16120-II Irodalom 9 - II - Kötet

Pethőné Nagy Csilla
IRODALOM 9.
A középkor irodalmából A reneszánsz irodalmából
A magyar barokk irodalmából
A francia klasszicista dráma
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
4irod_09_2-2.indd 1 2010.05.20. 22:04:46

A tankönyv … engedélyszámon ...-től tankönyvi engedélyt kapott.
A tankönyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)].
A tankönyv megfelel a [17/2004. (V. 20.)] OM rendelet 3. számú mellékletében szereplő

kompetenciafejlesztő oktatási programcsomag kerettantervének.
Lektor: Arató László
Képszerkesztés: Méhes Edit, Pethőné Nagy Csilla
Felelős szerkesztő: Méhes Edit
Tipográfia és fedélterv: Mag Stúdió
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:
© Pethőné Nagy Csilla, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2010
ISBN 978-963-19-6905-4
Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

a Sanoma company
www.ntk.hu
Vevőszolgálat: info@ntk.hu
Telefon: 06 80 200 788
A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató

Raktári szám: 16120/II
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Mikes Vivien
Terjedelem: 26,78 (A/5) ív
A könyv tömege: 490 gramm
1. kiadás, 2010
Nyomdai előkészítés: B–TEX 2000 Bt.

Nyomtatta és kötötte a Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.
Felelős vezető: Vágó Magdolna vezérigazgató
4irod_09_2-2.indd 2 2010.05.20. 22:04:51

TARTALOM
A KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A KÖZÉPKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Kettős világkép 8 Kettős emberkép 8
EGYHÁZI IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A vallomás mint lelki önéletrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Önelemző igény 9 Szent Ágoston: Vallomások. A kerti jelenet – részletek 10 Önreflexió
és útallegória 13 Prózapoétikai eszközök 13 Bibliai útmutatás 14
Himnuszköltészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Jellegzetes szövegcsoport 17 Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz 18 Megtapasztalható
tökéletesség 19 Nyelvi megalkotottság 20 Jacopone da Todi: Stabat mater… 22
Mária-himnusz 24 Lírai elbeszélés 24 Ima 24 Nyelvi megformáltság 24
A KÖZÉPKOR MAGYAR IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Beilleszkedés 26
Az első magyar nyelven megmaradt vers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Az Ómagyar Mária-siralom 26 Ismeretlen szerző: Ómagyar Mária-siralom 27 Kapcsolat
a pogány lírahagyománnyal 28 Drámai jelenetezés 28 Nyelvi megformáltság 29 Demjén Ferenc:
Honfoglalás – részlet 29 P. Mobil: Honfoglalás – részlet 29 Kovács András Ferenc: Madonna
a gyermekkel 30
Prédikáció írott magyar nyelven . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Ismeretlen szerző: Halotti beszéd és könyörgés 31 Műfajhoz igazodó fordítás 32 Felépítése 32
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd – részlet 33 Márai Sándor: Halotti beszéd – részlet 33
Legendák, intelmek, geszták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
A Margit-legenda 34 Szent Margit legendája – részletek 34 Az alázat mint erény 37
Szent István intelmei Imre herceghez – részletek 38 Anonymus: Gesta Hungarorum – részlet 39
VILÁGI IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Lovagi epika és líra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Lovagi kultúra 40 Roland-ének – részlet 40 Jelképhasználat 42 Trubadúrok
és minnesängerek 42 Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán 43 Földi
szerelem 44 Carmina Burana– részlet, Tavasz édes mámorában 45 Carmina Burana– részlet,
Félre könyvek, doktrinák 46
Egy misztikus utazás – Részletek Dante Alighieri Isteni színjátékából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Téma 47 Pokol, I. ének – részlet 49 Allegorikus kifejezésmód 51 Út, utazás 52 Párduc, oroszlán,

farkas 53 Vergilius 53 Számszimbolika 54 Cím, műfajszintézis 54 Homérosz: Odüsszeia,

XI. ének – részlet 54 Biblia, Újszövetség, Pál II. levele a Korinthusiakhoz – részlet 55
Pokol, III. ének – részlet 56 A Pokol kapujának felirata 57 Pokol, XXVI. ének – részlet 58
Találkozás Odüsszeusszal 60 A hit és a tudás példázata 61
Személyesség és öntudat François Villon költészetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Öntörvényűség 62 A Nagy Testamentum – részletek 63 Ballada a hajdan való idők szép-
asszonyairól 64 Ballada a Vastag Margot-ról 65 Életképek egy bordélyházból 66 A lovagi
szerelem paródiája 67 Köznapi beszédmód és tolvajnyelv 67 Ellentétek (Vegyes költemények
és balladák) 68 Gyász-irat melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat
várták (Vegyes költemények és balladák) 69 Könyörgés az élőkhöz 70 A test pusztulásának
víziója 71 Remény a bűnbocsánatban 71 A felakasztását váró Villon négy sora 72 Négysoros vers,
melyet Villon halálítélete szélére írt 72
4irod_09_2-2.indd 3 2010.05.20. 22:04:51

A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
EGY VILÁGIASABB SZEMLÉLET FELÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

A polgárosodás kezdetei 74 A reneszánsz önértelmezése 75 Humanisták 77 Esztétikai
gondolkodás 77 A reformáció 79
Petrarca szonettjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Daloskönyv 80 Ti szerencsés füvek, boldog virágok… 81 Táj és hölgy 81 Késleltetés,
hangváltás 81 William Shakespeare: 130. szonett 82 Pó, földi kérgem… 83 Vershelyzet,
névrejtés 84 Megszólítások 84 Ellentétes mozgások 84 Petrarca hatása 84
A szórakoztató rövidtörténet – Boccacció novellái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
A Dekameron 85 Dekameron – Első nap, harmadik novella 86 Összetett elbeszélői helyzet 88
Példázat a példázatban 88 Előadásmód 89
A HUMANIZMUS ÉS A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Udvari reneszánsz 91
Janus Pannonius költészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Humanista költészet 92 Gryllushoz 93 Gryllusra 93 Szilviáról 93 Búcsú Váradtól 94

Búcsúvers 95 Ellentétező szerkezet, idősíkok 95 Humanista természet- és értékszemlélet 96

Egy dunántúli mandulafáról 96 Szöveg szerinti és metaforikus jelentés 97 Famotívum 97
A narni Galeottóhoz 97 Ady Endre: Mátyás bolond diákja 98 Saját lelkéhez 98 Janus magyar-
TARTALOM
országi költészete 100 Költészetének utóélete 100

A reformáció százada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Irodalmi műfajok 101
Balassi Bálint költészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Kompozíciós elv 103 Tematikus elv 104 Hogy Júliára talála, így köszöne néki (Versek. Harminc-
kilencedik) 104 Epikus keret 105 Képiség 106 Ritmus, zeneiség 106 Kiben az Celia szerelméért
való gyötrelméről szól hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz („Celia” vers-
gyűjtemény. Ötödik.) 107 Poétikai változások 108 Önelemző lírai személyesség 108 Malom-
toposz 108 Harangtoposz 109 Összetett hasonlat 109 Bánja, hogy hajnalban kell szerelmesétől
elmenni 109 Kovács András Ferenc: Hymnus matutinus (Hajnali himnusz) 109 Egy katonaének
(Versek. Hatvanegyedik) 110 Keretes szerkezet 112 Értékállítás 112 Életképszerűség, epikusság
és dinamikusság 112 Adj már csendességet… (Gyűjteményen kívül fennmaradt versek) 113
Szövegvers 115 Reneszánsz vallásosság 115 Istenes versek 116
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Balassi korai költészete 116 A szövegvers felé 116 A versszerkezet változása 117 Borivóknak
való 117
AZ ANGOL RENESZÁNSZ SZÍNHÁZ ÉS DRAMATURGIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Erzsébet-kor 118 Dramaturgia 119 Shakespeare színháza 121

William Shakespeare: Romeo és Júlia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122

Drámai alaphelyzet 124 Konfliktus 125 Tettváltássorozat 125 Véletlen és sorsszerűség 126
Dramaturgia 126 Fény–sötétség 127 Műfaj, hangnem, stílus 127
William Shakespeare: Hamlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
I. felvonás, 2. szín – részletek 128 Drámai alaphelyzet 133 Konfliktus és tettváltás 134 A hamleti
jellem 134 Vers és próza 135 Hamlet viszonya környezetéhez 135 Ophelia 136 Drámai
végjáték 137 Kormos István: Szegény Yorick – részlet 138 Jékely Zoltán: Kormos Yoricktól
kérdezem – részlet 138
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
A drámák műfaj szerinti csoportosítása 139 Alfred Jarry: Übü király, II. felvonás, 5. jelenet –
részlet 140
AZ ELSŐ „MODERN” EURÓPAI REGÉNY – MIGUEL CERVANTES SAAVEDRA: DON QUIJOTE . . . . . . . . . . . 142
I. kötet, nyolcadik fejezet 143 Felbomló reneszánsz 148 A lovagregény paródiája 148
Karakteralkotás 149 Figurakettős 149 Viszonylagosság 150
4irod_09_2-2.indd 4 2010.05.20. 22:04:51

A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
A BAROKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Elnevezése 152 Viszonya a reneszánszhoz és a középkorhoz 152 Világképe 153 Ellenreformáció 153
A barokk Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
A magyar romlás százada 155 A barokk kor műveltsége 155 Irodalom 155 Pázmány Péter
prédikációiból – részletek 156
A barokk eposz – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
Zrínyi Miklós jelentősége 159
A Zrínyi-életmű önértelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Előszó és Zárszó 160 Peroratio 161
Segélykérés és eposzi téma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
Első ének – részletek 162 Keletkezése 164 A műfaj hitelessége 164 Minták, források 164
Invokáció 165 Kompozíció 165
A szultán és serege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
Második ének – részlet 166
Zrínyi imája és látomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
Második ének – részlet 168 Stílus 170
Zrínyi beszéde és a szigetiek esküje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
TARTALOM
Ötödik ének – részletek 170 Barokk hierarchia 172 Retorikus nyelv 172
Zrínyi halála és megdicsőülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
Tizenötödik ének – részletek 174 Üdvtörténeti szemlélet 177 Történelem és fikció 177 A tárgy
és a hős heroizálása 178 Verselés 178 Az idő és hírnév epigrammaciklus 178
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179
Zrínyi politikai koncepciója 179 Az eposz fogadtatása, utóélete 180 Adriai tengernek Syrenaia
és egyéb költemények 180
Az irodalmi levél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 37. levél 182 Az emigránsok napirendjéről 184
Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 112. levél 184 Párhuzam, metaforikus olvasat 186
A Mikes-próza jelentősége 186
Népszerű világi költészet a XVII–XVIII. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Énekversek 187 Őszi harmat után… 187 Bujdosóének 188 Lélek és természet párhuzama 188
Rákóczi-nóta 189 Össznemzeti szemlélet 190
A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
A FRANCIA KLASSZICIZMUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

Klasszikus, klasszicizmus 193 A Napkirály udvarában 193 Racionalizmus 194
A francia klasszicista színház és dráma 194 Drámaelmélet 195 Pierre Corneille: Három értekezés
a drámai művészetről – részlet 195 Nicolas Boileau: Költészettan – részlet 195
Molière: Tartuffe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
1. felvonás, 6. jelenet – részlet 198 3. felvonás, 6. jelenet – részlet 199
4. felvonás, 6. jelenet – részlet 200 5. felvonás, 3. jelenet – részlet 201 Töretlen népszerűség 202
Keletkezéstörténet 202 Értékkonfliktus 202 Drámai alaphelyzet 203 A befogadó várakozása 204
Karakterformálás 204 Érdekérvényesítés 204 Észelvűség 205 Tapasztalás 205 Tragikus végjáték
lehetősége 206 Deus ex machina 206
NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
FOGALOMMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
4irod_09_2-2.indd 5 2010.05.20. 22:04:52

A KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL
„Az égi és a földi szép”
A KÖZÉPKOR
„Borzalmas és nagyszerű kor: hosszú üldöztetés után diadalra jut a
kereszténység, véres háborúk után új birodalmak születnek. Embe-
rek százezrei pusztulnak el az iszonyú pestisben, a keresztes hadjá- 1. Keressetek halmaz-
ratokban, miközben csodálatos templomok, paloták épülnek. ábrával hasonló és
Eretnekek ezrei halnak iszonyú halált, miközben a középkor nagy különböző állításo-
kat a középkort jel-
egyetemein a »hét szabad művészetet« oktatják. A pápaság hábo-
lemző két idézet-
rúra kel a császársággal a földi hatalomért, az egyház erkölcsi fer-
ben!
tőbe süllyed, s közben mártírok áldozzák életüket a hitért. (…) 2. Hozzatok példákat
A középkori kultúra a mai európai kultúra kezdete.” meglévő ismeretei-
(Fábián Márton, irodalmár) tekből az első idézet
állításaira!
„A kereszténység, amely egyfajta válasz volt az antik világ válságát, 3. Keressetek az idéze-
a régi közösségi formák – a városállam, a nemzetségi társadalom, tekből összetartozó
a földközösség – bomlását átélő és elszenvedő ember (…) számára, ellentéteket a közép-
saját, új boldogságeszményének megfelelően kialakította a maga kor gondolkodásá-
szépségkoncepcióját [elképzelését] is. Mivel e boldogságeszmény ban!
egy dualisztikus [kettős] valóság- és emberképen alapult, az e világ 4. Meglévő tudásotok
és a túlvilág, a »testi« ember és a »lelki« ember ellentéteinek alapján jósol játok
keretei között fogalmazódott meg, s az értékhangsúlyt az e világ- meg, milyen témák,
ról a túlvilágra, a testi, külső emberről a lelki, belső emberre műfajok, kérdések
helyezte, ezért szépségkoncepciójában is domináltak [meghatáro- lehetnek jellemzőek
a középkor irodal-
zóak voltak] a transzcendens [tapasztalaton túli] és spirituális
mára!
[lelki, szellemi] vonatkozások. Természetesen ez az új szépségesz-
mény, amely az isteni és lelki szépség jegyében állt, a kereszténység
története során korántsem maradt változatlan, bizonyos alapvető
meghatározottságokat azonban az elmélet az egész középkoron át
újra meg újra reprodukált [ismételt]”.
(Redl Károly: Az égi és a földi szépről
– részlet)
Fra Angelico: Utolsó ítélet (1431)

Bibliáról szerzett tudásotok és Fra Angelico festménye segítségével beszéljétek meg párban, hogyan
gondolkodtak a középkorban a világról, az emberről!
4irod_09_2-2.indd 6 2010.05.20. 22:04:52

5. Készíts a füzetedbe tudom, tudni akarom, megtanulom táblázatot! Írd be a tudom oszlopba,
amit már tudsz, amit ismersz a középkorról! Írj a tudni akarom oszlopba három-négy kérdést,
amire a középkor irodalmával kapcsolatban kíváncsi vagy!
6. Írd fel ragasztós cédulára is, amit tudsz, illetve amire kíváncsi vagy!
7. A cédulákat két közös poszterre ragasztva készítsetek osztálylistát arról, amit tudtok, és amit
tudni szeretnétek a középkorról, a korszak irodalmáról! Kezdjétek el a cédulák csoportosítását!
Tegyétek ki a posztereket az osztályteremben!
8. Dolgozzátok fel a tankönyv ismeretközlő szövegét és táblázatát a szakértői mozaik technikájával!
9. Kezdd el kitölteni a táblázatod megtanulom oszlopát! Írd be a közzétételből és az ismeretközlő

szövegből a számodra új információkat! Folytasd ezt minden óra után a téma végéig!
10. Tekintsétek át a kérdésposztert, és pipáljátok ki a füzetbeli táblázat tudni akarom rovatának
azokat a kérdéseit, amelyekre már tudjátok a választ! Folytassátok ezt minden résztéma után a
fejezet végéig!
Sokrétűen tagolt, hosszú időt felölelő művelődéstörté-

déstörté-
éstörté
foolyamat
neti korszak. Kialakulása rendkívül hosszú folyamat
árrulása is
eredménye. Európa különböző területein lezárulása
más és más időponthoz köthető. Évszázadai során orrán szü-
beeli hatá-
letett meg a nyugati keresztény civilizáció. Időbeli
rait a történelmi, művelődéstörténeti és ir rodalmi
irodalmi
hagyomány szimbolikusan különböző eseményekhez énnyekhez
köti. Kezdeteként a Nyugatrómai Birodalom m bukásá-
b
nak (476) vagy a Benedek-rend megalapításának ánnak évét
(529) szokás megjelölni. Irodalmi szempontból on ntból a
ztéény csá-
középkorhoz tartozik a kései antikvitás keresztény
szárságnak nevezett időszaka is (IV–V. század).d). Ezt
az ókereszténység korának nevezzük. A középkor pkkor
4992)
lezárulását Amerika felfedezésének évéhez (1492)
vagy az angol polgári forradalom kezdetéhez heez
(1640) kapcsolja a történettudomány. De műve- vee-
lődéstörténeti értelemben a középkor lezárulásaásaa
sem egyezik meg a történelmi korszakolással. al..
Irodalmi szempontból középkoron csak a rene- e-
szánszig tartó időszakot értjük. A reneszánszz
először az észak-itáliai városállamokban jelent--
kezett, az 1300-as években. A középkor elneve--
zést is a reneszánsz használta először (latin::
media aetas ’közbeeső kor’). Az általa mintá--
nak tekintett antikvitás és a saját kora közöttii
időszakot jelölte vele, leértékelő minősítéssel..
Ez, a középkort „barbárnak”, „sötétnek” tartó
minősítés hosszú időn keresztül megmaradt. A korszak A XI–XII. század meghatározó képzőművészeti
érdemi tanulmányozása, műveltségének, művészetének, é k stílusa a román. Legkiemelkedőbb alkotásai
bölcseletének átértékelése csak a XIX. században kez- a templomok. Az épületeket tömör formák, vastag
falak jellemzik. Szerkezeteik világosan tagoltak és
dődött meg. Ennek eredményeként a középkori művelt- áttekinthetőek. A lébényi román stílusú, egykori
ség értékeivel szembehelyezkedő reneszánsz előítélet a bencés apátsági templomot a Győr nemzetség
mai befogadót talán már kevésbé befolyásolja. építtette 1199–1212 között.
4irod_09_2-2.indd 7 2010.05.20. 22:04:53

Kettős világkép
A középkori világkép alapja a Biblia keresztény, metafizikai szem-
lélete. Ez a szemlélet a világot egy megtapasztalható földi szférára
(e világ) és egy tapasztalaton túli szférára (túlvilág) osztja.
A tapasztalaton túli (transzcendens) világ égi szintje, Isten országa
tökéletes, harmonikus, rendezett, örök és állandó. A föld alatti

szint a sötétség, a gonosz erők, a Sátán birodalma. A középkori
gondolkodás rendszerében a földi világ tökéletlen, mulandó és
változékony. Az ember számára a földi lét pusztán átmenet az
öröklét világába. Ezért a halál nem a vég, hanem a tapasztalaton
túli öröklét kezdete. Az embernek úgy kell élnie a földi létben,
hogy mindenkor készen álljon a halállal bekövetkező nagy szám-
vetésre. Vagyis az ember földi életének minősége: erényei és bűnei A XII. század végén Franciaországban
határozzák meg helyét az öröklétben. Azt, hogy beteljesítheti-e jelent meg a gótika. Európában a XIV.
saját sorsának üdvtörténetét, vagy lelke örök kárhozatra jut. század közepéig születtek gótikus alkotá-
sok. A gótika elnevezése a reneszánsz
idejéből származik. Elítélő minősítése
(gót = barbár) eredetileg gyűjtőfogalma
volt mindannak, ami az antikvitás eszmé-
Kettős emberkép nyeivel szemben nem minősült ízléses-
nek, esztétikusnak. A gótikus templo-
A kettős világképnek megfelelően a keresztény gondolkodás az mok az égbe törnek, légiesek. Belső
embert is kettős természetűnek látja. Isten teremtményeként tereinek fényviszonyait hatalmas, csúcs-
anyagi (test) és szellemi (lélek) lénynek. A bűnbeeséssel a test a íves ablaksoraik, festett üvegablakaik
alakítják ki. A falakat támpillérek erősí-
gonosz hatalmába került, de a lélek Istené. Mivel Jézus halálával tik, a templom külső és belső kiképzése
megváltotta bűneitől az emberiséget, a lélek szabad utat kapott gazdagon tagolt, díszített. Jacob Alt
a mennyország, az üdvözülés felé. Ebből fakad, hogy az ember képén (1838) a kassai Szent Erzsébet-
erkölcsi kötelessége a jóra való törekvés, az erényes élet, az templom látható, előterében a piaccal.
állandó öntökéletesítés igénye. A középkor felfogásában az
ember méltóságának alapja, hogy Isten képmása. Egyedüli gon-
dolkodó lény, aki a teremtett világ hierarchiájának csúcsán
helyezkedik el. Ezért az ember nem személyiségként, egyedként
fontos, hanem az emberi lényeg általános tartalmaként. Ennek a
világképnek a következménye a középkor egyik, ma már külö-
Duccio di Buoninsegna: Maesta (1308–1311). A középkorban Lovag és apródja a budavári

a festészet és a szobrászat építészeti és liturgiai szempontból is szoborleletből
a templomok igényeihez illeszkedett. A szobrok, freskók, táblaképek
Képzeleted segítségével jellemezd
szemléltető jelleggel készültek. A festészet nem alkalmazta
a perspektivikus ábrázolás lehetőségeit. a budavári szoborlelet lovagját
és apródját!
4irod_09_2-2.indd 8 2010.05.20. 22:04:55

nösnek vélt jellemzője, az aszkézis. Az aszkézis a test megve-
tését, sanyargatását, az önmegtartóztató életmódra való
törekvést jelenti. A középkor értéktrendjében tiszteletre
méltó és követendő magatartás a világtól való elfordulás,
szemlélődés (kontemplativitás) és a saját lélek mélységeibe
való elmerülés (meditáció).
Az érett középkor irodalma
Egyházi irodalom Világi irodalom
legenda (dramatizált lovageposz
formában is) lovagregény
vallomás Epika geszta Graduale kottalappal (XI. század)
példázat intelem (király- A középkor egyházi zenéjének, a gre-
prédikáció tükör) goriánnak az elnevezése I. Gergely pápa
nevéhez fűződik. Ő gyűjtette össze és
himnusz lovagi líra:
jegyeztette le e dallamokat. A gregoriánok
planctus (siralomének) trubadúrköltészet egyszólamú, kis hangközökben mozgó,
Líra
haláltánc (epikus minnesäng kíséret nélküli, a latin nyelvű szöveg
formában is) vágánsköltészet ritmusához alkalmazkodó énekelt
misztérium vásári komédia dallamok voltak. Beépítették a földközi-
mirákulum Dráma* tengeri népek népzenéjének és a zsidó
moralitás istentiszteletek dalainak hagyományait is.
* a reneszánsz dráma előzményeinél tárgyaljuk majd
EGYHÁZI IRODALOM
A vallomás mint lelki önéletrajz
Önelemző igény
Az ókeresztény irodalom korának csúcstelje-
Szent Ágoston (354–430) a numídiai Thagaste (Afrika)
sítményeként tartja számon az irodalmi
városában született, a patrisztika korának kiemelkedő szemé-
hagyomány Szent Ágoston Vallomások című lyisége. Retorikai tanulmá-
lelki életrajzát. Augustinusnak ebben a legin- nyokat folytatott Karthágó -
kább szépirodalminak tekintett és műfajte- ban. Élte a római ifjak kicsa-
remtő alkotásában a belső beszéd jut megha- pongó életét, megismerte az
antik irodalmat. Különösen
tározó szerephez. Az önmagával vitázó:
nagy hatást gyakorolt rá
bűnmegvalló-gyónó, imádkozó, elmélkedő, Cicero filozófiai és szónoki
önelemző beszédmódokat a magáról valló mun kássága. Tanulmányai
személyiség középpontba állítása fogja egy- befejezése után szónoklattant
ségbe. A mű leghíresebb része a kerti jelenet, tanított Karthágóban, Rómá-
ban és Milánóban, ahol meg-
amely a beszélő megtérésének pillanatát idézi
keresztelkedett. Miután visz-
fel. A vallomástevő azt a misztikus élményét szatért Afrikába, Hippo Re-
beszéli el, melynek hatására döntő fordulatot giusban pappá szentelték.
vesz élete. Megnyeri a hit bizonyosságát. 397-ben a város püspöke lett,
Gyökeresen szakít szennyesnek és gyűlöle- a tisztséget haláláig betöltöt-
te. A Vallomásokat 397 és 400
tesnek érzett múltjával, és az öntökéletesítés,
között írta.
valamint az aszkézis szellemében értelmezi
újra életét.
4irod_09_2-2.indd 9 2010.05.20. 22:04:57

1. Beszéld meg padtársaddal, miért fontos az ember számára az önmagáról való gondolkodás! Egy-
egy nap elteltével vagy fontos esemény után fordítotok-e figyelmet a veletek történtek elemzésére,
mérlegelésére?
2. Ha írsz naplót, mondd el padtársadnak, miért fontos számodra ez a tevékenység!
3. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával, milyen jellemzői lesznek szerintetek egy olyan szövegnek, amelyik
vallomásnak nevezi magát a címében!
Szent Ágoston: Vallomások. A kerti jelenet – részletek
19. (…) Lakásunkhoz csöpp kert is tartozott, és ezt használtuk az egész házzal együtt. Gazdánk, a tulajdonos
ugyanis nem lakott velünk. Ide hajszolt tehát szívem zűrzavara, ahol senki sem gátolt magammal vívott
szenvedélyes pörömben, míg az el nem csitul – te1 tudtad, miképpen. Én sem sejtettem még a végződését.
Üdvös esztelenség ragadott magával, és haldokoltam, hogy éljek. Tudtam, mennyi rossz rejtőzik bennem, de
hogy hamarosan milyen jóvá cseperedhetek, igazán nem gondoltam.
Tehát a kertbe futottam, de Alypius2 nyomon követett. Jelenléte nem zavarta magányomat. Ilyen lelkiál-
lapotban mikor is hagyott ő magamra engem?
Amennyire lehetséges volt, az épülettől távolabb foglaltunk helyet.
Lelkem borzongott, és zavaros háborgással méltatlankodtam, miért is nem kötök szívem szerint való
egyezséget veled, Istenem? Hogy végre ilyet kössek, sürgetve sürgette minden porcikám, és dicséretét egekig
magasztalta.
És hogy eljussak idáig, nem volt szükségem kocsira, hajóra, még annyi lépés sem kellett, amennyivel a
háztól ülőhelyemig jutottam. Hogy ne csak elinduljak, hanem meg is érkezzek oda, mást nem jelentett, mint
az indulás akarását, de erős és elszánt, teljes akarását. Nem félig-meddig sebesült, ide-oda ingó s hányódó
akarat kell ide. Az ilyennek egyik fele talpra szökken, a másik pedig elhanyatlik a változó küzdelemben. (…)
25. Kínlódtam és evesedtem3. A szokottnál jóval erősebben vádoltam magamat. Forgolódtam és hányko-
lódtam bilincseimen, bárcsak szétpattannának már egészen. Alig szorítottak ugyan, de mégis szorítottak.
Szívem rejtekében szigorú irgalmaddal ott voltál, Uram. Megkettőzted a félelem és a szégyenkezés ostorszí-
jait, hogy vissza ne zuhanjak ismét, és így ne pattanjon szét a rajtam még megmaradt kevés és gyönge kötelék,
sőt talán új erőre kapjon, s majd keményebben szorítson engem.
Befelé mondogattam: most már csak rajta, most már legyen meg! És a szó már az elhatározás ajtaján
kopogtatott. Majdnem megtettem már, és mégse cselekedtem semmit. Vissza ugyan nem estem régi helyze-
tembe, közel állottam a célhoz és fáradtan lihegtem. Újra nekifogtam és már kicsi híja, hogy a célhoz el nem
értem. Kevés kellett, hogy már-már megragadjam, és erősen tartsam. Ámde mégsem jutottam idáig. Meg
nem ragadtam, erősen nem tarthattam. Ingadoztam, hogy haljak a halálnak, az életnek pedig éljek. Nagyobb
ereje volt rajtam a silányabb, de rám szakadt szokásnak, semmint a jobb, de még szokatlan vágynak…
Minél közelebb jött az időpont, hogy mássá kelljen lennem, annál több ijedelmet riasztott föl bennem.
Ám vissza már nem dobott, el nem forgatott, csak kétségben hagyott.
26. Balga semmiségek és kevély hiúságok, eme régi szeretőim tartóztattak vissza. Megcibálgatták testem
köntösét és fülembe suttogták: hát félrehajítasz minket? Ama perctől mi többé nem leszünk veled? Attól a
pillanattól tilos lesz örökre ez is, meg amaz is neked?
És ugyan mit susogtak e szavakban: ez is, meg amaz is? Mit súgtak-búgtak, édes Istenem? Irgalmad távoz-
tassa szolgád lelkétől mindezt. Milyen szennyes dolgokat súgtak, milyen ocsmányságokat.
Hallgattam ugyan rájuk, de a fülem már félig sem volt ott. Már nem feleseltek nyíltan a szemembe, inkább
csak a hátam mögött zümmögtek, és titkon csipkedtek már-már távozófélben, hogy visszanézzek rájuk.
Ámde még haboztam, és azért tartóztattak, hogy ki ne ragadjam közülük magam és oda ne ugorjak, ahová
hívott a hivatás szava. A csontjaimba évődött szokásom pedig közbeduruzsol:
1
Istent szólítja meg a beszélő, neki tesz vallomást
2
Szent Ágoston bizalmas barátja
3
gennyesedik, itt átvitt értelemben
10
4irod_09_2-2.indd 10 2010.05.20. 22:04:58

– Nos, gondolod tehát, hogy ezek nélkül valaha is megélsz?
27. Azonban elhalófélben volt már ez a suttogása. Immár föltárulkozott előttem azon a tájon, amerre
arcom fordult és ahová féltem még átmenni, az önmegtagadás tiszta méltósága. Derűs volt, de nem könnyel-
műen vidám. Vonzó mosollyal hívogatott és így szólt: jöjj csak és ne kételkedj többé. Nemes példák bőséges
csapata volt két kegyes kezében, őket nyújtotta felém, hogy fölemeljen és magához karoljon. Számtalan fiú
és leány, megannyi ifjú ember, de más korúak is, komoly özvegyek és tisztességben megaggott szüzek. Egyik-
ben sem maradt gyümölcstelen az önmegtagadás. Örömök lettek gyermekei eme termékeny anyának, és az
ő jegyese te voltál, Istenem.
Bátorító mosollyal mosolygott felém, mintha csak mondotta volna: nem teheted meg, amit megtettek e
nők és férfiak? Vajon ezek a nők és ezek a férfiak a maguk erejéből és nem inkább Istenünk kegyelmével
tehették, amit tettek? Urunk és Istenünk adott nekik engem. Miért támaszkodol magadra, hiszen így csupán
támolyogsz? Hagyatkozz az Úrra. Ne félj, nem hágy el, hogy lezuhanj a porba. Támaszkodj nyugodtan, ő
fölemel és meggyógyít majd téged.
Iszonyú szégyen gyötört, mivel még mindig hallottam a balgaságok zümmögését és egyre tétováztam,
egyre csak haboztam. És úgy rémlett ismét, hogy szól a tisztaság:
– Ne hallgass földre húzó szennyes testi vágyaidra, hadd pusztuljanak és hadd enyésszenek. Gyönyörű-
séggel csalogatnak téged, de nem hasonlíthatók ezek Urad és Istened törvényeihez.
Ilyen vívódás háborgott szívemben. Magamból indult, és csupán magam ellen. Alypius mozdulatlanul
mellettem ült, és csendesen figyelt: mi lesz e szokatlan háborgás gyümölcse?
28. Midőn pedig ez a mélyenszántó elmélkedésem teljes nyomorúságomat összeszedte titkos rejtekéből
és odatárta lelkem szeme elé, sűrű könnyzáport magával görgető hatalmas vihar kerekedett bennem.
És hogy szavakban is levezetődjék bennem az egész, fölugrottam Alypius mellől. Úgy éreztem, hogy
zokogásomhoz még alkalmasabb lesz a magány. Távolabbra mentem, hogy ne legyen teherré még Alypius
jelenléte sem.
Tehát így voltam, és Alypius ezt megérezte. Nem tudom, mit mondottam neki, de gondolom, hogy
szóltam valamit, és hangomon már a könnyek súlya rezgett, mikor fölugrottam. Alypius ott maradt, ahol
ültünk és módfelett bámult viselkedésemen. Már hogyan is történt, pontosan nem tudom, de valami fügefa
alá heveredtem hétrét görnyedten és szabad folyást engedtem könnyeimnek. Fölszakadtak szemem könnyes
patakjai és ez kedves áldozat volt neked. Nem ugyanezekkel a szavakkal, de ilyen értelemben nyöszörögtem
sok mindent feléd:
– Meddig még, Uram?
„Meddig haragszol még, Uram, szüntelenül? Ne emlékezzél meg régi gonoszságaimról.”4
Éreztem, hogy ezek a gonoszságok béklyóba fognak engem. Ajkam szánalmas szavakat nyögdicsélt. Med-
dig? Meddig lesz ez a holnap; és ez az újra holnap? Miért nem most rögtön? Aljasságomnak miért nem veti
végét mindjárt ez az óra?
29. Így szóltam és szívem keserves szomorúságával zokogtam.
És íme, a szomszédos házból hangot hallok: Ének csendül, nem tudom hogyan, mintha fiú vagy leányka
mondaná és többször ismételné:
Tolle, lege
Tolle, lege
Vedd föl, olvasd
Vedd föl, olvasd…
Arcom íziben megváltozott. Kutattam rögtön emlékezetemben, akad-e olyan játékféle, amelyben ilyet
szoktak énekelni a gyerekek? Egyáltalán nem jutott eszembe, hogy hallottam volna valahol ilyesmit.
Visszaszorítottam könnyeim patakját és fölugrottam. Csupán arra magyaráztam ezt a szózatot, hogy
mennyei parancs zendül most felém: üssem föl a könyvet, és olvassam el a legelőször szemembe ötlő fejezetét.
Hallottam ugyanis Antalról5, hogy intést kapott az evangéliumból, pedig egészen véletlenül toppant be
annak olvasásakor. Mintha neki mondotta volna a fölolvasott szöveg:
„Menj, add el amid vagyon és oszd el a szegényeknek, és kincsed leszen a mennyekben, és jer, kövess
engem.”6 És hozzád tért azonnal erre a csodálatos megnyilatkozásra. Tehát fölajzottan siettem vissza a helyre,
4
szabad idézet a 79. zsoltárból
5
Szent Antal egyiptomi remete volt (meghalt 356-ban)
6
Máté evangéliuma, 19,21
11
4irod_09_2-2.indd 11 2010.05.20. 22:04:59

ahol Alypius üldögélt, mert ott tettem le az apostol könyvét, midőn fölkeltem onnan. Kezembe kaptam,
fölütöttem és csöndben olvastam azt a fejezetet, amelyre először esett a szemem:
„Nem tobzódásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem civódásban és ver-
sengésben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust és ne gondozzátok testeket a vágyakozásokra.”7
Nem akartam már tovább olvasni. Nem is volt erre szükség. E mondat végeztével tüstént a bizonyosság
derűje ömlött el szívemben, és a kételkedés minden homálya szertefoszlott.
30. Ujjammal, vagy nem tudom miféle jellel megjelöltem a könyvet, és azután becsuktam. Arcom nyugodt
volt már, amikor Alypiusnak mindent elbeszéltem. Ő pedig ilyeténképpen mondotta el – én ezt nem is sejtet-
tem –, hogy mi ment végbe benne. Kért, mutassam meg, mit olvastam a könyvben. Megmutattam. Ő tovább
is figyelt a szövegre, mint ahogy én olvastam. Nem is tudtam, hogy mi következik: Íme, ez jött: „Karoljátok
fel szeretetben azt, aki gyönge a hitben.”8 Alypius ezt magára értelmezte és meg is mondta nekem. Őt azonban
ez az intés csak megerősítette. Az erkölcsi fölfogásának igen megfelelő jó szándékhoz és elhatározáshoz – ezen
a téren előbb is messze hagyott ő már engem – minden késedelmes habozás nélkül, azonnal csatlakozott.
Innét a hírrel anyámhoz siettünk.
Megörült anyám.
Töviről-hegyire elmondottuk a történteket. Fölujjongott győzelmes boldogságban. Téged áldott: „Ki
mindent megtehetsz bőven azon túl is, mit is kérünk, avagy megértünk.”9 Látta, hogy sokkal többet adtál neki
bennem, mint amennyit szokása szerint ő kért könnyes, keserves sóhajaiban. Magadhoz terelgettél engem,
hogy sem feleséget ne keressek többé, sem e világnak semmi más reménységét. Ott állottam immár a hit mérő-
vesszején, ahol annyi esztendő előtt neki megmutattál. Siránkozását örömre fordítottad. Bőségesebben, sem-
mint ő kívánta. Drágább, tisztább öröm ragyogta be, mint amilyenre véremből sarjadt unokáiban vágyakozott.
(Városi István fordítása)
4. Mi a szerepe az olvasott részletben a „belső utaknak”?

5. Jellemezzétek az elbeszélői helyzetet! Ki az elbeszélője a részletnek, kit szólít meg, és miről szá-
mol be?
6. Melyik részt tartjátok a legfontosabbnak? Miért?
7. Milyennek láttatja az elbeszélő a megvilágosodás előtti életét? Milyennek a kerti jelenetben meg-
nyilvánuló lélekállapotát? Hogyan változik meg ez a lélekállapot a bibliai részlet elolvasását kö-
vetően? A szöveg kulcsszavait, kulcsgondolatait rögzítsétek szemponttáblázatba!
8. Mit jelent a „haldokoltam, hogy éljek” vagy a „haljak a halálnak, az életnek pedig éljek” szerke-
zet? Mi a szerepe benne az ismétlésnek, illetve az ellentétnek?
9. Gyűjtsetek kettéosztott naplóval a szövegből az úttoposzhoz kapcsolható kifejezéseket! Beszél-
jétek meg, milyen átvitt jelentésben szerepel a motívum!
10. Példázzátok és értelmezzétek a szövegből kettéosztott naplóval a belső vívódást drámaian és érzék-
letesen kifejező prózapoétikai eszközöket (megszemélyesítés, metafora, metonímia, ellentét)!
11. Bizonyítsátok kiemelt szöveghelyekkel, hogy az elbeszélő szemléli, megfigyeli, értelmezi, elemzi,
értékeli önmagát! Szövegből vett érveiteket rendezzétek szemponttáblázatba!
12. Vajon mi a szerepe Alypiusnak, Ágoston barátjának a részletben?
13. Gyűjtsétek össze a külső eseményekre vonatkozó elemeket! Magyarázzátok meg, miért kevés a
külső esemény az elbeszélésben!
14. Írj olvasónaplót! Milyen érzéseket, gondolatokat ébresztettek benned a szövegrészletek!

15. A vallomás bensőséges beszédhelyzet. Szerinted közzétehető, nyilvánosság elé tárható-e? Fejtsd
ki és támaszd alá érvekkel véleményed 10-12 mondatban!
7
részlet Szent Pálnak a rómaiakhoz írt leveléből: 13,13–14
8
Szent Pál levelének másik részlete: 14,1
9
részlet Szent Pálnak az efezusiakhoz írt leveléből: 3,20
12
4irod_09_2-2.indd 12 2010.05.20. 22:05:00

16. Olvasd el az órai feldolgozásra és jegyzeteidre reflektálva jelöléstechnikával a tankönyvi értelme-
zést! Tegyél jelet oda, amiről az órai értelmezésben is szó volt. Tégy + jelet oda, ami új meg-
közelítés, órán nem volt róla szó. Tegyél – jelet oda, amit a tankönyv másképp értelmez, mint ti
az órán. Tégy ? jelet ahhoz, amit nem értesz a tankönyvben, ahol kérdésed van. Tégy * jelet oda,
ahol neked jutott eszedbe olvasáskor valami új gondolat, megjegyzés. Készíts jelöléstáblázatot a
kulcsszavakból!
Önreflexió és útallegória
A vallomás (latin: confessio ’gyónás, be-
vallás’) az epika körébe tartozó, ugyan-
A Vallomások egyes szám első személyű elbeszélője közvet-
akkor rendkívül személyes, a gyónással
lenül Istenhez szólva tárja fel lelki fejlődésének folyamatát.
rokonítható lelki önéletrajz. Középpont-
Ennek a lelki folyamatnak a kezdete a beszélő egykori jában a vallomást tevő lelkének belső tör-
bűnös, tévelygő élete, melyben a boldogságot a testi örö- ténései állnak. A beszélő szándéka a leg-
mökben és a kor különféle szellemi irányzataiban kereste. mélyebb és legőszintébb önelemzés. Ezért
Lelki fejlődése az igaz útra való rátalálásig, a vívódásoktól visszaemlékező, elmélkedő és szemlélődő
a megtérésig tart. Azt az utat járja be, amíg a hánykódó magatartás- és beszédmódok váltogatják
lélek végül békét talál a keresztény hitben. A részletben egymást a szövegben. A vallásos elmélke-
kevés és érdektelen a külső esemény. A szöveg drámai ere- désben jelen vannak a gyónás, az ima, a
jét az erőteljes önreflexió elbeszélése adja. A visszatekintő hitvita vagy a teológia műfaji elemei is.
vallomástevő elemzi, értelmezi, értékeli saját lelki folyama- Szent Ágoston műve irodalmi hagyo-
tait. A részlet meghatározó, visszatérő toposza az útallegó- mányt teremtett. A barokk vallomásiro-
ria („eljussak idáig”, annyi lépés sem kellett”, „ne csak elin- dalomból kiemelhetjük II. Rákóczi Fe-
duljak, hanem meg is érkezzek”, „közel állottam a célhoz és renc, a felvilágosodás korából Rousseau
fáradtan lihegtem”, „azon a tájon, amerre arcom fordult és vallomásait. A műfaj, eltávolodva az ere-
ahová féltem még átmenni”, „magadhoz terelgettél engem”). deti vallásos elmélkedéstől, máig élő ha-
gyományt hozott létre a regényirodalom-
Az út minden térben és időben zajló folyamat legelemibb
ban is. Hatott a XIX. századi napló- és
jelképe. Az allegória jelentése itt azonban nem egyszerűen
levélregényekre (Goethe: Ifjú Werther
az élet időben való haladása. Sokkal inkább az én belső szenvedései, Kármán József: Fanni hagyo-
mélységeibe alászálló lélek utazása. A helyes emberi maga- mányai). Valamint a XX. század első sze-
tartás keresésének keresztény allegóriája. A kép Ágoston- mélyben megírt, önéletrajzi természetű
nál válik a középkori gondolkodás egyik meghatározó regényvilágaira is (Márai Sándor: Egy pol-
toposzává. Hagyománya többek között Dante Isteni szín- gár vallomásai, Nádas Péter: Évkönyv).
játékában örökítődik tovább.
Metoní- „Ide hajszolt tehát szívem

Prózapoétikai eszközök miák zűrzavara”
„Lelkem borzongott”
A belső vitát, az ellentmondásos és izgatott lélekállapotot „Szívem rejtekében”
az ismétlés és ellentét változatos alakzatai fejezik ki. Az Meta- „hánykolódtam bilincseimen”
ellentétezés különböző nyelvi szinteken jelenik meg. Így a forák „a szégyenkezés ostorszíjait”
szószerkezetek, a tagmondatok és a mondatok vagy szöveg- „balga semmiségek és kevély
részek szintjén („haldokoltam, hogy éljek”, „Tudtam, mennyi hiúságok, eme régi szeretőim”
rossz rejtőzik bennem, de hogy hamarosan milyen jóvá csepe- Meg- „a szó már az elhatározás ajtaján
redhetek, igazán nem gondoltam.”, „haljak a halálnak, az személye- kopogtatott”
életnek pedig éljek”, „üdvös esztelenség”). A vívódást az önfel- sítések „milyen szennyes dolgokat
szólító és kérdő mondattartalmak teszik drámaivá. Az súgtak, milyen ocsmányságokat”
érzékletességet fokozzák a gazdagon alkalmazott képek.
13
4irod_09_2-2.indd 13 2010.05.20. 22:05:00

Bibliai útmutatás
A belső vita a személyiség élet és a halál közti in-
gadozása. A halál a bűnös életnek, a lélek elkár-
hozásának feleltethető meg. Míg az élet a hit
bizonyosságának megnyerése. A személyiség ön-
tökéletesítésre való folyamatos törekvése, mely-

nek végső célja az üdvözülés, a halál utáni öröklét
elnyerése. A bizonyosság elnyerésének formája az
isteni sugallat, amely a Szentíráshoz vezeti Ágos-
tont. A találomra felütött Biblia Szent Pál ró-
maiakhoz írt levelének szöveghelyénél nyílik ki.
Annál a résznél, amely az érzéki élvezetek eluta-
sításához köti a hit megnyerésének lehetőségét.
A Biblia közvetítette isteni üzenet elolvasása
egyben a vívódó lélek megvilágosodásának szent
pillanata. A Vallomások tehát a vívódó, önmaga
lelki rezdüléseire figyelő, önelemző egyént állítja
középpontba. Ez egy új típusú személyiség meg-
jelenését jelenti az európai kultúrában. Babits
Mihály, a modern magyar költészet egyik alkotó- Sandro Botticelli: Szent Ágoston (1488 körül)
ja ezért nevezheti Szent Ágostont „a modern
Milyen eszközökkel teremti meg az alkotó
gondolkodás első mesteré”-nek.
a meditáció, az elmélyült befelé fordulás helyzetét?
Az olvasási technika megváltozása. A lelki-gondolkodási folyamatok belső mélységeit föltáró önelemzés lehetőségét
az olvasás technikájának jelentős változása teremtette meg. A III–IV. századtól a tekercsek helyett elterjedtek a kézzel
írt, könyv formájú kódexek. Ennek következtében felszabadult a kéz. Olvasás közben a befogadó jegyzeteket készíthe-
tett. A hangos olvasás helyét egyre inkább a néma olvasás vette át. Ez gyorsabb tempót eredményezett, és befelé figyelő,
mélyebb gondolkodást tett lehetővé. A középkori ember megismerési folyamataiban az antikvitás „külső beszédre”
irányultsága helyett (filozófiai dialógus) egyre fontosabb szerepet kezdett betölteni az önmagába forduló „belső
beszéd”.
Keresztény bölcselet. A középkori filozófia szorosan kötődik a kereszténység eszményéhez. Ugyanakkor kötődik az
ókori filozófiához, Szókratész, Platón és Arisztotelész munkáihoz is. Platón tanait Ágoston közreműködésével a
patrisztika örökítette tovább. Arisztotelész bölcseletét Aquinói Szent Tamás kapcsolta a kereszténységhez, és építette
be a skolasztikába. Mindez mutatja, hogy a középkor ismerte az ókori hagyományt, és sok szállal kötődött az antikvi-
táshoz.
A patrisztika a korai keresztény bölcselet (II–VIII. század) elnevezése (latin: patres ’atyák’). Fénykora a IV–V. század.
Legfőbb filozófiai kérdése a hit és a tudás viszonya volt. Gondolkodásának előterében a hit állt. Jelentős filozófusai az
egyházatyák, akik hittudományi érvelésüket a Szentírásból vett helyekkel támasztották alá. A korszak legjelentősebb
kulturális központja a zsidó, keresztény és görög műveltséget egyaránt befogadó Alexandria volt. Itt indult meg az antik
metafizikus [a tapasztalaton túlival foglalkozó] filozófiai hagyomány, Platón bölcseletének beépülése a keresztény gon-
dolkodásba. Az ógörög filozófus, Platón (i. e. 427–347) művei jelentős hatást gyakoroltak nemcsak a középkori, de
későbbi korok európai művelődésére is. Rendszerének meghatározó gondolata az ideatan. Platón szerint a világ két
ellentétes természetű részre oszlik. Egy érzékszerveinkkel felfogható, fizikai, látható világra. Továbbá egy tisztán szel-
lemi, érzékszervekkel felfoghatatlan, csak a gondolkodás által megközelíthető világra. Ez a nem anyagi természetű világ
az ideák világa. Tökéletesebb, örökkévaló az érzékek számára hozzáférhető, mulandó és tökéletlen anyagi világgal szem-
ben. De minden látható jelenség részesült a megfelelő ideából. Vagyis amit például szépnek látunk, azért szép, mert
„árnyképe” a szépség ideájának. Platón bölcseleti rendszerében az ember is kettős lény. Teste látható, anyagi természetű.
Lelke viszont fizikailag nem érzékelhető, halhatatlan, és az ideák világában otthonos. Platóntól eredeztethető az anyag
és a test megvetésének hagyománya is. E hagyomány a patrisztika legnagyobb alakjaként számon tartott Szent Ágoston
emberképén keresztül válik a keresztény gondolkodás részévé. Ágoston Platón bölcselete mellett átvette a hellenizmus-
nak azt a gondolatát, hogy a filozófia legfőbb feladata a boldogság mibenlétének keresése. Szerinte a boldogság elsősor-
ban Isten megismerését jelenti. Úgy vélte, Isten csak szellemileg felfogható valóság, akinek minden tulajdonsága (töké-
letesség, jóság) önmagával azonos. A teremtett világ az Istenben való részesedés révén és arányában létezik. Ágoston az
14
4irod_09_2-2.indd 14 2010.05.20. 22:05:01

embert a szellemi természetűnek gondolt lélekkel azonosítja. Elgondolása szerint Istennek a lélekben való jelenlétéből
következik, hogy a léleknek saját magában kell Őt kutatnia. A boldogságot tehát a léleknek önmaga megismerésén
keresztül kell keresnie. Az erkölcsi rossz okát az ember szabad akaratában látja. Tanítása szerint a bűnbeesés után az
emberi lélek önállósult, szabadságában áll, hogy jót vagy rosszat cselekedjen.
A skolasztika (IX–XV. század) a keresztény filozófia második nagy korszaka. Az elnevezés (latin: schola ’iskola’) a
filozófiai oktatás intézményes és tervszerű jellegére utal. A képzés helye Nagy Károly korától a reneszánszig a székes-
egyházi, kolostori és udvari iskola, majd a városi iskolákból kialakult egyetem (universitas). Az oktatás tárgya a hét
szabad művészet (septem artes liberales) volt. Ezen belül a nyelvtant, dialektikát és logikát foglalta magába a trivium,
illetve a számtant, geometriát, zenét és csillagászatot a quadrivium. A dialektikában a filozófiát, a retorikában pedig az
etikát is tanították. Később a bölcselet önállósult, és a hét szabad művészet, valamint a teológia között kapott helyet.
A skolasztikus gondolkodás határozottan tekintélyelvű volt. A Biblia, az egyházatyák és a zsinatok tanítására támasz-
kodott. Az egyházatyák által közvetített, Platónra épülő hagyomány mellett a skolasztika befogadta a muszlim és zsidó
közvetítéssel érkező arisztotelészi bölcselet hagyományát is. A skolasztikus gondolkodás legnagyobb alakja Aquinói
Szent Tamás (1225–1274) volt. Filozófiai rendszere Arisztotelész bölcseletére támaszkodott. Világmagyarázatának
központi gondolata az okság fogalma. Gondolkodásrendszerében Isten a legfőbb ok, a hit igazságai megelőzik az érte-
lemből fakadó igazságokat. Úgy véli, a hit igazságait a természetes értelem nem éri föl, de a tudás megvilágíthatja a
hitigazságokat.
A olvasott szöveg alapján igaz vagy hamis?

1. A középkor teljes mértékben szakít az antik hagyo-
mánnyal.
2. Platón világ- és emberképe hasonlít a keresztény világ-
és emberképhez.
3. Az ember dönthet arról, hogy jót vagy rosszat cselek-
szik.
4. A Biblia a középkori bölcselők hittudományi érvelésé-
ben tekintélynek számított.
5. A középkor bölcselete az értelmet a hit fölé helyezi.
6. A középkori oktatás helye a városi iskolából kialakult
egyetem.
7. Az arisztotelészi bölcselet a középkorban nem örökí-
tődött tovább.
Kolostori kultúra és szerzetesrendek a középkorban. A korai Eadwine canterbury írnok

középkorban a vallásos és kulturális élet fő központjai szerte Euró- a szkriptóriumban (1150 körül)
pában a keresztény élet teljes, halálig tartó gyakorlására alapított,
elkülönült közösségek voltak. A kolostori közösségek, a szerzetes-
rendek szigorú szabályok (regulák) szerint éltek. Tagjaik egész
életükre engedelmességet, szegénységet és szüzességet fogadtak.
A szerzetesrendek nemcsak méretükben és gazdagságukban
különböztek, eltértek alapításuk céljaiban és életmódjukban is.
A szerzetes- és apácakolostorok az írásbeliség letéteményesei vol-
tak. Gyűjtötték és más kolostoroktól megszerezve másolták, eset-
leg fordították a kéziratokat (kódexek), a meglévő szövegeket
széljegyzetekkel látták el.
A nyugati egyház területén legkorábban Nursiai Szent Bene-
dek szervezte egybe társait (529). A bencés rend (Benedek-rend)
a nyugati kereszténység legjelentősebb kolostorát alapította meg
Monte Casino hegyén. Vezető szerepét évszázadokon keresztül
megőrizte. A mindennapi vallásos életnek a XII. századig ez a rend
szabott mércét. Regulája szerint minden bencés kolostornak
könyvtárral kellett rendelkeznie. A szerzeteseknek előírta az olva-
sást és a munkát. Jelmondatuk: Ora et labora! (Imádkozz és dol-
gozz!).
A Monte Casinó-i monostor
15
4irod_09_2-2.indd 15 2010.05.20. 22:05:02

A XII. századtól a nyugati társadalom hirtelen elő-
retörésének megindulásával sorra alakultak az új szer-
zetesrendek. Szent Ágostont választották védőszent-
jüknek az Ágoston-rendiek. A gondolkodás szigorú
iskolája mellett a hallgatásra, a testi munkára, a zsol-
táréneklésre és szolgálatra (térítés, tanítás, gyógyítás)
kötelezték el magukat. Örökségüket a Domonkos-
rend vitte tovább.

1115-ben, néhány évvel az Ágoston-rend megszer-
veződését követően, Szent Bernát megalapította a
ruházatukról fehér barátoknak is nevezett ciszterciek
rendjét. A ciszterciek Szent Benedek eredeti, elha-
gyottnak ítélt reguláihoz kívántak visszatérni. A belső
fegyelmet, keménységet és egyszerű életvitelt tartó
ciszterciták a településektől távolabb telepedtek le.
Ahol megjelentek, magas gazdasági kultúrát hoztak Assisi Szent Klára Simone Martini (1284–
létre. A majorok irányítását olyan pontosan szabá- 1344) freskóján
lyozták, ahogy az istenszolgálat rendjét.
A karthauzi szerzetesek némasági fogadalmat tet-
tek, ezért néma barátoknak is nevezik őket.
1120-ban Szent Norbert alapította a premont-
reiek rendjét.
A XIII. századtól jelentek meg a kolduló rendek.
Elterjedésük összefügg az egyház elvilágiasodása ellen
fellépő evangéliumi szegénységet vagy apostoli életet
hirdető mozgalmakkal. Létrejöttükhöz az egyre hatá-
rozottabban megjelenő városiasodás, valamint az
egyetemek szabadsága is hozzájárult. A kolduló ren-
dek közül a legjelentősebb a domonkosok prédikáló
és kolduló rendje, valamint az Assisi Szent Ferenc ala-
pította ferences rend. Ez utóbbi az egész keresztény-
ségre kiterjedő szervezetté vált. Fő megélhetési forrá-
suk az esetenként kapott alamizsna volt. A ferencesek
jelentős szerepre tettek szert az oktatásban, fontos
érdemük volt az arisztotelészi tudományok, új vita-
formák és tanítási módszerek elterjesztésében. A fe-
rences rend női ága az Assisi Szent Klára által alapí-
tott klarissza apácarend.
Utcarészlet, Assisi
1. Készíts fürtábrával vázlatot az olvasott

szövegből!
2. Nézz utána a világhálón, milyen szerzetes-
rendek működnek ma Magyarországon!
Melyik milyen, a társadalom számára hasz-
nos tevékenységet folytat?
3. Keresd meg a világhálón, miért hívták a
klarisszákat eleinte damianitáknak! Miért
nevezték őket „Szegény Nővéreknek”?
Kik a rend magyar származású szentjei?
4. Értelmezd Szent Klára követőinek hitval-
lását! „Ezüstöm, aranyam nincs, de amim
van, azt neked adom.” (ApCsel 3,6)
Nursiai Szent Benedek. Részlet Fra

Angelico egyik freskójáról (XV. század)
16
4irod_09_2-2.indd 16 2010.05.20. 22:05:03

Himnuszköltészet
Jellegzetes szövegcsoport
A középkori irodalom legjellegzetesebb szöveg-
csoportját alkotják a himnuszok. A himnuszkölté-
szet továbbörökítette az ókori latin kultúra hagyo-
mányait, ugyanakkor tematikája, jelképrendszere a
Bibliára és a korai keresztény egyház teológiai ha-
gyományára épült. Ez a hagyomány magába olvasz-
totta a népvándorlás során Európába érkező po-
gány népcsoportok gondolat- és motívumvilágát
is. A középkor művészetét, így himnuszköltészetét
is, a keresztény közösségben betöltött szerepe hatá-
rozta meg. Az énekversek a mindennapi élethez
szorosan hozzátartozó vallásgyakorlat és lelkiség
szolgálatában álltak. A szerzőségnek nem tulajdo-
nítottak jelentőséget. Ennek oka, hogy a középkor
gondolkodásmódja az ember általános lényegi-
ségére helyezte a hangsúlyt, művészete meghatá-
rozóan Isten dicsőségét szolgálta. A középkori szö-
vegek névtelenségét (anonimitását) az a tény is
magyarázhatja, hogy a beszélő egy közösség tagja-
ként, annak nevében szólal meg a műben. A nagyra
becsült szerzők nevét gyakran mégis megőrizte az
irodalmi hagyomány. Ennek oka, hogy személyük
jelentősége magának a műnek is tekintélyt köl-
csönzött. Bolgár művész – Krisztus születése
A XII–XIII. század fordulójától a bibliai témák
mellett a szentek tisztelete is a himnuszköltészet
egyre gyakoribb témájává vált. A katolikus egyház
olyan embereket nyilvánít(ott) szentté, akik Isten
előtt példa értékű életet éltek, s ezért felmagaszto-
sultak. A szentek a katolicizmus hite szerint a hoz-
zájuk imádkozókat segítik az isteni kegyelem
elnyerésében, az üdvözülésben. Ilyen, nagy tiszte-
letnek örvendő, a himnuszokban is megénekelt
szentek például Mária és József, az apostolok vagy
a korai kereszténység vértanúi.
A bibliai témák újraalkotása és a jelképes kife-
jezésmód következménye, hogy az újszerűség nem Assisi Szent Ferenc (1182–1226) az itáliai Assisi
számít értéknek a középkor művészetfelfogásában. egyik jómódú kereskedőcsaládjának gyermekeként
Helyette sokkal inkább a mintakövetés, a toposzok született. Maga is kereskedőként kezdte pályáját,
majd katonáskodott. 1205-ben szakított addigi élet-
használata érvényesül. A szövegalkotás gyakori
módjával, és az evangéliumi szegénység mellett köte-
eljárása a kompiláció (latin: ’szálanként összeszed, lezte el magát. 1210-ben tizenegy követőjével Rómába
gyűjt, zsákmányol). Ez több mű szövegrészletének ment, hogy az élet egy új útját, a világiasság minden
felhasználását, beemelését jelenti az irodalmi vagy formájáról való lemondást rajzolja meg a pápa előtt.
tudományos alkotásba. Így az egy-egy alaptémát Így lett a ferences rend megalapítója. 1212-ben női
szerzetet alapított. Halála után öt évvel avatták
variáló alkotások gyakran más szövegek szó szerinti
szentté.
átvételei vagy változatai, újraírásai.
17
4irod_09_2-2.indd 17 2010.05.20. 22:05:03

1. Készítsetek címmeditációt asztalterítő-technikával! A cím összetett szavának mindkét tagjához
írjatok képzettársításokat, meglévő ismereteket!
2. Fogalmazzátok meg, miért furcsa a középkori gondolkodásmód szempontjából ez a himnusz-
cím!
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

Mindenható, felséges Atyánk, hozzád száll a
dícséret, magasztalás, tisztelet és hála.
Minden a te tulajdonod, s nincs ember, aki

méltó lenne nagy neved kimondani.
Áldott vagy, Uram, s kezed minden műve áldott,

legfőképpen öreg bátyánk, a Nap:
az égből néz ő le, és tőle világos a nappal,
és ékes, szépséges ő, tündökletes,
ó, felséges Atyánk, mint te magad.
Dícsérjen téged nénénk, a Hold, meg a Csillagok,

te formáltad őket, s mind oly gyönyörűen ragyog.
Uram, dícsérjen téged bátyánk, a Szél,

a levegő, meg a felhő, a derűs ég s a vihar,
te táplálod teremtményeid ezek áldásival.
Giotto di Bondone: Szent Ferenc
Dícsérjen téged kedves húgunk, a Víz, megszabadítja Arezzo városát
aki hasznos, alázatos és tiszta is. a démonoktól (1300 körül)
Uram, dícsérjen téged öcsénk, a Tűz,
vele gyujtasz fényt napszállat után,
szép és félelmetes ő, erős és vidám.
Uram, dícsérjen téged jóságos Földanyánk,

ki hátán hordoz minket s áldásait árasztja ránk:
mienk pompás virága a réten s gyümölcse a fán.
Boldogok, Uram, akik szerelmedért másoknak megbocsátanak,

akik betegséget szenvednek el és keserű kínokat,
boldogok, kik békén tűrik a föld nyomorát,
mert elnyerik ők, felséges Atyánk, fényes koronád.
Dícsérjen téged testvérünk, a testi halál,

akitől emberfia nem menekülhet, –
jaj annak, akit a végső perc halálos bűnben talál!
Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak:
a második halált nem kell elszenvedni azoknak.
Dícsérjétek Urunkat, ég s föld seregei,

áldjátok őt és nagy alázattal szolgáljatok neki!
José de Ribera: Szent Ferenc a toszkán
(Képes Géza fordítása) dombok közé visszavonulva megkapja
az égből a stigmákat (1642)
18
4irod_09_2-2.indd 18 2010.05.20. 22:05:04

3. Hogyan értelmezi újra a szöveg egésze a címet?
4. Pipáljátok ki az asztalterítőn azokat a műfaji információkat, amelyek az olvasott szövegre is
érvényesek! Mit örökít tovább a vers az ókori himnuszköltészet műfaji és szerkezeti hagyomá-
nyaiból?
5. Vizsgáljátok meg a himnusz beszédhelyzetét! Kiket, miket szólít meg a beszélő közvetlenül és
közvetetten? Kiket szólít fel a beszélő? Mi a logikai menete a meg-, illetve felszólításnak? Készít-
setek logikai láncot! Mi a „kórus” szerepe, mire vannak felszólítva?
6. Hogyan látja a beszélő a teremtett világ rendjét? Milyennek látja a Teremtő és a teremtett világ
viszonyát? Mutassátok be kettéosztott naplóval!
7. Milyennek látja a beszélő a teremtmények egymáshoz való viszonyát? Mutassátok be kettéosztott
naplóval!
8. Milyennek tapasztalja a beszélő a teremtett világot, az emberi életet és környezetét? Mutassátok
be kettéosztott naplóval!
9. Milyen költői képek és gondolatalakzatok hogyan fejezik ki a Teremtő és teremtett világ rendjét,
viszonyrendszerét?
10. A himnusz gondolkodásmódjának mely jellemzői mutatnak túl a középkori szemléleten? Mivel?
11. Nézz utána, kik voltak a trubadúrok! Írj rövid esszét: a vers alapján vajon miért nevezték Assisi
Szent Ferencet „Isten trubadúrjának”?
12. Értelmezz részletesen kettéosztott naplóval néhány, a fényszimbolika, illetve a családiasság jelen-
tésköréből választott metaforát!
Megtapasztalható tökéletesség
Az olasz nyelven prédikáló és író Szent Ferenc
költészetében a keresztény hit újfajta szellemi-
sége szólal meg. Naphimnuszát az olasz nyelvű
költészet első jelentős alkotásaként tartja számon
az irodalmi hagyomány. A vers a 148. zsoltár
újraírásaként indul. Ám új tartalmakkal is telíti
a himnuszköltészet biblikus és középkori hagyo-
mányait. Beszélője a világ minden teremtményé-
nek nevében szólal meg, és a mindenséget, akár
egy összehangzó kórust, a teremtő Isten dicsőíté-
sére szólítja fel. A kor gondolkodásmódjára az
anyagi természetű világtól való elvonatkoztatás
(miszticizmus) volt jellemző. Ezzel szemben a
Naphimnusz beszélője mindvégig kapcsolatban
marad a látható világgal, a megtapasztalható
földi tényekkel és az emberrel. Miközben felso-
rolja a teremtés elemeit, a természetben, azaz a
teremtményekben gyönyörködve magasztalja
Istent. A ferences himnuszköltészet újdonsága id. Jörg Breu: Clairvaux-i Szent Bernát jó termésért
épp természetszemléletében ragadható meg. imádkozik az arató testvérek körében (1500)
A középkori földművelő ugyanis a természetben, Kapcsold a képről leolvasható információt
annak ciklusai szerint él. Nem különállóként a ciszterciek regulájáról olvasottakhoz!
tekintett a természetre. A városlakó viszont szük- Nézz utána, miért nevezték Szent Bernátot
ségképp elszakad a természettől. Mivel különál- „mézajkúnak”!
lóként tekint rá, viszonyul is hozzá, reflektál rá.
19
4irod_09_2-2.indd 19 2010.05.20. 22:05:05

Nyelvi megalkotottság
Az Úr teremtő voltát, mindenható és gondoskodó laló számára a természet nem pusztán az emberi élet
jelenlétét érzékeltetik a himnusz fénymetaforái (vi- tágabb környezete. Szépsége, ereje, változatossága
lágosság, sugárzás, ragyogás, fényesség). Ezek a me- és termékenysége csodálattal tölti el. Ebben a szem-
taforák a szentségen túl az ember megvilágosodásá- léletben a halál is megszelídül, hiszen Istentől való,
ra is utalhatnak. A víz metaforikus értelme is kettős. és az üdvözülés ígéretét rejti.

Egyszerre jelölheti az emberi lét nélkülözhetetlen A vers meghatározó alakzatai az archaikus, bib-
feltételét és a lélek szomját oltó hitet, az új életre likus beszédmód hagyományai szerint alakítják a
születést (keresztvíz). A beszélő a teremtett világot versritmust. A szótagszám még kötetlen, de már
rendezettnek és egységben lévőnek érzékeli. A te- megjelenik, bár nem következetesen, a rímhaszná-
remtményekben a teremtés tökéletes munkájára lat. Szent Ferenc Naphimnusza a belső béke és a
ismer. Isten és világ, természet és ember harmóniá- világban való harmonikus létezés egyik legszebb
ját, egységét jelölik a testvériesség és családiasság megnyilvánulása az irodalomban.
köréből vett metaforák (familiarizmus). A megszó-
A vers jellemző gondolatalakzatai
gondolatritmus halmozás, fokozás ellentét
„Dícsérjen téged…” „hozzád száll a / „a derűs ég s a vihar”

„Uram, dícsérjen téged…” dícséret, magasztalás, tisztelet „tőle világos a nappal”
és hála” „vele gyujtasz fényt
„ékes, szépséges Ő, tündökletes” napszállat után”
„jaj annak Boldogok, kik”
A középkor természet- és időszemlélete. A középkor

szemléletében a természeti világ és az ember egységet
alkot. Mivel a megélhetés alapja meghatározóan a
földművelés, a középkori ember magát is a természet
részeként tapasztalja meg. A világ jelenségeire mint
Isten teremtményeire tekint, s a természetet az emberi
szervezethez hasonlóan képzeli el. Ezt a szemléletet
közvetíti a természeti jelenségeket az emberi testré-
szekkel megnevező metaforikus gondolkodás (a föld
csontjai = kövek). Mindez magyarázatot ad arra a
tényre is, hogy a középkori művészetben a természetre
való rácsodálkozásnak nincs különösebb szerepe.
Nincs, mert a középkor embere a természetet nem
tőle különálló jelenségként érzékelte. Az emberi tevé-
kenység természeti ciklusokhoz volt kötve, az életmód
és a technika lassan változott. A természet állandó-
sága az emberben a világ állandóságának, a lényeg
változatlanságának a képzetét keltette. Ezért a közép-
kor nem ismeri az e világban a fejlődés fogalmát. Idő-
szemlélete ciklikus. Úgy véli, tapasztalja, hogy az idő
nem halad, hanem telik, az események önmagukat
ismétlik. Ettől azonban lényegesen eltér a középkor-
id. Pieter Bruegel: Tavasz – részlet (1565)
20
4irod_09_2-2.indd 20 2010.05.20. 22:05:06

nak az üdvtörténeti időre vonatkozó szemlélete.
E szerint a világ nem öröktől létezik, van kezdete és Nézzétek meg Franco Zeffirelli Napfivér,
vége. A kezdet a teremtéssel, a vég Krisztus második Holdnővér című filmjének a körülbelül
eljövetelével, az ítélet napjával azonos. Ez az értelme- 35–49. percig tartó részletét!
zés szembeállítja a véges időt az örökkévalósággal, célt – Szent Ferenc életének melyik szakaszáról
ad a földi életnek. A véges történelmi idő az örökké- szól a részlet?
valóság ígérete által nyer értelmet. A földi lét átme- – Milyen filmes eszközökkel érzékelteti a
neti állapot, mind az egyes ember életére, mind a részlet eleje a Ferenc lelkében zajló válto-
történelem menetére vonatkozóan. A középkor idő- zásokat?
szemlélete tehát a világ- és emberképhez hasonlóan – Milyen válaszokat kínál a részlet arra a
kettős. kérdésre, hogy milyen tapasztalatok indít-
hatták Ferencet a krisztusi szegénység vál-
lalására?
– Mit gondolhat Ferencről az apja, mit Assisi
népe, mit a püspök?
– Melyek Ferenc püspök előtti beszédének
1. Írd le minél részletesebben a tábla- kulcsszavai? Értékszemlélete miben felel
képen látható történetet! meg és miben tér el a középkor bevett
2. Írj ötsoros verset! A téma lehet: hagyományaitól?
– Hogyan változik meg a közösség viselke-
a) Kárhozat,
dése Ferenc monológja során? Milyen
b) Üdvözülés, gondolatokról, érzésekről árulkodnak a
c) Megváltás, közelképek?
d) Együttérzés. – Mi a szerepe és jelentése a monológban és
3. Beszéld meg ötsorosodat padtársad- a filmes látványban a sötétség- és fény-
dal! szimbolikának?
4. Olvassatok fel néhányat az elkészült – Mi a jelentése és a jelentősége a mezítelen-
versekből! ségnek és a részletet záró póznak?
Jacopone da Todi (1230–

1306) olasz nemesi csa-
ládból született, olaszul és
latinul alkotó költő. Bo-
lognában szerzett jogi
doktorátust, jegyzőként és
ügyvédként a világi értel-
miséghez tartozott. Fele-
sége egy színházi nézőtéri
szerencsétlenségben halt
meg. Az esemény hatására
szétosztotta vagyonát, tíz
évig vándorolt a világban,
majd belépett a ferences
rendbe.
1298 és1303 között
pápai börtönökben síny-
lődött, mert szembekerült
VIII. Bonifác pápával.
Albrecht Altdorfer: Krisztus a kereszten

(XVI. századi német táblakép)
21
4irod_09_2-2.indd 21 2010.05.20. 22:05:07

Jacopone da Todi: Stabat mater1…
Állt az anya keservében Ó szentséges anya, tedd meg,

sírva a kereszt tövében, a Keresztrefeszítettnek
melyen függött szent Fia, nyomd szívembe sebeit!
kinek megtört s jajjal-tellett Oszd meg, kérem, kínját vélem,
lelkét kemény kardnak kellett kinek érdem nélkül értem

kínzón átaljárnia. tetszett annyit tűrni itt!
Óh mily búsan, sujtva állt ott Jámborul hadd sírjak véled

amaz asszonyok-közt-áldott, és szenvedjek mígcsak élek
ki Téged szült, Egyszülött! Avval, ki keresztre szállt!
Mily nagy gyásza volt sírása Álljak a kereszt tövében!
Mikor látta szent Fiát a Szívem szíved keservében
szívtépő kinok között! társad lenni úgy sovárg!
Van-e oly szem, mely nem sírna Szűzek szűze! légy szívedben
Krisztus anyjával s e kínra hozzám jó és nem kegyetlen!
hidegen pillantana? Oszd meg vélem könnyedet!
aki könnyek nélkül nézze, Add hogy sírván Krisztus sírján
hogy merül a szenvedésbe sebeit szívembe írnám
fia mellett az anya? s bánatodban részt vegyek!
Látta Jézust, hogy fajtája Fiad sebe sebesítsen!

vétkéért mit vett magára Szent keresztje részegítsen
és korbáccsal vereték. és vérének itala,
S látta édes fiát végül hogy pokol tüzén ne égjek!
haldokolni vigasz nélkül, S az ítélet napján, kérlek,
míg kiadta életét. te légy védőm, Szűzanya!
Kútja égi szeretetnek, Ha majd el kell mennem innen,

engedd érzenem sebednek engedj győzelemre mennem
mérgét: hadd sírjak veled! anyád által, Krisztusom!
Engedd, hogy a szívem égjen És ha testem meghal, adjad
Krisztus isten szerelmében, hogy lelkem dicsőn fogadja
s ő szeressen engemet! a pálmás paradicsom!
(Babits Mihály fordítása)
5. Gyűjtsétek össze időrendben, folyamatábrával, Jézus élet- és szenvedéstörténetének mely mozza-

natai bukkannak fel a versben! Mi lehet a szerepe az időben korábbi történések felvillantásának?
6. Gyűjtsétek ki, hányféleképpen nevezi meg, illetve szólítja meg Máriát és Krisztust a beszélő! Mi
az eltérő megnevezések poétikai és jelentésbeli szerepe?
7. Mit vár a beszélő Máriától, mit Krisztustól?
8. Hányféle nézőpontból történik az evangéliumi történet elbeszélése?
9. Milyen viszonyulást alakít ki a beszélő a felidézett történethez, Máriához és Krisztushoz?
10. Miért akar a beszélő a szenvedés helyzetébe belehelyezkedni? Mit remél tőle? Hogyan fejezi ki
a beszélő érzelmi állapotát a mondattartalom (modalitás)?
1
Állt az anya (latin)
22
4irod_09_2-2.indd 22 2010.05.20. 22:05:08

11. Miben tér el Todi Mária-himnusza a műfaj klasszikus (ABA) szerkezetétől?
12. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával a „Kútja égi szeretetnek” metafora lehetséges jelentéseit!
13. Keressetek példákat a szövegből a vers zeneiségét erősítő alliterációra, összecsengésre, belső
rímre! Írjátok le a füzetbe a versszak rímképletét!
14. Foglald össze írásban, milyen tapasztalatokat szereztél a versformáról!
15. Gyűjts híres pietàkat a festészetből vagy a szobrászatból! Válassz ki egy alkotást, és írj róla
rövid, saját véleményedet is tartalmazó bemutatást. Írásodat olvasd fel padtársadnak!
16. Kíséreljétek meg néhány pietà pontos megjelenítését élőképben! Beszéljétek meg tapasz-
talataitokat!
Giotto di Bondone: Krisztus siratása Giotto di Bondone: Pietà (1300 körül)

(1306 körül)
Geertgen tot Sint Jans: Andrea del Mantegna: Krisztus Molnár Farkas:
Krisztus siratása halála (1500) Siratás (1921)
(1485–1490 körül)
Hogyan teszi a kompozíció és az alakformálás drámaian jelenetezővé a képeket?
Válassz két képet, és hasonlítsd össze a téma megformálásának változatait!
23
4irod_09_2-2.indd 23 2010.05.20. 22:05:09

Mária-himnusz
A szentek tiszteletére írt himnuszok jelentős csoportját alkot-
ják a XII. század végén és a XIII. század elején keletkezett
Mária-himnuszok. Közülük az egyik legismertebb a ferences
himnuszköltő Állt az anya… kezdetű, latin nyelven írt siralom-
éneke. A középkor utolsó nagy himnuszköltője azonban már

nem csak latinul verselt. Mária-énekei olasz nyelven íródtak.
Az anyanyelvűség terjedése az irodalomban az egyházi kultú-
rához való kapcsolódás lassú fellazulását is eredményezte.
Lírai elbeszélés
Todi Mária-himnusza a keresztre feszítés történetét az anya,
Mária szempontjából fogalmazza újra. Az 1–4. strófa a passió-
történet egyes mozzanatait idézi fel (átdöfetés, kínszenvedés,
megaláztatás, haldoklás). A lírai elbeszélő érzelmileg azonosul
a Jézust sirató, lélekben szenvedő, megtört anya fájdalmával.
Az érzelmi azonosulás alapja az emberi gyászon túl a megvál-
tásért bűntelenül elszenvedett halál gondolata. Ennek meg-
felelően a beszélő mind az anyát, mind Jézust emberi és szent Tiziano: Fájdalmas anya (1554)
szerepei szerint is megnevezi.
Hogyan, mivel vonja be a kép
a szemlélőjét a történetbe?
Hogyan vonja be a vers olvasóját?
Ima Mivel késztet részvétre, azonosulásra?
Az 5. versszak az anya metaforikus megszólításával indul

(„Kútja égi szeretetnek”). Ettől kezdve a passió mozzanatainak A planctus (latin ’siratóének’) a gyász-
felidézését az ima váltja fel. A beszélő nem Máriáról, hanem dal középkori alműfaja. Íródhatott
Máriához szól. Könyörgésének lényege a szentséges anya lelki valamely híres és tisztelt személy ha-
lálára, de kapcsolódott a Mária-tisz-
fájdalmában és a Megváltó kínszenvedéseiben való osztozni
telethez is. Ez utóbbi fajtája kezdet-
akarás. A szenvedés megélése azonban a lírai én számára nem
ben a nagypénteki szertartás részét
cél, hanem eszköz. A beszélő hisz abban, hogy ha Mária társa- képezte, a későbbiekben Mária fáj-
ként részesül Jézus szenvedésében, az ítélet napján, a túlvilági dalmát panaszoló helyzetdallá ala-
életben üdvözülést nyerhet. Az e világi szenvedés tehát az kult. A planctus valamely közösség
emberi élet végső céljához, az Isten országába való bejutáshoz sanyarú sorsát is sirathatja. (Ilyen al-
nyit utat. Ezért az utolsó versszakban a könyörgés megszólí- kotás például a Siralomének a tatár-
tottja Krisztus. Mária pedig az üdvözülés közvetítőjének sze- dúlta Magyarországról.) l
repében tűnik fel.
Nyelvi megformáltság
A költemény kimunkáltsága, poétikai eszköztára azt mutatja,
hogy a latin nyelvű himnuszköltészet a XIII. századra már
jelentős hagyományokra támaszkodhatott. A korai himnu-
szok időmértékes verselése helyett kötött szótagszám, kötött
hangsúlyra épülő ritmus, kiforrott rímtechnika teremti meg
a formát. A fordításban is megfigyelhető, hogy a rímjátékot
belső rím is gazdagítja.
24
4irod_09_2-2.indd 24 2010.05.20. 22:05:10

A nyugati himnuszköltészet a középkorban
A IV–VI. század himnusz- A VII–X. század A XI–XIV. század
Szempontok
költészete (keresztény ókor) himnuszköltészete himnuszköltészete
Kiemelkedő A késő császárkori Róma, Ír szerzetesség körei A feudális Európa egyházi szerve-
területek Bizánc Nagy Károly frank udvara ződései kolostorok, rendházak
Téma a Megváltó, a Szentháromság és a meglévők mellett új témák:
a keresztény ünnepek magaszta- a szentek tisztelete, Mária-
lása, a Harag napja (Dies irae) himnuszok, Mária-énekek
Forma versmérték és versszakokra a hangsúly elvének meg-
bontás nélkül, a ritmikus próza jelenése, a kötött ritmus
gyakorlata szerint, kötött ritmus és a sorvégi rím elterjedése
és rím nélkül versszakokra bontás
(az írásbeliség visszaszorulása)
Nyelv latin születő újlatin nyelvek élő, népnyelven írt szövegek
Hatások késő császárkori Róma a római kultúra elemeinek
(irodalmi nyelv, kép- átformálódása
és gondolatvilág) pogány mitológia, szokásrend
bibliai hagyomány (téma, és hitvilág gondolat- és
jelképhasználat) képvilága, népköltészete
korai kereszténység egyház egységes nyugati egyházrend,
teológiai hagyománya szerzetesrendek (cluny-i
a népvándorlással összefüggés- reformok – aszkétizmus)
ben a pogány mitológia,
szokásrend és hitvilág gondolat-
és képvilága
Funkció a hitgyakorlat része, közösség a hit újfajta szellemisége, meg-
hétköznapi és ünnepi alkalmain vallása: gyönyörködés a teremtett
való használat természetben, testvéri közösség
a teremtett világ elemeivel;
a személyesség megjelenése
Képviselője Szent Ambrus (kb. 340–397) Damiáni Szent Péter Celanói Tamás (1190–1253)
például (1006–1072) Assisi Szent Ferenc (1182–1226)
Jacopone da Todi (1230–1306)
Mathis Gothardt Grünewald isenheimi oltárának alsó táblája (XVI. század) a három Máriát ábrázolja, amint
Krisztus testét készítik fel a sírba tételre
Készíts a táblakép nőalakjainak testbeszédére összpontosító bemutatást!
25
4irod_09_2-2.indd 25 2010.05.20. 22:05:13

A KÖZÉPKOR MAGYAR IRODALMÁBÓL
Beilleszkedés
Az ezredik év környékére lezárultak a népvándorlások, nagyjá-
ból kialakult és megszilárdult a maihoz hasonló szerkezetű
Európa új berendezkedése, a feudalizmus. A gazdasági és szel-

lemi élet szerte a kontinensen fejlődésnek indult. Az államalapí-
tás és a kereszténység felvételével megkezdődött, majd a követ-
kező századokban megszilárdult a magyarság gazdasági-politikai
és kulturális beilleszkedése a nyugati keresztény világba. Kiépül-
tek állami és egyházi szervezeteink, elterjedt a korszerű, latin
nyelvű írásbeliség. A XIII. század környékére már a magyar
nyelvű írásbeliség is egyre gyakoribbá vált.
Az Ómagyar Mária-siralom retusált képe

Miért fontos, fontos-e szerinted egy nép számára az írásbeli-
ség? Miért fontosak szerinted magyar nyelvű szövegemlékeink?
Az első magyar nyelven megmaradt vers
Az Ómagyar Mária-siralom
A magyar költészet legelső lírai szövegemléke az Ómagyar
Mária-siralom. A vers a XX. század elejéig ismeretlen volt.
Nyelvtörténeti jelentősége mellett esztétikai-poétikai szempont-
ból is kiemelkedő alkotás. Egy latin nyelvű prédikációkat és
beszédvázlatokat tartalmazó kódexben maradt ránk. A közép-
korban az egyházi használatra szánt kódexekben nem volt gya-
korlat a szövegek keletkezési helyének, idejének, szerzőjének
vagy fordítójának jelölése. Így nem ismerjük az Ómagyar Mária-
siralom szerzőjét sem. Sőt azt sem tudjuk, hogy vajon maga a
szerző vagy a másoló jegyezte be a kódexbe. Bizonyos hivatko-
zásokból és a kódexben található egyéb magyar nyelvű lapszéli
jegyzetből a kutatók feltételezik, hogy a vers a XIII. század
utolsó negyedében keletkezhetett, a Domonkos-rendi kultúra
magyarországi felvirágzása idején. Esetleg a latinul nem tudó
Veszprém-völgyi női kolostor apácáinak lelki igényeit szolgálta. A megfeszített Krisztus Máriával
Az irodalomtudósok ma úgy vélik, hogy a szerző több latin és Jánossal egy XVI. századi
nyelvű forrást is felhasználva alkotta meg a szöveget. magyarországi misekönyvből
1. Tegyél fel olyan kérdéseket a cím alapján, amelyekre szerinted a vers szövege válaszolni fog!
2. Mit gondolsz, mi fogja nehezíteni a vers olvasását és megértését? Miből gondolod?
3. Írd meg első személyben a megfeszített Jézus anyjának a belső monológját!
26
4irod_09_2-2.indd 26 2010.05.20. 22:05:13

Ismeretlen szerző: Ómagyar Mária-siralom
Pais Dezső olvasata szerint Pais Dezső értelmezése szerint
Volék sirolm tudotlon. Valék siralom-tudatlan.

Sirolmol sepedik, Siralomtól süppedek [siralomban elmerülök],
Búol oszuk, epedek. Bútol aszok, epedek.
Választ világumtuul – Választ világomtól –
Zsidou, fiodumtuul, Zsidó, fiacskámtól,
Ézes ürümemtüül. Édes örömemtől.
Ó én ézes urodum, Ó én édes uracskám,
Eggyen igy fiodum! Egyetlen egy fiacskám!
Sirou anyát teküncsed, Síró anyát tekintsed,
Búabeleül kinyuhhad! Bújából kinyujtsad [kihúzzad]!
Szemem künyüel árad, Szemem könnytől árad,
Én junhum buol fárad. Én keblem bútól fárad.
Te vérüd hullottya Te véred hullása
Én junhum olélottya. Én keblem alélása.
Világ világa, Világ világa,
Virágnak virága! Virágnak virága!
Keserüen kinzatul, Keservesen kínzatol,
Vos szegekkel veretül. Vas szegekkel veretel.
Uh nekem, én fiom, Ó nekem, én fiam,
Ézes mézüül! Édes mint a méz! [Édesb méznél?]
Szegényül [szégyenül?] szépségüd, Szegényül [szégyenül?] szépséged,
Vírüd hioll vizeül. Véred ürül [patakzik] vízként.
Sirolmom, fuhászatum – Siralmam, fohászkodásom –
Tertetik kiül [ezekkel] Terjed [mutatkozik] kívül
Én junhumnok bel bua, Én keblemnek belső búja,
Ki sumha nim hiül. Mi soha nem hűl [enyhül].
Végy halál engümet, Végy halál engemet,
Eggyedüm íllyen, Egyetlenem éljen,
Maraggyun urodum, Maradjon uracskám,
Kit világ féllyen! Kit világ féljen!
Ó igoz Simeonnok Ó igaz Simeonnak
Bezzeg szovo ére; Biztos szava ére [beteljesedett];
Én érzem ez bútürűt, Én érzem e bútőrt,
Kit níha egíre. Mit hajdan ígére.
Tüüled válnum [?], Elválnám tőled,
De nüm valállal, De ne volna,
Hul igy kinzassál, Hogy így kínzatol,
Fiom, halállal. Fiam, halálra.
Zsidou, mit tész, türvéntelen, Zsidó, mit téssz, törvénytelen,
Fiom mert hol biüntelen. Mert fiam bűntelen hal.
Fugva, husztuzva, Fogva, huzogatva,
Üklelve, ketve ülüd. Öklelve, kötve ölöd.
Kegyüggyetük fiomnok, Kegyelmezzetek fiamnak,
Ne légy kegyülm mogomnok, Ne legyen kegyelem magamnak.
Ovogy halál kináal, Avagy halál kínjával,
Anyát ézes fiáal Anyát édes fiával
Egyembelű üllyétük! Egyetemben öljétek!
27
4irod_09_2-2.indd 27 2010.05.20. 22:05:15

4. Vizsgáljátok meg a beszédhelyzetet! Ki a vers beszélője, milyen szerepben szólal meg, miről vall?
5. Jelöljétek be, melyik szövegrészben kit szólít meg! Mi a hatása, szerepe a megszólításváltásoknak?
6. Melyek a vers jellemző gondolatalakzatai, hogyan vesznek részt a siratóének hangzó jellemzőinek
megteremtésében?
7. Milyen jelentések kapcsolhatók a „világomtól”, a „Világ világa”, „Virágnak virága”, valamint a
„bútőr” metaforákhoz? Képzettársításaitokat rögzítsétek pókhálóábrával!
8. Keressetek szempontokat! Gyűjtsétek össze szemponttáblázattal, miben hasonlít és miben kü-

lönbözik az Ómagyar Mária-siralom és Jacopone da Todi himnusza! Térjetek ki a verselés vizs-
gálatára is!
9. Vessétek össze a szöveget mai nyelvhasználatunkkal! Keressetek néhány példát a korabeli és a mai
nyelvállapotra (hangok, szókincs, jelentés, nyelvtani rendszer)!
10. Beszéljétek meg, milyen tényezők állhatnak a nyelv változásának hátterében!
11. Gyűjtsetek T-táblázatba érveket, szükség van-e arra, hogy a magyar diákok megküzdjenek ezzel
a régi, számunkra egyszerre idegenül hangzó és ismerős szöveggel!
Kapcsolat a pogány A Leuveni Kódex. Az Ómagyar Mária-siralmat tar-

lírahagyománnyal talmazó kódexet 1910-ben vásárolta meg egy német
könyvtáros egy itáliai árverésen. A latin nyelvű szö-
vegek közt megbújó vers jelentőségét Gragger Ró-
A vers érett költői nyelve, megformáltsága, gondo- bert berlini nyelvészprofesszor ismerte fel. Ő adta a
lati eredetisége arra utal, hogy a szerző gazdag nyelvtörténeti kort és műfajt összekapcsoló címét is.
magyar nyelvű lírahagyományra támaszkodhatott. A kódex később a leuveni egyetem könyvtárába ke-
A fiát sirató Mária a keresztény költészet jellemző rült, ezért nevezik Leuveni Kódexnek. 1982-ben egy
állami csereügylettel jutott vissza Magyarországra,
témája. Ugyanakkor a siralomének hasonlóságot az Országos Széchényi Könyvtár kéziratgyűjtemé-
mutat a természeti népek ősi, máig eleven hagyomá- nyébe.
nyával, a siratóval. A pogány kultúrában gyökerező
siratóének a szeretett hozzátartozó elvesztésén érzett
emberi fájdalmat fejezi ki.
Drámai jelenetezés
A siralomének a történteket nem közvetlenül a
hívő ember nézőpontjából idézi fel. A vers beszé-
lője Mária, az anya. Mária a fia szenvedésén és el-
vesztésén érzett fájdalmát panaszolja, fiához és a
passiótörténet különböző szereplőihez szól (magá-
ról, fiához, magáról, a halálhoz, magáról, fiához,
magáról, kínzókhoz). Együtt szenved fiával, részese
kínjainak és megaláztatásainak. Gyermeke testi-lel-
ki szenvedéseinek enyhítéséért fohászkodik. Tehe-
tetlenül vergődő szeretete a közös sors vállalásában, A Leuveni Kódex kinyitva, a bal oldali lapon
az együttes halál magasztos eszméjében nyilvánul az Ómagyar Mária-siralom
meg.
Miért fontos, fontos-e szerinted egy nép
számára az írásbeliség? Miért fontosak szerinted
magyar nyelvű szövegemlékeink?
28
4irod_09_2-2.indd 28 2010.05.20. 22:05:15

Nyelvi megformáltság „Türvéntelen”
Az anya fájdalmát és fia iránti szeretetét nyomatékosít-

„Biüntelen”
ják a kicsinyítő képzős, birtokos személyjeles megszó-
lítások. Az indulatszók, az ismétlések és halmozások, a „Volék sirolm tudotlon.” /4 + 3/
felkiáltó és felszólító mondatok felfokozott érzelmeket
fejeznek ki. A szöveg jellegzetes gondolatalakzata az „Búol oszuk, epedek.” /4 + 3/
ellentétező párhuzam. Ez azt jelenti, hogy a mondatta-
nilag vagy ritmikailag azonos szerkezet ellentétes jelen- „Világ világa / Virágnak virága!
téstartalommal társul. Az ellentétnek erős feszültségte-
remtő ereje van. Keservesen kínzatol, / Vas szegekkel veretel.”
A vers poétikai eszközei közül kiemelkedik a Bib-
liában és a középkori vallásos szövegekben is gyakori
szótőismétlés és alliteráció. A szótőismétlés és az allite-
ráció az Ómagyar Mária-siralomban kivételesen szép Az Ómagyar Mária-siralom műformája szek-
gondolatritmust és hangzásbeli összecsengést hoz létre. vencia. A szekvencia (latin: sequentia ’ami
A két szótőismétléses alakzat motívumai egyetemes és következik’) a korai középkori egyházi szer-
keresztény jelképek is. A világ(osság), a fény az emberi tartásrend kódexeiben az isteni dicséretekhez
élet boldogságjelképe. A szövegben az anya-gyermek kapcsolódó hangjegysort jelentette. Az is-
kapcsolatra is utalhat („szemem fénye”). Keresztény métlődő vagy variálódó dallamszakaszokhoz
szimbólumként ugyanakkor az isteni kinyilatkoztatás, később kötött szótagszámú szöveg társult.
az üdvösség és a hit jelképe is. A verset éneklő korabeli A szöveg versszakokba rendeződött és ríme-
keresztény közösségnek ez a jelentése is nyilvánvaló ket kapott, vagyis a himnuszokhoz hasonló
volt. ( János evangéliuma: „Én vagyok a világ vilá- szertartási ének: ima, könyörgés vált belőle.
gossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, övé lesz A szekvencia az egyházi szertartás eleme-
az élet világossága.” ). A virág egyetemes szerelem- és ként csak latin nyelven hangozhatott el. Így
múlandóságjelkép, életszimbólum. A keresztény szer- minden anyanyelvi átköltés kizárta a misén
való felhasználhatóságot. Az Ómagyar Má-
tartásrendben Mária (rózsa, liliom, ibolya) és Jézus
ria-siralom is csak egyházi szertartáson kívül,
(pálmaág) jelképe is. Az Ómagyar Mária-siralom virág-
vallásos siraloménekként hangozhatott fel.
metaforája értelmezhető a szülőanya-gyermek és az Valószínűleg énekszóval adták elő. Egyes ku-
Istenanya-Krisztus viszonylatra is. A kettős értelmez- tatók azt is feltételezik, hogy esetleg miszté-
hetőség kitágítja az első személyű beszéd jelentéskörét. riumjátékként drámai, vagyis párbeszédes
Az anya fájdalmának témáját az egyetemes megváltás formában is megszólalhatott.
jelentéskörébe emeli.
Demjén Ferenc: Honfoglalás – részlet P. Mobil: Honfoglalás – részlet,

szövegíró Földes László
Úgy kell, hogy te is értsd –
nem éltél hiába. Túl az Üveghegyen, a Kék-kerek tengeren,
Az a hely, ahol élsz – Az Égig érő fa alatt, egy szép helyen,
világnak világa. Ott, ahol a világ Virágos Bölcsője állt,
Az égig érő fának Élt népével Puszta, magyar király.
ha nem nő újra ága, (1978)
úgy élj, te legyél –
virágnak virága!
(1996)
1. Hallgassátok meg a Honfoglalás című film fődalát és/vagy a P. Mobil Honfoglalás című számát!
2. Beszéljétek meg, hogyan folytatnak párbeszédet a dalszövegek legrégibb lejegyzett versünkkel!
3. Miért fontos szerintetek az ilyen közös szövegtudás?
29
4irod_09_2-2.indd 29 2010.05.20. 22:05:16

Kovács András Ferenc:
Madonna a gyermekkel 1. Hogyan jelenik meg a versben az anya-fiú
Michelangelo: Pietà (gyermek), hogyan a Megváltó-Szűz Má-
ria kapcsolat?
Végy anyám még egyszer ölbe 2. Miért sajátos a cím és a versszöveg, illetve
Meggyötörten összetörve a bibliai történet és a versmonológ viszo-
Mintha mindent tartanál nya?
Tarts meg engem érzem élek 3. Keress hármas halmazábrába rögzítve ha-
Egyre súlyosabb a lélek sonlóságokat és különbségeket Kovács
Gazdájával harcban áll András Ferenc verse, Jacopone da Todi
himnusza és az Ómagyar Mária-siralom
Lázadó test a gyatra között!
Én reménység gyenge latra 4. Keresd meg a világhálón Michelangelo
Mégis megnövök lehet úgynevezett római Pietàját (1499)! Ha-
El se bír már könnyű térded sonlítsd össze a szobrot és Kovács András
Tág világtól megkísértett Ferenc versét!
Seb vagyok szent öklelet 5. Bizonyítsd érvekkel, hogy Kovács András
Seb nyitott seb csak merő seb Ferenc verse Michelangelo szobrának
Lüktető kőnél erősebb megidézéseként, értelmezéseként és újra-
Gyönge lettem és nehéz alkotásaként is olvasható!
Ládd lecsúszom újra vétlen 6. Mondd el magadnak hangosan a verset!
Űr-öledből észrevétlen
Majd ha Isten félrenéz (1992)
Prédikáció írott magyar nyelven

A középkor vallásos prózairodalmának egyik jellegzetes műfaja a Pray-kódex. A Halotti beszéd és
prédikáció. A műfaj hagyományai Jézus példabeszédei vagy Pál könyörgés egy latin nyelvű szöveg
apostol levelei nyomán örökítődtek tovább. A prédikáció az elvon- fordítása. Mind az eredeti, mind
tabb hitigazságokat vagy erkölcsi tanításokat egy köznapi, egyszerű a magyar szöveg a Pray-kódexben
történet átértelmezésével közvetítette. Megőrződött szemléltető- maradt ránk. A kódex latin szö-
vegébe Beszéd a sír fölött (latinul:
tanító szerepe, valamint a bibliai történetekre való utalások gyakor- „Sermo super sepulchrum”) cí-
lata is. Az esztétikai megformáltságot, a gyönyörködtetést továbbra men illeszkedik be. Azt azonban
is a tanító szándéknak rendelte alá. A középkori prédikációk az egynem tudjuk, hogy a beíró a szöveg
házi szertartás keretében hangzottak el a mise vagy egyéb egyházi másolója vagy alkotója-e. Tartal-
események, például a temetések részeként. Szövegük lehetett a szer- ma papi búcsúztató és ima. A XII.
század utolsó évtizedében kelet-
tartást végző személy saját alkotása, de gyakori volt egy-egy gyűjte- kezett, az irodalomtörténeti ha-
ményben olvasott szöveg újraírása, átdolgozása is. A prédikáció álta- gyomány 1200-ra keltezi. A kó-
lában latin nyelven íródott. Ám ha a hallgatóság latinul nem értő, dexet Toldy Ferenc (1805–1875)
egyszerű emberekből állt, az is előfordult, hogy a szerző nemzeti irodalomtörténész nevezte el Pray
nyelven írta meg a beszédet, vagy nemzeti nyelvre fordította le a latin György (1723–1800) jezsuita tör-
ténészről, aki elsőnek ismertette
nyelvű szöveget. A magyar prédikációirodalom első jelentős alko- a prédikációt.
tása, egyben első magyar nyelvű szövegemlékünk az 1200 körül
keletkezett Halotti beszéd és könyörgés.
1. Gyűjtsd össze, mit vársz a szövegtől, mire fogsz figyelni a címben szereplő két műfaji megjelölés
alapján!
2. A gyűjtött műfaji jellemzőket, várható szövegszerveződési szempontokat beszéljétek meg közösen!
30
4irod_09_2-2.indd 30 2010.05.20. 22:05:17

Ismeretlen szerző: Halotti beszéd és könyörgés
Benkő Loránd olvasata szerint Benkő Loránd modern olvasatában
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme,
és homou vogymuk. Menyi milosztben terümtevé por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban1 teremté
elevé miü isemüköt, Ádámut, es odutta volá neki kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala
paradicsumut hazoá. Es mend paradicsumben volou neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsom-
gyimilcsektűl munda neki élnie. Heon tilutoá űt igy ban való gyümölcsöktől monda neki élnie2. Csupán
fá gyimilcsétűl. Gye mundoá neki méret nüm eneik: tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne
isa, ki nopun emdül oz gyimilcstűl, halálnek haláláal ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyü-
holsz. Hadlavá holtát terümtevé istentűl, gye mölcstől,3 halálnak halálával halsz”. Hallá holtát
feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, es evék oz tilvut teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének4,
gyimilcstűl. Es oz gyimilcsben halálut evék. Es oz és evék az[on] tiltott gyümölcstől, és az[on] gyü-
gyimilcsnek úl keseröü volá vize, hugy turkokat migé mölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly
szokosztja volá. Nüm heon mogánek, gye mend ű keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem
fojánek halálut evék. Horoguvék isten, es vetevé űt csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék.5
ez munkás világ belé: es leün halálnek es pukulnek Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn
fesze, es mend ű nemének. Kik ozuk? Miü vogymuk. halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] ő nemé-
Hugy es tiü látjátuk szümtükhel: isa, es nüm igy nek6. Kik azok? Mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok
ember mulhotja ez vermöt, isa, mend ozhuz járou szemetekkel: bizony, egy ember sem kerülheti el ez
vogymuk. Vimágygyuk uromk isten kegyilmét ez vermet7, bizony, mind ahhoz járó vagyunk8. Imádjuk
lélekért, hugy jorgassun ű neki, es kegyigygyen, es Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon
bulcsássa mend ű bűnét! Es vimágygyuk szent őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő
achszin Máriát es boudug Michael arkangyelt es bűnét! É imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog
mend angyelkut, hugy vimágygyanak érette! Es Mihály arkangyalt9 és mind[en] angyalokat, hogy
vimágygyuk szent Péter urot, kinek odut hotolm imádjanak érte!10 És imádjuk Szent Péter urat, akinek
oudania es ketnie, hugy ougya mend ű bűnét! Es ad[at]ott hatalom oldania és kötnie11, hogy oldja
vimágygyuk mend szentüküt, hugy legyenek neki mind[en] ő bűnét. És imádjuk mind[en] szenteket,
segéd uromk szine eleüt, hugy isten iü vimádságuk hogy legyenek neki segedelmére12 Urunk színe előtt,
miá bulcsássa ű bűnét! Es szobodochcha űt ürdüng hogy Isten ő imádságuk miá13 bocsássa ő bűnét! És
ildetüítűl es pukul kínzatujátúl, es vezesse űt szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától,
paraidcsum nyugulma beli, es ogygyun neki münyi és vezesse őt paradicsom nyugalmába, és adjon neki
uruszág belé utat es mend jouben részet! Es keássátuk mennyországba utat, és mind[en] jóban részt! És
uromkhuz chármúl: kyrie eleison! kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!14
Szerelmes brátim! Vimágygyomuk ez szegin Szerelmes Testvéreim! imádjunk15 e szegény ember
ember lilkiért, kit úr ez nopun ez homis világ timnüce lelkéért, [a]kit Úr e napon e hamis világ tömlöcéből
beleül menté, kinek ez nopun testét tümetjük; hugy mente, [a]kinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt
úr űt kegyilméhel Ábraám, Izsák, Jákob kebelében kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében
helhezje; hugy bírságnop jutvá mend ű szentei és helyezze16, hogy bírságnap jutva17 mind[en] ő szentei
ünüttei küzikün jou feleül joktatnia ílesztje űt! Es tiü és kiválasztottai között jobb felől iktatnia élessze fel
bennetük. Clamate ter kyrie eleison! őt!18 És tibennetek. Clamate ter:19 kyrie eleison!
1 11
malaszt: kegyelem, szeretet, áldás (szláv milost) oldania és kötnie: bűn alól feloldozni és bűnöket feloldatlanul hagyni
2 12
gyümölcsöktől élnie: táplálkozni belőlük segedelmére: segítségére
3 13
eendel azon gyümölcstől: enni fogsz abból a gyümölcsből kyrie eleison: Urunk, irgalmazz! (görög)
4 15
intetének: késztetésének imádjunk: imádkozzunk
5 16
halált evék: halandóságot evett Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze: az ősatyák, az üdvö-
6
nemének: leszármazottainak zült lelkek körébe
7 17
vermet: csapdát, sírgödröt bírságnap jutva: a végítélet napjának eljövetelekor
8 18
ahhoz járó vagyunk: oda tartunk jobb felől iktatnia élessze fel őt: jobb felőli odaiktatásra: az üdvö-
9
arkangyal: főangyal (görög archi- ’ős’ és angelos ’hírvivő’) zülők között támadjon fel
10 19
imádjanak érte: imádkozzanak, könyörögjenek clamate ter: kiáltsátok háromszor (latin)
31
4irod_09_2-2.indd 31 2010.05.20. 22:05:17

3. Próbálkozzatok meg a szöveg szerkezeti
részeinek bejelölésével: megszólítás, példá-
zat, kérdés, értelmezés, következtetés, ima!
4. Kiket és milyen szándékkal szólít meg a
beszélő a szöveg első mondatában?
5. Hogyan illeszkedik a megszólításhoz a te-

remtéstörténet és a bűneset felidézése?
6. Milyen kapcsolatot teremt a beszélő Ádám
vétke és a beszéd hallgatósága között?
7. Mit kér a prédikáló a közösségtől, mit az
Istentől és a szentektől a meghalt lélek szá-
mára?
8. Mi a szerepe az imádkozó közösségnek és
a szenteknek a lélek további sorsában?
9. Mire utalhat a „bírságnop” kifejezés?
10. Vessétek össze a szöveget mai nyelvhaszná-

latunkkal! Keressetek néhány példát a ko-
rabeli és a mai nyelvállapot különbségeire
(hangok változása, jelentésváltozás, a nyelv-
tani rendszer elemeinek változása)! Középkori prédikátor (Berthold von
11. Vitassátok meg a mérleg nyelve techniká- Regensburg XV. századi ábrázolása)
val, jobb volna-e ennek a szövegnek a mai
nyelvre átírt változatával foglalkozni iroda-
lomórán!
Műfajhoz igazodó fordítás

A szöveg két, egymástól elkülönülő nagyobb részből áll.
A két rész fordításának jellege is eltérő. A beszéd szaba-
dabb, nem köti meg az egyházi szertartásrend. Ezért a
fordító itt saját belátása és nyelvi leleménye szerint dol-
gozhatott. A latin körmondatoknál egyszerűbb mondat-
szerkezetet használt, és több ponton eltért az eredeti szö-
vegtől. A fordítás egyes helyei érett, szép megoldásokat
tartalmaznak. Ilyen például a latin „morte morieris” for-
dulatnak háromszoros tőismétléssel való magyarra ülte-
tése „halálnek haláláal holsz”. A kötött szertartásrendhez
kapcsolódó könyörgés fordításakor a szerző nem élhetett
ezzel a szabadsággal. Így a második részben pontos, szó
szerinti fordításra törekedett.
Felépítése
A beszéd többes szám második személyű megszólítással Jakob Murer: A prédikátor (1525 körül)
és a holttestre való jelzésszerű utalással indul. A tételmon- Hogyan szemlélteti a kép a prédikáció
dat második fele többes szám első személyben a közös beszédhelyzetét, hogyan a műfaj kommu-
emberi sorsra utal („isa, pur es homou vogymuk”). nikációs szerepét?
32
4irod_09_2-2.indd 32 2010.05.20. 22:05:18

A továbbiakban ennek a közös emberi sorsnak, a halan-
dóságnak az okát idézi fel a papi búcsúztató. A példázat a
teremtéstörténet, a bűnbeesés, a kiűzetés és a bűn követ-
kezményeként elszenvedett büntetés mozzanataira utal.
A bibliai utalássort követően visszatér a többes szám első
személy használata. A szöveg ezzel Ádám vétkének követ-
kezményét a hallgatóságra is kiterjeszti, a jelenlévők szá-
mára ismét nyomatékosítja a halál megkerülhetetlenségét.
A búcsúztató ezután említést tesz az elhunyt lelkéről. Fel-
szólítja a gyászoló közösséget a halott lelkéért szóló, bűn-
bocsánatért könyörgő imára. A prédikációt az utolsó íté-
letre és a feltámadás ígéretére való utalás és ima zárja.
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd – részlet

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár. A Halotti beszéd és könyörgés
Okuljatok mindannyian e példán. a XIII. századi Pray-kódexben
Ilyen az ember. Egyedüli példány.”
(1933)
Márai Sándor: Halotti beszéd – részlet

„Látjátok feleim, szem’tekkel, mik vagyunk.
Por és hamu vagyunk.
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod-e rakni még a Margit-szigetet?
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat.
A halottnak szakálla nő, a neve számadat.
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporladnak, elszáradnak a szájpadlat alatt.”
(1950)
1. Első magyar nyelvű szövegemlékünket két XX.

századi nagy versünk is megidézi. Az idézetek
alapján melyik vers hogyan értelmezi át az eredeti
szöveget? Írj rövid, összehasonlító értelmezést az
eredeti szöveg és a versidézetek felhasználásával!
2. Keresd meg elektronikus könyvtárban és olvasd
el a teljes verseket, nézz utána a szerzőknek!
3. Hallgass meg egy részletet Durkó Zsolt Halotti
beszéd című oratorikus művéből!
A XIII. században pergamenre festett
Pray-kódex egyik lapja
33
4irod_09_2-2.indd 33 2010.05.20. 22:05:19

Legendák, intelmek, geszták
A Margit-legenda
A középkor sokszínű írásbeliségének jellemző irodalmi vagy részben iro-
dalmi prózaműfajai az Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedt
intelem, legenda és geszta. A Margit-legenda IV. Béla királyunk lányának

élettörténetét és csodatételeit beszéli el. Árpád-házi Szent Margit (1242–
1271) a Domonkos-rendiek „szigeti” (ma Margit-sziget) zárdájában élt.
Latin nyelvű legendáját az 1300-as évek első évtizedeiben fordították
magyarra. A ránk maradt legendát 1510-ben másolta Ráskai Lea szigeti
apáca. A nagy terjedelmű szöveg négy különböző részből áll.
1. rész 2. rész 3. rész 4. rész

Margit kolos- Margit halálát A szentté Papok és világi
tori élet- követő csoda- avatási eljárás- személyek
módjának, tételeinek kor kihallga- tanúságtétele
szokásainak bemutatása tott apácák (befejezetlen)
bemutatása vallomásai
Szent Margit egy XV. századi

fametszeten
1. Kik a szentek? Milyen szerepet töltenek be a keresztény Nézz utána a Szimbólum-
gondolkodásmódban? Miért imádkoztak hozzájuk az tárban, milyen jelképes

emberek? jelentések hordozói a képen
2. Hogyan válhatott valaki szentté? Nézz utána a világ- megjelenő elemek!
hálón! (www.bkiado.hu/netre/
3. Miért lehetett érték a középkori keresztény gondolko- net_szimbolum/
dásban az önsanyargatás, a lemondás, az embertársakkal szimbolumszotar.htm)
szembeni alázat?
Szent Margit legendája – részletek
Születvén pedig Szent Margit és illendőképpen mint királyi magzatot1 felnevelték. Legottan még gyermek-
ségében kezde szolgálni nagy ájtatossággal a mi Urunk Jézus Krisztusnak és az ő dicsőséges szent anyjának,
Máriának. A szülei adák őtet az Istennek és asszonyunk, Szűz Máriának örökké való szolgálatára, Sámuel
próféta hasonlatossága szerint. Mert miképpen Sámuel2 ő gyermekségében adaték templomba, az Istennek
szolgálatára, azonképpen Szent Margit gyermekségében adatott a klastromba Istennek szolgálatára.
(…)
Mikoron e szent szűz volna ötesztendős, látá, hogy a szororok közül némelyek ciliciumban3 járnak. Kéré az
Olimpiádisz4 asszonyt, kit mindenkoron anyjának hí vala, hogy őnéki ciliciumot adna: kit őneki megada
Olimpiádisz asszony, de Szent Margit asszony el nem viselheté. Kevés időnek utána növekedvén, keményebb
ruhákat és némikoron cilicium foltocskákat mezítelen húsán lassan-lassan szokott vala viselni.
1
Margit IV. Béla király lánya volt
2
Mózes után az első próféta, aki gyermekkorától a Szent Sátor mellett nevelkedett
3
vezeklőöv; különféle durva, érdes vagy szúrós anyagból készítették, hogy felsebezze a mezítelen testet
4
Margit kolostori nevelője
34
4irod_09_2-2.indd 34 2010.05.20. 22:05:20

Oh, ki nagy csoda ez, hogy ily nagy felséges királyi magzat, ilyen gyenge gyermekségének idejében ezen-
képpen gyötörje magát!
Mikoron Szent Margit asszonynak adnak vala köntöst, kápát5 jobb posztóból a társinál, tehát szégyenli
vala megviselni. Ha mikoron pedig kényszeríttetik vala a priorisszától6 elviselni a ruhát atyjának, anyjának
tisztességéért, tehát Szent Margit asszony elmegyen vala a konyhára, és a konyhán való fazekaknak és egyéb
edényeknek mosásával és sepréseknek porával sieti vala megfeketíteni. Mikoron őneki új ruhát adnak vala,
csak alighogy valamikoron az ő ruháját elváltoztatta, mígnem mindenestől fogva megavult, szakadozott.
(…)
E szent szűz kevés beszéddel elégedik vala meg. Ő vala vesztegségnek szeretője és soha ő magát nem adja vala
magas nevetésre, fel való nevetésre. Semmiképpen ő magát dicsérni nem hagyja vala: magahányást és hívsá-
gos szót mindenestül fogva megutál vala. Gerjedez vala e nemes, szent szűz az isteni szerelemnek tüzével és
meggyulladván imádkozik vala szüntelen, majdnem minden közbevetés nélkül; úgyhogy napnak első idejé-
től fogva a konventnek7 ebédének ideiglen szünetlen imádságban marad vala meg.
(…)
Az éjeknek sokát, sok éjeket nagyobb részre imádságban múlat vala el álom nélkül, egy szororral8 avagy
kettővel, kik ővele nagy örömmel társalkodnak vala, de maga távol. Kéri vala Szent Margit asszony az ő társit
alázatos kéréssel, hogy ha valamely a szororok közül őreá menne, meg; ne hagynák bántani az ő imádságában.
Mert gyakorta az ő imádságában az ő szívének keserű nyögése, fohászkodása és csuklása között, miképpen
nyilván megismerték, szinte némiképpen őmagának kívüle ragadtatott és csodálatos, siralmas szózatokat
mond vala.
Soha Szent Margit asszony kiváltképpen avagy egyedül dormitóriumnak9 kívüle nem akart lenni, hanem
csak irgalmasságért és ekkoron az ő imádságit, az ő ágyának előtte teljesíti vala meg.
(…)
Nagycsütörtökre jutván pedig, megmossa vala a szororok lábait nagy alázatossággal, akik valának az időben
e klastromban számmal hetvenen. És nemcsak a szororok lábait mossa vala meg, de még a szolgálóiknak is
lábukat megmossa vala nagy alázatossággal és ájtatossággal és nagy siralommal. Térden állván megyen vala
egy szoror lábától a más szoror lábához, és úgy mossa vala és megtörli vala ő fejének fedelével és megcsókolja
vala; és azután ugyanazon fedelet avagy ruhát azonképpen fején viseli vala. Ezt pedig Szent Margit asszony,
hogy megmoshassa lábukat, megkéri vala a priorisszától engedelmességért minden esztendeiben, mindattól
fogva, hogy Szent Margit asszonynak jó okossága volt. A priorissza pedig örömest neki hagyja vala.
(…)
Megfürödni pedig vagy az ő lábait megmosni bokáinak fölötte az ő szemérmetességének, tiszta szüzességé-
nek miatta, ez őneki mindenestől idegen vala. Tizennyolc esztendeig, miképpen mind a teljes konvent
bizonyságot tett róla, soha az ő testét meg [nem] fürösztötte akármely nehéz kórságok után is, kiket gyakorta
szenvedett vala.
Ezeknek okáért és ezekhez hasonlókért e szentséges szűz mindeneknek vala igen kedves és mindenektől,
kik őtet látják vala minden tisztességre méltónak ítéltetik vala. Mert vala az ő testének és szívének nagy jeles
alázatossága őnála, úgyhogy az ő gyengeséges életétől fogva, ifjúságától fogva ő életének minden napiban
örül vala ő magát foglalnia a klastromnak mentől alábbvaló szolgálatiban és a berekesztetteknek, azaz a
szororoknak minden szolgálatában.
(…)
E nemességes szent szűz magyari királynak10 nemes leánya hetet tart vala a konyhán, főz vala a szororoknak,
fazekat mos vala, tálakat mos vala, a halakat megfaragja vala nagy hidegeségnek idején, úgyhogy a nagy jeges
víznek hidegségétől e gyenge szűznek az ő kezének bőre meghasadoz vala és vér kijő vala az ő kezéből, és
némikoron bekötik vala az ő kezét a nagy fájdalomért. A konyhát megsöpri vala, fát hord vala hátán, vizet
merít vala és ő maga a konyhára viszi vala.
(…)
5
csuklyát
6
zárdafőnöknő
7
egyes szerzetesrendekben a tagok gyűlése
8
apáca (a latin szó jelentése: ’nővér’)
9
közös kolostori hálóterem (latin)
10
IV. Béla
35
4irod_09_2-2.indd 35 2010.05.20. 22:05:20

Ezeknek felette e szent szűz ciliciumot visel vala. Egyik ciliciumának fél része csináltatott lószőrből és fél
része gyapjúból. E ciliciumot gyakorta viseli vala. Más ciliciuma vala, kit kért vala a provinciálistól11, hogy
őneki csináltasson lófarkból és tehénfarkból. Efféle ciliciumot visele karácsony estjén, nagypénteken, Bol-
dogasszonynak minden vigíliáján12 és minden szent apostoloknak estjén, minden adventben, mind karácso-
nyig. Azonképpen a negyven napokban hamvazószerdától mind húsvétig ciliciumot visel vala, sem az ő
ruháját meg nem változtatja vala, akármely igen megnehezült is féregnek, tetűnek miatta; sem fejét meg nem
mosta nagyszombatig. Ennek felette minden hétben, csütörtöktől fogva vasárnapig mindenkoron ciliciumot
visel vala, és e ciliciumnak alóla visel vala mindenkoron vasból csinált övet, kivel övezi, szorítja vala magát
nagy keménységgel: mely vasöv még ma is e klastromban vagyon.
(…)
Egy időben a szolgáló leányok közül egyik megbetegüle halálra, mely betegnek minden teste igen varas és igen
veres vala, úgyhogy egyebek utálnak vala ővele bánni, de Szent Margit asszony elméne és e szegény beteget
megfüröszté önnön kezével, és megmosá fejét és megnyírá fejét. Ezenképpen nagy szeretettel szolgála neki.
(…)
Ismét e szentséges szűznek ő keménységes penitencia13 tartásáról bizonyságot tettenek az időbeli szororok
és úgy mondottanak, hogy e Szent Margit asszony karácsony estjén, nagypénteken, Nagyboldogasszony
estjén és egyéb Boldogasszony estjén és egyéb nagy ünnepek estjén veri vala, ostorozza vala őmagát oly igen
keményen, mígnem ő gyengeséges testéből vér bőséggel kijő vala. És veri vala e szent szűz őmagát némikoron
töviskes vesszővel, némikoron pedig a süldisznónak bőrében csinált vesszővel, ostorral.
(…)
Egy időben, mikoron Szent Margit asszony a földről felkelt volna ő imádságából, Szent Margit asszonynak
ő vállának csontja kimene ő helyéből, úgyhogy Szent Margit asszony kezde érzeni nagy fájdalmat ő vállában.
Tehát a priorissza és az egyéb szororok kezdének bánkódni és keresnek vala orvosságot, kivel megorvosol-
hatnák Szent Margit aszszonyt. Ezeket látván egy szoror, Szent Margit asszonynak öccse, István királynak
húgának, Anna asszonynak leánya, Margit asszony, kezde önnönmagában ezenképpen mondani mintegy
megnevetvén: „Micsoda ez, hogy ez egy szerzetesről, egy apácáról ennyi nagy gond vagyon ez orvosságo-
kért?” És legottan e szoror Margit kezde érzeni nagy fájdalmat az ő jobb vállában, ugyanazon helyen, hol
Szent Margit aszszonynak fáj vala. És tehát legottan e szoror méne és esék Szent Margit asszonynak, ő nén-
jének lábához és megmondá, valamit őróla gondolt vala. Azt is megmondá neki, minémű fájdalom esett vala
őreá ez ilyenféle gondolatért. Mondván ő bűnét, kéri vala, hogy megbocsátná az ő bűnét. Mondá Szent
Margit asszony: „Szerető atyámfia, Úristen megbocsássa neked!” E beszédek elvégezvén, legottan
meggyógyula e szoror. E szoror pedig az ő gyógyulását megmondá szoror Margarétának, ki vala Moconyay
Vilmosnak14, e hercegnek leánya, és szoror Erzsébetnek, István király leányának, és szoror Máriának, Mihály
úr leányának.
(…)
Mikoron jutott volna e szentséges szűz az ő betegségének tizenharmad napjára, egy szombat napon
komplétának15 utána, előtikszókoron16 körül állván frátereknek és szororoknak sokasága Krisztus születésé-
nek utána, ezerkétszázhetvenegy esztendőben, e szent szűznek pedig huszonkilenc esztendejében, február
havának tizenötöd napján, meggyullada e méltóságos szűz a mennyei jegyesnek szerelmében, kit kíván vala,
kit szolgál vala, kit mindeneknek felette szeret vala, kinek szerelméért mind atyját, anyját és e világi országnak
birodalmát elhagyta vala. Az ő ártatlan lelkét, szentséges, méltóságos lelkét ajánlván az ő teremtőjének, az ő
édességes, kívánatos jegyesének, elnyugovék [az] Úrban.
Oly igen idegen vala az ő teste minden fájdalomtól ő halálának idején, miképpen az ő elméje és az ő teste
idegen vala minden testi romlástól és fertőzetességtől. Legottan e szentséges szűznek ő orcája csodálatos
fényességével megfényesedék, és vala ő szemének alatta oly igen szép világosság, mintha megaranyozták volna
az ő orcáját szemének alatta. (…)
11
a szerzetesrend tartományi rendfőnöke
12
éjszakai virrasztás
13
vezeklés, bűnbánat (latin)
14
Vilmos macsói herceg, III. Béla lányának fia
15
este hat óra körüli ima
16
az éjszakai első vigília kezdetekor; szó szerint: mielőtt az első kakas megszólal
36
4irod_09_2-2.indd 36 2010.05.20. 22:05:21

4. Az olvasott részletek alapján milyen szándékkal íródhattak a legendák?
5. Miért lehet fontos, milyen folyamatokról vall, hogy a Margit-legenda magyarul íródott?
6. Milyen életideál megtestesítője Margit? Készítsétek el jellemtérképét a szövegrészletek alapján!
7. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, hogyan viszonyultak megszállottságához rendtársai?
Vajon miért?
8. Mely cselekedetei, jellemvonásai idegenek, furcsák a számotokra? Miért lehettek ezek minta-
értékűek a középkorban? Rögzítsétek T-táblázatban meglátásaitokat!
9. Milyen nyelvi fordulatok kiemelésével igazolnátok, hogy a szerző a tanító szándékon túl szóra-
koztatni is akart? Dolgozzatok kettéosztott naplóval!
10. Milyen, tekintélynek számító szöveghelyekre (időpontokra, eseményekre) utal a legenda? Mi
ezeknek az utalásoknak a szerepe? Kiemeléseiteket és magyarázataitokat rögzítsétek kettéosztott
naplóval!
11. Hogyan igazolhatók a Margit-legendából vett részletekkel a középkori világkép, gondolkodás és
értékrend már ismert jellemzői? Készítsetek a témáról gondolkodástérképet!
12. Gyűjtsétek össze az olvasott részletek alapján pókhálóábrával, milyen műfaji jellemzői vannak a
legendának!
13. Olvassátok el a középkori legenda fogalmának meghatározását! Pipáljátok ki azokat a jellemző-
ket, amelyek a ti listátokon is szerepelnek! Egészítsétek ki listátokat azokkal az információkkal,
amelyek csak a tankönyvi fogalommeghatározásban szerepelnek!
14. Formálj véleményt olvasónaplóban! Mi volt érdekes, mi furcsa, mi idegen, esetleg taszító szá-
modra az olvasottakból? Milyen kérdések merültek fel benned, miről gondolkodtál el olvasás-
megbeszélés közben vagy utána?
15. Mondj le egyetlen napra egy számodra fontos dologról (például: internetezés, mobiltelefon,
tévézés)! A nap végén összegezd érzéseidet, tapasztalataidat az írás saját magunk számára tech-
nikával!
Az alázat mint erény

A legenda Margitot a középkori aszkézis és misz-
tika hőseként mutatja be, aki alázattal viselt min- A középkori legenda (latin: ’olvasandó’) prózai,
den önként magára rótt szenvedést. Az elbeszélt ritkábban verses formájú epikus műfaj. Mint ilyen,
élettörténet eseményei nem az időrendet követik, a vallási szempontból fontos személyek ( Jézus,
hanem Margit példamutató cselekedeteit, Krisz- Szűz Mária, a tanítványok, szentté és boldoggá
tust követő magatartásának bizonyítékait sorjáz- avatottak) életét és csodaélményeit a példaadás,
zák. Az önmegtagadás és az alázat erénye mutat- lelki épülés szándékával beszéli el. A legendákat
jellemzően kolostorokban, együttlétek során ol-
kozik meg abban, hogy Margit a test bármiféle
vasták fel a hallgatóság: szerzetesek és apácák oku-
igényében (tisztaság, ápoltság, egészség) a tökéle-
lására. Részben ez volt az oka, hogy az eredetileg
tesség elérésének akadályát látja. Ezért minden latin nyelvű szövegeknek a latinul nem tudók (pél-
mértéket meghaladóan elhanyagolja, sanyargatja dául a női rendek) számára történő anyanyelvre
testét. fordítása viszonylag korán megkezdődött. A figyel-
mes hallgatás igénye eredményezte a világias, no-
vellisztikus elemek beszivárgását a műfajba. Ilye-
nek például a fordulatos cselekmény, az érdekes
helyzetek vagy a jellemrajz. A IV. századtól a legen-
dában a tanító szándéknak alárendelve megjelent
a szórakoztatás igénye is.
37
4irod_09_2-2.indd 37 2010.05.20. 22:05:21

Szent István intelmei Imre herceghez – részletek
Legkorábbi latin nyelvű szövegemlékünk, a
Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Szent István király intelmei Imre herceghez
Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elren- 1020 körül keletkezett. Szerzője ismeretlen.
delése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, A szöveg nyelvi megformáltságából, stílusá-
mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s ból arra következtetnek a kutatók, hogy ma-
tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten gasan képzett egyházi személy írhatta. A rí-
kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltósá- mes prózában megalkotott királytükörben
gára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, herceg- István király fiához, a leendő uralkodóhoz
ségeket, ispánságokat, főpapságokat s más méltóságo- intézi bölcsességeit. A tíz uralkodói követel-
kat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben ményt körüljáró intelem valláserkölcsi beál-
világiak, valamint a nemesek meg az élemedett korúak lítottsággal tanítja a herceget majdani ural-
tanácsai és javaslatai kormányozzák, (…) úgy hát én kodói feladataira.
sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még éle- 1. Ki az intelem feladója, ki a címzettje?
temben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javas- 2. Milyen céllal írták, írják az intelmeket a
latokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alatt- közölt részletek szerint?
valóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb 3. Milyen tekintélyre, tekintélyekre hivatko-
hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik zik a beszélő?
pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe 4. Fordítsátok át mai tanáccsá a közölt há-
vésd apád parancsait, az isteni bölcsesség intelme sze- rom gondolatot!
rint, mely Salamon szájából szól: 5. Az alábbi idézetek, tanácsok kortársszer-
Hallgass, fiam, atyád intelmére, zőnk, Esterházy Péter Pápai vizeken ne
s ne vedd semmibe anyád tanítását!… kalózkodj! című elbeszéléséből valók.
[Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat,] A szöveg megszólítottja pincér, az élete
akkor nagy lesz száma élted éveinek. (…) első munkanapjára induló Miklóska. Mik-
lóska szereplőként nem jelenik meg a szö-
I. A katolikus hit megőrzéséről vegben, de a beszéd úgy is olvasható, hogy
(…) legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve Miklóska önmagának adja a tanácsokat.
javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és Értelmezzétek, ahol lehet művészetmeta-
apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel foraként is, a tanácsokat!
őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak „Amire lehet, figyelj, hibázol úgyis
példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán elégszer.
nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak (…) Tudj nevetni, ezen, azon.
IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről Felnőttségednek örülj, de ne légy
(…) Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának büszke rá.
mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, Játszhatsz, de eszedbe ne jusson
gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispá- bohóckodni az asztalnál.
nok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal Fogmosásodat ne lássák a többiek,
homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra nem vagy farizeus, pincér vagy.
száll királyságod. (…) Ha az este elkülöníthető a délutántól,
VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról légy ünnepélyes, lehet, hogy az este ezért
(…) Mert amiként különb-különb tájakról és tarto- különíthető el a délutántól.”
mányokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb 6. Folytasd az életre szóló, metaforikusan is
nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert értelmezhető tanácsokat!
hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az 7. Milyen jellegzetes nyelvi formái vannak
udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől István király intelmei és az Esterházy-idé-
elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország zetek alapján az intelemnek, tanácsnak?
gyenge és esendő. (…)
(Kurcz Ágnes fordítása)
Az intelem (görög: parainézis ’intés, megintés’) meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú beszéd,
tanító-nevelő szándékú szellemi hagyaték. A középkor latin nyelvű intelmei gyakran uralkodókhoz vagy a
trón várományosához szóló tanítások voltak. Olyan „királytükrök”, melyekben a tényleges vagy leendő ural-
kodók megláthatták, milyennek kell lenniük, hogyan kell keresztény királyhoz méltóan gyakorolniuk az
uralkodást.
38
4irod_09_2-2.indd 38 2010.05.20. 22:05:22

Anonymus: Gesta Hungarorum – részlet
1. Milyen céllal írták a gesztákat a rész-
Álmos, az első vezér let szerint?
Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik eszten- 2. Mit tartasz az elmondott történet
dejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő hitelességéről? Érvelj!
múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes 3. Milyen műfajok vegyülnek az elbe-
szélésben? Bizonyíts!
vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban
Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, 4. Olvasd el Kézai Simon Chronica
aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset Hungarorumából másik fennmaradt
következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő erdetmondánkat a csodaszarvasról!
anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár 5. Nézz utána, melyek geszta- és legen-
képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszer- dairodalmunk híres alkotásai! (Hasz-
smind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és nálhatod például Kelecsényi László
ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját Zoltán: Atlasz – Magyar irodalom,
földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben fel- 2001 című munkáját.)
tűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő szü- 6. Olvasd el Kálti Márk Képes króniká-
letését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. jából azt a részt, melyben a szerző
Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint elbeszéli, hogyan ment meg egy
szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek vol- magyar lányt László herceg egy kun
tak születendők. De erről ne többet! vitéztől! Gyűjtsd össze a részlet
novellaszerű elemeit!
(Pais Dezső fordítása)
A gesztaa (latin: gesta rerum, res gestae ’viselt dolgok’) a középkori udvari-nemzeti történetírás egyik jelentős
műfaja. Összefüggő, kiszínezett előadásban mutatta be egy-egy nép, ország vagy uralkodóház történetét.
A régmúlt idők mondaszerű ábrázolása mellett a közelmúltat hitelesebben, krónikaszerűen tárgyalta. Mivel
a hiteles történeti tartalmakat vegyítette a fikcióval, a kolostori évkönyveknél (annales) és a krónikáknál
irodalmibb formának tekinthető.
Gesta Hungarorum. Első fönnmaradt gesztánk az 1200-as

évek elején íródhatott. Ismeretlen szerzője magát „P. dictus
magister”-nek (P-nek mondott magiszter) nevezte. Való-
színűleg III. Béla király jegyzője lehetett. A szerzőt Anony-
musnak, azaz névtelennek mondja a történeti és irodalmi
hagyomány. A magyarok cselekedetei című munkájában
saját elképzelése szerint eleveníti meg a régmúlt időket.
Vagyis nem hiteles történetírást művel. Korábbi források
mellett az Árpád-kor uralkodó családjainak származás-
hagyományaira támaszkodva irodalmi alkotást hoz létre.
A közölt részlet valószínűleg az Árpád-házi uralkodócsalád
mítoszhagyományára vezethető vissza. A ragadozó mada-
rak a szimbolikus gondolkodásban az uralkodás, az égi
eredet jelképei, gyakran jelentek meg totemősként. A tu-
rulmadár, valószínűleg kerecsensólyom a pogány magyar-
ság mitikus őse, totemmadara, védelmező állata lehetett.
Az Emese öléből fakadó forrás a geszta idejéből visszafelé
olvasva az uralkodóház hatalmát, történelmi küldetését és
dicsőségét is jelképezheti. A részlet azt is példázza, hogy az
ősmagyar, pogány mitológia töredékeit, motívumait a ke-
reszténység felvételét követően is megőrizte a kulturális
hagyomány.
A Képes Krónika (1360) egy lapja:

III. András Magyarországra jön
39
4irod_09_2-2.indd 39 2010.05.20. 22:05:23

VILÁGI IRODALOM
Lovagi epika és líra
Lovagi kultúra Roland-ének – részlet

A XI. század utolsó harmadától a középkori kultúra

Roland haldoklása
kolostori központjai mellett egyre jelentősebb szere-
pet töltöttek be az uralkodói udvarok és főúri kasté- Érzi Roland, hogy halál vívja már,
lyok. Az ezekben kialakuló műveltség is a keresz- fejéből szíve belsejébe száll.
ténység összefüggésrendjébe illeszkedett. Ugyan- Szaladva megy, hol fenyő árnya vár,
akkor világiasabb színezetű volt. Az udvari kultúra lefekszik, ahol zöldell a fűszál,
művelői elsősorban a király vagy a hűbérúr szolgála- kardot és kürtöt két karjába zár,
tába szegődő nemesek vagy azok kísérői, összefogla- feje büszkén Spanyolföld felé áll,
azért, hogy Károly1 majd, a nagy király,
lóan a lovagok voltak. A lovagok hármas ügy szolgá-
meg mind a tábor, amely vele jár,
latára tettek fogadalmat. Kötelességüknek tekintet-
mondja: hódítóként érte halál.
ték a keresztény hit védelmét a pogányokkal Veri mellét, bűnért ne érje kár,
szemben, a hűbérúr szolgálatát és a gyengék, védte- hódoló kesztyűt Istennek kínál.2
lenek (elsősorban a nők) oltalmazását. Értékrendjük Érzi Roland, hogy ideje betel,
középpontjában a lelki nemesség, az erkölcsi tiszta- Spanyolhont nézve csúcs hegyén hever,
ság, a hűség, a becsület és a harci bátorság állt. A lo- egyik kezével ő mellére ver:
vagi kultúra a régebbi, gyakran pogány eredetű hősi „Uram, sok nagy s kis bűnömért, mivel
mondákat is hagyományába olvasztotta. Ugyanak- megbántásodat akkor kezdtem el,
kor létrehozta a középkor nemzeti nyelven megszó- hogy megszülettem s mostan végzem el,
laló világi epikáját és líráját. Alkotásainak fő témái a halálom percén, kérlek, könyörülj!”
harc és a szerelem voltak. A lovagi műveltség és ér- Jobb kesztyűjét Istennek nyújtja fel:
tékszemlélet jelentős hatást gyakorolt egész Európa angyalhad égből hozzá leröpül.
kultúrájára, és évszázadokra meghatározó, új hagyo- Arcával spanyol föld felé hanyatt
mányt teremtett. fekszik Roland gróf fenyőfa alatt,
fölidéz különb-különb dolgokat,
sok meghódított országokat,
frank földet, nyelvén szóló társakat,
1. Milyen történeteket, motívumokat, nevelő urát, nagy Károly királyt,
filmfeldolgozásokat ismertek Arthur s kik őt szerették, sok hű franciát.
király és a kerekasztal lovagjainak Nem küzdheti le könnyét, sóhaját:
mondaköréből? bánja bűnét, kéri egek Urát:
2. Olvasmány- és filmélményeitek alap- Atyám, ki nem szólsz hazugságokat,
ján jellemezzétek a lovagokat! Készít- ki felserkentéd Lázár hült porát
sétek el az ideális lovag karaktertér- és Dánielt is megoltalmazád,3
képét! védj engem is, űzd bűneim sokát,
veszélyben köztük lelkem ne hadd!”
Nyújtja kesztyüjét, hódolást mutat,
kezéből szent Gábor átveszi azt.
Roland karjára ejti homlokát,
1
kezét kulcsolja, lelket elbocsát.
Nagy Károly, a Frank Birodalom császára, Roland nagybátyja
2
a kesztyű átadása hódolat és vezeklés jele
Küldi Isten hozzá arkangyalát
3
János evangéliuma szerint Jézus feltámasztja a halott Lázárt, s a tengervésztől védő Szent Mihályt4,
Dániel ószövetségi próféta pedig az oroszlánveremben megmene- Szent Gábor is égből velük leszállt,
kül a haláltól viszik gróf lelkét földről mennybe át.
4
Mihály arkangyal az apokalipszis szerint a sátán legyőzője, az
utolsó ítélet angyala, aki mérleggel kezében méri meg a lelkeket. (Illyés Gyula fordítása)
A középkorban az első lovagnak tartották.
40
4irod_09_2-2.indd 40 2010.05.20. 22:05:24

3. Készítsétek el a Roland-énekből
olvasott részlet történetpiramisát!
4. Hogyan mutatja meg Roland hal-
doklásának elbeszélése a gróf lo-
vagi értékeit? Kapcsoljátok Ro-
land értékeit az ideális lovagról
készített karaktertérképhez!
5. Rögzítsétek pókhálóábrákban,
milyen jelképes jelentések tulaj-
doníthatók a részlet egyes motí-
vumainak: fa, kard, kürt, csúcs,
kesztyű, a hármas szám jelenléte!
(Értelmezéseteket ellenőrizheti-
tek a www.bkiado.hu/netre/Net_ Arthur király és lovagjai a kerekasztal mellett
szimbolum/szimbolumszotar.htm (XIV. századi illusztráció)
internetes felület segítségével.)
Hogyan jelöli a lovagok egymás közötti viszonyát
6. Miért imádkozik Roland az Úr-
a kerekasztal? Mi a szerepe a mai társadalmi, közéleti
hoz, mit kér tőle?
érintkezésben?
7. Hogyan „válaszol” Isten a gróf kö-
nyörgésére? Vajon miért?
8. Nézzétek meg a Monty Python

nevű brit színtársulás Terry Gil-
liam és Terry Jones rendezte Gya-
log-galopp (1974) című filmjéből a
körülbelül 10–14. és 48–53. per-
cig tartó jelenetet! Beszéljétek meg,
milyen eszközökkel teremtik meg
a részletek a lovagi szolgálat és esz-
mény fekete humorú, esetenként
kihívó (provokatív) paródiáját!
9. Írjatok meg egy „lovagi kódexet”
vagy alkossátok meg egy „lovagi
eskü” szövegét!
10. Írjatok meg és játsszatok el egy
lovaggá avatási szertartást!
Internetes stratégiai játék a lovagkor díszletével
11. Gyűjtsétek össze, milyen, a lovag-
kor értékeihez visszanyúló tulaj- Készíts zászló-, pajzs- és páncélterveket egy
donságai vannak a mai filmhő- lovagkort idéző internetes játékhoz!
söknek (például: Batman, Super-
man)!
Téma, cselekmény. A Nagy Károly harcait tematizáló hősi énekek közül kiemelkedik a Roland palotagrófról szóló
ének. Történeti magva Nagy Károly arabok (szaracénok) elleni 778-as hadjárata. Az Ibériai-félszigetről visszatérőben
az uralkodó utóvédjét a hegyilakók megsemmisítették. A Roland-ének ezt a támadást az araboknak tulajdonítja, és a
vesztes csatát a keresztény hit, illetve a lovagi eszmény erkölcsi győzelmévé formálja. A mű a XI. század nyolcvanas
éveiben keletkezett. Az elbeszélés szerint az arabok békét ajánlanak Károlynak, aki ezt Roland tanácsa ellenére,
Ganelon gróf biztatására elfogadja. A fősereg elvonul, miközben a Rolandot gyűlölő Ganelon elárulja az utóvéd tar-
tózkodási helyét a szaracénoknak, akik rajtaütnek az utóvéden. Bár Roland hatalmas kürtjét megfújva segítséget
kérhetne Károlytól, nem teszi, mert a helytállást becsületbeli ügynek tartja. Így a túlerő győz, és a Károly szolgálatában
álló 12 palotagróf sorban elesik. Utolsóként Roland, aki akkor fújja meg a kürtöt, amikor már minden elveszett.
A jelre a császár visszatér, és bosszút áll emberei haláláért. Megbünteti az áruló Ganelont, és illőn eltemeti a holtakat.
41
4irod_09_2-2.indd 41 2010.05.20. 22:05:24

Jelképhasználat
A részlet Roland haldoklását beszéli el. Valamennyi motí-
vuma allegorikus jelentéssel bír. A palotagróf nem az ellen- A lovageposzok a XII–XIII. századi
ség kezétől esik el. A halántéka reped meg, amikor megfújja Franciaországban, Németalföldön és
hatalmas kürtjét, hogy királyának jelt adjon. Halálának Németországban terjedtek el. Ezek ma-
gasztos célokért vívott hősi harcokról
közeledtét érezve egy fenyőfához siet. A fenyő uralkodói és

szóló verses, énekelt, később olvasott
örökkévalóság szimbólum. De Nagy Károly idejében a fa a
lovagi elbeszélések voltak. Szereplői,
pogány ősistenség növényi megtestesüléseként is hordozott tárgyai, tájai gyakran allegorikus-misz-
még jelképes jelentést. Szintén allegorikus tartalmat hordoz tikus tartalmakra utaltak. Laza szerke-
a hegycsúcs motívuma, ami a legyőzők felett álló erkölcsi zetű cselekményük viszonylag önálló
fölényre utalhat. A fenyő tövébe lefekvő Roland lovagi jel- történetekből állt. A XIV–XV. század-
vényeivel borítja be testét. Arccal Spanyolföld, vagyis az ban a lovageposzok szerepét a prózafor-
ellenség felé fordul. Bűneit megvallva, az Úrhoz könyörögve májú lovagregények vették át. A lovag-
búcsúzik az élettől. A hódolat és a vezeklés jeleként három- regények már kifejezetten olvasásra
szor nyújtja fel kesztyűjét Istennek. A középkor bevett szánt, a nemesség és a megjelenő polgár-
rangsora szerint vesz búcsút a földi léttől: hazájától, királyá- ság körében is népszerű alkotások. Bár
tól, népétől. A kesztyű harmadszori felmutatását a lovag gyakran a lovageposzok prózai átírásai
megdicsőülése követi. Gábriel és Mihály arkangyalok a gróf voltak, egyre inkább az érdekességet, a
lelkét a földről a mennybe viszik. A keresztény hitért elszen- szórakoztatást, a kalandot helyezték
vedett hősi halál és a megdicsőülés motívuma a középkori előtérbe.
lovagi eszményeket újraértelmező barokk eposzban is meg-
figyelhető. Így például Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének
zárlatában is angyali légió viszi fel a mennybe a Zrínyi Mik-
lós bán és a szigeti védők lelkeit.
Lovageposzok, lovagregények. E művek leggyakrabban a kelta

vagy germán eredetű ősi mondákból, a Nagy Károly frank ural- 1. Nézz utána, mi a Grál-kehely és
kodó személye köré fűződő történetekből és Nagy Sándor had- mi az excalibur!
járataiból merítették tárgyukat. Az Artus (Arthur) királyról és 2. Olvasd el egy irodalmi lexikon-
a kerekasztal lovagjairól, Lancelotról, Parszifálról szóló mondák ban vagy keresd meg a világhá-
kelta eredetűek. A XII. században kerültek át francia és német lón, miről szól Trisztán és Izolda
nyelvterületre, és formálódtak több változatban epikus törté- története!
netté. Szintén kelta eredetű a középkor egyik leghíresebb lovag- 3. Mutass be rövid írásban egy jel-
regénye, Trisztán és Izolda tragikus szerelmi története. A téma lemző részletet Az első lovag vagy
modernkori megformálása többek között Jean Cocteau, neves az Excalibur ( John Boorman,
francia költő és rendező Örök visszatérés (1943) című, híresen 1981) című filmből! Értelmezd
lírai filmje. Az ősi germán mondakincs lovageposz formájában a részletet, írj arról is, miért vá-
való feldolgozása a Niebelung-ének (1200 körül). lasztottad ki!
Trubadúrok és minnesängerek
A nemzeti nyelvű lovagi líra a középkori világi kultú- mások dalait is elterjesztették. Témáik között hadjá-
ra másik fontos ágát alkotta. A provanszál eredetű ratok, hősi tettek, szerelmek, barátságok és a társa-
trubadúrlíra később egész Franciaországban elter- dalmi élet különböző vonatkozásai egyaránt szere-
jedt. A trubadúrok a XII–XIV. századi francia királyi peltek. A német nyelvterület énekesei, a minnesän-
udvarokban, főúri várakban és kastélyokban működ- gerek. Többnyire szintén lovagok voltak, de a XIV.
tek. Művelői között voltak királyok, főurak, kis- és század végétől iparosok, kereskedők és városi polgá-
középnemesek, lovagok. De később voltak vándor- rok is. Mesterdalnok-iskolákat hoztak létre a céhek
diákok és kolduló szerzetesek is, akik sajátjaik mellett mintájára, és évente dalnokversenyeket rendeztek.
42
4irod_09_2-2.indd 42 2010.05.20. 22:05:25

A provanszál eredetű trubadúrköltészet meghatározott formai kon-
venciókat követett. Ilyenek voltak például a kötött szótagszámú so-
rok, a legalább három rímből épülő rímrendszer és a versszakok ösz-
szekötésével élő versforma. Tartalmi hagyománya szerint a nőt
ellenállhatatlan szépségnek, magasabb rendű lénynek láttatta. Az esz-
ményítés fontos eleme, hogy a lovagköltő választottja előkelő szárma-
zású férjes asszony volt, gyakorta hűbérurának felesége. A hódoló
szerelmet a távolságtartás jellemezte. Ez az imádott hölgytől való
tényleges térbeli, de társadalmi vagy erkölcsi távolságot is jelezhetett.
A francia eredetű dalköltészet a trubadúrok (provanszál: trobar ’köl-
teni, zenét szerezni’) vándorlásai nyomán egész Európára meghatáro-
zó hatást gyakorolt. Walter von der Vogelweide
A minnesängerek k (német: Minne ’szerelem’) művészetére a nép- (1170 k.–1230 előtt) a német
költészet (májusdalok, tavaszköszöntők) gondolat-, forma- és motí- nyelvterületen jelentkező min-
nesäng legkiemelkedőbb alak-
vumvilága gyakorolt jelentős hatást. A természetről vagy a szerelemről ja. Pályájának első szakaszát
szóló dalaikban az eszményítés mellett az elmúlt vagy a várt szerelmi Babenbergi Frigyes osztrák
élménnyel összefüggésben megjelent az erotika is. herceg bécsi udvarában töltöt-
te. A herceg halálát követően
ismeretlen okokból hagyta el
Bécset. Ettől kezdve mecéná-
sokat és megélhetést keresve
vándoréletet élt. 1213-tól a
1. A cím alapján miről szólhat a vers? Ötleteiteket rögzítsétek
fiatal II. Frigyes mellé szegő-
pókhálóábrával! dött, a császártól hűbérbirto-
2. A cím alapján miről szólhat a vers, ha a beszélő fiatal férfi, kot kapott. Halálának pontos
miről, ha fiatal nő? dátuma ismeretlen, sírja felta-
lálhatatlan.
Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán
A hársfaágak S tréfás-kacagva
csendes árnyán, hamar ágyat
ahol kettőnknek ágya volt, vetett szép pázsitos helyen.
ott láthatjátok Nevethet rajta
a gyeppárnán, s titkon vágyat
hogy fű és virág meghajolt. érezhet aki arra jön,
Fölöttünk az ág bogán mert jól láthatja a nyomot,
ejhajahujj! ejhajahujj!
dalolt ám a csalogány! amit a fejem nyomott.
Vigan futottam Ha tudná más azt,

ki a rétre hogy mi jártunk
és kedvesem már várt reám. ott: ó hogy szégyelném magam!
Oly izgatottan Nem sejti más azt, A Manesse-kódex (XIV. szá-
jött elémbe! – mit csináltunk, zad) lapja Reinmar von Hage-
Mily boldogság volt, Máriám! csak ő maga, meg én magam, naut, Vogelweide legjelentő-
Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám! meg egy kis madár a fán, sebb kortársát ábrázolja
Ejhajahujj! ejhajahujj! Írd meg 8-10 felelet-
Most is pirúl belé a szám. az nem árul el talán! váltásban a minnesänger
(Babits Mihály fordítása) és a hölgy párbeszédét!
Költs dalszöveget, mellyel
a lovag hölgyét megénekli!
43
4irod_09_2-2.indd 43 2010.05.20. 22:05:26

3. Férfi vagy nő a vers beszélője? Indokoljatok!
4. Vajon kivel, kikkek osztja meg élményét? Titkolózik vagy
fecseg a beszélő?
5. Milyen időrendben idézi fel a történteket?
6. Gyűjtsétek ki, melyek a szerelmi találka környezetének jel-
legzetes elemei, díszletei!

7. Vegyétek számba kettéosztott naplóval, milyen kifejezések-
kel írja körül, vagy sejteti a beszélő a szerelmi beteljesülést!
Vajon miért él körülírással?
8. Rögzítsétek T-táblázattal, miben tér el a vers szerelemfelfo-
gása a középkor hivatalos egyházi gondolkodásától!
9. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval a mondatok tartalma
(modalitása) és a beszélő lelkiállapota közti összefüggést!
Lovag és hölgye. A lovag
10. Rajzold le a találka természeti környezetét! legfontosabb feladata a hölgy
11. Ma a szerelem szempontjából is szabadabb világban élünk. dalban való megéneklése
Írj naplóbejegyzést: fontos-e számodra lány és fiú kapcso-
Hogyan jelennek meg
latában az intimitás, a rejtőzés!
a képen a lovagi líra
konvenciói?
Földi szerelem
A német Vogelweide költeménye áttöri a
távolságtartó lovagi költészet sablonjait. Vágánsköltészet. A XII–XIII. századi világi líra egyik jelentős
ága a feudális tekintélyelvűséggel szembehelyezkedő, lázadó
A versben a beteljesült szerelem diadalmas, hangú vágánsköltészet (latin: vagans ’vándorló’). Művelői az
boldog érzése szólal meg. Ez a szerelemfel- egyházi iskolákhoz, egyetemekhez tartozó, de az egyház kötelé-
fogás távol áll minden vallási képzettől és kébe nem lépő, vagy onnan kiszakadt, kiugró, gyakran vándorló
társadalmi konvenciótól. Két ember kap- értelmiségiek, diákok voltak. Iskolázottságukból fakadóan
csolatát kölcsönös örömforrásnak mutatja komoly teológiai, irodalmi és zenei képzettséggel rendelkeztek.
Ugyanakkor a szellemi függetlenség hívei voltak. Többnyire
be. A képek, motívumok nélkülöznek latin nyelven írták világi jellegű, gunyoros, szatirikus, panaszos
mindenfajta allegorikus, jelképes utalást. vagy lázadó hangú műveiket. Alkotásaikra hatottak az antik líra
A találka természetes környezete a népköl- szatirikus hagyományai és Ovidius szerelmi elégiái. Nyelvi kife-
tészetből ismert tavaszköszöntők és má- jezésmódjukat profán (hétköznapi, tiszteletlen), szabad szájú
jusdalok díszletezését (szcenikáját) idézi. stílus jellemzi. Énekverseiket zenei kísérettel adták elő. Szö-
vegeiket gyakran meglévő dallamokra, ritmusokra, nemritkán
A szöveg játékosságát megszabja, hogy a ismert himnuszok dallamára írták. A szövegek szerzője általá-
légyottot elbeszélő fiatal lány egyszerre vá- ban ismeretlen. A versek a pénz hatalmát, az erkölcsök romlott-
gyik az átélt élmény világgá kiáltására és ságát, a világ rendezetlenségét éneklik. Vagy a fiatalság, a szere-
titkának megőrzésére. (A beszélő neme az lem, a testiség, a mámor, a kocsmázás (taverna) örömeiről
eredeti szöveg névmáshasználatából egyér- szólnak. A vágánsköltészet leghíresebb és legbőségesebb gyűj-
teménye a Carmina Burana. A kódexre 1803-ban találtak rá a
telműen kiderül.) A körülírások, sejtető bajorországi Benediktbeuren bencés kolostorában (innen az
utalások, elhallgatások a titok kimondat- elnevezése is: beureni énekek). A XIII. századi szövegeket tar-
lan kimondását célozzák. A refrénszerűen talmazó gyűjtemény nem szerepelt a könyvtár hivatalos kataló-
visszatérő táncszó pedig a beszélő felszaba- gusában. Egy elhanyagolt könyvcsomagban találtak rá. Ez azt is
dult boldogságát, érzéseinek túláradó vol- jelentheti, hogy a szövegek nem voltak összeegyeztethetők a
kolostor értékrendjével, szabályaival. Olvasásuk valószínűleg
tát érzékelteti. A szerelmet valóságos földi tiltott és titkolt lehetett. A vágánsdalok saját korukban széles-
élményként értelmező felfogás, a termé- körű ismertségre tettek szert. Motívumaik, képeik, ritmusaik a
szetesen évődő, játékos beszédmód a nép- népköltészetre is hatottak. A Carmina Burana egyes darabjait
költészet hagyományainak, valamint a vá- Carl Orff, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője tette
gánsköltészet hatásának jelenlétéről is ismertté és népszerűvé azonos című oratorikus művével.
árulkodik.
44
4irod_09_2-2.indd 44 2010.05.20. 22:05:27

Carmina Burana – részlet, Tavasz édes mámorában
[1] [4]
Tavasz édes mámorában, „Amit adtál, nem kell, tessék,
nem májusban, még korábban szándékodban nincs tisztesség!”
mikor teljes napsugár van, Kis szilkével4 védi testét.
nemes arcú szüzet láttam Megragadom a szüzecskét,
gyenge lombok sátorában, bőre hó-tündökletesség,
száján szólt bürökduda1. és rejti darócruha.
[2] [5]
Sors akarta rájalelnem, Ő viseli a nehezet,
nimfában2 nincs ennyi kellem, én pedig a kellemeset.
hogy vele versenyre keljen; „Mit műveltél? jaj, megesett!
s mihelyt megpillanta engem, gonosz, mégis hála neked,
hangos nyájával a berken csak titkold el szégyenemet,
megriadva elfuta. hogy ne tudják meg soha.
[3] [6]
Ér remegve a karámba, Mert ha sejtené apácskám,
én, kérlelve, a nyomába; avagy Márton testvérbátyám,
nem kell néki gyöngy, se násfa3, akkor jönne rossz világ rám,
csak csitítom, ám hiába, vagy ha megtudná anyácskám,
s ajándékom dobva sárba, rosszabb az négy kigyónál ám, A Carmina Burana egy lapja
szól a szűzek csillaga: nagy vesszőzés hangzana.” Keresd meg a Szimbólumtárban
(Weöres Sándor fordítása) az illusztráción látható jelképek-
ből néhány jelentését!
1. Mikor ki beszél ebben a versben? Hogyan jelzi a szöveg

a „beszélőváltást”?
2. Keress szempontokat, és hasonlítsd össze szemponttáblá-
zattal a Tavasz édes mámorában című vágánsdalt
Vogelweide versével!
3. Hallgasd meg Carl Orff Carmina Burana című művéből
az Ó, Fortuna vagy az In taberna (Míg kocsmában jól idő-
zünk) című részt! Milyen jellegzetes, középkori dallam-
menetekre való rájátszásnak van szerepe a zenei humor
megteremtésében?
A Smuin-balett Carmina Burana

előadásából, Tom Hauck fotója
Milyen rendezői felfogást sejtet
ez a fotó?
1
gyomnövény szárából készített népi hangszer
2
a görög mitológia természetistennői
3
nyakon viselt, drágakővel kirakott arany ékszer (szláv)
4
kisebb öblös cserépedény
45
4irod_09_2-2.indd 45 2010.05.20. 22:05:27

Carmina Burana – részlet, Félre könyvek, doktrinák1
[1] [3]
Félre, könyvek, doktrinák, Éljünk, mint az istenek:
hív az édes dáridó! régi tanács, bölcs tanács!
kivirult az ifjuság, A szerelem integet,
szűzi csokrát szedni jó, rajta fiúk, indulás:
vénhez illik a komolyság, mozogjunk hát a piacra,

neki már csak az való! az utcára ízibe,
Ránk dohosul az idő viszket már a lányok talpa,
könyvek börtönében, táncra cincog a zene.
tréfa és csók, nóta, nő Ránk dohosul az idő
az igazi éden! könyvek börtönében,
tréfa és csók, nóta, nő
[2] az igazi éden!
A tavasznak lába kél,
és a tested gond nyüvi, [4]
küszöbünkön áll a tél, Ingó-bingó, karcsu szűz Albrecht Altdorfer: Szerelmespár
életünket hergeli, akad ott száz, ezer is, (XVI. századi táblakép)
vérünk szárad, szívünk fárad, arca, szeme csupa tűz,
fogy az öröm, elmarad, karja gyors és lába friss; Beválogatnád-e Altdorfer táblaképét
öregedő nyavalyáknak hej, hogy perdül az a szőke, egy újabb Carmina Burana-kiadásba
pereputtya riogat. az a barna hogy hajol, illusztrációnak? Indokold válaszodat!
Ránk dohosul az idő a szemük, míg néztem őket, Írj az olvasott versek alapján fül-
könyvek börtönében, lelkemtől is megrabol. szöveget, kiadói ajánlást a Carmina
tréfa és csók, nóta, nő Ránk dohosul az idő
Burana kiadásához!
az igazi éden! könyvek börtönében,
tréfa és csók, nóta, nő
az igazi éden!
(Fordította: Szabó Lőrinc)
1. Hasonlítsd össze a vers értékrendjét a kereszténység alapértékeit összefoglaló fürtábrával!
a földi világ mulandó a mennyek a földi élet átmenet, a halál

és tökéletlen országa tökéletes egy új élet kezdete, számvetés
és végtelen (üdvözülés/kárhozat)
ü
a test romlandó,
a lélek örök, a
test felett áll törekvés
re aaz eré
erényes életre
a kereszténység
alapértékei
hit az isteni alázat
gondviselésben
hit a teremtett világ aszkézis öntökéletesítés
tisztelet az egyházi és egyetemes rendjében (önsanyargatás)
világi uralkodók iránt
a társadalmi hierarchia az isteni lényeg megértésére
elfogadása törekvő elmélkedő magatartás
1
latin: tanítás, tan, elmélet, tudomány
46
4irod_09_2-2.indd 46 2010.05.20. 22:05:28

Egy misztikus utazás
Részletek Dante Alighieri Isteni színjátékából
Téma
Az Isteni színjáték a középkori irodalom talán legna-
gyobb jelentőségű, összegző igényű alkotása. Témája isteni sugallat, inspiráció
egy misztikus túlvilági utazás. E szerint Dante, az uta-
zó (szereplő) bejárja a Pokol, a Purgatórium és a Pa-
radicsom tájait. Útja során megvilágosul előtte a világ-
mindenség mindent átfogó, egyetemes isteni rendje.
A misztikus út egyben a léleknek a bűntől a megtisz- a költemény a költő a költő
tuláson át az erényig tartó belső útja is: az utazó sze- forrása alakja küldetése
mélyes üdvözülésének története. A téma rokonságot
tart olyan irodalmi hagyományokkal, mint Odüssze-
usz vagy Aeneis alvilágjárása vagy Pál apostol elragad-
tatott égben járásának története. Rokon vonás az is,
hogy Dante, az utazó visszatér az e világi létbe, hogy az
Dante, a lejegyző-elbeszélő színre léphessen. Betölt- utazás során
hesse a prófétákéhoz hasonló küldetését, és hírt ad- befogadó, szerzett
Isten általi
próféta, tapasztalatok
hasson a legmélyebb igazságokról, a tapasztalaton túli sugalmazás
látnok és az isteni
világról. Ez az oka annak, hogy az Isteni színjáték egyes sugalmazás
szöveghelyei a „Szent Dal” („poema sacro”) kifeje- lejegyzése
zéssel utalnak vissza önmagára a műre (Kelemen Já-
nos). Vagyis Dante nem költői műnek tekintette a
Komédiát, hanem a Szentíráshoz hasonlóan isteni su-
gallatra született alkotásnak („melynek ég s föld munka-
társa”). Dante Alighieri
(1265–1321) Fi-
„Ha tehát az ember bizonyos közbülső helyet foglal el renzében szüle-
tett régi nemesi
a mulandó és a romolhatatlan között, minthogy min- eredetű család-
den közbülső osztozik a két szélsőség természetében, ból, közvetlen
az ember is szükségképpen mindkettő természetének ősei már céhpol-
részese. És minthogy minden természet meghatározott gárok voltak. Ki-
végső cél felé tart, következik, hogy az embernek ket- lencéves korában
látta meg az ak-
tős célja van. S mivel minden létező között egyedül kor nyolceszten-
részese mind a mulandóságnak, mind a romolhatatlan- dős Beatrice Por-
ságnak, minden létező között egyes-egyedül rendelte- tinárit, ami egész
tett két végső célra, egyrészt mint mulandó, másrészt életét meghatáro-
mint romolhatatlan. A kimondhatatlan Gondviselés zó élménye volt.
A hölgy fiatalon
tehát két elérendő célt állított az emberek elé: az egyik meghalt, Dantét
a földi élet boldogsága, mely saját erőink kifejtésében ített szerelem hatása eg
viszont az eszményített egy éle
éle-
áll, s amelynek jelképe a földi Paradicsom, a másik az ten át elkísérte. Bekapcsolódott Firenze közügyei-
örök élet boldogsága, mely az Isten boldog színelátá- be és pártküzdelmeibe. 1302-ben száműzték
sában áll, s amelyre saját erőnkből eljutni nem tudunk, Firenzéből, Padovában, Veronában élt, majd
Ravennába költözött. Ott élt élete végéig. Szülő-
hacsak az isteni kegyelem fénye meg nem világosít ben- városa síremlékkel tisztelgett előtte, de hamvait
nünket; ezt pedig csak a mennyei Paradicsom útján Ravenna sohasem adta ki Firenzének. Arcképét
érthetjük meg. E két különböző boldogságra pedig barátja, a reneszánsz festészet egyik előfutárának
mint két különböző végkövetkeztetésre, különböző tekintett Giotto festette meg. Első, nem minden
utakon kell eljutni. Az elsőre a filozófia tanításain szempontból hiteles életrajzát Giovanni Boccac-
cio írta.
keresztül érhetünk el, hogy érvényre juttatjuk erkölcsi
47
4irod_09_2-2.indd 47 2010.05.20. 22:05:29

és értelmi erőink gyakorlásában. A másodikhoz pedig
az emberi értelmet meghaladó hitigazságok révén jut-
hatunk el, ha azokat a teológiai erények (hit, remény,
szeretet) gyakorlásában követjük.”
(Dante Alighieri: Az egyeduralom
– részlet, Sallay Géza fordítása)
1. Mit jelent a középkor gondolkodásában az

ember kettős: múlandó és romolhatatlan
természete?
2. Milyen kettős célt rendel Dante az ember
kettős természetéhez?
3. Milyen erények gyakorlása vezethet a szer-
ző szerint a földi, és milyenek gyakorlása
az égi boldogsághoz?
4. Hogyan feleltethető meg Dante gondolat-
menete a középkori világképnek?
5. Van-e szerintetek olyan eleme, ami nem
egészen felel meg a középkor felfogá-
sának?
A Dante-kódex egy lapja. A páratlan értékű,
1343–1354 között keletkezett kódexet 94 színes
miniatúra, iniciálék és rajzok díszítik.
Az Isteni színjáték alkotója. Dante a középkor, egyben a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakja. Költő, filozó-
fiai, nyelvfilozófiai és politikai író. Műveinek szellemiségére hatott a kor filozófiailag megalapozott toscanai költészet-
eszménye, a szép új stílus (dolce stíl nuovo). A platonikus hagyományokat továbbgondoló filozófiai elmélet szerint a
szerelem minden erény forrása. Út a szellemi megtisztuláshoz és az erkölcsi tökéletesedéshez. Vagyis a szerelem a leg-
magasabb tökéletesség, az istenség megközelítésének eszköze. Ez a platonikus hagyományokban gyökerező bölcselet,
mint korábban szó volt róla, Szent Ágostonnal és a patrisztikával került be a keresztény gondolkodásba. Fontos szem-
pont az is, hogy Dante a latinnal szemben a nép élő nyelvét (toscanai olasz nyelv, Firenze nyelve) kívánja a tudomány
és irodalom nyelvének rangjára emelni. Ebben a nyelvjárásban íródott fő műve, az Isteni színjáték is. Elméleti munkái
közül kiemelkedik Az egyeduralom. Ebben olyan államot képzel el, melyben az egész keresztény világ egyetlen biroda-
lomban egyesül (univerzalizmus). Ennek a birodalomnak a világi uralkodója a császár, de az egyházi hatalmat a pápa
birtokolja. A két hatalom harmonikus rendben illeszkedik egymáshoz. A világi hatalom célja az értelem és erkölcs
vezérletével az ember földi életének boldogsága (földi Paradicsom). A hitbéli igazságokra épülő egyházi hatalomé az
örök élet boldogsága (mennyei Paradicsom). Dante az Isteni színjáték megírásába feltehetően 1307 körül fogott, és
élete végéig dolgozott rajta. A középkor szellemiségét összefoglaló alkotás különböző jelentésrétegeiben szinte a kora-
beli történelmi, teológiai, filozófiai és irodalmi műveltség egésze helyet kap. Ezért az Isteni színjáték ma is széles körű
műveltséget igénylő, rendkívül nehéz olvasmány.
1. Ötletbörzével keressetek válaszokat, milyen titkok birtokába juthatnánk egy túlvilági utazással!
2. Miért lenne fontos, hogy vissza is térhessünk az e világba?
3. Rajzold le magad túlvilági utazóként! Ki kalauzolna az úton?
4. Készítsetek asszociációs pókhálóábrákat poszterekre az út, vándor, vadon, hegy, völgy, vadállat
szavakhoz!
5. Gyűjtsétek össze, mi mindenre ad lehetőséget egy utazás első személyű, visszatekintő elbeszélése!
6. Írjátok össze, ha versben elmondott történetet olvastok, milyen szempontokra fogtok figyelni!
48
4irod_09_2-2.indd 48 2010.05.20. 22:05:30

Pokol, I. ének – részlet
A sötét erdőben
Az emberélet útjának felén1 megmozdítá Isten az első reggel:

egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, úgy hogy nekem reményt az ellenségre
mivel az igaz útat nem lelém. vínom párduccal s tarka szörnyeteggel
Ó szörnyű elbeszélni, mi van ottan, adott az óra s évszak édessége:
s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon: de jaj! a félelem megint leláncolt,
már rágondolva reszketek legottan. feltünvén egy oroszlán5 szörnyü képe:
A halál nem sokkal rosszabb, tudom. mely emelt fővel közeledni látszott
De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam, s dühös éhséggel zsákmányát kereste,
hallanod kell, mit láttam az uton. úgy hogy a lég tőle remegni látszott.
Akkortájt olyan álmodozva jártam: S egy nőstényfarkas,6 melynek vézna teste
nem is tudom, hogyan kerültem arra, terhesnek tünt föl minden céda vággyal
csak a jó útról valahogy leszálltam. s ki miatt lőn már annyi népnek veszte.
De mikor rábukkantam egy hegyaljra, Ez megbénított olyan bénasággal,
hol véget ért a völgy, mély, mint a pince, hogy elvesztém a magasság reményét
melyben felébredt lelkem aggodalma, a láttából eredő gyávasággal.
a hegyre2 néztem s láttam, hogy gerince És mint ki lesné kocka nyereményét,
már a csillag3 fényébe öltözött, ha jő a pillanat, mely vakra forgat,
mely másnak drága vezetője, kincse. búsan átkozza játékos merényét:
Így bátorságom kissé visszajött, olyanná tőn engem e nyugtalan vad,
mely távol volt szivemből teljes éjjel, mely újra elűzött a magasságtól
melyet töltöttem annyi kín között. ama vidékre, ahol a nap hallgat.
És mint ki tengerről jött, sok veszéllyel, És míg így én, távol a napvilágtól
amint kiért lihegve, visszafordul, tépődtem: im valakit mintha látnék:
még egyszer a vad vízen nézni széllyel: rekedtnek tünt fel hosszú némaságtól.
úgy lelkem, még remegve borzalomtul Jött a nagy pusztában; s én rákiálték,
végignézett a kiállt úton újra, amint megláttam: „Könyörülj meg rajtam,
melyen még élve senkisem jutott túl. akárki vagy, igaz ember vagy árnyék!”
Majd fáradt testemet kissé kifújva Felelt: „Nem ember, ember régen voltam.
megint megindulék a puszta lejtőn, Szüleim Mantovából mindaketten
mindég alsóbb lábam feszítve súlyra. lombardok voltak: de már rég megholtam.
És ím, amint meredni kezde lejtőm, Bár későcskén, sub Julio7 születtem,
egy fürge, könnyü párduc4 tűnt elémbe jó Augusztus alatt Rómában éltem,
szép foltos bőrrel, csábosan, megejtőn. hívén a régi, hazug istenekben.
S nem tágított utamból tarka képe, Költő valék és versben elregéltem,
inkább elzárta s úgy előmbe hágott, mint menekült, míg nagy Ilion égett,
hogy futni fordultam már, visszalépve. Anchises jámbor magzata az éjben.8
De hajnal aranyozta a világot De mondd, mi hajt a völgybe vissza téged?
s feljött a nap azon csillagsereggel, Mért nem törekszel fel a szép halomra,
mely véle volt, midőn e szép csodákat melyen kivül nem lelhetsz üdvösséget?”
1
amikor alvilági zarándoklatra indult, 1300-ban a költő 35 éves volt
2
az erény allegóriája
3
a reggeli világosságban feltűnő csillag a Nap
4
a kéjvágy és Firenze allegóriája
5
az erőszak, a Francia Királyság allegóriája
6
a kapzsiság, Róma és a pápaság allegóriája
7
Julius Caesar uralkodása alatt
8
Anchises Aeneas apja, utalás Vergilius Aeneis című eposzára
49
4irod_09_2-2.indd 49 2010.05.20. 22:05:31

„Vergiliusz vagy hát s ajkadról omla Minden városon által űzi, vijja
ama hatalmas ének égi víze?” – e rossz vadat, míg a pokolba szálland,
feleltem s szégyen szállt a homlokomra. – honnét az ős irigység fényre hívta.
„Ó minden költők dicsősége, dísze, Miért is úgy hiszem, javadra váland,
ki könyved oly buzgón szereti régen, ha most követsz és az én vezetésem
legyen mostan kegyedben némi része. utat neked az örök helyre tárand,
Mesterem, mintaképem vagy te nékem, hol elszorúlsz majd annyi szenvedésen,

te vagy csupán, kitől örökbe kaptam láttán a sok keserves antik árnynak
a zengzetes szót, mely ma büszkeségem. s az új halált kivánó bús nyögésen.
Látod, előttem milyen szörnyü vad van, Onnan azokhoz mégy, kik bízva várnak
védj tőle, híres bölcs, mert szembeszállni… a tűzben is, mert egykor, úgy remélik,
vérem remeg a puszta gondolatban!” – bármikor –, a boldog seregbe szállnak.
„Tenéked másik úton kell ma járni” – S ha te is vágysz felhágni majd az égig,
felelt, midőn meglátta, hogy sirok –, lesz egy lélek, ki méltóbb nálam arra,
„ha nem akarsz e vad helyen megállni: vele hagylak, nem kísérhetlek végig.
Mert ez a szörny, kitől könnyed csorog, Mert a Császár, kinek fenn áll hatalma,
útjába állna, bárki közelednék, általam (mert törvénye ellen éltem)
úgy hogy halála lenne e birok. nem engedi, hogy nyílna birodalma.13
És oly gonosz, hogy sohse csöndesednék, Úr mindenütt s ott kormányoz az égben,
rossz vágyának sohsem elég a kár ó boldog, kit oda választ az üdvre,
s evés után csak annál éhesebb még. hol városában ül királyi székben!”
Sok állat van, kihez nősténynek áll S én szóltam: „Költő, kérlek könyörögve
és még több fog ennek utána lenni, azon Istenre, kit te nem ismertél,
míg eljő, ki megölje, az Agár.9 hogy ne jussak ennyi kínra se többre,
Ez nem kiván földet, sem ércet enni, hogy ahova igérted, elvezetnél,
hanem erényt, bölcsességet, szerelmet hogy lássam a szent Péter kapuját
S Feltro s Feltro10 között fog megjelenni. s a szörnyü jajt a kárhozott seregnél.”
Itáliának üdvöt hoz s kegyelmet, Elindult, és én követtem nyomát.
kiért harcolt Turnus11 s a szűz Camilla (Babits Mihály fordítása)
s Euryalus és Nisus,12 társa mellett.
7. Pipáljátok ki a pókhálóábrákon azokat a jelentéseket, amelyek szerintetek az olvasott Dante-

részletben is érvényesek!
8. Olvassátok el jelöléstechnikával a Szimbólumtár út-utazás, erdő, völgy, hegy szócikkeit! (Balassi
Kiadó, 2001.) Vessétek össze szerzett ismereteiket pókhálóábra posztereitekkel és a Pokol első éne-
kének allegóriáival is! Mely jelentések tűnnek termékenynek? Indokoljátok, miért!
9. Miért érdekes a főszereplő és az elbeszélő közti viszony? Mi mindenre ad lehetőséget ebben a
részletben az első személyű elbeszélés?
10. Hogyan viszonyul egymáshoz a történet és az elbeszélés ideje?
11. Kit szólít meg az elbeszélő, kinek meséli el a történteket, milyen céllal?
12. Rögzítsétek halmazábrában, milyen hasonló és különböző tartalmakat fedeztek fel:
a) Szent Ágoston és Dante útallegóriájában,
b) Platón és Dante gondolkodásában!
9
valószínű, hogy Can Grande delle Scala; Dante tőle várta az egységes keresztény birodalom megteremtését
10
helyesebben Feltre és Montefeltro; Can Grande birtokainak határa
11
a rutulusok törzsének vezére, Aeneas párbajban győzi le
12
Vergilius eposzának hősei
13
aki pogány volt, nem léphet a Paradicsomba
50
4irod_09_2-2.indd 50 2010.05.20. 22:05:32

13. Mi Vergilius lelkének feladata a részlet alapján?
14. Mi mindenért tiszteli a latin szerzőt Dante? Ho-
gyan szólítja meg? Mit árul el a Vergiliusszal való
találkozás Dante tervéről, vállalkozásáról?
15. Hol foglalja össze Vergilius az utazóra váró esemé-
nyeket? Melyik eposzi kellékre ismertek ebben?
Milyen világokat fog eszerint bejárni Dante, a sze-
replő?
16. Vajon kire utalhat Vergilius, amikor egy „méltóbb”
kísérőt említ? Miért nem kísérheti végig a latin
mester a középkori utazót?
17. Készíts illusztrációt a Pokol első énekéhez!
18. Készítsd el az első ének történetpiramisát!

19. Mutasd be kettéosztott naplóval az első ének alle-
góriáit, összegezd a képeknek megfeleltethető je-
lentéseket!
20. Adj más, nem allegorikus címet az első éneknek!
Indokold választásod! Salvador Dalí (1904–1989)
21. Állíts fel jelentésbeli ellentétpárokat az első ének illusztrációja a Pokolhoz
allegóriáiból! Írj kritikát Dalí illusztrációjának
22. Írj rövid esszét arról, szerinted mi a szerepe az ellen- kifejezésmódjáról!
tétpároknak! Mit sugallnak?
Allegorikus kifejezésmód
Dante, a szereplő 1300 nagycsütörtökének éjszakáján indul misz-
tikus túlvilági utazására. Az elindulás ideje jelképes. Így a Pokolra Jelképesség és művészetfelfogás.
A változatlanság és állandóság tapasz-
szállás és felemelkedés útja párhuzamba állítódik Krisztus megfe- talata Platón bölcseletének hagyo-
szítésével és feltámadásával, vagyis a bibliai megváltástörténettel. mányához is kapcsolódva, általános
Dante, az utazó szeretné meglelni az üdvözülés útját, és hírt hozni érvényre jutott a középkor gondol-
róla az emberiségnek. Harmincöt éves, életútjának felén, a krisz- kodásában és művészetében. Eszerint
tusi kor közelében jár. Ezt az alaphelyzetet tárja elénk a Pokol első minden látható jelenség mögött vala-
mi láthatatlan és örök lényeg, igazság
éneke, amely egyben előre is utal a műegész lényegére. Jelzi és rejlik. Ebből a láthatatlan lényegből
összefoglalja a látomásos utazás szerkezeti felépítését. A misztikus minden látható jelenség hordoz vala-
tapasztalat nyelvi megformálhatóságának és felidézhetőségének mit. A tapasztalható dolgok tehát
azonban rendkívüli nehézségei vannak. Erre Dante, az elbeszélő jelképei elvont fogalmaknak. Mivel a
a mű során többször is utal. („Én jártam, hova legtöbb hull a láng- jelenségek mögött rejlő lényeg meg-
tapasztalhatatlan, a tapasztalaton túli
ból / s láttam, mit sem tud, sem bir elbeszélni, / ki visszatér e maga- igazságot titokzatosság, misztikum
sabb világból. / Mert mikor vágyát közelítve kémli, / oly mélységekre veszi körül. Közelébe csak sejtések,
száll az emberelme, / hogy az emlék nem képes utolérni.” – Paradi- érzetek, intuíciók révén juthat az
csom, I.) E korlátok leküzdésének igényéből és a középkor művészi ember. Ez a gondolkodásmód adja
kifejezésmódjából is fakad a szöveg legfőbb poétikai jellemzője, magyarázatát a középkori művészet
allegorikus-szimbolikus kifejezés-
az allegorikus kifejezésmód. Ez már az első énekben is megtapasz- módjának. Ez a kifejezésmód kedveli
talható. Dante költői világának allegorikus jelentései a földi élet a titokzatosságot, a misztikust, a
és a túlvilág kapcsolatában jönnek létre. Értelmezésük nélkül meg tapasztalhatatlanra való jelképes
lehetetlen a szöveg jelentésrétegeinek megközelítése. Az első ének utalást.
„topográfiai” allegóriái az út, az erdő, a völgy és a hegy.
51
4irod_09_2-2.indd 51 2010.05.20. 22:05:36

Út, utazás
Az út az emberiség egyik legelemibb mitolo-
gikus-szimbolikus ősképe. Magának az emberi
életnek, gyakran egy követendő vagy elérendő, felfedezés beavatódás
példa értékű eszménynek a jelképe. A vele
összefüggésben értelmezhető utazás is több-

értelmű allegória. keresés megtisztulás
Dante, a szereplő utazása egyrészt beava-
tódás az isteni világrendbe. Másrészt a lélek
személyes megtisztulásának útja. Vagyis a
műben Dante, a szereplő úgy jelenik meg, út, utazás
mint aki úton van önmaga felé. Ennek a lelki
természetű folyamatnak a kezdő állapotát
a földi szférából
jelöli az igaz útról való letérés („az igaz útat a tapasztalaton
nem lelém”). Végállapotát pedig az erkölcsi jó túliba való misztikus
megtalálásának előrevetítése jelzi („De hogy átlépés tudás
megértsd a Jót, mit ott találtam, / hallanod vágya
kell, mit láttam az úton.”). Vagyis az első
kilenc sor összegzi a mű tartalmának lénye-
az önazonosság
gét. Az elbeszélői tevékenység céljára az olvasó út önmagunk felé
megtalálása
megszólítása utal („megértsd”, „hallanod
kell”). Ebből derül ki, hogy a misztikus utazás
példa értékű, elbeszélése az emberek okulását
szolgálja.
Kiegészítő-
Toposz/
Hagyományos jelentései Jelentései az Isteni színjátékban kapcsolódó
jelkép
motívumok
Erdő Lélekjelkép, anyagtalan szellemi világot Keresztény jelképként az alvilági erőkre, sötétség,
jelöl, amelyen áthatolva az ember a sötétségre és a bűnre utal. kuszaság,
meg találja a dolgok lényegi jelentését. Az első énekben Danténak, a szereplő- vadság
nek az erkölcsi irányvesztését, a lelki
tökéletesedés útjáról való letérését,
a lélek bűnösségét jelenti. káosz, gonosz
Völgy A zsidó apokaliptikus iratokban a Pokol A völgy az a mélység, árnyékosság árnyékosság
kapujaként is szerepel. és sötétség, ahonnan az Erény hegye mélység
Földi és égi vizek találkozási pontja. és a túlvilági birodalmak (Pokol, Purga-
Homályos lélekállapot kifejezője. tórium, Paradicsom) felé (a megvilágo-
Az emberi átváltozás helye, ahol a lélek sodáshoz) egyaránt út vezet. A hegy kárhozat vagy
Isten kegyelméhez kerülhet közel. kiegészítő jelképe. üdvözülés,
válaszút
Hegy A hegy magassága és fényessége a bibliai Az isteni jelenlét, és ezzel a remény fény
hagyományban a kinyilatkoztatás, kifejezője. csillag
az istenség jelenlétének és közelségének A tévelygő, bűnös lélek számára eligazodás
(Hóreb-hegy, Ararát, Golgota) helye. a megtisztulást (Purgatórium) követően hajnal
A földi dolgokról való lemondásnak az üdvözülés (Paradicsom) lehetőségét
és egy magasabb lelki állapot elérésének is rejti. A völgy kiegészítő jelképe. az isteni gond-
jelképe. viselés allegorikus
jelképe
52
4irod_09_2-2.indd 52 2010.05.20. 22:05:36

Párduc, oroszlán, farkas
Az Erény hegyére induló ember útját három allegori-
kus állatfigura állja el. A Párduc a kéjvágy és Firenze
jelképe. Az Oroszlán a hatalomvágyé és a Francia Ki-
rályságé, a Farkas a kapzsiságé és a pápaságé. A három
állat alakjában erkölcsi, társadalmi és politikai bűnök
hatalma személyesítődik meg. A hegyre vezető utat
vadállatok képében elzáró bűnök az egyetemes és az
egyéni üdvözülés beteljesedését is akadályozzák.
A földi világ útja nem nyújt az utazó számára elérhető
célt. Ezért a visszahátráló utasnak másik, misztikus William Blake: A három vadállat a Pokol
utat kell választania. Erre a látomásos utazásra hívja kapujában (1824−1828)
és vezeti Dantét Beatrice kérésére Vergiliusnak, a kö-
zépkor irodalmi kánonja szerint az antik irodalom
legnagyobb költőjének lelke.
Vergilius
Dante, az alkotó választása több szempontból is indo-
kolható. Vergilius latin, mint ahogy Dante családja is
latin eredetűnek tudja magát. Ezenfelül a szerző
hatalmas vállalkozásában mesterének, példaképének
tartja az Aeneis költőjét. Az antikvitás iránti tisztelet
megnyilvánulása mellett az is fontos lehetett, hogy
Eugéne Delacroix: Dante és Vergilius a Pokolban
Vergilius a középkor értelmezésében túllépett a
(1822)
pogányságon. IV. eclogáját a középkor a Megváltó szü-
letésének megjövendöléseként értelmezte. A császári Mi fejezi ki a két utazó lelki rokonságát, mi
hatalommal szimpatizáló Dante számára az sem lehe- utal Vergilius szerepére?

tett érdektelen, hogy Vergilius eposzában Augustus
principátusának jogosultságát bizonyította. Vagyis
Dante szerint hasonló módon vélekedtek a császár-
ságról, összekapcsolva a császárságeszmét a „Pax
Romana”, illetve a „földi Paradicsom” gondolatával.
Az első énekben Vergilius szerepe egyrészt az, hogy a
„másik útra” vezesse Dantét, a szereplőt. Másrészt
előre közli vele az út fontosabb állomásait (Pokol,
Purgatórium, Paradicsom). Ezzel az előreutalással az
olvasó számára is nyilvánvalóvá teszi a misztikus uta-
zás irányát, és röviden előlegezi a történéseket. Vergi-
lius már itt, az első énekben utal arra is, hogy nem
lehet mindvégig Dante, a szereplő vezetője. Mivel a
kereszténység előtt született, nem léphet be a Paradi-
csomba. Így a harmadik részben a meghalt és megdi-
csőült kedves, Beatrice veszi át Dante vezetését, és
kalauzolja őt egészen az istenlátásig. Ez azért van így,
mert a platonikus hagyományokat követő Dante sze-
rint a szerelem minden erény forrása. Erotikától men-
tes eszmény, ami a legmagasabb tökéletesség, az isten- William-Adolphe Bouguereau: Dante és Vergilus
ség megközelítésének eszköze. a Pokolban (1850)
53
4irod_09_2-2.indd 53 2010.05.20. 22:05:37

Számszimbolika
Az Isteni színjáték a középkori világmindenség (kozmosz)
tükörképe. Szerkezetét a Biblia és a görög bölcselet, így pél- A tercina hármas rímmel össze-
dául Arisztotelész tanítása alapján számszerű összefüggések fogott, háromsoros strófákból álló
határozzák meg. A 100 ének a számmisztika szerint az isteni vers. A sorok tíz vagy tizenegy szóta-
gos jambusokból állnak. Rímképlete:
tökéletességre utal. Három nagyobb részre tagolódik. A beve-

a b a – b c b –c d c – d e d
zető éneket követően a lelkek birodalmának elrendezése is a
és így tovább.
hármas szám szimbolikus értelmezésén (Szentháromság) ala-
pul. A Pokol, a Purgatórium és a Paradicsom egyenként 33
énekből áll. A hármas szám a verselésben is fontos szerepet
kap, háromsoros strófaszerkezetét tercinának nevezik.
Cím, műfajszintézis
epikus elemek fiktív történet, elbeszé-
A mű eredeti címe Comedia. A cím jelzője (divina ’isteni”) lője van, az emberiség
későbbi fejlemény, az utókor csodálatát és értékítéletét fejezi egészéről szól
ki. Először Boccaccio Dante-életrajzában találkozhatunk vele. lírai elemek a beszélő a lírára jel-
A „Comedia” (színjáték) értelme a középkor irodalomelmé- lemző szubjektivitással
él, a lírai én belső
letében gyökerezik. Maga Dante így világítja meg: „com-
történéseinek, vissza-
moedia pedig valamely dolog keserű mivoltával kezdődik, de tekintő reflexióinak
aztán tárgya kedvezően végződik. Mert ha a tárgyát nézzük, fontos szerepe van,
az kezdeteiben szörnyű és bűzhödt, hisz ez a Pokol. A végén képiség, költői nyelv-
pedig kedvező, kívánatos és kellemes, ez pedig a Paradicsom”. használat
Vagyis a mű címe eredendően műfaji megjelölés volt. Mai drámai elemek párbeszédes részek,
értelmezésünkben viszont Dante műve olyan alkotás, amely- drámai jelenetezés
ben epikus, lírai és drámai elemek vegyülnek és alkotnak
egységet.
Homérosz: Odüsszeia. XI. ének – részlet

(Neküia) 1. Ki az alvilágjárás elbeszélője?
2. Mit tudsz olvasói tapasztalatod alap-
Olvasd el szakaszos olvasással a részletet, és válaszolj ján Teiresziászról, mit Odüsszeusz-
a kérdésekre! ról?
3. Vajon mért keresi fel az alvilágban
Végre közelgett lelke a thébai Teiresziásznak,
Odüsszeusz Teiresziászt?
szép aranyos bottal; rámismert, szólt is azonnal:
4. Milyen a részlet alapján a görög mito-
„Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz,
lógia alvilágképe?
jaj, te szegény, mért fordultál el a nap sugarától
5. Mi az ára Teiresziász beszédének? Mi
s jöttél nézni a holtakat és a mezőt, hol öröm nincs?
ennek az árnak a jelképes jelentése?
Menj a gödörtől már és vond el a jóhegyü kardot,
hadd ízleljem a vért és mondjak néked igaz szót.”
Szólt; mire hátrahuzódva, ezüstszögü kardomat újra

visszaeresztettem hüvelyébe. Ivott a sötétlő 6. Miért keresi fel Odüsszeusz az alvilág-
vérből és azután így szólt hozzám a derék jós: ban Teiresziászt?
„Édes, könnyü utat keresel haza, fényes Odüsszeusz, 7. Mit remél Odüsszeusz, mit jósol
csakhogy az isten szörnyűvé teszi; mert sose hinném, Teiresziász?
hogy te kijátszod a Földrázót, aki megdühödött rád 8. Ki a Földrázó, és Odüsszeusz mely
szörnyen, amért szeretett fiusarját megvakitottad.” kalandjára utal a jós?
54
4irod_09_2-2.indd 54 2010.05.20. 22:05:38

„(…) S tán így is hazaértek azért, keseregve, bajok közt,
csak lelkedre vigyázz, fékezd meg a társaidét is, 9. Mire figyelmezteti Teiresziász Odüsz-
rögtön amint odaérkeztek remekívü hajóval szeuszt?
Thrínakié szigetére, kifutva a kékszinü vízből, 10. Mit gondolsz, sikerült-e Odüsszeusz-
és legelő tehenekre találtok, nagyszerü nyájra, nak távol tartania társait Héliosz isten
Hélioszéra, ki mindent lát és hall a világon. marháitól? Indokold válaszodat!
Hogyha az állatokat nem bántod, utadra ügyelsz csak,
akkor tán hazaértek, bár keseregve, bajok közt.
Hogyha pedig bántod, veszedelmet jósolok akkor,
embereidnek s bárkádnak; te magad ha megélsz is,
későn érsz s bajosan haza, társad mind odavesztve,
mások bárkáján, s palotádban bajra találsz majd:
dölyfös férfiseregre, amely vagyonod fölemészti;
isteni hitvesedet kérik mind, kincset ajánlva.”
Csakhogy erőszakukért bosszút állsz majd hazatérve;

s hogyha megölted a kérőket palotádnak ölében,
csellel akár, vagy szemtől-szembe velük, hegyes érccel,
végy egy jólfaragott evezőt válladra, bolyongjál,
míg olyanokhoz nem jutsz, kik tengert sose láttak,
s ételüket sem eszik megsózva a tengeri sóval:
és sohasem láttak pirosarcú fürge hajókat,
sem könnyű evezőt, mely szárnya a fürge hajónak. Odüsszeusz megérkezése az Alvilágba
Íme, világos jelt mondok, nem véted el akkor. (i. e. 40 körüli római falfestmény)
Majd amidőn egy más vándor jő szembe veled s szól:
magszóró a lapát, mit fényes válladon őrzöl,
akkor a jó evezőt szúrd nyomban a földbe, Poszeidón
istennek pedig ott áldozz remek áldozatokkal, 11. Hogyan utal előre Teiresziász jóslata
vágj le bikát és kost, és kant, mely hágja az emsét, azokra a körülményekre, amelyekkel
aztán menj haza és ott áldozz szent hekatombát Odüsszeusz hazatérve szembesül?
tágterü égbe lakó örökéletü isteneinknek, 12. Milyen utasításokat kap arra vonatko-
mindnek sorban. A tengerről jő majd a halálod, zóan, hogyan engesztelje ki az istenek
gyöngéden közelít hozzád, és könnyü öregség közt a legádázabb ellenségét?
végén sujt csak rád, amidőn körülötted a néped 13. Milyen halált jósol Teiresziász Odüsz-
boldogan él. Ezt mondom néked igaz szavaimmal.” szeusznak?
Biblia, Újszövetség, Pál II. levele

a Korinthusiakhoz – részlet 1. Milyen kivételes látomásokról, isteni
kegyelemről beszél Pál apostol a rész-
1
Ha dicsekednem kell, bár az mit sem ér, rátérek a láto- letben?
másokra és az Úr kinyilatkoztatásaira. 2Tudok egy 2. Vajon miért harmadik személyben
emberről Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – test- említi Pál legtitkosabb, legszemélye-
ben-e, nem tudom, testetlenül-e, nem tudom, csak az sebb lelki élményét, az elragadtatást,
Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig. 3És tudom, amellyel megjárja a mennyeket?
hogy ez az ember – testben-e vagy testetlenül, nem 3. Mi lehet a „dicsekvés” igazi jelentése
tudom, csak az Isten tudja – 4elragadtatott a mennybe, ebben a bibliai szövegben?
és titokzatos szavakat hallott, amelyeket embernek nem 4. Mit gondol Pál a mennybe való elra-
szabad kimondania. 5Ilyen dolgokkal dicsekszem, de gadtatás lelki élményéről?
magammal nem dicsekszem, hacsak gyöngeségeimmel 5. Mit gondolhat a levél címzettjeiről?
nem. 6Pedig ha (valóban) dicsekedni akarnék, nem vol- Miért osztja meg velük élményét?
nék balga kérkedő, hiszen igazat mondanék. De óvako-
dom tőle, nehogy valaki többre értékeljen engem annál,
amit bennem lát vagy tőlem hall.
55
4irod_09_2-2.indd 55 2010.05.20. 22:05:38

1. Nézz utána a világhálón, hogyan és miért jártak az alvilágban: Gilgames, Orpheusz és Aeneas!
2. Keress alvilágjárást bemutató idézetet, szövegrészletet, és készíts hozzá értelmező feladatokat az
osztálynak! Internetes képkereső programmal szemléltető anyagot is gyűjthetsz!
3. Írj ötsoros verset a Mennyek vagy a Pokol kapujának bejárata fölé!
Pokol, III. ének – részlet

4. Értelmezzétek a Pokol ka-
A Pokol kapuja pujának feliratát a kerek-
„Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, asztal-körforgó techniká-
én rajtam át oda, hol nincs vigasság, val!
rajtam a kárhozott nép városába. 5. Szerintetek mi az, amit
Nagy Alkotóm vezette az igazság; Dante, az utazó nem ért
Isten Hatalma emelt égi kénnyel, meg a feliratból?
az ős Szeretet és a fő Okosság.1 6. Mi az, amit Vergilius, a
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, vezető már tud, és előre-
csupán örökkel; s én örökkön állok. vetít?
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”
E néhány szó setét betükkel állott 7. Rajzold le a Pokol kapuját,
magassan ott felírva egy kapúra vagy készíts illusztrációt a
s szóltam: „Mester2, nem értem, hogy mi áll ott.” jelenethez!
S ő mint tudásnak és a szónak úra: 8. Jelenítsétek meg állókép-
„Itt el kell hagynod minden törpe gondot ben a Hatalom, a Szeretet
s mint holtra nézned minden földi búra. és az Okosság allegóriáját!
Elértük, mit ajkam előre mondott,
ahol meglátod a keserü népet,
a sok gonoszt s eszeveszett bolondot.”
Aztán mutatva vidám, bátor képet
belém is lelket öntött s kézre fogva
velem a titkok bús honába lépett.
(Babits Mihály fordítása)
1. Írj kilenc olyan emberi ma-
gatartást, cselekedetet, amit
Az Alvilág szűkülő bugyrainak beosztása, a bűnök rangsora bűnnek tartasz! Rangso-
az Isteni színjátékban rold a listádat kilences ská-
a kapunál: közönyösök lán! A kilencedik az legyen,
I. kör (Tornác): kereszteletlenek amit a legnagyobb bűnnek
II. kör: szerelemben mértéktelenek tartasz.
III. kör: ételben, italban mértéktelenek 2. Hasonlítsd össze és beszéld
IV. kör: pénzben mértéktelenek (fösvények, uzsorások) meg padtársaddal listádat!
V. kör: indulatban mértéktelenek (haragvók)
VI. kör: eretnekek, hitetlenek
3. Hasonlítsátok össze és be-
VII. kör: erőszakosok (felebarátaik, önmaguk személye, széljétek meg listátokat
birtoka ellen vagy Isten ellen, ill. istenkáromlók) Dante beosztásával! Pró-
VIII. kör: csalók, akikben nem bíztak báljatok magyarázatokat
(hízelgők, hamisítók) keresni a középkor gon-
IX. kör: árulók, akikben mások megbíztak dolkodásának logikájára és
(hazaárulók, a vendégjoggal visszaélők) saját listátok eltéréseire!
Lucifer székhelye
1
a Hatalom, Szeretet, Okosság megfelelői a Szentháromság tagjai (Atya, Fiú, Szentlélek)
2
Vergilius, Dante kísérője a Pokolban és a Purgatóriumban
56
4irod_09_2-2.indd 56 2010.05.20. 22:05:39

A Pokol kapujának felirata
A Pokol kapujának felirata a harmadik ének elején
olvasható. A felirat a teológia hagyományos kifeje-
zéseivel nevezi meg a Szentháromság személyeit.
A jellemző tulajdonságok lényegi módon vesznek
részt a Pokol megteremtésében. A keresztény világ-
kép értelmezésében az e világi lét a halál utáni álla-
pot előképe. Isten a lelkek túlvilági helyét e világi
életük és tetteik szerint jelöli ki. A lélek túlvilági
sorsa tehát az ember földi életének lényegét is meg-
mutatja. A Pokolban a Teremtő hatalma bűnhődni
kényszeríti a bűnösöket. A Fiú bölcsessége a bűn
természetéhez mérten kiszabja a büntetést. A Szent- A Föld keresztmetszete Dante elképzelése szerint
lélek szeretete pedig a rossz megszüntetésével hely- (Babits Mihály és Kardos Tibor jegyzeteiből)
reállítja a világ rendjét. („Nagy Alkotóm vezette az
igazság; / Isten hatalma emelt égi kénnyel, / az ős
Szeretet és a fő Okosság”.)
Ptolemaioszi világkép. A Komédia univerzuma a

ptolemaioszi világkép és Dante képzelete szerint ala-
kul. A Föld a világegyetem központja. Gömb alakú,
képzeletbeli főtengelyének északi végén található
Jeruzsálem és a Golgota hegye. A tengely áthalad a
Föld középpontján, ahol Lucifer, a Pokol királya lako-
zik. A Pokol a Föld középpontjába nyúló és folyton
szűkülő tölcsér. Árkaiban (köreiben) az egyes bün-
tető körök helyezkednek el. Minden szárazföld az
északi féltekén van, a délit világtenger borítja. Ebből Ptolemaiosz térképének 1482-es rekonstrukciója
emelkedik ki a tengely másik végén szigetként a Pur- Ptolemaiosz a hellenisztikus kori görög természet-
gatórium hegye, tetején a földi Paradicsom ligetével. tudomány egyik legkiemelkedőbb képviselője,
A képzeletbeli tengely a Purgatórium feletti égkörök- Kopernikuszig meghatározta a világegyetemről való
ben, az istenség székhelyén vész bele a végtelenbe. A gondolkodást.
bűnök és erények nevét, rendszerét Arisztotelész eti-
kája nyomán alakította Dante.
Dante és Beatrice tanulmányozzák a Holdat Gibraltár, Johann Baptist Homann (1663–1724)

és a Rák csillagjegyet. Az Isteni színjáték egy térképe. Az ókorban ismert világ végét itt jelölték
XIV. századi itáliai kódexben. Herkules oszlopai (Gibraltár sziklái).
57
4irod_09_2-2.indd 57 2010.05.20. 22:05:39

1. Mit mond Odüsszeusz hazatérése utáni sorsáról a homéroszi hagyomány (l. 55. o.)?
2. Írj le olvasói tapasztalataid alapján olyan bűnöket, amelyek miatt a keresztény gondolkodás szerint
Odüsszeusz a Pokolba kerülhetett!
Pokol, XXVI. ének – részlet
Odysseus utolsó utazása
Örülj, Firenze, oly nagy vagy te hírrel, úgy láttam én, mihelyt elég magassan
hogy tengereket s földet ver a szárnyad, voltam, hogy szemeim fenékre láttak,
és nagy neved a mély pokolig ér el. a nyolcas számu bugyrot, csillagossan.
Népedből ott rablók közt öten állnak S mint az, kiért a medvék bosszut álltak,2
olyak, hogy én szégyeltem magam értük, látta az Illés szekerét3 utazni
s neked se nagy dicsőségedre válnak. a lovak égnek ágaskodva szálltak:
Amit hajnalkor álmodunk, megéljük: de szemmel nem volt látható, hogy az mi,
mi is megérjük nem sok idő mulva, mert a szekér nem, csak a lángja látszott,
mit Prátó1 kíván, s mások, hogy megérjük. mint egy felhőcske, már csupán arasznyi:
És ha most jönne, korán az se volna, ugy e völgy torkában táncolva játszott
s ha jönni kell, most jöjjön és ne később, minden kis láng4, s egy sem mutatta titkát,
mert fájóbb lenne, aggkoromra hullva. – hogy egy-egy bűnös is jár benne táncot.
Most magával vont mesterem, a lépcsőt Hogy lássak jól, kihajoltam a hidgát
megmászva, melyen az imént lehágtunk, fölött s löketlen is leestem volna,
s mely bajjal vitt fel újra engem és őt, ha nem kapok meg egy kinyúló sziklát.
s fenn újra a magányos útra vágtunk, S Vezérem, így figyelni látva, szóla:
mely kő és szirt között előnkbe nyílott, „Egy bús lélek van minden tűzbe rejtve,
s nem boldogult kezünk nélkül a lábunk. és önnön lángja lesz számára pólya.”
Haj sírtam akkor és most újra sírok, „Gondoltam már” – feleltem – „erre, sejtve,
s rágondolván, mit láttam, szorosabbra s most hogy szavadtól bizonyos dolog lesz,
vonom, okulva azon, amit írok, megkérdem: kit zár, jobbra-balra lejtve
lelkem fékét, ne menjen rossz utakra, ott az a láng, mely végén hasitott lesz,
nehogy kincsét önmaga elfecsélje, s két ágra oszlik, mint a máglya lángja,
ha jó csillag, vagy még jobb Más megadta. melyen öccsével égett Eteoklesz?”5
Mint a paraszt, ledőlve a hegyélre Felelt: „Két hőst borít e törpe máglya:
nyáron, mikor legkevesebb időn át Ulyssest s Diomédest;6 kik kinokra
borúl a nap világos arca éjbe, együtt mentek, mint hajdan a csatákra,
s légy helyett szunyog zsong a levegőn át, s lelkük e lángban nyögi és zokogja
tüzektől látja csillagozni lassan, a Ló cselét,7 amely a drága magnak
hol szüret áll, vagy szántás, lenn, a rónát: kapút csinált, melyből nőtt Róma bokra.
1
Firenze melletti és általa meghódított kisváros
2
Elizeus prófétát a Királyok Könyvében leírt történet szerint suhancok „kopasznak” csúfolták, ezért a próféta megátkozta őket. Az erdőből
előjött két nőstény medve, és a csúfolódók közül negyvenkettőt széjjeltépett.
3
Illés próféta csodás története szintén az ószövetségi Királyok Könyvében olvasható
4
a csalárd tanácsadók, akik életükben a viszálykodás lángját szították, haláluk után lángnyelvekké változva bűnhődnek
5
A thébai testvérek, Eteoklesz és Polüneikész egymás kezétől estek el. Gyűlöletük túlélte őket: még a testüket elhamvasztó máglya lángja
is kettévált.
6
Odüsszeusz és Diomédesz együtt követték el bűneiket, együtt is bűnhődnek
7
Ők tervezték a falovat, melynek segítségével a görögök elfoglalták Tróját. Ebből a városból menekült el Aeneas, aki megalapította
Rómát.
58
4irod_09_2-2.indd 58 2010.05.20. 22:05:41

S Deidámia8 bújáért is zokognak, A két hispán part közt eveztem én el;
ki Achillest gyászolja holtan is még; láttam Marokkót és Sardiniát,
s a Palladiumért9 is számot adnak.” a tenger többi fürdő szigetével.
És én: „Ha szólni bír e lángban is még S vén, lassu volt már a kis társaság,
a lélek: mester, kérlek, újra kérlek, s a szoroshoz értünk, mely arra fekszik,
s ezerszer is, vedd úgy, hogy kérlek ismét, hol Herkules emelte oszlopát,14
hogy engedd, hogy innen tovább ne térjek, hogy onnan már ne menjen senki messzibb,
míg a szarvas láng hozzánk nem fog érni; s jobbkézről lassan elmarad Sevilla,
von a vágy, látod, hogy velük beszéljek.” balkézről Septa15 tünedezni tetszik.
És ő felelte: „Kérésed dicsérni »Ó társak, bár veszélyek ezre víjja
méltó és nincs ok, hogy meg ne tehessem: sziveteket, mégis Nyugatra hágtok:
hanem tenéked nem szabad beszélni. ha látástokból, bármi sok a híja,
Tudom, mit kívánsz tudni és szivessen őriztek« – szóltam – »még egy csöpnyi lángot,
fogok velük magam beszélni. Hagyj hát, ne sajnáljatok megkeresni tőle
hogy nyelvedért a görög meg ne vessen.”10 a Nap útján, a néptelen világot!
Aztán helyét kilesve s pillanatját, Gondoljatok az emberi erőre:
megvárva, míg a láng elébe lebben, nem születtetek tengni, mint az állat,
így hallottam beszélni lelkem atyját: hanem tudni és haladni előre!«
„Ó ti, egy tűzben egyesítve ketten! Igy tettem bennük élessé a vágyat,
ha örömet tehettem nektek élve, e kis beszéddel útra; úgy hogy őket
ha bármilyen kis örömet tehettem alig tarthattam: nem volt egy se fáradt.
nagy verseimben titeket dicsérve, A far keletre és az evezőket
ne menjetek tovább: szóljon az egyik, bolond repűlés szárnyaivá tettük,
milyen tájra vonult meghalni félre?” s vitorláink mind balfelé verődtek.
S lobogva az antik láng fényesebbik Új ég, új csillag16 ragyogott felettünk,
s nagyobbik ága11 most suhogni kezdett, ha jött az éj; a mi egünk lebújva
mintha a tüzet szél ujjai pedzik. a tenger alá, már egészen eltünt.
S mialatt csücske ide-oda rezgett, Ötször csempült meg, ötször telt meg újra,
mintha nyelv volna, képes a szavakra, új világgal a holdvilágnak alja.17
magából ilyen hangokat eresztett: mióta beléptünk a vészes útra,
„Elhagyva Circét12, aki visszatarta mikor im egy hegy tünt előnkbe, barna
több mint egy évig, ős Caëta13 mellett, a messzeségtől, s oly magasra nyúlott,
mely Aeneástól még nevét se kapta, milyet sem élve nem láttam, se halva.18
se kis fiam, se vénségtől elernyedt Örültünk, de örömünk gyászba múlott,
atyám, se nőm, akinek örömére mert az új földről felhő jött, s viharja
őriznem kellett köteles szerelmet, kicsiny deszkánk gyenge orrára hullott,
le nem győzhetett, lelkem szenvedélye: s háromszor azt a vízben megcsavarta,
látni világot, emberek hibáját, negyedszer a farát magasba vonta,
s erényüket, s okúlni, mennyiféle. orrát mélybe – Valaki19 így akarta –
S bejártam a tenger ezernyi táját, s fejünk fölött a vizet összenyomta.”
pár szál deszkával, és a pár legénnyel, (Babits Mihály fordítása)
ki el nem hagyta még a csöppnyi gályát.
8
Akhilleusz szerelme, aki mellett női ruhában próbált elrejtőzni, de Odüsszeusz cselével felismerték és a háborúba csábították
9
az ostromlott trójaiak fő reménysége, a Pallasz Athéné-szobor, melyet Odüsszeusz és Diomédesz rabolt el
10
Vergilius tudott görögül, Dante nem
11
Odüsszeusz
12
Kirké, a varázslónő az Odüsszeiában is visszatartotta a bolyongó Odüsszeuszt és társait
13
szirtfok és kisváros Róma és Nápoly között, Aeneas nevezte el meghalt dajkájáról
14
Herkules oszlopa Gibraltárnál a világ végét jelezte, Danténél az isteni korlátok áthágását jelenti
15
Afrika
16
a Föld másik felére, a déli féltekére jutottak; az északi csillagokat a déli égbolt csillagai váltották fel; átvitt értelemben a régi (külső)
erkölcsi normákat felváltó új (belső) törvényekre utal a szöveg
17
öt hónap telt el
18
a Purgatórium-hegy, tetején a Földi Paradicsommal, ahová Odüsszeusz holta után sem juthatott
19
felsőbb isteni erő
59
4irod_09_2-2.indd 59 2010.05.20. 22:05:41

3. Vitassátok meg, ismerhette-e Dante az Odüsszeiát! Érveiteket gyűjtsétek T-táblázatba!
4. Miért került Odüsszeusz lelke a Pokolba? Mik a bűnei az olvasottak szerint? Hogyan bűnhődik?
Mi hogyan okozta halálát? Válaszaitokat rögzítsétek szemponttáblázatba!
5. Milyen embernek láttatták a homéroszi eposzok Odüsszeuszt? Mik voltak az értékei?
6. Ellentmondanak-e egymásnak az elbeszélő szerint Odüsszeusz cseles tettei és utolsó kalandja?
És szerintetek?
7. Vajon miért hasonlíthatja az elbeszélő a lángnyelvben bűnhődő, hamis embereket a búzakeresz-
teken alkonyatban fénylő szentjánosbogarakhoz (25–33. sor)?
8. Hogyan és mivel győzi meg társait az útra Odüsszeusz (112–123)? Vajon helyesen jár el?
9. Hogyan függhet össze Dante művében Odüsszeusz emberi alakja és sorsa?
10. Milyen hasonlóságok és milyen különbségek találhatók Dante, a túlvilági utas és Odüsszeusz, az
e világi hajós céljában, szerepében, feladatában? Észrevételeiteket rögzítsétek halmazábrában!
11. A Pokol első éneke 22–27. sorában a következőt olvastuk:
„És mint ki tengerről jött, sok veszéllyel,
amint kiért lihegve, visszafordul,
még egyszer a vad vízen nézni széllyel:
úgy lelkem, még remegve borzalomtul
végignézett a kiállt úton újra,
melyen még élve senkisem jutott túl.”
Miért hasonlíthatja Dante, az elbeszélő Dantét, a szereplőt hajóshoz? Hogyan olvasható a tudás
és az erkölcs kétféle példázataként a „két hajós”, Dante és Odüsszeusz utazástörténete?
12. Hol olvasható a XXVI. énekben Odüsszeusz utolsó utazásának tanulsága? Ki vonja meg ezt a
tanulságot? Értelmezzétek egybekezdésnyi írásban a részletet!
13. Vitassátok meg, értelmezhető-e Odüsszeusz alakja a tudásvágytól hajtott reneszánsz ember elő-
képeként! Érveiteket, ellenérveiteket rögzítsétek T-táblázatba!
14. Beszéljétek meg, szerintetek ma mi jellemzi a tudás és az erkölcs, illetve a tudás és a hit viszonyát!
Gyűjtsetek példákat arra, hogy az emberi tudásnak ma is szüksége van „fékekre”!
15. A szaloncukor elvet szem előtt tartva írj 1-2 oldalas esszét „Misztikus utazások az irodalomban”
vagy „Alvilágban és mennyben járók” címmel!
Találkozás Odüsszeusszal
Odüsszeusz az Isteni színjáték egyik legérzéklete-
sebb alakjai közül való. A mitológiai hős a modern
ember olvasatában a kíváncsiság, a legyőzhetetlen
tudásvágy, a haladás elkötelezettje. A latin (Vergi-
lius) és a középkori irodalmi hagyomány szerint
azonban rút cselek kieszelője. A csalárdság minta-
képe, aki ravaszságával és eszességével szedte rá ál-
dozatait. Ezért találkozhat vele a túlvilági utazó a
Pokol nyolcadik bugyrában, ahol Diomédesszel két
ágra oszló lánglepelben ég. Odüsszeusz bűneit Ver-
gilius sorolja el Dantének, a szereplőnek. A tettek
végrehajtásában segédkezett a nagy testi erővel bíró
Diomédesz. Bár együtt bűnhődik Odüsszeusszal,
nem szólal meg. Néma társként hallgatja Odüsszeusz William Blake: Odüsszeusz és Diomédesz
elbeszélését utolsó útjukról. a Pokolban – részlet (1824–1828)
60
4irod_09_2-2.indd 60 2010.05.20. 22:05:42

Az Isteni színjáték XV. századi
illusztrációja. Az illusztráción Dante
a menny köreiben őt végigkísérő
Beatricével látható.
Milyen eszközökkel utal az illuszt-
ráció a lélek mennybéli állapotára?
A hit és a tudás példázata Dante és a homéroszi hagyomány. Odüsszeusz utolsó kaland-

jának értelmezése szempontjából érdekes, hogy Dante az egész
A XXVI. ének 19–25. sorában az elbeszélő középkorhoz hasonlóan nem ismerte a homéroszi eposzokat.
önmagára vonatkoztatott tanulságként ösz- Így nem tudott Odüsszeusz Ithakába való visszatéréséről sem.
szegzi az Odüsszeusz utolsó kalandjából Elbeszélő fantáziáját nem kötötte meg a homéroszi hagyomány.
Odüsszeusz útjának elbeszélése így ott folytatódik, ahol Ovi-
levonható következtetéseket. („Haj sírtam dius Átváltozásainak XIV. éneke abbamarad (a Kirkétől való
akkor és most újra sírok, / s rágondolván, mit távozásnál). A történet részben egy, a homéroszitól eltérő ha-
láttam, szorosabbra / vonom, okulva azon, gyomány, részben Dante teremtő költői fantáziájának szülötte.
amit írok, / lelkem fékét, ne menjen rossz utak- Eszerint a Kirkétől való távozást követően Odüsszeusz nem
ra, / nehogy kincsét önmaga elfecsérelje, / Ithaka felé indult. Lelke szenvedélyének engedve „pár szál desz-
kával” (a fordításban a hajó metonimikus képe) és „pár legény-
ha jó csillag, vagy mégjobb Más megadta.”) nyel” elindult, hogy világot, tájakat, embereket ismerjen meg.
E szerint az ész akkor járhat csak helyes Végül túlhaladt Hercules oszlopain. Vagyis a korban ismert vi-
úton, ha önmagát megfékezve rábízza ma- lágot Gibraltárnál maga mögött hagyva bejárta a néptelen vilá-
gát egy magasabb akaratra, a gondviselésre. got. A „bolond repülés”-sel végtelen kíváncsiságát, tudásvágyát
Vagyis a tudásvágyat korlátok közé szorítja. bontakoztatta ki. Ugyanakkor szembeszegült az isteni világ-
renddel, amely Hercules határköveit az ember útjába helyezte.
Nem felfedezni akarja a világot, hanem egy Ezzel kihívta maga ellen a végzetet (Isten haragját: „Valaki így
magasabb akaratnak engedelmeskedve hírt akarta”). A földi Paradicsomot hordozó Purgatórium hegyénél,
akar adni róla. Odüsszeusz tehát az önhit- ahová élő ember el nem juthat, hajótörést szenvedett.
ten magában bízó, féktelen értelmet teste-
síti meg. Ezért sorsában, az elkerülhetetlen
hajótörésben az isteni büntetés nyilatkozik Egy értelmezésbeli vitáról. Egyes magyar Dante-értelmezők
meg. Az „igazi utazó” azonban küldetést úgy vélik, hogy az Isteni színjáték Odüsszeusza későbbi korok
teljesít. Így sorsa az isteni kegyelem, az üd- előhírnöke, a tudás hőseinek alaptípusa. Benne a reneszánsz
vözülés lehetősége. Az Isteni színjáték misz- ember előképét, a reneszánsz tudásvágy megtestesítőjét látják.
Legfontosabb érvük Odüsszeusz beszéde társaihoz: „Gondol-
tikus utazójának (Dante, a szereplő) prófé- jatok az emberi erőre: / nem születtetek tengni, mint az állat, /
tai küldetése van. Feladata, hogy hírt adjon hanem tudni és haladni előre!”. E részlettel kapcsolatban fontos
a mélyben rejlő, végső igazságokról. Arról a tudni, hogy Babits Mihály fordítása kissé pontatlan. A mondat
világrendről, ami útja során megvilágoso- befejezése szó szerint: „hanem követni az erényt és a tudást”. Az
dott előtte (Dante, a lejegyző, elbeszélő). eredeti szöveg tehát nem utal az egyébként még a reneszánsz-
ban sem körvonalazódó haladásgondolatra. Dante művében a
Mindez a középkori gondolkodásmódnak filozófia, vagyis a földi élet értékei fölé emeli a hitigazságokat
megfelelően a hitnek a tudás fölé rendelését (hit, remény, szeretet). E hitigazságok – felfogása szerint és a
példázza. E szerint a vezérlő hit, a küldetés- középkori gondolkodásnak is megfelelően – az örök élet bol-
tudat nélkül az egyéni tudás és akarat szük- dogságához vezethetik az embert. Odüsszeusz olthatatlan
ségszerűen bukásra van ítélve. A metafori- tudásvágya nem párosul a kiteljesedéshez szükséges erkölcsi
erényekkel. Sőt épp a magasabb rendű igazságok belátásának
kus értelmű és az elbeszélt hajózás tehát hiánya eredményezi pusztulását. Odüsszeusz a Pokolban maga
kétféle sorsot jelöl, ami egymás mellé ren- nevezi „bolond repülésnek” vállalkozását. Ezt úgy is értelmez-
delve példázatként olvasható. A példázat hetjük, hogy saját vállalkozásának képtelenségét csak a halál
egyben tükörmetafora. Dante ugyanis utáni létében látja be. Vagyis önmegértése Danténak, a szerep-
Odüsszeusz sorsában saját elkerülhető sors- lőnek az önmegértésével szemben csak a halált követő bünte-
tésben történhet meg.
lehetőségére ismer.
61
4irod_09_2-2.indd 61 2010.05.20. 22:05:43

Személyesség és öntudat
François Villon költészetében
„Azt mondják, a középkort az ismeri meg iga-

zán, aki a Divina Commediát (Isteni színjáték)
olvassa. De hogy a középkort megismerjük, 1. Az idézetek alapján a középkori költészet
melyik irányához kapcsolódhat Villon

nem csak Dantét kell olvasnunk. Dantétól
költészete?
megtudjuk, milyen volt a középkorban a pokol
2. Hogyan viszonyul ez a költészet a Lator
és a menny. De Villontól megtudjuk, milyen László-idézet alapján a középkor poétikai
volt a föld.” konvencióihoz?
(Mészöly Dezső, költő, műfordító) 3. Mik lehetnek a villoni költészet témái, az
életmű meghatározó kérdései?
„Tudós verselő volt, tudta a mesterséget, a kö-
zépkori francia költészet szokásait, sztereotí-
piáit (bevett, ismétlődő motívum, kifejezés),
formáit, műfajait. Érzelmi, bölcseleti, gondola-
François Villon (1431?–1463?). Valószí-
ti közhelyeit is. De az ő kezében minden meg-
nűleg 1431-ben született Párizsban, a
változott. Verseinek, ha ismerjük is mintáikat, százéves háború végén. Anyai nagybáty-
kocsmaszaga, börtönszaga, szegénységszaga, ja nevelte, aki jómódú paptanár és jog-
templomszaga, szerelemszaga, halálszaga, rot- tudós volt Párizsban. Villon 1452-ben
hadásszaga van. Tisztán lát s vesz számba min- magisteri címet szerzett (alacsonyabb
fokozatú oklevél) a Sorbonne-on.
dent, szenvedély és értelem rendezi anyagát.
Belekeveredett a „Kagylósok” hír-
Kedves csúfolódása, goromba humora, nyers hedt bandájába, betörés és lopás
szókimondása épp oly hatásos, mint pontos, miatt többször bebörtönözték. Ön-
olykor rikítóan színezett képei, könnyen bom- védelemből leszúrt egy részeg pa-
ló, változó tempójú mondatai, szertelen kedély- pot, hónapokig bujdosott, amíg ke-
gyelmet kapott. Párizsba való visszatérése után nem sokkal
hullámzásait összefogó arányérzéke. Szeretjük
egy banda tagjaként kifosztotta a teológiai fakultás pénzes-
vadságát és gyöngédségét, átkozódásait és áhí- ládáját. Így ismét menekülnie kellett. 1456-tól bujdosott
tatát, mert minden mozdulatának fedezete van. Franciaországban. 1461-ben bebörtönözték, de XI. Lajos
Csakugyan úgy van, ahogy mondják: ő a közép- amnesztiájával rövid időre kiszabadult. 1462 végén egy
kor első nagy személyes hangú költője.” újabb botrányt követően halálra ítélték, de a büntetést
tízévi száműzetésre enyhítették. 1463 januárjában elhagy-
(Lator László, költő, műfordító)
ta Párizst, életéről ettől fogva nem rendelkezünk biztos
adatokkal.
Öntörvényűség
Villon a kései középkor irodalmának talán leg-
nagyobb költője. Témái és versformái korának
költői gyakorlatát követik. Művészetére jelentős
hatással volt a vágánsköltészet zenei, illetve iro-
dalmi hagyománya is. Az irodalmi közhelyek, a
konvencionális formák azonban tudatos szer-
kesztéssel, költői, mesterségbeli tudással páro-
sulnak életművében. Költői öntudata arról vall,
hogy a személyiség önmagát már nem a közös-
ség részeként, hanem öntörvényű egyénként
tapasztalja és fogalmazza meg. Ezért tartja az
irodalmi hagyomány Villont a szubjektív líra
egyik első képviselőjének. Verseiben szinte min-
dent átleng mulandóság élménye, ami életművét
több helyen a haláltánc műfajával rokonítja. Philippe de Gueldre:Haláltáncjelenet (XVI. század)
62
4irod_09_2-2.indd 62 2010.05.20. 22:05:43

A Nagy Testamentum – részletek
1. Jellemezzétek a részletek alapján a vers beszélőjének
7
társadalmi helyzetét! Hogyan látja a világot, milyen-
S most hívom Isten Szent Fiát,
Kínjaimban Hozzá kiáltok, nek látja a többieket, milyennek önmagát? Készítsetek
Hallja meg e szegény imát, gondolkodástérképet értelmezésetekről!
Hisz testtel-lélekkel megáldott 2. Milyen érvekkel bizonyítanátok, hogy a beszélő világ-
S a gonosz karmából kiváltott. és emberképe, gondolkodásmódja jellegzetesen közép-
S a sok szégyenből, ami várt; kori? Kettéosztott naplóval dolgozzatok!
Dicsérem őt s Égi Atyánkat 3. Hogyan alakul az idézett versszakokban a beszédhely-
S Lajost, a francia királyt. zet? Melyiket milyen nyelvi eszközök hozzák létre és
alakítják? Készítsetek szemponttáblázatot!
14
Bűnös vagyok, tudom, de az 4. Vizsgáljátok meg az oktávának nevezett strófaszer-
Isten nem kívánja halálom, kezetet! Fogalmazzátok meg, milyen versszak az ok-
De hogy legyek jó és igaz táva!
S az eredendő lelki gyászon
Kívül halálos kór ne rágjon;
Ő látja lelkem bánatát
És ha lelkifurdalásom
Igaz, akkor kegyelmet ád. A haláltánc (danse macabre) a XIII–XIV. századi művészet
jellegzetes műfaja. Az irodalom mellett a képzőművészetben, a
16 zenében és a drámajátékban is megtalálható. A nagy pestisjár-
Ha halálom akármilyen ványok idején terjedt el, amikor a középkor embere a tömeges
Kis közjónak javára volna, halál látványával és tapasztalatával találkozott. Jellemzője, hogy
Meghalnék, meg én, Istenem: a megszemélyesített halál társadalmi különbségre és korra való
Mi szükség ilyen elbukottra?
De az én sorsom élve-halva
tekintet nélkül utolsó táncba viszi az elszólított embereket.
Ifjat és vént, senkit se sért: A középkori metszeteken a halált kaszával vagy karmesterpál-
Hegyek se előre, se hátra cával ábrázolt csontváz személyesítette meg. A haláltánc a mu-
Nem mozdulnak egy koldusért. landóság egyetemes hatalmára emlékezteti az élőket, szembe-
állítja a bűnös és az erényes életet. Aki ugyanis a földi élet
39 örömeit élte, a halálban mindent elveszít. Aki viszont megve-
Mert hát, légy bölcs, légy balga, pap, tette a földi élet hívságait, megnyeri Isten kegyelmét. A közép-
Laikus, gazdag vagy szegény,
kori haláltánc későbbi korok művészeti-irodalmi hagyomá-
Fösvény, tékozló, kicsi, nagy,
Úr, paraszt, szép, rút, bűn s erény, nyába is beépült. Motívumait felhasználja például Madách Imre
Bármily rangú földi szirén, Az ember tragédiája londoni színében vagy Arany János a Híd-
Csupa nyakék, dísz, kincs, sugár, avatás című balladájában.
Hiába: e föld kerekén
Mindenkit elvisz a halál.
(Szabó Lőrinc fordítása) Az oktáva nyolcsoros strófaforma, melynek sorai is nyolc szó-
tagból állnak, rímképlete a b a b b c b c.
Bernt Notke: Haláltánc (a tallini Szent Miklós-templom táblaképe, XV. század vége)
63
4irod_09_2-2.indd 63 2010.05.20. 22:05:44

Ballada a hajdan való idők szépasszonyairól
1. Fogalmazd meg saját szavaiddal, miről
Mondd, hol van és melyik országban él szól a vers!
Flóra1, a híres római csuda? 2. Hogyan kapcsolódik a középkori gon-
S Archippa2 hol, ki szebb mindenkinél. dolkodáshoz a vers témája?
Hol van Thaisz3, kis unokahuga? 3. Mi a szerepe a régen élt híres vagy hír-
Hol van Ekho4, a zengő és dicső, hedt asszonyok felsorolásának?
kit hallgatott a csermely, esti tó, 4. Vár-e választ az ismétlődő kérdésre a

mert még különb nem élt itt földi nő?... beszélő? Indokolj!
Hová lett a tavalyi hó? 5. A Ballada a hajdan való idők szépasszo-
nyairól a középkori vanitas-irodalom
Heloise, a tudós apáca hol, hagyományához kapcsolódik. A vani-
kiért Abelár5 életet cserélt, tas (latin: ’hiúság, hiábavalóság’) vers
s aztán csupán szerelméért lakol, az e világi hiúságot, például a szépség
klastromba buj, csuhába, mint herélt? mulandóságát, a túlvilági boldogság-
Hol a királyné most, ki Buridánt6 gal mint igaz és örök értékkel állította
egy durva zsákba varrva a siró szembe. A vanitas-versek jellemző for-
Szajnába dobta, a folyás iránt…? mula (Ubi sunt formula – latin ’Hova
Hová lett a tavalyi hó? lett?’) szerint építkeztek.
a) Megszólítás (Mondd meg…)
Hol Blanka7 királyné, e liliom, – elmaradhatott;
ki énekelt-dalolt – mint egy szirén, b) Kérdés (Hova lett…);
Nagylábu Berta8 és még milliom, c) Felsorolás (személyek, értékek, kin-
Beatrix9, Mayne urnője10 és Irén11, csek katalógusa);
Johanna12 hol, kit angol hitszegők d) Válasz (meghalt, elpusztult, odalett)
égettek el, hol az angyali-jó: – elmaradhatott.
Boldogságos Szűz, jaj, hol vannak ők…? Vizsgáld meg, hogyan érvényesül a
Hová lett a tavalyi hó! versben, illetve a versszakokban ez
a formula!
Ajánlás
Herceg, ne kérdezd sem most, sem utóbb,

hol vannak ők, nem kell itt semmi szó,
hisz ez utolsó sorból megtudod:
hová lett a tavalyi hó!
(Kosztolányi Dezső fordítása)
1
római kurtizán volt, nevét Juvenalis latin költő említi
2
az athéni Alkibiadész nevének nőneművé torzított alakja
3
több híres kurtizán neve
4
görög mitológiai alak, viszonzatlanul beleszeretett Narkisszoszba,
elsorvadt és csak hangja maradt meg
5
A XI-XII. század fordulóján élt teológus és unokahúga, akibe bele-
szeretett. Titokban házasságot kötöttek, a lány rokonai megfosztot-
ták férfiasságától. Héloïse apáca lett, Abélard bencés kolostorban
töltötte élete hátralevő részét.
6
Skolasztikus filozófus, egy középkori monda szerint Burgundiai
Margit királynő egy vele töltött éjszaka után egy toronyerődből
zsákba kötve a Szajnába dobatta. Állítólag megmenekült, így nem
jutott a királynő többi szeretőjének sorsára.
7
feltehetően kasztíliai Blanka, Szent Lajos király anyja
8
Nagy Károly császár anyja
9
középkori lovagtörténetek hősnője
10
Eremburgis a maine-i grófság örökösnője, aki a XII. század elején
feleségül megy V. Fulkó Anjou-házi grófhoz. Házasságukból ered
az Anjou-ház angol, Plantagenet néven ismertté vált ága.
11
(Villon eredeti szövegében Aliz) középkori lovagtörténetek hős- Leon Jean Basile Perrault: Vanitas (1886)
nője
12
Jeanne d’Arc, a százéves háború francia hősnője, akit eretnekként Vajon miért gyakori kelléke a vanitas-
máglyán égettek el témának a tükör és a szép női test?
64
4irod_09_2-2.indd 64 2010.05.20. 22:05:46

Hans Memling: A földi
hiúság és az isteni
megváltás allegóriája
(1485 körüli szárnyas-
oltár részlete)
1. Írj „verset” saját tulajdonságaidból úgy, hogy minden sor egy szóból álljon, a verssorok első betűi
lefelé olvasva pedig kiadják a keresztnevedet!
2. Milyennek képzelitek a cím alapján a versben szereplő nőalakot?
3. Mondjátok el a versből vett idézeteket hangosan különféle hangnemben! (Például: hetykén, táma-
dólag, öngúnnyal, szomorúan, dühösen, elutasítóan, tragikusan, humorosan, keserűen.)
a) „Lóg rajtam, pénzit megéri velem”.
b) „Nincs emberségünk, hát ne is legyen”
Ballada a Vastag Margot-ról
Ha szeretem a szép lányt szolgamód, Majd megbékülünk; szellent rám nagyot

Nem kell azért bugrisnak vélnetek, – Dagadtabb, mint a dongó – fölnevet,
Javai finom óhajra valók, Combom csapkodja, Gogo-z3 meg gagyog,
Csókjáért kardot, pajzsot viselek. Öklével birizgálja fejemet.
Fazekat happolok,1 ha emberek Mint bunda, alszunk, lévén részegek.
Jönnek, ellépek borért csendesen. S kelünk. Korog a hasa. Kényesen
Kerül gyümölcs meg sajt. S ha rendesen Fölmászik rám, nyögök keservesen,
Fizetnek, mondok: Jól ityeg bizony! A deszkánál is laposabbra nyom,
Csak jőjenek, ha dürgésük2 leszen, Ledérkedéssel tönkre így teszen
E bordélyba, hol szállásunk vagyon. E bordélyban, hol szállásunk vagyon.
De megvannak a vijjogó bajok, Ajánlás

Ha pénz nélkül jön Margot hálni meg.
Szivem halálra gyűlöli. Fogod Vihar, fagy, dér – megvan a kenyerem!
Mindjárt kabátod, szoknyád, réklidet, Igy vesz az ember gubát az eben.4
Gyapju gyanánt a zálogba vihedd! Lóg rajtam, pénzit megéri velem.
S kezét csipőre téve bőg nekem Lotyó, kurafi: passzolunk nagyon!
Az Antikrisztus, hogy Jézusra, nem, Ocsmányoké ez ocsmány szerelem.
Ő nem teszi! Hát jól képen kapom. Nincs emberségünk, hát ne is legyen
Az orra fölött hordja kézjegyem E bordélyban, hol szállásunk vagyon!
E bordélyban, hol szállásunk vagyon. ( József Attila fordítása)
1
megszerez, megkaparint (német)
2
eredetileg a fajdkakasok násztánca; átvitt értelemben párzási, párosodási kedv
3
kedveskedő zsargon megszólítás; mon gogo: ’buksim, fajankóm’ (francia)
4
az eben gubát cserél szólás jelentése: egyik értéktelen dolgot másik értéktelenre cserél
65
4irod_09_2-2.indd 65 2010.05.20. 22:05:47

4. Hol élnek a ballada szereplői? Hogyan, milyennek alkotja meg a szöveg a szereplők környezetét?
5. Mindennapi életük mely mozzanatait mutatja be a beszélő?
6. Hogyan jellemzi a beszélő önmagát, társát, és kettejük kapcsolatát? Milyen jelei vannak az ösz-
szetartozásuknak?
7. Gyűjtsétek ki, a vers mely kifejezései nem illenek bele a költészettel kapcsolatos elvárásaitokba!
Magyarázzátok meg, miért nem! Mi a szerepe a köznapi és tolvajnyelvből vett kifejezéseknek?

8. Mi utal a hagyományos trubadúr líra elemeire a versben? Miért idézi meg vajon ezt a beszéd-
módot, ha felül is írja a szöveg?
9. Hasonlítsátok össze a ballada férfi-nő, illetve szerelemképét a lovagi költészet hagyományaival!
Meglátásaitokat rögzítsétek T-táblázatba!
10. Mennyiben kapcsolható a téma és a beszédmód a vágánsköltészet hagyományaihoz?

11. Humorral, iróniával, vagy keserűséggel fordul a tárgy felé a lírai én? Indokoljatok!
12. Vizsgáljátok meg a versformát (a versszakok száma, a versszakalkotó sorok száma, a sorok szó-
tagszáma, rímképlet)! Vizsgálódásotok alapján jellemezzétek a balladaformát!
13. Olvassátok össze az ajánlás sorainak kezdőbetűit! Mire következtettek a szerzőség jelöléséből?
14. Hallgassátok meg a verset a Kaláka együttes megzenésítésében!
15. Mit jelenthet a lírai beszélő értékítélete: „Nincs emberségünk, hát ne is legyen”? Írj róla 10-15
soros kifejtő értelmezést!
Életképek egy bordélyházból

A Nagy Testamentum egyik jellemző témája a csavargó élet, a
társadalom peremén élők léthelyzetének, létállapotának A balladaa (provanszál: ballade ’tánc,
bemutatása. A József Attila fordításában olvasható balladát a táncdal’) a XIII. századtól gyakori
hagyatéktevő egykori szeretőjének, „kövér Margot-nak” olasz, spanyol és francia lírai versfor-
ajánlja. A vers a bordélyházi szerelmet tematizálja. Miköz- ma. Nem azonos a ballada műfajjal.
ben felidézi, alapjaiban meg is kérdőjelezi a korabeli szerelmi Legelterjedtebb változata három
nyolcsoros versszakból és egy négyso-
költészet konvencióit. A szöveg életképszerű elemekből van
ros ajánlásból áll. A nyolc szótagos
megformálva. A lírai elbeszélés a bordélyház mindennapi
jambikus sorok három rímre épülnek
mozzanatait jeleníti meg (a vendég kiszolgálása, pénzszerzés, (a b a b b c b c + b c b c).
veszekedés, italozás, szeretkezés). A beszélő ugyanakkor értel- Másik típusa három tízsoros szakasz-
mezi is a sajátos férfi-nő viszonyt, Margot-val való kapcsola- ból és egy öt-hat soros ajánlásból áll.
tát. Ebben a környezetben a lírai én kitartott férfi, kedvese Tíz-tizenegy szótagú jambikus sorok-
pedig lompos, kövér prostituált. Mindketten a társadalmon ból építkezik, és négy rímet használ
kívül rekedt, a lét perifériáján élő, otthontalan emberek. Egy- (a b a b b c c d c d). Különleges válto-
máshoz tartozásukat a közös nyomorúság, az egymásra utalt- zata a hat versszakból álló kettős bal-
ság, a létfenntartás elemi, biológiai szükségletei határozzák lada, amely csak ritkán tartalmaz
meg. Kapcsolatukból hiányzik minden magasabb rendű ajánlást. A versszakok mindhárom
érték. A középkor hagyományos, az emberi méltóságot és az változatban refrénnel zárulnak.
erkölcsös szerelmet eszményként megfogalmazó világával
szemben a ballada figurái valószerű, értéktelen, lepusztult,
eszmények nélküli világban élnek.
66
4irod_09_2-2.indd 66 2010.05.20. 22:05:48

A lovagi szerelem paródiája
Villon költeménye az eszményit megéneklő trubadúr szerelmi mi költészet
paródiájaként is olvasható. A vers világának „hölgye” pénzért rt mindenre
m
lovvagot”
kapható. Cseppet sem kecses, nem szép és nem erkölcsös. A „lovagot”
znoot
sem jellemzi hűség, becsület vagy szolgálat. Sőt ő az, aki hasznot
RODALMÁBÓL
húz a nő áruba bocsátásából. Életük szegényes örömforrása, a
puszta testiség és a gondfelejtő lerészegedés is emberhez mél--
tatlan öröm. Az értékítéletet maga a beszélő fogalmazza megg
a ballada ajánlásának záró soraiban. Szavai értelmezhetők a kül
kül-l-
világ, a társadalom kritikájaként. De értelmezhetjük egyfajta ajtta
önértékelésként, vagy általában a lét peremén élők helyzetének ekk iro-
nikus összegzéseként is. Olyan ironikus összegzésként, amelyy meg-
m
kérdőjelezi a középkor bevett eszményeinek hitelességét. Bartha
B h László
Lá ló illusztrációja
ill á iój
Köznapi beszédmód és tolvajnyelv

A versbeszéd stílusban és hangvételben felidézi,
ugyanakkor felül is írja a korabeli szerelmi költé- Ha lefelé haladva összeolvassuk az ajánlás sorainak
szet konvencióit. Az egyszerű, köznapi nyelvhasz- kezdőbetűit, azt tapasztaljuk, hogy a szerző bele-
nálathoz közel álló beszédmódot a tolvajnyelv írta nevét a balladába. Ezt a poétikai eljárást ak-
rosztikonnak nevezi az irodalomtudomány. Az
szófordulatai árnyalják ( József Attila fordításá-
akrosztikon (görög: akrosz + sztikhosz ’szélső
ban például: „bugrisnak”, „happolok”, „Jól ityeg
verssor’) olyan költemény vagy strófa, amelyben az
bizony!”, „képen kapom”). A durva, bárdolatlan egymás után következő verssorok vagy versszakok
kifejezések általában idegenek voltak a középkor első betűi összeolvasva értelmes szöveget alkotnak.
irodalmiságától. A vágánsköltészet kifejezéskész- Ez többnyire a szerző vagy a címzett neve, de lehet
letében viszont jócskán találhatunk példát a sza- ajánlás vagy fohász is. Villon gyakran élt a névrejtés
bad szájú, irodalom alatti kifejezésekre. Villon poétikai eszközével. Ez mesterségbeli, költői öntu-
költészetére kétségtelenül hatottak a vágánsha- datát mutatja, ami a középkor művészi gondolko-
gyományok. De ezen is túllépve, elsőként emelte dását nem jellemezte. Meghatározta viszont a kö-
be a költészetbe az argó, a szleng, a tolvajnyelv zépkort követő reneszánsz művészetfelfogását.
kifejezéseit. E kifejezéskészlet hitelesen illeszked- A magyar költészet alkotói közül a névrejtést pél-
nek egyes költeményeinek tematikájához, kérdés- dául Balassi Bálint kedvelte.
felvetéséhez.
A Nagy Testamentum. Villon legkorábbi fennmaradt művét, a Hagyatékot 1456-ban, Párizsból való menekülése előtt
írta. Az ilyen verses végrendelet jellegzetes középkori műfaj. Alaphelyzete, hogy a messzi útra induló ünnepélyesen
kinyilvánítja végső akaratát. A Hagyatékot a kortársak Kis Testamentumnak nevezték el, mert 1461-ben Villon kibőví-
tette és újraírta a művet. Az utókor ezt az alkotást, A Nagy Testamentumot tartja a költő legjelentősebb alkotásának.
A 173 oktávából álló lelki-szellemi hagyaték lírai énje az élet elképzelt végpontjának látószögéből szólal meg. A beszélő
egy fiktív alaknak (Frémin) mondja tollba végrendeletét. A versbeszéd alaphelyzete a hagyatkozó életútjára való összegző
igényű visszatekintés. Az 1–70. szakasz vallomásos jellegű lírai önéletrajz, amelyben a halálra készülő bűnös ember a
gyónás vagy az imádkozás aktusához közel állóan néz szembe a világgal és önmagával. A lírai én felidézi életének egy-egy
mozzanatát, és ironikus-önironikus hangú reflexiókat fűz az egykori eseményekhez, történésekhez. A 70–173. strófa a
tulajdonképpeni tréfás lajstrom a hagyatékról. A végrendelkezést műfaji szempontból változatos betétek szakítják meg:
balladák, rondó, tanítás, dal, sírfelirat. A rondó a XV. században kialakult refrénes versszerkezet. Visszatérő sorral
építkező versforma, két rím ismétlődésével, váltakozásával. Az önállóan is olvasható betétek szervesen illeszkednek a
testamentum szövegébe. Általában maguk is a hagyaték részét képezik, azzal egyetlen egészet alkotnak. Ugyanakkor
vannak olyan Villon-versek is, amelyek nem képezik részét A Nagy Testamentumnak.
67
4irod_09_2-2.indd 67 2010.05.20. 22:05:48

Ellentétek Ellentétek. A vers nem képezi a Nagy Testamentum
(Vegyes költemények és balladák) részét. A lírai én önmagához és a világhoz való viszo-
nyát értelmezi, az emberi lét lényegének feltárására
Szomjan halok a forrás vize mellet; tesz kísérletet. A beszélő önmaga létét és a környeze-
Tűzben égek és mégis vacogok; téhez való viszonyát egyaránt ellentmondásosnak
Parazsas kályhánál vad láz diderget; tapasztalja. Így a költeményben magának az emberi
Hazám földjén is száműzött vagyok; létezésnek az ellentmondásossága mutatkozik meg.
Csupasz féreg, díszes talárt kapok; Talán 1458-ban lehetett Villon a trubadúrlíra utolsó
Hitetlen várok, sírva nevetek; jelentős alakjának, Charles d’Orleans hercegnek a
Az biztat, ami tegnap tönkretett; vendége. A blois-i kastélyban rendezett költőver-
Vig dáridó bennem a bosszuság; senyre írta azt a balladát, amely a herceg kéziratos
Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek; gyűjteményében maradt fenn. A kezdősort a herceg
Befogad és kitaszít a világ. adta meg, s a hagyomány szerint tizenkét költő készí-
Nem biztos csak a kétes a szememnek tette el versenyballadáját. Az ötsoros ajánlás a mecé-
S ami világos, mint a nap: titok; nás herceget szólítja meg. Ez a ballada udvari erede-
Hiszek a véletlennek, hirtelennek, tére és a forma hagyományaira utal. Az ajánlás
S gyanúm az igaz körűl sompolyog; eredeti szerepe a vershelyzetre való utalás („Várom a
Mindig nyerek és vesztes maradok; pályabéremet”), de a záró soroknak összegző szerepe
Fektemben is fölbukás fenyeget; is van.
Van pénzem, s egy vasat se keresek,
És reggel köszönök jó éjszakát;
Várom, senkitől, örökségemet;
Befogad és kitaszít a világ.
Semmit se bánok, s ami sose kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok;
Csalánnal a szeretet szava ver meg,
S ha igaz szólt, azt hiszem, ugratott; 1. Hogyan jelenik meg az egyszavas cím
Barátom, aki elhiteti, hogy jelentése a verset szervező alakzatokban?
Hattyúk csapata a varjú-sereg; 2. Milyennek tapasztalja önmagát és a világ-
Igazság és hazugság egyre-megy, hoz való viszonyát a lírai személyiség?
És elhiszem, hogy segít, aki árt; 3. Hogyan viszonyítható a vers én- és világ-
Mindent megőrzök s mindent feledek:… tapasztalata a középkor világképéhez, gon-
Befogad és kitaszít a világ. dolkodásmódjához?
4. Hogyan utal a vershelyzetre, hogyan a mű
Ajánlás központi kérdésére az ajánlás?
5. Készíts kettéosztott naplót! A bal osz-
Herceg, kegyes jóságod lássa meg: lopba írj ki néhány neked fontos, érdekes
Nincs eszem, s a tudásom rengeteg. költői képet és fogalmi állítást, amivel a
Lázongva vallok törvényt és szabályt. beszélő önmagát vagy a világhoz való
S most mi jön? Várom a pályabéremet viszonyát jellemzi! A jobb oszlopba írd be
Mert befogad s kitaszít a világ. értelmezésedet és személyes reflexióidat!
(Szabó Lőrinc fordítása)
Charles d’Orleans herceg (XV. századi miniatúra)
68
4irod_09_2-2.indd 68 2010.05.20. 22:05:50

Szakácsi Sándor (1952–2007) Villon-alakítása Csengey Dénes A cella – Magiszter Villon nem adja magát című
drámájában, 2007. „…Költő vagyok… Száműzött senkiházi… Isten felkent papja… Dicsőségre született kiválasztott…
Félig meggebedt, vert kutya… Szerelem széphangú énekese… Az utca utolsó ribancának is köpőcsészéje… Az embersé-
get levegőnél jobban szomjazó tiszta ember…”
1. Írjatok meg és adjatok elő egy rövid jelenetet, amelyben elhangzik a következő mondatok egyike!
a) Ki ne gúnyolja senki bajba-estünk. b) Ne vessetek meg, bárha volna ok. c) S emberfia te, ne
mulass felettünk.
Gyász-irat melyet maga s társai számára szerzett a költő,

mialatt fölakasztásukat várták (Vegyes költemények és balladák)
Embertestvérek, még élni tudók, Ázunk, mosódunk, ha eső csurog,
Ne tekintsetek ránk szívtelenül. S ha nap süt, bőrünk szikkad, feketül.
Ahogy ti most rajtunk, előbb-utóbb Szemünkkel szarka, varju tesz csufot,
Rajtatok Isten akként könyörül. Tép szőrt szakállunk, szemöldünk közül.
Itt függünk kötéllel nyakunk körül Pihenésünk egy percnyi nem kerül,
Öten-hatan, s mit jókkal úgy etettünk, A szél szerint kell erre-arra lengnünk,
Bomló és bűzlő étek lesz a testünk, Hol jobbfelé, hol balfelé peregnünk.
Mi meg csont, por és hamu – tréfaszóval Gyűszűként vagyunk tele csőrnyomokkal.
Ki ne gúnyolja senki bajba-estünk, Örüljön ki-ki, aki nincs közöttünk
De kérje Istent, legyen irgalommal. És kérje Istent, legyen irgalommal.
Ne vessetek meg, bárha volna ok, Ajánlás

Hogy így vesztünk hóhér kezeitül.
Emberek vagyunk, kell hát tudnotok, Engedd, ó, Jézus, égi fejedelmünk,
Nem mindenkiben jut az ész fölül. Ne kelljen mégse pokolra kerülnünk,
Ejtsetek szót, ha a mi szánk kihül, Ha a Trombita1 számadásra szólal.
A Szüz Fiánál: bármit cselekedtünk, S emberfia te, ne mulass felettünk,
Adjon kegyesen módot menekednünk, De kérjed Istent, legyen irgalommal.
Ne mennykövével büntessen azonnal.
Meghaltunk, senki se bántsa a lelkünk, (Illyés Gyula fordítása)
De kérje Istent, legyen irgalommal.
1
a bibliai utolsó ítélet harsonáira utal
69
4irod_09_2-2.indd 69 2010.05.20. 22:05:50

1. Mi a ballada vershelyzete? Hogyan jellemezhető a beszédhelyzete?
2. Az életből vagy a halálon túlról szólal meg a beszélő? Érveiteket rögzítsétek T-táblázatba!
3. Milyen közös vonásait hangsúlyozza a beszélő az embernek, az emberi sorsnak? Emeljétek ki és
értelmezzétek a megfelelő idézeteket!
4. Mire kéri a beszélő az embertestvéreket? Hogyan, mivel érvel?
5. Hogyan hozható összefüggésbe a romlékony test víziója a középkori gondolkodásmóddal?

6. Milyen poétikai eszközökkel teszi érzékletessé a harmadik versszak az akasztott test kiszolgálta-
tottságát? Gyűjtsétek ki és értelmezzétek kettéosztott naplóval!
7. Mi a különbség a bűnösök földi és égi megítélésében?
8. Mért bizakodhat a bűnös lélek a bűnbocsánatban?
9. Bizonyítsátok a vers alapján érvekkel, hogy Villon költészetét középkori világkép és gondolko-
dásmód jellemzi! Karaktertérképpel dolgozzatok!
10. Az olvasott versek alapján igazoljátok, hogy Villon költeményeiben meghatározó a vallomásos
jelleg és a lírai személyesség! Gondolkodástérképpel dolgozzatok!
11. Hallgassatok meg néhány Villon-verset a Kaláka együttes megzenésítésében!
Könyörgés az élőkhöz
A balladaformában megírt könyörgést
Villon utolsó műveként tartja számon
az irodalomtörténet. A vershelyzet
személyes élettapasztalatra épül. A mű
a börtönben keletkezett, mielőtt a
költő halálos ítéletét száműzetésre vál-
toztatta volna a francia igazságszolgál-
tatás. A vers beszélője az elítéltek sor-
sát a jövőbe vetíti. Társai nevében is,
többes szám első személyben, a más-
világról szólítja meg a még élőket.
A megszólaló könyörületességre és
részvétteljes magatartásra inti a tisztes
életű embertestvéreket, míg a refrén-
ben könyörgő imára kéri őket. Az
intés és a könyörgés tartalma megfelel
a keresztény világképnek és gondolko-
dásmódnak. Eszerint a bűnös lélek
megtisztulását, a bűnhődés idejének
rövidülését, az üdvözülés reményét
segíthetik a vezeklő lélekért mondott
imák. A ballada második versszaka
ennek az áhítatos hangvételű refrén- Gyulai Líviusz illusztrációja Villon verseihez (1996)
nek a részletező kibontása. Benne a A középkor élet- és gondolkodásmódjának milyen, a villoni
beszélő az ember esendő, bűnös vol- költészetre is jellemző sajátosságait ragadja meg Gyulai Líviusz
tára figyelmeztet, másrészt bűnbánó illusztrációja?
alázattal kéri az embertársak könyörü-
letét. Benne rejlik a jóra, a megtisztu-
lásra és megigazulásra való vágya is.
70
4irod_09_2-2.indd 70 2010.05.20. 22:05:52

A test pusztulásának víziója
Az első és a harmadik versszak víziójában a beszélő önmaga és társai
romló, pusztuló testét látja, illetve láttatja a bitófán. (A franciában
„láttok bennünket” kifejezéssel kezdődik az első versszak ötödik
sora.) Az első versszak a legelemibb földi élvezet és életfunkció visz-
szájára fordításával teszi szörnyűvé és érzékletessé a romlékony test
kiszolgáltatottságát az enyészetnek és a dögevőknek („jókkal úgy
etettünk” ↔ „étek lesz a testünk”). A kép a kortárs olvasó számára
valószerű és ismerős lehetett. Villon korában ugyanis elrettentésül
és szokásból az akasztott embert akár évekig hagyták a bitón füg-
geni. Jól ismert, és az elítéltek saját sorsára vonatkoztatott motívum
a „por” és „hamu” is. A biblikus igazság idézésével a beszélő az elítél-
tek sorsát az emberi test múlandóságának általános tanulságává
emeli. A ballada harmadik versszaka az akasztott testek kiszolgálta-
tottságát és megcsúfolását részletezi tovább.
Remény a bűnbocsánatban
Akasztottak. Pisanello a Szent
Az embertársakat megszólító három strófát ajánlás követi. Az aján- György és a királylány című
lásban a bűnös lélek a végítélettől és a Pokoltól való félelmében köz- képének részlete (1436–1438)
vetlenül Jézushoz fordul. Bűnbocsánatot és üdvözülést remélve
társaiért és önmagáért is könyörög az égi fejedelemhez a minden
keresztény ember számára megígért megváltásért. Ez a bűntudat
teszi nyilvánvalóvá, hogy Villon a középkor költője volt. id. Pieter Bruegel: A Halál
diadala (1562 körül)
71
4irod_09_2-2.indd 71 2010.05.20. 22:05:53

könyörület irgalom
bűn életélvezet
Villon költészetének visszatérő,

megbocsátás jellegzetes témái, motívumai mulandóság
a szerencse
forgandósága az isteni feloldozásba félelem a haláltól
vetett bizalom
Villon-fordítások. A Villon-fordítások története a

magyar műfordítás-irodalom egyik legérdekesebb
fejezete. Elsőként Szász Károly fordított le néhány
sort és strófát, melyek egy francia irodalomtörténet
illusztrációjaként jelentek meg 1878-ban. Hosszú idő
után Tóth Árpád fordított két híres balladát (Bal-
lada, amelyet a költő készített anyja kérésére, hogy
imádhatná a Szent Szüzet; Epitáfium, melyet a költő
készített a maga és cimborái számára, mikor együtt való
felakasztásukat várták). Tóth Árpád ünnepélyes, sze-
líd, archaizáló fordítása az eredetitől idegen hangot
kölcsönzött a Villon-balladáknak. József Attila 1929-
ben, A Toll című lapban publikálta először a Villon-
ról, meg a Vastag Margot-ról szóló balladát. Fordítása
a villoni hanghoz közel álló, nyers és szókimondó,
beszédmódjában egyszerű. Régies kifejezései termé-
Faludy György (1910–2006)
szetesen illeszkednek a köznapi nyelvhasználathoz.
Fordításában először szólal meg a villoni zsargon.
Külön említendő a magyar Villon-fordítások törté-
netében Faludy György 1937-ben megjelent átköltés- A felakasztását váró Villon négy sora
kötete. E kötet versei távol állnak az eredeti szövegek-
től, inkább Faludy-verseknek mondhatók. Mégis Francia vagyok, csak ez kellett,
sokáig meghatározták a magyar irodalmi köztudat- Páris szűlt (Ponthoise mellett);
ban élő Villon-képet. Az első, csaknem teljes Villon- Rőf kötél súgja majd fejemnek,
fordítás Szabó Lőrinc nevéhez kötődik (1940). Az Hogy mi a súlya fenekemnek.
első teljes Nagy Testamentumot pedig Vas István
(Illyés Gyula fordítása)
(1940) fordította. A magyar Villon-kutatás és -fordí-
tás szakértője, Mészöly Dezső 1966-ban közreadott
Négysoros vers, melyet Villon
válogatott műfordításainak gyűjteménye a teljes Vil-
halálítélete szélére írt
lon-életművet tartalmazza. Mészöly Dezső ültette át
első ízben magyar nyelvre a zsargonnyelvű balladákat
Francia vagyok Párizs városából,
(Hadova és hamuka). Számos fordító csak egy-két
mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
balladát ültetett át magyarra. Közülük könnyedségé-
s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
vel és hangulatával kiemelkedik Kosztolányi Dezső
s a nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz.
Ballada a hajdan való idők szépasszonyairól címen
ismert fordítása. (Faludy György fordítása)
1. Vizsgáld meg a két fordítás-átköltés néhány jellemző különbségét!

2. Melyik vers tetszik jobban? Miért?
3. Hallgassátok meg a verset a Kaláka együttes feldolgozásában!
72
4irod_09_2-2.indd 72 2010.05.20. 22:05:56

1. Hogyan gondolkodott a középkor emberről, világról, természetről?
2. Mi mindent őrzött meg a középkor az antik műveltség hagyományaiból?
3. Melyek voltak az európai műveltséget megalapozó kereszténység jellegzetesen új vonásai, érté-
kei?
4. Milyen témákban, műnemekben és műfajokban hozott létre maradandó érvényű alkotásokat a
középkori irodalom?
5. Milyen hagyományokra támaszkodott és miben újította meg a középkor a himnuszköltészetet?
6. Hogyan, milyen érvekkel cáfolnátok meg a „sötét középkor” értékítéletet?
7. Milyen líra- vagy prózapoétikai jellemzőket tapasztaltatok gyakorinak a középkori irodalom
olvasott szemelvényeiben?
8. A középkori jelképteremtés milyen jellegzetes irodalmi toposzait ismertétek meg, mely művek-
ben találkoztatok velük, milyen jelentésben?
9. Mik voltak a középkor irodalmának számodra is érvényes kérdései, gondolatai?
10. Van-e kedves alkotód, műved vagy műrészleted a korszak irodalmából? Kik, melyek, miért?
11. Készíts idézetkártyákat a számodra fontos gondolatokból!
12. Nézd át a téma során folyamatosan gondozott tudom, tudni akarom, megtanulom táblázatod
megtanulom oszlopát! Ha szükséges, bővítsd újabb információkkal!
13. Tekintsétek át a téma elején készített kérdésposztert, nézzétek meg, maradt-e kérdés, amire nem
kaptatok választ! Ha fontos kérdés maradt, nézzetek utána, beszéljétek meg!
középkor*, kettős világ- és emberkép, ciklikus időszemlélet, üdvtörténeti idő, egyházi irodalom,
világi irodalom, romanika, gótika, vallomás*, önreflexió*, allegorikus kifejezésmód*,
* himnusz*,
ima, pietà, prédikáció, legenda*, intelem, geszta, lovageposz, lovagregény, lovagi líra, trubadúr-
líra, minnesäng, vágánsköltészet, műfajszintézis, számmisztika, példázatosság, lírai személyesség,
balladaforma, haláltánc, oktáva
Huizinga, Johan: A középkor alkonya, Európa Kiadó, Budapest, 1979

Friedell, Egon: Az újkori kultúra története, Holnap Kiadó, Budapest, 1993
Duby, Georges: A katedrálisok kora, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984
Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza, Helikon Kiadó, 1989
Eco, Umberto: A rózsa neve, Európa Könyvkiadó, 2006
Annaud, Jean-Jacques (rendező): A rózsa neve, francia–olasz–nyugatnémet film, 1986
Kaláka együttes – Villon, Hungaroton classic Ltd, 1998
73
4irod_09_2-2.indd 73 2010.05.20. 22:05:56

A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL
„Széllyel tündökleni nem látd-é ez földet
gyönyörű virágokkal”
EGY VILÁGIASABB SZEMLÉLET FELÉ
1. Írj listát a füzetedbe! Gyűjtsd össze, mi mindent tudsz a reneszánszról!

2. Készítsetek közös listát, csoportosítsátok összegyűjtött ismereteiteket!
3. Írj 2-3 kérdést, amire szívesen választ keresnél a reneszánsz irodalom tanulmányozása során!
4. A szakértői mozaik technikája szerint osszátok fel az ismeretközlő szöveg egységeit alapcsoport-
jaitokban, legyen mindegyiknek gazdája!
5. Olvasd el a neked jutott bekezdést jelöléstechnikával!
6. Készíts a füzetedbe táblázatot a jelek alapján, és írd ki az alájuk tartozó kulcsfogalmakat!
7. Beszéld meg a szövegrészt és a jegyzeteidet szakértői csoportban (más csoport azonos feladaton
dolgozó tagjával)! Kíséreljétek meg tisztázni a számotokra ellentmondó információkat és a fel-
merült kérdéseket!
8. Visszatérve saját alapcsoportotokba, tanítsátok meg egymást arra, amit olvastatok!
9. A fennmaradó problémákat beszéljétek meg tanárotokkal!

10. Nézd át kérdéslistádat, pipáld ki, amire a tanulás folyamatában választ kaptál! Kutasd fel a választ
a világhálón vagy a könyvtárban azokra a kérdésekre, amelyekre nem kaptál választ!
A polgárosodás kezdetei
A reneszánsz alapja az érett középkorban kibonta-
kozó gazdasági-társadalmi fejlődés. E fejlődés leg-
korábbi jelei az 1300-as évektől mutatkoztak a föld-
közi-tengeri kereskedelemben vezető szerepet játszó
észak-itáliai városállamokban. Közülük különösen
Firenze emelkedett ki. A virágzó kereskedelem, a
városiasodás és a korai kapitalista termelési formák
megjelenése következtében megváltozott a társada-
lom. Megjelent a polgárság, megkezdődött a város-
államok önállósodása. Mindez a feudális kötöttsé-
gek fellazulásához vezetett. A reneszánsz polgár sok
tekintetben másként szemlélte a világot, mint a
középkor embere. Munkájához is másfajta ismere-
tekre volt szüksége. Érdeklődése a való világ, a ter-
mészet törvényszerűségei felé fordult. Bár továbbra A firenzei Pitti-palota Filippo Brunelleschi
is érvényes maradt a kereszténység világmagyará- (1377–1446) tervei alapján épült. Az antik minták
zata, megkezdődött a közgondolkodás elvilágia- alapján megújuló építészet a vízszintes tagolást
sodása. Az ember figyelme nem irányult kizárólag a hangsúlyozta. A reneszánsz épületek jellemzője
halál utáni létre. A számára adott e világi életet igye- a szimmetria és a kiegyensúlyozottság.
kezett kényelmesebbé, szebbé, élhetőbbé tenni. Keress példákat a szimmetria érvényesülésére!
74
74
4irod_09_2-2.indd 74 2010.05.20. 22:05:57

A reneszánsz önértelmezése
A reneszánsz követendő mintát, folytatható hagyományt talált az
antikvitásban, melyet a műveltség normájának tartott. Úgy vélte,
hogy a középkor eltávolodott az antikvitás örökségétől, és a hanyat-
lás barbár, sötét korszaka volt. Önértelmezésében az új korszak fel-
adata, hogy ismét érvényt szerezzen az antik kultúra eszményeinek.
A vele való folytonosságot hangsúlyozta azzal is, hogy a megelőző
korszakot „media aetas”-nak, azaz közbeeső kornak, középkornak
nevezte el. A reneszánsz önértelmezése azonban nem felel meg tel-
jesen a valóságnak. Bár a reneszánsz a középkorhoz képest eltérő
vonásokat is mutat, nem értelmezhető annak teljes ellentéteként.
Számos vonatkozással kapcsolódik ugyanis a középkori hagyomány-
hoz. A reneszánsz éppen úgy, mint a középkor, a keresztény Európa
művészeti korszaka. A középkorhoz hasonlóan idegen tőle az antik
többistenhit és az anyagelvű gondolkodás. Téves az az állítás is, hogy
a középkorban feledésbe merült az antik kultúra. Hiszen már a
patrisztika átörökítette a platóni bölcselet számos elemét. A skolasz-
tika egyik törekvése pedig éppen az volt, hogy az arisztotelészi
hagyományt összeegyeztesse a keresztény tanokkal. Érdeklődése az Leonardo da Vinci: Szent Anna
antik szövegek felkutatása mellett a Biblia eredeti szövegeire is kiter- harmadmagával (1510). A kép
jedt. Ugyanakkor tény, hogy azokat az antik műveket gyakran eluta- a reneszánsz festészet egyik csúcs-
sította, amelyeket a keresztény tanításokkal összeegyeztethetetlen- teljesítménye. A művet levegő-
perspektívával megfestett táji
nek ítélt. Összegezve azt mondhatjuk, hogy a korszakváltás jelentős
háttér és a fény-árnyék játékos
tartalmi-szemléleti elemei már a középkorban kialakultak. Az azo- átmenetei jellemzik.
nosságon belül viszont az e világi célok és értékek váltak hangsúlyo-
Keress a képen az alakokra
sabbá. Tágabb értelemben a reneszánsz az európai kultúrának olyan
jellemző „égi” és „földi”
szintézisét teremtette meg, amely az antikvitásból és a középkori
vonásokat!
kereszténységből megőrizte és egységesítette a saját világképének és
értékrendjének megfelelő elemeket.
Michelangelo: Ádám teremtése (1508–1512). A reneszánsz festészetben az általános emberi szépség megjelenítése
a részletes megfigyeléssel párosul.
Mit mond el a hangsúlyos egyházi tematika a középkor és a reneszánsz viszonyáról?
75
75
4irod_09_2-2.indd 75 2010.05.20. 22:05:58

Sandro Botticcelli: A Tavasz (1477 körül). Az egyik értelmezés szerint az allegória Vénusz uralmát jeleníti meg.
Jobboldalt Zephir üldözi Flórát, aki virággal hinti be a világot. Középen Vénusz a Humanitás eszméjének
megtestesítője. Balra a három Grácia, a kellem és a báj istennői, valamint a felhőket eloszlató Mercurius.
Milyen, az antikvitás hagyományához visszanyúló elemeket fedezel fel a festményen?
Formáljátok meg a képet szoborcsoportban! Vegyetek ki a szoborcsoportból más-más alakokat!
Vizsgáljátok meg, hogyan változik a kompozíció!
Keressetek zenét és készítsetek koreográfiát a három grácia táncához! Adjátok elő!
A reneszánsz nagyjából a XIV. századtól A reneszánsz érvényessége. Európában a reneszánsz időben

a XVI. század közepéig tartó művelődés- széthúzódva, az egyes kultúrákban sajátosan jelentkezett, és
történeti korszak és korstílus. Az európai felbomlása sem egy időben ment végbe. Itáliában például a
gótika korlátozott jelenléte és a latin hagyományok tovább-
kultúra történetének egyik legteljesebb
élése is segítette elterjedését. Franciaországban vagy a német
és legnagyobb hatású szakasza. Az antik- területeken a virágzó gótika inkább késleltette megjelenését.
vitás értékeit tekintette mintának, azok Angliában, Németalföldön és a német fejedelemségekben a
megismerésére és felújítására törekedett. reneszánsz XVI. századi kibontakozása és fénykora az útjára
Világképében a világi élet, a természet induló reformációval is összekapcsolódott. Európa más térsé-
szépsége és harmóniája kapott központi geiben, így például Közép-Európában a humanista kultúra
szerepet. Embereszménye a sokoldalúan megjelenése királyi vagy fejedelmi udvarokhoz, egyházi köz-
művelt, önmagát kibontakoztató szemé- pontokhoz kötődött. E területeken a reneszánsz társadalmi
alapját a reformáció századában (XVI. század) sem képez-
lyiség volt. A fogalmat (olasz: rinascita hette a terület gyengén fejlett polgársága. Ezért például
’újjászületés’) először a XVI. században Magyarországon Balassi Bálint koráról szólva is gyakran
használta Giorgio Vasari egy, a reneszánsz „főúri reneszánszról” beszél az irodalomtörténet-írás.
művészet mestereinek életrajzát bemuta- Hazánkban még a XVII. század elején is készültek reneszánsz
tó könyvében. alkotások.
76
4irod_09_2-2.indd 76 2010.05.20. 22:05:59

A humanizmus a reneszánsz korai időszakának legfonto-
sabb szellemi áramlata és tudományos magatartásformája
(latin: humanus ’emberies’). A görög–római világ megisme-
résére és felújítására való tudományos törekvés, a klasszikus
műveltségen alapuló tudós magatartás jellemezte. A huma-
nizmus később nevelési eszményt is jelentett. A humanista
embereszmény a sokoldalúan képzett, kíváncsi ember, aki az
élet minden területén képes tevékenyen helytállni.
Humanisták
A humanisták fáradhatatlanul kutatták és fedezték fel a görög
és latin irodalom alkotásait. Ógörög nyelvtudásra tettek szert,
egyre több görög szöveget fordítottak latinra. A kéziratok egy-
bevetésével, szövegkritikai vizsgálatával helyreállították az
antik remekírók szövegeit. A humanista szellemiség a közép-
korral ellentétben a klasszikus római irodalom nyelvéhez tért
vissza. Ugyanakkor az európai reneszánsz-humanista kultúrá- Leonardo tanulmányai a magzat fejlő-
ban a nemzeti nyelvű irodalom is fontos szerephez jutott. Mivel déséről az anyaméhben (1510 körül)
a humanizmus mozgalma meghatározóan irodalmi jellegű volt, Hit és tudomány viszonyának mi-
ezért a grammatika, a retorika és a dialektika vált a gondolko- lyen változását példázhatja Leonardo
dás központi témájává. Kialakult az emberközpontú szemlélet- tanulmányrajza?
mód. A reneszánszban az egyéniség, az önmagát kiteljesíteni
képes személyiség került középpontba. Az egyes ember kiemel-
kedhetett a közösségből, büszke lehetett teljesítményére, hír-
nevet, egyéni dicsőséget szerezhetett. Mindez azonban nem
jelentette az önkifejezés eredetiségét. A művészet legfontosabb
alapelve a klasszikus elődök tudós követése maradt.
Esztétikai gondolkodás
A reneszánsz esztétikai gondolkodása Arisztotelész utánzásel-
méletét újította fel. A művészi tevékenységet gyakran a tükör-
metaforával érzékeltette. Úgy vélte, hogy a művészi tudat nem
gépiesen, hanem válogatva és értelmezve tükrözi vissza a való-
ságot. Leonardo da Vinci szerint a művész elméje „hasonlítson
a tükörhöz”, s a festőnek „a természet által létrehozott formák
összes fajtáit” kell utánoznia. William Shakespeare Hamletje
arról beszél, hogy a színjáték „föladata most és eleitől fogva az
volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek”.
„Neked egyes-egyedül a helyes utánzásra kell ügyelned, mert
mennél tökéletesebb ez, munkád annál sikerültebb” – olvashat-
juk Cervantes Don Quijote című regényének bevezető fejeze- Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár
tében. A reneszánsz természetelvűséggel összefüggésben a (1434). A tükör a korai németalföldi
művészetfelfogás központi elve a természet egyetemes tör- festészet egyik legismertebb képének
vényszerűségeként értelmezett harmónia és arányos megfor- is fontos motívuma.
málás lett. Az eszményítés művészeti elvét a platonizmus is Milyen jelképes jelentései lehetnek
befolyásolta. a tükörmotívumnak?
77
4irod_09_2-2.indd 77 2010.05.20. 22:06:00

Az utópia (görög: utoposz ’nem létező hely, sehol sincs
ország’) szűkebb értelemben átfogó társadalomelméleti el-
képzelés, amely az adott korban megvalósíthatatlannak
látszó eszményi társadalmi berendezkedést rögzít. Tágabb
értelemben bármilyen fantasztikus színezetű, megvalósít-
hatatlan társadalomelméleti elképzelés.
Hans Holbein: Morus Tamás portréja

(1527). A reneszánsz társadalom-
filozófusai Platón nyomán az ideális
államról is gondolkodtak. A kor egyik
híres utópiáját az angol Morus Tamás
(1478–1535) alkotta meg.
Szerinted milyen lenne egy
tökéletesen működő társadalom? Santi di Tito: Machiavelli portréja (1500). A firenzei Niccolo
Lehetséges lenne egyáltalán? Machiavelli (1469–1527) műve, A fejedelem a hatalom megszer-
zésének és megtartásának leghatásosabb eszközeit vette számba.
Ezzel az egyeduralom gyakorlásához adott gyakorlati tanácsokat.
A politikának ez a tisztán gyakorlati, „machiavellista” felfogása
felfüggeszti az erkölcsi aggályokat. „A cél szentesíti az eszközt”
elv szemben áll azzal a középkori nézettel, amely az uralkodói
hatalom törvényességét (legitimitását) a hatalom isteni eredeté-
ben látta. Az erkölcsi normák leértékelődése értékbizonytalan-
ságra utal. Mögötte a középkor közösségi jellegű etikájától eltávo-
lodó egyéniség erkölcsi normáinak kialakulatlansága húzódik meg.
Természettudomány. A világhoz és az emberhez való újfajta

viszonyulás megkérdőjelezte a világról való tudás összeegyeztet-
hetőségét a hittel, a teológiai tudással. Így a hit és az ember meg-
ismerő tevékenységéből fakadó tudás a reneszánszban gyakran
összeütközésbe került egymással. A XV. század végén és a XVI.
században megszületett az újkori természettudományos gondol-
kodás. Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) lengyel csillagász
tudományos elképzelése szembefordult a földközpontú csilla-
gászati hagyománnyal. Giordano Bruno (1548–1600) itáliai
természetfilozófus a zárt arisztotelészi világkép helyébe a világ-
egyetem végtelenségének képzetét állította. Galileo Galilei
(1564–1642) itáliai fizikus megalapozta a kísérleti módszert a
kutatásban, és felfedezte a szabadesés fizikai törvényszerűségét.
A később róla elnevezett távcsőtípusával jelentős csillagászati
megfigyeléseket tett. Kopernikusz feltevését Johannes Kepler
(1571–1630) német csillagász számításokkal is igazolta. Megszü-
letett a napközpontú világkép, bár az új csillagászati rendszert a
hit oldaláról még továbbra is támadások érték.
Galilei ábrái a Hold állásairól
78
4irod_09_2-2.indd 78 2010.05.20. 22:06:01

A reformáció
A XVI. századi Európában olyan átalakulások kezdődtek,
amelyek alapvetően megváltoztatták a térség hatalmi vi-
szonyait és az egyes országok gazdasági-társadalmi hely-
zetét. A nagy földrajzi felfedezéseket követően lendületet
vettek a gyarmatosító mozgalmak. Átrendeződtek Euró-
pa főbb kereskedelmi útvonalai. A humanizmus észak-
európai elterjedése a térségben előkészítette a talajt a re-
formáció számára. A szakadás a hit és a tudomány szétvá-
lásával párhuzamosan a hitélet területén is bekövetkezett.
Hosszas előzmények után 1517. október 31-én Luther
Márton (1483–1546) Ágoston-rendi szerzetes a witten-
bergi székesegyház kapujára kifüggesztette 95 pontos
programját. A pontok az egyházi tanításokat és kultusz-
beli eljárásokat támadták, ezzel útjára indult a reformáció.
Megkérdőjeleződött az egyház és fejének, a pápának köz-
ponti helyzete. A bibliaértelmezés évszázados hagyomá-
nyaival, az egyházi dogmarendszerrel és a pápai tekintély-
lyel szemben a reformátorok visszatértek a Szentírás ere- id. Lucas Cranach: Luther (1532)
deti szövegéhez. Luther fellépése egyházszakadáshoz, Hogyan fejezi ki a viselet a Luther
illetve újabb és újabb reformációs irányzatok elindulásá- képviselte eszmeiséget?
hoz vezetett.
A reformáció a XVI. században keletkezett vallási moz-

galom, amely az európai egyház egy részét kivonta Róma
fennhatósága alól. A reformáció viszonya a reneszánsz-
hoz ellentmondásos. Az északi, gyengébben fejlett te-
rületekről induló szellemi mozgalmak a reneszánsz
hangsúlyozottabb világi szemléletével szemben a vallás
szerepét erősítették meg. Ugyanakkor a humanista bib-
liakritika nyomán nemzeti nyelvű Szentírást adtak az
emberek kezébe. A műveltség széles körű terjesztése ré-
vén (iskolák, nyomdaalapítások) hozzájárultak a rene-
szánsz kultúra általánossá válásához, terjedéséhez.
Nyomda a késő középkorban. A XV. század

közepén Johann Gutenberg mainzi mester
kidolgozta a cserélhető ólombetűkkel vászon-
ifj. Lucas Cranach: Luther prédikációja (1547) rongyból készült papírra való nyomtatás
Mi lehet a prédikáció témája?
módszerét, a könyvnyomtatást.
Igazold vagy cáfold, hogy Cranach képe a lutheri Miért forradalmasíthatta a művelődést
tanítások propagandaanyaga is lehetne! a könyvnyomtatás?
79
4irod_09_2-2.indd 79 2010.05.20. 22:06:03

Petrarca szonettjei
„Petrarca beviszi a költészetbe a szentimentalizmust [érzelmességet],
megteremtve a reménytelen szerelem évszázadokon át érvényben
maradó formuláját. Petrarca nyomában költők ezrei és ezrei epeked-
tek a kegyetlen, keményszívű szépség után, elmondták, hogy min-

den vadállat megszelídül idővel, csak a Hölgy szíve nem lágyul meg,
átvették és mániákusan ismételgették Petrarca (részben latin ere-
detű) hasonlatait és allegóriáit. És megmaradt a petrarcai versforma,
a szonett. Szigorú zártságával, csodálatos egyensúlyával nagy meste-
rek kezében ékszer, remekmű, de az epigonok [tehetségtelen utó-
dok] kezében formai csiszoltságával ügyesen leplezheti a mondani-
való teljes hiányát.”
(Szerb Antal: A világirodalom története – részlet)
1. Hogyan látja Szerb Antal Petrarca helyét a szerelmi köl-

tészet alakulástörténetében?
2. Milyen hagyományokhoz kapcsolódik, miben teremt
hagyományt szerinte Petrarca költészete?
3. Értelmezzétek Szerb Antalnak a zárt (szigorúan kötött) Francesco Petrarca (1304–1374)
versformával kapcsolatos véleményét! humanista tudós, az itáliai rene-
szánsz első jelentős költője. Jogot
tanult, majd pap lett.
1327-ben, az avignoni Szent
Klára-templomban látta meg a
verseiben Laurának nevezett asz-
Daloskönyv szonyt, akihez élete végéig eszmé-
nyi szerelem fűzte.
Az utókor Petrarca Canzoniere (Daloskönyv) című, szonetteket, dalo- Szenvedélyes utazó volt, könyv-
kat és balladákat tartalmazó, olasz nyelven írt gyűjteményét értékeli tárak kódexeiben régi latin szer-
legnagyobbra. A költemények a trubadúrlíra olasz változatának, a zők munkái után kutatott. A vero-
nai székesegyház könyvtárában
dolce stil nuovónak (édes új stílus) a poétikai hagyományait követik. rábukkant Cicero leveleire és Ca-
Ihletőjük és megszólítottjuk egy Laurának nevezett hölgy. A versek tullus verseire.
a szerelmi költészet hagyományos elemeit (konvencióit) tartalmaz- Livius római történetírónak a
zák. Ezek például az életre szóló szerelem, a szeretett nő eszményítése thessáliai Haemus csúcsát meg-
vagy a hódoló és hölgye közti távolságtartás. Újszerűek viszont abban, mászó macedóniai Fülöpről írt
története hatására 1336-ban meg-
hogy a bennük megjelenő szerelem világi élmény. A nő iránti vonza- mászta a 2000 méter magas Mont
lom az eszményített, de földi asszonynak szól. A Daloskönyv leggya- Ventoux-t (Viharos Hegy). Az
koribb versformája a lovagi költészet hagyományaiból ismert szonett élményt híressé vált költői levél-
egy változata, melyet Petrarca alkotott meg. ben örökítette meg. A levélben
leírja, hogy miután széttekintett a
csúcsról, és gyönyörködött az elé
táruló látványban, tekintetét a
lélek dolgai felé fordítva Augus-
4. Idézzétek fel és rögzítsétek egy-egy T-táblázat bal tinus Vallomásaiba mélyedt.
oszlopába, mi jellemezte a középkor természetszem- 1341-ben, Rómában a szená-
léletét, illetve szerelemfelfogását! tustól elnyerte a poeta laureatus
(koszorús költő) kitüntető címet.
5. Jósoljátok meg a verskezdet jelzős szerkezetei alapján A Capitóliumon nyújtották át
a vers témáját, alakítsátok tovább képzeletben a dísz- neki a babérkoszorút. 1350-ben
letezését! meglátogatta Firenzét, találkozott
Boccaccióval is.
80
4irod_09_2-2.indd 80 2010.05.20. 22:06:04

Ti szerencsés füvek,
boldog virágok… 6. Hogyan jellemzi a beszélő a hölgyét?
Mit tudunk meg róla, és mit nem?
Ti szerencsés füvek, boldog virágok, 7. Hogyan kapcsolódik a beszélő és a
kiken tapos mélázgató madonnám, kedves között megalkotott viszony a
part, mely édes szavát figyelve andán, trubadúrköltészet hagyományaihoz?
szép lábának nyomát magadba zárod, 8. Hogyan kapcsolódik össze a tájleírás és
a nőalak leírása a versben? Mi jellemzi
sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, a nőalakot felidéző tekintet és a tájle-
halovány, kedves ibolyák a lankán, írás haladási irányát? Rögzítsétek ta-
sötét erdők, melyek fürödve lomhán pasztalataitokat T-táblázatban!
a Nap tüzében, oly sudárra váltok, 9. Miért fordul megszólításokkal a lírai
én a természet elemeihez?
ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske,
10. Hol található a vers szerkezeti forduló-
mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is,
pontja? Hogyan jelzi a mondatszerke-
s élő fényétől gyulsz tündökletesre,
zet ezt a fordulatot?
irigylem tőletek tekintetét is! 11. Vizsgáljátok meg a versformát! Foglal-
Ne lássam itt ridegnek a követ se: játok össze a petrarcai szonettforma
lángoljatok, hisz lánggal égek én is. jellemzőit!
(Sárközi György fordítása) 12. Hasonlítsátok össze halmazábrával a

petrarcai és a dantei szerelemfelfogást,
mutassátok be hasonlóságait és kü-
lönbségeit!
13. Hasonlítsátok össze halmazábrával, mi
Táj és hölgy a természet dicséretének, dicsőítésének
szerepe Assisi Szent Ferenc Naphim-
A Daloskönyv 162. darabja a Ti szerencsés füvek, nuszában, és mi Petrarca versében!
boldog virágok kezdetű szonett. A versben a beszélő 14. Vegyétek elő az értelmezés előtt készí-
közvetetten, a táj elemeinek megszólításával idézi tett T-táblázataitokat, és írjátok a bal
meg a természetben sétáló szeretett nő alakját. A oszlopokba, mi jellemzi az olvasott
megalkotott látószög a földtől a horizontig, a ked- Petrarca-vers alapján a reneszánsz ter-
ves képzeletbeli lábnyomától a tekintetéig, a termé- mészetszemléletét, illetve szerelemfel-
fogását!
szet egyes elemeitől a táj egészéig tágul. Ez a szer-
kesztés a szöveg megtervezettségét, a megszólítások
tudatos elrendezését mutatja. Az eredeti versben az
arányos versépítkezést az is nyomatékosítja, hogy
az első három versszakban egy sor egy gondolatot
tartalmaz. Az eszményített nőalak tulajdonságai
általánosak, nem állnak össze egyéniséggé. A köl-
teményben a beszélő személyisége, a lírai én szen-
vedélye és önmegfigyelése kap központi szerepet.
Késleltetés, hangváltás
A hatást fokozza a fő gondolat mondattani késlel-
tetése. Hiszen az első versmondat főmondati állít-
mánya csak a negyedik versszak első sorában hang-
zik el. Ez az állítmány a verset lezáró felszólítással
együtt a lírai ént a természettel szembenállónak
mutatja. A természet ugyanis közeli kapcsolatba Tavasz (XV. századi miniatúra)
81
4irod_09_2-2.indd 81 2010.05.20. 22:06:04

kerülhet a szeretett kedvessel. Míg a beszélő számára
William Shakespeare: 130. szonett
hölgye megközelíthetetlen távolságban van. A ter-
mészet közömbösségével szemben a lírai én érzelmei a)
hevesek, lángolóak. Ez az ellentét indokolja a záró My mistress’ eyes are nothing like the sun;
strófa hangváltását. Az elragadtatott megszólalást a Coral is far more red than her lips’ red:
féltékenység ellenséges hangja követi. A féltékenység If snow be white, why then her breasts are dun;
megvallása átértelmezi az első három versszak idilli- If hairs be wires, black wires grow on her head.
I have seen roses damasked, red and white,
nek tűnő megszólításait. A beszélő arra szólítja fel a But no such roses see I in her cheeks;
természeti elemeket, hogy szenvedéllyel, lángolással And in some perfumes is there more delight
fizessenek a kedvessel való testi közelségbe kerülésért. Than in the breath that from my mistress reeks.
A felszólítás egyben a beszélő udvarló gesztusa is: I love to hear her speak, yet well I know
szerelmének és hódolatának megvallását jelenti. That music hath a far more pleasing sound:
I grant I never saw a goddess go, –
My mistress, when she walks, treads on the ground.
And yet, by heaven, I think my love as rare
As any she belied with false compare.
1. Hasonlítsd össze halmazábrával Petrarca
162. és Shakespeare 130. szonettjét! Keress b)
minél több tartalmi, kifejezésmódbeli, Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
szerkezeti és formai hasonlóságot, illetve Ajkánál a rőt koráll ragyogóbb.
különbséget! Fehér a hó? Az ő keble sötét.
2. Fejtsd ki 12-15 mondatban álláspontodat: Drót a haj? A haja fekete drót.
neked melyik szonett tetszik jobban és Láttam rózsát, fehéret s pirosat,
miért! De az ő arcán bizony sohase;
3. Hasonlítsd össze Szabó Lőrinc és Varró S némely párfőm gyönyöre csábosabb,
Dániel fordításának néhány, számodra ér- Mint amilyen úrnőm lehellete.
dekes különbségét! Ha tudod, vesd össze a Szívesen hallgatom – de tudom, a
fordításokat az eredeti szöveghelyekkel is! Muzsikaszó sokkal zengzetesebb;
4. Fejtsd ki 12-15 mondatban álláspontodat: Istennőt járni nem láttam soha –
neked melyik fordítás tetszik jobban és Az én úrnőm a földön jár, ha megy;
miért! Mégis ér annyit nekem, mint akit
5. Petrarca 162. és Shakespeare 130. szonett- Hazug hasonlat mennyekbe röpít.
jének vizsgálatával mutasd be 40 soros esz-
(Szabó Lőrinc fordítása)
szében a reneszánsz nő- és szerelemképét!
c)
Hölgyem szeme a nappal föl nem ér;
Ajkánál pirosabb minden korall:
Keblei barnák, bár a hó fehér;
Haja fekete drót, ha drót a haj.
Láttam már rózsát, pirosat, fehéret,
De az ő arcán rózsák nincsenek,
Illatánál, mit én csodásnak érzek,
Néhány parfümben több az élvezet.
Imádom hallgatni hangját, noha
Tudom, hogy vannak bódítóbb zenék,
Istennőt járni nem láttam soha –
Hölgyem, mikor sétál, a földre lép.
Mégis hiszem, szerelmem többet ér,
Mint akit hamis hasonlat dicsér.
(Varró Dániel fordítása)
Dante Gabriel Rossetti: Beata Beatrix (1863)

Dante Beatricéjéhez vagy Petrarca Laurájához
kapcsolható inkább Rosetti képe? Indokoljatok!
82
4irod_09_2-2.indd 82 2010.05.20. 22:06:05

A szonett 14 soros, szigorúan kötött, jambikus versforma. A Szonetteket az angol reneszánsz
XIII. században keletkezett, a XIV–XV. századra Európa-szerte legjelentősebb alkotója, William
divatossá vált. Petrarcai változata két négysoros (kvartina) és két Shakespeare is írt. 154 szonettből
háromsoros (tercina) strófából áll. A verssorok 11 vagy 10 szó- álló versgyűjteménye a petrar-
tagosak. A forma rímképlete: abba abba cdc dcd (vagy cde cde). caitól eltérő formát használ.
A petrarcai szonett záró strófája a megelőző versszakokkal több- A shakespeare-i szonett nem
nyire ellentétes, önálló tartalmi-gondolati egységet alkot. A szo- oszlik versszakokra. A sorok 10
netteket gyakran olyan ciklusokba szerkesztették, amelyek nem- szótagosak. Utolsó két sorát for-
csak tartalmilag kapcsolódtak egymáshoz, hanem az azonos mailag bekezdés különíti el az
rímképletű versek rímei is egybecsengtek. Ezt kezdetben első tizenkettőtől. A záró sorpár
szonettláncnak, később szonettkoszorúnak nevezték. A szonett- formai elkülönülését a kereszt-
koszorú 15 szonettből áll, ahol a 15. a mesterszonett. A mester- rímeket felváltó páros rím is ki-
szonettet az előző 14 szonett első sorai adják. Ilyen szonett- emeli. Rímképlete leggyakrab-
koszorút írt például József Attila A Kozmosz énekee címmel. ban: abab cdcd efef gg.
1. Idézzétek fel és beszéljétek meg az asztalterítő-technika segítségével, hogyan gondolkodott a kö-

zépkor az emberi testről és a lélekről!
2. Fogalmazd meg 3-4 mondatban, szerinted mi a különbség lélek és szellem (intellektus) között!
Pó, földi kérgem…

3. Jellemezzétek a vershelyzetet és a be-
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad szédhelyzetet!
vized hatalmas, száguldó folyásán: 4. Milyennek érzékeli a vers beszélője a
a szellemem mélyen belül tanyázván, természeti környezetet? Miért?
erőd nem féli s másétól se borzad; 5. Hányféleképpen szólítja meg a be-
szélő a folyót? Mi a szerepe a meg-
vitorlát jobb vagy bal felé se forgat, szólításoknak? Gyűjtsétek ki és ér-
mégis jó széllel, nyílként, vágya szárnyán telmezzétek kettéosztott naplóval!
az arany Lomb felé lebegve száll már, 6. Milyen mozgásirány kapcsolódik a
s erősebb, mint hab, szél, lapát s vitorla. versben a testhez, milyen a szellem-
hez (lélekhez, gondolathoz)?
Egyéb folyók közt te királyi, büszke, 7. Milyen tér-idő vonatkozások kapcsol-
ki ott éred a napot, merre támad, hatók a versbeli mozgásirányokhoz?
nyugaton százszor szebb Fényt hagyva messze: 8. Hogyan függ össze a szellem belső
szabadságának ereje a reneszánsz vi-
csak földi részem hordja szarvad-ágad; lág- és értékszemléletével? Hogyan
a másik, vágya szárnyával fedezve, kapcsolódik ez a gondolat a platonis-
repül révébe édes Otthonának. ta emberképhez és életfelfogáshoz?
9. Emeljétek ki a versből a lírai én és a
(Szedő Dénes fordítása) természet, illetve a test és szellem
közti ellentét megteremtésének kife-
jezéseit! Dolgozzatok T-táblázattal!
10. Gyűjtsétek össze a vers alapján a re-

neszánsz emberképének és termé-
szethez való viszonyának jellemzőit,
természetszemléletének a középkori-
tól eltérő vonásait!
83
4irod_09_2-2.indd 83 2010.05.20. 22:06:06

Vershelyzet, névrejtés
A 180. szonett az elválás vershelyzetére épül. A vers beszélője a Pó
folyón nyugattól kelet felé távolodik. El Provance-tól és a szeretett
kedvestől. Érzelmei áttételes formában jelennek meg, hiszen a folyót
láttatja az elválás okozójának. A versben a kedvesre gazdag szójáték

utal. Az olaszban a Laura név többféle utalásra, különböző jelentés-
síkok összekapcsolására is lehetőséget ad. Az aura fuvallatot, az aureo
aranyat, a lauro költészeti jelképként is ismert babérfát jelent. A lauda
pedig Szűz Máriát dicsőítő ének. Ebben a szonettben a szeretett és
messze hagyott hölgyre a légáramlás (per l’ aure) és az arany lomb
(l’ aurea fronde) kifejezés utal („az arany lomb felé lebegve száll már”).
A névrejtés középkori eredetű poétikai konvenció. Benne a dicsőített
eszményt az utalás nyelvi elemei hordozzák. De Petrarca versében
olyan reneszánsz vonás is van, amely a természet teljességében Laurát
idézi fel, Laurában pedig a világ teljességét láttatja.
Laura és Petrarca XVI. századi

Megszólítások freskón
A négy versszakból három a folyóban megtestesülő természeti erő

megszólításával kezdődik. Az eredeti szövegben ez mindig a versszak-
kezdő szó. Az első versszak közömbös megszólítását a harmadik vers-
szak túlzó formulája követi. A jelzők szerepe a látszólag legyőzhetetlen
erő megtisztelése. A túlzás azonban végső soron az emberi szellemnek
a fizikai erőt, teret és időt legyőzni képes nagyságát nyomatékosítja.
A lélek belső szabadsága és hatalma az oka annak, hogy az utolsó vers-
szak fordulata a folyót már legyőzött ellenfélként mutatja.
Ellentétes mozgások
Laura és Petrarca a Daloskönyvhöz
A szonett mesteri szerkesztése a tér és az idő, illetve a test és a szellem készült XV. századi miniatúrán
(lélek) ellentétes irányú mozgására épül. A lírai én fizikai valóságában
kelettől nyugat felé, a múlttól a jövő felé halad. Ugyanakkor szelleme,
lelke, gondolatai ellentétes mozgást járnak be, az odahagyott otthon
(kelet), a múlt felé irányulnak. A beszélő a gondolat, a szellem erejét
minden fizikai erőnél hatalmasabbnak, mozgását gyorsabbnak
tapasztalja. Ez az értéktudat a vers jellegzetesen reneszánsz sajátos-
sága. De a szellem anyaggal szembeni fölényének gondolata Platón
felfogásával is összefügg. A szonett ezzel az ellenpontozó szerkezettel
lép túl az elválás „lélekben veled maradok” közhelyén.
Petrarca hatása
Petrarca költészete jelentős hatást gyakorolt az európai, illetve a
magyar líra alakulástörténetére. Tér-idő, illetve test-szellem ellentétes
mozgásképlete adja például Janus Pannonius Búcsú Váradtól című köl-
teményének szerkezeti sémáját is. A petrarcai hagyományok hatását
Balassi Bálint költészetében is megtapasztalhatjuk. Giorgone: Laura (1506)
84
4irod_09_2-2.indd 84 2010.05.20. 22:06:07

A szórakoztató rövidtörténet —
Boccacció novellái
„Boccaccio akkor van elemében, ha anekdotát mondhat.
Szeret különös helyzeteken mulatni és furcsa emberekről
mesélni. A különleges és kicsi dolgok érdeklik, a külső világ 1. Mit tudtok a novella műfajá-
tarkasága. (…) Igazi műfaja még nincs is a világon: neki ról? Melyek a jellemzői, kik
alkottak ebben a műfajban,
magának kell megalkotni. Ez a novella. (…) Téma van hozzá
milyen novellákat ismertek?
elég. Különös emberekről és furcsa esetekről szóló följegy-
2. Hogyan viszonyul Babits
zésekben nem szűkölködik a középkori irodalom. (…) Egyál- szerint Boccaccio művészete
talában az, amit Boccaccio ehhez az egész középkori szó- a hagyományhoz?
rakoztató-irodalomhoz hozzáad: a művészete. A művelt, 3. Fogalmazzatok meg elvárá-
klasszikus mintákon iskolázott humanista művészete. Ezt sokat a Babits-idézet alapján
lehetetlen félreismerni. Akármilyen könnyed, egyszerű cse- Boccaccio történeteinek té-
vegésnek hat is a Dekameron stílusa, épp ez a könnyedség és májával, nyelvhasználatával,
simaság, a mesék virtuóz folyamatossága, az áradó monda- szerkezetével, történetmon-
tok tökéletes dinamikája nem képzelhetők klasszikus, sőt dójával kapcsolatban! Elő-
cicerói tanulmányok nélkül. De nem képzelhető a kompo- feltevéseiteket rögzítsétek a
zíció sem, a hibátlan kerekség és ekonómia [elrendezés], füzetbe!
mely a mai irodalom egyik legfontosabb műfaját, a novellát
kialakította.”
(Babits Mihály: Az európai irodalom története – részlet)
A Dekameron Források, minták. A gyűjtemény többsége

Boccaccio korában közismert, leggyakrab-
Boccaccio számos művet írt latin és olasz nyelven. Az iro- ban szerelmi, erotikus vagy komikus tör-
dalmi közvélemény elsősorban a Dekameron (’tíz nap’) című téneteket beszél el. Hangvétele hol ironi-
novellagyűjtemény megalkotójaként tartja számon. A gyűj- kus-szatirikus, hol humoros, esetenként
érzelmes. Szereplői uralkodók, lovagok,
temény különálló darabokból áll, melyeket formálisan egy polgárok, szent életű vagy parázna szerze-
kerettörténet fűz össze. A kerettörténet az egymást követő tesek, kikapós asszonyok vagy erkölcsös
elbeszélésekben folytatódik ugyan, de nem kapcsolja össze hölgyek, okos vagy együgyű mesterek,
szervesen a sokféle történetet. E kerettörténet szerint az parasztok. Többnyire valamennyien hite-
1348-as nagy pestisjárvány idején tíz fiatal elhagyja Firenzét, les, életszerű típusok. A szerző a mű megal-
kotásakor gazdag irodalmi szöveghagyo-
hogy a veszélyes időszakot az egyik hölgy vidéki kastélyában mányra támaszkodott. A források közt
vészelje át. A hét hölgy és a három ifjú a vidéki környezetben említhetjük többek között:
azzal szórakoztatják egymást, hogy tíz napon keresztül mind – az Ezeregyéjszaka egzotikus meséit,
a tízen elmesélnek egy-egy történetet. Így a Dekameron – a középkori erkölcsi példázatokat,
végső soron százegy novellából áll. – az élőszóban terjedő korabeli anekdo-
tát,
– illetve az erotikus tartalmú, előadás-
módjában nyers, vaskos humorral élő
francia verses elbeszélést, a fabliau-t.
G
Giovanni Boccaccio (1313–1375) a A minták sokfélesége magyarázza a törté-
XIV. századi itáliai humanizmus jeles
X netek eltérő cselekményszerkezetét is.
ír
írója és tudós személyisége. Nápolyban A zsúfolt cselekményű, hosszabb elbeszélé-
ttanult, Firenzében és Certaldóban élt. Jó sek például gyakran keleties környezetben
bbarátja volt Petrarcának, megírta Dante játszódnak. A néhány eseménymozzanatra
ééletrajzát, felfedezte Tacitus római törté- épülő, fordulatos, rövid történetek a példá-
netíró műveit. Dekameron című novella-
n zatok hatását mutatják. Az egyetlen ötletet
fü
füzére felhasználásával Pier Paolo Paso- kibontó szövegekben pedig az anekdota
li
lini 1971-ben filmet készített. jellemzőire ismerhetünk.
85
4irod_09_2-2.indd 85 2010.05.20. 22:06:09

1. Gyűjts olvasói tapasztalatod alapján olyan történeteket, amikor az embert a mese, a mesélés men-
ti meg valamilyen nagy veszedelemtől! Hogyan? Miért?
2. Szerinted miképpen jelenik meg ezekben, a mesélésről is szóló történetekben a művészet, az iro-
dalom szerepe, jelentősége? Írj tízcentis esszét a kérdésről!
Dekameron – Első nap, harmadik novella
A zsidó Melkizedek a három gyűrűről mondott

elbeszélésével megmenekedik ama nagy veszedelemből,
melyet Szaladin tervez ellene
Neifile, minekutána novellája általános tetszést aratott, elhallgatott, s akkor a Királynő parancsára Filoména
így kezdett beszélni:
– Neifile novellája eszembe juttatja ama furcsa esetet, mely valaha bizonyos zsidóval történt: minekutána
pedig immár kellőképpen szó esett Istenről és a mi Hitünk igazságáról, bizonyára illendő lesz most már az
emberek kalandjaira és cselekedeteire áttérnünk; elmondom nektek ama történetet, melynek hallatára talán
óvatosabban fogtok felelni ama kérdésekre, melyeket nektek fölteszek. Bájos leánytársaim, tudnotok kell,
hogy valamiképpen az ostobaság gyakorta kiránt egy-egy embert boldog állapotából, és feneketlen nyomo-
rúságba taszítja, akként az okosság a bölcs embert a legnagyobb veszedelmekből is kimenti, és tökéletes-biz-
tonságos nyugalomba helyezi. És számos példából megtetszik, mennyire igaz, hogy az embert az ostobaság
a szerencséből a nyomorúságba taszítja; eme példákat azonban mostan nem kell elmesélnünk, mivelhogy
minden áldott nap ezerszámra tárulnak szemeink elé. Hogy azonban az okosság a vigasztalódásnak forrása,
arra bizonyul, ígéretemhez híven, röviden elmondok egy kis novellát.
Szaladin, ki oly igen vitéz ember volt, hogy nem csupán egyszerű emberből Babilónia szultánjává lett, hanem
azonfelül számos győzelmet aratott a szaracén1 és keresztény királyokon, minekutána különb-különb hábo-
rúiban és káprázatos pompájában minden kincsét kimerítette, valamiképpen megesett vele, hogy nagy csomó
pénzre volt szüksége; mivel pedig nem tudta, honnan teremtse elő oly hirtelen, mint ahogy szüksége volt rá,
eszébe jutott egy Melkizedek nevű gazdag zsidó, ki uzsoráskodásból2 élt Alexandriában; arra gondolt, hogy
ez kisegíthetné bajából, ha akarná; de olyan fösvény volt, hogy maga jószántából ezt sohasem tette volna
meg, erőszakot pedig nem akart használni ellene; mivel pedig a dolog igen a körmére égett, egyre törte a fejét,
hogyan és miképpen nyerje meg ügyének a zsidót, s végre is az az ötlete támadt, hogy valami tetszetős ürügy
alatt kierőszakolja belőle a pénzt. Magához hívatta tehát, és barátságosan fogadta, maga mellé ültette, s annak
utána így szólt hozzá:
– Derék ember, sokaktól hallottam már, hogy igen bölcs ember vagy, s világosan ítélsz Istennek dolgai-
ban; miért is igen kívánnám megtudni tőled, vajon a három Törvény közül melyiket tartod az igaznak: a
zsidót-e vagy a szaracént, avagy a keresztényt.
A zsidó, ki csakugyan bölcs ember volt, szemfülesen észrevette, hogy Szaladin szaván akarja fogni, s
valami huncutságba belekeverni; úgy gondolkodott tehát, hogy akármelyiket ítéli is különbnek a másik
kettőnél ama három Hit közül, Szaladin mindenképpen eléri célját. Mivel pedig látta, hogy oly feleletet kell
adnia, melynek révén nem esik csapdába, összeszedte az eszét, hamarosan kisütötte, mit kell mondania, és
így szólt:
– Uram, a kérdés, melyet nekem feltettél, szép, s ha meg akarom mondani felőle véleményemet, el kell
mondanom egy kis történetet: hallgasd meg. Ha emlékezetem nem csal, több ízben hallottam mesélni, hogy
élt valaha egy kiváló és gazdag ember, s ennek kincstárában legbecsesebb drágaságai közt volt egy gyönyörű-
séges és értékes gyűrű, mivel pedig ezt értéke és szépsége miatt meg akarta becsülni, és azt kívánta, hogy
utódról utódra szálljon családjában, meghagyta, hogy fiai közül az legyen az ő örököse, akihez hagyatékából
1
a középkorban bármely muszlim vallású – arab, török vagy egyéb – személy közkeletű elnevezése
2
olyan magánhitelezés, melynek gyakorlatában túlzott, kirívó mértékű kamatra kölcsönöznek pénzt
86
4irod_09_2-2.indd 86 2010.05.20. 22:06:09

e gyűrű kerül, s a többiek mint családfőt tiszteljék és becsüljék. Az, kire a gyűrűt hagyta, ugyanígy rendel-
kezett utódaival és ugyanígy cselekedett, mint az ő elődje; szóval ez a gyűrű hosszú ideig utódról utódra
szállt; végezetül pedig olyan embernek kezébe került, kinek három derék szép fia volt, kik híven engedelmes-
kedtek atyjoknak, miért is mind a hármat egyenlőképpen szerette. És mindegyik ifjú, mert mind ismerte a
gyűrű hagyományát, s mind szeretett volna kiválni testvérei közül, tőle telhetőleg kérlelte apját, ki már elag-
gott, hogy halálos ágyán reá hagyja ama gyűrűt. A derék ember ki egyenlőképpen szerette mind a hármat,
nem tudott dönteni, hogy melyikre hagyja a gyűrűt, s mivel mindegyiknek megígérte, az az ötlete támadt,
hogy mind a háromnak kedvére tesz: és egy ügyes mesterrel titokban csináltatott két más gyűrűt, melyek oly
igen hasonlatosak voltak az eredetihez, hogy még az is, aki csináltatta őket, alig-alig tudta megismerni, melyik
az igazi. És halálos óráján nagy titokban mindegyik fiának adott egy-egy gyűrűt, ők pedig atyjok halála után
sorban előmutatták gyűrűjöket, mindegyik ezzel bizonyítván, hogy neki van igaza, mivelhogy mindegyik
számot tartott az örökségre és a tisztességre, és nem volt hajlandó a másiknak átengedni. Minekutána pedig
látták, hogy egyik gyűrű annyira hasonlít a másikhoz, hogy semmiképpen nem lehet megismerni, melyik az
igazi, eldöntetlen maradt, s ma is eldöntetlen ama kérdés, melyikök az atyának igazi örököse. És azért mon-
dom neked uram, ama három Törvény felől, melyeket három népnek adott az Atyaisten, s melyek felől
kérdést intéztél hozzám: mindegyik azt hiszi, hogy az ő öröksége, az ő törvénye az igaz, s annak parancsait
kell cselekednie; de hogy melyiké az igazi, az a kérdés éppúgy eldöntetlen, mint a gyűrűk dolgában.
Szaladin észrevette, hogy ez igen ügyesen értette a módját, miképpen meneküljön a csapdából, melyet
néki állított; és ezért elhatározta, hogy feltárja előtte szükségét, és meglátja, vajon hajlandó-e kisegíteni őt;
és ekképpen cselekedett, és elárulta neki, hogy mit szándékozott tenni abban az esetben, ha nem ily okosan
felelt volna meg, mint ahogy megfelelt. A zsidó bőkezűen rendelkezésére adta a rengeteg pénzt, melyet
Szaladin kért; Szaladin pedig utóbb mindent az utolsó fillérig visszafizetett; ezenfelül pedig elhalmozta pom-
pás ajándékokkal, és minden időkben barátjaként tartotta környezetében, kiváltságos nagy tisztességben.
(Révay József fordítása)
1. Kik kerülnek elbeszélői szerepbe a novellában?

2. Kihez melyik történet kapcsolódik? Készítsetek történetpiramisokat!
3. Hogyan viszonyul Filoména az általa elbeszélt történethez? (Milyen szándékkal mondja el
a történetet, vannak-e személyes megjegyzései, formál-e véleményt a szereplőkről, a történé-
sekről?)
4. Milyen műfaji hagyományokhoz kapcsolható a Filomena által elbeszélt történet? Miért?
5. Mi indítja el az eseménysort?
6. Milyen szándékkal mondja el a zsidó a maga történetét?
7. Változik-e Szaladin és/vagy Melkizedek jelleme a történet végére? (Indokoljatok!)
8. Vizsgáljátok meg, milyen nyelvi eszközökkel közelítik az elbeszélést az élőbeszédhez!
9. Idézetekkel és értelmezéseikkel mutassátok be, hogyan viszonyul az elbeszélés a valláshoz, illetve
a nem keresztény hitekhez!
10. Az elbeszélés alapján hogyan gondolkodhatott Boccaccio a vallásról, a hitről? Miben különbözik
vallásfelfogása Dantéétól?
11. Vitassátok meg, hogyan függhet össze a zsidó által elmondott példázat, illetve a Filomena ösz-
szefoglalta tanulság a reneszánsz értékszemlélettel és gondolkodásmóddal!
12. Gotthold Ephraim Lessing (1729–1781) német drámaíró A bölcs Náthán (1779) című, a vallá-
si türelmet tematizáló drámai költeménye szövegszerűen is megidézi Melkizedek paraboláját.
Vajon mi az oka a téma későbbi időszerűségének, népszerűségének?
13. Játsszatok pletykajátékot! Pletykálkodjatok a történetekről:
a) Szaladin udvartartásának tagjaiként,
b) Filoména történetének hallgatóságaként (a Dekameron kerettörténetének szereplőiként),
c) Melkizedeket ismerő uzsorahitelezők csoportjaként!
87
4irod_09_2-2.indd 87 2010.05.20. 22:06:10

Összetett elbeszélői helyzet
Az első nap harmadik novellája a többihez hasonlóan cím
helyett rövid tartalmi összefoglalást közöl. Megnevezi a
történet szereplőit, és utal a záró helyzetben bekövetkező
csattanóra. A kerettörténet elbeszélője, nevezzük elsődle-

ges elbeszélőnek, a bevezetésben az előző történetmondó
sikerére tesz utalást. Ezt követően jelzi a következő törté-
netmondó színre lépését. Filoména, a másodlagos elbe-
szélő visszajelez Neifile történetére, majd felvezeti saját
elbeszélését. Előre megfogalmazza azt a tanulságot is,
amelyet története lesz hivatott bizonyítani. A történet
Szaladin szultánról és az uzsorás zsidó Melkizedekről szól.
Ebbe, a Filoména által elbeszélt történetbe illeszkedik
Melkizedek tanmeséje a három gyűrűről, amit maga is
másoktól hallott mesélni. A novella tehát többszörösen
összetett elbeszélői helyzetre épül. A kerettörténetbe
illesztett elbeszélésbe újabb elbeszélések ékelődnek más-
más elbeszélővel, szereplőkkel, tér-idő vonatkozásokkal.
Így alakul ki a történet a történetben szerkezet, ami meg-
lehetősen gyakori a reneszánsz művészetben. Filoména
egy általa hallott történetet mond el. Elbeszélése egyene-
sen előrehaladó időrendet követ, és önmagában kerek,
lezárt történetet formál. Az elbeszélő felülemelkedik a
novellavilágon, nézőpontja nem jelenik meg a történet-
ben. Az elbeszélői helyzetre és az előadandó történetre
vonatkozó megjegyzésein túl nem kommentálja a törté-
néseket, nem formál véleményt. Példázatként: egy általá- Szani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa
nos tétel konkrét esettel való megvilágításával adja közre kiadásának illusztrációja (1849−1856)
tanító szándékú történetét. Ugyanakkor a novella egészé- Nézz utána, miben hasonlít
ben inkább a szórakoztató szándék érvényesül. az Ezeregyéjszaka történetmondói
helyzete a Dekameronéhoz, és miben
különbözik tőle!
Példázat a példázatban
Szaladin és Melkizedek története az egzotikus Kelet
mesevilágában játszódik. A történet ideje a (tan)mesére A novellaa (olasz: ’újság, újdonság’) kisepi-
jellemzően meghatározhatatlan. Cselekménye egy jelen- kai műfaj. Tömören előadott története
tős esemény köré szerveződik, részben követi a próbaté- viszonylag szűkre szabott térben és időben
kevés szereplőt mozgat. Többnyire sors-
teles mesehagyományt. Az elbeszélő röviden jellemzi az
döntő fordulatra épül, máskor valamilyen
egyik szereplőt, és vázolja az alaphelyzetet. Megtudjuk,
hiány billenti ki a nyugalmi helyzetet és
hogy Szaladin vitézségével emelkedett Babilónia szul- indítja el az eseménysort. Gyakran megle-
tánjává. Számos háborúban aratott győzelmet, és közben pően, csattanószerűen zárul.
kimerítette kincstárát. Az eseménysort a mesékre és a
novellákra is gyakran jellemző hiány indítja el. A szultán-
nak pénzre van szüksége, s ezt a zsidó uzsorástól akarja
megszerezni. A novella tehát nyugalmi állapotból indul,
ami a hiány következtében felborul, és egy újabb nyu-
galmi állapot kialakulásával zárul majd. A szultán esendő
emberi voltát mutatja, hogy előítéleteiből fakadóan csap-
dát állít az uzsorásnak. Nem tudjuk meg azonban, mire
88
4irod_09_2-2.indd 88 2010.05.20. 22:06:11

is kell a pénz, hiszen a történet középpontjában
Melkizedek ravaszsága, talpraesettsége, bölcsessége áll.
A Melkizedek által elmondott történet példázat a pél-
dázatban. Úgy adja meg a választ a szultán kérdésére,
hogy valójában viszonylagossá, belső meggyőződéstől
függővé teszi az igazságot. Ez egyben azt is jelenti, hogy
a zsidó, az iszlám és a keresztény Törvényt (vallást,
hitet) egy tőről fakadónak mondja, de különböző belső
nézőpontokból láttatja igaznak. A novellában az okos-
ság jelenti a legfőbb értéket. Ez a tulajdonság képes arra
az elbeszélő szerint, hogy az embert a legnagyobb
veszedelemből is kimentse. A Melkizedek által elmon-
dott történet egyben előkészíti a Szaladin-történet A sólyom meséje (XV. századi francia
szerencsés fordulatát is. Ez egyrészt a hiány megszűné- illusztráció a Dekameronhoz)
sét jelenti, hisz a szultán pénzhez jut. Másrészt az ellen-
téteknek a feloldódásához vezet. Szaladin őszinte, a
zsidó nagylelkű, megtanulják tisztelni egymást, bará-
tokká válnak.
Előadásmód
Boccaccio novelláinak újdonságát és értékét az elegán-
san szórakoztató, nyelvében igényesebb, iskolázottabb
előadásmód adja. Érdeme, hogy kidolgozatlanabb,
ízlésében igénytelenebb műfajokat tett a művelt iroda-
lom részévé. Megalkotta az antikvitás óta ismeretlen,
Don Felice története (XV. századi francia
igényes irodalmi ízlést is kielégítő szórakoztató rövid- illusztráció a Dekameronhoz). A hitbuzgó
prózát, a novellát. Puccio testvér Don Felice nevű baráthoz fordul
azzal a kéréssel, hogy miként nyerhetné el az örök
boldogságot. Miközben a férfi a rárótt penitenciát
teljesíti, Don Felice annak feleségével enyeleg.
Olvasd el a Magyar Elektronikus Könyvtárból
(http://mek.oszk.hu/00300/00334/html/02.
htm#108) Boccaccio alábbi két novelláját!
Hetedik nap, negyedik novella
Ötödik nap, kilencedik novella
Válassz egy témát az alábbiakból, és dolgozd ki
saját poszteren a két novella alapján!
1. Hasonlítsd össze halmazábrával vagy szem-
ponttáblázattal Tofano és monna Ghita, vala-
mint Federigo Alberighi és monna Giovanna
kapcsolatát, a férfi és a nő viszonyát!
2. Vizsgáld meg szemponttáblázattal a két novel-
lában a női szerepeket (foglalkozás, hivatás,
döntési önállóság, a környezethez és a férfiak-
hoz való viszony, tulajdonságok, szerelemfel-
fogás)!
3. Mutasd be gondolkodástérképpel, melyik Dekameron-előadás (Split, Nyári Fesztivál, 2007)
novella milyen műfaji hagyományokhoz kap-
Készítsd el Tofano és monna Ghita vagy
csolódik!
4. Példázd és értelmezd kettéosztott naplóval a Federico Alberighi és monna Giovanna
szereplők beszédmódja, társadalmi helyzete és jelmeztervét egy dramatizált előadáshoz!
jelleme közti összefüggéseket! Írd le, milyen szempontokat vettél figyelembe
a tervezéskor!
89
4irod_09_2-2.indd 89 2010.05.20. 22:06:11

Amit például kérdezhetünk, amikor novellát elemzünk, értelmezünk:
Mi a probléma? Melyek a fontosabb

események?
Mi az alaphelyzet? Mi a megoldás?
Milyen a szerkezete?
Mi a történet?
Ki a történetmondó?
novella
Hol Mikor, mennyi idő
Mennyit játszódik?
tud? alatt játszódik?
Hogyan viszonyul
a szereplőkhöz,
Kik a szereplők?
a történethez?
Milyen időrendben Milyen és hogyan változik
beszéli el a történetet? a köztük levő viszony?
Mi a jelentése?
Hogyan mondja el? Átvitt értelemben?
(leírás, elbeszélés,
jelenetezés, nyelvezet)
Szöveg szerint?
John William Waterhouse: A Dekameron mesélői (1916)

Hogyan alakítja ki a kompozíció az elbeszélői helyzetet? Elemez-
zétek a díszletezést, az alakok térbeli elhelyezését és szerepeiket!
Vajon miért a hallgatóság van jobban szemközt a kép nézőjével?
Hogyan fejezi ki tekintetük, testhelyzetük, taglejtésük, arcjátékuk,
hogy egy történet hallgatói?
Hova vezeti tekintetük a kép nézőjének tekintetét? Milyen dina- Fortuna kereke. Az 1467-es
mizmust kölcsönöz ez a képnek, képnézésnek? Milyen szempont- miniatúra Boccaccio Híres férfiakról
ból ki(k) a kompozíció központ alakja(i)? történt dolgokról művéhez készült.
A római mitológiában Fortuna
Szólaltassatok meg a hallgatóság néhány tagját a belső hangok
a szerencse, a sors esetlegességének
technikájával! az istennője. Gyakran ábrázolták
Gyűjtsétek össze, mi a hasonlóság és mi a különbség az elbeszé- bekötött szemmel, bőségszaruval.
lésben, ha az beszéd – hallgatás, illetve írás – olvasás kommuniká- Attribútuma a forgó (egyszer lent,
ciós helyzetére épül! máskor fent) kerék.
90
4irod_09_2-2.indd 90 2010.05.20. 22:06:14

A HUMANIZMUS ÉS A REFORMÁCIÓ
MAGYARORSZÁGON
Udvari reneszánsz
Hazánkban már a XV. század első felében mutatkoz-
tak az új szellemiség nyomai. A század utolsó évtize-
deiben, Hunyadi Mátyás uralkodása idején (1458−
1490) Itália után Magyarországon elsőként jelent-
kezett a reneszánsz és a humanizmus. Mátyást Vitéz
János nagyváradi püspök nevelte humanista érték-
rendre. A király második házassága a Nápolyból
érkező Aragóniai Beatrixszel (1476) az itáliai hatás
közvetlen megjelenését is jelentette. A budai és a
visegrádi palota reneszánsz részekkel bővült. Az
utóbbi udvarában álló kútból ünnepélyes alkalmak-
kor felváltva fehér és vörös bor folyt. A visegrádi palota kerengője a Herkules-kúttal
1. Készítsetek listát, mi mindent tudtok

Mátyás király reneszánsz udvaráról!
2. Csoportosítsátok a gyűjtött ismere-
teket!
Ismert olasz humanisták érkeztek és tartózkodtak a

királyi udvarban. Köztük Antonio Bonfini történet-
író és Galeotto Marzio költő. A magyar király Európa
legfőbb művészetpártolói sorába tartozott. Híres
könyvtárával, a Bibliotheca Corviniana 2500-ra Beatrix és Mátyás kettős portréja
becsült kötetével csak a vatikáni könyvtár vetekedett.
Állományában a kódexek mellett már nyomtatott
könyvek is megjelentek. A mára másfélszáz körül
megmaradt kötetet részben az Országos Széchényi
Könyvtárban, nagyobbrészt a világ különböző könyv-
táraiban őrzik. Mátyás királyi énekkarának hírét a
pápai követ vitte Rómába, az ennek hatására megala-
kult Sixtusi énekkar (pápai énekkar) a mai napig
működik. A XV. század második felétől megnőtt a
külföldön tanuló magyar diákok száma is. Az itáliai
humanista iskolák és egyetemek: Ferrara, Padova,
Bologna mellett Krakkó és Bécs voltak a tájékozódás
irányai. Bologna jogi egyetemén végzett például
Thúróczy János történetíró. Padovában Brodarics Ist-
ván tanult, aki utóbb szerémi püspökként a mohácsi
csatáról tudósított. A korszak egyetlen kiemelkedő
költője Janus Pannonius. Mátyás halálát követően a
reneszánsz-humanista műveltség néhány főúri, főpapi A reneszánsz stílusban épült Lázár-kastély
központban élt tovább. egy részlete (Erdély, Szárhegy)
91
4irod_09_2-2.indd 91 2010.05.20. 22:06:15

Janus Pannonius költészete
Humanista költészet
Janus Pannonius a magyarországi humanista iro-
J
Janus Pannonius (1434–
dalom meghatározó képviselője. Első költőnk, 1472) feltételezhetően a
akit saját korának európai művészei is ismertek és sszlavóniai Csezmiczén szü-
elismertek. Az újlatin költészet csak akkor volt lletett, valószínűleg horvát
képes jelentős alkotások létrehozására, ha egyé- aanyanyelvű, latinul író, ma-
nivé tudta formálni a kötelező mintákat, ha a ggyarországi humanista köl-
ttő. Felvett nevének jelenté-
műben érvényesülni tudott a hiteles személyiség. sse: Magyarországi János.
Janus életműve ezzel a mércével mérve is kivéte- 1447–1458-ig anyai nagy-
lesnek tűnik. Művészete a kortárs itáliai huma- bbátyja, Vitéz János nagy-
nista környezetben bontakozott ki, a magyar iro- vváradi püspök Itáliában
dalmi műveltség erre a szintre csak jóval később neveltette. A neves huma-
n
nista, Guarino
nista Guarino da Verona ferrarai magániskolájában ta-
jutott el. Életművét az utókor itáliai (1447–1458) nult. Majd Velence egyetemi városában, Padovában vég-
és magyarországi (1458−1464) szakaszra bontja. zett egyházjogot és szerzett doktori címet. 1458-ban
Verseinek nyelve az antik római költészet (Cicero, hazatért Magyarországra, a királyi kancellárián dolgo-
Horatius, Vergilius) nyelvét, stílusát követi. Itáliai zott. 1459-ben pécsi püspök lett. 1465-ben Mátyás kö-
éveiben a kor ízlésvilágához igazodó költészete veteként Itáliába ment, és valamilyen okból kegyvesztett
lett. 1471-ben részt vett a Mátyás elleni főúri összeeskü-
műfajában és hangvételében egyaránt az antik vésben. 1472-ben Itáliába való menekülése közben a
hagyományok egyéni újraalkotásaként bontako- Zágráb melletti Medvevárban halt meg.
zik ki.
3. Mi tette lehetővé, hogy Janus korának külföldön is ismert és elismert költője legyen?
4. Mit gondoltok, hogyan befolyásolta saját korában és később Janus költészetének olvasását, befo-
gadását az, hogy latinul írt?
5. Mely verseit olvastátok, ismeritek korábbi tanulmányaitokból?
6. Előzetes ismereteitek és a fenti ismeretközlő szöveg alapján milyen témái, kérdései vannak, lehet-
nek az életműnek?
Janus sírja. 1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában egy sírt találtak.

Feltételezték, hogy akár Janus Pannonius maradványait is őrizheti. A szakértői
vizsgálatok igazolták a feltevést. A szakértők megállapításaiban az is szerepelt,
hogy a koponya finomarcú, törékeny emberé lehetett. Ezt igazolja az egyetlen
fennmaradt arckép, amit Andrea Mantegna páduai festő készített, akinek
dicséretéről Janus verselt. Mi bizonyítja még, hogy a sír Janus Pannoniusé
volt?
1. A sír kitüntetett helye az altemplom oltár alatti részében.
2. Az antropológiai vizsgálatok. A csont kora, az elhunyt életkora, alkata,
betegségei: köszvény, tüdőbaj. A személyes jegyek egyezése a költő önma-
gáról verseiben alkotott képével.
3. Egy, a sírban talált pápai okmány (II. Pál bullája), annak pecsétje a csontváz
„kezében”.
4. A sírban talált kátrány. Janus testét Zágrábból hozták Pécsre. Hét évig nem
merték sem méltó, sem méltatlan helyre temetni. Kátránnyal bevont kopor-
sóban tartották. Janus Pannonius síremléke
A földi maradványokat 2008. október 21-én a Bazilikában újratemetési cere- (Rétfalvi Sándor szobrász-
móniával helyezték el. művész alkotása, 2008)
92
4irod_09_2-2.indd 92 2010.05.20. 22:06:16

Az itáliai epigrammákból
Gryllushoz1
Megrágalmaztál, hogy medvetejen nevekedtem
Otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én.
Hát jó, nősténymedve a dajkám: néked azonban
Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka.
(Végh György fordítása)
Gryllusra
Gryllus, amíg te zönögsz, hallgatnak a tücskök a pusztán.
Némulnál te el és zöngene künn a tücsök!
(Hegedűs István fordítása)
Április hónap Berry herceg
Szilviáról hóráskönyvében (XV. század)
Azt mondod, gyereked van tőlem, s jársz a nyakamra.
Szilvia, furcsa e vád, s jogtalan is, kicsikém.
Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e:
Vérzik a lábam s, jaj, épp ez a tüske hibás!
(Berczeli Anzelm Károly fordítása)
1. Milyen emberi szituációkra válaszolnak a vershelyzetek?

2. Mi a szerepe a választott műfajnak a hatáskeltésben?
3. Vizsgáljátok meg az ellentét és a csattanó szerepét az epig-
rammákban!
4. Gyűjtsétek össze, milyen nyelvi eszközök hogyan alakítják
ki az ironikus, csipkelődő hangot!
5. Szerintetek milyen lírai magatartás és értékszemlélet az
alapja az iróniának ezekben az epigrammákban?
6. Vegyétek számba, mi a poénok megértésének feltétele a há-
rom epigrammában! Milyen előfeltétel-tudást kellene birto- A szerelem kertje (a németországi
kolnia az olvasónak az első epigramma megértéséhez? Mért „Házikönyv” XV. század végi
érti könnyebben a poént az olvasó a második és a harmadik illusztrációja)
epigramma esetében?
Itáliai epigrammák. Janus korai epigrammái részben iskolai feladatra

készített versgyakorlatok vagy rögtönzések. A latin Martialis (38–104)
költészetének szellemes, csipkelődő hangnemét követik. Gyakori jel-
lemzőjük a sikamlós erotika, amely a középkori vágánsköltészet témái-
val, motívumaival is kapcsolatot teremt. A versek retorikus szerkezetét
az érvelés klasszikus alakzatai, ellentétek határozzák meg. Az ironikus,
csúfolódó hang a művelt ember szellemi fölényét hirdeti a tudatlanság-
gal, az erkölcsi kicsinységgel szemben. Az epigrammák tanúsítják, hogy
a költő gondolkodásmódja a humanizmus világi szellemében alakul ki.
Költészetétől távol áll a vallásos érzés és az intézményesített egyház tisz-
telete. A vakbuzgósággal és a keresztény aszkézissel a humanista tudós-
és műveltségeszményt állítja szembe.
Szeretők (XIV. századi itáliai
illusztráció)
1
Valószínűleg Janus Pannonius egyik iskolatársa. Janus gúnynéven említi, ami költői mivoltára és testének torz vonásaira egyaránt utal.
A „gryllus” szó ugyanis egyaránt jelent tücsköt, disznófejűt és szörnyeteget. A „szuka” megvető hangnemű utalás az itáliai anyafarkasra.
93
4irod_09_2-2.indd 93 2010.05.20. 22:06:17

7. Rögzítsd pókhálóábrával, milyen érzések kapcsolódnak a búcsúzás helyzetéhez általában!
8. Készíts rangsorlistát! Ha elutaznál, kitől, mi mindentől vennél búcsút?
9. Milyen verseket olvastál korábban, amelyekben a táj bemutatásának fontos szerepe van? Mi volt
a táj szerepe azokban a versekben?
Búcsú Váradtól
Még mély hó települ a téli földre, Könyvtár, ég veled, itt a búcsuóra,

erdőn, mely csak a zöld levélre büszke, hires könyvei drága régieknek,
szürke suly a ködös fagy zúzmarája, már Phoebus2 Patarát3 elhagyta, s itt él;
s el kell hagyni a szép Körös vidékét, költők isteni pártfogói, Múzsák
és sietni Dunánk felé, urunkhoz. többé nem szeretik Castaliát4 már.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!
Nem tart vissza folyó s az ingovány sem, Isten áldjon, aranyba vont királyok,5
mert fagy fogja hideg vizét keményen. kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott,
Hol nemrég evezett a föld lakója sem roppanva dülő fal omladéka,
s félt, – most hetyke bizalmu, fürge lábbal, mig tűz-láng dühe pusztitott a várban,
megdermedt habokat fitymálva, lépked. s szürke pernye repült a kormos égre.
Nem siklik soha úgy a lenge csónak S rőt fegyvert viselő lovas királyunk,6
jó sodrásban, erős lapát-csapástól, hős, ki bárdot emelsz a jobbkezedben
még akkor se, ha fodrozó Zephyrus1 – márványoszlopokon pihenve egykor
bíborszínűre festi át a tengert, bő nektárt veritékezett a tested –
mint ahogy lovaink a szánt repítik. utunkban, te, nemes lovag, segíts meg.
(Áprily Lajos fordítása)
Hőforrás-vizeink, az isten áldjon,
itt nem ront levegőt a kén-lehellet,
jó timsó vegyül itt a tiszta vízbe,
mely gyógyítja szemed, ha fáj, s ha gyenge,
és nem sérti az orrodat szagával.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!
10. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, milyen nyelvi eszközökben hogyan jelentkeznek a bú-
csúzással kapcsolatos ellentétes érzések a költeményben, illetve a tájleírásban!
11. Mi mindentől vesz búcsút a beszélő? Milyen sorrendben? Készítsetek kettéosztott naplót!
1
Nyugati szél, megindulása – különösen Itáliában – a tavasz kezdetét jelentette. A görögöknek rendszerint esőt hozott.
2
Apollón, a Múzsák vezetője, a költészet és a művészetek istene
3
Apollón-kultuszáról híres kis-ázsiai város
4
forrás Delphoi mellett, a Múzsák egyik kedvelt tartózkodási helye
5
Szent István, Szent Imre herceg és Szent László nagyváradi székesegyház előtt álló kora reneszánsz, arannyal befestett bronzszobra, melyet
a Kolozsvári testvérek készítettek. Átvészelték a székesegyházban keletkezett tűzvészt és a későbbi falomlást is.
6
Szent László király csatabárdot emelő bronz lovasszobra, a Kolozsvári testvérek alkotása. A legenda szerint a székelyek tatárok elleni élet-
halálharcában egy hatalmas, kezében csatabárdot tartó alak jelent meg, és a magyarok javára döntötte el a küzdelmet. Ezt követően a
nagyváradi székesegyházban László király bebalzsamozott testét verejtékben fürödve találták.
94
4irod_09_2-2.indd 94 2010.05.20. 22:06:19

12. Gyűjtsetek kettéosztott naplóval a versből olyan részleteket, szófordulatokat, amelyek a beszélő-
nek a tájhoz, városhoz való személyes viszonyulását érzékeltetik!
13. Hogyan változik a táj szerepe a versben?
14. Mi a szerepe a refrénnek, hogyan viszonyul a refrén az egyes versszakok tartalmához?
15. Mely versszakok alkotnak szorosabb tartalmi egységet? Mi alapján?
16. Az elindulás vagy a folyamatban lévő utazás helyzetéből szólal meg a beszélő? Érveljetek T-táb-
lázattal mindkét felvetés mellett és ellen!
17. A lábjegyzetek felhasználásával értelmezzétek az ötödik versszak mitológiai utalásait!
18. Magyarázzátok meg, hogyan hozhatók kapcsolatba a mitológiai utalások a humanista értékrend-
del és a beszélő költői öntudatával!
19. Szerintetek ki lehetett Janus verseinek célközönsége? Milyennek képzelhette a költő versének
olvasóit? Mit várt el tőlük?
20. Írjatok ötsorost a következő témákból egyet választva: búcsúzás, utazás, elindulás, megérkezés!
Búcsúvers A búcsúvers (görög: propemptikon ’út-

nak indító’) alkalmi költemény, a nép- és
Az elégiát az első, Magyarországon íródott humanista
műköltészetben is gyakori lírai műfaj-
remekműként tartja számon a magyar irodalmi hagyomány. csoport. Témája a szeretett személytől
Valószínűleg 1451-ben íródott, amikor a költő Itáliából vagy környezettől való elválás. Az antik-
hazatérve vakációját töltötte Váradon. A költemény szép- vitásban nagyobb művek részleteként és
sége, természetessége abban is rejlik, hogy Janus túllépett a önállóan is megjelenik, ismerjük a kö-
búcsúvers konvencióin. Hiteles, valódi élményből formálta zépkori lovagi költészetből is. A rene-
meg művét, melynek alaphangját a búcsúhoz kapcsolódó szánszban nagyszámú változata alakult
ellentétes (ambivalens) érzelmi megnyilvánulás adja meg. ki. Híres magyar búcsúvers például Bor-
nemisza Péter Siralmas énnéköm című
műve vagy Balassi Bálint búcsúja hazájá-
tól (Ó, én édes hazám…). A műfaj külö-
Ellentétező szerkezet, idősíkok nösen gyakori a kuruc kor népszerű iro-
dalmában (Őszi harmat után…).
A lírai én emlékező-felidéző helyzetből idézi vissza a ked-
ves tájat és a kulturális környezetet, amelytől el kell válnia.
Másrészt a jövőbe tekint, türelmetlenül várja célba érkezé-
sét a királyi udvarba. A beszélő lelkiállapotának kettőssé-
gét, zaklatottságát az ellentét mutatja, amely megfigyelhető
a versszakok belső szerkezetében és egymáshoz való viszo-
nyában egyaránt. Az egyes strófák felépítése a búcsúzás –
visszatekintés – előretekintés szerkesztési elvét mutatja. Ezt
a versszakok végén a sürgetést, türelmetlenséget kifejező
refrén zárja le. A versszakok kompozíciója zárt, belső vilá-
gukat ellentétező kisszerkezetek jellemzik. Az ellenponto-
zást a beszélő jelenéből kimozduló tér-idő viszonyok ala-
kítják. Hiszen az utazás fizikailag a Váradtól való távolodást,
a jövő irányába való mozgást jelenti. Ugyanakkor az emlé-
kezés ellentétes irányt jár be. A múltba tekint, és a Váradon Szent Lászlót ábrázoló XIV. századi eredetű
töltött idő emlékeit idézi. A humanista gondolkodásnak freskó, Karaszkó, Felvidék
ezzel a szellem erejét hirdető sajátosságával, valamint az Nézz utána egy internetes kereső-
ellentétező szerkezettel Petrarca Pó, földi kérgem kezdetű programban, Erdélyben hol találhatók
szonettjében is találkoztunk már. Szent Lászlót ábrázoló freskók!
95
4irod_09_2-2.indd 95 2010.05.20. 22:06:19

Humanista természet- és értékszemlélet
A Búcsú Váradtól című verset az irodalmi hagyomány első
tájleíró versünkként is számon tartja. Ebből az utóbbi
1. Indítsatok névlánccal asszociá-
szempontból is érdemes megfigyelni a költemény nagy-
ciós sort, milyen jelentéseket
szerkezetét. A tájleírásban a térbeli elemek és viszonyok kapcsoltok a fához!

bemutatása nyelvi eszközökkel történik. A versben a látó- 2. Gyűjtsétek össze pókhálóábrá-
szög értelmezése attól függ, hogy a lírai én megszólalását val, milyen mitológiai vagy
az elindulást megelőző helyzetként vagy a már úton levés más történeteket ismertek,
helyzeteként olvassuk. Eszerint a beszélő vagy a távolitól a amelyekben a famotívumnak
közeli, vagy a közelitől a távolodó felé haladva mutatja be jelképes jelentése van!
a vidéket. Az első három versszak a Nagyvárad környéki 3. Írj ötsoros verset egy virágba
tájat jeleníti meg. Jelzős szerkezetei a lírai én szorongását is boruló fáról!
érzékeltethetik. Így a táj egyszerre valóságos, természeti,
látványszerű, illetve belső, lelki, élményszerű. A következő
négy szakasz a püspöki város nevezetességeit idézi.
A beszélő túlzó mitológiai utalásokkal él, a humanista
műveltség és a művészet fellegváraként nevezi meg a könyv-
tárat. A marasztaló értékek közé sorolja a város híres király-
szobrait is. Köztük Szent László lovagkirályét, Várad pat-
rónusáét. A vers tehát a kultúra és a történelmi hagyomány
tájaként is megidézi Váradot és környékét.
Egy dunántúli mandulafáról
Herkules1 ilyet a Hesperidák2 kertjébe’ se látott,

Hősi Ulyxes3 sem Alcinous4 szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! Csontváry Kosztka Tivadar: Mandula-
Mandulafám, kicsi Phyllis5, nincs még fecske e tájon, virágzás (1901–1902)
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt? Milyen, a Janus-verssel ellentétes
(Weöres Sándor fordítása) vagy hasonló jelentéseket kapcsolnátok

Csontváry festményéhez?
4. Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, milyen természeti jelenség lehetett a vers ihletője!
5. Hol jelenik meg a versben a cím által megígért mandulafa? Mi a szerepe a látvány késlelteté-
sének?
6. Gyűjtsétek össze kettéosztott naplóval az előkészítő rész mitológiai utalásait! Vizsgáljátok meg,
melyik milyen jelentést hoz játékba, mi a szerepe a jelentésteremtésben!
1
a görög mitológiában Héraklész, Zeusznak és a földi halandó Alkménének hőstetteiről híres fia, aki halála után istenné vált
2
Héra istennő kertjét és a benne termő aranyalmákat őrző nimfák. Atlasz titán segítségével az aranyalmák közül hármat Héraklész szer-
zett meg.
3
Odüsszeusz latin neve
4
az Odüsszeiából ismert phaiák király latin névalakja
5
Trák királylány, az athéni Démophoón király jegyese. Mivel egybekelésük előtt vőlegényének útra kellett kelnie, és sokáig nem tért vissza,
a királylány búskomor lett, és egy erdőben felakasztotta magát. Az istenek mandulafává változtatták.
96
4irod_09_2-2.indd 96 2010.05.20. 22:06:20

7. Magyarázzátok meg, miért tagadó szerkezetekben szerepelnek az előkészítő rész mitológiai uta-
lásai!
8. Milyen, a famotívumhoz kapcsolódó mitológiai utalásokkal találkozunk a versben? Melyiknek
mi a szerepe a jelentés megteremtésében?
9. Mi lehet a szerepe a záró disztichonban a mandulafa Phyllisszel való azonosításának?
10. Milyen betű szerinti és metaforikus-szimbolikus jelentése lehet a költeménynek?
11. Gyűjtsétek ki és értelmezzétek gondolkodástérképpel, mely szavak hogyan utalnak az élet, az
érték veszélyeztetettségére!
12. Epigramma vagy elégia a vers műfaja? Rögzítsétek érveiteket T-táblázatban!
13. Írj levelet első személyben Janus Pannoniusként volt ferrarai diáktársadnak arról, hogyan érzed
magad költőként Magyarországon! Érzéseid, gondolataid megvilágításához használd a virágzó
mandulafa képét!
Szöveg szerinti és metaforikus jelentés

A négy disztichonból álló epigramma Janus Pannonius magyar-
országi pályaszakaszának egyik legismertebb alkotása. A költő
pécsi püspöksége idején keletkezett. Betű szerinti jelentése egy
meglepő, szokatlan természeti jelenség leírásaként és a beszélő-
nek e jelenséghez való személyes reflexiójaként olvasható. Ha
mozgósítjuk az itáliai reneszánszról és a korabeli Magyarország
műveltségi viszonyairól meglévő ismereteinket, a verset az Itá-
liából humanista becsvággyal Magyarországra hazatérő költő
sorsszimbólumaként is olvashatjuk. Olyan sorsszimbólumként,
amely a beszélő idegenség- és elszigeteltségtapasztalatát fejezi ki.
Püspöki vár, Pécs
Famotívum
A narni Galeottóhoz1
A fa talán a legösszetettebb jelentésű növényi szim-
bólum, őskép. Istenek és istennők (Héra, Zeusz) Ezt a nehány epigrammát néked Pannoniából
a Duna küldi, a Föld északi főfolyama.
növényi megtestesülése, földi halandók sorsszim-
Hogyha talán egy-egy közülük nem látszik enyémnek,
bóluma (Phyllis, Daphne, Philemon és Baucis). jó Galeottóm, hát meg ne lepődj emiatt.
Janus felhasználja a fa görög mitológiában ismert Mert ad a hely, de el is vesz a szellemtől – ki tagadná?
mindkét vonatkozását. Az epigramma első részé- S látszik a versen, hogy merre, hol is született.
ben (1–4. sor) a vers beszélője a görög mítoszvilág Rég a latin környék latinabbá tette a versem,
barbár táj barbár szóra kapatja a szám.
csodás látványai közt említi a Heszperiszek kertjét
Hozd ide Vergiliust: hamisan fog szólni a lantja;
és az Odüsszeiából ismert phaiákok szigetét. A ta- vagy Cicerót2: itt elnémul a nagy Cicero.
gadó szerkezetekkel összekapcsolt utalások fokoz- Ám te segíthetnél: ha göcsörtjeiket lecsiszolnád,
zák az olvasó várakozását. Ezzel a mitológiainál azt hinné az itész3: mind Helikonra4 való.
is nagyobb csodának tartott természeti jelenség (Csorba Győző fordítása)
leírását késleltetik és készítik elő. A megidézett
1
A vers megszólítottja Galeotto Marzio, aki az itáliai Umbria Narni nevű városából származott
2
Marcus Tullius Cicero római szónok, író, filozófus (i. e. 106–43)
3
bíráló, kritikus
4
hegység Görögországban, a múzsák egyik kedvelt tartózkodási helye; itt az alkotás tökéletességére utal
97
4irod_09_2-2.indd 97 2010.05.20. 22:06:21

mediterrán bőség és az északi, hűvös pannon környezet szembeállí-
tásának fontos jelentésképző szerepe van. A túlzások kiemelik a csa- Ady Endre:
Mátyás bolond diákja
lóka télben idő előtt virágot bontó mandulafa merészségét, szépsé-
gét, egyediségét. Az epigramma második egysége ezt a kivételes „Diák, írj magyar éneket,
értéket veszélyeztetettnek mutatja. A virágzást a megfagyás, az életet Diák, a Földön Dante is élt.”
Kacagott, kacagott a diák.
a halál képei ellenpontozzák. A téltoposz az előkészítő rész idillt sej-

tető hangnemét elégikusba fordítja. A reménytelen virágbontás té-
Latin ütemben szállt a dal,
nye egyszerre kelt csodálatot („íme”) és részvétet („Ám”). A lírai én Nem magyarul, sohse magyarul.
ellentétes érzelmi reagálását jelzi a versmondat tartalmának változá- Vergődött, vergődött a diák.
sa is. Az előkészítő rész kijelentő mondatait felkiáltás követi. A sze-
mélyes érintettség indíthatja a beszélőt a Phillisszel azonosított man- Lelkében Petrarca dalolt
dulafa megszólítására. A mitológiai történet toposzként Ovidius és S keltek újféle magyar zenék.
Álmodott, álmodott a diák.
Petrarca nyomán is ismert volt a korabeli olvasó előtt, aki az utalást
az idill szomorú végeként értelmezhette. A beszélő az epigramma De néha, titkos éjeken
záró disztichonjában megértéssel és együttérzéssel szólítja meg szem- Írt s eltépte, ha magyarul írt.
lélődésének tárgyát. Ezzel a fa és a költősors között teremthető pár- Zokogott, zokogott a diák.
huzamot úgy nyomatékosítja, hogy mégsem él a sorsmegfeleltetés (1907)
konkrét eszközével.
1. Keress néhány szempontot, és a szaloncukorelvet követve hasonlítsd össze egy oldalban az Egy dunántúli
mandulafáról és A narni Galeottóhoz című epigrammát!
2. Gyűjts érveket, utalhat-e Ady verse a Janus Pannonius-i sorstapasztalatra!
3. Irodalmi tudásod alapján milyen hasonló tapasztalatai lehettek Ady Endrének és Janus Pannoniusnak?
4. Reflektálj 6-8 mondatban Csorba Győző alábbi gondolatára!
„Írt-e Janus akár egyetlen magyar verset is? Egyáltalán: tudott-e magyarul? Máig bizonytalan. De ha tudott
is, képes lett volna-e a fejlődés akkori fokán álló magyar költői nyelven úgy kifejezni gondolatait, érzéseit,
mint a reneszánsz végletekig csiszolt latinján?”
Saját lelkéhez
(1–14.)
Ó, lélek, fényed lecsorogva a tiszta Tejútról
testem tompa, sötét mélyeiben lakozik.
Nincs panaszom rád, fénylik benned a hű derekasság,
annyira tündöklik rajtad a büszke derű.
Úgy léptél ki a Rák1 izzó kapuján: feledésbe
nem meritett sohasem téged a Léthe folyó2.
Ahol a Serleg, a rejtelmes, meg a gyors, vad Oroszlán3
egymást érintik, onnan ivelt le utad.
Észt a Saturnus adott, Jupiter meg erélyt cselekedni,
bátorságot a Mars, izlést Phobeus adott.
Vénusz a jóérzést, a művészetet adta a Merkur4,
Cynthia5 osztotta rád felnövekedni erőt.
Cynthia áll a halál meg az élet mesgyehatárán,
földünknek törvényt mennyei Cynthia szab.
Galaxisunk, a Tejút
1
csillagkép
2
alvilági folyó a görög mitológiában, vizétől a lelkek elfeledik mindazt, amit az életben megéltek, tapasztaltak
3
Serleg, Oroszlán: csillagképek nevei
4
Saturnus, Jupiter, Mars, Phoebus (Nap), Vénusz, Merkur: a Nap, valamint bolygók nevei
5
Diána mellékneve, aki a római mitológiában a Hold és a vadászat istennője. A versben is a Holdat mint égitestet jelöli. A rómaiak Dianát
a görög Artemisszel azonosították, aki Délosz szigetén, Cynthus hegyén született.
98
4irod_09_2-2.indd 98 2010.05.20. 22:06:21

(15–32.) (33–44.)
És ha neked csak a hús meg a csont kell – jobban az égnél – Jobbá nem teheted, hagyd árva-magára e testet
volt bizonyára különb por-gyunya, mint az enyém. s szállj ki belőle, suhanj, vissza a csillagokig.
Nincs kifogásom alakja, egész ábrázata ellen: S míg odafönn ezer éveken át tisztulni igyekszel,
éppen elég magas és külseje kellemetes. messze kerüld, ha bolyongsz, a feledés folyamát.
Csak az a baj, hogy e test oly gyönge, a tagjai véznák, Bús feledékenység ne merítsen a hajdani gondba,
túl puha mesteri kéz gyúrta lazára sarát, rég levetett béklyót újra magadra ne végy.
Lázakat oltva a rosszul fércelt ízületekbe, És ha a mostoha végzet űz ide vissza a földre,
s gyúlnak a szűntelenül váltakozó nyavalyák.
csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy.
Örökös nátha csöpög, leszivárog nedves agyamból,
két hurutos szememen árad a vaksi folyás. Inkább méh, aki jószagu mézet gyűjthet a réten,
Forr a vesém, gyomrom megdermed, s közben alatta hattyú légy, ki dalát zengeti néma tavon.
gyulladt májamból gőzöl agyamba a vér. Tengeren, erdőkben rejtőzz, csak tudjad örökké:
Vagy csak azért bújtál e törékeny burkolatodba: sziklákból született hajdan az emberi test.8
tudtad: gyönge a zár, melynek a foglya leszel?
Csakhogy a bölcsesség mire jó, ha lakása göthös mell? (Vas István fordítása)
Inkább bölcs se vagyok, csak nyavalyás ne legyek.
Atlas6 teste se kell, se Milo7 erejét nem irígylem:
nem baj, a test ha sovány, csak ne legyen beteges.
Léthe. A Flickr csoport fotója, 2007

Szerinted mi a szerepe az ember életé-
ben az emlékezésnek és a felejtésnek?
1. A vers elolvasása előtt gyűjtsétek össze pókhálóábrában, hogyan gondolkodott a középkor testről és lélekről,
e világról és túlvilágról!
2. Értelmezzétek a verset szakaszos olvasással! Olvassátok el néma olvasással a vers 1–14. sorát, majd beszéljé-
tek meg a következőket!
a) Mi adja a beszédhelyzet sajátosságát?
b) Mit mond a beszélő, honnan és hogyan költözött a lélek a testébe?
c) Milyen értékeket tulajdonít a beszélő a lelkének, honnan tett szert a lélek a felsorolt erényekre?
d) Miért fontos, hogy a lélek nem merítkezett meg a Léthe folyóban?
e) Készítsetek halmazábrát! Miben különbözik és miben hasonlít a beszélő elképzelése a középkori világ- és
emberképhez?
f ) Mit gondoltok, hogyan fog folytatódni a vers gondolatmenete? Miből gondoljátok?
3. Olvassátok el némán a 15–32. sort, és beszélgessetek tovább a kérdések alapján!
a) Milyennek tapasztalja a vers beszélője saját testének küllemét?
b) Hogyan nevezi meg a fordítás a testet? Vajon miért?
c) Hogyan érzi magát a lélek a testben? Mivel és miért elégedetlen a beszélő?
d) Milyen költői eszközökkel, hogyan fejezi ki a fordítás ezt az elégedetlenséget?
e) Mit feltételez a beszélő arról, miért az ő gyönge, beteges testét választotta a lélek?
f ) Ti mit tanácsolnátok a léleknek? Miért?
6
az égboltozatot tartó titán
7
az ókor leghíresebb atlétája, rendkívüli ereje legendás volt
8
utalás a Prométheusz-mítosz teremtéstörténetére
99
4irod_09_2-2.indd 99 2010.05.20. 22:06:22

4. Fejezzétek be a vers olvasását, és beszélgessetek tovább!
a) Mit tanácsol a beszélő saját lelkének? Miért?
b) Miért mondja a léleknek, hogy a csillagokig visszatérve kerülje el a feledés folyamát?
c) Milyennek látja a lírai én az emberi sorsot? Milyen viszonyban van ez azzal, ahogyan a reneszánsz gon-
dolkodik az emberről?
d) Miért jobb a nem emberi létforma? Vajon miért éppen méh vagy hattyú legyen a tanács szerint a lélek
következő földi útján?
e) Olvasd el újra a verset elejétől végig, és írd le néhány sorban a füzetedbe, mi a véleményed a költeményben
felvetett kérdésekről!
f ) Olvasd el jelöléstechnikával az értelmező szöveget! Tegyél jelet oda, ami a szakaszos olvasás folyama-
tában is elhangzott. Tégy + jelet az új értelmezésmozzanatokhoz, – jelet oda, amit az órai feldolgozásban
másképp értelmeztetek. Tegyél ? jelet oda, amit nem értesz, és * jelet, ha valami új szempont eszedbe jut.
Készítsd el a jelöléstáblázatodat, kezeld a problémás megértési helyzeteket (?, –)!
Janus magyarországi költészete Újplatonista szemlélet. Az életmű összegzésének is tekint-

hető ez a léleknek a testhez való viszonyát firtató elégia. A
A magyarországi időszak számos epigram- filozófiai kérdéseket feszegető vers 1446 és 1468 között
mája és elégiája Janus költői helyzetének és keletkezhetett. Már beszédhelyzete is különleges, hisz a vers
saját életének kérdéseit szólaltatja meg. beszélője saját lelkét szólítja meg. A test és lélek különválasz-
tottságán alapuló szemlélet újplatonista felfogás. A Platón
A szellemi hontalanság, az értő közönség hiá- filozófiája nyomán keletkezett irányzat felfogásában az
nya, a művelt Itáliába és a baráti körbe való ember lelkénél fogva a szellemi, testénél fogva a természeti
visszavágyódás ekkori költészetének megha- világhoz tarozik. A lélek nincs egyetlen testhez kötve, előze-
tározó témái. De ebben az időszakban is han- tes életét a csillagok feletti legfelső égi szférában, Isten köze-
got kap saját költői értékének tudata, alkotói lében tölti. Sorsa szerint újra és újra leszáll a földre, a termé-
szeti világba, és testbe költözik. Mivel azonban előzetes létét
büszkeségének kimondása. A középkor „név- nem felejti el teljesen, visszavágyik az égbe, a földi létben
telenségével” szemben úgy véli, művészi telje- otthontalannak, a testben bezártnak érzi magát. A témát
sítménye egyben a pannon vidék kultúrájá- Janus elégiája a személyes létezés végső tapasztalatának látó-
nak hírét is megnöveli. Az 1460-as évektől szögéből fogalmazza újra.
verseiben eluralkodik az elégikus-tragikus
hangvétel. Több alkotásban is a gyenge, beteg
test a művelt, humanista szellemmel kerül fel- Szerkezet. A költemény három szerkezeti egységre osztható.
oldhatatlan ellentétbe. Az első részben (1–14. sor) a saját lelkét megszólító én tisztán
szellemi természetű előzetes létére emlékezik. Arra a kozmosz-
ból való alászállásra, melynek során az égitestektől nemes
emberi tulajdonságokat kapott. A beszélő a versnek már ebben
Költészetének utóélete az első egységében ellentétesnek érzékeli énjének testi és lelki
összetevőit. A második egység (15–32. sor) a nemes lélek és a
Janus halálát követően Mátyás összegyűjtette beteges, méltatlan test, a szellemi és az anyagi természetű lét
közti ellentétet bontja ki. A test fogyatékosságait, taszító és
verseit, és könyvtárában helyezte el. A XVI. kínzó nyavalyáit a lírai én katalógusszerűen sorolja fel. A koz-
században többször is kiadták, majd a nem- mikus képek helyét a testrészeknek, a szerveknek és a kóros
zeti nyelvű irodalom terjedésével híre évszá- testnedveknek az előszámlálása veszi át. A záró részben
zadokra elhomályosult. A XIX. század végén (33–44. sor) az elkeseredett beszélő tanácsot fogalmaz meg
mindössze három hosszabb költeménye jelent lelke számára. E tanács egyrészt a lélek testtől való megválását
és a kozmoszba való visszatérését sürgeti. Másrészt arra biztatja
meg magyar fordításban. Művészetének kuta- a lelket, hogy a visszatéréskor kerülje el az emberi létformát.
tása, az életmű magyarra fordítása csak az A beszélő személyes sorsának, test és lélek egyedi találkozásá-
1930-as években kezdődött. Azóta egészében nak kudarcát az emberi létre is kiterjeszti. Általában az emberi
hozzáférhetővé vált. Többek között Weöres sors végzetévé általánosítja. A javasolt alternatív létformák az
Sándor, Csorba Győző, Vas István és Nemes öntudatlan hasznosság és szépség megnyilvánulásai. Meg-
menthetik a lelket attól, hogy az emberi test börtönébe zárva
Nagy Ágnes fordították. önnön lehetőségeinek korlátaival szembesüljön.
100
4irod_09_2-2.indd 100 2010.05.20. 22:06:22

A reformáció százada
A XVI. században Magyarország a török ellen vív- eredményeként hazánkban is megkezdődött a bib-
ta élethalálharcát a fennmaradásért. A művelődés liafordítói tevékenység. A bibliafordítás összekap-
területén azonban az európai fejlődés szerves része csolódott a nemzeti nyelv kiművelésének kezdetei-
tudott maradni. Az itáliainál vallásosabb jellegű vel. A reformáció irányzatai a kultúra új központjait
északi humanizmus hatása a Jagellók korától egyre hozták létre, s jelentős mértékben járultak hozzá a
erősebben jelentkezett. A magyar diákok nagy magyar művelődés megújításához. Iskolák, alakul-
számban látogatták a wittenbergi egyetemet, ahol tak, nyomdák kezdték meg működésüket. Bártfán
Luther tanított. A reformáció gyors magyarországi és Brassóban a lutheránusok, Debrecenben és Sá-
terjedése is bizonyítja az európai és magyar műve- rospatakon a kálvini reformáció hívei, Kolozsváron
lődés természetes kölcsönhatását. Az északi huma- a Szentháromság-tagadók (unitáriusok) tevékeny-
nizmus magas szintű bibliai szövegkritikájának kedtek.
Keressetek magyarázatot a nyomdák területi elhelyezkedésére és sűrűségére!
Irodalmi műfajok
A reformáció irodalmi műfajai a vallásgyakorlat A nagyobbrészt írástudatlan közösséghez szólt a
szolgálatában álltak, és hangsúlyozottan közösségi fabula, ami első hallásra is érthető tanulsággal szol-
jellegűek voltak. XV. századi előzményekre támasz- gált és szórakoztatott. Pesti Gábor Esopus fabulái
kodva a XVI. század végére elkészült az első teljes című gyűjteménye után 1574-ben Heltai Gáspár
magyar bibliafordítás. A hittérítés szükségleteiből adta ki Száz fabula címmel Ezópus-átírásait. A kora-
fakadóan virágzott a prédikációs és levélirodalom, beli történelmi-politikai események, törökellenes
illetve a katolikus és protestáns hitelveket dialógus- küzdelmek adták a lanttal kísért históriás énekek
ban ütköztető vitadráma. Az ószövetségi zsoltár- témáit. Szerzőik és előadóik vándorénekesek vol-
hagyományok nyomán fordításokkal és átköltések- tak. A szórakoztatás szándékával jelentek meg a
kel megújultak a liturgikus énekek is. A kor jeles verses széphistóriák. Szerelmes, kalandos témájuk,
zsoltárátköltője például Szenci Molnár Albert. erotikájuk rendkívül népszerűvé tette őket. A refor-
A XVI. század második felében a magyar nyelvű máció korának legjelentősebb magyar költője
világi irodalom is egyre szélesebb körben terjedt el. Balassi Bálint volt.
101
4irod_09_2-2.indd 101 2010.05.20. 22:06:22

1. Olvasd el az idézetpárokat! A bal oldaliak a magyar reneszánsz időszakából valók, a jobb oszlopban lévők
a XIX. században keletkeztek.
2. Keress az idézetpárok közt minél több tematikus, motivikus, szemléletbeli, nyelvi kapcsolatot!
3. Foglald össze írásban, mit „mesélnek” az idézetpárok az irodalmi hagyományról, a művek időbeli létezé-
séről!
Töretni az basa kezdé Drégel várát, Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond,
Ott ám lerontatá egy szép magas tornyát, És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Szondi ott elveszté egy vitéz szolgáját, Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Jó Zoltai Jánost, meghala torony alatt. Töri Drégel sziklai várát.
(…)
(…) Két dalnoka is volt, két árva fiú;
Öltözteti cifrán bársonyba puhába:
Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata, Nem hagyta cselédit – ezért öli bú –
Két énökös apródgyát előállatá, Vele halni meg, ócska ruhába’!
Azok előtt ily testamentomot szóla: (Arany János: Szondi két apródja – részlet, 1856)
Az Ali basának két apróggyát ajánlá.
Ezen igen kéri basát, ő nagyságát,

Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.
(Tinódi Lantos Sebestyén:
Budai Ali Basa Históriája – részlet, 1553)
Oh kedves nemzetem, hazám, édes felem, Szánd meg Isten a magyart

Kivel szerelmetes mind tavaszom s telem, Kit vészek hányának,
Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; Nyújts feléje védő kart
Nálad, hogy szeretlek, legyen ez vers jelem. Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
(Rimay János: Oh szegény megromlott
Hozz rá víg esztendőt,
s elfogyott magyar nép… – részlet,
Megbünhödte már e nép
XVII. század első harmada)
A múltat s jövendőt!
(Kölcsey Ferenc: Himnusz – részlet, 1823)
Nem plántáltam az fát atyádnak kedveért, Szép fa, kertem új lakója,

Mit haragszik tehát ennek terméseért? Mely, mint nem várt ritka vendég,
Szabad az embernek elvinni sajátját, Félig föld, félig dicső ég,
Két kezével plántált fának szép almáját. Ösmeretlen kéz csodája
Állsz előttem, s a kopárra
Csak néked plántáltam, szerelmem, az szép fát, Életet, fényt, gazdagságot,
Csak tenéked szabad leszedni almáját. S hintesz álmot a sovárra,
Ím, szemeddel látod tündérek királyát, Mint tehessem, mint lehet,
Ha szereted, mostan néked adta magát. Hogy ne nyomjon engem álom,
S megláthassam kincsedet?
(Gergei Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról (…)
és egy tündér szűzleányról – részlet, XVI. század vége) Ah, tán e fa ültetője,
Ennyi bájnak, és gyönyörnek,
Ennyi kincsnek asszonya?
(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – részlet, 1830)
102
4irod_09_2-2.indd 102 2010.05.20. 22:06:23

Balassi Bálint költészete
„Elhűlve kérdezzük: kicsoda ez a végvári harcos,
kicsoda ez az epekedő szerelmes, kicsoda ez a gya-
nús bajkeverő, kicsoda ez az izzó lantos, kicsoda ez 1. Középkori vagy reneszánsz személyi-
ségkép bontakozik ki Kosztolányi De-
a harácsoló hozományvadász, kicsoda ez az örökka-
zső jellemzéséből?
masz tréfamester, kicsoda ez a dölyfös, telhetetlen,
2. A két idézetet összevetve tapasztal-
sápoló, úrhatnám útonálló, aki basább a basánál, tok-e ellentmondást a Kosztolányi
kicsoda ez az őrült?” jellemezte emberi alak és a Komlovszki
(Kosztolányi Dezső, költő, próza- és esszéíró) által bemutatott költészet között?
3. Vajon miért és hogyan változik meg a
„Balassi költészetünk történetében az első magyar szöveg, ha függetlenedik a dallamtól?
nyelven író klasszikus lírikusunk. A kronológiai
elsőség ellenére tudatos költői program megvalósí-
tásán fáradozik. Rendkívül tudatos, de jelentősen
módosuló poétikai elvek jegyében írja verseit. Poé-
tikai nézeteinek és költői gyakorlatának változása Balassi Bálint (1554–
olyan mértékű, hogy költészetében a vers és szöveg 1594) Zólyom várában,
főnemesi családból szü-
metamorfózisát kísérhetjük nyomon. (…) a XVI. letett. Egy ideig Borne-
századi énekvershagyománnyal szakítva, kiképzi a misza Péter, a kor egyik
szöveg dallamtól független önállóságát, az autonóm legjelentősebb prédiká-
lírai költeményt. Másként fogalmazva: a középkori torírója tanította.
énekhagyományt alakítja át modern értelemben 1565-től Nürnberg-
ben tanult.
vett lírai verssé.” 1575-ben részt vett a
(Komlovszki Tibor, irodalomtörténész) Báthori István erdélyi
fejedelem elleni hadjá-
ratban, amely Bécs ösz-
tönzésére indult. Fogságbaa esett
esett, de az olaszos művelt-
ségű udvarban a fejedelem barátként kezelte.
Kompozíciós elv Amikor Báthorit lengyel királlyá választották,
Lengyelországba is elkísérte, ahol megismerkedett a
Balassi Bálint a magyar nyelvű reneszánsz irodalom lengyel reneszánsz udvari kultúrával.
legnagyobb költője. Nyolc nyelven beszélt, tudós 1578-ban beleszeretett Ungnád Kristóf feleségébe,
Losonczy Annába, aki az Anna- és Júlia-versek ihle-
költő (poeta doctus) volt. Művei életében nem
tője lett.
jelentek meg nyomtatásban. Költészetének nagy 1579-ben 50 lóval járó hadnagyságot vállalt Eger
részét a Balassa-kódex néven ismert könyv őrzi. várában, ahol négy esztendőt szolgált.
A kéziratos másolat Balassi halála után fél évszázad- 1584-ben házasságot kötött unokatestvérével,
dal készült, és 1874-ben akadtak rá. Balassi minden Dobó Krisztinával. Hozományként elfoglalta a királyi
tulajdonban lévő, zálogbirtokként a Dobók rendelke-
bizonnyal tudatosan törekedett életművének meg-
zésében álló Sárospatak várát. Ezzel magára vonta a
szerkesztésére. Ennek a feltevésnek az alapja, hogy vérfertőzés és a felségárulás vádját.
a XVII. században keletkezett Balassa-kódex máso- Valószínűleg taktikai megfontolásból katolikus
lója szerint a verseket a költő saját kézzel írt köny- hitre tért, végül maga kezdeményezte házassága
véből, változtatás nélkül írta le: érvénytelenítését.
1589-ben ismét Lengyelországba távozott, ahol
„Ezeket penig az maga kezével írt könyvébül
kapcsolatba került Wesselényi Ferenc feleségével,
írtak ki szórul szóra. Vétek kevés helyen esett benne. Szárkándy Annával, akit többen a Célia-versek ihle-
Az sem egyébtül lött penig, hanem az Balassi írásá- tőjének vélnek.
nak nehéz olvasása miatt.” 1593-ban, a tizenöt éves háború hírére hazatért,
A kódexbeli elrendezés arról tanúskodik, hogy hogy részt vegyen a török elleni harcokban.
1594-ben Esztergom ostromakor ágyúgolyó ta-
Balassi a verseket nem keletkezésük időrendje sze-
lálta el, minek következtében néhány nap múlva
rint jegyezte le. A keletkezési időtől függetlenül meghalt.
nagyobb egységekbe, ciklusokba rendezte, és ezzel
103
4irod_09_2-2.indd 103 2010.05.20. 22:06:23

az életművet megalkotott (fiktív) lelki önéletrajzzá zárja (Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor
formálta. Gerézdi Rabán irodalomtörténész Hor- hogy házasodni szándékozott). Az első ciklust újabb
váth Iván által kibontott feltevése szerint Balassi 33 versből álló, házassága utáni ciklus követi ( Júlia-
fontos szerepet szánt a középkori és a petrarkista versek). A második ciklust az Ó, én édes hazám kez-
hagyományból ismert, Szentháromságra és Krisz- detű búcsúvers zárja. Más feltevések szerint Balassi
tusra utaló számszimbolikának. A Balassa-kódex eredeti elképzelésében egy 3 × 33 versből álló kötet-
első része 66 verset tartalmaz. Az első 32 darab a terv szerepelt. Harminchárom istenes vers alkotta
házassága előtt írt verseket formálja ciklussá (Anna- volna a harmadik ciklust.
versek). Ezt az első részt egy vallásos költemény
Tematikus elv
Az irodalmi hagyomány a kötetkompozíciótól füg- „Következnek Balasi Bálintnak kölem-kölemféle
getlenül az életművet tematikus csoportokba is ren- szerelmes éneki, kik között egynéhány isteni dicsíret és
dezi. Témájuk szerint szerelmes (Anna-versek, vitézsígről való ének is vagyon.”
Júlia-versek, Celia-versek), istenes és vitézi verseket A felosztásnak ez a módja nem veszi figyelembe
tart számon. Ezt a felosztást a témabeli hasonlósá- azt a tényt, hogy a korai és a későbbi Balassi-költé-
gon túl indokolhatja az egyes csoportokra jellemző szet poétikai jellemzői meghatározó változásokat
szerkesztésmód, szókincs, képhasználat és hang- mutatnak. Az is igaz azonban, hogy a Balassi-versek
nem. Alátámaszthatja a Balassa-kódex címirata is: időrendje eleve meglehetősen bizonytalan.
Hogy Júliára talála, így köszöne néki (Versek. Harminckilencedik)

Az török Gerekmez bu dünya sensiz1 nótájára
Ez világ sem kell már nékem Én drágalátos palotám,3 Szerelmedben meggyúlt szívem
Nálad nélkül, szép szerelmem, Jó illatú, piros rózsám, Csak tégedet óhajt lelkem,
Ki állasz most énmellettem; Gyönyörű szép kis violám, Én szívem, lelkem, szerelmem,
Egészséggel2, édes lelkem! Élj sokáig, szép Juliám! Idvez légy, én fejedelmem!
Én bús szívem vidámsága, Feltámada napom fénye, Juliámra hogy találék,

Lelkem édes kívánsága, Szemüldek fekete széne, Örömemben így köszönék,
Te vagy minden boldogsága, Két szemem világos fénye, Térdet-fejet neki hajték,
Véled Isten áldomása. Élj, élj, életem reménye! Kin ő csak elmosolyodék.
1. Játsszatok el néhány mai helyzetet, amelyben egy fiú és egy lány találkozik és köszöntik egymást
(pl. barátok, osztálytársak, ismerősök, szerelmesek, iskolában, buliban, utcán, plázában, moziban,
strandon)! Jegyezzétek fel és csoportosítsátok a köszöntő formulákat (pl. baráti, bizalmas, durva,
közömbös, humoros)!
2. Készítsetek halmazábrát, mi mindent tudtok már a középkori és a reneszánsz szerelmi költészetről!
3. Fogalmazzatok elvárásokat a vers magyar címe és török nótajelzése alapján!
1
Nem kell a világ nálad nélkül
2
gyakori üdvözlő formula a XVI. században
3
a nemesi várak, kastélyok, udvarházak díszterme, ahova csak kitüntetett embereket volt szokás bevezetni, a virágénekekben a cifra palota
a kert, szerelemkert jelentésekkel is összefüggésbe hozható
104
4irod_09_2-2.indd 104 2010.05.20. 22:06:24

4. Hol, melyik versszakban alakítja ki a szöveg a vershelyzetet?
5. Fogalmazzátok át a mainak megfelelő igeidő használatával az utolsó versszakot! Fogalmazzátok
meg, hogyan alakítja az értelmezés lehetőségeit az igeidőváltás a záró versszakban!
6. Jellemezzétek a megszólító és a megszólított közötti viszonyt!
7. Mi a közös kommunikációs helyzete és szerepe az 1–5. strófák záró sorainak?
8. Hol találhatók a költeményben megszólító-köszöntő, hol vallomásos és hol Júliát dicsőítő részek?
9. Mit tudunk meg Júliáról és mit nem?
10. Gyűjtsétek ki és csoportosítsátok jelentéskörük alapján a 2–4. versszak udvarló-bókoló meta-
foráit! Mi a szerepe a metaforahalmozásnak?
11. Értelmezzétek a 4. versszakban a sötét-világos ellentétét!
12. Hol a vers tetőpontja? Indokoljatok!
13. Mutassátok be három állóképben a vers epikus keretéből kiolvasható történetet!

14. Készíts szabadon választott technikával illusztrációt a vershelyzethez!
15. Írd meg 3-5 mondatos első személyű, belső monológban, mit gondol az elmosolyodó hölgy a
versbeszélőről!
16. Tekintsétek át halmazábrátokat, és jelöljétek rajta, milyen poétikai hagyományokhoz kötődik
Balassi verse!
17. Hallgassátok meg Hacki Tamás és az Ex Antiquis Ensemble feldolgozásában az Apollo és Diana
című XVII. századi virágéneket! Beszéljétek meg, mi minden lehet az oka a Balassi-vershez való
feltűnő hasonlatosságának!
18. Énekeljetek el egy magyar (nép)dalt, amelyben fontos szerepe van a virágszimbolikának (Pél-
dául: Hej, gyöngyvirág, gyöngyvirág)!
Epikus keret
A Júlia-versek egyik legismertebb darabja még él nótajelzés-
sel, mégis több szempontból különbözik a korai költemé-
nyektől. A korai szövegek ugyanis általában egy-egy valós
vagy fiktív élethelyzethez kötődtek, és meghatározóan tar-
talmaztak epikus elemeket. Ebben a műben viszont a vers-
helyzetre csak az első versszak harmadik sora és az utolsó
versszak utal. A vers egy elbeszélői keretbe ágyazott sorozat
egyik darabja. Eszerint egy Credulus nevű ifjú találkozik
Júliával, és köszönti a hölgyet. A költemény beszélője tehát
Credulus. Megszólítottja a trubadúr költészet hagyomá-
nyaihoz kapcsolódva egy idealizált, eszményített nőalak,
Júlia. A távolságtartó viszony, a találkozás-hódolás is a tru-
badúrlíra jellemzője, életképszerű elemeket tartalmaz. Az
epikus zárlatában az igeidő megváltozik. Jelenből egy régi
magyar igeidőre, elbeszélő múltra vált. Az epikus történés
időrendjében a zárlat elbeszélt cselekvéssorának egy része
(térd- és főhajtás, köszönés) valójában megelőzi a szóval
köszöntést (2–5. versszak). Az udvarló helyzetet és a vallo- Magyar nemesasszony ( Jost Amman
mást az igeidő változása a meghatározhatatlan múltba színezett fametszete, 1586)
utalja. Így maga a bókolás (1–5. versszak) felidézett szöveg- Készíts leírást a képen látható
ként értelmeződik újra. viseletről!
105
4irod_09_2-2.indd 105 2010.05.20. 22:06:24

Képiség Az ütemhangsúlyos verselés alapja a
hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok
Az első és az ötödik versszak első két sora a beszélőnek Jú-
szabályos váltakozása. Alapegysége az
liához szóló közvetlen vallomását tartalmazza. A nyelvhasz- ütem, amelyet egy hangsúlyos és né-
nálat itt meghatározóan fogalmi jellegű. A közbülső három hány hangsúlytalan szótag alkot. A ma-
strófában a beszélő elragadtatott és rajongó szerelmi élmé- gyar ütemben a hangsúly mindig az
nyét halmozott költői képek fejezik ki. A metaforák az ér- első szótagra esik, utána 1-3 hangsúly-
zelmi élet, a virágszimbolika és a fényszimbolika területéről talan szótag következik. Fontos tudni,
valók. A hatást fokozza a jelzők halmozása, a birtokos szer- hogy az értelmi és a verstani nyomaték
kezetek és az első személyű birtokos személyjelek torlódása. (hangsúly) nem esik egybe feltétlenül.
A strófazáró sorok állandósult beszédformának tekinthető Verstani szempontból a szó belsejében
köszöntésformulákat és a második versszak kivételével rövid lévő, egyébként hangsúlytalan szótag is
megszólításokat tartalmaznak. A fokozás elvét érzékelhet- nyomatékot kaphat. Azaz az ütemhatár
jük abban, hogy az ötödik versszak köszöntésében és meg- kettéoszthatja a szót is (Kétt sze-mem vi-
szólításában a lírai én vallásos-szakrális jelentéskörű beszéd- lá-gos fé-nye). A hangsúlyos verselés sor-
formával él. fajtáit a verssorban előforduló ütemek
és a szótagok száma szerint nevezi meg
a verstan. Például kétütemű hetes 4 + 3,
kétütemű hatos 4 + 2 vagy 3 + 3. Ha a
Ritmus, zeneiség sor két azonos szótagszámú ütemet tar-
talmaz, akkor felezésről beszélünk. Ba-
A vers ritmusát az ősi magyar költészetre jellemző ütem- lassi költeményének sorai például felező
hangsúlyos verselési mód határozza meg, melyet bokorrím nyolcasok (4 + 4: x x x x / x x x x ).
(a a a a) fog strófába. A szöveg zeneiségét az ismétlések, az
alliterációk és a szó belseji hangok összecsengése is erősíti.
A szenvedélyes vallomást a kompozíció megszerkesztettsége
és arányossága fegyelmezi. A kötött ritmus- és rímszerkezet,
a zárt forma és az elragadtatott hangulat közti feszültség
emeli a költemény esztétikai hatását.
Virágszimbólumokkal már az ókori költészet is élt. A virágszim- a) szekfű b) rozmaring

bolika a gótika idején vált egyre kedveltebbé, és a reneszánszban,
valamint a barokkban teljesedett ki. A magyar „virágének”
műfaji megnevezés eredetileg „szerelmi dal” értelmű volt, és nem
vonatkozott közvetlenül a dalban megemlített virágfajtákra.
Költészetünkben csak a XVI. század végén kapcsolódott össze a
szerelmi dal a virágszimbolikával. A virágszimbolika a népkölté-
szetbe a XVII–XVIII. század kéziratos népszerű költészetének
hatására került. Így vált későbbi népdalaink jellemzőjévé. c) rózsa d) tulipán
1. Próbáld meg kitalálni, melyik virághoz milyen szim-

bolikus jelentés kapcsolódik! (A világháló segíthet
megoldásod ellenőrzésében!)
1. ragaszkodás, erő, akarat; 2. tartós érzelem, hűség; e) ibolya f ) liliom
3. tökéletes, odaadó szerető, lángoló szerelem, vallo-
más; 4. gyógyír, gyógyító erő; 5. tisztaság, halálig
tartó hűség; 6. tisztaság, ártatlanság; 7. lángoló sze-
relmi szenvedély, érzéki vágy; 8. szerénység, gyön-
gédség, titok, rejtőzés.
2. Keress olyan népdalokat, amelyek élnek a fenti vagy
más virágok szimbolikájával!
g) viola h) zsálya
106
4irod_09_2-2.indd 106 2010.05.20. 22:06:25

1. Írj metaforákat, szerinted mivel azonosítható a boldog, mivel a reménytelen szerelem!
2. Balassi versének címéből jósold meg, mi jellemzi a szerelmi érzést, ha malom és harang képe teszi
szemléletessé!
Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól hasonlítván az szerelmet
hol malomhoz s hol haranghoz („Celia” versgyűjtemény. Ötödik)
Mely csuda gyötrelem ez, hogy a szerelem búmra most malommá lett,
Hol mint gabonáját, engemet, szolgáját szép Céliával őrlet,
Siralmam patakja az kereket hajtja, kin lisztté létig töret.
Ím, az nagy szerelem miatt búsult lelkem már szinte haranggá lett,
Kit szerelem bennem félen vér1 ellenem, rám támadván amellett,
Azért kong jajszóval, zúg fohászkodással szegény, nyugalma helyett.
Mint egy kristálykövet soha el nem törhet, noha éget, verőfén,
Úgy az én szívemet, noha vall gyötrelmet, el nem rontja tüzes kén2,
Csak gyúl szegény s hevül, mert szertelenül fűl3, mint kristály, kit süt hév szén4.
1. Idézetek kiemelésével és értelmezésével mutassátok be, hogyan éli meg, milyennek tapasztalja a
vers lírai alanya a szerelmi szenvedélyt! Kettéosztott naplóval dolgozzatok!
2. Az igék nyelvtani alakjának és jelentésének vizsgálatával érveljetek: a személyiségen belül vagy
kívül levő hatalomnak láttatja a szöveg a szerelmi érzést!
3. Mennyiben felel meg a címben megnevezett poétikai eljárás („hasonlítván”) a versszakokat szer-
vező költői képeknek? Indokoljatok!
4. Vizsgáljátok meg, a jelentések milyen részleges közössége alakítja az egyes versszakok képrendsze-
rét! Próbáljátok meg versszakonként poszteren ábrázolni a képrendszer közti összefüggéseket!
5. Keressetek a versben a zeneiséget fokozó eszközöket (összecsengések, hangzás, a ritmus és a rím
jellegzetességei), és értelmezzétek szerepüket kettéosztott naplóval!
6. Ábrázoljátok poszteren a József Attila-vers költői képeinek rendszerét! Fogalmazzátok meg, mi

lehet a névátvitelek alapja!
Jutkám, csapódj! Én szép szőke kalászom!
Könnyezz! Potyogtasd buzaszemeid!
Tested már nem lesz lágy fonott kalácsom.
Lehull a sarló. Hát majd felveszik. ( Jutkám csapódj!…, 1936)
7. Hasonlítsátok össze halmazábrával a Balassi-vers és a József Attila-versrészlet harangmetaforikáját!
Melyik versben milyen szófajoknak van vagy nincs meghatározó szerepe?
Szoknyás lábad mozgása Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek ingása, harangnyelvek kongása,
folyóvízben folyóvízben
két jegenye hajlása. néma lombok hullása. (Klárisok, 3–4. versszak, 1928)
1
félrever
2
kín
3
izzik
4
parázs, tüzes szén
107
4irod_09_2-2.indd 107 2010.05.20. 22:06:27

Poétikai változások Az oximoron egymásnak ellentmon-
dó, egymással összeegyeztethetetlen
A vers Balassi Celia-ciklusának egyik kiemelkedően szép jelentésű szavakat vagy mondatokat
alkotása. Szembetűnő vonása, hogy hiányoznak belőle a összekapcsoló retorikai és stílusalak-
konkrét vagy fiktív vershelyzetet rögzítő, epikus elemek. Az zat. A köznyelv is él vele, például: mi-
összetett lelki élmény sem fogalmakkal van kifejezve. Kizá- nőségi bulvár.
rólag költői képek és hasonlatok sorából áll. Minden versszak
egy versmondat, és mindegyik egy részletesen kibontott köl-
tői képre épül. Az első és második versszak költői eszköze
metafora, a harmadiké hasonlat. Ez a poétikai megoldás meg- Az összetett (komplex) költői kép
növeli a sűrítés jelentésgazdagító szerepét. A nótajelzés elma- több képszerű elem kapcsolatából, egy-
rad, ugyanakkor a nyelvre utalt szöveghangzás (ritmus, rím, ségbe szerveződéséből létrejövő alak-
összecsengések) szerepe megnő. Poétikai szempontból a zat. Leggyakrabban egy-egy metaforára
korábbi versekhez képest a szöveg egész szerkezete átalakul. épül, a benne rejlő további lehetősége-
ket bontja ki.
Önelemző lírai személyesség

A költemény a szerelmi élmény összetettségét a lélekben zajló
érzések pontos megfigyelésével és érzékletes képi kifejezésé-
vel mutatja meg. A reneszánsz lírai személyiség önelemző,
önmegfigyelő magatartására utalhat, hogy a beszélő kívülről
szemléli szerelmi szenvedélyét. Az igék minden esetben har-
madik személyűek. Az első versszak műveltető, illetve a
második versszak történést kifejező, hangutánzó igéi az
élmény állapotszerűségét nyomatékosítják. Azt, hogy a lírai
én saját érzéseit képtelen uralni, azok passzív elszenvedője,
egyben szerelme tárgyának kiszolgáltatottja. A beszélő és a
szeretett nő távolságát a szerelmes versbe szűrődő vallásos tar-
talmú kifejezés („fohászkodással”) is jelzi. Ugyanakkor az érzés
összetettségét, kétértelműségét mutatja a jelző és a jelzett szó
ellentéte a felütésben („csuda gyötrelem”).
A szerelem kertje – részlet. A német-
országi Wolfegg-kastélyban őrzött,
XV. század végén keletkezett kéziratgyűj-
Malomtoposz temény, az ún. „Házikönyv” illusztrációja
Az első versszak az egyik legősibb

mitológiai-irodalmi toposzt hasz- szerelem = malom
nálja fel. Képrendszere a szerelem
– malom alapmetaforából bomlik
ki. A malom ősi szimbólum, a ma- Én (mint) Celia (molnárné)
gyar népmese- és népdalhagyo- gabona őrlet
mányban is megtalálható. Hol
minden földi jót ontó csodatárgy,
hol a forgó világmindenség jelké- Siralmam patak
pe, gyakran szerelemszimbólum
(molnárné, a molnár lánya). Balassi
úgy használja fel az ősi motívumot,
hogy az alapmetaforát rendszerré, (én) liszté létig töret
összetett költői képpé alakítja.
108
4irod_09_2-2.indd 108 2010.05.20. 22:06:28

Harangtoposz
A második versszak képrendszerének alapja a lélek – harang meta-
fora. Szintén ősi toposz, az égi és a földi világot összekötő szent
jelkép. A harang és a nyelve a nő és a férfi harmóniáját is szimboli-
zálja. Balassi versében a malom- és a harang toposz a lírai én sze-
relmi gyötrődésének, lelki szenvedésének a kifejezője.
Összetett hasonlat Páros harang az erdélyi Gelence

község templomából
A harmadik versszak egy láncszerűen végigvitt, összetett hason-
lat. A hasonlítottat (szív – tüzes kín) a strófa belsejében lévő
főmondati rész tartalmazza. A hasonlítót a főmondati részt meg-
előző (kristálykő – verőfény), illetve követő (kristály – hevülő
szén) mellékmondat fejti ki. Az első versszak a lírai én szerelmi
gyötrelmének teljes személyiségére érvényes, általános vonatko-
zásait érzékelteti. A második strófában a lélek, a harmadikban a
szív, az emberi érzelmek toposza jut meghatározó szerephez.
A záró versszak tűz – égés – hevülés jelentéskörébe utalható igéi
a szerelmi gyötrelem érzését felfokozzák, és az örök jelen állapo-
tában rögzítik.
Bánja, hogy hajnalban kell szerelmesétől elmenni
Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek, harmaton ha nap felkél,

Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad, reggel, hogy elmúlt éjfél,
Újul zöld bokor is, de nekem akkor is dolgom csak gond, bú, veszél.
Kovács András Ferenc: Hymnus matutinus (Hajnali himnusz)
Ég ébredez, erdő, madár sem kesergő

Hajnalban ékes kertben:
Harmattal hintenek, újhodnak mindenek,
Reggel, hogy elmúlt éfél, Török költő kedvese ablaka alatt
Magam még fekünnék – örökre eltűnnék (török festmény 1688-ból)
Tebenned elkeverten.
(1995) Bizonyítsd, hogy a török kultú-
ra is hatott Balassi költészetére!
1. Hányféleképpen lehetne áttördelni Balassi háromsoros versszakait?

2. A trubadúrlíra jellegzetes műfaja az alba, a hajnali szerenád. Vesd össze halmazábrával Balassi Bálint és
Kovács András Ferenc kortársköltőnk hajnali szerenádját!
3. Írj 10-15 mondatos értelmezést arról, hogy a Balassi-líra milyen poétikai-motivikus jellemzőire játszik rá
kortárs lírikusunk! Írásodban térj ki a trubadúrlíra hagyományaira is! Továbbá arra, hogy szerinted mit üzen
az ilyen játék az irodalom világáról!
4. Alakítsd át Kovács András Ferenc strófaformáját háromsorosra!
109
4irod_09_2-2.indd 109 2010.05.20. 22:06:29

1. Gyűjtsd össze fürtábrával, mit tudsz a XVI. századi magyar végvárak szerepéről és a végvári vitézek
életéről!
2. Keresd meg Balassi életrajzából, honnan szerzett személyes tapasztalatokat a költő a végvári életről!
3. Mi vonzó vagy mi taszító számodra a végvári katonák életében? Készíts T-táblázatot!
4. Ha korábban olvastad, mi mindent tudsz már az Egy katonaének című vers témájáról, szerkezeté-
ről, verseléséről?
Egy katonaének (Versek. Hatvanegyedik)

IN LAUDEM CONFINIORUM1
Az Csak búbánat nótájára
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?

Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot ad, ki kedves mindennél.
Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul,

Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul,
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.
Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik,

Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik;
Az párduckápákkal2, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik.
Jó szerecsen3 lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt,

Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Janicsárok (XVII. századi
Midőn éjten éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. vízfestmény részlete)
Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak,

Emberségről4 példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak.
Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek,

S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek.
Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok,

Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok,
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság múlatságok.
Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek,

Viadalhelyeken véressen, sebessen, halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek.
Ó, végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege!

Kiknek ez világon szerteszerént vagyon mindeneknél jó neve,
Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe!
Szpáhik (XVII. század)
1
A végek dicsérete
2
párducbőrből készült csuklya, kámzsa
3
arab, más értelmezésben zsákmányolt ló
4
férfiasságból
110
4irod_09_2-2.indd 110 2010.05.20. 22:06:29

5. Jellemezzétek a vers beszédhelyzetét! Ki a vers beszélője, kiket hol és hogyan szólít meg? Milyen
viszony van a beszélő és a megszólítottak közt?
6. Hogyan alakítja ki a beszédhelyzetet az 1. és 9., hogyan a 2–8. versszakban? Mi a váltás szerepe?
Melyek a beszédhelyzet váltásának a nyelvi eszközei?
7. Honnan derül ki a vershelyzet? Fogalmazzátok meg a vershelyzetet saját szavaitokkal!
8. Milyen tapasztalatai vannak a beszélőnek a természetről, a természeti környezet és a vitézi létfor-
ma kapcsolatáról? Milyen poétikai eszközök érzékeltetik ezt a tapasztalatot?
9. Melyik versszakban szól a beszélő a legáltalánosabban a vitézi élet értékeiről? Hogyan nyomaté-
kosítja a strófa szerkezeti helye a jelentésbeli szerepét, fontosságát? Értelmezzétek az értékállítá-
sokat kettéosztott naplóval!
10. Hasonlítsátok össze a 2–4. és a 6–8. versszakoknak a vitézi életből vett mozzanatait halmaz-
ábrával! Gyűjtsétek ki, mely nyelvi eszközök alakítják gyakorítással életképpé az eseménymozza-
natokat!
11. Vizsgáljátok meg a 2–4. és a 6–8. versszakokat a dinamika szempontjából! Hol nyugodtabb, hol
dinamikusabb, hol erőteljesen dinamikus a képsor? Milyen poétikai eszközök alakítják a vizsgált
versszakok dinamikáját? Készítsetek kutatásaitok alapján a versdinamikát bemutató diagramot!
12. Állítsatok össze epikus történéssort a 2–4. és a 6–8. versszak életképeiből! Rajzoljátok le kép-
regényszerűen az eseményeket!
13. Készítsetek állóképeket vagy képregényt a kiolvasható történetből!

14. Írj ötsoros verset a végvári életről!
15. Mutassátok be a verseket egymásnak, a legjobbakat közöljétek az iskolaújságban, vagy tegyétek
ki a teremben!
16. Hallgassátok meg Bereményi Géza és Cseh Tamás Balassi című dalát az Utóirat című CD-ről!
Kutassátok fel számítógépes keresőprogrammal, mely Balassi-verseket idézi meg a dal!
17. Olvasd el az órai értelmezésre reflektálva jelöléstechnikával a tankönyvi értelmezést! Készíts
jelöléstáblázatot! Kezeld a problémás információkat!
Esztergom a XVI–XVII. század fordulóján

Készíts leírást a képről vagy találj ki és írj le egy történetet a képhez! Keress az Egy katonaénekből a kép alá
szerinted illő idézetet!
111
4irod_09_2-2.indd 111 2010.05.20. 22:06:30

Keretes szerkezet Végek dicsérete. A három részre sza-
kadt Magyarországon a török elleni
Az Egy katonaének felépítését az óda szerkezeti szabályai hatá- küzdelemben a végváraknak fontos
rozzák meg. A reneszánsz szimmetriával felépített kompozíció stratégiai szerepe volt. A törökök fel-
vonulási útvonala rendkívül hosszú
három pilléren nyugszik. A vers felütése és zárlata keretet alkot.
volt, és maga a felvonulás több hóna-
Az első versszakban a lírai én az ódára jellemzően fordul tárgyá- pot vett igénybe. Ezért a tényleges te-
hoz. A megszólítás és a költői kérdés a természeti környezet és a rületnövelő akciókra a hideg beállta és
vitézi létforma szépségét egyaránt nyomatékosítja. A beszélő a a főerők visszavonulása előtt csak né-
továbbiakban nem a vitézekhez szól, hanem a vitézi életet hány hét maradt. Ha a végvárak ebben
az időszakban fel tudták tartóztatni az
mutatja be. Ez a váltás a búcsúzás vershelyzetéből, a záró versszak
ellenséget, megóvhatták a mögöttes
felől válik érthetővé. A társaktól való elválás, az útra kelés hely- területeket az újabb török hódítástól.
zete magyarázza, hogy a beszélő felidézi a vitézi élet szépségeit A két támadás közti időszakban pedig
és küzdelmes voltát, nehézségeit is. A záró versszakban újra a védték a magyar lakosságot a hódolt-
vitézekhez fordul. Elragadtatottan dicséri a végbelieket, és áldást ságból induló betörésektől, és rajtaüté-
sekkel nyugtalanították a törököt.
kér rájuk. Az erős érzelmi töltést indulatszó, halmozás, hasonlat
Érthető tehát, hogy a XVI. századi
és a mondatok felkiáltó tartalma is kifejezi. Magyarországon felértékelődött és bi-
zonyos módosulásokkal továbbhagyo-
mányozódott a középkori lovagi-vitézi
értékrend. Bár Balassi szorosan véve
Értékállítás csak egy, a katonaéletet dicsőítő éne-
ket írt, több versében is szerepet kap a
A kilenc versszakos óda két, egymással párhuzamba állítható végvári-vitézi élet témája (Borivóknak
való, Ó én édes hazám, te jó Magyar-
részre oszlik. A vitézi értékrend és erkölcs összefoglalásaként ország…).
olvasható az 5. versszak. Ez a strófa a szerkezet tengelyében, a
vers középpontjában áll. Általános szinten fogalmazza meg
a végvári életforma értékeit. Hírnév, tisztesség, emberség (fér-
fiasság), vitézség a lovagi epika erkölcsi kódexéből már ismerős
fogalmak. Reneszánsz hitelüket részben a Magyarország akkori,
sajátos történelmi helyzete adja meg.
Az életkép a mindennapi élet vala-
mely tipikus alakját vagy helyzetét,
eseményét örökíti meg. Az egyéní-
Életképszerűség, epikusság és dinamikusság tés helyett a közös sajátosságok
néhány jellemző jegyének, elemé-
A központi szerepű 5. versszak előtt és után, 3-3 strófában a vég- nek kiemelése jellemzi. Önálló
vári lét életképszerű mozzanatai jelennek meg. Ezek a szerkezeti prózai vagy verses műként a XIX.
század első fele, a romantika teszi
egységek részben előkészítik, részben bizonyítják az általános
divatossá.
értékállítást. Az egymást gyorsan váltó életképi mozzanatok és a
halmozott igehasználat különösen a 2–4. strófát teszi mozgal-
massá, dinamikussá. Ebben az egységben a harci és pihenő hely-
zeteket, a viseletet és a felszerelést: a vitézi élet mindennapjait,
közelképeit mutatja be a beszélő. A 6–8. versszak életképeinek
bizonyos szempontból ellenpontozó szerepe van. A képek több-
nyire térben távoli jeleneteket idéznek, hangulatuk komorabb. A szinekdoché (görög ’együttér-
Elsősorban a vitézi élet nehézségeit, veszélyeit, a sebesülés, az tés’) jelentésátvitelen alapuló szó-
kép, melynek alapja lehet a nem és
ölés és öletés, a halál mozzanatait sorjázzák. A harcban elesettek
a fajta (mint Balassi sorában: far-
földi maradványainak sorsát a metonímia egy fajtájával, a szinek-
kas és holló helyett vad s madár)
dochéval érzékelteti a szöveg („Sok vad s madár gyomra gyakran vagy a rész és az egész („küzdött a
koporsója / vitézül holt testeknek.”). Az életképi mozzanatok epi- kéz”) felcserélése. Ezzel a poétikai
kus időrendbe sorolva összefüggő cselekményként is olvashatók. eszközzel a köznyelv is él. Például:
Hír az ellenségről, portya, éjjeli pihenés és őrködés, csata, csata- jó bőr, tiszta arc.
tér a halottakkal. A szerkezet értelmezése nyomán megállapít-
112
4irod_09_2-2.indd 112 2010.05.20. 22:06:31

hatjuk, hogy a vers logikus, céltudatos érveléssel válaszolja
meg a felütés költői kérdését, és vezet el a zárlat áldás- A Balassi-strófa gazdag rímtechnikájú,
mondásához. Rendkívüli alkotói tudatossággal megfor- hangsúlyos magyaros ritmusú versszak,
mált, szimmetrikus hídszerkezetre épül. A kompozíciót melynek három-, hat- és kilencsoros írás-
módja ismeretes. Minden hosszú sora
így ábrázolhatjuk:
6 – 6 – 7 szótagú kisebb egységből (két
ütemből) áll. E tagolás szerint írható a
versszak hat vagy kilenc sorba is. Kötött
rímképlete: aab ccb ddb. Vagyis a hosszú
1. 2–4. 5. 2–4. 9. sor hatosai egymással belső rímet alkot-
nak, a hosszú sorok záró egységei pedig
szintén egybecsengenek. A ritmus és a
rímszerkezet együtt nagyfokú megszer-
kesztettségre utal, és erőteljes zeneiséget
hoz létre.
A költemény a Balassiról elnevezett strófában íródott. Bár
e vers is tartalmaz nótajelzést, többek között épp az össze-
tett ritmus- és rímtechnikájú strófaszerkezet teszi lehe-
tővé az énekelt versből a saját prozódiai eszközökkel élő
szövegvers kialakulását.
1. Írj a magad számára legalább négy-öt jellemzőt, amit vársz egy szövegtől, ha a zsoltár műfaji ha-
gyományához kapcsolódik!
2. Írj három szempontot, amire szerinted figyelned kell a vers olvasásakor!
Adj már csendességet… (Gyűjteményen kívül fennmaradt versek)

Adj már csendességet, lelki békességet, Jó voltod változást, gazdagságod fogyást
mennybéli Úr! ereszthet-é?
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, Engem, te szolgádat, mint régen sokakat,
kit sok kín fúr! ébreszthet-é?
Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem
mentségére, igéd szerint.
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen
vesztségére! hitem szerint,
Nem kicsiny munkával, fiad halálával Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak
váltottál meg, áldott zárját,
Kinek érdeméért most is szükségemet Add meg életemnek, nyomorult fejemnek
teljesíts meg! letört szárnyát;
Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága Repülvén áldjalak, élvén imádjalak

feljebb való, vétek nélkül,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván,
s romlást valló. bú s kín nélkül!
113
4irod_09_2-2.indd 113 2010.05.20. 22:06:32

3. Milyen korú szerintetek és milyen lelkiállapotban van a vers beszélője? Kihez, milyen céllal szól?
4. Vizsgáljátok meg az első versszak igei állítmányainak alakját, jelentéseit, illetve poétikai hatását!
5. Miben különbözik a vers a bibliai zsoltárhagyománytól? Miben hasonlít hozzá? Rögzítsétek
meglátásaitokat halmazábrában!
6. Gyűjtsétek ki azokat a szavakat, amelyekből érzékelhető, hogy a beszélő régóta vár megnyugvás-
ra, kegyelemre!
7. Hogyan tagolható a lírai beszéd szerkezete? Készítsétek el a vázlatát! Milyen műfaji hagyomá-
nyokat követ ez a tagolás?
8. Készítsetek szemponttáblázatot: mi jellemzi a lírai én jelenbeli állapotát, mit mond el múltjáról,
mit vár jövőjétől!
9. Gyűjtsétek ki és értelmezzétek kettéosztott naplóval a beszéd érveit! Hogyan, mivel érvel a lírai
én bűnei bocsánata mellett?
10. Keressétek ki kettéosztott naplóval az érvelés jellemző retorikai-poétikai alakzatait, vizsgáljátok
meg őket a hatás szempontjából!
11. Bizonyítsátok, hogy a vers középső része a beszélő önmagával folytatott belső vitájaként is olvas-
ható!
12. Melyek azok a ritmikai, prozódiai és szerkezetbeli jellemzők, amelyek a szövegvers irányába tett
poétikai fordulatot igazolhatják?
13. Mutassátok be, milyen poétikai eszközöknek van szerepe a feszültség megteremtésében és fel-
oldásában!
14. Jellemezzétek a vers alapján a reneszánsz vallásosságot!
15. Olvasd fel magadnak a verset!
16. Hasonlítsd össze 3-4 saját szempont alapján Balassi versét néhány további Balassi- és Ady Endre-
versidézettel! Rögzítsd meglátásaidat szemponttáblázatban!
17. Válassz és illusztrálj tetszőleges technikával egy Balassi- vagy Ady-versidézetet!
Balassi Bálint Ady Endre
Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét, Ugye, Uram, hogy mosolyogjak

Sok hitetlenségét, undok fertelmességét, S tovább virítsak Te szép, álnok,
Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebítsd Nagy parkodban,
lelkem terhét! Miként a fiatal virágok?
Az én búsult lelkem én nyavalyás testemben Így akarod, így kell akarnod,

Té-tova bujdosik, mint madár a szélvészben, Minden plántáknak ültetője:
Tőled elijedett, tudván, hogy vétkezett, Bú és gaz hogy
akar esni kétségben. Leghűbb virágod be ne nőjje.
(Harmincharmadik. Kiben bűne bocsánatjáért (Bosszús, halk virágének,1912)
könyörgött akkor, hogy házasodni szándékozott)
Alázatos szívvel, Uram, téged kérlek, Mikor elhagytak,

Ellenem felemelt kezeidet tartsd meg, Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Szent Isten, könnyíts meg, Csöndesen és váratlanul
Irgalmasságod is énhozzám mutasd meg. Átölelt az Isten.
(Balassi Bálint nevére) (Az Úr érkezése,1908)
114
4irod_09_2-2.indd 114 2010.05.20. 22:06:33

Látod, engem sok háború mint elburított, Uram, láss meg Te is engemet,
Veszedelem mindenfelől körül-béfogott, Mindennek vége, vége.
Nagy hatalma csak tereád immár szorított, Békíts ki Magaddal s magammal,
Emberi segítségtől, mindentől megfosztott. Hiszen Te vagy a Béke.
(Imádság háború után,1908)
Ne hágyj azért én Istenem veszedelmemben,
Belőlem az fájdalmat, vedd ki kegyelmesen,
Akár vigasztalásoddal, s akár másképpen,
Csak könnyebíts meg, hogy ne légyen tűrhetetlen.
(Háborúit és szíve fájdalmát számlálván kéri Istent,
hogy kétségben eséstől oltalmazza)
18. Olvasd el a tudom, tudni akarom, megtanulom technikát használva a tankönyvi értelmező szö-
veget!
19. Készíts gondolkodástérképet a tankönyv Balassi rövid pályaképét bemutató ismeretközlő szöve-
géből!
Szövegvers
A költemény a kései istenes versek sorába
tartozik. Az elhagyott nótajelzés is mutatja, 1. Jó voltod változást, 6a gazdagságod fogyást 6a
hogy a zenei-hangzásbeli jellemzőket e vers-
érezhet-é? 4b
ben már a rendkívüli tudatossággal megfor-
mált szöveg hordozza. A terjedelem vissza- Engem te szolgádot, mint régen sokakot
6c 6c
fogottsága és a képek előtérbe kerülése
erőteljes sűrítést eredményez. A Balassi- ébreszthet-é? 6a
strófát variáló ritmus- és rímtechnika, illetve
a nyelvi elemek elrendezése a versszakokon 2. Irgalmad nagysága, 6a nem vétkem rútsága 6a
belül is feszes szerkezetet hoz létre. A strófa-
feljebb való, 4b
szerkezet ismétli a 6–6–4 szótagos, a hosszú
sorban belső rímes verstani egységet. Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen
6c 6c
Továbbá a versszak két rövid sorának rímei
is összecsengenek (aab ccb). Az alakzatok s romlást valló. 4b
közül kiemelkedik a verstani egységekkel
párhuzamosan megalkotott, nyelvtani szer-
kezetekre és jelentésvariációra épülő ismét-
lés vagy ellentét.
Reneszánsz vallásosság
A költemény nagyobb egységei szimmetrikus elren- ideje immár” szerkezet jelzi, a beszélő hosszú ideje
dezésűek. A himnusz és a panaszzsoltárok műfajára nélkülözi a lelki békét. A kínzó gyötrelmet és a sür-
jellemző ABA (könyörgés – érvelés – könyörgés) getést egyaránt kifejezhetik az egyes szám második
szerkezetet követik. A lírai én minden földi segítség személyű, felszólító módú igealakok. Az igék rövid-
híján fordul Istenhez. Tőle e világi lelki békéjét, ségükkel és mennyiségükkel is erősítik a könyörgést.
megnyugvását és bűnei bocsánatát reméli. A „sok A beszélő ugyanakkor nem közösségi élményt, ha-
115
4irod_09_2-2.indd 115 2010.05.20. 22:06:33

nem személyes viszonyt szólaltat meg. Kétségbe- belső vitája a megváltás lehetősége vagy lehetetlen-
esett egyénként fordul Istenhez. Hite nem feleke- sége közt ingadozik. Igyekszik meggyőzni magát
zeti jellegű, és kételyekkel teli. Bizonytalan benne, arról, hogy kérésének elutasítása az isteni lényeg: az
hogy megtalálja-e lelki békéjét, bűneire lehetséges-e irgalom, a megváltásígéret megfogyatkozását jelen-
feloldozást nyernie. A 3–6. versszakban Krisztus tené. Így a negyedik érv a versbéli feszültséget oldva
mártírhalálát, az isteni irgalom nagyságát és az Írás már a megerősödött bizalom hangján szól. Ez készí-
ígéretét sorakoztatja fel a bűnei megbocsátása mel- ti elő a 7–8. versszak visszatérő könyörgő formulá-
letti érvként. A középső rész érvelése csak részben ját. A zárlatban a feszültség feloldódik. A beszélő a
szól Istenhez. A hit bizonyossága után vágyó beszé- lélek e világi békéjének megtalálásáért és a majdani
lő az Úr megnyilvánulását saját lelkében is keresi. halálban való nyugalmáért hitének megerősödését,
A bűnök nagyságából fakad, hogy önmagát biztató dicsőítését és háláját ajánlja Istennek.
Istenes versek
Tizenkilenc költemény tartozik Balassi istenes ver- zább szerkezetűek, nyelvi kifejezésmódjuk szegé-
seinek csoportjába. Bár kapcsolódnak a zsoltár- nyesebb, nehézkesebb. Vershelyzetei, érvelései, hang-
hagyományhoz, nem közösségi-gyülekezeti jelle- nemei gyakran rokoníthatók a szerelmes versekéi-
gűek. Személyes érdekű, közvetlen hangvételű alko- vel. A két érzelmi szférához kapcsolódó szókincs és
tások. Gyakran vallanak a hit megrendüléséről, képiség viszont elkülönül. A vallásos jelentéskörű
vagy szabják a dicséretet és a hálát feltételhez. Nyel- jelzők, hasonlatok a Júlia-ciklustól jelennek meg a
vi kifejezésmódjuk részben a régebbi magyar vallá- szerelmes versekben. A változás hátterében a szerel-
sos verselés hagyományához illeszkedik, részben mi érzést a vallásos felé hajlító, az újplatonista sze-
kezdeményező, újító jellegű. A korai darabok la- relemfelfogáshoz közelítő költői szándék is állhat.
Rövid pályakép
Balassi korai költészete

Pályájának elején többnyire alkalmi költeményeket
ír. A versek közvetlenebbül kapcsolódnak valóságos
élethelyzetekhez, gyakran logikailag nyomon kö-
vethető eseménysoruk van. Az életmű korai szaka-
szában a szerelmi líra a meghatározó (Anna-versek).
A magyar énekszerzés hagyományait folytatja,
amelyben a dallam és a szöveg együtt vesz részt az
esztétikai hatás megteremtésében. A vers szerves
része a nótajelzés. A versszövegek fogalmi jelentést
fejtenek ki, a költői képek és jelzők az európai hu-
manista szerelmi költészet hagyományát követik.
A költői képnek nincs kiemelt, versszervező szerepe
a szövegben. Balassi egyetlen, saját kézírással fennmaradt
verskézirata
A szövegvers felé
A tudós költészet és a valódi szövegvers felé tett for- költői képek kifejező szerepe. A Celia-versek egyes
dulat Balassi költészetének új, magasabb szintjét darabjaiban a látványhatásra épülő kép (hasonlat,
képviseli. A Júlia-ciklustól egyre fontosabbá válik a metafora) és a szöveg zeneisége a szövegformálás
116
4irod_09_2-2.indd 116 2010.05.20. 22:06:33

legfontosabb esztétikai eszközévé válik. Mindez meghatározó jellemzője ugyanis épp az állandóság
fordulatot eredményez Balassi és a magyar líra ala- és a változatlanság volt. A trubadúrköltők szabályo-
kulástörténetében. zott szerelemtan jegyében írták, és dallammal adták
A Balassi-vers jellegének ez a gyökeres átalaku- elő énekeiket. Balassi viszont újlatin humanista és
lása egyesek szerint kérdésessé teszi azt a vélekedést, hazai előzményekre támaszkodva maga alakította
hogy szerelmi költészete az életmű egészében a tru- ki szerelmi költészetének folyamatosan változó
badúrköltészettel rokonítható. A trubadúrlíra egyik jegyeit.
A versszerkezet változása Borivóknak való

Az Fejemet nincsen már nótájára
Az életműben a versszerkezet is változáson megy át.
A korai pályaszakaszban inkább a szimmetrikus, Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
három pillérre épülő kompozíció a jellemző. A ké- Mindent egészséggel látogató ege,
sőbbiekben az aranymetszés (nagyjából 2/3–1/3) Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!
aszimmetrikus arányait érvényesítő szerkezet egyre
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
jelentősebbé válik. A reneszánsz művészetszemlélet Néma fülemile torkát kiáltásra,
szépségfogalma feltételezte a művészi alkotás belső Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
harmóniáját, arányosságát. Benne a világ harmó-
niájának érvényesülését látta. A szimmetrikus híd- Neked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
szerkezettel szemben az aranymetszés szabályainak
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.
érvényesítése egy megbomlott harmónia megta-
pasztalásáról ad hírt. Ez a diszharmónia a feszült- Mert fáradság után füremedt tagokat
ségteremtés egyik eszközévé válik. Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.
Sőt még az végbeli jó vitéz katonák,

Szép magyar komédia. Költeményei mellett 1589- Az szép szagú mezőt kik széllyel bejárják,
ben Balassi magyar nyelvre ültette át Castelletti Ama- Most azok is vigadnak, s az időt múlatják.
rilli című olasz pásztordrámáját abból a célból, hogy
a műfajt a magyar irodalomban is meghonosítsa. Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
A Szép magyar komédia jelentősége abban is rejlik, Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
hogy megírásakor Magyarországon jóformán nem Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral.
létezett még színjátszás.
Újul még az föld is mindenütt tetőled,
Tisztul homályából az ég is teveled,
Minden teremtett állat megindul tebenned.
Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,

Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívből,
Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetből!
A pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, tavaszköszöntő termékenységi nap. A keresztény világ a
húsvét utáni ötvenedik napon a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli. A pünkösd
elnevezés a görög pentekosztész, ’ötvenedik’ szóból származik. Az ünnep többnyire májusra esik, a hónapot
régen pünkösd havának is nevezték.
Értelmezd másfél oldalban Balassi versét! Vizsgáld meg, mi jellemzi a beszédhelyzetet, és azt, hogyan kapcso-
lódik a költemény az óda, a himnusz és a bordal műfaji hagyományához! Térj ki a reneszánsz természetszem-
léletre és a vitézi élet témájának megjelenésére is!
117
4irod_09_2-2.indd 117 2010.05.20. 22:06:34

AZ ANGOL RENESZÁNSZ SZÍNHÁZ
ÉS DRAMATURGIA
Erzsébet-kor
A művelődéstörténet Anglia történelmének nagyjából I. Erzsébet

uralkodásával (1558–1603) egybeeső szakaszát az angol reneszánsz
kultúra virágkoraként tartja számon. Olyan virágkor ez azonban,
amelyből hiányzik az itáliai reneszánsz virágkorának problémátlan
személyiségfelfogása. Az Erzsébet-kor gondolkodását a középkori és
az újkori világkép közti átmenet jellemezte. A középkorból átvette a
„létezők láncolatának” fogalmát. A természet, az isteni és az emberi
világ közt szerves kapcsolatot tételezett fel. Úgy vélte, a kozmosz és a
teremtett világ elemei szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyban, lánco-
latban kapcsolódnak össze. Az összekapcsoltság Istentől a legalacso-
nyabb rendű létezőig mindenre kiterjed, és a társadalomra is érvényes.
A létezők láncolatának elve arra tett kísérletet, hogy a határtalanul Cate Blanchett Erzsébet
szerepében Az aranykor című
nagy, teremtett világot „mértékbe”, rendbe foglalja. A sorrend önké- filmben (2007)
nyes megváltoztatását pedig olyan beavatkozásként értelmezte, amely
Mi mindenre utalhat,
zűrzavart idéz elő. A rend összeomlásától, a káosztól való félelem a
korszak második felében egyre meghatározóbbá vált. A korábban biz- milyen jelentéseket hívhat elő
a film címe?
tosnak hitt, zárt világkép szétesett, a mértékek és értékek viszonyla-
gossá váltak. Fontos kérdés lett a természet és a hagyomány viszonya:
Mi természetes? Mi az emberi? Mit jelent törvény, hagyomány, kö-
telesség? Középpontba került az önmeghatározás, az önazonosság
problémája is: Ki vagyok én? Mi az ember? Hol van a helye(m)? Ezek
Shakespeare drámaművészetének fő kérdései is.
Az Erzsébet-kori életszemléletben a hivatalos vallási tanítások mel-
lett a természetfölötti lényeknek (szellem, tündér, boszorkány, kobold)
és jelenségeknek (jóslat, bűbáj, varázslat) is fontos szerep jutott.
A létezők láncolata
Milyen metaforikus üzenete
van annak, ahogyan az angol tár-
sadalmat jelképező embereket a fa
ágain elhelyezte a rajz készítője?
Hogyan kapcsolódik az ábra a léte-
I. Erzsébet ún. Armada-portréja (George Gower 1588 körüli alkotása) zők láncolatának gondolatához?
118
4irod_09_2-2.indd 118 2010.05.20. 22:06:34

Dramaturgia
A kor legjelentősebb művészi teljesítményét a drá-
ma- és színházművészet hozta létre. A színvonalas A dramaturgia a drámai művekkel a színpadi
hivatásos színjátszás a XVI. század hetvenes éveitől előadás összefüggésében foglalkozó tudomány-
ág, illetve színházi gyakorlat.
a XVII. század negyvenes éveiig tartott. Fénykora
egybeesett Shakespeare alkotói negyedszázadával.
Az angol reneszánsz dramaturgia nem kapcsoló-
dott a görög hagyományokhoz, mégis jelentős előz-
ményekre támaszkodhatott. Termékenyítő volt a
klasszikus latin hagyományokat követő (Terentius, A moralitásdráma allegorikus szereplőket fel-
Plautus, Seneca) iskolai és egyetemi színjátszás ha- vonultató színjátéktípus. Rendszerint egy-egy
erkölcsi tételt illusztrál. Benne a legkülönbö-
tása. Emellett a katolikus egyház liturgiájából kiala-
zőbb emberi tulajdonságok: bűnök és erények
kuló középkori dramatikus szövegek örökségét
nyernek megszemélyesítést. A megszemélye-
folytatta és alakította tovább. Ilyen, a keresztény
sített bűnök és erények gyakran az ember lel-
világkép szerint megalkotott dramatikus szövegek kéért, elkárhozásáért vagy üdvözüléséért har-
voltak az erkölcsi tételeket megjelenítő moralitá- colnak.
sok, a bibliai történeteket feldolgozó misztériumjá-
tékok, valamint a szentek életét és csodatételeit
színre vivő mirákulumok.
A misztériumok k a bibliai üdvtörténetet a teremtéstől a végítéletig vitték színre. Szereplői közt az e világi
szinten elhelyezkedő ember mellett a tapasztalaton túli (transzcendens) szint alakjai is megjelentek. Szerte-
ágazó cselekményének nem voltak sem időbeli, sem térbeli korlátai. Benne az ember nem egyénített szemé-
lyiségként, hanem az emberi nem megtestesítőjeként lépett színre. A misztériumjáték minden összeütközést
Isten és a Sátán, azaz a metafizikai jó és gonosz konfliktusára vezetett vissza. Küzdelmüket az üdvtörténeti
meghatározottság eleve eldőltnek mutatta. Ezért a rossz elbukása nem kelthetett tragikus hatást. Isten meg-
jelenítésére a fenséges, a Sátánéra a komikus esztétikai minőség volt jellemző. Az üdvözülés ígérete lehetet-
lenné tette a két világszint (e világ – tapasztalaton túli világ) konfliktusban megnyilvánuló összeütközését
is. A reneszánsz világiasabb szemlélete, az egyéniség súlyának felértékelődése hozta magával, hogy a színpa-
don megjelenhetett a konfliktus. A drámai konfliktus megformálódásához egymás ellen feszülő, egyénített
jellemekre, emberi célokra és tettekre volt szükség. A misztériumjátékok örökségeként ugyanakkor a művek
szerteágazó cselekményre épültek. Tér- és időviszonyaik nem alkalmazkodtak korlátokhoz. A misztériumban
jelentkező komikus elemek hatással voltak az angol dráma műfajára és hangnemére is. Nem alakította ki a
műfaj és a hangnem egyneműségének követelményét. A tragédiákban gyakoriak a komikus elemek, akár
egész jelenetek, a komédiák pedig el-elkomorulnak.
V
Vitéz László. A vásári bábjáték A mirákulumok szentek életének
jjellegzetes magyar hőse Vitéz eseményeiről és csodatételeiről szól-
László. Figurája egy több száz
L tak. A színjátéktípus szereplői bűnbe
ééves európai hagyomány magyar
esett vagy életveszélybe került embe-
változata, több ország meséjében
vál
előfford Az oroszoknál Petruska, az
előfordul. rek, akik Mária vagy egy-egy szent
angoloknál Punch,
Puunch az olasz Pulcinella. Vitéz László csodatételével menekülnek meg (la-
történetei a jó és a rossz küzdelmét komikusan tin miraculum: ’csoda’).
mutatják be. A bá ábfigura
bábfi g „fegyvere” a palacsintasütő,
amellyel a gonoszz örd
ördögöket püföli.
Hogyan rokonítható
rokooníth Vitéz László ördög-
püfölése a misztériumjátékok
misztériu szemléletével?
119
4irod_09_2-2.indd 119 2010.05.20. 22:06:34

Kocsizó előadás Brüsszelben a XVII. században

Az angol reneszánsz színház színpadtípusait a középkori színjátszás helyszínváltozásai alakították ki. A „felvonulásos
színpadnál” (processziós) a közönség vándorolt, mert az egyes jelenetek színpadai egy utca hosszában voltak kialakítva.
Az Angliában vagy Brüsszelben kedvelt „kocsizó előadás” közönsége viszont egy helyben állt. A különböző jelenetek
hatalmas kocsikra rakva gördültek el a nézők előtt.
Mi minden olvasható le a képről a városszerkezetre, a társadalmi rétegződésre és a színjátszásra vonatkozóan?
Vajon hogyan befolyásolhatja a drámaírást és a színpadi megjelenítést a kocsizó előadás hagyománya?
Gyűjtsetek olyan mai szabadtéri, utcai rendezvényeket, amelyek őrzik a „kocsizó előadás” hagyományát!
„Azok a kellemetlenségek, amelyek London Városa

1. Vonjatok le következtetéseket az idézetből körüli színjátékokból erednek.
a dráma, a színház és a színészmesterség 1. Fontos okai Ifjúságunk megrontásának, nem
korabeli rangját illetően! tartalmazván mást, mint tisztátalan történeteket,
2. Miben különbözik a színház hivatalos mocskos cselszövényeket, furfangos csalásokat és
meg ítélése az ógörög színházkultúrában egyéb léha és istentelen cselekedeteket, s mindezt oly
megtapasztalttól? Vajon milyen okokkal módon, hogy az általuk ábrázolt romlott erkölcs hat
magyarázható az értékítélet (tiltakozás)? az emberekre; (…) Így azután azok, akik látogatják,
lévén alantas söpredék népség vagy fiatal úrfiak, akik
keveset adnak a megbízhatóságra vagy a lelkiisme-
retre, inkább utánozzák, mint elkerülik az ábrázolt
bűnöket.
2. Rendszerint ott találkoznak a csavargó és gaz-
dátlan szolgák, rablók, lótolvajok, kerítők, csalók,
hamiskártyások, árulók és egyéb naplopók (…).
3. (…) járványok idején sokan, akik már rosszul
vannak, de nem fekvő betegek, felhasználják az alkal-
mat, hogy kisétáljanak, és színjáték látogatásával
vidítsák fel magukat. Így azután részben másokat is
megfertőznek, részben maguk is mindenféle betegsé-
get szednek össze.”
(Hatósági tiltakozás a színjátszás ellen, 1597)
120
4irod_09_2-2.indd 120 2010.05.20. 22:06:36

Shakespeare színháza
1576 és 1616 között London külvárosaiban több színház
is épült. Közülük az egyik legnevezetesebb volt a kívülről
nyolcszögletű, belül kör alakú Globe volt. A fából készült,
többemeletes épület felül nyitott volt. Így természetes
világítás mellett tartották az előadásokat. A színhelyvál-
tást, illetve a térben és időben távoli jelenetekből épít-
kező dramaturgiát a színpad hármas tagolása tette lehe-
tővé. A földszinten álló közönség közé benyúló előszínpad
a sok szereplőt mozgató, szabadban játszódó jelenetek-
nek adott teret. Az előszínpad mögött három oldalról
zárt, függönnyel elválasztott hátsó színpad volt. Itt zaj-
lottak a belső terekben, épületekben, szobákban játszódó
jelenetek. A függönyt ilyenkor félrehúzták. A színpad
fölötti erkélyen, a felső színpadon mutatták be a magas-
ban: várfokon, erkélyen, égben történő eseményeket.
Díszlet, néhány jelzésszerű tárgytól eltekintve, nem volt.
A helyet és az időt a nézők képzelőerejére számítva a drá-
mai párbeszédek vagy monológok jelezték. Az udvar
körül három szinten fedett galéria húzódott. A galérián
az ülőhely többe került. A darabot egyvégtében játszot- A Globe színház rekonstruált rajza
ták, a felvonásokra tagolást az utókor alakította ki. A női Kapcsold össze az olvasott és a képi infor-
szerepeket fiatal fiúk alakították, nők nem szerepelhettek mációkat! Azonosítsd a hármas tagolású
a reneszánsz dráma színpadán. színpad részeit!
Írj kitalált élménybeszámolót „Shakes-
peare színházában jártam” címmel!
121
4irod_09_2-2.indd 121 2010.05.20. 22:06:37

William Shakespeare: Romeo és Júlia
„»Színház az egész világ«. És Shakespeare valóban azt a
benyomást erősíti bennünk, hogy így van. A világ színpad,
amelyre arccal és testtel lépünk, s ahol kitaláljuk önmagun- 1. Mit feltételez a színház és a
kat, noha nem teljes mértékben, hiszen örökölt nevünk és világ azonosítása az élet (ter-
személyes arcunk tudatában tesszük ezt. Az angol nyelv sze- mészet) és a művészet viszo-
nyáról?
rencsésen támasztja alá mondandómat, hiszen a színpadi
2. Igazoljátok vagy cáfoljátok
színész, a szereplő: »aktor«, s a történelmi színpadon meg-
személyes tapasztalataitok
jelenő cselekvő is: »aktor«. A legtöbb nyelvben ez nem így vagy az általatok olvasott drá-
van. De hát Shakespeare angolul írt. (…) Shakespeare, a mák, színházi előadások alap-
szerző, a színész játszik a színjátékkal. Minden szereplője (…) ján Heller Ágnesnek a szere-
saját játszmáját játssza. Olykor különbözőképpen adják elő pekre vonatkozó állításait!
ugyanazt vagy hasonló szerepet, máskor hasonlóképpen ját- 3. A világ milyen vélt minősé-
szanak két vagy több egészen különböző szerepet. Végül gét (tulajdonságait) fejezheti
minden szereplőnek (…) megvan a maga sajátos szerepe és a ki „a lét nagy láncolata” meta-
maga egyedi viszonya ehhez a szerephez.” fora?
(Heller Ágnes, filozófus) 4. Kállay Géza jellemzése alap-
ján miért lehet a világ drá-
„Shakespeare nagytragédiái mintha egyenesen a »lét nagy mairodalmának egyik legje-
láncolata« által ábrázolt hierarchiát kezdenék ki, amin az lentősebb életműve Shakes-
ember lehetőségeinek, határainak, helyének kijelölése a tét, peare-é?
ahol az ember szabad vagy nem-szabad, bűnös vagy nem-
bűnös volta, Isten és ember, ember és állat hasonlósága és
különbsége a legfőbb kérdés.”
(Kállay Géza, irodalomtörténész)
William Shakespeare (1564–

1616) az angliai Stratford upon-
Avonban született egy kesztyű-
mester, gyapjú- és árpakereskedő
gyermekeként. A drámairodalom
egyik legnagyobb alakjának hite-
les életrajza a fennmaradt ada-
tokból nem formálható meg.
Szülővárosának latin nyelvű
iskolájában szerezte meg művelt-
ségének alapjait. Tizenöt éves
kora körül otthagyta az iskolát,
és munkába állt.
1582-ben feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne
Hathawayt, a házasságból három gyermek született.
1587 körül Londonba ment, hogy megélhetés után nézzen.
A Lordkamarás Színészeinek Társulatához szegődött.
1599-től a társulat a Temze túlpartján, Globe (földgömb)
néven építette fel új színházát. Shakespeare a Globe részvénye-
seként szép jövedelmet húzott. Vagyonát Stratford körüli bir-
tokok vásárlásába fektette, és megvásárolta szülővárosa egyik
legszebb úriházát. Frank Dicksee: Romeo és Júlia (1884)
1610 körül visszaköltözött szülővárosába, és 1613 után vég-
leg felhagyott a drámaírással. A két alak környezetének meghatáro-
Városa egyik legvagyonosabb polgáraként halt meg. zó díszlete a kert. Egészéhez és részletei-
hez milyen jelentéseket kapcsolnátok?
122
4irod_09_2-2.indd 122 2010.05.20. 22:06:38

5. Beszéljétek meg párban háromlépéses interjúval a dráma olvasása során szerzett élményeiteket,
elsődleges olvasói tapasztalataitokat!
6. Idézetekkel és értelmezésükkel igazoljátok, hogy az I. felvonás 1. színében a szolgák civakodása
komikus alaphangulatot teremt!
7. Írjatok ki néhány, a fordításban (is) megjelenő nyelvi bravúrt, sziporkázó szójátékot!
8. Keressetek olyan kifejezéseket, amelyeket szerintetek az angol közönség igényes, választékosságot
kedvelő és hagyománytisztelő rétege biztosan nem használt beszédében!
9. Vessétek össze az I. felvonás 1. színét az előhanggal! Vajon miért összegzi az előhang a drámai
cselekményt? Több magyarázatot is keressetek!
10. Gyűjtsétek össze, mit tudunk meg a két család viszályának eredetéről az I. felvonásban!
11. Mikor ismerkedünk meg Romeóval, mikor Júliával? Készítsetek pókhálóábrát, mi mindent tu-
dunk meg róluk, milyennek látjuk, ismerjük meg őket!
12. Mikor, hogyan találkoznak először a szerelmesek? Hogyan reagálnak a fellobbant érzésre, mikor
megtudják, ki is valójában a másik?
13. Vizsgáljátok meg T-táblázattal, a drámai cselekmény során mit tesz kettejük szerelmének betel-
jesüléséért Romeo, mit Júlia! Vonjatok le következtetést kutatásotok eredményéből!
14. Ki segíti, mivel és miért a szerelmeseket? Készítsetek szemponttáblázatot!
15. Idézetekkel és értelmezésükkel bizonyítsátok be, hogy a segítők mégsem értik meg igazán a sze-
relmeseket!
16. Foglaljátok össze az eseményeket és indítékaitokat első személyben Lőrinc barát és a dajka néző-
pontjából!
17. Mi minden változik meg Tybalt halálát követően? Hogyan?
18. Gyűjtsetek érveket T-táblázatban! Védjétek vagy vádoljátok a Herceg előtt Romeót!
19. Hasonlítsátok össze Mercutio, Romeo, Tybalt és Páris alakját, mondjatok véleményt karakte-
rükről!
20. Csoportosítsátok poszteren a dráma szereplőit nemzedékek szerint! Vitassátok meg, miért lehet,
illetve miért nem lehet nemzedéki összeütközésként értelmezni a dráma konfliktusát!
21. Készítsétek el a szereplők karaktertérképeit! Gyűjtsetek T-táblázatba jellemükben, viselkedésük-
ben, tetteikben, életfelfogásukban (világképükben) középkori, illetve reneszánsz vonásokat!
22. A dráma világát felhasználva vegyétek számba összehasonlító szemponttáblázattal, hogyan véle-
kedett a középkor és hogyan a reneszánsz emberről, értékről, életről, tudásról, házasságról, csa-
ládról, törvényről!
23. Mennyi idő alatt játszódik a darab cselekménye? Készítsetek idő–cselekmény diagramot!
24. Készítsétek el a színek külső és belső tereinek táblázatát! Milyen többletjelentést hordozhatnak
a külső és a belső terek? Mit jelenthet arányváltozásuk a mű folyamán?
25. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, mi a szerepe a nappalnak és az éjszakának a szerelmesek
sorsa és a sorsukra való metaforikus utalás szempontjából!
26. Gyűjtsétek ki a dráma véletlen fordulatait, illetve néhány, a szerelmesek sorsára előreutaló szö-
vegrészletet! Tapasztalataitok alapján érveljetek a szerelmesek halálának szükségszerűsége vagy
véletlenszerűsége mellett!
27. Készítsetek és húzzatok szereplőkártyákat! Mutassátok be 3-3 állóképből álló „festmény”albumban

a drámai cselekményt különböző szereplők történeteként! (Például: Tybalt története, Párizs
története, Capulet története, a herceg története.)
28. Játsszatok túlvilági randevút! Mondjátok el első személyben Romeóként és Júliaként, hogy a
megbékélés szándékával az élők közül kinek mit üzennétek!
29. Készítsetek összevető táblázatot a görög és az angol reneszánsz dramaturgiáról (tér-, időkezelés,
a cselekmény összetettsége, esztétikai minőségek egyneműsége stb.)!
30. Rendezzétek meg és adjátok elő a dráma néhány jelenetének részletét általatok választott korba
helyezve!
31. Készítsetek plakátot egy színházi előadáshoz!
123
4irod_09_2-2.indd 123 2010.05.20. 22:06:38

32. Nézzétek meg Franco Zeffirelli Romeo és Júlia című filmjéből a körülbelül 23–29. és 39–47. percig
tartó részleteket!
a) Melyek a filmrészletben a reneszánsz kor és életérzés megjelenítésének eszközei?
b) Miért van fontos szerepe a részletekben a félközeli és közeli képeknek?
c) Milyen fontos jelentései lehetnek a tekintetek és a kezek játékának?

d) Milyennek érzékelteti az erkélyjelenet a két fiatal fellobbant szerelmét? Mik ennek a hatáskeltés-
nek a filmes eszközei?
e) Sokan vannak, akik ma már távolságtartóan viszonyulnak ezekhez a jelenetekhez. Vajon miért?
33. Nézzétek meg John Madden (forgatókönyv: Marc Norman és Tom Stoppard) Szerelmes Shakes-
peare című filmjéből a körülbelül 25–35. percig tartó részletet!
a) Mi mindent használ fel a film a részlet alapján az Erzsébet kori színház és színjátszás jellemzőiből
a korhű környezet megteremtéséhez?
b) Hogyan folytat párbeszédet a filmbeli fiktív Shakespeare-élettörténet a Romeo és Júlia szöveg-
helyeivel? Hogyan drámai cselekményének mozzanataival és szereplőivel? Hogyan a „bál- és
erkélyjelenet” Zeffirelli filmjének beállításaival?
c) Hogyan „olvassa” Madden filmje Zeffirelliét?
d) Milyennek láttatja a részlet élet és művészet, élmény és az alkotófolyamat viszonyát?
e) Vajon hogyan hatott vissza a drámabeli dajka alakja a Shakespeare és Viola de Lesseps közti
erkélyjelenet dajkaalakjának megformálására?
Nézzetek utána, melyik Shakespeare-dráma hősnőjét hívják Violának!
f ) Nézz utána, ki volt John Webster, és magyarázd meg, miért zseniális a filmbeli kisfiú alakjának
megformálása!
34. Olvasd el a tankönyvi értelmezést! Igazold vagy cáfold bekezdésenként egy-két állítását a drámából
vett érvekkel!
Drámai alaphelyzet
A Romeo és Júlia tragikus végkifejletére már az előhang utal.
A dráma alaphelyzete a szolgák által gerjesztett, majd kiter-
jedő csetepatéból bomlik ki. Az összetűzés érzékelteti a két
család közti feszültséget. Ennek ellenére a szolgák bravúros
nyelvi játékkal élő vitája és az idős családfők kardmutogatása
inkább komikus, mint vészt sejtető. A viszályról csak annyit
lehet tudni, hogy ősi, szinte hagyományszerű a két család gyű-
lölködése. Ám nem tudható, mi az ellentét oka. A Herceg
szavaiból az érzékelhető, hogy a polgárbékére és törvényekre
épülő városállam nyugalmát veszélyezteti a középkori önbírás-
kodás. Mindebből arra következtethetünk, hogy régi és új
értékek élnek együtt a dráma idejében. Romeo nem vesz részt
a csetepatéban, Benvolio beszámolója sem érdekli. Szerelmi
bánatával a reneszánsz hagyománynak megfelelően a termé-
szetbe és önmagába vonul vissza. Az ifjú Romeo már rendel-
kezik némi szerelmi tapasztalattal, szemben a tizennegyedik
évét még be sem töltő Júliával. Júliát az első felvonás harmadik
színében kedves, szófogadó, illemtudó lánynak ismerjük meg.
A drámai helyzet a két fiatal báli találkozásával, szenvedélyes,
testi és lelki szerelmének fellobbanásával alakul ki. Már egy- John Madden (rend.): Szerelmes
más valódi kilétének megismerését követő első reagálásukból Shakespeare (1998)
124
4irod_09_2-2.indd 124 2010.05.20. 22:06:39

érezhető, nincs eszközük a szerelmi szenvedély hatalma ellen. („Szí-
vem az ellenség prédája lett.” – Romeo, „Halálos ellenségem szere-
tem.” – Júlia) A helyzet drámaiságát az adja, hogy a szerelmesek
értékrendje különbözik családjaikétól. A házasságot nem érdekszö-
vetségnek, hanem két ember szabad szerelmi kötelékének, érzelmi
szövetségnek fogják fel. Ebből is következik, hogy a fiatalok közt
minden titokban zajlik, és csak néhány beavatott tud szerelmükről,
illetve terveikről.
Konfliktus
A konfliktus a drámai viszonyváltás egyik lehetséges szervezője.
Olyan meghatározó ellentét, amely általában két szemben álló aka-
ratban és tettváltássorozatban nyilvánul meg. A Romeo és Júliában
a fiatalok titokban kötnek házasságot. A szülők a végjáték lezárulá-
sáig arról nem tudnak. Capulet és Júlia összecsapása a harmadik
felvonás végén történik, ám Júliának nincsenek hatékony eszközei Franco Zeffirelli 1968-as
filmadaptációjának plakátja
a lázadáshoz. Ezért nem is leplezi le titkát. Így a konfliktus ebben a
drámában kevéssé lehet a nemzedékek egymás közti konfliktusa.
Egyrészt, mert az egyik ellentétes akarat nem tud a másikról, a tor-
zsalkodó családok a fiatalok tetteiről. Másrészt a fiataloknak nin-
csenek eszközeik céljaik családilag és társadalmilag elfogadott ér-
vényesítéséhez. Ezért a konfliktust a Romeo és Júliában korfor-
duló-problémaként értelmezhetjük. Értékek, életelvek, világképek
ütközéseként. A drámavilág kora olyan átmeneti időszak, amelyben
már jelen vannak a személyes szabadság és önmegvalósítás rene-
szánsz értékei. („Csak neved ellenségem, nem magad. / S te önmagad
vagy és nem Montague.” – Júlia) Érvényesülésüket azonban gátolja
a középkori hagyomány. Az átmenetiség bizonyítéka az is, hogy a
szereplők sem állíthatók kizárólagosan az egyik vagy a másik oldal-
ra. A dráma legeredetibb alakját, Mercutiót például eredeti költői
fantázia, sziporkázó intellektus, a halál összetett értelmezése jellem-
zi (Hamlet-előképnek tartják). Ezek reneszánsz vonások. Mégis, a
gyengébben vívó Romeót védve, lovagiasságból maga is párbajba
keveredik. Majd átkot mond a torzsalkodókra, ami szintén inkább
középkori vonás. Capulet és Páris első beszélgetésekor az apa lánya
szabad választására bízza a házasságot. Majd később apai tekintély-
re hivatkozva adná Párishoz Júliát. Romeo a trubadúrlírából ismert
beszédhelyzetből szólal meg az erkélyjelenetben. Nyelvi kelléktára
is sokban emlékezet a trubadúrköltészetére. Talán Tybalt az egyet-
len, aki kizárólag középkori vonásokkal rendelkezik. A dráma érték-
világában tehát együtt és egymással szemben van jelen a középkor
és a reneszánsz értékrendje.
Baz Luhrmann filmadaptációjá-

Tettváltássorozat nak (1996) plakátja és a film egy
képkockája
A konfliktusos drámákban a konfliktus rendszerint drámai akciók- Te milyen mai környezetbe
ban, tettváltássorozatban bontakozik ki. A klasszikus tettváltásban helyeznéd Romeo és Júlia
a célok eléréséért egymásnak feszülő akaratok tudnak egymásról. történetét?
125
4irod_09_2-2.indd 125 2010.05.20. 22:06:39

A Romeo és Júliában a titkos szenvedély és titkolt házasság
miatt a tettváltássorozat is sajátos. A szerelmesek célja, hogy a
családi gyűlölet ellenére egymáséi lehessenek. Ezért a tett-
váltásban ők a cselekvőbbek, ugyanakkor magukra is vannak
utalva. A dajka Júlia iránti szeretetből cselekszik, valójában
nem érti a szerelem lényegét. Mint ahogy Lőrinc barát sem, aki
a családi békeszerzés reményében segíti a fiatalokat. A szerel-
mesek közül inkább Júlia az, aki megkísérli irányítani az esemé-
nyeket. Az ő vallomását hallgatja ki Romeo, Júlia ötlete a házas-
ság is. Neki kell önmagát legyőznie Tybalt halála után, és neki
kell megoldást találnia a Párisszal kötendő frigy elkerülésére.
Árnyaltabb, kidolgozottabb jellem Romeónál. Éppen fordítva,
mint Hamlet és Ophelia kettősében. S bár Romeo kezdemé-
nyez a bálon, ő mászik be Júlia kertjébe, ő készíti elő a házassá-
got Lőrinc baráttal, a szerelem beteljesedése érdekében Júliának
kell (lévén nő) nagyobb korlátokat átlépnie. A tettváltássorozat
ilyen módosulásának az egyik következménye, hogy a műben
a sorsszerűséget nyomatékosító véletlenek meghatározó sze-
rephez jutnak.
Véletlen és sorsszerűség
Ford Madox Brown: Romeo és Júlia
Véletlen például, hogy Capulet báli meghívóját az írástudatlan erkélyjelenete (1870)
szolga épp Romeóval olvastatja el. Véletlen az is, hogy Lőrinc
Milyen eszközökkel érzékelteti
barát levele nem jut el Mantovába, ugyanakkor Baltazár értesíti
a kép a két szerelmes közti testi
Romeót Júlia „haláláról”. Hogy Romeo előbb ér a kriptába, szenvedélyt?
mint Lőrinc barát, vagy Júlia később ébred, mint ahogy Romeo
érkezik. A drámai cselekményt uraló véletleneket értelmezhet-
jük úgy is, mint a szerelmesek halálának sorsszerűségét erősítő
tényezőket. Erre a sorsszerűségre utalnak a tragédiát előre jósló-
sejtető szövegek is. („egyszerre sejti lelkem, / Hogy a Sors, mely
a csillagokban csüng még, / Ez éji bálon kezdi meg komor, / Ször-
nyű futását” – Romeo; „Jön majd a vég, ez itt csak kezdete.”
– Romeo; „Ott lenn, amint állasz, egész olyan vagy, / Akár a
holttest a kriptája mélyén.” – Júlia) Az új értékrendet képviselő
fiatalok tragédiáját a dráma szükségszerűnek láttatja. Ám a sze-
relmesek halála egyben elő is segíti a korfordulást. A családok
kibékülésével a harmónia újrateremtődik a záró szituációban.
Ez a harmónia azonban, a tragédia hagyományainak megfele-
lően, jelentős értékek pusztulása árán következik be.
Dramaturgia
A Romeo és Júliából is kitűnik, hogy az angol dráma nem ismeri
a görög dramaturgiai hagyományt. Shakespeare szabadon Júlia öngyilkossága Zeffirelli Romeo
kezeli az időt és a teret, az események helyenként párhuzamos és Júlia című filmjében
szálon futnak (Verona – Mantova). A drámát pergő jelenetek- Mi a szerepe a beállításnak
ből építkező színek szervezik, a cselekmény dinamikus sodrású. és az arcjátéknak a drámai pillanat
Ezért is alkalmasak Shakespeare művei arra, hogy filmadaptá- meg teremtésében?
126
4irod_09_2-2.indd 126 2010.05.20. 22:06:40

ciókat készítsenek belőlük. A görög mértéktartással szemben a
néző mindenbe be van avatva. A kriptajelenet vagy a Tybalt és
Mercutio halálával végződő párbaj például nem szerepelhetne egy
görög tragédiában. A Romeo és Júliában bizonyos külső és belső
színhelyek ismétlődnek. Az is megfigyelhető, hogy a drámai cse-
lekmény előrehaladtával a meghitt belső tereknek egyre nagyobb
jelentősége van. Ez egyaránt összefügghet az összetett jellemű rene-
szánsz személyiség lelki folyamatainak, vívódásainak, valamint a
szerelem intimitásának és veszélyeztetettségének hiteles megfor-
málási igényével. A cselekmény öt napot ölel fel. Ez elegendő idő
a hirtelen fellobbanó, szenvedélyes szerelem kibontakozásának és
a halálban való nyugvópontra jutásának megrajzolásához.
Fény–sötétség
A drámavilágban a nappalok és éjszakák váltakozásának is fontos
szerepe van. Az éjszaka mint toposz jelentéséhez egyaránt kapcso-
lódhat a szerelem, a titok vagy a végzet. A szerelem a bál éjjelén
Romeo és Júlia balettelőadás
lobban fel, a vallomás, a nász, de a halál ideje is az éjszaka. A nap- a 2007-es Spliti Nyári Fesztiválon
pal, a világosság pedig mindig elválasztja egymástól a szerelmese-
ket („Fuss, egyre nő a fény, a fény, te édes.” – Júlia; „A fény, a fény –
és mindinkább setét lesz.” – Romeo).
Műfaj, hangnem, stílus

A drámára egyaránt jellemző a műfaj, hangnem és stílus vegyülése.
A civakodó szolgák, az egymással élcelődő fiatalok vagy a nagy-
szájú dajka vaskos humorú komédiák szereplői is lehetnének.
Maga a dráma is inkább a komédia konvencióinak megfelelően
indul. A fordulat Mercutio és Tybalt halála után következik be.
Ettől kezdve a drámavilág egyre inkább elkomorul, és a tragédia
műfaji jellemzői válnak meghatározóvá. A végjáték és a záró hely-
zet ismeretében a tragikum a mű elejére is visszasugárzik. A műfaji
kevertségnek megfelelő a hangnem sokszínűsége is. A humor, az
irónia és a pátosz egyaránt előfordul. Shakespeare drámáiban a
nyelvnek jellemalakító szerepe is van. A beszéd stílusa szorosan
kapcsolódik a szereplőkhöz. A többszólamúságra jellemző továbbá,
hogy az igényes közönséget kiszolgáló választékosság és a tömeg- West Side Story (1961; zene:
igényre is figyelő erotika, illetve vaskos, sziporkázó szójáték egy- Leonard Bernstein, szövegkönyv:
aránt jelen van nyelvében. Arthur Laurents)
Hagyományba ágyazottság. A Romeo és Júlia története több szállal kötődik az irodalmi hagyományhoz. A kényszer-
házasság és az álomital motívuma epheszoszi Xenophónnal kerül be az irodalomba. Dante az Isteni színjátékban a
Montecchi-Capelletti torzsalkodó családokról tesz említést, Dante nyomán a történetet Boccaccio a Dekameronban
használja fel. A családi viszály és a szerelmi bonyodalom motívumát egy olasz humanista kapcsolja össze. Francia köz-
vetítéssel kerül be William Painter A gyönyörök palotája című prózakötetébe, amely a angol drámaírók „kincsestára”
volt Shakespeare idejében. Shakespeare 1595–96 körül írta a Romeo és Júliát. Eredeti, saját leleménye a dajka és Mercutio
alakja. Drámája későbbi korok művészetére termékenyítő hatást gyakorolt. A XIX. században többek között Pjotr Iljics
Csajkovszkij szimfonikus költeménye a zene nyelvén alkotta újra a veronai szerelmesek történetét.
127
4irod_09_2-2.indd 127 2010.05.20. 22:06:41

William Shakespeare: Hamlet
1. Rögzítsétek és beszéljétek meg elsődleges olvasói tapasztalataitokat asztalterítő-technikával!

2. Készítsétek el a dráma cselekményének történetpiramisait! A főszereplő Hamlet, Gertrud, Claudius,

Ophelia, Polonius, Horatio, Laertes, Rosencrantz és Guildenstern, valamint Fortinbras legyen!
3. Csoportosítsátok, milyen kultúrkörökből és történelmi időkből valók a dráma említett vagy tény-
leges helyszíneinek és szereplőinek elnevezései! Vonjatok le vizsgálódásaitokból következtetést!
4. Az első felvonás ismeretében készítsetek listát: mi minden „történt meg” a drámai cselekmény
kezdete előtt!
5. Gyűjtsétek ki és értelmezzétek kettéosztott naplóval az első felvonásból a drámai alaphelyzetre
vonatkozó információkat!
6. Készítsetek szemponttáblázatot!
a) Kik szerint miért sérülnek Dánia és miért Hamlet érdekei Claudius hatalomra jutásával?
b) A szereplők közül kik nem érzékelnek érdeksérülést? Vajon miért nem?
7. Keressetek bizonyítékokat az udvar erkölcsi romlottságára! Készítsetek szereplőmátrixot! Írjátok
be, ki miben színlel vagy árul el valakit!
8. Miért csak a Claudius–Hamlet, Polonius–Ophélia–Laertes és Hamlet–Horatius jelenetek után
találkozik Hamlet a Szellemmel? Miért nem hisz feltétel nélkül a Szellemnek? (Honnan, milyen
világból jöhetett?) Hogyan függ össze szellemvolta azzal, hogy Hamlet eljátsszatja a színészekkel
az Egérfogó-jelenetet?
I. felvonás, 2. szín – részletek
Trónterem. Király, királyné, Hamlet, Polonius, Laertes,

Voltimand, Cornelius, urak és kísérők jőnek
KIRÁLY Bár Hamlet, édes testvérünk, halála
Emléke még új, és ugy illenék,
Hogy gyászba hordjuk szívünket, s egész
Országunk egy bús homlokká boruljon:
De annyiban már a természeten
Győzött az ész, hogy míg bölcs fájdalommal
Siratjuk őt, megemlékszünk magunkról.
Azért ángyunkat egykor, most királynénk’,
E harcos állam trónja özvegyét,
Mintegy kopár örömmel – a szemünk
Mosolygva egyik, a másik könyezve,
Kéjjel koporsók, gyásszal nász között,
Egyensulyozva bánatot s gyönyört –
Nőül vevők; nem ellenkezve bölcs
Tanácsitokkal, melyeket nekünk Thomas Betterton angol színész
Szabadon adátok ez iránt: köszönjük. – Hamlet szerepében (1661 körül)
Már most, az ifju Fortinbras, miképp
Tudjátok is, nem adva ránk sokat,
Vagy oly hiszemben, hogy bátyánk halála
Miatt ez ország összevissza van,
Kalandos álmakkal szövetkezék,
128
4irod_09_2-2.indd 128 2010.05.20. 22:06:42

S követséggel nem átalt háborítni,
Az atyja elvesztette földeket
Kiadni kérvén, melyek jog szerint
Bátyámra szálltak. Ennyit róla. Most
Magunkra térve, s hogy mért e gyülés:
Így áll az ügy: mi a norvég királynak,
Az ifju Fortinbras bátyjának – aki
Mint ágybafekvő és erőtlen agg,
Aligha sejti öccse szándokát –
Írtunk, ne hagyja többre menni ezt,
Holott csak úgyis népéből telik
Ujonc, csapatszám s minden, ami kell.
Most hát, jó Voltimand, Cornelius,
Ti lesztek üdvözlésem átvivői David Garrick angol színész
Az agg királyhoz; nem szabván nagyobb Hamlet szerepében (1773)
Kört számotokra, mint itt írva van.
Jó útat; és a gyorsaság legyen
Legjobb ajánlat hűségtek felől.
(…)
KIRÁLY Éld hát, Laertes, szép világodat;
Sajátod a kor s kéj: élvezd örömmel. –
De hát te, Hamlet, jó öcsém s fiam…*
HAMLET ( félre) Több mint rokonság,
S nem éppen rokonszenv.*
KIRÁLY Még rajtad egyre felhők csüngenek?
HAMLET Dehogy; nagyon is bánt a nap, uram.*
KIRÁLYNÉ Jó Hamlet, ezt az éjszint dobd le már,
S a dán királyra vess nyájasb szemet.
Nehéz pillád ne süsd alá örökké,
Keresve mintegy a por közt atyádat.
Tudod, közös, hogy meghal, aki él,
S természet útján szebb valóra kél.
HAMLET Igen, asszonyom, közös.*
John Howard Payne amerikai
KIRÁLYNÉ Ha az: miért
színész Hamlet szerepében
Látszik tehát előtted annyira (1813)
Különösnek?
HAMLET Látszik, asszonyom! az is
Valóban; látszik-ot nem ismerek.
Nem e sötétszín köntös, jó anyám,
Sem a szokott gyászöltözet, sem az
Erőltetett mell zúgó sóhaja,
Nem a szemekben duzzadó patak,
A csüggedő tartásu arc, meg a
Bú többi módja, színe és alakja
Jelölhet engem voltaképp: ezek,
Valóban, látszanak, mert játszhatók;
Az enyém belül van, és nem látja szem,
Csak dísze és boglára gyászmezem.*
KIRÁLY Szép tőled, és ajánlja szíved, Hamlet,
Leróni mind e gyász-adót atyádnak.
De lásd, atyád is vesztett egy atyát,
A vesztő újra mást meg mást; s az élő
Siratta egykorig fiúi tiszte
Edwin Booth amerikai színész,
mint Hamlet (1873)
129
4irod_09_2-2.indd 129 2010.05.20. 22:06:43

Szerint. De így megátalkodni a
Bánatban: ez vétkes nyakaskodás*,
Nem férfias bú; Isten elleni
Rugódozás, mely gyarló szívet és
Nem béketűrő elmét árul el,
És bárdolatlan, együgyű eszet.

Mert ami, tudjuk, meg kell hogy legyen,
És oly közös, mint érzékink alá
Eső akármi: mért izgága daccal
Szívünkre venni? Fúj! Ez bűn az Ég,
Bűn a halott, bűn a természet ellen,
Fonák az észnek, melynél az atyák
Halála közhely, s szüntelen kiáltja,
Az első hullától a ma kimúltig,
Hogy: „Így kell lenni.” Vágd földhöz tehát,
Kérünk, e gyáva bút, s tekints atyádul;* Laurence Olivier, az egyik leghíresebb
Mert a világgal éreztetni kell, Hamlet-színész
Hogy trónusunkhoz legközelb te állsz;*
S mi nem kevésbé gyöngéden fogunk
Szeretni, mint legjobb nemző atya
Édes fiát. Mi célod illeti,
Hogy Wittenbergbe visszamenj tanulni,
Ez óhajtásunk ellen van nagyon:*
Tégy is le, kérlek, erről és maradj
Nyájas szemünk előtt, szives körünkben,
Mint első udvaronc, öcsénk s fiunk.
(…)
Harsonák. Király, királyné, urak stb., Polonius és Laertes el
HAMLET Ó, hogy nem olvad, nem higul s enyész
Harmattá e nagyon, nagyon merő hús!
Vagy mért szegezte az Örökkévaló
Az öngyilkosság ellen kánonát?
Ó, Isten, Isten! míly unott, üres,
Nyomasztó nékem e világi üzlet!*
Phí! rút világ! gyomos kert, mely tenyész,
Hogy magva hulljon; dudva és üszög
Kövér tanyája. Ó, megérni ezt! Sarah Bernhardt Hamlet szerepében
Kéthónapos halott! – nem, annyi sincs még, Hogyan árnyalhatja a dráma jelentés-
S egy oly király, kihez e mostani: rétegeit a rendezői koncepció, amelyik-
Hyperion mellett szatír; ki úgy ben Hamlet szerepét nő alakította?
Élt-halt anyámér, hogy kimélte még a
Fúvó szelektül is. Ég és pokol!*
Eszembe kelle jutni? Szenvedéllyel
Csüggött anyám is férjén, mintha vágyát
Növelte volna tápja: s ímhol egy
Hó múlva már – de jobb feledni ezt.
Gyarlóság, asszony a neved!* Csak egy
Rövid hó: még cipője sem szakadt el,
Melyben atyám testét kisérte ki,
Niobe módra könnyé válva: – s ím
(Ó, Isten! egy barom, egy oktalan
Tovább gyászolna), ím, ő, éppen ő,
A Franco Zeffirelli rendezte filmadaptá-
cióban (1990) Hamletet Mel Gibson,
a királynőt Glenn Close játszotta
130
4irod_09_2-2.indd 130 2010.05.20. 22:06:45

Atyám öccsével egybekél, ki úgy
Sem húz atyámra, mint én Herculesre.*
Egy hó alatt – még tettetett könyének
Kisírt szeméből el se tűnt sava,
S ő újra házas. Ó, gonosz hamarság,
Vérnászi ágyba így sietnie!*
Ez jóra nem visz, nem vihet soha;
De törj meg, szívem, mert nem szólhat a száj.*
(Arany János fordítása)
Eugène Delacroix:
Claudius és Hamlet (1844)
9. Vizsgáljátok meg Claudius trónbeszédét és az azt követő dialógusokat a részletek alapján!

a) Mit állít Claudius trónbeszéde az öreg Hamletről és haláláról, Hamlet özvegyéről és az eskü-
vőről, az ország helyzetéről és saját uralkodói szerepéről? Foglaljátok válaszaitokat poszteren
gondolkodástérképbe!
b) Milyen uralkodónak látjátok Claudiust a trónbeszéd alapján?
c) Hogyan nevezi meg Claudius Hamletet, milyen viszonyt sejtet Hamlet válasza?
10. Vizsgáljátok meg Hamlet első monológját!
a) Mit állít Hamlet önmagáról, mit a világ állapotáról, Claudiusról mint emberről, férjről és
uralkodóról? Mit anyjáról, Gertrudról? Foglaljátok válaszaitokat poszteren gondolkodás-
térképbe!
b) Gyűjtsetek össze Hamlet monológjából és értelmezzétek a szerinte bűnre, erkölcsi romlásra
utaló metaforákat!
11. Osszátok ki a szerepeket, és a * jeleknél meg-megállva dolgozzátok föl a részletet a belső hangok
technikájával!
12. Készítsetek T-táblázatot! Hogyan viselkedik és hogyan beszél Claudius, hogyan Hamlet az ol-
vasott részletekben?
13. A dráma egészének ismeretében mi Hamlet és mi Claudius célja? Kinek milyen eszközei vannak
célja eléréséhez?
14. Mi Hamlet titka és mi Claudiusé? Ki hogyan akarja megtudni a másikét? Ki, ki(ke)t avat be
terveibe és miért?
15. Hányféle módon kísérli meg Claudius elhárítani lelepleződésének veszélyét? Mi a közös eszkö-
zeiben?
16. Hányféleképpen próbálja Hamlet leleplezni Claudiust?
17. Mi Hamlet származásból fakadó kötelessége? Hogyan viszonyul kötelességéhez emberi-lelki
alkata, személyisége? Hogyan hat a két szempont viszonya a drámai akcióra? Érveljetek! Értel-
mezhető-e a „lenni vagy nem lenni” dilemmája a „tenni vagy nem tenni” választási kényszere-
ként?
18. Őszintén szereti, vagy nem szereti igazán Hamlet Opheliát? Érveiteket gyűjtsétek T-táblázatba!
Miért nem fedi fel Hamlet terveit Opheliának?
131
4irod_09_2-2.indd 131 2010.05.20. 22:06:46

19. Dolgozzátok fel a III. felvonás 4. színének elejéről való dialógusrészletet a belső hangok techni-
kájával! Mit mond és mire gondol, mit érezhet Hamlet és Gertrudis a párbeszédrészben?
HAMLET Nos hát, anyám, mi tetszik?
KIRÁLYNÉ Hamlet, nagyon megsértetted atyádat.*
HAMLET Anyám, nagyon megsértetted atyámat.*

KIRÁLYNÉ Jer, jer; nyelved hiú szót viszonoz.*
HAMLET Menj, menj: kötözködő nyelved gonosz.*
KIRÁLYNÉ Mi volt ez, Hamlet?*
HAMLET Mi baj, édesem?*
KIRÁLYNÉ Feledtél?*
HAMLET Nem, a szent keresztre! nem:
Ön a királyné, férje öccse nője;
De – bár ne volna az – anyám is ön.*
KIRÁLYNÉ Ha így van, küldöm, aki bír veled.*
HAMLET Jer, jer, ne moccanj; ülj le csöndesen:
Tapot se innen, míg tükrömbe nem nézsz,
Mely megmutatja szíved bensejét.*
20. Olvassátok tovább és értelmezzétek a jelenetet!
a) Jellemezzétek anya és fia kapcsolatát!
b) Miért szükségszerű Polonius halála a Gertrudis–Hamlet jelenetben?
c) Miért gyengíti Hamlet érvelését, hogy a Szellemet anyja nem látja?
21. Készítsétek el Hamlet, Claudius, Ophelia és Gertrud jellemtérképét!
22. Helyezzétek el egy poszteren a dráma szereplőit, jelöljétek a köztük lévő, változó viszonyrend-
szert!
23. Vizsgáljátok meg és értelmezzétek kettéosztott naplóval, mi mindenben tükörképe az „Egérfogó-
jelenet” a dráma egészének!
24. Mennyiben késlelteti Hamlet leszámolását az „Egérfogó-jelenet”-et követően a drámai cselek-
mény, és mennyiben Hamlet jelleme? A válaszhoz vizsgáljátok meg Hamlet monológjait!
25. Miért fontos a drámavilág szempontjából Horatio életben maradása?
26. A túlvilági randevú drámatechnikával, a megformált szerepet felvéve formáljatok véleményt!

Most, a szereplő „halála után”, visszatekintve, hogyan látja a történteket, saját és mások felelőssé-
gét? A vélemény nem lehet támadó, csak elemző, reflektáló, az ellentéteket feloldó!
27. Tim Carroll neves Shakespeare-rendező 2005-ben a Bárka Színházban vitte színre a Hamletet.
A rendező szerint a jó színész érzékenyen reagál minden körülményre, és improvizációit játéko-
san illeszti az előadásba. (Az improvizációs tudásra valószínűleg Shakespeare is építhetett, hiszen
hetente akár több új bemutatót is tartott. A színészek a saját szövegüket és a végszavakat ismer-
ték, feltehetőleg az előadás előtti napon próbáltak.)
a) Írj rövid esszét, mi a véleményed a színpadi rögtönzésről! Árt vagy használ az előadásnak?
Felvillanyozza vagy becsapja a nézőt?
b) Tim Caroll arra kérte a közönséget, vigyen egy tárgyat a Hamlet-előadásra. A színészeknek az
volt a feladatuk, hogy válasszanak a tárgyakból. Találják ki a tárgy funkcióját és építsék be az
előadásba. Te milyen tárgyat vinnél? Milyen szerepet szánnál neki, és hova építenéd be? Mire
használnád a drámában?
28. Hallgassátok meg Cseh Tamás Műcsarnok című CD-jének Dal a ravaszdi Shakespeare Williamről
című darabját! Beszéljétek meg, mely Shakespeare-drámákra utal a szöveg, milyennek látja-lát-
tatja Shakespeare világát!
29. Olvasd el a tankönyv Hamlet-értelmezését! Az órai értelmezés folyamtára reflektálva használd a
jeleket! Készíts jelöléstáblázatot! Kezeld a felmerülő problémákat (?, –)!
132
4irod_09_2-2.indd 132 2010.05.20. 22:06:47

Források, ősképek, feldolgozások. A korabeli utalásokból az iro-
dalomtörténészek arra következtetnek, hogy Shakespeare Hamletje
1601–1602 körül keletkezett. Előtte azonban már létezett egy azo-
nos című dráma, ami később elveszett. Ennek az „Ős-Hamletnek”
a szerzője valószínűleg Shakespeare kortársa, Thomas Kyd volt.
Maga a Hamlet-történet azonban sokkal régebbi, a skandináv mon-
davilágba nyúlik vissza. Az ősrégi mítoszt Saxo Grammaticus
(kb. 1150–1206) dán történész Historiae Danicae című művében
történelmi eseményként írta le. A történet francia fordításban,
módosítva került be François de Belleforest (1530–1583) prózai Tom Stoppard Rosencrantz és
gyűjteményébe. Ezt a gyűjteményt Shakespeare is olvashatta. A test- Guildenstern halott című drámájából
vérgyilkosság motívumának ősképe a bibliai Káin–Ábel történet- a szerző forgatókönyve alapján
ben található meg. A királygyilkosság és a bosszútörténet témája 1990-ben készült film
pedig a görög mitológiában is fellelhető. Például a Trójából haza-
térő Agamemnon történetében, melyet az Odüsszeia írója és a Szerintetek milyen lehet az
görög tragédiaköltők is feldolgoztak. A számos filmfeldolgozásból a drámavilág, ahol mellékszereplők
érdekes adaptáció a férfinak öltözött dán hercegnőt alakító Asta válnak címszereplőkké?
Nielsen filmje (1920). A film rájátszik a shakespeare-i drámákban
gyakori szerepcserére. A szerepcserénél fogva Hamlet Opheliához
és Horatióhoz fűződő viszonyát is átértelmezi. Laurence Olivier
főszereplésével 1948-ban készült Oscar-díjas film. A Shakespeare
Hamletjét újraíró, vele párbeszédet kezdeményező modern drámák
közül a legismertebb Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern
halott (1966) című alkotása.
Drámai alaphelyzet
Az első felvonásban megismert alaphelyzet már a gon belül nem mindenki számára tapasztalat. Csak
drámai cselekmény megkezdődése előtt létrejött. azok észlelik, akik szerint Hamlet király uralko-
Az előzményeket és a drámai alaphelyzetet az első dása megfelelt a kozmikus rendnek, harmóniának.
felvonás párbeszédeiből ismerjük meg. Legmeghatározóbban Hamlet érzékeli, aki a Szel-
A drámai alaphelyzet tehát a nyugalmi állapot lemmel való párbeszéd nyomán jut fontos felisme-
kibillenését mutatja. Ezt a helyzetet Claudius tette résre. Jelesül arra, hogy szabad akaratától és szemé-
hozta létre, és érzékelhető mind a magánértékek, lyiségétől függetlenül az a sorsa, hogy az apja
mind a nyilvános szféra mentén. Ami történt és képviselte rendet visszaállítsa Dániában: „Kizök-
történik, az egyszerre családi és államügy. Ugyan- kent az idő; – ó, kárhozat! / Hogy én születtem
akkor a történelmi idő „kizökkenése” a drámavilá- helyre tolni azt”.
Amit az előzményekről megtudunk Amit a drámai alaphelyzetről megtudunk

Hamlet király párbajban megölte A dán udvar készülődik az esetleges norvég támadásra.
Fortinbras norvég királyt. Claudius első uralkodói cselekedeteként diplomáciai manőverbe kezd.
Fortinbras birtokai az egyezség szerint Hamlet királyfi búskomor, apja halálával az egyetlen eszményinek tartott
Dánia királyára szálltak. embert vesztette el („Hyperion”, „ő volt az ember”, „homlok Jupiter /
Két hónapja Hamlet király is meghalt. Sajátja; szem Mársé, mely fenyeget, / S parancsol egyben; állás Mercuré”).
A trónt öccse, Claudius foglalta el. Hamlet megveti az új királyt, („szatír”).
Claudius egy hónappal a haláleset után Anyja korai, vérfertőzőnek tartott házasságát elítéli („Gyarlóság, asszony
feleségül vette Hamlet özvegyét, a neved!”).
Gertrudot. A fiatal Fortinbras haddal Claudius nem nézi jó szemmel Hamlet mély gyászát, ellenséges magatartását.
készül Dánia ellen. Az apja által Hogy szemmel tarthassa, nem engedi vissza Wittenbergbe.
elvesztett földeket akarja A vár fokán éjjelente szellem jár („izé”, „rémlátvány”, tünemény”), az öreg
visszaszerezni. királyhoz alakra, öltözetre hasonló.
A dán királyfi, Hamlet apja halálhírére Hamlettel tudatja, hogy rút gyilkosság áldozata lett. Közli a merénylet
hazatért Wittenbergből. körülményeit, és bosszúra szólítja fel a királyfit.
133
4irod_09_2-2.indd 133 2010.05.20. 22:06:47

Konfliktus és tettváltás
A drámai konfliktus értelmezhető kétfajta jog fel- ként őt illette volna. Sőt életét is veszélyezteti.
oldhatatlan feszültségeként is. A természet joga Hamlet megítélésében Claudius erkölcsi romlásba
szerint a trón azé, aki ravaszabb, bátrabb, erősebb. döntötte az országot, ahol apja idejében tisztes rend
A hagyomány szerint a trón a felkent király örökö- uralkodott. Mégis, Claudius tettére a kétes Szellem
sét illeti meg. A kétfajta jog önmagában nem („ég fuvalma vagy pokol lehe”) szavánál nincs hitele-
egyenlő a jó és a rossz közötti választással. Alapkér- sebb bizonyítéka.
dés, hogy aki megragadta a hatalmat, hogyan jutott Hamlet habozása, halogató magatartása részben
annak birtokába. Továbbá az is, hogy mit szándé- abból is fakad, hogy felelősségteljesen akar gon-
kozik tenni vele. Ezért is fontos Claudius beismerő dolkodni. Ezért meg kell bizonyosodnia a Szellem
félrefordulása („A festett rima-kép nem undokabb / szavának hitelességéről. Olyan helyzetet kell terem-
Ahhoz képest, mivel kenik-fenik, / Mint szörnyű tet- tenie, amelyben Claudius mindenki számára nyil-
tem szépítő szavamhoz”). Meghatározóak azok a vánvalóan lepleződik le. Azaz a személyes bosszúvá-
jelenetek is (hazugságok, cselek, kémkedések, szín- gyat legyőzve kell igazságot szolgáltatnia. A bizo-
lelések), amelyek az udvar légkörének romlottságát nyosság megszerzésének lehetőségét és saját életének
érzékeltetik. Erre utalnak Hamletnek azok a meta- védelmét egyaránt segíti az eszköz, amellyel él.
forái, amelyek jelentése a romlottság, a rothadás, a Minden erejével óvja titkait, nem enged bepillan-
betegség képzetkörébe tartozik („gyomos kert”, tást lelkének belső tereibe: színlel, őrültnek tetteti
„üszög”, „Rohadt az államgépben valami”, „ótvar”, „a magát. Az Egérfogó-jelenetben a Gonzago-történet
nap kukacot költ ki a döglött kutyában”). előadatásával olyan helyzetet teremt, melyben a
A Hamlet és Claudius közt kialakuló drámai másik fél megfigyelésével kétségtelen bizonyítékot
konfliktusban Claudius érdeke a jelenlegi állapot szerezhet Claudius bűnösségéről. Kísérletet hajt
fenntartása. Vagyis hogy megőrizze megszerzett végre, melyet Horatio, az egyetlen beavatott ellen-
királyi hatalmát és házasságát. Ehhez megfelelő esz- őriz („tőr lesz e darab, / Hol a király, ha bűnös, fenn-
közrendszerrel is rendelkezik, hisz ő a király, ural- akad.”). A kísérlet egyben a Szellem szavahihetősé-
mát az udvar törvényesnek tekinti. Figyeltetheti gének eldöntésére is lehetőséget ad. Mivel tehát
Hamletet, döntéseket hozhat sorsáról. Különféle Hamlet bizonyítékot akar, a harmadik felvonás
cselvetésekkel élhet, kikémlel(tet)heti Hamlet szán- második színéig indokolt halogató magatartása. Ezt
dékát, alattvalóit eszközként használhatja (Polonius, követően azonban a drámai hős passzív, védekező
Laertes). Írhat az angol királynak, megrendezheti a pozícióba vonul. A temetőjelenet végére sorsszerű
párbajt méregpohárral és mérgezett karddal. Ham- küldetéstudatát felváltja a gondviselésbe való bele-
let célja ennél összetettebb. Érdekei több szempont- törődés. Mindez azt jelezheti, hogy a halogatás
ból is sérültek. Claudius megölte apját, feleségül alapvető oka magában a dán királyfi jellemében,
vette anyját. Bitorolja a trónt, ami a volt király fia- személyiségében keresendő.
A hamleti jellem
Hamlet a legmélyebb önértési igénnyel rendelkező koló élményét követően régi énjét elvesztette,
Shakespeare-figura. A drámavilágban barátján kívül állandó feszültségben él. Ez Ophelia és az udvari
senki nem tartja igazán vonzónak. Legfeljebb környezet számára egyaránt szembetűnő. Nem vál-
önmagából való kifordultságát tapasztalják. Az hat magánemberré, azaz nem mehet vissza Witten-
olvasó Horatio szemével pillant rá. A dán királyfi bergbe. Ugyanakkor nem foglalhatja el helyét a
különleges jellem. Szellemi kifinomultság, szenve- trónon, a közszférában sem. Önvizsgálatának alap-
délyes természet, büszkeség határozzák meg szemé- kérdése, ki is ő valójában, és mi a dolga az adott
lyiségét. Hogy Wittenbergben tanul, szimbolikus helyzetben. Önazonosságát problematikusnak
értelmű. Az egyetem az emberi lélek belső tereit tapasztalja. Természet és a hagyomány kettős szorí-
kutató lutheri szemlélet jelképe. Amikor hazatér tásába kerül. Személyiségének, emberi természeté-
Dániába, készen áll arra, hogy vizsgálat tárgyává nek meghatározó vonása a búskomorságra való
tegye a világot és önmagát. A gyász és a nász sok- hajlam. Ezt a melankóliát felerősíti az apjában meg-
134
4irod_09_2-2.indd 134 2010.05.20. 22:06:48

testesülni vélt eszmény elvesztése és az udvarban összetettségének, máig érvényes modernségének
tapasztalt erkölcsi romlás is. Másrészt a meghalt megnyilvánulásai. A temetőjelenetet követően
király fia, aki a névvel a hagyomány jogán törvényes mélyreható lelki változást él meg. Úgy tűnik, feladja
leszármazást örököl. Ebből fakadóan kötelességei a küzdelmet, és végképp a búskomor beletörődés
vannak. Felelősséggel tartozik önmagának és állapotába kerül. Gondolkodása a sorsszerű feladat-
másoknak. És a becsületbeli ügyben meg is akar értelmezés felől a gondviselésbe való beletörődés
felelni. Mégis egyre inkább saját természete irá- irányába mozdul el. Az evangéliumra való szöveg-
nyítja. Búskomorsága, világundora bénítja tettere- szerű utalás is jelzi, hogy aláveti magát a gondvise-
jét („S az elszántság természetes színét / A gondolat lésnek („Ha most történik: nem ezután; ha nem
halványra betegíti / S elveszti „tett” nevét.”). Így a ezután, úgy most történik; s ha most meg nem törté-
természetet és a hagyományt egyaránt teherként, nik, eljő máskor: készen kell rá lenni”). Mindez nem
nem lehetőségként éli meg. A kettős meghatáro- jelenti azt, hogy lemond a bosszúról, csak a kibon-
zottság eredménye személyiségének osztottsága. takozást bízza az emberi sorosokat irányító felsőbb
A temetőjelenet előtt Hamlet szinte minden hely- erőkre.
zetben újra kitalálja önmagát. Monológjai lénye
Vers és próza
A Hamlet egyik szembetűnő sajátossága, hogy
hősei egyes helyeken versben, máshol prózában
beszélnek. A verses vagy prózai kifejező forma a jel-
lem, a hangulat vagy a drámai helyzet követelmé-
nyei szerint alakul. Például amikortól Hamlet
őrültnek tetteti magát, nyelvhasználata is megvál-
tozik, felvett szerepéhez igazodik. Mindazokkal
prózában beszél, akik ki akarják fürkészni szándé-
kait. Ugyanakkor önmagához kíméletlen őszinte-
ségű monológjai mindvégig versbeszédek, blank
verse-ben íródtak.
Hamlet viszonya környezetéhez

Hamlet nem csak önmagát fürkészi folyamatosan.
Mihail Vrubel: Hamlet és Ophelia (1883)
Problematikus világ- és öntapasztalata következté-
ben környezetét is gyanúval szemléli, és gyakran A festményen Ophelia és Hamlet is groteszk,
próba elé állítja. Claudiushoz hasonlóan jó ember- kissé torz alak. Vajon mit jelöl, jelez ez a torzság?
ismerő. Horatiónak (1. felvonás 2. szín), majd
Rosencrantznak és Guildensternnek (2. felvonás 2.
szín) is felteszi a kérdést, mi hozta őket Helsingőrbe.
Kifürkészi céljaikat, és e tudás birtokában alakítja A blank verse valószínűleg olasz eredetű, de
hozzájuk való viszonyát. Sziporkázó intellektusa az egész Európában elterjedt drámai verssor, amely
erkölcsi kudarcot vallók irányába gyakran szójáté- többnyire rímtelen ötös vagy hatodfeles (öt és
fél) jambusokból áll. A sorfajtát az angol rene-
kokba rejtett maró gúnnyal, megvetéssel nyilatko-
szánsz dráma tette ismertté. Azért kedvelték,
zik meg. A dráma érzelmileg legfeszültebb jelenetei
mert felismerték, hogy e forma alkalmazkodik
Hamletnek anyjával és Opheliával való találkozásai. az angol szavaláshoz, illetve szónokláshoz.
Hozzájuk fűződő viszonyában ugyanis érzelmileg Ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy változa-
erősen érintett, mégsem bízhat szeretteiben. Áru- tos tartalmakat fejezzen ki.
lásként értelmezett magatartásuk mélyen érinti.
135
4irod_09_2-2.indd 135 2010.05.20. 22:06:48

Gertrud a Szellem szavaiból következtethetően sze-
rette az idősebb Hamletet. Valószínűleg nem tudott
a gyilkosságról sem. Gyors násza, Claudius iránti
szenvedélye és karakterének gyengesége viszont az
új király szövetségesévé tette. Fia mégsem ezt a
tényt értékeli árulásként. Sokkal inkább az idős

Hamlet érdemeinek gyors feledését, amiből az
erkölcsi nemesség, az eszmény törékenységére, hiá-
bavalóságára következtet. Ezért fontos számára,
hogy anyja lelkének mélyébe tekinthessen. Ophelia
magatartásának megváltozását is anyja hűtlenségé-
vel állítja párhuzamba. A lánnyal való találkozása-
kor (3. felvonás 1. szín) gyaníttatja, hogy kihallgat-
ják. A „Hol az apád?” kérdés, melyre Ophelia
válasza „Otthon, uram”, Polonius lányának próbája.
Hamlet sejti, hogy a lány nem mond igazat, hogy
eszköze lett a király és Polonius cselszövésének. Tart
attól, hogy eszményített szerelmében is csalódnia
kell. Ezért nem fedheti fel terveit, Ophelia előtt is
színlel. Opheliát sértő megnyilvánulásai a csalódás-
tól való félelméből fakadnak. A viszonyrendszerből
belátható, hogy Hamlet magányos hős. Ugyanak-
kor él benne a feltárulkozás vágya. Fontos számára,
hogy megértsék őt, megismerjék indítékait. Ebből
a szempontból is kitüntetett szerepe van az egyetlen
barátnak, Horatiónak. Ugyanis csak ő tudja elmon-
dani Hamlet történetének hiteles, nem őrült válto-
zatát. Ha nem tenné, a drámavilágon belül úgy is John William Waterhouse: Ophelia (1910)
tűnhetne, hogy egy törtető őrült lerombolt egy
virágzó királyságot, amelyet végül az ellenség fog-
lalt el. A dráma végjátékában ezért kéri Hamlet
barátjától, hogy életben maradva legyen tanúja és
elbeszélője a történteknek.
Ophelia
Ophelia érzékeny személyiség, ugyanakkor nem
érti, mi történik körülötte. Nincsenek kérdései,
kételyei, értelmező reagálásai sem a világgal, sem
önmagával kapcsolatban. Eszébe sem jut, hogy
elárulta szerelmét, mert anélkül tette, hogy tudott
volna róla. Mindenkiben megbízik, hű a hagyomá-
nyokhoz. A családnak, uralkodónak való engedel-
messég számára mindennél előbbre való. Azért őrül
meg, mert a világot nem érti, védtelen annak dur-
vaságával szemben.
John Everett Millais: Halott Ophelia (részlet, 1882)
Gyűjtsétek össze, milyen külső és karakteréből
fakadó belső okok vezettek Ophelia öngyilkos-
ságához!
136
4irod_09_2-2.indd 136 2010.05.20. 22:06:49

Drámai végjáték
Egyes értelmezők szerint a Hamletben a jóra és a
rosszra törő emberi akarat egyaránt vesztes csatát
vív. A jók és a bűnösök egyaránt elpusztulnak, mert
a drámavilágban a vak és esztelen sors uralkodik.
Így a kizökkent idő helyretolása nem jelentheti egy
új harmónia kialakulását. A dráma záró helyzeté-
ben új korszak kezdődik, új szereplőkkel. A norvég
Fortinbras Claudiushoz és Laerteshez hasonlóan a
tettek, az erő embere. Francia eredetű nevének
jelentése: erősen felfegyverzett. Természetbeli jogát
a trónra Hamlet a hagyomány jogával erősíti meg,
amikor halála előtt utódjaként nevezi meg. Így
végső soron természet és hagyomány a drámában
egymásnak feszülő ellentéte a katona-király szemé-
lyében egyesül.
Eugène Delacroix: Hamlet és Horatio a temetőben
(1839)
30. Válassz és értelmezz az alábbi Hamlet-kommentárok közül néhányat (l. 137–138. oldal)! Mely
jelentésrétegekre helyezik a hangsúlyt az egyes értelmezések? A dráma ismeretében érvelj meg-
állapításaik mellett vagy ellen!
31. Válassz és vess össze néhány Hamlet-kommentárt! Formálj róluk saját véleményt is!
a) „Shakespeare, akit az angolok valóságos Szo- d) „Wisszatérve Weimarba, ott találtam Davidsont
phoklésznek tartanak, (…) erőteljes és gazdag (…) Felfogása Hamlet szerepéről egészen új.
tehetség volt, tele természetességgel és fenséggel, Nem tartja álomkergetőnek, aki összeomlik
de szikrányi ízlés, és a szabályok minden isme- missziójának tényleges súlya alatt, amilyennek
rete nélkül. (…) Az is tudnivaló, hogy a Hamlet- közmegegyezéssel tekintik őt Goethe elmélete
ben sírásók szerepelnek, amint iddogálva, nótáz- óta, hanem értelmes, vállalkozó szellemű, nagy
gatva sírt ásnak, és magukfajta emberek szájába politikai terveket szövögető hercegnek, aki várja
illő tréfákat mondogatnak az elébük bukkanó a kedvező pillanatot, hogy bosszúját kitöltse, s
koponyákról; meglepő azonban, hogy ezeket az egyben nagyravágyásának célját is elérje azzal,
ostobaságokat még utánozták is.” (Voltaire) hogy nagybátyja helyett királlyá koronáztatja
b) „Nagy tett nehezedik egy tettre nem született magát. Ezt az utóbbi eredményt nem lehet
lélekre. Úgy találom, hogy végig ebben az érte- 24 óra alatt elérni.” (Liszt Ferenc)
lemben van kidolgozva a darab. (…) Egy szép, e) „A Hamlet a magánélet tragédiája. (…) Világa a
tiszta, nemes, fölötte erkölcsös lény, melyben különálló kastélyé, a válogatott könyvtáré, az
nincs meg a hősöket alkotó érzéki erő, tönkre- előkelő némaságé, a munkátlan életé, a mérhe-
megy olyan teher súlya alatt, melyet sem elviselni, tetlen unalomé, a megátalkodott nagyfejűségé,
sem ledobni nem tud.” (Goethe) azé az illúzióé, hogy e dolgok hiábavalósága a lét
c) „A Hamlet egyedülálló a maga nemében; gon- hiábavalósága, és az ezen való merengés filozó-
dolati szomorújáték, amelyet az emberi sorso- fiája röviden azon kor álomittas úriemberségéé,
kon és a világ adottságainak komor kuszáltságán melyet Shakespeare nyitott meg az angol iroda-
való szüntelen és soha ki nem elégített töprengés lomban.” (G. B. Shaw)
sugallt.” (W. Schlegel)
137
4irod_09_2-2.indd 137 2010.05.20. 22:06:52

f ) „Távolról sem nevezhető Shakespeare mester- értelműségéről, a végső célokról és az élet értel-
művének; a Hamlet minden bizonnyal művészi méről, van benne szerelmi és családi, állami,
kudarc. (…) Hamlet olyan érzelem rabja, amely filozófiai, eschatologiai (a világ sorsával és elmú-
kifejezhetetlen, mert a való tényekhez képest lásának kérdéskörével foglalkozó hittudo-
aránytalanul túlzott. Hamlet nehéz helyzetben mányág) és metafizikus tragédia. Minden, amit
van, mert undorát az anyja váltotta ki, de anyja csak akartok! S még megrendítő lélektani tanul-
nem megfelelő értékű indok: Hamlet undora mány is. És véres cselekmény, és párbaj, meg
körülveszi és túllép rajta. (T. S. Eliot) nagy mészárlás. Van választék bőven. De tudni
g) „Sok minden van a Hamletben: politika, erő- kell, miért és mivégre választ az ember.” ( Jan
szak, erkölcs, vita az elmélet és a gyakorlat egy- Kott)
32. Vajon milyen uralkodó lesz az ifjú

„katona”, Fortinbras? Milyen rend
következik be Dániában? Írd meg a
dráma szerinted lehetséges folyta-
tását!
33. Nézz utána és készíts bemutató anya-
got, kik játszották neves színészeink
közül Hamletet magyar színpadon!
34. Ha te rendeznéd a Hamletet, hogyan
oldanád meg a Szellem megjelené-
sét? Tervezd meg, és írj tervedhez
rövid indoklást is!
Írj blogot olvasóként a feldolgozott
Shakespeare-drámáról!
Kormos István: Szegény Yorick – részlet

1. Hogyan olvasható Kormos versében a
Kormos családnevem utóbbi főleg lónév nevek katalógusa élettörténetként?
anyámtól örököltem volt amig lovak voltak 2. Milyen jelentései lehetnek a szegény
keresztelésben Istvánt Cicelle2 Cormieux3 jelzőnek a Hamlet sírásójelenetében,
mint ama vértanú1 végül csak Yorick voltam milyenek Kormos versében?
sok néven szólítottak azaz szegény Yorick 3. Mit tudunk meg Yorickról a drámá-
Pistika Piska Pista (1971) ban? Milyen metaforikus jelentések
kapcsolhatók foglalkozásához? Miért
Jékely Zoltán: Kormos Yoricktól lehet jelképes értelmű Hamlet „talál-
kérdezem – részlet kozása” Yorick koponyájával?
4. Miben érintkeznek vagy cserélhetők
Már másfél éve, hogy „előre mentél” – fel, illetve tartanak tükröt egymásnak
de meg tudnád-e súgni, hogy hova? Yorick és Hamlet szerepei?
Vagy más sincs, mint a szürke, végtelen tér, 5. Vajon miért szólalhat meg a Kormos-
a nagy univerzális Mostoha? vers beszélője Yorickként? Mi az értel-
me az ilyen szerepjátéknak?
Árván maradt szeretteidtől – ottan – 6. Hogyan kapcsolódik be Jékely Zoltán
bár egy-egy könnycsepp, sóhajtás elér? verse a szövegek párbeszédébe?
Vagy fennakad sírod füvén, fagyottan,
s ragyog remegve – egy-egy szemcse dér? (1979)
1
a kereszténység első vértanúja, 33 körül megkövezték
2
nem létező madárnév, egy játékot követően Kormos egyik ragadványneve lett
3
a Kormos név franciás alakja, barátai a költőt Franciaországból való hazatérését követően szólították így
138
4irod_09_2-2.indd 138 2010.05.20. 22:06:54

Rövid pályakép
A drámák műfaj szerinti csoportosítása

Shakespeare életművét az irodalmi hagyomány műfajok és alkotói korszakok
szerint csoportosítja. Előfordul azonban, hogy egy-egy művet az értelmezők
különböző műfaji kategóriába sorolnak. Ennek oka, hogy drámáiban a tragédia
és a komédia elemei gyakran együttesen vannak jelen. Továbbá, hogy egyes alko-
tásokban a komikumot irónia is árnyalja. A műfaji csoportosítás királydrámákra,
vígjátékokra, tragédiákra és színművekre osztja az életművet.
A királydrámák két kivétellel az angol történelem „rózsák háborúja”-ként
megnevezett időszakából és a hozzá vezető események korából merítik tárgyu-
kat. Fő kérdéseik a hatalom természete, a középkori szentségének elvesztése,
illetve az ember, a hatalom és az erkölcs viszonya. A királydrámák és a témájuk
szerint római tragédiák (Coriolanus, Julius Caesar, Antonius és Kleopátra) törté-
netei a megteremthető béke irányába haladnak. Oberon
A gyakran szerelmi bonyodalom köré épülő vígjátékok korai változataiban
Shakespeare a tréfa és a bohózat elemeit is felhasználja. Gyakori szereplőjük a
mulatságos helyzetet létrehozó, vagy az eseményekre, a szereplők tulajdonságaira
reflektáló bolond, bohóc, illetve csínytevő. Későbbi vígjátékaiban a helyzetet szel-
lemességgel, okossággal vagy ravaszsággal megoldani képes jellem és az emberi
kapcsolatok árnyalt elemzése válik hangsúlyossá. A társadalmi vagy erkölcsi kérdé-
seket firtató, komorabb szemléletű komédiák jellemzője az irónia. A keserű komé-
diák végkifejlete nem jelenti a vígjátéki konfliktus maradéktalan megoldását. Nem
elégíti ki a komédia hagyományai szerint működő befogadói elvárást sem.
Shakespeare színművei műfaji szempontból összetettek. Egyes elemei a görög
mitológiában gyökereznek, gyakori a természetfölöttinek, a varázslatnak, a
véletlennek a szerepe. A színművekben sem a komikum, sem a tragikum nem
válik meghatározóvá. A végkifejletet mégis az ellentéteknek az elsimulása jel-
lemzi, melyben fontos szerepe van az irgalom és a megbocsátás gesztusának. Bár Puck
teljes bizonyossággal nem állapítható meg az egyes darabok keletkezési ideje és
sorrendje, általánosan elfogadott nézet, hogy Shakespeare drámaírói pályája
négy korszakra osztható.
Alkotói korszakok szerinti felosztás

1594-ig a művészi 1595–1600 1601–1608 1609–1613
kísérletezés érett dráma- nagy tragédiák a tragikus alaphelyzetet
korszaka művészetének és a komikumot vígjátéki hagyomá-
korszaka iróniával vegyítő nyokra emlékeztető
színművek vagy csodás elemekkel
feloldó művek
Királydrámák: Királydrámák: Nagy tragédiák: Regényes színművek:
VI. Henrik II. Richárd Hamlet Téli rege Zuboly
III. Richárd V. Henrik Othello A vihar
Korai komédiák: Vígjátékok: Lear király
Tévedések vígjátéka Szentivánéji álom Machbeth C. David Higgins
A makrancos hölgy Ahogy tetszik Sötét komédiák: jelmeztervei a Szent-
Tragédiák: Minden jó, ha ivánéji álom című
Romeo és Júlia vége jó Benjamin Britten-
Julius Caesar Szeget szeggel operához (1960)
139
4irod_09_2-2.indd 139 2010.05.20. 22:06:54

Kiadástörténet. Mai ismereteink szerint Shakespeare 37 drámája maradt az utókorra. Műveinek keletkezési sorrendje
máig vitatott, hiteles szövegük gyakorlatilag megállapíthatatlan. Ennek oka, hogy a szerző maga nem adta ki drámáit,
és hagyatéka sem tartalmazott hiteles kéziratokat. A drámák nyomtatott kiadásai a több változatban megmaradt szín-
házi példányokra, illetve a színészek emlékezetére épültek. Bár darabjai közül 18 még Shakespeare életében megjelent,
a szövegeket a szerző valószínűleg nem ellenőrizte. Drámáinak első gyűjteményes kiadását halála után hét évvel, 1623-
ban két színésztársa jelentette meg. Ezen a 36 darabot tartalmazó gyűjteményen alapul a modern kiadások többsége.
A Shakespeare korabeli felfogás a drámát nem tekintette igényes irodalomnak. Valószínűleg ebből fakad, hogy a költő
életében csak epikus költeményeit és szonettjeit jelentette meg nyomtatásban. Az utókor viszont drámáit tartja az
életmű csúcsteljesítményének.
Alfred Jarry: Übü király

II. felvonás, 5. jelenet – részlet
Hegyi barlang, Bugrisláv belép, nyomában Rozamunda királyné
KIRÁLYNÉ Ó, fiacskám! Ha arra gondolok, mily boldogok is voltunk, mielőtt ez az Übü felbukkant?! De most!
Jaj! Minden megváltozott!
BUGRISLÁV Mit tehetnénk? Várunk, reménykedünk, és jogainkról nem mondunk le soha!
KIRÁLYNÉ Szívemből kívánom neked a beteljesülést, szerelmetes fiam. De én, szegény fejem, már nem érem meg
ama boldog napot!
BUGRISLÁV Jaj, mi lelt?… Elsápad, lerogy! Segítség! De hisz a pusztába kiáltok! Ó, Istenem! Szíve nem ver többé.
Halott. Lehetséges ez! Ő is Übü áldozata! (Arcát kezébe temeti, zokog) Nagy Isten! Mily szomorú
tizennégy éves fővel árvának tudni magunkat! Lelkünkön a szörnyű bosszú kötelességével! (Kegyetlen
gyötrődés prédája)
(Eközben Vencel király, Boleszláv és Ladiszláv, valamint Rozamunda királyné szelleme meg jelenik a
barlangban, nyomukban az ősök, úgyhogy teljesen ellepik a barlangot. A Legöregebbik Ős odamegy
Bugrislávhoz, és szelíden felébreszti)
BUGRISLÁV Hah! Mit látok? Teljes családfám, minden őseim. Minő varázslat?…
ÁRNYÉK Tudd meg, Bugrisláv, életemben Königsbergi Máté valék, az első király, s a dinasztia alapítója. Bosszún-
kat íme, a te lelkedre kötöm! (Hatalmas szablyát ad neki) S e kard ne pihenjen addig, míg le nem súj-
totta a trónbitorlót!
(Mind eltűnnek, Bugrisláv egyedül marad révületében)
V. felvonás, 4. jelenet – részlet

Egy hajó egészen közelről a Balti-tengeren; fedélzetén Übü papa és egész bandája
A KAPITÁNY Vitorlát le! Csigákat ide!

ÜBÜ PAPA Halljátok? Kell is ide csiga, hisz sietünk! Te vagy az oka, barom kapitány, hogy csak csigázunk, de nem
száguldunk be. Már rég be kellett volna száguldjunk. Átveszem a parancsnokságot! Isten neki! Min-
denki a tatra! Legénység, a gátra! A többi a lapátra! Vitorlát be! Kormányt jobbra! Kormányt balra!
Így ni, látjátok, fog ez menni. Most neki haránt a hullámnak – s minden jóra fordul.
(Mindenki felfordul, a szél erősödik)
A KAPITÁNY Vezérvitorlát bevonni, főárbocot leszerelni!
ÜBÜ PAPA Nem rossz, sőt jó! Hallod-e, legénység uram? Pecérvitorlát befonni, főpokrócot berezelni.
(Többen haldokolnak a kacagástól. Egy hullám átcsap)
Tyű! Ez az özönvíz! Íme, mutatkoznak a parancsaink üdvös következményei.
ÜBÜ MAMA Ez igen aztán! Legszebb élet a hajósélet!
(Második hullám csap át)
PILLÉR ( fuldokolva) Óvakodjatok a Sátántól meg fényűzéseitől!
ÜBÜ PAPA Pincér uraság, hozzon valami innivalót!
(Mindenki inni kezd)
ÜBÜ MAMA Mily gyönyör lesz hamarost viszontlátni az Édes Franciaországot, régi barátainkat, a mondragoni kas-
télyunkat!
ÜBÜ PAPA Ó, egykettő ott vagyunk. Most mindjárt Helsingőr vára alá érkezünk.
PILLÉR Valósággal felfrissülök a gondolatra, hogy viszontlátom drága Spanyolhonomat!
PAIZS Bizony, s majd elképesztjük honfitársainkat csodálatos kalandjainkkal!
140
4irod_09_2-2.indd 140 2010.05.20. 22:06:55

ÜBÜ PAPA Ó, ez nem vitás! Én meg kineveztetem magamat Párizs Fináncatyamesterének.
ÜBÜ MAMA Ez már beszéd…! Hah! Micsoda huppanás!
PAIZS Semmiség, csak megkerültük a helsingöri hegyfokot.
PILLÉR S most nemes hajónk teljes sebességgel lendül neki az Északi-tenger sötét hullámainak.
ÜBÜ PAPA Szilaj és ellenséges tenger, mely a Ghermánia nevű országot nyaldossa, ezt azért nevezik így, mert lakói
csupa Hermánnok.
ÜBÜ MAMA Ezt nevezem én műveltségnek! Azt mondják, igen szép ország.
ÜBÜ PAPA Ah! Uraim! Bármily szép lehet, Lengyelország mellett elbújhat. Mert ha nem volna Lengyelország,
lengyelek sem volnának!
(1986, Jékely Zoltán fordítása)
1. Melyik részlet hogyan hozható kapcsolatba a Ham-

lettel?
2. Miben hasonló és miben különböző Bugrislav és
Hamlet, Übü és Claudius helyzete?
3. Miért olvasható a Hamletet kifigurázó komikus-
ironikus utalásként is a két jelenetrészlet?
4. Milyen jelképes jelentése lehet annak, hogy a
menekülő Übük körülhajózzák Helsingőr hegy-
fokát?
5. Gyűjtsétek össze, a részletek alapján miben tér el
Jarry műve és drámai nyelve a klasszikus drámától,
tragédiától! Keressetek példát a szöveg képtelensé-
gére, jelentésnélküliségére!
6. Készítsétek el Bugrisláv és Übü jelmeztervét!
7. Rajzoljatok színpadtervet az egyik jelenetrészlet-
hez! Jelenet az Übü király egyik előadásából
8. Játsszátok el bohócjátékként a két jelenetrész- Az olvasott részletek ismeretében
letet!
írj a kép alapján 8-10 mondatos kritikát
az előadás jelmezeiről!
Hamlet-párhuzamok. A képtelen bohócjáték a világ dráma- Példázatos bohócjáték. Az 1896-os ős-

irodalmának klasszikusait is kifigurázza, így a Hamletet is. bemutató jókora botrányt okozott Pá-
Olyan párhuzamokra figyelhetünk fel, mint a királygyilkosság, rizsban. A közönség nem értette a dráma
a méreg és cselszövés, a trónbitorlás vagy a bosszú motívuma, a képtelenségeit, bábszerű figuráit. Felhá-
hatalom és erkölcs kérdésköre. Az első részletben a magára borította a francia vásári komédia vaskos
maradó királyfinak megjelenik dinasztiájának összes szelleme. beszédmódját követő nyelvezet. A mű cse-
Bosszúra és a hatalom visszaszerzésére szólítja fel a gyermek és lekménye Lengyelországban játszódik. Fő-
gyermekded Bugrislavot (beszélő név). A jelenet a Hamlet első szereplője az örök emberi ostobaság, ke-
felvonás ötödik színének kifigurázásaként is olvasható. A kifi- gyetlenség és közönségesség őstípusa, a pók-
gurázás eszköze a hamleti jellemhez mérten csökkent értékű hasú, rafináltan primitív, gusztustalan Übü.
karakter, valamint a komikus szituáció (a szellemek ellepik a Felesége, Übü mama biztatására összeeskü-
barlangot, Bugrislav alszik stb.). Az ötödik felvonás negyedik vést sző Vencel király ellen, akit két fiával
jelenete a helyszínre történő utalással is megidézi Shakespeare együtt lemészároltat. Rozamunda királyné
tragédiáját. A Franciaországba tartó Übü hajója megkerüli a és a 14 éves Bugrisláv királyfi azonban meg-
helsingőri hegyfokot. Az utalás a klasszikus tragédia és az Übü- menekülnek. Rozamunda meghal, de Bug-
dráma viszonyaként is értelmezhető. Jarry drámavilága fel- rislav az orosz cár segítségével végül felülke-
függeszti az erkölcsi indítékokat. A klasszikus tragédiát moz- rekedik. Übüék hajón menekülnek. Übü
gató értékrendet fölösleges rögeszmének, az emberi létet karakterének központi jelképe a világ felfa-
értelmetlennek láttatja. Így nemcsak a karakterek és az értékek, lására szakosodott bendő. Egyszerre jelöl
hanem a tragédia műfaja is lefokozódik, nevetséges, de der- észbeli korlátoltságot, mohó kapzsiságot és
mesztő bohózattá válik. létminőséget.
141
4irod_09_2-2.indd 141 2010.05.20. 22:06:55

AZ ELSŐ „MODERN” EURÓPAI REGÉNY
MIGUEL CERVANTES SAAVEDRA:
DON QUIJOTE
Cervantes könyvét az irodalmi hagyomány az első

modern európai regényként tartja számon. Még
a szerző életében lefordították németre, franciára és 1. Unamuno a Cervantes-regény meg-
jelenésének háromszázadik évfor-
angolra. A könyvnyomtatás elterjedésének köszönhe-
dulójára, 1905-ben jelentette meg
tően saját korában is ezrek és ezrek olvasták, s nap-
Don Quijote-értelmezését. Vajon
jainkig tartó töretlen népszerűségét számtalan irodal- mit értett azon, hogy nem lehet jó-
mi-művészeti utalás, feldolgozás jelzi. zan ésszel hősiesnek lenni?
2. Szerinted lehet szép az értelmet-
„Don Quijote életében is azt látjuk, hogy amikor az lenség?
értelem tárgykörébe tartozó dolgokról hallották 3. Egyetértesz vele vagy vitatod, hogy
beszélni, akkor mindenki a legmegfontoltabb és meg- csak a hit teheti igazsággá a szép-
lehetősen józan embernek tartotta; amikor azonban a séget?
képzelőerőhöz tartozó dolgokról szólt – itt fészkelt a
károsodás –, akkor mindenki csodálkozott bolondsá-
gán, e valóban bámulatra méltó bolondságon.
»Végre elvesztette józan ítéletét.« A mi javunkra
veszítette el, hogy a szellemi nagylelkűség örök példá-
ját hagyja nekünk örökül. Józan ésszel lett volna ilyen
hősies? Népe oltárára a legnagyobb áldozatot tette le:
saját józan eszét. Képzelete szép értelmetlenségekkel
telt meg, s azt hitte, hogy egyben igazság is az, ami
csak szépség. S oly eleven, tetteket nemző hittel hitt
benne, hogy eltökélte, valóságossá teszi azt, amit bo-
londsága mutatott neki, s a beléje vetett tiszta hit leg-
ott igazsággá tette azt.”
(Miguel de Unamuno: Don Qujote
és Sancho Panza élete, 1905 – részlet) Mi l C
Miguel Cervantes
t SSaavedra
d ((1547–1616) spa-
nyol író, költő és drámaíró. Világirodalmi rangra
Don Quijote című regénye emelte.
22 éves korában Itáliába ment, az olasz kultúra
megismerése meghatározó volt számára.
1570-ben beállt az Itáliában állomásozó, a föld-
közi-tengeri török terjeszkedés ellen küzdő spanyol
hadseregbe. Harcolt a lepantói csatában, súlyos
sebesülése következtében bal karja megbénult.
1575-ben hazaindult Spanyolországba, de egy
kalóztámadás miatt Algírba került rabszolgának.
1580-ban váltságdíj ellenében szabadult, haza-
térve Madridban telepedett le. Kisebb hivatali
megbízásokból és az írásaiért kapott szerény
összegből tartotta fenn magát. Később Sevillában
adóbehajtói tisztséget vállalt.
1597-ben és 1602-ben pontatlan elszámolásai
miatt börtönbe került. A Don Quijote első részét
ezekben az években írta (I. rész: 1605, II. rész:
1615). 1608-ban már ismét Madridban lakott, éle-
tének hátralevő részét elismert íróként ott töl-
Carl Spitzweg: Don Quijote és Sancho Panza (1880) tötte.
142
4irod_09_2-2.indd 142 2010.05.20. 22:06:56

4. Gyűjtsd össze, mit tudsz Don Quijote és Sancho Panza alakjáról, kalandjairól!
I. kötet, nyolcadik fejezet
Arról a fényes sikerről, melyet a hős Don Quijote aratott a szélmalmok ellen vívott rettenetes és minden
képzeletet felülmúló kalandban, és több, hűséges feljegyzésre méltó, szerencsés esemény
E pillanatban mintegy harminc vagy negyven szélmalom tűnt fel a síkon előttök. Alig látta meg őket Don
Quijote, rögtön e szavakat intézte fegyverhordozójához:
– A szerencse sokkal jobban kedvez ügyünknek, semmint mi magunk valaha még csak álmodni is mertük
volna: mert íme, nézd csak, barátom, Sancho Panza, hogyan ágaskodik ott az a harminc vagy még több óriás,
és én rögtön rajtok ütök, hogy megöljem valamennyit: a zsákmánnyal megvetjük gazdagságunk alapját, s
bizonyára nemes harc és Istennek tetsző szolgálat lesz, ha ezt a gonosz fajzatot kiirtjuk a föld színéről.
– Micsoda óriások? – kérdezte Sancho Panza.
– Azok ott előttünk – felelte gazdája –, a karjuk olyan hosszú, hogy egyik-másiké egész mérföldnyi.
– De uram – vetette ellen Sancho Panza –, hiszen amik ott látszanak, nem óriások, hanem szélmalmok;
amiket pedig kegyelmed karoknak vél, a lapátok, melyeket a szél forgat, s a malomkövet hajtják.
– Látszik – mondta Don Quijote –, hogy nincs jártasságod az ilynemű kalandokban. Óriások azok, s ha
félsz, vonulj vissza, s imádkozzál azalatt, míg én vakmerő és egyenlőtlen viadalba bocsátkozom vélök.
Ezt mondván, sarkantyúba kapta Rocinantét, rá se hederítve fegyvernökének, Sanchónak szavára, aki
torkaszakadtából váltig kiabálta, hogy szélmalmokat, nem pedig óriásokat akar megtámadni. Ő azonban
annyira szilárdan hitte, hogy óriásokkal van dolga, hogy nem hallgatott Sancho szavára, és bár már közel
jutott, figyelemre sem méltatta, mi van előtte, hanem ehelyett fennszóval kiáltotta:
– Ne fussatok, gyáva, aljas fajzat! Csak egyetlen magányos lovag támad rátok!
E percben szellő kelt, s a nagy vitorlák forogni kezdtek. Mikor ezt Don Quijote meglátta, így folytatta
szavait:
– És ha még több kart emelgetnétek is, mint az óriás Briareusz1, mégis lakolnotok kell!
Ezt mondván, egész szívével szerelme hölgyének, Dulcineának ajánlotta magát, arra kérve őt, hogy jöjjön
segítségére a szörnyű harcban, majd sisakrostélyát mélyen lebocsátotta, a dárdát rohamra szögezte, s a
Rocinantétól telhető legnagyobb sebességgel rontott neki a legközelebb álló szélmalomnak. Dárdájával bele-
szúrt az egyik vitorlába, de azt már oly sebesen hajtotta a szél, hogy a dárdát darabokra törte, a lovagot
lovastul magasra ragadta magával, s nyomban aztán úgy odateremtette a mezőre, hogy csak úgy nyekkent.
Sancho Panza oly gyorsasággal nyargalt segítségére, hogy szamara majd megszakadt, de amidőn oda-
érkezett, úgy találta, hogy a lovag moccanni se tud: akkorát esett Rocinantéról.
– Isten az atyám! – kiáltott fel Sancho. – Hát nem megmondtam-e kegyelmednek, nézze meg jobban,
mit cselekszik, hiszen ezek nem egyebek szélmalmoknál: ezt csak az nem látja, akinek magának is szélmalom
forog a fejében.
– Hallgass, barátom – válaszolt Don Quijote –, lásd, semmi sincs az örökös változandóságnak inkább
alávetve, mint a harcok eseményei. Annál inkább mondhatom ezt, mert úgy hiszem, s valóban így is van,
hogy ama bölcs Frestón változtatta szélmalmokká ezeket a óriásokat, hogy elrabolja tőlem legyőzésük dicső-
ségét, ki nemrég könyveimtől és könyvtárszobámtól megfosztott, ilyen ellenséges érzülettel viseltetik ő irán-
tam. De gonosz bűbájossága végül mégse diadalmaskodik az én jó kardomon.
– Isten fordítsa jóra, amint tudja – szólt Sancho, s a lovagot talpra állítván, valahogy újra felemelte
Rocinantéra, melynek majdnem minden csontja kifordult helyéből.
Erről a kalandról beszéltek aztán, amint útjukat a Lápice-hágó felé folytatták, ahol – Don Quijote állítása
szerint – okvetlenül bőviben lesznek a jelesebbnél jelesebb kalandoknak, minthogy az a legforgalmasabb
helyek egyike.
1
Uranosz és Gaia három, százkarú és ötvenfejű fiainak egyike
143
4irod_09_2-2.indd 143 2010.05.20. 22:06:56

Csak azon búsongott a lovag szertelen, hogy odalett a dárdája, s amint fegyverhordozójának erről panasz-
kodott, így szólt:
– Emlékezem, azt olvastam egykor a spanyol lovagról, Diego Pérez de Vargasról, hogy midőn dárdája
egyszer a csatában darabokra tört, egy tölgyfatörzset vagy ágat vágott le, s azzal később oly csodadolgokat
művelt, s annyi mórt zúzott ízzé-porrá,hogy a Machuca2 név ráragadt melléknévként, s e naptól fogva mind
őt magát, mind utódait Vargas y Machucának hívták. Ezt pedig azért említettem, mert a legelső tölgyfáról
vagy cserről, mely szemembe ötlik, magam is éppily hatalmas ágat akarok törni, s azzal oly dolgokat szándé-
kozom végbevinni, hogy azt fogod mondani magadról, te vagy a legszerencsésebb halandó, mert méltó
lehettél, hogy majdnem hihetetlen tetteket láss és csodálj.
– Adja Isten! – felelte Sancho. – Hiszem én, hogy minden úgy lesz, amint kegyelmed mondja; hanem
tessék most egy kissé jobban kiegyenesedni, mert kegyelmed egészen féloldalt ül, bizonyosan azért, mert az
esés nagyon összezúzta.
– Szent igaz – válaszolt Don Quijote –, hanem ha a fájdalom miatt nem panaszkodom, ennek az az oka,
hogy a kóbor lovagoknak tilos bármely sebesülésük miatt panaszkodniok, még ha a belök fordulna is ki.
– No már ha így van, akkor nincs mit felelnem – mondta Sancho –, de tanúm az élő Isten, én bizony
nagyon szeretném, ha kegyelmed panaszkodnék, mikor valamije fáj, mert ami engem illet, én bizony a leg-
kisebb bajomban is jajgatni szoktam, ha ugyan a fegyverhordozóknak is nem az a törvényök, ami a kóbor
lovagoké, hogy tilos a jajgatás.
Don Quijote meg nem állhatta, hogy fegyverhordozója együgyűségén el ne mosolyodjék, s kijelentette,
hogy ezentúl is bátran jajgathat, ahogy és amikor csak akar, mert mind e napig sohasem olvasta, hogy ez a
lovagrend törvényeivel ellenkeznék.
Sancho ezután arra figyelmeztette urát, hogy talán ideje volna már a falatozásnak. Ez pedig azt felelte, ő
még nem éhezett meg, ami azonban Sanchót illeti, ha kedve tartja, ám falatozzék.
Sancho, hogy ekképpen az evésre rászabadították, a lehető legkényelmesebben elhelyezkedett szamarán,
tarisznyájából előszedte a holmit, s ura mögött jól hátramaradva, hozzálátott a falatozáshoz, s oly jóízűen
kortyolgatott egyre-másra a kulacsból, hogy a legnyalánkabb málagai borkóstoló is irigy szemmel nézhette
volna.
S amíg így mentében sűrűn nyelt kortyot korty után, még a gazdája ígéretei se jutottak eszébe, a kalandok
keresését pedig egyáltalában nem találta fáradságosnak, sőt minden veszedelmes voltuk ellenére a lehető
legmulatságosabbnak.
A következő éjszakát ott töltötték aztán a közelben álló fák alatt, az egyikéről Don Quijote egy dárdának
való száraz ágat tört le, s erre tette rá az eltörött dárdáról levett vasat.
Don Quiote egész éjjel nem aludt, hanem folytonosan Dulcineájára gondolt, hogy ő is egészen úgy
tegyen, ahogy könyveiben a kóbor lovagokról olvasta, akik számos éjet töltöttek álmatlanul erdőkben és
pusztaságokon, s szünet nélkül kedveseik emlékével foglalkoztak.
Nem így Sancho Panza: mert amikor gyomrát megtöltötte, s pedig nem is valami cikórialével, egyhu-
zamban átaludta az egész éjszakát, s hacsak ura fel nem rázza, őt ugyan se az orrára sütő napsugár, se az új
napkeltét vidáman köszöntő madársereg hangicsálása fel nem ébresztette volna. Mikor felébredt, csakhamar
megemelintette a kulacsot, de jóval üresebbnek érezte, mint tegnap, amin szíve el is szomorodott, mert a
környékből azt nézte ki, hogy ezen a bajon itt nem lehet egykönnyen segíteni.
Don Quijote reggelizni se kívánt, mert amint már említettük, sokkal élvezetesebb emlékekkel táplál-
kozott.
Útjukat tovább folytatták a Lápice-hágó felé, mely a hajnal kelte után mintegy három óra múlva fel is
tűnt szemük előtt.
– Itt – mondta Don Quijote, a helyet megpillantva –, barátom, Sancho Panza, egész könyökig turkálha-
tunk az úgynevezett kalandokban. Hanem tartsd meg azt az egyet: ha látnád is valaha, hogy én a világ leg-
nagyobb veszedelmébe jutottam, neked csak akkor szabad védelemre kardot rántanod, ha azt veszed észre,
hogy akik rám támadnak, csupa aljas csőcselék nép; ily esetben segíthetsz, ellenben ha lovagok: a lovagrend
törvénye szerint semmi áron sem szabad és lehetséges segítségemre jönnöd mindaddig, míg nem vagy lovaggá
ütve.
2
spanyolul: machacar vagy machucar
144
4irod_09_2-2.indd 144 2010.05.20. 22:06:57

– Ebben – mondta Sancho – bizonyára nem lesz kegyelmednek kifogása engedelmességem ellen, annál
is inkább, mert én már természetemnél fogva nagyon békeszerető vagyok, s utálok minden zenebonát vagy
kötekedést. Hanem, már ami a magam védelmét illeti: bizony abban ezekre a törvényekre nem is hederítek,
mert mind az isteni, mind az emberi törvények bárkinek megengedik, hogy védje magát, akárki fiától jöjjön
is a támadás.
– Ez ellen nincs is semmi kifogásom – felelte Don Quijote –, csupán arra nézve mondtam, hogy ha
netalán lovagok ellenében akarnál segítségemre jönni, attól óvakodjál, s tartsd féken természetes indula-
todat.
– Fogadom, hogy úgy cselekszem – válaszolt Sancho –, s ezt a rendeletet úgy megtartom, mint a vasár-
napot.
E párbeszéd közben egyszer csak két Szent Benedek-rendi szerzetes tűnt fel előttük az úton, valóságos
dromedárokon ültek, mert az alattuk levő öszvérek csakugyan majdnem akkorák valának. A szerzetesek por
ellen védő szemüveget viseltek, kezökben pedig napernyőt tartottak. Mögöttük egy hintó jött négy vagy öt
lovas és két gyalogos öszvérhajcsár kíséretében.
A kocsiban – mint utóbb kiderült – egy bizcayai úrnő utazott Sevillába a férjéhez, aki valami nagyon
megtisztelő küldetésben Indiákra készült. A barátok nem tartoztak hát a társasághoz, csak egy volt az útjok.
Mégis alig pillantotta meg őket Don Quijote, így szólt fegyverhordozójához:
– Vagy nagyot tévedek, vagy a legrendkívülibb kaland áll előttem, mely valaha csak történt, mert az a két
fekete alak valószínűleg, sőt egész biztosan, két varázsló, s a kocsiban valami elrablott hercegasszonyt visznek
magokkal, nekem pedig szent kötelességem, hogy ezt az erőszakoskodást minden erőmmel megakadályoz-
zam.
– No, ez még a szélmalmoknál is veszettebb lesz – szólt Sancho –, hiszen nézze csak, uram, ez a kettő itt
benediktinus barát, a hintó pedig valami utazó társaságot visz. Hallgasson rám, s gondolja meg kegyelmed,
mit csinál, hogy az ördög valamiképp ki ne játssza.
– Mondtam már, Sancho – válaszolt Don Quijote –, keveset értesz te a kalandokhoz, s azonnal meglátod,
hogy minden úgy van, amit mondottam.
S alig ejtette ki e szavakat, előrerúgtatott, odaállt az út közepére, amerről a barátok jöttek, s mikor ezek
már oly közel jutottak hozzá, hogy azt hihette, hallhatják szavait, fennhangon így kiáltott rájok:
– Ördöngös és erőszakos fajzat, bocsássátok rögtön szabadon e magas hercegnőket, kiket azon a hintón
magatokkal hurcoltok, mert ha nem: elkészülhettek, hogy tüstént halál fiai lesztek gonosz tetteitek jogos
büntetéséül!
A barátok visszarántották a kantárszárat, meglepődve Don Quijoténak mind alakjától, mind pedig sza-
vaitól, és ekképpen válaszoltak:
– Lovag úr, mi sem ördöngösek, sem erőszakosak nem vagyunk, hanem Szent Benedek szerzetesei;
megyünk a magunk útján, s nem tudjuk, hogy abban a hintóban vannak-e vagy sem elrablott hercegnők.
– Mézesmázos szavak engem el nem ámítanak, mert jól ismerlek, hitszegő csőcselék – mondta Don
Quijote. Aztán egyéb választ sem várva, megsarkantyúzta Rocinantét, s előreszegzett dárdával oly dühvel és
féktelenséggel rontott az egyik barátra, hogy ha a szerzetes hirtelen le nem veti magát öszvéréről, bizonyára
csúnyán a földre löki nyergéből, sőt talán halálra is sebesíti.
A másik barát, látván, mi történt társával, sarkát belevágta jó öszvére oldalába, s nekiiramodott a mező-
nek, a szélnél is gyorsabban.
Sancho Panza látta, hogy a barát a földre terült; gyorsan leugrott szamaráról, odasietett, s azonnal fosz-
togatni kezdte ruháit. E pillanatban ott termett mellette a szerzetesek két szolgalegénye, s rárivalltak, hogy
meri az ő urukat vetkőztetni? Sancho azt felelte, hogy őt ez törvényesen megilleti, a csata zsákmányaképpen,
mert ura, Don Quijote lett a győztes. A legények azonban nem értették a tréfát, zsákmányról s csatáról se
akartak tudni, egyszersmind látván, hogy Don Quijote már jó messzire haladt, s a hintóban ülőkkel beszél-
get: nekiestek Sanchónak, földre teperték, s szakállát az utolsó szálig kitépve, irgalmatlanul eldöngették, úgy
hagyták a porban elterülve, hogy alig szuszogott.
Az elrémült, megfélemlített s halálra sápadt barát pedig hirtelen nyeregbe pattant, s társa után iramodott,
ki jó távol megállt, s onnan nézte-leste, mire fordul a támadás. Most azonban, be sem várva az esemény végét,
tovább ügettek útjokon, s annyi keresztet vetettek magokra, mintha maga az ördög lett volna sarkukban.
Don Quijote pedig – amint már említettük – a hintóban ülő úrnővel ereszkedett beszédbe, s így szóla
hozzá:
145
4irod_09_2-2.indd 145 2010.05.20. 22:06:57

– Szépséged, magas úrnő, egészen szabadon rendelkezhetik immár magával, mert elrablóidnak kevélysé-
gét porba sújtják hatalmas karjaim. S nehogy hosszas fáradságodba kerüljön szabadítód nevének kikutatása:
az én nevem Don Quijote de la Mancha, és rabja vagyok a páratlan szépségű Doña Dulcinea del Tobosónak.
Jótéteményem viszonzásául, asszonyom, nem kérek egyebet, csupán hogy menj el Tobosóba, köszöntsd
nevemben a drága hölgyet, s mondd el neki, mint cselekedtem megszabadításodért.
Mindazt, amit Don Quijote mondott, meghallotta a kocsi körül az egyik lovász, aki bizcayai volt. Mikor
látta, hogy a lovag még mindig nem engedi tovább a kocsit, sőt azt követeli, forduljanak azonnal Toboso felé:
odalépett Don Quijotéhoz, s dárdáját megragadván, rossz spanyolsággal s még rosszabb bizcayai kiejtéssel
mondta:
– Menni, menni, lovag; különben Isten, aki teremtette, ha kocsit nem hagyni menni, én megölsz téged,
oly igaz, mint ahogy én bizcayai lenni.
Don Quijote jól értette, mit akar mondani, s egészen nyugodtan felelt:
– Ha lovag volnál, ami nem vagy, már megbüntettem volna vakmerőségedet és szemtelenségedet, szol-
galelkű teremtmény!
– Én nem lovag? – kiáltott a bizcayai. – Istenre esküszöm, te úgy hazudni, mint keresztény. Dobja dárdát,
húzza kardot, mindjárt meglátsz, ki fojtja vízbe macskát. Bizcayai úr a földön, úr a tengeren, úr az ördögnél
is, és te csúf hazudni, ha mást beszélni.
– Mindjárt meglátod, ahogy Agrages mondta – válaszolt Don Quijote, s dárdáját a földre lökvén, kard-
ját megragadta, s pajzsát maga elé tartva, rárohant a bizcayaira, azzal a szándékkal, hogy vérét veszi.
Amint a bizcayai látta, hogyan ront rá, szeretett volna leszállani öszvéréről, mert afféle bérbe vett s meg-
bízhatatlan, silány állat volt; most azonban már nem tehetett egyebet, csak kardot rántott. De szerencséjére
oly közel állt a hintóhoz, hogy onnan egy kocsivánkost hirtelen felragadhatott, mely pajzsul szolgálhatott, s
így aztán oly hevesen csaptak össze, mint két halálos ellenség.
A többiek nagyon szerették volna megbékéltetni őket, de nem lehetett, mert a bizcayai tört beszédével
azt mondta, ha nem engedik csatáját bevégezni, rakásra öli asszonyostul valamennyit, bárki gátolja.
A hintóbeli úrnő, megijedve és elrémülten a látottaktól, megparancsolta kocsisának, kissé álljon félre, s
így aztán távolabbról kísérte figyelemmel a kegyetlen tusát, melynek során a bizcayai hatalmas csapást mért
Don Quijote vállára a pajzs fölött, s a páncél védelme nélkül ketté is hasította volna derékig.
Don Quijote a rettenetes ütésre fennhangon kiáltotta:
– Ó, én szívem szerelme, Dulcinea, te szépég virága! Jer lovagod segítségére, ki a te nagy tökéletességed
dicsőítésére ily rémítő viadalba bocsátkozott!
Ezt mondani, kardját még szorosabban megragadni, magát a pajzszsal jól elfödi s a bizcayaira rohanni
csak egy pillanat műve volt, és szilárdan eltökélte, hogy mindennek egyetlen kardcsapással vet véget.
Viszont a bizcayai, bár látta, hogy Don Quijote hevesen és bátran tör rá, eltökélte, hogy nem hátrál. Várta
hát, a kocsivánkossal fedezve magát; de öszvérét se jobbra, se balra nem tudta fordítani, mert az állat nem
szokta meg az ilyen sületlenségeket, s már meg se tudott moccanni a kimerültségtől. Don Quijote – amint
említettük – magasra emelt karddal rontott neki, azzal a szándékkal, hogy kettévágja; a bizcayai hasonló-
képpen emelt karddal s a vánkossal fedezkedve várta a támadót a körülállók pedig valamennyien félve és
remegve lesték, mi lesz a rémítő, fenyegető összecsapás vége.
A hintóban ülő úrnő s a körülötte levő nőcselédség ezer kegyes fogadalmat és ígéretet tett Spanyolország
minden szent képének és kápolnájának, ha Isten megmenti a lovászt s őket mindnyájokat ettől a rettenetes
veszedelemtől.
Hanem, sajnos, e történet írója éppen itt és ezen a ponton szakasztja félbe a harcot, azt hozván fel ment-
ségére, hogy Don Quijote hőstetteiről, az elmondottakon kívül, semmi egyebet nem talált feljegyezve.
Tagadhatatlan azonban, hogy e munka folytatója semmiképp se akarta elhinni, hogy ily nevezetes történet
végképp feledésbe mehessen, valamint azt se, hogy a manchai bölcsek oly gondatlanok lettek volna, hogy
levéltáraikban vagy íróasztalaikban ne tartogatnának valami jegyzetet a hírneves lovag történetéről. Annyira
meg volt erről győződve, hogy szentül hitte, végre majd csak ráakad a mulattató história befejezésére, ami,
mert a menny kedvezett neki, csakugyan meg is történt, ahogy a második szakaszban elbeszéljük.
(Győri Vilmos fordítása, Benyhe János átdolgozása)
146
4irod_09_2-2.indd 146 2010.05.20. 22:06:58

5. Mi alapján rendezi be életét Don Quijote?
Miért jó vagy rossz ez a magatartásforma?
6. Készítsetek szemponttáblázatot! Hogyan és
vajon miért alakítja át a főhős a fejezetben a
valóságot?
7. Milyen kor eszményei szerint él a főhős? Gyűjt-
sétek össze, milyen értékek, elvek, szabályok
alkotják a hős világát!
8. Készítsetek T-táblázatot, mi mindenben kü-
lönbözik a lovag és a fegyverhordozó világa,
nyelvi magatartása!
9. Vizsgáljátok meg, hogyan viszonyul Sancho
gazdájához!
Honoré Daumier: Don Quijote (1867)
10. Hogyan viszonyul a környezet (szerzetesek, ko-
csisok, szolgák, úrhölgy) a lovaghoz? Hasonlítsátok össze a két figurát!
11. Melyik világot, értékrendet fogadja el igaznak,
értékesnek az elbeszélő? Miből derül ki?
12. Mitől függ az olvasó értelmezése, értékítélete?
13. Jellemezzétek az utolsó bekezdés alapján az el-
beszélői helyzet sajátosságait!
14. Írj rövid esszét, melyik korban szeretnél élni, és

miért!
15. Nézzétek meg az Arthur Hiller rendezésében
és Mitch Leigh zenéjével készült La Mancha
lovag ja című filmmusicalből videón a körül-
belül 14–20. percig tartó részletet!
a) Hogyan foglalható össze a részlet alaphely-
zete?
b) Miként jelenik meg a részletben az életrajzi-
ság és a megalkotottság (fikció)?
c) Mi a vád Cervantes ellen?
d) Miért eshet azonos megítélés alá, hogy vala- Illusztráció az I. kötet VIII. fejezetéhez
ki idealista, becsületes és rossz költő?
e) Hogyan függhet össze ez az értékelés a rene-
szánsz művészetszemléletével?
f ) Milyen eszközökkel teremti meg a film a pá-
tosz és a komikum együttes jelenlétét?
g) Mikor, hogyan „lép át” a film Cervantes tör-
ténetéből Don Quijote történetébe?
h) Olvassátok el Arany János Toldi estéjéből a
harmadik ének 3–11. versszakát, és bizo-
nyítsátok be, hogy az öreg Toldi és Bence
bevonulása Cervantes hőseit is megidézi!
i) Készíts T-táblázatot! A bal oszlopba írd be a
elolvasott részlet alapján Don Quijote álta-
lad szimpatikusnak, értékesnek, szeretetre-
méltónak tartott tulajdonságait! A jobb osz-
lopba pedig gyűjtsd össze személyiségének
megmosolyogtató, nevetséges, tőled idegen
vonásait! Az elkészült listát beszéld meg
padtársaddal!
Egy képkocka a regény rajzfilmes
adaptációjából
147
4irod_09_2-2.indd 147 2010.05.20. 22:06:59

Felbomló reneszánsz Manierizmus. A reneszánsz kései szakaszát manierizmusnak nevezi az
irodalomtörténet. Az elnevezést (olasz: maniera ’mód, modor’) a XIV.
Cervantes regénye a reneszánsz civi- századtól használták. A XVIII. század elméleti irodalmában rosszalló
lizáció és kultúra felbomlásának idő- értelmet kapott, a reneszánsz hanyatlását jelölték vele. A kései rene-
szakában született. Olyan korban, szánsz megnevezésévé a XX. század szóhasználatában vált. A XVI.
amikor az ember végtelen lehetőségei- század második harmadától a század végéig tartó időszak legfőbb stílus-
jegye a reneszánsz harmónia megbomlása. Ez megfigyelhető a szerkezet
be, a tudásba és a harmóniába vetett mozgalmassá, esetenként mesterkélten bonyolulttá válásában. Az ará-
reneszánsz hit megkérdőjeleződött. nyosság gyakran felbomlik, uralkodóvá válnak a nagy méretek, a vir-
A művész az eszményeit már csak bo- tuóz formakultusz. Az irodalomban bonyolult képallegóriák, különös,
nyolult formai megoldásokban, az halmozott metaforák, bonyolult strófaképletek, rím- és ritmustechni-
alkotás hangsúlyos megalkotottságá- kák jelennek meg. Gyakori az ellentétek játéka is. A XVI. század végé-
től a manierizmus a barokk művelődéstörténeti korszakába ment át.
ban vélte megőrizhetőnek.
Cselekmény. Alonso Quijano spanyol nemes La Antik és középkori előzmények. Nagyobb terje-
Mancha egyik falujában él. Megháborodik a lovagre- delmű és szerteágazó cselekményű, prózában írt iro-
gényektől, és elhatározza, hogy véghezviszi mindazt, dalmi alkotások a hellenizmus korától születtek.
amit olvasmányainak kóbor lovagjai. Kalandokat Mégis, az antik regényirodalomnak elenyésző hányada
keres, elesetteket védelmez, sérelmeket torol meg. maradt ránk, jórészt töredékes állapotban. Ennek oka
Páncélba öltözik, öreg lovát, Rocinantét paripának részint, hogy az ókorban nem tartották irodalmi
nevezi ki. Egy szomszéd falubeli lányban, akit műfajként a regényt. A nagyepika poétikai konvenciói
Dulcinea del Tobosónak nevez el, megtalálja szíve Arisztotelész nyomán a homéroszi eposzok mintájára
hölgyét. Ettől kezdve életre-halálra szóló szerepet ját- fogalmazódtak meg. A középkori Franciaországban
szik. Kitalálja és megvalósítja önmagát mint Don kezdték romannak hívni azokat az irodalmi műveket,
Quijotét, a lovagot. Második útjára a szomszéd amelyek a beszélt köznyelven íródtak. Ennek nyo-
paraszttal, Sancho Panzával indul, akiben hűséges mán később a kifejezést hosszabb terjedelmű, fordu-
fegyverhordozóra lel. Útjuk során „egészen könyékig” latos kalandokat elbeszélő, kitalált történetek megne-
turkálhatnak „az úgynevezett kalandokban”. Az epi- vezésére használták. A lovagregények kora volt ez.
zódszerű történetek nem ok-okozati kapcsolódás A műfaj utolsó virágzása a XVI. századi Spanyolor-
alapján követik egymást. Lazán kapcsolódnak össze, szágban következett be. Ugyanebben az időben vált
sorrendjük gyakran véletlenszerű. jellemzővé a pikareszk (spanyol: picaro ’csavargó’).
A lovagregény paródiája
Cervantes felhasználja és eltúlozza a klasszikus
lovagi irodalom jellemző nyelvi eszköztárát, stílu- A pikareszk a kalandok sorából álló, epizódokból
építkező, laza szerkezetű regénytípus. Epizódjait a
sát. Közben pedig a hagyományos lovageszményt főhős személye fogja össze, akinek kalandjai gyakran
megfosztja hiteles társadalmi közegétől és szerepé- komikus végjelenetbe torkollanak. A pikareszkeket
től. A humor meghatározó forrása a nyelv. Don az irodalmi gondolkodás és a műveltebb közönség
Quijote nyelvhasználata hangsúlyozottan a lovagi sem a középkorban, sem a reneszánsz idején nem
etikára és kifejezéskészletre épül. Sancho Panzáé becsülte nagyra. Cervantes műve ezekre az antik és
középkori hagyományokra támaszkodott, de fordula-
viszont az egyszerű paraszt irodalmi hagyományo- tot is jelentett a regény alakulástörténetében. A Don
kon kívüli nyelve. A tartalom és a stílus közt létre- Quijote a kiüresedettnek tapasztalt hagyomány elle-
jövő széttartás a lovagregény paródiáját eredmé- nében született, a lovagregény paródiájaként. A re-
nyezi. Cervantes a paródiával és a humorral teremti gény poétikájának megújítási kísérletét nem kötötték
meg a regényben megjelenő világok és értékek a reneszánszra jellemző antik minták, hagyomá-
nyok.
viszonylagosságát.
148
4irod_09_2-2.indd 148 2010.05.20. 22:07:00

Karakteralkotás A paródia (görög ’ellendal, eltorzított
dal’) valamely jól ismert mű, műfaj vagy
Az első rész nyolcadik fejezete Don Quijote egyik leghí- stílus gunyoros, komikus hatású utánzása.
resebb kalandját is elbeszéli. A részletben megfigyelhet- Alapja az utánzott tárgy tartalmi és a stí-
jük, hogy a főhős képzelete minduntalan átalakítja a való- lusbeli elemeinek szétválasztása, a stílus-
ságot. A szélmalmokat óriásoknak, a lapátokat karoknak, eszközök eltorzítása, jellemző jegyeinek
a szerzeteseket varázslóknak, a hintóban utazó úrnőt elra- felnagyítása. A túlzás következtében a tar-
bolt hercegasszonynak véli. Úgy mozog a fantáziája (őrü- talom és a nyelvi megformáltság összhang-
lete) teremtette világban, mint más a hétköznapi valóság- ja megbomlik, ami ironikus, komikus ér-
ban. Őrültsége nem közönséges bolondság, hanem olyan zetet kelt, nevetésre késztet.
sors, amit saját maga választott. Alapja a külvilág és a saját
belső világa, vágyai között tapasztalt ellentmondás. Kép-
zeleti világa a lovagregények eseményeinek és eszményei-
nek folyamatos újraalkotása. Beszédmódja és cselekedetei
a lovagi erkölcs nyelvi alakzatokban is megidézett mér-
téke szerint valók. A hős belső világának megmutatása
fontosabb az elbeszélt kalandoknál. Meditációi, reflexiói
és önértelmezései egyéniségének, öntörvényű jellemének
megnyilvánulásai. A regény egyik újdonsága épp ebben
rejlik. Cervantes a lovagregények általános jellemképletei
helyébe a reneszánsz értékszemléletének megfelelő össze-
tett és egyénített személyiséget állítja.
Figurakettős
Sancho Panza, a hűséges fegyverhordozó a főhős kiegé-
szítő ellentéte (komplementere). Don Quijote spanyol
nemes, Sancho paraszt. A lovag magas, szikár csontos
figura, a fegyverhordozó alacsony és potrohos. A lovag Álvaro Reja: Don Quijote
ideák és álmok között él, bölcsessége mások szemében
Hogyan értelmezi, formálja meg a kor-
bolondságnak tűnik. A szolga gondolatai többnyire az
társ spanyol festő Don Quijote világát?
evés-ivás körül járnak, fajankó, de idővel egyre bölcsebbé
Mi mindennek van metaforikus jelentése
válik. Szemben Don Quijote fennkölt, iskolázott nyelv-
a képen?
használatával, rá a népi kifejezésmód humora, közmon-
dásokban, szólásokban megnyilatkozó józansága jellemző.
Ugyanakkor gazdája odaadó hívévé válik. Elfogadja Don
Quijotét olyannak, amilyen. Bár érzékeli gazdája maga-
tartásának képtelenségét, tiszteli a lovag idealizmusát és
következetes ragaszkodását meggyőződéséhez. Ezzel a
kettős viszonyulással válhat a Don Quijote-i világ beava-
tottjává.
A humorr a komikum egyik válfaja. Az iróniával szem-

ben nem elutasító, hanem megengedő esztétikai minő-
ség. A visszás (torz) jellemvonásokra, körülményekre
elnéző derűvel, jóakarattal tekint. Benne egyszerre van
jelen az ember esendősége és értékessége, nevetségessé-
ge és szeretetreméltósága. Gustave Doré illusztrációja a Don Quijotéhoz
(1863)
149
4irod_09_2-2.indd 149 2010.05.20. 22:07:00

Viszonylagosság
A regény két világot és értékrendet helyez egymás nak. Az értékeknek és igazságoknak ez a viszonyla-
mellé. A lovagregények valószerűtlen, letűnt világát gossága az olvasót állásfoglalásra késztetei. És az
és a lovagi eszményeken kívül álló valószerűség vi- olvasó, miközben maga is nevet Don Quijotén, ösz-
lágát. szehasonlíthatja a hős álomvilágával a regény hét-

Az elbeszélő nem foglal állást, nem minősít. köznapi, „kalandmentes” világait, vagy a saját vilá-
Mindkét világot és nézőpontot érvényesnek mutat- gát, amelyben él. Eljuthat akár annak felismeréséig
ja. Bár hősét ironikus távolságtartással szemléli, ro- is, hogy az eszmények valóságossága helyett meg-
konszenvez lelki nemességével, idealizmusával. határozóbb lehet, hogy hiszünk-e eszményekben, és
Egyszerre láttatja komikusnak és szeretetre méltó- követjük-e hitünket.
Jorge Luis Borges: Pierre Ménard, a „Don Quijote” szerzője – részlet
Nem más Don Quijotét akart papírra vetni – ami könnyű –, hanem a Don Quijotét. Szükségtelen hozzáfűzni, hogy soha
nem tervezte az eredeti gépies átírását; nem állt szándékában lemásolni. Bámulatos becsvágya az volt, hogy olyan lapo-
kat alkosson, amelyek – szóról szóra és sorrol sorra – egybevágnak a Miguel de Cervanteséivel.
„Szándékom csupán meghökkentő – írta nekem 1934. szeptember 30-án Bayonne-ból. Egy teológiai vagy meta-
fizikai bizonyítás végeredménye – a külvilág, Isten, az okozatiság, az egyetemes formák – nem kevésbé kitervelt és
szokványos, mint az én kibeszélt regényem. Az az egyetlen különbség, hogy a filozófusok tetszetős kötetekben adják
közre munkájuk közbeeső állomásait, én pedig elhatároztam, hogy eltüntetem őket.” Valóban nem maradt egyetlen
piszkozat sem, amely erről a sokesztendei munkáról tanúskodna.
Az elgondolt kezdeti módszer viszonylag egyszerű volt. Jól tudni spanyolul, visszanyerni a katolikus hitet, harcolni
a mórok vagy a törökök ellen, elfelejteni Európa 1602 és 1918 közti történelmét, Miguel de Cervantesnek lenni. Pierre
Ménard-t foglalkoztatta ez az eljárás (tudom, hogy elég ügyesen kezelte a tizenhetedik századi spanyol nyelvet), de
elvetette, mivelhogy könnyű. Talán inkább mert képtelenség! – mondhatja az olvasó. Helyes, de a vállalkozás eleve
képtelen volt, és véghezvitelének valamennyi képtelen módja közül ez volt a legkevésbé érdekes. Tizenhetedik századi
népregényírónak lenni a huszadik században – ezt lekicsinylésnek érezte. Valamiképpen Cervantesnek lenni és eljutni
Don Quijotéhoz, ezt kevésbé vesződségesnek – tehát kevésbé érdekesnek vélte, mint megmaradni Pierre Ménard-nak,
és így jutni el Don Quijotéhoz, Pierre Ménard tapasztalatai révén.
(1939)
Borges elbeszélője hódolati céllal ismerteti Pierre Ménard munkásságát, aki igazából nem létezett, ahogy a
neki tulajdonított írások sem. A fikció szerint Ménard életművének egyik legjelentősebb darabja a Don
Quijote. A regényt Menard gyermekkorában olvasta utoljára teljesen, majd felnőttként nekiállt megírni.
A különös az lett, hogy Don Quijotéjának elkészült részei szóról szóra megegyeznek Cervantes könyvével.
Az elbeszélő szerint mégsem állítható, hogy Menard nem tett mást, mint kimásolta a Don Quijote vonatkozó
fejezeteit az eredetiből. Valójában újra megírta a művet, évek munkájával, anélkül, hogy tudta volna, pon-
tosan az eredeti szöveghez jutott.
1. Igazoljátok vagy cáfoljátok az elbeszélés részletének értelmezésével: Borges parabolája azt a tapasztalatot
közvetíti, hogy:
a) minden olvasás újraalkotja a szöveget, szerzővé avatja az olvasót,
b) a mű minden befogadói folyamatban más és más,
c) nem létezik magányos irodalmi mű, mindenki, aki irodalmat művel, eleve kapcsolódik másokhoz,
d) ha valaki használ egy olyan irodalmi szöveget, melyet nem ő írt, akkor nem plagizál, hanem feltölti
a szöveget egy új helyzettel, szövegkörnyezettel, saját érzelmeivel, tapasztalataival, tehát, átírja.
2. Értelmezzétek az elbeszélés alábbi állításait!
a) „Ménard töredékes Don Quijotéja a finomabb a Cervantesénél.”
b) „Ménard (talán akaratlanul) új technikával gazdagította az olvasás fejletlen, kezdetleges művészetét.”
c) „[S]okszor elképzelem, hogy befejezte, és úgy olvasom (…) mintha Ménard gondolta volna ki.”
150
4irod_09_2-2.indd 150 2010.05.20. 22:07:01

1. Mi minden bizonyítja a folytonosságot a középkor és a reneszánsz között?
2. Hogyan gondolkodott a reneszánsz világról, természetről, emberről, művészetről?
3. Hármas halmazábrában jellemezzétek összefüggések és különbségek mentén a reneszánszot, a
humanizmust és a reformációt!
4. Gyűjtsétek össze, hogyan kötődött a hagyományhoz, és miben újította meg a lírai beszédmódot
Petrarca költészete!
5. Mutassátok be, hogyan kötődnek Boccaccio novellái a reneszánsz szemlélethez és értékrendhez!
6. Jellemezzétek, hogyan kapcsolódott az európai irodalom alakulástörténetéhez a korszak magyar
irodalma!
7. Melyek Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetének számodra is érdekes, elgondolkodtató
kérdései, témái? Mit tartasz költészetük poétikai szempontból fontos jellemzőjének?
8. Milyen hagyományokra támaszkodott az angol reneszánsz dráma?
9. Írj olvasói levelet! Milyen Shakespeare-drámákat olvastál, láttál filmen vagy színpadon? Melyik
a kedvenc darabod? Miért? Van-e kedvenc rendezésed? Melyik? Miért?
10. Mit gondolsz, a világ színházainak repertoárján miért népszerűek és meghatározóak ma is
Shakespeare művei?
11. A reneszánsz irodalmából melyek lettek kedvenc idézeteid? Készíts idézetkártyákat!
12. Ha egy, a reneszánsz irodalmát bemutató műsort (esetleg antológiát) készítenél, mit válogatnál
be az olvasottakból? Hogyan szerkesztenéd meg az előadott művek vagy részletek sorrendjét
(vagy a könyvet)?
13. Milyen nem tényszerű tudást viszel magaddal, amit a témával való ismerkedés során szereztél
vagy értettél meg?
14. Milyen megértésbeli nehézségeid voltak? Hogyan próbáltad megoldani őket?
15. Lapozz vissza a téma elején feltett kérdéseidhez, és vizsgáld meg, melyekre kaptál választ!
reneszánsz*, polgárosodás, humanizmus*, mintakövetés, utópia*, * reformáció*, könyvnyomtatás*,

szonett*, novella*, szórakoztatás, összetett elbeszélői helyzet, előadásmód, udvari reneszánsz,
tájvers, búcsúvers, idegenség- és elszigeteltségtapasztalat, újplatonizmus, históriás ének*, fabula*,
irodalmi hagyomány*, kompozíciós elv*, ciklus*, tematikus elv, ütemhangsúlyos verselés*, híd-
szerkezet, Balassi-strófa*, nótajelzés*, életkép*, szövegvers, önelemző lírai személyiség, oximoron,
szinekdoché, Erzsébet-kor, dramaturgia, misztérium, mirákulum, moralitás, konfliktusos dráma,
prológus*, műfaj- és stíluskeveredés, blank verse, jellem*(hamleti, Don Quijote-i), jelentésrétegek*,
regény*, lovagregény-paródia*
Madden, John: Szerelmes Shakespeare, DVD

Stoppard, Tom: Rosencrantz és Guildenstern halott,
t DVD
Luhrmann, Baz: Romeo és Júlia, DVD
Zeffirelli, Franco: Hamlet,t DVD
Claybourne, Ann–Treays, Rebeca (szerk.): Shakespeare világa, Park Kiadó, 1997
Csörsz Rumen István–Kőszeghy Péter–Pálff y Géza–Szentmártoni Szabó Géza: Balassi Bálint
és kora, Balassi Kiadó, 2004.
Gintli Tibor–Schein Gábor: Az irodalom rövid története, Jelenkor Kiadó, 2003, 207–285. oldal
Balassi Bálint: Énekes Énekek, Hungaroton Classic, HCD 31562, 1994.
P. Müller Péter: Hamlettől a Hamletgépig,
g Kijárat Kiadó, 2008, 9–58. oldal
151
4irod_09_2-2.indd 151 2010.05.20. 22:07:02

A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL
„Mint mikor az fölszél Késmárkbul kiszakad”
A BAROKK
1. Készíts a füzetedbe tudom, tudni akarom, megtanu-

lom táblázatot! Az első oszlopba gyűjtsd össze, mi
mindent tudsz a barokk koráról! A másodikba tegyél
fel kérdéseket, amelyekre szívesen keresnél választ!
2. Kezdjétek el olvasni az ismeretközlő bevezetőt, és dol-

gozzátok fel reciproktanítással! Cseréljetek bekezdé-
senként szerepet!
3. Végül tekintsétek át, mely kérdésekre kaptatok vá-

laszt! A többiről, ha fontosnak ítélitek, tájékozódja-
tok a világhálón!
Róma, Il Gesu. Jacopo Barozzi da

Vignola tervei (1568) alapján épült
Elnevezése az első barokk templom
A barokk a reneszánszot követő művelődéstörténeti korszaknak

és a benne uralkodó stílusiránynak az elnevezése. A kifejezés fel-
tehetően az olasz barocco (’bonyolult, nyakatekert okoskodás’)
szóból származik. Eredetileg a reneszánsz és klasszicista ízléstől
idegen, művészietlennek ítélt tendenciák gúnyos, elutasító meg-
nevezésére szolgált. (A klasszicizmus a barokkal részben párhuza-
mosan futott, részben felváltotta azt.) Leértékelő, gúnyos tartal-
mát csak jóval később veszítette el. A reneszánsz és a klasszicizmus
azért viszonyult elutasítóan a barokkhoz, mert mindkét korszak
az antikvitás művészetében találta meg a számára követhető min-
tát. A barokkal ellentétben a természetes arányokat, a kifejezés-
mód egyszerűségét és világosságát tekintette művészi követel-
ménynek.
Viszonya a reneszánszhoz és a középkorhoz

Johann Sebastian Bach (1685–
A reneszánsz és a klasszicizmus elmarasztaló, a különbségeket 1750) BWV 1001-es számot viselő
hangsúlyozó vélekedése ellenére a barokk nem tekinthető a rene- hegedűszóló-szonátájának kézirata.
szánsz megtagadásának. Sokkal inkább jellemzi a reneszánsz által A barokkban rendkívül magas
újraértelmezett antikvitáseszmény továbbgondolása, másfajta szintet ért el az általános zenei
műveltség, az egyházi mellett egyre
célok szolgálatába állítása. A reneszánsz és a reformáció szellemi- nagyobb tért hódított a világi zene.
ségét, emberközpontú értékrendszerét a barokk tapasztalaton túli Hatása és gyakorlata a hétköznapi
(metafizikai) távlatba helyezte. Ennyiben tudatosan visszatért a élet szinte minden területére
középkor eszményéhez, a vallásos érzület megerősítéséhez és a túl- kiterjedt.
világ-központúságához. Ezt a szellemiséget azonban a művészet- Hogyan fejezi ki pusztán
ben érzéki hatáskeltéssel, a középkorban még nem használt deko- a kotta nyomtatási képe a barokk
ratív poétikai eljárásokkal kötötte össze. stílus törekvéseit?
152
4irod_09_2-2.indd 152 2010.05.20. 22:07:03

Lorenzo Bernini (1598–1680): Szent Péter tér, Róma.
A barokk építészet fő feladatának a templomok, kolostorok,
egyházi székhelyek építését tekintette. De uralkodói palotákat,
főúri kastélyokat és parkokat, kőszínházakat, iskolákat, tereket
is készített. Az egyenes vonalak meg törésére, mozgalmasságra
törekedett, különös, szeszélyes díszítőelemeket használt.
Lorenzo Bernini: Szent Teréz eksztázisa

(1645–1652). A barokk szobrászatot
Világképe a különös fény-árnyék hatások, a szenvedé-
lyesség és a mozgalmasság jellemzi. Gyakori
A barokk a világot állandó mozgásban lévő, mégis zárt, hie- a többféle szín és anyag használata. A kom-
rarchikus felépítésű rendszernek tekintette. Úgy vélte, a pozíció egyensúlyi helyzetét több nézőpont,
jelenségek és elemek szüntelen harca felett és mögött a a formák, részletek, motívumok ellentéte
hozza létre. Bernini abban a pillanatban
tapasztalaton túli állandósága és nyugalma áll. Világképében
ábrázolja Avilai Szent Terézt, amikor szívét
az egész teremtett természetet, az embert is beleértve, az az isteni szeretet nyílvesszője hasítja át.
isteni lényeg felé törekvés hatja át. Azt vallja, hogy a teremt-
Gyűjtsd össze az érzéki hatáskeltés
mény csak annyiban érdekes és jelentős, amennyiben Isten-
eszközeit!
nel áll összefüggésben. A teremtett világban a csodálnivalót
keresi, az erkölcsi és a vallásos tanulságot. Világszemlélete
fontos szerepet tulajdonít az antikvitásból eredeztethető
őselemeknek (föld, víz, levegő, tűz). Ezeket egymással ellen-
tétes tulajdonságaik révén állandó harcban álló erőknek
tételezi, melyek más-más arányban vegyülnek a különböző
teremtményekben. Mozgásuk, ellentétük azonban mindig
kiegyenlítődik a végső, tapasztalaton túli harmóniában.
Ellenreformáció
A barokk elterjedése együtt járt a katolicizmus megújításával
és újraerősödésével. E folyamat csak részben volt természetes
indíttatású. Másik részben tudatosan irányított egyházi moz-
galom volt a hitélet megerősítésére és az egyház tekintélyé-
nek visszaszerzésére. A tridenti zsinat (1545–1563) végle-
gessé tette a nyugati keresztény egyházak szakadását, és
meghirdette a katolikus egyház reformját. Ezzel kezdetét Peter Paul Rubens: Medici Mária
vette az ellenreformáció. A reformációval szembeni térnye- bevonulása Marseilles-be (1622–1625)
résben meghatározó szerepre tett szert a Loyolai Szent Ignác Elemezzétek a képaláírás informá-
(1491–1556) alapította jezsuita rend. A Jézus Társaságának cióinak felhasználásával Rubens
tagjai korszerű és magas szintű képzettséggel rendelkeztek. festményét!
153
4irod_09_2-2.indd 153 2010.05.20. 22:07:04

Ezért írja Szerb Antal irodalomtörténész, hogy
a jezsuita „a humanista egyenes utóda”. Neve- A barokk k stílus Itáliából indult el. Teljesebb körű vál-
lési programjuk is a humanista hagyományo- tozata főként a katolikus feudális monarchiák köz-
kat vitte tovább, hatásuk az irodalomra is erő- pontjaiban virágzott (Itália, Spanyolország, dél-német
területek, Habsburg Birodalom, Dél-Amerika). Kor-
teljes volt. A szervezet hatékonyságát az is
látozottabb és feltételesebb változata alakult ki a pro-
erősítette, hogy tagjai feltétlen engedelmesség-
testáns területeken (észak-német régió, Németalföld,
gel tartoztak elöljáróiknak, és bárhová küld- Anglia). A vallásosság hangsúlyozása ugyanis a refor-
hették őket missziós tevékenységbe. máció szellemiségének is megfelelt. Ugyanakkor e fe-
lekezetek egyszerűségre törekvése egyben vissza is
fogta a barokk dekorativitását. Franciaországban és
Világszínház. A barokk a színházművészet Magyarországon, így Erdélyben is, egyetlen területen
szempontjából is fontos művelődéstörté- is jellegzetes keveredés figyelhető meg az egymás mel-
neti korszak. Erre az időszakra esik a maihoz lett élő irányzatokban. A barokk a XVI. század végétől
hasonló fedett színházépületek kialakulása. a XVIII. század közepéig volt meghatározó Európá-
Egyre elterjedtebbé válnak a díszletek és az ban. Több helyen, például Magyarországon, érvényes-
előadáshoz szükséges technikai kellékek, sége a XVIII. század végéig elhúzódott. Nem vált
népszerűvé válik a szabadtéri színjátszás. ugyanakkor kizárólagos érvényűvé. Korai szakaszában
A kor a reneszánszhoz hasonlóan a világot együtt érvényesült a kései reneszánsszal és a manieriz-
olyan színpadnak tekintette, melyen az em- mussal. Később a rokokóval, a klasszicizmussal és a
beri élet lejátszódik. Ezt fejezi ki egy spa- szentimentalizmussal. Az érzéki, tapasztalaton túli
nyol dráma nyomán elterjedt „theatrum megragadására irányuló barokk esztétika nem töreke-
mundi” (világszínház) fogalma. dett eredeti, egyénien új létrehozására. Antik és kö-
zépkori klasszikus minták, illetve témák alapján akar-
ta a már ismertet újszerűen kifejezni. Arisztotelész és
Horatius elvei nyomán a művészet céljának a tanítás
és gyönyörködtetés egységét tartotta. Ezen belül a gyö-
nyörködtetést helyezte előtérbe. A gyönyörködtető
funkció túlhajtását szokás esztétikai hedonizmusnak
(mértéktelenség) nevezni. Ez a sajátossága például a
formakultuszban és a kifejezésmód különlegességé-
ben, bonyolultságában ragadható meg. A barokk iro-
dalom kedveli a hatáskeltést, a monumentalitást, a
túlzást. Nagyságkultusza az egyetemes világrend meg-
ragadásának igényéből fakad. Jellemzője továbbá a
képszerű, szimbolikus-allegorikus kifejezésmód, a
mulandóban és örökkévalóban megragadható ellenté-
tezés. Megjeleníti a hősiességet és a pompát, de a testi-
séget, az érzékiséget, a játékosságot is. A barokk művek
szerkezete gyakran laza, széteső, kihagyásos.
Rokokó. A barokk dekorativitásra, érzéki hatáskeltés-

re törekvő stíluseszközei tovább éltek a XVIII. század-
A Gödöllői Királyi Kastély barokk színház- ban jelentkező rokokó irányzatában. A rokokóból
terme. A barokk korban alakult ki a doboz- azonban már hiányzott a barokk gondolkodásmód
vagy kukucskálószínpad első változata, tapasztalaton túli (metafizikai) irányultsága. Nem tö-
amely határozottan elkülönítette a szín- rekedett egyetemes világértelmezésre, az egyéni bol-
padot és a nézőteret. Így a nézők változat- dogság, az erotika és a játék került érdeklődésének
lan szemszögből élvezhették az előadást, középpontjába. Kedvelte a szellemességet, a bájt, a
és lehettek részesei egy tökéletes illúziónak, könnyedséget és a kecsességet. Megtartotta a formai
amit összevethettek saját világukkal. virtuozitást, de a monumentalitás helyett a kicsinyí-
Hogyan fejezi ki ezt a sajátosságot a két tésre, az apró részletek kidolgozására, az intimitásra
elnevezés? helyezte a hangsúlyt.
154
4irod_09_2-2.indd 154 2010.05.20. 22:07:05

A barokk Magyarországon

A magyar romlás százada
A XVII. század költői, politikusai és prédikátorai gyakran
„a magyar romlás századaként” nevezik meg a korszakot.
Alaptapasztalatuk a félelemérzet, hogy a magyarság felőr-
lődik a Habsburg és török hatalom között. Érzékelik a val-
lási ellentétek kiéleződését, valamint a nyugati polgároso-
dási folyamatoktól való lemaradást is. Ezzel párhuzamosan
azonban mindvégig él a hit abban, hogy a három részre
szakadt ország egyesíthető, a török kiűzhető, a magyar
művelődés európai szintre emelhető. S bár a Török Biro-
dalom érzékelhetően megrendült, mégis a század végéig
elhúzódott a török Magyarországról való kiűzése. Az egye-
sült keresztény Európa seregeivel megvívott felszabadító
háború után a Habsburgok rendezkedtek be az országban.
Esterházy-kastély, Kismarton
Központosító törekvéseikkel szemben a XVIII. század ele-
jén II. Rákóczi Ferenc tett sikertelen kísérletet egy függet-
len, korszerű magyar állam megteremtésére.
A barokk kor műveltsége

Magyarországon az érett barokk műveltségeszmény első-
ként az építészetben jelentkezett. Katolikus templomok,
főúri paloták, kastélyok épültek barokk stílusban. A barokk
kultúra főúri udvarokhoz kötődött. Kezdtek kialakulni az
első művészeti gyűjtemények, fellendült a társasági élet.
A főúri kastélyok bálok, vadászatok, színi és zenei előadá-
sok színtereivé is váltak. Ugyanakkor a protestantizmussal
összekapcsolódó szellemi mozgalmak éltek tovább Erdély- A Nádasdy-vár díszterme, Sárvár
ben és Kelet-Magyarországon, például Sárospatakon. Pro-
Magyarország műemlékeinek jelentős
testáns diákok ezerszámra keresték fel Hollandia, Anglia és
része a barokk korból való. Mi ennek
a protestáns német területek egyetemeit. 1670-től az ellen-
az oka?
reformáció egyre erőteljesebb támadása a protestáns isko-
lákra is hatást gyakorolt. Erdély Habsburg fennhatóság alá
kerülése pedig a XVIII. századtól gátat szabott az önálló erdé-
lyi művelődésnek.
Irodalom
A magyar barokk irodalma nagyobb részben vallásos tár-
gyú, hitéleti, hitvitázó irodalom. Különféle nyelvjárá-
sokban szólal meg, de már érzékelhető nemzeti irodalmi
nyelvünk formálódása. A vallásos érzület elmélyüléséből,
Dorffmaister István: Krisztus betegeket
a befelé forduló lelkiségből és az önelemzés igényéből faka- gyógyít (Szent Ferenc-fürdőkápolna, Balf,
dóan a prózaműfajok közül az ágostoni hagyományokat 1779)
155
4irod_09_2-2.indd 155 2010.05.20. 22:07:07

követő vallomásirodalom válik jelen-
A barokk egyházi próza. A reformáció és az ellenreformáció hatá-
tőssé. Erdélyben különösen az önélet-
sára egész Európában megnőtt a részben szóbeli, részben írott for-
írás virágzik. A barokk líra kevésbé
mában élő hitszónoklat jelentősége. A jezsuiták különös gondot

hozott létre maradandó alkotásokat, és fordítottak a társadalmi kommunikáció különböző formáira. Szó-
a dráma is az alkalmi színjáték színvo- noki igényességgel megalkotott prédikációik a hasznosság és az
nalán maradt. A barokk legfontosabb esztétikai értékesség igényének is megfeleltek. Szándékuk az erköl-
csi tanítás, a vallásos lelkület megerősítése volt. A jezsuita szónokok
irodalmi műfaja az eposz, amely a
hármas követelménynek feleltek meg. Ezek a térítés (movere), a
keresztény lovag hőseszményét állítja tanítás (docere) és a gyönyörködtetés (delectare).
követendő példának az olvasók elé.
Pázmány Péter prédikációiból – részletek
A házban levegő ég sűrűn teli sok apró porocskákkal, de ezeket különben nem látjuk, hanem a mely lyukon bészolgál
a verőfény sugára. Télben a hó, mind ganéjt1 s mind tiszta földet befed; de mihelyt a verőfény elolvasztja a havat, mind
rútsága s mind szépsége kitetszik annak, a mi béfedetett volt: úgy az itíletkor kinyilatkoztatja Krisztus, a mit most nem
látunk. Nincs oly rejtett titok, mely akkor ki ne tudódjék: mert kinek-kinek vádolója a maga saját vétke lészen (…)
Óh tűz! Oh örökké való tűz; mely rettenetes a te emlékezeted! A szent doctorok2 mondják, hogy a mi tűzünk olyan a
pokol tüzéhez, mint az írott tűz a valóságoshoz: mindazáltal, ha ki a mi tűzünkben esztendőt élne, vagy bár csak egy
napot, mely szörnyű kín volna! Ki maradhat tehát közületek az örök égésben? Keresztyének, mikor errűl a tűzrül gon-
dolkodom, nem csudálom, hogy a régi szentek barlangokban rekeszkedtek, holtok napjáig kemény penitenciát3 tartot-
tak, vízzel, kenyérrel éltenek. Sőt azt csudálom, hogy mindnyájan ezt nem cselekesszük: mert nincs e földön oly kín és
oly gyötrelem, melyet teljes életünkben viselnünk nem kellene, az örök tűznek eltávoztatásáért4. Egyik újjoddal nyúlj
a tűzhöz egy kevéssé, lásd mint tűrheted: hát az ördög társaságában, sőt rettenetes hóhérsagában, mint maradsz az örök
tűzben.
(Az Utolsó itíletnek rettenetességérűl)
Meghallád ember, te ki vagy, mi voltál, mi vagy, mivé lesz, megtanulád, hogy semmiből és sárból lettél; ganéj fészkekben
fogantattál; sok rútságokkal és nyavalyákkal környékeztettél; sok vétkekkel mocskoltattál; végre is tested ganéj, és férgek
eledele lészen, és ki tudja, talán lelked pokol tüzének üszöge lészen? Valjon ezek, felfuvalkodott kevélységre izgatnak-e?
Valjon illik-e, hogy bíborba, bársonyba takartassék a ganéj? Hogy arannyal és drágakövekkel fényesíttessék a sár? Hogy
válogatott étkekkel hízlaltassék a férgek eledele? Hogy tisztekben és böcsülletekben telhetetlenkedjék a bűnök
gyalázatjával bűzhödött genyedtség? Ki ne nevesse, ha a ganéj első helyeken vetekedik? Mi közi a sárnak a cifrához?
A rút féregnek a nagy böcsüllethez? Ha föld vagy, láb alá való vagy: magasb helyt nem érdemlesz a földnél. Vajha igazán
ismérnők magunkat! Vajha meggondolnók, mik voltunk? Mik vagyunk? Mivé leszünk? Elfelejtenők bezzeg a kevély-
séget, és azt kívánnók, hogy ezt a sárt megtapodják: ezt a bűnök gyalázatjával rútíttatott férget semmire böcsüljék. Mert
noha külső cselekedetben kiki tartozik magát úgy viselni, mint hivatalja és méltósága kívánja: de e mellett arra köteles,
hogy maga alacsonyságát ismerje; magát minden böcsülletre méltatlannak itílje; maga erőtlenségét, maga sok vétkét
szeme előtt hordozza, és mindenekben magát megalázza5. Szent Isten, nyisd meg lelki szemeinket, hogy ismerjük
magunkat.
(Mely üdvösséges a magunkismérése)
Plutarchus6 igen szükségesnek mondja, hogy az asszony olyan légyen, mint a tükör. Mindenben úgy alkalmaztassa
magát férjéhez, hogy ha víg az ura, víg legyen; ha szomorú, ő se vigadjon. Olyan ne légyen, úgymond Plutarchus, az
asszony, mint a hold, mely akkor teljes, fényes, mikor legmesszebb a naptúl; akkor setét, mikor a nap mellett vagyon.
(…) Az asszonynépek közönségesen szósok7 és zúgolódók. Majd alig vagyon pedig, a mivel inkább idegenkedjék férjek
kedve, mint a kemény szókkal, gyakor panaszokkal és pántolódásokkal8. Azért mondja Salamon9, hogy oly kedves a
1
ürülék
2
tudós egyházatyák
3
bűnhődés, bűnbánat
4
a pokolra jutás elkerüléséért
5
alávesse
6
Erkölcsbölcseleti és nevelésügyi munkáiról is híres görög író, történetíró (I. sz. közepe–120 körül)
7
beszédesek
8
kötözködésekkel
9
Bölcsességéről híres király az ókori Izraelben, bibliai könyv szerzőjeként is számon tartják
156
4irod_09_2-2.indd 156 2010.05.20. 22:07:08

morgó asszonnyal lakni, mint a csepegő házban lenni; sőt jobb embernek pusztában, hogysem veszekedő asszonnyal
lakni. És a mi nagyobb: kedvesb oroszlánnyal és sárkánnyal lakni, hogysem morgó asszonnyal. (…)

Ha igaz, hogy apja, anyja helyében vagyon az asszonynak ura: tehát engedelmességgel tartozik férjének. Ha helyes a Sz.
Pál mondása, hogy a férfi feje az asszonynak: következik, hogy a mely asszony azt akarja, hogy ő fenn járjon és az ura
engedjen, oly bolondul cselekszik, mint ha fővel alá s lábbal fel akarna járni. És miképen minden okos embertűl bolond
és gyalázatos nevet visel az asszony, mely urának parancsol: úgy az urának sincs nagyobb ellensége, mint rajta uralkodó
felesége; mert minden böcsüllettűl megfosztja ezzel urát; mivel, egész világ itíleti szerént, rósz ember, a ki az Isten ren-
delését, a természet törvényét visszafordítván, nyakára hagyja ülni feleségét és annak engedi a parancsolást. Még az
oktalan állatokban is a természet hozza, hogy a nőstények kisebbek, erőtlenbek, gyengébbek, fegyvertelenbek: mivel a
szarvasok között a gímnek szarva nincsen, az erdei között sincs agyara az emének. Ezzel akarta ismertetni a természet,
hogy gondviselője, oltalma, vezérlője a hím a nősténynek. (…)
Noha azért a férfinak eszében kell tartani, hogy Isten az asszonyt nem lábából, hanem oldala csontjából teremtette; és
nem kell lába alá tapodni, mint szolgálóját, hanem mint társát böcsülleni: azt is meg kell gondolni, hogy az asszonynak
teremtése böcsülletesb volt; mert nem köz sárból10 és paradicsom kívül, mint Ádám, hanem a férfi csontjából, húsából
és paradicsomban formáltatott. Annakokáért, a Sz. Péter mondása szerént, tisztelni és oltalmazni kell, mint gyengébb
és gyarlóbb edényt; nem kell a férfinak vadon viselni magát hozzá.
(Házasságban élő asszonyok tanúsága)
Nincs oly nagy tűz, hogy magától el ne aludjék, ha fát nem raksz reá. Nincs oly erős ember, hogy meg ne szakaszkodjék,
ha minden nap ennie nem adsz. A nyilat ha fellövöd, mihent feljebb nem mégyen, ottan alá fordul: és sebesebb alájötte,
hogysem felmente. Mihent a kézíjrúl leveted az ideget, ottan hátra görbül. Mihent a meleg vizet kiteszed a tűz mellől,
mindjárt hívesedni kezd, és aprónként meghidegedik. Mihent a szép virágos kertet, vagy kövér szántóföldet elhagyod
és nem szántod, kapálod: annyival bujábban pozsdulnak11 benne a haszontalan bojtorjánok és utálatos gyomok, men-
nél kövérebb a föld. A ki szépíró volt, a ki deákul12 ékesen szólott, a ki valamely kézi munkának mesterségét fő módon
tudta: kitanul mindezekből, ha naponként nem gyakorolja. E szerént vagyon dolgunk a tekélletes életben: gyakorlás
nélkül ízetlenek a jó erkölcsök; és aprónként a gonosz szokások fakadozási elnyomják és fojtják, a mi jó bennünk
vagyon. A világi és lelki kincsek megtartása között nagy különbség vagyon. A ki nem öregbíti pénzét: azzal el nem
hajigálja, és el nem veszti, noha hivalkodva ládájában tartja; de a lelki jóságot, azzal, hogy nem neveljük és öregbítjük,
kisebbítjük, fogyatjuk és végre mindenestűl elvesztjük.
(A lelki jóságokban mindenkor nevekedni kell embernek)
1. Hol találkoztatok eddigi tanulmányaitok során a prédikáció műfajával? Milyen előzményekre

támaszkodhatott a barokk szónoki beszéd? Elevenítsétek föl pókhálóábrával, mit tudtok a té-
máról!
2. Osszátok el a prédikációrészleteket, és értelmezzétek őket kettéosztott naplóval! Beszéljétek meg
észrevételeiteket az utolsó szó joga technikájával!
3. Példázzátok a részletekből, hogyan jelenik meg Pázmány prédikációjában a térítésnek, a tanítás-
nak és a gyönyörködtetésnek a szándéka!
4. Gyűjtsétek ki a részletekből, hogy milyen tekintélyekre hivatkozik a prédikátor! Hogyan kap-
csolhatók e tekintélyek (személyek, írások, szemléletek) a barokk világ- és emberképéhez, gon-
dolkodásmódjához?
5. Készítsetek posztert! Keressetek példát a szövegben hatásos mondatszerkesztésre, érzelmi meg-
győzésre, párhuzamokra, ellentétekre, költői képhasználatra!
6. Készítsetek posztert! Vizsgáljátok meg a részletek kommunikációs helyzeteihez tartozó nyelvi
formákat, jellemzőket!
7. Készítsetek posztert! Gyűjtsetek példát a szövegből különböző kommunikációs szándékokra és
beszédfajtákra!
10
közönséges sárból
11
teremnek, növekednek
12
latinul
157
4irod_09_2-2.indd 157 2010.05.20. 22:07:08

8. Irodalmi műfajnak tekinthető-e a hitszónoklat? Gyűjtsetek érveket T-táblázatban mellette és
ellene! Szerintetek miért és hogyan változott Pázmány kora óta a műfaj irodalmi voltának meg-
ítélése?
9. Pázmány prédikációrészletei alapján készíts jegyzeteket arról, hogy a szónoki beszédnek melyek
a ma is hatásos nyelvi eszközei! (Például a kommunikációs helyzetet, a felépítést, az érvelést, a
stíluseszközöket vizsgálhatod.)
10. Szerzett ismereteidet felhasználva tervezz és írj meg egy szónoki beszédet tetszőleges témában!
11. Adjatok elő néhány megírt szónoklatot! Beszéljétek meg, hogy az élőszó és a testbeszéd mi min-
dennel fokozhatja a hatást!
Pázmány Péter (1570–1637) művé- A retorika (görög: eiro; latin:

szetét a XVII. századi magyar próza oro ’beszélni, szólni’) az ékes-
legnagyobb értékei közt tartjuk szá- szólás tudománya. A szónoki
mon. Prédikációi erősen kötődtek mesterség a görög kultúrában
a humanista hagyományokhoz is.
alakult ki. Szabályait Arisztote-
Felekezeti megkülönböztetés nélkül
az egész magyarországi társadalom- lész rögzítette Rétorika című
hoz szóltak. Fordítóként is tudato- könyvében. Arisztotelész a reto-
san törekedett a magyar nyelv ter- rikát önálló tudománynak te-
mészetes kifejezésmódjának megőr- kinti. Művében meghatározza a
zésére. Életműve hozzájárult egy fogalmat, kitér a szónoki beszéd
árnyaltabb, gazdagabb magyar pró- fajtáira, szerepére és szerkeze-
zanyelv megteremtéséhez. Prózája későbbi őbbi századokban
á d kb is i folytatható
f l h ó tére, valamint a szónokok jelle-
hagyománynak bizonyult. Pázmány irodalmi és nyelvi szempontból is
legjelentősebb műve az 1636-ban kiadott gyűjteménye, a Prédikációk.
mére és előadásmódjára. A szó-
A gyűjtemény száz prédikációt tartalmaz, és Pázmány több mint három noklattan szerepe és súlya több
évtizedes prédikációs gyakorlatát foglalja össze. A prédikációk logikus, évezredes története során általá-
áttekinthető szerkezetben íródtak. Legfőbb forrásuk, szemléleti, nyelvi ban olyan korokban nőtt meg,
alapjuk a Biblia. Retorikus felépítésükben fontos szerepe van a barokk amelyekben a társadalom széle-
körmondatoknak, az érzékletes képeknek, a párhuzam és az ellentét sebb rétegeit érintő eszmék áll-
gondolatalakzatainak. Stílushatásukat az élőbeszédre jellemző köny- tak egymással szemben. Ilyenkor
nyedség is fokozza. Gyakori például, hogy a szövegbe közmondásokat
a vita szükségszerűen növelte
is beépít a szerző. A szövegek alkalmazkodnak a hívek értelmi képessé-
geihez, lényegük az erények és a bűnök kifejtése. A példák és hivatko- meg a szónoki tudás és teljesít-
zások célja a hívők gyakorlati életvitelének befolyásolása: az akarat mény iránti tiszteletet. Az érvel-
hajlítása, az értelem formálása. A prédikációk tekintettel vannak a ni tudás korunkban is az érdek-
magyarországi társadalmi és felekezeti helyzetre. Tudatosan kerülik a érvényesítés fontos eszköze.
felekezeti vitát. Minden hívőhöz szólnak: egyszerű és művelt közösség-
hez, katolikus és más felekezethez egyaránt. Jellemző a beszédfajták
változatossága is: érvelő, dicsőítő intő vagy dorgáló részleteket egyaránt
találunk. Mindennek fontos szerepe van a befogadókkal kialakítandó
szorosabb kommunikációs kapcsolat létrehozásában.
158
4irod_09_2-2.indd 158 2010.05.20. 22:07:08

A barokk eposz
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós jelentősége
A magyar barokk irodalmának legjelentősebb alkotója Zrí-
nyi Miklós. Magát sokkal inkább hadvezérnek és politikus-
nak tartotta, mint költőnek. A Szigeti veszedelem előszava
szerint mestersége „nem az poesis, hanem nagyobb, s jobb
országunk szolgálatjára annál”. Az Adriai tengernek Syrenaia
című kötetének zárszavában is kiemeli, hogy hírnevét nem
csupán íróként szerezte. Életművét katonai tettei hitelesítik.
A kötet dedikációja szintén azt sugallja, hogy költői tevé-
Zrín i Miklós
Zrínyi Mikló (1620–1664)
(1620 166 a horvátor-
kenységét annak az életcélnak rendelte alá, hogy a törököt szági Ozaly várában vagy Csáktornyán szü-
sikerüljön kiűzni Magyarországról. Ehhez a célhoz kívánta letett, dalmát eredetű nemesi családból.
a magyar nemességet felrázni, mozgósítni. Zrínyi Miklóst a Testvére Zrínyi Péter, a Szigeti veszedelem
magyar irodalomtörténeti hagyomány elsősorban a barokk horvát fordítója. (Zrínyi Pétert 1671-ben
több társával együtt kivégezték, mert részt
legjellegzetesebb műfaja, az eposz hazai meghonosítójaként
vett egy Habsburg-ellenes összeesküvésben.
tartja számon. Egyik legfontosabb irodalomtörténeti érde- Az ő leánya, Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc
mének tartja, hogy hőskölteményével a korabeli európai édesanyja volt.)
irodalom törekvéseivel harmonizáló művet alkotott. Ezzel a A család a török balkáni megjelenése óta
magyar epikát a korszak irodalmi élvonalába emelte. harcolt birtokai védelmében.
Zrínyi nevelését apja korai halálát köve-
tően a király által kinevezett gyámi tanács
felügyelte, irányította Habsburg-hű, katoli-
kus szellemben. Ebben Pázmány Péternek
is jelentős szerepe volt.
A grazi jezsuitáknál, majd a bécsi és a
nagyszombati egyetemen tanult, ezt kö-
vetően hosszabb tanulmányutat tett Itá-
liában.
1637-től Csáktornyán élt, szünet nélkül
indított kisebb-nagyobb támadásokat a
török ellen.
Habsburg nyomásra részt vett a har-
mincéves háborúban és az I. Rákóczi
György elleni hadjáratban.
1646-ban feleségül vette Draskovich
A Zrínyiek vára Csáktornyán Mária Eusébiát, majd 1652-ben, felesége
halálát követően újraházasodott.
1647-ben kinevezték horvát bánná, a
„A Szigeti veszedelem e korszak egyik legjelentősebb műve, Délvidék megerősítésével foglalkozott,
a barokk világkép jellegzetesen közép-európai térségben hadtudományi tanulmányokat folytatott.
Az 1650-es évektől határozottan eltávo-
való megvalósulása. Itt élő közelségben, szinte tapintható
lodott a Habsburgok politikájától, a török
valóságban volt jelen a bűn inkarnációja [megtestesülése], kiűzése érdekében tevékenykedett.
melyet a keresztények elleni büntetésül használtak fel a 1655-ben, hogy céljait elérje, nádorrá
haragvó égi hatalmak. A török nem mitológia, mégha Zrí- akarta választatni magát, de Bécs ezt meg-
nyi mitologikus távlatokat teremt is köréje. Barokk köntös- akadályozta.
1663-ban a török Bécs elleni támadása-
ben voltaképp népek megmaradásának, túlélésének esélyét
kor a magyarországi hadak fővezérévé
latolgatja a költő, megteremtve művével az európai iroda- nevezték ki, majd mikor a veszély elhárult,
lom egyik utolsó hősi eposzát, olyan kérdésekre keresve a leváltották.
választ, amelyek újra meg újra megfogalmazódnak a kis 1664-ben Csáktornya mellett egy vadá-
népek irodalmában.” szaton szerencsétlen baleset érte, egy vad-
kan halálosan megsebesítette.
(Rónay László, irodalomtörténész)
159
4irod_09_2-2.indd 159 2010.05.20. 22:07:09

„Megtörtént esemény és fikció elbeszélése között hetetlen szenvedélyeknek és vétkeknek (istentelen-
mind etikai téren, mind műfaji rangsorolásban ség, hitszegés) az ellentáborba való utalása.”
különbség tétetik; ezenfelül a megtörtént esemény
(Király Erzsébet, irodalomtörténész)

elbeszélésének módját illetően szintén erős rangbéli
különbség van a történetírás és a históriás ének-
mondás közt. (…) Zrínyi messzemenően él eposzá-
ban azokkal az eszközökkel, amelyek egyaránt jelen 1. Milyen sajátos térségi helyzet és kér-
vannak a magyar irodalmi szokvány szerinti »his- déskör hitelesíti Rónay László szerint
tóriában«, azaz a históriás énekben, valamint a tör- Zrínyi eposzát?
ténelmi tárgyú, költészetelméletileg rögzített saját- 2. Ötletbörzével gyűjtsétek össze, mi-
ságokkal rendelkező hőskölteményben. Ezek a lyen magyar és milyen európai hagyo-
sajátságok a cselekmény linearitása [folyamatos- mányra támaszkod(hat)ott Zrínyi hősi
sága], az egyes események realisztikus, szinte doku- eposza megírásakor!
mentáris megjelenítése, az isteni szándéknak és 3. Hogyan jelenik meg történetiség és
akaratnak történelmi, illetve epikai mozgatóerővé fikció kettőssége Király Erzsébet értel-
avatása, az intő és moralizáló első személyű megszó- mezése szerint Zrínyi eposzában?
lalások, bizonyos, a keresztény táborban megenged-
A Zrínyi-életmű önértelmezése
Előszó és Zárszó
Dedicálom1 ezt az munkámat

magyar nemességnek,
adja Isten, hogy véremet
utolsó csöppig hasznossan
néki dedicálhassam
AZ OLVASÓNAK
Homerus 100 esztendővel az trojai veszedelem után irta historiáját; énnékem is 100 esztendővel az után
történt irnom Szigeti veszedelmet. Virgilius 10 esztendeig irta Aeneidost; énnékem penig egy esztendőben,
sőt egy télben történt véghez vinnem munkámat. Eggyikhez is nem hasomlitom pennámat; de aval ő előttök
kérkedhetem, hogy az én professiom avagy mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk
szolgálatjára annál: az kit irtam, mulatságért irtam, semmi jutalmot nem várok érette. Őnekik más gondjok
nem volt, nékem ez legutolsó volt. Irtam, az mint tudtam, noha némely helyen jobban is tudtam volna, ha
több munkámat nem szántam volna vesztegetni. Vagyon fogyatkozás verseimben, de vagyon mind az hold-
ban, mind az napban, kit mi eclipsisnek hivunk. Ha azt mondják: saepe et magnus dormitat Homerus,2 bizony
szégyen nelkül szemlélhetem csorbáimat, igazsággal mondom, hogy soha meg nem corrigáltam3 munkámat,
mert üdőm nem volt hozzá, hanem első szülése elmémnek. És ha ugyan corrigálnám is, ugy sem volna in
perfectione, quia nihil perfectum sub Sole, nam nec chorda sonum dat, quem vult manus et mens.4 Fabulákkal
kevertem az historiát; de ugy tanultam mind Homerustul, mind Virgiliustul, az ki azokat olvasta,
megesmerheti eggyiket a másiktul. Török, horvát, deák szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is gon-
doltam ugy, osztán szegény az magyar nyelv: az ki historiát ir, elhiszi szómat.
1
ajánlom
2
Olykor a jó Homérosz is szundikál (vagyis hibázik). (latin)
3
javítottam
4
Tökéletességben, mivel semmi sem tökéletes a Nap alatt, ugyanis nem a húr adja a hangot, amit a kéz és a lélek (ész, szellem) akar. (latin)
160
4irod_09_2-2.indd 160 2010.05.20. 22:07:10

Zrini Miklós kezének tulajdonitottam szul-
tán Szulimán halálát: horvát és olasz cronikábul 4. Kinek ajánlja művét Zrínyi az eposz

tanultam, az törökök magok is igy beszéllik és előszavában? Vajon miért, milyen
vallják. Hogy Istvánfi5 és Sambucus6 máskép- szerzői szándék vezérli?
pen irja, oka az, hogy nem ugy nézték az magá- 5. Az ajánlás alapján melyik társadalmi
nos való dolgoknak keresését, mint az országos réteget tekinti Zrínyi nemzetalkotó
dolgoknak historia-folyását. Akarmint volt, ott tényezőnek? Mi lehet ennek az oka?
veszett Szulimán császár, az bizonyos. Irtam 6. Csoportosítsátok az eposz előszava
szerelemrül is, de csendessen; nem tagadhatom, alapján saját szempontok szerint a
hogy olykor az is nem bántott; osztán nem egye- Szigeti veszedelemnek a szerző által
netlen az szerelem vitézséggel, abbul az versbül megnevezett forrásait, mintáit!
tanúltam: 7. Hasonlítsátok össze szemponttáblá-
zattal az eposz előszavának és a kötet
In galea Martis nidum fecére columbae, zárszavának erkölcsi értékrendjét,
Apparet Marti quam sit amica Venus.7 illetve az értékek rangsorát! Megál-
lapításaitokat rövid idézetekkel is
Isten velünk. bizonyítsátok!
8. Vizsgáljátok meg, hogyan jelenik
Groff Zrini Miklós meg a kötet zárszavában a barokk
kettős világképe, metafizikai távla-
tossága!
9. A Szigeti veszedelem Az Adriai ten-
gernek Syrenaia című kötetben jelent
Peroratio meg. Tanulmányozzátok a kötet bo-
rítóját (165. oldal), és értelmezzétek
Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat, az alábbiak szerint!
Melyet irigy üdő, sem tűz el nem bonthat, a) Mi minden olvasható el a metsze-
Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat, ten megjelenített allegória nyo-
Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat. mán Zrínyi hitvallásáról, szerep-
tudatáról?
És mikor az a’ nap eljün, melly testemen b) Fejtsétek meg a kép segítségével,
Csak uralkodhatik, fogyjon el éltemen mit jelent a syrenaia kifejezés szó
Hatalma: magamnak ugyan nagyobb részem szerinti és átvitt értelemben!
Hordoztatik széllel az magas egeken. c) Fejtsétek meg azt is, mit jelenthet
a kötet teljes címe!
S honnan Scitiábul kijütt magyar vitéz,
Merre vitézségét látta világ nagy rész, d) Fejezzétek be többféleképpen a
Azokrul helyekrül minden szem reám néz, Sors bona nihil aliud (Csak jósze-
Hirrel, böcsülettel, valamig világ lesz. rencse, semmi más) jelmondatot!
e) Vessétek össze a metszetről elolva-
De hiremet nemcsak keresem pennámmal, sott információkat az Olvasónak
Hanem rettenetes bajvivó szablyámmal: és a Peroratio szövegével!
Míg élek, harcolok az ottoman8 hóddal, 10. Írjátok meg csoportotok és osztályo-
Vigan burittatom hazám hamujával. tok vállalható jelmondatát! Tegyé-
tek ki osztálytermetekben!
5
Istvánff y Miklós (1538–1615) a latin humanista történetírás betetőzője, Bonfini nemzeti történetének folytatója
6
Zsámbéki János (1531–1584) európai hírű humanista latin neve, Sziget ostromáról írt műve Zrínyi forrásainak egyike
7
Mars sisakjában fészket raktak a galambok, / kitűnik ebből, mennyire szereti Marsot Venus. Idézet Petronius Arbiter (i. sz. I. század)
római író művéből.
8
oszmán-török
161
4irod_09_2-2.indd 161 2010.05.20. 22:07:10

Segélykérés és eposzi téma
1. Gyűjtsétek össze fürtábrával, mit tanultatok eddig az eposzról, műfaji jellemzőiről és az eposzi
kellékekről!
2. Keressetek érveket arra, hogy a hőseposz korszerű lehetett a barokk korában! (A barokk törekvé-
seire, világ- és emberképére, gondolkodásmódjára, valamint a sajátos magyar történelmi helyzetre
is gondolhattok!)
3. Listázzátok, milyen történelmi ismereteitek vannak Szigetvár ostromáról! Vajon lehet-e eposzi
téma Szigetvár eleste? Lehet-e eposzi hős a várvédő Zrínyi Miklós és serege? Érveiteket és ellen-
érveiteket rögzítsétek T-tálázatban!
Első ének – részletek
1. Én, az ki azelőtt ifiu elmével 7. Az nagy mindenható az földre tekinte,

Játszottam szerelemnek édes versével, Egy szem fordulásbol világot megnézé,
Küszködtem Viola1 kegyetlenségével: De leginkább magyarokat eszben vette,
Mastan immár Mársnak hangasabb versével2 Nem járnak az úton, kit Fia rendelte.
2. Fegyvert s vitézt éneklek, török hatalmát 8. Látá az magyarnak állhatatlanságát,

Ki meg merte várni, Szulimán haragját, Megvetvén az Istent hogy imádna bálvánt;
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, Csak az, eresztené szájára az zablát,6
Az kinek Europa rettegte szablyáját. Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát;
3. Musa3! te, ki nem rothandó zöld laurusbul4 9. Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti,
Viseled koszorudat, sem gyönge ágbul, Ártatlan Fia vérének böcsületi,
Hanem fényes mennyei szent csillagokbul, Jószágos cselekedetnek nincs keleti,
Van kötve koronád holdbol és szép napbul; Sem öreg embernek nincsen tiszteleti;
4. Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, 10. De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás,
Az ki örökkén volt, s imádod fiadat Irigység, gyülölség és hamis tanácslás,
Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat5: Fertelmes fajtalanág és rágalmazás,
Szentséges királyné! hivom irgalmadat. Lopás, ember-ölés és örök tobzódás.
5. Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt, 11. Megindúlt ezekért méltán ű haragja,
Arrol, ki fiad szent nevéjért bátran holt Azért Mihály archangyalt magához hivá,
Megvetvén világot, kiben sok java volt, És kemény haragjában igy parancsolá,
Kiért él szent lelke, ha teste meg is holt. Ű szentsége előtt archangyal áll vala:
6. Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él, 12. „Nézd ama kemény nyaku és kevély sciták7
Bűvüljön jó hire, valahól nap jár-kél, Jó magyaroktol mely igen elfajzottak,
Lássák pogány ebek: az ki Istentől fél, Szép keresztyén hütöt lábok alá nyomtak,
Soha meg nem halhat, hanem örökkén él. Gyönyörködnek külömb-külömb vallásoknak.
1
Zrínyi szerelmes verseinek címzettje, valószínűleg azonos későbbi feleségével, Draskovich Mária Eusebiával
2
a hőskölteményhez illő zengőbb, erősebb hang (az eposzköltészet jelképe a trombita)
3
Zrínyi keresztény múzsája Szűz Mária
4
a laurus (latin) babér, Apollón szent fája, költészetjelkép
5
uralkodó; itt: Uradat
6
szabadjára engedné
7
szkíták: ókori harcos, nomád nép; itt: ősmagyarok
162
4irod_09_2-2.indd 162 2010.05.20. 22:07:11

13. Maga te tekints meg körösztyén világot, 18. De ők ennyi jókért, ah, nehéz mondani!
Nem találsz azok közt, kivel tettem több jót: Ah, háládatlanok, és merték elhadni,

Kihoztam Scitiából8 mely nékik szük vólt, Nem szégyenlik Isteneket elárulni,
Az én szent lelkem is ű reájok szállott. Ellenemre minden gonoszban merülni.
14. Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket, 19. Ah, bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem,
Miként Egyiptusbul az zsidó népeket, Nem-é viperákat keblemben neveltem?
Hatalmas karommal verém nemzeteket, De immár ideje velek esmertetnem:
Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket. Én vagyok ama nagy bosszuálló Isten.
15. Téjjel-mézzel folyó szép Pannoniában, 20. Erejd azért, archangyal, szállj le pokolban,
Megtelepitém üket Magyarországban, Válassz eggyet az haragos furiákban9,
És meg is áldám minden állapatjában, És küldjed el aztot szultán Szulimánban,
Meghallgatám, segitém minden dolgokban; Juttassa magyarokra való haragban.
16. Sőt vitéz szüvel is megáldottam üket, 21. Én penig töröknek adok oly hatalmat,
Ugy hogy egy jó magyar tizet mást kergetett, Hogy elrontja, veszti az rosz magyarokat,
Sohul nem találtak oly nagy ellenséget, Mindaddig töri iga kemény nyakokat,
Az ki, mint por szél előtt, el nem kerengett. Míg nem esmerik meg: elhadták urokat. (…)
17. Szentséges lölkömet reájok szállattam, 24. De ha hozzám térnek, megbánván bünöket,
Az körösztyén hütre fiam által hoztam, Halálrol életre ismég hozom üket.
Szent királyokkal is megajándékoztam, Jaj, török, néked, haragom vesszejének!
Békességet, tisztességet nekik adtam. Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek.”
4. Értelmezzétek az 1–6. versszakot kettéosztott naplóval! Mi adja a Múzsához fordulás, a segély-

kérés és a téma sajátosságát?
5. Adjatok összefoglaló címet az 1–6. versszakok mindegyikének!
6. Gyűjtsétek össze halmazábrával, milyen hasonlóságok és különbségek lehetnek szerintetek a
Múzsa és Szűz Mária alakja, szerepköre között! Mit kér az elbeszélő Máriától?
7. Mi a szerepe az 1. és mi a 7. versszaknak?
8. Miért készül haddal az eposz elbeszélője szerint Szulimán a magyarok ellen?
9. Gyűjtsétek össze, és csoportosítsátok saját szempontok alapján a magyarok felsorolt bűneit!
Ki(k) a felsoroló(k)?
10. Készítsetek táblázatot, a részlet alapján hogyan állítható párhuzamba a bibliai bűn–bűnhődés–
bűnbocsánat gondolatköre az eposz cselekményével!
11. Rögzítsétek T-táblázatba, a részlet alapján milyen párhuzamok vonhatók a magyar és a zsidó nép
története között!
12. Olvasd el az eposz cselekményét, és rögzítsd a cselekményelemeket idődiagramon! Figyelj a kü-
lönböző helyszínekre és az idők párhuzamosítására! Vagy készíts táblázatos cselekmény-össze-
foglalót az énekek szerint!
13. Rajzold le Mihály arkangyal pokolra szállását vagy Szulejmán álmát!

14. Válassz ki néhány versszakot, és írd át úgy, ahogy szerinted ma hangozhatna!
15. Írj rövid esszét arról, miért nehéz régi magyar nyelven írt műveket megérteni! Térj ki arra, fontos-
nak tartod-e ilyen szövegek olvasását, megismerését! Álláspontodat támaszd alá néhány érvvel is!
8
a szkíták földje; itt: magyar őshaza
9
könyörtelen bosszúistennők a latin mitológiában
163
4irod_09_2-2.indd 163 2010.05.20. 22:07:11

Keletkezése Az eposz cselekménye. Az eposzi cselekmény a
segélykérést (invokáció) és a témamegjelölést
A Szigeti veszedelem előszavában írja Zrínyi: „egy tél- (propozíció) követően a mennyben kezdődik.
ben történt véghez vinnem munkámat”. Az eposz Isten számba veszi a magyarok bűneit. Mihály
arkangyalt a pokolba küldi, hogy megszabadítsa
keletkezésére vonatkozó időmegjelölést a mai iroda-
Alecto fúriát, megbüntesse a vétkes magyarságot.
lomtudomány (Kovács Sándor Iván kutatásai) retori- Alecto Szelim (Szulimán apja) képében megjele-
kus túlzásnak tartja. A kutatások ugyanis azt igazolják, nik Szulimán álmában. Arra szólítja fel a török
hogy a költő valóban 1645–1646 telén fogott munká- szultánt, hogy haddal menjen a magyarság ellen.
hoz, de az eposzt csak 1648 májusára fejezte be. A szultán tanácsot tart, hadat gyűjt (I. ének).
A budai fővezér, Arszlán bég meggondolatlan vál-
lalkozásba kezd, Palota ostromában vereséget
szenved. Közben a szultán seregei élén megindul
Magyarország ellen. Zrínyi imádkozás közben a
A műfaj hitelessége háromszor hozzá hajló feszülettől isteni útmuta-
tást kap. Krisztus megjövendöli a szigetvári hős
A XVII. századra már kialakultak a regény antik min- mártíromságát (II. ének). Arszlán kudarca miatt
tákhoz kevésbé kötődő típusai. Az irodalomról való helyére Musztafa boszniai basa kerül, akinek
gondolkodás azonban Arisztotelész nyomán továbbra helyébe viszont Mehmet basa lép. Mehmet Siklós
alatt vereséget szenved Zrínyi szigetvári csapatá-
is az eposzt tartotta a legmagasabb rendű műfajnak. tól. A vereség a szultánt Szigetvár ellen ingerli. Így
Ezt az esztétikai vélekedést az is erősítette, hogy a ba- a cselekmény két szála (Szulimán és Zrínyiék)
rokk kedvelte a monumentalitást és a hősiességet (he- összekapcsolódhat (III–IV. ének). Szulimán sere-
roizmust). Zrínyi eposzának műfaji hitelessége és kor- gei körülveszik Szigetvárt, és megkezdődik az
szerűsége a korabeli esztétikai normákon túl a XVII. ostrom. Zrínyi beszédet mond katonáihoz, a szi-
getiek esküt tesznek a végsőkig való kitartás mel-
századi Magyarország történelmi helyzetéből is fakadt. lett (V. ének). A magyar és horvát vitézek hősie-
A „magyar romlásnak századában” ugyanis megnőtt az sen harcolnak. Kitöréseik jelentős veszteséget
egyéni önfeláldozás, a mártírokéhoz hasonló hősiesség okoznak a török táborban, de közben a magyarok
szerepe és értéke. Zrínyi műve ezt az értéket vetítette is veszteségeket szenvednek (Farkasics, Radivoj és
vissza a dédapa, a Szigetvárt védő Zrínyi Miklós alak- Juranics halála). Meghal a fiatal török hős,
Hamviván is. Halála barátját, az egyik legerősebb
jába és cselekedeteibe. Tette ezt azért, hogy példát ad- török harcost, Demirhámot a magyar tábor és
jon saját korának törökellenes küzdelmeihez. Deli Vid esküdt ellenségévé teszi. Kettejük pár-
harca végigkíséri a további cselekményt (VI–IX.
ének). A török általános ostromot indít, de kény-
telen visszavonulni. Zrínyi legyőzhetetlennek
Minták, források tűnik, a törökök szégyenkeznek futásuk miatt
(X–XI. ének). A XII. ének Delimánnak és a török
Az eposz megírásában Zrínyi a homéroszi és vergiliusi szultán lányának, Cumillának a szerelmi törté-
netét elbeszélő betét. A következő ének közép-
hagyományokra támaszkodott. Az Aeneis költői nyelve, pontjában a szigetiek királyhoz küldött galamb-
formája és cselekménye egyaránt jelentős, szövegsze- postájának elfogása áll. Ennek a cselekmény
rűen is kimutatható hatással volt művére. A Szigeti szempontjából fontos jelentősége, hogy a törökök
veszedelem első versszaka például az Aeneist tartalmazó értesülnek a védők kilátástalan helyzetéről, és
kódexek egy része nyomán veti össze a hőseposzi vállal- határoznak a végső ostromról (XIII. ének).
A döntő rohamhoz a törökök földöntúli erőket is
kozást a fiatalkori szerelmi idillekkel. A második vers- segítségül hívnak. Alderán, a török varázsló meg-
szak első sora pedig az Aeneis első sorának fordítása. idézi a pokol erőit. Zrínyi és maradék ötszáz vitéze
A szerző a források közt Istvánff y Miklós (1538–1615) a belső várudvarba vonul vissza. A kitörés mellett
és Zsámboki János (1531–1584) humanista történet- döntenek, és felkészülnek a hősi halálra. Közben
írók munkáit, a korabeli horvát és olasz krónikákat, Demirhám és Deli Vid egy erdei tisztáson utol-
jára összecsapnak, és mindketten elesnek. Isten
valamint a török hagyományt is megemlíti. Előszavá- látva a szigetiek hősiességét és kilátástalan helyze-
ban utal a történelmi hitelesség, illetve a költői szán- tét, elküldi a mennyei seregeket megsegítésükre.
dék különbözőségére is. Ennek azért van jelentősége, Az angyali légió visszaűzi a pokol erőit. A kiro-
mert Zrínyi egy magasabb művészi igazság érdekében hanó védők elszántan vetik harcba magukat, Zrí-
lazán kezeli a történelmi hitelességet. Például Szulimán nyi megöli Szulimánt, majd maga is elesik. Mártí-
romságuk betelik, a szigetiek lelkeit angyalok
halálát a szigetvári hősnek tulajdonítja. A költő nem viszik a mennybe (XIV–XV. ének).
említi, de Arany János Zrínyi és Tasso (1859) című
164
4irod_09_2-2.indd 164 2010.05.20. 22:07:12

meghatározó tanulmánya feltárta, hogy eposzi mintái közt
meghatározó volt a késő reneszánsz szerző, Torquato Tasso
(1544–1595) elméleti munkássága és hőskölteménye is.

A megszabadított Jeruzsálem az antik eposz és a verses lovag-
regény ötvözésére törekvő olasz alkotás. Az első keresztes
hadjáratról szól, és világképe a barokk legfontosabb jellem-
zőit is felmutatja. Tasso mellett említhetjük még a szintén
olasz Giambattista Marino (1569–1625) költészetének
hatását. Az eposzban a magyar históriás és vitézi énekhagyo-
mány hatása is érzékelhető. Ez a hagyomány nem kapcsoló-
dott antik mintákhoz, és nem is jelenthetett mintát az eposz
kompozíciós elvei számára.
Invokáció
A barokk világkép hatását mutatja az eposzi kellékek egy
részének módosulása is. Erre egyik legjellemzőbb példa,
hogy az elbeszélő az eposzi vállalkozás sikerességéért segély-
kérését (invokáció) Szűz Máriához intézi. A megszólításban
az imádság nyelvi fordulatai is szembetűnők. A múzsának
Máriával való azonosítása lehetővé teszi, hogy az elbeszélő
már a segélykéréskor bekapcsolja a témát (propozíciót) a Zrínyi Miklós költő: Az Adriai tengernek
krisztusi megváltástörténetbe. Így a dédapa vállalkozását a Syrenaia (1651)
kereszténység közös ügyeként nevezheti meg.
Kompozíció
A szerzőnek egy hihetetlen, ellentmondásos állítást (para-
dox tételt) kell elfogadtatnia olvasóival. Jelesül azt, hogy bár
a maroknyi magyar védősereget felmorzsolja a török túlerő,
mégis győztesen kerülnek ki az ostromból. Ezt az állítást a
várkapitány és a szigetiek erkölcsi fölényének megrajzolásá-
val teszi hitelessé az elbeszélő. Szigetvár védői a keresztény
hit és a haza védelmezőinek közösségeként tűnnek elénk.
Erkölcsi értékeik méltóvá teszik őket arra, hogy hősiessé-
gükkel és mártírhalálukkal az egész magyarság számára
elnyerjék Isten bűnbocsánatát. Ez az erkölcsi érték köve-
tendő mintát is ad a XVII. század magyar nemességének, az
eposz lehetséges korabeli olvasóinak. A paradox tétel egyben
megfelel az ellentétekből felépülő, megharcolt barokk har-
móniának is. Az eposz minden eleme ennek a tételnek van
alárendelve, és e tétel bizonyítását szolgálja. A monumentális
kompozíció szempontjából néhány éneknek kiemelkedő sze-
repe van. A harmadik ének összeköti a két cselekményszálat,
és szembesíti a törökök világát a magyarokéval. A tizedik a
várostromot tematizálja, a tizenötödikben teljesül be a szige-
tiek mártíromsága. E három ének képezi az eposzi szerkezet Zrínyi Miklós szigetvári kapitány képe
vázát, alappilléreit. Az alkotás 1566 számozott strófából áll, (Zund Mátyás egykorú rézmetszetének
vagyis számszimbolikával is utal a szigetvári ostrom évére. másolata)
165
4irod_09_2-2.indd 165 2010.05.20. 22:07:12

A szultán és serege
Szulejmán Szabács alatt 1521-ben Szulejmán az 1554-es hadjáratban Szulejmán Zimonynál fogadja
(XV. századi török miniatúra) (Fethullah Çelebi Arifi János Zsigmondot (Ahmed
krónikájából, 1561) Feridun krónikája, 1568–69)
1. Vizsgáld meg a három képen a szultánt és környezetét! Mi minden jelzi hatalmát, uralkodói nagyságát?
2. Lényeges szempont-e az ábrázolásban, hogy a művek török krónikák illusztrációi? Indokolj!
3. Szerinted jól tenné-e a Szigeti veszedelem szerzője, ha Zrínyi Miklóshoz képest kicsinyítené a szul-
tán érdemeit? Indokold válaszod!
Második ének – részlet

31. Szent Iván havának1 tizedik napián 34. Magassan költ nyakán fejét alá hajtja,
Konstantinápolybul megindúlt Szulimán, Szálos rövid serényét szél hajtogatja,
Avval az sok haddal vizeket szárasztván, Széles mellyel elefántot hasomlitja,
Nagy hegyeket bontván, várasokat rontván. Körmmel, száraz innal szarvast meghaladja.
32. Egy fekete szerecsen ló2 volt alatta, 35. Jámborúl csendeszen császár alatt jára,
De képiró3 falra szebbet nem irhatna; De hogyha az ember fogdosni akará,
Nem vélnéd, hogy éri földet száraz lába, Mint az sebes sólyom, mikor kél szárnyára,
Oly szépen egyeránt s halkal változtatja. Vagy ha könnyü evét4 ugrik fárul fára.
33. Véres nagy szemei ugyan kidültenek, 36. Ül vala merevén nagy császár nyeregben,
Száraz fejecskéjén van helye üstöknek, Fejér vékony patyolat vagyon fejében,
Az orra likjain lángos szellők mennek, Két csoport kócsagtoll alá áll széltében,
Szája tajtékot vér, mint vizi istennek. Szakálla merő ősz, halvány személyében.
1
június
2
arab ló
3
festő
4
mókus
166
4irod_09_2-2.indd 166 2010.05.20. 22:07:13

37. Szép arany hazdia5 függ alá vállárol, 44. Igazat kell irnom, halljátok meg mastan,
Az dolmánnya is szintén ollyan kaftánbol,6 Noha ellenségünk volt szultán Szulimán,

Kemény misziri7 kard függ le óldalárol, Csak aztot kivészem, hogy hiti volt pogán,
Mellyet szultán Musa8 nyert görög császártol. Soha nem volt ily ur törökök közt talán.
38. Szörnyü méltósággal kétfelé tekinget, 45. De talán nélkül is bátran azt mondhatom,
Könnyen esmerhetni, hogy nagy gondja lehet; Pogányok közt soha nem volt ez földháton
Ez viszen nagy szüvében lángot és fegyvert, Illyen vitéz és bölcs, ki ennyi harcokon
Ez keresztény világnak nagy veszedelmet. Lett volna győzödelmes, és sok országon.
39. Az sok sürü kopja utánna s előtte 46. Vitézség s okosság egyeránt volt benne,
Sok földet rettenetességgel befödte; Hadbéli szorgosság nagy szorult ü benne;
Azt tudnád, hogy nagy erdő jár körülötte, Ha kegyetlenség szüvében jelt nem tenne,
Jancsár9, mint az hangya, az földet ellepte. Talán keresztyén közt is legnagyobb lenne.
40. Szántalan sok ágyu, az ki kűfalt tör, ront, 47. De fiát, Musztafát mikor megöleté,
Vonyatik utánna, kivel sereget bont; Akkor felettébb magát megesmérteté,
Sok tarack pattantyu10, ki keresztény vért ont, Sőt maga nemzetivel meggyülölteté,
Golyóbis, puskapor, mindenféle profont11. Roxa16 szerelméjért eztet cselekedé.
41. Minden ács-szerszámok, nagy erős kötelek, 48. Szerencse űvéle nem játszott, mint mással:
Deszkák és vasmacskák, kikbül hidat vernek; Ha ijeszteni is akarta csapással,
Tudós Ali Portu12 parancsol ezeknek, Vagy had veszésével, vagy más kárvallással,
Ágyuknak, szekereknek, minden mesternek. Mindenkor állandó volt okosságával;
42. Sok szekszénás lovak13 ezek után jünnek, 49. Nem hajlott mint az ág, mint kőszikla állott
Hosszu nyaku tevék és erős öszvérek, Tenger habjai közt, mert magában szállott,
Bialok14, szamárok és ökörszekerek; Ha szerencse neki valami jót ádott,
Hat elefánt is jün, kiken sok emberek. Nem bizta el magát, föl nem fuvalkodott.
43. Megyen császár előtt messzi két mérfölddel 50. Illyen úr s illyen had jüve országunkra,
Hozsa15 hatvanhárom, pénzt osztnak mind széllel S ily ártalmas fölyhő szálla le kárunkra,
Minden nyomorultnak, hogy ezek Istennél Mely nemcsak magyarnak elég romlására
Szerezzenek szerencsét könyörgésekkel. Lett volna; de elég világ rontására.
(…)
4. Milyen logika szerint jellemzi az elbeszélő a seregszemlében Szulejmán szultánt? Készítsétek el a

logikai menet vázlatát!
5. Készítsétek el poszterre a részlet alapján a Szulimán jellemtérképét! Külső és belső tulajdonságo-
kat, szerepbetöltéseket (pl. apa, vezér, harcos), erényeket és hibákat is vizsgáljatok!
5 13
hosszú, ujjatlan felsőruha teherhordó és igásló
6 14
itt: kelme bivaly
7 15
egyiptomi Hodzsa, török pap. Az alamizsnaosztogatás a vonuló szultáni had
8
Musza török szultán, I. Bajazid fia rendes szokása volt.
9 16
janicsár, török gyalogos katona Roxán, azaz Hurrem, a kedvenc asszony uralkodott az idősödő
10
zömök, kerekes falbontó ágyú Szulejmánon. Az ő rágalmai következtében a szultán eltávolodott
11
hadi ellátmány, élelem (latin) trónörökös fiától, Musztafától, akit megöletett. Így a kedvenc
12
Szulejmán fő ágyúmestere, máshol Ali Kurt néven asszony fia lett a trón örököse.
167
4irod_09_2-2.indd 167 2010.05.20. 22:07:14

6. Vizsgáljátok meg T-táblázattal, mit mond az elbeszélő Szulimánról! Mit leírása hitelességéről?
Mit gondoltok erről ti, olvasók?

7. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval a karakteralkotás nyelvi-poétikai jellemzőit, a jellemzés
nyelvi eszközeit! Mely leírásrészek olvashatók ma már akár humorosan is? Miért?
8. Miért hangsúlyozza az elbeszélő Szulejmán elszántságát, kiválóságát, hatalmasságát? Miért sere-
gének erejét, felfegyverzettségét?
9. Készítsetek illusztrációt vagy állóképet a 32–33., a 36–37. és a 39–40. versszak alapján!
Zrínyi imája és látomása
1. Írj könyörgő imát a Sziget várát védő Zrínyi Miklósként, első személyben a magyarságra haragvó
Istenhez! Mit kérnél, milyen érvekkel támasztanád alá kérésedet?
2. Olvasd el a részletet! Kettéosztott naplóval dolgozz! Minden versszakból emelj ki egy szót, szó-
szerkezetet, képet, gondolatot, és fűzzél hozzájuk értelmező, elemző megjegyzést!
Második ének – részlet
64. Zrini egy hajnalban, az mint volt szokása, 69. Mert az én érdemem nálad annyit tészen,
Valamikor hajnalnak volt hasadása, Mennyi vizet kis fecske szájában veszen
Az szent feszület előtt térden áll vala, Az megmérhetetlen tengermélység ellen,
S igy kezde könyörgeni az ű szent szája: Annyi én érdemem te kegyelmed ellen.
65. „Véghetetlen irgalmu szentséges Isten, 70. Mégis én nyomorult háládatlan vagyok,
Az ki engem segitesz minden ügyemben, Ujabb bünre mindennap sok okot adok.
Te vagy énnékem győzhetetlen fegyverem, Uram, költs fel, kérlek, én mikor szunnyadok,
Paizsom, kűfalom, minden reménségem. Moss meg szent lelkeddel, mert rút, mocskos vagyok.
66. Hajts le füleidet az magas kék égből, 71. Atyáink vétkéről meg ne emlekezzél,
Halld könyörgésemet kegyelmességedből, Sőt minden bünökrül, kérlek, feletközzél:
És ne csinálj törvént az én érdememből,1 Mert tégedet nem holt, hanem ki mast is él,
Hanem véghetetlen irgalmas szüvedből. Dicsér, és nevedről tisztességet beszél.
67. Nem-é én tetüled csináltattam földbül? 72. Uram, azt is látod, az pogány töröknek,
Nem nagy bünnel jüttem-é anyám méhébül? Miként vásik foga az hitetlen ebnek,
De te irgalmaddal tisztultam meg ebbül, Hogy miként árthasson az keresztyéneknek,
S minden világi jómat vettem kezedbül. Csak az az szándékok, miként törhessenek.
68. Uraságot adtál, kivel én megérem, 73. Ne engedd meg uram (noha érdemlenénk),
S vitéz szüvel áldottál, s van böcsületem Hogy haragod miát földig törettetnénk,
Világ előtt; nem érhet az én érdemem Hogy az te szent nevedet ők megnevetnék,
Annyit, mennyi sok jókat tetüled vettem. Mitűlünk, te hol vagy? kevélyen kérdeznék.
1
Ne érdemem szerint ítélj meg!
168
4irod_09_2-2.indd 168 2010.05.20. 22:07:15

74. Mutasd meg őnékik, hogy te vagy nagy Isten, 81. Ottan az angyalok téged készen várnak,
Hogy te kivülötted máshon Isten nincsen; Rendelt seregekben cherubinok2 állnak,

Ki megyen utánnad, nem jár setétségben, Téged jobb kezére Atyámnak állatnak,
Hanem viszi útad az örök örömben. Veled együtt örökkén vigadni fognak.
75. Nem nékünk, nem nékünk, Uram tisztességet, 82. Hozzám vészem immár az te szép lelkedet,
De szent nevednek adj örök böcsületet. Magad is kivánod, s igy jobbnak esmerted;
Minket azért áldj meg, hogy hijuk nevedet De hogy még fényesebb korona fejedet
Mi segitségünkre, és bizzunk tebenned. Tisztelje, ím néked adok ily kegyelmet:
76. Uram, te Felségedet arra is kérem: 83. Martyromságot fogsz pogántul szenvedni,
Látod, immár az vénség majd elér engem, Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni.
Immár nem lesz oly erő az én testemben, Zrini, hallgasd meg most, mit fogok mondani,
Hogy ellenségidet, mint előbb, törhessem: Im te jövendőidet fogom számlálni.
77. Vedd hozzád lelkemet, mely téged alig vár, 84. Szulimán haddal jün az Magyarországra,
Miként segiséget hadtol megszállott vár; És legelőször is fog jünni váradra,
Vedd ki én testemből, mellyen vagyon nagy zár, Lesni, mint éh farkas, fog te halálodra,
Ne sülessze bünöktül megnevelt víz-ár. Hatalmát, erejét veszti Szigetvárra.
78. Igy az Isten előtt Zrini esedezett; 85. De ő nem fogja te romlásodat látni,
Azért meghallgatá az ő könyörgését. Mert vitéz kezeid miát fog meghalni,
Háromszor láttatott Zrininek, feszület Sok ezer töröknek kell ottan meghalni,
Hogy hozzá le hajlott, felelvén ezeket: Akkor az te lelked fog hozzám szállani.
79. „Im az te könyörgésedet meghallgattam, 86. De az te fiad, György3, támasztja nemedet,

Az te buzgó szüvedet mind általláttam, Felserkenti fénnyel tündöklő nevedet,
Atyai kedvemben ügyedet fogadtam, Mint phoenix4 hamubul költi nemzetségét:
Ne félj, mert nem héában érted megholtam. Ugy okossággal ez megtartja hiredet.”
80. Örülj, én jó szólgám, mert jól kereskedtél,

Mert öt talentomodra még ötöt nyertél,
Világon magadnak koronát kötöttél,
Mellyel aranyassan Atyámhoz viszed fel.
3. Hasonlítsd össze beleképzeléses imádat Zrínyiével! Halmazábrával dolgozz! Cserélj véleményt

pároddal Zrínyi imájáról, kéréséről, emberi alakjáról!
4. Beszéljétek meg pároddal kettéosztott naplóitok kiemeléseit és megjegyzéseit!
5. Miért van kiemelt szerepe Zrínyi imájának, a kereszt meghajlásának és Krisztus válaszának?
6. Készítsétek el poszterre Zrínyi imájának gondolati-retorikai vázlatát! Írjatok példát a részletből a kü-
lönböző beszédformákra (megszólítás, gyónás, könyörgés, a hit megvallása, dicséret, hálamondás)!
7. Készítsétek el poszterre a részlet alapján Zrínyi jellemtérképét! Melyek jellemének és értékrendjé-
nek meghatározó vonásai?
8. Milyen párhuzam vonható a szigetvári kapitány sorsvállalása és Krisztus sorsa, szerepe közt?
Milyen különbségeket vesztek észre? Rögzítsétek kutatásotok eredményét halmazábrában!
2
a kerub (héber) hat szárnnyal ábrázolt angyal
3
a költő nagyapja
4
arábiai csodamadár, amely ötszáz évenként elégetve magát, önnön hamvaiból újjászületik
169
4irod_09_2-2.indd 169 2010.05.20. 22:07:15

9. Miért fontos mozzanat, hogy Isten megígéri Zrínyinek: fia, György továbbviszi a nemzetséget?
Hogyan hozható kapcsolatba ez az utalás a Szigeti veszedelmet megalkotó költővel?
10. Milyen, a barokk világképre és nyelvre jellemző vonásai vannak az olvasott részletnek?
11. Kutass! Próbáld elkészíteni a Zrínyiek családfáját a Szigetvárt védő Zrínyi Miklóstól II. Rákóczi
Ferencig!
Stílus
Beszédformák Példa
Az eposz nyelvi megalkotottsága is Megszólítás „Te, ki szűz Anya vagy”
barokk stílusjegyeket mutat. Zrínyi „Véghetetlen irgalmu szentséges Isten”
költői stílusának meghatározó ér- Könyörgés „hivom irgalmadat”
téke az erőteljes nyelvhasználat. Az „Vedd hozzád lelkemet, mely téged alig vár”
eposz egyes részletei más barokk Gyónás „Mégis én nyomorult háládatlan vagyok,
műfajokkal is kapcsolatot tartanak. Ujabb bünre mindennap sok okot adok”
Ebből a szempontból említhetjük „Moss meg szent lelkeddel, mert rút, mocskos vagyok.”
például az Előhang vagy Zrínyi imá- Hitvallás „Te vagy énnekem győzhetetlen fegyverem,
jának változatos beszédformáit. Paizsom, kűfalom, minden reménségem.”
Zrínyi beszéde és a szigetiek esküje
1. Képzeld el, hogy Szigetvár hős védői között voltál! Postagalambbal levelet küldhettél szeretteid-
nek. Számolj be Zrínyi lelkesítő beszédéről családodnak!
2. Képzeld el, hogy Zrínyi megbízott a szigetvári védők esküszövegének megírásával! Írd meg a szi-
getiek esküjét!
3. Gyűjts példát arra, ma milyen helyzetben van szerepe, tettértéke az egyéni vagy a közös eskünek!
Ötödik ének – részletek
1. Egyfelől Szulimán van nagy készülettel, 3. Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
Másfelől horvát bán várra gondot visel, Ha Atlas2 leromlik, ha az nagy ég leés;
Megtölt szorgos füle már császár hirével, Mert állhatatosra az félelem nem és,
Hogy jün romlására minden erejével. Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.
2. Áll rettenthetetlenül Zrini nagy gondokon, 4. Hadnagyokat, vajdákat előhivatá,

Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon1; Az vitézlő rendöt3 mind elöl állatá;
Heába küszködnek nagy szelek azokon, Mikor együtt lenni őket mind meglátá,
Erejeket vesztik heában ostromon: Ily szókkal hozzájok bölcs száját megnyitá:
1
a Magas Tátra egyik települése, de magasan fekvő helyet is jelent
2
mitológiai titán, aki az eget tartja a vállán
3
(itt:) csapatkapitányok
170
4irod_09_2-2.indd 170 2010.05.20. 22:07:16

5. „Nem véletlen dolgot szerencse ránk készit, 28. Előbb halva lássa pogány eb testünket,
Nem teszi váratlanul ránk, az kit épit; Hogysem elveszessük megszámlált kéncsünket,

Kit nagy szüvel vártunk, vitézek, vagyon itt, Hogysem ő porázon hordozzon bennünket,
Had, fegyver előttünk, mellyel pogány készit. Szabadságunkkal együtt rontván hirünket.
(…)
6. Hatalmas török császár szultán Szulimán 34. Ez a’ hely s ez az vár légyen dicsőségünk,
Huzza ránk haragját, mint dühös oroszlán, Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk.
Minket elveszteni és rontani kiván, Mindenképpen emberek s vitézek legyünk,
Vagyon reménsége szántalan sok hadán. Ugy marad meg örökkén az mi szép hirünk.
(…)
24. Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség, 35. Fejem fennáltáig lészek én veletek,
Mi vitéz kezünkön van minden reménség, Esküszem seregek élő Istenének!
Soha még mireánk nem jütt rut szégyenség, Kivánom, hogy ti is igy cselekedjetek,
Azért rakva hirünkkel föld, tenger és ég. Éles szablyát kézben tartván esküdjetek.”
25. Mostan megnevelnünk kell az mi hirünket, 36. Vitéz Zrini szavával megbátorodtak,
Avagy tisztességgel végeznünk éltünket; Az egész szigetvári vitéz leventák5
El nem rontja üdő cselekedetünket, Előtte megrendelt seregben állottak,
Valamig világ lesz, és lát ember eget. Mezételen fegyvert kezekben tartottak.
26. Az is minekünk nagy tisztességünkre van, 37. Mint mikor az fölszél6 Késmárkbul kiszakad,
Hogy maga ellenségünk szultán Szulimán, Ama sürü fenyős erdő közben akad,
Kit mi ha meggyőzünk, mint reménségünk van, Támaszt zugást nagyot, nem reked s nem lankad,
Világbiró császárt meggyőztük az harcban. Hajol előtte lágy, és kemény ág szakad:
27. Harcolnunk peniglen nem akarmi okért 38. Illyen nagy zöndülés esék ő közikbe,
Kell, hanem keresztény szerelmes hazánkért, Mert fölforr az haragos vér mindenikbe,
Urunkért4, feleségünkért, gyermekinkért, Kivánja mindenik: ellenség vérébe
Magunk tisztességéért és életünkért. Hamar kezét fösthesse, és az szüvébe.
4. Az eddig olvasott részletek alapján hasonlítsátok össze halmazábrával, milyennek mutatja be

az elbeszélő Szulimánt és a törököket, illetve Zrínyit és a várvédőket!
5. Elemezzétek Zrínyi katonáihoz intézett beszédének retorikai felépítését!
6. Hasonlítsátok össze T-táblázattal, mi mindenben különböznek Zrínyi és a várvédők azoktól
a magyaroktól, akikről az eposz első énekében Isten beszélt!
7. Találjátok ki és mutassátok be 4-5 állóképben, milyen események történtek Zrínyi beszéde és
a szigetiek esküje előtt, illetve 4-5 állóképben, mi történik az eskütétel után!
8. Hasonlítsátok össze a 2–3. és a 37–38. versszak hasonlatát a homéroszi eposzoknál gyűjtött,

értelmezett hasonlatokkal!
9. Mondjatok el közösen és hangosan néhány megírt esküszöveget!
4
a király
5
levente, bajnok, vitéz
6
északi szél, felszél
171
4irod_09_2-2.indd 171 2010.05.20. 22:07:16

Barokk hierarchia
küzdelem
Az eposz univerzumát az e világ és a tapasz- a keresztény hitért

talaton túli világ kettős szintje határozza
meg. A tapasztalaton túli világ a keresztény
hit szerint tagolódik tovább a mennybéli és
a hazáért
a pokolbeli szférára. A szintek hierarchiku-
a királyért
san épülnek egymásra, de átjárhatóak. a családért
a személyes
a saját életért
tisztességért
Például:
Isten angyala elküldi Alecto fúriát a szultán-
hoz.
Zrínyi előtt meghajlik és megszólal a feszület.
Az angyali és a pokolbeli seregek is összetűz-
nek a XIV. ének barokk látomásában. Poétikai
Példa
Az angyali légió a szigetiek lelkét egyenesen a eszköz
mennyországba viszi.
epikus „Mint mikor az fölszél Késmárkbul kiszakad,
hasonlat, Ama sürü fenyős erdő közben akad,
jól szerkesz- Támaszt zugást nagyot, nem reked s nem
A barokk gondolkodásmódnak megfele- tett, a fő lankad,
lően az emberi világ is jól berendezett, rang- mondani- Hajol előtte lágy, és kemény ág szakad:
sor szerint tagolt. Rangsora a középkori valót elő-
lovagi hősköltészet hagyományait követi készítő Illyen nagy zöndülés esék ő közikbe,
(5. ének, 27). és lezáró Mert fölforr az haragos vér mindenikbe,
barokk Kivánja mindenik: ellenség vérébe
Az alá-fölé rendeltségi viszonyok a vár-
körmondat Hamar kezét fösthesse, és az szüvébe.”
védők és a törökök katonai-emberi közös- (V. 37–38)
ségében is érvényesülnek. A magyar védők
hierarchiájában például Zrínyi emberi és túlzás „Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség,
Mi vitéz kezünkön van minden reménség”
katonai tulajdonságai szerint is kimagaslik. (V. 24)
Őt az első számú tiszt, Deli Vid követi, majd „Világbiró császárt meggyőztük az harcban.”
Farkasics, Radován, Radivoj és Juranics kö- (V. 26)
vetkezik. Az egyén a hit és a közösség érde- „Sokszor szemeivel törököt kergetett.”
kében hozza meg áldozatát. Tehát a keresz- (V. 46)
tény hitet és a közösség érdekeit a személyes fokozás „Előbb halva lássa pogány eb testünket,
érdek elé helyezi. Ezért mondhatjuk, hogy Hogysem elveszessük megszámlált
az eposz a keresztény lovag embereszmé- kéncsünket,
nyét követi (miles Christianus). Hogysem ő porázon hordozzon bennünket,
Szabadságunkkal eggyütt rontván hirünket.”
(V. 28)
ellentét Mostan megnevelnünk kell az mi hirünket,
Retorikus nyelv Avagy tisztességgel végeznünk éltünket;
(V. 25)
A hitvitázó irodalom retorikus nyelvével is
mitológiai „Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
párhuzamba állítható Zrínyi katonáihoz utalás Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;”
intézett beszéde. Szónoklata a szigetiek (V. 3)
általános helyzetének bemutatásával és a „Azt tudnád, hogy Márs jár, mikor látod őtet”
félelmet keltő tények előszámlálásával kez- (V. 46)
dődik. Ezt követően hatásos, meggyőző monumentá- Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
érvrendszerrel mutatja meg az igaz hitért lis természeti Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
való küzdelem és a hősi halál értelmét, er- panorámák Heába küszködnek nagy szelek azokon,
kölcsi értékét. Az elbeszélő epikus hasonla- Erejeket vesztik heában ostromon:”
tai is a barokkra jellemző hatalmas távlato- (V. 2)
kat teremtenek.
172
4irod_09_2-2.indd 172 2010.05.20. 22:07:17

Zrínyi halála és megdicsőülése

1. Mikszáth Kálmán Új Zrínyiász (1898) című regényének alapötlete, hogy az Úr elvéti a feltámadás
napját. Mielőtt az Úr leállítaná, Gábriel arkangyal első fujjantására életre kelnek Szigetvár hős
védői. Megnyílik egy időfolyosó, melynek játéktere lehetőséget ad két kor történelmi különbsé-
geinek, gondolkodásának és értékszemléletének az ütköztetésére.
Olvassátok el a regényből való alábbi részletet, és beszéljétek meg a kérdéseket!
„A feketekávénál (…) Gyulai Pál1 is odaférkőzött Zrínyihez és megfogván őt, elvitte Görgey
Arthurhoz2, hogy bemutassa őket egymásnak.
Zrínyi hosszabban társalgott a daliás, széparcú öreg úrral, kinek fehér haja egészséges piros arcot
borít, kinek a fején levő nagy forradás kemény koponyáról tanúskodik, míg okos szemeiből szelíd
lélek néz ki.
Mikor elváltak, Zrínyi kíváncsian kérdezé, ki volt ez a de-
rék, igen okos úr.
– Ez a jelenkori Magyarország legnagyobb hőse – felelte
Gyulai, de mások se mondtak ellent.
Zrínyi arca úgyszólván kipirult az érdeklődéstől.
– És mit csinált?
Elmondták röviden a hadjáratait, győzelmeit – lélegzet-
elfojtva hallgatta, mint egy gyönyörű tündérmesét.
– És aztán, aztán? – sürgeté mohón.
– Aztán letette a fegyvert Világosnál.
– De hát mért tette azt?! – pattant fel Zrínyi, és villámok
cikáztak haragos fekete szemeiben.
– Mert nem tehetett egyebet. Derék dolog volt tőle. Mert
ezer meg ezer magyar életét mentette meg vele.
Zrínyi lehajtotta a fejét lehangoltan a két könyökére, és
elgondolkozott a hallottakon. Összehasonlította az ő életét
amazéval. Komor ködként gomolygott előtte a két pálya egy
percig: »Miket beszélnek ezek, s miket tettem én? Milyen
felfogás! Lehet-e ez?« – aztán hirtelen felocsúdva, mintegy
magának mondá.
– Vagy én, vagy ő, de valamelyikünk semmi esetre se hős.”
a) Mit tett, miért volt hős Zrínyi Miklós a XVI. században?

Mit tett, miért volt hős Görgey a XIX. században? Mi
a különbség Zrínyi és Görgey hősiessége között?
b) Mitől válik a hősiesség értéke a történelemben vagy az
emberi megítélésben viszonylagossá?
c) Szerintetek kikre mondjuk ma, hogy hősök? Kik a XXI. Barabás Miklós:
század hősei? Zrínyi Miklós (1842)
1
Gyulai Pál (1826–1909): magyar irodalomtörténész, költő, író, prózaíró, egyetemi tanár, műkritikus.
2
Görgey Artúr (1818–1916): 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg
fővezére. Miután 1849. augusztus 11-én az aradi haditanács kimondta a fegyverletételt, vezérletével 1849. augusztus 13-án a magyar
fősereg Világos mellett feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt.
173
4irod_09_2-2.indd 173 2010.05.20. 22:07:17

Tizenötödik ének – részletek
1. Bán végső óráját közelgetni látja, 14. Két arany perecet választa azután,
Az egész seregét csoportba hivatja, Evvel jelt csinála vitéz uri karján;
Azokat is, az kik mentek volt az harcra, Egy kócsagtollat is szegeze sisakján,
Kik közül Deli Vid ott maradt csak maga. Száz aranyat kétfelé tett dolmányában.
(…)
2. És igy szól őnékik: „Vitézek, látjátok, 24. Ugy lőn, mint akará, és öszvegyülének
Most mi állapatban velem eggyütt vagytok: Az egész mennyei gyönyörü seregek,
Nem csak kárt hoznak ránk törökök, tatárok, Alázatossággal hajolnak Istennek,
De tüz, de vas, de minden elementumok. Ő penig igy kezde beszélni nékiek:
3. Mindenképpen próbál az Isten bennünket, 25. „Halljátok halljátok, ti forgandó egek,

Valamint az ötvös tüzben arany müvet, Halljátok, hiveim, égbéli seregek,
És mivelhogy látja a mi hüségünket, Halld meg föld és világ, és világi vizek,
Égben szép koronát nékünk készittetett. Az én mondásomat, és ti, nagy tengerek!
(…)
4. Nem haragszik már ránk, mert itt büntetését 29. Ahon szigetiek én értem harcolnak,
Megvette büneinkért, s igaz törvényét És az én hütömért már sok vért hullattak,
Beteljesitette: most hüség érdemét Pokolbéli lölkök rájok agyarkodnak,
Az nagy menyben késziti, s oda visz minket. És igaz hütökbül kiverni kivánják.
5. Ne irtózzunk azért mi halálra menni, 30. S miképpen lehessen ezt nékik engedni?
Mely örök örömre grádicsot1 fog adni. Igaz Isten lévén, hogy tudjam szenvedni?
Ma, vitézek, éltünket el kell veszteni, Nem! nem! de hogy egy had menjen fegyverközni,
És ma minden próbánkat lepecsétölni2 Be kell földfenékre7 ismég üket üzni!
6. Mi vitézül éltünk, vitézül meghaljunk, 31. Eredj te, Gábriel8, mennyei sereggel,
Egész ez világnak evvel példát hagyjunk. Eredj Szigethez erős fegyverös kézzel,
Ma mi tisztességet nevünkre szállitunk, Ott találod őket, de onnan te üzd el,
Mai nap szépéti minden elmult dolgunk.” Ronts meg őket együtt nagy kevélységekkel.
(…)
12. Zrini penig megyen az gazdag tárházban,3 32. Nézd osztán, hon vannak szigeti vitézek,
Minden drágaságot ő rak egy rakásban, Ha testi köntösbül levetközik lölkök,
Visz tüzet alája osztán egy fáklyában, Az ti kezötökön előmben jűjenek,
Mind füstbe bocsátja, az mennyi kincse van. Itt rendelt helyekben örökkén legyenek.”
(…)
13. Egy dolmánt4, egy mentét5 csak választ magának, 54. Zrini jól esmérvén életének végét,
Az mely legszebb vala mind közte azoknak; Ötszáz bátor vitézt számlál maga mellett;
Ebbe szokta mutatni magát az udvarnak, Minthogy nem türheti immár égő tüzet,
Ebbe menyegzőknek és triumfusoknak6. Kiviszi magával azért mind ezeket.
1
lépcsőfok az üdvözüléshez
2
minden eddigi vitéz tettet felülmúlni, megkoronázni
3
kincseket, értékeket őrző szoba
4
testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony
5
prémes, bélelt, zsinóros rövid felsőkabát
6
diadal, győzelem
7
a föld mélyébe, a pokolba
8
a Sátán elleni harc főangyala
174
4irod_09_2-2.indd 174 2010.05.20. 22:07:18

55. És az várbul kimegyen nagy bátor szüvel, 101. Mikor bán visszanéz, meglátja távulrul,
Előtte törökök futnak szerte széllel; Elmaradt serege török kard miát hull,

Az piacon megáll, és szörnyü szemével Mint pásztor nyájához, ő hamar megfordul,
Nézi, hogy hon vagyon pogány sok sereggel. És igy szól hozzájok nagy hangos torkábul:
(…)
93. Az futó népekkel öszvekeveredett, 102. „Eddig éltünk vitézek, tisztességéjért
Vágja mindenfelé az futó népeket. Annak, ki körösztfán holt szabadságunkért:
Végre császárhoz is nem messzi érkezett, Ma meghaljunk örömest, és jó hirünkért
Zrini távulrol is megesmérte ütet. Vitézül meghaljunk azért mindezekért.
94. És egy nagy ohajtást az Istenhez bocsát, 103. Ahon nyitva látom Istennek országát,
Mert tisztességejért keresi az probát, Ahon jól esmérem nagy Eloim12 fiát!
Osztán sietséggel megy, az hon császárt lát, Esmérem, esmérem az Isten angyalát,
Fegyverében viszi szörnyü villámását. Rothatatlan ágbul tart nékünk koronát.”
95. Sok ezer bosztáncsi9, szántalan szpahoglán10, 104. De török számtalan körülvék sereget,
Az megijedt császárt veszik körül sáncban11, Messzirül jancsárság lüvik vitézeket,
De mindazonáltal néki megy horvát bán, Nem merik próbálni mert karddal ezeket,
Utat csinál karddal iszonyu hatalmán. Senki várni nem meri az ő kezeket.
96. Mert nem mér állani senki eleiben, 105. Mind ennyi között is egy jajgatás nincsen,
Senki nem mér nézni vitéz szemeiben; Mert nagy vigasággal s örömmel hal minden.
Százat egymás után ő megöl egy helyben, Az mely helyen állnak, ugyanazon helyben
Még más százra viszen halált kémméletlen. Bocsátják lölköket Isten eleiben.
97. Szulimán jó lóra ülni igen siet, 106. Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki,
De bán gyorsasága már régen ott termett, De jancsár-golyóbis Zrinit földre veti:
Tizet ottan levág császár segitségét, Mellyében ez esett, más homlokát üti,
Igy császárnak osztán Zrini szólni kezdett: Vitézivel eggyütt az földre fekteti.
98. „Vérszopó szelendek, világnak tolvaja, 107. Angyali legio ott azonnal leszáll,
Telhetetlenségednek eljütt órája; Dicsérik az Istent hangos musikával.
Isten büneidet tovább nem bocsátja, Gábriel bán lelkét két tized magával
El kell menned, vén eb, örök kárhozatra.” Földrül felemeli gyönyörü szárnyával.
99. Igy mondván, derekában ketté szakasztá, 108. És minden angyal visz magával egy lelket,
Vérét és életét az földre bocsátá; Isten eleiben igy viszik ezeket.
Átkozódván lelkét császár kiinditá, Egész angyali kar szép musikát kezdett,
Mely testét életében oly kevélyen tartá. És nékem meghagyák, szómnak tegyek véget.
100. Ez volt vége az nagy Szulimán császárnak, Vitézek Istene! ime az te szolgád
Ez az ő nagy hires hatalmasságának, Nem szánta éretted világi romlását;
Az Isten engedte gróf Zrini Miklósnak Vére hullásával nagy bötüket formált,
Dicséretit ennek hatalmas próbának. Illy subscribálással13 néked adta magát,
Ő vitéz véréért vedd kedvedben fiát.
9
boszniai (délszláv) ember, harcos
10
szpáhi: török lovas katona
11
önmagukból alkotva sáncot
12
Elohim: Isten egyik neve a Bibliában
13
aláírással
175
4irod_09_2-2.indd 175 2010.05.20. 22:07:18

2. Keressetek a részletből a krisztusi példával párhuzamba állítható mozzanatokat!
3. Gyűjtsétek ki és értelmezzétek kettéosztott naplóval Zrínyi buzdító érveit! Milyen érvekkel teszi
katonái számára elfogadhatóvá, az életnél nagyobb értékké a halált?
4. Milyen szimbolikus üzenet hordozójának szánhatja a bán ünnepi öltözetét, ékszerviselését, a
zsebébe kétfelé tett száz aranyat?
5. Milyen poétikai eszközökkel érzékelteti az elbeszélő a küzdelem hősiességét, dinamizmusát, a
keresztény hit és a magyarok sorsa szempontjából való jelentőségét?
6. A Szigeti veszedelemből olvasott részletek alapján gyűjtsétek össze gondolkodástérképpel, me-
lyek a mű világképének, szerkezetének, eposzi kellékeinek és nyelvi megformálásának barokk
jegyei!
7. Mi a szerepe a történelmi hamisításnak, a Zrínyi–Szulejmán párviadalnak? És annak, hogy Zrí-

nyi nem ember kezétől esik el?
8. Vitassátok meg, elfogadható-e egy irodalmi alkotásban a történelmi tények átalakítása! Érvel-
jetek!
9. Az alábbi részlet Mikszáth Új Zrínyiász című regényének végéről való. Hogy a feltámadt szigeti
hősök ne okozzanak problémát a XIX. század végének Magyarországán, a császár Vajdahunyad
várát adományozza a hősöknek. A várat kozákok támadják meg, Zrínyi második kirohanására
készül. Megjelenik Perényi Miksa, a Pesti Gúnár oknyomozó újságírója, és interjút kér tőle.
Olvassátok el a részletet, és beszéljétek meg a kérdéseket!
„– Mit akar tudni? – szólt [Zrínyi] türelmetlenül.

– Igaz-e, hogy ki akar rohanni?
– Holnap reggel megtörténik.
– Igaz-e, hogy megint az ünneplő ruhájába öltözik, mint hajdan Szigetvárott?
– Igaz. Ott van a ruha a széken kikészítve.
– Igaz-e, hogy excellenciád megint száz aranyat tesz a zsebébe?
– Azt én úgy szoktam – felelte keserű mosollyal Vajdahunyad ura.
– Szabad kérdenem, milyen aranyak azok: húsz- vagy tízkoronás aranyak?
– Húszkoronások. (…)
– Tudja mit, excellenciád – mondá szemtelen vigyorgással, halkított hangon. – Ne tegyen a
zsebébe semmit; mit ér, hogy az az ostoba kozák, aki levágja, meg fogja ott találni. Hát megér-
demli azt az a kozák? Én tudom azt, hogy a gróf úr a történelemre dolgozik, és ha én be fogom
írni, hogy száz arany volt a zsebében, méltóztatik engem érteni, hát akkor az úgy lesz a történe-
lemben és nem másképp. A felét nekem adja, a másik felét hagyhatja excellenciád valakinek. És
mind a ketten csinálunk egy jó geseftet1.
Zrínyi habozva állt ott, mintegy megszédülve e hallatlan vakmerőségtől, és mégsem tudta
hirtelen elhatározni, hogy nevessen-e nagyot az ötleten, vagy pedig kinyitván az ablakot, kapja
fel Perényi urat, mint egy macskát, és lökje le a mélységbe.”
a) Mi adja a részlet iróniáját, humorát?

b) Mit árul el arról, hogyan látta Mikszáth a XVI. század és saját kora erkölcseit?
c) Mit árul el arról, milyen véleménnyel volt Mikszáth az újságírás etikájáról?
d) Mi a különbség, ha egy irodalmi mű „írja át” a történelmi tényt, vagy ha egy újságíró?
e) Milyen, a mai világunkra is érvényes kérdésekről gondolkodtatott el benneteket a részlet?
1
német: üzletet
176
4irod_09_2-2.indd 176 2010.05.20. 22:07:19

Üdvtörténeti szemlélet

Az eposz világképének legjellemzőbb jegye
üdvtörténeti szemlélete. Ezt a bibliai bűn –
bűnhődés – bűnbocsánat hármas motívumá-
nak beépítése jelzi. Az első ének a török táma-
dást a magyarok bűneinek következményeként
értelmezi. A török tehát Isten eszköze. A ma-
gyarság magatartásától függ, hogy sorsa az
örök isteni átok vagy a feloldozás lesz. Zrínyi
és a szigetiek keresztény hitért vállalt mártí-
romsága a krisztusi példát követi. Bűnbocsána-
tot nyer az egész magyarságnak, így elhárulhat
az akadály a török legyőzése elől. Ezzel a tetté-
vel válik Zrínyi Miklós Krisztus követőjévé
(imitatio Christi). Jellegzetesen barokk moz-
zanat a lélek megdicsőülése (apoteózisa). Azt
sugallja, hogy az ember léte nem ér véget halá-
lával. Az igaz életet lezáró halál egy új, a földi
létnél tökéletesebb létforma kezdetét jelenti.
A szigeti hősök halála egyben az isteni kegye-
lem megnyilvánulása, engesztelő áldozat a ma-
gyarság bűneiért.
El Greco: Orgaz gróf temetése (1586, Toledo,
Santo Tome-székesegyház). A felfelé törő kompozíció
egybejátszat e világi tapasztalatot és látomást. A gróf
Történelem és fikció temetésén csoda történik. A testet Szent István vértanú
és Szent Ágoston helyezi a sírba. Mögöttük a gyászolók
sokasága. Fent, középen a trónoló Krisztus, körében Mária,
Az isteni és ördögi erők jelenléte a műben Szent Péter, Keresztelő Szent János és a mennyei seregek.
megfeleltethető a klasszikus eposz deus ex A nemes lovag lelkét angyal viszi magával az égbe.
machina (isten a gépből) kellékének. Zrínyi
Hasonlítsd össze El Greco festményét a Szigeti
ugyanakkor más barokk eposzoktól eltérően
veszedelem 107–108. szakaszával!
visszafogottan él a csodás elemek használatá-
val. Ennek oka a történelem és a történet sajá-
tos arányú jelenlétével magyarázható. A való-
szerűség hatásának elérése meghatározó alko-
tói szándék. Ezért a megtörtént eseményeket
(história) nagymértékben felhasználja a poé-
tikailag megformált, költött történet (fikció)
megalkotásakor. Ez az eljárás nem csak mű-
faji újításként értelmezhető a magyar iroda-
lomban. Azt is lehetővé teszi, hogy a mű hihe-
tő, reális lehetőségnek mutassa be a török le-
győzését.
Johann Peter Krafft: Zrínyi kirohanása (1825)
177
4irod_09_2-2.indd 177 2010.05.20. 22:07:20

Az idő és hírnév epigrammaciklus
A tárgy és a hős heroizálása [Az idő szárnyon jár…]
Az idő szárnyon jár,

Amikor Zrínyi eposza tárgyául Szigetvár 1566-os Soha semmit nem vár,
ostromát választotta, olyan tárgyat keresett, amelyik És foly, mint erős folyás;
hitelessé tehette a török legyőzhetőségét. Szigetvár
jelentőségét személyes kötődésén túl növelte, hogy Visszá soha sem tér,
Mindent a’ földre vér,
az öreg Szulejmán Szigetvár ostroma alatt halt meg. Mindeneken hatalmas;
Ugyanakkor tény, hogy a XVI. századi magyar vég-
várrendszerben Szigetvárnak nem volt különleges Ő gazdagot, szegént
stratégiai jelentősége. Eleste sem volt sorsfordító a Öszveront egy szerint,
török–magyar küzdelmek szempontjából. Az eposzi Nincs néki ellenállás.
hagyományok viszont megkívánják a természetfö- Csak egy van, időtűl
lötti erejű hős szerepeltetését, és hogy a tárgy egy S az ő erejétűl
egész közösség sorsát megfordító küzdelem legyen. Aki békével marad;
A Szigeti veszedelem értelmezésében a szigetvári ost-
rom a keresztény Európa és a magyarság sorsát Nem fél kaszájátol,
Nem sebes szárnyátol,
eldöntő viadallá nemesül. A várkapitány pedig Krisz- Üdő rajta elolvad:
tus katonája, aki a keresztény hit és értékrend szilárd,
bátor és harcos védelmezőjeként tűnik fel (Athléta Az tündöklő hirnév,
Christi). Olyan eposzi hős, aki megmenti a magyar- Mely dicsősségre rév,
ságot a kárhozattól. Zrínyi kiválóságát, emberi nagy- Az mindenkor megmarad.
ságát Szulimán hatalmának, erejének bemutatásával [Nem írom pennával…]
is fokozza az elbeszélő. Ezenfelül jellegzetes fokozás
figyelhető meg a szigetvári kapitány alakjának meg- Nem irom pennával,
formálásában is. Az első öt ének emberként, a máso- Fekete téntával,
dik öt ének hősként, a harmadik öt ének pedig már- De szablyám élivel,
Ellenség vérivel,
tírként lépteti színre Zrínyi Miklóst. Mindebben Az én örök hiremet.
nemcsak a barokk által kedvelt eszményítés, túlzás
gesztusát láthatjuk, hanem a barokk világkép egyik [Befed ez a kék ég…]
jellemzőjét is.
Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,
Órám tisztességes csak légyen utolsó.
Akár farkas, akár emésszen meg holló:
Mindenütt felyül ég, a’ föld lészen alsó.
Verselés
Az irodalomtörténeti hagyomány felező tizenkettes-
nek tartja az eposz versformáját. Ugyanakkor fel-
tűnő, hogy a sorok jelentős hányada „megsérti” a
versforma szabályait. Nem követi a sorközépi cezúra 1. Válassz egy verset az epigrammaciklus-
és az ütembontás szabályait. Több kutató ma úgy ból, és írj róla a sziget veszedelemmel
véli, hogy Zrínyi valószínűleg nem a felező tizenket- összefüggésben 15-20 soros értelmezést!
tes szabályaihoz igazodott eposza megírásakor. Sze- 2. Írj verset az ötsoros szabályai szerint Zrí-
nyi Miklósról, a szigeti kapitányról és
rintük egy ősi, eddig ismeretlen ütemhangsúlyos Zrínyi Miklósról, a költő-hadvezérről!
sorfajta, esetleg a horvát költészet bizonyos hagyo-
mányai képezik a verselés alapját. A strófákat bokor-
rím fogja össze (a a a a), de gyakori a másik hárommal
össze nem csengő sor is. Újabban ezt a zeneiség tuda-
tos megtöréseként értelmezi a Zrínyi-kutatás. Leg-
főbb érvük e mellett, hogy a hangzásbeli széttartás és
178
4irod_09_2-2.indd 178 2010.05.20. 22:07:21

Rövid pályakép

Zrínyi politikai koncepciója
A harmincéves háború utolsó szakaszában Zrínyi a své-
dek ellen Sziléziában, majd II. Rákóczi György ellen a Műcím Keletkezés Téma
Felvidéken harcolt. A kényszerű hadakozásban hadtu- Tábori 1646 után Értekezés a hadsereg
dományi műveltsége elmélyült. Megérlelődött benne a kis tracta szolgálati szabályzatáról
királyi Magyarország és Erdély összefogásának gondo- és szervezeti felépíté-
lata. A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke séről
(1648) idejére a Török Birodalom érezhetően meg- Vitéz 1650–1653 Rövidebb-hosszabb
gyengült. Zrínyi szerint a felszabaduló Habsburg had- hadnagy értekezések az ideális
erő átdobása magyar területekre lehetővé tette volna a hadvezér személyéről
török kiűzésének megkezdését. A hadakat azonban és a hadvezetés külön-
féle kérdéseiről
leszerelték, a Habsburg Birodalom ekkor még úgy Kísérlet Tacitus és más
ítélte meg, hogy az újabb háború érdekeit meghaladó római történetírók
veszteséggel járna. Ebben a helyzetben Zrínyi több vezérgondolatainak
irányban is erőfeszítéseket tett a török elleni sikeres a korabeli magyar
küzdelemért. Erősíteni kívánta a nemzeti összefogást. viszonyokra való
Meg akarta teremteni egy jól képzett, fizetett, önálló alkalmazására
magyar hadsereg felállításának és működtetésének fel- Mátyás 1656–1657 Az erős és független
tételeit. Ehhez szükségesnek látta a központi hatalom király nemzeti királyság
megerősítését, ideális esetben nemzeti királyság kereté- életéről lehetőségeiről való
való elmélkedés nagy
ben. Ezért szerette volna magát nádorrá választatni. elmélke- királyunk alakját
Ere a célra szemelte ki a később szerencsétlen kalandba dések és példáját idézve
bonyolódó erdélyi fejedelmet, II. Rákóczi Györgyöt. Az török 1660–1663 Vitairat, melyben az
Másrészt ő és környezete európai információs hálózat áfium állandó, zsoldos típusú
kiépítésén fáradozott. Diplomáciai kapcsolatait fel- ellen nemzeti hadsereg meg-
használva, mindent elkövetett egy nemzetközi török- való szervezésének szüksé-
ellenes összefogás megteremtéséért is. Elképzeléseit orvosság gessége mellett érvel
katonapolitikai munkákban fejtette ki.
Csontváry Kosztka Tivadar: Zrínyi kirohanása (1903)
179
4irod_09_2-2.indd 179 2010.05.20. 22:07:21

Az eposz fogadtatása, utóélete
A Szigeti veszedelem a maga korában jórészt

visszhang nélkül maradt. Az eposzt a XVIII.
század fedezte fel újra, és Kazinczy Ferenc 10. Olvasd el újra Balassi Egy katonaének című
adta ki másodszor. A magyar reformkor iro- versét! Idézd fel Kölcsey Himnuszát és Vörös-
dalma elképzelhetetlen a Zrínyi-hagyomány marty Szózatát! Olvasd el Berzsenyi Magya-
rokhoz (Romlásnak indult…) című ódáját is!
nélkül. Kölcsey Ferenc vagy Vörösmarty
11. Keresd meg a verseknek azokat a szöveghe-
Mihály költészete a Zrínyi-életmű meghatá-
lyeit, amelyek párba állíthatók az alábbi Zrí-
rozó kérdésfelvetéseit és szöveghelyeit idézi
nyi-idézetekkel! Keress magyarázatot arra, mi
meg és értelmezi újra. Vörösmarty Zalán indokolhatja a tartalmi-gondolati és nyelvi-
futása című eposzáról, Arany János vagy kifejezésbeli rokonságot!
Petőfi Sándor elbeszélő költeményeiről és a)
eposzparódiáiról is lehetetlen szólni a Szigeti „Tejjel-mézzel folyó szép Pannoniában,
veszedelem teremtette magyar eposzhagyo- Megtelepítém üket Magyarországban,
mány nélkül. És meg is áldám minden állapatjában,
Meghallgatám, segitém minden dolgokban;”
(I. 15.)
Adriai tengernek Syrenaia b)
„Ah bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem,
és egyéb költemények Nem-é viperákat keblemben neveltem?”
(I. 19.)
A Szigeti veszedelem koncepciója összhang- c)
ban van Zrínyi politikai elképzeléseivel. Meg- „Mostan megnevelnünk kell az mi hirünket,
írásának egyik célja az volt, hogy a szépiro- Avagy tisztességgel végeznünk éltünket;”
dalom eszközeivel is népszerűsítse azt a véle- (V. 25.)
ményét, hogy közös összefogással a török d)
kiűzhető a hódoltsági területekről. Az eposz „Ez a’ hely s ez a vár légyen dicsőségünk,
1651-ben jelent meg Bécsben, az Adriai ten- Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk.
gernek Syrenaia című, kompozíciós szerkesz- Mindenképpen emberek s vitézek legyünk,
tésű kötetben. A kötet címe Klaniczay Tibor Ugy marad meg örökkén az mi szép hirünk.”
megfejtésében magára a szerzőre utal. A ba- (V. 34.)
rokk jelképhasználat nyelvén úgy is olvasható, e)
hogy „Magyarország déli végeinek költője”. „Elfussunk? Nincs hová, sohun másutt Ma-
gyarországot meg nem találjuk, senki a maga
A kötetben szerelmi idillek, párbeszédes pász-
országábul barátságunkért ki nem megyen,
tori költemények előzik meg az eposzt. Eze-
hogy minket helyeztessen belé: az mi nemes
ket a Drasovich Mária Eusebia iránti szerelem szabadságunk az ég alatt sohun nincs, hanem
ihlette. Az eposz után kapnak helyet a fiata- Pannóniában. Hic vobis vel vincendum vel
lon elhunyt feleséget sirató Orpheus-versek, moriendum est.” (Itt győznünk vagy meghal-
majd filozófiai-erkölcsi tartalmú epigrammák nunk kell.)
következnek. Végül a kötetet a Feszületre
(Az török áfium ellen való orvosság)
című óda és a Peroratio zárja. A kötetben nem
szerepelnek azok a versek, amelyek a Vitéz
hadnagy kéziratában maradtak ránk. Az idő
szárnyon jár… és a Befed ez a kék ég… kezdetű
költemények a magyar barokk költészet leg-
szebb darabjai közül valók.
180
4irod_09_2-2.indd 180 2010.05.20. 22:07:22

Az irodalmi levél

Mikes Kelement 207 darabból álló levélgyűjte-
ménye alapján tartja az irodalmi hagyomány a A levél az írásbeliség kezdeteitől a személyes beszél-
XVIII. századi magyar próza kiemelkedő alko- getést helyettesítő írásbeli műfaj. Valóságos személy-
tójának. A gyűjtemény Mikes törökországi hez szól. Szerzője azzal a szándékkal írja, rögzíti,
hogy elküldje, és a címzett elolvassa (misszilis levél).
emigrációjának éveiben keletkezett 1717 októ-
Az irodalmi levél egyik válfaja a fiktív levél, melyet a
bere és 1758 decembere között. A levelek kelet-
megíró nem szán elküldésre. Címzettje kitalált sze-
kezése megegyezik datálásuk időpontjával. mély, és írója sem feltétlenül azonos azzal, akinek a
Címzettjük képzeletbeli személy, egy bizonyos nevében a szerző megszólal.
P. E. grófnő Konstantinápolyban, akit a levélíró
„édes néném”-nek szólít.
A levélműfaj korszerű változataival Mikes
franciaországi tartózkodása során ismerkedhe- Mikes Kelemen (1690–1761)1761)
tett meg. A választékos, elegáns hangnemben az erdélyi Zágonban szüle-
üle-
csevegő magánlevél a társasági élet egyik kelléke tett református közne--
volt. A levélgyűjteményeket gyakran szórakoz- mesi családból. Apja
korai halálát követő-
tató céllal adták közre. Mikes Kelemen levél-
en anyja újra férjhez
gyűjteménye témáját és jellegét tekintve külön- ment, és a család ka-
böző darabokból áll. Bár az egymást követő tolikus hitre tért.
levelekben kölcsönös hivatkozások, utalások A kolozsvári je-
találhatók, maga a gyűjtemény nem alkot kom- zsuita kollégiumban
tanult, 17 éves korá-
pozíciós egységet.
tól II. Rákóczi Ferenc
fejedelem szolgálatában
„Ha a vers a lélek legteljesebb kitárulkozása és állt.
lemeztelenítése, akkor a levélforma a lélek pon- A szabadságharc bukása
kása
gyolája. Aki levelet ír, az társalog papíron. Tár- után a fejedelmet követte ette a
száműzetésbe. Túlélte száműzött
salgási és társasági műfaj a levél. Van benne
társait, a törökországi Rodostóban ő volt az „utolsó
valami a csevegő tárca (publicisztikai műfaj) básbug” (a magyar emigráció rangidős vezetője).
közvetlenségéből. Híreket közöl a külső és belső 1741-ben kegyelemért fordult Mária Teréziához, de el-
világból, a környezetről és a levélíró egyéniségé- utasításra talált. Mária Terézia válaszleveléből való a szálló-
ről. Az újság föltalálásáig valóban az újságot igévé vált sor: „Törökországból nincsen visszatérés.”
1761-ben Rodostóban halt meg, pestisben.
pótolta. (Mikes Kelement) Minden képessége,
még talán fogyatékossága és gyarlósága is arra
rendelte, hogy író legyen, a levél remekírója.
(…) A humor kincse lakozott benne, a szó leg-
magasabb értelmében, az a humor, mely a nagy
dolgokat kicsinnyé teszi, a kicsinyeket naggyá, 1. Mit jelenthet a „lélek pongyolája” meta-
s ezzel hangsúlyozza minden jelenség viszony- fora?
lagos voltát és a világban a kedély által teremti 2. Miért és miként lehet a humor „a lélek ra-
gasztószere”?
meg az egyensúlyt, az a humor, mely nem ötlet
3. Mi lehet a jelentősége annak, hogy Mikes
és elmésség, hanem a nedű, a lélek ragasztó-
levelei a korabeli társalgási nyelvet szólal-
szere, az a humor, mely nélkül írás csak csörgő tatták meg?
papiros. Ezzel tudta elviselni sorsát. (…) az első 4. Hasonlítsátok össze az elküldésre szánt
prózaírónk, aki társalgási nyelvünket szólaltatta levél és a fiktív levél kommunikációs hely-
meg. (…) Talán nem véletlen az sem, ha ő adott zetét!
nevet annak a szellemi tanyának, ahol újabb 5. Gyűjtsétek össze fürtábrával, mit tudtok
irodalmunk évekig hánykódott és nevelődött. Mikes Kelemenről, milyen olvasói tapasz-
Ő írta le először ezt a magyar szót: kávéház.” talataitok vannak prózaművészetéről!
(Kosztolányi Dezső)
181
4irod_09_2-2.indd 181 2010.05.20. 22:07:22

Mikes Kelemen: Törökországi levelek
37. levél
Rodostó, 28. máji 1720
Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem
Zágont. De tréfa nélkül, édes néném, mi itt igen szép kies helyt vagyunk. A város elég nagy és elég szép, a
tengerparton lévő kies és tágas oldalon fekszik. Az is való, hogy Európának éppen a szélyin vagyunk. Lóhá-
ton innét Konstantinápolyba két nap könnyen el lehet menni; tengeren pedig egy nap. A’ bizonyos, hogy
sehol a fejdelemnek jobb lakóhelyt nem adhattak volna. Akármely felé menjen az ember, mindenütt a szép
mező, de nem puszta mező; mivel itt mindenütt a földet jól megmívelik, a faluk mellett lévő mezők nem
puszták, és ennek a városnak a földje olyan mívelt, valamint egy jól megmívelt kert – kivált mostanában
gyönyörűséggel nézi az ember itt a szántóföldeket és a szőllőket és a sok veteményes kerteket. Itt pedig annyi
szőllőhegyek vannak, hogy másutt egy vármegyében elég volna – azokot pedig igen jól mívelik, és azokban
a sok gyümölcsfák úgy tetszenek, mintha mind kertek volnának. Itt pedig meg nem karózzák a szőllőt, mint
nálunk, azért is az ágak mind le vannak hajolva, a szőllőgerezdet a levelek béfödvén a földet is árnyékban
tartják; e’ pedig szükséges ezen a meleg földön, ahol nyárban igen kevés esső jár – így a föld nedvesen marad,
és a szőllő nem szárad el.
Itt, az való, sok veteményes kertek vannak, az ide való szokás szerént jól mívelik, de nem lehet a mieink-
hez hasonlítani. Gyapottat pedig sohult annyit nem vetnek, mint itt, és a gyapottból való kereskedés itt igen
nagy. Torda vármegyében, gondolom, hogy megteremne, de a mi kokány földünkön elegendő melege nem
volna. Itt az asszonyoknak egész esztendő által csak az [a dolgok], hogy a gyapottat elvessék megszedjék,
eladják, vagy megfonják. Májusban vetik el, és octoberben szedik meg. Való, hogy sok bíbelődés vagyon a
gyapottal, de minthogy itt az asszonyoknak semmi más külső munkájok nincsen, azért arra reá érkeznek.
A város felől azt mondhatom, hogy ezen a földön elmondhatni egy szép városnak, amely nem olyan
széllyes, mint hosszú. De akármely szép házak legyenek itt a városokon, nem tetszhetnek szépeknek; mivel
az utcára nem hagynak ablakokat, kivált a törökök azért, hogy a feleségek ki ne láthassanak – micsoda szép
dolog az irígység! A piaca a városnak igen bőv – a sokféle szárnyas állat, gyümölcs, kerti vetemény itt olcsó –
amíg ide nem jöttünk, még minden olcsóbb volt. De ha egy kis drágaságot okoztunk is, de a való, hogy
csendességet is okoztunk; mert a lakosok magok mondják, hogy amíg ide nem jöttünk, ahol most vagyunk
szállva, ott az utcákon nappal is félve jártanak az asszonyok, és leányok: estve felé pedig akit kivűl találhattak,
azt elragadták, és gondolja el ked, mint bocsátották el? Még gyilkosságok is estenek, ezeket pedig a jancsárok,
görögök és örmények követték, de már most legkisebbet sem hallani. Estve ki-ki sétálhat az utcákon, sem-
mitől nem tarthat. A’ való, hogy mink is sokan vagyunk, de legkissebb dolog ha történnék, a kapunkon lévő
30 jancsár megtanítaná azokat, akik valamely garázdát akarnának indítani. Nem is lehet már csendesebb hely,
mint ahol mi lakunk – estve idegen jancsárt, se görögöt nem látunk, noha a szép időkben 11 óráig is kint
vagyunk. Csak ilyen hamar is már micsoda hasznára vagyunk a városnak, hát még eztuán. Csak azt bánom,
hogy messze vagyon Bercsényi1 úr tőllünk: ő nem bánja, mert ritkábban megyünk hozzája, és annyival keve-
sebb lesz a költség. De mit tudunk tenni, ha messze is, csak oda kell menni – hát hogy töltsük az időt? Még
az asszonyok sem szeretik aztat, de mit tehetnek velünk együtt rólla? A’ való, hogy a’ nem nékik alkalmatla-
nabb, hanem nékünk; mert csak el kell hozzájok menni, valamint az úr dolgára.
Már eleget beszélltem a városról, és a földjéről; hanem már a mi házunknál lévő szokásról kell szólni, és
az idő töltéséről. A’ való, hogy egy kalstromban nincsen nagyobb rendtartás, mint a fejdelem házánál. Ezek
pedig azok a rendtartások: Reggel hatodfél órakor a dobot megütik, akkor a cselédeknek fel kell kelni, és
készen kell lenni hat órára. Hat órakor dobolnak, és akkor a fejedelem felöltözik – azután a kápolnába
megyen, és misét hallgat. Mise után az ebédlőházba megyen – ott kávét iszunk, és dohányozunk. Amikor az
óra három fertály nyolcra, akkor elsőt dobolnak misére, nyolc órakor másodikat, és egy kis idő múlva har-
madikat – akkor a fejedelem misére megyen, mise után a maga házába megyen és kiki oda megyen, ahova
teszik. Tizenegyedfél órakor megütik a dobot ebédre, és tizenkét órakor az asztalhoz ülünk, és törvényt
teszünk a tyúkokra. Harmadfél órakor a fejedelem csak magánosan a kápolnába megyen, és ott vagyon
1
Bercsényi Miklós gróf (1655–1725) politikus, főgenerális, fejedelmi helytartó. A rodostói emigrációban másodszor is megnősült.
Kőszeghy Zsuzsannát vette feleségül (1723), akibe Mikes Kelemen szerelmes volt.
182
4irod_09_2-2.indd 182 2010.05.20. 22:07:23

három óráig. Mikor az óra három fertály ötre, akkor elsőt dobolnak estéli imádságra, öt órakor másodikat,
és egy kevés idő múlva harmadikát – akkor a fejedelem a kápolnába megyen, és azután kiki eloszlik. Vacsorára

hetedfél órakor dobolnak. A vacsora nem tartván sokáig, nyolc órakor a fejedelem levetkezik, de leggyakortább
le nem fekszik még akkor, és reggel ha szinte hat órakor öltözik is fel, de éjféli két órakor felkél. Azt pedig ne
gondolja ked, hogy legkisebb változás is legyen mindezekben. Ha szinte a fejedelem beteg volna is, akkor is
mind egyaránt folynak a rendek. Hatodfél órakor felkelni nem kicsiny dolog, de el nem múlatom azért, hogy
kedvét találjam, és mindenkor jelen vagyok mikor öltözik – a hivatalom is azt hozza magával, hogy vigyázzak
a cselédekre.
Ezek tehát a mi klastromunkbéli rendtartásink. A mi pedig a múlatságot és az időtöltést illeti, a sokféle,
és kiki a maga hajlandóságát követi. A fejedelem minden héten lóra ül kétszer, és estig oda vadászunk; mert
itt igen sok fogoly és nyúl vagyon – veres fogoly több vagyon, mint szürke. Mikor pedig vadászni nem
megyen a fejedelem, akkor csak a sok írásban tölti az időt. Mink is jobban töltenők, ha lehetne, mert az ember
nem mehet örökké sétálni, nem lehet mindenkor a mezőn vándorlani: az ide való emberekkel pedig nem
lehet társalkodni. Itt az idegen senki házához nem mehet. Kivált az örmények inkább féltik feleségeket,
mintsem a törökök. Még nem láthattam a szomszéd asszonyomat. Napjában tízszer is a kapuja előtt kell
elmennem, és ha a kapuban talál lenni, úgy szalad tőllem, mint az ördögtől, és bezárja a kapuját. Nem
törödőm rajta; mert közönségesen az örmény asszonyok olyan fejérek, mint a cigánynék. Ebből elitélheti
ked, hogy itt a lakosokkal semmi ismeretség nem lehet, nem is vesztünk semmit; mert itt ki szőcs, ki szabó.
Valami főrenden lévő emberek itt nincsenek, akikhez mehetnénk. Török urak vannak, de unadalmas dolog
törököt látogatni: egyik a’, hogy törökűl nem tudok; másik a’, hogy az ember hozzájok megyen, elsőben no
ülj le – azután egy pipa dohányt ád, egy findzsa kávét – hatot, vagy hetet szól az emberhez, azután tíz óráig
is elhallgatna, ha az ember azt elvárná. Ők a beszéllgetéshez, nyájassághoz épen nem tudnak. Minden
múlatságunk tehát abban áll, hogy Bercsényi úrhoz megyünk vagy ebédre, vagy vacsorára – ott mégis neve-
tünk a kis Zsuzsival; mert az asszonnyal reá kell az embernek tartani magát, valamint a kompódi nemesasz-
szonynak. A’ már csak a régi dolgokat szereti beszéllni, hogy leánykorában micsoda múlatsági voltanak. Azt
jól tudja ked, hogy nekem ahoz semmi nincsen. – Énnekem amicsodás természetem vagyon, elhallgatom
az embert három óráig is, hogy egyet ne szóljak, de azután kérdje meg ked tőllem, mit beszélltek nekem?
egy szót sem tudnék megmondani belőlle. Így vagyok azzal az úri asszonnyal. Két óráig sem szólok egyet.
Ha nevet, én is nevetek, de sokszor nem tudom mit – azt gondolja, hogy én azokat mind nagy figyelmetes-
séggel hallgatom. Ugyan is, ha én régi dolgokkal akarom az időt tölteni, a Nagy Sándor históriáját olvasom,
az elég régi.
Mind ezekből megláthatja ked, hogy micsoda városban telepítettenek le bennünket; annak micsodás
lakosi vannak, micsoda környéke; itt micsodás szokást tartunk. De azt még meg nem mondottam kednek,
hogy én micsodás szokást tartok. Az én szokásom a’, hogy tíz órakor lefekszem, és a szemeimet bézárom, és
rend szerént azokot fel nem nyitom más nap hatodfél óráig. Ezt a dícséretes szokást mind télben, mind
nyárban megtartom. Azért ez a levél olyan hosszú, hogy már tíz az óra, alugyunk hát, édes néném. De az
egészségre kell vígyázni, ha azt akarja ked, hogy gyakran irjak. Másszor többet, vagy kevesebbet. Ihon azt
majd elfelejtettem megírni, hogy az a veszett köszvényt az urunkra jött alkalmatlankodni.
6. Mi mindenről tudósít a 37. levél?

7. Milyen szerkesztési elvet követ a levél írója?
8. Az őslakosok levélíró által bemutatott szokásai közül melyiket tartjátok a legkülönösebbnek?
Miért?
9. Hogyan vélekedtek az emigrációban élők napirendjéről?
10. Mit gondoltok, mi lehetett az oka annak, hogy a fejedelem ilyen szigorú napirend szerint vitte
rodostói házát?
11. Keressetek a levélíró személyes megjegyzéseit, reflexióit tartalmazó részleteket!
12. Gyűjtsd össze az olvasott szöveg és saját tapasztalatod alapján a levél műfajának hagyományos
szabályait (kommunikációs helyzet, szerkezet, stílus, hangvétel)!
183
4irod_09_2-2.indd 183 2010.05.20. 22:07:23

13. Írj levelet egy képzelt vagy valós személynek, melyben bemutatod lakókörnyezetedet, iskolád
hagyományait vagy mindennapjaidat!

14. 5-6 fős csoportokban olvassátok fel és beszéljétek meg az elkészült alkotásokat! A csoportonként
legérdekesebbnek és legsikeresebbnek ítélt levelet tegyétek közkinccsé: olvassátok fel az egész
osztály előtt, közöljétek az iskolaújságban vagy tegyétek ki a teremben!
Az emigránsok napirendjéről
Az 1720. május 28-án keltezett levél az emigrá- lódnak hozzá összehasonlító vagy értékelő jellegű
cióban élők napirendjéről és ritka szórakozási lehe- személyes, esetenként humoros megjegyzések. Az
tőségeiről tudósít. Szerkezete világos és jól tagolt: útleírás műfajával is rokonságot tartó első rész hite-
távolról közelít a tulajdonképpeni témához. Első lesen mutatja be a bujdosók tágabb környezetét. Ezt
mondata személyes reflexiót fogalmaz. A szállóigévé követi a levél tulajdonképpeni fő témája, a Rodostó-
vált híres gondolat („úgy szeretem már Rodostót, ban élő magyarok napirendjének és időtöltésének
hogy el nem felejthetem Zágont”) kesernyés humorral leírása. A levélíró némi távolságtartással szól a feje-
rögzíti az otthontól távol élő levélíró érzéseinek el- delem házának „klastromi szigorúságú” rendjéről,
lentmondásosságát. Egyrészt az idegen földön való egyhangúságáról. De azt is szükségesnek tartja nyo-
lét megszokottságát, másrészt a szülőföld iránti ra- matékosítani, hogy „hivatalának” mindenkor köte-
gaszkodást, vágyakozást. A levélíró a bevezetésben lességtudóan igyekszik eleget tenni. Az emigrációban
Rodostó fekvésével, a vidék éghajlatával, a szőlő- és élők mindennapjainak egyhangúságát, a társasági
kertművelés jellemző módjával ismerteti meg az ol- élet szűkös lehetőségeit mutatja be a levél negyedik
vasót. Majd rátér a város jellegzetes építésmódjának, bekezdése. A befejezés a fontosabb témákat összeg-
lakosainak, szokásaiknak, valamint a környék köz- zi. A záradék néhány utóirat jellegű megjegyzést
biztonságának bemutatására. A leírás pontos és ap- közöl, és a levél kommunikációs helyzetének megfe-
rólékos megfigyeléseken alapul. Gyakran kapcso- lelően a címzettől való búcsúzást tartalmaz.
1. Ismertek-e híres Mikes-leveleket, ha igen, melyeket olvastátok, beszéltétek meg korábbi tanulmá-
nyaitok során?
2. Milyen kapcsolat fűzi Zrínyi Miklóst, a költőt II. Rákóczi Ferenchez?
Mikes Kelemen: Törökországi levelek

112. levél
Rodostó, 8. april. 1735
Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közűllünk
a mi édes urunkot és atyánkot három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi
atyáinknak halálokot kell siratnunk. Az isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje
halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk. Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt,
hiszem, hogy megmondották nékie: „Ma velem lészsz a Paradicsomban”1 – Hullassuk bővséggel könyvein-
1
idézet Lukács evangéliumából, Jézus a keresztfán a bűneit megbánó egyik latornak válaszolta így
184
4irod_09_2-2.indd 184 2010.05.20. 22:07:24

ket, mert a keserűségnek ködje valóságosan reánk szállott. De ne azt a jó atyánkot sirassuk, mert őtet az Isten
annyi szenvedési után a mennyei lakodalomban vitte, ahol a gyönyörűségnek és az örömnek poharából ítatja,

hanem mimagunkot sirassuk, kik nagy árvaságra jutottunk. Ki sem lehet mondani, micsoda nagy sírás és
keserűség vagyon itt miközöttünk, még csak a legalábbvalón is. Itéld el, ha lehet, micsoda állapotban írom
ezt a levelet. De mivel tudom, hogy örömest kivánnád tudni, mint esett szegénynek halála, mind téntával,
mind könyhullatásimmal leírom, haszinte az által megszaporítom is keserűségemet.
Ugy tetszik, hogy az utólsó levelemet az elmúlt holnapnak 25-ik napján írtam vala. Azután szegény mind
nagy bágyadtságokot érzett. Igen keveset, de másként mindent a szokás szerént vitt végben. Abban a gyenge-
ségiben is esztergájában dolgozott első áprilisig. Az nap pedig a hideg erősen jött reá, és annálinkább meg-
gyengítette. Másnap jobbacskán volt. Virágvasárnap2 a gyengeség miatt nem mehetett a templomban, hanem
a közel való házból hallgatta a misét. – A mise után amely pap oda vitte neki a szentelt ágat, térden állva vette
el keziből, mondván, hogy talám több ágat nem fog venni. Hetfűn jobbacskán volt – kedden hasonlóképen –
még a dohányt is megkívánta és dohányozott. De azt csudálta mindenikünk benne, hogy ő semmit halála
órájáig a háznál való rendben el nem múlatott, se meg nem engedte, hogy őérette valamit elmúlassanak.
Mindennap szokott órában felöltözött, ebédelt és lefeküdt. Noha alig volt el, de mégis úgy megtartotta a
rendet, mint egésséges korában. Szeredán délután nagyobb gyengeségben esett, és csak mindenkor aludt.
Egynehányszor kérdeztem, hogy mint vagyon? csak azt felelte: „Én jól vagyok, semmi fájdalmat nem érzek.”
Csötörtökön, igen közel lévén utólsó végéhez, elnehezedék, és az Urat magához vette nagy buzgósággal. Este
a lefekvésnek ideje lévén, kétfelől a karját tartották: de maga ment a hálóházában. A szavát igen nehéz volt
már megérteni. Tizenkét óra felé étszaka mindnyájan mellette voltunk. A pap kérdette tőle, ha akarja-é
felvenni az utólsó kenetet? Intette szegény, hogy akarja. Annak vége lévén, a pap szép intéseket és vígaszta-
lásokat mondván néki, nem felelhetett reája: noha vettük észre, hogy eszén van – azt is láttuk, hogy az
intéskor a szemeiből könyhullatások folytanak. Végtire szegény ma három óra után reggel, az istennek adván
lelkét, elaluvék – mivel úgy holt meg, mint egy gyermek. Szűntelen reá néztünk: de mégis csak azon vettük
észre általmenetelét, amidőn a szemei felnyíltak. Ő szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen föl-
dön. Itt irtóztató sívás-rívás vagyon közöttünk. Az Isten vígasztaljon meg minket.
3. Miért lehet forrásértékű a 112. levél? Milyen közléseket tartal-

maz?
4. Mi jellemzi a levélíró és környezete lelkiállapotát?
5. Milyen időrendben tudósít az elbeszélő a történtekről?
6. Hányféleképpen nevezi meg a fejedelmet? Mi a szerepe a meta-
forikus megnevezésnek?
7. Miért lehet metaforikus jelentése a virágvasárnap és a nagypén-
tek időmegjelölésnek?
8. Milyen műfajjal hozható összefüggésbe a levél első bekezdésé-
nek középső része?
9. Hogyan érzékelteti a levélíró a fejedelem utolsó napjainak elbe-
szélésekor Rákóczi emberi nagyságát?
10. Keressétek ki az első bekezdés középső részéből a halotti be-
szédre és imára jellemző kifejezéseket, szófordulatokat!
11. Beszéljétek meg, hogyan hozható összefüggésbe Zrínyi eposza
a 112. levéllel!
A veleméri Szenthárom-
12. Írj olvasói levelet! Formálj véleményt a megismert Mikes-leve- ság-templom freskó-
lekről, és küldd el a névsorban téged követő osztálytársadnak! részlete (XIV. század)
2
húsvét előtti vasárnap, Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe, a tömeg pálmaágakkal üdvözölte
185
4irod_09_2-2.indd 185 2010.05.20. 22:07:25

Párhuzam, metaforikus olvasat
A gyűjtemény történelmi dokumentumként leghíre-

sebb darabja a 112. levél, amely II. Rákóczi Ferenc
haláláról tudósít. A levélíró megrendülését mutatja a
megszólítás nélküli, a gyász alaphangján megszólaló
levélkezdés. Az elbeszélő visszatekintő idővezetéssel
él, a fejedelem utolsó napjairól a második részben
olvashatunk. A levelet az árvaság és a siratás motívuma
foglalja keretbe. Az árvaság érzésének az a tény is nyo-
matékot adhat, hogy a bujdosók nemcsak vezérlő feje-
delmüket vesztették el, hanem hazájukat is. Otthon-
talannak, idegennek érzik magukat azon a földön,
ahol már hosszú ideje kénytelenek élni. Az esemény
jelentőségét az elbeszélő azzal is kiemeli, hogy bevonja
a húsvéti ünnepkörbe. A mennyei atya és a földi atya
párhuzamba állításával egymásra vonatkoztatja Jézus
és Rákóczi halálát. Így egyaránt metaforikus jelentés-
sel telítődik a fejedelem krisztusi megváltást és mártí-
romságot felidéző sorsa, illetve a száműzöttek létálla-
pota. E létállapotban a bujdosás és az árvaság a földi
létre általában értelmezhető minőséggé válik. A levél Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc (1724)
első bekezdésének középső része halotti beszédként is
olvasható. Nyelvi fordulatai, mondatszerkezetei a
halotti prédikációk és imák beszédmódját („Hullassuk
bővséggel könyveinket”; „szenvedései után a mennyei
lakodalomban vitte”) és jellegzetes gondolatalakzatait
(párhuzam, ellentét, ismétlés) idézik.
A Mikes-próza jelentősége
A levelek stílusának legfőbb értékét a nyelvi kifejezés-
mód könnyedsége, az élőbeszédhez közeli előadásmód
adja. E beszédmód természetesen él az erdélyi köz-
nyelv kifejezéseivel, szemléletes fordulataival. A szóra- A magyarok utcája Rodostóban. Beszédes
Kálmán vázlata után rajzolta Cserna Károly.
koztató szándékról vall a társalgó, csevegő, helyenként
évődő, csipkelődő hang, valamint a játékos humor.
Vannak a levelek közt tudósító igénnyel megírt dara-
bok is, melyek, mint például a 112. levél, a megrendü-
lés hangján szólalnak meg. A levelek több műfaj:
emlékirat, napló, útleírás, anekdota egybefoglalásával
törik meg és tágítják ki a hagyományos széppróza
kereteit. A Bécsbe, majd Magyarországra kerülő kéz-
iratot 1794-ben adták ki Szombathelyen. Érdemes
megjegyezni, hogy a régi magyar irodalomból Páz-
mány mellett Mikes prózája a XX. század első felében
jelentős hatást gyakorolt a magyar próza alakulás-
történetére. Beck Ödön Fülöp a levélíró Mikest ábrá-
Rákóczi rodostói kápolnája (a szegletképen:
zoló plakettje pedig a Nyugat című folyóirat emblé- az épület külseje). Beszédes Kálmán vázlata után
mája lett. rajzolta Cserna Károly.
186
4irod_09_2-2.indd 186 2010.05.20. 22:07:25

Népszerű világi költészet
a XVII—XVIII. században

Énekversek
1. Milyen érzéseket kelt bennetek a vers címként ki-
A XVII. század utolsó harmadában és emelt első sora?
a XVIII. század első felében a magyar 2. Milyen jelképes jelentései lehetnek a címben megje-
világi költészetnek egy sajátos ága jött lenő évszaktoposznak?
létre, melynek történelmi hátterét a
korszak Habsburg-ellenes küzdelmei:
a kuruc mozgalmak, a Thököly-felke-
lés, a Rákóczi-szabadságharc és a buj-
Őszi harmat után…
dosás adták. Az ebben a korszakban
keletkezett, általában névtelen szer- Őszi harmat után, Jobb lesz az darvakkal,
zőségű énekversek különböző témá- Végre mikor osztán Vagyis madarakkal
júak és műfajúak, esztétikai szem- Fúdogál az hideg szél, Együtt búcsúmot vennem,
pontból is vegyes értéket képviselnek.
Találhatók közöttük például katona- Nem sok idő mulván, Mint ez volt, ennyivel
dalok: harci buzdítók, győzelmi tánc- Sárgul hulldogálván Ifjúságom töltenem,
dalok és bujdosóénekek, kesergők; Lassan, lassan az levél, Mennem olly országra,
udvarló énekek, csúfolódók és feddő
énekek. Szerzőik feltehetően alacso- Zöld erdő harmattyát, Hol irigyim soha
Piros csizmám nyomát Nem szólnak ellenem,
nyabb műveltségű emberek – kevésbé
Hóval fedi bé az tél. Ott énreám nem törnek.
képzett papok, prédikátorok, kato-
nák, vándorló mesterlegények, diá- Én Istenem meggyek, Immár elmentemben,
kok, iskolamesterek – lehettek, s S immár hová lészek, Búcsúvételemben
maguk a szövegek is az alacsonyabb Mire jutok, mivégre, Ha utamat én kezdem,
műveltségű közönség igényeit szol-
gálták. Kéziratos daloskönyvekben Ha majd búval élek, Gonosz irigyimnek,
terjedtek, de vannak olyanok is szép Ezentúl mit érek, Kik énreám törnek,
számmal, amelyek „népdallá váltak” Élek-e még kedvemre, Nyelveket kerülhessem,
(folklorizálódtak). Egyesek szájha-
gyományozással örökítődtek át, és Vagy mint holtig sírván, Ha nem látnak pedig
csak a XIX–XX. században jegyezték Jutok nagy jót várván, Nem szólnak énnékem,
le őket. Az „ősi” és „népi” értékek felé Nagyobb keserűségre. Nagy kedveket tölthetem.
forduló romantika a XVII–XVIII.
század népszerű világi költészetének Én szemeim sírnak, Immáron sólymocskám,
hagyományához is visszanyúl, hatása Könyveim csordulnak, Kit kedvére tartott,
Néznek csak keservesen, Karjaidon hordoztál,
kimutatható többek között Kölcsey
Himnuszában, Petőfi Sándor népies
Bús szívem szakadva, Tisztességgel fénlő,
és Arany János kesergő, hazafias köl- Csak meg nem hasadva Klárissal tündöklő,
tészetében. A Rákóczi-nóta például Bánkódik nagy erőssen, Lábsinóron tartottál,
Liszt Ferenc és Hector Berlioz zene-
szerzőket is megihlette. A XX. szá- Ki miatt naponkint Bocsásd el békével,
zadi klasszikus modern költészetből Látok szomorú kínt, Szegény hadd mennyen el,
pedig megemlíthetjük Ady Endre Bánkódik nagy erőssen. Reá ne haraguggyál.
kurucvers-imitációit.
187
4irod_09_2-2.indd 187 2010.05.20. 22:07:26

3. Ki a vers beszélője, milyen helyzetben, milyen lelkiállapotban szólal meg?
4. Mit tudunk meg a beszélőről, és mit nem?

5. Vajon miért tulajdoníthatta sokáig az irodalmi hagyomány Balassi-versnek a művet? (Tartalmi és
formai szempontú vizsgálódást is végezzetek!)
6. Keressetek a versből példákat a különböző gondolatalakzatokra (párhuzam, ellentét, ismétlés),
vizsgáljátok meg retorikai-poétikai szerepüket!
7. Magyarázzátok meg a „sólymocskám” metafora névátvitelének alapját!
8. Gyűjtsetek néhány olyan népdalt, ahol a természet és az emberi lélek párhuzamba állításának
fontos szerepe van! Énekeljetek el egyet közösen!
Bujdosóének
A XVII. században keletkezett verset sokáig
Balassi Bálintnak tulajdonította az irodalmi A folklór az alsóbb néprétegek szellemi kultúrájá-
hagyomány. Később a kuruc költészet bujdosó- nak és művészeti alkotásainak összefoglaló elneve-
énekeihez sorolták. A szövegnek azonban nin- zése. Ha hivatásos művészek alkotásai, a magas
csenek tipikusan a kuruc költészetre érvényes irodalom műfaji, kompozíciós sajátosságai eljutnak
jellemzői. A beszélő nem szól bujdosásának az irodalom alatti kultúrába (másolatokban, válto-
konkrét okáról, így a szülőföldtől és a kedvestől zatokban terjednek, egyszerűsödnek), akkor
való elválás kényszere általános jelentéstartal- folklorizálódásról beszélünk.
múvá válik. Talán ez ad magyarázatot az ének-
vers hallatlan népszerűségére, valamint folklori-
zálódására.
Lélek és természet párhuzama

A mű elégikus hangulatának megteremtésében,
hasonlóan a népdalokéhoz, meghatározó szere-
pe van az emberi élet és a természet párhuzamba
állításának. A vers a bujdosni kényszerülés alap-
helyzetét a késő ősz és a tél időtoposzával teszi
érzékletessé. A természet ridegsége, kopársága a
lírai én életének veszélyeztetettségét érzékelteti.
Másrészt az elmúlás hangulatának megidézésé-
vel szimbolikusan a bujdosó lelkiállapotára is
utal. A beszélő lelkiállapotát a 2–3. versszak lírai
reflexiói részletezik. A vers poétikai megformá-
lásában fontos szerepe van az archaikus, a költé-
szet kezdeteitől ismert gondolatalakzatoknak:
ismétléseknek („Nem szólnak ellenem”; „Nem
szólnak énnékem”), mondatpárhuzamoknak
(„Én szemeim sírnak, / Könyveim csordulnak”),
ellentéteknek („Lábsinóron tartottál, Bocsásd el id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc–labanc lovas
békével”). párbaj (XVIII. század)
188
4irod_09_2-2.indd 188 2010.05.20. 22:07:27

1. Gyűjts olyan, a magyar történelemben jeles alakokat, akikre a magyarság szegény rétege is mint

jótevőjére, szabadítójára, igazságos vezetőjére gondolt!
2. Idézd fel, mit tanultál a Rákóczi-szabadságharc okairól és célkitűzéseiről!
Rákóczi-nóta
Jaj régi szép magyar nép! Jaj országunk, jószágunk, Tenger rajtunk a fegyver,
Az ellenség téged mikép De főképpen mi magunk Mert a német rajtunk hever,
Szaggat és tép! Mint nyavalyogunk; És igen ver.
Mire jutott állapotod Az idegen nemzetségnek Mutogatja magát mint egy
Romlandó cserép? Rabjai vagyunk. Híres gavallér,
Mint egy kedves eleven kép Jaj, naponként mind elfogyunk, Nemzetünket hajtó pallér.
Voltál olyan szép, Jót ne is várjunk, Nem szán, mint hóhér.
Magyar nép! Kívánjunk, – Akit ér
De a Sasnak körme között1 Mert hatalmas, diadalmas Addig veri meddig neki
Fonnyadsz, mint a lép. Nemzet van rajtunk. Mindent nem igér.
Szegény magyar nép Jaj, meg kell halnunk, Látod, mely kövér,
Mikor léssz már ép? Meg nem maradunk, Bőrében sem fér,
Megromlottál mint cserép. Nagy ellenség közt vagyunk. De mégis mind többet kér,
Jaj hát szegény magyar nemzet Bizony méltán ezek miatt Alig vagyon országunkban
Jóra mikor lép? Kesergünk, sírunk. Miatta kenyér.
Jaj, Rákóczi, Bercsényi, Országunknak, magunknak, Nézz reánk, úr a mennybül!

Magyarok híres vitézi, Jaj minden maradékinknak! Ments meg, kérünk, minket ily csúf
Bezerédi2! Mindazoknak, Ellenségtül,
Hová lettek magyar népnek Kik e földön nagy ínségben Ki a híres magyaroknak
Vitéz vezéri, Így nyomorkodnak. Vérébül épül.
Nemzetünknek hír-szerzői, Özvegyek panaszolkodnak, Na hagyd ily dühös ínségtül
Fényes csillagi, Árvák zokognak; Rút ellenségtül
Ocskai3? Magoknak Némettül
Az ellenség mindenfelől Siralommal ártatlanok Gyaláztatni, mocskoltatni
Őket emíszti, Halált okoznak, Az irigyektül.
Űzi, kergeti, Úgy siránkoznak Ily dölyfös néptül,
Búval epeszti, És fohászkodnak. Kínzó eszköztül,
Közinkbe sem ereszti. Bánatjok nem apadnak, Megfosztatni nevétül,
Jaj hát szegény nemzetünket Mert hazánkbul az ínségek Mindenkoron győzedelmes
Miképp mellyeszti4! El nem távoznak. Dicsőségétül!
3. Hányféleképpen nevezi meg a vers a magyarságot?

4. Hogyan jellemzi a vers beszélője a magyarok múltbeli helyzetét, és hogyan jelenbeli állapotát?
5. Kiknek, milyen sérelmeit panaszolja a beszélő?
1
utalás az osztrák címer kétfejű sas telamonjára (címerpajzsot tartó állat)
2
Bezerédi Imre (1679–1708) kuruc brigadéros, a Rákóczi-szabadságharcban ezredes kapitány, majd brigadéros
3
Ocskai László (1680?–1708) kuruc brigadéros, 1708-ban átállt a császári seregekhez. A kurucok 1710-ben elfogták és lefejezték. Ocskai
árulásának nincs nyoma a szövegben.
4
kopasztja, tépi
189
4irod_09_2-2.indd 189 2010.05.20. 22:07:27

6. Hogy tekint a Rákóczi-szabadságharc vezéreire, milyennek láttatja a „németeket” (osztrákokat)?
7. Milyen műfaj jellemzői figyelhetők meg a záró versszakban?

8. Gyűjtsetek érveket Kölcsey Ferenc Himnuszából arra, hogy a XIX. századi költő felhasználta a
Rákóczi-nóta tartalmi, szerkezeti, kifejezésbeli és szemléletbeli elemeit verse megírásakor!
9. Hallgassátok meg Berlioz Rákóczi-indulóját!
10. Az alábbi részlet Karinthy Frigyes Mint vélgaban című írásából való. Beszéljétek meg, milyen
poétikai eszközökkel, hogyan idézi meg a szöveg a kuruc költészetet! Nézzetek utána, mi a ha-
landzsa!
„– Ma kuruc verset fogunk írni.
Tiszta halandzsa, vagy lehet benne szó is?
Tiszta halandzsa. Műfajszerű.
És már diktálta:
DOBORZA!
Huj, koszmabég, huj, kereki!
Vatykos csuhászok vereki!
Dengelegi!…
Különösen jól sikerült vers volt, tele kurucos tűzzel, régies zamattal. Sajnos, nem emlékszem már
az egészre, csak a refrén cseng még a fülembe:
Ne mánd, ne mánd, a vereszt!”
Össznemzeti szemlélet
Kéziratos másolatokban maradt ránk a Rákóczi-nóta. A XVIII.
században tárogatókísérettel játszották, és a magyarság titkos him-
nuszaként énekelték. Gondolatmenetének elemeit, egyes rímsza-
vait, szófordulatait Kölcsey Ferenc Himnuszában is megtaláljuk.
Kölcsey tudatosan nyúlt vissza a széles körben ismert irodalmi
hagyományhoz. Többek között valószínűleg azért is, mert a Rákó-
czi-nóta nemzetszemléletében Kölcsey folytatható előzményre
talált. Bár egyes részei jóval a Rákóczi-szabadságharc után keletkez-
tek, őrzi a szabadságharc korára jellemző össznemzeti nézőpontot.
A felsorolt sérelmek (ínség, árvaság, nyomor, adóztatás) ugyan a
jobbágyság panaszait összegzik, az ismeretlen szerző a magyarság
megjelölésére egyaránt él a köznépre használt (jobbágyság) „nép”
és a nemesi értelemben vett „nemzet” kifejezéssel. Ennek az
össznemzeti szemléletnek Kölcsey korában az ad aktualitást, hogy
a modernizáció és a polgári nemzetté válás követelményének meg-
felelően épp a XIX. század elejétől kezd megváltozni nemesi jel-
legű nemzetfogalmunk (Berzsenyi Magyarokhoz című ódája pél-
dául még a magyar nemességet szólítja meg). A nemesi jellegű
nemzetfogalomba ugyanis épp a reformkori törekvések következ-
Kuruc katona (XVIII. századi
tében integrálódik a nép (köznép, jobbágyság) fogalma. A Rákó- metszet)
czi-nóta múltat („régi szép magyar nép”) és jelent („De a Sasnak
körme között / Fonnyadsz, mint a lép.”), dicsőséget és hányattatást
szembeállító gesztusa, illetve a zárlatnak a szebb jövőért Istenhez
könyörgő fohásza is hatást gyakorolhatott Kölcsey Himnuszára.
190
4irod_09_2-2.indd 190 2010.05.20. 22:07:28

1. Milyen sajátosságok jellemzik a barokk történelmi, szellemi környezetét?

2. Hogyan jelölhető ki térbeli és időbeli hatóköre?
3. Melyek világképének meghatározó vonásai?
4. Hogyan hozhatók összefüggésbe a világképi jellemzők a stílusjegyekkel, a nyelvi kifejezésmóddal?
5. Tapasztalataid alapján milyen közös jellemzőit tudod megnevezni a barokk irodalomnak, képző-
művészetnek és zenének?
6. Milyen kérdések foglalkoztatták a magyar barokk irodalmának alkotóit?
7. Melyek voltak a magyar barokk jellemző irodalmi műfajai?
8. Milyen szellemi-poétikai hagyományra építettek az egyes alkotók?
9. Milyen szellemi-poétikai hagyományt teremtettek az egyes műfajok kiemelkedő alkotói?
10. Milyen világképi összetevők és stílusjegyek mutatják meg leginkább a Szigeti veszedelem barokk
vonásait?
11. Kiknek mely gondolatát tartod a magad számára is érdekesnek, fontosnak, töprengésre mél-
tónak?
12. Melyek a neked különösen kedves szövegrészletek, idézetek? Miért tartod fontosnak őket?
13. Van-e olyan gondolat, kérdéskör vagy nyelvi kifejezésmód, amit magadtól távolinak, idegennek
érzel?
14. Voltak-e nehézségeid a művek olvasásakor, a jelentések megteremtésekor? Ha igen, mi okozott
nehézséget, és hogyan birkóztál meg vele?
Moravetz Levente–Papp Zoltán–Balásy Szabolcs–Horváth Krisztián: Zrínyi, 1566 – a rockmusical 2009-es

főpróbája (fotó: Laufer László, Dunántúli Napló). A darab Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulójának
tiszteletére született.
barokk*, ellenreformáció, rokokó*, hitszónoklat, retorika, barokk eposz*, paradox tétel, gyónás,
könyörgés, megszólítás, hitvallás, barokk körmondat, imitatio Christi, Athléta Christi,
heroizálás, üdvtörténeti szemlélet, felező tizenkettes, irodalmi levél, fiktív levél*, megszólított*,
címzett*, énekvers*, bujdosóének, folklór*,
* folklorizálódás, történeti érték*, érték-viszonylagosság
Gintli Tibor–Schein Gábor: Az irodalom rövid történetee I., Jelenkor Kiadó, 2003, 258–330. o.
Szegedy-Maszák Mihály–Veres András (szerk.): A magyar irodalom történetei, I. kötet, Gondolat
Kiadó, 2007
Faludy Ferenc: Téli éjszakák, Magvető Kiadó, 1978
Bethlen Kata önéletírása, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984
191
4irod_09_2-2.indd 191 2010.05.20. 22:07:29

A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA
„Tudom, mi az igaz, s tudom, hogy mi a talmi”
A FRANCIA KLASSZICIZMUS
„A francia színház nagy korszaka, Moliѐre és Racine diadalme-
nete lényegében egybeesik XIV. Lajos önkényuralmának első
tizenöt évével. Ebben az időszakban egymást érték az udvari
vigasságok és ünnepek, amelyeknek végtelen sorát csak a kiemel-
kedően nagy ünnepek szakították meg. (…) Az 1660 és 1674
között rendezett ünnepségek fényesen bizonyítják: a királynak
kiváló tehetsége volt ahhoz, hogy az 1660-as és 1662-es városi
ünnepségek alatt önmagát és az államot, a versailles-i rendezések
során pedig önmagát és az udvart vigye színre. Párizs és Versailles
színpadán XIV. Lajos önmagát alakította a Napkirály szerepében,
az udvari s városi nép tagjaira pedig ő osztotta ki a szerepeket.
Rendezőként és főszereplőként egyaránt impozáns színjátékot
szervezett, amelyben a különböző, részben ellentétes érdekek
többszólamú, ám harmonikus koncertbe olvadtak. (…) Ily módon
a Napkirály ünnepei egyedi és a korra jellemző módon értelmez-
ték a theatrum mundi [világszínház] ősi metaforáját: az udvar és
a város alkotta a színpadot, a mindenható, ötletgazdag rendezőt
Hyacinthe Rigaud: XIV. Lajos
pedig a király alakította: ő osztotta ki magára és az udvar tagjaira koronázási palástban (1701)
a szerepeket, ő ügyelt a társulati összjátékra, és dicséretként vagy
A színpadiasság milyen
büntetésként meghívta, vagy éppen kizárta a színészeket a követ-
elemeivel él a festmény?
kező játékból. Vagyis a királyi ünnepek színjátékában Lajosnak
nemcsak az udvari társadalmat, de vele együtt önmagát is sikerült
tökéletesen teatralizálnia [színpadiasítania]. Ennek a színjáték-
nak igen fontos részét alkották a (…) színházi előadások.”
(Erika Fischer-Lichte: A dráma története – részlet)
1. Hol találkoztatok tanulmányaitok során a világszín-

ház gondolatkörével? Mit jelent a fogalom?
2. Mi volt a szerepe a színpadiasságnak (teatralitásnak)
a fenti idézet alapján XIV. Lajos udvarában?
3. Hogyan képviselték (reprezentálták) az ünnepségek
és előadások a francia társadalom és udvar rendjét, a
király abszolút hatalmát?
4. Hogyan hozható kapcsolatba A király táncol című
filmből való képkocka metaforikája Erika Fischer-
Lichte megállapításaival?
5. Értelmezzétek a francia tragédiaköltő megállapítását
az olvasottakkal összefüggésben!
„Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével; nézői-
met ugyanazok a dolgok hatották meg, amelyek egy-
kor könnyekre indították Görögország legműveltebb
népét.”
( Jean Racine: Iphigénia, Előszó, 1674) Két képkocka Gérard Corbiau
rendező A király táncol című
filmjéből (2000)
192
4irod_09_2-2.indd 192 2010.05.20. 22:07:30

A klasszicizmus a XVII. század
6. Hányféle jelentését ismeritek a „klasszikus” szónak? második harmadától jelentkező
Gyűjtsétek össze pókhálóábrával, majd helyezzétek művészeti és irodalmi irányzat
mondatokba! megnevezésére használt fogalom.
Az irányzat Európa különböző or-
7. Osszátok el bekezdésenként az ismeretközlő szöve- szágaiban más-más időben és elté-
get egyenlő arányban az osztály tagjai közt! Dol- rő tartalmakkal jelentkezett. Leg-
gozza fel mindenki a maga bekezdését, készítsen korábbi fejleményei a francia építé-
belőle vázlatot is! Végül tanítsátok meg egymásnak szetben és drámában figyelhetők
a vázlat segítségével a bekezdés tartalmát az állj pár- meg. Egyes művészeti ágakban, így
ba technikával úgy, hogy mindenkinek minden a képzőművészetben és a zenében,
bekezdésről legyen vázlata a folyamat végére! Külö- az irodalomnál rövidebb időre vált
nösen figyeljetek az összefüggések megmutatására! meghatározóvá. A klasszicizmus
esztétikai elvei programszerűen
8. Készíts 8-10 állítást tartalmazó igaz-hamis feladat- kapcsolódtak az antikvitáshoz. Al-
sort a témából! Cseréld ki padtársaddal, és oldjátok kotói a görög–római minták köve-
meg a feladatot! Ellenőrizzétek közösen! tésére, témáinak, műfajainak, mí-
toszi kellékeinek hasznosítására
törekedtek. A reneszánszhoz ké-
pest azonban másképpen értelmez-
ték az antik hagyományt. Az iro-
Klasszikus, klasszicizmus dalmi klasszicizmus képviselői
szabályokat igyekeztek megfogal-
A klasszicizmus (latin: classis ’osztály’) szó a római polgárok mazni és az alkotásmód kötelező
vagyoni cenzus alapján történő besorolásának emlékét őrzi. normájává tenni. E szabályokat az
antik szerzők műveinek tanulmá-
A „classici” megnevezést a leggazdagabb polgárok csoportjára
nyozásából, különösen Arisztote-
alkalmazták. A szót a II. századtól átvitt értelemben is használ-
lész Poétikájából
á vonták le. A kora-
ták. Mégpedig a régi jó szónokokra és költőkre való hivatkozás- beli művészetfelfogás az euripidé-
ként „első osztályú”, „követésre érdemes” jelentésben. A „klasszi- szi tragédiát, a vergiliusi eposzt és a
kus” minősítés napjainkig őrzi ezt az értékelő, elismerő jelentés- horatiusi ódát tekintette a legma-
tartalmát. Ebben az értelemben beszélünk például a világ- és a gasabb rendű műfajeszménynek.
nemzeti irodalom klasszikusairól, vagy egy-egy nemzet legszín- Így az ezekből levonható szabályo-
vonalasabb irodalmi korszakáról. Szűkebben a fogalmat egyes kat tartotta poétikailag érvényes-
korok művészetének megnevezésére is használjuk. Olyan koro- nek a maga korára is. Stílusának
kéra, amelyek a formai kiegyensúlyozottságot, a szabályosságot, szembetűnő jellemzője az egysze-
a mértéktartást tekintik eszménynek. Ilyen értelemben tekint- rű, világos szerkezetre és formára
jük klasszikusnak a görög és a latin irodalom fénykorát, a rene- való törekvés. Megfigyelhető to-
szánszot és a klasszicizmust. De a modern irodalomnak is van- vábbá a szenvedélyek és az ésszerű-
nak újklasszicista törekvései. ség mértéktartó egyensúlyának igé-
nye, a megalkotottságban a való-
szerűség és az aprólékos műgond.
A klasszicizmus meghatározóan
A Napkirály udvarában 1630 és 1830 között volt jelen az
európai művelődés alakulástörté-
Az új művészeti irányzat a XVII. század második harmadától netében. Kezdetben a barokkal, a
Franciaországban a Napkirálynak nevezett XIV. Lajos udvari XVIII. század végétől a kibontako-
környezetében jelentkezett. Társadalmi háttere a megerősödő zó romantikával futott párhuzamo-
királyi hatalom és a gazdaságilag előretörő polgárság egyensúlya san. Egy-egy nemzet irodalmában
volt. A király az állam urának, egyben legfőbb hivatalnokának kizárólagossá azonban alig vált. Sőt
tekintette magát. Kötelességének tartotta a rend védelmét, a tör- gyakran az alkotók is kevert életmű-
vet hoztak létre ( Johann Wolfgang
vényesség betartását és az alattvalók igazságos igazgatását. Ezt a
Goethe vagy Berzsenyi Dániel).
szemléletet közvetítette a király híres mondata: „Az állam én
193
4irod_09_2-2.indd 193 2010.05.20. 22:07:32

vagyok”. Ez a környezet kedvezett a szabályok és
Az újkori racionalizmus alapelveit a francia René
mértékek szerint alkotó művészetfelfogásnak.
Descartes fogalmazta meg Értekezés a módszerről
A királyi udvar saját hagyományait az eszményített (1637) című munkájában. Ezt a filozófiai gondolko-
antik kultúra és stílus újraértelmezésével alakította dást Descartes latinos névalakja (Cartesius) nyomán
ki. Sőt egész Európa számára követendő mintává kartézianizmusnak nevezzük. Descartes az értelmet az
kívánta tenni. ember veleszületett adottságának, az emberi ismeretek
végső forrásának tartotta. Ugyanakkor azt tapasztalta,
hogy a tudományos gondolkodás a fizikai-természeti
világról nem képes egységes igazságok megfogalmazá-
sára. Úgy vélte, ennek oka abban rejlik, hogy az emberi
Racionalizmus értelmet nem azonos módon használjuk. A valóban
megbízható ismeretek előfeltételeként tehát felül kell
A francia klasszicizmus szellemi környezetét az vizsgálnunk valamennyi ismeretünket. A biztos tudás-
újkori gondolkodás egyik meghatározó irányzata, hoz ismerni kell a helyes gondolkodás módszerét, mely-
a racionalizmus (latin: ratio ’ész, értelem’) jelennek kiindulópontja a kétely. Kételkednünk kell még
abban is, hogy saját testünk vagy a külvilág testei létez-
tette. Hátterében az a filozófiai nézet állt, hogy az nek, mivel érzékeink megbízhatatlanok. Ez a módsze-
ember annyit foghat fel a fizikai világ rendjéből, res kétkedés vezet el Descartes szerint a minden kétely
amennyit belőle a dolgokra vagy az elméjére vo- felett álló, abszolút szilárd ismeretekhez. Vagyis min-
natkozóan megfigyel. A racionalizmus tehát a denben kételkedhetem, de nem kételkedhetem a kétel-
kedés tényében. Filozófiájában a helyes gondolkodás (a
fizikai világot két részre osztotta. A megismeren-
kétkedő elme) ténye a gondolkodó létét is igazolja:
dő dolgokra és a megismerő elmére. A filozófiai „Cogito ergo sum.” (Gondolkodom, tehát vagyok.)
gondolkodás alapkérdésévé tette, hogy miként Vagyis ahhoz, hogy gondolkodjam, léteznem kell.
tesz szert az elme a fizikai világ dolgaira vonatkozó Descartes tehát a megismerő embert elsődlegesnek
biztos ismeretekre. Ez az újkori gondolkodás az tekinti a megismerés tárggyal szemben. Állítása azt is
jelenti, hogy az emberi tudás végső bizonyossága magá-
antik filozófiai hagyományokra támaszkodott, de ban az emberben van. Az ember mindazt igaznak
alapvetően különbözött is tőle. Az antik filozófia fogadhatja el, amit a gondolkodás révén képes belátni.
ugyanis feltételezett egy, az embertől függetlenül
létező fizikai világot. Először a mindenség egészé-
nek és részeinek felépítését és működését foglalta
rendszerbe. Ezt követően foglalkozott az emberi Kezdetben Descartes követője, később legnagyobb
ellenfele volt a kiváló matematikus és fizikus, Blaise
megismerés módjaival. Ezzel szemben a raciona- Pascal (1623–1662). Jegyzeteit, szövegtöredékeit az
lizmus a mindenség leírását is az emberi megisme- utókor gyűjtötte össze és adta ki Gondolatok címmel.
rés eredményének fogja föl. Ebből következik az a Pascal elsőként érzékelte az új világ ellentmondásait.
gondolata, hogy a megismerő tevékenységtől füg- Úgy vélte, hogy a végtelen természettel az emberi meg-
getlenül fennálló világról semmit sem állíthatunk. ismerés korlátozottsága és viszonylagossága áll szem-
ben. Az emberi értelem és a hit egymással párbeszédet
Ugyanakkor a cél mégis a helyes és biztos isme- folytatni képtelen szinteken magyarázza a világot.
retek megszerzése volt. Ezért gondolkodásának A természettudós szemével tekintett az emberre, akit
előterébe az elme működésével és az ismeretek esendő, tragikus lénynek tapasztalt. Olyannak, aki is-
megszerzésével foglalkozó elképzelések kerültek. meri saját végességét, tökéletlenségét és korlátait. „Nád-
A racionalizmus az ismeretek végső forrásának szál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike;
de gondolkodó nádszál. Nem kell az egész világmin-
magát az emberi értelmet tekintette. denségnek összefognia ellene, hogy összezúzza; egy kis
pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje.
De még ha eltaposná a mindenség, akkor is nemesebb
lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a
A francia klasszicista színház mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erő-
és dráma sebb nála. Tehát minden méltóságunk a gondolkodás-
ban rejlik” – írja híres példázatában. Pascal úgy gondol-
ja, hogy az emberen csak Isten kegyelme segíthet. De
A XVII. századi francia klasszicizmus vezető belátja, hogy Isten léte sem tapasztalati, sem racionális
műneme a dráma volt. Virágzása kölcsönhatásban úton nem bizonyítható. Ezért azt ajánlja, fogadjunk
volt a magas fokú színházkultúrával is. A korban a Isten létére. Érvelésében ésszerűbb, ha elfogadjuk léte-
politikai és szellemi élet kiválóságai váltak a szín- zését, mintha nem. Az elfogadással ugyanis mindent
megnyerhetünk: a végtelen, túlvilági létet. De amit ve-
ház támogatóivá. A színházi előadásra átalakított szítünk, azok csupán véges világi örömök.
labdaházak és az arisztokrácia magánszínházai
194
4irod_09_2-2.indd 194 2010.05.20. 22:07:33

mellett megjelentek az első nyilvános kő-
Pierre Corneille: Három értekezés a drámai művészetről
színházak. A színpad és a nézőtér elkülönült
– részlet
egymástól, a nézők rögzített és változatlan
szemszögből, mint „leskelődők” (francia: „Kétségtelen, hogy mivel művészet van, vannak szabályok is;

voyeur) figyelték az előadást. Létrejött a do- de az, hogy melyek ezek a szabályok, már nem ilyen kétségte-
bozszínház. A klasszicista dráma színpadán len. (…) Senki nem tagadja, hogy a cselekmény, a hely és az idő
egységét meg kell tartani; nem kis nehézség viszont tudni, mi
nem volt különösebb szerepe a díszletnek.
is voltaképpen a cselekmény egysége, és meddig terjedhet az
A földszintet a színpadtól függöny válasz- idő- és a helyegység (…). Nehezen képzelhető, hogy a történe-
totta el, lebocsátása a felvonások végét jelez- lemben vagy az emberek képzeletében sok olyan híres és tra-
te. A klasszikus ötös tagoltság (alaphelyzet, gédiához méltó esemény forduljon elő, amelyek elhatározása
konfliktus, tettváltás, tetőpont, megoldás) és minden következménye ugyanazon a napon és ugyanazon
a helyen történhessék, anélkül, hogy némi kis erőszakot ne
megteremtette az öt felvonásos drámai be-
tennénk a dolgok szokott rendjén; épp ezért nem hinném,
osztást. A francia színházban nők is játsz- hogy az effajta erőszakot mindenestül el kellene ítélnünk,
hattak, hiszen a klasszicista ízlés mentes volt föltéve, ha nem megy el egészen a képtelenségig (…). Könnyű
minden illetlenségtől. 1680-ban kaput nyi- az elméletíróknak szigorúnak lenniök; de ha rászánnák
tott a Comédie Française, amely a mai napig magukat, hogy tíz-tizenkét effajta költeményt bocsássanak a
közönség elé, talán még nálam is jobban tágítanának a szabá-
Európa egyik legszebb és jelentős színháza.
lyokon, mihelyt a tapasztalatból megtanulták, milyen kény-
szert jelent pontos megtartásuk, és mennyi szépséget száműz
színpadjainkról.”
(1660, Rónay György fordítása)
Drámaelmélet
Nicolas Boileau: Költészettan – részlet
A korban született drámaelméleti munkák
Arisztotelészt tartották követendő mintá- „A szín helye legyen pontos, határozott.
nak. A görög bölcselő rendszerező munká- Spanyolországban a költő egy puszta napban
Akár éveket is zsúfolhat a darabban.
jában, a Poétikában a klasszikus tragédiaírók Ott még kisgyermek a hős az idomtalan
gyakorlatát összegezte. Ezzel szemben a Színdarab elején, végén szakálla van.
francia dramaturgia a drámaírás szabályait De bennünket az Ész vezet szabálya rendjén:
szigorú előírásokká merevítette. Ezt a sza- Úgy kívánjuk, legyen jólformált a cselekmény,
bályt nevezték a hármas egység elvének. Történjék egy eset, egy helyen, egy napon;
Kezdettől végig azt lássuk a színpadon.”
A hármas egység elve megkövetelte, hogy a
dráma egy helyszínen, egy nap alatt játszód- (1674, Rónay György fordítása)
jon, és eseménysora egyetlen cselekményszál
mentén alakuljon. Elvetette tehát a kitérők,
mellékszálak, epizódok lehetőségét. (Arisz-
totelész Poétikája valóban szól a cselekmény
egységéről és a drámaidő rövidségéről, de a 1. Fogalmazd meg saját szavaiddal, milyen dramatur-
tér egységét például meg sem említi.) Rész- giai szabályokról értekezik a két szövegrészlet!
2. Vesd össze halmazábrával Corneille-nek és Boileau-
ben a cselekmény egységének követelmé-
nak a tárgyalt kérdéshez való viszonyát!
nyéből, részben a mértéktartás elvéből 3. Keress többféle magyarázatot arra, hogy miért volt
következett, hogy az események jelentős Corneille engedékenyebb a szabályok tekintetében!
része nem jelenítődött meg a drámában. 4. Magyarázd meg, mi köze lehet az ésszerűségre való
A néző csak a szereplők beszédéből értesül- hivatkozási alapnak a Boileau-részletben taglalt
szabályokhoz!
hetett róluk. A klasszicista ízlés szerint a
5. Igazold Corneille írásában az észelvűség jelen-
közönség érzékenységét sértő, illetlen dol- létét!
gokat egyébként sem volt szabad színpadon 6. Vizsgáld meg, miben tér el a két szövegrészlet
megmutatni. Mindebből adódik, hogy a kommunikációs célja és nyelvi megalkotottsága!
klasszicista dráma a konfliktusok, szenvedé- 7. Mit gondolsz, a részletek alapján vajon hogyan
étékeli a francia klasszicizmus Shakespeare drá-
lyek végső kirobbanását vitte színre.
máit? Indokolj!
195
4irod_09_2-2.indd 195 2010.05.20. 22:07:33

A francia klasszicista tragédia első kiemelkedő A klasszicista francia tragédia mestere, Jean Racine
alkotója Pierre Corneille (1606–1684). Az iro- (1639–1699). Műveiben szigorúan érvényesíti a hármas
dalmi hagyomány legjelentősebb drámájaként az egység elvét, még akkor is, ha annak fenntartása látszattá
1635-ben rendkívüli sikerrel bemutatott Cidet válik. Phaedra című tragédiája az 1667-es bemutató elő-
tartja számon. adáson megbukott, ma ezt a drámát tartjuk egyik legjelen-

A spanyol lovagregényből átvett téma szerint tősebb alkotásának.
a címszereplő, Rodrigo a kereszténység katonája. A téma a görög mitológiából ismert, több antik szerző
A mórokon aratott győzelemmel szerez dicsősé- is feldolgozta. Racine leginkább Euripidész Hippolütoszát
get, és kapja a királytól a kitüntető „Cid” (arab: tekintette mintának. De főhőse nem Hippolütosz királyfi,
’úr’) nevet. A dráma konfliktusát a lovagi erkölcs hanem a mostohafiába szerelmes királynő. Ez a változtatás
szabályai szerint való becsület (hagyomány) és a Racine tragikumfelfogását is mutatja. Phaedra a saját sze-
szerelmi szenvedély (természet) kettős kötése relmi szenvedélyével birkózó ember, akinek elvakult vágya
adja. A műben az észelvűség és a szenvedély nem mások boldogságát és életét is magával sodorja a pusztu-
vezet tragikus végkifejlethez, mert az értelem lásba. Nem cselekedhet természete ellen, nincsenek eszkö-
eszménye képes uralma alatt tartani az indulato- zei a szenvedély leküzdéséhez. Ebből a tragikumfelfogás-
kat. Corneille törekedettett a hármas egység ból fakad, hogy a mű az emberi lélek belső folyamatait
megtartására. Ennek ellenére ki kellett tágítania helyezi előtérbe, ezért visszaszorul a drámai akció. Ugyan-
a drámában a hely és az idő egységének fogalmát. akkor a valószerűség követelménye miatt Racine a hősök
A szerző épp a természetesség és a valószerűség hosszabb magánbeszédeit is kerüli. Ehelyett a szereplők
követelményének való megfeleléssel indokolja a egy-egy (gyakran intrikus) bizalmasukkal folytatott pár-
hármas egység fogalmának lazább kezelését. beszédben vallanak a lelkük mélyén zajló folyamatokról.
Molière: Tartuffe
„Íme egy színmű, mely nagy zajt ütött és soká
üldöztetett; s azok, akiket tárgyaz, ugyancsak
megmutatták, hogy Franciaországban hatalma- 1. Hogyan értelmezhető a szöveg „másoló
sabbak mindazoknál, akiket eddigelé színpadra rajzolatok” kifejezése a kasszicista dráma
hoztam. A márkik, a czikornyás nők, a rásze- poétikai elveivel összefüggésben?
dett férjek s az orvosok nyugton tűrték szín- 2. Mi adja a részletből kiolvashatóan Mo-
lière drámáinak témáit?
padra-hozatalukat, s úgy tettek, mintha az őket
3. Vajon miért válthatott ki nagyobb dühöt
másoló rajzolatokat együtt nevetnék a királlyal.
a képmutatással való szembenézés más, a
De a képmutatók nem ismertek tréfát, dühbe szövegben felsorolt viselkedés- vagy jel-
jöttek azonnal (…)” lembeli gyengeségekkel való szembe-
(Molière: Előszó a Tartuffe 1669-es nézésnél?
változatához, részlet) 4. Miért lehetnek Molière darabjai komé-
diák? Hogyan függ össze témájuk a mű-
fajjal? Következtetéseitekhez használ-
játok fel a szerző alábbi drámacímeit is!
Kényeskedők, Nők iskolája, Don Juan,
Fösvény, Úrhatnám polgár, Tudós nők,
Képzelt beteg
5. Válasszatok egy-egy címet a fentiekből,
és dolgozzátok ki jellemtérképpel a sze-
rintetek hozzá tartozó komikus karaktert!
Készítsetek hozzá kosztümös és/vagy a
mába helyezett jelmeztervet is!
A. Meunier: Comédie Française (XVIII. század)

Gyűjtsd össze, miben különbözött
a francia klasszicista dráma színpada
az angol reneszánszétól!
196
4irod_09_2-2.indd 196 2010.05.20. 22:07:33

6. Tartsatok olvasópróbát! Osszátok ki a szerepeket, és
olvassátok el hangosan a Tartuffe nyitó jelenetét!

7. Kiket ismerünk meg az első felvonás első jelenetében?
8. Milyennek látjuk az első jelenetben Pernelle asszonyt?
Miért?
9. Hogyan befolyásolja a Pernelle-ről kialakított véle-
mény az olvasó családról alkotott véleményét? Miért?
10. Gyűjtsétek ki Pernelle családtagokra vonatkozó érték-
Molière (1622–1673) Párizsban
ítéleteit egy T-táblázat bal oszlopába! Fogalmazzátok született jómódú polgárcsalád
át ezeket a családtagokról való pozitív tartalmú meg- gyermekeként, eredeti neve: Jean-
ítélésekké! Átfordításaitokat rögzítsétek a jobb osz- Baptiste Poquelin.
lopban! A jezsuiták párizsi kollégiumá-
11. Kik azok a lényeges szereplők, akik hiányoznak az első ban, a jezsuita színjátszás egyik
jelenetből? franciaországi központjában ta-
12. Készítsetek kettős pókhálóábrát arról, hogy a jelenlé- nult. A latin komédiaírókat erede-
tiben olvasta.
vők közül ki milyennek látja őket!
Jogi doktorátust szerzett, de a
13. Kinek hisz az olvasó? Miért? Ki irányítja valójában az színházat választotta hivatásul.
olvasó értékítéletét? Hogyan? 1644-ben önálló színházát ala-
14. Mikor jelenik meg Orgon, mikor Tartuffe? Magyaráz- pított (Illustre Théatre). Vállalko-
zátok meg a késleltetés dramaturgiai okát, indokát! zása megbukott, az adósok bör-
15. Tartsatok olvasópróbát! A dráma ismeretében beszél- tönébe került, ahonnan apja vál-
jétek meg, milyen karaktert kell játszani Dorin szere- totta ki.
pében, milyet Orgonéban? Kinek hogyan kellene be- Ezt követően tizenhárom évig
vándorszínész-társulattal járta
szélnie, mit kellene beszédével kifejeznie? Osszátok ki
Franciaországot, majd XIV. Lajos
a szerepeket, és olvassátok el hangosan az 1. felvonás öccse, a Monsieur nevét adta a tár-
4. jelenetét! sulathoz.
a) Hogyan árnyalja a jelenet a Tartuffe-ről és a család- 1658-ban egy Corneille-tra-
fő Orgonról eddig kialakult képet? gédiában színészként játszott a
b) Miért nevetséges, komikus Dorin karaktere, jelle- húszéves XIV. Lajos előtt. Merész
me? Miért Orgoné? ötlettel az unalmas tragédiáról
16. Hasonlítsátok össze halmazábrával a 3. felvonás 2. és bohózatra váltott. Megnevettette
a királyt, aki helyet adott a társu-
3. jelenetét! latnak egy párizsi állandó színház-
a) Milyen embernek mutatkozik szavai és cselekedetei ban (Petit-Bourbon).
alapján Tartuffe az egyik, milyennek a másik jele- 1659-től egyre népszerűbb ko-
netben? médiaszerző lett. Hatalmas sike-
b) Hogyan viselkedik Tartuffe Dorine-nal, hogyan reket aratott, vagy épp nagy bot-
Elmirával? rányokat kavart műveivel. Meg-
c) Vonjatok le következtetést meglátásaitok alapján! rendeléseket kapott a királytól,
rendezte az udvari ünnepségeket,
melyeken maga is szerepelt.
1662-ben feleségül vette Ar-
mande Béjart színésznőt, fiatalko-
ri szerelmének lányát. Gyermekük
keresztapaságát maga a király vál-
lalta.
1673-ban a Képzelt beteg egyik
előadásán rosszul lett a színpadon,
és aznap éjjel meghalt. Életének
utolsó szakaszát tematizálja a XX.
századi kiváló orosz író, Mihail
Bulgakov Molière című tragédiája.
William Powell Frith: Jelenet Molière

Fösvény című komédiájából (1876)
197
4irod_09_2-2.indd 197 2010.05.20. 22:07:34

1. felvonás, 6. jelenet – részlet
ORGON CLÉANTE
Ahogy megláttam őt – ha úgy állna előtted, Igen, mind így beszél, aki hozzád hasonló
Úgy éreznéd te is, hogy meg kell őt szeretned. Legyen csak a világ, mint ők, világtalan.
Eljött naponta a templomba jámborul Szabadgondolkodó, akinek szeme van,
S láttam – mellettem állt – térdre hogyan borul. És aki nem leli kedvét a külszinükben,
Őt nézte az egész gyülekezet azonnal, Annak semmi se szent, az már nekik hitetlen.
Mert úgy imádkozott, olyan nagy buzgalommal, Akármit is beszélsz, én meg nem ijedek,
Hol sóhajtott, hol a két karját tárta szét Kimondom, és az ég ismeri szívemet.
És csókolgatta a templom kövezetét. Nem leszek rabja az álszent komédiáknak:
Ha indultam, előbb a kapuhoz kiment és Vannak áljámborak, éppúgy, mint színre bátrak,
Ott nyujtotta felém a szenteltvíz-medencét. S mint ahogy látjuk a becsület mezején,
Inasa, aki őt mindenben követi, Aki zajt csap, nem ő az igazi legény,
Tudtomra adta, hogy semmije sincs neki. S a szentek, akiket én magam is követnék,
Segítettem, de őt elfogta a szerénység Nem ábrázatukon hordják azt ami szentség.
S visszakínálta az adomány fele részét. Neked egykutya, hogy ami szivedre hat,
„A fele is elég” – azt mondta – „ennyi sok, Képmutatás-e vagy igazi áhitat?
Szánalmára, uram, én méltatlan vagyok.” Vallás, vakbuzgalom, szemedben, ugye, mindegy?
S amikor látta, hogy nem veszem vissza mégsem, Egyazon tisztelet arcot s maszkot megillet?
A szegények között szétosztotta előttem. Őszinteség s ravasz tettetés egyremegy?
És végül is az ég házamba hozta őt, A tényt s a látszatot te összekevered?
Azóta van, hogy a sorsunk is kedvezőbb. Te a személy helyett az árnnyal is beéred?
Ő mindenre figyel s főleg a feleségem Aranypénznek veszed az ócska, hamis érmet?
Érdekli őt az én jó hírem érdekében. Sajnos legtöbbnyire furcsák az emberek,
Mindig megmondja, hogy ki vetett rá szemet: Sosem követik a helyes természetet.
Soha nem én vagyok, ő a féltékenyebb. A józan észt, bizony, ők túl szűknek találják
El sem hinnéd, hová ragadja őt a szent hév, És jellemük szerint lépik át a határát.
Egy apróság miatt látnád csak töredelmét! Azt rontják el, ami igazán nemes itt,
Kis semmiségeket bűnné nagyítva lát, Azzal, hogy sürgetik és túlzásba viszik.
A multkoriban is vádolta önmagát, De öcsém, ezt csak úgy mellesleg megjegyeztem.
Hogy térden állva és imába elmerülve (Vas István fordítása)
Bolhát fogott magán – s haragjában megölte.
17. Hasonlítsátok össze T-táblázattal az

1. felvonás 5. jelenetéből való dialógus
két részletét!
a) Hogyan látja, ítéli meg Orgon, ho-
gyan Cléante Tartuffe-öt?
b) Mitől válik Orgon komikus figurává
az olvasó számára?
c) Miért nem komikus a helyzet és
Tartuffe működése a drámavilágban
az Orgonon és anyján kívüli szerep-
lők számára?
d) Milyen eszközökkel akarja meggyőz-
ni Cleante sógorát? Gyűjtsétek a két Jean François de Troy: Molière felolvasása (1728)
szereplő ér veit az érvek kártyán
Jellemezd a festmény alapján a korabeli
technikával! Értelmezzétek, vitassá-
társasági életet és olvasási szokásokat!
tok meg az érveket!
Hasonlítsd össze a maival!
198
4irod_09_2-2.indd 198 2010.05.20. 22:07:35

TARTUFFE Ó, testvérem, igen, a bűnöm feneketlen,

Igen, bűnös vagyok, nyomorult, zaklatott,
Aljas gonosztevők között a legnagyobb,
Minden pillanatom új bűn, mocsokban élek,
Lelkemet ellepik gennyes, rothadt fekélyek.
Látom már, hogy az ég e pillanatra várt
S rajtam bűneimért kitölti bosszuját.
Érhet akármilyen gaztettek vádja engem,
Nincs bennem gőg, amely unszol, hogy védekezzem.
Mindezt csak higgye el, vértezze fel dühét,
Mint bűnöst űzzön el, nem is kérdem, miért.
Bármilyen büntetést, szégyent kell elviselnem,
Biztos hogy többet is régen megérdemeltem.
DAMIS Hát megtéveszti e színlelt jóság, az álnok,
Szemforgató erény?
ORGON Hallgass, te lepra, átok!
TARTUFFE Hadd beszéljen, az ön vádja alaptalan:
Jobban teszi, ha hisz az ő szavaiban.
Miért gondolkozik rám nézve kedvezően?
Tudja-e végre is, hogy mi telik ki tőlem?
Testvérem, ön talán a látszatból itél?
Az megtéveszti: nem vagyok jobb senkinél.
Ne induljon ki ön jámbor külalakomból:
Sajnos, nem az vagyok, akinek bárki gondol
Erényes férfinak tart az egész világ.
S nincs bennem semmi, csak csalás meg bujáság.
(Damis felé fordul)
Beszéljen csak, fiam, nevezzen árulónak,
Aljasnak, gaznak és orgyilkosnak, csalónak,
Vagy szólítson, ha tud, gyűlöltebb neveken,
Megérdemlem, tudom, nem is ellenkezem,
Ezt a gyalázatot kész vagyok tűrni térden:
A bűnöm annyi, hogy illik hozzá e szégyen.
ORGON Ó, testvérem, elég. (Fiához) Nem esik meg szived,
Te gazember?
DAMIS Apám, ilyesmit elhihet?
ORGON Fogd be a szád, bitang! (Tartuffe-höz) Ó álljon fel, fivérem! (Fiához)
Akasztófavirág!
(Vas István fordítása)
18. Elemezzétek a jelenetrészletet Tartuffe stratégiája szempontjából!

a) Mire épít Tartuffe? Mi benne a számítás?
b) Hogyan beszél Orgon jelenlétében Orgon fiáról?
c) Mit mond magáról? Készítsetek listát önminősítéseiről!
d) Miért tűnhet hitelesnek az ilyenfajta érvrendszer? Milyen vallásos műfajokkal tart rokonsá-
got?
e) Mi jelzi ebben a jelenetrészben, hogy felborult a család természetes rendje, rangsora?
f ) Játsszátok el a jelenetet!
199
4irod_09_2-2.indd 199 2010.05.20. 22:07:35

ORGON (Előbújik az asztal alól) Undorító alak,

bevallom hát magának.

Odavagyok, nem is tudom, hogy mit csináljak.
ELMIRA Hogyan? Hát már kibújt? Nem, ez nem tréfa itt,
Bujjon csak vissza és még várjon egy kicsit,
Hogy biztos legyen és látszattal be ne érje,
S ne bízza rá magát gyanúra, feltevésre.
ORGON A pokol fenekén sincs ennél gonoszabb.
ELMIRA Vigyázzon! Túl hamar hinnie nem szabad.
Győződjék meg s csak úgy ítéljen, arra kérem.
Türelem, türelem – túl gyorsan ne ítéljen.
(Orgon elé áll, hogy eltakarja)
XVII. századi illusztráció

a Tartuffe-höz
19. Tartsatok rendelkező próbát! Válasszatok rendezőt, aki értelmezi a helyzetet, és rendezői utasí-
tásokkal látja el a szereplőket! (4. felvonás, 6. jelenet)
Játsszátok el a jelenetet!
a) Gyűjtsétek össze, mi mindentől nevetséges, komikus a helyzet ebben a jelenetrészletben!
b) Mik voltak a komikum forrásai, kifejezőeszközei az általatok színre vitt jelenetrészletben?
c) Hasonlítsátok össze, hogyan, milyen érvekkel próbálkozott Cléante (1. felvonás, 4. jelenet),
és milyenekkel ebben a jelenetrészletben Elmira! Mit tekint az igazság forrásának az egyik,
mit a másik érvrendszer?
20. Készítsetek el és mutassátok be poszteren Tartuffe, Orgon, Elmira, Dorine, Cléante karaktertér-
képét! Gyengeségeiket és erényeiket egyaránt vizsgáljátok meg!
21. Készítsetek viszonyváltásokat is megjelenítő viszonyhálót poszteren a dráma szereplőiről! Jelöl-
jétek a drámai konfliktus kialakulását!
22. Alkossatok 4-6 fős csoportokat, és mutassátok be egy-egy állóképben a Tartuffe egy-egy általatok
kiválasztott jelenetét úgy, hogy az állókép érzékeltesse a jelenet drámai viszonyrendszerét! Be-
széljétek meg a bemutatott állóképeket!
23. Jellemezzétek a konfliktust! Kik között jön létre? Mi a feltétele kialakulásának? Kinek mi a
célja? Milyen eszközei vannak a cél eléréséhez?
24. Próbáljátok feltárni, miben különbözik a komédia konfliktusa a tragédia konfliktusától!
25. Miért sajátos a drámai tettváltássorozat? Gyűjtsétek össze kettéosztott naplóval, hányféleképpen,
hogyan és milyen eredménnyel kísérli meg a család Orgon meggyőzését!
26. Keressetek példákat a drámában a jellem-, illetve a helyzetkomikumra! Jelenítsetek meg néhányat
közülük!
27. Vitassátok meg, komikus vagy tragédiába hajló a mű végkifejlete! Érveiteket rögzítsétek T-táb-
lázatban!
28. Írjatok a jelenet komikumát kibontó rendezői utasításokat az I. felvonás 1. vagy 4. jelenetéhez,
vagy a IV. felvonás 4. vagy 6. jelenetéhez! Rendezzétek meg és adjátok elő a választott jele-
netet!
200
200
4irod_09_2-2.indd 200 2010.05.20. 22:07:36

ORGON Megpukkadok, anyám. Nem mondom eleget?

Én magam láttam a bűnös merényletet.
PERNELLE ASSZONY Mindig ontják ezek a rossz nyelvek a mérget,
A földön senki sincs, akit ők megkimélnek.
ORGON Ez a beszéd, anyám, mondhatom, esztelen.
Láttam – és tanu rá a saját két szemem.
Láttam, láttam – hogyan mondjam már, hogy megértse?
Talán századszor is ordítsam a fülébe?
PERNELLE ASSZONY A látszat, istenem, gyakran tévútra visz.
S hányszor csalódhatik az ember szeme is!
ORGON Megőrülök.
PERNELLE ASSZONY Bizony, a hamis gyanu árnya
Nagyon gyakran a jót is rosszra magyarázza.
ORGON Szóval, ha kedve van a feleségemet
Ölelni – irgalom ez tőle?
PERNELLE ASSZONY Nem lehet
Vádolni valakit, csak ha komoly okod van,
Várhattál volna, míg biztos vagy a dologban.
29. Mi volt a dramaturgiai szerepe Pernelle asszony színre léptetésének a dráma első jelenetében?
a) Mért kell visszatérnie az 5. felvonás 3. jelenetében? Itt mi a szerepe a jelenlétének?
b) Miért nem hisz Pernelle saját fiának?
c) Miért tekinthető „tükörhelyzetnek” ez a jelenet?
d) Miért végletekig fokozott a jelenet csattanója? Hogyan értelmezhető Pernelle utolsó mon-
data?
30. Vizsgáljátok meg, mennyiben felel meg a dráma a klasszicista hármas egység elvének!
31. Írj fantomjeleneteket! Kivel mi történne a drámai végkifejlet belső logikája szerint?
32. Írj rövid esszét! Mi lehet a jelentése annak, hogy a rend kívülről, az uralkodó beavatkozásával áll
helyre a drámavilágban?
33. Dolgozd fel kettéosztott naplóban az 1. felvonás 1. jelenetét (Pernelle távozása) vagy a II. felvo-
nás 1. jelenetét (Orgon és Mariane dialógusa) a belső hangok technikájával!
34. Értelmezd Gyulai Pál XIX. századi író és irodalomtörténész írását, és beszéljétek meg, milyen
mai tartalmai lehetnek a képmutatásnak!
„Ami azt illeti, hogy a Tartuffe a mostani korra nem illik, ezen az állításon mindenki nevetni fog,
ki csak felületesen ismeri is Franciaország és Európa viszonyait. (…) Igaz, hogy a korviszonyok
változtával a képmutatásnak és a szenteskedésnek más, s a napi események szempontjából érde-
kesebb formái is vannak, de hogy a Molière alakja örökké élő marad, mert az emberi szív mély
tanulmányán s a művészet varázsán alapszik. Csak az tagadhatja, ki nem ismeri az emberi szivet
s nincs elég érzéke a művészet magasabb elveihez. (A Tartuffe) Ma is közelebb áll az élethez, mint
sok más halhatatlan költő halhatatlan alakja.”
35. A drámai cselekmény váza valójában archetípus. Hiszékenység, hízelgés, hiúság, képmutatás egy-
mást feltételező emberi tulajdonságok. Olvasd (újra) Phaedrus fabuláját a rókáról és a hollóról,
hasonlítsd össze a fabula problematikáját a drámáéval!
201
201
4irod_09_2-2.indd 201 2010.05.20. 22:07:37

Töretlen népszerűség A commedia dell’arte (olasz: ’a művészet, a mesterség
színjátéka’) a XVI. századi Itáliában alakult ki. A népi
A francia klasszicista dráma kiemelkedő kép- gyökerű bohózat rögtönzésre épült. A színészek meg-
viselője a komédiaszerző Molière. Saját korá- beszélt cselekményvázlat alapján alakították a szöve-
nak ünnepelt szerzője és színésze volt. Bár get és a játékot. Gyakran léptetett színre állandó típu-
egyes udvari körök többször támadták, élvezte sokat (tipi fissi), mint például a hoppon maradt öreg
a király pártfogását is. Darabjai ma is eleve- gavallér, az okos és szókimondó szolga vagy a sok vi-
nen hatnak, és gyakran szerepelnek a világ szontagság után egymásra találó szerelmesek. A játék-
színházainak műsorán. Drámaművészetének ban meghatározó szerepe volt a tájszólásnak és a tréfá-
egyik forrása az ókori latin vígjáték-irodalom. nak. A műfaj a XVIII. századig virágzott, de a
Emellett felhasználta a korabeli Francia- drámaírásban és a színjátszásban máig érzékelhető
országban rendkívül népszerű olasz commedia megtermékenyítő hatása.
dell’arte és a francia vásári komédia, a farce A farce (francia: ’töltelék’) francia bohózat, ame-
hagyományait is. lyet a XIV–XVI. századi misztériumok és moralitások
betéteként adtak elő. Rövid, komikus, gyakran durva,
trágár műfaj. Nevetséges helyzetre vagy csattanóra
épül. Hősei többnyire általános emberi tulajdonságo-
Keletkezéstörténet kat megtestesítő negatív típusok. A hiszékenység,
kapzsiság, képmutatás vagy más a jelenet végére lelep-
A Tartuffe Molière egyik legismertebb és leg- leződik és nevetségessé válik.
népszerűbb darabja. A dráma első változatát
1664 májusában, a versailles-i ünnepségek
keretében mutatták be főnemesi és gazdag
polgári közönség előtt. Már az első előadást
botrány kísérte. A bemutatót ugyanis egy, a
királyi hatalommal szembenálló és bizonyos
egyházi körök által is támogatott szervezet
igyekezett megakadályozni. S bár az előadás
megnyerte a király tetszését, a nyilvános elő-
adást XIV. Lajos betiltotta. Így a darabot négy
és fél évig csak felolvasások és magánelő-
adások formájában vihette színre Molière.
A támadások hevességét az is jelzi, hogy a
szerző 1664 augusztusában kérvényt nyújtott
be a királyhoz. Ebben védelmet kért egy plé-
bános ellen, aki megégetését követelte. Végül
1669-ben a Palais Royal királyi engedéllyel
bemutatta a közben átdolgozott komédiát. Az
előadás hatalmas sikert aratott. A Tartuffe-öt
azóta is folyamatosan játsszák a világ színhá-
zaiban.
Értékkonfliktus
A Tartuffe klasszikus szabályok szerint építke- A drámai tetőpont: Tartuffe lelepleződik az asztal alatt
ző dráma. Cselekménye egy szálon fut, egy kuporgó Orgon előtt
nap leforgása alatt megy végbe, a helyszín pe- Milyen metaforikus értelmezés lehetőségét kínálja
dig mindvégig Orgon háza. A drámai konflik- az első előadás sakktáblaszerű díszlete?
tus egyik összetevője a családi egység és össze- Hasonlítsátok össze a két fotó alapján a két rendezői
tartozás. A család vér szerinti és érzelmi felfogást!
202
202
4irod_09_2-2.indd 202 2010.05.20. 22:07:37

kötődésre, valamint hagyományra épülő érték. Ez a látszatot valóságként fogadja el. Vagyis a látszó-
az érték kerül konfliktusba és csap össze a család lag erkölcsöset, vallásosat és jámbort valóban an-
egységét veszélyeztető látszatértékkel, az álszent- nak is látja. Ezért van a drámai konfliktus kialaku-
séggel. A családi harmóniát megbontó betolakodó lásában kiemelkedő szerepe Orgonnak. Orgon

Tartuffe, aki egy abszolútnak tekintett igazság, a ugyanis elvakult hiszékenységében maga engedi át
keresztény erkölcs és vallásosság nevében lép fel. családfői szerepét Tartuffe-nek. Hiszékenysége
Mindez azonban látszat, hisz tetteit valójában önző, miatt válhat az álszentséget megtestesítő főszerep-
egyéni érdekek, a hatalom és a pénz irányítják. Cél- lő eszközévé. Így mozgásba hozza az erkölcsi érté-
ja, hogy a családfő helyébe lépjen, így megszerezze kek ütközése mentén kialakuló konfliktust. Ebben
a vagyont, és hatalomba kerüljön. Tettetése, szerep- a konfliktushelyzetben a tágan értelmezett család-
játszása eszköz céljai megvalósításához. Egy önma- tagok célja nem lehet más, mint a családi kötelék
gát pozitívnak felmutató látszatérték azonban és egység eredeti rendjének visszaállítása. Vagyis le
mindaddig nem érvényesülhet, ameddig nincs a kell leplezniük Tartuffe-öt, meg kell győzniük
környezetében olyan személy vagy csoport, aki Orgont a valóság és a látszat különbségéről.
Az olvasói/nézői értékítéletek alakulása a nyitó jelenetben

A családtagok Pernelle szerint (–)
A családtagok az olvasó/néző szerint (+)
Pernelle az olvasók/nézők szerint (–)
„nem kellenek e ceremóniák”; „Lányom, te tékozolsz”; Elmira udvarias és tisztelettudó, bizonyára szereti
„a komorna is pimasz és jár a szája”; „Minél nagyobb leszel, a polgári jómódot, divatosan öltözködik; a komorna
csak annál léhűtőbb”; „Titkon csúf dolgokat is művelsz, szókimondó, őszinte; Damis fiatal, vidám, talán szeret
angyalom.”; „az életről ön miféle elveket vall” szórakozni; Mariane fiatal, és feltehetően szerelmes;
Cléante valószínűleg szabadon gondolkodik.
Tartuffe színre lépése előtti megítélése

Tartuffe Pernelle szerint (+) Tartuffe a család és az olvasók/nézők szerint (–)
„jó ember, lehet adni az ő szavára”; „Az ég felé vezet, „álszent törtető”, „zsarnoki”, „buzgó erkölcsbíró”,
rajongnotok kell érte”; „buzgóhitü ember”, „ő vezet az „urat játszik”, „mindenkit megítél, s azt hiszi ő a gazda”,
üdvhöz”; „Egyetlen célja van: az, hogy a bűnt letörje, / „lélegzete sem egyéb képmutatásnál”
Az Isten érdeke – csak az lebeg előtte.”
Drámai alaphelyzet
A drámai alaphelyzetet az első felvonás párbeszé- megkezdett mondat erejéig léphetnek csak be a di-
deiből ismerjük meg. A mű Pernelle asszony bú- alógusba. Így végső soron nem jöhet létre érvényes
csúzásával indul. A nagyszerű vígjátéki jelenet egy- párbeszéd Orgon anyja és a családtagok között.
részt dramaturgiai célt szolgál. A szereplők jórészét Pernelle megszólalásainak alaphangja a kritika, az
felvonultatja. Jelenlétükkel vagy a jelen nem lévők- elutasítás, a feddés. A család tagjairól nincs egyet-
ről való beszédükkel a néző (olvasó) számára nyil- len jó szava sem. Mivel erőszakosan lehengerlő, és
vánvalóvá teszi a családi viszonyokat. A drámaíró mindenkit szapul, természetes nézői-olvasói reak-
Pernelle megszólalásaiban rejti el, hogy ki, kicsoda ciónk, hogy a családtagokkal rokonszenvezünk.
(„menyem”, „komorna”, „a húga”, „Maga Elmira Akár magunkban pozitív vagy semleges megítélé-
bátyja”). Másrészt nagy vonalakban vázolja az ér- sekké alakítjuk át Pernelle rájuk vonatkozó negatív
tékkonfliktust. Mégpedig úgy, hogy az olvasó megítéléseit.
(néző) számára már az elején egyértelművé válik a Ebből a befogadói elkötelezettségből követke-
látszat és a valóság közti különbség. A szerző irá- zik, hogy az olvasó (néző) Tartuffe megítélésében is
nyítja Tartuffre vonatkozó értékítéleteinket. A je- a családtagok véleményét fogadja el hitelesebbnek.
lenetben Pernelle senkit nem hagy szóhoz jutni. Még meg sem jelent a színen, iránta való ellenszen-
A szereplők egy-egy kötőszó, megszólítás vagy vünk akár már ki is alakulhatott.
203
203
4irod_09_2-2.indd 203 2010.05.20. 22:07:39

A befogadó várakozása
A befogadó számára a darab elejétől nyilvánvaló Tartuffe álszentsége
és Orgon hiszékenysége. Tehát már jóval azelőtt, hogy Orgon az első

felvonás 5. jelenetében, illetve Tartuffe a harmadik felvonás 2. jelene-
tében színre lépne. Tartuffe késleltetett színre léptetésének dramatur-
giai hatása van. E hatás éppen abban rejlik, hogy mire megjelenik, a
befogadó már biztos értékítélettel rendelkezik jelleméről és céljainak
erkölcstelenségéről. Ezt az értékítéletet Orgon első jelenete is árnyalja,
hiszen az álszentséget annak környezetére gyakorolt jellemtorzító
hatásában mutatja meg. Mindez azt eredményezi, hogy a vígjátéki
konfliktust létrehozó álértéknek nem a közönség, hanem Orgon előtt
kell lelepleződnie. A befogadóban kialakult feszültséget épp az a vára-
kozás működteti, hogy vajon mikor, hogyan sikerül a családnak lelep-
lezni Tartuffe-öt és helyreállítani a család egységét.
Karakterformálás
A dráma a komédia szabályai szerint szerveződik, a komikum pedig
döntően a jellemekből fakad. Az egyes jellemek típusokat visznek
színre: cserfes komornát, hiszékeny családfőt, álszent törtetőt. Ennek
ellenére kellően árnyaltak és egyénítettek. Nevetségességük alapja a
természetestől, az ésszerűtől, a mértéktartótól való eltérés. Az egy-
mást feltételező álszentség és hiszékenység kisszerű, nevetséges jel-
lemhiba. Veszélyességük csak a végjátékban válik a szereplők és a
befogadók számára egyaránt nyilvánvalóvá. A betolakodó leleplezése
ugyanakkor visszatérést is jelenthet az ésszerűség, a természetesség, a
rend állapotához.
Érdekérvényesítés
A család tagjai különféleképpen kísérlik meg saját és közös érdekeik
érvényesítését. Magatartásuk és tetteik különbsége a családban elfog-
lalt helyükből és saját jellemükből fakad. Mariane problémája, hogy
bár kényszernek érzi, engedelmességből beleegyezne apja akaratába,
hogy Tartuffe felesége legyen. Ezt tenné Valér is, hiszen, bár érzelmi-
leg érintett, a jelen helyzetben még kívülálló. A családhoz érzelmi
elkötelezettségén túl csak Orgon visszavont ígérete köti. Ők ketten
képesek a legkevésbé érdekeik megvédésére. Tehetetlenségük rövid
időre egymással is szembefordítja őket. Csak Dorine erélyes fellépé-
sére vállalják a küzdelmet egymásért. Damis Orgon fiaként a családi
vagyon természetes örököse. A családi rangsorban a hagyomány sze-
rint közvetlenül a családfő alatt lenne a helye. Fiatalságából és érde- Gérard Depardieu, David
keinek elemi sérüléséből is következhet Tartuffe elleni szenvedélyes Threlfall, Martin Clunes és Tim
gyűlölete. Hőzöngő, szenvedélyes jelleme viszont alkalmatlanná teszi Mooney, Tartuffe szerepében
mind a helyzet ésszerű felmérésére, mind hatékony megoldására. A tartuffe-i karakter mely
Leleplező tanúskodása kudarcot vall, apja kitagadja, és Tartuffe-öt vonásait emelik ki az egyes
teszi meg örökösévé. alakítások?
204
4irod_09_2-2.indd 204 2010.05.20. 22:07:39

Tartuffe és A komédia az ókorban drámai
Elmira kettőse műfajt, vígjátékot jelentett. A szó
a Mendocino
eredetét Arisztotelész a falu jelen-
College elő-

adásában, Evan tésű komé kifejezésből eredeztet-
Johnson fotója te. A modern kutatók inkább a
gúnydal jelentésű kommosz szóval
Melyek
hozzák kapcsolatba. A középkor-
a jelenet ban komédiának neveztek min-
komikumának den olyan hosszabb, bonyolult
forrásai? cselekményű alkotást, amely szo-
morúan kezdődik, és szerencsésen
végződik. Ezzel az értelmezéssel
Észelvűség találkoztunk Dante művének cí-
mében (Divina Commedia). Mo-
dern értelemben komédiának ne-
Dorine és Cléante az észelvűség alapján helyezkednek szembe
vezzük azt a drámai műfajt, ame-
Tartuffe-fel. Céljuk a csaló leleplezése Orgon előtt. Eszközük,
lyik a látszat és a valóság ellentétén
bár különbözőképpen élnek vele, a szó, a meggyőzés. Dorine alapul, s benne álérték vagy érték-
talpraesett, szókimondó magatartása csipkelődő iróniával társul. hiány lepleződik le. Hősei kis-
Cléante logikusan felépített, megfontolt érveléssel próbálja szerű, átlagos vagy tipikus alakok.
Orgont meggyőzni. Vitájuk középpontjában a józan ész ítélő- Jellembeli vagy erkölcsi fogyaté-
képessége, a látszat és az igazság kérdése áll (I/6). Cléante azt veti kosságukkal nincsenek tisztában,
sógora szemére, hogy nem képes a tényeket és a látszatot helyesen vagy fogyatékosságaikat erénynek
megítélni. Vagyis átlépi az ésszerűség határait („Neked egykutya; tüntetik fel. A komédia megha-
hogy ami szívedre hat, / Képmutatás-e vagy igazi áhitat? / Vallás, tározója a komikum, nevetséges
vakbuzgalom, szemedben ugye, mindegy? / Egyazon tisztelet arcot hatást kiváltó esztétikai minőség.
s maszkot megillet? / Őszinteség s ravasz tettetés egyremegy? / A tényt, Arisztotelész szerint nevetséges
s a látszatot te összekevered?”). Cléante megszólalásai a szerzői „valamely hiba vagy rútság, amely
fájdalmat nem okoz”. Ez csak úgy
szándékot juttatják érvényre. Ezért tartják a dráma értelmezői
lehetséges, ha a hiba, a rútság el-
közül többen az író szócsövének. Orgon azonban észérvekkel szenvedőit nem éri visszavon-
meggyőzhetetlen. Tartuffe-ben való hitét és ebből következő hatatlan, jelentős sérelem, és a ne-
saját akaratát azonosítja az igazsággal. vetség tárgyát sem túl súlyos bün-
tetés. Ellenkező esetben a hatás
tragikomikusba, esetleg tragikus-
ba csapna át. A komikum általá-
Tapasztalás ban belső ellentétre épül. A komi-
kus figura másnak, többnek akar
Ez azt is jelenti, hogy a puszta észelvűség a dráma világában elég- látszani, mint ami, jelleménél ne-
telen eszköz a tévhitek ellen. Tartuffe leleplezése csak akkor mesebb szerepben tetszeleg. A jel-
lehetséges, ha Orgon tapasztalatot szerez megítélésének téves lemkomikum esetében tehát a
voltáról. Ezért jelentheti a tettváltássorozatban a drámai tető- szereplő belső tulajdonságai miatt
pontot a negyedik felvonás ötödik jelenete. Ebben a jelenetben válik nevetségessé. Bár az elneve-
Elmira hozzásegíti az asztal alatt lapuló Orgont, hogy tapaszta- zés pontatlanságát mutatja, hogy
latot szerezzen Tartuffe igazi arcáról. A tapasztalat előfeltétele több olyan komikumfajta gyűjtő-
annak, hogy Orgon belássa tévedését. Ebben az összefüggésben neveként is használják, amelyek
nyer értelmet Tartuffe-nek az a vígjátéki vétsége, hogy nemcsak forrása nem a jellemben rejlik.
Orgon vagyonára, de feleségére is szemet vet. Így éppen szenve- Hanem például a külsőben: alak,
megjelenés, öltözködés, beszédhi-
délye, vagyis emberi gyengesége okán válhat sebezhetővé, lelep-
ba, életkor. A helyzetkomikum a
lezhetővé. Ebből a szempontból fontos Pernelle asszony visszaté-
komikumnak az a formája, amely-
rése is az ötödik felvonás harmadik jelenetében. Akkor jön ben a komikus esemény hőse külső
ugyanis vissza, amikor Orgon már megváltoztatta Tartuffe-ről körülmények alakulása folytán
alkotott értékítéletét. Mivel azonban anyja nem volt részese válik nevetségessé.
ennek a tapasztalatnak, nem is hisz fiának.
205
4irod_09_2-2.indd 205 2010.05.20. 22:07:40

Tragikus végjáték lehetősége
Tartuffe lelepleződése mégsem vonja a maga után a
A rezonőr (francia: raison ’okoskodó, mérle-
dráma világában a harmónia természetszerű, logiku-

san bekövetkező visszaállását. Nem, mert mire gelő, szócső’) az epikus és drámai művek jelleg-
Orgon belátja tévedését, addigra hiszékenységével és zetes szerepköre. A szerzői nézőpontot közvetet-
elvakultságával kiszolgáltatta családját Tartuffe mes- ten, külső szemlélődőként, megfigyelőként
juttatja érvényre.
terkedéseinek. Átadta a kazettát, kitagadta fiát, örö-
kösévé tette a csalót. Hiszékenysége olyan hiba,
melyből logikusan csak a családra nézve tragikus
végkifejlet következhetne.
Deus ex machina
Molière drámájában az észelvűség és az igazság
érvényre jutását, vagyis a komédia szabályai szerint
alakuló végkifejletet az abszolút uralkodó bizto- Hasonlítsátok össze táblázatban az an-
tik görög, az angol reneszánsz, valamint
sítja. Személyét a kortárs befogadók természetesen
a francia klasszicista drámát és színházat
azonosíthatták XIV. Lajossal. Őt képviseli a komé-
az alábbi szempontok mentén!
dia végjátékában a rendőr hadnagy. Színre léptetése a) hagyományhoz kapcsolódás;
a klasszikus görög isteni beavatkozás mintájára for- b) színházi épület;
dítja az eseménysort a szerencsés végkifejlet irá- c) színpad;
nyába. A dráma tehát a törvényesség fölé emelt igaz- d) díszlet, kellékek;
ságosság, az észelvűségen nyugvó harmónia legfőbb e) a közönség összetétele;
letéteményesének és őrének az uralkodót mutatja. f ) a dráma idő- és térkezelése;
Ebben megnyilvánulhat a szerző bizalma az abszo- g) a drámai cselekmény egysége;
lút uralkodó, illetve az általa képviselt államrend h) a műfaj, hangnem, stílus egysége;
ésszerűségében és igazságosságában. Másrészt nyo- i) a drámai konfliktus jellemzője;
matékot kaphat az a meglátás is, hogy a hiszékeny- j) a drámavilág valószerűsége.
ség és az elvakultság teret enged az elvetemültség-
nek. Vele a gonoszság úgy nyomulhat be a világba,
hogy a rend helyreállításának lehetősége esetlegessé,
külső körülmények függvényévé válik.
klasszikus, klasszicizmus*, racionalizmus, kartézianizmus, dobozszínház, hármas egység elve,

commedia dell’ arte*, farce, komédia*, értékkonfliktus, komikum*, jellemkomikum*,
helyzetkomikum*, típus (tipi fissi) és egyénítés, értékkonfliktus, látszatérték, rezonőr,
deus ex machina*
Fischer-Lichte,
e Erika: A dráma története, Jelenkor Kiadó, 2001
Drámatörténet Oktató CD-ROM, UNIT Kft., 2002
Kiss Gabriella: Bevezetés a színházi előadások világába, Korona Kiadó, 1998
Dobayné Fenyvesi Ildikó: 13 dráma, Mérték Kiadó, 2004
Zsámbéki Gábor (rend.): Molière: Tartuffe, a Katona József Színház előadása, DVD, Budapest
Film, 2004
206
4irod_09_2-2.indd 206 2010.05.20. 22:07:41

16120-II Irodalom 9 - II - Kötet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

16120-II Irodalom 9 - II - Kötet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pethőné Nagy Csilla

A francia klasszicista dráma

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

4irod_09_2-2.indd 1 2010.05.20. 22:04:46

A tankönyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)].

A tankönyv megfelel a [17/2004. (V. 20.)] OM rendelet 3. számú mellékletében szereplő

Lektor: Arató László

Képszerkesztés: Méhes Edit, Pethőné Nagy Csilla

Felelős szerkesztő: Méhes Edit

Tipográfia és fedélterv: Mag Stúdió

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

© Pethőné Nagy Csilla, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2010

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató

Nyomdai előkészítés: B–TEX 2000 Bt.

4irod_09_2-2.indd 2 2010.05.20. 22:04:51

farkas 53 Vergilius 53 Számszimbolika 54 Cím, műfajszintézis 54 Homérosz: Odüsszeia,

4irod_09_2-2.indd 3 2010.05.20. 22:04:51

EGY VILÁGIASABB SZEMLÉLET FELÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

Búcsúvers 95 Ellentétező szerkezet, idősíkok 95 Humanista természet- és értékszemlélet 96

országi költészete 100 Költészetének utóélete 100

William Shakespeare: Romeo és Júlia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122

4irod_09_2-2.indd 4 2010.05.20. 22:04:51

A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

A FRANCIA KLASSZICIZMUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

4irod_09_2-2.indd 5 2010.05.20. 22:04:52

Fra Angelico: Utolsó ítélet (1431)

4irod_09_2-2.indd 6 2010.05.20. 22:04:52

8. Dolgozzátok fel a tankönyv ismeretközlő szövegét és táblázatát a szakértői mozaik technikájával!

9. Kezdd el kitölteni a táblázatod megtanulom oszlopát! Írd be a közzétételből és az ismeretközlő

Sokrétűen tagolt, hosszú időt felölelő művelődéstörté-

4irod_09_2-2.indd 7 2010.05.20. 22:04:53

tökéletes, harmonikus, rendezett, örök és állandó. A föld alatti

Duccio di Buoninsegna: Maesta (1308–1311). A középkorban Lovag és apródja a budavári

4irod_09_2-2.indd 8 2010.05.20. 22:04:55

* a reneszánsz dráma előzményeinél tárgyaljuk majd

4irod_09_2-2.indd 9 2010.05.20. 22:04:57

vallomásnak nevezi magát a címében!

Szent Ágoston: Vallomások. A kerti jelenet – részletek

4irod_09_2-2.indd 10 2010.05.20. 22:04:58

4irod_09_2-2.indd 11 2010.05.20. 22:04:59

4. Mi a szerepe az olvasott részletben a „belső utaknak”?

14. Írj olvasónaplót! Milyen érzéseket, gondolatokat ébresztettek benned a szövegrészletek!

4irod_09_2-2.indd 12 2010.05.20. 22:05:00

Metoní- „Ide hajszolt tehát szívem

4irod_09_2-2.indd 13 2010.05.20. 22:05:00

tökéletesítésre való folyamatos törekvése, mely-

4irod_09_2-2.indd 14 2010.05.20. 22:05:01

A olvasott szöveg alapján igaz vagy hamis?

Kolostori kultúra és szerzetesrendek a középkorban. A korai Eadwine canterbury írnok

4irod_09_2-2.indd 15 2010.05.20. 22:05:02

rend vitte tovább.

1. Készíts fürtábrával vázlatot az olvasott

Nursiai Szent Benedek. Részlet Fra

4irod_09_2-2.indd 16 2010.05.20. 22:05:03

4irod_09_2-2.indd 17 2010.05.20. 22:05:03

Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

Minden a te tulajdonod, s nincs ember, aki

Áldott vagy, Uram, s kezed minden műve áldott,

Dícsérjen téged nénénk, a Hold, meg a Csillagok,

Uram, dícsérjen téged bátyánk, a Szél,

Uram, dícsérjen téged jóságos Földanyánk,