Egb021 Rev.2 - 11

E/ECE/324
E/ECE/TRANS/505
}Rev.1/Add.20/Rev.2
1992. szeptember 11.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás
EGYEZMÉNY
A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE,
ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ
EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN
KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL∗/
(2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat)
––––––––––––
20. Melléklet: 21. számú Elõírás
2. Felülvizsgált szövegváltozat
EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK

SZEMPONTJÁBÓL
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG

Budapest
2008
∗/
Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó
egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, 1958. március 20-
án.
ENSZ-EGB 21. számú elõírás
2. oldal
Az Elõírás eredeti címe:

UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF MECHANICAL COUPLING
COMPONENTS OF COMBINATIONS OF VEHICLES
Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget:

a 2. felülvizsgált változatot – hatályba lépett 1992. szeptember 11-én
a 01 sorozatszámú módosítások 2. kiegészítését – hatályba lépett 1998. január 18-án
a 01 sorozatszámú módosítások 1. helyesbítését – hatályba lépett 2000. március 8-án
a 01 sorozatszámú módosítások 3. kiegészítését – hatályba lépett 2003. január 31-én
A magyar szöveg
James Mérnökiroda Kft
Fordította: Tóth József
Közzétette az ENSZ-EGB az 1993. augusztus 12-én kelt E/ECE/324-
E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.20/Rev.2, az 1998. április 30-án kelt Add.1/Rev.2/Amend.1, a 2000.
november 9-én kelt Rev.1/Add.20/Rev.2/Corr.1 és a 2003. március 25-én kelt Add.1/Rev.2/Amend.2számú
angol nyelvû kiadványokban.
3. oldal
21. számú Elõírás

EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA
BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL
TARTALOM
ELÕÍRÁS Oldal
1. Alkalmazási terület.......................................................................................................
2. Meghatározások...........................................................................................................
3. A jóváhagyás kérése.....................................................................................................
4. Jóváhagyás...................................................................................................................
5. Követelmények.............................................................................................................
6. Jármûtípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése.................................................
7. Jóváhagyott típussal megegyezõ kivitelû gyártás ...........................................................
8. Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ gyártmány esetére..................................................
9. Gyártás végleges beszüntetése ......................................................................................
10. Jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgálat és a jóváhagyó
hatóság neve és címe ....................................................................................................
MELLÉKLETEK
1. Melléklet: Fej ütközési zónájának meghatározása
2. Melléklet: Értesítés a jármû típusának jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás
kiterjesztésérõl vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy a jármûtípus
gyártásának végleges beszüntetésérõl a belsõ berendezések szempontjából a
21. számú Elõírás szerint.
3. Melléklet: Példák a jóváhagyási jelek elrendezésére.
4. Melléklet: Energiafelemésztõ anyagok vizsgálati módszere
5. Melléklet: Eljárás a "H pont" és a jármû ülõhelyek valóságos háttámla-szögének
meghatározására
6. Melléklet: Kinyúló részek mérési módszere.
7. Melléklet: Berendezés és eljárás az Elõírásnak az 5.2.1.bekezdésének alkalmazásához.
8. Melléklet: Dinamikusan meghatározott fejütközési zóna megállapítása
9. Melléklet: Hengeres vizsgáló rúd tipikus helyzete a tetõ- és ablaknyílásban
10. Melléklet: Magyarázó jegyzetek
––––––––––––––
4. oldal
21. számú Elõírás

EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK
SZEMPONTJÁBÓL
1. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ezt az Elõírást alkalmazzák M1 kategóriás jármûvek belsõ berendezéseire, figyelemmel:
1.1. az utastér belsõ részeire, kivéve a visszapillantó tükröt vagy tükröket;
1.2. a vezérlõberendezések elrendezésére;
1.3. a tetõre vagy nyitható tetõre, és
1.4. a háttámlára és az ülések hátsó részeire,
1.5. ablakok, tetõlemezek és válaszfal-rendszerek villamos árammal való mûködésére.
2. MEGHATÁROZÁSOK
Az Elõírás szempontjából
2.1. "jármû jóváhagyása" valamely jármûtípus jóváhagyását jelenti a belsõ berendezés tekintetében;
2.2. "jármûtípus" az utastér – belsõ berendezései tekintetében – olyan M1 kategóriás jármûveket
jelent, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges szempontból, mint:
2.2.1. az utastér karosszériájának alakja és alkotó anyagai;
2.2.2. a vezérlõ elemek elrendezése;
2.2.3. a védõrendszer teljesítõképessége, ha a 8. Melléklet szerint megállapított vonatkoztatási zónát a
fej ütközési zónáján belül választja ki a kérelmezõ.
2.2.3.1. Olyan jármûvek, amelyek csak a védelmi rendszer teljesítõképességében különböznek,
ugyanahhoz a jármûtípushoz tartoznak, ha – összehasonlítva azzal a rendszerrel vagy jármûvel,
amelyet a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálathoz benyújtottak –
egyenlõ vagy jobb védelmet nyújtanak a bennülõknek.
2.3. "vonatkozási zóna" a fej ütközési zónáját jelenti, ahogyan azt az Elõírás 1. Melléklete vagy – a
gyártó választása szerint – a 8. Melléklet meghatározza, kivéve a következõ területeket (lásd 10.
Melléklet, magyarázó jegyzetek 2.3. és 2.3.1. bekezdéséhez):
2.3.1. azt a területet, amelyet a kormánykerék külsõ kerületét körülíró kör menetirányú vízszintes
vetülete határol megnövelve egy 127 mm széles csíkkal; ezt a területet alul az a vízszintes sík
határolja, amely a kormánykerék alsó szélét érinti, amikor ez utóbbi elõremeneti helyzetben van
(lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 2.3. és 2.3.1. bekezdésekhez);
2.3.2. a mûszertábla felületének azt a részét, amely a fenti 2.3.1. bekezdésben meghatározott terület
széle és a jármû legközelebbi belsõ oldalfala között fekszik; a felületnek ezt a részét alul az a
vízszintes sík határolja, amely a kormánykerék alsó szélét érinti (lásd 10. Melléklet, magyarázó
jegyzetek a 2.3. és 2.3.1. bekezdésekhez); és
2.3.3. a szélvédõ oldalsó oszlopait;
2.4. "mûszertábla szintje" a mûszertábla függõleges érintõinek érintési pontjaival meghatározott vonal
(lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.4. bekezdéshez);
2.5. "tetõ" a jármûnek azt a felsõ részét jelenti, amely a szélvédõ felsõ élétõl a hátsó ablak felsõ éléig
terjed, és amelyet oldalt az oldalfalak felsõ kerete határol (lásd 10. Mellékletet, magyarázó
jegyzetek a 2.5. bekezdéshez);
5. oldal
2.6. "öv-vonal" a jármû oldalablakainak átlátszó alsó széle által meghatározott vonal;
2.7. "nyitottá alakítható jármû" olyan jármûvet jelent, amelynek – bizonyos változatában – az öv-
vonal felett nincsenek más szerkezeti elemei, mint a mellsõ tetõtartó oszlopok és/vagy a boruló-
keret és/vagy a biztonsági övek bekötési pontjai (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.5.
bekezdéshez);
2.8. "nyitható tetõs jármû" olyan jármûvet jelent, melynek csupán a teteje vagy a tetõ egy része
hajtható hátra, vagy nyitható vagy csúsztatható el úgy, hogy a jármûnek az öv-vonal feletti
szerkezeti részei változatlanul helyükön maradnak (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a
2.5. bekezdéshez);
2.9. "billenthetõ (felcsapható) ülés" esetenkénti használatra szolgáló pótülést jelent, amelyet általában
összecsukva tartanak.
2.10. "Védõrendszer" az olyan belsõ berendezéseket és szerkezeteket jelenti, amelyeket a bennülõk
védelmére szánnak.
2.11. "Védõrendszer típusa" a védõszerkezet olyan kategóriáját jelenti, amely nem különbözik olyan
lényeges tekintetben, mint
2.11.1. technológiája,
2.11.2. geometriája,
2.11.3. anyaga, amibõl készült.
2.12. "Villamos árammal mûködtetett ablak" olyan ablak, amelyet a jármû tápáramával zárnak be.
2.13. "Villamos árammal mûködtetett tetõlemez" olyan, a jármû tetején levõ lemez, amelyet a jármû
tápáramával zárnak be vagy csúszó és/vagy billenõ mozgással, és amely nem tartalmaz
hátrahajtható fedélrendszert.
2.14. "Villamos árammal mûködtetett válaszfal-rendszer" olyan rendszer, amely a személygépkocsi
utasterét legalább két részre osztja, és amelyet a jármû tápáramával zárnak be.
2.15. "Nyílás" a maximális szabad rés a villamos árammal mûködtetett ablak, válaszfal vagy tetõlemez
felsõ széle vagy a – zárás irányától függõen – megvezetõ széle és az ablak, válaszfal vagy
tetõlemez határait alkotó jármûszerkezet között, amikor ezt a jármû belsejébõl, vagy – válaszfal
esetén – az utastér hátsó részébõl látják.
A nyílást úgy mérjék, hogy – amint azt a 9. Melléklet 1. Ábrája mutatja – azon keresztül
hengeres vizsgáló rudat helyeznek (erõltetés nélkül) az ablak, a tetõlemez vagy a válaszfal szélére
és a zárási irányra merõlegesen, belülrõl a jármû külseje felé vagy, amint lehetséges, az utastér
hátsó része felõl.
2.16. "Kulcs"
2.16.1. "Gyújtáskulcs" olyan szerkezet, amely azt a villamos tápáramot mûködteti, amely a jármû
motorjának vagy erõforrásának mûködéséhez szükséges. Ez a meghatározás nem zárja ki a nem
mechanikus szerkezeteket.
2.16.2. "Áramkulcs" olyan szerkezet, amely lehetõvé teszi áram betáplálását a jármû villamos
rendszerébe. Ez a kulcs a gyújtáskulcs is lehet. Ez a meghatározás nem zárja ki a nem
mechanikus szerkezeteket.
2.17. "Légzsák" a biztonsági öv és a visszatartó rendszerek kiegészítéseként a gépjármûben elhelyezett
szerkezet, azaz olyan rendszer, amely súlyos ütközés esetén a jármûre hatva automatikusan bevet
egy olyan rugalmas szerkezetet, amely – az abban levõ gáznyomással – korlátozza a jármûben
6. oldal
ülõ egy vagy több testrészére az utastér belsejével való érintkezés következményének súlyosságát.
2.18. "Éles szél" a szilárd anyag olyan széle, amelynek görbületi sugara kevesebb, mint 2,5 mm a
lemeztõl a 6. Melléklet 1. bekezdésében leírt eljárással mérve, a 3,2 mm-nél kisebb kinyúlások
esetét kivéve. Ebben az esetben a minimális görbületi sugarat ne alkalmazzák feltéve, hogy a
kinyúlás magassága nem több, mint szélességének a fele és szélei tompák (lásd 10. Melléklet,
magyarázó jegyzetek a 2.18. bekezdéshez).
3. JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE
3.1. Egy jármûtípus jóváhagyását belsõ berendezései szempontjából kérheti a jármûvet gyártó cég
vagy megfelelõen meghatalmazott képviselõje.
3.2. Három példányban mellékelni kell az alábbi iratokat és a következõ adatokat: a jármûtípus fenti
2.2. bekezdésben említett részeinek részletes leírását az utastér fényképének vagy "robbantott"
ábrájával; a jármûtípus azonosító számait és/vagy jelzéseit meg kell adni.
3.3. A jóváhagyási vizsgálatokat végzõ mûszaki szervezethez be kell nyújtani a következõket:
3.3.1. a gyártó választása szerint vagy a jármûtípust képviselõ jármûvet, vagy a jármûnek azt a részét
vagy részeit, amelyek a jelen Elõírás ellenõrzései és a vizsgálatok szempontjából lényegesek;
3.3.2. a mûszaki szolgálat kérésére alkatrészeket és a felhasznált anyagokból mintákat.
4. JÓVÁHAGYÁS
4.1. Ha az Elõírás szerinti jóváhagyásra beterjesztett jármûtípus megfelel az alábbi 5. bekezdés
követelményeinek, a jármûtípust jóvá kell hagyni.
4.2. Minden jóváhagyott jármûtípusnak adjanak jóváhagyási számot. A jóváhagyási szám elsõ két
számjegye (jelenleg 01) jelöli azokat a fõ mûszaki módosításokat, amelyeket a jóváhagyás
kiadásakor az Elõírás tartalmazott. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ne használja ugyanazt a jóváhagyási
számot egy másik jármûtípushoz.
4.3. A jármûtípus jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, visszavonásáról,
vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl jelen Elõírás szerint értesítsék az Egyezményben részes
és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket az Elõírás 2. Melléklete szerinti nyomtatványon.
4.4. Minden olyan jármûvön, amely megfelel ennek az e szerint az Elõírás szerint jóváhagyott
típusnak, hozzáférhetõen és a jóváhagyási értesítésben meghatározott helyen tüntessék fel a
nemzetközi jóváhagyási jelet, amely
4.4.1. olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 1/ veszi körül;
1/
1 = Németország 16 = Norvégia 31 = Bosznia-Hercegovina
2 = Franciaország 17 = Finnország 32 = Lettország
3 = Olaszország 18 = Dánia 33 = üres
4 = Hollandia 19 = Románia 34 = Bulgária
5 = Svédország 20 = Lengyelország 35 – 36 üres
6 = Belgium 21 = Portugália 37 = Törökország
7 = Magyarország 22 = Orosz Föderáció 38 – 39 = üres
8 = Cseh Köztársaság 23 = Görögország 40 = Macedón Köztársaság
9 = Spanyolország 24 = Írország 41 = üres
10 = Jugoszlávia 25 = Horvátország 42 = Európai Közösség */
11 = Egyesült Királyság 26 = Szlovénia 43 = Japán
12 = Ausztria 27 = Szlovákia 44 = üres
13 = Luxemburg 28 = Fehérorosz Köztársaság 45 = Ausztrália
7. oldal
4.4.2. ennek az Elõírásnak a száma, amelyet egy "R" betû, kötõjel és a jóváhagyási szám követ a fenti
4.4.1. bekezdésben elõírt körtõl jobbra.
4.5. Ha a jármû olyan jármûtípussal azonos, amelyet az Egyezményhez csatolt egy vagy több Elõírás
szerint ugyanabban az országban hagytak jóvá, amely ország kiadta a jóváhagyást a jelen Elõírás
szerint, a 4.4.1. bekezdésben elõírt jóváhagyási jelet nem szükséges megismételni. Ilyen esetben
az Elõírások és a jóváhagyások számait valamint jelképeiket, amelyeket abban az országban
adtak ki, amelyik a jelen Elõírás szerint is jóváhagyást adott ki, függõleges oszlopban helyezzék
el a fenti 4.4.1. bekezdésben elõírt jelképtõl jobbra.
4.6. A jóváhagyási jel jól látható és kitörülhetetlen legyen.
4.7. A jóváhagyó jelet a gyártó által felerõsített jármû adattáblán vagy annak közvetlen közelében kell
feltüntetni.
4.8. Ennek az Elõírásnak a 3. Melléklete példákat mutat be a jóváhagyó jel elrendezésére.
5. KÖVETELMÉNYEK
5.1. Az utastér elsõ részei – kivéve az oldalajtókat – a mûszerfal szintje felett az elsõ ülés "H pont"-ja
elõtt
5.1.1. A fenti 2.3. bekezdésben meghatározott vonatkoztatási zónában nem lehetnek veszélyes
kinyúlások (érdesség), éles sarkok, amelyek nyilvánvalóan megnövelik az utasok megsérülésének
kockázatát vagy súlyosságát. Ha a fej ütközési területét az 1. Melléklet szerint határozzák meg,
az alábbi 5.1.2 – 5.1.6. bekezdésekben tárgyalt elemeket akkor minõsítsék megfelelõnek, ha
kielégítik e bekezdések követelményekeit. Ha a fej ütközési területét a 8. Melléklet szerint
határozzák meg, akkor az 5.1.7. bekezdés követelményeit alkalmazzák (lásd 10. Melléklet,
magyarázó jegyzetek, 5.1.1. bekezdése).
5.1.2. A gépjármûnek a vonatkozási zónán belül fekvõ részei – kivéve azokat, amelyek nem részei a
mûszertáblának és az üvegezett felülethez 10 cm-nél közelebb esnek – energia-elnyelõk legyenek
úgy, ahogy azt az Elõírás 4. Melléklete elõírja.
A vonatkozási zónán belül levõ olyan részeket, amelyek kielégítik mindkét alábbi feltételt, szintén
hagyják figyelmen kívül (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek, 5.1.2. bekezdése), ha
5.1.2.1. az Elõírás 4. Mellékletének követelményei szerinti vizsgálat során az inga a vonatkoztatási zónán
kívüli részekkel érintkezik, és ha
5.1.2.2. a vizsgált részek 10 cm-nél közelebb vannak a vonatkoztatási zónán kívül érintett részekhez, ezt a
távolságot a vonatkoztatási zóna felületén mérve;
az esetleges fémszerelvényeknek ne legyenek kiálló élei.
5.1.3. A mûszertábla alsó éle – hacsak nem elégíti ki a fenti 5.1.2. bekezdés követelményeit – legalább
19 mm görbületi sugárral legyen lekerekítve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.1.3.
14 = Svájc 29 = Észtország 46 = Ukrajna

15 = üres 30 = üres 47 = Dél-Afrika
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
*/ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják
A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a
kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és
alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott
jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az
Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.
8. oldal
bekezdéshez).
5.1.4. Azok a szilárd anyagból készült kapcsolók, nyomógombok és hasonlók, amelyek – a 6.
Mellékletben elõírt módszerrel mérve – a mûszertáblából 3,2 - 9,5 mm-re kinyúlnak, legalább 2
cm2 keresztmetszettel rendelkezzenek a legtávolabbra kinyúló ponttól 2,5 mm-re mérve és éleik
legalább 2,5 mm-es görbületi sugárral legyenek lekerekítve (lásd 10. Melléklet, magyarázó
jegyzetek az 5.1.4. bekezdéshez).
5.1.5. Ha ezek az alkatrészek a mûszertábla síkjából 9,5 mm-nél nagyobb távolságra nyúlnak ki, akkor
azokat úgy tervezzék és alakítsák ki, hogy a 37,8 daN nagyságú hosszirányú vízszintes erõ
hatására – amit legfeljebb 50 mm átmérõjû, lapos végû rúddal fejtenek ki – vagy annyira
húzódjanak vissza a mûszertábla síkjába, hogy kinyúlásuk ne legyen nagyobb 9,5 mm-nél vagy
váljanak le. Az utóbbi esetben 9,5 mm-nél nagyobb veszélyes kinyúlásnak nem szabad
visszamaradnia. A legtávolabbi kinyúlási ponttól számított legfeljebb 6,5 mm-re a keresztmetszet
felülete legalább 6,5 cm2 legyen (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.1.5. bekezdéshez).
5.1.6. Olyan kinyúló rész esetében, amely szilárd tartóra szerelt, 50 A Shorenál puhább anyagból
készült, az 5.1.4. és 5.1.5. bekezdések követelményei csak a merev tartóra vonatkoznak, vagy a
4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál
puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során
érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák (lásd
10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.1.6. bekezdéshez).
5.1.7. A következõ bekezdéseket alkalmazzák:
5.1.7.1. Ha a jármûtípus védõrendszere nem akadályozza meg a 8. Melléklet 1.2.1. bekezdésben
meghatározott bennülõ fejének érintkezését a mûszertartó lappal, és a dinamikus vonatkoztatási
zóna a 8. Melléklet szerint meghatározott, az 5.1.2 – 5.1.6. bekezdések követelményeit csak az
ebben a zónában elhelyezkedõ részekre alkalmazzák.
A mûszertábla más területein levõ részek a mûszertartó lap szintje felett, ha 165 mm átmérõjû
körben visszahúzhatók, legalább tompák legyenek.
5.1.7.2. Ha a jármûtípus védelmi rendszere megakadályozza a 8. Melléklet 1.2.1. bekezdésben
meghatározott bennülõ fejének érintkezését a mûszertartó lappal, és így vonatkoztatási zónát nem
lehet meghatározni, az 5.1.2 – 5.1.6. bekezdések követelményeit ne alkalmazzák erre a
jármûtípusra.
A mûszertábla más területein levõ részek a mûszertartó lap szintje felett, ha 165 mm átmérõjû
körben visszahúzhatók, legalább tompák legyenek.
5.2.2. A kézifékkart, ha a mûszerfalon vagy az alá van felszerelve, úgy kell elhelyezni, hogy oldott
helyzetben frontális ütközés esetén a jármû utasai abba ne ütközhessenek bele. Ha nem teljesíti
ezt a feltételt, akkor feleljen meg az alábbi 5.3.2.3. bekezdés követelményeinek (lásd 10.
Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.2.2. bekezdéshez).
5.2.3. A polcokat, kesztyûtartókat és más hasonló részeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy
ezeknek ne legyenek kiálló éleik és feleljenek meg az egyik vagy másik alábbi feltételnek (lásd 10.
Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.2.3. bekezdéshez):
5.2.3.1. a jármû belseje felé nézõ él felülete legalább 25 mm magas és legalább 3,2 mm-es görbületi
sugárral lekerekített legyen; ezen kívül ez a felület az Elõírás 4. Mellékletében meghatározott
energia-elnyelõ anyagból készüljön, vagy azzal legyen bevonva, és a vizsgálatot az itteniek szerint
vízszintesen, hosszirányban ütköztetve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.2.3.1.
bekezdéshez).
9. oldal
5.2.3.2. a polcok, kesztyûtartók és más hasonló részek olyanok legyenek, hogy 37,8 daN nagyságú
vízszintes hosszirányú elõre hatóerõ hatására, amelyet egy 110 mm átmérõjû függõleges tengelyû
henger fejt ki, váljanak le, törjenek le, lényeges alakváltozáson menjenek keresztül vagy
húzódjanak vissza nélkül, hogy veszélyes élek keletkeznének a polc peremein. Az erõhatást a polc
vagy más hasonló rész legerõsebb részére irányítsák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az
5.2.3.2. bekezdéshez).
5.2.4. Ha a kérdéses elemek merev tartóra szerelve 50 A Shorenál kisebb keménységû anyagból készült
résszel rendelkeznek, úgy a fenti követelmények – kivéve a 4. Melléklet energia-elnyelésre
vonatkozó követelményeit – csak a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4. Mellékletben leírt
eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem
vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben
az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák.
5.3. Az utastér egyéb olyan szerelvényei, amelyek a leghátsó ülésre helyezett próbabábú törzsének
vonatkoztatási vonalán átmenõ keresztsík elõtt vannak elhelyezve (lásd 10. Melléklet, magyarázó
jegyzetek az 5.3. bekezdéshez).
5.3.2. Követelmények
Ha a fenti 5.3.1. bekezdésben említett elemek úgy vannak elhelyezve, hogy a jármûben ülõk
beléjük ütközhetnek, akkor ki kell elégíteniük az 5.3.2.1. – 5.3.4. bekezdések követelményeit. Ha
azok megérinthetõk egy 165 mm átmérõjû gömbbel és azok az elsõ ülések legalsó "H pont"-ja
felett vannak elhelyezve (lásd az Elõírásnak az 5. Mellékletét) és a leghátsó ülésre helyezett
próbabábú törzsének vonatkoztatási vonalán átmenõ keresztirányú sík elõtt, valamint a 2.3.1. és
2.3.2. bekezdésben meghatározott zónákon kívül fekszenek, úgy kell tekinteni, hogy ezeket a
követelményeket akkor elégítik ki, ha (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.2.
bekezdéshez).
5.3.2.1. felületeik lekerekített élekben végzõdnek és ezek görbületi sugara nem kisebb, mint 3,2 mm (lásd
10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.2.1. bekezdéshez).
5.3.2.2. a vezérlõ karok és gombok úgy vannak megtervezve és kialakítva, hogy 37,8 daN elõre ható,
hosszirányú vízszintes erõ hatására kinyúlásuk a legkedvezõtlenebb helyzetbõl legalább 25 mm-re
csökken a mûszertábla felületétõl számítva, vagy az említett szerelvények leválnak vagy
elhajlanak; az utóbbi esetben veszélyesen kiálló részek nem maradhatnak vissza. Az
ablakfelhúzók azonban 35 mm-re kinyúlhatnak az oldalfal felületébõl (lásd 10. Melléklet,
magyarázó jegyzetek az 5.3.2.2. bekezdéshez).
5.3.2.3. ha oldott helyzetben van, a kézifékkar és, ha bármelyik elõremeneti fokozatban van, a
sebességváltókar keresztmetszete legalább 6,5 cm• legyen (kivéve, ha ezek a 2.3.1. és 2.3.2.
bekezdésekben meghatározott és az elsõ ülések H pontján átmenõ vízszintes sík alatt levõ
zónában vannak). A keresztmetszetet a hosszirányú vízszintes síkra merõlegesen, a
legkiemelkedõbb résztõl 6,5 mm távolságig mérjék, és a lekerekítés sugara nagyobb legyen, mint
3,2 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.2.3. bekezdéshez).
5.3.4. A jármû berendezésének egyéb, a fenti bekezdésben nem említett elemeire – mint pl. az ülések
csúsztató sínéi, az ülések és támláik kiálló szerkezetei, a biztonsági övek csévélõi, stb. – nem
vonatkozik semmilyen elõírás, ha azok minden ülés "H pont"-ján átmenõ vízszintes sík alatt
fekszenek, még ha az utas valószínûleg érintkezésbe is jut az ilyen részekkel (lásd 10. Melléklet,
magyarázó jegyzetek az 5.3.4. bekezdéshez).
5.3.4.1. A tetõre szerelt olyan alkatrészek, amelyek nem részei a tetõszerkezetnek (mint pl. a
kapaszkodók, lámpák, napellenzõk, stb.), lekerekítési sugara ne legyen kisebb, mint 3,2 mm, és a
kinyúló részek szélessége ne legyen kisebb, mint a lefelé irányuló kinyúlásuk nagysága; egyébként
10. oldal
ezek az alkatrészek sikerrel állják ki az energia-elnyelési vizsgálatot a 4. Melléklet szerint (lásd

10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.4.1. bekezdése).
5.3.5. Ha a fent tárgyalt részek merev tartóra szerelve 50 A Shorenál puhább anyagból készült résszel
rendelkeznek, úgy a fenti követelmények csupán a merev tartóra vonatkoznak vagy a 4.
Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább
anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a
támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák.
5.3.6. Azon felül árammal mûködtetett ablakok és válaszfal-rendszerek és ezek vezérlései feleljenek meg
az alábbi 5.8. bekezdés követelményeinek.
5.4. Tetõ (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.4. bekezdéshez)
5.4.1. Alkalmazási terület
5.4.1.1. Az alábbi 5.4.2. bekezdés követelményei a tetõ belsõ felületére vonatkoznak.
5.4.1.2. Ezek a követelmények azonban nem vonatkoznak a tetõ oly részeire, amelyeket nem érhet el egy
165 mm átmérõjû gömb.
5.4.2.1. A tetõ belsõ felületének olyan részén, amely a jármûben ülõk felett vagy elõtt van, ne legyen lefelé
vagy hátrafelé kiálló egyenetlenség vagy éles élek. A kiálló részek szélessége ne legyen kisebb,
mint a lefelé irányuló kinyúlásuk nagysága és éleik görbületi sugara ne legyen kisebb, mint 5 mm.
Különösen a merevítõ ívek vagy bordák – kivéve az üvegezett felületek rácsozatát és az
ajtókeretet – ne nyúljanak ki 19 mm-nél nagyobb mértékben lefelé (lásd 10. Melléklet, magyarázó
jegyzetek az 5.4.2.1. bekezdéshez).
5.4.2.2. Ha a tetõmerevítõ ívek vagy bordák nem elégítik ki az 5.4.2.1. bekezdés követelményeit, akkor
sikerrel ki kell állniuk az energia-elnyelési vizsgálatot a 4. Melléklet követelményei szerint.
5.4.2.3. Azok a fémhuzalok, amelyek kifeszítik a tetõburkolatot és a napellenzõk kereteit, legfeljebb 5 mm
átmérõjûek legyenek vagy ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében elõírt energia-elnyelõ
képességgel rendelkezzenek. A napellenzõ keretek nem merev csatlakozó elemei elégítsék ki a
fenti 5.3.4.1. bekezdés követelményeit.
5.5. Nyitható tetõs jármûvek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5. bekezdéshez).
5.5.1.1. Az alábbi követelmények és a fenti 5.4. bekezdésnek a tetõre vonatkozó követelményei
vonatkoznak a zárt helyzetben levõ nyitható tetõvel rendelkezõ jármûvekre.
5.5.1.2. Ezen kívül a nyitó és mozgató szerkezetek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2.,
5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.2. bekezdésekhez):
5.5.1.2.1. olyan tervezésûek és kialakításúak legyenek, hogy amennyire lehetséges ki legyen zárva az életlen
vagy nem kellõ idõben történõ mûködtetés;
5.5.1.2.2. felületük lekerekített élekben végzõdjön, és görbületi sugaruk ne legyenek kisebbek, mint 5 mm
(lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2., 5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.2. bekezdésekhez);
5.5.1.2.3. mûködésen kívüli helyzetben azon a területen belül helyezkedjenek el, ahol azokat nem érheti el
egy 165 mm átmérõjû gömb. Ha e feltételt nem lehet kielégíteni, akkor a nyitó és mûködtetõ
szerkezeteket üzemen kívüli helyzetükben vagy takarják le, vagy úgy tervezzék és alakítsák ki
azokat, hogy az Elõírás 4. Melléklete szerint a "mûfej" pályájának tangense irányában ható 37,8
daN erõ hatására vagy legalább 25 mm-re csökkenjen ennek az Elõírásának a 6. Mellékletében
11. oldal
leírt kinyúlás attól a felülettõl mérve, amelyre a szerkezeteket felszerelték, vagy e szerkezetek
váljanak le, és az utóbbi esetben semmiféle veszélyes kinyúlás ne maradjon vissza (lásd 10.
Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2.3. bekezdéshez).
5.5.1.2. Ezen kívül a nyitó és mozgató szerkezetek:
5.5.1.2.1. olyan tervezésûek és kialakításúak legyenek, hogy amennyire lehetséges ki legyen zárva az életlen
vagy nem kellõ idõben történõ mûködtetés (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2.,
5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.1. bekezdésekez);
5.5.1.2.2. felületük lekerekített élekben végzõdjön és görbületi sugaruk ne legyenek kisebbek, mint 5 mm
(lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2.,5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.1. bekezdésekez);
5.5.1.2.3. mûködésen kívüli helyzetben azon a területen belül helyezkedjenek el, ahol azokat nem érheti el
egy 165 mm átmérõjû gömb. Ha e feltételt nem lehet kielégíteni, akkor a nyitó és mûködtetõ
szerkezeteket üzemen kívüli helyzetükben vagy takarják le, vagy úgy tervezzék és alakítsák ki
azokat, hogy az Elõírás 4. Melléklete szerint a "mûfej" pályájának tangense irányában ható 37,8
daN erõ hatására vagy legalább 25 mm-re csökkenjen ennek az Elõírásának a 6. Mellékletében
leírt kinyúlás attól a felülettõl mérve, amelyre a szerkezeteket felszerelték, vagy e szerkezetek
váljanak le, és az utóbbi esetben semmiféle veszélyes kinyúlás ne maradjon vissza (lásd 10.
Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.6. bekezdéshez).
5.5.2. Azon felül árammal mûködtetett tetõlemez-rendszerek és ezek vezérlései feleljenek meg az alábbi
5.8. bekezdés követelményeinek.
5.6. Nyitható alakítható jármûvek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.6. bekezdéshez)
5.6.1. A nyitottá alakítható jármûvek esetében az 5.4. bekezdés követelményei csak a borulás ellen védõ
keret tetejének alsó oldalára és a szélvédõ üveg keretének tetejére vonatkoznak valamennyi
szokásos használati helyzetükben. A nem merev tetõ tartására szolgáló összecsukható rudazaton
és csuklókon – ha ezek az utasok felett és elõtt vannak elhelyezve – ne legyenek hátrafelé vagy
lefelé irányuló veszélyes egyenetlenségek vagy éles szélek (lásd 10. Melléklet, magyarázó
jegyzetek az 5.6.1. bekezdéshez).
5.7. A jármûbe beépített ülések hátsó részei
5.7.1.1. Az ülések hátsó részeinek felületén ne legyenek olyan veszélyes egyenetlenségek vagy éles részek,
amelyek növelhetik a jármûben ülõ személyek testi sérülésének veszélyét vagy a sérülés
súlyosságát (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.7.1.1. bekezdéshez).
5.7.1.2. Kivéve az alábbi 5.7.1.2.1., 5.7.1.2.2. és az 5.7.1.2.3. bekezdés rendelkezéseit, az elsõ ülés
háttámlájának az a része, amely belül esik az Elõírás 1. Mellékletében meghatározott fejütközés
zónáján, a jelen Elõírás 4. Mellékletében elõírt energia-elnyelõ tulajdonságú legyen. A fej ütközési
zónájának meghatározásához az elsõ üléseket, ha ezek állíthatók, a leghátsó szokásos vezetési
helyzetbe kell állítani, a dönthetõ ülések háttámlái pedig a lehetõ legjobban közelítsék meg a 25°
dõlésszöget, hacsak a gyártó másként nem rendelkezik (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek
az 5.7.1.2. bekezdéshez).
5.7.1.2.1. Különálló elsõ ülések esetében a hátsó utasok fej ütközési zónája a háttámla hátsó felsõ részén 10
- 10 cm-re nyúljon át az ülés középvonalának mindkét oldalára.
5.7.1.2.1.1. Fejtámasszal ellátott ülések esetében minden vizsgálatot a legalsó helyzetbe állított fejtámasszal
kell elvégezni a fejtámasz közepén átmenõ függõleges vonalon fekvõ ponton.
5.7.2.1.1.2. Olyan ülések esetében, amelyeket több jármûtípusba terveztek beépíteni, a fej ütközési zónáját
12. oldal
azon a jármûvön kell meghatározni, amelynek a leghátsó vezetési helyzete – az összes számításba
vett típus közül – a legkedvezõtlenebb. Az eredményül kapott ütközési zónát a többi típusra is
megfelelõnek kell tekinteni.
5.7.1.2.2. Padszerû elsõ ülések esetében az ütközési zóna a számításba vett szélsõ ülõhelyek középvonalain
kívül 10 cm-re húzódó hosszirányú függõleges síkok közé essék. A padszerû ülés szélsõ
üléshelyzeteinek a középvonalát a gyártó határozza meg.
5.7.1.2.3. Az 5.7.1.2.1. és 5.7.1.2.2. bekezdésekben elõírt határokon kívüli fej ütközési zónában az
üléskeret szerkezeti részeit párnázni kell azért, hogy a fej ne kerülhessen közvetlen érintkezésbe a
szerkezeti elemekkel, és ezekben a zónákban a görbületi sugár legalább 5 mm legyen.
Változatként ezek az elemek kielégíthetik ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében elõírt energia-
elnyelési követelményeket is (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.7.1.2.3. bekezdéshez).
5.7.2. Ezek a követelmények nem vonatkoznak a leghátsó ülésekre, az oldal vagy hátra nézõ, vagy
egymásnak háttal álló ülésekre, sem a fel- vagy lehajtható ülésekre. Ha az ülések, fejtámaszok és
azok tartói ütközési zónájában olyan részek vannak, amelyek 50 Shore A keménységnél puhább
anyaggal vannak borítva, akkor a fenti követelmények – kivéve azokat, amelyek ennek az
Elõírásnak a 4. Mellékletében leírt energia-elnyelésre vonatkoznak – csupán a merev részekre
vonatkozzanak.
5.7.3. Az 5.7. bekezdés követelményeit kielégítettnek kell tekinteni az olyan fejtámaszok esetében,
amelyek vagy a 03 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 17. számú Elõírás szerint jóváhagyott
jármûtípus részét képezik.
5.8. Villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez-rendszerek és válaszfal-rendszerek
5.8.1. Az alábbi követelményeket alkalmazzák a villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez- és
válaszfal-rendszerekre azért, hogy minimálisra csökkentsék a baleseti vagy nem megfelelõ
használatból származó sérülések lehetõségét.
5.8.2. Általános üzemelési követelmények
Az 5.8.3. bekezdésben foglaltak kivételével, a villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez- és
válaszfal-rendszerek az alábbi egy vagy több feltétellel záródhatnak be:
5.8.2.1. ha a gyújtáskapcsolót kihúzzák a gyújtáskapcsolóból bármilyen használati helyzetben vagy
hasonló módon nem mechanikus készülék esetén,
5.8.2.2. amikor az áramkulcsot használták a tápáram bekapcsolásához az árammal mûködõ ablaknál,
válaszfal- vagy tetõlemez-rendszernél,
5.8.2.3. izomerõt a jármû áramellátása nem segíti,
5.8.2.4. a jármû külsõ részén elhelyezett zárrendszer folyamatos mûködésbe hozatalakor,
5.8.2.5. a gyújtást lekapcsolták, vagy a gyújtáskulcsot eltávolították, vagy nem mechanikus szerkezetnél
ezzel egyenértékû feltétel megtörténtének pillanata és a pillanat között eltelt idõ alatt, amikor a két
ajtó közül egyik sincs nyitva eléggé ahhoz, hogy lehetõvé tegye a bennülõ kiszállását,
5.8.2.6. amikor az árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer bezáró mozgása kezdõdik
4 mm-t nem meghaladó nyílásnál,
5.8.2.7. amikor a jármû ajtajának árammal mûködõ ablaka, amelynek nincs felsõ kerete, automatikusan
bezáródik akkor, amikor az alkalomnak megfelelõ ajtó bezáródik. Ebben az esetben a legnagyobb
nyílás, amint azt a 2.15. bekezdésben megállapították, az ablak bezáródása elõtt ne haladja meg a
12 mm-t.
13. oldal
5.8.2.8. Távirányítású zárást engedjék meg a távirányító mûködtetõ szerkezetének folyamatos

mûködtetésével, feltéve, hogy a következõ feltételek valamelyike teljesül:
5.8.2.8.1. az üzemélési távolság a mûködtetõ készülék és a jármû között ne lépje túl a 6 métert,
5.8.2.8.2. az üzemélési távolság a mûködtetõ készülék és a jármû között ne lépje túl a 11 métert, feltéve,
hogy a rendszer közvetlen látótávolságot igényel a mûködtetõ szerkezet és a jármû között. Ezt
úgy vizsgálhatják, hogy homályos felületet helyeznek a mûködtetõ szerkezet és a jármû közé.
5.8.2.9. Egyérintéses zárást csak akkor engedhetnek meg, a vezetõ ajtajának árammal mûködõ ablakánál
és a tetõlemeznél, és csak abban az idõben, amikor a gyújtáskulcs a motor járó helyzetében van.
Az is megengedhetõ, hogy ha a motort leállítják vagy a gyújtáskulcsot / áramkulcsot eltávolítják,
erre az idõre a két elsõ ajtó egyike se legyen nyitva olymértékben, hogy a bennülõ kiszállását
lehetõvé tegye.
5.8.3. Önmegfordító követelmények
5.8.3.1. Az 5.8.2. bekezdés követelményei közül egyet se alkalmazzanak, ha az árammal mûködõ ablakot,
válaszfal- vagy tetõlemez-rendszert önmegfordító szerkezettel szerelték fel.
5.8.3.1.1. Ez a szerkezet megfordíthatja az ablak, válaszfal vagy tetõlemez mozgását mielõtt 100 N-nál
nagyobb becsípõ erõt fejtene ki a 200 – 4 mm nyíláson belül az árammal mûködõ ablak vagy
válaszfal felsõ szélénél vagy a csúszó tetõlemez vezetõ éle elõtt és a billenõ tetõlemez vontató
szélénél.
5.8.3.1.2. Ilyen önmegfordítás után az ablak vagy tetõlemez, vagy válaszfal a következõ helyzetek
valamelyikébe nyíljon ki:
5.8.3.1.2.1. olyan helyzet, amely megengedi a 200 mm átmérõjû félig merev hengeres rúd behelyezését a
nyíláson keresztül olyan érintkezési pontnál, mint amilyet az 5.8.3.1.1. bekezdésben a
megfordítási viselkedés meghatározására használnak,
5.8.3.1.2.2. olyan helyzet, amely legalább azt a kezdeti helyzetet képviseli, amely a zárás kezdete elõtt volt,
5.8.3.1.2.3. legalább 50 mm-rel nagyobb nyitott helyzet, mint az a helyzet, amely a megfordítást
kezdeményezte,
5.8.3.1.2.4. a tetõlemez billenõ mozgása esetében a legnagyobb nyílásszög.
5.8.3.1.3. Az 5.8.3.1.1. bekezdés szerinti visszafordító szerkezettel ellátott árammal mûködõ ablak,
válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer ellenõrzéséhez helyezzenek mérõmûszert / vizsgáló rudat
belülrõl a nyíláson keresztül a jármû külseje felé vagy válaszfal-rendszer esetében az utastér
hátsó részébõl úgy, hogy a rúd hengeres felülete a jármûszerkezet minden olyan részével
érintkezzen, amely az ablak / tetõlemez, válaszfal résének határait alkotja. A mérõmûszer
erõhatásra bekövetkezõ elhajlása 10 ± 0,5 N/mm legyen. A vizsgáló rúd helyzetét (szokásosan
merõlegesen elhelyezve az ablak / tetõlemez / válaszfal szélére és merõlegesen a zárás irányára) a
jelen Elõírás 9. Mellékletének 1. Ábrája szemlélteti. A vizsgáló rúd szélhez és a zárás irányához
viszonyított helyzetét tartsák meg a vizsgálat alatt.
5.8.4. Kapcsoló elhelyezése és mûködése
5.8.4.1. Árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer kapcsolóit úgy helyezzék el és
mûködtessék, hogy a véletlen bezáródás kockázatát a minimálisra csökkentsék. A kapcsolók
igényeljenek folyamatos mûködtetést a záráshoz, kivéve az 5.8.2.7., 5.8.2.9. vagy az 5.8.3.
bekezdés esetét.
5.8.4.2. Minden hátsó ablak, tetõlemez- és válaszfal-kapcsolót, amely a bennülõ használatára szolgál a
jármû hátsó részében, a vezetõ által mûködtetett kapcsolhassanak ki olyan kapcsolóval, amelyet
14. oldal
az elsõ ülés R pontján átmenõ függõleges keresztirányú sík elõtt helyeznek el. A vezetõ által
vezérelt kapcsoló nem szükséges, ha a hátsó ablakot, tetõlemezt és válaszfalat felszerelik
önvisszafordító szerkezettel. Ha azonban vezetõ által vezérelt kapcsoló van, az ne legyen képes
túllépni az önvisszafordító készüléken vagy megakadályozni a válaszfal-rendszer leereszkedését.
A vezetõ által vezérelt kapcsolót úgy helyezzék el, hogy a minimálisra csökkentsen minden
véletlen beavatkozást. A jelen Elõírás 9. Mellékletének 2. Ábráján bemutatott jelképpel vagy
egyenértékû jelképpel – pl. a jelen Elõírás 9. Mellékletének 3. Ábráján bemutatott ISO 2575:1998
szerint – azonosítsák.
5.8.5. Védõszerkezetek
Minden olyan védõszerkezet, amelyet az áramforrás károsodásának megakadályozására
használnak túlterhelés vagy maximális határterhelés esetére, állítsa vissza magát vissza a
túlterhelés után, vagy automatikusan kapcsoljon ki. A védõszerkezet visszaállása után a mozgás a
zárás irányában ne folytatódjon a vezérlõ készülék szándékos mûködtetése nélkül.
5.8.6. Kezelési utasítás
5.8.6.1. A jármû használati utasítása tartalmazzon világos utasításokat az árammal mûködõ ablakra,
válaszfal- vagy tetõlemez-rendszerre vonatkozólag, beleértve
5.8.6.1.1. a lehetséges következmények magyarázatát (csapdába esés),
5.8.6.1.2. a vezetõ által vezérelt kapcsoló használata,
5.8.6.1.3. "WARNING" (figyelmeztetés) üzenet, amely jelzi a veszélyt, különösen gyerekeknek az árammal
mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer nem megfelelõ használata / mûködésbe hozása
esetén. Ez az utasítás jelezze a vezetõ felelõsségét, beleértve a többi bennülõ kioktatását és a
javaslatot a jármû elhagyására csak akkor, ha a gyújtáskulcsot / áramkulcsot már eltávolították,
vagy ezzel egyenértékû állapot keletkezik nem mechanikus szerkezet esetében.
5.8.6.1.4. A "WARNING" üzenet jelezze, hogy külön figyelemmel kell lenni akkor, amikor távirányításos
záró rendszert használnak (lásd 5.8.2.8. bekezdést), például csak akkor hozzák mûködésbe, ha a
kezelõ tisztán rálát a jármûre úgy, hogy megbizonyosodik, senkit nem zárt be az árammal
mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer.
5.8.7. Ha az árammal mûködõ ablakot, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszert úgy szerelték be a jármûbe,
hogy nem vizsgálták meg a fent említett vizsgálati eljárás szerint, a jóváhagyást megadhatják, ha
a gyártó a bennülõk egyenértékû vagy fejlettebb védelmét bizonyítja.
5.9. Más, nem specifikus szerelvények
5.9.1. Az 5. bekezdés követelményeit alkalmazzák az elõzõ bekezdésekben nem említett olyan elemekre
is, amelyekkel – elhelyezésüknél fogva – érintkezésbe kerülhetnek a jármûben ülõ személyek az
5.1. – 5.7. bekezdésekben leírt különbözõ körülmények közt. Ha az ilyen szerelvények érinthetõ
részei 50 Shore A keménységnél puhább anyagból vannak kialakítva, és merev tartóra vannak
szerelve, akkor a fenti követelmények csupán a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4.
Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább
anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a
támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák.
5.9.2. A központi tartóhoz hasonló részeknél például, vagy a jármû más alkotórészeinél, amelyek az
5.9.1. bekezdéshez tartoznak, a 4. Melléklet energia-elnyelési vizsgálatát a szerkezettel érintkezõ
minden alkatrészen és az 1. Mellékletben megállapított eljárást nem szükséges elvégezni, ha
a Mûszaki Szolgálat véleménye szerint a bennülõ feje nem valószínû, hogy érintkezésbe kerül az
15. oldal
alkatrésszel, a jármûbe szerelt visszatartó (elõrebukást gátló) rendszer miatt, vagy

mert a gyártó bizonyítani tudja ilyen érintkezés hiányát, például a 8. Mellékletben leírt módszert
vagy más egyenértékû módszert használva.
6. JÁRMÛ TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
6.1. A jármûtípus bármilyen módosításáról értesítse azt a hatóságot, amelyik a jármû típusát
jóváhagyta. Ez a hatóság ilyenkor a következõket teheti:
6.1.1. úgy találja, hogy a végrehajtott változtatásoknak nem lesz érezhetõen kedvezõtlen hatásuk, és így
a jármû még mindenképpen megfelel a követelményeknek, vagy
6.1.2. újabb vizsgálati jelentést kér a vizsgálatok lefolytatásával megbízott mûszaki szolgálattól.
6.2. A jóváhagyás megerõsítésérõl vagy annak elutasításáról tájékoztassa – meghatározva a
módosításokat – az Egyezményhez csatlakozott és az ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket
a fenti 4.3. bekezdésben elõírt eljárásnak megfelelõen.
6.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyezõ illetékes hatóság minden kiterjesztésrõl kiállított
értesítésnek adjon sorszámot.
7. JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL EGYEZÕ KIVITELÛ GYÁRTÁS
7.1. Minden olyan jármû, amely a jelen Elõírásban elõírt jóváhagyó jellel van ellátva, egyezzen meg a
jóváhagyott jármûtípussal.
7.2. Az elõzõ 7.1. bekezdésben megkövetelt egyezõ kivitelû gyártmány ellenõrzésére a gyártási
sorozatból ki kell választani egy – a jelen Elõírásnak megfelelõ jóváhagyási jellel ellátott –
jármûvet.
7.3. A gyártmány akkor felel meg a jelen Elõírás a követelményeinek, ha kielégíti a fenti 5. bekezdés
követelményeit.
8. ELJÁRÁS A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTMÁNY ESETÉRE
8.1. A jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípustól – ha az nem elégíti ki a fenti 7.1. bekezdés
követelményeit, vagy ha a jármû nem felel meg a fenti 7. bekezdésben elõírt vizsgálatokban – a
jóváhagyás visszavonható
8.2. Ha valamely Egyezményhez csatlakozott Szerzõdõ Fél, amelyik alkalmazza ezt az Elõírást,
visszavon egy jóváhagyást, amelyet elõzõleg megadott, errõl haladéktalanul értesítse az ezt az
Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet az Elõírás 2. Mellékletében elõírt mintának megfelelõ
értesítéssel.
9. A GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE
Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípus
gyártását, értesítse errõl a jóváhagyó hatóságot. Ez a hatóság az említett értesítés kézhezvétele
után tájékoztassa errõl az Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó többi
Szerzõdõ Felet az Elõírás 2. Mellékletében elõírt mintának megfelelõ értesítéssel.
10. JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELÕS MÛSZAKI SZOLGÁLAT ÉS A
JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG NEVE ÉS CÍME
Az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az
Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki
szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a
jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás
16. oldal
végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket.

––––––––––
1. Melléklet
FEJ ÜTKÖZÉSI ZÓNÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
1. A fej ütközési zónája kiterjed a jármû belsõ részének minden be nem üvegezett felületére, amely
statikus érintkezésbe kerülhet egy 165 mm átmérõjû gömb alakú fejformával. Az utóbbi szerves
részét képezi az olyan mérõberendezésnek, amelynek forgáspontjától a fej tetejéig terjedõ mérete
736 mm és 840 mm között fokozatmentesen szabályozható.
2. Az említett zónát a következõ eljárással vagy annak egyenértékû grafikai módszerével kell
meghatározni.
2.1. A mérõberendezés csuklópontját a gyártó által biztosított minden ülõhelyre vonatkozólag a
következõképpen kell elhelyezni:
2.1.1 Csúsztatható ülések esetében
2.1.1.1. a "H pont"-ban (lásd 5. Melléklet), és
2.1.1.2. a "H pont" elõtt vízszintesen 127 mm-re elhelyezkedõ pontban, olyan magasan, ami a "H pont"
127 mm-re elõre történõ elmozdításával okozott magasságváltozás eredménye, vagy 19 mm (lásd
10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 1. Melléklet 2.1.1.2. bekezdése).
2.2. A csuklópont és a fejtetõ közti távolságon belül, ahol azt a vizsgáló berendezés és a jármû belsõ
méretei megengedik, határozzák meg a "H pont" elõtt fekvõ összes érintkezési pontokat (lásd 10.
Melléklet, magyarázó jegyzetek 1. Melléklet 2.2. bekezdése).
2.1.2. Nem csúsztatható ülések esetében
2.1.2.1. a vizsgált ülés "H pont"-jában.
2.2. A csuklópont és a fejtetõ közti távolságon belül, ahol azt a vizsgáló berendezés és a jármû belsõ
méretei megengedik, határozzák meg a "H pont" elõtt fekvõ összes érintkezési pontok.
2.2.1. Abban az esetben, ha a mérõberendezés fejformája minimális hosszra állítva a hátsó "H pont"-ból
átfedi az elsõ ülést, úgy ebben a különleges esetben nem kell érintkezési pontokat keresni.
2.3. A függõleges állású mérõberendezéssel meg kell határozni a lehetséges érintkezési pontokat, a
mérõberendezést úgy forgatva elõre és lefelé, hogy minden ívet leírjon a jármû "H pont"-on
átmenõ függõleges hosszsíkjának mindkét oldalán lévõ függõleges síkokban 90 fokos szögig
bezáróan.
2.3.1. Az érintkezési pontok meghatározásakor a mérõberendezés karjának hosszúságát egy adott
kitérés alatt nem szabad változtatni. Minden kitérésnek a függõleges helyzetbõl kell kiindulnia.
3. Az "érintkezési pont" az a pont, ahol a mérõberendezés feje érinti a jármû belsõ részét. A lefelé
irányuló legnagyobb kitérést az a helyzet határolja, ahol a fej érinti a "H pont" felett 25,4 mm-re
húzódó vízszintes síkot.
–––––––––––
17. oldal
2. Melléklet
ÉRTESÍTÉS
[legnagyobb forma: A4 (210×297)]
E ...1/
kiadta: a jóváhagyó hatóság neve

......................................
egy jármû típusa JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/
JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL
JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL
JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL
GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL
belsõ berendezései szempontjából a 21. számú Elõírás szerint
A jóváhagyás száma: A kiterjesztés száma:
1. A gépjármû gyári vagy kereskedelmi jele:
2. A gépjármû típusa:
3. A gyártó neve és címe:
4. A gyártó esetleges képviselõjének neve és címe:
5. A jármûjóváhagyásra bemutatás kelte:
6. A jóváhagyó vizsgálatot végzõ mûszaki szervezet:
7. A vizsgálati jelentés kiállításának idõpontja:
8. A vizsgálati jelentés száma:
9. Megjegyzés: A jármû típusa (sedan, kombi)
10. A jóváhagyó jel helye a jármûvön:
11. A jóváhagyást megadták / kiterjesztették / elutasították / visszavonták 2/
12. A jóváhagyás kiterjesztésének indoklása:
13. Helye:
14. Kelte:
15. Aláírás:
A jóváhagyó hatóságoknál letétbe helyezett okmányok jegyzéke csatolva az Értesítéshez és ezek
kívánságra rendelkezésre állnak.
______________
1/
Annak az ország megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást kiadta / kiterjesztette / elutasította /
visszavonta (lásd a jóváhagyás rendelkezéseit az elõírásban)
2/
Nem alkalmas részt törölni!
18. oldal
3. Melléklet
A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE
"A" minta
(lásd az Elõírás 4.4. bekezdését)
a a/2 E4 a/3 21R-012439

a = minimum 8 mm
A jármûvön feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a jármûtípust belsõ berendezések szempontjából
Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 21. számú Elõírás szerint 012439 számon. A jóváhagyási szám azt jelzi,
hogy a jóváhagyást a 01 sorozatszámú módosításokat is tartalmazó 21. számú Elõírás értelmében adták.
"B" minta
(lásd az Elõírás 4.5. bekezdését)
a/2 21 012439 a/3

a a/2 E4 a/3
a/2 33 001628 a/3
a = minimum 8 mm
A jármûvön feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a jármûtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a
21. és 33. számú Elõírás 1/ szerint. A jóváhagyási számok elsõ két számjegye azt jelzi, hogy abban az
idõpontban, amikor ezeket a jóváhagyásokat adták 21. számú Elõírás tartalmazta a 01 sorozatszámú
módosításokat, míg a 33. számú Elõírás még eredeti formájában volt.
–––––––––
4. Melléklet
ENERGIAFELEMÉSZTÕ ANYAGOK VIZSGÁLATI MÓDSZERE
1. Felszerelés, vizsgáló berendezés, eljárás
1.1. Felszerelés
1.1.1. Az energia-elnyelõ anyagból készült alkatrészt arra a szerkezeti tartó elemre felszerelve kell
kipróbálni, amelyre a jármûben van felszerelve. A vizsgálatot lehetõleg magán a kocsiszekrényen
kell lefolytatni. A szerkezeti tartóelemet, vagy a karosszériát szilárdan a próbapadhoz kell
erõsíteni, hogy az ne mozduljon el az ütés hatására.
1.1.2. A gyártó kívánságára azonban az alkatrészt fel lehet szerelni a gépjármûbe való beépítést
szimuláló szerelvényre feltéve, hogy az alkatrészbõl és a szerelvénybõl álló egység geometriai
elrendezése és merevségi foka nem kisebb és az energiaelnyelõ képessége nem nagyobb az
alkatrészt és a szerkezeti tartóelemet magában foglaló egységénél.
1/
A második Elõírás száma csupán példaként szolgál.
19. oldal
1.2. Vizsgáló berendezés

1.2.1. A vizsgáló berendezés olyan ingából áll, amelynek forgáspontja golyóscsapágyazású és amelynek
az ütközési középpontba redukált tömege1/ 6,8 kg. Az inga alsó vége 165 mm átmérõjû szilárd
fejformából áll, amelynek középpontja azonos az inga ütközési középpontjával.
1.2.2. A fejformát két gyorsulásmérõvel és egy sebesség-adóval kell ellátni, amelyek képesen a
megfelelõ értékeket az ütközés irányában mérni.
1.3. Regisztráló mûszerek
Az alkalmazott regisztráló mûszerek olyanok legyenek, hogy a mérések a következõ pontossággal
legyenek elvégezhetõk:
1.3.1. Gyorsulás
pontosság = ± 5 %-a a valóságos értéknek
frekvencia tartomány = 1000 Hz-ig
keresztirányú érzékenység = a skála legalsó pontjának 〉 5 %-a
1.3.2. Sebesség:
pontosság = a valóságos érték ± 2,5 %-a
érzékenység = 0,5 km/óra
1.3.3. Az idõ rögzítése:
a mûszerezettség biztosítsa az egész folyamat alatt a lejátszódó jelenség rögzítését; a leolvasás
egy ezredmásodpercen belül legyen pontos;
a fejforma és a vizsgált alkatrész közötti elsõ érintkezés pillanatában az ütközés kezdete
legyen a felvételen feltüntetve a vizsgálat elemzéséhez.
1.4. Vizsgálati eljárás (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 4. Melléklet 1.4. bekezdéséhez).
1.4.1. A vizsgálandó felületen minden ütközési pontban az ütközés iránya az 1. Mellékletben
meghatározott mérõberendezés a fej alakjának pályájához húzott érintõ.
1.4.1.1. Az Elõírás 5.3.4.1. és 5.4.2.2. bekezdéseiben említett részek vizsgálatához a mérõberendezés
karját meg kell hosszabbítani addig, amit nem érintkezik a vizsgálandó résszel a forgáspont és a
berendezés fejének teteje közötti 1000 mm határig. Az 5.4.2.2. bekezdésben említett olyan
tetõmerevítõ, vagy borda azonban, amely így nem érintkeztethetõ, az Elõírás az 5.4.2.1.
bekezdésben elõírt követelményeknek a tárgya marad a kinyúló rész magasságára vonatkozóak
kivételével.
1.4.2. Ahol az ütközés iránya és az ütközési pontban a felületre húzott merõleges által bezárt szög 5°
vagy ennél kisebb, a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az inga ütközési középpontjának
pályavonala egybeessék az ütközési iránnyal. A fejalak 24,1 km/óra, vagy olyan alkotórészek
esetében, amelyek légzsákot borítanak, 19,3 km/óra sebességgel ütközzék a vizsgálandó
alkatrésznek. Ezt a sebességet vagy pusztán a készülék saját energiával, vagy kiegészítõ mozgató
berendezéssel kell elérni.
1.4.3. Ahol az ütközés iránya és az ütközési pontban a felületre húzott merõleges által bezárt szög
nagyobb, mint 5°, a vizsgálatot úgy lehet lefolytatni, hogy az inga ütközési középpontjában a
pálya vonalához húzott érintõ egybeessék az ütközési pontra húzott merõlegessel.
1/
Megjegyzés: Az inga "mr" redukált tömegének az inga "m" össztömegéhez való viszonyt "a" távolságban az
ütközés középpontja és a forgástengely között és "1" távolságban a súlypont és a forgástengely között a
következõ képlet adja: mr= m·. 1/a
20. oldal
A vizsgálati sebességet ilyenkor az 1.4.2. bekezdésben elõírt sebesség merõleges irányú

összetevõjére kell csökkenteni.
2. Eredmények
2.1. A fenti eljárással lefolytatott vizsgálatok során a fejalak lassulása ne haladja meg 3
ezredmásodpercnél hosszabb ideig folyamatosan a 80 g-értéket. A két lassulásmérõ által mért
értékek átlagát kell lassulásnak tekinteni.
3. Egyenértékû vizsgálati módszerek
3.1. Egyenértékû vizsgálati módszerek is megengedettek feltéve, hogy a fenti 2. bekezdésben elõírt
eredmények elérhetõk.
3.2. Az 1. bekezdésben leírt módszertõl eltérõ módszer bizonyításának kötelezettsége az ilyen
módszert használó személyé.
––––––––––-
5. Melléklet
VIZSGÁLATI MÓDSZER A "H PONT" ÉS A GÉPJÁRMÛ ÜLÕHELYEK VALÓSÁGOS
HÁTTÁMLASZÖGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA
1. CÉLKITÛZÉS
Ebben a Mellékletben leírt eljárás a "H pont" helyzetének és a valóságos háttámla-szög
törzsszögnek a meghatározására szolgál, a gépjármû egy vagy több üléshelyénél és a mért
adatoknak a jármû gyártója által szolgáltatott tervezési adatokkal való összevetésére.1/
2. MEGHATÁROZÁSOK
E Melléklet szempontjából
2.1. Vonatkoztatási jellemzõ egy ülõhely következõ jellemzõi egyikét vagy valamelyikét jelenti.
2.1.1. a "H pont" és az "R pont" és ezek viszonya
2.1.2. a valóságos és a tervezett törzsszög és ezek viszonya.
2.2. "Három-kiterjedésû 'H' pont gép" (3-DH gép) azt a berendezést jelenti, amelyet a "H pont" és a
valóságos törzsszög meghatározásához használnak. Ez a berendezés ennek a Mellékletnek az 1.
Függelékében van leírva.
2.3. "H pont" a jármû ülésén a 4. bekezdés szerint elhelyezett 3-DH gép törzse és combja közti
forgáspontját jelenti. A "H pont" a szerkezet azon tengelyének közepében van, amely a 3-DH gép
mindegyik oldalán levõ "H pont" irányzónyílást köti össze. A "H pont" elméletileg megfelel az "R
pont"-nak (a tûréseket lásd az alábbi 3.2.2. bekezdésben). Ha a 4. bekezdésben leírt eljárással
már meghatározták, a "H pont" rögzítettnek tekintendõ az ülõfelület szerkezetéhez és azzal együtt
mozog, ha az ülést állítják.
2.4. "R pont"" vagy az "ülõhely hivatkozási pontja" a jármû gyártója által tervezve meghatározott
pontot jelenti minden ülõhely számára, amelyet a három kiterjedésû hivatkozási rendszerben
határoztak meg.
2.5. "Torzó- (törzs)-vonal" a 3-DH gép gerincrúdjának középvonalát jelenti, amikor leghátsó
1/
Az elsõ ülések kivételével minden olyan ülõhelynél, ahol a "H pont" nem határozható meg a "Három
kiterjedésû "H pont" gép"-pel vagy más eljárással az illetékes hatóság választása szerint a gyártó által megjelölt
"R pont" tekinthetõ vonatkoztatási alappontnak.
21. oldal
helyzetébe van hátradöntve.

2.6. "Valóságos törzs szög" a "H pont"-on keresztül menõ függõleges egyenes és a törzs-vonal között
3-DH gépen lévõ szögmérõvel mért szöget jelenti. A valóságos törzsszög elméletileg megfelel a
tervezési törzsszögnek (tûréseket lásd az alanti 3.2.2. bekezdésben).
2.7. "Tervezett törzs szög" az "R ponton" keresztül menõ függõleges egyenes és a jármû gyártója által
meghatározott tervezett háttámla helyzetnek megfelelõ törzs-vonal között mért szöget jelenti.
2.8. "Bennülõ középsíkja" a minden tervezett ülési helyzetbe beállított 3-DH gép középsíkját jelenti ez
a "H pont" koordinátájával van jellemezve az "Y" tengelyen. Egyedi üléseknél az ülés középsíkja
egybeesik a bennülõ középsíkjával. Egyéb üléseknél a bennülõ középsíkját a gyártó határozza
meg.
2.9. "Három-kiterjedésû hivatkozási rendszer" a Melléklet 2. Függelékében leírt rendszert jelenti.
2.10. "Megjelölt alap-pontok" azok a fizikai pontok (furatok, felületek, megjelölések vagy
azonosítások) a jármû felépítményén, amelyeket a gyártó határozott meg.
2.11. "A jármû elhelyezése a méréshez" a jármû azon helyzetét jelenti, ami a kiindulási jelekkel van
meghatározva a három-kiterjedésû hivatkozási rendszerben.
3. KÖVETELMÉNYEK
3.1. A vizsgálati eredmények
Mindegyik üléshelyzetrõl, amelyekre adatokkal bizonyítják az Elõírás rendelkezéseinek
betartását, a következõ adatokat, vagy ezek megfelelõ választékát kell bemutatni ennek a
Mellékletnek a 3. Függelékében mutatott módon:
3.1.1. az "R pont" koordinátáit a háromdimenziós hivatkozási rendszerben;
3.1.2. a tervezési törzsszöget;
3.1.3. minden szükséges adatot, amely az ülés beállításához szükséges (ha állítható) az alábbi 4.3.
bekezdésben kijelölt mérési helyzethez.
3.2. Kapcsolat a mért adatok és a tervezési adatok között
3.2.1. A "H pont" koordinátáit és az alábbi 4. bekezdésben meghatározott eljárással nyert valóságos
törzsszög értékét össze kell hasonlítani az "R pont" koordinátáival, illetõleg a jármû gyártója által
megadott tervezett törzsszög értékével.
3.2.2. Az "R pont" és a "H pont" viszonylagos helyzete és a tervezett törzsszög és a valóságos törzsszög
közti kapcsolat kielégítõ a szóban forgó ülõhelyre, ha a koordinátáival meghatározott "H pont"
egy 50 mm vízszintes és függõleges oldalhosszúságú négyzeten belül fekszik, és amelynek az átlói
átmennek az "R ponton", és ha a valóságos törzsszög a tervezett törzsszögtõl legfeljebb 5°-kal tér
el.
3.2.3. Ha ezek a feltételek teljesülnek, az "R ponton" és a tervezett törzsszöget kell használni az Elõírás
feltételei teljesülésének igazolására.
3.2.4. Ha a "H pont", vagy a valóságos törzsszög nem elégíti a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, a
"H pont"-ot és a valóságos törzsszöget még kétszer meg kell határozni (összesen háromszor). Ha
ebbõl a három mérésbõl két mérés eredménye kielégíti a követelményeket, a fenti 3.2.3. bekezdés
feltételeit kell alkalmazni.
3.2.5. Ha a fenti 3.2.4. bekezdésben leírt három mérésbõl legalább kettõ eredményei nem elégítik ki a
fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, vagy ha a megvizsgálás nem lehetséges, mert a jármû
gyártója elmulasztott információt adni a "R pont" helyzetére vagy a tervezett törzsszögre
22. oldal
vonatkozóan, a három mért pont közép-értékét vagy a három mért szög átlagát kell felhasználni
vonatkoztatási értékként minden olyan esetben, ha az "R pontra" vagy a tervezett törzsszögre
ebben az Elõírásban hivatkozás történik.
4. ELJÁRÁS A "H PONT" ÉS A VALÓSÁGOS TÖRZSSZÖG MEGHATÁROZÁSÁRA (lásd
10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 5. Melléklet 4. bekezdéséhez)
4.1. A jármû a gyártó választása szerint legyen elõkészítve 20 ± 10 oC hõmérsékleten azért, hogy
biztosítva legyen az ülés anyagának szobahõmérséklete. Ha a vizsgálandó ülésen soha sem ültek,
egy 70 vagy 80 kg-os személyt vagy szerkezetet kell az ülésre ültetni kétszer egy percig azért,
hogy az üléspárna és a háttámla hajlékonnyá váljon. A gyártó kérésére minden összeszerelt ülés
legalább 30 percig maradjon terheletlen a 3-DH gép ráhelyezése elõtt.
4.2. A jármû legyen a fenti 2.11. bekezdésben meghatározott mérési helyzetben
4.3. Az ülés – ha állítható – elõször legyen beállítva leghátsó szokásos vezetési vagy utazási
helyzetbe, amint az a gyártó által meg van határozva, csak az ülés hosszirányú állítását véve
figyelembe, kizárva az ülés olyan helyzetét, amelyet nem szokásos vezetési vagy utazási célokra
használnak. Ahol az ülés állításának más módozatai is léteznek (függõlegesen, szögben,
üléstámla, stb.) ezeket a jármû gyártójának az elõírásai szerinti helyzetbe kell állítani.
Felfüggesztett rugózott üléseknél az ülés függõleges helyzetét mereven rögzítsék abban a
szokásos vezetési helyzetben, amelyet a gyártó meghatározott.
4.4. Az ülõhely 3-DH géppel érintkezõ felületét megfelelõ méretû és megfelelõ anyagú pamut
muszlinnal kell letakarni, amely muszlin, mint 18,9 csomó/cm• és 0,228 kg/m• súlyú tiszta pamut
anyag jellemez, vagy kötött, vagy nem szövött egyenértékû anyaggal. Ha a vizsgálatot a
jármûvön kívül végzik, a padló, amelyen az ülést elhelyezték, ugyanolyan jellemzõkkel
rendelkezzen, 2/ mint annak a jármûnek a padlója, amelyben az ülést használni fogják.
4.5. Helyezzük el a 3-DH gép altest és hát szimuláló egységét úgy, hogy a bennülõ középsíkja
egybeessen a 3-DH gép középsíkjával. A gyártó kérésére a 3-DH gép figyelemmel a bennülõ
középsíkjára befelé elmozdítható ha a 3-DH gép annyira kifelé van helyezve, hogy az ülés széle
nem engedi meg a 3-DH gép szintezését.
4.6. Csatlakoztassuk a lábat és az alsó lábszárat helyettesítõ egységeket az altestet szimuláló részhez,
egységhez, vagy egyenként vagy a T-rúd és az alsó lábszár-egység használatával. A "H pont"
irányzó nyílásokon átmenõ egyenes párhuzamos legyen a talajjal és merõleges az ülés
hosszirányú középsíkjára.
4.7. Állítsuk be a 3-DH gép lábainak és lábszárainak helyzetét a következõk szerint:
4.7.1. Vezetõ ülés és mellsõ külsõ utasülés
4.7.1.1. Mindkét lábat és a lábszárból és lábfejbõl álló egységet mozgassák elõre úgy, hogy a lábak a
padlón természetes helyzetet vegyenek fel a mûködtetõ pedálok között ha szükséges. Ahol
lehetséges a bal lábat a 3-DH gép középsíkjától balra körülbelül ugyanolyan távolságra kell
elhelyezni, mint a jobb lábat jobbra. A 3-DH gép keresztirányát mutató szintezõt hozzák
vízszintesbe ha szükséges az altest ismételt állításával, vagy a lábszár és lábfej egységek hátrafelé
állításával. A "H pont" irányzónyílásakor átmenõ egyenest tartsuk merõlegesen az ülés
hosszirányú középsíkjára.
4.7.1.2. Ha a bal lábszárat nem tudjuk párhuzamosan tartani a jobb lábszárral és a bal láb nem
támaszkodhat a padlóra, mozgassuk a bal lábat addig, amíg fel nem támaszkodik. Az
2/
Döntés szöge, magasságkülönbség az ülésszerelésben, felület textúrája stb.
23. oldal
irányzónyílások beállítását fenn kell tartani.

4.7.2. Külsõ hátsó ülés
Hátsó üléseknél vagy kisegítõ üléseknél a lábszárakat a gyártó által meghatározott módon
helyezzük el. Ha a lábak a padló olyan részein helyezkednek el, amelyek különbözõ szinteken
vannak, az a láb szolgáljon viszonyítási alapul, amelyik elõször kerül érintkezésbe az elsõ üléssel,
és a másik lábat úgy kell elrendezni, hogy a készülék ülésének keresztirányát a szintezõ
vízszintesnek mutassa.
4.7.3. Egyéb ülések
A fenti 4.7.1. bekezdésben leírt általános eljárást kell követni kivéve, hogy a lábakat a jármû
gyártója által meghatározott módon kell elhelyezni.
4.8. Helyezzék fel az alsó lábszár és a comb-súlyokat és szintezzük a 3-DH gépet.
4.9. Döntsék a hát-részt elõre az elsõ ütközésig és húzzák el – a T rudat használva – a 3-DH gépet az
üléstámlától. Állítsuk be újra a 3-DH gépet az ülésen a következõ módszerek egyikével:
4.9.l. H a 3-DH gép hátra kíván csúszni, használjuk a következõ eljárását. Engedjük a 3-DH gépet
hátracsúszni addig, amíg elõreirányuló vízszintes visszatartó erõ a T rúdon már nem szükséges,
azaz amíg az alsótest nem ér az üléstámlához. Szükség esetén a lábszárakat újra be kell állítani.
4.9.2. Ha a 3-DH gép nem hajlamos hátracsúszásra a következõ eljárást kell alkalmazni: a T-rúdra
vízszintesen hátrafelé irányuló erõt kifejtve a 3-DH gépet hátra kell csúsztatni, amíg az altest a
háttámlával nem érintkezik (lásd a jelen Melléklet 1 számú Függeléke 2. ábráján.
4.10. Fejtsenek ki 100 + 10 N erõt a 3-DH gép támlájára és altestére a csípõ szögmérõ és a T-rúd
bekötés metszéspontjában. A terhelést fenn kell tartani egy olyan vonal mentén, amely átmegy a
fenti metszésponton és közvetlen a combrúd bekötése felett (lásd e Melléklet 1. Függelékének 2.
ábráját). Ekkor óvatosan húzzák vissza a hátrészt az üléstámlához. Vigyázzanak, hogy a további
eljárás során a 3-DH gép ne csússzon elõre.
4.11. Helyezzék el a jobb és bal oldali fenék-súlyokat és ezután felváltva a nyolc törzs-súlyt (a
felsõtest súlyokat). Tartsuk a 3-DH gépet szintben.
4.12. Döntsék a 3-DH gép hátrészét elõre azért, hogy oldják a feszültséget az üléstámlán. Billegtessék a
3-DH gépet oldalról oldalra 10o-os íven (5o a függõleges középsík mindkét oldalán) háromszor
azért, hogy megszüntessenek minden súrlódást a 3-DH gép és az ülés között.
A döntés mûvelete alatt a 3-DH gép T rúdja hajlamos eltérni a meghatározott vízszintes és
függõleges beállítástól. A T rudat ezért vissza kell tartani megfelelõ oldalirányú terhelést
alkalmazva a billegtetõ mozgás alatt. Vigyázzanak, hogy a T rudat tartva, és a 3-DH gépet
billegtetve biztosítsák, hogy véletlenül függõleges vagy hosszirányú külsõ terhelés ne keletkezzen.
A 3-DH gép lábait ne tartsák vissza, vagy ne fogják meg e lépések során. Ha a lábak helyzete
megváltozik, engedjék azokat megmaradni a pillanatnyi helyzetben.
Óvatosan támasszák vissza a hátrészt az üléstámlához, és vizsgálják meg a szintezõt zéró
helyzetben. Ha a lábak elmozdulnak 3-DH gép döntögetési mûvelete során, ezeket a következõk
szerint kell újra beállítani:
Felváltva emeljék fel mindegyik lábat a padlóról a legkisebb szükséges mértékben, hogy minden
további mozgást elkerüljék. A felemelés alatt a lábak szabadon forogjanak, és ne alkalmazzanak
elõre vagy oldalra irányuló erõt. Amikor mindegyik lábat visszahelyezték az alsó helyzetbe, a
sarkak érintkezzenek az erre szolgáló szerkezeti résszel.
Vizsgálják meg az oldalsó szintezõ zéró helyzetét, ha szükséges alkalmazzanak olyan oldalirányú
erõt a hátrész tetején, amely elegendõ szintbe hozni a 3-DH gép altestét az ülésen.
24. oldal
4.13. A T rudat tartva megakadályozzuk a 3-DH gép elõre csúszását az üléspárnán, majd a
következõket tegyék:
(a) támasszuk vissza a hátrészt az üléstámlához;
(b) váltakozva fejtsünk ki és oldjunk hátra irányuló vízszintes erõt, amely nem haladja meg
a 25 N-t, a hátszög rúdja a törzs-súlyok középpontját közelítõ magasságban addig,
amíg a csípõ szögmérõ azt nem mutatja, hogy állandóhelyzetet értünk el a terhelés
oldása után. Vigyázzunk: zárjunk ki a 3-DH gépre ható minden külsõ lefelé vagy
oldalra irányuló erõt. Ha a 3-DH gép további szintállítása szükséges, döntsük a hátrészt
elõre, szintezzünk újra, és ismételjük meg a 4.12. bekezdés eljárását.
4.14. Végezzék el a méréseket:
4.14.1. A "H pont" koordinátáit mérjék meg a háromdimenziós koordináta rendszerben.
4.14.2. A valóságos törzsszöget olvassák le a 3-DH gép hátszög mérõjén a hátgerincet utánzó rúd
teljesen hátra döntött helyzetében.
4.15. Ha a 3-DH gép elhelyezésének megismétlése szükséges, az ülõhely terheletlen maradjon a
megismétlést megelõzõ 30 percen keresztül. A 3-DH gépet ne hagyják az ülésen tovább, mint
amennyi idõ a vizsgálat elvégzéséhez szükséges.
4.16. Ha az azonos sorban lévõ ülések hasonlónak tekinthetõk (pad-ülés, azonos ülések, stb.) csak egy
"H pont" és csak egy "valóságos törzsszög" meghatározása szükséges minden ülés-sorra, az 1.
Függelékben leírt 3-DH gépet arra a sorra ültetve, amely a sort jellemzi. Ez a hely legyen:
4.16.1. az elsõ sor esetében a vezetõ ülése;
4.16.2. a hátsó sor vagy sorok esetében a külsõ ülés.
–––––––––––
5. Melléklet – 1. Függelék
A HÁROMDIMENZIÓS "H PONT" GÉP LEÍRÁSA ∗/
(3-DH gép)
1. Hátrész és az altest
A hátrész és az altest megerõsített mûanyagból és fémbõl készülnek; ezek az emberi törzset és combot
szimulálják és csuklósan kapcsolódnak a "H pont"-ban. Egy szögmerõ van a "H pont"-nál a gerincrúd
csuklópontjánál azért, hogy a valóságos törzsszöget megmérhessük. Egy állítható comb-rúd a csatlakozik a
gép altestéhez a comb középvonalat és alapvonalat képezve a csípõ szögmérõ számára.
2. A test és lábszár elemei
Az alsó lábszár részek a gép altest egységhez vannak csatolva a térdeket összekapcsoló T rúddal, amely
az állítható combrúd kinyúlása. A combrészek alsó végén szögmérõk vannak a térd-szög méréséhez. A lábfej
részeken is vannak szögmérõk azért, hogy mérjék a láb-szöget. Két szintezõvel állítható be a szerkezet térbeli
helyzete. A test elemeinek tömegét a megfelelõ súlypontba helyezik azért, hogy utánozzák egy 76 kg-os férfi
belenyomódását az ülésbe. A 3-DH gép minden csuklóját meg kell vizsgálni érzékelhetõ súrlódás nélküli
szabad mozgás szempontjából.
∗/
A 3-DH gép szerkezetének részleteire vonatkozólag lásd. a Society of Automobile Engineers (SAE), 400
Commonwealth Drive, Warrendale, Pennsylvania 15096, United States of America. A gép megfelel az ISO
Szabvány 6549-1980-ban leírtaknak
25. oldal
1. Ábra – a 3-DH gép elemeinek jelölése
2. Ábra – a 3-DH gép elemeinek méretei és terhelési eloszlása

26. oldal
HÁROMDIMENZIÓS HIVATKOZÁSI RENDSZER
1. A háromdimenziós hivatkozási rendszert három – a jármû gyártója által megválasztott – egymásra
merõleges sík határozza meg (lásd ábrát).∗/
2. A jármû elhelyezkedését a méréshez a jármûnek a vizsgáló felületen való elhelyezése határozza meg, az
alappontokat megjelölõ jelzések koordinátáit a gyártó írtja elõ.
3. Az "R pont" és a "H pont" koordinátáit az alapponti jelekhez viszonyítva a jármû gyártója határozza
meg.
Ábra - Háromdimenziós hivatkozási rendszer
ÜLÕHELYEK HIVATKOZÁSI JELLEMZÕI
1. A hivatkozási adatok jelölése
A hivatkozási adatok minden ülõhelyre egymás után vannak felsorolva. Az ülõhelyeket kétjegyû
kód azonosítja. Az elsõ jegy egy arab szám, amely az ülés sorát jelöli, a jármû elejétõl hátrafelé
számolva. A második jegy nagybetû, amely az ülés helyzetét jelöli a jármû elõre nézõ sorában. A
következõ betûket használják
L = bal
C = középsõ
R = jobb
∗/
A hivatkozási rendszer megfelel az ISO Szabvány 4130-1978-nak.
27. oldal
2. A jármû mérési helyzetének meghatározása

2.1. Alappont koordinátái:
X ................
Y.................
Z.................
3. A hivatkozási adatok felsorolása
3.1. Ülõhely:
3.1.1. Az "R pont" koordinátái:
X ................
Y.................
Z.................
3.1.2. Tervezési törzsszög:
3.1.3. Az ülés állításának módja:∗/
vízszintes..............
függõleges ............
szögben ................
törzs szög.............
Megjegyzés: Hivatkozási adatok felsorolása további ülõhelyekre 3.2, 3.3, stb. számok alatt.
–––––––––––
6. Melléklet
KINYÚLÁSOK (KIEMELKEDÉSEK) MÉRÉSI MÓDSZEREI
1. Annak a mértéknek a meghatározására, amellyel egy alkatrész (elem) kiemelkedik abból a
felületbõl, amire felszerelték, 165 mm átmérõjû gömböt mozgassák végig, és tartsák
érintkezésben a szóban forgó alkatrésszel, az alkatrésszel való érintkezés kezdeti helyzetébõl
kiindulva. A kinyúlás az összes lehetséges "y" változat legnagyobbika, merõlegesen mérve a
felülettõl a gömb-középpont távolságának változását.
1.1. Ha a tartólapok és alkatrészek, stb. 50 A Shore keménységnél puhább anyaggal vannak burkolva
a fent leírt kinyúlás mérését csak a puha anyag eltávolítása után kell elvégezni.
2. Kapcsolók, húzó-gombok, stb. Kinyúlását, amelyek a hivatkozási területen helyezkednek el, az
alább leírt vizsgálati berendezéssel és eljárással kell mérni.
2.1. Berendezés
2.1.1. A kinyúlások mérésére szolgáló berendezés 165 mm átmérõjû félgömb alakú fejformából álljon,
amelyben egy 50 mm átmérõjû csúszó dugattyú van.
2.1.2. A dugattyú lapos végének viszonylagos helyzeteit és a fejforma széleitõl beosztott skála mutatja,
amelyen mozgó mutató rögzíti a legnagyobb méretet, amelyet akkor mérnek, amikor a berendezés
elmozdul a vizsgált alkatrésztõl. A minimális mérhetõ távolság 30 mm legyen. A mérési skála
beosztása félmilliméterenként legyen, lehetõvé téve a kinyúlás mértékének meghatározását.
2.1.3. Mérési eljárás
2.1.3.1. A berendezést síkfelülethez kell nyomni úgy, hogy tengelye merõleges legyen erre a felületre. A
∗/
Amit nem alkalmaznak, töröljék!
28. oldal
dugattyú lapos vége érintse a felületet, a skála legyen a 0 számra állítva.

2.1.3.2. Helyezzünk egy 10 mm távolságtartó lemezt a dugattyú lapos vége és a felfekvõ felület közé; meg
kell bizonyosodni, hogy a mozgó helyesen mutatja-e ezt az értéket.
2.1.4. A kinyúlások mérésére szolgáló berendezést a jelen Melléklet Függelékének ábrája mutatja.
2.2. Vizsgálati eljárás
2.2.1. Képezzenek üreget a fejformában, visszahúzva a dugattyút, és hozzák érintkezésbe a mozgó
mutatót a dugattyúval.
2.2.2. A berendezést a kinyúlás méréséhez úgy kell használni, hogy a fejforma maximális felületén
érintkezzék a környezõ területtel 2 daN-t nem meghaladó erõvel.
2.2.3. Toljuk elõre a dugattyút addig, amíg az érintkezik a mérni kívánt kinyúlással és a kinyúlás
mértékét olvassuk le a skáláról.
2.2.4. A fejformát állítsuk be a maximális kinyúlásig. A kinyúlás mértékét fel kell jegyezni.
2.2.5. Ha két vagy több mûködtetõ elem elég közel van egymáshoz úgy, hogy azokat a dugattyú vagy a
fejforma egyidõben érintse, ezeket a következõk szerint kell vizsgálni:
2.2.5.1. Az olyan többszörös mûködtetõk, amelyek mindegyike egyszerre beleférhet a fejforma üregébe,
úgy tekintendõk, mint amelyek egy kinyúlást képeznek.
2.2.5.2. Ha más vezérlõk akadályozzák a vizsgálatot azzal, hogy a fejformával érintkeznek, ezeket
távolítsák el és a vizsgálatot nélkülük végezzék. Ezeket ezután vissza lehet helyezni és
vizsgálhatók, eltávolítva – ha szükséges – egyéb vezérlõket a vizsgálat megkönnyítésére.
–––––––––––
29. oldal
6. Melléklet – Függelék
Ábra – Berendezés a kinyúlások méréséhez
7. Melléklet
BERENDEZÉS ÉS ELJÁRÁS AZ ELÕÍRÁS 5.2.1. BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZÁSÁHOZ.
Azokat a részeket (kapcsolók, húzó-gombok, stb.) amelyek feltételezhetõen érintkezhetnek az utasok
térdeivel az alább leírt berendezést és eljárást alkalmazva valószínûleg megérinthetõk. Láb-mûködtetésû
vezérlõket, lábpedálokként kezeljék.
1. Berendezés
1.1. A berendezés vázlata
2. Eljárás
A berendezés elhelyezhetõ bármely helyzetben a mûszerfal szintje alatt úgy, hogy:
30. oldal
2.1. az XX' sík maradjon párhuzamos a jármû hosszirányú középsíkjával;

2.2. az X tengely dönthetõ legyen a vízszintes felé és alá max. 30° szöggel.
3. A fenti vizsgálathoz minden 50 A Shore keménységnél puhább anyagot el kell távolítani.
–––––
8. Melléklet
DINAMIKUSAN MEGHATÁROZOTT FEJÜTKÖZÉSI ZÓNA MEGÁLLAPÍTÁSA
1. Dinamikusan meghatározott fejütközési zóna megállapítása figyelemmel a védõrendszerre
1.1. Az 1. Mellékletben leírt eljárástól különbözõen a kérelmezõ bizonyíthatja, a jóváhagyási
vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálatnál elfogadott eljárással, hogy a dinamikusan
meghatározott fejütközési zóna megfelel a jármûtípusnak.
1.2. Megfelelõ módszer lehet a dinamikusan meghatározott fejütközési zóna igazolására vagy
1.2.1. Jármûütközéses vizsgálat
a jármûben felszerelt védõrendszer szempontjából a bennülõk mozgásának idõbeli lefolyásának
meghatározásához a szilárd akadálynak elölrõl ütközés feltételeit használva a 30°
szögtartományban legalább 48,3 km/óra ütközési sebességgel. Szokásosan elegendõ vizsgálni 0°,
+30° és –30° szögeknél.
A dinamikusan meghatározott fejütközési zónát az 5. centilisbe tartozó nõi, az 50 centilisbe
tartozó férfi és a 95. centilisbe tartozó férfi felnõtt próbabábujával képviselt bennülõvel
értékeljék, elhelyezve mindegyiket a vizsgálat elõtt az ajánlott ülési helyzetben a gyártó
meghatározása szerint, vagy
1.2.2. Szánkós vizsgálat
A mozgás idõbeli lefolyását lassulás – idõ diagramon vizsgálják, amint azt a 16. számú Elõírás 8.
Melléklete bemutatja (50 km/óra sebességváltozás), tekintetbe véve a fent leírt próbabábu-
családot és a megfelelõ bábu olyan elõre elmozdulását idézve elõ, amely megfelel a bábuk
mozgásának a valóságos elölrõl ütközéses vizsgálatban az 1.2.1. bekezdés szerint.
A bábu elõre történõ elmozdulásának iránya megfelelõ, ha a vizsgálati tárgy, szokásosan a test
külsejének középvonala, beesik a szánkó hosszirányú középvonalától számított 18°
szögtartományába. Szokásosan, ez elegendõ 0°, +18° és –18° szögeknél, vagy
1.2.3. Szimulált ütközéses vizsgálat
A fenti 1.2.1. bekezdésben leírt próbabábu-családdal képviselt bennülõk mozgásának idõbeli
lefolyását vizsgálhatják a fenti 1.2.1. vagy 1.2.2. bekezdésekben leírtak szerint. A szimulációs
módszert legalább három ütközési állapottal tegyék érvényessé úgy, amint azt a fenti 1.2.1 vagy
1.2.2. bekezdés leírja.
2. A dinamikusan meghatározott fejütközési zóna minden olyan területet tartalmaz a mûszertáblán,
amely érintkezésbe kerülhet a jármûtípusban felszerelt védõrendszert használó bekötött bennülõ
fejével.
3. Ha a jármûtípust különbözõ védõrendszerekkel szerelhetik fel, elegendõ azt a védõrendszert
megvizsgálni, amelynek a teljesítõképessége a legkisebb. Olyan védõrendszer azonban, amelyet a
vezetõ vagy a bennülõ üzemen kívül helyezhet, úgy kell beállítani, ahogy azt a gyártó ajánlja és
jelzi a kezelési utasításban.
31. oldal
Ha a gyártó a védõrendszer részeként állandó üzemen kívül helyezési lehetõséget biztosít, akkor
ezt a részt az üzemen kívül helyezés konfigurációja szerint állítsák be.
4. Hatalmazzák fel a gyártót vagy képviselõjét arra, hogy benyújtsa a számításokat, szimulációkat,
vizsgálati adatokat vagy vizsgálati eredményeket, amelyek kellõképpen bizonyítják a dinamikusan
meghatározott fejütközési zónát.
–––––––––––-
9. Melléklet
HENGERES VIZSGÁLÓ RÚD TIPIKUS HELYZETE A TETÕ- ÉS ABLAKNYÍLÁSBAN
1. Ábra
32. oldal
VEZETÕ ÁLTAL VEZÉRELT KAPCSOLÓ JELKÉPEI
2. Ábra
3. Ábra
(ISO 2575:1998)
–––––––––––
10. Melléklet
MAGYARÁZÓ JEGYZETEK
2.3. bekezdés
A vonatkoztatási zónát a visszapillantó tükör nélkül határolják be. Az energia-elnyelési vizsgálatot
visszapillantó tükör nélkül végezzék. Az inga ne üsse meg a tükör szerelési helyét.
2.3. és 2.3.1 bekezdések
Amint azt ezek a bekezdések meghatározzák, a kormánykerék mögött levõ kivételezett terület szintén
érvényes az elöl ülõ utasok fejütközésének területére.
Állítható kormánykerék esetében a végül is kivett zónát csökkentsék a kivételezett zónák közös
területére minden olyan vezetési helyzetre, amelyben a kormánykerék hathat.
Olyan esetben, ahol több kormánykerék között lehetséges választani, a kivételezett zónát a legkisebb
átmérõjû legkedvezõtlenebb kormánykerék használatával állapítsák meg.
2.4. bekezdés
A mûszertábla szintje nyúljon túl az utastér teljes szélességén, és azt a mûszertábla felületére függõleges
vonal hátsó érintkezési pontjaival állapítsák meg úgy, hogy a vonalat a jármû szélességében mozgatják. Ahol
egyszerre két vagy több érintkezési pont van, az alsó érintkezési pontot használják a mûszertábla szintjének
megállapításához. Konzolok esetében, ha nem lehetséges megállapítani a mûszertábla szintjét a függõleges
vonal érintkezési pontjaival, a mûszertábla ott legyen, ahol az elsõ ülés "H" pontja felett 25,4 mm távolságra
33. oldal
vízszintes vonal metszi a konzolt.

2.5. bekezdés
A jármû oldalánál a tetõ az ajtónyílás felsõ szélénél kezdõdjön. Szokásosan a tetõ oldalsó határát az a
maradék karosszéria alsó szélével (oldalnézet) képezõ körvonal képvisel, amely az ajtó kinyitásakor
megmarad. Ablakok esetében, a tetõ oldalsó határa folyamatosan átlátható vonal legyen (ablaküveg áthatási
pontja). Oszlopoknál, az oldalsó tetõhatárolás haladjon át átlátszó vonalak között levõ az összekötõ egyenesen.
A 2.5. bekezdés meghatározása minden, a 2.7. vagy 2.8. bekezdésben meghatározott jármû tetõnyílására
érvényes, zárt helyzetben. Mérés céljából a lefele nézõ peremeket ne vegyék figyelembe. Ezeket úgy tekintsék,
mint a jármû oldalfalának részét.
2.7. bekezdés
A nem mozgatható hátsó ablak merev szerkezeti elem.
Merev anyagból, nem elmozdítható hátsó ablakkal készült személygépkocsikat tekintsék úgy, mint
nyitható tetõvel készült személygépkocsikat, amint azt a 2.8. bekezdés meghatározza.
2.18. bekezdés
A merev anyag és a tábla széle között levõ hézag esetén ezt a szélt minimális lekerekítési sugárra
gömbölyítsék le az 5.1.1. bekezdéshez fûzött magyarázó jegyzet táblázatában szereplõ módon.
Ezt alkalmazzák, ha a kinyúlás magassága – a 6. Melléklet 1. bekezdésében leírt eljárással megállapítva
– egyenlõ vagy kevesebb, mint 3,2 mm.
Ha a rés olyan zónában helyezkedik el, ahol a fej ütközéses vizsgálatát kell elvégezni, azokat a széleket,
amelyek a részek elmozdulásából eredõen érintkezhetnek, legalább 2,5 mm minimális sugárral védjék.
5.1.1. bekezdés
Éles szél a merev anyag olyan széle, amelynek lekerekítési sugara kevesebb, mint 2,5 mm, kivéve a 3,2
mm-nél kisebb kinyúlás esetét a táblától mérve. Ebben az esetben a minimális lekerekítési sugarat ne
alkalmazzák feltéve, hogy a kinyúlás magassága nem több, mint szélességének fele és szélei tompák.
A rácsokat tekintsék úgy, mint amelyek teljesítik az elõírásokat, ha ezek a következõ táblázat
követelményeinek megfelelnek:
34. oldal
Rés az elemek között Lapos elemek Kerekített elemek

(mm) min. sugara (mm)
e/min. (mm) min. sugár (mm)
0 - 10 1,5 0,25 0,5
10 - 15 2,0 0,33 0,75
15 - 20 3,0 0,50 1,25
5.1.2. bekezdés
A vizsgálat alatt határozzák meg vajon a megerõsítéshez használt ütközési zónán belül levõ részek
elmozdulnak-e vagy áthatolnak-e úgy, hogy növelik a veszélyt az utasokra, vagy súlyos sérülést okozhatnak.
5.1.3. bekezdés
Ez a két elgondolás (a mûszertábla szintje és alsó széle) megkülönböztethetõ. Ezt a pontot azonban
foglalják be az 5.1. bekezdésbe (… a mûszertábla szintje felett …) és így ez csak ott alkalmazható, ahol ezt a
két elgondolást egyesítik. Olyan esetben, ahol a két elgondolást nem egyesítik, pl. ahol a mûszertábla alsó éle a
mûszertábla szintje alatt helyezkedik el, az 5.3.2.1. bekezdés szerint határozzák meg hivatkozva az 5.8.
bekezdésre.
5.1.4. bekezdés
Ha a kihúzó fogantyú vagy gomb szélessége egyenlõ vagy több, mint 50 mm, és olyan zónában
helyezkedik el, amely ha kisebb lenne, mint 50 mm széles, a legnagyobb kinyúlást a 6. Melléklet 2.
bekezdésének fejformát mérõ berendezésével kellene meghatározni. A legnagyobb kinyúlást a 6. Melléklet 1.
bekezdése szerint állapítsák meg, azaz 165 mm átmérõjû gömböt használva és meghatározva az "y" tengely
magasságának változását. A keresztmetszeti területet olyan, a felülettel párhuzamos síkban mérjék, amilyenre
az alkatrészt felszerelték.
5.1.5. bekezdés
Az 5.1.4. és 5.1.5. bekezdések egymást kiegészítik; alkalmazzák az 5.1.5. bekezdés elsõ mondatát (azaz
visszahúzáshoz vagy lecsatoláshoz 37,8 daN erõ), majd az 5.1.4. bekezdést olyan esetben, ha a visszahúzáskor
a kiemelkedés 3,2 és 9,5 mm között van, vagy lecsatolás esetén alkalmazzák az 5.1.5. bekezdés két utolsó
mondatát (a keresztmetszeti területet az erõ kifejtése elõtt mérjék). Ha azonban gyakorlati körülmények miatta
az 5.4.1. bekezdést kell alkalmazni (visszahúzás 9,5 mm alá és 3,2 mm fölé), elõnyösebb – a gyártó választása
szerint – az 5.1.4. bekezdés megállapításait ellenõrizni mielõtt az 5.1.5. bekezdésben meghatározott 37,8 daN
erõt fejtenék ki.
35. oldal
Erõ
37,8 daN
visszahúzódás leválás,megmaradó
9,5 mm alá területrész ≤ 9,5 mm
5.1.4. bekezdés 5.1.5. bekezdés
(eredeti területrész ≥ 6,5 cm2)
5.1.6. bekezdés
Mert – lágy anyag esetén – a követelményeket csak merev támaszra alkalmazzák, a kinyúlást csak
merev támasz esetén mérjék.
A Shore keménység mérését magán a vizsgált alany mintáján végezzék el. Ahol – az anyag állapota
miatt – lehetetlen végrehajtani a keménységmérést az "A" Shore eljárással, az értékeléshez összehasonlító
méréseket végezzenek.
5.2.1. bekezdés
A lábpedálokat, azok emeltyûit (karját) és a közvetlen csuklós szerkezeteket, de nem a bevonó fémet, ki
kell zárni a vizsgálatból.
A gyújtás-kulcs kielégíti ennek a bekezdésnek a követelményeit, ha szárának kinyúló része 60 és 80
"Shore A" keménység közötti anyagból van és a vastagsága legalább 5 mm, vagy minimum 2 mm vastagságú
ilyen anyaggal van borítva minden oldala.
5.2.2. bekezdés
Annak meghatározásához, hogy a jármû utasa beleütközik-e a kézifékkarba, a következõk szerint
járjanak el:
az 1. Mellékletben meghatározott fejformát abban az esetben kell használni, ha a fékkar a mûszerfal
szintjén, vagy felette van elhelyezve (az 5.1. bekezdésnek megfelelõen és az ütközési zónán belül),
a 7. Mellékletben elõírt térdalakot kell használni abban az esetben, ha a fékkar a mûszerfal szintje alatt
van elhelyezve, (ilyen esetben ezt a kéziféket mûködtetõ kart az 5.3.2.3. bekezdés szerint vizsgálják).
5.2.3. bekezdés
Az 5.2.3. bekezdésben felsorolt mûszaki követelmények vonatkoznak a polcokra és a mûszerfal alatti
konzolok olyan részeire is, amelyek az elsõ ülések között vannak elhelyezve feltéve, hogy ezek a "H pont" elõtt
fekszenek. Ha egy üreg zárt, azt úgy kell kezelni, mint a kesztyûtartót és nem kell alávetni vizsgálatnak e
követelmények szempontjából.
5.2.3.1. bekezdés
Az elõírt vizsgálatok az 50 Shore A-nál kisebb keménységû anyag felhordása elõtti (lásd az 5.2.4.
bekezdést) szerkezeti részre vonatkoznak. Az energia-elnyelési vizsgálatokat a 4. Melléklet szellemében kell
elvégezni.
5.2.3.2. bekezdés
36. oldal
Ha egy polc leválik vagy letörik, veszélyes részek nem maradhatnak vissza; ez nem csak a peremekre
vonatkozik, hanem az alkalmazott erõ hatásaként az utastér felé nézõ más részekre is.
A polc legerõsebb részének a rögzítés közelében lévõ részeket tekintsék. A "lényeges alakváltozás" azt
jelenti, hogy az alkalmazott erõ hatására a polc elhajlásának eredménye – a vizsgáló hengerrel való elsõ
érintkezési ponttól mérve – szabad szemmel látható gyûrõdés vagy torzulás legyen. Rugalmas alakváltozás
megengedhetõ.
A vizsgáló henger hossza legalább 50 mm legyen.
5.3. bekezdés
"Egyéb szerelvények" olyan alkatrészeket tartalmaznak, mint pl. az ablakfogantyúk, biztonsági öv felsõ
bekötési pontjai és más olyan alkatrészek, amelyek a láb terében és az ajtók oldalain vannak, hacsak nem
tárgyalták, vagy nem említették kivételként a szövegben.
5.3.2. bekezdés
Az elsõ válaszfal és a mûszertábla között a tér, amely magasabban helyezkedik el, mint a mûszertábla
alsó széle, nem tárgya az 5.3. bekezdés meghatározásainak.
5.3.2.1. bekezdés
A 3,2 mm lekerekítési sugár az 5.3. bekezdés hatálya alá esõ minden érinthetõ alkatrészre vonatkozik
azok használati helyzetében.
Mint kivételt, a kesztyûtartókat zárt helyzetben kell figyelembe venni. A biztonsági öveket általában
csak becsatolt helyzetben vizsgálják, de minden olyan alkatrész, amelynek behelyezési helyzete rögzített, ebben
a rögzített helyzetben elégítse ki a 3,2 mm lekerekítési sugár követelményét.
5.3.2.2. bekezdés
A vonatkoztatási felületet úgy kapják, hogy a 6. Melléklet 2. bekezdésében leírt szerkezettel 2 daN erõt
fejtenek ki. Ott, ahol ezt nem lehetséges, a 6. Melléklet 1. bekezdésében leírt eljárást kell használni 2 daN erõ
kifejtésével.
Veszélyes kinyúlások megítélése a vizsgálatokért felelõs hatóságra tartozik.
A 37,8 daN erõt fejtsenek ki akkor is, ha az eredeti kinyúlás kisebb, mint 35 vagy 25 mm. A kinyúlást a
kifejtett erõ hatása alatt mérik.
A 37,8 daN hosszirányú vízszintes erõt általában lapos végû, legfeljebb 50 mm átmérõjû rúddal fejtik
ki, viszont ha ez nem lehetséges, akkor valamilyen más egyenértékû módszer alkalmazható, pl. az akadályt
képezõ részek eltávolításával.
Új, modern ajtó-kiképzéssel, ablak-szárnyterelõkkel veszik néha körül az ajtólemez formáját. A
bennülõnek gyakran nehéz vagy lehetetlen hozzáférnie térdeivel a fogantyúhoz. Ebben az esetben –
egyetértésben a gyártóval – a Mûszaki Szolgálatra bízzák annak eldöntését, hogy végrehajtsák-e a lökési
vizsgálatot, vagy sem.
5.3.2.3. bekezdés
Sebességváltókar esetében a markolat legtávolabb kinyúló része vagy a gombnak az a része, amely
elõször érintkezik a hosszirányú vízszintes irányban elmozdított függõleges keresztsíkkal. Ha a sebességváltó-
vagy kézifékkar bármelyik része a "H pont" felett van, akkor azt úgy tekintsék, mintha az egész kar a "H pont"
felett lenne.
5.3.4. bekezdés
Ha a legalacsonyabb elsõ és hátsó ülés "H pontjain" átmenõ vízszintes síkok nem esnek egybe, ott
határozzák meg az elsõ ülés "H pontján" átmenõ, a jármû hossztengelyére merõleges függõleges síkot. Ezután
37. oldal
állapítsák meg a kivételezett zónát külön-külön az elsõ és a hátsó utastérre azok megfelelõ "H pontjaihoz"
viszonyítva, egészen a fent meghatározott függõleges síkig.
5.3.4.1. bekezdés
A mozgatható napellenzõket valamennyi használati helyzetben vizsgálják meg. A napellenzõ kereteket
ne tekintsék szabad merev tartóknak (lásd az 5.3.5. bekezdést).
5.4. bekezdés
Amikor a kinyúlások és olyan részek mérése céljából a tetõt vizsgálják, amelyek érintkezhetnek a 165
mm átmérõjû gömbbel, akkor a tetõburkolatot (bélést) távolítsák el. Amikor az elõírt sugarakat értékelik,
akkor a tetõ bélés anyagainak tulajdonítható arányokat és tulajdonságokat vegyék figyelembe. A tetõ vizsgálati
területe terjedjen ki egészen a keresztsík elé és fölé, amelyet a leghátsó ülésre helyezett próbabábú törzsének
vonatkozási vonalat határol.
5.4.2.1. bekezdés
(Az "éles élek" meghatározást lásd az 5.1.1. bekezdésben)
A lefelé irányuló kinyúlást a tetõre merõlegesen mérjék a 6. Melléklet 1. bekezdésének megfelelõen.
A kinyúló rész szélességét a kinyúlás vonalára derékszögben mérjék. Különösen a tetõmerevítõ ívek
vagy bordák lefele ne nyúljanak ki 19 mm-nél nagyobb mértékben.
5.5. bekezdés
A nyitható tetõk bármelyik tetõbordája elégítse ki az 5.4. bekezdés követelményeit, ha azokat elérheti a
165 mm átmérõjû gömb.
5.5.1.2., 5.5.1.2.1 és 5.5.1.2.2. bekezdések
A tetõnyitó és mûködtetõ szerkezet, amikor nyugalmi helyzetben van, és a tetõ zárva van, feleljen meg
az elõírt feltételeknek.
5.5.1.2.3. bekezdés
A 37,8 daN terhelõ erõt még akkor is ki kell fejteni, ha a kinyúlás eredeti hossza 25 mm vagy ennél
rövidebb. A kinyúlás mértékét a terhelés alatt mérjék.
Az ütközõ 37,8 daN erõt, amelyet a 4. Melléklet úgy határoz meg, mint a fejforma pályájához
meghúzott érintõ irányú erõt, általában lapos végû, legfeljebb 50 mm átmérõjû rúddal fejtik ki, de ha ez nem
lehetséges, akkor valamilyen más egyenértékû módszer – pl. az akadályt képezõ rész eltávolítása –
alkalmazható.
A "nyugalmi helyzet" a mûködtetõ szerkezet zárt (reteszelt) helyzetét jelenti.
5.6. bekezdés
A hátradönthetõ tetõvel rendelkezõ jármûvek tetõváz-rudazata nem tekinthetõk borulókeretnek.
5.6.1. bekezdés
A szélvédõüveg keretének felsõ része a szélvédõüveg átlátszó szegélye felett kezdõdik.
5.7.1.1. bekezdés
Az "éles szél" meghatározást lásd az 5.1.1. bekezdésben.
5.7.1.2. bekezdés
A mellsõ üléstámla fejütközési zónájának meghatározásakor minden olyan szerkezeti részt, amely az
üléstámla megtámasztásához szükséges, az adott üléstámla alkatrészének tekintsenek.
38. oldal
5.7.1.2.3. bekezdés
Az üléskeret szerkezeti részeinek párnázásakor kerüljék az olyan veszélyes egyenetlenségeket és hegyes
éleket, amelyek valószínûleg növelik a jármûben ülõ utasok komoly testi sérülésének kockázatát.
1. MELLÉKLET: A FEJ ÜTKÖZÉSI ZÓNÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2.1.1.2. bekezdés
A magasság meghatározását szolgáló két eljárás között a választás a gyártó belátására van bízva.
2.2. bekezdés
Az érintkezési pont meghatározásakor a mérõberendezés karjának hossza egy adott mûvelet alatt nem
változik. Mindegyik mûvelet függõleges helyzetbõl kezdõdik.
3. bekezdés
A 25,4 mm méret a "H ponton" átmenõ vízszintes sík és a fejforma alsó profiljához húzott vízszintes érintõ
közötti távolságot jelenti.
4. MELLÉKLET: ENERGIAFELEMÉSZTÕ ANYAGOK VIZSGÁLATI MÓDSZERE
1.4. bekezdés
Bármelyik alkatrész energia-elnyelési vizsgálata alatti töltésre vonatkozólag lásd az 5.1.2. bekezdésre
vonatkozó megjegyzést.
5. MELLÉKLET: VIZSGÁLATI MÓDSZER A "H PONT" ÉS A VALÓDI TÖRZSSZÖG
MEGHATÁROZÁSÁRA MOTOROS JÁRMÛBEN
4. bekezdés
Bármelyik ülés H pontjának meghatározásához – szükség esetén – a többi ülés eltávolítható.
–––––––––––––

Egb021 Rev.2 - 11

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Egb021 Rev.2 - 11

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

E/ECE/324

20. Melléklet: 21. számú Elõírás

EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG

Az Elõírás eredeti címe:

Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget:

21. számú Elõírás

21. számú Elõírás

14 = Svájc 29 = Észtország 46 = Ukrajna

ezek az alkatrészek sikerrel állják ki az energia-elnyelési vizsgálatot a 4. Melléklet szerint (lásd

5.8.2.8. Távirányítású zárást engedjék meg a távirányító mûködtetõ szerkezetének folyamatos

alkatrésszel, a jármûbe szerelt visszatartó (elõrebukást gátló) rendszer miatt, vagy

végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket.

kiadta: a jóváhagyó hatóság neve

a a/2 E4 a/3 21R-012439

a/2 21 012439 a/3

1.2. Vizsgáló berendezés

A vizsgálati sebességet ilyenkor az 1.4.2. bekezdésben elõírt sebesség merõleges irányú

helyzetébe van hátradöntve.

irányzónyílások beállítását fenn kell tartani.

1. Ábra – a 3-DH gép elemeinek jelölése

2. Ábra – a 3-DH gép elemeinek méretei és terhelési eloszlása

Ábra - Háromdimenziós hivatkozási rendszer

2. A jármû mérési helyzetének meghatározása

dugattyú lapos vége érintse a felületet, a skála legyen a 0 számra állítva.

2.1. az XX' sík maradjon párhuzamos a jármû hosszirányú középsíkjával;

VEZETÕ ÁLTAL VEZÉRELT KAPCSOLÓ JELKÉPEI

vízszintes vonal metszi a konzolt.

Rés az elemek között Lapos elemek Kerekített elemek

5.1.4. bekezdés 5.1.5. bekezdés

(eredeti területrész ≥ 6,5 cm2)

You might also like