Kérdéssor Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde c.

drámai költeményének értelmezéséhez

1. Mennyi időt fog át jelképesen a drámai történés? (A kérdés megválaszolásában egyes

helyszínek vizsgálata is segít!)

2. Milyen metaforikus-szimbolikus jelentést hordoznak a dráma helyszínei, térelemei (kert, fa,

hármas út, Hajnal birodalma)?

3. Kik származnak a mű szereplői közül a valószerű, földi lét, és kik a transzcendens,

tapasztalaton túli szférából?

4. Milyen törekvéseket közvetít Csongor alakja? Mit tudunk meg a drámát nyitó monológból a
hős előtörténetéről, és milyen vágyak, célok jellemzik a továbbiakban magatartását?

5. Mit kell tennie Csongornak, illetve Tündének, hogy megtalálják a boldogságot, a

beteljesülést?

6. Mi a jelképes szerepe a drámában Mirígy figurájának?

7. Milyen funkciót tölt be Balga és Ilma alakja? Mi jellemzi Csongor és Balga, illetve Tünde és
Ilma egymáshoz való viszonyát?

8. Milyen jelentést hordoz a három vándor alakja? Miért találkozik velük Csongor két
alkalommal a hármas útnál?

9. Miért kulcsfontosságú szereplő az Éj asszonya? Mi jellemzi monológjának emberszemléletét

(hogyan értelmezi az emberi létet, az emberi törekvéseket ez a monológ)?

10. Hogyan értelmezhető a végkifejlet a dráma gondolatiságának, alapkérdéseinek fényében?

(Képes-e az eszményi keresése, illetve a szerelem értelmet adni az emberi létnek; lehetővé teszi-
e azt, hogy az ember fölülemelkedjen a mulandóság tragikumán?)