Budapesti Corvinus Egyetem

Tevékenységmenedzsment (2VL60NBK10B) Gyakorlat (09)

Egyéni házi feladat: 4/Folyamatos fejlesztés – Halszálka diagram

Szituáció: elmarad egy színházi előadás

Készítette: Csaba Enikő, OQE0YC

Nemzetközi Gazdálkodás

2017/18 évfolyam

2021

Szemináriumvezető: Munkácsi Adrienn

 1. Elméleti háttér: a módszertan leírása

A japán minőségjavítási módszerek széleskörűen elterjedtek, hiszen számos esetben jelentettek

izgalmasan újfajta megközelítés a problémamegoldásban. Az Ishikawa diagram, vagy
közismertebb nevén halszálkadiagram, Ishikawa Kaoru nevéhez fűződik, aki a Kawasaki
Acélművek számos mérnöke előtt fejtette ki ezen módszerét. Tartalma alapján ok-hatás
diagramnak is szokás nevezni, hiszen „célja a lehetséges okok és kapcsolódásainak feltárása egy
meghatározott hatás, jelenség megszüntetése érdekében.” (Fehér, 2014, 3.oldal)

A diagram elkészítésének lépései a következők:

1. Az okozat (hatás) mező meghatározása, esetünkben ez a színházi előadás elmaradása.

2. A fő kategóriák, vagy fő okcsoportok beazonosítása, mely kategóriákat a gerinccel 45 fokos
szöget bezáró vonalak jelképezik. A fő kategóriák szabadon választhatóak, ugyanakkor
vannak gyakran használt kategóriák, melyeket a 4-5-6 M-mel is szokás feltűntetni. Ezek az
alábbiak:
• Man - Ember
• Machine - Gép
• Material - Anyag
• Method - Módszer
• Measurement - Mérés
• Mother nature/Enviroment – Környezet
3. Ezek után meg kell határozni a fő kategóriákból leágazó mellékokokat. Minden olyan
lehetséges oknak, amely a vizsgált hatáshoz vezethet, kötelező szerepelni az ábrán.
4. Érdemes a mellékokok feltárása után még egyszer ellenőrizni, hogy nincsen-e átfedés, vagy
nem hagytunk-e ki valamit, illetve hasznos többször megvitatni minden okot, annak
érdekében, hogy minden csapattag számára tisztázásra kerüljön.
5. Az utolsó lépes a legfontosabb ok kiválasztása, vagy kijelölése (bekarikázása).

A diagram kidolgozása során rendkívül fontos az okok finomítása, a precíz és pontos leírása, hiszen
a tisztázatlan okok nem segítik elő a probléma valódi eredetét. (Demeter et al., 2020)

2. oldal
 2. A halszálka diagram kidolgozása

Első lépésként tehát meg kell határozni az okozati tényezőt, a hibajelenséget, ami esetemben az
alábbi volt: elmarad egy színházi előadás. Ezek után kijelöltem a fő okcsoportokat, úgy véltem a
EMBER, GÉP, ANYAG, KÜLSŐ KÖRNYEZET kategóriáknak van relevanciája ezen probléma
esetén, hiszen a mérésből, vagy a módszerből jelen szituációban nem lehetett volna túl akkurátus
okokat megtalálni.

Az EMBER kategóriánál 4 főbb okot jelöltem meg. Egy okforrás lehet, hogy nincs megfelelő
vezetés a darab megtartásához, amely abból adódhat, hogy kirúgták az igazgatót, mely arra
vezethető vissza, hogy az igazgató korrupciót botrányba keveredett. Probléma adódhat abból is,
hogy az egyik színész kórházba került, ami eredet abból, hogy nem tudta megfelelően kezelni a
stresszt. Felmerülhetnek személyes konfliktusok is a próbák során, de az is lehetséges, hogy a
főszereplő eltörte a lábát, méghozzá azért, mert szerencsétlenül esett el egy táncpróbán.

A GÉP okcsoport az alábbi okokra vezethető vissza: meghibásodtak a mikroportok, vagyis nem jut
el a hang a nézőközönséghez. Ez eredhet abból, hogy a vezetés régen szerzett már be új és
megfelelően működő technológiai eszközöket. Emellett probléma lehet, ha nem működik a
világítás, mely egy zárlatos áramkör okára vezethető vissza.

Fő okcsoportként jelöltem meg az ANYAG felmerülő problémáját is. Ez adódhat abból, hogy a
Nemzeti Népegészségügyi Központ bezáratta a színház büféjét, ami visszavezethető a lejárt
szavatosságú szendvicsek árusításához. Az anyagprobléma akkor is felmerülhet, ha sikerült időben
elkészíteni a díszletet, például azért, mert későn érkezett az anyag. De megjelölhető problémaként,
hogy a kosztümök nem lettek készen az előadás napjára, mely adódhat abból, hogy kevés, nem
megfelelő mennyiségű textil érkezett a társulathoz.

A negyedik kategória a KÜLSŐ KÖRNYEZET, melyhez három főbb problémát rendeltem. Az

első ok, hogy a kormány beszűntette a darabot, melyet okozhat az, ha az előadás közerkölcsi
normákat sért. Egyéb ok lehet, ha felég a színpad, például azért, mert tűz ütött ki a színházban, ami
fakadhat egy eldugult kéményből. További ok, mely a jelen helyzetben a legvalószínűbb oknak
tűnik, hogy tilos az állampolgárok csoportosulása, méghozzá abból az okból kifolyólag, hogy
felütötte a fejét egy világjárvány, így a színházak zárva kell, hogy tartsanak. Amennyiben valóban
erre az okra vezethető vissza a színházi előadás elmaradása, abban az esetben sajnos a
problémamegoldás nehezebben lehetséges, hiszen egy külső tényező indította el. Ugyanakkor a

3. oldal
találékonyság itt is hasznos társa lehet a döntéshozóknak, így az online megrendezett előadások,
illetve színészi próbák javíthatják a valóban kellemetlen, és nehezen kezelhető problémát.

Az alábbi ábrán látható az általam kidolgozott halszálka-modell:

1. Ábra: Halszálka diagram az elmaradó színházi előadás okozatának magyarázatához

Forrás: saját szerkesztés

4. oldal
 3. Hivatkozásjegyzék

Demeter Krisztina – Gelei Andrea – Matyusz Zsolt – Nagy Judit (2020):

Tevékenységmenedzsment. Budapesti Corvinus Egyetem.

Fehér Ottó (2014): Ishikawa diagram távoktatás jegyzet. SIRIUS Bt. Budapest.
http://www.tcm.hu/ishikawa-diagram.pdf Letöltés dátuma: 2021.03.16.

5. oldal