A grammatikai komponensek modellje, a „rosszul formáltság” okai, a stilisztikai
szabályok
a nyelvtan moduláris felépítésének követelménye: egy-egy nyelv grammatikáját kis számú és
nagyon általános elv gazdag kölcsönhatásának a lehetőségéből kell levezetni modularitás elve: csak az a szósor jól formált, amelyik a grammatika valamennyi komponensének következményei kielégíti. a „rosszul formáltság” okai: szintaktikai (* A és bele Péter talált szőke.) szemantikai (??? Az ablak meghámozta a szeretetet.) lexikai (*Péternek hámozta a Mariról kapott almából.) percepciós/produkciós (? A fiú, akit a lány, akinél tegnap jártunk, otthagyott, berúgott. ???A fiú, akit a lány, akinél azon a napon, amikor a választás volt, kétszer is jártunk, otthagyott, berúgott.) pragmatikai (Mari a jövő héten nem fog eljönni a filmklubba. – más kontextusban elhangozva) hangtani (*A elfoglalt lánynak se nincs ideje megnézni az a barátja kiállítását.) É. Kiss ezeket a hangtanban működő szórendmódosít ó szabályokat, amelyek feltételezése szerint az ige mögé visznek bizonyos egységeket, stilisztikai szabályoknak nevezi. Ezzel azt a tulajdonságukat ragadja meg, hogy a szemantikailag megragadható jelentésen már nem módosítanak, csupán a mondat „stílusán”, tehát a kivitelezés eleganciáján, célszerűségén. Mi teszi lehetővé és mi jogosulttá a nyelv rendszerén belül a stilisztikai mozgatásokat? É. Kiss: A stilisztikai mozgatások csak az inherens operátorokat érinthetik, melyeknek majdnem mindegy, hol helyezkednek el a mondatban, mert a hallgató úgyis hatókört fog rendelni hozzájuk. Ebből persze támadhat többértelműség (lásd: 3. és 4. példa), de a szemantikai többértelműségeket a pragmatika általában kiszűri. A jogosultságukat az igazolja, hogy így retorikai, lexikai és fonológiai rendszeren belüli viszonyok ölthetnek testet. 1. Minden barátomat több alkalommal is meghívtam. 2. Több alkalommal is minden barátomat meghívtam. 3. Meghívtam minden barátomat több alkalommal is. 4. Meghívtam több alkalommal is minden barátomat.