Liturgikus eredetű kifejezések a középkori orosz forrásokban

(Bibliográfiai segédanyag a liturgikus eredetű kifejezések fordításához)

Nagy Erzsebet (szerk.), Orosz történelmi források és archaikus szövegek magyar nyelvre fordításának
tapasztalatai, Szombathely, 2008. 41-49.

A középkori orosz szövegeket át- meg átszövik a különböző, közvetlen vagy közvetett,
megnevezett, de a leggyakrabban megnevezetlenül hagyott liturgikus és szentírási idézetek,
allúziók. Ezek lehetőség szerinti felismerése legtöbbször a fordító feladata. Az alábbiakban
közölt bibliográfia ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani.
Mindenekelőtt azonban néhány szót kell szólni az ortodox liturgikus gyakorlat néhány
sajátosságáról.
Az ortodox szertartások menetét négy tényező határozza meg: 1.) az istentiszteletek
állandó részei; 2.) a hetente változó, a hét nap szertartásainak gerincét képező nyolc hang; 3.)
az állandó ünnepek (a napkalendárium); 4.) és a mozgó ünnepek (a holdkalendárium). E négy
tényező összehangolását a tipikon szabályozza.
Egy nap istentisztelete sorrendben a következő szertartásokból áll, a liturgikus
könyvek ezeknek a szövegeit ismertetik (a liturgikus nap este, a következő nap előestéjével
/vigiliájával/ kezdődik):

esti istentisztelet (вечерня)

lenyugvási istentisztelet (повечерие)
éjféli istentisztelet (полунощница)
hajnali istentisztelet (утреня), közvetlenül utána 1. imaóra (час первый)
3. imaóra és 6. imaóra (час третий, шестой) együtt, az isteni liturgia előtt
isteni liturgia (божественная литургия) vagy délelőtti istentisztelet (pap nélküli
liturgia, изобразительные)
9. imaóra (час девятый)

Ezen istentiszteleteket további szolgálatok, pl. könyörgő istentiszteletek (молебен), vagy

akathisztoszok (акафист), és speciális istentiszteletek (pl. temetés, keresztelő) egészítik ki.
Általános szakirodalom: MAGYAR István, A templomi élet fontosabb istentiszteletei, liturgikus
fogalmai, helyei, eszközei, in: Magyarság és Ortodoxia - Ezer Esztendő, szerk. IMRÉNYI Tibor,
Magyar Ortodox Egyházmegye – Miskolci Ortodox Múzeumért Alapítvány, 2000. 215-233; BERKI
Feriz (szerk.), Az orthodox kereszténység, Budapest, 1984. 263-319; САПУНОВ, Б.В., Книга в
России в XI- XIII вв., Ленинград, 1978; РОЗОВ, Н.Н., Книга древней Руси, Москва, 1977;
NACSINÁK Gergely András, Liturgikus könyvek a görög ortodox istentiszteleti gyakorlatban=
http://www.terebint.hu/patriarchatus /
Az ortodox egyházban használt liturgikus terminusok, kifejezések, az egyházköltészet
szakszavainak magyarázatához további szakirodalom: Imakönyv az orthodox keresztények
számára, szerk. BERKI Feriz, Budapest, 19872. 249-268; ПОКРОВСКИЙ, Дмитрий,
Словарь церковных терминов, Sharon, Massachusetts: "Izograph Studio", 2002. =
http://www.izograph.com/dct/dctnry.pdf; http://days.pravoslavie.ru/Life/Index.htm;
ONASCH, Konrad, Liturgie und Kunst der Ostkirche in Stichworten, Leipzig, 1981.

1. FONTOSABB LITURGIKUS GYŰJTEMÉNYEK A KÖZÉPKORI OROSZ

ÍRÁSBELISÉGBEN

SZENTÍRÁSI GYŰJTEMÉNYEK
Szakirodalom: АЛЕКСЕЕВ, А. А., ЛИХАЧЕВА, О. Л., Библия, in: Словарь книжников и
книжности Древней Руси, I. ( XI – первая половина XIV в.), Санкт-Петербург, 1987.
(http://www.pushkinskijdom.ru/Default.aspx?tabid=3709). További irodalommal.

A középkori Ruszban a Biblia ma ismert alakjában nem létezett, az első teljes bibliafordítás
1499-ben született meg. A szentírási gyűjtemények három típusát szokásos
megkülönböztetni: 1. liturgikus használatra szánt; 2. olvasásra szánt; 3. magyarázattal ellátott
gyűjtemények. A leggyakoribbak és általánosan elterjedtek a liturgikus igényeknek
megfelelően, istentiszteleti olvasmányok, perikópák (зачало) szerint elrendezett szentírási
gyűjtemények voltak. A szláv Biblia szövege a ma használatos magyar bibliafordításoktól
elsősorban az Ószövetségben tér el, a szlávok ugyanis a görög Septuagintát fordították le,
míg a magyar fordítások az esetek többségében a héber Bibliát követik. Éppen ezért az
ószövetségi bibliai idézeteket nagyon sokszor újra kell fordítani.

• Ószövetségi olvasmányok gyűjteményei:

Prophetologion (паремийник). A görög παροιµία=példabeszéd szóból, két részből, a mozgó
ünnepekhez rendelt olvasmányokból (szinakszarij, синаксарий) és az állandó ünnepekhez
rendelt olvasmányokból (meszjacoszlov, месяцослов) áll.
Zsoltároskönyv, Pszaltirion (служебная псалтирь): A 150 zsoltárt húsz kathizmára
(кафизм) bontva közli, imádságok kíséretében, illetve kilenc bibliai ódát1 tartalmaz.
• Újszövetségi olvasmányok gyűjteményei:
Evangéliumos könyv (евангелие-апракос). A görög άπραχτος =vasárnapi, ünnepi szóból.
Az olvasmányok elrendezése alapján ugyancsak két részből, szinakszarijból és
meszjacoszlovból áll, bár elrendezése némileg eltér a paremijnyikétól.
Apostoli olvasmányok könyve, Apostol (апостол-апракос). Az evangelije-aprakoszhoz
hasonló, perikópa-szerű elrendezésben közli az Apostolok cselekedetei és az apostoli levelek
szövegét.
• Néhány az olvasásra szánt, vagy kommentált bibliai gyűjtemények közül: Mózes öt
könyve (Пятикнижие Моисея), kommentált zsoltároskönyv (толковая псалтирь),
Apokalipszis Caesareai András kommentárjával (Апокалипсис с толкованием Андрея
Кесарийского, a Jelenések könyve nem liturgikus olvasmány az ortodox egyházban),
Csetveroevangelije (четвероевангелие), stb.

Egységes bibliák:
1499: Gennagyij, novgorodi érsek idején összeállított Gennagyij-féle biblia (Геннадиевская
библия)
1580-1581 Ivan Fjodorov által Osztrogban kiadott Osztrogi biblia (Острожская библия).
1663: első nyomtatott Biblia-kiadás Moszkvában (az Osztrogi biblia lényegében változtatás
nélküli kiadása)
1751: az Osztrogi biblia görög és héber alapján átdolgozott kiadása, a Jelizavetyinszkaja
biblija (Елизаветинская Библия), Erzsébet cárnő (1741-1762) neve nyomán. Mind a mai
napig ez a bibliafordítás használatos az orosz ortodox egyházban.

LITURGIKUS GYŰJTEMÉNYEK
A ma használatos liturgikus gyűjtemények ugyancsak eltérnek a középkoriaktól, a liturgikus
szövegek, gyűjtemények története azonban alig-alig feldolgozott területe a szlavisztikának,
bizantinológiának. A fordító mindenesetre a mai gyűjteményekre van utalva, ugyanakkor
számolni kell szövegbéli, tartalmi eltérésekkel is.
1
Ezek sorrendben a következők: I. Mózes éneke (Kiv 15,1-18); II. Mózes imája (Mtörv. 32,1-43); III. Hanna
hálaéneke (1Sám 2,1-10); IV. Habakuk próféta imája (Hab 3,1-9); V. Ézsaiás próféta imája (Ézs 26,9-20); VI.
Jónás próféta imája (Jón 2,3-10); VII. Azariás imája (Dán 3, 26-45); VIII. A három ifjú éneke (Dán 3,52-88);
IX. az Istenszülő hálaéneke (Lk 1,48-56) és Zakariás hálaadó imája (Lk 1 68-79).
 • Az istentiszteletek állandó részei:
Horologion (Часослов): az istentiszteletek állandó részeit tartalmazza.
Liturgikon (Служебник): az istentiszteleteknek a papok és diakónusok által elmondandó
szövegeit tartalmazza.
Főpapi liturgikon (Чиновник): a főpapi szolgálatok szövegei
• Hetente változó nyolc hang:
Oktoichosz (Октоих): a napi istentiszteleti szövegeket tartalmazó gyűjtemény
• Mozgó egyházi év liturgikus gyűjteményei:
Triódion (Постная Триодь): nagyböjtre (vámos és farizeus vasárnapjától nagyszombatig)
Pendikosztárion (Цветная Триодь): a húsvéti időszakra (húsvéttól minden szentek
vasárnapjáig)
• Állandó egyházi ünnepek:
Minea (Праздничная, Рядовая, Общая Минея)
• További szerkönyvek:
Evchologion (Требник): egyéb papi szolgálatok (temetés, keresztelés, esketés, stb.)
Tipikon (Типикон): istentiszteletek menetének szabályozása
• Magánhasználatra szánt imakönyvek: molitvoszlov (молитвослов), kanonnyik
(канонник), stb.

2. MAGYAR NYELVŰ ORTODOX LITURGIKUS KIADVÁNYOK

A fenti liturgikus szövegek csak töredékesen vannak meg magyarul. Az utóbbi években a
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola gondozásában, Orosz Athanáz
szerkesztésében a triódion, a pendikosztárion és a minea (áprilisig) egyes kötetei egységesen
láttak napvilágot. Ezen kívül azonban a magyar fordítások rendszerint nem önálló
kötetekben, hanem részletekben, vegyes összetételű gyűjteményekben jelentek meg. Az
oktoichosz - a vasárnapi szövegek kivételével – még nincs meg magyarul.
A magyar liturgikus fordítások forrása is eltérő. Míg az ortodox egyház által használt
fordítások a mai görög ortodox liturgikus gyakorlatban használatos gyűjteményekből készült,
addig a görög katolikus fordítások gerince egyházi szlávból készült, az újabb, Orosz Athanáz-
féle fordítások pedig 19. századi római kiadások alapján, görögből. Az egyes fordítások
meglehetősen heterogének, különösen az ortodox és a görög katolikus fordítások között nagy
a terminológiai különbség, ezek egységesítése a fordító feladata, és általában is a fordítások
minden esetben ellenőrizendők.
Az ortodox egyházköltészet alapját a zsoltárok képezik. A Septuaginta alapján
lefordított szláv zsoltároskönyv sokszor jelentősen eltér a magyar bibliákban található
zsoltárfordításoktól, amit a fordítás során ugyancsak figyelembe kell venni (ugyanakkor a
Berki Feriz által szerkesztett Hymnologion II. kötete zsoltárfordítást is tartalmaz).
Az alábbiakban a legfontosabb liturgikus kiadványok adatai olvashatók, a további
fordításokról a feltüntetett szakirodalmak tájékoztatnak.

Ortodox liturgikus kiadványok

Szakirodalom: BERKI Feriz, Liturgia, nyelv, nemzet, in: Magyarság és Ortodoxia - Ezer Esztendő,
szerk. IMRÉNYI Tibor, Magyar Ortodox Egyházmegye – Miskolci Ortodox Múzeumért Alapítvány,
2000. 105-128; BERKI Feriz (szerk.), Az orthodox kereszténység, Budapest, 1984. 129-136.

Hymnologion (Magyar orthodox énekeskönyv), I-II., ford. és összeáll. BERKI Feriz,

Budapest, 1969.
(I. kötet tartalma: oktoichosz vasárnapi szövegei, minea; a II. Kötet tartalma: a triódion, a
pendikosztárion - részletek, valamint a zsoltárok a Septuaginta alapján)

Liturgikon, I-II., ford. és összeáll. BERKI Feriz, Budapest, 1972, 1980, 2003.
(tartalma: horologion és liturgikon)

Evchologion, ford. és összeáll. BERKI Feriz, Budapest, 1997.

Görög katolikus liturgikus kiadványok

Szakirodalom: IVANCSÓ István: Görög katolikus liturgikus kiadványaink dokumentációja, I,
Nyíregyháza : Szt. Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 2006.

Dicsérjétek az Urat! Görögszertartású katolikus énekeskönyv. Budapest, 1954, 1960, 1974,

1984, 1994.
(tartalma: horologion, oktoichosz, minea, triódion, pendikosztárion, evchologion – részletek)

Ménea I. Szeptember és október hónapokra, ford. Orosz Athanáz, Nyíregyháza, 2002, Szent
Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola.
Ménea II. November és december hónapokra, ford. Orosz Athanáz, Nyíregyháza, 1998, Szent
Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Ménea III. Január és február hónapokra, ford. Orosz Athanáz, Nyíregyháza, 2005, Szent
Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.

Ménea IV. Március és április hónapokra, ford. Orosz Athanáz, Nyíregyháza, Szent Atanáz
Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 2006

Nagyböjti Énektár vagyis a Három ódás bűnbánati énekek könyve, amely a szent nagyböjtben
végzendő összes szent szolgálatot tartalmazza, ford. Orosz Athanáz, Nyíregyháza 1998, Szent
Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola.

Pentekosztárion avagy Húsvét-Pünkösdi Énektár, ford. Orosz Athanáz, Nyíregyháza 2002,

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola.

3. ORTODOX LITURGIKUS SZÖVEGEK AZ INTERNETEN

Magyar nyelvű liturgikus szövegek Berki Feriz fordításában:

http://magyarorthodoxia.org/section/4.aspx; http://magyarorthodoxia.org/section/7.aspx;
http://magyarorthodoxia.org/section/6.aspx.
Egyházi szláv liturgikus szövegek orosz betűkkel: http://pravoslavnyi.narod.ru/
Egyházi szláv liturgikus szövegek cirillikával: http://www.orthlib.info/ (PDF formátumban);
http://www.orthlib.ru/worship/ (HIP formátumban)
Görög liturgikus szövegek az interneten: http://analogion.net/glt/
Egyházi szláv biblia (Jelizavetyinszkaja biblija, párhuzamosan használható orosz, görög,
latin, német, francia és angol nyelvű Szentírással): http://www.ipmce.su/~lib/bible.html

Kriza Ágnes