Jogforrás ELTE 2012 PDF

Bolondok 2012 Jogforrás
Magyar Alkotmány és
Jogtörténet
JOGFORRÁS
TÉTELEK
ELTE-ÁJK
Bolondok 2012
-1-
Forrás tételek/1. tétel

A Hármaskönyv a Szent Korona tanáról
[42-45. forrás]
a) Hatalomátruházás
- Keresztény hitre térés király a megkoronázásával megkapta a (Szt. Korona joghatósága)
• Nemesítés
• Nemesi birtok adományozásának
• Főuralom, kormányzás jogát
- király és nemesség között viszonyos kapcsolat (nemesség ruházza át hatalmát a korona révén a
királyra, ő pedig bárkit nemessé tehet)
b) Szt. Korona tagjává válás

- nemesség:
• katonai szolgálat, haditudomány, ill más testi / lelki adományok révén
• jeles tett, szolgálat adomány (vár, falu…stb.)3 hivatalos beiktatás nemes lett
• paraszti iga alól mentesül
• fiai örökösök és szabadok
• a nemesek a korona tagjai és csak a király hatalma alá tartoznak
c) A hatalom megosztásáról a nemzet és a király között:

- közös, keresztény hit, szabad akaratból királyt választanak
- korona hatósága: királyé
 törvény szerzése
 birtokadományozás
 bírói hatalom összes joga (uralkodás és kormányzás)
- fejedelem csak úgy alkothat törvényt, ha meghívja, és megkérdezi a nemzetet (nemesek)
- ha a nemzet elfogadja fejedelmi határozat = törvény
- máskor a nemzet terjeszt a fejedelem elé a közjót szolgáló dolgokat, ha elfogadja tv.
d) A nemesi nemzet fogalma

- nemzet: itt csak
főpap
zászlós
más főrendű és nemes
nemtelen NEM!
- nemzet tagja egyébként a nem nemes származású is , de itt nem akként tárgyalják
- nép = csak a nem nemesek
-2-

Az Aranybulla
[86-87. forrás]
1222 - II. András első dekrétuma

- serviensek:
• elítélésük csak bírói úton
• adómentesek, beszállásolási kötelezettség - sem az egyháznak, sem nekik
• ha fiú örökös nélkül halnak meg, a lányutódok a birtok ¼ részét kapják (leánynegyed)
• ha nem rendelkezik: a legközelebbi rokonok örökölnek
• ha nincsenek rokonai birtok a királyé
• a megyei ispánok csak pénz- és tizedügyekben ítélkezhetnek felettük
• országon kívüli hadjárat: nem kötelesek menni (csak a király által fizetett összegért) –
ha azonban ispánságot bírnak-kötelesek menni
• ellenséges támadás kötelesek harcolni
• ha valamely főtisztséget viselő jobbágy meghal a háborúban fiát vagy rokonát kötelesek
hasonló tisztséggel megajándékozni
• ha serviens hal meg király úgy ajándékozza meg a fiát, ahogy akarja
• udvari népek sem szállhatnak meg náluk
• szabadon költözhetnek az ifjú és az öreg király birtokai között, ha nem folyik ellenük pl.
büntetőeljárás
• tized nincsen
• tilos legeltetni erdeikben
• ellenállási záradék
1231 – II. András második dekrétuma

- beszállásolás alóli mentesség max. fizetség ellenében
- országon kívüli hadvezetés: nemesek nem kötelesek jönni, csak az ispánok, zsoldosok,
várjobbágyok, az erre kötelezettek és s nagyobb birtokot kapottak
- külső támadás: ugyanaz mint az első dekrétumban
- vármunka alóli mentesség
- legeltetés alóli mentesség

Királykoronázások és a hitlevél
[36-41. forrás; 216-217. forrás]
1020 körül Szent István intelmei Imre herceghez

- fő támogatók a papok
- aki vétkes magatartást tanúsít figyelmeztetés 3-4-szer, utána büntetés
- főemberek, ispánok, vitézek – fő a hűség, közülük senki ne kerüljön szolgaságra,
- királyi tanács: királyállítás, haza védelme, lehetőleg bölcs vénekből álljon
1202
- hívek érdemeinek mérlegelése jutalmazás
-3-
1223 – II. András

- jók: jutalom
- jogtalanságot elkövetők: kiirtás
1270 – V. István
- a király teljesítse a nemesek kéréseit, ha nem ütközik jogrendbe, vagy mások jogaiba
1490 – II. Ulászló hitlevele
- Mátyás király utód nélkül halt meg főurak királyt választottak (feltételek)
- Nemeseket, papokat, városokat meghagyja kiváltságaiban
- Mások fekvő jószágait és jogait, ha törvényen kívül foglalták el, visszaadják az eredeti
tulajdonosoknak
1527 – Ferdinánd császárnak és királynak esküje, melyet Székesfehérvárott koronáztatása

alkalmával tett
- egyházi személyek, főpapok, nemesek, szabad városok, országlakosokat megtartja
kiváltságaikban
- András dekrétumai megmaradnak
1622 – II. Ferdinánd első dekrétuma

- király törvényes megkoronázása és kikiáltása
- ország szabadságait, mentességeit, kiváltságait, törvényeit és szokásait megtartja
- + bécsi békét,
- az uralkodása kezdetén felmerülő sérelmeket a 3 hónapon belül összehívandó ogy-n
megszünteti
- ogy minimum 3 évente
- Mo + kapcsolt részek ügyeit a magyarokkal együtt tárgyalja
- Véghelyek tiszttartóságait és más tisztségeit csak magyaroknak adja
- Igazságszolgálatás: nyolcados tv-székek, bírók választása valláskülönbség nélkül
- Szabad vallásgyakorlás
- Nádorválasztás
- véghelyekről való gondoskodás
- a koronát az országból nem viszi ki - + őrzés
- magyar területeket nem idegeníthet el
- az eddig megkötött békék érvényben maradnak

- külföldi katonák behozása
- Kabold, Kőszeg, Fraknó, Kis-Marton..stb. visszaadása az országnak
- Lubló+ 13 szepesi város visszakapcsolása az országhoz
- hajdúkiváltságok megtartása
- ország kormányzásába nem avatkozik bele

A rendi országgyűlés működése
[213-214. forrás]
-4-
1608 – II. Mátyás első dekrétuma

- karok és rendek tagjai: főpapok, bárók, nemesek és szabad városok (rajtuk kívül más nem
jöhet)
- főpap (püspök, akinek saját püspöki joghatósága van): szavazat a felsőházban
- prépost, aki közvetlenül egyik püspökségek sincs alárendelve (önálló káptalan és convent) –
conventben van a benne foglalt szavazatuk
- Szent Pál-szerzetesrend főnökének is 1 szavazat
- országgyűlésen megjelent összes bárónak, mágnásnak, főpapnak helye és szavazata van
- követek (távollévőké és a városoké) szavazati jog
1723 – III. Károly második dekrétuma az országgyűlés tartásáról

- országgyűlés: max 2 hónapos
- főpap, mágnás, nemes (+ távollévők és városok követei) részvételi jog
- közügyek tárgyalása
- országgyűlés bezártáig kötelesek ott lenni
- sértegetés, verekedés (ha előfordul királyi tábláé az ügy)

A Pragmatica Sanctio
[220. forrás]
1723 – III. Károly második dekrétuma
2. cikkely: Ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának

Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi
örökösödéséről
- gazdasági, politikai, stb. biztonság miatt

- belső lázadások megelőzése
- férfiág megszakadtával öröklési jog nőágra való kiterjesztése
- ha kihal a család néhai József utódai
- ha kihal Lipót utódai
- együtt és örökletesen
- nőági örököst Magyarország + örökös tartományok + kapcsolt részek elfogadják
- ha kihal a nőág is karok és rendek királyválasztási joga

A rendi alkotmány Magyarországon és Erdélyben (1790, 1827)
[310-311. forrás]
(1790 – II. Lipót dekrétuma)

6. cikkely: „Hogy az ország Szent Koronája Budán őriztessék”
- király megkoronázása Pozsonyban
-5-
- a korona Budára kerül a többi koronaékszerrel együtt

- országgyűlési karok és rendek beleegyezése nélkül nem vihető el
- 1715:38. cikk. – váratlan és nyílt veszély ideiglenes átszállítás
9. cikkely: „A királyi felségnek az országban való személyes lakásáról”

- ha az uralkodó már gondjai engedik gyakrabban és hosszabb időre látogat az országba
10. cikkely: „Magyarország és a hozzá kapcsolt részek függetlenségéről”

- 1723:1, 2. cikk.: Mo +kapcsolt részek elválaszthatatlanul és föloszhatatlanul csak együtt
örökölhetők
- Mo. + kapcsolt részek szabad a kormányzatának egész törvényes módját illetően független
- Saját állami lét + alkotmány
- Törvényesen megkoronázott, örökös király által (+ utódok) tulajdon törvényei és szokásai
szerint kormányzandó (1715:3., valamint 1741:8.)
12. cikkely: „A törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról”

- Törvényalkotás / magyarázás / eltörlés joga Mo-n +kapcsolt részekben a törvényesen
megkoronázott fejedelmet és az országgyűlésre törvényesen összegyűlt országos karokat és
rendeket közösen illeti, rajtuk kívül nem gyakorolható
- Király megígéri, hogy rendek ezen jogát megtartja
- Soha nem fogja az országot rendeletekkel vagy pátensekkel kormányozni
- Pátensek kiadása csak akkor (a törvénnyel megegyező dolgokban), ha csak ez lenne
eszközölhető
- Bírósági szervezetén királyi hatalommal nem változtat
- Nem gátolja a törvényes ítéletek végrehajtását parancsokkal
- Nem másíttatja meg a bíróságok törvényes ítéleteit / nem vonja felügyelet alá
- Valláskülönbség nélkül választandó bírák
- Végrehajtó hatalmat a törvények értelmében gyakorolja az uralkodó
13.cikkely: „Az országgyűlések időszakos tartásáról”

- országgyűlés 3 évente (vagy ha az ország érdeke úgy kívánná akár hamarabb) – 1723:7. cikk
alapján
- király gondoskodik arról, hogy az ogy-n alkotott tv-nyek pontosan végrehajtassanak
14. cikkely: „A magyar királyi helytartótanácsról”

- a király Mo + kapcsolt részek ügyeit (1608:10, 11 és 1741:61 értelmében) magyarokkal
intézteti m. k. helytartótanács hatásköre:
• tv-k foganatosítása
• megsértésüknek elhárítása
• legfőbb politikai kormányszék
• minden más kormányszéktől független, csak a királynak alárendelt
• ha törvénytelen parancsot kap valaki jelezze a királynak (ő pedig „megfontolja”)
16. cikkely: „Hogy a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv ne hazsnáltassék, a magyar
nyelv pedig megtartassék”
- bármilyen ügyben idegen nyelvet nem használ a kir.
-6-
- Magyar nyelv fejlesztése:

• Gimnázium
• Akadémia
• Magyar egyetemeken a magyar nyelv és írástan számára külön tanár
- kormányszéki ügyek most még latin nyelven
26. cikkely: „A vallás ügyéről”

- 1606 – bécsi béke, 1647:5 – linzi béke vallásszabadság (ágostai, helvét, evangélikus)
- szabad vallásgyakorlat; templomok, tornyok, haragok, iskolák, sírkertek, temetők szabad
használata – bármilyen társadalmi rend
- vallásgyakorlat mindenütt nyilvános
- adott településen ugyanazon vallást gyakorlók számának felmérése, források előteremtése a
templomépítésre ha megvan, a földesúr köteles telket adni
27. cikkely: A görög nem egyesült vallásokról

- görög nem egyesült vallásúk is szerezhettek birtokot, jószágokat, bármilyen hivatalt
viselhettek
- szabad vallásgyakorlás
(1827 – Ferenc dekrétuma)

3. cikkely: Az alaptörvényeknek érvényben való megtartásukról
- az ország alkotmányát minden időben fenntartja/fenntartatja ( 1791:10., 12.,19. cikkely )
4. cikkely: Az 1790/91:19 cikkely rendelkezésének mindenkor pontos megtartása

- országgyűlés beleegyezése nélkül adó, újoncok száma
5. cikkely: Hogy országgyűlések minden 3 évben okvetlenül tartassanak

- 1790/1:13. – ogy 3 évente
Erdély rendi alkotmánya

1791 – Articuli Novellares
IV.cikkely: Az alattvalói esküről, melyet Erdély rendeinek kell letenniük
- az erdélyi fejedelemség karai és rendei felesküsznek a fejedelemre és utódaira
- 1744:3. cikk.: közvetlen utódlási rend
- hűségeskü, minta: 1744:5 cikk.
- hitelesítés: személyes aláírások, három nemzet – pecsét
V. cikkely: Az eme fejedelemségben lévő 3 nemzet és 4 bevett vallásfelekezet egyesüléséről

szóló eskünek a fennálló törvényekkel megegyező módon való letételéről és
megtartásáról
- nemesek és polgárok: eskü az 1744:6 cikk. szerint + egyesülési eskü (egyenként kell
letenniük)
- közhivatalnok eskümintába be kell venni az egyesülési eskü záradékát is
-7-
- aki törvényes korba érve szavazati joghoz jut, vagy valamely városban/rendben honfiságot
szerez – egyesülési eskü
VI. cikkely: Erdélynek Magyarországgal való kapcsolatáról és ennek a nagyfejedelemségnek

saját és semmi más országnak alá nem vetett alkotmányáról
- Mo. királya = Erdély fejedelme (férfi és női ágon is)
- Erdély magyar koronához tartozik
- törvényes Király + utódai saját alkotmánya, törvényei szerint kormányozzák Erdélyt
- oszthatatlan, felbonthatatlan kapcsolat (kapcsolt részek között)
VII. cikkely: A fejedelemmel és a rendekkel közös törvényhozó hatalomról

- törvényhozás / eltörlés / hiteles magyarázásának hatalma az erdélyi nagyfejedelemségben a
fejedelem és akarok és rendek közös joga
VIII. cikkely: A végrehajtó hatalom törvényes gyakorlásáról

- király biztosítja a karokat és rendeket h az országot soha nem fogja szabályrendeletekkel
(pátens) kormányozni
- pátens csak akkor, ha törvény kiadása nem lehetséges
X. cikkely: Hogy országgyűlést évenként kell tartani

- közönséges országgyűlést évenként kell tartani – ott és akkor amikor a király meghatározza +
karoknak és rendeknek meghívó
- kötelező megjelenés, egyébként büntetés
- királyi / a rendek saját előterjesztése
- sérelmek tárgyalása
XI. cikkely: Az országgyűlés tartásának módjáról és rendjéről

- országgyűlés alkotóelemei:
• Rendes országgyűlés: királyi főkormányszék, királyi tábla, vármegyék; székely, szász
székek; városok követei
• Királyi hivatalosok: király külön hívja meg, (tekintélyes nemesek, tapasztalat, feddhetetlen
erkölcs)
• Vármegyék és székek követei: birtokos nemesek, közigazgatási ismeret; számuk: minden
vármegyéből (fiúszék + anyaszék egynek számít) vallások különbségéhez képest 2-2
• Országgyűlés: Szt. István ünnepére, meghívóban a királyi előterjesztések tárgya,
országgyűlés helye, országgyűlés megnyitása, stb.
• Országgyűlés: rendszerint a rendek elnöke viszi a tisztet
• Főkormányszék hatásköre:
Tanácsadás
Karok és rendek vélemény- és szavazatkülönbségek kiegyenlítése
Határozatot nem változtathat meg
Ha nem jelenik meg küldöttség (tagok: 2 főtiszt, 2 kir. hivatalos, 2-2 vármegyei székely és
szász széki követ , 2 titkár)
- Országgyűlés tárgya
• minden ami a közjóra tartozik
• sérelmek orvoslása
-8-
• adó meghatározása, felosztása, behajtása

• tisztségekre választás, kijelölés, honfiúsítás
• rendek bírói vizsgálata alá tartozó perek – döntés: szótöbbség
• alkotmány- és kormányforma tiszteletben tartása
• nemzetek ne sértsék egymást jogaikban
- Ügyek felvetése, tárgyalásának módja

• Királyi előterjesztések
• Elnök szabja meg a tárgyalási sorrendet + engedélye kell a felszólaláshoz
• Egy tárgy befejezése, csak utána jöhet a következő
• Elnök a legközelebbi tanácskozás tárgyait és napját ülésről ülésre kitűzi
• Tárgykérdés mibenlétének megállapítása
• Szabad szólás + tanácskozás (röviden tömören)
• közbeszólás, rend helyreállítása. Elnök feladata
• elnök: tárgy összefoglalása, határozat megalkotása a szavazatok többségéhez viszonyítva
• szavazási rend
• tollvivő ítélőmester: megfogalmazás
- tárgyalási sorrend
• királyi előterjesztés
• egész tartományt,
• egyik-másik nemzetet
• egyes vármegyéket, székeket, vidékeket és közönségeket
• magánegyéneket illető sérelmek és kívánságok
• országgyűlés elbírálása alá tartozó bírósági / peres ügyek
- karok és rendek az egyes tárgyak megbeszélésére küldöttségeket vagy bizottságokat

neveznek ki

A polgári alkotmány (az áprilisi törvények, 1848)
[313. forrás]
1848-Az áprilisi törvénycikkek
2. törvénycikk: Fenséges Cs. Kir. ausztriai főherceg István Magyarország nádorává

választatik
- József nádorispán fia, Istvánt választották nádorrá a rendek

- Nádori tisztséget az uralkodó továbbra is fenn fogja tartani, nádort 4 alkalmas, kijelölt
egyénből választanak
- Nádor a jászok és kunok főkapitánya és főbírája is egyben
3. törvénycikk: Független felelős magyar minisztérium alakításáról

- király személye szent és sérthetetlen
-9-
- távolétében a nádor és a királyi helytartó gyakorolja a végrehajtó hatalmat – ekkor a nádor

személye is sérthetetlen
- a nádor és a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat egy független magyar minisztérium által
gyakorolják, rendeleteik, határozataik, kinevezéseik csak egy Buda-Pesten székelő miniszter
aláírásával érvényesek
- a miniszterek saját hivatalos eljárásaikért felelősek
- minisztérium székhelye: Buda-Pest
- a király a végrehajtó hatalmat ezentúl csak a minisztérium által gyakorolja
- egyházi személyek és az ország zászlósainak kinevezése; kegyelmezési jog; nemesség, címek,
rendek osztása csak az illető felelős miniszter aláírásával érvényes, de őfelségét illeti
- magyar hadsereg országon kívüli alkalmazása csak a király személye körüli miniszter
ellenjegyzésével
- Minisztérium áll:
• 1 elnökből, ha ő tárcát nem vállal még
• 8 miniszterből
- ha a király távol van (jóváhagyása mellett ) a nádor és a királyi helytartó nevezi ki
- az elnök tesz javaslatot minisztertársai személyére
- király személye körüli miniszter a haza és az örökös tartományok közös ügyeiben a
országunkat képviseli
- minisztérium osztályai:
• belügy
• országos pénzügy
• közmunka és közlekedésügy, hajózás
• földművelés, ipar, kereskedelem
• vallás és közoktatás
• igazságszolgáltatás, kegyelem
• honvédelem
- mindegyik élén külön miniszter
- miniszteri tanácsülésen az elnök elnököl ( ha a király vagy a helytartó nincs jelen)
- miniszter felelős az általa aláírt okmányokért
- Buda-Pesten álladalmi tanács felállítása
- Kir. személye körüli miniszter mellé 2 álladalmi tanácsos
- Magy. Kir. Helytartótanács + udvari kincstár illető minisztériumok között felosztatnak
- Törvényhatóságok fennmaradnak
- Miniszterek az ogy. minden táblájában üléssel bírnak – felszólalhatnak
- Szavazatuk csak akkor van, ha a felsőtábla tv. szerinti tagjai, vagy az alsótáblához
választattak
- Miniszteri felelősség:
• Pénz elsikkasztása
• Tv-nyi mulasztás
• Amit hivatalos minőségükben követnek el
- miniszterek vád alá helyezése: alsótábla szavazatainak általános többsége
- bíráskodás: felsőtábla által, titkos szavazással választott bíróság, nyilvános eljárás
- elmarasztalt miniszter - királyi kegyelmezési jog csak közbocsánat esetén
- hivatalos minőségükön kívüli vétség köztörvény alatt állnak
- költségvetés – évente az alsótáblán
- minisztérium hivatalbeli befizetését a nádor és a királyi helytartó határozza meg
- 10 -
4. törvénycikk: Az országgyűlés évenkénti üléseiről

- ogy. évenként Pesten
- törvények az évi ülés folyamata alatt szentesítettek
- képviselők: 3 évig
- minden 3. év után új képviselőválasztás
- király joga:
• évi ülés berekesztése
• feloszlatás 3 hónap alatt új felállítása
- utolsó évi számadás, köv. évi költségvetés előterjesztése nélkül nem lehet berekeszteni
- főrendi ház elnökét és másodelnökét a király nevezi ki, jegyzőt a tábla választ (titkos
szavazás)
- ülés: nyilvános
- rendfenntartás: terembiztosok
5. törvénycikk: Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról

- népképviseleti választás
• akinek eddig szavazati joga volt, az megmarad
• bennszületett vagy honosított
• min 20 éves
• nincs hatalom alatt (atyai, gyámi, gazdai)
• nem áll fenyíték alatt
• 300 Ft értékű ház / ¼ jobbágytelek
• 100 Ft évenkénti biztos adó/jövedelem?
• értelmiségiek
• városi polgárok
- választható:
• min. 24 éves
• magyar nyelv megfelelő ismerete
- országgyűlés: 377 követ
2. (erdélyi) törvénycikk: A legközelebbi közös hongyűlésre küldendő követek népképviselet

alapjáni választásról
- erdélyi követek népképviseleti választása:

• nincs választási joga:
nőszemély
nem honosított külföldi
gazdai / szülői / gyámi hatalom alatt állók
fenyíték alatt állók
- vallási megkülönböztetés
- választójog: mint Mo-n
- képviselőház: 73 erdélyi követ
- magyar és szász vidékek: 25 képviselő
7. törvénycikk: Magyarország és Erdély egyesítéséről
- 11 -
- közös hongyűlések: 69 követ

- Erdély törvényei fenntartatnak
1. (erdélyi) törvénycikk: Magyarország és Erdély eggyé alakulásáról

- minden lakos jogegyenlősége
- közigazgatás + igazságszolgáltatás személyi szerkezete a legközelebbi közös gyűlésig jelen
helyzetében marad
8. törvénycikk: A közös teherviselésről

- Magyarország + kapcsolt részek közös teherviselés
- Ideiglenes adóztatási kulcs kidolgozása
21. törvénycikk: A nemzeti színről és ország címeréről

- nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik
- minden középületen, hivatalos ünnepekkor, minden magyar hajón
- kapcsolt részek saját címerüket + színeiket is használhatják

Házszabályok 1848-ban
[277. forrás]
1848 – A képviselőház rendszabályai

I. szakasz: A Ház ideiglenes alakulásáról és igazolásáról
- országgyűlés megnyitása után a legidősebb képviselő lesz az elnök, a 6 legfiatalabb pedig a
jegyzőtagok igazolása
- aki átadta megbízólevelét sorsolás után a 9 (egyenlő) osztály valamelyikébe soroltatik
- az első a 2., a 2. a 3., stb tagságát vizsgálja meg
- választási jegyzőkönyvek, panaszok az elnökhöz kerülnek
- mindegyik osztály elnököt és előadót választ (szótöbbség)
- ha volt kifogás a választáson, azt a ház megalakulása után (ha a többség úgy ítéli meg)
terjeszthetők elő
- kifogás nélküli választás: jegyzőkönyvével minden rendben, panasz
- aki késett az igazolásról a ház külön 9 tagú bizottságot választ igazolásukra
- minden osztályban a tagok min. felének kell a vizsgálatban részt venni
- ha a választás kétséges a ház vizsgálatot rendelhet el
II. szakasz: A Ház alakulásáról

- ha megvan a 226 tag
- először az elnökre szavaznak (cédulás), ha nincs többség a szavazást megismétlik a két
legtöbb szavazatot kapott tag között
- ugyanígy a 2 alelnök és 6 jegyző megválasztása
- az így megválasztott személyek neveit felküldik a királynak
III. szakasz: A tanácskozási rendről

- 9 osztály felállítása (saját elnök + jegyző választása)
- 12 -
- az osztálynak adott törvényjavaslatok megtárgyalása előadó választása, bejelentés az

elnöknek
- ha 5 osztály ezt már megtette, előadók központi bizottmányba hívatnak össze
- ezt vagy az elnök, vagy egy alelnök vezeti
- közp. bizott. előadót választ – előterjesztés
- a ház az osztályülés elkerülésével külön bizottmányt is megbízhat (saját elnök, előadó)
- a miniszterek is részt vehetnek az üléseken
- bejelentett indítványok, javaslatok, stb. alapján többség döntése napirendre
- minisztériumi törvényjavaslat: kötelező tárgyalni
- indítvány előadása, ház szavaz, hogy tárgyalják-e
- bizottmányi jelentés (rendkívüli alkalmat leszámítva) min. 3 nappal a felolvasás előtt
szétosztatnak a ház tagjai között
- felolvasás után tárgyalás
- mellette és ellene szólók egymás utáni meghallgatása
- max. 1-szer felszólalás
- indítványozó bármikor visszavonhatja indítványát
- beszédet írásból olvasni tilos
- ülés kezdete: az előz ülés jegyzőkönyvének felolvasása (szavazás tárgya, eredménye, a
szavazás nélkül hozott határozatok)
- jegyzőkönyvet az elnök és a szerkesztő jegyző hitelesíti aláírásával
- napirenden kívüli tárgyról csak a ház engedélyével lehet szólni
- módosítások benyújtása írásban
- beszédet megakasztani nem szabad (kivéve az elnök, ha úgy ítéli meg)
- tanácskozás bezárásaszavazás
- szavazás: felállás / ülve maradással történik (ha az eredmény kétséges új szavazás
- 20 tag írásbeli kívánságára nyilvános szavazás
- kérdés: igennel / nemmel megválaszolható legyen
- szavazás közben beszéd vagy a szavazat indoklása
- szavazásnál az igazolt tagok ált. többsége szükséges
- határozat ellen ellentmondás
- folytonos rendzavarás elnök felfüggesztheti az ülést (max 1 órára)
- közp./különbizottmány előadója jelentését előterjesztitárgyalás
IV. szakasz: A kérvényekről

- minden kérvény írásban
- vizsgálatára 15 tagú bizottmányt választ a ház
- jelentés az előadó által
- ez a bizottmány havonta újraválasztatik
V. szakasz: Az elnökről
- elnök: a ház akarata szerint megnyitja és feloszlatja az ülést
- csen és rend fenntartása
- elnök mindig szólhat, ha a tanácskozási rendről van szó
- ha felszólalni akar: átadja posztját egy alelnöknek, felszólalás után visszaveszi
- csak a szavazatok egyenlősége estén szavaz
- tagok hosszabb időre nem utazhatnak el, rövidebbre igen, ha bejelentik az elnöknek
- 13 -
VI.szakasz: A jegyzőkről
- vezetik a ház jegyzőkönyvét
- számítják össze a szavazatokat
- jegyzőkönyveteket időszakonként kinyomtatják, tagok példányt kapnak
- nyomtatványok hibátlanságára ügyelnek
- igazgatják az irattárat és az irodát
VII. szakasz: A nyilvánosságról

- az ülések nyilvánosak
- hírlapok tudósítói számára külön hely
- hallgatóság: hely karzaton
- karzat egy része nyitott, másik – jegy szükséges
- nők: külön rész
- minden tag egy, az elnök 25 jegyet adhat ki
- hallgatóság: véleményt nyilvánítani tilos
- karzatokon: rendre ügyelők (aki nem viselkedik, kiküldik)
- csendzavarókat a ház is megfenyítheti
- ház tiszteinek és alárendelt személyeinek megválasztása az elnökséget illeti
- nemzetőröket is igénybe vehetik
1848 - A Felsőház rendszabályai

1.szakasz: A megnyitásról
- külön rendelet határozza meg
II. szakasz: A Ház alakulásáról

- megnyitás előtti napon: legidősebbelnök, 4 legfiatalabbjegyző
- előterjeszti a meghívottak neveit
- 7 tagú igazolási bizottság
- ha valaki megjelenésre jogosult – de nem hívták meg – igazolási bizottmány intézi, illető
miniszter meghívja
- elnököt, másodelnököt a király nevez ki
- titkos szavazással: 4 jegyző választása
- voksok általános többsége határoz
- bizottmányokat is alakíthat
- miniszterek ezeken ez üléseken is részt vehetnek
III. szakasz: A rendőrségről

- hallgatóság: a karzaton
- terenőrök…stb. – mint a képviselőháznál
VII. szakasz: A két tábla viszonyairól

- mindegyik ház külön készít válaszfeliratot
- határozataikat jegyző útján közlik egymással
- 14 -

A dualizmus alkotmányos konstrukciója (Az 1867. évi 12. tc. és 1868. évi 40. tc.)
[396-397. forrás]
1867
12. törvénycikk: A magyar korona országai és az őfelsége uralkodása alatt álló többi országok
között fennforgó közös érdekű viszonyokról és ezek elintézésének módjáról
- Pragmatica Sanction alapszik
- Feloszthatatlan és elválaszthatatlan öröklés
- Magyarország kormányzása (belügy) önálló marad
- Közös uralkodó
- Magyar országgyűlés a magyar min. előterjesztésére szavazza a magyar királyi udvartartás
költségeit
- Udvartartás – nem közös ügy
- Közös: külügy – közös költéség (arány szerint)
- Közös: hadügy
- Király joga: hadsereg vezérlete, vezénylete és belszervezet megállapítása
- Országgyűlés joga. újoncozás, szolgálati idő meghatározása, katonaság elhelyezése,
élelmezése,
- Védelmi rendszer megállapítása a magyar ogy. beleegyezésével
- Hadügy: közös költségek –erről egyezkedés
- Pénzügy közös – közös tárgykra
- Magyarország minden egyéb állam költsége – országgyűlés alk. úton határozza el (külső
befolyás)
- Ország az államadósságoknak 1 részét átvállalja
- ezentúl közös hitelügy ( új közös kölcsön esetén ) – magyar ogy döntene róla
- Időnkénti vám- és kereskedelmi szövetség köttethetik az orsz. Között
- Általános pénzlábak megállapítása
- Pénzrendszer és pénzláb közös

- Pénzverési jog – királyé maradt
1868
40. törvénycikk: A Magyarország s Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok közt fennforgott
közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény becikkelyezéséről
- közös törvényhozás és végrehajtás, kormányzat
- közös országgyűlés Pesten
- Horvát-Szlavón: 29 követ, (ha később változik: népességi arány szerint)
- Közös országgyűlésbe saját országgyűlésből követek
- Főrendiházba: 2 követ
- Központi kormányhoz egy külön tárca nélküli miniszter (szavazattal bír)
- Közös ügyeken kívül: saját hatáskör (autonómia)
- Vallás, közoktatás, törvényhozás, igazságügy
- Bán a saját országgyűlésnek felelős
- Bán választása: magyar miniszterelnök ajánlatára
- Közigazgatás, törvényhozás nyelve a horvát
- Közös országgyűlésen, delegatioban a horvát nyelv használható
- 15 -

Főrendiház, felsőház (1687. évi 10. tc., az 1848. évi 4. tc., az 1885. évi 7. tc., az 1926. évi
22. tc.)
[215. forrás; 278. forrás; 411. forrás; 413. forrás]
1687 – I. Lipót negyedik dekrétuma

10. cikkely: A főrendek üléséről
- először a nádorispán (kir. helytartó), utána az országbíró, a dalmát , horvát, és szlavón bán
- utánuk: tárnokmester és az ország bárói
- pozsonyi gróf és a szent korona 2 őre
- megyék örökös főispánjai – beiktatásuk elsőbbsége szerint
- többi ispán
- tanácsosok
1848. évi 4.tc.

• Évente Pesten - téli hónapokban
• Egy mandátum 3 évre szól - 3 évenként választás
• 6.§ - Az országgyűlés folyamatos ülésezését teszi lehetővé (ha kérik a költségvetési
zárszámadást, a király nem oszlathatja fel az országgyűlést (permanens=folyamatos)
• Az alsó- és a felső tábla ülései egyaránt nyilvánosak.
1885. évi 7. tc: A főrendi ház szervezetének módosításáról

I. fejezet: a főrendi ház szervezete:
- tagok:
• örökös jogon:
o uralkodóház teljes jogú főhercegei
o grófi / bárói család min 24 éves férfi tagjai (min 3000 Ft adó / év – ha nincs, a
tagság szünetel, de feléledhet)
o leszármazás alapján magyar állampolgár – királytól örökös főrendi tagság joga
o nem magyar – törvényhozás útján kaphatja meg a jogot
• viselt méltóság / hivatal
o ország zászlósai és a pozsonyi gróf
o két koronaőr
o fiumei kormányzó
o királyi kúria elnöke, másodelnöke, és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke
o egyházi tiszt alapján:
hercegprímás és a többi érsek
- 16 -
görögkeleti egyháznagyok, evangélikus-református és ágostai legidősebb 3-3 püspök

• élethosszi kinevezés alapján:
max 50 fő (évente max 5 jelölése)
• horvát-szlavón képviselő
- tagság elvesztése:
a) ha lejár a méltóság / hivatala
b) életfogytiglani tag - lemondás
c) horvát-szlavón választott tag - megbízatás vége
d) állampolgárság elvesztése
- szünetel:
a) politikai jog felfüggesztése
b) csőd tartama alatt
c) gondnokság alatt
d) vagyoni képesség elvesztése
II. fejezet: a főrendi ház jogköre és belszervezete

- elnökét és két alelnökét a ház tagjai közül az uralkodó nevezi ki
- ha mindegyikük akadályoztatva (rövidebb időre) van legidősebb tag elnököl
- hosszabb kimaradásuk esetén helyettesítés
- háznagy, jegyzők titkos szavazással választják meg, tiszteletdíjat kapnak
- többi háztag: fizetés
- egyéb hivatalnokokat az elnök, a szolgaszemélyzetet a háznagy választja
- igazolási eljárás: ház maga intézkedik
1926
22. törvénycikk: Az országgyűlés felsőházáról
- tagság: kinevezés alapján (minisztériumi felterjesztésre – államfő nevezi ki)
- élethossziglani tagok: max 40 fő
Harmadik fejezet: A felsőházzal kapcsolatos egyéb rendelkezések

- országgyűlés a nemzetgyűlés jogállását tölti be
- ha a képviselőház a felsőház hozzájárulása nélkül terjeszt törvényjavaslatota kormányzó elé:
• visszaküldi
• törvényként kihirdeti
• feloszlatja az ogy-t (1920:17.tc)
- ha az új képviselőház a törvény szövegét változatlanul fenntartja, a kormányzó 15 napon
belül köteles kihirdetni
- ha a kormányzó az államfői hatalom végleges rendezése előtt meghal a 2 ház a magyar
állampolgárok közül választ kormányzót (titkos szavazás)
- amíg az új kormányzó le nem tette az esküt tennivalóit a minisztertanács látja el

Köztársasági törvények Magyarországon (az 1918. évi néphatározat és az 1946. évi 1. tc.)
[274. forrás; 401. forrás]
- 17 -
1946
I. törvénycikk: Magyarország államformájáról
- 1918. nov. 18. – királyság megszűnt
- általános, egyenlő, közvetlen, titkos választójog
- államforma : köztársaság
- emberi jogok biztosítása
• személyes szabadság
• gondolat + véleményszabadság
• vallásszabadság
- senkit sem foszthatnak meg ezen jogaitól törvényes eljárás nélkül
- államhatalom forrása és birtokosa a nép
- hatalmát a megválasztott Nemzetgyűlés (Ngy) útján gyakorolja
- a köztársasági elnököt e szerv választja 4 évre (min 35 éves, és választójoggal bír)
- közt. elnök választása előtt jelölés (min 50 nemzetgyűlési tag ajánlása)
- ha csak 1 jelölt van, azt 2/3-dal kell megválasztani (közfelkiáltással)
- a választás egyébként titkos
- közt. elnök megválasztása, ill. fogadalomtétele után a Nemzeti Főtanács megszűnik
- a nemzetgyűlés törvényeit a közt. elnöknek 15 napon belül alá kell írnia és ki kell hirdetnie
- előtte egyszer visszaküldheti Nemzetgyűléshez, de másodszorra köteles kihirdetni
- közt. elnök max. 1-szer (30 napnál kevesebb időre) elnapolhatja a nemzetgyűlés ülését (100
képviselő kérelmére azt 8 nappon belül újra össze kell hívni)
- Ngy feloszlatása: kormány vagy a képviselők 2/5-ének előterjesztésére (közt elnök jogköre)
- Közt. elnök:
• képviseli az országot nemzetközi viszonylatban
• Minisztérium útján szerződést köthet (ha a Ngy hatáskörébe tartozik akkor az engedélye
kell hozzá!!)
• Ngy felhatalmazásával: honvédség országhatárokon kívüli alkalmazása
• Államfői kegyelmezési jog
• Törvényes akadályok alóli felmentés joga
• Általános, vagy vád alá helyezett miniszter kegyelem: Ngy!
• Nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt és a minisztereket
• Intézkedéseihez az illetékes miniszter ellenjegyzése kell
• Személye sérthetetlen
• Ha az alkotmányt / törvényt megszegi min. 150 Ngy tag írásbeli beadványa alapján a
jelenlévő Ngy tagok 2/3-a felelősségre vonhatja ( az Ngy-ben mina tagok2/3-ának jelen
kell lennie)
- végrehajtó hatalom: Ngy-nek felelős minisztérium
- hatályát veszti az összes királyságra és a kormányzói tisztre vonatkozó jogszabály

Magyarország jogai és szokásai a Hármaskönyvben
(1-7., 12-15., 19-20. forrás)
1-7. FORRÁS
Hármaskönyv
- 18 -
- a magyar jog eredetileg az egyházi és császári jog forrásaiból származott, a Hármaskönyv

idején már három forrása volt
1. az országos rendelmények és végzések
- az első rendelvényeket Szent István adta ki: ezek inkább a vallási alaptanokat
tartalmaznak, mint a perjog szabályait
- a Hármaskönyv korában létező szokásjogba beszivárgott sok régi király törvénye,
leginkább Szt. István és Szt. László alkotta rendelmények
2. fejedelmek kiváltsága
- beszivárgásuk a szokásjogba: a fejedelmek kiváltságait felolvasták (használták) a
törvényszékeken
3. az ország nagy bíráinak véleménye
- több ízben egy és ugyanazon rend, mód és törvényfolyás szerint hozott és készített, és
törvényes végrehajtással is megerősített ítéleteik kerültek be a szokásjogba
A törvényről – a Hármaskönyv szerint

- a törvény meghatározása és tulajdonságai
- az összes jog törvényből (írott jog) és szokásjogból (íratlan jog) áll
- meghatározás
- a nép határozata: előkelők és köznép együttesen szentesít – ez a „közkötelező szabály és
törvény alkotása” ekkor a fejedelmet illette meg
- parancsolja a tisztest, tiltja a tisztességtelent
- az igazságból folyó helyes elv
- emberi találmány, de Isten ajándéka: az emberi törvényeknek az isteni törvényekből kell
származniuk
- továbbá: (1) bölcsek tanítása, (2) erőszakos kihágások fenyítéke, (3) polgári társaság
megnyugtatása, (4) bűn eltávolítója
- a törvény legyen (1) igazságos (a természet és a hazai jog szerint is), (2) helyhez és időhöz
illő, (3) szükséges és (4) hasznos
- ha a törvényeket egyszer megalkották, nem szabad róluk ítéletet mondani, hanem szerintük
kell ítéletet hozni
- a törvények célja és négy feladata
- minden törvény isteni és emberi eredetű
- az isteniek a természetes észen alapulnak; az emberiek az emberi erkölcsökön és a
szokásjogon alapulnak
- minden, ami szabad, az isteni törvény; minden, ami jogos, az emberi
- a törvény célja, hogy (1) fenyegetése által korlátozva legyen az emberi önkény, (2) a
büntetéstől való félelemkeltés
- a törvény négy feladata: megenged vagy tilt, ill. büntet, parancsol
- 19 -
- a fejedelmek rendelvényei négy féle módon vehetők tekintetbe: (1) néhány el lett törölve, (2)
néhányat részben eltöröltek, részben megerősítették, (3) néhányat mellőztek, (4) néhányat
újonnan hoztak be
- törvényhozás személyei
- első kérdés: a fejedelem alkothat-e egymagában törvényt, vagy a népnek is jóvá kell-e
hagynia
- pogány korszakban a vezér és kapitányok maguk hozták
- keresztény korszakban: a király hozta a törvényeket (Szent Korona-tan), megkérdezve a
nemzetet → a fejedelem nem alkothat egyedül rendelvényt, hanem megkérdezi a
nemzetet, hogy tetszik-e neki vagy sem, és ha a válasz igen, akkor a rendelvényből
törvény lesz
- sokszor maga a nemzet határoz egyértelmű akarattal bizonyos dolgokat, és azokat a
fejdelem elé terjeszti → ha az elfogadja, szintén törvény erőre emelkednek
- kiket köteleznek a törvények
- kötik magát a fejedelmet
- azokat, akik a fejedelem hatalma alá vannak vetve
- az országban tartózkodó minden külföldit (ha büntetésre irányuló törvény, akkor három
hónap haladékot kapnak a hozzászokáshoz; ha nem büntető, akkor csak egy hónap)
12-15. TÉTEL
A kiváltságlevél
- a kiváltság magyarázata és két fajtája
- kiváltság: csak egy embert vagy keveseket érint; előjog ill. különleges kitüntetés, melyet a
fejedelem kedvezményül engedélyez
- két fajta kiváltság létezik: általános (személyösszességnek vagy testületnek adományozott)
és különös (csak személynek, és magával a személlyel elenyészik, kivéve, ha a
kiváltságlevélben megjelölik az ellenkezőjét)
- lerontja-e a köztörvényt
- mindenki kiváltságait lerontja az általános törvény, akkor, ha róluk az általános törvényben
kifejezett említés van
- a kiváltság kétféleképpen sértheti mások jogait
- időre nézve
- helyre nézve
- megszűnik a kiváltság
- ha a kiváltságos rosszul használja, vagy a kiváltság ellen cselekszik
- ha a kiváltságos nem él kellő idő alatt a neki adott és engedett kiváltsággal
- ha valakinek a fejedelem piac-, vagy vásár-, vagy révjogot adományozott, annak egy
éven belül meg kell kezdenie a kiváltság kihasználását
- ha az iktatás megtörténik, de a végrehajtás elmarad, az adomány foganatos marad
- elvész a kiváltság, ha valaki felségsértés vagy hűtlenség bűnébe esett
- ha a kiváltság valaki másnak nagy kárt okozna
- 20 -
- ha a kiváltság nem érvényes, és a kiváltsággal ellentétes ítéletet hoztak

- lemondással
- az előbbit lerontó későbbi kiváltság létrejöttével
- az adományozó fejedelem kifejezett visszahúzása által
19-20. FORRÁS
A szabályrendelet
- a rendelményről és a helyhatósági jogról
- rendelvény (végzemény): valamely országnak törvény erejével bíró közönséges joga
- helyhatósági jog: valamely helynek tételes joga (egy törvényhatóságban érvényes)
- a polgári jog kétféle: általános és hazai jog
- olyan nép, város, vagy vármegye nem alkothat külön jogot, amelynek nincsen saját
törvényhatósága, ill. ami fölött más uralom áll, kivéve, ha a hatalom beleegyezik
- a királyi ítélőszék ítélete lesz mindenkor érvényes és erős, tekintet nélkül a báni vagy vajdai
határozatra
- ezeket a szabályrendeleteket a nép nagyobb részével kell megalkotni
Forrás tételek/13.
Hűtlenség és felségsértés
(170-174., 256-257. forrás)
Fő- és jószágvesztéssel fenyegetett cselekmények

 hűtlenség (nota infidelitatis)
 a htlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó tényállásait a
büntetés fogja össze
 lényege: teljes vagyonvesztés, tekintet nélkül a fővesztéstől megkímélő kegyelemre
 a jószágok a királyi kincstárra háramlottak, és csak a hűtlenség bűntettének elkövetése
előtt született gyermekek juthattak belőle osztályrészhez
 a fiscis ezt követően szabadon rendelkezhetett a vagyontárgyakkal, újabb adományok
tárgya lehetett
A nota infidelitatis körébe tartozó cselekmények a Tripartitum rendelkezése alapján

 felségsértés: a király életére, személyére, tartózkodási helyére törés
 ország elleni bűncselekmények: alkotmány, király és korona közhatalma elleni támadás,
a végvárak feladása, az ország békéjénak idegen zsoldosokkal történő felforgatása,
fegyver és élelmiszer adása az ország ellenségeinek, szabad menlevelek megsértése
 eretnekség, hamisítás: hamis oklevél, pénz, pecsét készítése, felhasználása, forgalmazása
 hatóságok elleni cselekmények: nagybírk megölése, bántalmazása, megsebesítése,
elfogása, pereskedők, ogy.-be tartók feltartóztatása, meglése, királyi emberek vagy
hiteleshelyi személyek megölése, megverése, megsebesítése
 többféle magánszemély elleni cselekmény: rokongyilkosság, vérfertőzés, nemi erőszak,
tagcsonkítás, szemkivájás
- 21 -
 magánosok vagyona elleni jelentősebb bűntettek: majorok falvak nyilvánvaló felgyújtása,

honfi várának kézre kerítése
Hűtlenség
 a Hármaskönyv pontosan meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek
büntetései tétele fej- és jószágvesztés volt – ezt erősítette meg pl. az 1715:7. tc. és az
1723:9. tc.
 pl. felségsértés, hamis okirat készítése, hamis pénz verése
 a jogvesztő hatály az elkövető egész vagyonára, ingókra és ingatlanokra, adományos és
vásárolt birtokokra is kiterjedt
 nem vesztették el vagyonrészüket a hűtlenségbe esett személlyel közösen birtoklók, a
családi osztatlanság esetén gyermekei, testvéri osztatlanság esetén testvérei
 ezek vagyonrészét az elkobzás előtt ki kellett adni, ezért szabályos osztásra került sor
 más vétlenek jogait nem sérthette a hűtlenség jogkövetkezményeként beálló
vagyonvesztés
 ez a szabály csak a 13. században alakult ki, előtte a vétlen családtagokat is érintette a
vagyonvesztő hatály
 a hűtlenség elvágta az öröklés jogát az elkövető és rokonai között, és az akkor sem állt
vissza, ha a király megkegyelmezett a hűtlenségbe esett személynek
 ez a birtok szerzett birtoknak minősült, amire az osztályos atyafiaknak nem volt joga
 a hűtlenség joga halált eredményezett, azaz a vagyonvesztő hatálya de facto a
cselekmény elkövetésének pillanatában beállt, nem pedig de iure, amikor a bíróság azt
jogerős ítéletben megállapította
 ha vki hűtlenségre hivatkozással kért birtokot a királytól, de nem tudta bebizonyítani a
hűtlenséget, az általa felkért birtok örökbecsű értékében marasztaltaák
Szent István második dekrétuma (1030–1038)

 ha vki a király halálára vagy az ország átadására összeesküvést szőtt, vagy idegen
országba menekült, javai jussanak a király birtokába
 ha vkiről törvényesen megállapítást nyert, hogy a király halálára vagy az ország
átadására törekedett, az ilyen halálos ítéletet alá esett, de javai váltiozatlanul átszálltak
ártatlan gyermekeire
 ha vki a király vagy a királyság ellen összeesküvést szőtt, nem találhatott menedéket az
egyházban, ki kellett átkozni, és ki kellett rekeszteni a hívek gyülekezetéből
Mátyás dekrétuma (1462) a hűtlenség eseteiről

 aki a király és a szent korona közhatalma ellen támad
 aki hamis okiratot készít, és azt a bíróság ellen felhasználja
 akik hamis pénzt vernek, tudva használják
 aki vérrokonait a vérség negyedik ízén belül meggyilkolja
 akik falvakat és majorokat gyújtogatnak fel
 akik idegen zsoldosokat hívnak be azért, hogy az ország belső állapotát felforgassák
 akik önhatalmúlag a bírói ítéletek ellen támadnaakik az országos bírákat megölik,
megsebesítik
 akik várakat vagy uraikat elárulják
 akik valamelyik kárhoztatott felekezethez csatlakoznak
- 22 -
 akik vérfertőzők, és nőrokonaikat a vérség negyedik ízén belül elcsábítják
Hármaskönyv (1514)
 felségsértés: valaki gonosz szándékkal kezet emelne a „fejedelem” személyére, fegyverrel
vagy méreggel az életére törne, házát erőszakosan megtámadná
 ha vki nyíltan feltámad a király és a korona közhatalma ellen (kiv.: a jogos önvédelem)
 ha vki hamis oklevelet kohol, nyilvánosan használja azt a törvényszéken
 ha vki hamis pént készít, hoz forgalomba
 ha vki testvéreinek vagy negyedíziglen való vérrokonainak gyilkosa vagy megsebesítője,
szülőgyilkosok, feleség- és férjgyilkosok
 nyilvános gyújtogatók
 akik idegen martalócokat vagy zsoldosokat hoznak be
 akik saját uraik várait feladjákakik nyilvános eretnekek
 akik a bírákat, a király embereit megölik
 akik valaki tagjait megcsonkítják
 akik a Törökországból hozzánk menekülteket háborgatják
III. Károly első dekrétuma (1715) a felségsértés eseteiről

 ha vki a felségsértést vagy felségárulást elkövetné, semmilyen idézésre nincs szükség
 a felségsértők elfogatása alkalmával azok ingó és ingatlan javait az elmarasztaló ítélet
előtt nem szabad lefoglalni, hanem a per végkimeneteléig zár alá kell venni
 ezen bűntetteket a király személyesen, magyar tanácsosaival, a hazai törvények szerint
vizsgálja meg és látja el
III. Károly második dekrétuma (1723)

 hűtlenségi bűnt magában foglaló esetek pl.:
o akik nyíltan a szent korona, a királyi felség és az ország közállománya ellen
támadnak
o akik hamis levelet készítenek
o hamis pénzverők
o akik az ország feldúlására akármiféle embereket behoztak
o nyilvános eretnekek
o a végvárak gonosz szándékú feladói
o akik a törököknek vagy más ellenségnek fegyvert adnak
o akik zaklatják a Törökországból ide menekülteket
 őket hűtlenség bűnében, fejük és a részükre eső ingó és ingatlan javak elvesztésében kell
marasztalni
 az ártatlan és a bűnössel osztozatlan gyermekek és testvérek osztályrésze, valamint anyai
és anyai ősi javak, valamint a hitvesi jogokmindig épen marad
 a vérrokonság közelségének fokozatához vagy a megöltek hivatalának minőségéhez
képest súlyosbítással kimondandó főbenjáró büntetés alá kell venni a pl. következő
eseteket:
o atyagyilkosokat, anyagyilkosokat, férjgyilkosokat, feleséggyilkosokat,
gyermekgyilkosokat
o testvérek és vérrokonok megölőit
o a második fokon vérfertőzőket
- 23 -
Emberölés, gyilkosság és a kardrántás
(161-164., 260. forrás)
Az emberölés (homicidium) felölelte a:

 szándékos emberölést
 véletlen és gondatlan emberölést
 szükséges emberölést – ez már a jogos védelem, valamint a praeter intentionem
(szándékon túli) cselekmények kidolozása irányába mutat
Az emberölés legtágabb kategóriáján belül elhatárolták a(z):

 öngyilkosságot
 különös kegyetlenséggel, aljas célból elkövetett gyilkosságot
 rablógyilkosságot
 ún. egyszerű emberölést
o minősített gyilkosságot (a férj, a feleség, a testvér, az apa, a gyermek megölését)
o közönséges gyilkosságot
Szent István első dekrétuma 1001 körül

 a szándékos emberölésről: büntetés száztíz aranypénz, ebből ötvenet a király kincstárába
kell vinni, ötvenet a rokonoknak kell adni, tízet pedig a bíráknak; ezen felül a gyilkosnak
vezekelnie kellett
 nem szándékos emberölés esetén tizenkét aranypént kellett fizetni és vezekelni
Mátyás dekrétuma (1486)

 ha valaki eltökélt szándékkal követ el emberölést, azt ki kell végezni
 ha valaki az emberölést nem előre eltökélt gonosz szándékkal követte el, legyen joga a
megölt rokonaival szabadon egyezkedni
 Mátyás 1471-es dekrétuma rendelkezett arról, hogy mindazokat, akik a nemeseket
meggyilkolták vagy meggyilkoltatták, rövid perbe hívással kellett idézni
Mária Terézia 1752-ben tiltotta meg a párbajt, és a viadalból eredő ölést halállal rendelte
büntetni. A reformkorra vált általánossá a magzatelhajtás, a magtalanítás és a gyermekkitétel
gyilkosságkénti minősítése. Az emberölés köre mellett épült ki a bántalmazások, testi sértések
bűncselekményi meghatározása.
A Csemegi-kódex rendelkezései
 az élet elleni bűncselekmények között a törvény megkülönbözteti a szándékos és a
gondatlan emberölést
 a szándékos emberölésnek három fő típusát határozza meg:
o a gyilkosságot, amelyet előre megfontolt szándékkal követnek el
o az erős felindulásban elkövetett emberölést
o a kettő között elhelyezkedő megfontolt szándékkal elkövetett emberölést
 tárgyalja a(z):
- 24 -
o kívánságra ölést
o öngyilkosságban való közreműködést (idetartozónak veszi a törvény az ún.
amerikai párbajt is)
o gyermekölést – ez az emberölés privilegizált esete
o magzatelhajtást – ennél nem ismer el külön büntethetőséget kizáró körülményt
o kitételt
o elhagyást
 a gondatlanságból elkövetett emberölés minősített esete , ha a halált az elkövetőnek a
hivatásában, foglalkozásában való járatlansága, hanyagsága, a szabályok megszegése
okozta
 külön fejezetben rendelkezik a törvény a párviadalról, amely az emberölés privilegizált
esetei között jelenik meg
1848-ig az emberölés, a test sérelmére elkövetett cselekmények, a vagyon elleni bűntettek a

magán-igazságszolgáltatás tárgyai voltak.
A kardrántásról
 Szent István első dekrétumában teljességgel megtiltotta, hogy valaki másnak a
bántalmazására kardot rántson, és elrendelte, hogy aki ezt a jövőben megkísérli, azt
ugyanazon karddal kell megölni
 Szent István második dekrétumában rendelte azokról, akik karddal ölnek embert, hogy
ugyanazon kard által vesszenek el: „Ha valaki karddal embert öl, ugyanazon karddal
öljék meg őt is.”
 a maradandó változással nem járó sebzéseknél már gondot okoz az az elv, hogy hogyan
ellentételezhető egy közönséges sebesítés
 István itt a vagyoni kártérítéshez fordul: a sebző a sértettnek vérdíját téríti meg a törvény
értelmében
 a szemet szemért elv ebben az esetben is korlátozott lehetett csak: terjedelme a
„lemásolható” sértésekig terjedhetett: „Valaki pedig kardot vonván, akárkit mást
megnyomorít, vagy a szemén, vagy a lábán, vagy a kezén, hasonló veszedelmét
szenvedje az ő testének.”
 ha a sebtésből a megsebesített teljesen felgyógyul, aki a sebet ejtette, az emberölés esetén
fizetendő elégtételt fizesse meg, csupán a kardrántásért az eberölés esetén fizetenső
elégtétel felét kellett megtéríteni
Rablás és tolvajlás
(165-169., 203-204. f.)
Lopás: a bűntettek tipizálása szerint a vagyonkárosító cselekmények közé tartozik

 a leggyakoribb perek a magánvagyont megkárosító cselekmények számtalan változata
miatt indított eljárások voltak
 az egyszerű lopás (furtum simplex) leggyakorbb válfajai:
o állatlopás
o terménylopás
- 25 -
o ingóságok eltolvajlása
o pénzlopás
o betöréses lopás (pince-, ház- és boltfeltörés)
o templomi lopás
 minősített eset (furtum qualificatum) tartották számon a:
o visszaesőket
o előre eltökélt szándékkal elkövetett lopást
o felfegyverkezve elkövetett lopást
o házba behatolva elkövetett lopást
o titokban elkövetett lopást
o éjjel elkövetett lopást
o rokon cselekmény volt a rablás és az
o útonállás
Szent István első dekrétuma 1001 körül

 “mivel már az is mindenki számára visszataszító és mindenki előtt utálatos, ha a férfi
nem lopást követ el, sokkal inkább, ha az asszonyi nem, valamint férjes asszony lopást
követ el, a királyi tanács szerint elhatároztatott, hogy férje váltsa meg … ha pedig
harmadszor is, adják el”
Szent István második dekrétuma (1030–1038)
 megjelenik a csonkítás mint büntetés: ha vki a rabszolgák közül lopást követ el, először
vissza kell adnia az ellopott dolgot, majd orrát, megválthatta öt tinóval, ha ez nem
sikerült, levágták, legközelebbi lopásánál már a fülét vághatták le, harmadszorra pedig
életével fizetett
 szabadok esetében a lopást elkövető először megválthatta magát, ha ez nem sikerült,
eladták őt
Szent László harmadik dekrétuma (1077 körül)
 szigorúan bünteti a lopást elkövető férjes és özvegyasszonyokat
 részletezi a rokonok által elkövetett lopásokat, kitér az egyházi személyekre is
 rendelkezik a tolvajok megfogásáról, megkötözéséről, a tolvajlás alól való tisztázásról a
lopott dolgok kinyomozásáról, a bíró ítéletétől
A Csemegi-kódex
 a lopás tizenkét minősített esetét ismerte, amikor is a lopott dolog értékére való tekintet
nélkül büntették a lopást, pl.:
o vallási szertartáshoz tartozó tárgy ellopása
o betöréses lopás
o közveszély színhelyén elkövetett lopás
o szolgálatban álló személy általi lopás
o a tolvajjal közös háztartásban élő személy terhére elkövetett lopás
o hivatali lopás
o visszaeső által elkövetett lopás
 az ún. szolgálati vagy házi lopás azonban csak magánindítványozásra volt üldözhető
 a Btk. különös figyelmet, hat fejezetet szentelt a vagyon elleni bűncselekményeknek
 a vagyon elleni bűncselekmények körében a következőket szabályozta:
o lopás
o rablás
- 26 -
o zsarolás
o sikkasztás
o zártörés
o hűtlen kezelés
o jogtalan elsajátítás
o orgazdaság
o bűnpártolás
o csalás
 a Kbtk. ismerte a lopás kihágási alakzatát, ide tartozott a 2 forint értéket meg nem haladó
élelmiszer vagy élvezeti cikk lopása, de csak akkor, ha nem volt megállapítható minősítő
körülmény
 ennek következtéban pl. a betörés útján elkövetett bagatell lopás is bűntettnek minősült,
és a kiszabható minimum hat havi börtön volt
A rablás
 szemtől szemben állatak fegyveresek egymással
 elfogadhatóbb és enyhébb volt a kor praxisa számára, mint a lopás, amely ellen alig
tudott a becsületes harcos védekezni
Istenítéletek
(185-198., 201-202. f.)
Az istenítéletek (ordalia) mint bizonyítási eszközök a 11–13. században

 elődeink hittek a természetfeletti lények hatalmában, Isten mindenhatóságában,
elképzelhetőnek tartották, hogy a túlvilági hatalom a földi ig.szolgáltatásban is szerepet
játszik
 istenítéletre akkor került sor, ha más bizonyíték nem volt, tehát a bíróság nem tudta
kideríteni az igazságot
 szervezett keretek között, a nyilvánosság előtt zajlott
 a korabeli viszonyok között rendkívül nehéz volt a közvetlen bizonyítékok beszerzése,
az okirati bizonyítás szinte ismeretlen volt, a tanúbizonyítást a magánbosszú tette
lehetetlenné
 a próbákat ritkán magánjogi ügyekben is alkalmazták
 bírósági döntés esetén mindenki köteles volt a megítélt próbát kiállni
 feltétel: egészséges legyen, ne legyen idős
 lehetőség volt helyettesítésre (pl. apa helyett fiú)
Az istenítéletek eredete:
 már a nemzetségi társadalom időszakában alkalmazták a bizonyítás ezen kezdetleges
formáját
 a keresztény egyház kezdetben ellenezte, majd igyekezett a keresztény vallás keretei
közé szorítani
 az istenítéleti perekben az idézés és az ítélet kimondása a világi bíróság feladata volt
- 27 -
 az istenítélet alá vetett három napig böjtölt, majd gyónt és áldozott, mivel az önkéntes
vallomásra akarták rászorítani
 a próbát egyházi közreműködéssel a poroszló vezette
 I. László törvénye szerint a helyszínen még három tanúnak kellett tartózkodni
 Kálmán a próbákat csak püspökségi székhelyen engedélyezte
 az istenítélet formális bizonyítási eszköz volt az eskü és a párbaj mellett
Az istenítéletek fajtái:
 istenítéleti eskü:
o a vádlott átkozódva kérte magára az Isten büntetését, ha nem mondana igazat
 tüzesvaspróba:
o a templom előcsarnokában vagy a vádlottnak kezébe kellett vennie egy tüzes
vasat, amelyet előbb a püspök megszentelt
o a próbát teljesítő kezét korábban vászonba csavarták, nehogy vmi bűbájos szert
használhasson
o a próba után a kezét bekötözték, és csak harmadnap vizsgálták meg hivatalosan,
hogy az égési seb gyógyult-e
o ha a próba közben a vádlott nem mozdult ki a templomból, ha megszökött a
próba elől vagy sebe nem kezdett el gyógyulni, bűnösnek tekintették
o további próbák: mezítláb izzó szántóvason vagy máglyán kellett keresztül
gyalogolni, izzó vaskesztyűt felhúzni
 vízpróbák:
o forróvízpróba esetén a vádlottnak vagy egy gyűrűt, vagy más tárgyat kellett
kivennie egy üstből, amelyben forró víz volt
o hidegvízpróba esetén a próbát szenvedőt összekötve vízbe dobták, ha a víz
felszínén maradt, bűnös volt, ha elmerült, ártatlannak nyilvánították
 mérlegpróba:
o boszorkányperekben fordult elő, mely során megmérték a vádlottat, ha
termetéhez képest lényegesen könnyebb volt, bűnösnek tekintették
 tetemrehívás:
o gyilkosságesetén, ha a tettes ismeretlen volt, a holttestet nem temették el, és arra
kötelezték a település lakóit, hogy a tetem előtt jelenjenek meg
o ha tudták, ki a gyilkos, meg kellett nevezniük, ha erről nem volt tudomásuk,
kezüket a halott fölé helyezve meg kellett esküdniük, hogy nem ők ölték meg, és
hogy gyilkosát sem ismerik
o azt nyilvánították bűnösnek, aki nem akart esküdni, vagy akinek esküje alatt a
holttest vérezni kezdett, vagy aki jelenlétében bármilyen változást véltek
megjelenni az élettelen testen
 szent falat vagy harapás próbája:
o főleg tolvajokkal szemben alkalmazták
o a próbát kiállónak átkozódás közben le kellett nyelnie egy darab szentelt kenyeret
vagy sajtot; ha ez sikerült, felmentették, ellenkező esetben elítélték
o a boszorkánysággal vádolt nő és egy becsületes asszony a bírák jelenlétében vajas
kenyeret adott a kutyának vagy macskának, és ha az állatok nem fogadták el a
gyanú szerinti boszorkány kenyerét, bűnösségét bizonyítottnak tekintették
 áldozás próbája:
- 28 -
o egyházi rendű személyekkel szemben alkalmazták, még általános volt a hit, hogy
azonnal meghal, aki az ostyát bűnösen veszi magához
 keresztpróba:
o a peres feleknek a kereszt előtt kellett állniuk kiterjesztett karokkal, és azt
nyilvánították bűnösnek, aki karjait előbb leeresztette
 sorsvetés:
o egy jeltelen és egy kereszttel megjelölt kockát vagy vesszőt tettek az oltárra, és ha
a szertartáson közreműködő ártatlan gyermek a letakart tárgyak közül a
kereszteset húzta, a perbe fogottat elítélték
A Váradi Regestrum
 az istenítéletek hazai történetének legfontosabb forrása a Váradi Regrestum, amelyben
389 ilyen bizonyítással lezárt eset leírását találjuk
 az istenítéleteket először I. László törvényei említik: egyik fennmaradó rendelkezése
szerint tömegesen előforduló lopások esetén tízes csoportokba kell beosztani a
vádlottakat, és tízből egynek kell hordoznia a tüzes vasat bűntársai helyett
 az istenítéletek szerepe jelentősen csökkent, amikor az egyház nem vállalhatott szerepet
a lebonyolításban
 az Anjou-kori igazságszolgáltatási reformok kiiktatták perjogunkból, és ettől kezdve
eredeti változatában nem alkalmazták többé
További formális bizonyítási eszközök, istenítéletek

eskü:
o tisztító eskü: bűnperekben az alperesnek és a vádlottnak már a kereset ellen is
tisztáznia kellett magát; ezt megelőzte az inkvizíció (tudományvétel)
párbaj:
o olyan istenítélet, amely az ellenérdekű felek között ügyet jogi formák között,
végérvényesen eldöntötte
o a perdöntő párbaj rendje: nemesek vehettek részt rajta, az eljárás világi jellegű
volt, a felek a bírónál kérvényezték a bajvívás lehetőségét, majd szimbolikus
formában kihívták egymást, a bíró döntött a helyszínről, az időpontról és a
fegyverről
o a király, a nádor, az országbíró, a várispán, ill. a vármegyei, a szabad királyi
városi törvényszékek rendelhettek el bajvívást
o a meg nem jelenő fél elvesztette a pert
o a párbaj perbeli szerepe: polgári peres ügy esetében csak akkor ítélték meg, ha a
felmutatott okmányt hamisnak vagy álnok módon szerzettnek nyilvánították,
vagy ha az eskühöz szükséges feltételek hiányoztak, vagy ha a felek maguk is a
párbajozást választották
o főbenjáró bűntetteknél a küzdelem halálig tartott, gyakran elég volt az első vér
megállapítása, becsületsértési ügyekben a legyőzött fél becsületvesztetté vált
- 29 -
o I. Mátyás szabályozta a párbajozást: csak olyan esetekben volt rá lehetőség,

amikor nem volt más bizonyíték, és csak a királyi törvényszék rendelhette el; egy
1492-es törvénycikke újra rendelkezett a bajvívások eltörléséről
Az 1843-as büntetőjavaslat
(372-373. forrás)
Mi vezetett az 1843-as javaslathoz?

 1840-ben törvény szólt a kodifikációs deputáció felállításáról és arról, hogy a büntető és
javító rendszer behozása céljából országos választmány neveznek ki
 sürgették a büntetőkodifikációt a polgárosodó viszonyok, a modern nyugat-európai
eszmék terjedése, a radikális politikusok
 a magyar liberálisoknak kettős indokuk is volt a büntetőjog reformját célul tűzni: a
büntetőjog (anyagi, eljárási jog és büntetés-végrehajtás) polgári szellemű átrendezése az
udvar befolyását jelentősen csökkenthette volna, a törvény előtti egyenlőség pedig a
büntető peres eljárás és a büntetőjog rendi előjogainak felszámolásában volt
megragadható
 a választmány 1841-ben tartotta első ülését, a munka eredményét 1843-ban mutatták be
 beszerezték Európa valamennyi hatályos büntető törvénykönyvét
 Mittermaier professzor, a kod. mozgalmak elismert vezetője dicsérte a munkát
 ennek dacára a büntető anyagi jogi plánum a főrendek és az alsótábla nézeteltérésein,
elsősorban a halálbüntetés kérdésén megbukott
 Deák Ferenc tartotta kezében a javaslatok megszövegezését
Az anyagi jogi plánum

 a kódex általános rendeletek cím alatt foglalta össze a büntetőjog általános része körébe
tartozó rendelkezéseket
 az egyes tényállásokat pedig a „Külön rendeletek a bűntettek egyes nemeiről és
büntetésükről” szóló részben
 végigvitte a törvény előtti egyenlőség eszméjét: sem nemes és nem nemes, sem világi és
klerikus között nem tett különbséget
 töröltre a halálbüntetést, a botütést, tagadta a becstelenítő büntetések létjogosultságát
 a büntetéseknek csak felső határát szabta meg, a bírák korlátlan enyhítési lehetőséget
kaptak (volna)
 a büntetendő cselekmények tipizálásánál dichotomikus rendszerű: bűntetteket és
kihágásokat ismert
 számos fogalmat precízen kidolgozott (pl. bűnösség, kísérlet, részesség)
 külön meghatározta az enyhítő és súlyosító körülményeket
 foglalkozott az elévüléssel
- 30 -
 tárgyalta a visszaesést
 büntetések:
o életfogytig tartó rabság
o határozott ideig tartó rabság
o fogság
o közhivatalnak ítélet által kimondott elvesztése
o pénzbeli büntetések
o bírói megdorgálás
 a különös részben határozza meg az egyes „tényálladékokat”

 a polgárok személyét és vagyonát, a társadalmat és az álladalmat sértő magatartások
szerint csoportosította a bűncselekményeket
 egyértelműen fogalmazódott meg a „bűntett és büntetés csak törvény alapján” elve
A büntetőeljárás szabályozásának terve és a börtönügyi tervezet

 a büntetőeljárásról szóló tervezetet kidolgozó bizottság meghatározó alakja Szalay László
volt
 a haladó szellemű plánum az esküdtbíráskodás intézményén bukott el
 a börtönügyi tervezet szervesen kötődött a büntető anyagi jogi javaslathoz, mivel
alapvető, szinte kizárólagos büntetésnem a szabadságvesztés lett volna, meg kellett
volna teremteni a modern büntetési rendszer végrehajtására alkalmas börtön modelljét,
annak szakmai, eljárási, technikai feltételeivel
Toldalék a rendőrségi kihágásokról

 a kihágás intézményének első fejlődési szakasza is a büntetőjogi kod. kísérletéhez
kötődött
 az 1843-as javaslatokhoz csatolt toldalék (a közfenyíték alá tartozó rendőrségi
kihágásokról, és azoknak büntetéséről) a Btk.-tervezet bűntettekről és büntetésekről
szóló részének szoros tartozéka
 a büntetőjog általános és különös részre bontását a toldalék is átvette
 a toldalék felsorolta azokat a kihágási természetű szabálytalanságokat (pl. tűz-,
vízrendészet, építésügyi, egészségügyi szabályok megszegése), amelyek büntetése
részben kormányszintű rendeletekben, részben törvényhatósági statútumokban
történhetett
 a kihágásokra három büntetési nemet rendelt a javaslat:
o fogság
o pénzbüntetés
o bírói megdorgálás
 ismerte a fogság pénzbüntetésre való átválthatóságát, és megszabta a büntetések
generális maximumát: 600 Ft pénzbüntetés, háromhavi elzárás
 a különös rész az egyes kihágásokat és azok büntetését tartalmazta
 az 1843. évi javaslatok a bűntett–kihágás megkülönböztetése mellett a büntetőeljárás–
rendőri eljárás párhuzamát is megkülönböztették
 a jogorvoslati rendszer az egyfokú fellebbezést a bírói út igénybevételével akarta
megteremteni
- 31 -
Törvény a mezei rendőrségről

 elsőként tett kísérletet az ügyek egy meghatározott csoportjában a veszélyeztető
cselekmények összefogására és büntetésére
 e cselekmények általános jellemzője, hogy a tevékenység vagy mulasztás kárt
eredményez
 a károkozás két felelősségi formát: a kártérítési és a „rendészeti” felelősséget alapozza
meg
 a kártérítés a pénzbüntetéssel szoros összefüggésben áll
 a vétkes gondatlanságból származó büntetéseknél a cselekmény súlya, ill. a felelősség
mértéke volt meghatározó (ha mindez szándékosan történt, a költségkártérítésen felül a
büntetőtörvénykönyv szerint volt büntethető az illető)
A javaslat értékelése
 a perjogi kódex tervezete modern, elismerése méltó, európai színvonalú büntetőeljárási
törvény volt
 Európában bárhol megállta volna helyét, de a feudális Magyarországon nem
 a legkorszerűbb polgári tervezeteket és büntető törvénykönyveket vették alapul, a
nyugati viszonyokat tekintették példának
 így készült el egy fejlett polgári eszméket tükröző eljárásjogi tervezet, pedig itthon a
perek még középkori szellemben zajlottak, a konzervatív nemesség kezében
összpontosult a bírói hatalom, a nemesi szabadságon kívül semmilyen értéke nem volt a
szabadságnak
 nem ugyan nem szavazta a nemesi országgyűlés, de a büntetőpraxisban és a későbbi
kodifikációban általános mércévé vált, a javaslat az első büntetőtörvénykönyvig
végigkísérte az országgyűléseket, rendszeresen előkerült a becikkelyezés gondolata
 a halálbüntetés pedig a későbbi években a minimumra csökkent

A kereskedelmi ügyletek
502. forrás
Kereskedelmi ügyekben: Kereskedelmi törvény – kereskedelmi szokások – magánjog

általános szabályai
Kereskedő: saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik.
Kereskedelmi cégjegyzék: nyilvános.
Kereskedelmi cégek:
 Cég: az a név, amely alatt a kereskedő üzletét futtatja, s melyet aláírásul használ
 Kereskedő köteles a területileg hatályos törvényszéknél bejegyeztetni
Kereskedelmi társaságok:
Közkereseti társaság:
 Két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös cég alatt, korlátlan és egyetemleges
kötelezettség mellett folytat.
- 32 -
Betéti társaság:
 Közös cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnél a társak közül egy vagy több (kül)tag
csak kikötött vagyonbetétével felelős, míg egy vagy több (bel)tagot korlátlan és
egyetemleges felelősség terhel.
Részvénytársaság:
 Azon társaságok, melyek előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész
vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai
csak részvényeik erejéig felelősek.
 Megalakultnak tekinthető, ha:
 Alaptőke biztosítva van
 Alapszabályok létrejöttek
 Kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyeztették
 Alapszabály tartalmazza:
 Társaság cége + székhely
 Vállalat tárgy + társaság tartama
 Alaptőke nagysága
 Részvények száma, névértéke; névre vagy bemutatóra szólnak-e
 Közgyűléssel kapcsolatos részleteket
 Részvényesek szavazati jogát
 Igazgatóság választási módja, működése, hatásköre
 Felügyelőbizottság szervezete, működése
 Cégjegyzés módja
 Nyereség kiszámításának, felosztásának módja
 Társaság hirdetményeinek mikénti közzététele
Szövetkezetek:
Meg nem határozott számú tagból álló, ezek egyenjogúságának elvén alapuló személyi társaság,
mely saját tagjainak keresetét vagy gazdaságát közös üzletvitel által önsegély vagy
államsegéllyel kiegészített önsegítség útján mozdította elő.
 Előlegezési és hitelegyletek
 Fogyasztási egyletek
 Kölcsönös biztosítótársaságok
 Laképítő egyletek
Kereskedelmi ügyletek
Kereskedelmi ügyletek meghatározása:
 Áruk s általában ingó dolgok vétele vagy egyébkénti megszerzése azon szándékkal, hogy
azok természetben, át- vagy feldolgozza azok ismét továbbadassanak.
 Áruk szállítása
 Értékpapírok vétele, nem továbbítási szándékkal történő megszerzése
- 33 -
 Biztosítások elvállalása
 Utasok/javak tengeren történő fuvarozása; hajókölcsönök kötése
Ha iparszerűleg folytattatnak, kereskedelmi ügyletnek minősül:

 Ingó dolgok fel- vagy átdolgozásának elvállalása mások részére
 Bank- és pénzváltói ügyletek
 Bizományi, szállítmányozási, fuvarozási ügyletek
 Közraktárak ügyletei
 Kiadói ügyletek
 Könyv- és műkereskedés egyéb ügyletei
 Nyomdai ügyletek
 Azon termelők ügyletei, akik a saját termékeiket át- vagy feldolgozzák
 Bányaipar ügyletei
 Kereskedelmi ügyletek közvetítése
Kötbér: adós köteles megfizetni, ha kivonja magát a teljesítés alól ↔ nem zárja ki az összegét
meghaladó kártérítés igénylését is
Foglaló: szerződés megkötésének jeléül szolgál, szerződés megkötése után
visszaadandó/beszámítandó
Bánatpénz: a visszalépő köteles megfizetni a kikötött bánatpénzt, az adottat pedig elveszti;
teljesítés után visszaadandó/beszámítandó
Kereskedelmi ügyletek a felén túli sérelem miatt meg nem támadhatók.

Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok
(308. f.)
I. Bevezetés
- 1861: gróf Apponyi György országbíró elnökletével Országbírói Értekezlet zajlik
- feladat: a neoabszolutizmus idején kibocsátott jogszabályok összhangba hozása a korábbi
törvényekkel és a szokásjoggal (+ annak vizsgálata, mennyiben alkalmazhatók az 1848 előtti
magánjogi, büntetőjogi és perjogi szabályok, ill. ezek milyen kiegészítésre szorulnak)
- az Országbírói Értekezlet nem rendelkezik jogalkotó hatalommal, a király nem volt
megkoronázva, így nem is szentesíthette az ITSZ-t, a csonka országgyűlés törvényjavaslatként
nem fogadja el
- a Kúria határozatban dönti el: az alkotmányos törvényhozás eltérő rendelkezéséig e joganyagot
alapul véve járjanak el a hatóságok (az uralkodó ezt leiratban erősíti meg)
→ az ITSZ szokásjogi úton lett a magyar jog forrása
II. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok

Polgári magánjog
a) Anyagi rész
- öröklési rend:
- 34 -
- leánynegyed megszüntetése
- hitbizományi rendszer marad
- tékozlás: egyenes ági örökösök (ha ezek nincsenek, az életben lévő szülők) törvényes
osztályrészüket zárlat által biztosíthatják
- ajándékozási jog: egyenes ági örökösök (ha ezek nincsenek, az életben lévő szülők)
osztályrésze által korlátolva
- a végrendelet külső kellékei tekintetében

- polgári állásra való tekintet nélkül ugyanolyan hatályú mind, külső kellékek hiányából
nem érvényteleníthetők (ha nemes végrendelete a nem nemesekre nézve fennálló
szabályok szerint jön létre és viszont) (+fiókrendelet)
- érvényesen alkotható olyan végrendelet, amely a magyar törvény életbe léptétől
számított fél év alatt elhaló örökhagyótól származik
- végrendelkezési jog
- minden öröklött és szerzeményi vagyonra kiterjed, amennyiben nincs leszármazó
egyenes ági örökös és szülő
- ha van leszármazó egyenes ági örökös vagy szülő, a végrendelet törvényes
osztályrészüket nem érintheti, ez az osztályrész fele annak, amit az örökösök az
örökhagyó végrendelet nélküli halála esetén örökölnének + lehet követelni a
kiegészítését
- végrendelet nélküli öröklés
- ha nincs végrendelet, az örökhagyó minden vagyona a tőle leszármazó törvényes
gyermekekre száll (ha ezek közül valamelyik nem él, ennek leszármazói öröklik a részét)
- ági öröklés: a gyermektelen örökhagyó utáni vagyon, amely reá életében valamelyik
elődjétől hárult, ugyanezen elődre vagy leszármazóira száll vissza
- a szerzemény (az az érték, amellyel a hagyaték túlhaladja az örökhagyóra elődjétől hárult
vagyont) a hitvestársra száll → ha nincs, akkor az anya és az apa fele-fele arányban
örököl → ha ezek sincsenek, akkor őket az anyai és apai ágon leszármazott oldalrokonok
képviselik → ha nincs szülő + tőlük származó oldalrokon sem, akkor a további
felmenőket és oldalrokonaikat illeti az öröklés
- közszerzeményi jog
- hitvestársi öröklés:
- szerzeményi javakban (ha nincs leszármazó egyenes ági örökös)
- öröklött javakban (ha nincs sem leszármazó, sem felmenő, sem oldalági örökös)
- özvegyi öröklés
- a túlélő házastárs haszonélvezetet nyer
- a szent korona öröklése
- minden vagyonra kiterjed, ahol nincs sem törvényes, sem végrendeleti örökös
- vegyes intézkedések
- ezen intézkedéseknek nincs visszaható erejük
- fennmaradnak az osztrák polgári törvénykönyv azon rendeletei, amelyek a telekkönyvi
rendelettel (1855) kapcsolatban állnak és meghatározzák a telekkönyvek tárgyát képező
dolgok szerzési és elidegenítési módjait
- a valláskülönbségekből eredő, osztrák törvények által bővített polgári magánjogok nem
változnak
b) Alaki rész
- 35 -
A bíróságok szervezése
→ visszaállítják a volt magyar bíróságokat + 1848. előtti büntetőeljárást
- az eljárás nemei
- sommás szóbeli eljárás:
- az eljárás az 1832/6:20. és 1840:11. tc. szerint történik
- pótlások
- kifogás a bírói illetőség ellen – főkérdéssel együtt tárgyalandó + ugyanazon ítéletben
oldandó meg
- nincs bírói parancs
- fellebbvitel + semmisségi parancs nincs (csak birtokon kívül, ebben az esetben az
ítélet kihirdetése után azonnal szóban kell eszközölni, majd 3 napon belül írásban
benyújtani)
- tárgya: bérleti és haszonbérleti szerződések felmondásából származó kérdések (a
szerződés lejártának, a bérlemény megrongálásának vagy a bérfizetés
elmulasztásának indokából)
- rendes szóbeli eljárás
- rendes írásbeli eljárás (kivételes esetekben csődperek alakjában)
- beavatkozás a perekbe
- rendes szóbeli perben a tárgyalás befejeztéig
- rendes írásbeli perekben, amíg a végső periratot vagy az ítélet iránti folyamodást be nem
nyújtották
- ezeken túl a beavatkozó jogait már csak külön per útján érvényesítheti:
- a beavatkozási keresetlevelet csatolmányaival együtt annyi példányban kell
benyújtani, mint a főkeresetre nézve rendelve volt + az első példány a főper
iratcsomójához
- a beavatkozási keresetet a rendes szóbeli eljárás szabályai szerint tárgyalják
- ha az ellenfél elismeri a beavatkozó jogát, úgy a főpert közösen viszik
- ellenkező esetben: a beavatkozás nem gátolhatja a főper folyását, de felette a bíróság
a főperben hozandó ítélet által határoz
- telekkönyvek
- 1855. évi telekkönyvi rendelet fennmarad
- kiegészítések
- telekkönyvek ügyében a megyékben a megyei állandó törvényszék, szabad királyi
városokban a városi tanács, ill. törvényszék jár el (jász, kun, hajdú kerületekben a
községi tanácsok)
- a telekkönyvi hivatalok a telekkönyvi hatóságok alá tartoznak (ezek kiegészítő részei)
A telekkönyvi rendtartás
[360. forrás]
1855 – telekkönyvi perrendtartás

I. rész
- telekjegyzőkönyvek nyilvánossá tétele
- régiek felülvizsgálata
- a birtokváltozásokat a telekkönyvi bizottmány vizsgálja ki
- 36 -
- betáblázások megszüntetése
- betáblázott követelések bejelentésére szabott határidő után telekkönyvi betétek szerkesztése
kötelező – olyan kérdések, amiket még nem vitattak meg
- birtokállási, tulajdoni és teherlap részekből áll
II. rész:
- birtokállási lap:
- terület ismertetőjegyei, minősége, stb.
- tulajdoni lap:
- vezeték+ keresztnév
- tulajdonjog jogcíme
- átruházások
- feltételek, korlátozások
- pénzbeli átvételi ár
- teherlap
- zálog, alzálog, szolgalmak
- kötelezettségek, stb.
- jószágtest jogi természete
- egésznek tekintendő
- testileg oszthatatlan
- nem egyenlő részekkel rendelkező tulajdonosok (arányosan)
- telekkönyvi bejegyzések fajai
- betáblázás – igazolás nélkül
- előjegyzés – utólagos igazolás
- puszta feljegyzés
- bejegyzés csak a felek kérelmére, hatóság által
- bekebelezések és előjegyzések közös kellékei
- csak eredeti okirat alapján
- okiratok tartalma: csak megengedhető – nem sérti más jogait
- legyenek jogilag érvényesek
- nyelve: ami a telekkönyvi hatóságnál a per alapjául szolgál
Az esküdtbíráskodás
[511., 532-534. forrás]
511. FORRÁS
1897 – 33. törvénycikk
- minden tv-széknél (ha van büntető hatásköre) – esküdtbíróság
- elnökkel együtt 3 bíró+ 12 esküdt
- esküdt:
- magyar honos férfi
- 37 -
- min 26 éves állam hivatalos nyelvét érti (ír, olvas)

- nem lehet:
- hivatalvesztett, politikai joga fel vannak függesztve
- csőd alatt áll, gondnokság alatt
- miniszter, főispán, polgármester
- bíró, ügyész
- napszámos, szolga
- esküdti szolgálattól mentes:
- lelkész
- gyakorló orvos
- gyógyszerész
- néptanító
- bizottság: alaplajstromból kiválasztja az esküdteket és a helyettes esküdteket
- főlajstrom
- helyettes lajstrom
532. FORRÁS
Bűnvádi perrendtartás
- királyi ügyészség: hivatalból pert indít bűncselekmény esetén
- sértett = főmagánvádló
- ha a kir. ügyészség megtagadja a vád képviseletét
- sértett 8 napon belül átveheti
- főügyészhez folyamodhat
- ha senki nem veszi át az ügyet → vádat ejtik
- védelem
- terhelt bármikor élhet vele
- ha 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés
- ha a rokonok kérik
- ha fiatalabb, mint 16
- ha a bíró célszerűnek találja
- vizsgálat
- célja: releváns adatok felderítése
- vizsgálat a főtárgyalás előtt
- ha a büntetés halál, vagy életfogytiglan
- 5 évet meghaladó szabadságvesztés
- ha a kir. ügyészség indítványozza
- ha a vádat magánvádló képviseli
- vádirat: az ügy irataival együtt a vádtanács elnökénél kell beadni
- terhelt neve
- vád tárgyának megjelölése
- nyomozás adatai
- 38 -
- bíróság megnevezése
- terhelt kifogást emelhet → vádtanács
- közvetlen idézés a főtárgyalásra
- ha tettenérés forog fenn
- ha a bűnösségét beismerte
- főtárgyalás a törvényszék előtt
- rendszerint nyilvános
- nyilvános kihirdetés
- zárt tárgyalás: 2-2 bizalmi ember lehet jelen
- kiskorúak nem mehetnek be a zárt tárgyalásra
- főtárgyalás esküdtbíróság előtt:
- 30 esküdt kiválasztása
- 10 helyettes esküdt
- esküdtszék megalakítása
- nem kifogásolt esküdtek nevei urnába kerülnek
- nevek kihúzása – vádló / vádlott elfogadja-e
- 12 fél
- ha több tárgyalás: új esküdtek
- bizonyítás
- okiratok, szakértők
- kérdések feltevése (igen / nem)
- bűnösség kérdésére vonatkozó indítványok benyújtása
- jegyzék átadása a legidősebb esküdtnek
- esküdtek visszavonulnak
- titkos szavazás
- ha egyenlő szavazat: a kedvezőbb ítélet ér
- visszatérés a tárgyalóterembe
- további eljárás
- nem bűnös → felmentés
- bűnös → büntetés kiszabása
Az állam és a társadalmi rend büntetőjogi védelme
(526. és 528. forrás)
A) AZ ÁLLAM ÉS A TÁRSADALMI REND BÜNTETŐJOGI VÉDELME

1921. 3. TÖRVÉNYCIKK (526. forrás)
AZ ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI REND HATÁLYOSABB VÉDELMÉRŐL
- 39 -
1. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és

vétségek
1. §
- aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy
megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítésére
irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt
évig terjedő fegyházzal büntetendő
- aki ilyen mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, vagy aki ilyet előmozdít,
vétséget követ el, büntetése három évig terjedő fogház
- a kezdeményezők és vezetők büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedő fegyház, a többi
résztvevőé és előmozdítóé öt évig terjedő börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára
nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanó- vagy az emberi élet kioltására alkalmas más
szert vagy anyagot szereztek be, amennyiben erről tudtak, vagy azt kelő gondosság mellett
előre láthatták volna
2. §
irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően, és annak céljára bűntettet vagy
vétséget követ el, annak büntetése
- (1) halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg
- (2) életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés-
büntetést állapít meg
- (3) tíztől tizenöt évig terjedő fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy
legfeljebb tízévi szabadságvesztés-büntetés állapít meg
- (4) tíz évig terjedő fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség
- ugyanez a büntetés alá esnek a mozgalom és szervezkedés kezdeményezői és vezetői, a
mozgalom vagy szervezkedés többi résztvevője és előmozdítója pedig a 1-2. pont esetében öt
évig terjedő börtönnel, 3-4. pont esetében öt évig terjedő fogházzal büntethetők, feltéve, hogy a
bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre
láthatták volna
3. §
irányuló mozgalomról vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez, és erről a
hatóságnak, miként lehetséges, nem tesz jelentést, az, amennyiben részesség nem terheli,
vétség miatt egy évig terjedő fogházzal büntetendő (→ bűnpártolás intézménye)
- az előbbi bekezdés alapján nem büntethető: tettes vagy részes hozzátartozója
- akkor sem büntethető, ha a hatóságnak erről már értesülnie kellett (különösen
sajtóközleményből)
- 40 -
4. §
irányuló mozgalom vagy szervezkedés miatt nem büntethető az, aki még azelőtt eláll a
mozgalomtól vagy a szervezkedéstől, mielőtt még a hatóság tudomást szerezett volna róla;
feltéve, ha elállásáról a társait tájékoztatja és őket is megpróbálja erre rábírni, illetve ha a
mozgalmat vagy a szervezkedést a hatóságoknál feljelenti
5. §
megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának létesítését
követeli, erre izgat vagy mást felhív, vétséget követ el, és három évig terjedő fogházzal
büntetendő
irányuló bűncselekmény elkövetésére nyilvánosan vagy több – habár nem együtt lévő –
személy előtt egyenes felhívást tesz, vétséget követ el, és öt évig terjedő fegyházzal
büntetendő, ha pedig a bűncselekményt elkövették, felbujtóként büntetendő
6. §
- aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a m. kir. csendőrség vagy a m- kir.
államrendőrség ellen gyűlöletre, vagy ezeknek szolgálati fegyelme ellen izgat vagy alakilag és
tartalmilag egyaránt törvényes rendelkezésük ellen engedetlenségre hív fel, vétséget követ el,
és öt évig terjedő fogházzal büntetendő
- a büntetés öt évig terjedő börtön, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy a szolgálati
fegyelem megbomoljon; ha pedig ennek következtében a szolgálati fegyelembe ütköző
bűntettet követtek el, a büntetés öt évig terjedő fegyház
2. A magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettek és vétségek

7. §
- aki olyan valótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a
magyar nemzet megbecsülését csorbítsa vagy hitelét sértse, vétséget követ el, és öt évig terjedő
fogházzal büntetendő
- a büntetés tíz évig terjedő fegyház, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy valamely
külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges
cselekményt indíttassék; ha pedig ennek következtében valamely külföldi állam vagy
szervezet a magyar nemzet ellen cselekményt indított, a büntetés életfogytig tartó fegyház
8. §
- 41 -
- aki a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen meggyalázó kifejezést használ vagy ilyen
cselekményt követ el, vétség miatt három évig terjedő fogházzal büntetendő
B) A DEMOKRATIKUS ÁLLAMREND BÜNTETŐJOGI VÉDELME

1946. ÉVI VII. TÖRVÉNYCIKK
(528. forrás)
A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről

- célja a politikai típusú büntetőjog kiszélesítése volt
- a jövőre nézve biztosította az eljárást a fennálló politikai rendszerrel szembeszegülőkkel
ellenében
- bűntettnek tekintendő
- a demokratikus államrend vagy a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló
cselekmény, mozgalom, szervezkedés; ezek vezetése, kezdeményezése, támogatása, az
ezekben való részvétel
- a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei, egyes személyek, csoportok,
nemzetiségek, fajok vagy felekezetek elleni izgatás, gyűlölködés felkeltésére alkalmas
cselekmény elkövetése
- az a cselekmény, amely alkalmas a köztársasági elnök életének, testi épségének, személyes
szabadságának, alkotmányos hatalmának elvételére vagy alk. hatalmának korlátozására
- az előbbi pontok valamelyikére szövetkezett, véghezvitelt elősegítő más cselekményt vitt
véghez
- vétségként volt büntetendő az a személy, aki az államrend, a köztársaság nemzetközi
megbecsülését csorbító vagy azok iránt megvetés keltésére alkalmas híresztelés, tényállítás,
valamint a fentebb bűntettként megfogalmazott bűncselekményekről tudomást szerző és azt
nyomban a hatóságoknak nem jelentő személy
- gond nélkül tágítható fogalmak (kerettényállások – pl. „az államrend alapintézményei) voltak
benne → nem okozott gondot, hogy a mindig aktuális politikai széljárás szerinti tartalommal
töltsék fel ezeket a fogalmakat
- a Btk. mellett kialakult egy párhuzamos büntetési rendszer a politikai jellegű
bűncselekményekre

Polgári peres eljárások, különös tekintettel az 1911. évi 1. tv-re
(535. forrás)
- 42 -
1911 – Polgári perrendtartás:

- Perképesség feltételei
 Magánjogi jogképesség
 Cselekvőképesség (szerződéssel lekötelezheti magát)
- Meghatalmazottak és ügyvédek
 Ügyvéd, képviselő
 Felmenő ágbeli rokon
 Gazdatiszt, erdőtiszt
 Kereskedő meghatalmazottja
 Gazda cselédje
 Ha nem önjogú, min. 20 évesnek kell lennie
- Keresetlevél és beadványok
 Keresetlevél
 Bíróság megjelölése
 Felek
 Kereset közlése, kérelem
 Tényállások
 Mellékletek
 Magyar nyelven, 2 példányban
 Ha ügyvéd: kell az ellenjegyzés a keresetlevélre
 jegyzőkönyvbe vétel
- idézés
 felek felhívása
 ha nem jönnek → jogi következmény
 személyesen / képviselő
- perindítás hatályai
 megindított per → új eljárás máshol nem indítható ugyanabban az
ügyben = perfüggőség
 magánjogi hatályok:
 alperes meghal → magánjogi hatályok elenyésznek
- perfelvételi tárgyalás
 felperes előadja keresetét
 keresetlevél tartalmához nincs kötve
 perbe bocsátkozás előtt kifogások benyújtása:
 nem tartozik polgári perútra
 más hatóságnak kéne eljárni
 választott bíróságnak kell eljárni
 perfüggőség kifogása
 a felek valamelyike nem perképes
 felperes nem adott biztosítékot a perköltségre nézve
- alperes perbe bocsátkozása után a felperes már csak a beleegyezésével állhat el a
pertől
- felperes keresetét nem változtathatja meg
- nem számít megváltoztatásnak
 új tények felhozása
- 43 -
 kereseti kérelmet felemeli, vagy eredet tárgy helyett változás miatt

valami mást követel
- érdemleges tárgyalás
 tárgyalás és határozatok kihirdetése nyilvános
 helyszűke esetén a többiek kizárhatók
 a tárgyalás szóbeli
- bizonyítás
 köztudomásúként ismert tényeket nem kell bizonyítni
 más államba érvényes szabályokat, helyi és különszerű szokásokat
valamint a helyhatósági szabályokat csak akkor kell bizonyítani,
ha azt a bíróság nem ismeri
 bizonyítás azt a felet terheli, akinek érdeke, hogy a bíróság azt
elfogadja
- bírói határozatok
 végítélet
 marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet
 ítélet tartalma
 az ítélet a király nevében hozatott
 bíróság megjelölése
 felek és képviselőik neve
 tárgyalás befejezésének, ítélethozatal napja
 az ítélet rendelkező része
 indoklás, tényállás (kérelem, ellenkérelem, nyilatkozatok
stb.)
 vagy ítélet, vagy határozat
 végzésben foglaltak teljesítésére max 8 nap
- 44 -

Jogforrás ELTE 2012 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jogforrás ELTE 2012 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bolondok 2012 Jogforrás

Forrás tételek/1. tétel

b) Szt. Korona tagjává válás

c) A hatalom megosztásáról a nemzet és a király között:

d) A nemesi nemzet fogalma

Forrás tételek/2. tétel

1222 - II. András első dekrétuma

1231 – II. András második dekrétuma

Forrás tételek/3. tétel

1020 körül Szent István intelmei Imre herceghez

1223 – II. András

1527 – Ferdinánd császárnak és királynak esküje, melyet Székesfehérvárott koronáztatása

1622 – II. Ferdinánd első dekrétuma

- az eddig megkötött békék érvényben maradnak

Forrás tételek/4. tétel

1608 – II. Mátyás első dekrétuma

1723 – III. Károly második dekrétuma az országgyűlés tartásáról

Forrás tételek/5. tétel

1723 – III. Károly második dekrétuma

2. cikkely: Ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának

- gazdasági, politikai, stb. biztonság miatt

Forrás tételek/6. tétel

(1790 – II. Lipót dekrétuma)

- a korona Budára kerül a többi koronaékszerrel együtt

9. cikkely: „A királyi felségnek az országban való személyes lakásáról”

10. cikkely: „Magyarország és a hozzá kapcsolt részek függetlenségéről”

12. cikkely: „A törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról”

13.cikkely: „Az országgyűlések időszakos tartásáról”

14. cikkely: „A magyar királyi helytartótanácsról”

- bármilyen ügyben idegen nyelvet nem használ a kir.

- Magyar nyelv fejlesztése:

26. cikkely: „A vallás ügyéről”

27. cikkely: A görög nem egyesült vallásokról

(1827 – Ferenc dekrétuma)

4. cikkely: Az 1790/91:19 cikkely rendelkezésének mindenkor pontos megtartása

5. cikkely: Hogy országgyűlések minden 3 évben okvetlenül tartassanak

Erdély rendi alkotmánya

V. cikkely: Az eme fejedelemségben lévő 3 nemzet és 4 bevett vallásfelekezet egyesüléséről

VI. cikkely: Erdélynek Magyarországgal való kapcsolatáról és ennek a nagyfejedelemségnek

VII. cikkely: A fejedelemmel és a rendekkel közös törvényhozó hatalomról

VIII. cikkely: A végrehajtó hatalom törvényes gyakorlásáról

X. cikkely: Hogy országgyűlést évenként kell tartani

XI. cikkely: Az országgyűlés tartásának módjáról és rendjéről

• adó meghatározása, felosztása, behajtása

- Ügyek felvetése, tárgyalásának módja

- karok és rendek az egyes tárgyak megbeszélésére küldöttségeket vagy bizottságokat

Forrás tételek/7. tétel

1848-Az áprilisi törvénycikkek

2. törvénycikk: Fenséges Cs. Kir. ausztriai főherceg István Magyarország nádorává

- József nádorispán fia, Istvánt választották nádorrá a rendek

3. törvénycikk: Független felelős magyar minisztérium alakításáról

- távolétében a nádor és a királyi helytartó gyakorolja a végrehajtó hatalmat – ekkor a nádor

4. törvénycikk: Az országgyűlés évenkénti üléseiről

5. törvénycikk: Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról

2. (erdélyi) törvénycikk: A legközelebbi közös hongyűlésre küldendő követek népképviselet

- erdélyi követek népképviseleti választása:

7. törvénycikk: Magyarország és Erdély egyesítéséről

- közös hongyűlések: 69 követ

1. (erdélyi) törvénycikk: Magyarország és Erdély eggyé alakulásáról

8. törvénycikk: A közös teherviselésről

21. törvénycikk: A nemzeti színről és ország címeréről

Forrás tételek/8. tétel

1848 – A képviselőház rendszabályai