stilt. Elvitte az
erd6'be, hogy a legjobb erdei dllatnak adja. fd6lkozott aborzzal^. Abort*"jtattu
a kaliicsot, 6s igy
sz6lt: Jai, de finom, friss kaldcsod van! Ugyun hovd viszed? Nos, szerinted
k'inek adhatndm? - ker-
dezte a p6k. 6, csakis nekem! - ki6ltotta aborz.
43. oszt6lyos felm6r6 osszpontszdma: 150.

IAfelm&1lapot a 34. mell(klet tartalmazza.]

 A orszlexn vvscArxa / '1,73

4. osztily os nyelvi-helyesirdsi felm616lap

1. Figyeld meg a szabilytl Folytasd a sort!

Aki kov6r, az nem sovdny.
Ami sz6les,
Ami sima,
Ami tompa,
Aki gydva,
Ami neh6z,
Aki irigy,
Aki 6szinte,
Aki gyors,

16 pont

2.irdbe a helyes v6gz6d6stt. (K6rdezzr. MirSl? Mit6l? Mib6l?)

Pl. fogasr6l
s2ob6.....,16bad....., s2ab6....., cip6....., fi6k....., fi6k......, l6d6.'..., doboz....., i6rd6.....

8 pont

3. Folytasd a sort a p6lda alapjSn!

ad - adj6l! adjad! add!
v6d -
ktild -
mond -
18 pont

4.Eg6szitsdki az alilbbi szavakat! P6told a hosszri k6t1egyfi, mSssalhangz6katl

Pl. ossze
ci......e, tti......ent, re......en, ho......ri, ko......ii, Po......an, di.'....e, ha'.....ti

16 pont

5. Mivel dolgozol a konyhdban, a kertben, a mfihelyben?

i4 frat p6ld6t!

12 pont

6.Y6laszolj ir6sban a k6rd6sekre!

Mit csin6lt?
Mit?

12 pont

T.Fejezdki mds szavakkal!

rnozs6r zsalu
zsiiri rn6zsa
zseni csorda
kov6sz kov6cs
csisz6r mocs6r

20 pont
L74 / ADISZLEXIA VIZsGALATA

8. Vdlaszolj a k6rd6sekre!
,,9-zs" bet(is szavakat haszndlj!
Hov6?
Hol?

8 pont

9. Tollbamond6s

30 pont

El6rhetS pontsz6m: 140.

El6rt pontszdm:

EnrErnrEsr szEMPoNroK

1. feladat: a v6rt v6laszok:

.../ azrrern keskeny. ..., aznem 6rdes vagy rticskos. ..., az nem hegyes vagy 6les. ..., aznerrrb6,-
tor. ..., az nem konnyfi. ..., azrterr j6szivt ...t azr:rernhazug. ..., azrrern lassti.
Minden tartalmilag helyes ellent6tes mell6kn6vre 1 pontot adunk, ezenkivtil a j6 helvesirds
is 1 pontot 6r. Maximdlis pontszdm: 16.
2. feladat:minden helyesen beirt toldal6k 6rt6ke 1 pont. MaximSlis pontsz6m: B.
3. feladat: a felsz6lit6 m6d haszn6lat6t fogaknaztassuk meg a gyermekkel sz6ban (a p61d6t besz6ljtik
meg). Minden helyesen leirt igealak 2 pontot 6r. Maximdlis pontsz6m: 18.
4. feladat: minden helyesen p6tolt hosszri k6tyegyii m6ssalhan 9z6 2 pontot 6r. Maxim6lis pontsz 6m: 76 .
Y6rtv6Iaszok: ciccse, trisszent, reccsen, hosszti, konnyii, pottyan, dinnye, hattyii.
5. felndat: a megoldds akkor is elfogadhat6, ha nem k6t-k6t p6lddt ir, hanem p6ld6ul egy konyh ai esz-
kozt 6s hdrom kertit. A l6nyeg, hogy szerepeljen a -val, -vel toldal6k, de mds helyesirSsi
szempontok betartdsdt is pontozzuk. Maxim5lis pontsz6rr.: 12.
6. feladat:minden helyes v6lasz 2 pontot 6r. Maxim6lis pontsz6rn:12.
7. feladat: a feladat a sz6kincset m6ri. A gyermek megadhat szinonim6t, vagy leirhatja, korillirhatja az
adott szavak jelent6s6t. Minden tartalmilag helyes megoldds L pont, a helyesirds ktilon 1
pontot 6r. Maximdlis pontsz6m: 20.
8. feladnt: a v6rt vdlaszok: demizsonba, tdskdba - demizsonban, tdsk6ban. A tartalmilag helyes, a k6r-
d6sekre viiaszol6, s vagy zsbetfrttartalmaz6 szavak 1 pontot 6rnek. Maxim6lis pontszdm: B.
9.feladnt: a tollbamonddst ktilon fizetlapra is irathatjuk, a helyesir6st a kovetkez6k6ppen 6rt6keljtik:
25 helyesen irott sz6 25 pont, ezenkivtil 5 pont adhat6 az ir1,sjelek haszn6latd6rt. Maximdlis
pontsz6m:30.

A tollbamondds szt)aege; Olga az erd1ben s6tdlt. Az it sz6l6n egy madarat tal6lt. - O, hiszen eltorott a
lSba! - kiSltotta. Elvitte haza, 6s meggyogyitotta. A mad6r l6ba sz6pen rendbe jott. Olga boldogan
vitte vissza az erdSbe.

A 4. osztilyos felm6r6 osszpontsz 6rna: 140.

IAfelmdr6lapot a 35. melliklet tartnlmazza.]

Fels6 tagozatos nyelvi-helyesirdsi felm6r6lap

1. Leltdrozd a TABOROZAS sz6 hangjait!

zong6s
zong6tlen

9 pont
 A otszlgxtR vtzscAlnre / 115

2. ird me116 m6s sz6val!

megszePPent
centrum
zseni
gerle
tusol6
re96l

6 pont

3. P6told ahihnyz66kezetekett'
(i' ii' o 6' 6)
futes, mogul
tuvel, SZoVet/ fesul, tokes, tlzer,tomeg,

13 Pont

- Melvik az?
sport6g nev6t tudod ossze6liitani.
: i":riJ]#-Y;l&iismert
ABOTR .^^-^+,,A.-4t1il
s sz6tis ossze tudsz 6llitani'
Ezekb6i a betiikb6l k6t 6rtelme
kedvenc tart6zkod6si helye:
a) Nv6ron gy;;"1";-fiuturot
"
b) AgY6vaeilent6te:

20 pont
szavakat!
szavaival klpezzosszetett
5. Az els6 6s m6sodik osziop
viz l6pcs6
es5 g62
vitr csuszaml6s
konnY nyomds
fold csePp
csiga csatorna

12 pont

ki a szoveg V6rnia keliett'

"
6. Eeeszitsd
elromlott az aut6nk' Ma apu elvitte a szewiz......
i8*nup, Szolno""" hazafel6 iovet ;;; k;;et a kozeli qressz6,,','^ott iott 16, hogY a kocsi
a1tai6"""
ezZt ktszltllt az auto"""' es
ffi szervrza a Kocsl"""
""
a ptessz6l..'.., vissza
"
hagYta a kulcsot' Kisietett

B pont
e..me g I P61d6u1:
7 . Szolitsdfel Bandit' hogy tegy Mutasd lr.eg az elien6rz6det!
Nem muta tlameg' azJie"AizAlet:
Nem adia oda a konYv6t'
Nem f6stilkodik'
Nem mondia meg a nev6t'
Nem olvas frjsdgot'
Nem haszn6l szaPPant'
Nem alszik 6jjel'

L2 Pont

El6rhet5 Pontsz6m: 80'

El6rt Pontszdm:
 716 / ADISZLEXIA VIZSGALATA

Enrrrnssr szEMpoNToK

l.feladat: minden hang helyes megolddsa 1 pont. Maximiilis pontszdm:9.

2. feladat: minden helyes szinonim sz6 1 pont. Maximi{lis pontsziim: 6.
3. feladat: minden hi6nyzo 6kezet helyes befr6sa 1 pont. Maximdlis pontszdm: 13.
4' feladat: a sportiig helyes leir6sa eset6n a maximiilis pontsz6m 10 pont, a tiibor 6s bdtor szavak leird-
sd6rt 5-5 pont jiir. Maxim6lis pontsz6m:20.
5. feladat: az osszetett szavak megfelel6 k6pz6s66rt 6s leir6sS6rt szavank6nt 2 pont j6r. Maximdlis pont-
sz6rn:12.
6_
f:lydytt a szovegkieglszitlsndl minden helyesen alkalmazottragl pontot 6r. Maximdlis pontsziim: 8.
7 . feladat: a felsz6lit6 m6d helyes haszn6lata mondatonk6nt Z pontof 6r. Maxim6lis
pontsid rn: 72.

A fels6 tagozatos felm6r5 cisszpontszdma: 80.

[Afelm€rdlapot a 36. mell1klet tartalmazza.]

A diszlexiavizsgSlatok eredm6nyeit iitvezethetjtik egy osszesit6 6rtdkel6lapra. Ugyanitt jelolhetjrik a

tan6v v6gi vagy a kontrollvizsgSlat eredm6nyelt is (37. meltdktet).

Kie g6szit6 v izs gAl ato k

Sz6kincs

A vizsgllat szavak megmagya r 6z6sAv al tort6nik.

Instrukci6: ,,Mondd meg, mit jelent az a sz6, amit mondok!"

Ajdnlott szaaak:
2. osztdly: p6zna, bika, egres, pizsit, harkSly, szeder, dridol, gub6, kalap6l, simogat.
3.6s 4. osztdly: zsalu, mozs6r, demizson, ddzsa, kovdcs, gongyol, hord6, gyalul, f6c6n, ddlia.
Felsd tagozatosok: ztthanyoz6, matrac, g6lya, plfr6ny, gerle, lugas, felsikdl, lovagol, szarnovAr, nyereg.

EnrErmps
+ 6s - jelekkel, illetve a gyermek vSlasz6t pontosan lejegyezz:J..k. A kezel6s elej6n 6s v6g6n is v6gezztik
el a vizsgdlatot az osszehasonlithat6sdg 6rdek6ben.

IAaizsgdlat szdanyagdt a 38. mell(klet tartalmazza.]

Nyelvi feiletts6g, nyelvi percepci6

. PPl-vizsgdlat 6vod6s 6s kisiskol6s gyermekek nyelvfejl6d6si elmaradds6nak felt6rdsdra.
o Token-teszt - a teszt 6rz6keny mutat6ja a receptiv nyelvi funkci6nak (ldsd a Token besz6dmeg6rt6si
teszt gyermekeknek cimi3. fejezetet 6s a 48. mell1kletet).

Besz6d6szlel6s, besz6dmeg6rt6s
o GMP-teszt a besz6d6szlel6si 6s besz6dmeg6rt6si k6pess6g felt6r6s6hoz.

Lateralitis
. Harris-fdle later6lis dominancia teszt (llsd 47. mell1klet).

R6szk6pess6gek feiletts6ge, tanul6si alkalmassig

. Hiskey-Nebraska-f6le tanul6konys6gi teszt.
o Sindelar-f6le vizsgdl6elj6rSs a r6szk6pess6g-gyenges6gek felismer6s6hez.
(Csak a vizsg6latra kik6pzett szakember v6gezheti!)
A diszkalkulia vtzsgilIata
 A orszralrut.ta vizscAl.qra / 779

A vizsg 6Iat reszer

A diszkalkuliavesz6lyeztetetts6g, illetve a fenn6ll6 diszkalkulia diagnosztizil6s6ra szolg6l6 vizsg6'la-
tok hdrom f6 r6szre bonthat6k: orvosi, pszichol6giai 6s pedag6giai vizsg6latra-

Orvosi vizsgllat

Az orvosi lehet6s6g szerint gyermekneurol6giai, neuropszichol6giai - vizsgiiat c6lja, hogy felt6tja

-
az esetleges neurol6glai elt6r6seket, ttineteket, k6ros elvdltoz6sokat. A ter6pia megtervez6se 6s a Prog-
n6zis szempontldb6l a v izsg1iati eredmdnyek meghat6 roz6ak lehetnek.

Pszichol6giai vizsg6latok

A pszichol6giai vizsgdlatok c6lja, hogy felt6rk6pezz6k a gyermek intelligenciastruktrirdj616s a ktilonbo-

z6 r6szk6peJs6gek 6Iapot6t. igy nyerhetunk hasznos inform6ci6t arr6l, hogy a sz6mol6si zavar egy 6lta-
ldnos fejlSdesUiU elmaiad6s trinete, vagy pedig egy / tobb r6szk6pess6g gyenges6g6vel 6llunk szemben.
Sztiki6ges elv6gezni a Snijders-Oomen nonverbdlis intelligenciatesztet, ugyanis ez a leszt a disz-
xalkuli6s"gy"rrrr"i intelligeniiastruktfrai5161 6s intelligenci aszrntl&61is redlis k6pet ad, kikr.iszobolve
a szdmol5si zavarral egyritt gyakorta jelenl6v6 besz6d- 6s nyelvfejl6d6si h6trdnyok hatdsdt.
A tapasztalatok aztlnutaqak, hogy b6r a diszkatrkuli6s gyermekek tobbs6g6nek intelligenciakv6-
ciense a norm6l ovezetbe tartozlk, a SON szubtesztek sz6rt intelligenciastruktfr6t mutatnak: egyes
r6szk6pess6gek kiemelkeddek, m6sok nagyon gyeng6k lehetnek. Ez ut6bbi meg6llapitds legink6bb a
kombin6ci6r f"ludutokbarr, az osszeftigg6sek felismer6s6ben, a rovid t5vri eml6kezet ter6n 6s az ana-
l6gids gondolkod6sban e16rt teljesitm6nyekre 6rv6nyes. A ter6pia szempontj6b6l a szubtesztek ered-
*e.y"i a differenciSlt egy6ni foglalkoztatSs 6rdek6ben fontosak.
L6',yeges inform6ci6iit nytyia Frostig- 6s Bender-teszt a vizuomotoros koordin6'ci6, az alak-hdtt6r
dlland'6sig, a t6rbeli helyzetek 6s osszeftigg6sek ter6n mutatkoz6 hidnyossdgokrtil.

Pedag6giai vizsg6lat

A pedag6giai vizsgdlat jelen esetben a szdmoldsi k6pess6gek vizsg6lat6t jelenti. Ezt megel6zi az tlta-
l6nos 6s"a"speci6lis"anamn6zis felv6tele, amelyhez az adatokat az anydt61, illetve a gyermeket legjob-
ban ismer6 szern6lyt6I k64tik.
Az 6ltal6nos anamn6zisre nem t6rr.ink ki r6szletesen. A speciSlis anamn6zis legfontosabb elemeit
zempontsorba foglaltuk, amely tartalmazza a szdmol6si probl6m6k el6zm6nyeire, megjelen6si sai6,-
toss6gaira, a diszk"alkulia gyannj6t felkelt6 kortilm6nyekre, ttinetekre vonatkoztl k6rd6seket is.
Krllon szempontsor k6sliilt az 6vod6skoni (nagycsoportos) 6s az iskolSskorri (74. osztdlyos) gyer-
mekek r6sz6re.
Maga avizsg1lattartalmdban alkalmazkodik a gyermek 6letkor6hoz, osztliyfok6hoz, illetve mate-
matikii tud6s6nak elvdrhat6 (felt6telezhet6) szinti6hez'

A sz6mol6s vvsgdLlata 6vod6skori gyermekek eset6ben

Avizsg6latot minden esetben el kell vdgezni, amikor a besz6dhib6s gyermekn6l diszkalkuliara utal6
punuriuugy a sz6rnol6si probl6m 6k gyinuia ezt szriksdgess6 teszi, illetve a ttinetek besz6dhiba n6lktil
is jelentkeznek.
LSZKOZOK:
. 3 sz6k,
. tires lap,
. el6rajzolt dbr6s sorozat (l6sd A soralkot6s megfigyel6se"')
. szines p5lcik6k,
. korongok,
I2O / ADISZKALKULIA VIZSGALATA

. 20 db egyforma t6rgy,
. 2 db alaphalmaz (pl. kartonokb6l),
. kdpsorozatok (felvdgva),
. szines ceruz6k, grafitceruza.

szempon tok az 6voddskor( (nagycsoportos) gyermekek

diszkalkuliavesz6lyeztetetts6g6nek f elisme16s6hez
. Az dltal{nos anamnlzis rlszletes ismerete
a a terhess6g lefolydsa, a sztil6s kortili tort6n6sek, a szrilet6s ut6ni esem6nyek;
a a gyermek mozg6s- 6s 6rtelmi fejl6d6se;
a abesz6d- 6s a nyelv fejl6d6se, ktilonos tekintettel a fogalmak 6s a grammatikai struktfrak kialaku-
l6s6ra.

. A csaliidban esetleg el6fordul6 tanulisi neh6zs6gek, kiiliiniis tekintettel a matematikdra

. A sziil6 6.s az 6v6n6 megfigyel6sei a gyermekr6l

o tornafoglalkoz6sokon a mozg6ssorok utdnz6sa (tigyess6g, egyensrily, irdnyok, sorrend) megfelel6-e;
. u -orgi, 6s abesz6d. ritmusa osszehangolt-e mond6ka, vers elmond6sakor, szdrnlitlSskor;
. megfelei6-e a t6j6koz6ddsa saj6t test6n, s(kban, t6rben;
. id6i t6j6koz6dflsa megfelel6-e;
. tudja-e a napszakok, napok, 6vszakok nev6t sorrendben, jeIIernz6 jegyeiket ismeri-e;
o szeret-e mes6t hallgatni otthon 6s az 6voddban;
. k6ri-e, hogy mes6ljenek neki;
. elmondja-e a mes6t a szovegre j6l eml6kezve, a l6nyeget kiemelve;
. szereti-e a tdrsasj6t6kokat, leg66pit6st, puzzle-osszerakdst;
. a szineket felismeri-e, megnevezi-e;
. alapvetd matematikai fogilmakat meg6rt-e,besz6d6ben haszndl-e pl. nagys6gviszonyokra vonatko-
z6 fogalmakat;
. koz6ps6 csoportos kor6ban sz6rnl6lgatott-e;
. 6rdekl5dik-e a sz6moss6g ir6nt;
. ndzeget-e spontdn m6don szdmokat, rdk6rdez-e a sz6mokra (pI.hdzszdm, aut6busz szitn.a);
. m6solgat-e szimjegyeket, cin6ll6an lefrja-e azokat;
. saj6t test6n mennyis6geket egyeztet-e;
. a mennyis6g6lland6s6g fogalma kialakul6ban van-e?

. Az 6vodai kiirnyezet- 6s matematikafoglalkozdsokon fontos a kiivetkez6k megfigyel6se

. a passziv sz6kincs 6s az aktiv besz6d;
o instrukci6k meg6rt6se;
. a figyelem terjedelme, koncentr6l6k6pess6g, feladattartSs, munkatemp6;
. motivdltsdg.

. Szi.iks6ges-e a gyennek szdmira birmely okb6I kifoly6lag egy6ni, illetve kiscsoportos fejleszt6s
(pl. moigdster6pia, logop6diai kezel6s, 6ltaldnos fejleszt6s)?

. A gyermek spontan jdt6k6,ban el6fordul-e 6s milyen formaban

. a halmazalkot5s, sz6ml6l6s;
. kiilonboz6 matematikai fogalmak haszndlata;
. ellent6tpdrok nyelvi kifejez6se;
. szinek megnevez6se;
. matematikai tartalmri grammatikai strukttirSk haszn6lata?
 A orszxelruuevzscll-l^re / 727

o A matematikdval val6 ,,i6tszds" iiriimet okoz-e a gyermek szilmAra?

oA szociilis hdtt6r segitf, illetve hdtrdltat6 szerepe a matematikai kr6pess6gek kialakulds 6tban, tej-
l6d6s6ben

A sz6molilsvizsgAlat pedag6giai teriiletei

6s a diszkalkuliavesz6lyeztetetts6gre utal6 tipikus hib6k
1. A sajdt testen, t6rben, sfkban, id6ben val6 tdj6koz6d.6s felm6r€se, t€r- 6s sfkbeli reldci6k alkotdsa
Instrukci6:
\llj asz6k mcig6l
Allj a sz6k mell6!
Allj a sz6k el6!
Dugd a l6badat a sz6k al6!
Tedd a kezedet a sz6k fo16!
yti az els6 sz6kre!
tllj az utols6 sz6kre!
Ulj akitzdps6 szdkre!
Mutasd meg, hol van a bokdd!
Mutasd meg, hol van a t6rded!
Mutasd meg, hol van a konyokod!
Emeld fel a jobb kezedet!
Hol vannak a lap sarkai?
Hol van a fels6 sarka?
Az 6vodai jeledet rajzold a lap als6 sark6ba!
Mikor kelt6l ma fel? Mit csinriltdl eddig? Milyen nap van ma?
Milyen ,6vszak van most? Hogyan oltozkodtink t6len?

Tip ikus hib dk I ehet n ek :

o kialakulatlan, illetve bizonytalan tdjdkoz6d6s,
o grammatikai hib6k a t6r- 6s id6fogalmak kifejez6s6ben,
. a rel6ci6s sz6kincs hibiis haszniiata,
o bizonytalan bal-jobb differenci6liis.

2. A soralkotds megfigyel6se manipulatfv szinten (2, majd 3 v6ltoz6val)

Instrukci6:
Elkezdtem itt egy sort! Folytasd! (egy piros, egy k6k p6lcika; k6t piros, egy k6k pdlcika)
Szines formdkat rajzoltam erre a lapra, folytasd a sort! (fekete kor, piros hiiromszog; fekete kor, zold
6116 egyenes, piros hdromszog)

Tip iku s hib dk I eh et n ek :

. egy6ltal6n nem ismeri fel a szab6lyt,
. kevesebb v6ltoz6t ismer fel,
. nem tudja tartani a szab|lyt,
. a szab6ly megfogalmaz1sa sok segits6get ig6nyel.
(Neh6zs6get jelent a szinek 6s a formiik megnevez6se.)

3. Szdmldlds niivekv6 6s csiikkend sorrendben a megfelel6 sziimkiirben tdrgyakkal, majd an6lkiil,

ujjon 6s korongon.
Instrukci6:
Sz6rnl6id meg, hiiny halacska van az asztalon!
Szdml6ld meg az ujjaidat!
Sz6ml6ld meg a korongokat!
(4., majd 7, vdg:j.l l0 halacska, illetve korong van a gyermek el6tt.)
Most szi{ml e\ rc-151 visszafel6 !
T22 / ADISZKALKULIA VIZSGALATA

T ip iku s hib dk I ehet n ek :

. a t6rgyak meg6rint6se 6s a beszdd koordinaci6ja helytelen,
. az trjjak ktilon6ll6 mozgatisa tigyetlen,
. az ujjrnozgds 6s a besz6d koordin6ci6ja helytelen,
. hib6s sz6mf6l6s,
. a sz6rnl6l6s ritmusa egyenetlen.

4. A globiilis mennyis6gfelismer6s sajiit testen (majd tdrgyakon, korongokon)

Instrukci6:
Annyi ujjadat nyisd ki, amennyit mondok!
5,1.,3,5, 4, \0,5,7,2
Mennyi halacskdt l6tsz azasztalon? (5 halacskdt ktilonboz6 terbeli elrendez6s szerint mutatunk meg
a gyermeknek.)
H6ny korongot l6tsz a k6Pen?
(3-as korben korongk6p felmutat6sa)
(5-os korben korongk6p felmutatdsa)

Tip ikus hib dk I ehet n ek :

. a globdlis mennyis6gfelismer6s nem alakult ki, illetve csak
kialakul6ban van.

5. A szdmeml6kezet vizsg6lata: 2-3-4 taggal oda-vissza

Instrukci6:
Ism6teld meg a sz6mokat, ahogy 6n mondom!
4-2, +-2-8,3-5-L stb.
Most forditsuk meg! 1-3,3-1-4! stb.
(A sz6mismdtllst az els6 sikertelen megold6sig folytatjuk')

Tio iku s hib dk I ehetn ek :

. sz6meml6kezete gyenge,
o utdnmond6skor akusztikus t6veszt6sek figyelhet6k meg'

6. Mennyis6g-sz6mn6v egyeztet6se
Instrukci6k:
Vegy6l ki a dobozb6l3 korongot! Mennyi korongod van?
Ve[yef ki a dobozb6l 5 koron! otr. Szdr.rriilld meg, h6ny korong van! TehAt mennyi korongod
van?
Vegy6l ki a dobozb6l 6 korongot! H6ny korongod van?
EkozLLn megfigyeljiik, hdny koiongot vesz ki egyszerre a gyermek a dobozb6l,
azt h6ny ujjal fogja
meg, s globelis;; ,,6tfoga-e1'a hdrom mint mennyis6g_fogalmi kor6t, vagy rijb6l kezdi szdmi6lgatni a
megfigyel6se ism6t: a mozg6s
tor"o.g6tu t az asztalon]'amikor lerakja. Fontos a sz6ml6I6s ritmus6nak
6s a bJsz6d koordindl6si foka megfelel6-e, soralkot6sa j6-e.
tudja-e:
A fentieknek megfelel6en minJen feladatndl megfigyeljtik a sz6rnl6i6st, s hogy a gyermek
e gy bizonyo, *".nlyir6 gben a sz6mrnal
(sz6mn6wel) j elzett elem taldlhat6.

Tip ikus hib dk I ehet n ek :

. a mennyis6g-szdmnfv egyeztet6se hib6s,
. a gyermek nem tudja, iogy halmaz megszimrdtldsakor az utols6nak kimondott sz6mn6v az
"gy
adott halmaz sz6mossdgdt jeloli.

7.A mennyis6gi reldckik alkot6s6nak megfigyel6se (a mennyis6gi rel6ci6k megnevez6se) t6tgyak-

kal, modeilekkel, cselekedtet6ssel, majd an6lkiil
lnstrukci6:
Ebben a t6ban legYen sok hal!
Ebben a t6ban legYen kev6s hal!
 A DISZKALKULIArIZSGALATA
/ 123
Te fejezd be, amit 6n mondokl Ebben
Itt legyen sok kiskacsal Ott a t6ban kev6s hal van,
6s ebben a t6ban...?
kev6s!
Itt legyen kev6s kiskacsat Ott
Itt legyen kevesebb kiskacsa! tdbbl
Itt legyen ugyanannyi kiskacsal

Tip ikus hib dk I ehet n

ek :
. az instrukci6k 6rtelmez6se
neh6zkes,
' nem 6rtelmei a sok, semmi,
t"rrar, tcibb, kevesebb, ug.yanannyi
' aktrv besz6d6ben nu-.;i;""gy matematikai fogarmakat,
bi.o^y;;l;;rt it ut^url.;;;;Gg",
kat. ''"-
^u-i"mutikai fogarma_
s6 g d r I an d 6 g
i; i r1,jfrlyi
sd k iaIak u I d s ii n ak m e g f i gye I6s e
Ot halacskiit tegydl a t6ba!
H6ny halacska van a t6ban?
(A halakat ktilonbozd
m6don rendezztik el a tdrben.)
Tipikus hib dk lehetnek:
. a mennyis6giilland6siig
kialakulatlan,
' a mennyis6gi'land6si{g alacsony szinten van kialakur6ban.
9-. dsszeadiist 6s r\r'vr14DL
kivondst rdrtarmazo
tartalmaz( egyszerfr
illetve r"6b;t- szdveges feladat vlgzlse(cselekv6ssel,
majd k6pr6l,
Instrukci6:
Mondok egy feladatot'
J6l figyeld meg, mert el kell ism6telned
,,Hdrom kacsa iilr a to rrore"l'rliku.* ut6nam, majd ki kell szSmolnod!
odariszik. H6"y kacsa lesz
miisik r"il;il
Ezt is i;f r'sv;i; ;es, merr
a parton?,,
er keir ism6relned utdnam,
{!.1#:i:iJgv majd ki
"Hdrom kacsa 6' a t6 sz6l6n. Kett5 a vizbemegy. Hdny
kacsa marad a parton?,,
Tip iku s hib dk I ehetnek
:
. a szciveget nem tudja
elism6telni,
. nem eml6kszik a k6rd6sre.
. a J6nyeget nem tudja
kiemelni,
: fi:lffilff;Tj:"fl#l?"f:Xart nem a heryes matematikai
miivereter jerdri ki,

(iisszead6s, kivonds,
p6tr6s, bont6s) cserekv6s
lxgi1tr"l:l"i:il:t-'ffii,:,il'f"tj':il;l,se
Instrukci6: I krizben
3 korongom
teszek 2_t,hhnykorongom
3 "u",'T:]l6jtik
korongom van, legyen 5!
lesz?
5 korongom van, ennyit
megmutatok.
-^ Mennyit nem mutatok meg?
(A tandr 2 korongot mutar
frg I
Tipikus hibdk lehetnek:
. nem 6rtj az instrukci6t,
a feladatot,
. nem 6rtelmezi a n
(a sztiks6ges matematika
szintetiz6l6tu niuall,"eletet tartalmri grammatikai struktrir
6k analiz6l6rsa-
' (sz6mrogatmi bizonvtarans6s
;fr:'iil?;tfffi?nj:li.o"t 6s mrivelet vtgzesinehezirerts
6s, rossz
 I24 / ADISZKALKULIA VIZSGALATA

11' Gondolkoddsi mfiveletek felm6r6se (f6teg analizis-szintlzis, iisszefiigg6sek

felismer6se, anal6-
gi6s gondolkodds, logikai it6letek alkotdsa)
lNagy J6zsef Prefer-vizsgllata alapj6n. Ajdnlott a Mit gondolsz? sorozat I., z.,3.r6sz k6panyaga (Lo-
gop6dia Kiad6 G*k.).]

Fo-nto9-megfigyelni a vizsg6iat alatt, hogy 6rti-e a gyermek az 6vod,ai matematika nyelv6n adott inst-
rukci6kat, hiszen az 6letkornak, 6vodai-isoportnaf-megfelelS kovetelm6nyek el nem
6r6se miir utal-
hat valamilyen lemarad-utl1 lJgyanigy jelz6i6rt6kriek alornyezetfoglalkoziisokon mutatkoz6
lemara-
diisok (p1. osszefiigg6sek fel nem ismer6se) is. Tov6bb6 fontoi vizsgillatiszempont a feladathelyzetben
tapasztalt figyelem, eml6kezet, kitartiis, koncentrdl6k6pessdg, taruihat6sag is.

EnrExrr-Es
Az 6rt6kel6lap 1-10. r6sz6ben a tipikus hibak megl6t6t + jellet jeloljrik, a 11. r6sz eset6ben szoveges
6rt6kel6st v6gzrink.
A diszkalkuliaveszdlyeztetetts6g megdllapftdsiinak szempontjiib5l a kovetkez6 r1sztertileteken muta-
tott gyenge teljesitm6nynek van dcint6 fontossiiga:
o a sajiit testen, t6rben, sfkban, id6ben val6 tdj6koz6d6s,
t6r- 6s sftbeli rel6ci6k alkot6sa (1.),
. szdml6lds novekv6 6s csokken6 sorrendben (3.),
o mennyis6 g-szlmndv egyeztetdse (6.),
o mennyis6gi rel6ci6k alkotdsa, megnevez6se (7.),
r a mennyis6giilland6s6g kialakultsdgdnak szintje (g.),
o mriveletv1gz6s (1,0.).
Az egylves fejlesztd foglalkoz6s utiin megism6telt vizsgllat megmutatja, hogy sztiks6ges-e az isko-
lakezd6ssel egytitt tov-5bb folytatni a speci6lis megsegit6st, vagy1l6g az I. osltaly v6g6i tiij6koz6dni
a gyermek iskolai eredm6nyeir6l.

[A trttkel6lapot a 39. mell1klet tartalmazza.]

A diszkalkulia vizsgilIata iskoldskori gyermekek eset6ben

Avizsgilatot minden esetben el kell vdgezni, amikor a besz6dhibiis gyermekn6l diszkalkulidra utal6
Panaszvagy a sziimoliisi probl6miik gyan:drja ezt sztiksdgess6 teszi; a tiinetek a besz6dhiba n6lkril is je-
lentkezhetnek.
Eszktizdk:
o n6gyzeth6l6s papir, szfnes ceruz6k, korongok,
. 20 db egyforma t6rgy,
' el6raizolt 6brds sorozat k6pe (l6sd 6vod 6svtzsg6lat: A soralkot6s megfigyeldse).

A kovekez6kben ismertetjtik a legfontosabb dltaliinos megfigyel6si szempontokat (6ltali{nos 6s specid-

lis anamn6zis felv6tele), valamint a konkr6t megfigyel6si szempontokat, tipikus hib6kat a disz-
kalkuli6s gyermek peda 96 gia i v izsg6lata sordn.

Szempontok a diszkalkulia felismer6s6hez iskoldskorri

(1-4. osztilly os) gyermekek eset6ben
. Az 6ltal6nos anamn6zis rflszletes ismerete
kortili tort6n6sek,
.' a gyermek mozgi{s- 6s 6rtelmi
a terhess6g lefolyi{sa, a sztil6s a sztilet6s ut6ni esem6nyek;
fejl6d6se;
' abesz1d 6s a nyelvt'ejl6d6se, kiilonos tekintettel a fogalmak 6s a grammatikai strukhir6k kialakuld-
sdra.
 A nrszralxuuevzscatara / 725

. A csalddban esetleg el6fordul6 tanul6si neh6zs6gek, kiiliiniis tekintettel a matematikdra

. A sziil4 az iskolai pedag6gus megfigyel6sei a gyermekr6l

o testnevel6s6r6n a mozg5ssorok utdnzdsa (rigyess6g, egyensrily, iriinyok, sorrend) megfelel6-e;
. a mozg6s 6s besz6d ritmusa osszehangolt-e versmond6skor, szdmli{liiskor;
. megfelel6-e a tdj1koz6ddsa saj6t test6n, tr5rben, sikban;
. trszt6tban van-e az irlnyokkal matematikai mriveletv6gz{skozben;
. id6i t6jdkoz6dAsa megfelel6-e;
. tudja-e a napszakok, napok, h6napok, 6vszakok nev6t sorrendben, el tudja-e mondani jellemz6iket,
o tud-e az 6ra szerint id6t meghat6rozni;
. felismeri-e, megneve zi-e a szinirny alatokat;
o szeret-e mes6t hallgatni otthon, az iskoldban;
. olvas-e mes6ket on6ll6an;
. el tudja-e mondani a mese, iskolai olvasmdny tartalmdt a l6nyeget kiemelve;
o szereti-e a t6rsasjdt6kokat, memoryt, kSrtyajdt6kokat,leg66pit6st, ptzzle-osszerakist;
. meg6rti-e 6s a besz6d6ben hasznllja-e az alapvet6 matematikai fogalmakat;
. az iskolai tanulm6nyok kezdet6n mennyire (volt) automatizftlt a szdmliil6sa novekv6 6s csokken6
sorrendben;
. iskol6ba kertil6skor
felismerte-e a szdmjegyeket,
az alap rn(lele te ke t c se lekv6 sb en 6rte lme zte- e,
a mennyis6g6lland6sdg fogalma kialakult volt-e?

. Az iskolai matematika-, kiirnyezet- 6s egy6b tan6rdkon fontos a kiivetkez6k ismerete

a pedag6gust6l k6rt v6lem6ny alapjdn

. viszonyfogalmak, f6fogalmak meg6rt6se 6s haszndlata;

. passziv 6s aktiv sz6kincs;
. abesz,6d- 6s nyelvi fejletts6g;
. a besz6dmeg6rt6s 6s nyelvi percepci6;
o instrukci6k, feladatok szoveg6nek meg6rt6se;
. a figyelem tart6ssdga, koncentriil6k6pess6g;
r feladattart6s, munkatemp6;
. motivdci6.

: Sziiks6ges volt-e 6voddskorban a gyermek szdmdra birmely okb6l kifoly6lag egy6ni, illetve
kiscsoportos fejleszt6s (pl. mozgisterdpia, logop6diai fejleszt6s, dltal6nos fejlesztds)?

. Sziiks6ges-e a gyennek szdmdra az iskolai tanulm6nyokkal pdrhuzamosan valamilyen kieg6szi-

t6 fejlesztls (p1. lo gop6diai terdpia, pszichoterdpia, korrepetdlds) ?

. Iskolai tanuldsa
. A tanuliisban mennyire on6ll6?
. Milyen 6rdemjegyei vannak az egyes tantdrgyakb6l?
. Az iskolai pedag6gus miben l6t probl6m6t a gyermekkel kapcsolatban?
. Konkr6tan a matematikatanul6s ter6n hol tapasztalja a pedag6gus a neh6zs6geket?
. A matematik6t tanit6 pedag6gus hogyan l6tja a gyermekn6l
. a sztmfogalmak absztrah6l6d6sdnak folyamat6t,
. a sz6mol6si technika interioriz6l6dds6t,
. a mfiveletv6gz6s biztons6g6t.
. Milyen gyakran ism6tl6d6 hib6kat, hib6z6si m6dokat tapasztal?
. Amennyiben szriksdges volt a rendszeres korrepet6l6s, az irdnyitott folyamatos otthoni gyakorlds,
annak milyen eredm6nye volt?
126 / ADISZKALKULIAVIZSGALATA

a matematik6ban?
. Hogyan reagal a gyermek a kudarcokra? van-e egyiiltaldn siker6lm6nye
szempontsort is figyelembe veszi'
A szakember kiegeszitheti ismereteit, ha az 6voddskorra vonatkoz6
szeml6letil stb') 6s az osz-
Term6szetesen t6j6koz6dnia kell az iskol6r6l (5llami, alapitv6nyi,
spe_ci6lis
jdr'
t6lyr6l (norm6l, iagozatos, feileszt6,logop6diai stb')'. ahova a gyermek
6tteklnt6se, a gyermekre vonatkozti
Szint6n fontos a gyermek kordbbi iiisgalati eredm6nyeinek
adatv6delmi szempontok betartdsdval'

A diszkalkuliavizsgdlat pedag6giai teriiletei

6s a szdmol6si zavarta utal6 tipikus hibek
is v6gezhet6k' Ilyenkor
A feladatok az als6 tagozatosgyermekeknek sz6lnak, de fels6 tagozatosokkal
a vtzsg6rat leiriisakor kit6runk'
figyelembe vessztik aZ ad.ottols2tatyot sz6mkor6t is. Az elt6r6sekre

z6d,6s felm6r6se, bal-jobb differencidlas' late-

1.A saj6t testen, t6rben, sikban, id6ben val6 t6j6ko
ralit6s vizsgillata (megfigyel6se)
Instrttkci6:
Tedd a kezed az asztal ald! Hol van a kezed?
vetted eI?
Tedd a kezed az aszta| fol6l Most hol van akezed? Honnan
Tedd a kezed az asztaka! Holvan akezed? Honnan vetted el?

Instrukci6:
Emeld fel a bal kezedet!
Emeld fel a jobb kezedet!
Fogd meg a jobb kezeddel a jobb ftiledet!
fo[a meg a bal kezeddel a bal t6rdedetl
fogd meg a jobb kezeddel a bal ftiledet!

Instrukci6:
Milyen naP van ma?
Milyen nap volt tegnap? Milyen nap lesz holnap?
Milyen 6vszak van most?
Miicsin6lt 6l ma, amig ide elindultatok?

Tioikus hib 6k lehetnek:

. kialakulatlan, illetve gyenge t6tj6koz6d6s,
ogrammatikaihib6kat6r-6sid6fogalmakkifejez6s6ben,
. f relSci6s sz6kincs hib6s, illetve bizonytalan haszn6lata'
. bizonytalan bal-jobb differencidl6s,
. kialaiuiatlan, illetve keresztezett dominancia'
2. A szimfogalmak felm6r6se (megfigyel6se)
osztalyfoknak megfelei6 sz6mkor-
. szdmldlds nijzteku6 6s csiikken| sorrendben \o-es,20-as, illetve
benegyes6vel,tizes|vel(haszuks6gest6rgyakkal'modellekkeiis)'
20-as szdmkiir
Instrukci6:
Sz6ml6lj 1'-t6l20-ig folfel6 6s visszafel6!
Rossz me gold6s ftir gy akat, koron gokat sz6ml6lunk'
"r"tZr,
1-00-as szdmkiir
(L' elSbb')
a rrizsgatat ot az els6 oszt6ly sz6rrrll6l6si feladat6val kezdjtik'
Instrukci6:
Szdrn16li 18-t6l folfel6 egyes6vel!
Sz6ml6li 7 2-t6l vissza e gyes6vel !
 A DISZKALKULIA VIZSGALATA
/ 727
(Az instrukci6ban ritkiin haszndlhatj
uk a ,,sz6mle{lj ncivekvd.sorrendben,
ilretve cscikken6 sorrendben,,
At?,"r'ffr:ir"i;il,
Instrukci6:
#'#;tffi#*;ffiffi,i;"#;1"t.rur-urut i"ltJ"io",-, kev6sb6 6rti meg
)

Sz6ml6lj tizeslv el, 10, 20...!

, ^Szdmlllj tizes6vel 100_t6l visszafel6!
1000-es szdmkiir
az 7. 6s 2. osztilry feladataival kezdjtik.
h:,iTfr?)?tot (L. et6bb.)
Szdmlllj 126_t6l egyes6vel fcilfel6t
. .Sz6ml6lj 256-t6l e[yes6vel ,.irrrui
(A szdmliildst k6r tiiis Att6p6rij
fofytuq.*.)
Instrukci6:
S dlj 120_t6l tizes6vel folfel6 I
z 6ml

. .Sz6ml6lj 530-t6l tizes6vel visszafelet

(A sz6ml6r6st ncivekv6 sorban
2i0-i;,csokken6 sorban 390_ig figyeljtik
meg.)
A-4-8 osztdlyos gyermekekkel azels6
hdrom osztillyfeladatait vtgezzikel
1Oen. a tudirsszinfnek megfele-

Tip iku s hib dk lehe t nek :

o a rnozg{s-beszld
koordiniici6ja
. szdmok kihagyiisa, felcserel6se, nem megfelel6,
. iriinytdveszt6s,
t szabiiytlveszttis,
. akadoz6 ritmusd, de hibdtlan sz6tml6l6s,
. egyenletes ritmusri, hibiitlan,
de lassu sz6ml6?6s.
.^ G I eyny
?!41: : y
Az alibbi ls
sm er 6 s s aj dt t e st en, t drgy
ak o n, m o de II ek en
feladatokaiminden
^gfeli osztilvfo.ko""i"eiul.rf,.i pontt6l kezdve mindv6gigbdtoritjuk
a gyer-
il:f:,li:lr:#ff?jan
haszniilju
'Jjr.,eg.it "'",ij,t;-t'irltN" ua.*ly;;;il)t, ameryet ,,a sz6mot6s_
Instrukci6:
Mutasd meg az ujjadon, amit mondok!
5,7, 2, g, 5, 10, B, j, 4, 6.

Megoldiis kcizben megfigyeljtik a

k6zmozdulat hatdrozotts
hogy a k6t k6z uist''ltJiou" rtogyutr 1s6l,.u?irdny meg tart6s,ft,valamint azt,
l"9.gj.bi.ltr.*r"iyiregekkel manipul6ini (pr.7 ut6na 2 mura-
tdsakor alkalmazza-e az elemi srif,ttibont6st
sajdt test6n).
Tipikus hibdk lehetnek:
, g]"P,ilir
mennyis6gfelismer6s hidnya,
:
I' gj:l:]l
1 groDalrs
mennyisdgfelismerds csak'kialakur6ban van,
a mennyis6gfelismer6s hidnya miiveletv6g
z6s kdzben(a miiveretek v6gz6se
td meg). sor6n figyerhe-

sikertelens6g eset6n vagy bizonvtalan

megolddskor korongokkal v6gezztik
Instrukci6: a kovetkez6 feladatokat:
Hdny korongot l6tsz ak6pen?

EtrEO
Helytelen vSlaszeset6n a gyermek nem
rendelkezik glob6lismennyis6g-felfog6ssal
a modellek szinfi6n.
 728 / ADISZKALKULIA VIZSGALATA

oMennyisdgi reldci6k alkotdsa, megneaez1se tdrgy akkal, mo dellekkel, cselekedtetlssel,

mai d csele-
ke dtet4s ndlkiil sz dmokksl
20-as szdmkiir
a) Feladatv 6gzds fejben
Instrukci6:
Melyiktobb: aTvagya6?
Melyik tobb: a 17 vagy a 16?
Melyik kevesebb: a 3 vagy az S?
Melyik kevesebb: a 12 vagy a 13?

b) Feladatv 6gz6s irilsban

Instrukci6:
ird le a szdmokat: 3, 15, 1., 0, 7, 7, 20, g, 6! (A szdmokat a tandr dikt6lja.)
Olvasd el, mit irt5l le!
Rajzold be a tobb-kevesebb iel6t a sz6mok koz6!

100-as szdmkiir
a) Feladatv 6gz6s fejben
Instrukci6:
Melyik tcibb: a 36 vagy a34?
Melyik tobb: a 62vagy a26?
Melyik kevesebb: a7l vagy a72?
Melyik kevesebb: az 57 vagy a75?

b) Feladatv6gz6s frdsban
Instrukci6:
ird le a sziimokat: 72,36, 63,100,27,27! (A sz6mok at a tan6r diktdlja.)
Olvasd el, mit irt6l le!
Rajzold be a tcibb-kevesebb jel6t a szilmok koz6!

sikertelen megold6s eset6n a20-as sziimkor feladatait v6gezzik.

1000-es szdmkiir
a) Feladatv 6gzds fejben
Instrukci6:
Melyik tobb: a 126 vagy 125?
Melyik tcibb: a 210 vagy a 720?
Melyik kevesebb: a \26 vagy a 1.86?
Melyik kevesebb: a 305 vagy az 503?

b) Feladatv 6gz6s ir6sban

lnstrukci6:
ird le a sziimokat: 124,762,204,204, 402 (Asziimokat a tan6r dikt6lja.)
Olvasd el, mit irt6l le!
Rajzold be a tobb-kevesebb jel6t a szdmok koz6!

Sikertelen megold6s eset6n a 100-as, esetleg a 2O-as sziimkor feladatait vdgezzik.

A magasabb oszt6lyfokon az ezres, tizezres szdmkcjr feladatait vlgezzikel itud6sszintnek megfelel6en.

Tip ikus hib dk I eh et n ek :

o a mennyis6gi reldci6k helytelen 6rtelmez6se,
o a tcibb-kevesebb-ugyanannyi fogalm6nak helytelen hasznillata,
' a rel6ci6s jel (mint matematikai szimb6lum) tartalmi azonositds6nak hi6nva.
. a rel6ci6s jel helytelen alkalmazdsa (pl. a sftbeli t6j6koz6d6s zavara miattj,
' a vizuilis 6szlel6s zavara miatt az azonos sz5mjegyeket tartalma 26, d.e nem ugyanannyit jelol6ket
egyenl6nek v6li.
 A orszrelruuevlzscAtlna / \29

6s leirt
. A fenti feladatok kijzben tehetfls,giink nyilik a szdmndu-szdmiegy egyeztetds'nek @iktdlt
s i dmi egy ek ki o la as ds a) me gt'igy
eI6 s 6r e i s

Tip ikus hib dk I ehet n ek :

. dikt6lt szdmnevek hib6s teir6sa,
o leirt sz6mjegyek hibds kiolvas6sa'

. S zdmi eEA ek ir dsdnak megt'igy el6se

Tip ikus hib 6k lehetnek:

. grafomotorosan iigYetlen ir6s,
.lzfumjegyek elhelyez 6se a nlgyzethdl6ban hibds'
. hib6s sz6mjegyirds,
. tiikorir6s figyelhetS meg (ez esetben a mennyisdgi rei6ci6k alkot5sa is hibSs lehet!)'
. A mennyisigdlland6sdg felmdrdse
Instrukci6:
Vegy6l ki a dobozb6l 7 korongol!
Ha;y korong vafl az asztalon? Es most h6ny korongva1't?
el a gyermek el6tt' illetve szineiben is v6l-
(A korongokat kiilonb oz6 t6rbe\ielrendez6sben helyeZztik
toztatjuk azokat.)
(Sztiks6geset6nt6rgyakkalvlgezzikelafentifeladatot')

T ip ikus hib dk I ehet n ek:

. a mennyis6gdlland6s6got nem 6szleli t6rgyakon' korongokon'
. a mennyis6gdlland6s6ga (aiacsony szinten vagy magas szinten) kialakul6ban van'

. A helyiLrtdk-fogalom aizsgdlata
j6l leirt sz6mok kozi.il n6hdnyat kiv6lasztunk'
sz6zassz6mkort6l'uZlg.r"n;..A m6r diktelt 6s
Instrukci6:
Hdny egyes, ih6ny tizes van ebben a szlrnban?
hogyan rakn6 kr p5nzzel a ieirt sz6mie-
(sikertelen *"grre*ier6s eset6n megk6Jezziik a gyermeket,
gyet, ha csak egyforintosa, tizforinlosa stb. van.
,{ n"tyi 6rt6kekIi csak az egyesek 6s tizesek eset6ben
i-evezztik meg segits6gk6PPen')

I ip iku s hib dk I ehet nek:

. a helyi6rt6k-fogalom nem alakult ki' ki'
. a helyi 6rt6k 6rtelm ezdsemodellek megnevez6s6vel (pl' p6nz) sem alakuit
. a helyi 6rt6k megnevez6sekor t hllyi 6itek neiyett a sz6mjegyet nevezi meg'
. a helyi 6rt6ket #iiveletv6 gz1skozben nem veszi figyelembe'
. A szdmeml1kezet aizsgdlata
n elvdgezzik, az els5 sikertelen megold6sig folytatjuk'
Avizsg1iatot *i.,i"r-, os?t6lyfoko
Instrukci6:
Sz6mokat mondok, mondd ut6nam!
P6lda:2-7
3-8-1
9-2-74
6-3-8-1.4
7-2-T0-9-7
Instrukci6:
Sz6mokatmondok,monddut6namforditottsorrendben!
P6lda: 6-1
3-8-4
2-9-5-6
 T3O / ADISZKALKULIA VIZSGALA,IA

Tip iku s hib dk I ehe t n ek :

. szdmem_l6kezete gyenge,
r ut5nmond6skor akusztikus t6veszt6sek figyelhet6k meg.

3' Az alapmfiveletek 6s inverzeik (p6tl6s,

bontds, iisszeadds, kivonis, szorz6,s,osztds)
nek' lejegyz6s6nek, elv6gz6s6nek vizsgilata 10-es,20-as 6rtelmez6s6-
r6s osztdlyfoknak megfelel6
sziimktirben
(Az alapmriveletekn6l ktilcin-ktilcin is jeloljtik
a f6bbhibatfpusokat, majd a 3. pont v6g6n az cjsszes
batipust felsoroljuk, amelyeket mindv6gi g a vizsg6r6nak hi-
figyelnie keil.)
.
P6tlds
Minden osztillyfokon az al6bbifeladatokat v,lgezzik
el.
lnstrukci6:
Vegy6l ki a dobozb6l 3 korongot!
(Informdci66rt6kfi, ha egy
Legyen cit!
-ordrluttul nem tud 3 korongot kivenni a dobozb6l.)
Legyen megint hiirom!
Legyen h6t!
A hibds megoldds oka 1ehet, hogy nem 6rti az instrukci6t (ilyenkor
szriks6ge lehet az instrukci6 m6s
vegvtik er ber6rl). Hib6s miivererv6gzesi nehe-
ffi?f:r?#Xiilll;ij;ji,liltnihozz6r,vagv -"goTJa,

t
Bontds
Minden osztiiiyfokon a kovetkez6 feladatok at vlgezzik.
Instrukci1:
Vegy6l ki 7 korongot a dobozb6l!
A taniir elveszi mind a 7 korongot, majd az egyikkez6ben
mutat kett6t.
Ennyit megmutatok. Mennyit nem?

Tip iku s hib dk I ehet n ek :

' nem tudja a cselekv6sben bemutatott mriveletet a matematika

nyelv6re lefordftani a gyermek (nem
6rtelmezi a bontiist),
. mfiveletu6gzdsineh6zs6g miatt hib6s a megoldiis.

. Osszeadds
20-as szdmkrir
Instrukci6:
hiirom meg kett6? Szdmold ki! (sz6ban vlgezzik)
1i
b)
Y:yyt
Irdle, amit mondok:
hiirom meg n6gy! Sz5mold kil
ird le, amit mondok: h6t *"g niot.tizdmold ki!
c) A gyermek iriisban kapja a kovetkezd feladatokat.
lnstrukci6:
Feladatokat frtam, olvasd el6s sz6mold ki azokat!
9+6=
12+4=
16+4=
10+10=
Oivasd ki az eredm6nvt!

700-as szdmkiir
Avizsg6latot a 20-as szi{mkcir feladatainak elvdgzls6vel kezdjtik.
(L. el6bb.)
lnstrukci6:
a) Mennyi harminckett6 meg ndgy? Sziimold kil (sz6ban
v6gezzik)
 A orszralrurn vzscAr-ara / 131

b) irdle, amit mondok! Hetvenhdrom meg ot. Szdmold kil

c) A gyermek iriisban kapja a kovetkez6 feladatokat:
(Az instrukci6 az elSz6vel egyezik.)
30+20=
47 +5=
38+40=
23+52=
28+37=
Olvasd ki az eredm6nyt!

1000-es szdmkiir
A vizsgdlatot a 20-as sz6mkor feladatainak elv6gz6s6vel kezdjtik. (L. el6bb.)
A 100-as sziimkor feladataib6l a kovetkez6ket kapja a gyermek iriisban:
(Az instrukci6 az el6z6vel egyezik.)
47 +5=
38+40=
28+37=
'lnstrukci6:
ird le, amit mondok! Sz6zhuszornhat meg h6rornsz|zotvenkett6. Szdmold ki!
a)
b) Agyermek iriisban kapja a kovetkezS feladatokat:
(Az instrukci6 az eI6z6vel egyezik.)
J+L
+ 206

248
+ 572

Olvasd ki az eredm6nyt!

M agas abb o s zt dlyf okt 6 I kez da e

Az el6z6ekben leirt feladatokkal (ide6rtve a20-as 6s 100-as szdmkor feladatainak r6szleteit is) kezdjtik
az lsszeadds vizsgdiatlt.
Instrukci6:
a) irdle, amit mond ok: nlgyezer-h6romszdzharmincot meg kett6ezer-h atsz6zhwszonn6gy! Szdmold
ki!
b) A gyermek frdsban kapja a kovetkez6 feladatot:
6827
+ 3549

Olvasd ki az eredm6nyt!

A ttzes Atl4pds v6gz6s6t minden osztdlyfokon, az anal6gi6k felismer6s6t, alkalmazds6t oszt6lyfoknak

megfelel6 szdmkorben megfigyeljtik. Megnlzzik, hogy a gyermek 6rti-e a tizes 6tl6p6st az osszeadiis
miiveletein6l, valamint sz6zas tis ezres szdmkcirben az anal6gi6kat felismeri-e mfiveletvdgz1s kozben.
Menrryi: B + 7 ? (a mrivelet et lejegy ezzik, kisz6moljuk)
Akkor mennyi 1,8 + 7;28 + 7? (sz6ban v6gezzik)
Mennyi 2 + 3? (sz6ban v6gezzik)
Akkor mennyi 20 + 30;200 + 300? (sz6banv6gezzik)

ikus hib dk ehet n ek :

T ia I

. a m(iveletet nem tudja lejegyezni (hi6nyos leir6s, illetve a sztiks6ges szimb6lumok hib6s tartalmi
azonositdsa fordulhat e16),
. a m(iveletet nem tudja kiolvasni,
o a tizes ritl6p6s menet6t nem 6rtelmezi osszeaddskor,
. az anal6gi6kat nem ismeri fel,
. az anal6gi6kat milveletv6gz6s kozben nem alkalmazza,
I32 / ADISZKALKULIA VIZSGALATA

.sziimoldsi technika szempontj6b6l:

nem alakult ki sz6moliisi technika,
rossz m6ds zerfr. szimolSsi technika,
lassri, bizonytalan szdmolSsi technika,
sajiitsiigos, fejben sz6moliisi technikdt alkalmaz,
n6mely sziimkorben 6s n6mely mfiveletn6l absztrah6lt szdmol6si technika is megfigyelhet6,
o ir6nyt6veszt6s mfi veletv 6 gzds kozben (sftban),
. iitt6r6s miis mfiveletre,
. megtapadds az el6z6 mfiveletn6l,
o az ir6sbeli mriveletvdgz6s menet6t nem ismeri (szerialitSs gyenges6ge is),
. a marad6kot nem tartja meg.
o Kivonds
Sz6mkor Dikt6lt feladat irdsban adott feladat
20-as 5-3= 9-6 =
1.8-7 =
100-as 36-5= 42-7 =
60-10=
57 -20 =
90-35=
68-24=
-d -

1000-es 427 611

21.5 386

Magasabb szdmkorben 4826 721.8

-3205 3749

Az instrukci6k megegyeznek az osszeadiiskor elhangzott instrukci6kkal.

A tfzes dtl4pds vdgz6s6t minden osztdlyfokon, az anal6gi6k felismer6s6t, alkalmazds6t oszt6lyfoknak

megfelel6 sziimkorben megfigyeljtik. Megn,6zzik, hogy a gyermek 6rti-e a tizes 6tl6p6.st a kivonds mii-
velet6n6l, valamint szLzas 6s ezres sz6mkorben az anal6gidkat felismeri-e miiveletv6gzls kozben:
Mennyi 13 -7? (a mriveletet lejegyezztik)
Akkor mennyi 23 -7? 33 -7? (sz6ban v6.gezzik)
Mennyi 5 - 2?, akkor 50 - 20? 500 - 200? (sz6ban vdgezzik)

Tip iku s hib 6k lehe t nek :

. a mfiveletet nem tudja legyejezni (hi6nyos leirils, illetve a sztiks6ges szimb6lumok hibds tartalmi
azonositiisa fordulhat el6),
. a mfiveletet nem tudja kiolvasni,
o a tizes ritl6p6s menetdt nem 6rtelmezi elv6telkor,
. az anal6giSkat nem ismeri fel,
. az anal6gi6kat mriveletvfgzds kozben nern alkalrnazza,
. sz6moldsi technika szempontjdb6l:
nem alakult ki szdmolSsi technika,
rossz m6ds zer(i szimoliisi technika,
lassd, bizonytalan sz6mol6si technika,
saj6tsdgos, fejben sz6mol6si technikdt alkalmaz,
n6mely sziimkorben 6s n6mely mriveletn6l absztrahilt szdmol6si technika is megfigyelhet6,
o iriinyt6veszt6s mfiveletvdgz6s kozben (sikban, ,,szerepI6k" felcser6l6se),
. 6tt6r6s m5s mtiveletre,
. megtapadls az el6z6 miiveletn6l,
. azirilsbeli miiveletv1gz6s menet6t nem ismeri (szerialit6s gyenges6ge is),
. a marad6kot nem tartja meg,
. a marad6k sftbeli elhelyez6se hibds.
 A orszxarrulm vzscAlara / 133

o Szorzds
A szdzas szdmkiir tanuldsdnak mdsodik szakasza, a magasabb szdmkiirbe l6pds elsd szakasza

Aszorz6s mrivelet6nek elv6gz6s6hez a gyermeknek tudnia kell azonos sziimokat osszeadni.

Instrukci6:
a) Mennyi h6romszor h6t? (sz6banv6gezzik)
Ha a megolddst ,,r6v6$a", ez azt mutatja, hogy a szorz6t6bla bev6s6se bizonyos szinten megtort6nt,
de nem jelenti egyrittal azt,hogy 6rti a szorzi{s mrivelet6t.
,lYt*tt"el tgbb an6gyszerh6t? (sz6banv1gezzik, de ha sztiks6ges, mindk6t szorzfustlejegyezzik)
c) Ird le, amit diktdlok! Hdrom meg h6rom meg h6rom meg h6rom. Sz6mold kil
Hogyan tudndd egyszeriibben kiszdmolni?
Ha a fenti osszeadiist nem fudja szorziss| Stalakitani, az arra utal, hogy nem tudja a gyermek a szor-
zds mrivelet6t 6rtelmezni.
d) Mennyi kilencszer nyolc?
Hatszor hat?
Otszor n6gy?

-ipikus hibalehet az ut6bbi feladatok kozben:

' l"* tudia ,,rdn6tgn7" az eredm6nyt. Ebben az esetben megk6rdezzik a gyermekt6l, hogyan szokta
kiszdmolni. K6t lehet6sdg: az adott szorz6tdbla v6gigmond6sa, illetve sorozatos osszeadiis (itt ism6t
lem6rhetjrik, 6rti-e a szorz|s mfivelet6t).

Amagasabb szdmkiirbe l6pds mdsodik szakasza

A vizsgdlatot a 100-as, 1000-es szdmkor, a magasabb sz6mkorbe l6p6s els6 szakasza feladatainak el-
vEgz,6s6vel kezdjrik.
[nstrukci6:
ird le. amit mondok. [J6r omsz 6ztizenh6t szor ozv a kett6vel ! Sz6mold ki !

Tip iku s hib 6k I eh et n ek :

. balr6l jobbra indul el a szorz6ssal,
. elfelejti a marad6k hozz6ad6s6t,
o a szorzatot nem a helyi 6rt6knek megfelel6 helyre irja.

Magasabb oszt6lyfokon is a L00-as, 1000-es szdmkor feladataival kezdjrik a szorz6s vizsgillatdt.

lnstrukci6:
ird le, amit mondok! Kett6sz6zhatvann6 gy szorozva tizenottel. Szdmold ki!

Tip iku s hib dk I eh et n ek :

o az eI6z6 hib6kon kiviil a szorz{st al6hlj.zza.
(N6hriny diszkalkuliiis gyermek felismeri, hogy az egyessel vaI6 szorzils eredm6ny6t nem kell krilon
lefrni.)

o Osztds
A L00-as szdmkiir tanuldsdnak mdsodik szakasza. Az 1000-es szdmkdr, magasabb szdmkrirbe l6pds
els6 szakasza

Az osztirs mriveletdnek elv6gz6s6hez a gyermeknek tudnia kell azonos sz6mokat elvenni, valamint a
szorz6t6tbla bizonyos szint'6 tudiis6ra van sztiks6g.
Instrukci6:
a) Mennyi harminckett6ben andgy? (sz6ban v1gezzik)
Ha a megoldilst ,,r6v6tgja" , ez azt mutatja, hogy a bennfoglal6tdbla bev6s6se bizonyos szinten megtor-
t6nt, de nem jelenti egyrittal azt,hogy 6rti az osztds miiveletdt.
b) Mennyivel kevesebb a huszonnyolcban a ndgy? (sztiks6g esetdn lejegyezztik)
c) Ird le, amit diktdlok! Tizenkett6b6l hdrom -b6l hdrom -b6l h6rom -b6l hdrom. Szdmold kil
Hogyan tudndd egyszer(rbben kisz6molni?
134 / ADISZKALKULIA VIZSGALATA

Ha a b) pontban feltett k6rd6sre nem tudja av6laszt, valamint ha a fenti kivon6sokat nem tudla oszt6s-
s6 alakitani , az nagy val6szin(is6ggel azt jelenti, hogy a gyermek nem 6rtelm ezi az oszt6s mrivelet6t.
d) Mennyi n1gyszer hdrom? Szdmold ki!
Ellen6rizd, hogy j6l szdmoltSl-e: tizenkett6ben a hdrom...?

Tipikus hiba lehet:

' a szorzAs 6s osztiis kozotti kapcsolatot nem 6rti a gyermek (ez sokszor friggetlen a mfveletek 6rtel-
mezds6t6l).

A magasabb szdmkiirbe l6pds mdsodik szakasza

A vizsg6latot az el6z6 feladatok elv6gz6sdvel kezdjtik.
Instrukci6:
ird le, amit diktSlok:hatsz6zhuszonh6rom osztva h6ttel! Sz6mold ki!

Tip ikus hib 6k I eh e tn ek :

o jobbr6l kezdi a mriveletv1gz1st,
. a marad6kot nem tartja meg,
. a marad6k sftbeli elhelyez6se hib6s,
r a r6szletsz6mit6sok sz6mjegyeit rosszul helyezi el a sikban, -
o az oszt6t 6s az osztand6t felcser6li,
o az osztds v6gz6s6nek szab6ly6t, szerialitiisiit nem ismeri, nem alkalmazza, illetve bizonytalanul al-
kalrnazza.

Magasabb osztdlyfokon
AvizsgSlatot a 100-as 6s 1000-es szSmkor feladataival kezdjrik.
lnstrukcio:
ird le, amit mondok! H6tezer-harmincot osztva huszonhattall SzSmold ki!

Tipikus hiba lehet az el1zdekben leirtakon kiaiil:

. a k6tjegy(, oszt6 sz6mjegyeivel ktilon-ktilon v6gzi el az osztist (nem 6rtelmezi a k6tjegyiivel val6
osztdst).

Az alapmfiveletek v6gz6sekor el6fordul6 tipikus hibek iisszegz6se

. a mriveletet nem tudja lejegyezni (hi6nyos leir6s, illetve a szriks6ges szimb6lumok hib6s tartalmi
azonositdsa fordulhat e15),
. a miiveletet nem tudja kiolvasni,
. a m(iveletet nem tudja 6rtelmezni,
. a tizes 6tl6p6s menet6t nem 6rtelmezi osszeaddskor (p6tl6skor),
. a tizes 6tl6p6s menet6t nem 6rtelmezi kivondskor,
. anal6giiikat nem ismer fel,
. az anal6giiikat miiveletv1gz1s kozben nem alkalmazza,
. szdmol6si technika szempontj6b6l:
nem alakult ki sz6moliisi technika,
rossz m6dszerij. a sziimoldsi technika,
lassf, bizonytalan a sz6moldsi technika,
saj 5ts5 gos, fejben sz6moldsi technikdt alkalrnaz,
(n6mely sz6mkcirben 6s n6mely miiveletn6l absztrah6lt sz6mol6si technika is megfigyelhet6),
. ir6nyt6veszt6s miiveletv6gzls kozben (sftban: ,,szerepl6k" felcser6l6se),
o mriveletvdgzds kozben dtt6r6s mds mriveletre,
o megtapad6s az el6z6 mfiveletn6l,
. a szorz6s 6s bennfoglal6s kapcsolatdt nem 6rtelmezi,
. a szorz6- 6s bennfoglal6tdbla bev6s6se nem tort6nt meg,
. akusztikus t6veszt6s miatt m6s szorz6ra t6r 6t,
. az irdsbeli mriveletvlgzds menet6t nem ismeri,
. a marad6kot nem tartja meg,
. a marad6k sftbeli elhelvez6se hib6s.
 A orszraxulrn vIZSGALATA / 135

4.Egyszerii 6s iisszetett sztiveges feladat v6.gz6.se

. Osszeadds egyszer{i sziiaeges feladatban

20- as szdmkiir, 1.00- as s z Lmkrir t anulds dnak els 6 sz ak asz a
Instrukci6:
Mondok neked egy szoveges feladatot. J6l figyeld meg, mert utdna el kell ism6telned!
Pbtda: H6rom siini likott az udvarban. N6gy mell6jtik koltozott. Hdny siini lakik az udvarban?

lnstrukci6:
Most mondd el te is!
Instrukci6:
Jegyezd le, amit fontosnak tal{lszt Szdmold ki!

. Kiaonds egyszerfr sziiaeges feladatban

20- as sz 6mkiir, 1,00- as sz dmkiir t anulds dn ak els 6 sz ak asz a
Instrukci6:
Mondok neked egy m6sik szoveges feladatot. J6l figyeld meg, mert ut6na el kell ism6telned!
PEIda: Kilenc aut6m van, kett5t neked adok' Mennyi van most nekem?

Instrukci6:
Most mondd el te is!
Instrukci6:
Jegyezd le, amit fontosnak tal6lsz! Sz6mold ki!

. Szorzdst tartalmaz6 egyszerii sztiaeges feladat

Instrukci6:
Mondok ism6t egy szoveges feladatot. J6l figyeld meg, mert ut6na el kell ism6telned!
Ptldn: N6gy vlrzdivan, mindegyikben h6rom-h6rom sz6lvirigvan. H6ny virdgom van?

Instrukci6:
Mondd el te is!
lnstrukci6:
Jegyezd le, amit fontosnak talilszt. Szdmold ki!
Megjigyz^s: ha a gyermek ig6nyli, a szoveges feladatokhozraizot k6szithet.
(Osrtiit tartalmiz6 szoveges ieladat v6gz6s1re a vizsg6laton eleny6sz6 sz6mban keri.il sor, ez6tt a
vizsgdlati alapfeladatok kozott nem jelolttik.)

. T tibb sztir ii s ti sszeaddst t art qlm az6 ti sszet ett sz iia eges feladat
A hriszas szdmkor tanulasdnak m6sodik szakasz6t6l kezdve minden szinten elv6gezzik az egyszer(i
szoveges feladatokat, valamint a kovetkez6t.
Instrukci6:
Mondok m6g egy szoveges feladatot. J6l figyeld meg, mert ut6na el kell ism6telned!
p6lda: H6rom fiti megy kirindulni, kettSvel tobb 16ny. H6ny gyerek megy kirdndulni?

lnstrukci6:
Most mondd el te is!
Instrukci6:
legyezd le, amit fontosnak tal6lsz! SzSmold ki!

Tipikus hibdk lehetnek a szt)aeges feladatok odgz1sekor:

. a feladatot nem tudja elism6telni,
. a k6rd6st nem tudja felid1zni,
. a ldnyeget nem tudja kiemelni,
. a szov*et nem tudja a matematika nyelv6re leforditani (cselekedtet6ssel sem),
. a kijelolt mfiveleteket nem tudja elv6gezni,
o avSlasztnem tudja pontosan megfogalmazni.
136 / ADISZKALKULIA VIZsGALATA

5. Matematikai logikai szabilyok felismer6se

Matematikai logikai szab6lyok felismer6se ncivekv6, csokken6 6s vSltakoz6 szab6lyi szilmsorozat
folytati{sakor.

o Manipulat{a szinten
L-2. osztdly
Instrukci6:
Rajzoltam ide form6kat, folytasd ugyanfgy! A O A O
(a h6romszog fekete, a kor piros)
(A tandr nem k6szfti a gyermek eI6 a k6tf6le ceruz6t.)
Mondd el, mit rajzoltlller.

Tip ikus hib 6k I ehet n ek :

. a gyermek csak egy szab6lyt ismer fel,
. a gyermek nem ismeri fel egyik szabilyt sem (szin, forma),
. a gyermek a szab6Iyt nem tudja megfogalmazni (szinek 6s/vagy a m6rtani formdk megnevez6si ne-
hezitetts6ge miatt is el6fordulhat).
(A formiik kivitelez6s6nek min6s6ge nem szempont, de a grafomotoros k6szs6g rigyessdge itt is meg
figyelhet6.)

. Egya dltoz6 s szdmsoro zat folytatdsa

L.,2., 3. osztdly

Instrukci6:
Ez egy szdmsor. Folytasd!
Pilda: 2,5,8 ...

Instrukci6:
Ez egy m6sik sz6msor. Folytasd!
Pdlda: 20,78,1.6 ...

. Kdtu dlto z6 s szdmsoro zat folytat dsa

2. osztdlyt6l minden osztdlyfokon adgezziik
A vizsgdlatot az 1.,2.,3. osztdiy feladatiival kezdjtik.

lnstrukci6:
Ez egy ujabb sz6msor. Folytasd!
Pdlda: 2,5, 4,7, 6 ...

T ip ikus hib dk lehe t nek :

. a szabilyt nem tudja felismerni,
. a szabilIyt a matematika nyelv6n nem tudja megfogalmazni,
. a szab6lyt nem tudja megtartani,
. a novekszik, csokken matematikai fogalmakat nem 6rtelmezi,
. a ,,valamivel novekszik, valamivel csokken" 6rteImez6s6t nem tudja (grammatikai struktfrek anali-
z6l6sa, szintetizllilsa hibiis),
. miiveletvdgzdsi neh6zs6g miatt a sor folytat6sa hibds,
. csak egy vSltoz6t ismer fel.

[A aizsgdl1lapokat a 40. melltklet tartalmazza.]

A vizsg6lat eredm6ny6t mindv6gig befoly6solhatja a gyermek gyenge figyelme (esetleg a figyelem-

zavar hiperaktivitdssal t6rsul), a rovid idejii eml6kezete, feladattartdsa, tanfthat6s6ga, f6rad6konysd-
ga, gondolkod6sbeli 6s motorikus lassris6ga, valamint esetleg a tanul6si kudarcok miatt kialakuli szo-
rongdsa, az onbizalom hidnya.
Az af6zta vrzsgllata
 Az epAztt vtzscerxa / 747

A vizsg6lat c6lja 6s m6dszerei

Az afdzia a lokillis, organikus k6rosodiis okozta pszich6s zavarok egyik legszembeotl6bb forrni\a, a
beszdd/nyelv centriilis mechanizmusainak, mentiilis reprezentdci6j6nak s6rtil6se.
Az afdziavizsg6lat{nak m6dszer1t avizsgftlat c6lja hat6rozzameg. Iriinyulhat egyr6szt annak kimu-
tatilslra, hogy a beteg af6ziSs-e, milyen tipusri, milyen srilyoss6gri az af6zi6ja, mdsr6szt hogy feit6rja,
abeszdd mely szintjei kiirosodtak, vagy ellenkezdleg, melyek 6pek. DontS a vizsg6lati m6dszer kiv6-
lasztilsdtban az is,hogy csupiin a diagn6zis feldllftdsa vagy a rehabilit6ci6 strat6gi6jiinak kialakitdsa, il-
letve a besz6d helyre6llit6s6nak ellen6rz6se a c6l.
Az afaziaaizsgdlatoknak sz6mos tipusa l6tezik. Oszt6lyozhat6k aszerint, hogy egy sz6lesebb spektru-
md neuropszichol6giai vizsg6l6 elj6r6s rdszdt k6pezik-e (ilyen Lurija vizsgillatr m6dszere, valamint a
Halstead-Reitan-tesztbat6ria aWepman-pr6bdaal), vagy pedig forditva, az af6ziatesztet az osszedllit6k
igyekeznek ,,multimod5hss6" tenni oly m6don, hogy bedpftik a verb6lis tesztbe a perceptu6lis 6s mo-
toros folyamatok kiirosodds6nak kimutat6s6t is (pl. Schuell bat6ri6ja).
Az afdziavizsg{l6 eljdr6sok m6sik tipusri osztdlyozlrsa a kovetkez6:
1. . sz(ir 6v izs gdlatok (pl. Token-teszt, Wepman-pr6b a),

2. diagnosztikai tesztbat6ridk (leir6, m6lyelemz6 jellegiiek, mint Lur1j66, vagy standardiz6lt profilok,
mint a Boston Veteran Hospital Aphasia Test),
3, speci6lis pr6bdk egy-egy verb6lis funkci6 vizsgllat6ra (ilyen a sz6foly6konysdg-pr6ba, elbesz6l6s-
tesztek stb.),
4. funkcion6lis besz6dtesztek, amelyek a beteg kommunik6ci6s (verb6lis - nem verbSlis, szitudci6s)
k6szs6geit vizsg6lj6k (pl. Porch-index, Holland-f6le CADL).

Jelenleg e teszttipusok koziil egy szfir6vizsg6lat (a Token-teszt) 6s egy differenciiildiagnosztikai

bat6ria magyar nyelvf adaptdldsa tort6nt meg. Az optim6lis differenciiildiagnosztikai teszt jellemz6i
a kovetkez6k:
o klasszikus tipol6giiira 6pril;
r nemzetkozileg elfogadott, elte4edt;
. vizsg6Ija abeszdd minden klinikailag relev6ns folyamatdt;
o kvantitatfv;
. megfelel a tesztek pszichometriai kovetelm6nyeinek;
. alacsony a fiiggdse az 6letkor, az iskolai v1gzetts6g 6s a premorbid intelligencia szempontjdb6l;
. nem tartalmaz olyan rdszpr6bdkat, amelyek er6sen nyelv- 6s kultriraspecifikusak;
o 6ltal6ban egy iildsben felvehet6, egyszerfi,, k6rtermi konilm6nyek kozott is haszn6lhat6 eszkozokkel;
o a teszt a lehet6legkisebb m6rt6kben tdmaszkodik a diagnoszta szubjektfv v61em6ny6re.
Ezen krit6riumokat egyetlenegy haszndlatban l6v6 teszt sem el6giti ki teljes m6rt6kben. Viszonylag
sok felt6telnek tesz eleget a nemzetko zileg is igen elterje dt Western Aphasia Battery (WAB).

Token besz6dmeg6rt6si teszt

Eredetileg DeRenzi 6sVignolo kozolte 1962-ben. Szinte minden jelent6sebb afiiziacentrum kipr6biilta 6s
m6dositotta. E m6dosit6sok figyelembev6tel6vel alakitotta ki DeRenzi 6s Faglioni a pr6ba rovid vdl-
tozat6t, amely a kovetkez6 kritdriumoknak felel meg:
. intelligenciatelitetts6ge minimiilis, az eg6szs6ges emberek sz6rn6ra meg6rt6se nem jelent ktilono-
sebb neh6zs6get;
. a neh6zs6gekkizdr6lag nyelvi szintriek;
o minimdlis a szenzoros input 6s a motoros output ig6nye.

Hangsrilyoznunk kell - a fenti kritdriumokon tril - a teszt egyik legfontosabb jellegzetess6g6t: m6g-
pedig azt,hogy a meg6rtend6 informiici6 nem redundiins, minden egyes elem6nek dek6dol6sa n6lkti-
lcizhetetlen a teljesit6s6hez. Vagyis avizsg6lati szem6ly nem kap kieg6szit6 informiici6t sem a kontex-
tusb6l, sem pedig a besz6dproz6di6b6l. Eppen ezdrt a betegek szitu6ci6s besz6dmeg6rt6s6t nem ttik-
rozi.
I42 / Az AFAzTA vtzscAlare

A vizsgdlati m6dszer leirdsa

AvizsgilIathoz20 db kb.3 mm vastag n6gyzet 6s kor (akdr f5b6l, kartonb6l,rnii.anyagb6l kiviigva)
sztiks6ges, k6t, egym6st6l j6l megkrilonboztethetS m6retben (30 mm 6s 20 mm 5tm6r5vel, illetve ol-
dalhosszal) 6s 5 szinben. A figur6k elrendez6se a kovetkezS:

@@
@@ @@ \iv

trtr trtr
Instrukci6:
,,Korok 6s n6gyzetek vannak maga el6tt. Vannak nagyok,6s vannak kicsik. Vannak pirosak, feket6k,
s6rg6tk, feh6rel 6s zoldek. Azlesz a feladata, hogy meg6rintse azt a figutitt, amelyet megnevezek!
Kezdhetjtik?"
Az instrukci6 kozben v6gigmutatluk az 6ppen felsorolt figur6kat. A teszt 4.r6sze elStt figyelmeztet-
jtik a vizsg6lati szem6lyt, hogy a tov6bbiakban egym6s utSn k6t figurdt neveztink meg, ez6rt mindig
vdrja ki a mondat v1g6i,6s azelhangzSs sorrendj6ben 6rintse meg a figur6kat. A teszt utols6 r6sze el6tt
ism6t figyelmezt"s.ik a vizsgillati szem6lyt, hogy a kor6bbiakt6l kiss6 elt6r6ek lesznek az utasitdsok.
A tesii 36 utasitdst tartalmaz. AzI.,II., IV. 6s VI. r,6sz eI6tt, mivel ezek nem tartalmaznak m6retmeg-
jelol6st,letakarjuk a kism6retfi figur6kat tartalmaz6 k6t sort'

A feladat rdszkdrddsei
I. rdsz
1. Erintse meg a kort!
2. Erintse meg a n6gyzetetl
3. Erintse meg a s6rga figur6t!
4. Erintse meg a piros figur6t!
5. Erintse meg a fekete figtr6tl
6. Erintse meg a zold figur6t!
7. Erintse meg a feh6r figurdt!
 Az tpAztdvrzsc|LArA / 1'43

lL r1sz
B. Erintse meg a s6rga n6gYzetet!
9. Erintse meg a fekete kort!
10. Erintse meg a zold kort!
11. Erintse meg a feh6r n6gYzetet!

III. r6sz
L2. Erintse meg a kis feh6r kort!
L3. Erintse meg a nagy s6rgan6gYzetett'
14. Erintse meg a nagy zoldnlgYzetet!
1-5. Erintse meg a kis feh6r kortl

IV. rdsz
16. Erintse meg a piros kort 6s a zold n6gYzetet!
17. Erintse meg a sarga negyzetet 6s a fekete n6gyzetet!
L8. Erintse meg a fehZr n6[Yzetet 6s a zold kort!
19. Erintse meg a feh6r koii 6s a Piros n6gYzetetl

y'. rdsz
a kis zold n6gyzetet!.
iO. grir'ttr" meg a nagy feh6r kort 6s
zi. rti",r" -"[ u kis"ieh6r kort 6s a nagy s6rgandgyzetett' -
22.Erintsemeg atit i
rofa ndgyzetet6s nagy piros n6gyzetet!
u nagy feh6rlilgyzetet 6s a kis
zold kort!
25. gti"at" *"[
VI. rtsz
24.Tegyea piros kort a zoldnlgyzetrel
Zi. ftitirt" -"g u fekete kort a piros n6gyzettell
n6gyzetet!
iZ. Eti",t" *"! u fekete kort 6s a piros
ii.nttit".r,"[ u fekete kort vagy a piros n6'gyzetet'!..
u ia'gi:6gy'9t mell6l!
28. Vegye fel a zold n'6gyzetet
n6gvzettel!
;;'.;:+;;iiii.er to" 6rintse mes a prros
t0. T";y" a zold,n6gyzetet a piros. kor
mel161
a koroket!
ii. Eriritr" -"g lusJJtt a nlgyzeteket 6s gyorsan
a zold nlgvzetkoz6l
;;'.i;;;;-^Pi';t kort a s6rlan6gvzet6s
kivdve a zold kort!
33. Erintse meg azosszes k-ort'
n6gyzetetl
I+. gti",tu *"! u piros kort, ne a feh6r
meg a sdrga kort! ,,
35. A feh6r negyzetheiyett 6rintse
meg a s6rga kort!
36. A fekete kor 6rint6sL ut6n 6rintse
akkor figyelmez-
melyik kort' n'gyzetetstb' mutassa meg'
Ha beteg az els6r6szben hezlt*I,hogy
a
-T[):tJJ;t;i1",t/r#i:iTlflf#;"* ad v,taszt,vagy hib6san reagdr,
megism6terjiik a k6rd6st.
;gr:, uitutr".Ha"a harmidik vagy a negy-edik
Nem fontos dliand6an jelezni u u","g',ui.;'h;;y "oril
hogy "t6vedett' figyeljen egv kicsit iobban!"'
Eset-
r6szben adja az"rrZ-ie.l", v6traszt,ri[y"r^"'t!!iik' ]at"Jt-e ei'nem akir-e egy kicsit pihenni'
be tegtSi',logy
ieg megk6rdezhetiiik az akrtt,allapotri ""-
vigy r"r.rrit, i"rytathatjuk avtzsgaratot' Hosszabb
ut6n, amig a bgteg behunyt szemi",el iil
20_30 mp
teszi a pr6b6t'
sziinet beiktat6sa erieketheietienn6 instrukci6t (ilyenkor az
csak a u"t"f n"iarozott k6r6s6re ism6telitil A"g az
A teszt hatodik r6sz6ben javftja a beteg teljesit-
zt m6rnem 6rt6ker;tit), mrieil terae, megism6tr6se drialdban nem
adott v6las
*Tl""Lriben
.1lil 5 l',?'::1i:
a beteg egvmds ::::'t;P:i1?*"5:"tf:;i.S:"""-"rtffii\l:u*
,,i;;;;?'; sz6pen' L6tom' egy kicsit elfdradt'
ben) - errSl termeszetesen nem t6j6ko-z;;;;i 6eteghez m6s fel-
Most hagyom pihenni egy negyeaorai
,ia^a ".0,"*q:,,
folytartiuk uuirr,gatutot." visszat6rve a
adatot adunk. legyen' j61 artikul6ljunk'
kozben vigy6zzrrkul.r.l,l?qy besz6dtemp6nk mindig koz-epes
Vizsg6lat
6s tagoljuk u ne emeljrink kI semmit az adott inform6ci6b6l'
^o^Jutof'ut,
 7M / lz AFAZrAvrzscALare

A a izs gdlati j e gy zdkdnya a ezet ds e :

Nem- elegend6 csak azt ieloln| hogy j6 vagy rossz vdtlaszt adott-e a beteg. Mind
a verbiilis ism6tl6st,
mind a kdzzel adott hib6s villaszt pontosan ie kell irni, mivel ezek jellegefgen l6nyeges informiici6kat
adhat az af 6zia differenci6ldiagn6zisa szftm6r a.
- A beteg v6lasz6nak jelol6se igen egyszert rovidft6si rendszer alapjiin tcirt6nhet. A sokszorosit6ssal
kdsztilt jegyz6konyxben pl. ,,Erintse meg a nagy feh6r ndgyzetet 6s a kis z6ld kort!,,ald
felirjuk a v6-
laszt a kovetkez6 m6don:
1. n. feh. + k. feh. O, azaz nagy feh6r n6gyzet6s kis feh6r kor
2. rb., azaz rendben miisodszorra
A beieg verbiilis vitlasza, a k6rd6s megism6tl6s6nek lejegyz6se term6szetesen nagyobb
gyakorlatot
ig6nyel (rragy magnetofont).

IA aizsgdlati jegyz6kt)nyaet a 4i.. melllklet tartalmazza.]

Az snEnuENyEK ERTEKELESE

a) Kualitatia m6dszerrel

Minden egyes helyes v6laszra a beteg 1 pontot kap. Amennyiben a 2. utasit1s megism6tl6se utiin
aci
csak helyes vdraszt, az 0,5 pontot 6r. A maxim6lis pontszdm iehrit 36 pont.
A Token besz6dr4eg6rt6si teszt 6letkorftiggetlen. Ezt az eg6szs6ges magyar populdci6v al v1gzett
vizsg6latok is aliit6masztott6k. Ugyanakkor a betegek iskol6iottsa{abefoiyaroryu, hu nem is yele"ntOs
m6rt6kben, a tesztben el6rt teljesitm6nyt. Ennek kiknszobol6s6re e{y korretci6s'm6dszer javasolhat6
(ez a magyar popdl6ci6niil minimiilisan krilonbozik az olaszt6l6s ii angolt6l):
ha a beteg 6 oszt6lyn6l
alacsonyabb iskolai,v6gzetts6gii, teljesitm6nypontjiiho z hozz6adunk 1
lontot, ha 9-72. oszt1lyt veg-
zett, akkor levonunk L pontot, ha iskolai v6gzetts6ge koz6piskoldndl magasabb, akkor 2 poritot
vo-
nunk le.
E korrekci6 els6 pillantiisra elhanyagolhat6nak tiinik, jelent6s6ge akkor van, ha a teszt alapj6n
kell
megit6lntink az afdzia srilyossdgdnak m6rt6k6t, illetve sziir6vizigdlat eset6n azt kell eldonienrink,
hogy besz6dmeg6rt6si zavara af6zi6s jellegiinek tekinthetd-e.
DeRenzi 6s munkntdrsai meglllapitottak egy kritikus 6rt6ket a normiilis 6s a patol6gids teljesitm6ny
megktilcinboztet6s6re: az 6tlag6rt6k korr-ili 90/"-os tolarenciaintervallum als6 hatdrdil egyenl6 ez az
6rt6k, vagy-is az a pont, amely al6 a vizsg6It eg6szs6ges populii ci6 5o/o-6nak eredm6nye tJr.it.
Ateszt adaptdldsa sor6n nemcsak sine morbo szem6lyekkel v6gezttik el a pr6b6t, hanem hospitalizdlt,
er5sen szorong6 betegekkel is. E betegek teljesen 6p besz6dmegtartds *"ll"tt valamivel alaisonyabb
eredm€nyt 6rtek el, mint az egdszs6gesek. Mig az eg6szs6ges"tt-ret a kritikus pont 30, a szorong6 6ete-
gekn6l ez az 6rt6k 27,5 pont. Azaz l6tezik egy bizonytalansiLgi z6na 27,5 6s 3b pont kozott, uri"ty t"l-
jesitm6ny alapjdn egydrtelmrien nem donthet6el, hogy neurotikus afdzi6s, sdt nem af6zi6ts, orgur-rik.r,
unilaterdlis agyi kiirosod6sban szenved-e az.adott szem6ly. (A bal oldali nem af6tzi6ts unilater6"lis agyi
k6rosodott betegekn6l a toleranciaz6na als6 hat6ra 28 pont volt, mig a jobb oldaliakn6l2g pont.) Azaz
nagy val6s zinfislggel csak 27 ,5 pont alatt dllithatjuk, hogy a beteg if atia"jellegti besz6dmeg 6ri6si za-
vart mutat.
A vizsgilat a ktilonboz6 szerz6k szerint statisztikailag megbizhat6. Azonban el6fordulhat, hogy
egy-egy beteg teljesftm6nye er6sen ,,fluktudl". Eppen ezei ajililatos minden betegn6l k6tszer el'6gez-
n! a pr6b6t, hdromnapnyi ktilonbg6ggel. Ez elsSsorban a kr6nikus 6llapotri be-tegekre vonatko"zik,
akikn6l a teszt h6napokkal, s6t 6vekkel k6s6bb is alig ttikrozi a besz6dmeg6rt6s javulds6t.
Az agyi rnegbeteged6st, kdrosoddst kovet6 elsd hetekben a besz6dmeg6rt6s javul6si "r""t1"g",
-het, fgy a Token-teszt alkalmaz6sa igen gyors le-
bizonytalannd v6lik akkor is, ha *ind ur'obszervdcii6 k-eldet6n,
mind a beteg kibocsdt6sa idej6n k6tszer vlgezzikel a vizsgiilatot.Igaz,megfigyel6seink szerint ann6l
a betegn6l, akinek a teljesitm6ny6t er6s hullSmz6s jellemii, kibocsdtdsakoi il-ielentdsen krilonbozni
fog a k6t vizsg6.lat eredm6nye
A Token besz6dmeg6rt6si teszt alapj6n (DeRenzi 6s Faglioni szerint) az afdtzi6tsbetegeket dt kateg6-
riSba sorolhatjuk:
1. nem mutatnak besz6dmeg6rt6si zavart 36-30 pont,
2. enyhe zavar 29-25 pont (29-27 pont kozott akkor 6rt6keljtik aflziSsjellegiinek a teljesitm6nyt, ha
be-
sz6dprodukci6ja is afSziils ttineteket mutat, pl. fonol6giai zavarok, an6miils stb.),
 Az rrl'ztnvlzsc(L rA / L45

3. kozepes zavar24-\7 Pont,

4. srilyos zavar 1.6-9 pont,
5. igen srilyos zavar B-0 Pont.

A Token-teszt felv6tele el6tt, illetve a kapott eredm6nyek 6rt6kel6sekor ki kell z6rni, hogy a beteg
. szinttives zt6, Tlletv e szinagn6ziits,
. nem ignor5lja-e ldt6tere valamely rdsz€t,
. az elk6vetett hibdk nem eredhetnek a vizuomotoros koordin6ci6 zavarAb6l,
. nem 6ll-e fenn a betegn6l a frontaiis szindr6ma valamely vari6nsa, ak6r motoros Perszeverdci6k,
ak6r a c6lir6nyos viselked6s srilyos zavara form6jdban'
. nem utal-e ahlb6z6s fluktu6l6sa a figyelem zavarLra'

b) A teljesitm1ny kaantitatia elemzdse

A teszt elsd h6rom r6sz6bennyilv6nval6an a meg6rtend6 inform6ci6nak csak a terjedelme novekszik.

Az informdci6 rovid idejii mem6ri6ban val6 tdrolasa csak arrryi id6re sztikstiges, amig a beteg megta-
l6lja a megfelel6 figurilt.Ha az els6 k6t r6szben hib6zik a beteg, ennek els6sorban meg6rt6si zavar
en-
nek azoki (a Broci-afdzi:isokn6l is). Ha a hib6k a miisodik r6szben jelennek m6g mindig- m-eg6r-
T:g, oka
t6si zaval6l besz6link , de ez eredhet az informitci6feldolgozSsi csatorna csokkent kapacit6sdb6l:
lehet azonban a szavak 6rtelm6nek elidegened6se is, amely igen jellemz6 a szenzoros af6zi6kra'
Nagyon fontos figyelntink arra, hogy:an ism6tli meg 1 beteg a hallott _informdci6t (amennyiben
j6l tel-
,po^i6r, megism6tlii etnret ugyanis diJierenci6ldiagnoiztikai 6rt6ke lehet. Ha ugyanis a beteg
jesiti a felad-atot, annak etlendie, hogy rosszul ism6tli meg, val6szinfileg vezet6ses (afferens motoros-
motoros
vezet6ses) az af6zia. E betegek u gyitrur, norm6l ovezetben teljesitenek. A transzkortikdlis
intakt, tobbet hibdznak a vezet6ses afdziilsok-
afLzifuaa j6 utdnmond6s iJle rd,'d.e a meg6rt6s nem
diagnosz-
n6l. (Nyilv 6nval6,hogy csak a teszt alapj6n a kdt af6ziatipus nem ki.ilonithet6 el, de segit a
af6-
tikai hipot6zis felallitiidban). Az ut6nmond6s 6p m6g a Wernicke- 6s a transzkortikSlis szenzotos
j6 meg6rt6ssel - a teszt
zi6sokn6l,de besz6dmeg6rt6stik sirlyos m6rt6kben kirosodott. J6 utdnmondds
els5 h6rom r6sz6ben - ui u*etztikus afdzi6val (an6mi6val) j6rhat m6g egyritt.
Ehhez
A negyedik 6s az otodik r6szben m6r k6t figur6t kell a betegnek egymds ut6n meg6rintenie'
mind ai'eg6szs6gesek, mind az af6zi6tsok kiilonboz6 strat6gi6kat alkalmaznak. Az eg6szs6ges
ember
a figur6t,6s hallgatja a m6-
6ltal6ban iz ebaligura megnevez6se utdn egyidejrlleg kikeresi a szem6vel
meg a_kett6t' Az organikus agyi
sodik figura leiri,siat, azt dJk6dolja, kikeresil es csak azut6n mutatja
k6rosod"ott betegek igen gyakran k6ptelenek erre, errrek okai ktilonboz6ek
lehetnek'
. K6ptelenek egytde"jiitei tet kogniiiv r6szfolyamat lefuttatdsdra. Ha az els6 elemet pr6bdljuk keres-
ni,illetve -"il6rielnkban t6rolni, nem iegyzik meg a masodikat'
. Az els6elem kikeres6se ut6n nem g6to'lja'ii te a *o--toror impulzusokat, 6s rogton meg6rintik a figu-
r6t, kozben nem jegyzik meg a m6sikat'
. Mig a m6sodik ete? nevet"dek6doljdk 6s vizu6lisan kikeresik, elfelejtik az els6t (ak6r verbdlisan,
ak6r v izullisan tdrolt6k) .
. Mig az els6 elemet megmutatj6k, mindk6t megnevez6s elhangzdsa 6s dek6dol6sa ut6n elfelejtik a
m6sodikat'
. Kompenz6lni pr6b6lj6k a k6t figura megegyzls6ben jelentkez6 neh6zs6geket oly m6don, hogy az
az els6t'
utasit6s ellen6re el6szor a m6sodik elemet mutatj6k meg, 6s kozben elfelejtik
. Ha sikeresen jegyezt6k meg az els6 elemet (akdr verb6lisan, ak6r vizudlisan), az instrukci6 teljesit6-
ne kelljen tdrolniuk, ut6na helye-
s6t az1rtkezdik iogro" a m"6sodik elem megmutat6s6val, hogy azt
lehet kompenzSci6nak 6rtel-
sen megmutatjdk iz els6t. Azaz sorrendcseie tort6nik, amelyet szint6n
mezni.

E hib6k az informdci6feldolgoz6s csokkent kapacit6sdra,illetve a rovid idejfi verbdlis eml6kezet k6-

ktilonboz6 le-
rosodds6ra utalnak, amely ,ri|rlt" minden af6ziitipusra iellernz6 (b6r mechanizmusuk
het). Sorrendcsere eset6n nem adunk pontot!
kapnak,
Mig ateszt els6 r1sz1benmindig u[yanazt az igdthaszndljuk, 6s a f6nevek csak tilrgyragot
struktrirdt is tartalmazrtak, ragok, n6v-
a hatodik r6szben az utasit6sok mir b-onyolultabb grammatikai
ut6k. sz6rendi markerek form6l6b an. AL utasitdsok lrlbb hlblzdsi lehet6s6get is tartalmaznak.
146 / AZ AFAZIAVIZSGALATA

figur6kkal manipuldl ugvan, de nem

:':#r!;'::Kti' meg azig6t (ebben az esetben a megnevezett
akiv6nt mfiveletet v6gzl);
. nem veszi figyelembe a ragot;
. nem 6rti a f6lievek 6s a n6vut6k kapcsolatSt; fenn, gyakran el sem jut a beteg a hatodik
. nem k6pes megjegyezni a k6t "t"* ,,"rrzi .Ha ezut6bbi 6lr otodik r6szben'
s.z6maa negyedik 6s az
r6szig,mivel
""g]'bz)-^iriara, nem.otszor egym6s ul6n' ez6ttnem szakitjuk f6l-
El6fordul azonban,hogy sokat hibezik ugyo:i,de ne
A r6szxrb*inak elemz6s"i.?, uronb anvigy|tzni [eil urtu, hogy a mem6riahib6kat
be avizsgrtlatot.
*1".ffi",ffi;"?'?il hibuzds jerleg6t, miver a
3:',:?:r1'11;:l-matikai (pontosabban morror6 siat) af6tzi6ts betegekn6l m6g
besz6d szintaktiku s szervez6d6s6nek k6rosodSsii a magyat-u'1yutty"1u('
r6re csai'azt lehet megdllapitani, hogy amennyiben
kev6ss6 felt6rtak. Ahatodik r6sz eremzd;;k;; %r halmozot-
hibdval teljesitette, de a hatodik r6szben
az ers6ot r6szt a beteg hibStlanul, ittewe mini*?ii, a grammatikai
tan hibdzik , val6szinii, hogy 6p a roviJ
idejii verb6lis mem6ri 6ia, vtszont k6rosodott
mdr sikerul a beteggel meg-
"T\+;i11il:?::H:r6rt6si tesztet lehet6leg +kgl u*sezziker, amikor egy kb' 15 per-
raiaat el. Min?enk6ppen elSzzeT."g u tesztet
felel6 kontaktust kialakitani, de m6g nem (ak6r nem verbdlis)'
c6liab6l) ei lgy olyan {eladat
ces besz6lget6s (a U"rr!ar"r-ra'", )U"rr,ii"giiZt91
amelynek tellesites6re u u","g minden
bizoinyal k6pes, de nem automatikusan'

Western - af|ziateszt (WAB )

jellem-
E kateg6ridk kiarakit6s a abeszddh6rom
A wAB nyolc kateg6ri6ba sororja az af,zi6sbetegeket. kapott 6rt6keken
6s a besz6aism 6tr6s vizsg6latakor
z6j6nek, abesz6diory6konys6g, u u"rr?l*"gertEs
alapul. (flu-
d".pi:l a betegeket k6t nagy af6ziacsoportba
A besz6dk6pz6s folyamatoss6ga,.foly6konysdgi' l6zi6khozkot6d-
ens 6s nonfluens) Iehei sorolni,
amelyei anatomi"aitug i, touue-te.resue ehat6rJhato
az agyk,'reg u,.,*,io, centraiis el6tti l6gi6i, mig a fluensek a sulcus
nek. A nonfluens afSzi6k ''"1.'Y,'
forduinak el5'
."r',,.uti, mogotti r6gi6k kdrosJd6sain6l

irodalom szerint 1 perc alatt 50-n6l keve-

:Kk &es-6dr 6ta). Azango] nyelvii rendelkeztink'
^yr';t-Tr2J!!#:rs
sebb sz6t tartalmaz6besz6d, sz6.mit
ronflrr"r,ri"t. frlugfut adatokkal err6l m6g nem
a WAB ezt nem is ig6nyli' 1 r- ^^-t)^-L:1,,,14aiA anraviAg z.avaraiis csatla-
.Abesz6dk{pzBsjelentSsakad6lyozotts[ga,amelyhezabesz6d'artikul6ci6apraxi6szavaraiisct
kozhatnak. haszn6lt szavakb6l, illetve rovid fr6zisokb6l
. a beteg besz6de dltal6ban izoi6rtan
Rovid fr,zishossz:
ell. m6rt6kfi elveszt6se'
6s hangs $ryozotts6giinak,bizonyos
. Dtszprozodia _ abesz*d.danam6nak nevezik t6virati stflusnak)'
a,' tiO.irr"tuot es ifetb 61, ezer-iis
. Abesz6d f6k6nt tartalmas ,rurrukbll az indoeur6pai nyei-
. Agramm"tirrr;r,-k;;;; g.u.r,-utrkui morf6m6t tartdmlrii"srea(legatabbis
veken). , 1 . rr -,^--:r- .-^-r,^t' --,olrror..r iq a nonfluens besz6det,bar az
Yizsgl|ataiHkszerintezentulajdonsagokjeli"'1,:i'.tgyarnyelvenisanonfluensbesz'.det,|'
paragrammatrzmus rs"
agramiratizmus mellett gyakori a

angotadatok szerint)'
:Y;:::::;?r:!#:?ris vagy ann6r magasabb (100-200 sz6/perc.az
kovetkeztlbenannak tiin-
. Abesz6dartikur6ci6 nem felt6treni.il neiez itett,bhru gyuk;tisz6keres6"sek
hozzfr)'
het (verb6lis apraxia is csatlakozhat
. Norm6lis fr6zishossz'
(f61eg f6nevek); gvakoriak aparaf6zi6k6s
: );n:5::::lliiu.r*hatnakb.el6le a tartarmas szavak
a neologizmusok;,,zsargor{'
is el5fordulhat'
 Az rpAzrevzscArev / 747

. Meg6rzott a besz6d grammatikai szerkezete.

A nonfluens/fluens feloszt6s a meg6rt6s vizsgiiatftval bonthat6 tov6bb. A meg6rt6s nemcsak a
valamely m6r-
,,szerrzorosbesz1dkozpont" l6zi6in6l kdrosodik, bdr akkor a legszembeotl6lbb, hanem
t6kben jellemz6 az afizia minden tipusSra.
A kdrosod6s a besz6dmeg6rt6s foiyamat6nak ktilonboz6 szintleit, szakaszait 6rintheti: a fon6mahal-
l6st (pl. k-g, d-t megkrilonb6ztet6se i bo.-por, g6p-k6p szavakban), az egyes szavak jelent6s6nek meg-
6rt6s6t, a sii.ttaktikii szerkezet dek6dol6s6t, a szovegek osszeftigg6seinek meg6rt6s6t.
L6trehozhatja mind a percepci6, mind a rovid idej(i verb6lis mem6ria, mind a szemantikus eml6ke-
zet zavara,de k6rosodnit nit-orl az auditoros meg6rt6s 6s krilon az irottbesz6d meg6rt6se is. Erinthe-
ti a meg6rt 6s eg6sz6t, de korldtoz6dhat a k6rosod6s bizonyos lexik6lis kateg6ridkra is, mint a szinek,
betfik, ujjak nevei, tulajdonnevek stb.
A WAB a kdrosodds m6rt6k6t 6s nem a besz6dmeg6rt6s pszichol6giai folyamatdnak, szerkezet6nek
valamely jellemz6jdtveszi figyelembe a kategoriz 6ciohoz: mind a nonfluens, mind a fluens csoporto-
kon beltil-s z,6tv6iaszt1a a meg6rt6s sdlyos 6s m6rs6kelt zavaraiban szenved6k kateg6ri6it'
Az igy kapott n6gy alcsoptrtb6l,
-az a mdsok besz6d6nek megism6tldse sor6n kapott alacsony/magas
pontsrZm aLpjdn t"*tet-,it a differencidl6s, amely az alcsoportokb6l a tradiciondlis tipol6gidnak
megfelelSen kialakitja a nyolc kateg6ri6t.

,\ hdrom param\ter nlnpjdn kialakitott kateg6ridk a kdaetkez6k: . ,

1. Globdlis: nonfluens, alacsonv meg6rt6s, alacsony ism6tl6s'

2.Izol6.ci6s: nonfluens, alacsony meg6rt6s, j6 ism6tl6s'
3. Broca: nonfluens, viszonylag jobb meg6rt6s, alacsony ism6tl6s.
4. Transcorticalis motoros: ,ro.rfl.r"t-rs, viszonylag jobb meg6rt6s, j6 ism6tl6s.
5. Wernicke: fluens, alacsony meg6rt6s, aiacsony ism6tl6s'
6. Transcorticalis szenzoros: fluens, alacsony meg6rt6s, j6 ism6tl6s.
T.Yezetdses: fluens, magas meg6rt6s, alacsony ism6tl6s'
8. An6mikus: fluens, magas meg6rt6s, magas ism6tl6s'

Az af6ziakateg6ri6kdiagn6zis6hoz nem haszn6ljuk fel a megnevez6si pr6bdk eredm6nyeit. A megne-

nincs lokalizdci6s jelen-
vez6s kdrosod6sa (an6miaiazonban minden afl,ziitipusra jellemz6, onmagdban
felt6telei 6s az el-
t6s6ge. Ez6rt aWAB-ban sem szolgSltat disztinkci6s 6rt6ket ,b6r a sikeres megnevez6s
kovetett hib6k saj6tossagai tampontot adhatnak az an6rma mechanizmusainak
tovdbbi trsztit6sith.oz'
vizsgilata. A besz6d inform6ci6tartalm6t,
A WAB k6t r6szb6l til,"els6 r6s)6nekc6lja kifejezetten az afazia
10-ig pontoz6 szubtesztek-
foly6konys6 g6t, ameg6rt6st, azism6tl6st 6s a megnevez6st 6rt6kel5 , ezeket 1-t6l
(AQ)nevezett 6rt6ket'
uoi au. E'poitot osszlg6nek k6tszerese adja meg az aflzia-egyitthat6nak
A WAB nfisodik resze az irds-olvas6st, a sz6mol6st, a praxist 6rt6keli, 6s a Raven-intelligenciatesztet
egytitthat6 (CQ), amely a kognitiv fo-
is tartalma zza.Ezek6s az Ae alapj6n kiszdmithat6 a kortikdlis
lyamatok k6rosod6s6nak srilyossigat jellem zi. Ha az AQ-hoz ,tik u, ir6s-olvas6s
eredm6nyeit adjuk
iozz6,, akkor egy nyelvi szdmithat6 ki. A tesztnek az els5 r6sz6t ismertetjtik'
"gy.ittnut6
I. A spontiin besz6d vizsgilata
6s egy adott k6p el-
Abesz6d informdci6tartalma 6s foly6konys6gaa beteg hat k6rd6sre adott viiasza
mes6l6se alapj6n 6rt6kelend6.
megv6laszolt
Az inform6ci6tartalom pontoz6sdhoz r6szletes instrukci6t ad a teszt az elfogadhat6an
6rt6ke nem haszn6lhatti
k6rd6sek sz6ma 6s a k6pleirds r6szletess6ge alapjin. Az informdci6tartalom
nagym6rt6kben a beteg kommunik6ci6sk6sz-
fel az af6ziaprofilhoz, a) af6zi6nak csak u i"retyseget 6s
s6g6t jellemzi.
6rt6keli a fluenci6t,
A WAB nem a teljesitm6nypontok aIapj6n, hanem egy k6d szerinti tizes sk6ldn
amelynek egyes ort6kei nem innyira me^nnyis6gileg, mint minSs6gileg
ktilonbozhetnek. E k6d elsaj6-
A sk6la 4-es 6s 5-os 6rt6keinek megit6-
tit6sa klinikai tapasztalatot 6s rendszeres siuperuiiiot ig6nyel.
l6se a legproblematikusabb, mivel ez donti hogy aiaf6.zi6t a nonfluens (1-4. pont) vagy a fluens
"i,
(5-10.
' pont) kateg6ri6ba soroljuk-e' , .., mdsr6szt
zr\ .jelz6t, ,..-,.< -L a^ ^-^-^-: ..
propozicios
Neh6z objektiv m6don meghat6ro zr|i a ,,fluensebb" (5-os 6rt6kn61)
megit6l6se- is problema-
fr6zisokis tartalmazhatnak biionyos grammatik ai szerkezetet. A 3-as fluencia
adhat6' Miben ktilonbozik ez a
tikus lehet, mely a ,,motyog6, nagyon alacsony voiumenil zsargon"-ra
748 / Az erAze vrzscArara

nonfluens zsargon a fluens fondmikus zsargont6l, amely neologizmusokb6l dll? Benson 6s Ceschwind
szerint abban, hogy a besz6d bizonytalan, el6g halk mormol6sb6l dll, amelyben nem kivehet6k az
egyes szavak kcjrvonalai .Ezzel ellent6tben a fluens zsargon mondat jellegii struktfr6ja j61 6szlelhetS.
A fluenciaskdla ,,fluens" tirt6kein6l a finomabb pontoz6s jelenthet probl6m6t, de ennek m6r nincs je-
lent6s6ge, hiszen a fluencia 8-ra vagy 9-re 6rt6kel6se csak az AQ-t m6dositja, nem pedig a kateg6ridk-
ba sorolSst. A zsargonnak, azaz a halandzsaszeriS. besz6dnek is k6t form6ja van: a mdr emlitett tipus,
amely els6sorban 6rtelmetlen neologizmusokb6l dll (fon6mikus zsargonnak nevezzik), a WAB Ttel je-
loli, mig a szemantikus zsargon (8-as) 6rtelmes szavakb6l fiizottj6 mondatstruktfr6jd 6rtelmetlen szcj-
veg, amely eml6keztet a skizofr6n besz6dre. Az af6zi6sbesz6d rendez6d6se sordn az els6 tipus 6tme-
het vezet6ses af6ziStba, mig a szemantikusb6l ink6bb an6mia lesz.
A besz6d foly6konys6ga az afLzia st6diumdt6l is frigg. A vaszkuldris tort6n6s wt6n az af|zia sokszor
nonfluens, m6g a poszterior l6zi6k esetdben is, de a rendez6d6s sor6n n6h6ny nap alatt felcser6l5dhet
fluensre. A fluens besz6d nonfluenss6 vdldsa azonban dltal6ban djabb agyi patol6giiis tort6n6s jele. (A
fluencia fluktudl6sa pedig a szubkortik6lis magvak l6zi6in6l gyakori jelens6g.)

Instrukci1 a kdr d1sekhez:

Ha a beteg egy-egy sz6val viiaszol, k64rik meg, hogy pr6briljon mondattal v6laszolni, de ezt ne er6l-
tesstik!
1. Hogy 6rzimag6t?
2.Hogy hivj6k ont?
3. Volt m6r itt r6gebben is?
4. Hol lakik?
5. Mi a foglalkoz6sa?
6. Mondja el roviden, mi6rt van itt? Milyen panaszai vannak?

Kdpletuds

Instr ukci6 a k1pleir dshoz :

,,K6rem, mondja el, hogy mit let a k6pen! Pr6bdljon meg osszefi.igg6en, kerek mondatokban beszdlni!"

IAkepet az Af./L tartalmazza.]

A spovrAN BESZ6D snrErEl-Esr

A) lnformdci6tartalom
0 pont: A v6laszok nem tartalmaznak 6rt6kelhet6 inform6ci6t.
1 pont: A vdlaszok tored6kesek, pl. csak a vezet6k- vagy csak a keresztnev6t mondja a beteg.
2 pont: B6rmely 1 k6rd6sre helyes a viiasz.
3 pont: Bdrmely 2 k6rd6sre helyes a v6lasz.
4 pont: Bdrmely 3 k6rd6sre helyes a v6lasz'
5 pont: A 6 k6rd6s kozi.il 3-ra helyes a vitlasz,6s a k6pleir6s is tartalmaz 6rt6kelhet6 inform6ci6t.
6 pont: Komplettebbek a propozici6s mondatok. A mondatok szintaktikdja normdlis lehet. Paraf6zi6k
el6fordulhatnak, viiltoz6 fon6mdkkal 6s neologizmusokkal.
7 pont: A 6 k6rd6s koziil legaldbb 4-re helyes v6Jaszt ad,6s a k6pen l6that6kb6l legal6bb 6-ot megnevez.
B pont: A 6 k6rd6s kozril5-re helyes av6lasz, a k6pleir6s azonban m6g nem teljes.
A felismerhet6 fon6mikus paraf6zi6kat helyes vdlasznak fogadjuk el.
9 pont: Mind a hat k6rd6sre helyes a v6lasz. A k6p leir6sa majdnem teljes: legaldbb 10 szemdlyt, t6r-
gyatvagy cselekv6st nevez meg a beteg. Lehets6gesek a konilir6sok is.
10 pont: Mind a 6 k6rd6sre, mind a k6pre adott vdlasz helyes 6s elfogadhat6an teljes.
A mondatok normdlis hosszrisdgtiak 6s komplexitdsriak.

B ) F lu en ci a, gr ammat ikai ko mp et en ci a, p ar afdzidk

0 pont: Nincsenek sem szavak, sem rovid 6rtelmetlen kifejez6sek.
1,pont: Valamennyire 6rtelmes, visszat6r6 sztereotip megnyilv6nul6sok, v6ltoz6 intondci6val.
2 pont: Egyes szavak gyakran paraf6zi6k, nagy er6feszit1ssel 6s hezit6ldsokkal.
 Az AFAzrAvtzscetete / 749

3 pont: Fluens visszat6r6 kiielent6sek, yagl-morm9l6, nagyon alacsony volumen(i zsargon.

4pont: Akadoz6, tdvirati stflusri besz6d. F.Oteg izol6lt szaliak, gyakran parafdtzi6,k,id6nf6nt m6r ig6k-
kel6spropozici6sfriizisokkal.AmondatokcJakautomatikus1"ettegaer,pl.,,Nemtudom,,.
5. porrt: Gyakran tiivirati stilusri, de fluensebbbesz6d, meiy m6r iena"y giammatikai szerkezetet
is
tar talmaz. A p ar af 6zi6k igen j elle gzetesek. Kev6s pr op ozici6s mondat.
6- pont: Komplettebp"k propozici6s mondatok. A mondatok szintaktikdja normdlis lehet. paraf6zi6k
1
el6f ordulhatnak, v6lto z6 f on6m6tkkal 6s neolo gizmusokkal.
7 pont: Fon6mikus zsargon, mglyb_e1a szintaktikai elemek 6s a ritmus a magyar nyelvre jellemzdek.
9 Pottt'
Kortilirdsos fluens besz6d. J6l6szlelhet6 szotal6l6si neh6zs6gek. Verbilis paiaf6zi6L El6fordul-
hat szemantikus zsargon. A mondatok szerkezetileg gyakran 6pekide drtelmetl^enek.
9 pont: Tcibbnyire teljes, relevdns mondatok. Gyakoii a hezitillis 6s/vagy aparaf6zi6tk.Sz6tal6l6si
ne-
hdzsdgek, valamint artikuldci6s hib6k is el6fordulhatnak.
10 pont: Normdlis
losgzus6grl 6s fel6pit6sii mondatok,hatilrozott meglassul6s, akadoz6s 6s artikulii-
ci6s neh6zs6gek n6lkril. Nincsenek par afirzi6k.

II. A meg6rt6s vizsgflata (auditfv verbdlis megr6rt6s)

A WAB meg6rt6si pr6b6i hdrom rdszpr6b6b6l dllnak:
A),Igen/nem kdrddsek: 20 kdr!6s, amelyekre a beteg igen/nem-mel vagy fejb6lintiiss aI, s6tszembecsuk6s-
-al is.reagdlhat. A k6rd6sek eg,y r6sze a beteg-sz-e*etye.e iranyul, 6ia vizsgdlati megszo-
kott (pl neve, cfme), mig a feladat mdsodik fel6nek k6rd6sei'a szitu6tci6t6iteljesen"titu6ri6bun
ftiggetlenet (],pet-
tori a di6t, miel6tt megenn6?"). A szitu6ci6fngg6s6g j6l l6that6an megjelenik a meg6rtJJsrilyosaUU p6-
rosod6sain6l.
Elmagyar6zzuk abetegnek, hogy a tovdbbiakban csak igennel vagy nemmel kell viilaszolnia k6rd6-
seinkre, ha ez is nehdz,{fo. fejb6lint6ss al,vagy szeme behunydsdiil. n instrukci6 megism6telhet6,
ha sztiks6ges, a feladatok kozben is. Ha
1Ue1eg kellS m6donreag6l, azt er6sitstik meg,?e ne b6lint-
sunk, ne kommentdljuk az egyes vdlaszokatl Hl a beteg sajdt ma[a javilla ki a vdlasz i1.., az utols6 v6-
laszt pontozzuk. Ha.a beteg nem egy6rtelmfi vagy konflbuldl6 ulluirt ad, ism6teljiik meg az instruk-
ci6t 6s a k6rd6st, maid az erre adott vilaszt 6rt6keljrik. Ha avillasz m6g erre sem egy6rtelirri, 0 pontot
adjun\. Minden helyes v6laszra.3 pontot adunk. A viilaszokat u *e[f"tel6 oszloipba irjukirr"'rbelir,
gesztikulSci6s vagy szembecsukds. Maximum pontsziim: 60 pont.
. 9. T6tnak (Kisnek) hivj6k?
o Ont^t Feh6rnek (Sz6k6nek) hivj6k?
. Ont ... hivj6k?
. Szegeden lakik?
. Miskolcon lakik?
. ()n f6rfr/n6?
. On orvos?
. En n6 / f6rfi vagyok?
. Eg a villany a szobilban?
o Csukva van az ajt6?
. Sz6lloddban vagyunk?
. K6rh6zban vagyunk?
o Piros pizsama van onon?
. A papir el6g a {tizben?
o Mdrcius kor6bban van, mint jrinius?
o Feltori a di6t, miel5tt megenn6?
o Havazik jriniusban?
. Nagyobb al6 a kutydndl?
o A frivet baltiival nyiqdk?

B) Auditta sz6felismerds: a betegeknek hallSs utiin 60 sz6t kell rdmutatdssal azonositaniuk. Ezek lehet-
nek.val6s tdrgyak nevei vagy k6peken 6tbr6zoltak6, illetve testr6szek nevei. Kateg6riiii: val6s h6tkoz-
napi t6rgyak, ezek k6pei; geometriai idomok; nagybetrik; sziimok; szinek; britorok; az arc r,Eszei; ujjak;
testr6szek oldalmegjelol6ssel. E kateg6ri6kat gyakran szelektiven 6rinti a meg6rt6si zavar. A sz6- 6s
k6pegyeztet6ses pr6bdk a legkonnyebbek a betegek sz6m6ra, val6szinfile g ui6rt, mert ezekn dl a v6-
laszlehetds6gek korl6tozva vannak, m6sr6szt a jobb f6lteke besz6dkapacitdia is ig6nybe vehet6. Min-
den helyes vilasz 1 pontot kap (osszesen 60 pont).
150 / Az trAzttvIZSGALArA

arra-, hogy ha a betegnek

A t6rgyakat v6letlenszerii elrendez6sben, a beteg e16 tessztik, tigyelve
hemian6pi 6ja van,Jto, az 6p lat6t6rbe kertiljeneki Majd a
t6rgyai)idomok, betfik, sz6mok' szinek
meg' h98.t mutasson rd a britorok-
k6peit tartalmaz6lapokat mutatjuk meg a betegnek. 'qzit6nk64iik 16"'" vagy
el6tt az instrukci6: "Mutasson
ra, testr1szeire, ujjaira a megadott sorrendbe.t."Mit-,d"t-t sz6
Ha beteg nemcsak egy tlrrgyra' k6pre stb' mu-
,,Melyik a..." Minden utasiti megism6telhet6
egyszer. a
hibSzott, 6s kijavitja a v6lasz6t'
tat, 0 pontot kap, kiv6ve, ha nyilianval6an felisierte, hogy
oldalt, mind a testr6szt helyesen kell
A jobb-bal megktilonb oztet6stig6nyl6 hat k6rd6sn6l mind az
nem tal6lhat6 meg a list6n szerepl1
megmutatnia a betegnek, csak akkgr kap pontot 1" ". szob6ban
helyes v6laszta 1 pontot adunk' Ma-
britor, lehet mdssal h-elyeitesiteni (pl. uJt|helyett 6gy). Minden
xim6lis pontsz6m 60 Pont.
Anna,r BETUK SZAIvIOK
TARGYAK I{AJZOK
f 5
CSCSZE gyufa lleg)'zet J

F 61
gyufa csesze hdromszog
kor B 500
ceruza f6sii
K 1E67
vlrag csavarhfz6 nvil
kereszt M 32
fesfi ceruza
vrra€i henger D
csavarh(zo

BUTOR TESTRESZEK U]]AK JOBB/BAL

SZiNEK
fiil htivelykujj jobb v51l
k6k ablak
OIT koz6psS bal terd
barna sz6k
SZEM mutato ba1 boka
prros asztal
v6ll gyurus jobb csukl6
zold l6mpa
nyak kicsi bal konyoK
s6rga ajto
6ll jobb fiil jobb szem
fekete padl6

I A ktpeket nz Af ./II' t ttrt alnnzza']

utasit6sb6l hSrom
ndueku|ltossznl 6s elttr6 grantnntikni stntktfirdkkst. rT
611:
C) szekaencidlis utasitdsok - dllo cselekv6s (mutasson az abrakra,
egyszeriicserekv6s a;;"kj" be a szem6t), kett6 klt-mozzanatb6l
tartalmaz6 utasit6s (mutasson a tollal a konyv-
azt6n az ajt6ra),n6gy reverzibilis eszkoz'-t6tgy relScitit
re), v6gtil k6tutasitasos, birtokos viszonyt 6s"irely-,
valamint t6rgvrelSci6kat tartarmaz6 feradat (tegye
u i6rtit-u toll mdsik oldal6ra, 6s forditsa meg a konywet)'
A k6t cselekv6st ige^yro mondatokn6l ny"ilvdnval6 a
rovid idejfi r'erb6lis eml6kezet sztiks6gess6ge'
Leggyakra bban az Jrrtiar-rargy reldci6t tartalmaz6
utasitdsok^ei hlbaznak a betegek (forditva teliesi-
6rintik meg' az egyik tilrgyat a mdsikkal he-
tik, mind ak6.t t6rgyat meg6rintik, csak az egyiktSrgyat
struktiir6kLeg6rt6s6ben elkovetett hib6k jel-
rvettesitik stb.). Valjs zinfuiektiinik, hogy a gi"*-"llai
lege szerin t az afltziam6lyebb *".hu'r]r*,Isui.a
is lehet kovetkeztetni. P6ld6ul annak alapjSn' hogy
a k6t utasit6sb6l 6116 bonyolultabb grammatikai
az eszkoz-r6rgy utasitdst forditva teljesiti a beteg, be-
a besz6d szintaktikai szintje kdrosodott a
struktrir6kat viszont j6r, var6szinii, hogy nem kifej"e,zetten
birtokos szerkezet + helyhati{ro-
tegn6l, hiszen maga a grammatikai konstrukci6, i5t a komplikdltabb
,0"1u tott m6sik oldalSra) dek6dol6sa 6p' - teljesiteni
:
a-zok a bete'ek' aklk az,igen/nem
Az utasit6ssorokb6l csak a t.g"gyrrlrfibbeket tudj6k
6s az auditoros sz6felismer6sn6l meg6rt6si
k6rd6sekn6t is csukli"g"gyrt idibeket tudtek teljesiteni, A
tt, az ttasit6sok hosszdt6l 6s fel6pit6s6t6l fiigg'
zavarrmutatnak. Az utasit6sok pontoz6sa stilyozo
utasit5sok pont6rt6k-eit is'
hib6,z6,sjellege hat6tozzameg a hibatut-t teljesitett
Hangsrilyozni kiv6njuk, hogy a meg6rt6si pr6b6k
kifejezettln elkeriilik a verbdlis eml6kezet vizsg6-
k6rosodik' Ennek vizsg'6lat6ra a Token-teszt
1at6t, hisze^ ur rrutu*iy *oio" *ir,J"., afa)iasbetegn6l
besz6d vtzsgilrata is elengedhetetlen, hiszen p6ld6ul
a
arkarmas. A pontosabb diagn6zi shoz az irott az
-af6ziam6-s alcsoportj6t6l, hogy a beteg 16lmegdrti
tiszta sz6stikets6g abban ku-ronbozik a wernicke
irott szoveget.
 Az p.pnzttvtzscfi'lct' / 151

EnrExEt-Es
azutasitSs szovegdnek megfelel5 szegmen-
Minden egyes utasit6s 16szleges telj_esit6s6nek pont6rt6k6t
tuma felett i sz6m 1erzi. Haa beteg k6ri, vagy ha l6that6a
n osszezavarodott, az utasit1st teljes eg6sz6-
egy f6siit 6s egy konl'vet tesztink a leirt sorrend-
ben ism6teljiik meg. Abeteg eI6 az ustfalta]gy tollat,
mutasion r6,.vagy azttegye velr'ik' amit
ben.,,L6tja a tollat, a f6siit?s a konwet? Aira k6rem,-hogy
mutassuk meg, 6rintstik meg a f6sfi'-
k6rni fogokr Kezdhetjii k?,, Ha a beteg nem 6rti meg a felidatot,
vel a tollat, 6s kezdjuk e1olr61'
1 pont; f6n6v ragozv'.2 pont'
Altaldnos ela: ige ragazva:2 pont; f6n6v ragozlts ndlktil:
0 pontot kap'
A6.,7.,8.,9. febl'atban ha forditva teljeiitl abetg1,,az utasit6st'
pontot vonunk le' Mivel az "azt6rt
A 10. feladatban, ha forditva teljesiti ai utasit|rseliS miivel et6t:
konyvet, ak6r mind a kett5t nyultla 6t a
adja ide,, nem hat6ro zza meg,hogy mit, ak6rr a tollat,
ak6r a
h."ly:.., a f6siit haszn6lja fel a beteg: 1 pontot vo-
beteg, elfogadjuk f-r"iy"r""t."H" ""!91 vagy a konyv
azt:2 pontot vonunk le'
nunk le. Ha nem teszi rita tollat a konl'vie, csak meg6rinti
minusz 4 pont' Ha a tollat a konyv mell6 teszi:
A 11. feladatban, ha a toliat teszi a f6sfi'm6sik oldalSia:
minuszlpont.Halemaradaze|s6vagyam6sodikr6sz:minuszl.0pont.
Maxim6lis PontszSm: 80 Pont'
-otttozhs:
2 pont: 1. Emelje fel a kez6t'
2 pont: 2. Csukja be a szem6t'
2 pont: 3. Mutasson a sz6kre'
4 pont: 4. Mutasson az ablakr a, azt6n az ajt6ra. Forditott sorrend: 1. pont
4pont:5.Mutassame81-tollat6sakonyvet'Forditottsorrenci:1pont
8 pont: 6. Mutasson a lolal a konyvre' Forditva
mutat: 6 pont
8pont:T.Mutassonatollraakonl'wvel'Mindkett6tmutatia:4pont
8 pont 8' Mutasson a tollal a f6siire' Mdst
mutat: 1 pont
8 pont: 9. A kony'wel mutasson 16 a
f6srire'
14 pont: 10. Tegye a tollat a konyv tetej6re'-aztdn adja,ide'(4' 6' 4 pont)
forditsa meg a konyvet' (5' 5' 5' 5 pont)
20 pont: 11. Tegye a ftsfita toll m6sik old'altra,6s
elosztia kapjuk meg a meg6rt6s param6ter6t'
A h6rom r6szpr6bapont6rt6keit orrr"ua1"t, e, n*rral

III. A besz6d' ism6tl6s6nek vizsg6lata

komplexit6sti sz6b6r, fr6zisb6r, illetve mondatb6l
A wAB ism6tr6si r6sze l.snovekv6 hossztis'gd 6s
figyelmet 6rdemel azis,hogy az elism6tlend6k mely
dll. A feladat 6rt6kel6s6n6l a pontsz6motcon tiirtit utal; az ig6ket
,4sz6thagfia le a beteg (ha azgleie! es a v6g6t, ei"a -rovid' idejd eml6kezet .zavaraira tipusirak (a
jelennek *"g u parafdzi6k, 6s milyen
6s/vagya funktorotutld.o.u- afaz'ia); illet,r""*iko. feladatot tar-
hogy a teszt kev6s olyan
liter6lisak a fluens afdtzilrkrajellemzOekfttU-gtt )e1i9'zuy*"g' t'ugy t'"tstorok' Ez6rt a WAB-ot ki-
talmaz,amely ,,automatikusi' sorok "iO'ni"atit
ig.inyli, pl'szdirok
petdfi sandor Nemzeti daldnak etr.r"o.rdasaial' A Broca -afAztfusbetegek teljesitm6nye igen
eg6szitetti.ik frdzisok kifejt6s6re is k6-
i6 a feladatban. ,,Fon6mikus v6gsz6k" alkalma z6s6val dital6banon6ll6 sorok,
pesek a betegek.)
Lz lsmetlesi"pr6b6ban el6rt pontok osszeg6t tizzel kell elosztani'

Instrukci6: a
mondok'" (AvilIaszokat irjukle') Megismdtelhetjiik egyszer
,,K6rem, mondja ut6nam azt, amit6n hidnyos, minden egyes felismer-
feladatokat, ha a beteg k6ri vagy nem
j6l hallotta-
lu..*.ut6nmond6s
vagy.a\o1apl.\iejt6st helyes v6laszk6nt fo-
hetd sz6ra 2 pontot af,unk. Alisebb iiszartti6shib6kat hib6k6rt) 1 pontot vonunk Ie'
gadjuk et. A sz6rendi hib6k6rt ""gy ;ii;;;tis parafazidk6rt"(fon6mikus
Maximdlis Pontszdm: 100 Pont'

Enr€ru6s
2 pont: 1.69Y
2 pont: 2. sz6l
2 pont: 3. PiPa
2 pont: 4. ablak
 152 / Az erAztn vzscAL,qra

2 pont: 5. cseresznye
4 pont: 6. h6goly6
4 pont: 7. otvenot
6 pont: 8. negyvencit m6ter
10 pont: 9. hatvank6t 6s f6l fok
8 pont: 10. Csongott a telefon.
10pont: 1,L.En nem jovok vissza.
L0pont: 12. A p6kinas r6szeg volt.
8 pont: 13. Els6 honv6d tizdr ezred.
10 pont: 14. Bdrcsak igy lett volna.
20 pont: 15. Tegyen a kosaramba m6g k6t tucat kacsatojiist is.

IV. A megnevezr5s vizsgdlata

N6gy feladatb6l 6.Jl a teszt e r6sze.
1. 20 val6s t6rgy megnevez6se (ak6r I6t6s, akdr tapint6s alapjdn, segits6ggel vagy an6lktil);
2. Sllatnevek felsoroliisa 1 perc alatt (asszoci6ci6s sor);
3. mondatbefejez'ls (kiilonbozd begyakorlottsdgri 6s val6szfniislgfi v6laszokkal);
4. k6rd6sek, melyekre egyszavas vdlaszok (vagy egyszerfi fr6zisok) adand6k.
E feladatok koztil az asszociS.ci6s sor aleg6rz1kenyebb az af6zi6ra.Igen ritkdn fordul el6,hogy az
af6zi6s beteg, b6rmilyen tipusri is az af6zi6ja, k6pes legyen 1 perc alatt20 6llatnevet (ez az 6rt6kel6s
fels6 hat6ra) felsorolni. A t6rgymegnevez6si feladatban azonnal 6szlelhetS, hogy a megnevez6szavat
csak a vizuiilis szf6r6ra korldtoz6dik-e vagy dltaldnos. Ezt oly m6don vizsgdljuk, hogy ha a beteg nem
k6pes I6t6s alapj6n megnevezni a t6rgyat, akkor azt akezlbe adjuk megtapogatni. Segithet6 a megne-
vez6:s oly m6don, hogy avizsg6l6 szem6ly megmondja, mi a sz6 kezdete (fon6mikus ,,vdgsz6"), illet-
ve cisszetett szavak eset6ben megnevezi a sz6osszet6tel els6 tagS6t (szemantikus ,,vdgsz6"). Ennek dif-
ferenci6ldiagnosztikai jelent6s6ge is van, mivel a Broca-af6zidsokat segiti a fon6mikus ,,v6gs26", mig
a szemantikus nem, az an6mikusokndl viszont forditott a helyzet. A mdsik k6t feladat inkribb a kon-
textudlis hatiisokat mutatja meg a megnevez6sre.
A megnevez6s egy6b jellegzetess6geir6l, mint a f6n6v /ige ar6ny, toltel6kszavak milyens6ge, kcirtil-
iriisok tulajdonsdgai stb., els6sorban a betegek spont6n besz6d6nek alapjdn kaphatunk inform6ci6t.

A) Tdrgymegneaezds
A tdrgyakat egyes6vel tessztik az asztalra. Ha a beteg l6t6s alapjdn nem tudja megnevezni, megtapo-
gathatja 6ket. Ha ez nem segit, mondjuk meg az eIs6 sz6tagot vagy az osszetett sz6 eIs6 r6szdt.20 rn6-
sodperc 5ll a beteg rendelkez6s6re a megnevez6s6hez. A helyesen vagy csak enyhe artikul6ci6s hibd
val kimondott n6v6rt 3 pontot adunk; 2 pontot: ha felismerhet6 a fon6mikus parafdzia,l pontot: ha
taktilis vagy fon6mikus cue-t ig6nyel.
Maximdlis pontszdm: 60 pont.
A tdrgyak: k6s, toll, konyv, s6l, gombostfi, kalapdcs, fogkefe, certtza, s6tart6, kan6l, csavarhriz6, kulcs,
g6mkapocs, plnz, villa, sp6rga, ov, 96z, fakandl, sakk.

B) Sz6foly1konysdg
Megk6rjtik a beteget, hogy soroljon fel 1 percig iillatneveket. Segithetiink neki: ,,lehet h6zi6lla9 mint a
kutya; vagy vad6llat, mint a medve." Minden megnevezett dllatn6v 1 pontot 6r, m6g ha liter6lis
p ar af 6zia is el6fordul.
Maximdlis pontszdm: 20 pont.

C) Mondatbefejez1s
lnstrukci6:,,Mondatokat mondok, melyeknek a v6ge hidnyzik. K6rem, fejezze be ezeket a mondatokat.
Pl.: A j6g... . Milyen a jdg? ... hideg."
Minden helyes vdiasz 2 pontot 6r. 1 pontot levonunk, ha fon6mikus paraf6zia van. Ha a v6lasz nem a
szokSsos, de adekvdt, azis kaphat 2 pontot.
Pl.: A f6 ... zold, - de j6, ha n5.
Maximdlis pontszdm: 10 pont.
1. Afti... (zold).
 Az apeztevzsceteu, / 153

2. A cukor ... (6des, feh6r).

3. A r6zsa piros, az ibolya... (k6k).
4. Madarat toll6r6l, embert ... @arilt16r6l).
5. A zsebemben van tiz ... (forint, fill6r).

D) Dial1gus
,,Y 6laszoljon a kovetk ez6 k6rd6sekre " !

Minden elfogadhat6 villasz 2 pont. A fon6mikus parafdzi6k: 1 pont. Maxim6lis pontsziim: L0 pont.
1. Milyen szin(i a h6?
2. Mivel irunk?
3. Hiiny ujj van egy kdzen?
4. Hol dolgoznak az orvosok?
5. Hol lehet b6lyeget v6siirolni?

EnrErElrs
A kcivetkez6 tdbllzat ad segits6get az afLzia tfpusdnak v6lem6nyez6sdhez

FLUENCIA MEGERTES ISMETLES MEGNEVEZES

GLOBALIS 0-4 0-3,9 04,9 0-6
BROCA 01 +-1,0 0-7,9 0-g
IZOLACI6S 04 0-3,9 5-10 04
TRANSZ. M. 04 L1,0 B-10 0-8

WERNICKE 5-10 0-6,9 0-7,9 0-9

TRANSZ. SZ. 5-10 v6,9 8-10 0-9
VEZETESES 5-10 7-10 0-6,9 0-9
ANOMIKUS 5-10 7-10 7-1.0 0-9

El6szor a fluencia pontsziima alapj6nkivSlasztjuk, hogy a beteg a fluens vagy anem fluens csoport-
ba tartozik. Majd a meg6rt6s pontsz6ma alapj6n kivdlaszthat6 iz ad,ott csoportb6l az ak6t oszt6ly,
melyek koziil az ism6tl6s eredm6nye donti el, hogy melyikbe illik az ad.ottteijesitm6ny.
Hangsrilyozni kiv6njuk, hogy a WAB els6sorban seg6deszkoz, amelyre tiimaszkod.,ilehet a klasszi-
fik6ci6ban, amely segits6get ad a kdrosodott besz6dfolyamatok kivilaszt6^s6hoz. Ezek rlszletesebb
vizsgllata m6r a ,,parciSlisnak" nevezett vizsgllati m6dszerek alkalmaz6sdt ig6nyli.

Az afdzia srtlyossdgdt a kovetkez6 pontok alapjdn v6lem6nyezhetjtik:

25 pont alatt: igen srilyos;
25 6s 50 pont kozott: kozepesen srilyos;
50 6s 75 pont kozcitt: kcizepes;
75 pontt6l94 pontig: enyhe.
A WAB-nak az instrukci6s ftizet szerinti 6rt6kel6se csak kezdetben javasolt. Ha a terapeuta kelld ta-
pasztalattal rendelkezik, akkor a tesztet m6r k6pes kreativan haszndlni, a normativ adatok mellett az
af6zi6s folyamat jelleg6t, komplex volt6t ki tudja mutatni (pl. an6mi6ba 6tment Wernicke-a f6zia;Wer-
nicke-afdzia afferens motoros elemekkel stb.), ami a terdpia kialakitSs6hoz l6nyeges szempontokat ad.

IA WAB-tesztet 6s a aizsgdl6lapokat a 42. mell1klet, a ktpeket az Af ./IL tartalmazza.]

A dis zartrta vLZSg6Iata
 A orszeRrnn vvscetete / 757

Avrzsgilat reszer
A diszartria a verb6lis kommunikdci6 motoros r6sz6nek, a besz6dmozgi{sok koordindci6s kivitelez6-
s6nek zavata.Az Eur6pai Foni6terek Uni6jSnak v6lem6nye szerint a diszartria a beszdd folyamatoss6-
g6nak kvalitativ 6s kvintitativ v6ltoz6sa. Okai kozott szubkortik6lis, kortikiilis, cerebrdlis betegs6gek,
traum6k, gyullad6sos vagy 6rrendszeri megbeteged6sek, anyagcserezavarok 6s tumorok egyar6nt
megtaldlhat6k. A diszartria f6 tiineteit mindig a kozponti l6zi6 lokaliz{ci6ia 6s kite4ed6sehatlrozza
meg. Elmos6dott, monoton, rosszul6rthet6 beszdd, inkoordin6lt artikul6ci6s mozgdsok, s6rtilt testmo-
torika, nySlfolyds, rinof6nia aperta 6s egyenetlen l6gz6s jellemezheti ezt abesz6dzavart.
A diszartriavizsgli.at az anamn6zis felv6tele ut6n abesz1dszervek 6llapot6ra, mr1kod6s6re, a rnoz'
g6sk6szs6gre 6s a l6gz6sre ir6nyul. A vizsgSlathoz tartozik a beteg megfigyel6se avizsgilat folyamiin.
a betegsef sflyossdg6t6l fi.igg6en kieg6szit6 vizsg6latok csatlakozhatnak az alapvizsg6latokhoz.
[Az anamnizirtIu€tel ktrddsei a beszddben megmutatkoz6 tiinetek kialakuldsdnak el6zminyeire, a betegstg lefolydsdrn, a sirill4s kdrillmt'
nyeire, a kordbbi kezeltsekre, a diszartrids Elethelyzetire aonatkoznak.l

Szempontok az anamnlzis felv6tel6hez diszartia eset€n

. K6rh6zi zAr 6jelentdse k, kie 96 s zit6 v izs gAl at ok ele mz6s e, f 6nym6s ol 6 s a .
. Mikor, hogyan, milyen konilm6nyek kozott alakult ki a betegs6g?
. Mennyi id6t toltott k6rh6zban?
. Mennyi id6t toltott rehabilit6ci6s oszt6lyon?
. Volt-e magas v6myom6sa az elmrilt 6vek sordn? igen * nem
o Volt-e olyan betegs6ge, amelyre 6lland6an gy6gyszett szedett? igen * nem
. Ha igen, mi volt az?
. El6fordult-e a csalddban hasonl6 betegs6g? igen * nem
. Ha igen, kin6l, milyen?
. Az igyitortdn6s fell6ptekor tudott-e rogton kommunik6lni? igen * nem
. Rdszeitilt-e logop6diai kezel6sben (k6rhdzban, rehabilit6ci6s int6zetben)? igen * nem
n Ha igen, mennyi ideig?
. Tudott-e olvasni? igen ,F nem
o Tudott-e szdmolni? igen * nem
. Meg6rtette-e a besz6det? igen * nem
o Gy6gytorndban r6szestilt-e? igen * nem
o Tiszta diszartri{r6l van-e sz6? igen * nem
. Tiirsulnak -e hozz6 af6ziSs ttinetek? igen * nem
. Csal6dban 6l a beteg? igen * nem
. Elfogadja-e saj6t beszddhibijdt? igen * nem
. Ha riem, milyen jel6t adja? ideges * depresszi$s * ingerl6keny * egy6b
. A csaliid segit-e a betegnek? igen ,r nem
o A beteg tud-e egyedtil kozlekedni? igen * nem
. Ha nem, v6llalja-e a csal6d a beteg elsz6llit6s6t a kezeldsekre? igen * nem
. Segit-e a betegnek valaki napkozben? igen * nem
. Eiy6b fontos adat a betegr6l 6s a betegsdg6vel kapcsolatban.
IA aizsgdl6lapot a 43. mell1klet tartalmazza.]

A b eszddszervek 6llap ota

Abesz{dszervi 6llapotvizsg6lata, megfigyellse azizomer6, a koordin6ci6, a pontossSg, a mozg6ster-
iedelem 6s a szimmetria-aszimmetria milyens6g6re vonatkozik.

. Az arcizomzaton nyugalmi 6llapotban

van-e aszimmetria,
van-e a szemh6jakon r6szleges szemh6j z6r6d6si tendencia,
vannak-e rdncok a homlok egyik oldaldn?
158 / ADIszARTRIA vIzscALArA

. K6pes-e
akz6r l6tr eho z 6s 6r a,
a1
ajakbiggyesztdsre,
mosolyg6sra?
. Az 6tlkipocs milyen helyzetben van nyugalmi 6llapotban, milyen mozgista k6pes?
. A nyelv izomzatAt nyugalmi helyzetben 6s mozgfus kozben figyeljtik-meg'_
. A p'alatofaringe6lis iLoilzat dllapotdr6l foniSter v6lem6ny6t k6rjrik, de saj6t megfigyel6seinkre is t6-
maszkodunk.
. Kik6rdez zdrk abeteget, hogy tud-e megfelel6en r6gni, nyelni, tud-e akaratlagosan kohogni' Megfi-
gyeljtik, van-e ny6lfolY6s.
(8.-mell6klet),
A vizsg6lathoz felhaszn6lhatjuk Abeszddszervi dllapot 6s mfikodEs vizsg6lata II. firlapot
(18.
naz6lis"hangszin eset6n A besz6dszervi 6llapot 6s mfikod6s vizsg6lata III. rlrlapokat mell1klet).

IA aizsgdl1lap ot a 44. mell€klet t artalmazza.]

A besz ldszervi miikod6s

Abesz1dszervi mrikod 6s vizsgillata a hangad6sra, hangklpzdsre, artikul6ci6ra, abeszld folyamatos-
s6g6ra vonatkozik.
ivlegfigyeljiik, milyen a hang min6s6ge, a hangtart6s hos.szrisSga a hangmagassdg,.a_proz9!\a,.
n uriiuliaci6 vizsg|lat1hoz fEhaszndfiatjuk Ai artikul6ci6 vrzsgillatar.:iJLrlapilt is (10. mell6klet)-
IA aizsgdl6lapot a 45. mell1klet tartalmazza.]

A mozg6sk6szseg
Avizsg6lat sor6n anagymozgdsok 6s a finommotorika biztons5,g6t, koordin6lts6,g6t, min6s6g6t figyel-
iiik meg.

[A aizsgdl6lapot a 46. melltklet tartalmazza.]

AI6gz6s
felhaszn6ljuk
Els6sorban a besz6dl6g z6st figyelltik meg, a leveg5vel va16 gazdSlkodni tud6st. Szint6n
dllapot 6s miikod6s
a m6r emlitett vizsgdi6lapotXi u'ldgzds"megit6l6"s6hez, vaia-mint A besz6dszervi
vizsgdiata IV. firlapot is 09. mell1klet).
Hogyan v6l-
A?izsg6lathoziozz1tartozik a beteg magatart6sanak, viselked6s6nek megfigyel6se is.
lelkiismeretes a gya-
lalja a v:iZsg6lati- k6s6bb a terdpi6s -Lelyietet, a.fel7!7!okat, merrryire aktiv 6s
korl6sbar.,,ilfogadja-e a logop6dust, a tanulSsi szitu6ci6t.
Mindezekr6l] valamint iblkovetkez6 v6ltoz6sokr6l cllszerfi' feliegyzlst vezetni.

Kie glszitf vi zs g dlatok

(41.mell1klet), illetve a western-
Amennyiben a diszar triilhoz af6ziais t6rul, elvdgezzika Token-tes ztet
af6ziatesztet (42. mell1klet). R1szletes leirdsuk ai afdzia vizsg6lat6r6l sz6lo
fejezetben talSlhat6.
A Harris-f6le laterdlis dominanci a teszt
 A rarrnAlrs DoMTNANCTA vtzscuert, / 767

A teszt rovidftett v6lt ozata

A laterdlis dominancia az egyiktestoldalel6nyben r6szesit6s6t
ds jobb teljesitmeny6t jelenti a m6sik ol-
dalhoz.viszonyftva' Biir van-tendencia a kdvetkezetes jolb
oldali vagy baloldali dominanci6ra, sokf6-
le dominanciakdp l6tezik.
Keresztezett dominancidnak nevezzrik, ha a dominiins
k6z 6s a domin6ns szem ellent6tes oldalon van.
Keaert aagy nem teljes a kdzdominancia,.-ha az egylnnem
mltatj a az egyikk6z kcivetkezetes preferenci-
6i6t vagy fol6ny6t' A szem- 6s a ldbdomir,lncia hasonl6an
kevei, ha az egyikoldal preferenciiija
nem kovetkezetes' Egy szem6lynek lehet kevert k6zdomin
anci6ia,6s m6gis n6mileg prefer1lja az
egyik oldalt, hasonl6k6ppen a izem 6s liib eset6ben is.
-t':k':t#il$"i:ff1 ambidexter) nevezztik a szemdtyt. ha teljes vagy majdnem
teljes egyenl6s6g
Auegyes dominancia specifikus kdz-,16b-vagy szempreferencia
n6lktil magdban foglalja mind a keresz-
tezett, mind a nem teljes dominanciiit.
Az dtalakitott dominancia jelenti, hogy a szem6ly korSbban a miisik kez1tpreferdlta:
.azt
a koriibban balkezes, jobb keztiket preferdl6 szem6lyekre
ez rendszerint
vonatkozik.
trszktiztik:
6rlap,
18x25 cm-es karton, a kozep6n 2,5 cm 6trn6r6jfr,lyukkal,
kaleidoszk6p,
jdt6k tiivcs6 (rragy kartonpapir henger),
babzsitk,
52 db j6t6kk6rtya,
jdt6k puska (kb. 60 cm hosszri),
k6t egyforma hosszri ceruza,
stopper6ra,
k6zdinamom6ter (nem kotelezd).

Motiadci6
,,Most n6h6ny 6rdekes dolgot fogunk csindlni.,,

l. A jobb 6s a bal ismerete

Instrukci1:
,,Mutasd meg nekem a jobb kezedet!" Majd: ,,Mutasd meg nekem a bal friledet!,,
Majd: ,,Mutasd
meg nekem a jobb szemedet!,,
Kertiljtik a segfts6gad6st (arckife iez6s, tekintet) !
Urlap:
Kifogdstalan vdlaszok 2 mp-en behil: +
Helytelen v6Jasz: -
Helyes viiasz 2-4 mp habozi{s utiin: h
Helyes v6lasz 5 vagy tobb mp habozds utiin: H

2. Kdzpreferencia
Instrukci6:
,,Mutasd meg nekem, hogyan tudsz labdilt dobni!,,
Tfz tev6kenys6get kell pantomimben megmutatni:
1. labdadob6s 6. ajt6gombfordft6s
2. 6rafelh:,uzils 7. rad{roz6s
3. szogbever6s 8. vilgils oll6val
! fogkef6l6s 9. v6g6s k6ssel
5. haif6stil6s 10. ir6s
 162 / A LATERALTs poMTNANCTA
vrzscALara

Enrtrrr_Es
Jeloljtik a k6szhaszndrat 6rt6k6t minden
jobbk{z 6rt6ke:10 tev6kenys6gn6l krilcin
balk6z 6rt6ke: 0
bal-iobb 6rt6ke: 5
i. Szimultdn irds
oldaliit a szem6lv etlhetvezztik
rigy, hogy azars6 sz6re p6rhuza-
iJiii?r#'rJ*tfl:lJf!,miisodik
Instrukci6:
"Meg szeretn6m n6zni, milyen-j6l tudsz szirmokat irni k6t k,zzel
Ceruzdt tesztink a szem6lv egyszerre.,,
-i.'a{ett" '6b;,-;;
i;;'rrlirr"* n;t;;?l;;tosan a bal 6s a iobb at6.
"Amikor azt mondom ,hogy ,ult, irate az r-es s;#"t;i"d#ft;r"#
egyszerre, azt6n irdar6 a
ff i;:"T:,Hxt"[:::n**:kglx*;i;f:tifr
,'",ffi '*;*nn]:rff ,r,,,Ha,ad j
,TniT:tr-:: n:H6t:l:I j--usru'a zatot.Kezd6s el6tt egy kem6ny
papfrlapot vagy dosszi6t
,,Ez egy kicsit nehezebb6 i""ri-.))
,,{6s2, rait!,,
Ha nem ir szimultiin, megiillftjuk,
6s rijra indftju k a vizsgllaf
lassan megy' buzdfts-uk ti"tEtt"Sgyo.rurag hangsuryoz[sinak lap harmadik oldaliit haszniilva. Ha
oka, hogy mega kad,ryozzuk
illi f,:fi;*tF ?"
a sze-
;.",Trf i?:*? ";;i;il.;;J;sdreges oszropot%rtani, segitsiink neki rigy,
' 'Ha a papir aliilraiut'miel6tt a 12 szhmot leirta volna, tegytik akez6ta ceruzilkkal fol, 6s k6rjtik,
tolytassa. hogy
Meg kell ielolni minden sz6mot,amelyet
ttikciririissal irt r6s,-zben vagy
e.g€szen, vagy amelyet trikcjr-
rer a;"ii- e, barkezes #"sr;;rrasokat
'iliiT:lffiilffi i1ilil,;:1';::!i#!*'uk " 6s azt,iogy ..,"-

u,lt'il:1#5n:1il*1fl;:,?ff,'""f"?J:A1ty;ll?{rl,r"" iskoriissar, aki m6g nem tudja

a szdmo-

4. Kdz{rds
Instrukci6:
Megk6rjtik a vizsgalah,u.",\6ty:,
hogy a 1gg. ordalon foltilre irja
Feljegy ezzik a k6-z h asz n d I a tot'6s fcil a teljes nev6t.
u ri a At m p_ben.

llegism6teltetjtik az alattale"o so.bu a m6sik k6zzer.

Urlaa:
Az id6t az 1' oldalmegfelelS hely6re irjuk,
6s megjegyez zik,hogyirirsndl
koordiniici6t. melyik k6z mutatja a jobb
Ha az 1 '' 2' 6s 3' pr6ba megegyez6en
ugyanannak a k6znek a dominanciiijat
elhagyhat6. muta t1a,az s ., 6. 6s 7 .
Az az iskolils *II11-"\t
iqg,,":- tud minden berrit leirni, irharja csak
6vodiisok koztil is sokan meg tudiiik a kereszrnev 6t azt az
tenni -, s akkor ugyaneztirja a
miisik kez6vel is.
-
5. Pontozds
Instrukci1:
,,szeretn6m rirtni, milyen gyorsan tudsz
pontokat csini'ni a ceruziidd ar, igy...,,
Vegytik a ceruzfit 6s csinrllulik a
ktilctn6ll6
egyik kockiba. "egiiiilloJro.uu 10 pontot, g-yo.ru^, egy pontot mind_
,,Fogd a ceruz6t,6s probrilj egy sort gyakorliisk6ppen!,,
A m6sodik sorban gyakoroltaqii. c
Instrukci6:

kock6ba, am'yen
"*H:?:::g'ili:,:"i:iJ#:iJ"fffi'":ril"#::?f3l,ren syorsan tudsz Ha a
 A rarrnArrs DoMTNANCTA vtzscltterl., / 763

Megmutatjuk a szem6lynek, melyik n6gyzeth6l6t haszniilja, att6l friggden,

hogy a cerrzamelyik ke-
t?9:"var1, az ujjunkkal megmutatjuk, honnan induljon 6shogyan t5i"rse a nyilakat.
,,K6sz, rajt!"
?l,t p h ag51uk, rnegdllftjuk:,,Ail;
t,, (Feln6ttekkel 20 mp_ig)
_tq. _azut6n
Urlap: Mindegyik
k6z eredmdnydt az egyrniist kcjvet6 n6gyzetek szlmaadja, amelyekben
1 vagy tcibb
pont van' Feliegyezzik a jobb koordindci6t mutat6 kezetlHa a vizsg6lt
szem1ly a pr6ba kozben meg-
viltoztatla a pontoz6si_m6dszer6t olyan m6don, hogy a k6t k6z osJzehasonlit6sa
6rv6nytelen, megis-
m6teljtik a pt6b6t a 3. 6s 4. n6gyzeth6l6thaszn6lva. fra mindk6t pr6ba
6rv6nytelen , jelezzika tesztla-
pon, 6s az eredm6nyt nem vessztik figyelembe.
Mindegy, hogy awizsg6ltszemdly p-ontokat, vonalakat vagy koroket
csin6l, felt6ve, ha az eg,6sz pr6-
ba alatt azthasznitlja. Ajr{nlatos *"gir*6teltetni akkor is a pr6bdt,ha
aue*uezeredm6nyE azonos
vagy majdnem azonos. Ilyenkor a k6t kis6rl et 6tlag6t vessztik eredm6nyk6nt.

6. Kdrtyaosztds
Ket 26 darabos csomagra osztjuk a paklit. Atadunk egyet a vizsgiiland6
szem6lynek.
Instrukci6:
,,Condoljuk azt,hogy k6rty6zunk Osz! ki a kiirtyiikat, amilyen gyorsan tudod, el6szor nekem
adj
:gy:t, azuttn magadnak egyet! igy." (Megmutatjuk.)
Gyakorldsul 6 lapot kioszthat, azitilnezeket visizatesszrik a csomagba.
,,K6.s2, rajt!"
Urlap: FSliegyezzik a 26 kdrtya kiosztiisiinak idej6t mp-ben, mindk6t k6z
eset6ben, valamint a jobb
koordiniici6t mutat6 kezet. Az osztilst megism6teit"q.ii a m6sik k6zzel,ha sztiks6ges,
megmutaijuk,
hogyan tartsa a csomagot.

7. A szoritds ereje (nem kotelez6)

Instrukci6:
,,Tudod milyen er6s a kezed? Mutasd meg nekem!,,
-
Tegyr'ik a dinamom6tert a jobb keztinkbe, taitsuk kinyrijtott karral lefel6,
6s szoritsukl T6ritsrik vissza
a mutat6t O-ra! Adjuk a szem6ly kez6be:
,,Hadd n6zzern, hogyan tudod csiniilni!,,
k6t kis6rletet mind ak6tk6zzel, jobb,bal, jobb, bal sorrendben!
Tqy.i"t
Urlap: Az eredm6ny mindegyik k6zn6l a magasabb 6rt6k.

8.Monokuldris pr6bdk
8/a Kaleidoszk6p
instrukci6:
igy forgatod (mutatjuk), sz6p szines mintdkat fogszl6ttni.,,
_..,,:Hu
Urlap:Adjuk a kaleidoszk6pot a szem6llmek, 6s jegyezittkfel, melyik szem6hez tartia!

8/b T6vcs6
Instrukci6:
,,N6zt6l m6r 6t tdvcsovcin?"
Adjuk a tiivcsovet a szem6lynek, ha sztiks6ges, mutassuk meg, hogyan lesz tiszta a f6kusza t6volsiig
v6ltoztat6s6vall
Aszemlly az ablakon 6t nlzzen valamit a tdvolban.
Urlap: Jegyezzik fol, melyik szem6t haszn6lla!

8/ c C6lz6s pusk6val
Adjuk a j6t6k puskilt a szernlly kez6bel
Instrukci6:
,,L'tni szeretn6m, hogy milyen j6l tudsz c6lozni. C1lozz a puskdval rigy, mintha pontosan az orrom
..
hegy6t akarndd eltaldlni!"
U,rlap:Jegyezzik fol, melyik szem van egy vonalban a c61lal, 6s melyik v6ll6hoz thrnaszrlaa
puskiit!
Ha nincs puska, a pr6b6t el lehet vdgezni egy hosszri vonalz6val va'gy k6pzeletbeli
prrrtarrui.
764 / A LATERALs DoMTNANCTA vtzscAlArA

9.Binokuldris pr6ba
Lyuk a kartonlapon. Helyezztik a lyukas kozepii kartonlapot az asztalra a vizsg6Iati szem6ly el6!
A hosszabb oldala pdrhuzamos legyen az asztal616vel.
Instrukci6:
,,Ez egy m6sik c6lz6 teszt. Amikor azt mondom, rajt, emeld fol a lapot a k6t kezeddel 6s tartsd olyan
messze magad el6tt, amennyire tudod. N6zz 6t a lyukon, 6s mondd meg nekem, amilyen gyorsan
tudod, mi van a k6pen." (Folmutatunk egy-egy szines k6pk6rtydt.)
Tegytink h6rom kis6rletet, 6s mindegyik utdn tetessiik vissza a lapot az asztalrat
lirlap: Jegyezzikfel, melyik szem6vel n6z!

10. Ldbdominancia
10/a Rfgds
Adjuk a szem6ly kez6be a babzs6kot!
Instrukci6:
.. ,,Gondold azt,hogy ez egy futball-labda. Mutasd meg nekem, hogyan tudod megnigni!"
tirlap: legyezzik fol, melyik l6b6val6rinti a babzs6kot.Ez a domindns l5b.
Azl;:t6n k64iik meg a szern1lyt, hogy nigja a mdsik I6bAval.
Ha 6rinti a babzs6kokat a mdsik l6bdval: igen
Ha elv6ti: nem
Jegyezzik fol, melyik l6b mutat jobb koordindci6t, z6r6jelbe t6ve, ha a fol6ny nem nagyon nagy.

L0/b Thpos6s
Instrukci6:
,,Gondold azt,hogy itttfiz van (a padl6ra mutatunk). Mutasd meg nekem, hogyan tudndd eloltani
al6baddal!"
Iir I ap : F oljegy e zzrik, melyik | 6b 6t h as zn6lja .

EnrErrr-Es

1. A jobb 6s a bal ismerete

x=zdydtLhaavizsgdtltszem6ly 1,vagy tobbhib6tkovet el(a,,Zavart" fol6 tessztika jelet)
H = 5 mp-n6l hosszabb habozds ut6n j6 vilasz (a ,,Hat6rozatlan" fol6)
h = 24 mp habozds ut6n j6 vilasz (a ,,Hat6rozatlan" fol6)
* = norm6l (a ,,Normdlis" fol6)
2. K0zpreferencia
(A megfelel6 betfjel fol6 teszrink ugy x-et az 6rt6kel6s 2. sz6rni sor6ba)
J = er6s jobb L00%-os teljesitm6ny
j = m6rs6kelt jobb 75-95'h-os teljesitm6ny
M = kevert 30-70"/"-os teljesitm6ny
B = m6rs6kelt bal 5-25%-os teljesitm6ny
b = er6s bal 0% teliesitm6ny

Minden oszt6lyozilson beltil az lkszet tehetjtik kozdpre, jobbra vagy balra, hogy az eredm6nyt ponto-
sabban mutassa. Pl. 40 pontos eredm6nlm6l jegyezhetlik az M fol6 kiss6 balra. Az M-mel jelolt esetek
nagy r6sze mutat n6mi preferencidt egyik oldalra; csak a 45, 50 6s 55 pontost mondhatjuk val6ban
ambidexternek. Az M csoportot alosztilyokra bonthatjuk: Mj (kevert, de inkdbb jobbkezes), MA (am-
bidexter) 6s Mb (kevert, de inkdbb balkezes).

3. Szimultdn irds
J = a) aki 3 vagy tobb megfordit6st csinSl balk6zzel,6s egyet sem a jobbal;
b) aki kdptelen szimultdn irni, akit a jobb kdzvezet;
c) akinek abalklzzel irott sz6mjegyei olvashatatlanok.
j = aki nem kovet el megfordit6st a jobb kez6vel, 6s 2-n61 nem tobbet a ballal.
 A rarrnAlls DoMTNANCTA vtzx:tteta / 765

M = a) aki egy vagy tcibb megfordit6st csiniil mindk6t k6zzel;

b) aki csak az egy6bk6nt domindns k6zzel fordit meg.
b = aki nem csindl megfordftiist, de a bal keze jobb koordinr{ci6t mutat.
B = a) aki csak a jobb kez6vel csiniil megforditdst;
b) aki k6ptelen szimult6n frni, akit abalk6zvezet;
c) aki k6ptelen olvashat6an irni a sz6mjegyeket a jobb kez6vel.

4.K{zirds
J = aki legaliibb k6tszer olyan gyorsan fr a jobb kez6vel, mint a ballal.
j = aki legal6bb 25%-kal gyorsabban fr a jobb kez6vel.
M = akinek a k6t keze kozott 25%-ndl kisebb a ktilonbs6g.
b = aki 25%-kal gyorsabban ir a bal kez6vei.
B = aki legal6bb k6tszer gyorsabban irbalk6zzel.
Ak6zir6s gyorsasdgdt 6s min5s6g6t er6sen befolydsolja a gyakorl6s. Ha a nem prefer6lt k1zzellassan
ir, de i6l, ez felkelti az 6tszoktat6s gyanrtiilt. Ha a domindni klzzel gyeng6n ir, Srdemes el6segiteni az
Stszoktatdst.
IA 4. szdmi sorban jeli)ljiik.]

5. Pontozds
J = a jobb k6z teljesitm6nye legalibb 20%-kal jobb.
j = a jobb k6z eredm6nye legal6bb r}'h-kal, de kevesebb mint 20%-kal jobb.
M = 10%-n6l kevesebb a fol6ny az egyik k6zn6l.
b = a bal k6z eredm6nye legaldbb r}"/"-kal, de kevesebb mint 20%-kal jobb.
B = a bal k6z teljesitm6nye legal6bb 20%-kal jobb.
[Az 5. szdmit sorban jeldljilk.]

6. Kirtyaosztds
I = ha legaldbb 50%-kal hosszabb ideig tart az oszt6sbalklzzel.
j = ha a bal k6znek legaldbb 4 mp-cel vagy 10%-kat tobb id6 kell.
M = ha egyik k6z sem mutat 4 mp-es vagy 10/"-os fol6nyt.
b = ha a jobb kdznek legalSbb 4 mp-cel vagy l}%-kal tobb idd kelt.
B = ha a jobb k6znek legal6bb 50%-kal hosszabb idd kell.
IA 6. szdmil sorban jeli)Iji]k.l

7. Aszoritls ereje
J = 3 kg vagy ann6l tobb a ktilonbs6g a jobb k6z jav6ra.
j = a ktilonbs6g 1 vagy 2kg a jobb k6z jav6,ra.
M = a k6t k6z eredm6nye pontosan egyforma.
b = a kiilonbs6g 1 vagy 2 kg abal k6z jav6ra.
B = a krilonbs6g 3 vagy tobb kg abalk6z jav6ra.
IA 7 . sztimrt sorban ieliiliiik.]

Telj es k|zdominancia oszt dly ozds

J = ha minden 6rt6kel6s I uagy j.
j=ha a2.6s 3. pr6ba j6s a4.,5.,6.6s7.probAban kett6n6l tobb azM 6s b.
M = a) ha a2.6s 3. tesztben favorit az egydbklnt nem domindns k6z;
b) ha a 2. vagy 3. pr6ba M 6s legaliibb egy mdsik pr6ba is M, vagy favorizillta nem domin6ns k6z;
c)haa4.,5.,6.6s7.prob6banhdromnaltobb azM,vagyfavorizilltazak6z,amely a2.ds3.pr6-
bdban nem dominSns.
b = haa 2. vagy 3. pr6ba b vagy B, 6s a 4.,5., 6. 6s7. pr6ba koztil kett6n6l nem tobbn ek az oszt6lyoz6t-
sa M vagy j.
B = minden oszt6lyoz6s a bal oldalon van.
IA ,,teljes" sorban jeldljilk.]
 166 / A LATERALIS DoMINANCTA VIZSGALATA

Ugyanigy, mint a ktilon6ll6 pr6b6kban, az osztiiyozdst tehetjtik jobbra, koz6pre vagy balra az adott
szekci6ban. AzM oszt6ly felbonthat6: Mj (kevert, n6mi jobbpreferenci6val), MA (ambidexter) 6s Mb
(kevert, n6mi balk6z-preferenciiival) csoportra. Azokban az esetekben, amelyekben a 2. vagy 3. pr6ba
M, 6s minden mds k6zdominancia-pr6ba azonos oldalon van, osztllyozhatjuk M-mel, amikor az
ir6nyzavar t6nye a 3. pr6b6ban vagy az eredm6ny a 2.pr6bdban 45-55% kozott van. Mds esetekben
elSnyben kell r6szesiteni a juugyb ad6sdt.

8.Monokuldris pr6ba
J = mind a hdrom r6szben minden vllaszJ.
j = avdiaszok koztil kett6 j.
M = csak abban a ritka esetben, ha a szem6ly mindk6t szem6vel pr6b6lja, vagy egy j, egy b 6s egy
,,mindkett5".
b = ha a hiirom v6laszb6l kett5 b.
B = minden v6laszB.
[8. szdmi sorban jel\ljilk.]

9. Binokuldris pr6ba
J= mind a h6rom vilaszJ.
j= ha otvilasz j.
M = ha k6t, h6rom vagy n6gy v{lasz j.
b = ha otv6laszb.
B = ha mind a hat viilasz B.
IA 9. szdmi sorban jeli)Ijiik.]

Telj es szemdominancia osztdly ozds

Az oszt6lyoz6s a 8. 6s 9. pr6b6n alapul.

J = ha a 8. 6s 9. pr6ba J.
j = ha a 8. 6s 9. koziil valamelyik J, a mdsik j uugy M, vagy mindkett6 j.
M = a) ha a 8.6s 9. pr6ba M.
b) ha az egyik M, a miisik j vagyb.
c) ha az egyik J vagy j, a mdsik B vagy b.
b = a 8. vagy 9. pr6ba B, a mdsik B vagy M, vagy mindkett6 b.
B = a B.6s 9. pr6ba B.
IA ,,teljes" sorban jeI6Ijiik.]

10. Ldbdominancia
10/ a Rfigds
J = ha a jobb lSbat prefer6lja,6s sokkal jobban teljesit vele.
j = ha a jobb l6bat prefer6lja, de a teljesitm6ny csak m6rs6kelten jobb, mint a bal 15b6.
M = ha a szem6ly mindegyik l6biival nig, 6s kb. egyformdn teljesit.
b = ha aball6b6t preferdija, de a teljesitmdny csak m6rs6kelten jobb, mint a jobb 15b6.
B = ha a bal l6bat preferilja,6s a teljesitm6nye sokkal jobb, mint a jobb 16b6.
IA 10/a sorban jeldljiik.]

10 /b Taposds
J = ha kiz6r6lag a jobb lSb6thasznilja.
j = ha legnagyobbrdszt ajobb lSbdt haszndlja.
M = mindketllb|thaszniIja kb. egyenl6en.
b = Iegnagyobbrlszt a b al l6b 6t haszn6lja.
B = kiz6r6lag a bal l6b6thaszndlja.
tA 10/b sorban iel1liilk.l
 A larsnAus DoMlNANcttvrzscarxa / L67

Telj es ldbdominancia oszt 1lyozds

I = ha mindk6t osztdlyozFts J vagy j.
j = ha az egylkJ, a mdsik M.
M = ha az egyik osztiiyozl^s a jobb, a m6sik a bal oldalon van, vagy ha az egyik M 6s a mdsik jvagyb.
b = ha az egyik pr6ba B, a miisik M.
B = ha mindkett6 B vagy b.
[A,,telj es" sorban jel)lj iik.]

A ldbdominancia szorosabban osszeftigg a k6zdominancidval, mint a szemdominancidvai. Amikor

akdz- 6s szemdominancia megegyezik, a ldbdominancia a legtobb esetben szint6n egyezS. Ha a do-
minancia keresztezett, a liibdominancia k6tszer gyakrabban egyezik meg a k6zdominancidval, a
szemdominanciSval. Ha a k6zdominancia kevert, a lSbdominancia tobbnyire megegyezik a szemdo-
minancidval.

IA aizsgdl6lapot a 47. mell1klet tartalmazza.]

(Forditotta : luhilsz Agnes)

iAlbert |. Harris - Ph-D. Harris: Tests of Lateral Dominance.

New York, 1974, The Psychological Corporation.l
Token besz6dmeg6rt6si teszt
gyermekeknek
 A snszEor\4rcanrss vrzscAlara (Torsru-tnszt\ / 177

A gyermekek receptiv nyelvi funkci6j6nak vtzsgilIata

A Token-tesztet DeRenzi 6s Vignolo kozolte (1962) mint 6rz6keny m6r6eszkozt af6zi6s feln6ttek finom
receptiv nyelvi zavarinak kimutatdsdra. A vizsg6lati szem6lyeket ebben a tesztben knlonboz5 szinii
6s form6jri t6rgyakkal val6 manipuldldsra k6rik. Ezek a tlrgyakrendszerint n6gyzetek 6s korok.
A tesztben ot alteszt van, ezek fokozatosan nehezednek, az utasitdsok hosszabbak 6s komplexebbek.
Frsnk Disimoni 1978-ban kozolte tanulmdnydt, amelyben beszdmol a Token-teszt alkalm az6sir6l a
gyermekek receptiv nyelvi f unkci6j 6n ak v izs giiatdban.
A Token-teszt els6 n6gy r6sze fokozatosan nehezedik, az instrukci6k hosszabboddsa miatt. A rovid
idejii eml6kezetre kell itt t6maszkodnt. Az V. r6szben a nyelvtani szerkezet bonyolultsdga jelenti a ne-
hlzsdgel, valamint az, hogy nemcsak a ragokat 6s n6vut6kat kell meg6rteni, hanem a m6dosit6 sza-
vak,kot6szavak, ti1t6- 6s n6vut6szer6hat6roz6sz6jelent6s6t is fol kell dolgozni,6s annak megfelel6en
kell cselekedni.
Az alteszteket egymiist kovet6en kell elv6gezni. Mind az iitr6szt v6gig kell csin6lni, kiv6ve, ha a
gyermek sok hib6t kovet el azL r6szben.
Avizsg6lat el6tt meg kell bizonyosodni, hogy a gyermek 6rti a kor 6s n6gyzet, nagy 6s kicsi 6s a k6k,
'old, sdrga, feh6r 6s piros sz6 jelent6s6t. Avizsg6l6 oldalra, kiss6 a gyermek mog6 til. A gyermek nem
ldthatja avizsgdJ6 arc6t. A zsetonokat a gyermek l6t6mezej6be helyezi azI. rlszhez az ,,A" elrendez6s
szerint.

A zsetonok m4rete
Nugy n6gyzet:3x3 cm, 1 cm vastag.
Nugy kor: 3 cm 6tm6r6jii,7 cm vastag.
Kis n6gyzet:2x2 cm, 1 cm vastag.
Kis kor: 2 cm 6tm6r6jfi,, l cm vastag.
Avizsg6l6 tiszt6n 6s hatdrozottan besz6lve a kovetkez6 utasitdst adja a gyermeknek:,,Kiiliinbiizf
dolgokat fogok kdrni t6led, melyeket ezekkel (a zsetonokra mutatunk) kell csindlnod. Hallgasd nagyon
figyelmesen, mert mindent csak egyszer mondhatok, Ndhdnyat kiinnyen, n4hdnyat nehezebben tudsz
m aj d megc sin dlni. Ke z dhetj iik? "
Amikor a gyermek jelzi a k6szenl6tet, avizsgil6 elkezdi a tesztel6st azLrdsz 1. feladat6val. Minden
tesztutasitiist vil6gosan kell mondani, an6lkril, hogy egyetlen sz6t hangsrilyozn6nk vagy megnyom-
niink. Ha a gyermek k6ri a vizsg6l6t, hogy ism6teljen meg egy feladatot, a vizsg6l6 a kovetkez6ket
mondhatja: ,,Csak egyszer mondhatom. Csindld, amit gondolsz, ahogy mondtam." Ha a gyermek
m6gsem kis6rli meg a feladatot, mondja: ,,Menjiink toadbb a kiiaetkezfre!" Semmilyen konilm6nyek
kozott sem szabad megism6telni az instrukci6t, rr..6g akkor sem, ha a gyermek ,,nem figyelt" . N6hdny
gyermek ig6nyelheti a visszajelz6st a teljesitm6ny6r6l. Avizsgdi6nak megengedett a reag6i6s erre az
ig6nyre semleges v6laszt adva: ,,rendben" vagy ,,nagyszerii" . A vizsgdl6 nem adhat semmilyen sz6be-
li vagy gesztusbeli utaldst a hibdra. Miutdn a gyermek teljesitette az egyes utasitiisokat, a zsetonokat
vissza kell helyezni az eredeti helyzetrikbe.

Utmutat6sok a gyermekeknek
A tesztel6st folytatva a vizsg6l6nak sztiks6ge lehet arra, hogy kieg6szit6 titmutatdsokat nytijtson. Az
aldbbiak p6lddk arra, milyen helyzetek ad6dhatnak.
1. Ha a gyermek elkezdi a feladatot a teljes utasit5s megaddsa el6tt, a kovetkez6ket mondjuk: ,,Vd.rj,
amig befejezem az eg|szet, miel6tt megdrintendd 6ket!"
2.Ha az I-IV. r6szbett az ,,6rir:ttsd meg a ..." instrukci6ra adott reagdlSsban a gyermek az rjj6t rajta tart-
ja a zsetonon, azt mondjuk: ,,Nem keII rajta hagynod az ujjad, csak ezt csindld!" (Bemutatjuk a zse-
ton meg6rint6s6t, 6s azonnal elvessztik az ujjunkat.)
3. Ha a III.6s IV. r6szben a gyermek egyik kezdthasznSija, hogy egyidejfileg 6rintse megg k6t zsetont
(a mutat6 6skoz6ps6 ujj5t haszn6iva), a kovetkez6t mondjuki ,,Nem {gy kell csindlnod.lgy csindlha-
tod." (Bemutatjuk egy zseton meg6rint6s6t a mutat6ujjal, azutdtn a mdsik meg6rint6sdt, vagy egy zse-
ton meg6rint6s6t a jobb kdzzel, a miisik zseton6t balk6zzel.)
 772 / A BESZEDMEGERTcs vrzscAlern (ToxEx-rrszr)

EnrErsr-Es
Mindegyik feladatot helyesnek (+) vagy hib6snak (-) 6rt6keltink. Egypontos 6rt6ket jelol
minden he-
Iyes vdlasz a tesztutasit6sra, a maximilis pontsziim 61. Ahhor, nogi'"gy felalatot
helyesnek 6rt6kel-
jrink (+), teljes eg6sz6ben pontosan kell teljesfteni.
Rdszleges 6rt6kel6st nem haszn6lunk. Ha a gyermek hibdsan teljesit egy feladatot,
de spontiin javitla
magdt a kovetkez6 utasitiis eI5tt, a feladatot helyesnek 6rt6keljtik (+). fiinda zon1ltal,b6imely
az instrukci6ra adott v6laszban hibilnak 6rt6kehink (_). "it6.6rt
Ertdketdsi kritdriumok az egyes rIszekhez
I. 6s II. r6sz
Csak akkor 6rt6keljtik hibdtlannak, ha a gyermek meg6rinti azt az egy bizonyos, megnev
ezett zse-
tont.
III. 6s IJl,r. r1sz
Ezekben a r6szekbena_feladatok megkiviinjdk a gyermekt6l, hogy mindegyik
utasit6sniil k6t zsetont
azonosftson. Areag6l6s sorrendje l6nyegtelen. P61d6ul aIII. rdsz 1. egyl6g6n6l
a feladat: ,,Erintsd
meg a siirga kort 6s a piros ndgyzetet!" AreagSlilst helyesnek 6rt6keljti"( ha"a
gyermek el6szor a pi-
ros ndgyzetet 6rinti meg 6s mdsodszorra a s6rga kort. Ha u gy".*"i osszecsrisz
tatla a zsetonokat,
azaz az erint ig6t rigy tekinti, mint ,,ossze6rinteni a zsetonokai" jelent6srit, helyesnek
6rt6keljrik, 6s
bemutatjuk a feladatokat a zsetonokkal,.amelyekre a gyermek az emlitett m6dtn reag6lt.
Az azt jelenti, hogy meg6rinteni a zsetonoka t az ujj6val. Ha a gyermek nem m"egfelel6
zseto-
nokat 'rinteni
csrisztat cissze, hibdsnak 6rt6kelitik 6s bemutatiuk a feiadatot.
Y. r1sz
My,?l az egyes egys6geket befejeztr,ik, a zsetonokat visszahelyezzikeredeti helyzettikbe.
1. Tedd a piros kort a zoldndgyzetre!
A piros komek kell lennie az aktfv kcizegnek, a zold nlgyzet helyez6se a piros kor al6 hibds.
2. Tedd a feh6r nlgyzetet a s6rga kor mog6!
n6gyzetnek kell lennie az aktiv kozegnek, a silrgakor helyez6se a feh6r n6gyzetet6 hibds.
^ *Erintsd
3.
1"16:
meg a k6k kort a piros nlgyzettelr.
Hangsrilyozzuk a.-tel sz6tagot. A piros n6gyzetnek kell lennie az aktiv kozegnek. A piros n6gy-
zetnek ak6r a csrisztatdsa, ak6.r a folv6tele adekvdt a k6k nlgyzet fizikai eintesOlg. A k6k ior
cstisztat6sa, elmozdit6sa vagy folv6tele magiit6l 6rtet5d6en hibis. Mris sz6val, bdrmiiyen
rnozg6s
a kdk kcirrel rossz.
A leggyakoribb hiba a kovetkez6:

E feladatnak az a c6lja, hogyeldontstik, vajon a gyermek k6pes-e megviiltozt atni az 6rint igefunk-
ci6jlt az I-IV. r6szben haszndlt m6dhoz k6pest.
4. Erintsd meg a k6k korrel a piros n€gyzetet!
Ez a feladat hasonl6 a 3. feladathoz, csak most a k6k kor az aktiv kozeg. Hib6s reagdlds a piros
ndgy zet b6rmilyen csrisztat6sa, mozgatilsa, f olemeldse.
Hibiinak szlmit: l6sd a fenti dbrdt.
 A srszEor\4scEnrEs vtzscArara (Toxru-rusn) / 773
5. Erintsd meg a k6k kort 6s a piros n6gyzetet!
6gy 6rt6keljrik, mint a III. 6s IV. r6szben. A zsetonokat nem sztiks6ges egy id6ben vagy sorrend-
ben 6rinteni. Hiba: l6sd a fenti 6br6t.
6. Vedd fol a k6k kort vagy a piros nfgyzetetl
A gyermeknek fizikailag fol kell emelnie az egylk zsetont!
7. Tedd t6volabb a zold nlgyzetet a sdrga ndgyzett6Il
A zold nlgyzetet b6rhol el lehet helyezni az asztalon, anrrig a s6rga n6gyzett6l val6 t6vols6ga na-
gyobb lesz, mint kezdetben. Ha a zold n6gyzetet folvette (folemelte), nem el6g, ha csak tartja, ha-
nem vissza kell helyeznie az asztalra, tdvol a s6rga n6gyzett6l, ahhoz, hogy a feladatot helyesnek
6rt6keljiik.
B. Tedd a feh6r kort a k6k n6gyzet el6!
A feh6r komek kell lennie az aktiv kozegnek.
Jegyezzikrrreg az eredeti helyzetet, a feh6r kor a k6k ndgyzet al5 van helyezve:

tr
@
A szok6sos zavar ezzel a feladattal az el6kifejez6s 6rtelmez6se. A feladat hibdtlan, ha a feh6r kort
a k6k ndgyzet foI6., aI6, vagy bal oldaldra helyezi, a kovetkez6 raiz szerint:

@
tr
@
A k6k n1gyzetjobb oldal6ra helyez6s hiba. Szint6n hiba, ha a feh6r kort a kdk n6gyzet tetejdre he-
Iyezi, mint az al6bbi p6ld6n:

k6k

Ha a gyermek a feh6r kort a k6k n6gyzet al6,helyezi, meg kell bizonyosodni, hogy ez a feh6r kor
kifejeiett elmozdit6sa eredeti helyzet6b6l, miel6tt a + jelet megadjuk.
9. Ha van itt fekete kor, vedd fol a piros n6gyzetett
Vdrjunk n6h6ny mdsodpercet, hogy biztos legyen: nem lesz reakci6. Hogy a pluszt megkapja, a
gyermeknek nem szabad kapcsolatot l6tesitenie egyetlen zsetonnal sem.
10. Vedd fol a nlgyzeteket, kiv6ve a s6rg6tl
A gyermeknek i6nylegesen fol kell emelnie mind an6gy zsetont. A zsetonokat folveheti egyszer-
,", iugy folveheti iz igylkzsetont 6s visszahelyezi, folvehet m6sikat tis visszateszi stb.
L74 / ABESZEDMEGERTEs vrzscArere (TorlN-rnszr)

11. Amikor meg6rintem a zold kort, fogd meg a fehdr n6gyzetet!

V6rjunk ot mdsodpercet a zcild kcir meg6rint6se el6tt. Biztosnak kell lenni, hogy a gyermek csak
azold-kor meg6rint6se utdn veszi fol a feh6r nlgyzetet. A gyermeknek t6nyleget".r-f6l kell emel-
nie a feh6r n6gyzetet, nem egyszeriien meg6rinteni.
12. Tedd a zold n6gyzetet a piros kcir mell6!
A zold n6gyzetnek kell az aktiv kozegnek lennie, 6s b6rhov6 lehet helyezni a piros kor kor6. A
zold ndgyzetnek nem kell hozz66rtie, de nagyon kozel kell lennie.
13. Erintsd meg a n6gyzeteket lassan, a koroket gyorsan!
Ha gyerek megkis6rli egyidejfileg meg6rinteni a n6gyzeteket 6s koroket, hibiisnak 6rt6keljtik.
I
A feladat hib6tlan a sorrendre val6 tekintet n6lkril. Azaz, a gyermek 6rintheti el6szor an6gyze-
teket vagy a koroket.
Az'&int ige azt jelenti, hogy a gyermeknek meg kell 6rintenie a zsetonokat azujjaival. Ha a gyer-
mek osszecstSsztalla a zsetonokat (gyorsan vagy lassan) ugy, hogy egym 6shoz 6rnek, u t"ugZldrt
hibak6nt 6rt6keljtik.
14. Tedd a piros kcirt a s6rganlgyzet 6s a zold n6gyzetkozdl
A piros kornek kell lennie az aktiv kozegnek. A k6t mdsik zseton kciz6 lehet k6t- vagy h6romdi-
menzi6san tenni (tk.,,szendvics").
15. A zoldet kiv6ve 6rintsd meg a koroket!
Az 6rint ism6t azt jelenti, hogy ujjal megdrinteni a zsetonokat. A gyermek meg6rintheti 6ket egy
id6ben vagy egymds utdn. Az 6rint6s nem azt jelenti, hogy a zsetonokat dssze kell csrisztatni
hogy 6rintsdk egymdst.
16. Vedd fol a piros kcirt - nem! - a feh6r nlgyzetet!
Fontos az instrukci6 megadiisdnak m6dja. Mondjuk az utasitls els6 r6sz6t rigy, mint v6gleges, be-
fejezett kijelent6st. (Azaz:,,Vedd fol a piros kort!") Azut|nszrinet. A,,nem"-tt ne mondjuk, amig
a gyermek el nem kezdi a reag6ldst az utasitils elsS r6sz6re. M6s szavakkal, amint a gyermek ei-
kezdi a mozdulatot a kez6vel a piros kor fel6, mondjuk nagyon gyorsan: ,,Nem! - a feh6r n6gy-
zetetl" Ne ism6teljrik meg a vedd fol ig6t. A gyermeknek val6ban fol kell emelnie a feh6r n6gyz.e-
tet ahhoz, hogy a feladatot hibdtlannak 6rt6keljtik. Nagyon kev6s gyermek hib6zlk ebben a fel-
adatban, de ez a r6kovetkez6 egys6gek rdsze, amely magiiban foglalja a \6., 77 .6s 18. feladatot.
17. Afeh6r ndgyzet helyett fogd meg a sdrga kort!
Ne tartsunk sztinetet a mondat kozben. A gyermeknek val6ban fol kell emelnie a s6rga kort,
nemcsak egyszeriien meg6rinteni.
18. A sdrga kcirrel egytitt fogd meg a k6k kort!
A reagiil6snak egyidejfi cselekv6snek kell lennie, mag6ban foglalva mindk6t kort ugyan abban az
id6ben. A gyermek folemelhet egyet a jobb kez6vel 6s a mdsikat a bal kez6vel, vagy folveheti
6ket egy k6zzel. Mindamellett, a gyermek nem teheti, hogy folemel egy zsetont, visszahelyezi 6s
azutln folemeli a mSsikat.
19. Miutdn folvetted azoldn6gyzetet,6rintsd meg a feh6r kort!
A reag6ldsnak sorrendben kell tort6nnie. A gyermeknek el6szor fol kell emelnie a ziild n6gyze-
tet, 6s azut6n meg6rintenie a feh6r kort az ujjdval (nem a mdsik zsetonnal). A gyermek folemel-
heti a zold ndgyzetet, visszahelyezheti 6s meg6rintheti a feh6r kort, vagy folemelheti a zolc
ndgyzetet 6s meg6rintheti a feh6r kort, mialatt tartja a zoldnlgyzetet.
20. Tedd a k6k kort a feh6r n6gyzet al6!
A k6k kcirnek kell az aktiv kozegnek lennie, 6s a feh6r n6gyzet al6 helyezni mind k6t-, mind pe-
dig hdromdimenzi6san. A gyermek pluszt kap az A 6s B megold6sra egyardnt.

tr B

k6k

@
 A BESZEDMEGERTES VIZSGALATA (ToKEN-TESZT) / 775

21. Miel6tt meg6rinted a s6trga kort, vedd fol a piros ndgyzetetl.

A gyermeknek elSszor fol kell emelnie a piros ndgyzetet,6s utdna meg6rinteni a s6rga kort az uj-
i9yut. A gyermek vagy folemeli a piros n6gyzetet, visszahelyezi 6s meg6rinti a s6rga kort, vagy
folemeli a piros ndgyzetet 6s tartla, mialatt meg6rinti a s6rga kort.

A Token-teszt gyermekek sziimdra k6sztilt viltozatinak nincs magyar standardja. Az 6rt6kel6s a

nyerspontok alapjdn tort6nik, illetve a megism6telt teszt is az elsd tesztfelv6tel eredm6nyeinek cissze-
hasonlftdsdval.
[L. m6g Juhilsz Agnes: A Token-teszt alkalmaziisa gyermekek besz6dmeg6rt6s6nek vizsgdlat6ban .ln Gy6gypedag1giai Szemle,
1989.l. s2.53-62. p.l

A zsetonok elrende zdse

,,4" elrendez6s

r gyermek
bal oldala
tr tr tr tr tr a gyermek
jobb oldala

@ @ @ @ @
,,B" elrendez6s

a gyermek a gyermek
bal oldala jobb oldala

(Forditotta: Juh6sz Agnes)

[A aizsgdl6lapot a 48. mell1klet tartalmazza.]

[Frank DiSimoni: The Token Test for Children.1,978,The New York Times Company.]
 t77

Irodalom
Az el,r;poz1 rsRApIAr uxcrt6z6 \ryzscAtan
DR. MARToN EVA - DEVENyT Eve - r6rs cAson - DR. KERESZTESI KATALIN: Alapoz1 tudpia.
szERDAHELyT uAnroN -
IV. fejezet: Az alapoz6 ter6pia leir6sa. A vizsgdlat menete. 4448 P.Bp., 1990, Alapoz6 Terdpia Alapitv6ny,
68 p. (1033 Bp., Harrer P. u. 10.)

BsNoER A es B vlzuoMoroRos roonorNAcI6s pR6se

DR. roRDA AcNEs: aizuomotoros koordindci6 pr6bdi.In P6ldat6r az emberalak-ilbr6zolls 6s a vizuomotoros
A
koordiniici6 diagnosztikus 6rt6kel6s6hez. Bp., 1991, BGGYtf Gy6glpedag6gSai Pszichol6giai lntdzet,
11-40. p.

BuolpEsn BnrI-nTmLIIGENCIATESZT
A budapesti Binet-tipusi €rtelmi fejldddsi aizsgdlat. In Pszichodiagnosztika I.
rENAnr EDrr - BARANyAT EnzsEsrr:
Agnes.
Tanulmdnyok a gy6gypedag6giai l6lektan pszichodiagnosztikai eljdrdsainak kor6b6l. Szerk.: dr' Torda
Bp., 1992, Tankonyvki ad6, 20-34. P.

Dlcuorucus nellAsvtzscArar
Dichotikus tesztknzettn. Nikol Elektronikai Gmk. (1111 Bp., Bercs6nyi u' 9.)

FRosrc - vlzuAlrs prRcEpcr6 rupErrsEcrr v:zscl't-c.rnszt

crRrerNNE vAnein6 KATALTN: AFrostig-teszf Pszichodiagnosztika I. Tanulm6nyok a gy6gypedag6giai l6lek-
. In
p'
tan pszichodiagnosztikai elj6r6sainik kor6b6l. Szerk.: dr. Torda Agnes. Bip.,1992, Tankonywkiad6,86-91.

GM P BrszEo Esztrtls- es seszEpN{ecEnr6s-vt zscAler

on. c6sy uAma: GMp-diagnosztikn. A beszdd4szlel\s 6s beszddmeg€rtds folyamatdnak aizsgdlata.
1995, Nikol
Elektronikai Gmk., 62 p. (1111' Bp', Bercs6nyi u' 9')

GooosNoucn-PEu ELIAMS
DR. roRDA A6NES: Az emberalak-dbrdzolds mindsit1se Goodenough m6dszerdael. Lr P6ldat6r az emberalak-6brAzolis
6s a vizuomotoros koordindci6 diagnosztikus 6rt6kel6s6hez. Bp., 1991, BGGYTF Gy6gypedag6giai
Pszichol6gia i InI6zet, t1-1 0. P'

Hanrus-rsls LATERALIS DoMINANCIA TESZT

ALBERT J. lrARRrs - pH-D. FrARRrs: Tests of Lateral Dominance. New York, 1974, The Psychological Corporation,
3o p'

Filsrsv-Nssnesxe-pElr Tax'ul-ExoNvsAct TEszr

NAG'NE DR. REZ rLoNA - DR. zsolDos lrAnre: Hall6ss6riiltek tanul6si zavaranak
diagnosztikus k6rd6sei a
alapi5n. Magyar Pszichol6giai Szemle, 1991' 4' sz'
Hiskey-Nebraska Tanul6konys6gi teszt tapasztalatai
39H03. p.

KTK rvrozcAsroonowAclos rESZT

HUBA JUDrr: KTK mozgdskoordindci6s teszt gyermekek szdmdra. Lr Huba fudit: Pszichomotoros fejleszt6s a 8y6gy-
pedag6gi6ban. Bp., 1993, Nemzeti Tankonyvkiad6, 174-120' p'

MAWGYI-R INTELLIGENCIATESZT
IANYINE DR, ENGELMAYEn Acrvrs NecyNE n€z nONE _ NAGY fVE - NTNCUOTEN JANOSNT - ON' SZEGEDI MARTON:
_
haszndlati
Az intelligencia m1r1se gyermekekna. A HAWIK-R Magyarorszdgi adltozata. A MAWGYI-R bemutatdsa,
utasit1sa 6s alkalmazdsalin lrintelligencia m6r6se. Szert<.: Kun Mikl6s Szegedi M6rton. -
Bp',1'996, Akad6mia
Kiad6, 227-283. P.

MSSST rexulAst zAVART rl6nr1uu6 szfR6vrzscAler

DR. 5ARKADy KAMTLLA: Szfrr1eljdrds 1aoddskorban a tanuldsi zauar ellrejelzEs/re:
a Meeting
DR. zsolDos uAnre - p'
Street School Szfirfiteszt. (Meeting Street School Screening Test) Bp', 1991, BGGYTF'7l
 778

PEasooy - pesszrv sz6zuucser

vtzrcr'r1 rrszr (PPVT)
DR. csANYI woNNE: A Peabody sz6kincsvizsg6lathazai alkalmazdsdbol sz6rmaz6 tapasztalat siket ds hal-
l6ss6rrilt gyermekekn1l. Magyar Pszichol6giai Szemle, 7976.2. sz. 242-260. p.

PPL Nysrvrsl-Errsecr vrzscAt-Ar

r6nrr 16zsEr - pnrorAs cAnon - rlru csABA: Szfirluizsgilat a nyelafejl6disi elmaraddsok feltdrdsdra. Leirds 6s
eszkijzijk.Bp.,7991., Logop6diai Gmk., 11 p.

Revru-tNrnlt-rcENCIATESzr
HOFFMANN ctRtRuo: A navrN sz[nes progresszia mintateszt ismertetdse. In Pszichodiagnosztika I. Tanulmiinyok a
gy6gypedag6giai l6lektan pszichodiagnosztikai eljiir6sainak kor6b6l. Szerk.: dr. Torda Agnes. Bp., 7992,
Tankonyvkiad6, 53-58. p.

Rey-pele EMLEK EZEryrzscALAr

A. REY: Eml1kezetaizsgdl6 feladatok. V6logatiis. Ossze;illitotta: K6nya Anik6 6s Verseghi Anna. Bp., 7995,
Pszicho-tesz t Szerviz, 54 p .

SrNpEraR-nsrp. vtzscar6nqAnAsox a RrszxEprssEG-GyENGESEGEK FELTsMERESEHEZ

FRANZ sEDLAK - BRIGITTE sINDELAR: ,,De j6, mdr 6n is tudom!" 6vod6skoni es iskoli{t kezd6 gyermekek kora;
fejleszt6se. A tanul6si zavart okoz6 r6szk6pess6g-gyenges6gek felismer6se 6s terdpirija 6voddskorban 6s
iskolSt kezd6 gyermekekn6l. Brigitte Sindelar programj6nak magyar adaptiici6ja. Ossze6llitotta: dr. Zsoidos
M6rta 6s Ringhofer )iinosn6. Bp., 1992,1995, BGGYTF, 63 p.
BRIGITTE SINDELAR: Vizsgdl6 eljdrds oz iskolds gyermekek rdszkipessdg-gyengesigeinek
felismerlsdre a triningprogram
hnszndlatdhoz.Szerkesztette 6s |tdolgozta: dr. Zsoldos Mdrta. 8p.,7998, BGGYTF, 103 p.

Srvtyoans-OoMEN-FELE NoNVERBALTs TNTELLTGENCTATESZT

NacvNE oR. nez ILoNA: A Snijders-Oomen-fdle nonaerbdlis intellingenciaaizsgdlat. In Pszichodiagnosztika I.
Tanulm6nyok a gy6gypedag6giai l6lektan pszichodiagnosztikai eljiiriisainak kor6b5l. Szerk.: dr. Torda Agnes.
Bp., 1992, Tankrinyvki ad6, 59-63. p.

ToxEN srszEoN4EcERrESr rEszr

FRANK DISnroNt: The Token Test for Children.1978, The New York Times Company, 29 p.
DR. IUHASz AcNrs: A Token-teszt alkalrnazilsa a gyermekek besz6dmeg6rt6s6nek vizsg6latd.ban.
Gy6gypedag6giai Szemle, 1989.7. sz. 53-62. p.
OSMANNE sAGI JUDIr: A DeRenzi-f6le Token besz6dmeg6rt6si teszt adaptdldsiinak eredm6nyei. Magyar
Pszichol6giai Szemle, 1983. 5. sz. 407420. p.

Az al1bbi tesztek a Pszicho-teszt Szeraiz (8p.,X, Korponai u. 12.) kinddsdban is hozzdf|rhet6k:

Bender A- 6s B-teszt, Budapesti Binet-intelligenciateszt, Frostig-teszt, Hiskey-Nebraska-f6le tanul6konysiigi

teszt, MAWGYI-R intelligenciateszt, MSSST tanul6si zavart el6rejelz6 szfir6vizsgitlat, PPVT-teszt, PPL-vizs-
g6lat, Rey-f6le eml6kezetvizsg|lat, Snijders-Oomen-teszt.
 179

A tasak tartalmdnak j"gyr6ke

MeIIdkletek
5
Besz6danamndzis - 1. mell1klet
Szociokultur6lis-pszich6s anamn6zis - 2. mell4klet 9
Altaldnos megfigyel6si szempontok a vizsg6lati helyzetben- 3. mell1klet . . ' 11
aa
A besz6dszervi dllapot 6s mfikodds vizsgAlatal. - 4. mell4klet . . . _tJ

A besz6d- 6s nyelvi fejletts6g vtzsgilata - 5. melldklet 15

Lateriilis dominancia, rajzkdszslg, tests6maismeret, t6ri t6j6koz6d6s, halldsi figyelem
6s differenci6l6k6pess6g vizsg6lata - 6. mell4klet 27
Megfigyel6si szempontok a vizsg6lati helyzetben - 7. mell4klet . . . 29
A besz6dszervi 6llapot 6s miikod6s vizsgdlata II. - 8. mell1klet 33
T6jdkoz6d6 megfigyel6sek a gyermek besz6d6r6l - 9. mell4klet . . . 37
-
Az artikuliici6 vizsg6lata I. 10. mell1klet 39
Az artikul6ci6 vizsgdlata Il. - 11. melltklet 4I
Az osszeftig 96 beszld elemz6s6nek szempontjai - L2 ' ntelldklet . ' . . 49
A sz6 hangtani szerkezet6nek vizsg6lata - 13. melllklet 51
-
-ernpontok a hallas epseg6nek praktikus megfigyel6s6hez - 14. mell1klet 53
, besz6dhangok halliisi differencidl6sdnak vizsgdlata I. - 15. mell4klet . . . 55
A besz6dhangok halldsi differencidl6sdnak vizsgdlata II. - 16. mell1klet 57
A szeridlis felfogds 6s kivitelez6s, valamint az auditiv 6s verb6lis eml6kezet vizsgilata 17. mell1klet 59
A besz6dszervi 6llapot 6s mrikod6s vizsg6lata III. - 18. mell1klet 63
Abeszldszervi dllapot 6s miikcidds vizsg€iatalV. - 19. mell1klet 69
n1
Kdrd6ssor fiatal 6s feln6tt dadog6k, hadar6k t6szdre - 20' mell1klet ' . . . '
Diszlexia-el 6rejelz6 gyorsteszt I. - 21. melldklet 73
Diszlexia-el5rejelz6 gyorsteszt II. - 22. melllklet 75
Diszlexiavesz6lyeztetetts 6gi v izs g6lat - 2 3 . mell 6kl et 77
Szociokulturdlis anamn6zis diszlexidsokr6l - 24. mell1klet . . . 87
Olvas6si felm6r6lap diszlexiaprevenci6ban r6szestilt gyermekeknek I. - 25. mell1klet 93
Olvasiisi felm6r6lap diszlexiaprevenci6ban r6szestilt gyermekeknek II. - 26. mell1klet 97
Olvas6si felm6rdlap 1 . osztdlyos gyermekek r6sz6re I. - 27 . mell1klet 99
olvasSsi felm6r5lap 1. oszt6lyos gyermekek r6sz6reII. - 28. mell'klet 101
Olvas6si felm6r6lap 2. osztliyos gyermekek tdszdte - 29' mell4klet . . ' 105
olvas6si felmdrSlap 3.6s 4. osztalyos gyermekek r6sz6re - 30. mell'klet . . . . 109
Szciveg6rt6si vizsgillat 2. 6s 3. oszt6lyosok tdsz1re - 31. mell1klet . . . 113
177
Szoveg6rt6si vizsgdlat 4. oszt6lyosok r6sz6re - 32. mell1klet . ' '
^lyelvihelyesirdsi felm6r6lap 2. oszt6lyosoknak - 33' mell1klet 779
Nyelvi-helyesirdsi felm6r6lap 3. osztiilyosoknak - 34. mell|klet . . . r27
Nyelvi-helyesfrdsi felm6r6lap 4. oszt6lyosoknak - 35. mell1klet ' ' ' 123
Nyelvi-helyesir6si felm6r6lap fels6 tagozatosoknak - 36. mell1klet ' ' ' ' 125
127
Osszesit6 6rtdkel6lap - 37. mell1klet . . . .
1,29
Sz6kincsvizsg6lat diszlexidsoknak - 38. melltklet
A sz6moldsvlzsg6latteriiletei 6s a diszkalkuliavesz6lyeztetetts6gre utal6 hibdk - 39. mell4klet . . . . 131

A diszkalkuliavizsgdlat tertiletei 6s a sz6rnol6rsi zavarra utal6 tiPikus hibdk - 40. mell4klet . ' . . 135
t,tc..c[.cL . .' .' .' 147
Ueszeqlrtg6tsr LEbr teszt
IOKeIT besz6dmeg6rt6si
Token LEJZT - tr. -
4L. mell1klet
745
Western-af6 ziateszt - 42. mell1klet
777
szempontok az anamn'zis felvdtel6hez diszartria eset6n - 43. mell'klet . . .
A besz6dszervi 6llapot vizsg6lataV. - 44. mell1klet 179
181
A besz6dszervi m(kod6s vizssdlata V. - 45. mell4klet
A mozgdsk6szs6g 6s a l6gz6s vizsg€iata diszartria esettin - 46 . mell'klet . . . . 183
185
Harris-f6le later6lis dominancia teszt - 47. melllklet
Token besz6dmeg6rt6si teszt gyermekekn ek - 48. mell1klet '''' ' 189
180

Kepanyag
Kdpanyag a besz6dhangok kiejtds6nek vizsgdlatAhoz - Art./L
Esem6nyk6p az osszefigg6beszdd 6s a kifejez6k6pess6g vizsg6latiihoz - Art./il
K6panyag a sz6 hangtani szerkezet6nek vizsgdlatilhoz - Art./M.
Kdpanyag a besz6dhangok halldsi differencidl6s6nak vizsg6Iat6hozI. - Art./N.
K6panyag a beszddhangok halliisi differenciiildsdnak vizsg6lat6hozII. - Art.N.
Diszlexia-el6rejelzd gyorsteszt I. - DIa./l.
Diszlexia-el 6r ejelz6 gyorsteszt IL - D Ia. /II.
Diszlexia-el 6r ejelz6 gyorsteszt II. - D la. Iil.
K6panyag a sz6kincs vizsg6latShoz - DIa./IV.
Esem6nyk6p az cisszeftig 96 beszdd vizsgiilatiiho z - DIz.N.
K6panyag a rel6ci6s szavak haszn5latilnak vizsgdlat6hoz - Dla.NI.
K6panyag a fogalomalkot6s vizsgrilat6hoz - Dla.NII.
K6panyag a krilonbsdg megfogalmazds6nak vizsg6lat6hoz * DIa.NIIL.
K6panyag a hall6si differenciiil6k6pess6g vizsg6latdhoz - Dla./IX.
Krirtydk a vizu6lis emldkezet vizsg6latdhoz - Dla./X.
K6panyag a vizu6lis eml6kezet vizsg6lat6hoz - DIa./Xl.
Esem6nyk6p a spont6n besz6d vizsgiilatiihoz - Af./l.
K6panyag az auditiv sz6felismer6shez - Af./il.
Mellekletek
 Tartalom
MelIekletek
Beszedanamnezis - 1. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Szociokulturalis-psziches anamnezis - 2. mellekiei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Altalanos megfigyelesi szempontok a vizsgalati helyzetben - 3. mellekie: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. 11
A beszedszervi allapot es rruikodes vizsgalata 1. - 4. melleklet 13
A beszed- es nyelvi fejlettseg vizsgalata - 5. mellekie! 15
Lateralis dominancia, rajzkeszseg, testsemaismeret, teri tajekoz6das, hallasi figyelem
es differencialokepesseg vizsgalata - 6. melliklei __ . . .. 27
Megfigyelesi szempontok a vizsgalati helyzetben - 7. mellekle: 29
A beszedszervi allapot es rmikodes vizsgalata ll. - 8. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 33
Tajekozodo megfigyelesek a gyermek beszederol=- 9. melleklet 37
Az artikulacio vizsgalata 1.- 10. melliklet 39
Az artikulacio vizsgalata ll. -11. meiliklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 41
Az osszefuggo beszed elemzesenek szempontjai - 12. melleklet .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 49
A sz6 hangtani szerkezetenek vizsgalata - 13. mellekle! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 51
Szempontok a hallas epsegenek praktikus megfigyelesehez -14. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 53
A beszedhangok hallasi differencialasanak vizsgalata 1. -15. melleklet 55
A beszedhangok hallasi differencialasanak vizsgalata II.-16. melleklet 57
A szerialis felfogas es kivitelezes, valamint az auditfv es verbalis emlekezet vizsgalata 17. mellekie: . . . . . .. 59
A beszedszervi allapot es rmikodes vizsgalata III. -18. meilekie: 63
A beszedszervi allapot es rmikodes vizsgalata IV. -19. mellekle: 69
Kerdessor fiatal es felnott dadog6k, hadar6k reszere - 20. mellekle: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 71
Diszlexia-eldrejelzo gyorsteszt 1.- 21. mellekie: 73
Diszlexia-eldrejelzd gyorsteszt II. - 22. melIeklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 75
Diszlexiaveszelyeztetettsegi vizsgalat - 23. melleklet 77
Szociokulturalis anamnezis diszlexiasokrol - 24. mellekle: 87
Olvasasi felmerolap diszlexiaprevenci6ban reszesult gyerrnekeknek 1. - 25. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 93
Olvasasi felmerdlap diszlexiaprevenci6ban reszesiilt gyerrnekeknek II. - 26. meilekle! 97
Olvasasi felmerolap 1. osztalyos gyermekek reszere I.- 27. mellekle! _. 99
Olvasasi felmerolap 1. osztalyos gyerrnekek reszere ll. - 28. mellekle! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 101
Olvasasi felmerdlap 2. osztalyos gyermekek reszere - 29. mellekle: 105
Olvasasi felmerolap 3. es 4. osztalyos gyermekek reszere - 30. mellekie! 109
Szovegertesi vizsgalat 2. es 3. osztalyosok reszere - 31. melleklet 113
Szovegertesi vizsgalat 4. osztalyosok reszere - 32. melliklet 117
Nyelvi-helyesfrasi felmerolap 2. osztalyosoknak - 33. mellekle: 119
Nyelvi-helyesirasi felmerolap 3. osztalyosoknak - 34. mellekie: 121
Nyelvi-helyesfrasi felmerolap 4. osztalyosoknak - 35. mellekle! 123
Nyelvi-helyesirasi felmerolap felso tagozatosoknak - 36. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 125
Osszesitd ertekelolap - 37. melleklet 127
Szokincsvizsgalat diszlexiasoknak - 38. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 129
A szamolasvizsgalat teriiletei es a diszkalkuliaveszelyeztetettsegre uta16 hibak - 39. meileklet 131
A diszkalkuliavizsgalat teriiletei es a szamolasi zavarra utal6 tipikus hibak - 40. meIliklet . . . . . . . . . . . . . .. 135
Token beszedmegertesi teszt - 41. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Western-afaziateszt - 42. melleklei _ , 145
Szempontok az anamnezis felvetelehez diszartria eseten - 43. melleklet 177
A beszedszervi allapot vizsgalata V. - 44. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179
A beszedszervi mtikodes vizsgalata V. - 45. melleklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 181
A mozgaskeszseg es a legzes vizsgalata diszartria eseten - 46. melliklet 183
Harris-fele lateralis dominanda teszt - 47. melliklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 185
Token beszedmegertesi teszt gyermekeknek - 48. mellekle: _ . . . . . . . . . . . . . .. 189
2

Kepallyag
Kepanyag a beszedhangok kiejtesenek vlzsgalatahoz - Art./I.
Esemenykep az osszefuggo beszed es a kifejezokepesseg vizsgalatahoz - Art./II.
Kepanyag a sz6 hangtani szerkezetenek vizsgalatahoz - Art./III.
Kepanyag a beszedhangok hallasi differencialasanak vizsgalatahoz I.- Art./IV.
Kepanyag a beszedhangok hallasi differencialasanak vizsgalatahoz II. - Art.IV.
Diszlexia-eldrejelzd gyorsteszt I.- DIv./I.
Diszlexia-elcrejelzo gyorsteszt II. - DIv./l./2
Diszlexia-elorejelzd gyorsteszt II. - DIv.III.
Kepanyag a szokincs vizsgalatahoz - Dlv.IIIl.
Esemenykep az osszefuggo beszed vizsgalatahoz - Dlv./lV.
Kepenyag a relacios szavak hasznalatanak vizsgalatahoz - DIv./V.
Kepanyag a fogalomalkotas vizsgalatahoz - DIv.IVI.
Kepanyag a kulonbseg megfogalmazasanak vizsgalarahoz - DIv.IVII.
Kepanyag a hallasi differencialokepesseg vizsgalatahoz - Dlv.IVIII.
Kartyak a vizualis emlekezet vizsgalatahoz - Dlv./IX.
Kepanyag a vizualis emlekezet vizsgalatahoz - Dlv.lX.
Esemenykep a spontan beszed vizsgalatahoz - Af/I.
Kepanyag az auditfv szofelismereshez - Af.III.
 1. MELLEKLET I5

1. rnelH~klet

Beszedanamnezis
mv: A VIZSGALAT IDEJE:
SZULETESI ID6: A VIZSGALATVEZETO NEVE:
ELETKOR: AFORGALMINAPL6szAMA:
DIAGNC>ZIS: A NYILVANTARTAsI TASAK szAMA:
AZ ADATOKAT SZOLGALTATTA:

A vizsgalatra 1. onkent jelentkezett, 2.1ogopedus hfvta, 3. kuldtek (alahtizassal jeloljuk a megfeleldt).

A ktildd adatai:

Panasz:

A beszed fejlddese
Mikor jelent meg a szocialis mosoly? ..
Mikor es hogyan reagalt?
eros zajokra .
zenere .
emberi hangra .

Mikor jelentek meg az else hangjai, hangkapcsolatai? .

Gagyogasa
gyakori keyes oromteli, valtozatos monoton, dallam nelkiili

tiszta, csengd hangt1 fatyolos, rekedt, gyenge

Milyen hangkapcsolatokat produkalt? Gyorsan hozott-e ujabbakat, vagy sokaig ugyanazokat hallatta?

Mikor kezdte a hangadast a kontaktusfelvetel es kommunikacio eszkozekent hasznalni? Hogyan?

Mennyire igenyelte es figyelte a vele foglalkoz6 emberi hangot? Mennyire tudta ezt kielegiteni a csa-
lad? Utanozni probalt-e?

A gagyogas idoszakaban volt-e visszaeses? Milyen mertekben? A visszaeses feltetelezett oka a szuld
szerint:
6 / 1. MELLEKLET

Mikor jelentek meg az elsa ertelmes szavak? Melyek voltak ezek?

Az elsa szavak megjelenese utan milyen temp6ban fejlodott a sz6kincse? Volt-emegtorpanas, esetleg
visszaeses? Annak feltetelezett oka a szuld szerint:

Voltak-e kulonleges szavai? Melyek? Meddig hasznalta azokat?

Mikor kezdte osszekapcsolni a szavakat rovid mondatokka? Peldaul:

Hasznalt-e csak sz6tagokb61 osszeallitott mondatokat? Meddig? Peldaul:

Mikor kezdett osszefuggoen beszelni?

Sokat, szfvesen beszelt, vagy keveset es csak osztonzesre?

Kerdezett-e? Mennyit? Hogyan?

Mennyire volt ertheto a beszede? Hasznalt-e ragokat, jeleket?

A beszedallapot es a beszedkornyezet dsszefiiggesei

Elt-e idegen nyelvi kornyezetben? Melyik eletkorban? A gyermek beszel-e idegen nyelven?

Ki gondozta a gyermeket megszuletesetdl kezdve?

Beszedmegertese hogyan alakult?

Amig nem beszelt vagy nem ertettek meg, hogyan fejezte ki magat? A csalad hogyan fogadta a reakci6it?

Jelenleg van-e igenye a beszedre, mesere, enekre, versre? Kedvenc elfoglaltsagahoz kapcsolodik-e be-
szed? Hogyan?

Otthon mennyit beszel? Probaljak-e javitani vagy segiteni a gyermek beszedenek fejlddeset? Hogyan?
Mikent fogadja ezt?
 1. MELLEKLET / 7

Mikor keriilt kozossegbe? Milyen szinten volt a beszede?

Beilleszkedeset befolyasolta-e a beszedhiba?

bolcsddeben .
ovodaban ..
iskolaban .

Jelenlegi helyzete a kozossegben (Mennyit beszel? Mennyire ertik? Mennyire iranyfthato beszeddel?
A feln6ttek es a gyerekek hogyan reagalnak a beszedere? Milyenek az 6 reakci6i?)

Logopedus van-e az intezmenynel? Foglalkozik-e a gyermekkel? A szulok beszeltek-e vele?

A beszedhiba kialakulasanak tortenete

Mikor es ki figyelt fel eloszor a gyermek beszedenek rendellenessegere?

Ki ertette meg a beszedet legjobban? Hogyan viselkedett a gyermek, amikor nem ertettek meg?

A sziilOk szerint mi okozta a beszedhiba kialakulasat?

A jelenlegin kfvul voltak-e mar vizsgalaton? HoI? Kinel? Milyen velemenyt, illetve javaslatot kaptak?
Kezelte-e mar valaki a gyermeket?

Tortent-e valtozas a beszed fejlodeseben? Milyen iranyti? A valtozast a sziil6 mivel hozza osszefuggesbe?

Kinek fontos, ki akarja a csaladban (a kornyezetben) a kezelest?

Mit varnak a sziil6k (es a beszedhibas) a kezelestol?

Egyeb, a sziilOk altal fontosnak tartott kozlesek:

 2. MELLEKLET / 9

2. melleklet

Szociokulturalis-psziches anamnezis
NEV: A VIZSGALAT IDEJE:
SZULETESI ID6: A VIZSGALATVEZET6 NEVE:
ELETKOR: A FORGALMI NAPL6 SZAMA:
DIAGN6zIS: A NYILVANTARTAsI TASAK SZAMA:
AZ ADATOKAT SZOLGALTATTA:

A csalad

Az apa neve: kora: foglalkozasa:

iskolai vegzettsege, szakkepzettsege:
Az anya neve: kora: foglalkozasa:
iskolai vegzettsege, szakkepzettsege:
A csalad strukniraja: ep csonka tobbgeneracios

Kikb61all a csalad? .

Tortent-e ebben valtozas a gyerrnek megszuletese 6ta? Milyen?

A jelenlegi lakas nagysaga, benne a csalad elhelyezkedese: .

Anyagi viszonyok a szill6k megftelese szerint: .

Kulturalis viszonyok a sziilOkmegftelese szerint (a szabadid6 eltoltese): .

Mennyire elegedettek a szii16kmunkajukkal, eletkorulmenyeikkel, mik a terveik? .

Milyennek itelik a szill6k egymashoz val6 viszonyukat? .

Ha elvaltak, mi vezetett valashoz? .

Gondozas, neveles, szoktatas

A gyermek neveleseben kozrermikodd szemelyek: ..

A szii16klegfobb problemaja a gyermekkel: .

Mennyire elegedettek a sziil6k gyermekiikkel? .

A szill6k es a gyermek viszonya: .

10/2. MELLEKLET

; esz koozei d acossag,

A neve Ies ; enge d et Ienseg,
; siras
;; eseten:
; .

Egyeznek-e a sziil6k nevelesi elvei? Miben van nezetelteres? ..

A szobatisztasagra szoktatas modja, ideje, korulmenyei: ..

A gyermek altal igenyelt foglalkozas mennyisege, milyensege kisebb korban es jelenleg: .

A sziildk benyomasa a gyermekr51

A gyermek beszedhibajanak vagy tanulasi zavaranak hatasa a szii16k nevelesi elkepzeleseire: .

Mennyire tudjak elfogadni a gyermeket? ..

Jelenlegi nevelesi modszerek, a jutalmazas es buntetes hatasa: .

A gyermek erzelmi-akarati eletenek jellemzoi a szulok szerint: .

Mennyire egyezik ez a gyermekkel foglalkoz6 feln6ttek velemenyevel? .

Milyen a gyermek napirendje, eletritmusa? ..

A gyermek kapcsolata testverefijvel: .

Beilleszkedes az ovoda / iskola kozossegebe: ..

Baratok, kotddesek: ..

J6 es rossz szokasok, tulajdonsagok: ..

Siilyosabb nevelesi problemak, gondok: ..

J6 kepesseg, tehetseg: ..

A vizsgalatvezeto megjegyzesei:
 3. MELLEKLET /11

3. melleklet

"
Altalanos megfigyelesi szempontok a vizsgalati helyzetben
"

NEV: A VIZSGALAT IDEJE:

SZULETESI 100: A VIZSGALATVEZET6 NEVE:
ELETKOR: A FORGALMI NAPL6 SZAMA:
DIAGN6zIS: A NYILVANTARTAsI TASAK SzAMA:

Magatartas (a bemutatkozas helyzeteben)

vonakodo gatlasos elutasito

nyitott varakozo erdeklddo egyuttrruikodd
szertelen gatlastalan agressziv

Beszedfigyelem

• a szemkontaktust felveszi nehezen veszi fel nem veszi fel

• beszeddel iranylthato kevesse iranyithato nem iranyithato

Kapcsolatfelvetel

• onallo, magabiztos, kommunikaciot kezdemenyez:

• kisse bizonytalan, 6vatos varakozasi fesziiltseg lathato rajta, amely rovid beszelgetes, kommunika-
cio utan felold6dik;
• hosszabb eldkeszites Gatek, rajzolas stb.) szukseges, hogy letrejojjon a feladatok megoldasahoz
szukseges minimalis keszseg:
• a kapcsolatfelvetel nem sikeriil, nem sz61al meg.

Feladatvallalas

• nagy on lelkesen, ambicioval, onkent bekapcso16dva, maga akarja a feladatot elvegezni:

• lelkes igyekezettel csinalja, amit mondanak neki, erdeklodessel Iat hozza a munkahoz:
• kozombos, "muszajb61" dolgozik;
• nem figyel, vonakodik, nem vallalja a feladatot.

Feladattartas (kitartas)

• nem igenyel biztatast, kitart6;

• kitartasanak fenntartasahoz elegend6 az iddnkenti altalanos dicseret:
• neha valoban buzditani, biztatni kell;
• allandoan igenyli a biztato megerdsitest:
• kulonleges biztatas, rabeszeles szukseges, nem akarja folytatni, abba is hagyja, tobb reszletben kell
elvegeztetni a feladatot.

Feladattartas (erzelmi viszony)

• lelkesedese novekszik:
• erdeklodese, lelkesedese mindvegig egyenletes;
• erdeklodese, lelkesedese csokkend tendenciat mutat;
• elvesziti erdeklddeset;
• kenyszeredette, indulatossa valik, feladja.
12/3. MELLEKLET

Feladattartas (koncentracio)

• feltlin6en stabil, kiemelked6 koncentralokepesseg:

• j61koncentral es teljesen kiegyensulyozott:
• atlagosan kiegyensul yozott;
• szetszort, kapkod6;
• nilmozgekony, alig vagy egyaltalan nem kepes koncentralni,

Tarsas feladathelyzet (tarsas viszony a kezeles soran, csoportban)

• pozitiv hatassal van tarsaira:

• tarsait nem zavarja, j61 fegyelmezett, vedekezni is tud a zavaras ellen;
• iddnkent beszelget, tarsai zavar6 hatasa idonkent kizokkenti, atlagosan fegyelmezett;
• izeg-mozog, fecseg, tobbszor kell figyelmeztetni, de nem er6szakos;
• provokativ, er6sen zavar6, tobbszor kell beavatkozni miatta, ugral, verekszik.

Tarsas feladathelyzet (kesleltetett utasitas megtartasa, amikor a tanar kenytelen eppen valaki
massal foglalkozni)

• onfegyelmevel tarsaira is j6 hatassal van;

• fegyelmezett, csondben var:
• megtartja a kesleltetett utasftast, nehanyszor kozbeszol, figyelme atlagos:
• emlekszik a kesleltetett utasitasra, de tobbszor kell figyelmeztetni, fegyelmezetlen;
• allandoan figyelmeztetni kell, a tobbiek szamara elviselhetetlenne valik, kikell killdeni.

Az anya-gyerek, illetve a vizsgalaton reszt vev6 egyen es kiserc5je kapcsolatanak jellemzese

A szii16 magatartasanak jellegzetessegei a terapia soran

 4. MELLEKLET / 13

4. melleklet

A beszedszervi allapot es mtikodes vizsgalata 1.

(megkesett/ akadalyozott beszed- es nyelvi fejlodes eseten)
NEV: A VIZSGALAT IDEJE:
SzULETESI IDd: A VIZSGALATVEZETd NEVE:
ELETKOR: A FORGALMI NAPLO SORszAMA:
DLAGNOZIS: A NYILVANTARTAsI TASAK SZAMA:

Az organikus allapot felmerese

Ajkak: serult aszimmetria egyeb elteres

Nyelv: atlagos nagysagu mikroglosszia makroglosszia egyeb elteresek

Fogak:

A fogak allapota: ep szuvas hianyos lekopott

A fogak elrendezodese: ep zarodasirendellenessegek

a felsd metsz6k hatrabb vannak az alsoknal a felsd metsz6k tulsagosan e16renyomulnak
nyflt harapas zart harapas elharapas keresztharapas

Ujj- es/vagy ajakszopasra uta16 tUnet: van nines

A beszedszervek mfikodese
Az ajkak es a nyelv mozgekonysagarol megfigyelessel tajekoz6dunk. Az instrukci6kat eldmutatas
nelkiil vagy bemutatas utan kell vegrehajtania a gyermeknek.

Ajkak

Nyugalmi helyzetben az ajkak: zartak nyitottak

Szoros ajakzar: letrejon nem jon Ietre

Cuppantas: osszehuzott ajakkal szethuzott ajakkal

er6teljes gyenge nem sikeriil

Ajak kerekitese: hatarozott renyhe nem sikeriil

Ajak terpesztese: hatarozott renyhe nem sikeriil

Ajak pergetese: sikeriil nem sikeriil

Nyalfolyas van nines

14/4. MELLEKLET

Nyelv

A nyelv nyugalmi helyzetben:

szajteren belul van szajteren kiviil van

A nyelv vizszintes iranyii mozgatasa elore-hatra:

sikeriil nem sikeriil

Nyelvheggyel a szajzugok erintese:

sikerul nem sikerul

A nyelv fiigg61eges mozgatasa szajteren beliil:

allmozgas nelkiil sikerill csak allmozgassal egyutt sikerul a nyelv emelese nem sikerul

A nyelv fuggoleges mozgatasa szajteren kivul:

allmozgas nelkiil sikerul csak allmozgassal egyiitt sikeriil a nyelv emelese nem sikeriil

Az ajkak korbenyalasa:
jobbra sikerill nem sikerul
balra sikerill nem sikerill

Csettintes:
erdteljes renyhe nem sikeriil

Hangadas

Ahangszin:
tisztan csengo fatyolozott rekedt preselt levegos erces nazalis

A hengmagassag:
normalis mely magas

A hanginditas:
normalis kemeny hehezetes

Ahangero:
normalis halk ttil hangos

Legzes es ftivas

Nyugalmi legzesmod:
szajon keresztiil orron keresztiil

Beszedlegzes:
harmonikus kapkod6

Fujas (gyertyara):
eroteljes gyenge nem tud fujni
 5. MELLEKLET /15

5. melleklet
A beszed- es nyelvi fejlettseg vizsgalata 1. vizsgal6lap

NEV: DIAGNOZIS:
SzULETESI rod: A FORGALMI NAPLO szAMA:
ELETKOR: A NYILVANTARTAsI TASAK SzAMA:

Feladat A vizsgalat id6pontja Vizsgalo

1. Fonevek
1.
2.
3.
4.
II. Igek
1. ..
2.
3.
III. Kozvetlen emlekezet
1.
2.
N. Mozgas-beszed integralasa, sorrend utanzasa
l.
2.
V. Mondatmegertes
1.
2.
3.
VI. Fonevek tobbes szama
l.
2.
VII. Targyeset
l.
2.
VIII. Helyhatarozok
1.
2.
IX. Reszeshatarozo
X. Eszkozhatarozo
XI. Birtokos szemelyjel, testreszek
XII. Birtokosjel, birtokos nevmas
Xlll. Osszefuggo beszed
1.
2.
16 / 5. MELLEKLET

til
.......
'0)

'Q)
co
0)

::'E

,~
"0
'"
s::

,~
......
;:::J
r.n
'111
N
111
:>
111
51
Q)

::'E
Cl..
'Q)
co
c,
'0)
~
....
'ro
"0
S
«l
N
:l
....
Q)
tJ
-
'0
~
r.n
~
;:.
'0
~
"0
<IS
c,
'0
co
N
r.n
'Q)
....
.g ':::I
.... '"u
'0
go
~
.....
'Ill
c,
.$
'0
>,

~
N
0
.g
......
'-'"<
,~
,!:l
r.n
N
-'0
......
......
,8
......
0)
Ql
ro
E
'Q)
u
til
'.2l
'~
~
....
'(j)
co
111
co
...c
';j
"0
Q)
Q)
......
Q)

~
111
~
k
"2N 'N
r.n
tJ
III
:>
til
'0 ....
'0

S N
,~
N
r.n ~
~
r.n
.......
'Q)

'111
co
0)

~
r.n
'<IS
"0
1::

,~
.....
;:::J
r.n
'Q)
N
Q)
;:.
0)

51
0)

2
c,
'<I)
~
:3
c, N
'0
.....<IS - <Il
E N
~
.b
'0
"0
r.n
fa
0...
~
'0
k
:0
"0
'Q)
J;l
Q)
'0
c, "0
~
~
'"c,
u
'<Il
~ Cd
~r.n N
ro
S
'0
til

a :B
tJ :0
... '0)
tJ
'0
'0
til

~
'Cd ~ Cd'" .s 'Ill '0::
c, ...c :!!:l S 0..
'iii'
...c
:0
e- N
til '0
,~
~ ~
'Q)
N
r.n ~
'(jl
tJ ~
'Q)
:>
U
.9
c<)

r.n
........
'<I)

'(I)
co
~
til
'Cd

1
'Cd
:5
r.n
'111
N
<I)
;:.

~
Q)

::'E

... ,
c, Cd 'Q) 0:: :; .;::1 .... '0 ro co
~ '0 ~ e-, ,~ til
e-, til
'(jl co
'<I)
~ ..0
~
..0
'0
.....
;::I
~
ro
8
~
~ :~
c, ;g
~
tJ s::
.....
'0 'Cd
~
'0
"0
j a
~ :~
rJ'J
...c
0
c, :!!l
0
..0
~
0
co ]
til
S
;:.
';::I
~'" ~
..!::l
;::I
'0
"0
JB ]
tJ (j)
:>
:;::1 .s:...
'0:: <f.I
'Q)
~
~
~
'0
~
...... N
 5, MELLEKLET / 17

CJl
'<11
t:
'<11
eo
<11
~

CJl
'ell
"Cl
s::
0
es::
....
'ro
::>

CJl
'<11
N
<11
>
<11
So
<11
Q."
'<11 Q."
~ .~ Q." Q."
..!<:
..:.:
'Q)

'iii
;:I
'<11
..!<: '<11
..!<:
8
0 e-,
N >. ..... ..... eo
;> ~eo ::.::
'<11 'CIl
::c
'Q)

z
<11 N
0..
'<11 CIl
..:.: ro 'oP"
ro
CJl ..:.: ..... ;.::;;"
eo ro
'<11
:>
..:.: ..:.: 'N :3 'N 0 47' ro
..:.:
~<11
'N
CJl
Q)
N 'iii 'N 0 'ro
..:.: CJl
~ ~
',c
:0 <Il
:g ro
(/)
::l e N
CJl
ro
47'
....
'....
CIl
CJl
CJl ro
ro
N
'<Il
~
CJl g. eo
CIl
ro
C eo :0 ..:.:
eo ~~ ~
'(jJ
eo ~
N
CJl
0 (/)
CJl
N
'::l
~
'Q)

'" '"i<l ~ :> .... ...... :P 8 'ro ..c:

«
0
..c: 1;:1
""' ..:.:
,.Q .8
'0
CJl
'-' E ~
<11
S 3l
<11 ~ S
<11 <11
8 J:: ~ ~ ] ~
<"'i

CJl
:l!!
....
'<11
eo<11
~

-- ~
CJl

..
,.Q
'0
N
CJl
.....
'0
N
CJl

s
8
'0
N
CJl

~
'<lI 'ro 'Q)
(/)
'<11
~
,...;
~ :r: z
-e
s::
0
§
....
'ro
::>

CJl
'<11
N
<11
>
<11
So
<11
~

<11
Q."
'<11
..:.:
..:.:
CJl
'<II
>
..:.:
;a ..:.: ~N n; ..!<: -..s
'<11

-
0 :0
<11 ..!<:
.... ..:.: 'N ..!<: eo 'N c
..!<: 'N CJl 0 CIl '<11 0
.....
'<11
<11
'N .....
..!<: CJl ~ ro :0
~Q." t:<Il ,:: uCJl CJl -e :3
....
CJl
c ~
-
Q." 0
CJl
~ ..!<: <11 > ,.Q 0
:>
'Q) «
u
'<Il 8 r/)
Q)
N
.~ ~ 8 0 :0
CJl '<11 > CJl .8 S <Il :B 8 :E .S:!
,...; N
Z
18/5. MELLEKLET

til
,~
§
§
,~
.....
::> til
'Ill
Ql
.,:.:;
~...
~ ~
{l til
..0 '<1.1

~' ~<1.1
N
til
,..;-
11
U
:0
"d
:0
:>
~
.....>.
:::I
.,:.:; +,gj
00 tIl"d
,~
....;; '<:>
1.1 0 = :;:;
~' ~ § @ ,~
"d 'ci
~ ~'l9
N U :::I ] .....
NIII ~ :0 :;:; :ffi .....2
-
:;:;
~
;::.;
~ ... '0 ~ «l '0 «l '<II
'" ~ '<1.1
-e
~
'0
•!::l
VJ
..0
til
0
:;:;
'0
,til
....:::I ..c:0 '5N ~
0.. '"
C
'Q) .l'N9 :a til
0
..0
.....>.
]
.,:.:;
ro
.Su
:3
bO v
~
Ql
~ ~ ..0 til ro v
III
ro ~ :!2
N
ro:> :0
8
N
III

..0 eo
.,:.:; :!2 N
'"
..... :0
N
III N .....'"
'(1)
'"eo
'Ill
I'll
8 'I'll '0 .....'"
...<II'" JSrog
I'll I'll

~ ... '"..;-
..0 ~ ,~...
~ .;; t .,:.:;
'<1.1
.....
,til
..0
.....
0
..0
'I'll
.,:.:;
'"Q)
..... '"
..... ~ 0
0 til
eo t:l8 ;3
u
:0
8 ....
ro
..0
'" '"8
..0
ji
'<li
:::I N ~ 'I'll
.,:.:; .,:.:; 'ro N
"d b ::Z ro
.....'"
:0 :0
~ "d "d ... .,:.:; til
..0 '3 III .,:.:; 'I'll '(1) 'm
.!:l til .,:.:; N
,'" {l '" '" III

~
:0 :0 :0
:>
00
:>-o
]
,..;-
'<1.1
N
til
~'
t til
8
.,:.:;
'"
....
'I'll
I'll '"8 '"S '"m
N

'" '"
:>
'"
'<1/
......
I'll '"8 ..c: ..0
III
~ ~ v'"
~ "d -e
Q)

,'"00 00 ]
:0 ~ ~ 'OJ~ -c
:0 "d "d "d "d
...
,~ :>
... -c ..0 'ro
(1)
.... "d "d ~ "d
-e -e -e '<li -e -e
"d
N
(1)
>. 0 "d
.;; ~' .;; :0
:>
ro
..0
.!::l
:> .li 'OJ
~ ~ ~
'OJ
~ ~ :> ~ ~ ~ ~ -< o ::c ~

til
,~
"d
=
0

,~
:5 tI)
'<!l
Ql
.,:.:;
~....
'iJ".1
til
'<1.1
>
.,:.:;
<1.1
ro Ql
{l til
U
..0

i N
til

t +,~
~ tIl"d
....< 'Ill
~
=0
~§ ~
~'J9
U:::I %
'OJ
.... ~
'" ::::l...
C;j
'"
"d ~
~III ~
N m ~ 'm
.,:.:;
~
{l
nJ
,~
...
'm
JS
~
'<a
"d .....
'm
'"
C1l =.,:.:; :§
'm
'''' :>
~
.... :;:;
<a
"d
0
..0
~ m C1l .a
u
..0 ..c:
0
ra .,:.:; ra :ffi ...
Q.j "d .§ :l
>.
.,:.:;
C1l '"g ""
0..
JS
'<a
.,:.:; C1l m
0..
(Ij
{l '<li ..0
'"bO g ..... ..... til ~
~
-
N bO ~ ro
..... til
<!l C1l
ro:> 'ro ro «l {l
.....N 0 til ~
ro ..0
~
..0 <1.1
2 ro be ..0 'QJ ...
(Ij u
.a ro
"d
Ql
~
<II
til
..0
til
..0
.,:.:;
'Ill
N
.,:.:;'
'OJ
N
{l
..0
t:::I
8
"d Q.j
....
"d
'0
N
tI)
~
OJ
N
.....'"
S
ro
..0
n:I
2
''''....
t'O
0..
'0
'C1l
u
'0
til
m
N
.g
"d C1l
I::
'"ro
.,:.:;
'"~ !Tj' .,:.:; '"~ (Ij "d QJ "d "d <a ro "d

-
!Tj
~
b .,:.:;
'OJ
'"~
til'
b ..0 b b .,:.:;'
'1lJ ~
"d
N
III .l!l
'§
..c:<!l
:>
(I]

....C1l:::I "C
~
'"
"d
"d
"d
.,:.:; "d
"0
"d
.,:.:;
C1l
"0
"0
"d
~
"0
"C
] ~
0 :=<'
:l
.,:.:; N
..0
:l
.,:.:;
:l
.,:.:; N
....< :r: :::> Cj ~ ~ N ~ c.::'" ~ c.::'" ~ cti ~
'" '"
 5. MELLEKLET /19

til Ul
,ttl ,ttl
'0 '0
§ C
0

,~
§
.... ....
'0:1
::> ::>

til Ul
'Q) 'Q)
N N
Q) QJ
:>
Q)
:>
QJ
~ ~

-
QJ

. ~ ::E
:>

....
ttl
0.. '0 til
'QJ
..!S :> til til ]
~ ..... .... .... QJ '0:1 :> eo ....
.... eo '0:1
..... iO .... eo
,ttl
.... til:l ,ttl.....C ttl....ttl ~.... .... ....
0 !:,l.,
] '0
Om' ....
.c:
'0:1

'> k
;§ iON '0:1~ SUl "S0 :;
:0
0:1 ~ eo :> ... J2 Q)
'0 g 0 0..
Q)
<tI
....
ttl 0:1 .....ttlu
Ul Ul :>til
u eo u E s» .n ~ QJ :E 'Ill
ttl
..g
QJ
:>
..... N ~ .n 1!
ttl
E

I I I I

<f}
~...
'Q)
eo
QJ til
::E ,ttl

. '0
C
0
§
.....
'0:1

« ::>
~ Ul
'0:1
'0
C

1
::>
,gj
N
I...- QJ
:>
QJ

,gj
So
N
Q) ~
:>
Q)

~
QJ
::E

....<IS ..lo'.
QJ
~
'0 E ~0:: c: ~ell
0.. ~ Qi
0:1 'Q)
eo ,g 'Q)
:> .S
u
~ ~0 ~ !:,l., QJ
1!
-aeo
'(ll .0
..lo'. ttl
~ ~ ~ N ttl
....0 Sttl
ttl
~ ~u ~ ~ ,~
til ~ 6 :0 ~ttl ttl .c ell
'0 '0:1 '0
... 2
0:1
.c:
1-<
....
'", ttl S .n
'0:1
0 fa ~ 'm
'0
:0 :> ,ttl ....<tI '0
,~ .c: 6 :> ..!S '> :s 0.. ~ Q) :> .Q ..lo'.
u '0
be
....
'0::
0..
Z ..... N ~
0
I '> ..!S
20 I 5. MELLE-KLET

<l)
'ro r
"0
~
0
§
'<CS
5

<l)
'0>
N
Q)
>
ill
So
0>
~

N
ill
10
~ -E N
0 'a1
~
~ ~ :0 .... 10
"0 '0>
JS
eo
ill ~
N
0>
..c:
N
0 ... ',~<CS ~'0>~
'ill
-:;;;
~
'ill
eo '<CS
ill ~
:8
0> N ~ro :S eo {l ·u <CS ~ 'o
>I.. ro ~
'0>
> u <CS ill >
'Q)
<CS
N ~ > ro
.....ro 2 S N ..0 2
<1l
..... 2 S
ro ro <1l S <1l
..... ro
ro ..... ro .8 ..... <1l
§ .....ro
<l) c<l CIl

>
ro
..l<: '0 .s... ro
~
<1l
..l<: '0.....
III
~ '"
c<l
..l<: '0
.....;:l
.....
.s...
N
ro
..l<:
'5ro .s... 0
> ~ ro
ro ;:l .9-
0-.
0
>
III
..l<: <tj .s...

<l)
.....
...
'0>

'0>
bO
ill

--
:>
~

CIl
'ell
"0
c;
0

,~
.....
;:J

<l)
'<11
N
<1J
;:-
<1J
C
bO
<1J
~

ell
.... ...... ...
<tj
m :0 ro
.....ro
"0
JS
N <l)
ro
N
oj
.-e <1J
Q)

~ill
>
:;:l
§
-<
BN
<l)
c;
m
..0
,:;S
c
:0
5
~
eo
0>
.== ......
B '0
N
<l)
ro
.-e
-
...
'0
'0
~
bO
ill
>
~
N
0
0
"0
<1J
.-e:0
"0
:0
~0
~0
~
,_,
:0
"0
<13
..... ..c:
'<13
~ N c<l ~ > 'Ill
..c: ~
:;:l
ro > "0 :0
0>
:0 N ..c: c :;:l N :0 N ..... ro >
>I..
..... 0
'0 0-. ..l<: III
.....til ro 0
0-.
:0
..l<: N
m
..... 0-.
0
..l<: <CS
.....ro ...
:0
<1l
..... ~
ro
:::l
ro es ro
..... m
'0
til ro
m '0
..... ro
.....
ro
m
"0 ...ro
ro N
:>
'(]) ni' .'5til
'0
0-. c
'5
<a ';:l
til
'0
0-.
:c\l
C
;:l
til ';:l
til
'0
0-. ~
:0
> ..c:
~
C;
0
.g
Z rl '<1J
......
ro
·0 ..l<: ::0 '<11
'"'-< ·u ro
..l<: U' ....
'ill ·u ..l<: S
0
0-.
:0
..l<: "0
 S. MELLEKLET /21

--
~
'0
't:::
l1?
.!:;!
tI:J
,<
N til
r-, ~ 'Q)
N
:>
'JJ;,;I
V
:>
z ~
V
tI:J
0 ~
~
0

-
~
~
....;j.
_,
JJ;,;I C':
tI:J III
0 N
V
S
~ 'V
'v
0 ~ i2 S ,ci 8"'
--
'cU ,~
"0
ca 'til
u 'v -ci {l V
~ ,~ >-.
c:
'Q)
-ciill N
>-. 'ca
.,tl
~ & 15
,.0
III
V
N
III
,.0
III :c
Itl
III
>-.
....; ro ro ca \0 ca
N
~ co
... ]
X :g
III .G>
;:l
\0
.9- ... .....
:0
til
ro
'0 0
N
.... ..I<: u ~ u N til

ro ~ ~ ~ -< ~ ~
N
J,.t.l

tI)
.......
'V
\Q)
co
~

tI)
'cv
N
cv
:>
~Q)

".N ".N
....ca .....
Q)
".N Q)
....
"0
~
'Ill
::r:: ....
Q)

'<Il
'nl
::r::
Q}
~
Q)
N
::r: S0
Q) -ci
..I<: <Il ~ S
I1l 'co <Il
..c III ..c: "0 "0 c: 8cv Sill 8V
III ~ ~
..c ..c til
..I<:
ro ....
Q) "0
'Ill
0 .s 'Q)
I1l >-. N ~ '<Il N
:E ~
Q)
N
:>
\0)
<II
N
:!2 ..c: c: III
N
tI) I1l ..c: <II
N
tI)

J,.t.l J,.t.l J,.t.l

Z
22 / 5. MELLEKLET

8. vizsga161ap
Nev:

XIII. OSSZEFUGGO BESZED

1. mese
a) Volt egyszer ket cica Talaltak egy nagy piros
............................................ lufit _ Foldobtak a levegObe .
Guritottak a fold on Egyszer csak bumm, a lufi szet-
pukkadt .

Mit gondolsz, rnitol pukkadt szet a lufi?

b) Most meseld el egyediil!

Ertekeles: + a) kozos b)ona1l6

2. mese
a) Egyszer volt, hoI nem volt, volt egyszer ket cica . Talaltak harom
................................................ lufit Kivalasztottak a legnagyobbat, ~
pirosat es azzal jatszottak .
A sarga meg a ~ elszallt Dobaltak
~ levegOben es guritottak a foldon .
Nagyon oriiltek neki. Hirtelen nagyot durrant a lufi , es szetpukkadt
......... . A cicak szomorkodtak, mert sajnaltak a
jatekukat .

Mit gondolsz miert pukkadt szet a lufi?

b) Most meseld el egyediil!

Ertekeles: + a) kozos b)ona1l6

 5. MELLEKLET / 23

Nev: 9. vizsga161ap

I. FONEVEK

1. 2. 3. 4.
Feladat
max. elert max. elert max. elert max. elert
pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam
Megnevezes 4 22 22 24
Utanmondas 4 22 22 24
Megertes 4 22 22 24

II.IGEK

1. 2. 3.
Feladat
max. elert max. elert max. elert
pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam
Megnevezes 12 12 12
Utanmondas 12 12 12
Megertes 12 12 12

Fdnevek, igek - hibak jellege

megneoezes uidnmondds
• megnevezes helyett gesztus • utanmondas hianya
• IIsajit" sz6 • a rnintanyiijtas nem javit a sz6alakon
• tartalmi tevesztes • ragozast nem javit
• felismerhetetlen sz6alak • funkci6 szerinti tevesztes
• bebinyelv szavai
• hangutanzo szo
• ige helyett fonev
• szocsonkitas megertee
• szotorzitas • figyelmetlensegbol eredo hiba
• poszeseg ~ • sz6fogalom hianya
• igeknel ragozasi hiba • hangalak szerinti tevesztes

III. KOZVETLEN EMLEKEZET

pontszam pontszam

verbalis vizualis
24 I 5. MELLEKLET

Nev: 10. vizsgaI61ap

IV. MOZGAS-BESZED INTEGRALASA

Az integracio hianyzik:
1 sz6
2sz6
3 sz6

V. MONDATMEGERTES

1. 2. 3.
max. pontszam elert pontszam max. pontszam elert pontszam max. pontszam elert pontszam

6 6 16

A hibak jellege:
• figyelmetlensegbdl ered6 hiba
• verbalis emlekezet bizonytalansaga
• sz6fogalom bizonytalansaga
• toldalekmegertes bizonytalansaga

VI. FONEVEK TOBBES SZAMA

Megnevezes Utanmondas Megertes
max. pontszam elert pontszam max. pontszam elert pontszam max. pontszam elert pontszam

12 12 12

VII. TARGYESET IX. RESZESHATAROZO

Megnevezes Utanmondas Megnevezes Utanmondas

max. elert max. elert max. elert max. elert
pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam
12 12 4 4

VIII. HELYHATAROZOK

1. 2.
Megnevezes Utanmondas Megertes Megnevezes Utanmondas
max. elert max. elert max. elert max. elert max. elert
pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam
16 16 16 12 12

Xl. BIRTOKOS SZEMELYJEL, TESTRESZEK

Megnevezes Megertes
Feladat
max. pontszarn elert pontszam max. pontszam elert pontszam

testreszek 9 9
toldalekok 9 9
 5. MELLEKLET / 25

Nev: 11. vizsga161ap

X. ESZKOZHATAROz6 XII. BIRTOKOS JEL, BIRTOKOS NEVMAs

Megnevezes Utanmondas Megnevezes Utanmondas

max. elert max. elert max. elert max. elert
pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam pontszam
4 4 2 4

Fonevek toldalekai, birtokos nevmas - a hibak jellege

megneoezes
• toldalek hianya
• toldalek erthetetlen
• szovegi massalhangzo elmarad (targyeset, tobbes szam)
• massalhangzo torlodasnal hangzobetoldas (targyeset)
• hangtani illeszkedes hibaja
• nevszotovaltozas hibaja (targyeset, tobbes szam)
• hasonulas hianya (eszkozhatarozo)
• toldalekok csereje
• segit6 kerdes nem segit (helyhatarozok)

uidnmondds
• nem hasznalja a nevmast
• felcsereli a nevmast (pI. tiem)
• utanmondas hianya
• mintanyiijtasra sines toldalekolas
• mintanyujtasra nem javitja a toldalekot

megertes
• figyelmetlensegbol ered6 hiba
• mennyisegfogalom bizonytalansagabol ered6 hiba (tobbes szam)
• toldalekmegertes hianya

XIII. Osszefiiggo beszed - hibak jellege

• nem egesztti ki a meset

• tartalmilag helytelenill egesziti ki a meset
• hibasan toldalekol
• iget hibasan ragoz
• szofaji tevesztes
• kovetkeztetest nem fogalmaz meg
• kovetkeztetest helytelenill fogalmaz
• onalloan nem mondja el a meset
• kerdesek segitsegevel sem mondja el a meset
• elmondasnal a kulcsszavak hianyoznak
• elmondasnal csak nehany sz6t mond
26 I 5. MELLEKLET

A targyak elrendezese a Mondatmegertes 3. vizsgalathoz

haz
pohar, mellete
labos, alatta kules kana}
(lathatoan)

• 0

szekreny, labda
tetejen szek
taska, benne auto b b kocsi .,
(lathatoan) a a ocsi, tetejen
keresztbe teve egy baba

0116
babakoesi baba
fesu asztal

A targyak elrendezese a Helyhatarozok 1. vizsgalathoz

"g(J~OJ@G@
asztal pohar konyv uveg doboz vodor doboz vodor

~'rlAaut6 £esu cipo kanal

BrJ([JB
vodor pohar konyv doboz
 6. MELLEKLET /27

6. melleklet

Lateralis dominancia, rajzkeszseg, testsemaismeret,

teri tejekozodas, hallasi figyelem
es differencialokepesseg vizsgalata
NEV: A VrZSGALAT IDEJE:
SZULETESI roo: A VrZSGALATVEZET6 NEVE:
ELETKOR: A FORGALMI NAPL6 SzAMA:
DIAGN6zIS: A NYILVANTARTAsI TASAK szAMA:

Lateralis dominancia
Ket-harom eves korban

Bal Jobb Mindkett6 Valtakozo

Kez
Lab
Szem

Bal kez [obb kez Mindkett6 Valtakoz6

Curftas
Kalapalas
Vagas
Rajzeszkoz

Gyongyflizes Pontozas
Bal kez ideje
[obb kez ideje

Testserna ismerete
3 eves kort61
Fej... kez ... bib ... has ... hat ... nyak ... fiil.; szem ... orr ... szaj ... terd ... arc ... talp ... tenyer ... ujjak. ..

5 eves kort61
[obb kez.; bal lab...

Tajekozodas a terben
Fol...le ... e16re... hatra ... jobbra ... balra ...

Hallasi figyelem es hallasi differencialokepesseg

Utanzo megszolaltatas: helyesen utanoz utanoz nem utanoz

Felismeres bekotott szemmel:

Egy hang Ket hang egymas utan Harem hang egymas utan
Helyes sorrend
Mas sorrend
28 / 6. MELLEKLET

Bal kez

Jobb kez

Szabad rajz
 7. MELLEKLET /29

7. melleklet

Megfigyelesi szempontok a vizsgalati helyzetben

mv: A VIZSGALAT IDEJE:
SzULETESI ID6: A VIZSGALATVEZET6 NEVE:
ELETKOR: A FORGALMI NAPL6 szAMA:
DIAGN6zIS: A NYILVANTARTAsI TASAK SzAMA:

Az elsa talalkozas benyomasai

Megjelenes, kiiIst>
• testalkat (magassag, fejlettseg, aranyok)

• fej, arc (meretek, aranyok, feltCin6 reszletek, esztetikum, szinek)

• ruhazat (gondozottsag, divat)

• osszbenyomas (rokonszenv, ellenszenv, harmonia)

Magatartas
• a bemutatkozas helyzeteben

• valtozas a vizsgalat folyarnan

Erzelmek
• a pozitiv erzelmek kivaltoja (akusztikus, vizualis, motoros, taktilis, szocialis, egyeb inger)

• a negativ erzelmek kivaltoja (cselekves gatlasa, eroltetese.Jevalasztas a kiserordl, egyeb)

• megnyilvanulo erzelmek tipusa (orom, harag, elutasitas, meglepodes, szorongas, egyeb)

• az erzelmek kifejezesi m6dja (sfras, nevetes, mosoly, mimika, mozgas, hangadas, egyeb)

Beszedre iranyultsag
• beszed figyelemfelhiv6 jellege, az anya/hozzatartozo, idegen beszedenek hatasa:

• a beszed mint a cselekves befolyasoloja

beszeddel iranyfthato esetlegesen iranyfthato nem iranyfthato

• reagalas sz6beli keresre, kerdesre, tiltasra

• a szemkontaktust a vizsgalo kozeledesere

spontan felveszi nehezen veszi fel nem veszi fel

Spontan jab~k
• a jatekok a gyermek erdeklodeset
felkeltik nem keltik fel

• a valasztott jah~klok:

• a [atek hasznalata
adekvat nem adekvat
30 / 7. MELLEKLET

• a valasztott jatek
tart6san lekoti rovid idore koti le

• jatek kozben az iranyftast

elfogadja ritkan fogadja el nem fogadja el

Spontan hangadas es beszed

• a hangadast, beszedet kivalto helyzet

• a hangadas (veletlenszeru, erzelmet kifejezo hang, vokalizalas, gagyogas, hangkapcsolatok) es

beszed (sz6/mondat ertekfi sz6tagok, szavak, mondatok) pontos lejegyzese (velheto) jelentesukkel
egyiitt

• hangot, hangkapcsolatot, szavakat spontan

utanoz nem utanoz

• spontan
kerdez nem kerdez

• a hangadast, beszedet
kommunikaciora hasznalja nem hasznalja

A sziilo/kisero es a gyermek kapcsolata, az interakci6 jellemzdi

• a szi.ilorol/kiser6r61 a gyermek
levalaszthato nem valaszthato le testi kontaktust igenyel
iddnkent szukseges a szi.il6/kiser6 jelenlete szivesen marad egyedi.il

• a szu16/kiser6 magatartasa
megnyugtat6 kozombos tiirelmetlen

• a szulo /kfserd kapcsolata gyermekevel

tul veda elutasit6 a gyermek igenyeit
figyelembe vev6
• a szulri/kfsero es a gyermek kozotti interakci6 jellemzo helyzetenek leirasa:

• egyeb megjegyzesek:
 7. MELLEKLET / 31

Megfigyelesi szempontok es kerdesek az interakci6r61

• Hogyan kezdemenyez interakci6t es kivel?

• Milyen eszkozokkel kommunikal?

• Milyen mertekben hasznalja a gesztusokat, a mimikat?

• Milyen a testtartasa, tekintetkontaktusa, terkozszabalyozasa?

• Milyen aranyban es viszonyban vannak ezek a verbalis jelzesekkel?

• Mennyire igenyli a testkontaktust?

• Hogyan reagal a testi erintesekre?

• Mennyire erti a beszedet a szulo szerint?

• Utasitasra milyen cselekveseket vegez el?

• Tiltasra abbahagyja-e a tevekenyseget?

• Kerdesekre hogyan reagal?

• El6fordul-e echolalia es rnilyen beszedhelyzetben?

• Kerdez-e, kerdesei adekvatak-e, milyen kerdeseket hasznal?

• Mennyire van igenye altalanossagban a beszedre, a beszed utanzasara?

• Hallgat-e meset, milyet? (Sokkepet tartalmaz6 meseskonyvbol,teveben,kepek nelkiili mesekonyvbol)?

• Szeret-e kepeket, kepeskonyveket nezegetni?

• Ha nem beszel, rnilyen helyzetben ad hangot, van-e igenye a hangok utanzasara?

• Mennyire erthetd a beszede a szuldk, illetve az idegenek szamara?

• Hogyan reagal, ha nem ertik meg?

K6panyag
M J D

B K F
Af ./rr./3
 K6peNyac a szoxrNcs vtzscautAuoz
Dlv./1V.
I
.--J---___
I

(n
(J

V
\o
(,N

t
\ :.
tt Lr*, :
(
rll

------J------

(,]
U
w

aN

(t)
L)

v.

N
U)

tl
--f-------- -------J------
tr
KEpeNyac a sz6 uaNcraNr szERKEZErrNsx vrzscAtdtAuoz
Anr./IIL
Art./Y./4
 Art./Y./2

j* J

q,u''.
r.. ;:ii:
L
t\:'"-*-%.''f"

{l*-b
 Drszrrxra-rL6xrynrz6 cyonsrsszr I.

tclt
DIv./1.

I lot
It I
slllo
llt rl
tl tt
*tlt*
I lt
Iril t
*r
G ll
 Dtszrnxn-n 6nnynrz6 cyonsrnszr II.
Dlv./II.

+@ T + T

T +F+€@r{€
@3+T+
3r+@T 3@
T @+@ 3
I
FdT
+@N T
3 T r<€

T+*3+
3ffi@+3
+3 T *@
Art./Y./3
K6peruvec a erszEoHrNcor nallAsr omrsRrNcrArAsANer v:zscA:-l'r Auoz rr.
Art./V.
 Art.lIY./6

#
ffiFF#'
f;s
ull
#N be

*r
**
t\
&\
,i\. jj
It :Al
t{
\A

(!s 0
sS $
t,

a
a

ftry
KnpaNvac a vzuAusrurExrzrr wscArllltuoz
Dlv./XI.
 KspaNvac ez euoniv sz6r'nlrsurRrsHrz
At./il.

61 5 1867

5000 32 500
{*'
 KAnryAr a vrzuALrs EtrlErrzrr vtzscerxtuoz
Dlv./X.

V /\
/\
/\
/\
/\,/\
L* L*
 Drv./XI./2
I
-J-------------

,E
.nN
's -v
Kg
FE0)

(,)qJ
'.r
's.v
K9
5E0)

,6
.''1 N
's -v
s9
N

t$
5E0l

l]:f
L li
oQ)
..1 N

_i
E.Y
K9
5E 0.)

- - rtl- - - - - - - - --!---------- + --
t1
Art./1./7
 Art./1./ 6

mffi
 o
\(!
.r \Gl
.tl
.(!i
Itr OJ

(,)
\Gt
.n \G
(,).r.''l

(!i
!Ear

'--1-----

(,)
\G
.: \(!
.fi1
csi
+r ,Il

o
\(!
.: \Gl
.tl
rst
FFI al
*r.)t
r\.rii i\'.'i
 Art./IY./2

r1
 Art./III./2

""rt,l'11,1,1,1111

iilrlll,','gt',
{i at.(. (qtl
Itt

iriiiilrfi{
KEpaNyac a ssszEoHAr.Jcor rrarlAst lrFrnENcrAlAsANex v]zsc lltx xttoz I.
Art./IV.

ffi @
 Art. /1. / 5

*41
fl4.
lrn
JtH-';b l

t*
dl
t;
Art./1./4
 \.il,#
i
\1 *_--r a
\*=**
'=*,
.{fu'-il\
 tut./tY./)

#&
4r#
## rr-*r:
 Art./lY./4

ffiqr
ffw

M
,F{
@'
 KEpaNvac a HanAsr lrpppRrNclAtorrppssEc vtzsc erar Auoz
Dlv./IX.

(,)
\(t
.r-r \(S
(,.Fl
.r! X
6i
Ee

(rl
\Gi
.rr \(t
(,).i

(\i l.r
=e)
.
iT:t ql

(,)
\(E
.-< t(!
ul .t'1

lT.'1 0,)

v)
\(t
.r-f \6
U).rl
,t ';, *fr
.\o,u'' \
cg ^\
*.- /tr *Y -
/-\\\i
{l \./"1
k \'t*t;f * I

I
 DIv./YII./2
r
.lI
--i-------- --------!------
I

bD
\0i)

su)

bo
\(u \f,
(n
s
v

rt I
 KspaNyec a rUloruesEc MEGFoGALMAzAsANaT vrzsGALAT AHoz
Dlv./Vil.

00
\(U
rt)

\l

bo
\(U
v)

I
--L-
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
!
I bD
I
I
\(u
!
(n
I

OD
\(U
(,]

V
 KrpaNyac a nnAcros szAVAK rraszNArarANar vrzscALxAuoz
Dlv./VI.
I

----!----

6
r!
N
v)
V)
\o
U
\Gl
qJ
tv.

tl
tl
I
 Art./1./3

ffi
KEpeNyac a sEszEpHeNcor rmJrEsrxer vrzscAr- et Auoz
Art./1.

tt
!{
"fl
j\
",/

Vr'-
 KEpaNyac A FoGALoMAlrorAs vtzsc Atet Artoz
Dlv./V[.
I I
- -r -----t--
I

(,)
\Gl

V
(6

(!
bo

(')
\6
w
(!

6
bo
f T,

v)
\6
v
(d

(t

f T.

(t)
\tll

w
(t

00
Drszlrxra-nr6ua1nrz6 cyonsrrszr IL
Dlv./III.
 DW./TI./2

b g c n
'i
9 P 9 P

AO CA AO AC CA OA AO On

n
lil
Esrrrplyr<Ep AZ OsszEFii Gc6 snsz4o vtzsc Ar et duoz
Dtv./V.
 Fi

J
tJ
(,
L\

(,
,,r)

/-
.rF
.il <r
N
a

(j
:fU
&
N
O)
rfi
,o
N

z
a
trl