Az X-vonás elmélet; vonzatok és szabad határozók megjelenése
♥ Ray Jackendoffnak köszönhetjük a modellt
♥ X szimbólum helyére bármelyik szófaji kategóriát képzelhetjük o igét V(P) o melléknevet A(P) o főnevet N(P) o határozót Adv(P) o névelő D(P) o hat, egy, eme Det(P) ♥ kategória meghatározásánál az endocentrikusság elve működik folyosói hangulat esetében mivel a mi? kérdésre válaszol és nem a milyenre? kiterjesztett főnévi kategória o melyik játssza a kiterjesztő szerepét és melyik marad alul a szófai karakter- meghatározásban o folyóhasonlat ♥ ha Z jellegű közvetlen összetevő elérte a maximumát, akkor ZP-vel jelöljük a szintagmatikus kategóriát o P ’phrase’ ’frázis’ = csoport ♥ egyszavas csoport: triviális ♥ ha nem éri el egyből a kiterjesztések maximumát, akkor különböző fázisokon megy keresztül első kiterjesztés X’, második kiterjesztés X’’, harmadik kiterjesztés X’’’ ♥ az XP csoporttá bővülő X kategóriájú szót fejnek nevezzük o a fejhez első lépésben hozzáillesztjük a vonzatokat, ezek a bővítményi/komplemetum pozícióba lépnek o elmagyaráz (valaki, valakinek, valamit) ige csoportjai a V fejet V’-sá terjesztik ki és a bővítményi pozíciót foglalják el ♥ van hogy egy X’ kategóriájú összetevőt gyakran egy hozzá balról illeszkedő összetevő teszi teljes XP csoporttá, amiből egyetlen lehet ilyen az önálló szintaktikai mozgásra képes igekötő, illetve a birtokos jelző o a tárgyalt pozíció a módosítói vagy specifikáló pozíció ♥ csatolás o folyosói hangulat kifejezésből a hangulat N kategóriájú mert nincs vonzata, így triviálisnak kell tekinteni, ami egyetlen N fejből áll o a csatolás iterálható, azaz megismételhető