A realista regény

A realista regény műfaji jellemzői : - a valóság megfigyelésén alapuló valószerű, hiteles, összetett, az ok-okozati összefüggéseket
felmutató, objektív ábrázolása az író jelenének

- a valószerű és objektív ábrázolással összefüggő társadalomkritika

- metonomikus cselekményszerkezet

- a mimetikus (a valóságot utánzó) ábrázolásból fakadó világszerűsége a műnek

- megszokott, a hétköznapok valóságát bemutató történet, tipikus helyzetek

- a szereplők a társadalom valamely osztályának, rétegének tipikus alakjai, pl. Az Isten háta mögött című
regény szereplői a 20. sz. eleji magyar kisváros jellegzetes alakjai, A Sárarany c. regény szereplői a 20. sz. eleji magyar falusi társadalom
képviselői

- elmélyült, hiteles lélekábrázolás

- a narrátor magatartására jellemző objektivitás, mely a tárgyilagos elbeszélői hangnemben érhető tetten

- egyszerű, a hétköznapi beszédhez közelálló nyelvhasználat

A realista regény művészi példái a magyar irodalomban: Móricz Zsigmond: Sárarany, Az Isten háta mögött című regényei

Móricz Zsigmond: Sárarany

- a mű tárgya: Turi Dani karrierjének története

- a mű témája: a mostoha körülmények között elsikkadó népi tehetség sorsa

- a mű mondanivalója: az elmaradott társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok lehetetlenné teszik a tehetséges

parasztember felemelkedését. A személyiségben rejlő értékek - az arany (Dani okos, bátor, előrelátó és tehetséges gazdálkodó,
nem fél az újtól, a modern gazdálkodási módszerektől) - a mostoha körülmények (a sár az elmaradottság viszonyaira utal) között
deformálódnak vagy megsemmisülnek.

- Dani bukásának okai: - a külső körülmények (a megnemértettség és az ebből fakadó magányosság)

- belső okok (képtelen uralni ösztöneit, nem tudja leküzdeni indulatait)

- a történet elbeszélője kívülálló, egyes szám harmadik személyű, mindentudó narrátor. A elbeszélt világoz való magatartására a
távolságtartó objektivitás jellemző.
 - a szerkezet jellemzői: lineáris történetvezetés, drámaiság, két részre tagolódás, az ismétlődő mozzanatok és a tér- és
időviszonyok metaforizálódásának köszönhetően a metonimikus szerkezetre ráépülő metaforikus szerkezet

- a regény tere: Kiskara: jellegzetes magyar falu. Az események helyszíne a nyílt (utca, mező) vagy a zárt (szoba, ház, kastély) tér,
mely azáltal, hogy a történet előterében álló szereplők (Dani és Erzsi) miként viszonyulnak hozzá, metaforizálódik, s a realista
olvasat mellett lehetővé tesz egy másfajta olvasatot is. Dani újító, teremtő vágyának a nyílt tér felel meg, Erzsi ragaszkodik a
megszokotthoz, a régihez. Az ő személyiségének a zárt tér felel meg.

- az események két évszakhoz kapcsolódnak, és ennek megfeleően tagolódik a regény két részre. Dani felemelkedése a nyárhoz,
bukása a télhez kötődik. Akár a térszerkezet, a regény időszerkezete is metaforizálódik.

- a szereplők megformálásának eljárásai: a külső portré, a belső világuk ábrázolása a szabad függő beszéd segítségével, a
cselekedeik és a beszédük által. Szembetűnő eljárása a regénynek, hogy a szereplőket egymás nézőpontjából láthatjuk.

- a regényben a realizmus jegyei ötvöződnek a naturalizmus jegyeivel. Naturalista vonások a regényben: a nyomor részletező
ábrázolása (Dani szüleinek, Boráéknak a létkörülményei), az ösztönszféra nagy szerephez juttatása (a Dani magatartását
meghatározó szexualitás, a szereplők indulatossága), a szereplők beszédét meghatározó nyelvi durvaság, a regényből elvonható
emberkép

A vázlat felhasználható a következő tételekhez:

A regény egy 20. századi változata,

Metaforikus történetalakítás a realista regényben,

Metonimikus és metaforikus történetalakítás egy realista regényben,

Narrációs eljárások a realista regényben,

A realizmus világ- és emberszemlélete egy 20. századi regényben,

Stílusok ötvöződése egy 20. századi epikus alkotásban

MÓRICZ ZSIGMOND: SÁRARANY (kiegészítés)

- helye az életműben: az író első regénye, témájának előzményei megtalálhatóak novelláiban. 1910-ben kezdi írni, a Nyugat közli folytatásokban,
könyvformában 1911-ben jelent meg. A novelláiból ismert falusi világba vezet. Az irodalomtörténet A magyar Ugaron epikus párjaként tartja számon.

- a történet lineárisan épül ki metonimikus szerkezetet teremtve, az események egy alföldi magyar faluban, a képzeletbeli Kiskarán játszódnak le
körülbelül egy év alatt.

- a regény expozíciójában megismerkedünk a történet helyszínével. Kiskara 8000 holdnyi határából csak 600 hold a parasztoké, a többi grófi uradalom,
melyet hajdanán a gróf őse Rákóczi elárulásával szerzett. Az Akasztófa-pusztán csak éppen megtűrt parasztok legmeghatározóbb érzése a messzi múltba
gyökerező, apáról fiúra szálló úrgyűlölet. „ ... a kiskarai paraszt lelkében máig ott van az istenfélelem tőszomszédságában az uraság elleni gyűlölet.
Tehetetlen, századokra elraktározott, ma már nem is öntudatos érzés. Ki tudja már megmondani a gyerekének, mit vétett a gróf ellenük! De azt
mindenki meg tudja tenni, hogy ha a gróf nevét kimondja, köpjön egyet. S ha módja van rá, könnyen felingerüljön odáig, hogy leüssön belőlük egyet.”

A kiskarai környezet realista-naturalista rajzába ágyazza az író a regény főhősének, Turi Daninak a portréját. A falu életét a mozdulatlanság, az
egyformaság jellemzi, mindennek századok óta kialakult rendje van ebben a világban, hagyományok kormányozzák az emberek tetteit attól kezdve, hogy
mit szabad földbe vetniük, egészen addig, hogy ki kivel barátkozzék, ki kit szeressen. Ám a hagyományhoz való ragaszkodás itt nem erény, hanem a
fejlődés, a személyiség kiteljesedésének a gátolója. Ebbe a zárt, mozdulatlan világba hoz változást – ha csak kis időre is – a regény hőse. A regény
cselekményszerkezetének második mozzanatát, a bonyodalmat Dani elhatározása (földet szerez) képezi. A bonyodalom kifejtése során az expozícióban
felvillantott társadalmi jellgű konfliktus ( parasztság – úri világ, zsellérparasztság – nagygazdák) újabbakkal egészül ki ( Dani és a falu közötti ellentétek,
házastársi konfliktusok, rokonok közötti ellentétek, Dani és Bora közötti konfliktus, Dani belső küzdelmei).

Dani a falu legszegényebb zsellérének a fia, s csak lánybolondító szépségének köszönheti, hogy a nagygazdák rendjébe emelkedik (a nagygazdák
rendjébe tartozó Erzsi kútba ugrik miatta, s a szülők kénytelenek hozzáadni az így „ hírbe keveredett” lányt). De másként gondolkodik, másként érez és
cselekszik, mint a nagygazdák. Merész és okos, nyitott minden új irányába, öntörvényű személyiség. Erős szenvedélyek, erotikus vágyak, szociális
indulatok dúlnak benne. A fél falu lánya és asszonya a szeretője, de úgy érzi, csak akkor ér célt, ha a grófnét is megkapja a földhöz. Nem csupán a
nagygazda földéhsége hajtja a mind több és több föld megszerzésére, hanem a zsellérsorból szabadulni vágyó, lázadó indulat is. „...földet akar szerezni,
hódítani, földet nemcsak magának, hanem földtelen, éhes, soknépű falujának”. Ugyanolyan gyűlölettel gondol a grófékra, mint falustársai. Fokozatosan
gyűlnek benne a bosszúságok és indulatok anyagi és családi okok miatt, s amikor a grófnénál aláírja a számára kedvező szerződést, annak egy gúnyoros
megjegyzésére kitör belőle az elfojtott indulat: halálba szereti a grófnét, agyonveri a grófot, s lelövi az állandóan felesége körül settenkedő sógorát. Ezen
indulat felől kap lélektani indoklást a látszólag indokolatlan befejezés. Az író a befejezésben nem menti fel hősét. A gyilkosságot az összeroppanás, a
lelkiismeretfurdalás követi a hősben. A börtönben, ítéletre várva így töpreng Dani: „ Mi az élet? Sár. És mi az ember benne? Arany a sárban. Ki hát a
bűnös, hogy ebből az aranyból semmi sem lett? Ki? Az Isten, aki nem csinált belőle semmit.”

- Dani nagyra hivatott, tehetséges és feltörekvő parasztember, akit értetlenség, irigység és ugyanakkor titkos csodálat övez. Mint általában Móricz
regényeinek főhősei, ő is magányos lázadó.Életvitelében az erotika állandó jelenléte a társtalan ember mindig csak csömörbe, kiábrándulásba
forduló boldogság-keresése, életpótlék, mely egyrészt a valóság kisszerűségét példázza, másrészt tükrözi a naturalizmus-realizmus emberképét.
Dani bukásának okait egyrészt az elmaradott környezet kisszerűségében, másrészt saját személyiségének jegyeiben (hódításvágy, indulatosság,
ösztöniség) kereshetjük. Sorsa igazi emberi tragédia: bukásával nagy emberi értékek hullását példázza.
- Erzsi módosabb parasztok gyermeke, egzisztenciálisan biztonságban nőtt fel, s szüleitől megtanulta a józan beosztó, a meglévővel beérő életvitelt.
Vitáiknak oka nemcsak a férji hűtlenség, hanem világnézetbeli és jellembeli különbség is. A kettejük közötti szemléleti ellentétet hangsúlyozza az
író a személyükhöz kapcsolt térszimbolikával is (Dani a nyitott térben mozog otthonosan, Erzsi a zárt térben).
- Bora Dani szeretője, zsellérparasztok gyermeke, aki először csak házasságért vag nagy pénzért hajlandó elveszteni szüzességét, saját bevallása
szerint „egyetlen kelengyéjét”. Megszereti Danit, aki a nászéjszakán igen durván megsérti, noha korábban szenvedélyesen udvarol a lánynak.
- a regény szerkezeti sajátosságai: - a két részből álló regény a hős történetének két szakaszát két évszakhoz (nyár és tél) kapcsolja. A részek fejezetekre
tagolódnak, melyekben az elbeszélés tempója váltakozó. Ez a sajátossága a műnek valamint a jelenetezésre (Dani és Erzsi veszekedései) és
összefoglalásra épülő narráció (2. és 3. fejezet, melyben az elbeszélő kultúrtörténeti keretbe helyezi a férj és feleség viszonyát) illetve az ellentétezésre
épülő szerkezet nagyfokú drámaiságot kölcsönöz a regényvilágnak.

- a regény az olvasói szemlélettől függően többféleképpen értelmezhető: a realista olvasat szerint

társadalmi regény , melyben Móricz a 20. század eleji magyar társadalom elmaradott viszonyait kritizálja, s ilyenként Turi Dani
sorsa a mostoha körülmények között elsikkadó népi tehetség sorsának példázata. Az ugarlét ellen küzdő, a küzdelembe
belerokkanóhős sorsa a változá, a kitörés lehetetlenségét pédázza. Ha a regény metaforikus összefüggéseire összpontosítunk
( a tér- és időszerkezet szimbolikus jelentésére, a címben kiemelt és a szereplői szólamban és a cselekvésekben is ismétlődő
jelképes tartalmakra pl. sár, arany, düh, szexualitás), a regényt egzisztenciális regényként értelmezzük, mely a sorssal és/vagy a
világot rosszul berendező Istennel szembenálló „Ember” történetét tematizálja. Ilyen értelemben a jelen idejű elbeszélés az
indító és záró helyzet jelentését általánosítja. Ugyanakkor a folytonos önértelmezésére és önkiteljesítésére törő Turi Dani
története a férfielvű modernség példázataként is olvasható. A hős magát érzi a világ középpontjának, saját határait a
végtelenbe tágítja, de az önteremtés helyett önfelszámoláshoz