I. Brit-francia-szovjet tárgyalások Fő kérdés: Létrejöhet-e megfelelő elrettentő erősségű koalíció Hitler ellen? Ki ellen fogják vívni a háborút? Churchill: Szovjetunió bevonásával lehetséges a szövetségi rendszerbe (USA a háttérben) Hitler folyamatosan kelet felé nyomul, 1939. március – bevonul Prágábaszlovák állam létrehozása Németország eléri Lengyelország határát Megnemtámadási szerződés Németországgal – még nem mondták fel 1939. tavasza: Franciák, angolok garantálják Lengyelország biztonságát o A szovjetek megkérdezése nélkül teszik ezt Kétfrontos háború elkerülése o Hitler abban reménykedett, hogy ha ő elkezdi a háborút, és a Szovjetunió elleni háborúvá változtatja, akkor a britek és a franciák is támogatják benne/kimaradnak belőle A brit-szovjet tárgyalások megkezdődnek A brit megbékéltetési politika kudarcaKénytelen a szovjetek irányába is orientálódni o Litvinov – Seeds Chamberlain: Mit tenne a Szovjetunió, ha Németország megtámadná Lengyelországot és Romániát? Javaslat 1 nemzetközi konferencia összehívására: Az összehívottak között nem lenne ott Németország Chamberlain véget akar vetni a megbékéltetési politikánakDe ez egyenlőre leginkább csak szavakban nyilvánul meg o Éles bírálatok a parlamentben + a hazai közvéleményben Litvinovot leváltja nem sokkal később Sztálin o Sokan a hatalmak közül ebben irányváltást véltek felfedezniA szovjetek nyitottabbak lettek egy szovjet-német megállapodásra? Ez lenne Franciaországnak és Angliának a lehető legrosszabb forgatókönyv o Majszkij: Új szovjet-brit nagykövet Halifax (brit külügyminiszter 1938-40, végig kiszolgálja Chamberlain elképzeléseit) Molotov, szovjet külügyminiszter 1939. május 17.: Felsőszinten megkezdődnek a tárgyalások, de egyikük sem mond semmit (Majszkij és Vansittart) o Molotov: Lettország, Észtország, FinnországAz a feltételezés, hogy a balti államokon keresztül jönnek a németek, garanciát akar ezekre Vansittart: Csak Lengyelországról és Romániáról lehet szó A brit-francia-szovjet tárgyalások koncepciója – 1939. május 19., a brit külügyminiszter memoranduma Nem tudjuk ki készítette, de a Foreign office memorandumaként jelenik meg, ők rendelték meg egy szakértőtől Ez a legjobb és legárnyaltabb elemzés a II. világháború kitörését megelőzően Május 19-én zárultak a konzultációk o Majszkij válasza: Kössenek egy hármas szövetséget, ha nem akarják kiterjeszteni a garanciát Brit válasz: A britek és franciák nem kérnek szovjet garanciát az őket ért német támadás esetére Csak Lengyelország és Románia számára ők hárman Szovjetek: Német támadás esetén a vállalt garancia nélkül is, a hármuk csapatai felvonulnak a németek ellen o A németek megtámadhatják a Szovjetuniót Lengyelországon és Románián keresztül is (és Finnország, balti államok) A Szovjetunió magára marad a német agresszióval szembenAz angoloknak és franciáknak nem kell csinálniuk semmit o Egyszerű kölcsönös segítségnyújtási paktumot fogadják el Nem határoznák meg pontosan, hogy milyen segítség-nyújtásról van szó Francia elképzelések: Inkább a megállapodás mellett vannak o A francia politikai és katonai vezetés egy részénél megvan az elképzelés, hogy a Maginot-vonal (1927) mögé behúzódva nem fogják megúszni a német terjeszkedést o 1935: Szovjet-francia kölcsönös barátsági szerződés (emiatt vonul be Hitler a Rajna- vidékre) Lehetséges alternatívák: A szovjetek által javasolt háromhatalmi paktum elfogadása/a tárgyalások eredménytelennek nyilvánítása Hátrányok: o A románok a britekhez fordultak kölcsönért a hadsereg fejlesztésére o Ha a szovjetekkel szövetkeznek, az még jobban fel fogja bőszíteni Hitlert o Az olaszok esetében, még ha kis mértékben is, de számítanak arra, hogy leválaszthatóak Németországról o A már szövetséges, antikommunista országok esetében is okozhat némi gondot o Szűkíti az angol lehetőségeket o Japán: Lytton-jelentés Még ingadozik, hogy csatlakozzon-e a tengelyhatalmakhoz Egy esetleges angol-szovjet megegyezés negatív visszhangot váltana ki belőlük Előnyök: o Elgondolkoztathatja HitlertTalán visszakozik, megfontoltabb lesz o A Szovjetunió bevihető egy olyan szövetségi rendszerbe, ami korábban nem volt Arra elegendő lehet, hogy a szovjetek semlegesek maradjanak egy esetleges háborúban o Ha a németek megverik Lengyelországot, és a szovjetek semlegesek maradnak, a németek megszabadulnak a kétfrontos háborútól Jelentősen gyengítené az a németek elleni erők esélyeit o Visszatartaná a Szovjetuniót egy esetleges német-szovjet megegyezéstől o Németországot csak erő felmutatásával lehet befolyásolni Az eredménytelen tárgyalások legrosszabb következményei: Német-szovjet kibékülés Erősödni fog a „bekerítés” propagandája o Ha sikerül a megállapodás, a németek azt egy angol-szovjet szövetségként fogják értékelni A német kormány bátran gondolhatja, hogy szabadon megkezdheti a keleti irányú terjeszkedését A németek nagyobb eséllyel kerülhetnének el 1 kétfrontos háborút További tárgyalások… A készítők javaslata a szerződésre: Franciaország és Nagy-Britannia „minden segítséget megad, ami erejéből kitelik” Május 25. és július 4-6. – eszmecsere: Június 29. – kritikus pillanat o Moszkva, Pravdában megjelenik, hogy zsákutcának nyilvánították a tárgyalásokat Moszkva ajánlata: A főszövegben ne legyenek országok o Legyen egy titkos záradék (észt, lett, finn, lengyel, román, török, görög, belga megtámadása esetén), akkor, ha ezekben az országokban államcsínyt követnek el Tárgyalás Moszkvában: Gallup közleménye – a britek között felmérést csináltak, és 80%-uk a megegyezés mellett volt – a politikai és katonai vezetők zöme is William Strang: Külügyminisztérium Európa részlegének vezetője o A brit és francia delegáció induljon Moszkvába - katonai háttérre is szükség van A briteknek nincs jelentős szárazföldi erejük A franciák hadserege nem elég fejlett – Inkább védekezésre rendezkedett be 1939. július 24.: Megismétli az előző dokumentumot a titkos záradékkal Küldöttség: Bírálják, Drax tengernagy (brit)Szárazföldi hadműveletekről lesz szó; Doumenc tábornok (francia)Teljes felhatalmazást kap 1939. augusztus: Megérkezik a delegáció, hajóval utaznak, Drax kezében nincs meghatalmazás o A szovjetek csakis ennek fejében tárgyalnakNem kell több üres ígéret Szovjet részről a legmagasabb képviselők: Vorosilov marsall, részt vesz időnként Sztálin is A tárgyalások idején megjelent IV. Sztálin – Hány bevethető hadosztály van? Pozitívum: Ismerjék meg egymás hadi képességeit, felkészültségét o Nincsenek felkészülve támadásra Henry Kissinger: „Diplomácia” – angolok hibái: A miniszterek nem látogattak el Moszkvába, egészen augusztusig húzták a katonai megegyezést, sokáig tartott a delegáció utazása o A szovjetek minél gyorsabb reagálást követeltek A brit-francia-szovjet tárgyalások koncepciója – 1939 május 19. 1939. márciusától kisebb megszakításokkal folyamatosan konzultál a szovjet és a brit külügy Maxim Litvinov, szovjet külügyes egy nemzetközi konferenciát javasolt o Javasolt résztvevők: Nagy-Britannia, franciák, oroszok, Románia, lengyelek, törökök Mutatja, az oroszok mely országokat véltek érintettnek o A britek ezt nem támogatták A Memorandum keletkezéstörténete 1939. május 22-i dátummal jegyezte a szokatlanul terjedelmes memorandumot Május 16-17: Meghallgatták a londoni szovjet követet, Ivan Mihajlovics Majszkijt o A kihallgató: Sir Robert Vansittart A rendkívüli helyzet miatt gyorsan megállapodtak A kihallgatásnak egy szépséghibája volt: Vansittart magánemberként vett részt a beszélgetésen, és csupán csak tájékozódott, így utalt a romániai és lengyel problémára hHrom pontban foglalta össze a kormány felelősség vállalását: o Nagy-Britanniát, Franciaországot, Szovjetuniót bármely támadás éri, a 3 fél támogatja egymást o Az első pontot figyelembe véve a három fél konzultál és, ha egy gyengébb európai országot (lengyeleket vagy románokat) támadnak meg, tárgyalnak a segítség nyújtásról o El kell kerülni a késedelmeskedést Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy a Szovjetunióval szembeni elvárások nem arányosak Az elemzők véleménye a brit kormány javaslatáról A britek le is ellenőrizték, hogy helytálló-e a szovjet álláspont – A viszonosság o Az oroszoknak igazuk van, valóban előnytelenebb a helyzetük a britekkel, a franciákkal és a lengyelekkel szemben Nekik van érvényes szerződésük a kölcsönös segélynyújtásról egy német agresszió esetére A Szovjetuniónak, leszámítva a francia-szovjet paktumot, nincs ilyen Ennek ellenére a Szovjetunió vállalja, hogy szembekerül Németországgal A francia terv Ha a franciák és a britek hadiállapotba kerülnek a németekkel, ekkor a Szovjetunió azonnal segítene nekik a németekkel szemben A Szovjetunió hadba lépésekor garantálja Nagy-Britannia és Franciaország azonnali segítését Mindkét esetben késedelem nélkül hadba kell lépni A franciák elég szigorúak és az előző két dokumentumot elégtelennek ítélik Lehetséges alternatívák Májusban azért nyújtottak segítséget Lengyelországnak, hogy elkerüljék a német agressziót o Meg kell akadályozni Hitler Közép- és Kelet-Európa forrásai felé való nyitását A 3 javaslat mellett létezett egy negyedik is, de azzal nem foglalkoztak már külön o Genf, május 21. keletkezésű dokumentumot az Egyesült Királyság népszövetségi delegációja küldte el Bármelyikük függetlenségét is veszélyeztetik, akkor az ellen fellépnek A kormányok együtt vizsgálják meg a közös segítségnyújtás módszereit A segítségnyújtás nem sértheti a másik hatalom jogait, pozícióját o Ez a dokumentum megegyezett a francia dokumentummal, csak egész Európára kiterjesztette azt A lengyel és román aggodalmak o A szovjetek figyelembe vették a lengyel, román aggodalmakat A javasolt angol-szovjet paktum hátrányai Brit-francia-szovjet segítségnyújtás ideológiai blokkot hozna létre Ez egyet jelentene: A britek feladták az egyezkedést a németekkel, így a háború elkerülhetetlen Beleveszik a számításba Olaszországot is, mivel a britek reménykedtek abban, hogy az olaszok leválaszthatók a németekről A Vatikán nagyobb mértékben tekinti anti- Krisztusnak Moszkvát, mint Berlint Japán még ingázik, nem tudja eldönteni melyik oldalra álljon o A japánoknak nem tetszene egy angol-szovjet megegyezés A Szovjetuniótól várható támogatás nem túl jelentős Meg kell várni, hogy mind ehhez mit szól Varsó és Bukarest Az angol-szovjet paktum előnyei A német politika megváltoztatását csak erő felmutatásával lehet elérni Brit garanciák hatása: Azokkal az országokkal, akikkel a britek garanciát vállalnak, létrehoznak egy anti-német blokkotA blokkot anyagi támogatásban is részesíteni kell Ha a lengyelekre épülő keleti front összeomlik, akkor Németország megszabadul a kétfrontos háborútól való félelemtől Kihangsúlyozzák: A szovjetek a lehető legtöbbet nyújtsák cserében azért, amit kapnak Brit javaslat: Szovjetunió nyújtson segítséget abban az esetben, ha a britek teljesítik Lengyelországgal és Romániával kötött megállapodásukat Törökország félelmeiről Törökország szerint a Szovjetuniót mindenképp be kell vonni a háborúba Lehetséges, hogy a Szovjetek valójában háborúba akarják keverni a nyugati államokat További bonyodalom a török-szovjet kapcsolat Az angol-török kapcsolatot veszélyezteti, ha a Szovjetunió nem lesz tagja az agresszió ellenes csoportnak Következtetések Mereven ragaszkodtak a május 17-i Vansittart és Majszkijj elképzeléshez Minden Szovjetunió ellenes tanács ellenére javasolja a megállapodást vele Érthetetlen, hogy a német dokumentumokat miért nem vizsgálták meg jobban, pedig a britek tárgyalásokat folytattak ekkor a németekkel A brit-francia-szovjet tárgyalások elő- és utótörténetéhez – 1939 Vizsgálóbizottság Moszkvában 1939. május 2: Maxim Litvinov kikerülése a külügyekből o Molotovot javasolták utódnak Sztálin 1939 tavaszán kijelentette, hogy az angolorientációt a németek felé fordulás váltotta fel o Nem fordulat volt, inkább hangsúly eltolódás o A fordulat lényegében a Münchenben megkötött négyhatalmi egyezmény logikus folytatása volt, s annak előzményeivel függött össze Schulenburg azon fáradozott, hogy a német-szovjet kapcsolatot helyre hozza, 1938. október 3-án jelezte a miniszterének, hogy a szovjet külpolitika katasztrofális helyzetbe került London és Berlin Herbert von Dirksen szerint a brit külpolitika a „megbékéltetés” jegyében kész támogatni a szudétanémetek autonómiáját o Dirksennek nem tűnt föl a színjáték: Aszudétanémetek követeléseit Hitler diktálja Driksen aggodalmai: Hitler elszántságáról ír jelentéseiben Neville Chamberlain háromszor találkozott Hitlerrel, és teljesítette a követeléseit o Beleegyezett Csehszlovákia kiszolgáltatásával, a franciák beleegyezését biztosította o A müncheni egyezménnyel a Szovjetunió elszigetelődött Londonból megfenyegették Csehszlovákiát o Amennyiben igénybe vennék a szovjet-csehszlovák egyezményben biztosított szovjet katonai segítséget, úgy „a bolsevizmus elleni keresztes háború” közepén találhatják magukat Moszkva és Berlin a Szovjetunió 1918-20-ban megtapasztalhatta a „Nyugat” bolsevizmus elleni fegyveres intervencióját Sztálin tartott a kapitalista hatalmak támadásától, így vált a 20-as évek elejére a weimari Németország szövetségesévé Az oroszok diplomatái és hadvezetése Németországtól és Japántól tartottak a legjobban o A müncheni német-olasz-brit-francia egyezmény miatt is aggódtak 1938 nyarára az elszigetelődés felé sodródott Moszkva, az első érdemi jelzés Berlinből érkezett 1938. december 1.: Julius Schnurre tett ajánlatot a szovjet követség kereskedelemi képviselőjének o Az ajánlat 200 millió birodalmi márka kölcsön volt, nyersanyagok ellenében o A válasz nem volt elutasító, de elfogadó sem 1939. március 15-től kezdve fokozódott az orosz-német tárgyalások London, Washington, Párizs, Berlin A prágai bevonulás után London a figyelem középpontjába került Chamberlain az alsó és felsőházban szólalt fel, miközben Washingtonból határozott utasítás jött Londonnak Amerikát a konfliktusok nem hogy felelősségvállalásra sarkallták volna, hanem éppen a kívülmaradás híveit erősítették 1939-ben Roosevelt megtalálta a lehetőséget, hogy támogatásban részesítse Nagy-Britanniát és Franciaországot, a „cash-and-carry” alapon Churchill már korábban is látta, hogy Hitlert csak egy széleskörű szövetségi rendszer tartaná vissza
Hangsúlyossá vált a brit-
francia együttműködés A II. világháború kirobbanásához hozzájárult, hogy a britek, franciák, oroszok, amerikaiak nem léptek fel együtt, határozottan II. A Molotov- Ribbentrop paktum (1939. augusztus 23.) 1926 áprilisában már kötöttek 1 semlegességi szerződést Közeledés oka: o Németek: Kétfrontos háború elkerülése o Szovjetek: A britekkel és a franciákkal elhúzódnak a tárgyalásokMi van, ha hoppon maradnak? A háború kitörésének fő okozójaként ezt a paktumot tartják Szovjeteknél 1934-től van egy olyan irányzat (antifasiszta) ami arra irányul, hogy minden erőt össze kell fogni Német-ország ellen→1935-ben válik hivatalossá o 1938-39: Sztálin nyilatkozatai – nem tesznek különbséget országok között sem Már nem az antifasizmuson van a hangsúly, hanem a háború elkerülésén Csak úgy lehet megakadályozni a háború kirobbanását, ha összehívnak, egy nemzetközi konferenciátMegnyerik Mussolinit megint (a müncheninél is kezdeményező volt) o Az angolok nem mennek bele Akik emellett vannak, azok illúziókat kergettek csak, semmi realitása nem volt Németek már mindenkivel szerződéseket írtak alá – nagy biztonságban érezhette magát egy esetleges háború kitörésével Franciák és angolok nem nagyon akarnak belépni a háborúba o Mindenki azt hitte, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem fog hadat üzenni Németországnak Darius közvetítésé-vel Göring még a hadüzenet előtt ajánlatot tesz, hogy beszéljék meg, ne lépjenek be a háborúba, Németországnak Lengyelországon túl nincs több követelése Titkos záradék: A németek átadnak érdekszférát a szovjeteknek (Balti-államok, Finnország, Lengyelország egy része) Sztálin és Hitler hatalmas győzelemnek tartotta a paktumot, Sztálin tényleg azt hitte, hogy el fogja tudni kerülni a háborút A szerződés szövege 1. cikk. A két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt. 2. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek egyike egy harmadik hatalom részéről háborús cselekedetek tárgyává lenne, a másik Szerződő Fél ezt a harmadik hatalmat semmilyen formában nem fogja támogatni. 3. cikk. A két Szerződő Fél kormányai a jövőben tanácskozás céljából folyamatosan érintkezésben maradnak egymással, hogy egymást kölcsönösen tájékoztassák a közös érdekeiket érintő kérdésekről. 4. cikk. A két Szerződő Fél egyike sem fog részt venni semmiféle olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul. 5. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek között bárminő kérdés tekintetében viták vagy viszályok keletkeznek, a két Fél ezeket a vitákat vagy konfliktusokat kizárólag baráti eszmecsere vagy szükség esetén békéltetőbizottságok úján fogja tisztázni. 6. cikk. A jelen szerződést tíz év időtartamra kötik meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben azt egy esztendővel e határidőnek a lejárta előtt egyik Szerződő Fél sem mondja fel, ennek a szerződésnek a hatálya automatikusan további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő. 7. cikk. A jelen Szerződést a lehető legrövidebb időn belül ratifikálni kell. A ratifikációs okmányokat Berlinben kell kicserélni. A szerződés aláírásával haladéktalanul hatályba lép. …és a titkos záradék 1. A balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Litvánia északi határa alkotja egyúttal Németország és a Szovjetunió érdekszférájának határát. Egyúttal mindkét részről elismerik Litvánia érdekét a vilnai területen. 2. A lengyel államhoz tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Németország és a Szovjetunió érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolja el. Azt a kérdést, hogy a kétoldalú érdekek kívánatosnak tüntetik-e fel egy független lengyel állam fenntartását, és melyek lennének ezen állam határai, végleg csak további politikai fejlemények során lehet tisztázni. A két kormány ezt a kérdést mindenesetre barátságos megegyezés útján fogja megoldani. 3. Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozzák érdeküket Besszarábiát illetően. Német részről hangsúlyozzák a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken. 4. Ezt a jegyzőkönyvet mindkét fél szigorúan titkosan fogja kezelni.
Gyurgyák János Ezzé Lett Magyar Hazátok. A Magyar Nemzeteszme És Nacionalizmus Története. Budapest, Osiris Kiadó, 2007. 157-165. 220-223. 315-328. 398-409.