MEDICINA FORENSIS.

V A GY :

0 R VOS I
TÖRVÉNYTUDOMÁNY,
a’ Tálılabíró, Bíró, Ügyvédo, Törvénytúdó,
Törvénytanúló , Orvos , Tanúlóorvos Urak
nak számokra.

Számos Hazai példákkal megvilágosíttatva, né

mely Hazai túdós Orvosoknak dícséretes emlékeze
tekkel megdíszesittetve.
ÉS

TOLDALÉK SZÓTÁR.

Szerzé

KOVÁTS MIHÁLY,
Orvos Doctor , a' T. N. Magyar Kir. Pesti Tudomány
Mindenség Orvos Tehetségének , és a' Jénai Ásványász
Társaságnak , Tagja , T. N. Pest , Pilis, és Sólth , Törv
Egyes, Mármaros , Zemplén , Borsod, Vármegyék
Táblabírájok .

PESTEN ,
Találtatik Eggenberger Jó’sef Könyvárosnál 1828.
 RB :23.a.4222

s u
t
Ra .
TT
I

NIISI

R
BR

O IN JANTIL
 FÖMÉLTÓSÁGÚ
I DO SB

VÉTSEI , és HAJNÁCSKÖI ,
B Á Ró
V ÉTSEY MIKLÓS ,
Csázsári és Apostoli Királyi Felség Arany
kulcsosának, és Belsö Titkos Tanácsának, T. N.
Szatthmár Vármegye Fö - Ispányának, a ’ Fel
séges Hétférjfi Tábla Birájának ,
Ở EXCZELLENCZIAJANAK.

a 2
 A' Tudományok ban gyönyörködő ,
azokat pártfogásával gyámolító , és munkás
szeretetével előmozdító ,
az Ország Legfőbb Törvényszékén ítélőbíróságban
életének nagy és utólsó részét szorgalommal ,
egyenes 'jó - lelkiismérettel töllö ,
ezen Orvosi Törvénytudományt az Ország hasznára
Tulajdon Költségén kiadató
F Ő MÉLTÓSÁGNAK ,
nekem sok számos esztendőktől fogva félbeszakadat
lanál, mindég egyenlő, jólelkü Pártfogó, Jóakaró
U R A M NA K ,
örökre felmaradandó , alázalos , bíy Háládalosságom
nak , 's Tiszleletemnek nyilvánságos Jeléül
ajánlom .
 E 1 ö s. ó.

Több Tekintetés Nemes , Vármegyéknek

Táblabírájokká tétetvén , esküvés által kö
teleztettem a’ra , hogy a' menynyiben raj.
tam fog állani, 's tölem ki fog telni , a'
köz igazságnak kiszolgáltatását én is elő
mozdítsam , és segítsem . Ezen szent foga
dásomnak eleget akarván tenni, írtam ezen
Orvosi Törvénytudományt ( medicina ſo
rensist), mely az egyházi (canonicus), pol
gári (civilis) , és bünteto (criminalis ) tör
vényeknek gyakoroltatásokra , .,következő
lég az egész emberiség javára , múlhatatla
núl szükséges.
 VI

Ugyan is , az Orvosi Törvény- tudo

mány magába foglalja azokat az orvostudo
mányból és természettudományból való
tanúságokat (doctrinákat) , melyek az egy
házi polgári - és büntetőtörvényekben
előforduló kétséges kérdéseknek megvilá
gosíttatásokra és meghatároztatásokra múl
hatatlanul szükségesek .

A’ mondatott kérdések a' következen

dök : Ha a természeti törvényes termettol
és allkatmánytól nagy lépcsõben eltávozó
méhgyümölcs , az az csuda , születik ; tar
toznak è a'ra az emberi egyházi és
polgáriszabadságok ? Ha csonkán , bénán
születik a’ kisded ; van é a’nak közi a' pol
gári szabadságokhoz ? Ha üszög születik ;
>
vajjon terhesítés nélkül származhatott è az ?
Valamely személyben csak üszög van é ,
vagy ő valósággal terhes ? Azon személy
nek , aki csak tiszögöt hordoz méhében ,
azon szabadságai vannaké , mint a' melyek
vannak a gyermekkel terhes aszszonyok
nak ? Valamely a világra jött kisded az
anyja férjhez menetelének , vagy atyja ha
lálának , idejéhez képest törvényes gyer
mek é , és örökösödhelik è ? Valamely asz
szony igazán terhes volt é , és szült è ; vagy
 VII

csak hólt gyermeket, vagy öszögöt , vagy

semmitsem szült , hanem csak más idegen
gyermeket fogadott maga alá ; 's e' szerént
a' kérdésben lévő gyermek örökösödhetik
è ? A ’ kettős vagy hármas egyhasi gyerme
kek közzül melyik született legelőször , és
melyiket illeti az elsőszülöttre néző örök
ség ? – Hogy kell meghatározni a'korácsot
(aetast) vagy élet időt az olyan történetek
ben ? midón a' törvényesen meghatározta
tott bizonyságok , melyek által a' polgári
életben a' korács megbizonyíttatik , p . o .
keresztelő-level , vagy élő tanúk, nintsenek,
azonban az örökségnek kézhez yétele , a
megházasodhatás , férjhez menetel, a bün
tettetés , bíróvá , katonáva, való létel , 's t.
ee. bizonyos meghatároztatott korácsot kí-
vánnak. Vagy ha valamely isméretlen eni
ber halva találtatik ; vagy ha valaki oly so
ká távol van , hogy az o haláláról ítélet
kívántatik az örökösödésre, férjhez mene
telre , megházasodhatásra , 's t. ee. nézve ;
vagy ha valamely kis dednek az anyaméh
beli korácsát, vagy a gyermek-letételt, vagy
a ' korán való születést kérdésbe hozza a '
törvény , hogy kell ezen történetekben az
életidejét meghatározni ? Midon a' házas
társak közzül egyik vagy másik rész a' tör
 VIII

vényszéktől az elválasztátást kéri azon az

okon , mert az egyik vagy másik házasság
beli rész a nemzésre nézve tehetetlen ,
vagy a közösülésben telhetetlen ; vagy ha
valaki házasodni vagy férjhez menni akar
ván , azzal vádoltatik , hogy ő hímeme (her
maphroditus) , vagy alólhugyozó (hypos
padiaeus) ; vagy ha valami új-házas a' fele
ségét azzal vádolja , hogy nem volt szűz ,
midön hozzá jött ; vagy ha valaki erőszak
tétellel , gyermek - szeretéssel (paederastià
val), ’sodomáskodással , vagy valamely le
ány vagy özvegy aszszony alattomos ter
hességgel , és titkon való szüléssel vádol
tatik ; vagy ha valamely férjti a házassá
gon kívül való nemzéssel vádoltatván , ma
gát a nemzésre alkalmatlannak hazudja ;
vagy ha valamely aszszonyember a' tor
mészet törvénye szerént a' nemzésre alkal
matlan öreget , vagy gyermeket vádol a'
maga megterhesíttetésével ; hogy kell
ezeknek a vádaknak igaz mivoltokat bizo
nyosan kikersni , és a vizsgálatot az azt
illető törvényszék eleihé feladni ? Ha vala
mely híméme vagy alólhugyozó születik ,
a ' kereszteltetésre, a'nak jövendőbeli nevel
tetésére , a'nak a ' természeti és polgári sza
badságaira , 's a't . nézve , hogy kell a ' ne
 IX

met meghatározni? Ha valamely aszszony

a ' maga terhességét hazudja , vagy azért,
hogy meddő lévén , majd a tettetős szülésnek
alkalmatosságával idegen gyermeket fogad
hasson magához, 's így az örökséget az atya
fiaitól elcsikarhassa , vagy azért , hogy a
törvényes büntettetést elkerülhesse, - hogy
kell a ' rayaszságot felfedezni ? A ’ terhest
terhesítés (superfetatio :) lehetséges è ? a'
mivel az özvegy aszszonyok férjeknek halár
lok után történő második szüléseket akar
ják mentegetni. Gyakran a' halálos vagy
fenyítő büntettetésektől , a' katonának va
ló adatástól , a' beíratástól (conscriptiótól),
a' polgári szolgálattól lejendő megszabadú
lás , és a közönséges könyörületességre va
ló felgerjesztés végett , némely testi nya
valyákat , mint p. o . nehéznyavalyát, Sz.
Vida tánczát, rontást, megboszorkányoz
tatást, vér-köpést ; vér-hányást, vakságot,
haza-vágyást (nostalgiát ) , 's t. ee . szoktak
tettetni az emberek ; miképen kell tehát eze
ket a csalfaságokat felfedezni ? Sokszor az
örökségül maradott jószágbeli tulajdonos
ságnak , birtokosságnak , a' vétekért való
megbüntettetésnek , akadályúl szolgálnak
az elme nyavalyái, p .o . a'bolondság , örjüli
ség , féleszűség , amelyek gyakran ké
 X

tségesek , ha valóságos természti hibák è ?

vagy csak csalárdságok ? – hogy kell te
hát itt az igazságot kikeresni ? Ha valamely
emberen olyan ütések , szúrások , verések ,
's t. ee. estek , a ' melyekben ugyan a' meg .
sértetett mindjárt meg nem hólt , de azu
tán kevés idövel csak ugyan elvesztette az
életét , miképen kell azt meghatározni ,
hogy a' meghólton történt sérelmek halá
losok voltak é , és azok miatt hólt è meg
a' megsértetett, vagy nem ? A’ félre-helyen
halva találtatott embereken lévő sérelme
ket hogy kell megítélni, hogy azok halá
losok voltak é , vagy nem ? Ha valamely
embert felakasztatva , vízbe ſúlva , megfoj
tatva , agyon lövetve, 's t . ee. találnak, hogy
kell azt kitalálni , hogy a' mondatott gyil
kosságot maga a szerencsétlen , vagy ð raj
ta más , vitte è véghez ? Az erőszakos ha
Jállal megöletve együtt találtatott emberek
közzül melyik hólt meg legelöször ? és az
ő halálok egymás által , vagy menykö - ütés
által , vagy öngyilkosság által , vagy idegen
gyilkos kéz által , 's t. ee. által , történt è ?
A' titkon született , de halva találtatott kis
dedek éltek è még születések után ? és mi
képen vesztették el életeket ? az anyjok ál
tal è ? vagy más gyilkos által ? vagy éhség,
 XI

vagy szántszándékkal vagy vigyázatlanság

ból kötetlen hagyatott köldöksinóron való
vér -elfolyás, vagy megfojtás , kitétel , me
legnek elvonatása , önkénes vagy szeren
csétlenségböl való agyon nyomás , szúrás ,
metszés , fojtás, a' torkot telitömés, étetés,
nyak kitekerés , 's t. ee. által ? vagy a kis
dedek talám az anyjok hibájok nelkül hal
va születtek ? A ' tüdő-próba elégséges è ?
Ha valaki , minden tudható ok nélkül, hir
telen meghólt, kérdés támad, ha vajjon nem
étették è őt meg ? és ha megétették , mi
vólt a' megétető méreg ? Hogy kell felfe
dezni ? ha a' megétető méreg hími (arseni
cum ) , égető felrepült kéneső ( mercurius
sublimatus corrosiuus) , pokol-ko (lapis
infernalís ), ' s a't. volt è ?

Magyar nyelven írtam pedig én ezt a'

munkát azért ; mivel a' Tekintetes Nemes
Vármegyéknek törvényszékeken minden
féle perek hazai nyelven folytattatnak.

Mivel pedig a' munkátMagyarúlírám ;

természetes volt, hogy a’nak Magyar nevet
is adjak . Nevezém tehát , vagy inkább for
dítám azt először Törvényszéki Orvostu
dománynak .
 XII

De majd idő jártával a' dolgot jobban

meghányván vetvén : azon nevezettől elál
lék , és a’nak helyébe ezt tevém : Orvosi
Törvényțudomány. Ezen cselekedetre a'
következendő okaim valának .

A' törvényszék ( forum ) olyan birói

hely , ahol a ' bevádoltattak, a' büntető
törvény könyv (codex criminalis) szerént
vagy büntettetésre ítéltetnek, vagy szabadon
bocsáttatnak , vagy a ' hol a ' polgári vagy
honi törvény (jus municipale) szerént a’
beidéztettek ( citáltattak vagy certificáltat- .
tak) a ' birtokjoktól megfosztatnak , vagy
a’ban meghagyatnak. Az elsőt büntető (cri.
minalis ), a másikat polgári, (civilis) tör
vényszéknek nevezik . Tehát világos, hogy
minden törvényszéknek a ' tárgya (objectu
ma ) az igazság kiszolgáltatás. Már a' Me
dicina Forensis a' inondatott két törvény
székre tartozó némely ügyeknek a' meg
ítéltetéseket tarítja. E’szerént a' Medicina Fo
rensis valósagos , teljes értelembeli, in op
tima forma Törvénytudomány, és nem Or
vostudomány. Vólt tehát okom a'ra , hogy
a' Medicina Forensist Orvosi Törvénytudo
mánynak vagy Medica Jurisprudentiának ,
és nem Orvostudománynak nevezzem. Épen
 XIII
a' mondottam okon nevezék sok híres, tú
dós Auctorok a'magok Medicina Forensis
ban íratott:Systemáikal majd Medica Juris
prudentianak , majd Medicina Legálisnak ,
mint p . o. Michaëlis, Alberti , Systema Ju
risprudentiae Medicae , Th. Percival, Medi
cal Jurisprudence ; J..Johnstone, Medical Ju
risprudence, H. Fr. Teichmeyer, Institutio
nes Medicinae Legalis, Fr. Boerner, Insti
tutiones Medicinae Legalis , G. H. Kanne
giesser, Institutiones Medicinae Legalis, J.G.
Brendel, Medicina Legalis, Chr. Fr. Eschen
bach, Medicina Legalis, Vigné, la Medicine
legal, Valentin, Corpus Juris Medicinae. Le
galis , Pandect. Novell: névvel nevezte a
maga munkáját. Söt a' Német Írók már ma
többen Medicinische Rechtsgelahrheitnak
nevezik a' magok Medieina Forensiseket.
De Orvosinak nevezem ezt a ' Törvény
tudományt azért, mivel a' Medicina Fo
rensisnak a' kútfeje ( fonsa ), vagy talptétele
( principiuma), az 'Orvositudományhoz is
tartozó Chemia, Anatoinia hominis , Phy
siologia , Pathologia , Clinica , Obstetricia ,
Chirurgia , 's a't
Ezek valának már az okaim , hogy a
Medicina Forensist Magyarúl'Orvosi Tör
vénytudománynak neveztem .
XIV

Azonban nem lesz taláím felesleges ,

rövideden azt is megvizsgálnunk , valylyon
lehetne è a' Medicina Forensist Magyarul
Törvényszéki Orvostudománynak is ne
vezni? Nem lehet ellen - mondás ( contra
dictio) nélkül. Mert az Orvostudománynak
(Scientia Medicának ) a' tárgya a' betegség
meggyógyítás , a' Medicina Forensis pedig
az igazság kiszolgáltatás körül forog, a’mint
már feljebb látók. Úgyde ha ezt a' két kép
zetet ( ideát); igazság kiszolgáltatás , és be
tegség meggyógyítás ilyenképen öszszetesz
szük : Igazság kiszolgáltatásnak Betegség
meggyógyítása ; látjuk világosan az ellen
mondást. Mert ha valamely tudomány az
igazság kiszolgáltatásában foglalatoskodik ,
ugyan az a' tudomány a " betegség meggyó
gyítást nem gyakorolhatja , feltévén , hogy
minden tudománynak a' maga különös tár
gya (objectuma) van , a' mely körül forog.
Ellenemondhatatlanul helyes tehát ez
a nevezet : Orvosi Törvényludomány vagy
Medicina Forensis ; és roszsz ez : Törvény
széki Orvostudomány.

De a' minap egy Törvénytúdó megüt.

közvén'a' Medicina Forensis Hirdetésben
 ху
elofordúló ezen nevezetben : Orvosi Tör
vénytudomány , azt kérdé : Ki publicálta
ezt a' Törvényt ? Felelet : A ' Természet ; {

a' ki Sz. Pál ként, a' maga Törvényeit az

embereknek a szívekbe írta .

A' Metzger halálától fogva semmi ne

vezetes rendszeres (systematicus ) munka a '
törvényszéki orvostudományban nem je
lent meg ; azonban kérdésen kívül igaz az ,
hogy az óta ez a tudomány némely ágai
ban örvendetes előmeneteleket tett , mely
eket az a’val foglalatoskodó némely orvo
sok éles elméjeknek , jegyezgető lelkek
nek, és fáradhatatlan szorgalmatosságoknak
köszönünk. Ezenfelül ellenemondhatatlan
valóság az is , hogy az Orvosi Törvénytu
dományban még sok homályos és nehéz
tanúságoknak a' megvilágosíttatások és el
igazíttatások, számos közönségesen kimon
datott és bevétetett állításoknak közelebröl
való meghataroztátások és megszoríttatá
sok , általjában az egész Orvosi Törvény
tudománynak szorgalmatos és mélyen be
ható kidolgoztatása , szükséges, ha az a'
maga arányának, a’ kétséges sarkalatos tör
ténetekbéli kalaúzságának meg akar felelni.
Végre az előítéleten túl lévő minden túdós
 XVI
nak meg kell azt vallani, hogy az Orvosi
Törvénytudomány az egész túdós Europa
ban is , a’nál inkább pedig nálunk , még tö
kelletesedhetik , és tovább tovább tökélle
tesedik is , és lrogy a'ra múlhatatlan szük-,
ség is van. Mivel az egész természettudo
mány , és azzal együtt az orvostudomány
is , a' mindennap növő kiszélesedéssel és
kicsinosodással foglalatoskodik ; lehetetlen ,
hogy az Orvosi Törvénytudomány is egy
bizonyos lépcsőn megállapodjék , és az un
talan előre lépdegélő kidolgoztatás nélkül
ellehessen . Mert az Orvosi Törvénytudo
mány a természettudományból és az ór
vostudományból szedi a ' maga vezető talp
tételeit ( principiumait .).
Tehát az elöszámláltatott okokból nem
lehet felesleges dolognak tartani , az újabb
felfedezések szerént újabb Orvosi Törvény
tudományt kiereszteni.

Reménylem , hogy eben a' munkában

feltaláltatik az ; hogy a’ mi időnkbelieknek
jegyzékeikböl és tapasztalásaikból , az ezen
tudományra haramlott tárgyak illendően
haszonra fordíttattak , ezen tudománynak
az előmentelei igazán feljegyeztettek , és
a'nak
 XVII

a’nak a fogyatkozásai's tökélletlenségei a’nak

rendi szerént felfedeztettek , és az azokon
lehető segítségnek útja megmutattatott, 's
a ' valamenynyire elöre el is készíttetett.

Az előadásnak rendútjáról (methodu

sáról) , melyet itt követtem , csak azt jegy
zem meg , hogy imitt amott önként eltá
voztam a' kézi-könyv (compendium ) rövid
ségétől , nevezetesen a' jegyzékekben nemely
emlékezetes hazai példákat világosságnak
okáért azért hoztam elő , hogy lássák a'
Hazatiak tettekben , ezen tudománynak a'
nyomosságát, és szükséges voltát ; továbbá ,
némely sarkalatos kérdéseket megmozgat
tam ; a’kérdéseketmeghatározó tanúbizony
ságokat feljegyzettem , és más ugyan úgy
értő írókat felhoztam . Hogy általjában az
írókat , és a' különös tárgyakra ide's tova
V
a’ könyveket, megneveztem , azt szüksé
gesnek tartottam ; mivel tapasztalásból tu
dom , milyen kevéssé isméretesek az Orvo
si Törvényțudomány írókkal töbnyire min
den orvosok , törvénytúdók , bírák , ügyvé
dök , törvénytanúlók , a’ kik a ' törvényszé
ki orvostudománynyal különösen nem fog
lalatoskodnak. A ' régibb munkákból való
felhozatalok ( citatiók ) megbizonyítják, hogy
b
 XVIII

gyakran a' régibb írók , p. o. Bohn, Teich

meyer , Hebenstreit , 's t. ee. helyesebben
ítéltek némely kétséges nehéz tárgyakról,
mint sem más nagy tekintetű újabb írók .
A’tanúságoknak (doctrináknak ) itt fel
állíttatott osztályokban és elrendeltetések
ben van fogyatkozás szintúgy , mint akár
mely más írókéban is. Azonban az Orvosi
Törvénytudomány egyed tanúságainak egy
mással való igen tág öszszeragadásaikban
semmi kár sintsen , csak a mindennémü
vizsgálatokkor szükséges tudományok illen
doen kidolgoztatva találtassanak.
A’mi végre itt a'töbség hiedelmétöl el
távozó kinézéseket és talptételeket illeti ,
melyeket ezen munkában találhatni, a' sem
mi nem egyébb , hanem csak a szorgalma
tos vizsgálásból és tanulásból származott
meggyözödésnek a következése. Hogy pe
dig ezen írásban imitt amott sok nagy te
kintetű íróknak ellen mondatik , ' a' számba
se jöhet ; mivel az igazságnak és tudomány
nak ügyeiben csupán az okok szerént kell
valamit megállapítani. Mindennek , a' ki a'
tudományokban valamit akar dolgozni , szük
séges ezen szabadsággal bírni . Azonban itt
minden állítások erös okokon épülnek.
 XIX
Nevezetes ezen munkában a' tüdő és a ' .
lélekzés próbájáról való állításnak a' mivol
ta ; de aztmár a' Horn Archivumában Hen
4

ke Adolph minden ellenvetések ellen meg

állapította.
Az itt előadatott sérelmek halálossá
goknak osztálya ellen is már sokan versen
gettek ; de azok is végtére mind elcsila
podtak.
Az Orvosi Törvénytudomány osztályá
nak a' büntető törvénytudományra nézve
való jósága a'ból tetszik meg; ha az a' bün
tető -törvény igaz talptételei szerént helyes.
A ’ legtöbb törvényszéki orvosoknak a'béli
járatlanságok , hogy nem tudták, mit tanít
a ' büntetőtörvény (jus criminale ) a'gyilkos
ságnak mivoltáról , a' vétkeknek okaikról ,
azoknak tulajdoníttathatóságokról, valamint
szintén a' törvénytanítóknak egyet nem ér
tések , nagy oka volt azon hamis állítások
nak , melyek oly soká uralkodtak. Világos
tehát , hogy az Orvosoknak szükséges a’
jus criminaléban jártasoknak lenni , vesze
kedni pedig mindég káros.
Ezt a' munkát a törvényszéki orvosok
nak, bíráknak , törvénytúdóknak , ügyvé
döknek, törvénytanúlóknak számokra készí
b 2
 XX

tem , 's a' nekem a legkedvesebb jutalmom

fog lenni, ha ezt az arányt elnem hibáztam .
A’ nyilvánságos beszéd , és az értelmesek
nek ítéletek, fognak engem e'rol bizonyossá
tenni.

Pesten Aprilisben 1828.

a Szerzo .
 XXI

Foglalat Szám szere.

Bevezetés.
Nihainaküsuszezavarta tisaaz Orvosi
Orvosi Törvénytud
Törvénytudoomány
az orvosi szertartás-tudománynyal . 1. $.
mány

Mind a kettőnek értelme meghatároztatik. 2. S.

Elválasztatása ezen két tudománynak. 3. S.
Oszszeköttetések azokoak , az Országlás Orvostudo .
mányban . 4. S
Az Orvosi Törvénytudomány még el-nem -végeztetett rend.
szer. 5 -- 6. S.
Ezt tanúlni az Orvosoknak szükséges..? —8. valamint
szintén a törvénytúdóknak is. 9 - 12. S.
Helytelen öszszeköttetése az Orvosi Törvénytudomány
nak a' Törvénytudománynyal. 13 - 14. S.
Történeti isméretek az Orvosi Törvénytudománynak ki
dolgoztatásáról 15 - 19. S.
A’nak mostani állapotja. 20 – 21. S.
Arról való mu kák . 22 - 25. S.
Különböző talptételek az Orvosi Törvéaytudomány ta
núságainak osztályokról , és elrendeltetésekrði.
26 - 29. 8.
Rendes (formalis ) és tárgyas (materialis ) részekre való
usztás. 30 - 32. S.
Rendes része az Orvosi Törvénytudománynak.
A’rendeknek ( formáknak ) szükséges voltok az Orvosi
Törvényludományban 33 – 34. S.
Els 0 Szakasz.
A’ törvényes orvos személyekrðl ; orvosokról , seborvo
sokról , szerárosokról , bábaorvosokról , bábákról,
orvos -gyülekezetről. 35 -- 45.8.
 XXII
Második Szakasz .
A törvényszéki orvos ügyekben megtartatándó rendek .
Rendi (formalis) feltétele valamely törvényes orvos vizs
gálatnak (obductionak). 46 — 49. S.
A' sérelem-látásokról (visum repertumokról). 50 - 54. 5 .
A törvényes holttest - felnyitásokról (legalis sectiókról ).
55 - 56. S.
Vajjon a törvényszéki Orvos a' pert megnézheti è.
57 — 60. S.
A' mely Orvosok és seborvosok a’ meghóltat orvosolták
a' törvényes orvos -vizsgálatot nem vihetik vég
hez . 61. S.
A' már elkövetkezett rodhadáskor való törvényes orvos
vizsgálat. 62 - 63 % .
Gyakorló oktatás az Orvosi Törvénytudomány üzés
ben. - Az írók. 9.64.
Az Orvosi Törvényludománynak tárgyas (materia
lis) része.
Első Szakasz.
Törvényes orvosvizsgálatok (obductiók) az eleveneken.
65 - 66.5.
Els Fejezet. Az a'kor született méhgyümölcsein va
ló vizsgálatok. 67. $.
1. A' külsö allkattatásról ( idétlenekről , csuda szüle
ményekről , üszögröl) 68 - 84. S.
II. Az idösségröl , megértségröl ( idös gyermekekről
idétlen szüleményekröl, kései születésekröl ,
életre-valókról , életre-nem-valókról , lelkesekről
és lelketlenekrol) . — Vetélkedő kérdések a kései
születés lehetségéröl 85 — 105. S.
III . Az a'kor-született méhgyumölcsnek igaz voltáról
(tettetős terhességről , - a valósággal megtör .
tént szüléskor megeshető gyermek elcserélésről.)
106-109. S.
IV . Az elébb -születettről , 110 - 111. S.
Máso d ik Fejezet. A' korácsról (aetasról) való vizs
gálatok . 112 — 127. S.
 XXIII
Il armadik fejezet. A kétséges nemi arányosság
ról való vizsgálatok. 128. S.
I. A nemzés tehetségról való vizsgálatok. 129-131. .
A’ közösülésre való tehetetlenség a férjfiakban
132. S.
A’ nemzésre való tehetetlenség a' férjfiakban.
131 --- 141. S.
( Herélteitek , egygolyóúak , búttgolyóúak , mér
ték felett való ösztön a közösülésre).
A’ közösülésre és fogadásra való tehetetlenség az
aszszonyokban. 143 - 149. S.
II . A hímenékról (hermaphroditusokról) és alól.
hugyozókról (hypospadiaeusokról). 150 — 163. S.
III . A' szüzességről. ( Erkölcsi és testi szüzesség:
Érdemek az azokról való jeleknek ) 164 – 173. S.
IV. A' törvénytelen és természetlen közösülésről.
( Erőszaktétel - e'nek lehetössége - az az által
való megterhesítés – az öntudomáson kívül való
állapotban gyermek -szeretés zsodomásko
dás .) 174 - 132. , S.
V. A' terhességről és szülésről . (Ismertető jelek
terhest-terhesítés.) 183 - 196. S.
Negyedik Fejezet. A kétséges egészség állapotjáról
való vizsgálatok. 197. S.
1. A' test munkáinak kétséges nyavalyáikrol . 200
227. .
(A’ magára fogatolt , eltitkoltatott és bevádoltatott
nyavalyák) .
II . A ' lelek munkáinak kétséges nyavalyáikról. 228
266.S.
( Ostobaság - butaság - félszegség bolondság ,
Örjültség , a'nak különbözö képei - osztályok -
eltitkolás és tcttetés bolondság nélkül való
örjültség - éjjel-járás - siket-némaság ,)
Második Szakasz .
Törvényes orvos vizsgálatok a hóllakon . 267.5 .
Első Fejezet. A' sérelmekről való vizsgálasok .
268 - 71. S.
 XXIV
Történeti előadatása a sérelmekről való tudománynak.
(Az orvosoknak Fidelis Fortunátustól fogva a' mi
időnkig való nézések és osztályok .) 272-283. $ .
A’ sérelmeknek különböző osztályokról való itélettétel ,
azoknak halálosságok szerént. 284 -- 296. S.
Azon födolgoknak, meghatároztatások, melyek szerént a'
sérelmeknek halálosságokat és veszedelmes volto
kat meg kell ítélni. 297 – 300. 8 .
E 18 Födolog.- A ' sérelmeknek nemeik. 301 - 313. S.
(A' sebeknek különbözö nemeik -- öszszezúzatások
megreszkettetések kificzamodások és csont tö
rések -- megégés -- megfagyás – gyúladás.)
Más o dik Födolog, A' megsérült részeknek különb
ségek. 314. S.
Fej sérelmei. 316 – 335. S.
Nyak sérelmei. 336 – 342. S.
Mejj sérelmei. 343 — 356. S.
Has sérelmei. 357 - 381. S.
Tagok sérelmeik. 382- 387. S.
Harmadik. Födolog. A' megsérültnek személyes
sége . 388 404. S.
(A' törvényszéki orvosoknak ezen tárgyról való ál
lításaikban szükséges megjobbítás.)
Negyedik Fő dolog. Történeti befolyások. 405 —
410. S.
(Melyeket kell oda számlálni . - Az egymiségnek ( in
dividualitásnak ) as történetes befolyásokkal való
felcseréltetése.)
Hamis meghatározó okok. 411 — 416. S.
(A' halálosság határa , és a szerszám minémtisége .)
A' sérelmek halálosságoknak bévádoltatása. 417. S.
Más o dik Fejezet. Az életre megkívántató külső iz
gatóknak megvonatások, vagy azoknak feleslegsé
gek által okoztatott halál nemeinek megvizsgálta
sok. 418 — 419. S.
1. A' levegö megvonatása által okoztatott halál nemei.
Megfúlások felakasztás megfojtás - vizbe
ſúlás- a' beszívathatatlan szesz nemei által va
ló megſúlás. 420 --- 438. 6 .
 XXV
II. Az eledel megvonás által való halál . 439 — 441.9.
III . A ' mcleg megvonatás által való halál . 442-444. S.
IV. A' külső izgatóknak felesleg való dolgozások ál
tal történő halálról. (A' menykö a heves in
dúlatok által való halál.) 445 -- 447. D.
V. Az önmegégésrõl. 418 - 450. H.
Harmadik fejezel. A kétséges öngyilkosságról va
ló vizsgálások. 451 --- 461. $ .
Negyedik Fejezet. Az egyszerre halva találtattak
közzül, melyik hólt meg elébb 462. S.
Ötödik Fejezet. Az a’kor született gyermekek kétsé
ges haláloknak nemeikről való vizsgálatok. 463. Q.
A’ törvényszéki orvos ezen vizsgálatkor négy kérdésre
tartozik megfelelni. 464. 9.
Az elsöre a’ feljebb adatott ismertető jelek szerént fe .
lelnek meg a második igen nehéz vizsgálatokat
kíván. 465. S.
Hosszas megvizsgáltatása a'ladő -és lélekzetpróbáról
való tudománynak. - Nyomos ellenvetések , azok
nak bizonyító erejek ellen. 466 -512. S.
Ploucquet tüdöpróbája. 513 --- 516. S.
Daniel tüdőpróbája. 517 -- 518. S.
Közönséges következések a’ tüdöpróba erejéről. 519. S.
Húgy-hólyag próbáról , és a gyermek-szurok kiüritte
téséről . 522 - 525. S.
Kisertegzések. 526-527. $.
Sokkal a' szülés előtt történt halál jelei. 528. $.
Az ałkor-született gyermekeknek halál nemeikről való
vizsgálások. 529. S.
Hibán kívül történt halál nemei . 531. S.
Nyomos tapasztalási tételek (propositiók ) , a' hibán
kívül történt erőszaktételekről és sérelmekrol .
533 - 537. S.
Fej sérelmek – a köldöksinóron való vér elfolyások
megfúlások - vizbe fúlások a gondviselésnek,
melegnek ,‫' و‬s t.cc. megvonatása által való hálál ..
538 — 553. S.
Az a'korszületett gyermekeknek kétséges halál nemeik
554 - 456.8.
 XXVI

Harmadik szakasz.
Törvényes orvos vizsgálatok a nem - eleven állatokon
(substantiákon). 557. $.
A’ mérgekröl és mezétetésekröl való közönséges megha
tározások. 559 - 562.8 .
Csípős vagy égető mérgek. 565. S.
Bódító mérgek. 571. S.
Kiszáraztó , öszszehúzó mérgek. 574. S.
Nyavalya mérgek. 578. S.
A ' megtörtént megétetésnek kikerestetéséről , és megbi
zonyíttatásáról. 581. § .
A' mérgeknek chemiai szereikről . 588. $.
A’ hímiről. 589. S.
Uj ismertető jel , a ' hová a' Chemiai kisírtés el
nem ér. 5097. S.
Az égető felrepült kéneső. 598. $.
A’ félsavanyú réz. 599. Þ .
A' fog üvegecske (vitriolum zinci) . 600. $.
A hánytató borkö . S. 601.
A pokol - kö. 602. S.
Az ólommal való megétetések. 603. $ .
A ’ sérelmek halálosságoknak osztálya nem illik a'
megétetésekre . 604 --- 606. S.
Az álorvosok gyógyitásaik -- boszorkányozó és sze
relem italok . 607 -608. $ .
 XXVII

Be v ez et é s.

1. S.

A régibb túdósok, egészen a' 18-dik század végéig.

az Orvosi Törvénytudományt (medicina forensist.),
illendöen meg nem különbözteték az Orvosi Szer
tartás-ludománytól (politia medicátol). Innét van
az , hogy az ő írásaikban talál az ernber oly tani
tásokat, melyek mind a két tudományra tartoznak ,
és mint az Orvosi Törvénytudomány részei , min
den szükséges megkülönbözletés nélkül adatnak elő.
Bizonyosan azért cselekedték ezt azok az írók , mi
vel a' forgott az eszekben , hogy mind a két tu
domány az országlást lárgyazván , ilyeténképen
egyenlő mértékben elérik a' végeket.
2. S. Az újabb időkben , az értelmeknek szó
rosabb meghatároztatások szerént , ezen két , atya
fisugyan , de végére nézve különböző tudományt
egymástól elszakasztották.
Ugyan is az Orvosi Törvénytudomány azt ta
nítja , hogy a természettudományainak , és az or
vostudománynak állításait miként kell a kétséges
törvényes kérdéseknek megvilágosíttatásokra, és meg
határoztatásokra alkalmaztatni.
Ellenben , az Orvosi Szertartás-tudomány azt
adja elő , hogy kell az orvosi állításokat a köz
egészséget feltartani igyekező törvényeknek felállít
tatásokra , és gyakoroltatásokra fordítani.
 XXVIII
3. $. Eschenbach Keresztyén Ferencz volt az
első , ki a maga rövid Orvosi Törvény tudományá
ba (Medicina legalis brevissima thesibus compre
hensá-ba) az Orvosi Szertartás-tudományba tartozó
tanításokat többé be nem vette ; 's azután kevéssel
Frank 'Péter János , az országlásokba , és az orvo
sokba, nagyobb kívánságot öntött, az Orvosi Szer
tartástudomány iránt, és a' maga besses munkája
(System der medicinischen Polizei) által , kipécze
lé ezen tudomány térségét , la' mely azután sok
nevezetes orvosok által , nagy igyekezettel és elő
menetettel , kidolgoztaték.
4. S. Bátor ezen két tudomány a' legjobb oko- .
kon választatott is el egymástól , mindazonállal az
újabb időkben azokat ismét egyesíteni akarták
országlási orvostudomány név alatt. Ugyan is , or
száglási orvostudománynak (medicinit politico fo
rensisnek , vagy medicina publicának ) azt a ' tudo
mányt nevezik , mely az orvosi állításokat az or
száglás végeinek eléretésekre alkalmaztatni tanítja.
Azok az országlás végei , melyek az orvosi állítá
soknak alkalmaztatások nélkül vagy épen nem ,
vagy legálabb nem mindenütt, hozathatnak való
ságra , az ország polgárai egeszségeknek megtarta
tásából, és az igazság kiszolgáltatásából, állanak..
Tehát az orvosi Szertartás -tudományt, és az Orvos
Törvénytudományt úgy nézték , mint az orvosi or
száglástudománynak részeit. Az értelmeknek ilyen
meghatároztatások , amely Daniel Ker, által ho
zaték be legelőször, csaknem közönségesen bevéte
ték. Meg is érdemli ez a ' nevezet , hogy megtar
tassék ,9 mivel ez által azon közelebb való viszsza
 XXIX

vitel (relatio) fejlik ki , melyben az orvostudomány

azon kettős végnek eléretésére nézve az országlás
hoz járul. E' szerént helytelen az , midőn az Or
vosi Országlástudomány, és az Orvosi Szertartástudo
mány ugyan azon egyet jelentő neveknek tartatnak .
*) Lasd : Bemerk . über das System der Staats Arzney
kunde. in Kopps Jahrbuch der Staats Arzneikun.
de. Jahrg. II. S. 3.
5. S. Mivel a' kétséges törvényes kérdések ,
melyeket orvosi állítások (principiumok ) nélkül meg
nem határozhatni , igen sokfélék és különböző ne
müek ; tehat az Orvosi Törvénytudománynak gyü
keres ismérete megkívánja , az egész Orvostudo
mány térségében , és a'nak segéd tudományaiban
való jártasságot. Minthogy pedig egy részröl maga
az orvostudomány , a' természettudománynak egy
ága lévén , szúnellen a' nevekedésben foglalatosko
dik ; tehát soha egy elvégződött egészet nem té
szen ; és más részről , az orvostudománynak egész
tartalma ( argumentuma) az Orvosi Törvenytudo
mányban nem adathatván elő ; világos ; hogy sem
most, sem azután valaha, nem állíthat elő az Orvosi
Törvénytudomány valamely tökélletes , magába
záratott , rendszert (systemát).
6. S. Innét az Orvosi Törvénytudományról va
ló elmelkedésben ( theoriában ) csak azokat a' ter
mészettudománybeli és orrostudománybeli állitáso.:
kat kell előhordani, melyek az előforduló törvé
nyes kérdésekkel legszámosabban szoktak öszsze
köttetve lenni. Ezeknek illendő elrendeltetések , és
a’ föokok szerént való öszszeállíttatások , az igazság
kiszolgáltatásában való sarkalatos voltok, a lehetsé
 XXX

gig bizonyos megállapíttatások, csupán a' bizonyos,

és közönségesen isméretes természet törvényeire, és
az emberi müszerségre ( organismusra ) való visz
szavitel által , érdemelheti meg valamenynyire az
Orvosi Törvénytudomány rendszernek (systemának)
ir nevét , melyet némely írók ezen tudománynak
előadatására ruháztak .
7. S. Már az Orvosi Törvénytudomány értel
méből (2. S.) kitetszik , hogy minden tökélletesen
elkészült orvostól megkívánhatni, a’nak isméretét.
Külön pedig azért szükség ezt a’ tudományt tanúl
ni , mert a közönséges állitásoknak elmélkedő ismé
retek még semniképen nem adja meg a' szükséges
gyakorlást és bizonyosságot amazokban, a' nevezte
tett végekre való alkalmaztatásban ; és az orvostu
dományról való tanításokban és írásokban az Or
vosi Törvényludománybeli állításoknak sarkalatos
ságok csak megjelentethetnek . De az Orrosi Tör
vény tudomány tanulás által az orvos a'ba az álla
potha tétetik , hogy a különös esetben , mely az ő
rizsgálása , és ítélete alá vettetik , neki mind azon
tudományok eszébe jutnak , melyek vezér állításúil
szolgálnak a' kétséges törvényes kérdés kivilágosít
tatására .
8. S. Különösen szükséges az Orvosi Tör
vénytudományt gyükeresen tudni azon Orvosoknak.
és Seborvosoknak , akikre bizatik az országlás
által a’nak gyakoroltatása ; nevezetesen tehát Ma
gyarországon , a' Vármegyék - Székhelyek - ( Juris
dictiók ) - Városok-Orvosaiknak , és Seborvosaiknak .
Még a’nál szükségesebb pedig ez a tudomány a'
Magyar Törvényszékeken lévö Bíráknak , kik a’
 XXXI

büntető perbe idéztetett személyeket megítélik , 's

azokat vagy ideig tartó , vagy hóltig való , vagy
halálos büntetésre méltóknak lenni ítélik , vagy
minden büntetéstől felszabaditják , és mint ártat
lanokat szabadon bocsátják ; sőt a szükség úgy
hozván magával, a törvényszéki Orvosok véle
ményeket is megváltoztatják , egy szóval végső ile
lelet hoznak. Ilyen ítélet tévö bírák nálunk a' Vá
rosok , Tanácsbelieik , a' Szabad Székhelyeknek
( p . 0. Jászoknak , Kunoknak , Hajdúknak ), a' 'Te
kintetes Vármegyéknek , ú' Tekintetes Királyi Tab
lának , a' Felséges Hétferjfiúi Tablának , Tabla
bírajaik .
lde járulnak az említtetelt Törvényszékeknél
pereket folytató Ügyvédök (Prókátorok ). Mert ezek
a' legelső Bírák , a' menynyiben a ' beidéztetteket
vagy vádolják , vagy menlik.
De hát a' Törvénytúdók, hogy érthetik a' bün
tető törvényt (Jus Criminalét ) Orvosi Törvénytudo
mány nélkül ? valamint szintén a' Törvénytanúlók
is , miképen juthatnak ugyan a' büntető törvény
tudáshoz , Orvosi Törvénytudomány nélkül ?
Mind ezeknek az előszámláltatott tiztes és nagy
érdemű személyeknek tehát lelki isméretheli szo
ros kötelességek, hogy az Orvosi Törvénytudományt
gyükeresen tudják , mivel az ő ítélettételektől
függ a' beidéztetteknek értékek , szerencséjek , be
csületek , és életek.
9. S. Szükséges é a' törvénytüdóknak az Or
vosi Törvényludományt tudni ? - az imitt amott
a törvénytúdók által kétségbe hozaték . De P. Ley
sernek és Bodinusnak , 's az őket követőknek vita
 XXXII
vítatások , hogy t. i. az Orvosi Törvénytudomány
a ' büntetőtörvényre ( jus criminuléra ) nézve elma
radhat, magok által az előítélet nelkül volt orvo
sok által is megczáfollaték ; és Meister az Orvosi
Törvénytudomány túdást állaljában minden tör
vénytúdónak , de különösen a’ büntető törvényszéki
bíráknak , múlhatatlanul szükségesnek lenni, elle
nemondhatatlanul megmulatia. Mind a vizsgálók
nak , mind a bünlelő bíráknak , mind a védőknek
nagy szükségek van a'ra ; az elsöbbeknek , hogy
minden környülállásokat , melyekből következést
húzhatni ki , a' vizsgálat által világosságra hozhar
sanak ; a' második rendbelieknek pedig , hogy a’
törvényszéknek orvos személyei által adalott hólt- -
test felnyitáskor tétetett tanubizonyságok és véle
mények , a' törvényes formájokra vagy képekre, lö
kélletességekre , és bizonyító erejekre nézye meg
vizsgáltathassanak.
Polyc. Leyser de frustranea cadaveris inspectionc.
Helmstad . 1723.
Bodinus de non requirenda - lethalitate cadaverum
sectione legali . Hal. 1747.
C. L. Lüberkühn de origine et utilitate inspectionis
et sectionis cadaveris contra Pol . Leyserum .
Hal. 1770.
f . Meisters prakiische Ideeni über die Unentbehr
lichkeit gründlicher Kenntnisse, der gerichtlichen
Arzneikunde für den Criminalisten , und Träume
über die Möglichkeit , sie allgemeiner zu verbrei
ten in Pyl's Repert , für die öffentl, und gerichtl .
Arzneywiss. St. 1. S. 28.

10. S. De szükség , hogy a' inost* újolag meg

mozdíttatolt kérdést meghatározzuk : Menyupire
szük
 XXXIII
szükséges a törvénytádónak az Orvoși Törvénylu
dományt tudni, és menynyire lehet azt ö töle meg
- kívánni ? Oly mélyen beható , széles és gyö
keres isméretét a' törvényszéki orvostudománynak,
mint a' milyen a’ törvenyszéki orvost illeti , a' tör
vénytudó ( hanemha ö egyszersmind kitanúlt orvos
is) lehetetlen , hogy magának szerezhessen , és kö
vetkezőleg azt ö töle nem is kívanhatni, mivel a'ra
nem elegendők a' hontzolásnak ( anatomiának ) és
egészségtudománynak (physiologianak ) felületes elő
ismeretei ; hanem a'nak talpríúl múlhatatlanul kell
szolgálni az orvostudomány és e'nek 'segédtudomá
nyai isméreteinek . Tehát a' törvénytúdó elegendő
képen nem értvén az orvostudományt, a' hólt test
felnyitáskor való tett ( factum ) állapatjának felvéte
lét , tartozik a' Physicusnak , valamint szinten az
elégtelen ítélettételnek meghányatását és megváltoz
tatását a ' felsöhb Orvos-tanácsnak , általengedni.
11. S. A' mondattakból tehát világos , hogy
az Orvosi Törvénytudománynak históriai ismérete
( historica cognitiója ) a' törvénytúdónak , neveze
tesen a büntetőtörvénytúdónak , jelesben pedig mi
nálunk minden törvényszékeken lévő Táblabírak
nak , és Ügyvédőknek felette szükséges. Ezen tu
dományt a neveztetett titek , igyekezvén , meg is
szerezhetik , és nála nélkül el sem lehetnek. Mert
ök a’ból tanúlják meg , azon födolgokat, azokban a'
külonbüző tárgyakban , melyek a törvényszéki or
vos vizsgálatra tartoznak , midön a' hólt test fel
nýittatik , és az olyankor hozatott ítélet és jóváha
gyás helyesnek találtatik .
 XXXIV
12. S. Az ilyen történeti ( historiai ) isméret
a'ról, mit ismért minden időbeli tapasztalás állha
tatos természet törvényének , a'rol, mit állított meg
mint leghihetöbbet a kétséges esetekben a' termé
szetvizsgálóknak és ' orvosoknak éles elméjek , a’ról,
melyek azok a ' tapasztalások , amelyek a' hasonló
esetekben mértékül felvétethetnek , főként a'ról is ,
melyek azok a' képek ( formák ), a' melyeket a'
törvényszéki orvosi ügyekben , meg kell tartani ,
hasznos lehet a'ra , hogy a törvénytúdók figyelme
tesekké, tétetnek a' hólltest felnyitáskor megeshető
híjánosságokra és lyukakra, az eléggé meg nem ál
lapíttatott , vagy hibás végezésekre és, jóváhagyá
sokra , és öket megtanítják a'ra , hogy ezek sze
rént, a' kétséges esetekben , micsoda kérdésekben
kell megkérni a felsőbb orvosi tanácsokat a' meg
hatarozás végett.
Lásd a' 10 - 12. 8. előhozatott kérdésekre : Welche
Anwendung kann der Rechtsgelebrte von dem Stu
dium gerichtl. der Arzneikunde machen ? von
Kopp, in dessen Jahrb . d. St. A. K. Jahrg. I. S. 229.
13. S. Jóllehet tehát az Orvosi Törvénytudo
mány az igazság kiszolgáltatásával a' legszorosabb
öszszeköttetésben áll : mindazonáltal a’nak a' tör
vénytudomány szerént való taníttatása , az ő állítá
sainak a törvényállításaival való öszszeköttetések ,
általjában helytelen. Ugyan is , valami képen a ' ter
mészeti tetteknek tekintetekben a' kétségnek vizs
gáltatása és meghatároztatása az igazságra nézve
nem tartozik a törvénytúdóra ; hasonlóképen a '
kétséges. törvényes kérdéseknek az igazság megha
tároztatására nézve való megállapíttatások nem tar
 XXXV
tozik az Orvosra. Innét szükséges, hogy a' bírákká
lejendö Törvénytanúlók az Universitásokban, a Me
dicina Forensist is, mint a' Törvenytudománynak egy
részét, a’Tanúló orvosokkal együtt tanulják, úgy, a
mint az a'Németországi Universitásokba behozatott,
ést megállapíttatott helyes rendszabás.
14. 9. Viszont valóban illik, hogy a’ törvényszéki
orvosok is, kiváltképen pedig az Orvosi Törvénytu
dományt tanítók , tudják a törvényes meghatározá
sokat, melyeket a' legnevezetesebb, régibb, 's újabb
időbeli törvényadások , az orvos tárgyakat megha
táruzó mértékül adtak elő. Némely állításai a' tör
vénytudománynak , szükség , hogy ismeretlenek ne
legyenek a törvényszéki orvos előtt, ha az Orvosi
Törvénytudomány a' maga . arányát , mint az azt
tárgyazó esetekbeli igazság kiszolgáltatásának ka
lahúzza , a lehetségig elakarja érni.
15. $. Európának a' csínosabb országlásaiban
most mindenütt megismérték az Orvosi Törvény
tudománynak az igazság kiszolgáltatására való múl
hatatlan szükséges voltát. De e' nem mindég így
volt. Ezredek múltak el , a' melyek alatt sok jó er
kölcsű és igen derék nemzetek elvóltak a' nélkül ,
' s nem érzették a’nak múlhatatlanul való szükséges
voltát. Németországban már régen gyarapíttatik ez
1 a' tudomány
16. S. Az orvosi isméretek alkalmaztatásoknak
nyomai , a' kétséges törvénybeli eseteknek elöadar
tásokra , talállatnak ugyan már a' régi nemzetek
nél, név szerént a ' Zsidóknál, Görögöknél, és Ró
maiaknál. A’ Móses törvényében törvényes megha
tárózások vagynak a szüzesség jeleiről, a' házas
c 2
 XXXVI
sági közosúlésról, a’bélpok losok megvizsgáltatások
ról , a ' gyermek -szerelemről (pacderastiáról), ’so
domáskodásról , sértésékről, 's a' t. A' Hippocrates
és Galenus írásai közt találtatnak az Orvosi Tör
vénytudományba tartozó egyed tárgyakról való
értekezések. A’ Justinianus törvényében voltak né
mely rendelések a’ kései és idétlen szülésekről , te
hetetlenségről, hímemekröl (hermaphroditusokról),
's t. ee.; és az egyházi törvény foglal magába tör
vényes meghatározásokat a' tehetetlenségről, a' bél
poklosoknak férjhezadatásokról.
Lásd Michaelis Mosaisches Recht . II . 32. 133, A'Hip
pocratesnek (hamisan) tulajdoníttatott könyveket
περί επταμένο- περί οκταμένε- περί φύψεως
raidis, Aristoteles de historia animalium Lib.III.
Cap. 4. Galenus de usu partium Lib. VI. Cap . 21 .
Quomodo deprehendere oporteat eos , qui aegro
tare se fingunt.
A' Pandectákban ezen nevezetek alatt : de statu ho
minum (hermaphrodit.) ; ad legem Corneliam , de
sicariis et veneficiis , de inspiciendo ventre custo
diendo que partu ; ad legem Aquiliam ; de poenis;
de manumissis vindicta , etc.
A' Novellákban 22. C. VI. de impotentia , 39. C. II . .
de muliere , quae peperit undecimo mense , etc.
Az egyházi törvényben (Jus Canonicumban ) a' De
cretalisok : de frigidis et maleficiatis et impoten
tia coëundi - de coniugio leprosorum de pro
bationibus , etc.
17. S. Az Orvosi Törvénytudománynak tör
vényes hatalmat, és a' tudományos kicsinosíttatásra
való alkalmatosságot legelőször a' Német Császár
V. Károly adott, az 1532-dik esztendőben kihirdet
tetett halállal büntetőtörvényének rende által. E'ben
t. i. világosan parancsoltaték , hogy a seb halálos
 XXXVII
ságáról, gyilkosságról, megétetésről, gyermek gyil
kosságról , az anyaméh gyümölcsének elhajtatásá-
ról, az eltitkoltatott terhességről, 's t. ee. való vizs
gálatokban , és a' tetlnek kikerestetésében az orvo
sok alkalmaztassanak . Ezen törvény által , mely
a’kor a világon a legelső országban vala folya
matban , az . Orvosi Törvénytudománynak talpa le
téteték , és a'ra alkalmatosság adaték , hogy a'pol
gári és az egyházi törvényeknek hasonló eseteiben
is , az orvosoktól, mint a' dologhoz értő férjfiak
tól, tanács kéretlessék .
A Constitutio Criminalis Carolinának számos kiada.
tása , valamint az a'ra Kress', Alberti , S. F.
Böhmer által íralott Commentarius is , ismeretes.
Lásd a' 35, 130, 131, 147, 149. Articulusokat .
18. S. A' tizenhatodik század közepélől fogva
épült így meg az Orvosi Törvénytudomány. Mind
azonáltal a' tizenhetedik században a ' gyermeksé
gében maradlott ez a' tudomány. A'_babonaság , az
a’kor ur lkodó oskoláknak theolog'ai és philoso
phiai értelmeik, a’ törvénytudománybeli hajszál ha
sogatásoknak belé való elegyíttetéseik , a' physiolo
giai , analom cai, te mészettudománybeli még híjá
nos isméretek , adának a’ra alkalmatosságot, hogy
némely hamis állítások az Orvosi Törvénylu
dományban még : megtartatának . Azonban két
Olasz orvosnak , Fidelis Fortunatusnak és Zachias
Pálnak valának azon érdemei , hogy a legtöbb tár
gyakat systematice kidolgozták. A vízbeli tüdő pró
ba in foro ezen század végére ( 1632-be) esik .
19. S. A’ tizennyolczadik században az Orvosi
Törvénytudomány sok , kivált Német , legfőbb és
 XXXVIII
legélesebb elméjů orvosok igyekezetek által , las
san mindég jobban tökélletesíttetek. Bohn János ,
Alberti Mihály, Valentin, Teichmeyer, Hebenslreit
J. E., Haller, Brendel , Eschenbach , Ludwig, Bütt
ner, Baumer , Ploucquet , Daniel , Meckel, Camper ,
Metzger, Bucholz , Schlegel , Pyl , Loder , ' s a' t .
méltán híres nevek az Orvosi Törvénytudomány
ban. Ezek és mások, kiknek neveik ezen írás foly
tában neveztetnek , vitték azt véghez ;, hogy a'
régi tévelygések kiirtattak , a’ kétséges tárgyak meg
határoztattak , és hogy általjában az Orvosi Tör
vénytudomány a tudományos kicsinosíttatásnak
azon lepcsőjéhez közelített , mely egy olyan tudo
mányhoz illik , melynek az igazság kiszolgáltatásá
ba, következőleg az emberi bóldogságba , oly nagy
befolyása van .
20. S. A' legújabb időkben is sok derék orvo
sok nagy érdemeket szerzettek magoknak az Or
vosi Törpenytudományban ; és a' hamis , vagy két
séges állításoknak megigazíttatásokra, vagy közelebb
való meghatároztatásokra , sarkalatos segedelmeket
nyújtottak. Hogy ez az igyekezet meg ne csügged
jen , a’nál inkább kell kívánni; mivel egy oldalról
az esztelen másután való beszéd , és a' híres nevek
ben való vak hiedelem , és más oldalról a ’ kevély
ség és pártosság , valának a nak okai , hogy hamis
állításokat vakmerőséggel oltalmaztak , és sok hite
lés vrvosoknak az azokkal ellenkező felfedezéseiket
méltatlanul megvetették, és gyanúsokká tenni igye
keztek az emberek . '
21. S. Még mindég számos állítások vagynak az
Orvosi Törvénytudományban olyanok , melyek al
 XXXIX .
további vizsgálódásoktól, az ismételtetett megjegy
zésektől, és a természettudományban mind unta
lan elébre lépegető felfedezésektől , várják a' ma
gok odébbi tökélletesedéseket, és bizonyosabb mega
!
mutogattatásokat. Oda lartoznak a különböző halál
nemeinek jeleikről , az öngyilkosságról , a ' halva
találtatott a’korszületett gyermekekről, a kései
születésekről , a' terhest-terhesítésről (superfetatió
ról), a' tettetelt , és eltitkoltatott, kivált elmebéli,
nyavalyákról , a' megéletésről, 's a' t. való tanítá
sok. Más állítások hogy bizonyos elökre (principiu
mokra) viszszavitethessenek , szükség , hogy először
à' törvénytúdók és a törvényszéki orvosok meg
egyezzenek azokban a' fö -dolgokban , a' melyektől
függenek egyedül azok , p. 0. a' sérelmeknek a'
halálosság szerént való osztályok.
22. S. Akár orvos , akár törvénytúdó légyen,
a' ki az Orvosi Törvénytudományť akarja tanúlni,
szükség mindeneknek elölte , hogy az az ezen tu
dományban kijött könyveket isnıérje.
E’ben a legderekabb rendszeres (systematicus) mun .
kák a következendök :
Forlunati Fidelis de relationibus medicorum Libri IV .
Ez a'munka először Palermóban jött ki, 1603-ikban
és ugyan ezi Amman Pál Leipzigban , 1674 -ikben
aidia 12- ed rélben .
Pauli Zachiae Quaestionum medico legalium Tom .
III . Francof. ad Moen . 1688. fol .
Michaelis Alberti Systema Jurisprudentiae. Medicae
Halae , 1725 – 36. V. Tom . 4-10 (az első köteiben
Compendium , a' többiben jóváhagyás) .
Herm . Fr. Teichmeyer lastitutiones medicinae legalis
vel forensis. Jen . 1722. 4-10 , 1731 - 4-10, Edito Fa
selii 1762 - 1707.
XL
Joh. Ernest. Hebenstreit Anthropología forensis, si
stens medici circa rempublicam causasque dicen
das officium . Lips. 1753. 8-vo .
Fr. Boerner Institutiones medicinae legalis. Viteber.
gae , 1756 .
Alber. v. Haller Vorlesungen über die gerichtliche
Arzneiwissenschaft ; übersetzt und herausgegeben
von Weber , in 2 Bänden . Bern, 1784 .
Godofr. Henr. Kannegiesser Institutiones medicinae
legalis Hal. 1768. Edit. alt. Ki] . 1777 .
Joh . G. Brendel Medicina legalis forensis cum prae .
Ki
lectionibus in Teichmeyeri inst. med. leg .
adta Meier. Hannoverában . 1789.
Chr. Fr. Eschenbach Medicina legalis brevissimis
comprehensa thesibus. Rostoch . 1746. ibid. 1775 .
Chr. Gottl. Ludwig Instit . med . for. praelect. acad.
accomodatae. Lips. 1865. curante Bosio . 1773. 8 :vo. ·
J. Fr. Faselii Elementa medicinae forensis praelect.
acad . accomodatae Jen. 1767 .
J. W. Baumer Medicina forensis , praeter partes
consuetas primas lineas juris prudentiae medico
militaris et veterinario -- civilis continens. Fracof.
et Lips. 1778.
Joh. Jac. Plenk Elementa medicinae et chirurgiae
Forensis. Viennae , 1781. Németül Wasserberg
adta ki 1788.
M. Mich . Sikora conspectus medicinae legalis legibus
-austriacis accomodatae , Prag. 1780.
Joh. Dan . Metzger Kurzgefastes System der ger. Arz
neiw Königsberg u. Leipzig. 1793. Második kia
dás. 1793. Harmadik Kiadás. 1805. és az a’hoz va
ló Supplement. Ugyan 8 : Gerichtlich medicin. Ab
handlungen . Königsberg. 1803 14. II . Theile.
Joh. Chr. Fahner Vollständiges System der gericht
lichen Arzneiwissenshaft. Stendal 1790 - 07.
II. Bände .
1
 IXL
Th . Percival Medical Jurisprudence. Lond. 1800 .
J. Johnstone Medical Jurisprudence on madness ,
Lond . 1800.
F. Schraud Elementa medicinae forensis. Pesth . 1902.
G. Tortosa Instituzioni di medicina forens. Vol . II .
Pavia . 1802. Vicenza. 1809.
E. Gahdelius Handbok i medicinal Lacferenlieten .
Stockholm. 1804.
Vigné la Medicine legale Rouen et Paris . 1805.
Joh . Valent. Müller Entwurf der gerichtlichen Arz
neiwissenschaft. Frankf. a. M. 1796 – 1802. IV. B.
Th. G. Aug. Roose Grundriss medicinisch -gerichtli
cher Vorlesungen. Frankf. a. M. 1802.
J. A. Schmidtmüller Handbuch der Staats-Arznei
kunde . Landshut 1804.
Francisci Bene M. D. Professoris Regii Publici Or
dinarii Institutionum Medicinae Theoreticae ас

Practicac Pro Chirurgis , Politiae Medicae , ac

Medicinae Forensis in Regia Scientiarum Univer
sitate Hungarica , Elementa Medicinae Forensis .
Budae . 1811. P. III.
G.-H. Masius System der gerichtlichen Arzneikunde
für Reebtsgelehrte. Rostock und Altona. 1810.
Ugyan az . 1812.
C. F. L. Wildberg Handbuch der gerichtlichen Arz
neiwissenschaft zur Grundlage der academischen
Vorlesungen und zum Gebrauche für ausübende
gerichtliche Aerzte. Berlin. 1912.
A. Henke Lehrbuch der gerichtlichen Medizin. Ber
lin . 1812.
J. Bernt systematisches Handbuch der gerichtlichen
Arzneykunde. Wien . 1813.
A. Dorn die gerichtliche Arzneiwissenschaft in ihrer
Anwendung. München , 1813.
Orvosi Törvény. Melyet a' két Nemes Magyar Haza
Hasznára Készített Dr. Molnár János , Tekintetes
Nemes Sz . Fejér Vármegye rendes Fö Orvossa.
Székes-Fejérvárott. 1814. II . Darab. 1818.
 XLII
W. F. W. Klose System der gerichtlichen Physik.
Breslau . 1914.
J. F. Lobstein Plan raisonné d'un cours de Medici .
ne legale. Strasbourg. 1811.
System der psychisch -gerichtlichen Medicin , oder
theoretisch -practische Anweisung zur wissenschaft.
lichen Erkenntniss und gutachtlichen Darstellung
der krankhaften persönlichen Zustände, welche vor
Gericht in Betracht kornmen . Von D. Johann
Christian August Heinroth , öffentlichem Profes
sor der psychischen Heilkunde an der Universität
zu Leipzig , Arzte am Waisen , Zucht- und Ver
sorgungs - Hause zu St. Georgen daselbst , und
mehr. gel. Gesellsch . Mityliede. Leipzig bey C. H.
F. Harlmann . 8. 1825.
23. S. A' rendszerés írásokon kívül , az Orvosi
Törvénytudománybéli megjegyzésekből, végzetek--
böl, jóváhagyásokból, ítéletekből , és más érte
kezésekböl álló gyüjtemények , és mutató -táblák
(repertoriumok), melyek ezen tudományt gyökereg
megtanúlásra szükségesek , a következendők :
Paul. Amman Medicina critica , s . Centuria casuum .
in Facultate Lipsiensi resolutorum , Stadae,1677.4 -Lo .
Joh . Fr. Zittmann Medicina Forensis h . c responsa
Facaltatis medic. Lipsiensis etc. Francof. a. M.
1706. 4 - to .
Mich . Bernh. Valentin Corpus juris medico legale ,
constans e pandectis , novellis et authenticis jatri
co forensibus. Francof. a. M. 1722. fol.
Mich . Alberti Syst jurispr. med. (II-től V. Kötelig.)
Joh . Georg. Hasenest der medicinische Richter, oder.
Acta Phys. Med. Foreas . Colleg. Med. Onold ,
IV . Bde.
Ernest-Euseb. Richter Digesla medica , 's decisiones
medico Forenses. Lips et Bud. 1731.
P. C. Fabriejus Sammlung einiger medicin. Respon
sorum und Sectionsberichte . Helmst. 1772 .
 XLI
C. F. Daniel Sammlung med. Gutachten und Zeug
nisse . 1776 .
W. H. S. Bucholz Beiträge zur gerichtl. Arzneige
lahrheit, und med . Polizei . III . Bde. Weiinar.
1782 -9).
Joh . Th. Pyl. Aufsätze und Beobachtungen aus der
gerichtl. Arżnciwissenschaft. VII . Theile. Berlin .
1783 - 01. Dessen Repertorium f. die öffentl. und .
gerichtliche Arzneiwissenschaft . III. Bde, Berlin,
1790 -- 1793.
Chr. Knape Krit. Annal . der Staatsarzneik . Berlin .
1802-1804.
Th. G. A. Roose Beiträge zur öffentlichen und ge
richt. Arzneikunde. Frankf. a. M. 1802. II. Stüch .
Chr. Knape und Hecker Kritische Jahrbücher der
Staats Arzneikunde , das 19. Jahrb . II. Bände .
1803 -- 1808.
Joh. H. Kopp. Jahrb. der Staats Arzneik. E'dig IV ,
Jahrgänge Frankf. a. M. 1803 -
11 .
Fr. L. Augustin Repertorium für die öffentliche und
gerichtliche Arzneiwissenschaft. Erstes Stück . Ber
lin. 1810.
Paalzow Magazin der Rechtsgelehrs, für die Preuss.
Staaten . VI. Bde.
J. C.F. Meister Urtheile und Gutachten in peinli
chen und andern Straffällen . Frankf. a.d.O. 1808,
Jegyz. Ezen két utólsó munkában sok derék végezé
sei találtatnak a' Berlini Ober - Collegium - Medi
1 eumnak .
J. Th. C. Bernstein Beyträge zur Wundarzneikunst ,
und gerichtlichen Arzneikunde. 3. Bde. Frankf,
am M. 1804 — 1809 – 1812.
P.J. A. Feuerbach merkwürdige Criminalrechtsfälle.
2. Bde. Giessen. 1808 - 1811.
W.F. W. Klose, Beiträge zur gerichtlichen Arznei
kunde. Breslau und Leipzig. 1811.
Medicinische Jahrbücher des k. k. Oesterreichischen
Staates . Wien , 1811 1827.
 XLIV
A. Jlencke Abhandlungen aus dem Gebiete der ge
richtlichen Medizin. 3. Bde. Bamberg. 1815--1818.
J. C. T. Schlegel Collectio opusculorum selectornin
ad medicinam Forensem spectantium . Lips. 1785.
VI. Vol.
Jegyz . Ez az Orvosi Törvénytudományra tartozó de
rék Dissertatióknak és Programmáknak ' a' gyülje
mények.
Schraud de Forensibus iudicum et medicorum rcla .
tionibus . Pesthini. 1797 .
24. S. Környülállásos trídósítást az Orvosi Tör
vénytudományírókról találhatni ezekben a mun
kákban :
Goclike Introductio in historiam literariam scripto .
rum , qui medicinam Forensem illustrarunt, Frcft.
ad Viadrum .; 1723.
Daniel Entw . einer Bibliotheke der Staatsarzneik .
Halle . 1744 .
Ploucquet Repertorium der medicinischen Literatur ,
Bibliotheca Med . Forensis , in qua ex omnibus tem
poribus scripta ad hanc scientiam spectantia digesta
sunt, a Chr. Fr. Ludov . Wildberg ; Medicinae et
Chirurgiae Doctore, Magao Duci Megapol Strelit
a' Consiliis Rei Medicae Supremis , Praefecturaç
Strelit pluriumque Urbium Physico , et Complu
rium Societatum Literariarum Sodali . Berolini .
1819. 8-vo .
25. S. Az Orvosi Törvénytudomány története
még kevéssé van kidolgoztatva. Sprengel Curt a'
Pragmatische Geschichte der Arzneikunde nevü, kü
lönben igen derék , munkájában csak töredékleg
adta elő az a'ra tartozó legsarkalatosabb felfedezé
seket , és előmeneteleket. Metzger és Kopp becses
segedelmeket szolgáltatlak a’ra.
Lásd Metzger Skizze ciner pragmatischen Literatur
der Medicin . Königsbers, 1794. (A’ban rövid ér
 XLV
tekezések vagynak az Orvosi Törvénytudomány
előmeneteléröl a tizenhatodik századnak első fc
létől minden körútakon (periodusokon keresz
tül , egészen az ő ideéig ).
Kopp Skizze einer Geschichie der gerichtlichen Arz .
neikunde ; az ő Jahrb . der Siaatsarzneik . I. S.
176. – nevű munkájában.
26. S. Az előn ( principiumon ), és az oszlályon,
mely szerént az Orvosi Törvénytudományról való
tanításokat el kell rendelni, mind ez ideig meg
nem egyeztek a' tanítók. A' régiebbek általjában
azon anyagokat ( matériákat) , melyek az orvosi
rendtartásra ( politia niedicára ) tartoznak , az Or
vosi Törvénytudománynyal öszszezavarták. Az újabb
időkben , minekutána mind a kettöt egymástól he
lyesen elválasztották , az Orvosi Törvénytudomány
ra tartózo állításokat igyekeztek rendszeresebben,
elrendelni és elosztani. Némelyek a tárgyakat a'
törvenytudományosztályai szerént rendelték el, a'
melyel legközelebb való öszszeköttetések , van ; ne
vezet szerént azokat , melyek a' büntető ( crimina
lis), — polgari (civilis - és egyházi (canonicus) –
törvényhez húznak . ( Plenk , Sikora , Molnár , és
már a’nak elötte Hebenstreit, Ludwig.) De ez ellen
azt foghatni ki , hogy az Orvosi Törvénytudo
mánynak a' törvénytudománynak tételeivel ( proposi
tiójival ) való öszszefoglaltatása helytelen , és hogy
némely tárgyak szintén olyan sarkalatosok a' pol
gári — valamint szintén a' büntető - törvényre
nézve.
/
27. S. Mások az Orvosi Törvénytudomány ta
nításait az orvostudomány ágai , vagy a’nak segéd
tudományai szerént, osztják el, a' melyekből t. i.

C
 XLVI
kapják a vezető előket. Így némely írók törvény
széki-borbélyságot, -egészségtudományt,: — beteg
ségtudományt, chémiát , - bábaságot, - lélek
Tudományt (psychologiát), 's a't. , mint az Orvosi
Törvénytudománynak különös ágait, vagy mint a'tól
függö ludományokat , szerzettek. Ezt az osztály ne
mét csak a’nyiban lehet helyben hagyni, a' meny
nyiben azon egyed tudományoknak az előjök , az
Orvosi Törvénytudományra nézve külön választat
Ya , és bövebben), adatnak elő. Az Orvosi Törvény .
tudomány egyed ágainak ilyen kidolgoztatásaik a '
következő írásokban találtatnak .
W.H.G. Remer Lehrbuch der polizeilich gerichtli
chen Chemie. Ilelmst. 1803.
J. G. Knebel Grundsätze der polizeilich gerichtlichen
Entbindungskunde. Breslau, 1801 - 3. II . Bändch.
J. C. Hoffbauer. Die Physiologie in ihren Haupt.
anwendungen auf die Rechtspflege , nach den all
gemeinen Gesichtspuncten der Gesetzgebung, oder
die s. g. gerichtliche Arzneiwissenscbalt nach ih
rem psycholog. Theile. Hall. 1808.
28. S. Ugyan is , mivel az Orvosi Törvénytu
dományt úgy kell gondolni mint állaljában a' ter
mészettudománynak , orvostudománynak határából
való tanításoknak tartalmokat (argumentumokat); mi
vel az Orvosi Törvényludománynak minden ügyei,
vagy maga által a' törvényszéki orvos által , vagy
legalább a’nak vezérlése alatt, folytattatnak ; mivel
továbbá a legtöbb tárgyak , melyek a törvényszéki
vizsgáltatás alá tartoznak , az orvosi tudományok
közzül nem csak egy tudománynak , hanem rend
szerént több orvosi 'tudományoknak , söt töbnyire
minden orvosi tudományoknak az isméreteket ki
 XLVII

vánják meg : tehát az Orvosi Törvénytudományról,

iratott munkákban a' tárgyaknak törvényszéki egész
ségtudományra, betegségtudományra , borbélyság
ra , lélektudományra , méregtudományra (toxico
logiára), 's a' t. való osztályok, (mint a' Valentin ,
Plenk , Roose , Schmidtmüller munkájában van )
mindég helytelen.
29. S. Tehát világos , hogy sem a törvenytu
domány ágai szerént , a' melyekbe ereszkednek a'
tárgyak , sem a' természet -és orvostudomány ágai
szerént , a' melyekből vétetnek a tárgyak , nem le 1

het rendszert (systemát) felállítani az Orvosi Tör

vénytudományban. Hogy pedig egészen rendetlen, és
akár micsodás , (talám a' gondoltatott sarkalatosság
szerént való), öszszefüzetések ne legyen a’ tárgyak
nak , legjobban tetszik a következendő osztály.
30. S. Az Orvosi Törvénytudomány legköze
lebb rendes ( formalis), és tárgyas (materialis) rész
re oszlik. Az Orvosi Torvénytudomány minden
munkáinak egyenesen az igazság kiszolgáltatására
való alkalmaztatásokkor , bizonyos rendre való vi
gyázat szükséges is, törvényes is. Tehát nyilvánsá
gos , hogy mindjárt légelöször ezek a' kérdések sai
kalatosok : Ki , és micsoda rendü (furmalis) feltéte
lek alatt lehet , és kell az Orvosi Törvénytudo
mányt gyakorlani ? - Az e' végett megtarlatándó tör
vényeknek meghatároztatásokkal foglalatoskodik az
első , vagy rendes része ezen tudománynak.
31. S. A' második , vagy tárgyas (materialis)
része az Orvosi Törvénytudománynak magába fog
lalja az orvostudománynak és természettudomány
nak határából való mind azon állításokat , vala
 XLVIII
melyek a kétséges törvényes kérdéseknek megvilá
gosíltatásokra szolgálhatnak. Mivel ezek nem ren
deltethetnek el azon egyed tudományok szerént, a'
melyekből vétettek ; . tehát helyese bb , azokat azon
történetek szerént öszszeállítani , melyekkel legkö
zelebbvaló és legsarkalatosabb öszszekötletésben
vagynak. Úgyde az orvosi vizsgálatoknak tárgyaik
általjában vagy eleven személyek , vagy hólltestek,
vagy élel nélkül való állatok (substantiak).
32. S. Tehát a' tárgyas Orvosi Törvénytudomá
was eröltetés nélkül három fő szakaszra oszlik.
Első Szakasz. Orvosi Törvénytudományheli
vizsgálatok , melyek eleven személyeken vitetnek
véghez.
Második Szakasz. Orvosi Törvénytudomány
beli vizsgilatok a' hóltakon .
Harmadik Szakasz. Orvosi Törvénytudomány
beli vizsgálatok a' nemélő állatokon (substantiákon ).
Jegyzék, igaz ugyan , hogy némely vizsgálatok mind
hólt , mind eleven személyeken szoktak véghezvi- :
tetni ; p . 0. a' kítéletve találtatott, hólt , vagy ele
ven gyermekeknek korácsokról váló vizsgálat ;
igaz az is , hogy némely Orvosi Törvénytudománybe
li esetekockelégséges megvizsgáltatások végett gyak
ran oly vizsgálatok szükségesek, melyek a feljebb
való szakaszokra tartoznak , p. 0. a' megéletésrõl
való vizsgálat. Mindazonáltal az anyagok ( máte
riák) ezen osztályokra elrendeltethetnek a’szerént,
a' mint legszámosabban , vagy az ő legnyomosabb
fő okaikra nézve, ezen osztályok kozzül valamely
ikre tartoznak .
 Az Orvosi

Törvénytudománynak

1.

Ren des Rész e.

/
1
)
 Rendes Része.
Az Orvosi Törvénytudománynak.

33. $.

Az Orvosi Törvénytudománynak az az egyetlen

egy rendeltetése, hogy az országlás legfobb arányá
nak t. i. a lehetségig legtökélletesebb igazság ki
szolgáltatásának (némely rátartozó esetekben ,) segít
ségül legyen . Tehát minden jól elrendeltetett or
száglásban szükség a'ra vigyázni , hogy az Orvosi
Törvénytudománynak ügyei állhatatos , és arányosan
meghatároztatott , törvények szerént folytattassanak .
34. S. Tehát itt két kérdésre szükség megfelelni :
1. Ki gyakorolhatja az Orvosi Törvénytudo
mányt az országlásban ?
2. Hogy , és micsoda törvényes mérték szerént,
szabad az Orvosi Törvénytudományt gyakorolni ?
35. S. Ezek szerént az Orvosi Törvénytudomány
rendes része két szakaszra oszlik , amely közzül az
első az orvosi törvényes személyekről , a második
pedig a törvényszéki orvosi ügyekben megtartatándó
rendröl ( formáról) tanít. A' legtöbb Europai ország
lásokban ezen tekintetre nézve már felálló kormányo
zásoknak előadatásokkor , ezen tudománynak az a '
tiszte , hogy azon tárgyakat megjegyezze , melyek
nek a megváltoztatásra és tökélletesíttetésre szük
ségek van .
 4

Els ö Sz a ka's z.
A ' törvényszéki orvos személyekről.

36. S.
Minden illendően felkészíttetett országlásokban
megvizsgáltatott és alkalmatosoknak találtatott orvos
személyek vétessenek fel hivatalra , az Orvosi Tör
vényludományra tartozó ügyeknek folytatások vé
gett. Ezen személyeknek megvizsgáltatások , és tizt
ségbe való állíttatások megtörténik a' kormányszék
által a'ra meghatalmaztatott felsőbb , vagy legfel
söbb orvos gyülekezetek (Collegium Medicumok ,
' s a ' t .) által
37. S. Magyarországon a 'Vármegyéknek , Sza
bad Székhelyeknek (Jurisdictióknak) , Várasoknak
Orvosaik vannak a’ra rendeltetve , hogy az orvosi
szertartás (politia) gyakorlás mellett., a' rájok bi
zatott helységekben minden elöfordúló törvényszéki
orvos vizsgálatokat vigyenek véghez , vagy legalább
vezessenek . Mivel ezen orvosok felszabadíttatásokkor
(graduáltatásokkor), és a' kórmányszékek hatalmok
által tisztségekbe való állíttatásokkor , minden tör
vényszéki orvos történeteknek hitelesen és igazán
való elöadatásokra megeskettetnek , és e' nekik kötel
ességül is tétetik : tehát ezeknek minden ilyen nemű
túdósításaik és ítéleteik törvényes erejüek és igaz
ságúak , a törvényszékeken.
 5

38. S. A'ban a' törvényszéki orvosban , kia'maga

nyomos tiztségére alkalmatos akar lenni , 's azt ér
demmel akarja viselni, a’ tudományos tekintetben a'
bölcsességi kicsinosodás (philosophica cultura ,) a '
jegyző ajándék (donum observandi) , az orvos lu
dománynak 's a’nak segéd tudományainak , a ' ter
mészettudománynak , a ' chémiának , a természet
történetének (historia naturalisnak ,) a lélektudo
mánynak (psychologiának) , ' s t. ee. főként pedig az
orvostudomány elmélkedő ( theoretica) részének is
mérete , ésaz Orvosi Törvénytudománynak , muukás
gyakoroltatása ; végre az az ajándék , hogy írásban
magát világosan és értelmesen , 's rövideden ki tudja
fejezni, szükséges tulajdonságok. Az erkölcsi te
kintetben a' lökélletes becsületesség , a' megretter
hetetlen bátorság , az ember -szeretet, a' halgatás ,
a' maga tiztségének nyomossága miatt, elmúlhatat
lan feltételek .
Lásd Joh. Bohn De officio medici duplici. Lipsiae 1704 ,
4.to part. 11. Cạp. 2. de medico deponente.
Alberti Syst. Juris prud. medic. C. 1. de officio et
decoro, medici forensis.

39. S: A törvényszéki ( Járásheli, Kerületbeli)

seborvos , rendszerént a törvényszéki orvos mellett
lévő , vagy a'tól függő segéd ; köteles aman
nak vezetése alatt , az a'tól rábízatott törvényszéki
orvos munkákat , nevezet szerént a' törvényes fel
nyitást, véghez vinni. A’túdosításra és ítéletre nézve
a törvényszéki seborvos egyesíti a' maga ítéletét a '
törvényszéki orvoséval , ' s ezt mind a’ kettőt együtt
aláírják. A' kevésbé nyomos történetekben , vagy ał
szükségben , midőn a törvényszéki orvos nintsen
 6

otthon , (és más ezen munkára nézve helyébe állíttat

hatándó orvos közel nem lakik) , 's a' mulatás nem
volna veszedelem nélkül , csupán magától a' törvény
széki seborvostól kívántatik a' vizsgálat véghezvitele ,
és az ő túdósítása 's ítélete elégségesnek ismértetik .
40. S. A' megkívánlató tulajdonságai a tör
vényszéki seborvosnak ; a' szükséges köz orvosi és
seborvosi isınéreteken kívül, a' bontzolásnak gyö
keres ismérete , a' mesterségbeli ügyesség , a' bon
tzolásban való gyakorlottság, valamint szintén az Or
vosi Törvénytudomány tanításaival való belső jsme
retség. Mivel ezen minémüségek az alsó rendű bor
bélyokban (a' borotválókban) fel nem találtathat
nak ; tehát az orvos kórmányszéknek tiszte az or
száglásban , hogy a'ról gondoskodjék , hogy csak az
elegendöképen kitanúlt és alkalmatos seborvosokra
bízattassanak a törvényszéki seborvosoknak foglar
latosságaik .
41. Sa A’ törvényes felnyitásokkor a' törvény 1
széki seborvos köteles , hogy a tökélletes orvos
vizsgálathoz szükséges készségekröl (mérő -— rudacs
kákról, komponáról, 's t . " ee. ) gondoskodjék , a '
hólttestet a vizsgáltatásra elöre elkészítse , a’nak vizs
gáltatásakor a' Physicus parantsolatja szerént csele
kedjék , és a' felnyitás után a’nak bevarratását vi
gye véghez.
Bohn 1. c. cap , 3. de chirurgis et obstetricibus de
ponentibus.
42. S. A’ szerárosok (patikáriusok ), a'kik Ma
gyarországon csak a törvényes orvos vizsgálat után
szoktak mesterségek szerént alkalmaztatni, kötelesek
felválalni, minden vonogatás nélkül, a' felsöbb or
 7
littat
vosi hivataltól rájok bízatott chemiai vizsgálatokat
s nem vagy széjjelbontásokat ( analysiseket ) , melyek az
rény orvosi törvényszéken előforduló kétséges eseteknek
itele, megvizsgáltatásokra szükségesek . Ez a'rendelésa’nál
etik. szükségesebb , mennél inkább a’ törvényszéki orvo
tör soknak töbnyire az ő hivatalbéli foglalatosságaik
i és miattrészént idejek nintsen , reszént a' titkászi (che
yö micusi) munkákban a ' szükséges gyakorlati (prac
n ticus) isméretek és gyakoroltatások nélkül szüköl
ra ködnek , részént a' megkívántató készületek és ped
zök (reagensek ), 's t. ee. nélkül vannak . Azon
Physicus, kinek a ' chémiai vizsgálatra (p. o. a' meg
t ételés gyanújában ) szükséges készségei nintsenek ,
és mégis azt maga akarná véghezvinni ; azonban az
Z által azokat az anyagokat (matériákat) elrontaná, a'
melyekből csak magokból lehetne következéseket
húzni , és e’képen a' kétséges' törvénycs kérdésnek
bizonyos meghatároztátását lehetetlennétenné; mél
tán húzathatnék feleletre...
43. S. Azon esetekben szoktak megvizsgáltatott,
és alkalmatosoknak találtatott bábák a törvényszéki
orvos igazgatása alatt alkalmaztatni, amelyekben
az aszszonyi nemzötagoknak megvizsgáltatások szük
séges. Csupán a' bába vizsgálatjára bízni a ’ törvény
széknek magát , és az ő túdósítását elégségesnek is
mérni , az oly számosan előfordúló bábák tudatlan
ságok miatt , áltáljában nem tanácsos. Minden sar
kalatosabb esetekben a' Physicusnak magának kell
véghezvinni ezt a' vizsgálatot, a'bábát egyszer'smind
alkalmaztatván ; vagy pedig az egész vizsgálatot va
lami gyakorlott bába orvosra kell bízni. Kisebb
történetekben pedig , a'bába , minekutána a' tör
 8

vényszéki orvos által a vizsgálat tárgyárók elöre

elegendően túdósíttatott volna a' vizsgálást véghez
viheti. A' Physicus a’nakutána az ö tudósítását az ő
maga által készítteténdö sérelem látásban ( visum
repertumban) felteszi , és ezt a' bába a ' Physicussal
együtt közakáratú ) aláírja.
Bohn l . c, de obstetricibus deponentibus.
44. S: A' hivatalbéli törvényszéki orvosokon
kívül minden más orvosoknak , seborvosoknak , szer ,
árosoknak , és bábáknak kötelességek , hogyminden
nekik tudtokra esendő történeteket , melyek a törz.
vényszéki orvos vizsgálatokhoz l'artóznak , a felső
ségnek tudtára adjanak. Azonban , az országlás által
hivatalba nem tétetett , és nem fizettetett orvosok ,
seborvosok , ' s t. ee . is mindnyájan kötelesek , a?
törvényszéki orvos személyeknek távollétekben , a ?
törvényszékek által ezen esetre elöre feleskettetvén ,
a' rájokbizatott orvos törvényszéki vizsgálatokat el
végezni, és az azokról íratandó túdosítáşokat a' förs
vényszékeknek beadni.
45. S. Ha a törvényszéki orvos személyek
által készíttetett túdósítások és itéletek , vagy a?
hibásan véghezvitetett vizsgálat miatt , vagy később
a' törvénytétel folyamatja alatt magát előadó kör
nyülállás végett , a’ törvényszékek által kétségesek
nek és elégteleneknek találtatnak ; a’kor az Orvosi
Tehetségek ( Facultások ) kötelesek , a ' Felsöség ki
vánságára, ítéletet hozni a' felforgó esetről. Az ilyen
ítéleteket , minden az ügyben találtató , és az orvosi
ítéletet meghatároztató környülállásoknak jól meg .
gondoltatott megméregettetések és öszszehasonlitta
tások után , részre- hajlás és szükségtelen halasztás
 9

löre nélkül , el kell késziteni , és ezekben , a törvény

hez székektől előadatott kérdésekre való , a’ lehetségig
az ő meghatároztatott , feleleteknek kellbefoglaltatva len
sum ni , ha ezen tudomány arányát el nem akarjuk té
ssa! veszteni,
Nagy és méltó dicséretet szerzett magának a ? Berlini
Ober Collegium Medicum , a' számos remek íté
letei által , melyeket Pyl , Klein , Paalzow , 's a' t.
on
tevének ismeretesekké , de a' melyek óh fájdalom !
még sehol sintsenek öszszeszedetve .
n

1
Második szakasz.
4 Törvényszéki orvos ügyekben szükséges
rendtartásokról.

46. S.

Minden törvényszéki orvos személyeknek az ' a?

rendeltetések , hogy a törvény folyamatjaiban az
olyan tárgyakat , melyekben a törvényszéknek a'
természettudomány és az orvostudomány állításaiból
kell végezést tenni, szorosan megvizsgálják , és meg
itéljék. Miért szükséges , és miért hasznos ezen
vizsgálatokban , és az azokról kiadatándó tanubi
zonyságokban vagy túdósításokban, és ítéletekben ,
valamely bizonyos szokott, vagy törvényesen pa
rancsoltatott rendekre ( formákra) való,vigyázat, azt
azoknak eszközetlenül az igazság kiszolgáltatására
való alkalmaztatásokból könynyen általfáthatni, és
a' már feljebb is jelenteték.
 10
47. $. A törvényszéki orvos vizsgálatnak vagy
obductiónak a következendő minémüségekkel kell
bírni , hogy a’nak törvényes képe ( formája ), és
igazsága legyen.
1. А’nak valamely Felsöség parantsolatjára vagy
kérésére :
2. Esküdt orvos személyek által;
3. Valamely előre meghatároztatott napon és a
helyen kell megtörténni.
4. Töbnyire minden esetekben , nevezetesen
minden hóltak vizsgálatjokban egy , vagy több tör
vényszéki személyeknek a' jelenlétek , múlhatatlan
feltétel a' törvényes képre ( forinára ).
5. Egy a törvényszéki személyek közzül írja
a jegyzökönyvet (protocollumot) , mely az orvos,
vizsgálat után öszszefoglaltatva elolvastassék , és a'
vizsgáló személyek által aláírattassék ,
Némely tanítók ez alatt a' kifejezés alatt , obductio ,
csupán valamely holttestnek a törvényszéki orvos
vizsgálatját értik . De mások minden corpus de
lictumnak a vizsgálatját helyesen nevezik obduc
tionak.

48. S. Minden törvényszéki orvos vizsgálatnak

illendő renddel, és a' legnagyobb gondossággal , sze
rességgel (punctualitással) kell véghezmenni . Főként
pedig a ' kétséges kérdéseknek megvilágosíttatásokat,
a' mitől a' különös történetekben sok függ , kell
a'nak tárgyazni és véghezvinni. Az orvosi vizsgálatnak
( obductiónak) tökélletességére tartozik , hogy semmit
sem kell elmulatni, valami csak lehetőleg is meg
fejtést szolgáltathat , és a' minek az elmulattatása a'
törvényfolyamatjában ellenvetéseket és akgatódzáso
 11

'agy kat okozhatna. Az orvos vizsgálatkor a 'háborittal

kell hatatlan nyugodalomra és bátorságra szükséges
és rendeléseket tegye meg a' törvényszék .
49. S. Az ily törvényszéki orvos vizsgálatok
gy ban, a' hol törvényszéki orvos személyek vannak
jelen , köteles az orvos , .ezeket minden nevezetes
dolgokra figyelmetesekké tenni; a' mit érzékek által
S' megismérhetni, azt nekik megmutatni , és a' sar
kalatosabb tüneményeket a lehetségig nekik meg
magyarázni. Szükséges , hogy mindenütta’lörvény
széki személyek , ha az orvos vizsgálatkor jelen van
nak , írják a' jegyzőkönyvet ( protocollumot ), mely
ben a' vizsgálatnak valóságos lépései , és általjában
a' vizsgálat következése fel van jegyeztetve. De az or
vos vizsgálatról való tudósítás segedelmére szükséges ,
hogy az orvosi személyek közzül egyik minden neve
zetest feljegyezzen , és a' vizsgálat[következésétfelirja.
Töbnyire minden Német Tartományokban szokás ,
hogy a' Physicusnak a' Biróval egy köz jegyző
könyve van , és az elsöbb a’ Jegyzönck (Notárius
nak ) a' történet voltát , a ' menynyiben azt a vizs
gálat tanítja , szóval elmondja , 's azt vele leíratja.
De a' Burgus Tartományokban e' most nem ré
giben elrontatek . Lásd Allg . Crim . Recht f. d. P.
Staaten , Nálunk ezt az Orvos írja.
50. S. A' vizsgálat folyamatja , rende, és há
násának szere , valamint szintén a’nak közönséges és
különös következései felöl, az orvos személyek tesz
nek elégséges túdósítást , az azt illető felsőségnek ,
egy sérélem látásban (visum repertumban ). E'hcz
ragasztatik azoknak vélemények , melyben ök egy
tudományos okok által támogattatott ítéletet hoznak
a'ról , a' mit a vizsgálás következéséhöl a jelenlevő
 12

törvényes kérdésnek megvilágosíttatására és meg

határoztatására kihúzhatni. A’ sérelem - látást és a'
véleményt az orvos írja , ' s azt a seborvos , ha
semmi kifogása ellene nintsen , ö vele együtt aláírja.
De ha e'nek a ' Physicus ítélete ellen kétsége van ;
a’kor neki a maga okait elő kell hordani , melyek
az ő eltávozó veleményét támogatják.
51. . A' sérelem - látáskor a’ következendő tör
vényekre és rendekre (formákra) kell vigyázni. A '
bevezetésben mindenütt fel kell jegyezni , melyik
székhelynek ( foruinnak) parancsolatjára vagy ké
résére , ki által , micsoda időben , mely helyen ,
micsoda szándékból, viteték véghez a' vizsgálat. Az
után következik a vizsgálalnak , és a’nak foglalat
jának a' leíratása . Itt szorosan meg kell különböza
tetni, mi tetszék ki a vizsgilatból , magából, mint
észrevétethető cselekedet mivoltából, és mi isme
retes az orvos előtt a' vele közöltetett perből, vagy
más úton . Ezen tudósítás után következik már a '
vélemény. Viszont, minden jó lelkiisméretü orvos
uak itt azon szúratokat (punctumokat), melyek röl
ö valóságos, és ő általa előhozatándó okokból bi
zonyos , és minden lehető kétségen kívül van , meg
kell különböztetni a'tól, amiről ő csak mint le
hetöségről gyanúskodik ; és azon esetekről, melyek
öt kétségben tartják , meg kell vallani a' magameg
határozó itélettételre való tehetetlenségét. Többire,
az igazság kieszközöltetése fö tizte a' törvényszéki
orvosnak. A’ hol az a' kétségen kívül van , azt neki
szabadon kikell mondani, minden törvényes követ- -
kezésre való tekintet nélkül ; a' hol pedig a’ban
 13

kétség marad fel, illö , a' mnaga itélete által a' bíró
nak lehetségessé tenni az enyhítést.
52. S. Az orvos vizsgálatról való túdósításnak ,
és a' veleménynek készíttetésével nem kell hirtelen
kedni , hanem mind a kettőt szorgalommal és meg
gondolással kell kidolgozni. Innét igaza van a tör
vényszéki orvosnak , ahol azt szükségesnek lenni
látja , ha a'ra legalább huszonnégy órát , vagy, a' kör
nyülállás arányossága szerént, hoszszabb időtkíván .
Az írás szere egyenes , értelmes , világos , megha
tároztatott, egymásból folyó , és a' kétséges kérdést
a ' lehetségig megvilágosító , legyen . A ' nyelv a' le
hetségig érthelö Magyar (nem új érthetetlen szók
ból álló ) legyen ; mindazáltal a részeknek ismé
retes Görög és Latán nevezteket ki nem kell kerül
ni , és azokat a világosság kívárván , legalább oda
kell ragasztani. A' bezárásban ( conclusióban )
a’ról kell jót állani , hogy a' vizsgálathivatal szerént
és szorosan folytattaték , és ért , 's meghányatott
vettetett ítélet hozaték . Az aláírásokhoz az aláírók
pecsétjeik is nyomattassanak le.
53. S. "A’ Törvényszéki oryos személyek által
készíttetett sérelem - látásnak törvényes erejére néz
ve , nem szabad a' bírónak az a'ban előhozatott
tettektől eltávozni. De a' törvényszéknek , valamint
a' részeknek is , szabad az azokból kihúzatott követ
kezésekről való véleményeket más feljebbvaló orvosi
székhelyektől is megtudakozni.
Lásd Uden über die Glaubwürdigkeit der Medicinal
Berichte in peinlichen Rechtsfällen. Berlin , 1780.
54. S. A ’ tárgyak , melyek a' törvényszéki vizs
gálat alá vettethetnek , már feljebb (32. S.) megnevez
 14
tettek . Az eleven személyeken , és a' nemeleven
tárgyakon való vizsgálatok , a megesett történet
mértéke szerént , különös törvények szerént meg
változtathatnak, melyek ezen írás rendében előfordul
nak . De a halottaknak vizsgálatok bizonyos köz
törvények alá sboríttatnak , amelyeket meg kell
tartani. A’ halott vizsgálata vagy külső vagy belső .
Az első , vagy a törvényes megszemlélés ( legalis
inspectio ) , minden olyan történetekben elegendő ,
amelyekben a halál neme az által megmutattat
hatik , vagy a' hol csak kis , külső, sérelmeket kell
megvizsgálni. De ahol ez elegendő utasítást nem
ád , a' belső vizsgálás , , vagy a’ törvényes felnyitás
( legalis sectio) talál helyet , hogy a bontzoló vizs
gálat által nyomoztassék ki a' halál oka.
55. S. A’ tökélletes törvényes halott felnyitás
hoz (legalis sectióhoz ), amely minden csak vala
menynyire nevezetes történetekben is szükséges , tar
tozik az ember teste három fő üregének , a' fejnek , >

mejjnek , és hasnak felnyittatása, és az azokban lévő

részeknek minémüségekröl való vizsgálat. Még a’kor
is , midőn az ember azt hiszi , hogy a testnek egy
üregében elégséges okát találta a halálnak , ta
nácsos , a' többi üregeket is felnyitni, mivel részént ,
a' halál oka bizonyosságának tökélletes látszatósága
mellett , a' hiba lehetössége forog fel , és részént ,
a ' védök kifogásaiknak ez által elejét lehet venni .
Némely országban minden esetben mind a három
üreg felnyitás törvényesen parancsoltatik .
56. F. A'nyomos történetekben , és mindenütt ,
a' hol az ember magának a' tovább folytattatott vizs
gálatból megfejtést ígérhet , a’ három úgy neveztelett
 15

fő üregen kívül , még a' nyakat , hát-geréncz üreget,

golyó zsacskót , az aszszonyi nemző tagot , végbélt ,
és általjában minden részt , a' mely a halál okát
kivilágosíthatja , meg kell vizsgálni. A' legszorosabb
vizsgálatnak mindég legközelebb azokkal a' részek
kel szükség foglalatoskodni, a' melyekben a’ halál
oka találtathatik , és e're vezet már sokszor a' külső
szemlélés. A ' hol a törvényekben semmi világos
meghatározás nintsen , meddig kelljen folytatni a'
vizsgálást, csak a törvényszéki orvos meghatározásá
tól függ az , mit tart ő a' különös esetekben az elegendö
vizsgálatra szükségesnek. De mindég tanácsos az ,
ahol a törvény világosan nem szól is , hogy in
kább többet , mint sem kevesebbet, kell cselekedai.
57. S. E’ről a' kérdésről: vajjon a' törvényszéki
orvosnak szabad e' a ' vizsgálat előtt , e'nek helyes
igazgattatása , és az adatandó veleménynek segedel
me végett, az írományokat ( actákat) megnézni, vagy
a ' beideztetteket kihallgatni? - sok törvénytúdók , és
törvényszéki orvosok különb különb féle értelemben
vagynak.
Lásd : Die vom k . Preussischen Criminalsenat in Ber
lin veranlasste Verordnung des Ober Collegii Me
dici vom 8-ten März 1790. „ Dass die sämmtlichen
„ Physici dahin angewiesen werden , sich vor und
„ bei den Obductionen aller Vornehmung der An
„ geschuldigten zu enthalten , ihr Gutachten ledig
„ lich auf den Befund der Körper einzuschränken ,
„ und abzuwarten , ob , und worüber beim Fort
„ gange der Untersuchung Erläuterungen des Ob
,,ductionsaltestes von den Inquirenten gefordert
» werden .“
Lásd Metzger System d. ger. Arzneiw. S. 27.
Schmidtmüller Beiträge zur Vervollkommung der
Staatsarzneikunde, S. 53.
 16

58. S. A’ kétséges kérdésekről való szabad el

mélkedésekben pedig ezek a’ következések adják elő
magokat :
1. Némely törvényszéki orvos vizsgálatokban a
törvényszéknek szükséges megvilágosíttatását elegen
dö képen , vagy legalább általjában a' lehetségig, sze
rezhetniorvos az vizsgálatkor készült sérelem -látásból.
2. De sok más , még pedig igen nyomos esetek
ben , gyakran lehetetlen , csupán az orvos vizsgálat
sérelem -látásából (obductio visum repertumából) a '
kétséges kérdés meghatároztatására szükséges tetteket
(datumokat) kihúzni. Sőt az.orvos vizsgálata 'dologra
megkívántató szükséges ismérettel, és a' fó - dolgoknak
igazi meghatároztatásokkal , amelyektől a' különös
történetekben legtöbb függ, nem vitethetik véghez ;
ha az orvosnak az írományokba (aetákba) való bené
zés, és más a ' történetet illető környülállásoknak ö
általa szükségesnek állíttatott kinyomoztatásaik, mega
tagadtatnak . Ez igaz, nevezetesen sok halya találtatott
kisdedeknek a' megvizsgáltatásokról , a' hol a ' ter
hességet és szülést megelőző környülállásokat tudni
múlhatatlanul szükséges ; a' bolondságról , és fél
szegségről, a tettetős nyayalyákról, 's a' t.
59. G. A' hol a törvényszéki orvos az ítélet
hozásban egyedül a' sérelem - látásra ( visum reper
tumra ) szoríttatik , ott az ítélet -tétel gyakran szük
ségesképen elégtelen ; és a' per folyamatja alatt a'
töryényszék által szükségesnek találtatott pótoló vi
lágosítások a ' Physicus által, vagy épen nem , vagy
nem elegendőképen adathatnak ; mivel a' corpus
delicti már többé megnintsen , és az orvost az em
lékezet elhagyhatja , vagy megcsalhatja.
60, S.
 17
60. S. Ellenben a törvényszéki orvosnuk a' hol
az irományokba (actákba) való benézés, és a' beidéz
telteknek kihalgattatások , megengedtetik , valóban
a'tól kell őrizkedni , hogy öt sem a' bevallások ,
sem a' beidéztetteknek elöadások , sem a' törvény
széki személyeknek , vagy másoknak vélekedések ,
előre elne állítsák. Kötelessége neki , hogy a fel
nyitáskor a' lehetségig előítélet nélkül viselje magát ,
at minden tüneményeket szorgalmatosan és minden
oldalról megvizsgáljon , és a' maga ítéletét a' véle
Cet ményében , a' menynyire csak lehetséges , a' fel
gra nyitáskor ö általa az érzékek által megismertetett
nak tetteken építse. Ha pedig az ö ítéletének talpáúl csak
Snös uzon okok téletnek , a 'melyek az irományokból (ac
nez , tákból) merittetnek ; ezt világosan jegyezze meg.
ené Végre azon esetekben , melyek öt kétségben tartják ,
ak ő köteles inkább megvallani a' meghatározó ítéletre való
nega tehetetlenségét , hogy sem mint hitvány becsület va
tatott dászatból a vélekedést bizonyosság helyet kiadni ,
ter és a' meghatározást kísérteni merje.
tudni 61. S. Ha olyan halottat szükséges törvényszéki
fel orvosok által felayittatni, a' kit életében valamely
orvos vagy seborvos gyógyított ; a’kor a’ felnyitást
télet ugyan azon orvos vagy seborvos nem viheti véghez ,
reper hanem azt más orvos személyeknek kell általengedni.
z szük Ne tiltassék ugyan meg neki , hogy a’ felnyitásnál
alatt a jelen ne legyen , sötoda kell híni, az ő általa adatha
tolovi tandó világosításnak okáért. Ilyen történetek azok ,
1 , vagy midőn valaki, a' felnyitás szerént, más által rajta
corpus okoztatott sérelem miatt hólt meg ; vagy midön gyanú
az em ság van a' megétetésről, 's t. ee .
2
50. S:
 18
Lásd Heister Diss . de medico vulncratum curante ,
a sectione cadaveris non excludendo . Helmst . 1749.
62. S. Az Orvosi Törvénytudományt tanítók
azt állíták : hogy a' már rodhadásba általment halott
nem lehet tárgya a' felnyitásnak , és főként a' bon
izolásnak , részint, mivel a' részeknek tulajdon mi
némüségek nagyon megváltoztatik a' rodhadás által,
részint pedig , mivel a' felnyitás a ’ felnyitó egészségé
nek vesztesége és veszedelme nélkül nem vilethetik
véghez ; és hogy következőleg a' törvényszéki orvos
személyeknek szabadságokban áll az ily esetekben
a kívántatott felnyitást megtagadni .
Bohn de officio medici duplici clin, ac fòrens. P. II.
Cap. 4. pag. 582.
Teichmayer Institut . med . legal. Cap. XXI. quaest. 10 .
Haller. Vorlesung über die ger. Arzneiw , Bd. 11. S. 344.
Metzger Systemi der ger. Arzneiw . $. 26.
63. S. De ezt az állítást közelebröl kell mega
szorítani és meghatározni. A' hol az egész hólltest
tökélletes rodhadásba ment által , az igaz , hogy ott
a' felnyitásnak semmi helye sintsen ; de a' csak kez
dödö , vagy csupán egy részre kiterjedő rodhadás ,
nem akadályoztathatja meg a' felnyitást , és a tör
vényszéki orvos köteles az ilyen esetekben azt vég
hez venni. Oda tartoznak nevezetesen a több hól
napok , söt talám régebben mint egy esztendő , után
kiásalott hólttestjeik azon személyeknek , kiknek
halálok után hímivel ( årsenicummal ) való megéte
tésről van gyanú . Ugyan is , az újabb chémiának
köszönjük mi azon rendútaknak ( methodusoknak )
az isméreteket , melyek tanítják , hogy kelljen az
ércz mérgeket , nevezetesen a' hímit ( arsenicumot ),
a' már félig megrodhadt müszeres ( organicus) részek
 19
ből ismét kiválasztani, és micsodák azok a szerek
nelyek által a rodhadt kipárolgások ártalmatla
nokká tétethetnek az egészségre nézve.
64. S. Azt a' nemkönynyü mesterséget , az Or
vosi Törvénytudomány ügyeit mind a'rend , mind
a'tárgy tekintetében hiba nélkül gyakorolni, csu
pán gyakorlás által lehet megtanulni. Valamiképen
szükséges a betegek gyógyíttatásoknak intézetek a
kezdő orvosoknak taníttatásokra ; hasonlóképen szük
séges a' törvényszéki orvos ügyeknek gyakoroltatá
sok , az alkalmatos törvényszéki orvos személyeknek
készíttetésekre., a' mit is még most csak nem min
denütt elmulatnak. Az öngyakorlásbéli fogyatkozás
az Orvosi Törvénytudománybéli írásoknak legszor
galmatosabb tanúltatások által is csak tökélletlenül
pótoltatik ki. Mindazonáltal a' következendő út
mutatásoknak , és a' legjobb remekeknek (23. $.)
szorgalmatos használtatások a' gyakorlatlanokra néz
ve a’ legnagyobb haszon.
E. Schwabe Anleitung zu den Geschäften und Pflich .
ten eines Physicus. Erfurt, 1786 – 87.
J. P. Brinkmann Anweisung für Aerzte und Wund.
ärzte , um bei gerichtlichen Untersuchungen volle
ständige visa reperta zu liefern. 3-te Aufl. Düssel
dorf. 1802.
J Ant. Öchy Anweisung zur zweckmässigen zierlichen
Leichenöffnung und Untersuchung. Prag 1802.
H. Ackermann Tabellarische Uebersicht bei gesetz
mässigen Leichenöffnungen , für angehende Jurí.
sten , gerichtliche Aerzte undWundärzte. Jena 1801.
Th . G. A. Roose Taschenbuch für gerichtliche Aerzte
und Wundärzte , bei gesetzmässigen Leichenöff
nungen 3 -te Aufl. Frkfth , a, M. 1804. 4 -te Aufl, von
Himly vermehrt 1812 .
2
20
Ludw . Aug. Kraus Tabellarische Anweisung zu gé.
richtlichen Leichenuntersuchungen . Brschw . 1804.
Joh. Heinr, Ferd , Autenrieth Anweisung für gericht
+
liche Aerzte bei denen Fällen von Legalinspectio
nen und Sectionen , Vergiftungen , Kindermord ,
und der Frage : ob eine Frau kürzlich gebohren
habe , in welchem schon die erste Untersuchung
genugthuend seyn muss. Tübingen . 1806 .
G, H. I. Crusius. Vollständige und deutliche Anwei
sung für ger. Aerzte und Wundärzte , zu gericht
lichen Leichenuntersuchungen . Göttingen. 1807.
Gottfr. Fleischmann Anleitung zur forensischen und
policeil, Untersuchung der Menschen - und Thier
leichnahme. Erlangen, 1811.
 II.

Tárgy a s. R és z e
az Orvosi

Törvénytudománynak,
 22

Tárgyas Része
a Z

Orvosi Törvénytudománynak,

Első Sz a k a szi.
Törvényszéki orvos vizsgálatok az eleveneken.

65. $.
Miért választatók az Orvosi Törvénytudománybéli
vizsgálatoknak osztályok a szerént , a ' mint azok
az élő , meghólt , vagy élet nélkül való testeken
vitetnek véghez, oda fel (31. S.) megjelentetik . De.
az élő személyek sokféle tekintetben lehetnek tár
gyai a' törvényszéki orvosvizsgálatoknak ; az em
bernek testi és lelki állapotja oly sok oldalú és kü
lönbözö kétséges törvényes kerdésekre adván alkal
matosságot, melyeket csak az ember tudomány
( anthropologia ), és az orvostudomány állitásai
szerént lehet meghatározni, vagy megvilágosítani.
66. S. Tehát ezen szakaszba tartoznak az a'kor
született méhgyümölcseiről való vizsgálatok , a' tör
vényes allkattatásra , érettségre, és idösségre , élet
revalóságra , valóságosságra , és elsőszületésre néz
ve ; a' korácsról (aetasról), nemnek arányosságáról
 23

nemző eröról , szüzességről, erőszaktételről, ter

mészetlen közösülésről, terhességről , a' testnek és
léleknek kétséges egészséghéli állapatjáról , az el
titkoltatott, tettelett , vagy bevádoltatott nyavalyák
ról való vizsgálat.
mond
Első Fejezet.
Az a’korszületett méhgyümölcsről való
vizsgálat.
67. S.
Mirel minden országlásnak kell a’ra vigyázni 2

hogy minden a’korszületett polgárt illető szabad

ságok bátorságha tétessenek ; tehát a'nak , mind
ezen tekintetben , mind a' szüléknek a gyermekek
által ígértetett arányosságokra nézve , tizte , a’ról
gondoskodni , hogy az a korszületett méhgyü
mölcseiről való törvényes kérdések a törvényszéki
orvos vizsgálat által megvilágosíttassanak . De e’
sok tekintetben lehet szükséges. Az ö allkotmá
nyokra nézve , ha rendesen vagynak é allkattatva ,
vagy rendetlenül; az érettségre és idősségre nézve ,
menynyiben érettek és idössök , vagy éretlenek és
idétlenek , vagy késeiek ; az eletrevalóságra nézve ,
a' midőn ök úgy születnek vagy mint élök és élet
revalók , vagy mint élők ugyan de nem életre
valók ; a' valóságra nézve , a' menynyiben ök álok
( váltottuk suppositiusok ) lehetnek , és az elsőszii
letésre nézve , az ikerekben (kettős gyermekekben ),
vagy hármasakban .
 24
1. Az a korszületett méhgyümölcsnek külsö all
kotmányáról való vizsgálat.
68. S. A’ törvényes testi termet és allkatmány
az olyan esetekben tárgya a' törvényszéki orvos
vizsgálatnak , melyekben a' méhgyümöltsét illető
szabadságokról kétség van. De idc főként három
eset tartozik :
1. Születik valami a rendes emberi termettol
és allkatmánytól nagy mértékben eltávozó méh
gyümölcse (csuda) , úgy hogy kétség támad felöle ,
ha valljón illetik é öt az emberi szabadságok.
2. Vagy a rendes termettöl oly eltávozások
adják elö magokat, melyek mindjárt, vagy később
kétséget támasztanak , a polgári szabadságról.
3. Vagy üszög (mola ) szülelik.
69. S. Ez a' kifejezés , csuda , az Orvosi Tör
vénytudományban majd szorosabb , majd szélesebb
értelemben véteték ; kivált a' legrégibb tanítók ,
Fidelis Fortunatus , Zachias , és, mások , különb
séget akartak a' monstrum , ostentum , portentum ,
és prodigium közt tenni. A setét idö babonássága
hogy az aszszonyi nemnek az ördöggel való kö
zösülése , és az embereknek a' barmokkal való zso
domáskodások , csudákat szülhetnek , az elött ezek
nek a vizsgálatoknak nyomosságot adott , melyet
a mi idönkben az emberi müszerségnek (organis
musnak ), a nemzésről és az allkàlástörvényeiről
való igazabb , természet- történeti ismérete nagyon
megcsonkított.
Lásd Fortunat. Fidel. De relat, medicor. Lib . III,
Sect. VIIỊ. Cap. I. Zachiae Quaest. med. leg. L.
VII. Tit . I. Qu. 1 .
 25

70. S. A' mi egészségtudománybéli isméreteink

ugyan a ' csuda méhgyümölcs allkatmányáról még
igen szoros határok közzé vannak szorúlva , mind
azonáltal imittamott az elsült , hogy a barom
bontzolás vizsgálatja állal azon törvényeknek nyo
mokba akadtak , melyeket a természet maga ezen
látszatós törvénytelenségben szokott tartani. Leg
közelebb azon tapasztalásbéli állítás igaz , hogy az
a’korszületett kisdedeknek némely allkatmánybéli
hibájok csak a' méhgyümölcséhez mélyebb lépcsőn ,
és idejébben járúló törvényes allkatmányt adják elö ,
de a' mi mint müszeres hiba vagy csuda úgy je
lenik meg , ha a' méhgyümölcs ezen mélyebb all
katás lépcsőjén áll meg , és a' világra úgy születik.
Oda tartoznak p.:0. a' nyúlszájak , a' hasadt száj
padlás, és a' mint Oken megmutatá , az úgy szü
letelt köldökszakadás.
71. S. Sok csudák az által szármáznak , hogy két
méhgyümölcs , majd elébb , majd később , a'terhes
ség alatt öszszenő , és az ő személyes allkattatásokat
magok ök viszonosan inkább vagy kevésbé határok
közzé szorítják . E' szerént két esetnek yan helye:
1. A' méhgyümölcsök az öszszenövés után (in
kább vagy kevésbé) kifejlenek egyaránt, a' midön
azután az öszszenött ikerek születnek .
2. Vagy úz egyik méhgyümölcs az önnön maga
kifejlésében megakadályoztatik , a'másik által meg
gyözetik , a’nak a'kifejlésének határába húzatık , és
az által idegen test képében felvétetik .
Oda tartozik a’ mi időnkben megjelent két nevezetes
eset , egy 14 esztendős és egy három negyed rész
esztendös fiúról, kiknek hasokhan egyegy gyermek
 26
találtalék . (Lásd Journ. de Medec. Vendem An
XIII , a ' hol Dupuitreu által adatott , túdósítás a'
Bişsieu-ről való eset közöltetik ; lásd Hufeland Jo1
urnal Bd. XX . 2. St. S. 154 . A’ második , a'
Young által közöltetett történet le van íratva , a'
Medical and chirurg. transactions published by the
med, and chirurg. Society of London Vol. I. 1809,
pag. 234 , és a' Huſeland Journ. 1810. December
S. 54 , valamint azon hasonló történetek , melyek
ben egy inkább vagy kevésbé kiſejlett kis emberi :

test egy nagyobb elevennek a' testére ragadt , vagy

rész szerént a'ban feküdt. Lásd Haller Opp, min.
Tom. III. Libell. de monstris. L. I. Cap. 22. és
Vorles. über d. ger. Arzneiw. S. 188 , és 346.
3. Valamely méhgyümölcs kifejlése úgy meg
akadályoztathatik , hogy csak egyed rész fejlik ki,
és a' folyvást nä ; oda tartoznak kétség kívül azon
esetek , amelyekben harom - karú vagy -lábú , 's
t. ee. gyermekek születnek.
72. S. Hogy az anyáknak megcsudálások a'
méhgyümölcsökben képtelenségeket ( formátlanság
okat) , csuda képeket, okozhasson , a' már régen
megczáfoltaték az orvosok által ; nem lévén sem az
idegek (nervusok) , sem a vér edények által a
méhgyümölcsöknek az anyjaikkal semmi eszközet
len öszszeköttetések ,
73. S. Csudának (monstrumnak ) hívják pedig
általjában mind azt az ember által nemzetett , és
a'tól született méhgyümölcsöt , amelynek allkat
mánya a'nyira eltávozik a' törvényesemberi termet
től , hogy a’nak emberiségéröl, és az őt illető em
beri szabadságokról, kétség támad . Meg kell ezek
töl különböztetni a’ képtelen csonka szüleményeket ,
az az , az oly méhgyümölcsöket, a' melyekben
 27

nevezetes , de mindazonáltal az életre nem elmul

hatatlanúl szükséges részek hibáznak , vagy szem
betünö roszsz allkattatások vagynak , melyek azon
ban az azokkal megrakatottnak emberiségét kétsé
gessé nem teszik ; valamint végtére a' jegyek , az az ,
a' kevésbé nevezetes eltávozások a' törvényes emberi
allkuttatástól , a híjánosságra, vagy számfelett való
ságra nézve ; az egyes tagoknak szokatlan fekvések ,
termetek , és nagyságok.
74. S. Minden ezen elöszámláltatott roszszál
!

allkattatott méhgyümölcs fajait a'csudákhoz szám

lálták széles értelemben. De az Orvosi Törvény
tudománynak régibb tanítói, legszorosabb értelem
ben , az olyan méhgyümölcseit nevezték csudáknak ,
a' kiknek vagy fejek nem vala , vagy az emberi test
mellett baroin fejek volt * ). De a' fej nélkül szü
letett méhgyümölcsök nem tárgyai a' törvényszéki
orvos vizsgálatnak , mert ő bennek az életrevalóság
hibázik , és így semmi kérdés nem támadhat az
öket illető szabadságokról. Ember testű , de barom
fejű , csudák pedig nintsenek , mivel nern holmi külső
képbéli körül-belöl-való hasonlatosság , melyet a'
nép babonássága , és az a’nak felingereltelett kép
zelődö tehetsége oly könyuyen feltalál, hanem csak
az agynak szoros felbontzoltatása által , és a'nak
a' maga idegeihez (nervusaihoz) való arányosságá
nak hasonlíttatása által meg ismertetett baroni all
kattațás mutathatja meg a természet törvényétől
való ilyen eltávozást. E ' mellett azt kell meggon
dolni, hogy az embernek a ' barommal való közö
sülése soha sem gyümölcsös.
*) Lásd Teichmeyer Cap. XIII. de Monstr. Qu. 1.
 28
75. S. Midön a' csudákról , az emberi szú
badság megadatásra nézve , kérdés van , a töb
nyire a' keresztség kiszolgáltatását illeti, a' mi
hez minden a' keresztyének közt született gyermek
nek közi ( jussa) van. Az ilyen nemü kétséges kér
dések a' régibb és újabb tanítók által egy szívvel
lélekkel felvétetett állítások szerént határoztatnak
meg , hogy ha a' gyermek fejének allkatmányá
ból emberi lelket gyaníthatni, a’kor azt illeti a'
keresztség.
Azokról a' kérdésekről, melyeket régenten a ' Romai
Törvény alkalmatosságával törvényes tekintetben
a' csudákról tettek fel , a' régibb írásokon kívül
olvasd meg : Teichmeyer Cap. XIII. Haller Vor
lesungen . Bd. I, S. 179.
76. S. A' két fejjel vagy két testtel született
ikereknek személyességekröl való kérdés , a' szerént
az állítás szerént határoztatik meg , hogy az agy
a' lélek műszerének gondoltatván ; egy gyermek
két testtel és egy fejjel egy személynek , de egy
testtel és két fejjel , keltős személynek tartassék.
Tehát ez a' meghatározás all a' keresztségre pézve
és ha a' gyermek hoszszabb ideig életben marad ,
többi szabadságokra nézve is.
Azon esetek , hogy öszszenőtt méhgyümölcsei szület
nek , nem oly igen ritkán fordulnak elő , de azok
töbnyire hóltan jönek a világra , vagy igen hamar
meghalnak születések után. Mind azonáltal néha
darab ideig élnek . Wendelstadt hoz egy esetet elő,
a' hol két idős oszszenőtt gyermek 6 napig élt
születése után. (Hufeland und Himly Journal 1811
August. S. 104.) Az egész túdós világon ismeretes
azon öszszenött tökélletes egyhasinak (gemellának)
a ' nevezetes példája , a' ki itt Magyarországon ,
a' múlt század elején , 1701-dik esztendőben , 26 -dik
 29
Augustusban , Komárom Vármegyének Szõny ne
vü Falujában született. Ezen öszszenört kettös
(gemella) állott két leányból , kik közzül az egyik
Ilonának , a másik pedig Judkának nevezteték.
Ezeknek minden tagjaik tökélletesen megvalának ,
csak épen hogy a hátgerenczjeknek alsó részén ,
a' keresztcsontjoknál voltak öszszenöve , és az
ételből 's italból származott emésztet kimenetelére
egy közös csatornával bírtak , mindazonáltal úgy
hogy mindegyik különösen tette a szükségét , és
a' hószamok is külön külön folyt. Egy Magyar
Csúzy nevű Orvos, szegény szüléiktől, kibérelte ez
eket bizonyos idöre , és azután öket az egész Euró
pában széjjel hordván , pénzért mutogatta , 's há
rom esztendő múlva az útazásból velek viszsza .
térvén , mintegy 70 egynehány ezer forintot kere
sett velek , E’kor a' Szász -Zeitzi Agost Cardinalis
és Esztergami Érsek , őket kilencz esztendős ko
rokban , a neveztetett orvostól elvette , és Posonba
az Orsolya Apáczákhoz beadta . Hoszszas útazá.
saik alatt , a Magyar nyelven kívül , Németül és
Francziáúl megtanultak ; a' Klastromban pedig a'
vallásokon kívül , az olvasás , írás , hím -varrás ,
csipke-kötés , 's i. ee. mesterségnek isméretét ma
goknak megszerzették. Ezeket a környülállásokat
Driesch Gerhard Corneli , a? Virmont Hugo Gróf
titoknokja és történetírója ( historiographusa ), a!!
ki ezen lyányokat 1729-dik esztendőben , a nevez
tetett Klastromban látta , a maga : „ historische
Nachricht von der Römisch kayserlichen Gross
bothschaft nach Constantinopel. Nürnberg. 1723
4. p. 19. sqq." nevű munkájában írta le , és az ő
elmebéli vóltokat következendőképen fejezte ki : !

Megtörténik , hogy ha az egyik alszik , a’kor a'

másik vigyáz : és ha az egyik dolgozik , a'kor a'
másik nyugszik. Megesik , hogy néha az egyik esz
ik , a másik pedig ugyan a'kor iszik , vagy valamit
mást csinál. Ellenben egy időben ülnek , állnak ,
járnak és feküsznek mindég együtt nagy bajjal ,
30
mivel a' testjeknek öszszeragadások azt másként meg
nein engedi. Ha egymással beszélnek, a'kor a'nyako
kat megtekerítvén a' képeket egymáshoz fordítják :
egymást szeretetbőlcsókolgatják ; de néha keményen .
pofozkodnak is , ha egymásra megharagusznak. Ha
versengés támadt köztök még a'ban az időben ;
midön még jó eröben voltak , a kor közzülök az ,
a’ ki az erejében bízott , a másikat a' vállára kap
ta , 's elragadta. Mindazonáltal inkább csendesebb
és békességesebb természetűek , mint sem , hogy
gyakran megharagudnának. Az ifjabbikat, Judkát,
mintegy három esztendövel ez előtt a szél meg
ütötte , ami által mind a beszédében , mind az
elméjében hibázik , és azért még most is félszeg
nek látszik. Valahányszor valamelyik közzülök
nem jól érzette magát , mind a'nyiszor a másik is
hasonlóképen , bátor azon nyavalában nem volt is ,
az elméjében nyugbatatlanságot , az érzékeiben
syengeséget , és a' belsőrészeiben rendetlen moz
gásokat érzett. Mindazonáltal Etmüller Mihály
Ernest in Disp . de Monstro Hungarico (Resp.
Georg . Chr. Werther .) Lips. 1707. S. XIII. ezen
nagyon testvér leányokról azt írja , hogy , midon
ezek Leipzigban voltak , az ifjabbik , Judka , há.
nyással kínlódott , de a’miről az öregebbik , Ilona ,
semmitsem tudott ; mindazonáltal mindketten egy
szerre himlöztek. Ök 1723-dik esztendőben , Feb
rnáriusban , csak nem egy szempillantatban egy
szerre hóltak meg , minekutána huszon ketied fél
esztendeig éltek volna. Lásd Philos . Transact. Vol.
L. P. I. p . 311 , 322 , ahol Torkos János Just.
Orvos Doctor által készíttetett felbonczoló (anato
mica) leírás is találtatik ezen leányokról. (Ezen
felbonczoló leírásból ezeket lehet kitanulni : hogy
a' keresztcsontjok az alsóbb végekkel öszsze voltak
növe. Belöl ezen két testnek veröerei , valaraint
szintén a' nagy vérerei is , a' veséken alól, egy csa
tornává váltak : a két véghurka a végéa hasonlóan
egy csatornává vált , és a hüvelyek , de nem a
 31
húgycsatornák (urethrak) , közös kinyilással bír.
tak .
-
Az érzelmeik csak az öszszenött közös egyes
részekben voltak közösök) .
A' most leírtam példa olyan , ahol az öszszenőttegy
hasi két tökélletes számú , nagyságú tagokkal bíró,
személyből állott. De van olyan példája is az ösz
szenött ikernek (gemellusnak ), a' mely két személy
böl nött ugyan öszsze, de mind a' két személynek
minden tagjai nem voltak meg , és így a melyet
öszszenött csonka ikernek lehet nevezni. E're való
nevezetes példa az a Scotiában , IV-dik Jákób
alatt , született csuda (monstrum) , a' mely olyan
öszszenőtt férjfi ikerből állott , hogy az a' köldö .
kétől fogva felfelé mindenütt kettős volt , aláfelé
pedig ugyan a' küldökétől elkezdődvén végig csak
egyes volt. A hiteles tanú e'röl Buchananus , in
Rerum Scoticarum historia. Lib. XIII. P. 411. a.
kinek tulajdon szavait hozom itt fel : Circa haec
tcmpora (1490 sub Jacobo IV Rege) monstrum novi
generis in Scotia natum est, inferiore quidem cor
poris parte specie maris , nec quiquam a communi
hominum forma discrepans: umbilicum vero su.
pra , trunco corporis , ac reliquis omnibus mem
bris geminis , et ad usum et speciem discretis. Id
rex diligenter et educandum , et erudiendum cu.
rauit , ac maxime in musicis , qua in re mirabiliter
profecit. Quin et varias lingvas edidicit , et variis
voluntatibus duo corpora secum discordia discú.
tiebant , ac interim litigabant , cum aliud alii pla
ceret : interim velut in commune consultabant. Il
lud etiam in eo memorabile fuit , quod , cum in.
ferne crura lumbiue offenderentur , utrumque cor.
pus communiter dolorem sentiret : cum vero su
perne pungeretur, aut alioqui laederetur , ad al
terum corpus tantum doloris sensus pervenireto
Quod discrimen etiam in morte fuit magis perspi,
cuum : nam cum alterum corpus complures ante
alterum dies exstinctum fuisset , quod superstes
fuit , dimidio sui computrescente , paulatim con.
 32 -
tabuit. Vixit id monstrum annos viginti octo , ac
decessit administrante rem Scoticani Joanne Pro
rege. Hac de re scribimus eo confidentius, quod
adhuc supersunt homines honesti complures , qui
haec viderint. Lásd ezenkívül eről a' történetről
Camerarius in horis subseciuis . Cent. II, c. 6 . p . 205 .
Itt nevezetes az , hogy ámbátor az öszszenött iker
férjfiak csak félig voltak egymástól elválasztatva ;
még is az okoskodás és az akarat mind a kettőben
egymástól különbözött. A' kettös (duplicatus) ré
szekben mindegyik testnek csak a' maga különös ér
zelme (sensatiója) vólt : de a közös (communis)
részekben mindenütt együtt érzettek.
77. S. A ' képtelen szüleményekhez tartoznak
a csonkák , karatlan vagy lábszáratlan kisdedek ,
vagy a' vízfővel (hydrocephalussál) születtek , vagy
az olyanok , a’kikben nevezetes csudálatosságok for
dúlnak elő , vagy a’ kiknek nagyobb részek sok van .
Szoros határt ezek közt, és a' jegyesek közt húzni
nem lehet , a' kikhez kell számlálni a' kisebb ta
goknak termetekre , fekvésekre, arányázatokra, szám
felettvalóságokra , hijánosságokra nézve való cse
kélyebb eltávozásokat . Az úgy neveztetett eme- hímek
(hermaphroditusok ) is ezen seregbe tartoznak ; de
a ' kikröl alább lészen szó .
78. S. Mind a' két neveztetett seregbéli rosz
szúl allkattatott méhgyümölcseinek emberi szabad 2

ságaikról semmi kétség sem támadhat ; de az eme

hím gyermekekről igen is ; hogy t. i. melyik nem
hez számláltassanak ? - valamint szintén a ' pol
gári szabadságoknak tulajdoníttatások is itt kétséges .
Az ezekről való meghatározásnak a következendő
elökböl (principiumokból) kell folyni:
1. A'
 33
1. A’ nyomorékon vagy csonkán született sze
mélyek nem tarthatnak számot az oly szabadsá
gokra, melyeknek gyakoroltatások 'a' nemlévö vagy
nyomorék részek által lehetetlenné tétetik ( p.o. a'
házasúlás szabadságára , a' teljességgel nemlévő , vagy
haszonvehetetlen nemzötagok miatt ).
2. Az olyan polgári szabadságoknak megada.
tásokban ellenben, melyek kifogás nélkül nem teszik
szükségessé az egyed tagoknak törvényes képelteté
seket; nem a hijánosságnak vagy nyomorékságnak
lepcsőjére, hanem csupán az emberiségre , és a'sze
mélynek elmebéli tehetségére, kell nézni. A’ka
ratlan és lábszáratlan emberek másképen lehetnek
hasznosok az országlásnak , és a ' polgári kötelessé
geket betölthetik.
79. S. Az úgy neveztetett üszögök (molák ), az
aszszonyi nádrában készült képtelen , hús szabású
darabok , melyek a' hasnak terhességhez hasonló
feldomborodást okoznak , és a' méhnek vajúdás nemü
öszszehúzódásával üríttetnek ki. Az Orvosi Törvény
tudomány tekintetiben , három kérdés jö itt elö :
1. Vajjon származhatnak é üszögök terhesedés
nélkül is ?
2. Vajjon azokat bizonyos jelekből megismér
hetni è ?
3. Vajjon azon személyeket , kik üszögöt hor
danak, a' terheseknek szabadságaik illetikė, vagy nem ?
80. S. A ' mi az első kérdést illeti ; sok jegy
zékeknek a’következések bizonyítják , hogy üszög ,
közösülés , és terhesedés , -'s a szüzesség megsérte
tése nélkül is terem het. Ezen nem csak az ifjú asz
szonyokhan ;, özvegyekben , hanem
3
az igen mega
 34
élemedett férjetlen aszszonyemberekben is talál
tatnak. Ilyen történetek ben azok csak aludt vérek ,
a' mit a nádra üregében történt igen nagy vérfo
lyások okoztak ; vagy azok kanafos, börös testből,
vagy vízhólyagocskákból, állanak , és származnak a'
nádra belső hártyájának görcs szabással megnagyob
bodott mázossága , és a kanaf anyagnak kiizzadása
által. Ezen közösülés nélkül termett üszögöket álüszö
göknek , vagy anyaméh növedék jeinek is nevezik.
81. S. Sok más történetekben pedig az üszögök
a'rendetlen fogadásnak (conceptiónak) a' csinálmányai
és még foglalnak magokha , a’ leíratott darabokon
kívül, gyakran egyes részeit valamely emberi gyü
mölcsnek, Azt is megjegyzették , hogy ugyan azon
egy időben üszög is gyermek is volt az anyaméh
ben ; vagy hogy a gyermek amannak a' közepében
volt elbúva. A tojás és a' mássa ( placenta) hártyá
jinak bújálkodó éldegélések ( vegetatiójok ), a’méh
gyümölcs allkattatásának megakadályoztatásakor ,
oka ezen ál-műszerezésnek ( pseudo organisatiónak ).
Az olyatén üszögök, melyek a ' nem diszlelt (nem suc
cedált) fogadásnak csinálmányai , az elsöbb nemünek
ellenébe tétetvén , igazi üszögöknek is hívatnak. Aº
megtörtént közösülést igazságosan csak a’kor állít
hatni, ha a' vizsgáláskor az emberi gyümölcsnek nyil
vánságosan kifejlett részei täláltatnak. - Bohnnak
az a vélekedése ; hogy közösülés nélkül aszszonyi
onánság állal üszögök teremhelnek ; nem igaz.
82. S. Az üszögök sem nem élök , sem nem
élhetők , és mind az , valamit a régibb írók a ' ba
rom képű , és születések után darabig élt üszögök
röl beszélnek *) , goromba mesék . Azokról a' sza
 35
badságokról tehát, a' melyek az üszögöt illetnék
semmi szó nem lehet , semn a' keresztségre , sem az
ör ökségre nézve.
*) Lásd Teichmeyer Cap. XII. Qu. 3.
83. S. Azt a kérdést ; valljon valamely sze
mély csak üszögöt hord é méhében ? vagy valóság
gal terhes ? gyakran felette nehéz , vagy épen le
hetetlen meghatározni ; mivel az üszög zürzavarjai
a' terhesség zürzavarjaihoz igen hasonlók . Az üszög
nek , a' méhgyümölcsétől megkülönböztető , jeléül ,
a következendőket tartják : A' has feldagadása na
gyobb és keményebb mint sem hásonló idöszaka
szában a' terhességnek ; fáj a' külső nyomás alatt , és
a' hasban valamely nehéz testnek az érzelmét ger
jeszti fel, a' mely az oldalra való fekvéskor , a'ra
felé sülylyed. Ha az üszög három vagy négy hól
napig a’ nádrában marad ; de a' miritkán esik meg ,
a’kor az a' mozgás nemléte által különbözteti meg
magát , vagy ha mozgások véletnek észre, a’korazok
részint idejébben valók , részint fájdalmasabbak ,
mint sem a' mint azok a terhességben szoktak lenni ,
de idővel nem nagyobbodnak , mint e'ben szoktak .
Végre az üszögöt hordozó személyeknek egészségek
töbnyire inkább vagy kevésbé meg van romolva. —
De mind ezen jelek az első hólnapokban észrevétet
hetetlenek , és a feltétetett kérdésnek meghatároz
tatására a'nyival elégtelenebbek , a' menynyivel in
kább tudjuk , hogy valamely aszszony ugyan azon
egy időben egyszersmind gyermekkel és üszöggel is
terhes lehet.
84. S. A’ harmadik kérdés : valljon valamely
személynek , aki üszögöt hordoz , ugyan azon
3 *
 36
szabadságai vannak é , mint a terheseknek ? - a'
régibb és az újabb tanítók által úgy fejteték meg ,
hogy azt ugyan azon szabadságok nem illetik , a'
melyek inkább a’méhgyümölcsére, mint sem az anya
ra , tartoznak ; mindazonáltal az előhozatott jelek
nek csalhatóságokra , és a 'méhgyümölcsnek az üszög
közepében való,létének lehetöségére nézve , mindég
tanácsos, a’nak a' terhesek szabadságaikat megadni.
II. Az a’korszületett méhgyümölcsök érettsé
geknek és idösségeknek megvizsgáltatásai.
85. S. A' tapasztalásból isméretes rendszerént
való folyamatja a terhességnek az ; hogy a' fogadás
szempillantatjától fogva, a nemzettetett méhgyü
mölcs azon tökélletességre , a' melly neki szükséges ,
por ayaméhen kívül , és az anyától elválasztatva ,
az

a' magában felálló életnek folytatására , tíz hóldi

holnapból , vagy negyven hélból , vagy kétszáz és
nyolczvan napból álló időszakasz alatt , jut el. Az
olyan gyermek , a' melly az anyaméhben a tör
vényes időt kiállta , és illendően allkattalya születik ,
: érett , idős gyermeknek neveztetik .
86. g. Tehát az éreltség és idösség tekintetében
az a’korszületett méhgyümölcsökben a törvénytől
két eltávozásnak van helye , melyek az örökségre ,
elválásra (divortiumra ) , terhesedésre , láplálásra néz
ve kétséges törvényes kérdésekre adnak alkalmatos
ságot. Ugyan is , megesnek a szülések vagy a’ tör
vényes idöszakasz elfolyása elött ; és a’kor azok ál
taljában érettlen vagy idétlen szüléseknek (immatu
rus partusoknak ) neveztelnek ; vagy azok még a’nak
a' lefolyta után lörténnek meg , és azok a'kor késön
 37

értt, vagy kései szüléseknek ( retardatus pártusok

nak) hivatnak.
87. S. Az érettlen szülések ismég két seregre
aszlanak . Ugyan is , ha a gyermek a' törvényes
határ elött oly sokkal születik , hogy a’nak a' leg
fóbb műszerei az élet folytatására elmúlhatatlan tö
kélletességet még el nem érték , az a’kor nem - élet
revaló , vagy nemélhető ; és az ilyeu szülést hívják
gyermek letételnek (abortusnak). E'be a' sereghe
lartoznak minden az első hat vagy hét (nap járása
szerént számláltatott) holnapban született gyerme
kek , a’kik , vagy már hóltan jönek a világra , vagy
csak ugyan születések után mindjárást meghalnak.
88. S. Ellenben ha a gyermek a' törvényes
határnak elfolyta előtt ugyan , de már a’kor , szü
letik , hogy , a' nélkül hogy érett volna , immár
a'nyira kifejlett , hogy a születés után elélhet ; az
ilyen születés közönségesen idejénérkt , de helyeseb
ben és határozattabban , idö elölt való születésnek ,
hivatik . Az idő előtt született gyermek ugyan is
törvény szerént nem érik meg idejébben , mint más ,
hanem érettlenül születik , ha szintén az életrevaló
tehetség megvan is benne * ). Mindazonáltal az iga
zán idejénértt születéseknek ritka történetekbéli le
hetségeket Schmidtmüller némely kilencz holnapos
gyermekeknek elérettségek bölakarta megmutatni **).
*) Lásd Metzger Syst . d. ger. Arzneik. 9. 274. Anmerk.
**) Beitr. zur Vervollk . der Staatsarzneik . S. 1. 61 .
u . s . f.

89. S. Valamely gyermek érettségének , vagy

érettlenségének jelei zszint a' külső részeknek ér
 38
zékekkel észrevétethető minéműségekből, részint
bizonyos munkáknak elérkezésekből és gyakorol
tatásokból , rétetnek ki. De a törvényszéki orvos
ítélelet , valamely gyermeknek érettségéről vagy
idösségéről , nem szabad egy vagy más külön vé
tetett jelböl kihozni ; mivel azon jelek közzül né
melyek a személyes eltávozások által bizonytala
nokká lesznek (p. o. a' hoszszaság és a ' nehézség) ;
hanem szükség , hogy minden jeleknek egymás.
hoz való öszszeállíttatások , és szoros öszszeha
sonlíttatások állapítsák meg a' meghatározást.
-90. S. Az érettségnek és idösségnek jeleihez
számlálják : A ' testnek 19 vagy 20 Rhenusi hüvelyk
nyi hoszszaságát ; 6 vagy 7 fontnyi nehézségét ; a'
kezeken és lábakon lévő körmöknek már tökélleles
kifejléseket és keménységeket; a' már erös és meg
lehetös hợszszú hajat : a' bör vastagságát és vere V

ses fejérségét; a' nem ránczos és erös felbört (epiz

de mist) ; a' már erös és gömbölyeg tagokat, a' fej
nek a' testhez , a' fej-lágyának a' fejhez való ará
nyosságát ; a' füleknek már kemény és porczogós
minémüségeket ; a' kemény és leves köldöksinórt;
és a' fiú gyermekben a golyóknak a'zsacskóban
való lételeket. Ezenfelül meg kell jegyezni, hogy
az idös gyermek mindjárt születése után alkalmat
lanság nélkül lélekzik , és rí; a szemeit felnyitja ;
soha sem alszik ; a' csecset elveszi ; és szopni 'snyelni
tud ; ha helyszerént való allkattatásbéli hibái nin
tsenek , a’ húgyot és fekete emésztetet (meconiumot)
mindjárást kiüríti.
91. S. Ellenben az érettlen és idétlen gyer
meknek nints meg a' mondatott hoszszasága és ne
 39

hézsége , kevés vagy egy csep haja sintsen ; igen lá

gyak és tökélletlenek a' körmei ; ránczos a' böre ;
igen finum és gyenge a' felböre ; kivált az ajakaiu
és fülein , a' melyek mindjárt vérzenek , mihelyest
hozzájok nyúlnak ; a' tagjai gyengék , és nem ará
nyosok ; a' tekintete vén ; csak nehezen lélekzik ;
gyenge sipító hangja van ; csaknem szakadatlanúl al
szik ; nem tud szopni ; semmi eledelhez való kíván
ságát nem nyilatkoztatja ki, A’ fiú gyermekben
nintsenek még a' golyók a zsácskóban.
92. S. A’ gyermekeknek érettségek és idössé
gek felől való törvényszéki' orvos vizsgálatok töb
nyire csak a’kor vitetnek véghez , midőn az ő tör
vényességekröl és örökösödhetésekről való törvényes
kérdések kétségesek. Ez adott a'ra alkalmatosságot ,
hogy a' tökélletes (idős) , törvényes és örökösödhető
gyermek kifejezést egymással öszsze zavarták vagy
azokkal a' szavakkal , mint egyértelmüekkel , úgy
éltek . De ezen kifejezések ; törvényes és örökösöd
helő , csupán a törvényre tartoznak , és tulajdonúl
az orvost nem illetik , bátor , ' az idején esö és kései
születéseknek idősségekröl való meghatározás állal,
a' törvényszékeknek a törvényességről és örökö
södhetésről való itéletcket , még öleszilehetségessé.
Innét a' felette helytelen , midön a törvényszéki
orvosok ezt a' kifejezést ; törvényes , a' természeti
értelemben az idős gyermekekről , és törvénytelen ,
az idétlen gyermekekről , szokták mondani.
93. S. Törvényes a' méhgyümölcse ( legitimus
partus), midön az a' törvényes házasságban nem
zetik , és születik. De hogy örökösödhető lehessen .,
törvényesnek , élönek , és élbelönek kell lenni a
 40

méhgyümölcsének , és mint embernek , emberi fö

vel (nem csudának 74. S.) kell a’nak születni. Te
hát hasonlóképen ezeket ; törvényes, és örökösöd
hető méhgyümölcsök , nem szabad egymással ösz
sze viszsza felcserélgetni, mint nevezetesen Teich
meyer (Instit. Cap. IX. Qu. 4.) cselekedett. Vala
mely méhgyümölcs lehet törvényes, de azért még
nem örökösödhető ; valamint az idétlen , hóltan szü
letett , csuda gyermek. Ellenben valamely törvény
telen , házasságon kívül nemzetett gyermek , némely
esetekben a törvény szerént csak ugyan örökör
södheto ,
94. S. Az igazság kiszolgáltatására az idején
született gyermekeknek életrevalókra és neméletre va
lókra (vitalis partusokra , és non vitális partusokra)
való osztályok , igen sarkalatos. Ez épüla' már fel
jebb (87.88.S.) előadatott gyermek letétel , és idején
való születés közt való különbségen . Az elment gyer
mek , az az , minden'a' foganat után való hetedik hól
pap elfolyása előtt született méhgyümölcs , ha szintén
elevenen jö is a' világra , és néhány órákat vagy na
pokat él is , az élet folytatásra csakugyan alkalmat
lan ; tehát életrevalónak (partus vitalisnak) nem
mondalhalik hanem partụs vivusnak neveztetik.
Vagynak ugyan nevezetes tapasztalások , ahol hat
hólnapos , vagy a hetedik hólnapban született ,
gyermekek , 2 5 napot éltek a’ születések után .
(Lásd Buchholz Beiträge zur ger. Arzneigel. Bd. II.
S. 104 , és Kopp Jahr, der Staatsarzneik. Jahrg. III.
S , 128 ) , de még sem lehetett azokat életrevalók
nak nevezni.
95. S. Azon állításban tehát , mely szerént azt
vitatják , hogy némely négy vagy hat hólnapos
 41 ,
gyermekek nem csak elevenen jónek a világra , ha
nem folyvást élnek is , valósággal vagy hiba , vagy
csalárdság van. Az idő előtt való szüleményeket pe
dig , az az , minden hetedik hólnap elfolyása , vagy
hartninez két hét , utín született gyermekeket úgy
kell gondolni , mint életrevalókat, és pedig a’nál
inkább , mennél közelebb vannak a születés hatá
rához a’kor , midőn a' világra jönek. Egy nyolcz
hólnapos gyermek tehát rendszerént alkalmatosabb
az életre , mint sem egy hét hólnapos ; mert az az
( ál) Hippoctrạtes írásán épült esztelenség , hogy a’
hét hólnapos gyermek alkalmatosabb a' folyvást
élésre , mint sem a nyolcz holnapos , semmi czų
folást sem érdemel.
96. S. A legrégibb tanítói az Orvosi Törvény
gųdománynak a méhgyümölcseit lelkesekre és lel
ketlenekre (fetụs animatusra , és non animatusra)
asztják , és ez álnok megkülönböztetés a büntelő
törvénybe (Jus criminaléba) , 's nevezetesen az V.
Károly halállał büntető törvényébe is becsúszott .
Mivel azon az úton indúltak el az emberek , hogy
valamely magzat elébb nem lelkes , hanem csak .
a'kor , midőn az anya a’nak a' mozgását érzi, a'
mi körülbelöl a' terhesség közepén történik meg ;
tehát a magzat 'elhajtást ezen határ előtt gyermek
ölésnek nem mondották , hanem azt kisebb vétek
nek tartották .
Lásd Fort. , Fidelis Lib . III . Sect. VI . de animatione,
et formatione fetus. Paul . Zacchiae Qu. med. leg.
Lib. I. Tit. II. qu. 9. Lib. IX. Tit. I. qu . 2. és
a' Giesseni Facultas Responsuma Valentinnal
Corp. juris med. leg. Pand. P. I. S. l. Cas 21. as
hol is ,majd a 40 -dik , majd a' Co-dik nap adatik
 4
olyan határul elő , midon a lélek a' magzattal
öszszeköttetik,
97. %. De azon egész tanításnak a' talpa álnok .
Minden magzat a' foganat szempillantásától fogva
élő. A’nak a' mozgásai az anya által a' terhesedé
sig csak azért nem éreztetnek , mivel azok a' még
csekély takarékú (volumenü ), vízben úszkáló , mag
zatban elenyésznek. Minden méhgyümölcsöt tehát
lelkesnek kell nézni, ha szintén azt az idöszaka
szát , melyben a' lélek erejei magokat kinyilatkoz
tatják , semmi képen nem lehet is meghatározni.
E' szerént tehát , minden szántszándékkal véghez
vitetett gyermek elhajtás , minden idöszakaszában
a' terhességnek , élő és lelkes magzatot öl meg , és
a' későbbi hólnapokban az élhető gyermek szüle
téséhez való igen bizonyos reménység miatt , a'
magzatnak ezen időbéli elhajtatását és megöletését
csak nagyobb büntetésre méltónak lehet tartani.
Hogy a' lelkes és lelketlen magzat közt való különb
ség hibás , azt már Alberti (Syst. Jurispr. med.
T. I. cap. 6 ), és Teichmeyer (Instit.med. leg. Cap.8.)
megismérte, és ezektől fogva a' torvényszéki or
vosoknál semmi kétség nem volt többé a’nak ai
büntetô -törvényre való ártalmas alkalmaztatásá
ról . De nem régen egy híres és bölcs orvos ezen
különbséget nem csak óltalmazni , hanem a' gyer
iek ölésrõl való tanításra nézve még szélesebb ér.
telemben alkalmaztatni igyekezett. Lásd Ernest.
Plattner Programm . Quaestiones medicinae foren
sis XXIX. de vita fetus non animata , quatenus ad
infanticidium . Lips. 1809. E’rol alább még több
lesz , a ' tüdo próbáról való tanitásban.
98. S. Kései , vagy késön értt szüléseknek (re
tardatus, vagy serotinus partusoknak) azokat a' szü
 43
lésbéli történeteket nevezik , midón a'magzat a' negy
ven héti , vagy két száz és nyolczvan napi törté
nyes idön felöl az anyaméhben mondatik maradni.
Az Orvosi Törvénytudományt csak a’kor illetik az
ezekről való vizsgálatok , midön valamely , később
mint negyven hét múlva , a' férjnek halála , vagy
elútazása , vagy , az utólszor történt közösülésután ,
született gyerineknek törvényessége kétségbe hoza
tik. A 'beteges történeteknek megjegyeztetések , t. i.
‫ܕ‬

midön a' hólt magzat a' törvényes idön felül az

anyaméhben (helöl vagy kívül a nádrán ) marad ,
és földes anyaggal behúzatik , vagy csaknem csont
állattá (substantiává) válik , ide nem tartoznak , és
az élő kései szülések lehetségeknek megmutatásokra
nem is alkalmaztathatnak .
99. S. A ' kései szüléseknek lehetségekröl, és
a’nak a' határnak megállapíttatásáról, menynyiideig
lehet azoknak helyek a' törvényes idöszakasz után ,
még e'dig teljességgel meg nem egyeztek a’tanítók.
A' kései szüléseknek lehetségekre erösségül ezeket
hozzák fel : 1. A' kései szüléseknek szintúgy lehet
helyek , mint más a' természet törvényétől való el
távozásoknak , így p. 0. už idö elött értt szülésnek ,
a' esudák terméseknek , 's t. ee. 2. A ’ gyermeknek
tökélletes kifejlések késleltetik , ha gyengítő okok
dolgoznak az anyában. 3. A’ növedékekben és élő
állatokban sem mindég ugyan azon egy a' születés
ideje , és nevezelesen a' bogarak , a' nagyobb vagy
kisebb meleg után , idejébben vagy késöbben fejle
nek ki. 4. Tagadhatatlan tapasztalások vagynak az
elkésett születésekről.
 44
100. S. Ezen erösségek ellen így okoskodnak .
az ellenkezők : Az emlös élőállatoknál, 's neveze
tesen az embernél, a nemző munkának és terhes
ségnek folyamatja alatt valóban nagy rend , és meg
határozlatott idöszakasz , uralkodik , a' midön nem
az a' valami bizonyos nagyságra és nehézségre ju
tott gyermek , hanem a' haladó terhesség által okoz
tatott belső változás határozza meg a' nádrát az

öszszehúzódásra , a? mit kivált, a' nádrán kívül

történt foganatok bizonyítanak , melyekben a fáj
dalmak törvényes időben haszontalanul elérkeznek .
Tehát a növevényeknek és élőállatoknak példá
jokat a' tökélletesebben müszereztetett emlös élőál
latokra nem lehet alkalınaztatni. Az idő elött való
születésekből kihúzatott következés sem illik ide ;
mivel olly sok ezer történetben egészen különböző
lest allkatmányú , korácsú , mértékletű , és egész=
ségű aszszonyokban , minden éghajlat alati , a' szü
lés rendesen a kilenczedik hólnap vége felé törté
wik meg. A' gyengítő okok , melyek az anyában
dolgoztak , ' okoznak , tapasztalás szerént , inkább
igen idején való szülést. Végre a kései szülésről
való ininden , úgy mondatott, tapasztalások bizony
talanok és kétségesek .
101. S. Minden erösségeknek szorgalmatos meg
hányatások után , kisül , hogy a kései szüléseknek
teljes lehetetlenségeket nem lehet megmutatni; mi
vel a' természetnek közönséges törvényeitöl való más.
eltávozások a' lehetség mellett szólanak ; de ezeket
mindég úgy kell nézni , mint felette ritka kifogá
sokat. Azonban azok az esetek , melyek a' törvé
nyes vizsgálatokra és perekre allkalmatosságot adá
 45

nak , a kései szülésnek bizonyosságát alig tehetik a'

kétségen túl ; de a' mellett azok a' tapasztalások ,
mint erösségek igen sarkalatosok , melyeket a' ha
zastársak , kik a' kinyilatkoztatásaikban megegyez
nek , oly környülállásokat hírleltek , hogy azok
nak az igazság eltagadásra semmi okok sem lehetett.
Ide tartozik p : o. az a’ Knape által közöltetett ne
vezetes eset , a' hol egy aszszony , a' ki már ná
hányszor terhes vala , azt állítá , hogy a megter
hesedésének napját bizonyosan tudta ; az ő , és a'
férje által tökélletesen bizonyíttatott , mondása sze
rént , a' lebetegedést már négy héttel hamarabb
várta , és már néhány nap igaz , de haszontalan
fájdalmai valának , de egy érvágás után egy egész
séges gyermeket szüli szerencsésen. (Lásd Knape
und Hecker Krit. Jahrb , d. Staatsarzneik. f. d. 19
Jahrb . B. I. Th. I.) Továbbá , Kleinnak a' maga
tulajdon feleségén tétetett tapasztalása az , hogy
az ő felesége a' terhesség törvényes határának el
végzödése után , négy hétig mindennap vajúdott ,
és azután egy olyan gyermeket szült , melly az el
érettségnek jelét hordozta magán. (Lásd Kopp Jahrb .
der Staatsarzneik. Jahrg. III . S. 257.) Kár , hogy
a' Knape által elő adatott történetben némely kör
nyülállásoknak közelebb való kinyomoztatások el
mulattaték , ami által azon esett meghatározó
erősséggé vált volna.
102. S. A ' legrégibb törvényszéki orvosok fed
dést érdemlő engedelmességgel a' tiz— , tizen egy-,
tizenkét- , tizenhárom hólnapos gyermekeket tor
vényes késeieknek lenni állították. A' tanítók sem
egyeznek meg az ítéletekben a határ felöl, med
dig lehet a kései születést törvényesnek ismérni.
Alberti , Teichmeyer és Büttner nem egészen vetik
el a' tizenegy és tizenkét hólnapos késeieknek tör
 46
vényességeket. Hebenstreit a' tizenegyedik hólnap
kezdetéig engedi meg a törvényességet. Ludwig és
Haller csak a' tíz hólnaposokat tartják törvényesek
nek , de Metzger minden kétszáz és nyolczvan nap
múlva a' férjnek halála , vagy elutazása , vagy meg
történt utólsó közösülése után született gyermeket
törvénytelennek tart.
Azon történetek , melyekben az elõtt az Orvos Te
hetségek (Medica Facultások ) részrehajlással, és
minden eros ok nélkül , a' tizenegy , tizenkét , és
tizenhárom hólnapos gyermekeket törvényeseknek
lenni kikiáltották , előfordulnak Amman -nál (Med.
Crit. Cas . 44.) , Alberti-nál (Tom. II. Cas. 40.) ,
Valentin-nál (Novell. C. 3.) , és Heister-nál (Diss.
qua partus tredecimestris pro legitimo habitus pro
ponitur , et simul partui nullum certum tempus
in universum tribui posse, ostenditur. Helmst. 1753 ,
és a’ Schlegel Collect, Op. select. Vol . II . )
103. S. De az igazabb meghatározás kétség kia
rül ez : hogy a legfeljebb egy hólnappal a törvé
nyes határon túl elkésett szülés , az orvosi állítások
szerént is törvényesnek tartathatik , ha a mellett a '
környülállások az anyának kedveznek. Itt főként
megérdemli az a' figyelmetességet , ha valljon az
anya a' kilenczedik hólnap végén szülő fájdalmakat
szenvedett é , és valljon a gyermek jelek által több
miul közönségesen lenni szokott kifejlést és eléret
iséget mutatott é , p. 0. a' fejnek nagyobb általmé
röjét , a' fejlágynak csonttá váltságát , 's t. ee. Ezen
kívül hasonlóan nagy tekintetbe jö ilt , az erkölcsi
bélyege (charactere ), az önviselete , és egészséghéli
állapatja az anyának.
104. S. A' régibb és újabb időbéli törvényho
zások bizonyos törvényes határokat tettek az idején
$
 47
való és kései sztiléseknek , melyek közt azoknak tör
vényességekröl nem lehetett versengeni. Némely te
kintetben e’kor in favorem partus et matrimonii,
az aszszonyi gyengeségnek itt többett elnéztek , mint
sem a' menynyit helyesnek lehetne mondani az or
vosi állítások szerént. A' Római törvény a' hat hól
napi , vagy 182 napi idején való szüléseket törvé
nyeseknek lenniállítja , (Digest. L. I. Tit. V. L. 12.
Digest. Lib. XXXVIII. Tit. XVI. L. 3. §. 11. 12.
Novell. XXXIX. Cap. 2.) 2. Das Allgem . Gesetz
hach f. d. Preuss, Staaten (B. III. S. 143. §. 19.)
a' férjnek halála után 302 nap múlva született gyer
meket törvényesnek lenni mondja. A’ Code Napo
leon , a 180 nap múlva történt idején való szülést ,
és a' 300 nap múlva megesett kései szülést törvé
nyesnek lenni állítja. (1. Buch.VII. Tit. 3. 4. 315.)
105. S. Az orvosoknak a' kései szülés felöl való
különböző értelmek töménytelen sok írásokra adott
alkalmatosságot Német és Franczia országban , mo
lyek között a' legoyomosabbak a' következendők :
Laurent, Heister. Diss . qua partus tredecimestris pro
legitimo habitus proponitur , et simul partui nul
lum certum tempus in universum tribui posse osten
ditur. Respond. J. G. Wagner. Helmst. 1727. — 53.
Kinyomtattalott a’ Schlegel Collectiójában. Vol. II..
pag . 1 .
Rud . Aug. Vogel , Diss . de partu serotino valde du
bio Respond. F. C. Harrer , Götting. 1767. Schle
gelnél 1 , c. pag. 114.
Le Bas. Question importante : peut-on determiner une
terme' prefix , pour l'acconchement , à Paris.'1784;
Petit Recueil de pieces concernant les naissances tar
dives.
Bouvart Consultations sur une naissance tardive , etc.
à Paris , 1765 .
 48
1
Dr. Joan Bern. Schnöbel , Diss . de pårtu serotino
in medicina forensi temere nec affirmando nec ne .
gando. Jenae 1786. Bei Schlegel l. c. Vol. IV.
pag . 232
2 .
Gahn de partu serotino. Németül a' Pyi Magazin der
ger. Arzneik. B. II . S. 732 .
Schmidlmüller . Ueber die Dauer der Schwangerschaft
des menschlichen Weibes ; az ö , Beiträgen zur
Vervollkommnung der Staatsarzneik. nevü mun
kájában. S. 139.
Még ide tartoznak :
Arnold . De partu serotino 324 dierum , et oederate
uteri , etc. Lipsiae. 1775.
Schütz Geschichte einer sehr merkwürdigen zwölfmo.
natlichen Schwangerschaft. Coburg, 1778

III. Valamely a’korszületett gyermeknek igaz

voltáról való vizsgálatok:
106. S. A' gyermekeknek igaz vóltokról való
legnehezebb kérdés , csak egy részröl tárgya az Ör
vos Törvénytudomáynak , t. i. ha gyanúság van ,
valami tettetett terhességről , és épen meg nem esett
szülésről *). Vagy ha a' valóságos térhesség , és szü
lés után az aszszonyról gyanúság van , hogy idegen
gyermeket vett magához , azon esetben , hogy hól
tan született gyermeket , vagy üszögöt, hozott vol
.

na a' világra.
* ) Ilyen okból indíttatott , és tüzésen sürgettetett, nagy
per folyt T. Ņ. Fejér Vármegyében , ez elött né
hány esztendőkkel .
107. S. Az a' kérdés : Vajjon valamely aszszony
valóban szült ė , vagy nem ? az olyan történetekben ,
midön a ’ vizsgálat az első napokban , vagy legfel
jebb a' két első hétben a' beadatott szülés határa
után ,
 49

után , vitetik véghez , könynyen és bizonyosan meg

határoztathatik ; mivel a' volt -terhességnek , és
megtörtént szülésnek ismertető jelei (191. S.) útba
igazítják az Orvost. Minthogy pedig ezen ismérteto
jelek idövel mindég inkább különbözök , és bizony
talanok lesznek , tehát a természeti jegyek szerént
való megítélés mindég a'nyival kevésbé lehetséges,
a' mennyivel régebben már elmúlt a’ kétséges szü
lés idöszakasza .
108. S. A’ban az esetben , midön valamely asz
szony valóban terhes volt és szült , és azután ide
gen gyermeket tett magához, a ' csalárdság kivilá
gosíttatásának lehetsége , a' törvényszéki orvos vizs
gálat által, egyedül a' gyermek korácsa közt , és
a' vitattatott szülés határa közt lévő arányosságtalan
ság jegyének felfedeztetésén nyugszik. Tehát a' csa
lárdságot az ily történetekben csak a’kor lehet fel
fedezni, ha az anya olyan gyermeket fogad magá
hoz , aki sok idővel az ő lebetegedésének ideje
elölt , vagy a'nak utána , születék. Azt az arányos
ságtalanságot pedig megismerhetni, a köldöksinór
nak leves vagy száraz minémüségéből, a' börének
színéből (az a’korszületett kisdedeknek sárgaságokra
nézve) , és ha a' csalárdság goromba , a gyermek
nek hoszszaságából és nehézségéből. Itt is a'nál
bizonytalanabb az ítélet , meninél késöbben kíván
ják azt. 1

109. S. De ha az okosan elintéztetett csalárd

ságban a' lebetegedés idejekor született gyermek
fogadtatik el ; a’kor a' természeti ismertető jelek
böl a' gyermek ál voltát meg nem mutathatni. A'
gyermeknek a szülékhez való hasonlatossága , vagy
4
 50
az azoktól való különbsége itt semmit sem bizo
nyíthat meg ; mivel , részént az elsöt az a’kor-szü
letett gyermekben nehéz megítélni, és a' mindenütt
nem is szükségesképen való tulajdonság.
Igen helyesen jegyzette meg Haller, hogy csak a'kor
lehet a gyermekeknek szüléjeikhez való hasonla
tosságokból , vagy az azoktól való különbségekbol
erösséget húzni az ö igaz voltokra nézve , ha ama
zok különböző ember fajtákbúl vannak , p. 0. až
apa fekete , az anya fejér , vagy megfordíttatva ,
's a' t. (Vorles . B. I. S. 84. ) Ismértem A Vár
megyében egy atyát , a' ki egyik fiját azért üldözte
mindég , mivel nem tartotta öt töle szárinazottnak
lenni ; azon az okon ; mert az ő rá nem ütött .
Al dolog igaz volt , hogy az a ' gyermek nem volt
az atyjának a képére ; és ifjú koromban , mega
vallom , én is igazságosnak tartottam ezen atya
gyanúságát. De a' mondattak szerént világos ; hogy
sem nekem , sem azon atyának , nem volt igazunk.

Az elsőszülöttségről való vizsgálatok .

110. S. A ' ritka törvényszéki vizsgálatok az
elsőszülöttségről csak azon esetben történnek meg ,
mikor az elégséges megjegyezés hibája miatt a' fe
löl kétség származik , hogy az ikerek vagy hármas
gyermekek közzül , melyik az elsőszülött , és kö
vetkezőleg az örökösödés igazságáról van vetélkedés.
De egészen hijáhanyalók és buszontalanok a' Zac
chias által ezen kérdés felöl folytattatoit vizsgálatok ;
t. i. a két egyszerreszületett gyermekek közzül me
lyik nemzettetett először ?
Zacchiae Quaestion. med. leg. Lib . IX . Tit. 11. 12.
111. S. Az Orvosi Törvénytudományban ezt a'
jegyzéket használják ; hogy rendesen a' több egy
 51
kori gyermekek közt a' legerösebb és legtökéllete
sebb születik legelőször. Tehát a kétséges esetek
ben is a' legerösebb és legelevenebb tartatik elsö
szülöttnek. De igen helyesen jegyzi meg Haller ,
(Vorles. 1. S. 23), hogy ez az állítás inkább szer
tartási (politica) , mint sem orvosi; mivel a' tapasz
talás nem mindég bizonyítja azt. És ezen bevéletett
állítás csak a születés után való első napokban ha
tározhatná meg a kérdést ; mivel késöbb , a' meg
változott egészségben és az újranövésben (reproduc
tióban ), az az előtt erösebb és tökélletesebb gyer
mek elmaradhat a' másiktól. De általjában az ilye
tén kérdések , ha nyymosok , nehezen bocsáttatnak
a ' törvényszéki orvosoknak meghatározásokra.
A’ császárivágás által született gyermekekről hason
ló elök (principiumok ) szerént kellene ítélni.

Második Fejezet.
A' korácsról való vizsgálatok:

112. S.
A’korács felöl való vizsgálatok általjában csak
a'kor kívántatnak meg, midön a törvényesen meg
állapíttatolt tanubizonyságok , inelyek által a pol
gári életben a korács megbizonyíttatik , p. 0. a’
keresztlevelek , vagy meg nem volnának , vagy a’
kétséges törvényes kérdésnek meghatároztatására
elégtelenek , vagy nem alkalmaztathatók . De e're
4 *
 52
föként a következendő esetek adnak alkalmatossá
got : 1. Ha valamely személynek tehetsége bizonyos
testi állapotokra , vagy szolgálatokra, p. 0. a' ter
hességre vagy a nemzésre ; 2. vagy bizonyos sza
hadságokra , kötelességekre , büntetésekre , 's t. ee.
kétséges ; a' menynyiben t. i. valami az életnek ko
rácsától függő testi vagy lelki tökélletesség szüksé
ges a'ra. 3. Ha valamely halya találtatott embernek
az életidejét meg kell határozni, vagy 4. ha vala
mely sokáig távol lévőnek a' kétséges haláláról, az
ö életének hozzávethető-képen-való tartósságáról,
ítélet kivántatik .
113. S. A' korács általjában az emberi életnek
minden időszakaszát teszi , a ' mely a' testi és lelki
munkáknak valamely nevezetes kifejlése által , vagy
azoknak lemenetelek és elalvások által , megjegyez
tetik . Ezen időszakaszoknak a belépésék ugyan ál
taljában állandó , a' fajtában lakozó példázatnak
( typusnak) bélyege szerént; de mindazonáltal a'ba
különbségek is férkeznek be , az éghajlat, a' nem
zeti bélyeg (character), az örökségül jött hajlandó
ság , a neveltetés, az életszere , a' nyavalyák , és
általjában a személyesség által. E'böl tehát világos ,
hogy a karácsot illető törvényes kérdésekben , sem
a törvényszéki orvosi ítéletek , sem a törvényes
meghatározások , minden tartományokban egyen
löen nem maradhatnak.
114. S. A’ korácsosztályának tekintetében az
Orvosi Törvénytudomány tanítói különböznek egy
mástól. Eschenbach és Haller három , Hebenstreit
és Ludwig négy , Ploucquet öt , Teichmeyer ,
Schmidtmüller és Roose hat , Gruner hét , és Metz
 53

ger nyolcz idöszakaszt veszen fel. A’ több vagy

kevesebb korácsnak számláltatása a'tól függ , hogy
némelyek csak a' föidöszakaszokat, osztályaikkal
együtt , hozzák fel , mások ellenben ezen utolsób
bakat is mint különös korácsokat úgy adják elő.
Lásd Ploucquct Diss. sistens aetates humanas , earum
que jura, Tübing 1773. vagy : Vom menschlichen
Alter , und den davon abhängenden Rechten . ' Tů .
bing. 1779.
Gruner Semiotice generalis. Hal. 1775. Pars. I. сар .. 1 .
8. 29. sq . - A ' többi neveztetett irók feljebb 22. 5.)
az Ő elöszámláltatott rövid - oktatásaikban (com
pendumaikban )
115. S. Ha a'gyermeknek születése előtt való ko
rácsa jö kérdésbe , a’kor az eset kettő lehet. A' mag
zatnak állapotját és korácsát vagy az anyaméhben
való létében kell megítélni; vagy pedig gyermek le
tételről, vagy idején való szülésről van a' szó .' Az
clső esetben csak a terheseknek megvizsgáltatások
és a' már elörement terhességben a magzat moz
gásának észrevétele , fejtheti meg a' kérdést. Az
idején való szülés megítéltetésére a 'feljebb (90.91.S).
előadatott érettségnek és idösségnek , vagy idétlen
ségnek jelei tetetnek talpúl. De az elment gyermek
korácsának meghatároztatására szükség , hogy a'
törvényszéki orvos a' maga nézegetése által szerez
ze meg magának , a' terhességnek különböző hetei
ben , és hólnapjaiban , a' megeső emberi magzat
folytonfolyó kifejlésének az isméretét.
116. S. A' gyermekség , vagy a gyermeki ko
rács ( infantia ), a ’ köz bevétel szerént ; a' születés
től fogva az ifjúi korácsnak előállásáig tartó idősza
kaszt foglalja magába. De az Orvosi Törvénytu
 54
dományban helyesen különböztetik meg ú' kövct
kezendő alosztályokat.
agy hat nap a'
117. S. 1. Az első három vvagy
születés után . Ezen idöszakasznak ismertető jelei
a' még a' testen ' meglévö maradékai az inkább vagy
kevésbé leves köldöksinórnak , a bőrnek eszközet
leņül ( immediate) a' születés után való verességes
a’ mely a következendő napokban sárga színt játe
szik ; a' feketeemésztet elmenetele. Ezen korácsot
kitanálni igen nagy dolog , ha eleven vagy hólt
gyermekek találtatnak kitételve. Ha a vizsgálást
hólt , testen viszik véghez ; a’kor a' jelekhez még
a' belsőrészeknek , kivált a szívnek , tüdöknek ,
véredényeknek , és a' májnak minémüsége is oda
járól.
118. S. 2. Az életnek első esztendeje, melynek
meghatároztatása hasonló okokból szükséges lehet ,
a' maga folyamatjában a' testnek lassan előre lépe
gető kifejlése , és közönségesen a lélek tehetséges
nek beállása , és előre menetele által , péczeltetik ki.
A' nevekedő növés , az egész testnek nagyobb hosz
szasága , a' fejlágyának lassú kisebhedése , az erő,- .
sebb és gömbölyebb tagok , a' fog kijövetele, a' bör
különös színének elkövetkezése , a' képzeleteknek
(ideáknak) és értelmeknek kifejlések , az első értel
mes szózatnak kimondatása , szolgálnak a' közelébb
való jelül. A hölt gyermekekben , kivált a’ (117. F.)
neveztetett belsőrészekben (főként a' monyoró lyukra
vagy foramen ovalera , a' Botall verö -eres csatorná
jára vagy ductus arleriosus Botallira , és Arant vers
eres csatornájára vagy ductus venosus Aranlu - ra
nézve) a vizsgálás igen sarkalatos.
 55
119. §. 3. A' késöbbi gyermeki korács a' fog
kihúllásáig , vagy a' hetedik esztendeig . A’ testi és
lelki eröknek emelkedő kifejlések , ád ezen idösza
kasznak közönséges jegyeket. A' test nevezetesen në
hoszszában , de a'csontok még mindég lágyak , haj
lékonyok , és kifejletlenek , az inashúsok még gyen
gék , és azoknak még semmi meghatároztatott kö
rületjek nintsen . Az elme erejei még kevéssé vagy
nak kifejtetve; e'nekokáért a' gyermekeknek tör
vénytelen cselekedeteik vétkeknek nem tartatnak ,
és a szerént azok csak fenyítékkel büntettetnek , a'
melyeknek semmi polgári becstelenítő munkájok
nintsen .

120. S. A’gyermeki korács (pueritia) a' hete

dik esztendőtől fogva a' béálló emberedésig való
időszakaszt foglalja magába. A' foghúlással kezdő
dik , és ezen korács lefolytában a' testi és lelki ki
fejlés nevezetes előmeneteleket teszen. A’ hónaljai ,
a' szeméremtestek , és az áll , a' fiú gyermekben
még szöretlenek. Az elme erejeinek még tökélletlen
kifejlések miatt a'törvényadás az ezen korácsú gyer
mekeket az atyai hatalom és szószóllás alá rekesz
tette, és elítélte tölök a polgári dolgok folytatá
sokra való tehetséget. A’ hün tulajdonítás még a’nyi
val kevésbé talál nálok helyet, a' mennyivel ifjabb
a' személy , és a' menynyivel kevésbé fejlett ki az
ö elméjek .
121. S. Az ifjúi korács , az ifjúság (adolescentia)
kezdődik a belépő emberedéssel , és kiterjeszkedik
a’ férjfiúi korácsnak kezdetéig , vagy törvényes te
kintetben , a' tokélleles korács beléptéig. Ezen élet
idöszakaszával jö elő a szaporító tehetség , és a' neini
 56
ösztön . A' mohos ifjúság (pubertas) belépése Ma
gyarországon a férjfi nemnél a' tizenötödik vagy
tizennyolczadik esztendőben , az aszszonyi nemnél a'
țizenharmadik vagy tizenhatodik esztendőben követ
kezik el. Az ifjakban e’kor a ször az állakon , és
a' nemzötagokon kijön , a' szózat az isméretes vál
tozást szenvedi , a' golyókban már most valóságos
mag választatik el , a' testnek az egész mivolla el
veszti a' gyermekiséget , és a férjfisághoz való kö
zelítést tapasztalhatni. A ' leányokban a csecsek kiz
domborodnak , a' fon kijön , a' hószám előáll , a '
pemi ösztön kinyilatkoztatja magát , az ő tekintetek
elveszti a' gyermekiséget.
122. S. A’ törvényes arányosságokra nézve , a?
törvényhozás , a' még nem tökélletesíttetett elme ki
fejlésnek méretésében , igazán határozta meg , hogy
az ifjúi korácsú szeinélyek , sem a szabadságok
ban , sem a kötelességekben az emberi korácsúak
kal egyenlöknek nem tartathatnak . De a’nál ha
marább tökélletes korácsúaknak tétethetnek , és más
oldalról a' törvénytelen cselekedetekért és vétkekért
a'nál inkább kérdésre vonathatnak , mennél elöbre
haladt már az ő életidejek , és az ő elméjeknek ki
képeltetések. Hogy a különböző tartományokban
egymástól eltávoznak a' törvények a' tökélletes ko
rácsnak majd huszon egy , majd huszon négy , majd
huszon öt esztendőre való meghatároztatásában , a '
főképen az éghajlat által okoztatott testnek és lé
leknek idejébben vagy késöbben való kifejlésétől függ.
123. S. A' férjfiúi korács , az állókorács (aetas
virilis, mások szerént juventus is) , magába joglalja
a' müszerségnek (organismusnak) tökélletes kifejlé
 57

sétől fogva , a nagyobb korácsnak belépéséig , t. i.

az erök fogyatkozásoknak és a' sarkalatos munkák
elenyészéseknek kezdetekig való időszakaszt , az az ,
a férjfiakban az ötvenedik , az aszszonyokban ' a
negyvenedik esztendőt . Az elvégződött testi kifejlés
megjegyeztetik a' hoszszába való növésnek megszü
nése által, a' csontoknak , és a' csontok - púpjaik
inak , az ináshúsoknak , kiképeltetések által, a' kö
vérségnek nagyobb elválasztatódása miatt gömbölyö
dö testnek körülete altal. Mind a két nem tökél,
letesen alkalmatos ezen idöszakaszban a' tenyészés
re. — A' polgári életnek minden szabadságai és kö
telességei illetik az ezen korácsbéli személyeket.
124. S. Az idős korács , a' vénség (senectus) ,
a' közönséges beszéd szerént magába foglalja , azt a'
.testi erő fogyatkozásától fogva számlálván , a' hól
tig való időszakaszt, de két egymástól igen külön
þöző alosztályokat kell itt felvenni. Az elsőbb idő
szakaszban eleinten az erök fogyatkozásokat a' jó
allkalmány mellett alig lehet észrevenni ; mindazon
által a' mindég jobban jobban jö világosságra. A '
fogyatkozó isméttermesztés (reproductio ), az inas
húsoknak merevedtségek, és gyengeségek , a ' hál-ge
rincz meggörbedése , a vén tekintet, az ábrázaton
való számos ránczok , a külső és belső érzékeknek
fogyatkozások , és az elme munkáinak rendszerént
való tökélletes elenyészések , bélyegzik ezt az idő
szakaszt. Törvényes tekintetben az ezen korácsbéli
emberek a személyes terhektől és kemény testi bün
tetésektől a'nyival inkább megkímiltetnek , ù'meny
nyivel inkább vénebbek , és szabadságok van , in
közönséges hivatalokban a' segéd kivánásra.
 58
125. $. A' második idöszakaszt , vagy az éle
medelt öreg korácsot ( decrepita senectust) , csak
kevés öregek érik el , bátor ez a természetes, be
tegség nélkül elkövetkező , életböl halálba való ál
talmenetelt készíti. A' külső és belső érzékek min
dég inkább fogyatkoznak , a’látás, és hallás meg
gyengül, az emlékező és képzelő tehetség egészen
elvesz , az itélő erő elenyészik , és az öreg ember
gyermekké leszen. Az úgy és ideg munkásságának
elmulása után , az éldegelés ( vegetatio) még egy
darabig tart , míg végre ez is megszűnik . Ezen idő
szakaszbéli embereknek többé semmi kötelességek
sintsen , de azonban sok szabadságaik és kerese
teik vagynak .
126. S. Az emberedéstől fogva a' többi korács
nak belépése nem oly meghatároztatott példázat
(typus) szerént következik el, hogy az éghajlatnak ,
és a' tartományoknak , sőt még a’személyes allkat
mánynak , az életszerének , ' s t. ee. különbségek
ként , öt vagy tíz esztendei eltávozásnak helye ne
lehetne. A' törvényszéki orvosnak , az emberi ko
rácsot illető , kétséges törvényes kérdésekröl itéle
tet hozni szükséges lévén ; ezen arányosságokat min
dég tekintetbe kell venni. Oda tartozik p. 0. a '
férjfiúi korács előtt vagy után való nemzés tehet
ségéről előforduló kérdés ; a' tökélletlen korácsú go
nosztévöknek kemény testi büntetésekre való ítéltet
hetésekről magát előadó kérdés ; - a' hol is a' lelki.
és testi kimiveltetést, a' neveltetést , a' taníttatást ,
és a ' cselekedetre való indító okokat meg kell mé
regetni.
 59
127. S. Ha a' törvényszéki orvostól valamely
sokáig távollévő embernek életben való lételéről vagy
haláláról vélekedést kérnének , a kor mindég gon':
dolóra kell venni, hogy az igen nagy , száz eszten
dönél nagyobb , korács példái , nem oly felette rit
kák. Ha tehát a távollévő ezt az életidőt elérte vól
pa iz ; a’kor az ő halálát mindég csak lehetséges
nek , de soha tökélletes igaznak nem lehet felvenni.
Teménytelen sok példák vannak öszszeszedetve a’Hu
feland Macrobioticájában , és esztendőnként most
is szolgáltatnak az újságok a'ról új tanubizonysá
gokat , hogy sok férjfiak és aszszonyok száz eszten
dönél tovább éltek.
W. H. Ploucquet vom menschlichen Lebensalter , und
den davon abhängenden Rechten, Tübingeo, 1779,

Harmadik fejezet ,
A ’ kétséges nemnek arányosságairól való
vizsgálatok.

128. S.

A nemnek arányosságai igen sokféle tekintetben

alkalmatosságot adnak kétséges törvényes kérdések
re ; tehát épen olyan sokféle tekintetben szüksé
gesekké teszik azok a törvényszéki orvosi vizsgá
latokat. Ide tartoznak e’hezképestmind a két nem
béli nemző tehetségről , az emehímekről, a szü
zességről, a' törvénytelen és természellen közösü
lésekröl (az erőszaktételről , a' gyermekszerelésről,
 60
azsodomáskodásról), a' terhesség röl és sztülésröl
való vizsgálatok . Mind ezen tárgyak tömény sok
különböző eseteket zárnak ismégmágokba , melyek
röl különösen kell elmélkedni , és vizsgálódni.

I. A’ nemző tehetségről való vizsgálások.

129. S. A’ nemző tehetségről való törvényszéki
orvos ítélet igen számosan megkívántatik . Ugyan
is , a' nemzésre való tehetetlenség , vagy a közö
sülésre való mértékletlen kivánság , az elválásra való
kívánságnak gyakran talpáúl tétetik . Továbbá a'
házasságon kívül való közösülés után a ' férjfi részé
ről a' nemző tehetség eltagadtatni szokott ; az asz
szonyok részekről pedig némely esetekben gyerme
kek vagy öreg emberek vádoltatnak be , a' kik
ben a természet törvénye szerént a' nemzésre való
tehetség hibázik.
130. S, A' rendes folyamat , melyhez az ítélet
tételt kell alkalmazlatni , a' következendő. Mind a '
két nemben a nemző tehetség a' közép korácsban
az emberedés belépésétől fogva , egészen az öreg
ség elkövetkezéséig , jelen van (123. S.) A’ férjfiak ,
a' kikben még valóságos mag nem választatik el ,
vagy a' kikben ez az elválasztás már megszünt , és
az uszszony személyek , a' kikben a hószám még
el nem kezdődött , vagy már megállott, természe
tesen , és a' korács által okoztatott akadály miatt ,
alkalmatlanok a nemzésre. De a nemzésnek mind
a' belépése, mind a', megszünése " általugorja néha
a szokott határokat , és azért az oda tartozó törtér
neteknek megítéltetésekkor a személyességre kell
figyelmezni.
 61
131. S. A' hibázó nemzồ tehetségre nézve mind
a' két nemben két valósággal egymástól különböző
esetet kell felvenni , melyeket , közönséges szóbe
szédben lehetetlenség (inpotentia) és meddőség ne
vezet alatt , számosan öszszezavarnak egymással , és
együvé foglalnak.
1. Van közösülésre - való tehetetlenség (inpoten “
tia coễundi).
2. Van nemzésre- való tehetetlenség (inpotentia
generandi) , ha szintén a' közösülés végrehajtatik is.
A’ közösülésre - való tehetetlenség mindég ma-'
gába foglalja a' nemzésre- való tehetetlenséget ; de
nem megfordíttatva.
132. S. A' közösülésre - való tehetetlenség a' férj
fiakban , vagy a’ közönséges és az egész műszerséget
illető , vagy a helyszerént -való , csupán a nemimü
szerekre és azoknak munkájokra tartozó , okoktól
függ. A helyszerént- való okokra tartozik ; a' férjfiúi
tagnak vagy tökélleles nemléte , vagy csekély nagy
sága , vagy a'nak a ' hoszszaságra vagy vastagságra
nézve való csuda allkatmánya ; a'nak a' felállás alatt
való meggörbülése ; a' szükelőbör !(phimosis); a'
rövidelőbör (paraphimosis) ; a húgycsőben lévő
sipok ( fistulák ) , daganatok , és veröér -daganatok ;
a fájdalmas helyszerént -való , nevezetesen vénusos ,
bajok ; a' húgyhólyagbéli kövek , melyek. a' közö
sülést fájdalmassá teszik ; az igen nagy kiterjedésü
igaz - vagy álszakadások (herniák ) , kiváll az el
söbbek , ha egyszersmind le is nöttek ; végre a' nem
zötagoknak helyszerént- való elfonynyadások és gyen
geségek , mint a különben még jó allkatmányban
lévö búja ifjúi feslettségeknek kövelkezéseik .
 62
Lásd Chr. Godofr. Gruner. De causis inpotentiae in
sexu potiori. Jenae 1774 , és Frank, Delect. Opusc.
med : T. VII.

133. S. A' közönséges okok vagy testiek vagy

lelkiek. Az elsőkhöz tartozik ; a' taknyos mérték
let , és az a’tól függő közösülésre - való réstség (fri
giditas) ; a' roszsz , kevéssé tápláló élésszere, a' .
testnek közönséges gyengesége , és kivált az ifjúi
feslettségeket követő elerőtlenedés, az oly orvossá
gokkul való viszszaélés , melyekkel a' nemzö indú
latokat felgerjeszteni és erösíteni szokták (a’ aphro
disiacumok ), a' tartós munkálódás és éjeli vigyá -
ziis 's 1. ee. által megtörténő testnek és léleknek
mérték feletl - való szorongatlatása és kifogyasztatású.
A' testi okokhoz tartoznak ; az aszszony iránt
raló gyülölség és útálat , a' férjfinak az erejében
való bizodalmatlansága, és a' képzelödés ; 's a’mint
némelyek vitatták , a szeretet felettébbvalósága is
(Pyl , N. Magaz. II. 3. S. 104. ff.).
Metzger a' kávét is a' közösülésre való tehetetlenség
nek okai közzé számlálja (a? Mahmud Sultán fe
leségének titkos története szerént) . .
143. §. A'nemzésre való tehetetlenség, meglévén
a’ közösülésre való tehetség, függ a gyümölcsösítésre
alkalmatos magnak nemlététől , vagy a’nak a' kö
zösüléskor szükséges kifecskendeztetését gátoló ügyel
lenségtöl. Tehát az okok közzé tartoznak , az ifjúi
és öregségi korácson kívül , kivált az ifjúi feslettség
után az önánság (onania) és a' bújaság által származott
közönséges elerőtelenedés és gyengeség , melly as
nemzésre alkalmatos magnak elválasztátását lehe
téllenné teszi ; továbbá a helyszerint - való hibák ,
 63
p. o. a'golyóknak tökélletes nemlétek , azoknak nya
valyájk , u. m . a' megkeményedés , ködaganat (scirr
hus ) , rák , azoknak sorvadások ; a magcsatornák
öszszeszorúlások ; vak végzödése a' kisgolyónak (epi
didymisnek) , a' maghólyagok szájoknak öszszenö
vése , azon inashúsoknak , melyek a magot kifecs
kendezni segítik , a' szélütések , az elölállónak
( prostalának) megkeményedése, és megnagyobbo
dása , 's a' t.
135. S. Vajjon a' (132 – 134. S.) neveztetett
okai a’ kettős férjfiúi tehetetlenségnek gyógyúlha
tók é , vagy nem gyógyúlhatók ? azt csak a 'bajnak
természete és a' személység szerént lehet megítélni.
A’ hasonlóképen ide tartozó , emehímekröl (her
maphroditusokról), alól -vizelökröl (hypospadiaeu
sokről), egy -golyóúakról ( monorchidésekröl ) , bútl
golyóúakról (kryptorchidesekröl) való vizsgálások
alább következnek.
136. S. E're a' kérdésre : vajjon valamely férjfi
kevés idő múlva a kihereltetése után valamelly asz
szonyt megterhesithet è ? igazán megfelelni nehéz.
Azt ugyan valóban nem tagadhatni, hogy rövid id8
haladtával a herélésnek végbevitele után , valamely
egyetlenegy gyümölcsöző közösülésre elégséges meny
nyisége a' magnak a' maghólyagocskában felmarad
hat ; de ellenben a' beszívó edények által megtör
ténő beszívást , és az éjtszakai mag kiürülés által
megesö kiürülést , tekintetbe kell venni. Mindazon
által az említtetett történetnek lehetségét nem tagad
hatni , vagy legalább a’nak a tökélletes lehetetlen
ségét semmiképen meg nem mutathatni.
 64
Lásd a' megfejtetését e'nek a’ kérdésnek : lehetséges é ,
hogy valamely férjfi , mind a’ két golyójának vess
tesége után , valamely aszszonyt megterhesíthes:
sen ? C. D. S. in Knape und Hecker Krit. Jahrb.
d . " Staatsarzneik . f. d. 19-te Jahrh . B. II. Th . I.
137. S. A' régibb tanítók kérdést tettek : a 'he
róltetteknek megházasúlhatóságokról. Az orvostu
domány állitásaiból kisül , hogy azok a' férjfiak ,
kiknek mind a' két golyóik kivágattak (castratusok ,
excisusok , eunuchusok ), a' közösülést ugyan vég
hezvihetik , de nem nemzhetnek , mivel felállást
ugyan kapnak , és az elölálló makkocskáknak ( pro
stutáknak ) nedveket is kiürítik , de semmi magot
nem bocsátanak . Azokban pedig , kik gyermekses
gekben a' golyók öszszezúzatások által kiheréltettek
( a' régieknek a' Talasiae- ijek , vagy Thilibae -ijek ),
lehetséges , hogy egy vagy más esetben a rend el
len a' nemző tehetség megvan , ha az egyik , vagy
mind a' két golyó , tökélletesen el nem rontalott. -
Vajjon az ilyen személyeknek meg kell ë a házas
sagot engedni ? a' törvényludók és az Istentudomá
nyosok ( theologusok ) ítéljék meg.
Milyen sarkalatosnak tartották ez elõtt azt az emlit
tetett dolgot , megmutatja azon eset , mely vani
Valentin. Novell. med . leg. Cas. VI. pag. 23. Lásd
Teichmeyer Cap. XV.Qu. 7. , és Haller Bd. I. S. 23.
Az utolsó igen helyesen ítél , hogy az Egyház az
ilyetén házasságokat , szintúgy megengedheli ; vala
mint a ' vén embereknek ; és egy történetet hoz
is elő , a' hol egy a' Szász Kápolnából való he
réltettnek a házasság megengedteték .
138. S. De az olyan férjfiak , akiknek vagy
az allkatmány , vagy a növés hibája , vagy vala
mely sértés következése , vagy seborvosi metszés
(ope
 65

(operatio) miatt , csak egy golyójok van (monorchi

des-ek) , a'nemzésre rend szerént alkalmatosok , ha
nem ha a' bennek még meglévő golyó hasonlóan nya
valyás , és a' halhatós mag elválasztásra alkalmatlan
volna. Azon esetekben , melyekben az egygolyóúak
nak kétséges, vitattatott , vagy bévádoltatott tehelet
Jenségekröl ítéletet kellene hozni, a szemelyesség
nek szoros megvizsgáltatása adjon világosságot. Azon
személyek pedig , kikben egyik , vagy mind a' két
golyó nintsen a ' golyózsacskóban , azok a' has üre
gében maradván (cryptorchides-ek , testicondus -ok ),
minden kétségen kivül bírnak nemző tehetséggel.
Tehát az előforduló törvényes kérdésekben , mellyek
az ilyetén személyeknek nemző lehetségeket ille
tik , azokat szorgalmatosan meg kell különböztetni
a heréltettektől; a' mely dologban , a' golyózsacs
kón nemlévő , vagy jelenlévő forradt sebhely , vilá
gosságot nyújthat.
139. S. Hogy a’ házasságon kivül véghezvitetett
közösülés után a' nemzés lehetetlenségét megmutat
hassák , a' bévádoltattak néha azzal szabadkoznak ,
hogy a’ közösülés szokatlan fekvésben vagy állásban
* ) esett meg , vagy hogy a férjfitag mélyen nem vi
tetett be a hüvelybe, a' mi által pedig a nemzés
lehetetlensége semmiképen meg nem mutatlatik. Ha ,
a' terhesítö, magát a vénséggel menti , a’kor nem
a'nyira az esztendőknek meghatároztatott számok ,
hanem sokkal inkább a testnek és az egészségnek
különös állapotja határozzák meg a' dolgot ; mivel
példák vagynak rá , hogy az igen idős emberekben
is megvolt a' nemzö tehetség.
Eớlékezem egy Z -- Vármegyebéli ollyan példáról ,
melyben egy megesett leányzó egy legényt az ő
5
 66
megterhesíttetésével vádolt az egyházi gyülésben .
A legény nem tagadta a' megtörtént közösülést , de
} azt hozzá tette , hogy azon cselekedet állva esett
meg. A' szent gyülekezet lehetetlennek tartván az
állva való megterhesítést , a' legényt az apaságtól
felszabadította , - és milyen igazsággal ?
* ) Lásd Haller. Bd . I. S. 16. 250. és 389. Anmerk. h.
h. Ueber die ungewöhnliche Stellung beim Bei
shelaf. Lásd. Pyl. Aufs. 'und Beobachtungen B.
VIII . II . 4.
140. S. A’rni az eszközöket illeti , hogy a férjfi
nak a' felállásra és kifecskendezésre való tehetségéről
a' kétséges történetekben lehessen ítélni , tehát a'
törvényszéki orvosnak , a' nemző részeknek szoros
megnézegettetéseken kivül , semmi más eszköz e're
nem marad ,mint az , hogy a’ vizsgáltatándóhoz né
hány éjtszakákon keresztül valamely seborvost kell
rendelni, a' ki , mihelyest a' férjfi önkénes felállá
sokat kap , öt azonnal megnézhesse . Minden , a' mit
különben cselekedtek , vagy cselekedhetnének ; vagy
a' becsülettel és jó erkölcscsel meg nem egyez , vagy
mint mutató erősség bizonytalan.
Az 1677 -dik eszdendo elött Francziaországban szokás.
ban volt Próba-Gyülésről, a' törvényszéki tanúknak
jelenlétekben , lásd Haller. Bd. I. S. 240. Hasonlóan
rútak és elégtelenek volnának bizonyságúl az újabb
idokben javasoltatott epécselések. A' Haller által
javasoltatott körösbogaras pályinka , pészma , 's
a' t. is hasonlóképen megvetésre méltók ; mivel
ezeknek a munkájokból a' felállásra való tehetsé
get ki nem hozhatni Továbbá , nem helytelen
jegyzék az Elverté ( die Unzulänglichkeit ärtztlicher
Entscheidung über vorhandenes männl. Unvermö
gen. Tübingen. 1808.) , hogy a felállás tehetségé
böl feltétel nékül nemlehet kihúzni a férjfi te
hetségét , mivel az orvos azon természeti állapotot
 67

meg nem ítélheti , a' melly a' férjfit csak egy asz
szony iránt teszi tehetetlenné.
141. S. A’ férjfinak mértékletlen közösülésre
való ösztöne néha az elválást tárgyazó okúl hozalik
fel. A’kor töbnyire vagy a férjfinak és az aszszony
nak nemző tagjai közt való aráuyosságtalanságnak
van helye ; a' mi által a' közösülés az utólsóbra néz
ve fájdalmas ; vagy a’ férjnek a közösülésre vala
mely beteges kivánsága van , és azt oly sürün gya
korolja , hogy a' miatt az aszszony egészsége szen
ved . A’nak az oka nem a három , vagy több go
lyókban van , a' mint Teichmeyer és a' régibb ta
nítók állították ; hanem a' mértékletben , búja kép
zelődésekben , gazdag élésben , és a' nemző részek
nek számos gyakoroltatásokban. A’hol azt gondol
1
ták , hogy kettőnél több golyót vesznek észre , ott
töbnyire vagy a' mellék golyó ( epididymis) szokat
lanúl el volt válva , vagy valamelly porczogó sza
bású test volt a ’ golyózsacskóban ; 's ezek valának
a' megcsalalásnak okai.
Hallernél (in den Anmerk. S. 394.) van egy eset , a'
közösülésre való mértékletlen ösztönre nézve , egy
hetven esztendős emberben. Lásd Ueber den zu
häufigen Beischlaf , in so fern er Veranlassung zur
Ehescheidung ist. In Pyl . Magazin Bd . I , S. 230.
f. f, Némelly házasságban élő aszszonyoknak pa
naszaik, ezen tárgyról. Lásd. Pyl. Aufs. Bd. Till
Abschn. II . Fal . 1. u . 2. Ez elött 35. csztendöve .
egy igen derék aszszonyságot én is hallottam , N. –
+ Vármegyében , ki a ' férjenek ezen hibájáról pa
naszolkodott, és a szegény aszszony mindég is be
tegeskedett.
142. S. Az aszszonyi nemuek tehteetlensége vagy
meddösége hasonlóképen kétféle. Ugyan is , vagy
5 *
 68
a' közösülésre való tehetetlenség van jelen , vagy ha
a véghezvitethetik is , a' fogadásra ( conceptióra) va
Jó tehetség nints meg.
143. S. A’ közösülésrevaló tehetetlenség az aszszo
nyokban vagy közönséges,vagy helyszeréntvaló , okok
tól függ. A’ közönséges okokhoz kell főként szám
lálni az ideg rendszernek (systemának) nagy érzé
kenységét , ami a' hüvelyben nem csupán hely
szeréntvaló , fájdalmas , görcsös allkatmányt; (a' mi
ket mesterség által könynyü elhárítani), hanem még
görcsöket, rangatódzásokat , sőt nehéznyavalyás zür
zavarokat , és hoszszas ideggyengeséget', még a'
mértékletes és nem gyakor közösülés mellett is
okoz. Néha azért származnak ilyetén zürzavarok ,
mivel a házastársaknak allkatmányokban és mi
voltokban (habitusokban) igen nagy különbség van;
t. i. a’ férjfi rettentő nagy test , az aszszony pedig
gyenge , érzékeny , elkényesztelett személy. Néhá
lelki arányosságok is belé keverednek a dologba ;
néha az ilyen zürzavarókat tettetik is , vagy legalább
nagyobbítják.
Lásd az igen számos közösülésröl : Pyl . N. Magazin
Bd. I. S. 248. és Pyl. Aufs. Bd . III. 5-ter Fall.
Kopp. Jahrb . Staatsartzneik. Jahrg. I. S. 422. f . f.
2

144. S. Sokkal számosabban akadályoztatik a

közösülés a' helyszeréntvaló okok által . Oda tartoz
nak legközelébb minden eredeti kifejlésnek hibája
által , vagy helyszeréntvaló nyavalyák által , az anya
méh hüvelyében okoztatott bézároltatások , és meg
szoríttatások , melyek a ' férjfiúi tagnak bemenetelét
akadályoztatják ( atresia). Ez azálla pat támadhat,
a szeméremtest ajakainak , a menyaszszonyoknak
 69

(nympháknak ), öszszenövések, a' szüzhárlyának (hy

mennek) tökélletes bezároltatása, a' hüvely oldalainak
a' nehéz szülés után való öszszenövése , a' túrokat kö
velő forradások , a’ ködaganatos megkeményedések ,
'sa't.által. Ezeken kivül , a'nádrának és a' hüvely
nek leszálása (prolapsusa) , a végbélnek vagy a húgy
csönek (urethrának) a ' hüvelybe való természetlen
nyílása, a’ peczeknek (clitorisnak) , és a' menny
.::Szszonyoknak mérték felett való nagyságok , a' külső
nemzötagokon lévő daganatok , és növések , a' go
nosz csípős fejérfolyás ., a’túrok , 's t. ee . ide tartoz
nak ; mivel ezek a ’ közösülést vagy természetesen
lehetetlenné, vagy legalább irtóztató útálatossá teszik .
145. S. A' fogadásra való tehetetlenség mindég
öszsze van kötletve a közösülésre való tehetetlen
séggel ; de sokszor ván a’nak helye, még a' közö
sülésre való tökélletes tehetség jelenlétével is. A’nak
az okai hasonlóan vagy közönségesek , vagy helysze
réntvalók. A ’ közönséges okokhoz tartoznak először
a’ lelkiek ; a' gyülölség , a' szeretetlenség , a’ férj
ellen való harag ; továbbá , a' teștiek ; az idegeknek
igen nagy érzékenységek vagy érzéketlenségek , az
igen ifiú vagy igen idős korács , vagy a közönséges
beteges állapot , miatt való hószámnak a' nemléte.
Rendesen ugyan a' terhesedésre a' hószám feltétel
(conditio). Mindazonáltal vannak gyakran olyatėn pél
dák , hogy mind leányok , akiknek még hószámok
nem volt , mind aszszonyok , a'kiknek a hószámok
már elmarad , mind olyanok , mind a’kiknek már egy
darabig hószámok Célbeszakadt , terhesekké lettek.
146. S. A’ helyszeréntvaló okok ; az anyaméh
| szájának öszszenövése , és a'nak más allkatınánybéli
 70

hibái , p. 0. a' habarniczák (polypusok ), a' kodaga

nat , rák , gyúladás , a' nádra felfúvódása , vagy ge
nyecséges daganatja , a' nádra belső falainak öszsze
növések , a' Fallop trombitáinak bézáródások , a'to
jástartóknak nemlétek , vagy elromlások , a’ nádra
tökélletes nemléte , a'nak rézsútos fekvése , a' sza .
lonna daganatok (steatomák ), és más műszeres hibák ,
melyek által a' nádra öszszenyomatik , és a'nak a'
munká ja megakadályoztatik ; végre a helyszerént
való tehetetlenség e és szélütése a belső nemző rend
szernek , a' mi is az onánságnak , vagy az igen gya
kor közösülésnek a következése lehet.
Lásd. C. G. Gruner de causis sterilitatis in sexu se
quiori. Hal . 176. -4. M. G. Thilenius über die
Unfruchtbarkeit der Ehen , in Hufeland Journal .
Bd . XII . St. 3. S. 9.
147. S. Az aszszonyi tehetetlenségnek' némely
itt említtetett okai ideigvalók és gyógyúlhatók ;
mások pedig megmaradandók és gyógyúlhatatlanok .
A ’ belső nemző tagoknak hibáikat az aszszonyokban
életek alatt csak igen tökélletlenül, vagy épen nem ,
>
kereshetni ki , és azokat csak részszerént is cupán
a ' zürzavarokból tanúlhatni ki. Megcsalatások és hi
bás okoskodások hasonlóan becsúszhatnak ide köny
nyen ; tehát a törvényszéki orvos jól meggondolja
és meghányja a' dolgot , hogy ítélhessen.
148. S. A’ közösülésre és fogadásra való aszszonyi
tehetetlenségnek némely okai , melyek már az el
válás sürgetésre adtak alkalmatosságot, a' mesterség
segedelme által elháríttattak , főként ha a' mind a'
két résznek nemi tagjai közt való arányosságtalan
ság , vagy más történeti akadályok teszik a' közö
sülést fájdalmassá , vagy gyümölcstelenné. Néha a
 71
közösülésre, valamint a fogadásra való tehetetlen
ség csak viszszaviteles (relativus) , t. i.a ' férjhezva
ló arányosságra nézve , a' test allkatmányának nagy
különbsége, vagy a' mértéklet közt való ellenkezés
miatt.
Egy példát beszél Zittmann a viszszaviteles tehetet
lenségről (med , forens. Cent. IV . Cas. 29.) , ahol
egy aszszony orvosi vizsgálat által , a szülő ré
szeknek igen nagy szorosságok miatt , tehetetlen
nek találtatván ; elválasztaték ; de két esztendővel
azután egy erősebb férjfi által teherbe ejteték. Ha
sonlót hoz elö Weber , Hallernál , Bd. I. S. 419.
149. S. A? törvényszéki orvos csak a hibának
szoros megvizsgáltatása után határozhalja meg , vaj
jon a' tehetetlenségnek az oka gyógyúlható ė , vagy
gyógyúlhatatlan , ahol az egymiség ( indiuiduali
tas) gyakran nagy tekintethe jö. Ezen okok közzül ,
melyeket lehet az elválásra elegendöknek tartani , az
a' bíráknak a' törvényszeréntvaló meghatározásokra
bízatik. De mindég meg kell azt e'kor gondolni ,
hogy ezen müszeres hibák közzül némelyek , mely
ek a' fogadást vagy a' közösülést akadályoztatják ,
csak a ' házasság alatt , a' nehéz gyermek szülések ,
a' bábáknak rosz bánások után , vagy a betegségek
Titán , származnak.

II. Az emekímekröl és az alólvizelökröl való

vizsgálások.
150. S. Ez alatt a' nevezet alatt , emehimek (her
maphodilusok , androgynusok ), azokat a' személye
ket értik , a'kikben mind a két nemnek a' nemzöré
szei , úgy mnondatván , vagy látszatósan , öszszeköt
 72

tetve vannak. Igazi hímemek , mintazok némely élő

állatseregben találtatnak , az az , olyanok , a' mely
eknek tökélletesen kiképeltetett mind a’két nembe
li nemző részeik vólnának , és azért , a' férjfiúi és
az aszszonyi nemi munkákra , a ' terhesitésre és a'
fogadásra , hasonló lépcsőben alkalmatosok volná -
nak , az emberek között nintsenek. Minden úgy mon
datott jegyzékek , melyek ilyen tökélletes emberi
volt - hímemékröl szólnak , bizonyító erö nélkül va
lók ‫ ;ܪ‬a' régibb jegyzékeken a' mese pecsétje van ; az
újabb időkből valók is szoros bontzolásheli , és egész
ségtudománybeli vizsgálat nélkül hirdettettek ; pe
dig csak a' mutathaná meg azt az épen e’nyire a'
természet törvénye ellen lévő tüneményt,
Több 'hasonló mesék az olyan hímemekről , a' kikrol
azt vitatják , hogy elöször gyermekeket szültek , és
azután aszszonyokat ejtettek teherbe , mint Möl
ler , Blancard , és Shnrig beszélik azt ; Teychmey
erné! (Instit. Cap. XIV. ) , és Hallernel (Bd. I. S.
205. f. f.) fordulnak elö , Az úgy neveztetett jegyzé
keket a' külsö allkatmányok szerént való tökélletes
himemékröl mind a 'két nemi részeikre nézve , lásd
1
feljebb 157, S.
151. S. A hímeme alkattatásainak minden ese
teiket , melyeket nem régiben illendő szorossággal
megjegyzettek , és megvizsgáltak , két föseregre le
het vinni.
Az első és legszámosabban előforduló sereg oly
an személyeket foglal magába , akiknek nemek
csak első tekintettel kétséges , mivel némely külső
részeiknek hibás alkatmányok nékik hímeme képet
ad ; de a'kikben a nem , a’ melyhez tartoznak , már
a ' külső nemző részeknek szoros megvizsgáltatások
þól ellencmondhatatlanul kitetszik .
 73

152. . Az első seregbe tartozó férjfihímeme

személyek (androgynusok ) ismét külömböznek egy
mástól, a' hibás alkatmánynak lépcsős különbsége
szerént. 1. Találtatik valamely hasadt golyózsacs
kó , mely által, kivált a' golyók a' hasban marad
ván , az aszszonyi szeméremtesthez valami hasonla
tosság támad. A' férjfiúitag a' mellet néha rende
sen van " allkattatva. 2. A ' golyózsacskónak hasa
dékja mellett egyszersmind valamely rendetlenül all
kattatott tag , által nem fúratott makkal, találtatik ,
és a húgycső (urethra) szája szokatlan helyen van.
Azok közzil az újabb időkben mcgjegyeztetett férjfi
hímeme allkattatásoknak példáik közzül , ide tar
tozik a' Schweikard által leíratott eset (Huſeland
Journ , f. d. prakt: Heilk . Bd . XVII, S. I.) , ahol
egy személy gyermekségétől fogva , egész 49. esz
tendős koráig, aszszonynak tartték, míg ő a'ma
ga ſérjfiságát terhesítés által meg bizonyította. Tor
vábbá , az a' Bock által (Horns Archiv. Jahrg. 1811.
Bd. 1. S. 354.) leírátott gyermek , a' ki egyszersmind
bútt-golyójú és aló lvizelő is. Több ilyetén esetek
találtatnak a' Home és Schneider alább említtetén
dö munkáikban .
153. S. Az első seregbelitaszszonyhímeme
személyek ( androgynak ) a hímemeségnek képét
kettős hibás alkatmánynyal okozzák. 1. Ezeknek
természetlenül hoszszú vastag peczkek ( clitorisok )
van , de a' melyben húgycső , a gombástesten ke
resztül, nintsen. Mivel a' többi nemi részek e' mel
lett mindnyájan tökélletes aszszonyiképen vagynak
allkattatva ; tehát az első szoros vizsgálat által az
a’hoz értö, ember felfedezi mindjárt az aszszonyi
nemet. 2. A’ külsö nemi tagokból kifüggö nádra le
szálás ( prolapsus ), a' mely férjfiúi tagnak látszik ,
 74

himemeséget ád elő, mely nem csak a köznépet, ha

nem az orvosokat és seborvosokat is már gyakran
megcsalta.
Az első nem , legszámosabban fordul elő az úgy ne
veztetett hímeme allkattatásokban. A' második nem .
hez tartoznak a' Saviard (Recueil d'observations
chirurgicales a' Paris. 1784. p. 150 ) , és Home (Phi.
losophical transactions for the year 1799. S. II. p.
157. ) által megjegyeztetett esetek ; melyek mind
ketten a sok orvosok és seborvosokı által him.
eméknek tartatott személyeket a' viszszatétel (repo
sitio ) által aszszoyemberekké változtatták,
154. S. A második sereg azokat a személye
ket foglalja magába , a' kiknek külső nemzö - tag
jaik oly hibásan vagynak allkattatva , hogy azoknak
megvizsgáltatásokból a' nemi bélyeget meg nem ha
tározhatni. Ezekben meglehetős nagy férfiúi-tagot,
de általfúratlan makkal , és az aszszonyi- szemérem
test ajakai közt mély , hülvelyhez hasonló menetelt
találtak , melyben felül a' kúgycső találtaték , de a'
melyet szorossága miatt tovább vizsgálni, éltében a'
személynek , lehetetlen volt.
155. S. A’: hímeme alkatmányú személyeknek
megvizsgáltatásokkor pedig: a törvényszéki orvos
nak nem csupán a nemi - tagoknak minémüségeket
és allkatmányokat, hanem a többi ismertető jele
ket is , gondolóra kell venni; melyek által a' nem
belyége ( charactere) magát kinyilatkoztatja. A’ meg
nőtt férjfi nemüekhez tartozik ; a' szakál kinövése ,
a' lélekzögége -fejnek az allkatmánya , a dörgöbb
férjfiúi szózat, és az egész férjfiúi mivolt (habitus ) ;
az aszszonyokban , a medenczének , és emlőknek
minémüségek ; a' hószám jelenléte. Az első sereg
 75

beli hímerékben az ilt neveztetett jelek a' nemet

minden kétségen - kivül- valóvá teszik .
156. S. De a' második seregbéli személyekben
( 151. S.) ezen ismertető jelek sem elegendök , hogy
valamely személyt bizonyosan aszszonynak vagy
férjfinak lehessen tartani ; mivel , a ' nemzötagokat
számba sem vévén , a' többi műszerekben is majd
a' férfiúi, majd az aszszonyi allkatmány , fordúl elő.
A’kor az ilyen történetekben inkább nemetlenség
(aphroditismus) van , 's az ilyen személyek tökélle
tesen szükölködnek férjfiúi vagy aszszonyi nemi
munkák nélkül. De valamelyik nemi bélyeg az ily
en személyeknek még életekben szokta a másikat
felülhaladni , és halálok után vagy nádrát tojástar
tóval, vagy pedig a' hasban hátramaradott, tökéllet
lenül allkattatott gólyokat találnak hennek , a' mely
ek már azoknak életekben is a' véknyakban (lum
busokban) némely daganatot okoznak .
A’ második seregbéli hímemek vagy tulajdonúl ne
metlenek , meglehet , hogy számosabban vagynak ,
mint sem a’ hogy gondoljuk. Felette hihető , hogy
Derrier Maria Dorotytya ide tartozik , a' ki a mi
nap Dörge vagy Dürge Károly név alatt magát
Salzburgban mutogatla: Szembe tünö itt az a kü
lönböző ítélet , a' melyet híres orvosok és sehor
vosok hoztak a ról. Öt Hufeland és Murfinna lyány
nak , Stark és Martens fiúnak , de Metzger és a'
minap Weissenbach nemetlennek , lenni mondot
ták. (Lásd Hermaphroditismus von Schneider , in
Kopp Jahrb. d. St. A. K. Jahrg. II. S. 154. és Salz .
med. chir. Zeitg. 1811. Nr. 63. S. 204. és e'röl a'
legújabb ítéletet lásd Asclepiäion 1811. Nro. 82. Ily
en nemü több példákról lásd Roose Beiträge z.
öffentl. u . ger. Arzneik . St. II. S. 217. Vala
mely két esztendős gyermekben egy átaljában min.
 76
den nemi részek nélkülvaló tökélletes nemetlen
ségnek nevezetes példáját közlött velünk Wolfart
(Asclepiäion 1811. Nro. 3.) .
157. S. A' tulajdon himnöstényekről (herma
phroditusokról) vagy kétneműekröl , az az , az olyan
személyekről , a’ kikben a’ férjfiúi és aszszonyi ne
mitagok nyomorékság nélkül egymás mellet kiképel
tetve voltak , sok különböző jegyzékek tétettek hírré ,
az újabb időkben is. Számos orvosok és egészség
tudomány -túdók igyekeztek , részint az okosságból ,
részint a' bontzolásból és a' tökélletesség - isméretéből
való okokból, részint a' természet-bölcsessegéből (na
turae philosophiából), az ilyen allkattatás lehetleri
ségét megczáfolni. De Ackermann a' keltős nemző }

műszereknek , ugyan azon egy személyben , egyszer

re , lehetö allkattatását megmutatta. Azonban az ily
en személyek ritkán életrevalók , és soha sem nemz
hetnek . Ha tehát az allkatmány szerént tulajdonké
penvaló hímemeknek példáik néha találtatnak is ;
mindazonáltal azok soha sem olyanok a' munkájok
ra nézve , a' mint azt az előtt hibásan hitték.
Ezen seregbeli allkatmánynak legszembetűnöbb pél
dája van e'ben az írásban : Garçon et fille her
maphrodites. a' Paris. 1777. Lásd. Schneider a. a
0. S. 157. Mindazonáltal a hitelességre, és a' bi
zonyító erőre nézve a’nak igen sok híjánossága van.
De a' J. F. Ackermann írása (Infantis audrogyni
historia et ichnographia. Accedunt de sexu et ge
neratione disquisitiones physiologicae et tabulae
V. aeri incisae . Jen. 1805.) hiteles. Haller azt
mondja , hogy ő ilyen nemů jegyzéket csak hár
mat tud , a' melyek ellen semmi kifogás nintsen .
Bd . I , S. 208 .
158. S. A ’ hímemeségnek különböző seregeivel
syakran öszszeköttetett, gyakran pedig csak magá
 77
banlévő , férzfiúi nemző tagoknak rendetlen allkat
mányok az alólhugyozás (hypospadia). Alólhugyo
zóknak (hypospadiaeusoknak) neveztetnek t. i. mind
azok a' férjfiak , valakikben a húgycső nem elöl a'
makkvégén , hanem más helyen , a' pecsnek (penis
nek) az alsó színén nyílik ki. A' legtöbb esetekben
a' húgycsőnek rendetlen szája mindjárt a' fékecskén
túl, o'makk-nyakán van , ritkábban találtatik az
odébh ’a gyükér felé, vagy épen a ' segg -szeméremº
közön (perinaeumon ). A' legritkább történetekben
a ' férjfiúitagnak hátán is találták már ezt a' nyi
lást , a’ felülhugyozókban (anaspadiaeusokban ).
159. S. Nyomosok az Orvosi Törvénytudomány
ra nézve a' hímemekröl és alólhugyozókrólvaló vizs
gálások ; mert ezen hibás alkatmányok sok kétsé
ges törvényes kérdésekre adnak alkalmatosságot.
Nem olyan ritka az az eset , hogy a’ hibás allkat
mányú nemzötagokkal a’korszületett kisdedeknek a'
nemek kétségesnek tessék. Mivel pedig a' nemnek
elcseréltetése az illetlen neveltetés, az életszere , és
más arányosságok, miatt , nagy kárt okozhat az ily
személyeknek egész életekre nézve ; tehát az ilyetén
esetekben a' meghatározás semmiképen nem illeti a'
bábát , hanem a törvényszéki orvost és seborvost.
Olyan példákat, ahol az alólhugyozás a' hasban hátra
maradott golyókkal együtt lévén , a nem elcseré
lésre alkalmatosságot adott , láthatunk azon esetek
ben , melyeket Schweikárd és Bock feljebb a’152. .
elöhoztak, a' melyekhez tartozik még a’ Schäffer ál
tal (Hufeland Journ . Bd . XIII . St. 1. S. 114 ). le
iratoit történet is .
Lásd Osiander Denkwürdigkeiten Bd. II. St. 2. S. 262.
76. a' mely az a’korszületett gyermekek nemnek
nek elcseréltetésekről szól .
 78
160. S. A' hímemeknek és alólvizelőknek két
séges nemzö tehetségek gyakran szükségessé teszi a '
törvényszéki orvosnak meghatározását, a' mely né
inely esetekben nevezetesen nehéz. Általjában vilá
gos, hogy csak az első rendbéli hímemék (151. S.)
alkalmatosok a nemzésre. A második sereg , vagy ,
a' tulajdon nemetlenek , a' nemızésre elégtelenek
(154. 156. S.). A’hoz szabja magát a' törvényes ese
tekben az olyan személyek házasúlhatásoknak a'
meghatároztatása.
161. S. De a’személyes eseteknek megitéltetések
ben nagy vigyázással kell élni; mivel a' megcsala
tás, a' mint a' tapasztalás tanítja , könynyen le
hetséges. Az elsö seregbeli férjfi -hímeméket a’nál
inkább alkalmạtosoknak kell a' nemzésre mondani,
mennél kevésbé törvénytelenül van allkattatva a'
férjfiúitag , a' termetére , és nagyságára nézve , és
mennél világosabb az illendöen allkallatolt golyók
nak a' lételek . Mivel pedig az olyan személyek
gyakran bútt - golyóúak , és alólvizelök is egyszers
mind; tehát meglehet , hogy a' nemkedvező külsö le
kintetkor is , a' nemzö tehetségnek van helye (Lásd
138. és 158. S.).
162. S. Még nehezebb az első seregbeli asz
szonyi -himeméknek nemző tehetségeket meghatároz
vi; mivel a' tökélletesen törvényesen alkattatott ne
mi tagok , és a' közösülésre való tehetség mellett is ,
a' nemzötehetség hibázhat ( 145. S). Az ezen fajból
való személyek pedig , a' tapasztalás szerént, töb
nyire meddök . A ’ férjhezmenetelt mindazonál
tal , az orvosi állítások szerént itélvén , az ilyetén
személyeknek általjában nem lehet megtiltani. Azo

/
 79
kat , a' kiknek aszszonyi medenczójek , illendően ki
nyílt , és arányosságos hüvelyek , van , a' kiknek úr
külső nemzötagok allkatmángokban semmi tökélle
tes akadály a'közösülésre nintsen , a' törvényes ese
tekben férjhez -mehetöknek kell mondani. De a’ nád
ra leszálása , a' csudálatos peczek , 'st. ee. , a'meny
nyiben azokat a' mesterség segedelme által el nem
háríthatni, szükségesképen elveszik a' közösülésre
való tehetséget. -
Minden második seregbeli hím
emék (154. S.), és még inkább a' felette ritka, ket
tös kiképeltetett nemi - részekkel bíró személyek
(157. S. ) , sem nem nemzhetnek , sem házasságba
nem léphetnek.
Lásd Haller Bd. I. 219. Schneider a. a. 0. S. 103. — 67.
163. S. Az alólvizelöknek nemzö-tehetségeket a’
legtöbb törvényszéki orvosok tagadták , vagy legalább
- azt kétségbe hozták . De többeknek a szorgalmato
sahb vizsgálások és öszszehasonlítások , és az újabb
időbeli esetek , ellenkezőt bizonyítanak. Tehát az
Orvosi Törvénytudományban elö (principium ) gya
nánt, e'nek kell igaznak lenni : hogy azon személyek
ben , a' kikben a férjfiságnak a' többi ismertető jelei
megvannak , az álólvizelés, feltévén , hogy a nyi
lás oly helyen van , hogy a mag az által az asz
szonyi hüvelyhe beömölhet , nem akadálya a' nem
zö tehetségnek . Kétségesebb volna a meghalározás
ha a' húgycső szája a' férfitagnak egészen a' gyü
kerén yolna , valaminthogy a nemzés is a’kor le
hetetlen lenne , ha a' húgycsö a’ középhúsban (pe
rinaeumban ) volna.
A’ feljebb említtetett tudománynak megbizonyíttatásá
ra való tapasztalásbeli erösségek megtaláltatnak az
80
alólhugyozókról, és azoknak a tehetségekről va
ló Kopp által íratott derék értekezésben , Jahrb.
der Staatsarzneik. Jahrg. III, S. 228. u , s . f. Lásd
Jahrg. IV. Henke Adolph elött isméretes egy
történet , ahol a nyílás a különben meglehetö..
sen hoszszú férjfiúi tag hegyétöl egy hüvelknyinél
tovább volt , és még is a' környülállások teljesség
gel kétségbe nem engedték hozni , a'nak a' férjnek
a nemzo - tehetségét , a kin ez a hiba volt , sőt
hogy még a' pecsen (penisen) igen hátra lévö nyi
lás mellett is , a’különben kedvezö allkatmányban ,
gyümölcsöző lehet a közösülés , megmutatja a'
Schweikard által leíratott alólhugyozó (Hufeland
Journ. Bd . XVII. S. 8.) . De legkétségesebb a’ Ho
me általfelhozatott , fecskendövel való mesterséges
gyümölcsösítés, ' a' középhúson általfúratott alól
hugyozóban ; valamint szintén a' Haller által leira .
tott beszédek is , hogy t. í . két történetben a férj
fiúitagnak rövidsége vagy nemléle , a hozzától.
datott szaru , vagy ezüst pecs által , kipótoltaték!
Könyvek vagy írók.
Az előhozatgtt rendszeres irásokon kívül ide tartoz
nak foként :
Haller Commentatio de hermaphroditis (im ersten Ban
+
de der Göttinger Sociätetscomentarien ) .
Metzger über hermaphroditen ( in dessen gericht.
med. Abhandlungen ).
Everard Home über Zwitter (Roose Beiträge z. öffentl.
u , gerichtl . Arzneik . -St. II . S. 203.).
Der Hermaphroditismus in gerichtlich medicinischer
Hinsicht, von Schneider (in Kopp Jahrb , der Staats
arzneik. II . S. 203. ) .
Ueber Hypospadiaeen und ihre Zeugnissfähigkeit ,
nebst . einer hieher gchörigen merkwürdigen neuen
Beobactung von Kopp (Jahrb. III. S. 228. }
Az Ackermann írása (lásd feljebb 157. S. alatt) 's t, ee.

A
 81

A’szüzességről való vizsgálatok.

164. S. A' régibb tanítók Alberti , Teichme
yer és Mások azt adják elő , hogy a testi és lelki
szüzességet egymástól meg kell különböztetni. De ha
a’testi szüzesség alatt az aszszonyi nemzötagoknak meg
nem sértelett minémüségeket , ellenben a' lelki alatt,
az aszszonyi elmének meg nem fertéztetett ártatal
lanságát értjük , úgy azon különböztelés nem al
kalmaztathatik Jaz Orvosi Törvéytudományban ; mi
vel az utolsót testi jegyek böl meg nem ismérhetni ,
és a' testi szüzességből , már az akár jelen van , akár
hibázik , a' lelki szüzességet bizonyosan ki nem hoz
hatni.
Ezen értelemben vítatja Metzger ( System , erste Ausga
be S. 442.) , hogy a' testi és lelki szüzesség közt
való különböztetés az Orvosi Törvénytudományra
nézve helytelen , és haszontalan.
165. S. Det ha a' testi szüzesség alatt a ' testi
jelek által a'nemi-részeknek megmutattatható, meg
sértetetlen minémüségeket értik , a' lelki szüzesség
pedig amazoknak a’ megsértetett állapatjokkor is ,
csak közösülés , és onánság által ne történt légyen
meg, megengedtetik ; tehát így ezen két állapotnak
egymástól való megkülönböztetése valami alkalmaz
tatást talál az Orvosi Törvénytudományban. Mert le
het valamiolyan kérdést a' törvényszéki Orvos elei
be terjeszteni , hogy ő szorgalmatos vizsgálat és ha
sonlítás által keresse ki; ha vajjon a’nemző - tagok
nak megsértetések szüzességtelenség által ment é
véghez , vagy pedig más okok által történt meg ?
Ez az eset nevezetesen a kor volna , ha valamely új
házas férjfi az elválást azon az okon sürgetné,
6
 82
hogy az elso éjtszaka a' szüzesség jeleit észre
nem vette ; és az aszszony azt vitatná , hogy Ő azo

kat történeti sérelem , vagy nyavalya által 's t. ce.

által vesztette el .

166. S. Az aszszonyi szemérmetességnek meg

kimiltetése végett ugyan , törvény szerént, a' bá
bákra kell bízni a szüzességnek megvizsgáltatását
(43. S.). De mivel ezeknek a tudományokra ritkán
bízhatja az ember magát ; tehát minden nyomosabb
történetekben a vizsgálást tanácsosabb a törvény
széki orvosra és seborvosra bízni. Ezt kivált a vá- .
ló perekben , boszszús panaszokban , és némely vé
tek vizsgálásokban (criminalis inquisitiókban) , 's a't.
meg kell tartani. Az ilyen esetekben a’ törvényszé
ki orvosi vizsgálások segedelmekre a' megnézegetés
és megtapogatás ( touchirozás) alkalmaztatik.
Lásd Teichmeyer Cap. IV. qu. 4. Haller Bd. I.S.49
167. S. A' jelenlévő testi szüzesség jeleinek eze
ket tartják : teljes , veres , kemény és szorosan egy
más mellé záródott külső és belső szeméremajakak ,
megsértetellen szüzhártya ( hymen ) , szoros , rán
czos hüvely, erős , gömbölyű , rovátékos bévágás
és hasadék nélkül való , sima minémüsége az anya
méh szájának , a' szemérem fékecskéjének feszessége,
a csecseknek keménységek , erösségek , a fájdalom
és a' vérzés az első közösüléskor .
168. S. A’ szüzhártyának sértetlensége rendsze
rént úgy tekintetik , mint a szüzességnek leghizo
nyosabb , és legelső ismértető jele. Helytelenül ké
lelkedtek a régibb bontzolók e'nek létéről ; mert a'
szüzesség -hártyája' valóban rendszerént megvan a
még meg nem illettetett szüzek ben , mint a hü
 83
vely első részéből kiülő , gömbölyű , vagy félhold
képü ráncza a' hüvely bőrének. Ez az első közösü
léskor a' férjfitag bemenetelének alkalmatosságával,
futó fájdalom alatt , és kevés vérzéssel , elszagatta
tik , 's e'nek maradványai azután az úgy neveztetett
mirtus képű húsocskákat (myrtiformis carunculákat)
allkatják.
169. S. De a szüzhártya nem csalhatatlan is
mértetö-jele a' testi szüzességnek. Sem pedig a’nak
a' jelenlétéből megczáfolhatatlan erősséget nem húz
hatni a' még soha véghez nem vitetett közösülésre ;
sem viszont a’nak nemlétéből a' véghezvitetett szü
zességtelenséget csalhalatlanúl megmutatni nem le
het. Mert , 1 ). A' szüzhártya az allkatás hibája ál
tal vagy egészen hibázhat , vagy a’nak csipkés , a'
mirtus-képü -húsocskához hasonló , allkatmánya le
hel ; a' mint azt a’gyenge gyermekeken tétetett jegy
zékek bizonyítják ; 2.) a szüzesség sérelme nélkül
is, ugrás , lovaglás, történetből való külső megsér
tés *) , nádra leszálás , nádra rák , kökivágás , és
az öszszenött hüvelynek seborvosi metszés által va
ló kinyittatása által elromolhat az. 3). Más oldal
ról jegyzékekből tudatik , hogy valamely ismeretes
szüzességtelenség, és a' sokszori közösülés után is ,
néha a szüzhártya a’ szülés idöszakaszáig sértetet
lenül megmaradhat. Eʼnek a' dolognak lehetsége
vagy onnét magyaráztatik ki , hogy a' férfi -tag vagy
tökélletesen nem ment be a' hüvelybe , vagy a hü
velyhez képest vékony volt, vagy hogy a’ hüvely a'
hószám idejekor , vagy a ' fejér- folyás után , vagy a'
személy egész testének lankadtsága miatt , igen fony
nyadt volt , vagy hogy csak a ' félhold képü szüz
6 *
 84
hártya engedett , a nélkül , hogy elszakadt volna.
1
Innét lehet azt is megérteni, miképen lehet némely
esetekben az idétlen szülések után a' szüzhártyát meg
sértetetlenül találni.
* ) Jól jut eszemben , bogy 1793- dik esztendőben , Stah
li Chirurg. Proſessor Úr , a’kori , hozzám külö
nös jó indulattal és mondhatom barátsággal viselte
tett , Tanítóm , vélem közlötte tanítás képen azt a'
történetet , hogy ő a'kor gyógyított Budán a' vár
ban egy gyenge kisaszszonykát, a' ki oly szerentsét
lenül esett el , hogy a maga játszó kocsicskájának
a’ rúdja , a szemérem -testébe ment, és az a' szüz
hártyát egészen ketté hasította . Már ezen kisasz
szonyban idövel bizonyosan nem volt a szüzhár
iya megsérteteilen a' közösülés elött is.
Lásd Osiander Denkwürdigkeiten Bd . II. S. 2. u. s . f.
170. S. A' fájdalom és a' vérzés az első közö
süléskor , a' mi a' szüzhártya elszakadása által szár
mazik , némely törvényszéki Orvosoktól a legbi
zonyosabb jelnek tartatik. De mind a kettő felette
bizonytalan jel ; mivel 1). a' fájdalom és vérzés
mind azon esetekben hibázhat , ahol a szűzhártya
minden megesett szüzetlenség nélkül elrontatott ; va
lamint 2). mind azokban , valakikben az a' közösü
lés véghezvitele által meg ' nem sértelék ( 169. S).
3). A’ fájdalmas érzelem hibázhat, ha a férjfitag .'
a' hüvelyhez képest igen kiesiny. 4 ). A’ fájdalmat
és a vérzést teltetni lelel , azt fel nem vévén is ,
hogy itt igen könynyen lehet szántszándékos meg
vakítás , az a’kor történő hószám által. -
Haller (Bd. I. S. 45.) , vitatja , hogy a törvénytúdók
csak türedelemből tartják a vérzést bizonytalan
jelnek , és hogy a szűzhártyának és vérzésnek nem
léte, a' legbizonyosabb erösség a' már sokszor nieg
 85

élégeltetett szerelemnek : de ez nem igaz , a ' mint

az elöadatott erösségek megmutatják .

171. S. Még kevesebbet bizonyítanak a többi,
erösítő,vagy tagadó , szüzesség ismertető jelei egyen
ként vétetvén , söt azoknak együttvételek sem ál
lapít meg semmi csalhatatlan ítéletet. Oda tartozik :
a' hüvely szorossága vagy tágsága, az a'ban jelenlé
vö vagy hibázó ránczok , a szeméremtest külsö aja
kainak és a' menyaszszonyoknak (nymphák nak ) ke
ménységek , öszszezáródások , vagy fonynyadtságok ,
és tátottságok , a' szemérem-test fékecskéjének mi
némüsége , 's a' t. Az erösítő itt említtetett ismér
telő -jelek egyetlen egy , vagy nem ismételtetett , kö
zösülés által még meg nem semmisíttetnek , kivált
ha a' férjfitag vékony volt , és azok a' jegyek követke
zö önmegtartóztatás által , részint mesterséges szerek
által , viszont helyreállíttathatnak. A' tagadó jelek
pedig még a' gyakran véghezvitetett közösülés után
állanak elő , és , a' mire főként figyelmezni kell ,
a' lankadt allkatmányú aszszonyokban , jelesben a'
fejér-folyás után , és a' hószám folyása alatt , min
den elörement szüzességtelenség nélkül , jelen lehet.
172. S. Az anyaméh szájának , és az emlőknek
minémüségek csak a’kor lehet ismertető jel , midön
a’ terhességnek , vagy épen a szülésnek volt helye
( 191. S.). Az általjában csalóka , és a' képtelen je
gyek közzé tarloznak : a csecsbimbó udvarának a'
színe , a' vizeletből, szózatból , orr czimpájából ,
nyak körületéből, 's a't.való úgymondatott , jegyek .
Lásd Alberti System . Tom . I. Cap . III . $ . 7.
Haller Bd . I. S. 46.
173. S. Tehát világos, hogy a szüzességnek ,
minden erösítő és tagadó ismérlető jelei közt egyel
 86
lenegynek sintsen csalhatatlan erősségü ereje.
E'hezképest a törvényszéki orvos köteles , az asz
szonyi becsületet büntelenül nem akarván veszede
lembe ejteni , hogy a'maga itéletét csak a minden
jegyeknek (169 - 71. S.) öszszehasonlíttatásokból
és megegyeztetésekből húzza le , és a' mellett , a'
megítélteténdő személynek egészségbéli állapatját ,
élete -szerit , és erkölcsi bélyegét egyszer'smind gon
dolóra vegye. Némely történetekben még a'kor is
csak hihető , de nem tökélletes bizonyosságú , ítéle
tet lehet hozni.
Bohn (de officio duplici. Pars II . Cap. 6. pag. 635.)
azt mondja , hogy a szüzességről való itélettétel
felette nehéz , sőt lehetetlen. - A' Leipzigi Facul
tas 1683- ban azt állitá , hogy bizonyos ismértetë-je
le a szüzességnek nintsen. (Lásd Zittmann Cent.
III . Cas . 65.)
írók,
Sever. Pinaeus de virginitatis notis , graviditate et par
tu, Amstelod . 1633. 12.
Mart. Schurigii Parthenologia, Dresd. 1729. 4 - to .
Car. Frid. Kaltschmied. De virginitate. Jen 1750. 4-to.
Morgagni über die Befugniss der Hebammen von der
Jungfrauschaft zu urtheilen (in Metzger's Annalen
d . St. A. K. I. S. 2.)

IV. A' törvénytelen és természetlen közösü

letről való vizsgálatok.
174. S. A’ házasságon kívül való törvénytelen ,
közösülésnek csak azon történetei adnak alkalma
tosságot a törvényszéki orvos vizsgálásokra , mely
ekben az eröszaktételnek helye volt , vagy az ada
tik elő. Az eröszaktétel pedig olyan közösülés , mely
 87

valamely személynek , akár száz leánynak akár nem

a'nak , minden megegyezése nélkül, a' férjfi által
erőltetve vitetett véghez. A’ törvénytudománybéli,
kísértetett (próbáltatott) és véghezvitetett erőszak
tételre (Stuprum attentatumra és consummatumra)
való , elosztásnak , az Orvosi Törvénytudományban
csak bizonyos tekintetben vagyon helye , mivel tes
ti értelemben egyedül az utolsó érdemli meg az erő
szaktétel nevet. Az elsőbb csupán eszközösen (me
diate ), mint a'következendönek az oka , az ellent
állásban való erőltelés által származott nyavalyák
nak és sérelmeknek lesz tárgya a' törvényszéki orvos
visz gálásoknak .
Albertinél (System : Tom . IV. Cas. 15.) fordul elő egy
törvényszéki történet , a' kisírtelett erőszaktételről.
Egészen helytelen az Elvert által (Kopp Jahrb . III.
S. HI.) az eröszaktétel értelme ellen előállíttatott
jegyzék ; hogy a’ nemző részeknek erőszakos meg
érdekeltetések által származó érzelem az aszszony .
embert tehetetlenné , és az ellentállásra alkalmat
lanná teheti. A' hol az erõszaktétel utálatossá
ga és az ellentállás oly könynyen meggyözethe
tik ; ott már nintsen helye az eröszaktételnek.
175. S. Az erőszaktételről való nem ritka ha
mis bevádolások miatt , legelőször ezt a' kérdést tet
ték fel : az erőszaktétel mindenütt lehetséges é ?
De e’ről minden feltétel nélkül igaz allítást nem le
het előadni ; hanem a kérdést csak a személyek
nek minémüségek , és a' környülállások szerént le
het meghatározni. Az a' sok tanítók által előadatott
tétel (propositio ): hogy valamely felserdült , egész
séges , csak középszerüen erös aszszonyemberen , míg
a ' magáról tud , egyes férjfi erőszakot nem tehet ;
 88

kétség kívül igaz , ha az úgy vádoltatik be , hogy

csupán testi errővel élt , minden élet ellen való - fe
nyegetödzés nélkül.
Mióta a ?!Leipzigi Facultas ezt a végzést adta ki : non
possibile nec credibile videtur , quod unus mascu
lus 'nubilem virginem (excipeimpubem , teneram
delicatam , aut simul ebriam puellam) absque ip
sius consensu , permissione, atque voluntate vi
tiare , aut violento {modo stuprare possit ; dum
foeminae cuilibet facilius est si velit penis immis -
fionem recusare , vel multis aliis modis inpedire ,
quam viro eidem invitae plane intruderc : (Am
man med. crit. Cas . c. Valentin Pand . med . leg.
P. I. Sect. I. Cas . XX.) azóta töbnyire minden la
aítók a' feljebb való ítélethez ragaszkodtak , de a
melynck azonban a ' hozzátétetett kivételhez szük
sége van. Ezen talptétel szerént szereztetett ítéle
tek fordúlnak elő Pylnél Auſs. und Beob. Bd. III.
Abschn. II. Fall. 6. Bd .) V. II. Fall I. és Bd. VIII.
II. Fall . 8.
176. S. Hogy valamely megnőtt , de igen gyen
ge leány egyes igen erös férjfi által is csupa tes
ti erőszakkal a'közösülésre kénszeríttethetik , a’ leg
alább nem lehetetlen. De valamely erősebb aszszony
személy is nemgyözelhetik , ha elébb megköltetik,
vagy ha a' férjfi még másnak a' segedelmével is él. Az
2
ifjú, és még meg nem nőtt leánykákon, téteténdö erö
szaktételnek minden kétségen kívül van helye. Vég
re minden aszszonyemberrel a' közösülésre viszsza
lehet élni , vagy azon eröszakot lehet tenni , ha az
az öntudomástalanság állapotjában van , már ez
akár nyavalya , akár részegítő italok , akár bódító
orvosszerek által okoztaték .
Tíz erőszaktétel végett létetett panasz közt kilencz
könynyen hamis Ichet , de azért az ezen f. elején ki .
 89
mondatott tételt nem tagadhatni, mint némely ta
nítók cselekvének a' gyermekeknek és a' még fel
nem serdilt leánykáknak megfertéztetésekről való
példák , előjönek Teichmeyernél Cap. 4. pag. 23.
Pyl Aufs. Bd. IV. Abschn . II . Fall. 3. és 4. és Bd . VI . II .
177. S. Testi jelei a' véghezvitetett eröszakté
1
telnek, melyek a' vétket megbizonyíthatják , csak a
gyermekekben, és a' még férjhez nem mehető leá
nyokban , vétethetnek észre. De a törvényes meg
vizsgálást, mindjárt mihelyest csak lehetséges , u'
megesett cselekedet után véghez kell vinni. A'nem
ző tagokon helyszerénlvaló sérelmek , öszszehúzó
dások, széjjelszakadások , daganat, gyúladás, genye
cségezés, a' czomboknak egymástól való elfeszíl
tetésekkor való fájdalmak , vizelet és szék megre
kedése , a járásra váló tehetetlenség , hátramara
dolt szélütések , következései az elszenvedtetelt erö
nek. — A' megnött leányokban , aszszonyokban ,
özvegyekben ezen ismértető jelek megrintsenek. Ha
már hetek fogytak el a' cselekedet után ; a’kor többé
vagy kevésbé még az éretlen leányokban is hibáz
nak azok.
178. S. E’röl a' kérdésről : valljon a 'még nein
illettetett szüz leányon történt erőszaktételnek lelaut
è fogadás (conceptio ) a következése ? a' tanítók kii
lönböző vélekedéssel vagynak. Némelyek vítatták ,
hogy ott terhesedés nem következhetik ; mivel az
első közösülés igen fájdalmas , és a'ban semnii
búja érzelemnek helye nem lehet. Ellenben mások
igazán jegyzették azt meg , hogy az a' fájdalom csuk
futó , és a nemzö - részeknek egymáshoz való ari
nyosságoktól függ , hogy azután bujaság érzelme
következhessék . Tehát ez igaz : hogy rendszerént
 90

ugyan a' terhesedés az első fájdalmas közösüléskor ,

kivált ha' az erőszakkal ' eselt meg , nem könynyen
következik , de még is a’nak a' lehetösségét el nem
tagadhatni.
Meyer és Berends tagadták a terhesedésnek els fáj
dalmas (és erőszakkal megesett) közösülés által va
ló lehetségét (Pyl Aufsätze Bd. VIII. S. 236. - Hal
ler Bd. I. S. 305.). Metzger (Syst. Ausg. von 1793.
S. 451.) , Roose (Grundr. S. 103.) . megismerik a'
terhesedésnek lehetségét.
179. S. Vajjon a' nyavalyák , vagy a bódító
szerek által okoztatott öntudomás ( conscientia ) nél
kül való állapot alatt , eröszakot szenvedett asz
szonyember ezen közösülés által terhessé tétethetik
è?
hasonlóképen vetekedő kérdés. Azok , kik
a’nak a’ lehetőségét tagadják , azt vetik, hogy a' ter
hesedés bújaság érzelme nélkül , és ez öntudomás
nélkül , meg nem eshetik. De, elöször , a’ búja
érzelem az álom -nyayalya (lethargus ) , vagy ájúlás
alatt (mint az álomban ) homályosan jelen lehet, és,
másodszor , a' fogadás ( conceptio ), mint a' tapaszta
lás tanítja , néha azon érzelem nélkül is megtörté
nik . E' szerént a' megterhesíttetettnek öntudomása
nélkül való megterhesedése lehetségét nem tagadhatni
Hogy a megterhesíttetettnek részéről való tettetett
öntudomástalanságnak ( conscientiae defectusnak )
helye lehet , valóban világos ; de a' fogadás lehe
tetlenségét a' tökélletes öntudomastalánságban azért
nem kell tagadní, Egy esetben Zittmannál (Cent V.
Cas. 21.) a’ Leipzigi Facultas ezt az ítéletet hozta :
alig hihető , hogy a még meg nem illettetett szüz
leányon álmában , észrevehető érzelem nélkül , >
erőszakot lehetne tenni , ļés azt meg lehetne ter
hesíteni ; de ellenben más történetben megengedi,
hogy azt nem kell lehetetlennek tartani , hogy va.
 91
lamely karos-széken al8 , a' munkában megfáradt,
első álomban lévö személy, inscia , et invita , tes
'tiképen ismérhetett , és megterhesíttetett. A' Jenai
Facultas (Valentin Nov, med. leg. Cas . 1. ) a' le.
hetséget megengedi, ha a személy álomnyavalyára
hajlandó , vagy igen elfáradt , vagy ittas. - Lásd
Alberti Syst . T. I. P. II . Cas. XX . Metzger nein
hiszi az öntudomás nélkül való állapatbéli terhe
sedést (a. a. 0. g . 446.). Haller Bd . I. S. 45.) vilá
gosan mondja , hogy ő leány-martarlóczot (leány
lopót) ismért , a ki maklével (opiummal) élt , al
leánykák szüzességeknek elvételére. Lásd a. a. 0.
S. 301. a' Pittava ' -ból kihúzatott történetét azon
terhesedésnek , mely a' mély ájúlás alatt történt.
180. S. Elsö neme a' természetlen közösülésnek
a' fiúgyermék -fertéztetés (paederastia). Ez az útála
tos vétek az az által megmocskoltatott 'gyermekek
ben részint helyszerint- való, részint közönséges
nyavalyákat okoz. A’ helyszerint-valók ezek : az
alfel kisebesedései, öszszezúzatásai , meggyúladásai,
genyecségesedései, a' bezáró inashús szélütése, vég
bél sipjai (fistulái), végbél - lejárása , kinövések ,
megkeményedések , ' s a' t. Ezeket követi gyakran
a közönséges kiszáradás , sorvadtság , vízkórság ,
's t. ee. A’ helyszerint -való gonoszok , mint ismer
tetőjelei és megmutatásai a' megtörtént fiúgyermek
fertéztetésnek csak a' többi bizonyító környülállá
sokkal való öszszeköttetésben fordíttathatnak ha
szonra ; mivel azok másként is származhatnak .
Paul . Zachiae Quaest, med. leg. Lib . IV. Tit. II. M.5,
Pet. Imm . Hartmann resp. Stoltenberg in paedica
torem noxium , et inſestum reipublicae civem.
Prof. ad Viadrum. 1775. 4-to.
181. §. Épen olyan természetlen , mint a' fiú
gyermekfertéztetés , az aszszonyoknak egyinással
 92

való búja társalkodások , vagy a' Lesbiai szerelem .

E'ről emlékezik Ovidius ezen versében :
Lesbia quid docuit Sappho nisi amare puellas.
Azokat a személyeket, kik ezt a' természetlen vét
ket követték , Tribadoknak hívták a' régiek.
Paul. Zachiae Lib. I. Tit VII. Qu. 8. $ .24 - 29.
Valentin Authentic. med . leg. S. 1. et 11.
182. S. A' második neme 'a’ természetlen kö
zösülésnek, az emberiség megtagadásnak , és a' leg
alább – való baromságnak a' megmutatása , a' zso
domáskodás , vagy a' barmokkal való közösködés.
Az a régibb időkben uralkodó vélekedés , hogy az
ilyetén közösülés gyümölcsöző , és az ; az ember
és a' barom közt való korcsot , nemzhet ; általjá
ban humis. Mert a’természet története tanítja, hogy
a nemekre nézve különböző emlös élöállatok kö
zösködések soha sem gyümölcsöző.
Lásd Haller Vorles. Bd . I, S. 190.
Ambrosius Paraeus (Oeuvres à Paris 1598 Liv. XXV.)
ilyen mesés , úgy mondatott zsodomáskodás által
nemzettetett teremtményeknek a' lefestetéseiket ad
ta ki . A ' mi Hazánkban a köznép mái napig hiszi
az említtetett korcsoknak a' léteket . Az Erdélyi
határokonlévő havasokon nyáraló Oláh kecske
pásztorokról hallottam útazásomkor , hogy ezek az
Oláh kecskepásztorok gyakorolják a kecskékkel
ezi a természetlen közösülést.

IV. A ' terhességről és szülésről való

vizsgálatok.
133 S. A' terhességről való törvényszéki vizsgála
tok a' következendő esetekben jönek elö : 1. Ha a ' ter
hesség házasságon kívül való, tehát a' gyalázattól
 93
is büntetéstölvaló félelem iniatt eltitkoltatik . 2. Ha
a' terhességet csak hazudják , és hamissan állítják, az
özvegyek azért, hogy a reménylett örökséget meg
nyerhessék , vagy pedig a' gonosztévök azért, hogy
a' terheseknek engedtetett szabadságok által a' tör
vényes büntetést elkerülhessék. Mind a' két esetben
a vizsgálásoknak és megítéléseknek törvényszéki
orvus személyek által kell véghez menni,
184. G. A’ tapasztalás tanította , hogy a' ter
hességet sok esetekben nagy mesterséggel eltitkol
ták, sőt hogy még az orvosok magok is ezen eset
ben a’nál könynyebben megcsalattak , mennél mesz
szebb volt a' gyanúság. Mivel pedig a terhességet
követő külső zűrzavarok ( symptomák) , azt számba
sem vévén, hogy azok mesterségesen is eltilkoltat
hatnak , más okoktól is származhatnak , és az or
vos törvényszéki eseten kivül nem köteles , a' ter
hességet kémlelni : tehát a' fel nem fedezésért csak
a’ törvényesen meghatalmaztatott törvényszéki ora
vost lehet felelelre húzni.
Lásd Metzger System , erste Ausgabe. $. 453.
185. S. A’ terhességnek első felében , a'nak ki
kerestetése, a' törvényszéki orvosra nézve gyakran
felette nehéz , részint , mivel a’nak ismérletö - jelei
ezen időszakaszban még nem a’nyira esnek az ér
zékek alá , részint , mivel azok mindnyájan más
okoktól is származhatnak. A' hószám kimaradása
gyakran megtörténik a' nem terhes leánykákban és
aszszonyokban is ; a' sokféle bajok és beteges zür
zavarok , melyek részint a' szokatlan idegmivoltától,
részint a' vér -sokaságától, és öszszegyülekezésétől
származhatnak , a' terhességen kivül is megeshetnek.
 94

A’ has megdagadása megtörténhetik a' hószám meg

rekedésélöl , a' nádrának és a' tojás -tartónak , 's t.
ee . helyszerint- való nyavalyáitól ; és az emlöknek
feldagadások , 's a' tejnek azokban való jelenléte
hasonlóképen nem bizonyusímegmutatás ; mivel tejet
a' nemterhes aszszonyokban , szüz leányokhan , söt
néha még a férjfiukban is , találtak. Ha ezek az
ismértető jegyek mind öszszetalálkoznak , a’kor va
lóban erös gyanút, de még is bizonyosságot nem ,
csinálnak .
Lásd azt az igen túdós : Gutachten von: Just, Chr .'
Loder in Bucholz Beiträgen zur gerichtl. Arzneig,
Bd . IV, S. 228 . A ' I. Z. P. által készíttetett ter
hességről való értekezés (Pyl Repertor. Bd. I.
S. 133. s. f.) nem eléggé vette tekintetbe , hogy a'
terhességnek szokott zürzavarjai más okoktól is
származhatnak , de részint hibázhatnak is. Az ott
felállíttatott vítatás, a terhesség ismertetö -jeleinek
bizonyosságokról, még sok megszorítást szenved.
186. S. Sőt még a nádranyakának lefityegé
sétől , és a' nádraszája öszszeállásának és képének
megváltozásától vétetett jegyek sem mindenütt' bi
zonyosok és nem alkalmaztathatók. Slein által, a' ter
liességnek legbizonyosabb jegyü) adatott nadra szája
keresztül való hasítékjának kerek képü gömbölyeg
séggé való változása , hasonlóan semmi csalhatat
lan meghatározást nem ád , mivel a' sok terhesek
ben , mind a' terhesség alatt , mind a terhességen
kívül, nem tökélletesen állandó , és az allkalmány
hibája szerént néha a' szüzeknek anyaméhekben is
megvan .
J. G. Loder Progr. quo probatur circularem aper
turae orificii uterini formam pro certo ineuntis
graviditatis signo haberi non posse. Jenae , 1785.
 95

187. S. Bizonyosabbak és igazabbak a' terhes -

ségnek második felében lévő isınértetőjelek. Oda
tartozik a hasnak magos feszes feldagadása , a’
mely egészen a' kiülő köldök felett felfelé emelke
dik ; a' kivelröl látható és érezhető mozgásai a?
gyermeknek , a' mi mellett mindazonáltal nem kell
a’ról elfelejtkezni, hogy azok néha több napokig
hibázhatnak ; az újjal nehezen elérethető vastag
püffedt nádraszáj, a' melyen keresztül az elölfekvö,
eleinten még igen mozogható, gyermek fejét érezni
lehet ; az emlőknek feldagadások ; és a' fecstej (co
lostrum ) azokban . Ezek a jegyek nem csupán a '
külső vizsgálás által, kerestethetnek ki , amidón
a testet oldalról megszemlélik, fekve és állva meg
tapogatják ; hanem belsöképen is motózás (touchi
rozás) által megvizsgálják .
188. S. A’ neveztetett jeleknek (187. S.) csak
az öszvességek (summájok) teszi bizonyossá a je
lenvaló terhességet. Az a' tapasztalás , hogy még
a' dologhoz értő híres orvosok is az igaz , vagy
csak az úgy tarlatott terhességről való ítélettételek
ben megcsalódtak ; szükség 'hogy a törvényszéki
orvost vigyázóvá tegye , és hogy ő azt soha se en
gedje meg magának , hogy a' maga ítéletét egy je
len építse .
Az igaz és a csak gondoltatott terhességröl való ha
mis ítélettéttel esetei elõfordulnak Zimmermannál
( von der Erfahrung Bd. I, S. 282.) , Starknál ( Ar.
chiv . Bd . I. N. 1.), Pylnél (Repert. Bd. I. Abschn.
11. N. 1. ) .

189. S. A ’ költetett, vagy eltitkoltatott terhes

ségek , a' neveztetett jeleknek jelenlétek vagy jelen
 96
nem - létek szerént ítéltetnek meg. Az igen nehéz
vagy kétséges történetekben az idő ítél ; mert a'
törvényes terhességek, melyekben a méhgyümölcse
a nádrában vagyon , kilencz napiholnappal , vagy
negyven héttel , végződnek , és csak igen ritka tör
ténetekben tartanak valamivel hoszszabban (98 —
103 S.) ; de a' törvénytelen terhességek , melyekben
a magzat nem a nadrában , hanem a’ Fallop
csövében, vagy a' has üregében vagyon , már az ő
folyamatjokban megkülönböztetik magokat , a szo
katlan zürzavarok által , és a kimenetel által. Az
üszöggel való 'ál-terhességeket megisméri az ember
a' feljebb (83. S.) előadatott ismertető jelek , és az
elment állatnak (substantiának) minémüsége által.
A’ költetett , természetlen nemü terhességbéli csa
lárdságot , szoros és szorgalmatos vizsgálás által
könynyű felfedezni. Csakhogy az orvosnak több
ítélö tehetséggel kell birni , mint sem J-u Doktor
nak , a ? Pyl. (Repert. I. S. 190.) által elöadatott
eby 'zsidó aszszony csalárdságának esetében. 14
Büttnernél lévõ eset (vom Kindermord. 9. 23.) ha
sonlóan ide tartozik .

190. S. A' véghezment terhesség és szülés csak

az első napokban és hetekben hagy maga után olyan
jeleket , melyeknek öszszeségek az azokról való ité
letet lehetségessé teszi. Hólnapok , és esztendők
után pedig testi jélek szerént általjában , valamely
szülésnek sem megestéröl , sem meg nem estéről,
nem lehet meghatározó ítéletet hozni *). Az egyed
ismertetőjelek hasonlóképen semmi meghatározást
nem állapíthatnak meg , részint , mivel némely je
lek valamely véghezment szülésben bizonyos kör
nyülállások által hibázhatnak , részint , mivel azok
mind
 97

mindnyájan egyenként beteges állapotok által is vég

hezvitethetnek. Szükség tehát, hogy a' törvényszéki
orvos az ilyen nemű meghatározásokban vigyázó
legyen.
*) E' vólt a' bekkenöje a' feljebb említtetett Fejér
Vármegyei pernek is.
191. S. A' nem régen véghezment szülésnek
ismertető – jelei a' következendők :
1. A’ külső nemző részeknek és a' hüvelynek,
fonynyadtságok. De a' támadhat terhesség nélkül is
az igen tág testekben , kivált a' fejér -folyásban , és
a' hószámban , ' s a' nádra leszálásában .
2. Fonynyadt , ránczos , sárgás csíkokkal és
sebhelyhez hasonló forradékokkal teljes hasbör. De
ez a' jel egy részröl az erősebb kanafú testekben
és az idétlen szülésben , hibázhat , más részröl a'
hasnak nyavalyás feldagadásában hasonlóan hátra
maradhat.
3. A' folyó szülési tisztúlás ( fluxus lochiorum).
De ezt is a' hószámmal, vagy a nádrából váló vér
folyással is el lehet tévezteni.
4. A’ nemző részeknek felpüffedéseket és fel
dagadásokat. Az olyan személyekben , kik már
töbször szültek , ez a' jel is hibázhat , kivált ha a
gyermek igen kicsiny , vagy idétlen volt a világ
ra jöttében , valamint szintén a nemzö - tagoknak
más sérelmeik is ugyan azon állapotot okozhatják.
5. Mindjárt a' szülés után való vizsgálás alatt
a ' fonynyadt, dagadt minéműsége a' még tökélle
tesen ismét öszsze nem húzódott, és be nem záró
dott nádraszájnak, egy a' legbizonyosabb jelek közzül.
Mindazonáltal e sem csalhatatlan , mivel egészen
7
 98
öszszezáródott lévén is a hüvely , a' többi idősza
kaszokbéli vérnek megszorúlása által, a' nádraszája
megtágúlhat.
6. A' szemérem -test fékecskéjének nem léte.
De az a' történeti sérelmektől is származhat ; és
megjegyzették , hogy a néha még a szülés után is
sértetlen volt.
7. A'tejnek az emlőkben való jelenléte. E '
magában kevés útasítást adhat, mivel az a' nem
terhes leányokban , özvegyekben , a már régóta
terhesség nélkül való aszszonyokban , és a vén
aszszonyokban is találtaték . Némely aszszonyokban
a' szülés után sints tej.
Lásd Teichmeyer. Cap. I. Qu. 2. pag. 36. és Haller Vor
les . Bd. I. S. 310,
Az oly esetekben volt ítéletek , a' hol gyanúság volt
az eltitkoltatott szülésről, előfordúlnak : Zittman.
nál (Cent. IV. Cas. 81 ) , Hasenestnél (Med. Rich
ter. P. IV. Cas. 9.), Pylnél ( Auſs. Bd . VI . S. 141,
és 145. és Bd. VII, S. 28. ), Bucholznál (Beitr, I. S.
131, és II. S. 122.
Ezen szakaszra való jrók , a rendszeres ( systemati
cus) Orvosi Törvényludományt írókon kívül, ide
tartoznak :
Abr. Vater de gravidate adparente. Viteberg. 1722. 4.
Idem . De ingravidatione dissimulata. ibid. 1724.
1. G. Roederer De temporum in graviditate et partu
aestimatione. Götting 1757.
I. W. Moeller De criteriis partus olim enixi diagno
sticis. Götting. 1771 .
G. W. Stein de signorum graviditatis aestimatione.
Götting . 1760.
Ezen kívül a' bábaságot tanító számos könyvek .
192. S. Vajjon a ’ terhest-terhesítés (superfe
tatio ), az az , a' már terhesnek második terhesít
 99

tetése , valamely későbbi terhességnek folyamatja

alatt véghezvitetett közösülés által , lehetséges é ? -
ez az Orvosi Törrénytúdómányra nézve nyomos
de még bizonyosan meg nem határozlatott kérdés.
E'nek meghatároztatása a’kor volna szükséges, ha
valamely özvegy , a' ki először hólt gyermeket ho
zott a' világra, azt vitatná , hogy azután kevés idő
múlva eleven gyermeket szült, és azt úgy adná elö,
hogy ezt a' foganat után fogadta fméhébe.
193. S. Azok , a’ kik a nádrának törvényes
allkalmányakor a' terhest -terhesítésnek lehetősségét
lagadják , részint azt vetik , hogy a’ nádra a' mege
történt fogadás után bezáródik , részint , hogy a ter
hesség által, még a' nádra belsőjében is , és kivált
a’nak a csiklándhatóságában , oly változások (men
nek véghez , melyek által a második fogadás lehe
tetlenné,lesz.
A' terhest-terhesítésnek lehetösségét tagadják a ' régibb
írókon kívül : J E. Hebenstreit (Anthrop. forens.
pag . 208.), Ludwig (Instit. Med. Forens. pag. 118.),
Pearson ( a' Philosoph. Transactionsban ) , Metz
ger (System. S. 459.), Roose (Grundr. med . ge.
richtl. Vorles, S. 112-) , Schmidtmüller (Handb. d. ,
Staatsarzneik. S. 350.)
194. S. Ellenben az azt védelmezők azt állít
ják , hogy az első ok hamis ; mivel a’ nádraszája
a ' fogadás után be jnem záródik (Haller ). A ' ma
sodik ok ellen pedig, hogy a’ fogadás után a' Hun
ter hártyájával ( Hunteri decidua tunicájával) , a'
belső színén kibéleltetett anyaméh a' maga esiklánd
hatóságában úgy megváltozik , hogy semmi más fo
gadásnak helye ne lehessen , ezt. lehet vetni ; hogy
7 *
 100
ezen oknak ugyan elmélkedő ( theoretica) hiteles
sége van ; de mindazonáltal a' terhest -terhesítésről
való hiteles tapasztalásokat (feltévén hogy azokat
elő lehet állítani) nem erötelenítheti meg.
A '..terhest - terhesítés lehetösségét , az Ál-Hippo
cralesi περί επικνήσεως nevu Konyv szerzdjéη
kívül , Aristoteles (Histor , anim. L. IV . Cap.5. et
7.), Plinius (H.NL. VII. Cap. II.), Harvey (De ge
nerat, animal.) , Alberti (System. Cap. V. $. 2.),
Teichmeyer (Instit. med. leg. Cap. XI. Qu . 3.) ,
Haller ( Vorles. Bd. I. S. 161.), Ploucquet (über die
phys. Erfordern . der Erbs. der Kinder. S. 41.)
vítatja.
195. S. Némely Tanítók a'terhest -terhesítésnek
lehetségét megengedék , azon esetben , ha az asz
szonyemberben kettős nádra van , amiről nem
igen ritka a' jegyzék a’ kezünknél. De az ellen azt
mondhatni, hogy az e’féle jegyzékekröl való számok ,
a terhest-terhesítésröl való számokkal, semmi ara
: nyosságban sinlsen . Azonban a' Delmas tapasztalá
sa, mely szerént valamely aszszony egy fejér gyer
meket , és egy korcs - gyermeket (mulattot) szült >
mind a kettönek a’mássa (placentája) egymással
öszszenött, és az aszszony megvallotta , hogy ter
hességének negyedik vagy ötödik hólnapjában egy
szerecsenynyel volt közösködése , a’ nádrának tör
vényes allkatmányakor is a' terhest -terhesítésnek
lehetségét bizonyítja. (Lásd Annales de la Soc . med .
prat. de Montpelier. 1806. Sept. T. VIII. és Kopp's
Jahrb . 111. S. 377.)
A ' kettős nádráról való jegyzékek öszszeszedetve vagy
nak'a? Pathologica Anatomiáról való kezi-köny-
vekben. Lásd Sömmering's Baillie S. 224. Conradis
 101
Handb . d. pathol. Anatom. S. 322. Vöigtel's
Handb. d.p.A. Bd. III. S.453. u s. f. Újabb törté
neteket írt le Pole (merkw. Abh . d. zu London
1773 errichteten med. Gesellsch. Bd . IV. S. 166.),
Thamm Diss . de genital. sexus scquioris varietat.
Hal. 1799. Malacarne (lásd Szalzb. med . chir. Zeitg.
1810. N. 97. u. s. f. - Göttinger gel. Anzeigen 1809 .
S. 180. a' medical and philos- Journálból , Doktor
Dewees által, Philadelphiából közöltetett két Jegy
zék vagyon kihúzatva , melyek hasonlóképen a'
terhest - terhesítésnek lehetségét bizonyitják. Az
egyik esetben valamely szolgáló szült egy fejér ,
Europai allkatmányú , és egy más fekete , szere
cseny minémüségü , gyermeket.
196. S. Azon törvényszéki esetekben , melyek
ben valamely özvegy a terhest-terhesítést vetné
okúl , e' szérent a' kettős nádrát kellene tekintetbe
venni, De még a’kor is , midőn a' mesterséghez ér
tőknek szoros vizsgálasok után , az egyes nádrának
törvényes allkatmánya megbizonyíttatnék , a' fel
jebb neveztetett jegyzékek szerént a' terhest-ter
hesítésnek lehetségét általjában nem lehetne ta
gadni.
Többire a' terhest-Lerhesítésnek törvényszéki esetci a'
legnagyobb ritkaságok közzé tartoznak. Kivéven
az Alberti ( T. I. Pars II. Cas . 2.) esetét , sem a?
régibb, sem az újabb Repertoriumokban más nem
isméretes .
Az írók , kik 'a' terhest-terhesítést csak a kettős nád
rában engedik meg , ezek : Ludwig ( Inst. med.
for . § . 118.) , Loderer (Med. Anthrop. und Staats
arzneik . 6. 430.), Roose a. a. (). és a következen
dő Munkákban ), Schmidtmüller (Handb . d. Staats
arzneik. $ . 350 .
Az Orvosi Törvény-tudományról és physiologiáról ira

2
 102
tolt rendszeres munkákon kívül , az czen tárgyról
való könyvek közzé tartoznak :
de Frankenau. Diss . de superfetatione,
Gravel Diss . de superfet. coniect. Argentorati 1738.
Kinyomtattatott a' Haller Disp. Anatom. Vol . V,
pay . 335 .
Roose de superſetatione non nulla. Bremae 1801. 4-to,
Németül jött ki , ezen Munkában : Beiträge zur
öffentlichen und gerichtl . Arzneik . St. II. S. 98.

Negyedik Fejezet.
A' kétséges egészség állapotjáról való
vizsgálások,

197 , S.
Valamely kétséges egészség állapotja gyakran al
kalmatosságot ád a' törvényszéki orvos viszgálatra.
Ugyan is , a' menynyiben a nagyobb számú or
szág - polgárainak szabadságok valamely személynek
kétséges egeszségbeli allapotja által veszedelemben
forog , az orvosi szertartás törvényszéki vizsgálást
rendel ; nevezetesen az eltitkoltatott ragadó nyava
valyának , p. 0. a' döghalálnak , himlőnek , venus
nyavalyának gyanújakor . Ha pedig egyes szemé
· lyek a' magok személyes szabadságokat másoknak
valóságos, vagy csak úgy mondatott, nyavalyáik ál
tal megsértetni hiszik , és törvényszéki segedelmet
keresnek ; a’kor a törvényszékeknek kívánságokra ,
azon személyeknek kétséges egészségbéli állapotjok
ról törvényszéki orvos vizsgálatok vitetnek véghez.
 103

198. S. A' kétséges nyavalyáknak pedig min

den eseteik az Orvosi Törvénytudományban három
seregre vitethetnek :
1. Tettetett nyavalyákra ( simulatus morbu
sokra ).
2. Eltitkoltatott nyavalyákra ( celatus morba
sokra).
3. Bevádoltatolt nyavalyákra ( imputatus mor
busokra ).
A' tettetett nyavalyáknak töbnyire haszonke
reső , vagy nem tiszta indító okokból származott ,
önkénes vakítás , vagy csalárdság a' talpa, Az eltit
koltalott nyavalyákban hasonlóan igen számosan, a’
csempességnek , mindazonáltal a tudatlanságnak és
uz ön-megcsolatásnak is , lehet helye. A' bevádol
tatott nyavalyáknak alkalmatosságokkal valamely
személy a' jelen nem lévö nyavalyával , hibából ,
vagy haszonkereső végből , vádoltathatik .
199. S. ' A ' kétséges egészség -állapotja , akár
tettetett , akár eltitkoltatott, akár bevádoltatott nya
valyáról legyen a' szó , vagy testi , vagy lelkimun
kákra tartozik . Az a’bol származott kétséges tör
vényes kérdésekre szükséges elöket (principiumo
kat) az Orvosi Törvénytudomány ó ' betegségtudo
mányból (pathologiából) , jeltudományhól (semioti
cából), és lélektudományból (psychologiából) meríti.
Innét némely tanítók az Orvosi Törvénytudomány
nak ezt a részét törvényszéki-betegségtudomány
nak , -jeltudománynak , és- lélektudománynak nevez
ték (27.5.).
 104

I. A'tęsti munkák kétséges nyavalyáikról való

vízsgálások.
200. S. A ' kétséges nyavalyákról való ítélet sok
esetekben igen nehéz a törvényszéki, orvosra néz
ve , mivel egy részről a' ravasz ámítóknak minden
mesterségeik , valamint más részről némely nyava
lyás állapotoknak nagy hasonlatosságok , az igazság
kikerestetését megnehezítik. Ezért, és mivel az or
Vos szavának nyomos törvényes következései vagy
nak, a' legnagyobb szorgalmatossággal és vigyázat
tal kell élni, hogy a csábítást és hibát el lehessen
kerülni.
201. S. Tehát a törvényszéki orvosnak min
den ilyetén vizsgálásokban bizonyos közönséges töry
vényeket kell követni. Neki elöre szükség tudako
zódni , a' betegnek természetéről , és külső ará
nyosságairól, az elöbheni egészségéről és élete szeré
röl, a betegség okairól , melyek mind a' testi all
katmányon , mind a külső befolyásokon, épülnek,
és ezeket a vizsgáltatándónak a' nyavalya eredetéről
való beszédével öszsze kell hasonlítani. A jelenyaló
egészség állapotját szorgalommal és ismételve, még
pedig olyan időkben , midőn a kétséges beteg azt
meg sem gondolhatná , meg kell vizsgálni, és szük
ség a'ra vigyázni , vajjon az ö különböző időkben
adatott feleletei nem ellenkeznek é egymással.
202. S. Ha gyanúság van a’ról , hogy a' betega
hez tartozók a csalárdságot támogatják ; a'kor öt.
azoktól el kell választani. Ha a nyavalya olyan ne
mü , hogy azt nehéz , vagy legalább soká nein le
het követni ; a'kor a' szoros örizet a csalárdságot
 {
105

felfed ezi. A'ra is kell figyelmezni, vajjon a vizs

gáltatándó talám tudatlanságból ellentmondó zürza
varokat nem ád é elő. A’ nyavalyának olyan jelei ,
a' melyek könynyen csalhatnak , nevezetesen az érve
résnek , vizeletnek , 's a't. minémüsége , szükséges
sé teszik a'vigyázatott és a'vizsgálatot. Minden ne
héz történelekben a betegre , ha lehetséges külön
böző időkben , és észrevehetetlenül, vigyázni kell.
A' betegnek a rendeltetett orvosság iránt való ma
gaviselete , az a'ból valóban , vagy csak tettetve kö
vetkező munkák , hasonlóképen útasítást adhatnak.
-
Fájdalmas szereket minden emberséges orvos
csak a’kor fog alkalmaztatni , ha azok miut gyó
gyító szerek is jók , vagy a csalárdság már más
úton is elegendőképen meg van bizonyittatva.
203. S. Azon nyavalyáknak számok , melyeket
tettetni lehet , igen nagy , és az a'ra való indító okok
felette sokfélék . Hogy az emberek a' halálos bün
tetést , testi fenyitékeket (valaha a' kínzást) elkerül
hessék, a' fogságból kibocsáttatassanak , katonáknak
meg ne fogattassanak , sok más polgári kötelességek -
töl szabadosok legyenek , közönséges könyörületes
séget; 's t. ee. gerjeszszenek , minden időben sok
féle nyavalyákat tettettek ; más történetekről nem
is emlékezvén , melyek a törvényszéki arvos vizs
gálatra nem tartoznak.
Lásd. Galenus. Quomodo morbum simulantes sint de
prehendendi általfordíttatva Metzger által a' Pyl
Repertoriumában I. S. 39.
Ambr. Parė von verstellten Krankheiten. Ugyan ott ,
S. 27 .
R.A. Vogel . De simulatis morbis , et quomodo cos dig .
noscere liceat. Götting. 1769,
 1 106

Haller Vorles Bd. II. S. I. u. s. f. Metzger System

Abschn . IV. Káp . I,
Schobelt kurze Beiträge zur Geschichte von verstell
ten Krakheiten , in Pyl. Repertor. II. S. 316.
204. g. Általjában az oly nyavalyákat legszámo
sabban tettetik , melyeknek a' zürzavarjaikat köny
nyen lehet követni , és a' melyeknek nemléteket nem
mindjárt fedezhetni fel ; ezenkívül , a' különös végek
szerént az olyakat kivált , a’ melyek csudálatosok ,
és könyörületességet indítanak. A ' csalárdság felfe
dezés az ily történetekben részint az által tétetik
lehetségessé, hogy a csábítónak nintsen túdós is
mérete a'nyavalyáról ; tehát a’ nyavalyának valóságos
zürzavarjait nem adja elő , vagy öszszse nem egyez
tethető zűrzavarokat köt öszsze , részszerint az ál
tal , hogy a’ nyalyáknak némely munkáikat szabad
akarat szerént nem lehet csinálni .
205. S. A’ tettelett nyavalyák , melyek gyak
ran előfordúlnak , a következendők :
A’ nehéznyavalya ( epilepsia ). E'nek valóságos
zűrzavarjai olyan rángatódzásban állanak , melyek
az öntudomásnak (conscientiának) és érzésnek tel
jes elmúlásával vagynak öszszeköttetve , és bizonyos
időkben állanak elő. Ezen betegségnek külső zür
zavarjai és jelei ; a' tagoknak rángatódzó mozgásaik,
a' lélekzés megszünése, az ábrázatnak felfúvódása,
és félrevonódása , a szemek merevedtségek , a ' száj
tajtékozása , a világos tudomástalanság (defectus
conscientiae) , és érzéketlenség , a gyakoroltatott csá
bítók által úgy követtetnek , hogy a csalárdságot
könynyen nem lehet felfedezni.
206. S. Az igazság kikerestetése végett az or
vosnak főként a' zürzavaroknak alkalmatosságokra
 1 107
és egész folyamatjokra kell figyelmezni. A’de Haen
tanácsa szerént a zűrzavar alatt a szemekre és az
érverésre kell szorgosan vigyázni. Ugyan is , az iga
zi nehéznyavalyában a’ szemek merevedten kitágúlt
szemfényekkel állnak , és az érverés görcsös (spas
‫ܕ‬

modicus) , 's "rendetlen. A ' betegnek lerohanásakor

való magaviseletére is kell hasonlóan ügyelni, hogy
a'nem valami veszedelem elkerüléssel van é öszsze
köttetve , vagy a beteg nem adja vė valami jeleit , a'
fájdalomnak , midön a fejét kemény tárgyra üti.
Gyakran elárulják a' csábítót a' ptrüszköltető szerek
nek alkalmaztatások ; az orr csiklándoztatása , sok
kis meglepő véletlen kísértetek , és ijesztő szerek.
Fájdalmas orvosságokat és testi fenyítékeket csak a’kor
szabad alkalmaztatni, midön a'csalárdság már más
képen meg van bizonyíttatva , és mindég olyanke
pen , hogy az a' vizsgáltatándónak ne ártson . De
vagynak olyatén jegyzékek , hogy a csábítók a' leg
nagyobb fájdalmak alatt is magokat el nem árulták,
és viszont , hogy a sok ideig önként gerjesztetett
rángatódzások végre akarat ellen viszszatértek , 's va
lóságos nehéznyavalyává váltak.
Milyen számosan fordúlták elö cleitől fogva a' törvény
széki orvos vizsgálatok a' kétséges nehéznyalyáról ,
azt'a’régibb és újabb gyüjteményekben találtatott
itélethozások bizonyítják, Lásd Zittmann Cent. V.
Cas . 42. Cent. VI. Cas. 54. Valentin Pand . med . leg .:
P. I. Sect. III. Cas . 10. és Anth. Cas. 10.a? hola? Leip
zigi , Jénai , és Giesseni Facultások semmi megha
tározó ítéletet nem hoznak . Alberti Syst. jurispr.
m . T. I. Append. Cas. 17. Pyl. Aufs. Bd . V. S. 173.
Egy példát beszél Metzger , mely szerént a tettelett
nehéznyavalya valóságos nehéznyavalyává változoit.
 108
207. S. Ez a' kérdés : valljon a ' nehéznyavalya a'
férjfi vagy aszszony nemen lévő személyeket a há
zasságba való lépésre , vagy a házaság folytatásra
alkalmatlanná teszi é ? külünös történetekben gyak
ran eleibe tétetik a törvényszéki orvosnak a' meg
ítélésre. A’ nehéznyavalásoknak házasságba lejendö
léphetéseknek megengedtetéséről való törvényszéki
meghatározásnak megállapíttatása az orvosi szertar
tásra (medica politiára) tartozik . Az egyes történet
ben a’törvényszéki orvosnak a'ra kell tekintettel len
ni, valljon a nehéznyavalya nemzetséges (hereditá
ria) é , sok esztendőktől fogva van é , szünet nélkül
tartó é , valljon a beteg allkatmányától várhatni ė ,
hogy a' közösködés a' nyavalyát nagyobbítani és újra
felizgatni fogja , ' s a't. vagy a'nyavalya csak nem ré
gen , lörténeti külső behatásokból származott , vagy
már néhány esztendöktől fogva megszünt ; valljon a'
személynek erös allkutmánya és bő nedvessége miatt
reménylhetni é , hogy a házasságba való,lépés , a'
nemi ösztönnek megelégeltetése , hasznos lesz a' be
tegségre nézve , ' s a't. Többire , nagyon meg kell
gondolni, hogy példák ugyan vannak rá , hogy a'
nehéznyavalya a közösködés által elháríttaték ; de
még több példák vagynak az ellenkező esetre , va
lansint hogy olyanok is találkoznak , melyek sze
rént a' nehéznyavalya legelőször a' közösüléskor tört
ki ; a' nehéznyavalya -törést nézés az egészséges há
zastársban dolgozhat ; a' nehéznyavalya a' gyerme
kekre is általmén , ' s a't. - A nehéznyavalya miatt
tétetett való panaszokban a'ra kell figyelmezni , vall
jon a' betegség nem hibán kivül való következése é
a szülésnek.
 109
Ax orvosi szertartás tanítói, Frank (Syst. Bd. I. Abth .
II. Abs. III . 9.9.), és Hebenstreit (Lehrsätze d. med.
Polic.) feltételes (conditionatus) engedelmet java
solnak a’ házasságra , úgy hogy a házasság megint
felbontassék , ha a nyavalya néhány esztendő alatt
meg nem gyógyúlna. De a polgári arányosságok
és az egyházi törvények mindég ellenkeznének ezen
javállásnak közönséges végrehajtatásában. Még ke
vesebbé lehetne a' Metzger tanácsát , a kisértő kö
zösülést alkalmaztatni. - Egy ide tartozó ítélettétel
találtatik Pylnél (Aufs. I. Fall , 25.)
208. S. Más úgy neveztetett ideg -nyavalyákat
(nervosus morbusokat) is , nádrá- nyavalyát (hysie
riát), elfásúlást (catalepsist ), Vida tánczát (S. Viti
choreát), elájúlást , és ál-halált hasonlóan szoktak
tettetni. Az orvosnak e’kor figyelmezni kell ezen
nyavalyáknak a' zürzavarjaikra. A’ tettetett nádra
nyavalya görcseit és rángatódzásait megismerhetni,
ha az érverés nem kemény és nem kitsiny , az inas
hús ereje betegesen fel nem emelkedett , ha azok
különben rángatódzásokká nem válnak , mint néha
szoktak. A' tettetett elfásúlás elárulja magát , ha a'
csábító ellentáll a' tagok kísírtetett meghajtatásoknak,
vagy o'karjára akasztatott terhet folyvást nem tari
hatja . A' tettetett gutta -ütést az érverésnek és lé
lekzetnek minémüségéből ismérhetni meg ; a' tette
tett álom - nyavalyát a' beteg magaviseletéből ítél
hetni meg , ha őt hirtelen a' valóságos álomból fel
ébreszthetni, vagy pedig ha az ember fájdalmas sze
reket alkalmaztat. A' tettetett elájúlást és ál-halált
az érverésnek , lélekzetnek , színnek minémüsége,
a' ptrüszkölő szer alkalmaztatása , a’ fájdalmas ki
sírtések , 's a' t. által fedezhetni fel.
 110
Szélesebben lehet feltalálni az említtetett, és még kö .
vetkező , nyavalyáknak valóságos zürzavarjaikat ,
és ismertető jeleiket ezen Munkában : A.-Henke
Handbuch ºder Speciellen Paihologie , Bd. II.
209. S. A’ megigézések , megboszorkányozá
sok , ördöngösségek (még a pénszásás is) , melyek
a' régibb időkben számosabban alkalmatosságot adá
nak a’lörvényszéki vizsgálatokra , vagy egész az esz
telenséggel határos abrándozáson , vagy töbször a'
szántszándékos csalárdságon épülnek. E'hez kell
szabni a' törvényszéki o vosnak' a' maga vizsgálását .
Az ezen nemű törvényszéki kérdésekról való vizsgá
lásokat nagyobb részint a' setét régi idönek lelké
ben és természetében találhatni meg : Valentinnál
(Appendix. ad part. I. pand . med . legal. ad. Novell.
app . I. ad Authent. app. II.) , Zittmannál (Cent. IÍ.
Cas . 4. és ;22. ) , Alberti T. I. Cas. XXI.
Lásd Frank System . der med. Policei Bd. III. Abth .
II. Abschn . 3. Haller Vorles . Bd. II. Th. II. Anh . II.
S. 207. ,
210. S. A’tettetett vérfolyásokat, vérköpéseket ,
vérokádásokat , 's t . ee . felfedezi az orvos , ha a'
betegre a'zürzavar idején ő maga vigyáz ; ha a '
nyavalyának hoszszasabb tartásakor ; és az úgy mon
tadott bö kiürülésekkor, sem az erök nem fogy
nak , sem az érverés nem gyengül, sem az ábrázat
nem halaványodik , ' s a't. Itt a'ról kell gondoskod
ni , hogy az úgy mondatott betegtől a' tsalárdság
folytatásra való eszköz elvétessék .
211. S. A’ természetlen kiüritések minden gon
dolkozó orvosban tüstént a' csalárdság gyanújál ger
jeszthetik fel, melyet a' helyesen véghezvitetett visz
gálat , folytattatott vigyázat, és szoros örizet alatt ,
bizonyosan felfedezhetni.
 111
Az újabb idokben jöttek elő ilyetén csalárdság ese .
tei. Lásd Pylnél (Magaz, d. ger. Arzneik. II. S. 135.)
egy húsvágónak (mészárosnak ) a történetét , al
ki nagy fájdalmak közt hajszálakat hugyozott ki ,
és az Ö Repertoriumában I. S. 190. egy Zsidó
nak az esetét , a ' ki nagy fájdalmak közt kácsahús
darabokat végre még meg is sülve · hozott a '
világra. Kétség kivül ide tartoznak azok a' néhány
esztendöktől fogva való számos történetek , a' bé
kákról , kígyókról , gyíkokról , tüz-gyíkokról (sala
mandrákról), rákokról , 's t.ee. , melyeket a' ránga
tódzással kínlódó aszszonyok , leányok , Helvetiá .
ban , Austriában , 's a ' t. kiokádtak. (Lásd Miscell .
f. die neueste Weltk. 1312. N. 5.)
212. S. A ’ betegségben , kivált az idegnyava
lyáiban a' tápláló eledelektől való önmegtartoztatás,
néha csudálatos hoszszú ideig folytattatik . De gyak
ran tettették is azt a csábítók , hogy szembe tün
jenek , a' csudáknak hitelt , vagy könyörületességet
szerezzenek.Az ilyen esetekben a tápláló eledelnek
valóságos , szorosan folytattatott megvonatása , az oly
személyektől való elválasztás, kik a csalárdságot
segítik , és a' tarlós szorgalmatos örizet , a' legcsal
hatatlanabb szerek a'ra , hogy a' csalárdság felfedez
tessék .
Ilyen nemű legszembetűnőbb példa az újabb időkben,
Westphaliában a' Borglof Kineker Anna Mária tör
ténete , a? ki sokáig csalta mind az orvosokat, mind
az öröket , de végre csakugyan csábítónak talál
1
tatott. Lásd Huſeland Journ . VIII. 191. IX . 115. és
kivált St. XII . S. 1. a' Schmidtmann túdósítását.
Egy hasonló történet a Rothweilı Mutschlerin
Monikáról valamivel régibb. Már Fidelis Fortuna
tus (de relat. med . L. II. Sect. II. Cap. 4. ) hason .
ló csalárdságot hoz elö. Mindég nevezetes do
log marad az az egészségtudománya szerént, milyen
 112
kevés eledellely érik meg az ilyen személyek sok
ideig. Ezen tekintetben az Asclepiäionban , 1811 .
Nr. 121. beszéltetett , törvényszéki jegyző-könyv ál
tal megbizonyíttatott eset is , a'.hol hét férjfi , egy
jég darabon imide amoda úszkálván , tizenhét nap
megolvasztatott tengeri jéggel élt, igen nevezetes .
213. S. A' fájdalmas nyavalyákat, főként a'
belsöket , mint a hasfájást, óldal-nyilalást, kö
fájdalmat, föfájást, olyan igen könynyü tettetni, va
lalmint a törvényszéki orvosnak nehéz a csalárd
ságot egyszerre felfedezni. De a' hoszszabb ideig - va
ló tartáskor , az érverésnek , eröknek , külső te
kintetnek , kény -íznek (appetitusnak ) , és az álom
nak öszszehasonlíttatásából , a' beteg magaviseletének
szoros , a beteg által észre nem vétethető , vigyáz
tatása által, a' rendeltetett orvosságokra , seb-orvo
si szerekre való tekintetben , az igazság csalhatatla
núl felfedeztetik , sőt a hirtelenvaló fellábadás ,
melyet néha a ' beteg maga ád elö , a' gyanúságot
bizonyosságra emeli.
A' lörvényszéki orvosnak ilyen történetekben tudni
kell a? maga cselekedeteit a személyesség , és a '
környülállások szerént változtatni. Némely ilyen ne.
mů tettetö nyavalya , a’ fájdalmas seborvosi mun
kával való fenyegetések , vagy a hólyaghúzó flas
tromnak valóságos alkalmaztatásával, hirtelen el
hajtaték.
214. S. Az érzék müszereinek úgy mondatott
hibáik , kivált a ' vakság , siketség , némaság a' kól
dúsoknál, fenyítvényeknél (fenyítő házakban lévök
nél ), és az új katonáknál , igen számosan előjönek.
A ’ véletlen meglepés sok történetekben kifejti a'
csalárdságot, ha az úgy mondatott vaknak hirtelen
valamely hegyes szerszámmal a szeme felé szúr
nak ;
 113
hák , és a siketeket némákat véletlenitil álmokból
felébresztik , és őket megijeszteni igyekeznek. Ezen
kívül a ' tettettetett vakságban a' szemek mesterséges
vizsgáltatása , a' szemfénynek mozoghatósága , vagy
mozoghatatlansága , útasítást adnak. Végre a java
šoltatott , vagy az érzék műszereinek igazi nyava
lyáikban hasznos , és a valósággal alkalmaztattatott ,
fájdalmas orvosságok igen hasznosok a' csalárdságnak
felfedeztetésére. A hol az úgy mondatott némák ,
nyelveknek hátrahajtatásával tettetik a' csónkúlást ;
ott a csalárdságot felfedezhetni , ha a' száj kézzel
motóztatik .
Nem hihető , hogy azok a személyek;kik a vakságot
tettetik , a' bódító kihúzadékoknak (a' Belendeknek,
Maszlagos Nádragulyának , 's a' t.) a' szem -szivár
ványában tenni szokott szélütő munkáját ismernék .
De ha gyanú támadna, hogy ők ezeket alkalmaz
tatták volna , a'kor a ' vizsgálatot valami , idő múl.
va ismételni kellene , a' mely idő alatt a ' vizsgál
tatándóra szükség volna szorosan vigyázni.
215. S. Minden nemű hibák és tést-fogyatko
zásai, p. o . a’szakadások (herniák) , leszálások ( pro
lapsusok ) , daganatok , túrok (ulcusok) , golyvák ;
kiütések , 's t. ee. , szoros vizsgálat, minden ruhá
zatnak levétele, a' reszeknek illendő megtisztíttatások
által könyen felfedeztetnek. Ha azok a' bajok való
sággal mesterséges szerek által okoztattak ; a’kor a'
csalárdságot a' betegnek szoros öriztetése , és azon
szerek alkalmaztatásoknak akadályoztatások által ,
kitalálhatni. A’ tettétös folyosók (rheumatismusok )
felfedeztetnek , ha a' betegek oly helyen mondják
érezni a' fájdalmat , a' hol az öket az inashús moz
gúsban , melyre magokat alkalmatlanoknak lenni
8
 114
mondják , nem akadályoztathatná , vagy ha ök a' fáj
dalmas részeknek megnyomatásokkor semmi külön
nös érzékenységet nem mutatnak. A' tettetős
szélütések kérdésen kivül leghamarabb felfedeztet .
nek ; más kísértő szerek elégtelenek lévén , az iga
zi szelütésben hasznos fájdalmas szereknek alkal
maztatások által.
Hogy a csalárdságok a' testi hibák tekintetekre néz
ve az elött még szemtelenebbül és gorombábban
üzetlek , mint sem most , megmutatták azt a' F.
Fidelis , Paré , Zachias , és mások által beszélte
tett történetek . Hogy a koldusok, fenyítvények ,
és hasonló sepredékek fõként csipős növevények
nedvekkel , óltatlan mészszel , pályinkával , 's t. ee.
magoknak mesterséges daganatokat , túrokat , 's t .
ee, valóban csináltak , a' meg van mutattatva.
216. S. A' hideglelős nyavalyákat nem gyakran
tettetik , mivel a'ban a' csalárdságot könynyen fel
fedezhetni, ha az orvos az egyed zürzavarok , p.o.
>

az érverés minémüsége , meghamisíttatott húgy's t.

ee. által magát megcsalni nem engedi. Mindazonáltal
vagynak példák , hogy némely személyek erősen
izgató szerekkel való élés által magokban mester
séges hideglelést támasztottak , és így valóságos be
tegekké lettek.
Haller II. 1. 42. többféle eszközt ád elö , a' melyekről
hiszik, hogy azok a hideglelést és a'nak zirzavarjait
szülhetnék. Az érverést kötéssel megváltoztathatni.
217. S. A’ haza-vágyás nyavalyát (nostalgiat)
is tettetik , hogy a' katonaságból való elbocsáttatást ,
' s a' t. elérhessék . De a’kor az igazi haza - vágyás
nyavalyának a' zürzavarjai, az eröknek fogyatko
zások , étlenség , meggyözhetetlen búsúlás, hideg
 115
lelés, elszáradás , 'sa't. hibáznak . - A'Helvetusok
nál , 's általjában a' hegyközieknél , a' hazavágyás
legszámosabban fordul elő. A' Bécsi Jósef Katona
Akadémiában , 1793 - dik esztendöben tanultamkor,
tâ pasztaltam , hogy a' Galliciában erővel katonának
szedetett Lengyel közkatonák közzül igen számosan
hallak el , majd csaknem ellene állhatatlan kétség
beeséssel , a' nostálgiában.
218. S. Az itt előhozatottakon kívül a' lettetős nya
valyákhoz tartoznak : a' bolondság , örjültség , fél
szegség , a' melyekről még különösen fogunk ér
tekezni, valamint szintén a' nemi tagoknak tettetős
nyavalyáikról, a' nemzésre való lehetetlenségről, a'
közösülésre való elégtelenségről, a' tettetős terhes
ségről , 's t. ee. , a'mely utólsóról már különös sza
kaszban szó vala :
219. S. Méltán vádolja Hebenstreit és Haller azt a'
meszsziről húzatott , vagy bajúl értetett könyörüle
tességet, vagy az orvosoknak nem tiszta indító -okok
ból származó engedelmességeket , mely szerént ök ,
a vizsgállatándóknak védelmekre , sokszor tanubi
zonyságokat adtak ki. A’ törvényeknek ez által vég
hezviletett megszóríttatások , és az orvos hivatalbé
* li esküvésnek megsértetése, ezen cselekedetet felet
te nagy büntetésre leszi méltóvá. De a' törvény
székeknek se legyen szabad senkitöl mástól , hanem
csak a' megvizsgáltatott és meghatalmaztatott orvo
soktól és seborvosoktól készíttetett fanúbizonyságo
kat bevenni.
Lásd Hebenstreit. (Anthrop. fornes p. 255. 265.)
220. S. Az eltitkoltatott nyavalyáknak törvény
széki orvos vizsgáltatásokban , a mi csak a’kor tör
8 *
 116
ténhetik meg , ha az eltitkolás másoknak szabad
ságaikat sértené meg (197. S ) , nagyobb részint az
oda fel (201. S.) elöadatott törvényeknek is helyek
van . Főként pedig a' szükséges , hogy az orvos ma
gát másoknak a' beszédekre ne bízza, hanem a’gya
nús személyt maga szorgalmatosan , és a' környül
állásoknak mértékek szerént ismételve , megvizs--
gálja. Az által , és az ö magok , 's szüléik elöbbe
ni egészségbéli állapot joknak , élet -szereknek , ter
mészeteknek , külső arányosságoknak , a’ bedolgozó
betegség befolyásainak , szoros megvizsgáltatások ál
tal, a' vizsgáltatáskor azoknak volt magokviseletek
nek öszszehasonlittatása által , és a' kérdésben lé
vö nyavalyának fundamentomos betegségjeleiből va
ló ismérete által , a' nehéz történetekben is, kiesz
közlitetik az igazság:
221. g. Az eltitkoltalott testi,nyavalyákról va
ló törvényszéki vizsgálásnak legtöbb történetei az
orvosi-szertartás körébe ( sphaerá jába ) tartoznak ,
nevezetesen ha ragadó kiütő nyavalyák , mint (ré
genten ) a' döghalál, bélpoklosság , - vagy a' him
lö , skárlát , ' s a' t. eltitkoltatnak . Ezen nyavalyák
nak isméretek épül azoknak a' betegség tudományá
ból való isméretes jeleiken , és azután rendelések
tétetnek az orvosi szertartás tudománynak állításai
szerént. Csak a’kor áll elö a' törvényszéki orvos vizs
gálat , mikor házasságbéli elválás kivánások , vagy
más személyes panaszok , épülnek az eltitkoltatott
nyavalyákon .
222. S. A ' venusi nyavalya leggyakrabban ád
alkalmatosságot a személyes panaszokra és tör
vényszéki vizsgálásokra. Az újabh idökben kidol
 117

goztatott szorosabb ismérete a' búja -dög ( venusi

nyavalya ) minden különbözö képeinek , némely ,
az elött nehéznek tartatott , kérdéseknek megítélte
tés most könynyebbé és bizonyossabbá tette , de
gyakran még is igen nehéz , néha teljes lehetet
len , némely nyavalyának vénusos vagy nem -vénu
sos természetéről , ' a' betegeknek vallások nélkül ,
meghatározó itéletet hozni.
223. S. A' férjfiakban a' vénusos kankót ( go
norrheát) el lehet téveszteni, a' köszvényés aranyér
miatt , a' húgy - csöböl származó fejérfolyással, a'
ketlönek nem lévén csalhatatlan megkülönböztető
jele egymástól - * ). Még nehezebb pedig némely
esetekben az aszszonyi' kankónak , a nemyénusos
fejérfolyástól való megkülönböztetése , mivel mind
a' kettőnek némely változásai ( varietásai ) egy
máshoz nagyon közelítenek. A’személyeknek elöb
beni és jelen való egészségbeli állapotjok , a ' nyava
lya eredelének és folyamatjának , 's a' többi zűrza
varoknak szoros megvizsgáltatások , vezesse itt az
ítéletet, ami itt a ' legnagyobb vigyázatott kivánja.
Ezen eltévesztésnek szomorú következését láttam .
Ugyan is, 1796 -dik esztendőben , Septemberben, eljö
hozzám itt egy Úr , 's tanácsot kér tőlem a ' rajla
lévő takony-folyás ellen. Előbeszéltetem vele a' ba
ját , eredetétől fogva egész a dig az ideig , a' mely
ben nálam vólt ; és világosan kisült , hogy azon
Úr arany-eres. Rendeltem tehát neki arany-ér el
len való orvosságokat. Mivel azonban az orvos
ság néhány nap múlva a' baján nem segített ; is
mét hozzám jön , és panaszolkodván azt adja elő ,
hogy neki bizonyosan vénusos fejér -folyásban , vagy
vénusos kankóban kell lenni . En ellene mondot
tam a' vélekedésének , és világosan értésére adtam ,
 118
hogy most is csak aranyérnek tartom a' baját , 's
a' szerént ismét rendeltem neki orvosságokat. De
idő jártával az én betegem megurván biztatgatásom
szerént gyógyítgatni a betegségét , fühöz fához
folyamodott (mint szokott lenni) tanácsért, még
pedig minden tanács kéréskor magát mindenütt
elöre venusos kankósnak adta ki. Mi lett a?
dolog következése ? Ez a' beteg ismét hozzám
folyamodott 1815-dik csztendőben ; de már a'kor a
sok vénusos-kankó orvosoltatás miatt elnyomoro
doit , 's ilyen állapotban volt : mind a két golyó
ja egy egy ökölnyi ködaganatú keménységgé vált,
a rúdjának (penisnek) a felsőtövén síp ( fistula )
volt , a vizeletét nem tarthatta , néhą pokolbeli
fájdalmakat szenvedett a vizelet megrekedése miatt,
E’kor a Budai ſerdöt javasoltam neki ; de a' nya.
valya már elgonoszodván al semmit sem segíthe-
tett rajta . Elmenvén innét hazájába , sokszor leve.
Jezett velem a' nyavalyájáról , és állhatatosan csak
a' nagy kínókról , és a' nyavalyájának gyógyúlat
lanságáról , panaszolkodott , és végre 1820 -dik esz
tendőben kinos életének végét vetette. Tansúság le
gyen ez a' példa minden ember elött , hogy az arany
ecet a vénųsos-kankóval el cserélní a legnagyobb
veszedelem !
224 , S. A ' vénusos túrok vagy rákok külön
böznek más túroktól , kivált az igen serényen ma
gokat, főként szélességekre nézve való , körülevés
által ; a' vastag börű fájdalmas széleik által , a' vés
kony , sárgás és zöldellő év ( ichor) által , a' mi a'
maga elterjedésével új rákokat támaszt; a' szapo
rodó elgonoszodás, és soha sem következő gyógyú
lás által, ha a' nyavalya magának hagyatik ; a'cson
tokat megragadás által. A' vénusos dobok mindég a'
kankóval és rákkal vagynak öszszeköttetéshen , okaik
ra nézve. A vénusos rüh nem csupán a csiklókat ,
 j
119

hanem az egész testet foglalja el , és éjtszaka ke

gyetlen viszketegséget, égetést , és fájdalmat okoz.
A' vénusos szemölcsöket és kinövéseket mindég rá
kok elözték meg. A' vénusos sömörgök , hasadá
sok , repedések , és csont nyavalyái a' közönséges
(universalis) venusi nyavalyának a' zürzavarjai , a'
init az ő tüneményeinek öszszeségekből kell meg
isınérni és megítélni.
Lásd Henke's Handbuch der speciellen Pathologie Bd.
II . S. 1527. ff.
225. S. A' ragadó bör-nyavalyái, ha eltitkol
tatnak , azok az orvosi szertartás figyelmetességét
kívánják. A' bélpoklosság majd egészen eltünt Euro
pából. A’ döghalált csak a ' Török határokon , és
a' kikötőhelyekben , a' hol a' negyven - napi-intéze
tek vagynak , lehetne büntetés alatt eltitkolni. A'
himlö , vereshimlő , 's a't. hasonlóképen , ha eltit
koltatnak , egyedül a' szerlartás törvényszékire tar
toznak. Csak a' sok ideig tartó bör - kiütései , a'
rüh , kosz , ’s ’a t. az eltitkolás esetében , személyes
nehézségekre , elválás panaszokra , 's t. ee. adhatná
nak alkalmatosságot. Azoknak jelenlétek a közön
ségesen tudva lévő ismertető jelek szcrént határoz
tatnak meg
.
Metzger (System , erste Ausg. $ . 396.) hoz elő egy ese
tet , mely szerént az eltitkollatott kosz a' törvény
szék tárgyává , és a' házassági elválás okává lett.
226. S. A’tücö sorvadtság , tüdövész (phtisis pul
monalis ), a’mely nem csak útálságott oko? , hanem
a' hidegebb tartományokban valóban ragadóssá le
het, és az eltitkolás történetében panaszra adhat al
kalmatosságot. A’nak jelenlétét elárúlja a' genyecség
 120
köpés, sorvasztó hideglelés , és a' tesť erejeinck nö
yö fogyatkozások.
227. S. Ahol a' bevádoltatott nyavalyáknak
vizsgáltatások szükségessé lesz, ugyan azon talptéle
leket (principiumokat) kell követni, mint az eltit
koltatott nyavalyákban. Legszámosabban fordúlnak
elö a' bevádoltatott nyavalyák a hazassági elválás
keresésben . Ezen történetben rendszerent titkos útá
lalos nyavalyák szoktak lenni kérdésben , y. m. yénu
sos nyavalya , büdös száj,roszsz szag, fejér folyás;
vagy pedig azok az egyik rész tehetetlenségére tar
toznak. Olyan pyavalyák iş vádoltatnak be , me
lyek másoknak becsületeket gátolják , azoknak bi
zonyos szabadságokkal való éléseket kétségessé te
szik , 's a't. mint'p . o. a' bolondsággal és félszego
séggel való vádoltatásban.

A lelki munkáknak kétséges nyavalyáikról

yaló vizsgálások
228. S. Az embernek lelki egészségbéli álla
potją is sokféleképen tetszhetik kétségesnek , és az
a'tól függö kétséges törvényes kérdések miatt tör
vényszéki vizsgálások szükségesek. Mint a’hoz értä
férjfiakat, a kiktől a törvényszéknek ilyen esetben
meghatarozást kell kérni , a’ törvénytévő hatalom
a' törvényszéki orvosokat rendelte ; és helyesen ;
mivel feltévén , hogy az orvos egyszersmind a' lé
lektudomány szükséges isméretével is bír ; e'töl in
kább párhaini az ilyen vizsgálásokra szükséges is
mérçtekmek és lehetségeknek foglalatjokat, mint
 121
sem a' lélektudományt-túdótól, a' ki nem orvos is
egyszersmind.
Joh. Zach, Plattner prolusio XVIII, quae medicos de
insanis et furiosis audiendos esse ostendit. Opusc.
T. II. p. 146.
Isméretes az a versengés Kant (Anthropologie S. 41.)
és Metzger (Ger. med. Abhandl. S. 75.) közt , a'ról
a kérdésről : vajjon az elme kétséges állapotjáról
yaló ítélet a ' Bölesesség Facultásának , vagy az
Orvosi Tehetségnek ítélő széki eleibe tartozik é ? -
Nem csupán a becsület , hanem a tudomány is ,
az orvosok részekre hajlik ; mivel egy bölcs és
lélektudomány-túdó , mint Hofbauer , ki a' maga
személyes (individualis) isméretei , és a' törvény
széki lélektudományban való munkái által a' Kant
vítatásának nevezetes nyomtatékot adhatott volna;
még is mindazonáltal ritka részrehajlóság nélkill
ellenkezöképen nyilatkoztatta ki magát. Lásd . az ő
igen derék munkáját: Die Psychologie in ihren
Hauptanwendungen auf die Rechtspflege. Halle ,
1808. $. 1.

229. g. Azon törvényes kérdések , melyek a'

személyeknek kétşége's lelki egészségbéli állapotjoka
Fól való törvényszéki orvos vizsgálást szükségessé
teszik , részint a' polgári törvényre, részint a'bün
telő törvényre tartoznak. A polgári törvényben, az
a'tól függő törvényes kérdések a' birtokbéli szabad
ságra tartoznak , és a'ban valamely személynek, fö
ként a törvényes foglalatosságot tökélletesen vég
rehajtható tehetsége vétetik kérdésbe ; a' büntető
törvényben ellenben a' neki-tulajdoníttathatóság (im
putabilitas), és következőleg a törvénytelen csele ,
ķedeleknek büntelethetöségek , vagy buntetethelet
lenségek , függ a'túl.
 122
230. S. Valamint általjában a' lelki nyavalyák
ról (örjültségről, elmenyavalyáiról) való tudomány,
még az orvostudománynak legsetétebb mezei közzé
tartozik; úgy aʼkétséges lelki egészség állapotjáról való
vizsgálatokat is a'törvényszéki orvost illető legnehe
zebb kérdések közzé kell számlálni. Azoknak a'nehéz
ségek megmutattatik, részint a' nyavalyás elme-alla
potjainak még általjában hibás tudományi ismértetek
által, részint a' tökélletlen meghatározásai által a'
törvényadásnak , melyből az orvos legalábh a ' vizs
gálatra való látás szúratokat, kivehetné ; részint az
egységnek nem léte által, és az egyed elmenyava
lyáinak valóságokról , 's azoknak egymáshoz való
arányosságokról az orvosok közt lévő ingadozó te
kintetek által.
Milyen hibás még általjában az elme-háborodásról
való elmélkedés (theoria) , nem szükség azt világo
sítani. De hogy a törvényadások a'ról csak igen
közönséges és tétovázó meghatározásokat foglal
nak magokba , a hasonlitás megbizonyítja. - A'
Római törvény csak a' deincnseket hozza elő , a '
melyek alatt a' mente captusok és furiosusok, mint
fajok , foglaltatnak be. (Lásd Thibaut's System des
Pandektenrechts . S. 192. Schmalz Handbuch des
Röm . Privatr, erste Auflage. J. 113.)
Az Allg. Landrecht für die Preussischen Staaten , csak
két sereget különböztet meg ; Rasende und Wahn
sinnige (,, diejenigen , welche des Gebrauchs ihrer
Vernunft gänzlich beraubt sind” I. Th . I. T. 5.27.),
und Blödsinnige ( ,,Menschen , welchen das Ver
mögen fehlt , die Folgen ihrer Handlungen zu
überlegen " . 28 ). De a ? Code Napoleon az értel
meknek minden közelebb való meghatároztatások
+ nélkül ezeket különbözteti meg : Imbecillité , De
mence és Fureur. (T. I. Tit. IX. Chap. 2.). Lásd
 123

ezt is : Entw. des Gesetzb. über Vergehen und

Verbrechen für das Königr. Baiern , Art. 125.
231. S. Az újabb Német orvosoknak , és lé
lekludomány tudóknak (psychologusok nak), mint
Reilnak , Hoffbauernek , 's a' t. igyekezetek által
az eļme bomlásról való tudomány, általjában né
mely új világosodást kapott , és kivált a lélek
tudománynak , Hoffbauer által , a' törvénytudo
mányra való alkalmaztatásával , némely homályos
állítás megvilágosíttaték , és egy mérték felállítatá
sa kisírteték , amely a mi lélektudománybéli is
méreteinknek mostani állapotjokhan , a' törvényszéki
orvosnak, a' kétséges elme nyavalyáiról való nehéz
vizsgálatokban , vezetőül rendeltetett,
232. S. A’ törvényszéki orvos vizsgálatokat
szükségesekké tevő elme bumlásokhoz tartoznak leg
közelebb azok a nyavalyák , melyekben az ész az
eszközetlenül szenvedő lélektehetség , t. i. az osto
baság , és félszegség , azután a' bolondság , vagy az
a' nyavalya, melyben a szabad öntudomásnak (con
scientiának) megháboríttatása miatt , a' beteg a' tü
nödözésnek (phantasiának) belső képeit külső erzéki
észreveteleknek tartja. Az orvosok töbnyire az ör,
jültséget (maniat) a' bolondság nagyobb lépcsőjének
lenni tartják ; de a lélektudomány túdók megkü,
lönböztetik amazt e'től ; amannak a' valóságát az
észnek azou tehetetlenségében állani . vélvén , mely
szérent az az esztelen cselekedeteknek végbevitele
ket , és nevezetesen az erőszakos harag kitöréseit ,
nem akadályoztathatja.
233. S. Tehát a' neveztetett elme bomlásainak
lételek kétségessé lehet, vagy általjában , vagy leg
 124

alább a’ lepcsője szerént, úgy a'nyira , hogy az

a'tól függö törvényes kérdéseknek meghatároztatá
sok az igazságnak törvényszéken való orvosi kike
restetését szükségessé teszi. De ez megnehezíttetik ,
ha magoknak a vizsgáltatándóknak , vagy mások
nak szántszándékos ámítások az orvosnak ítéletét
1
igyekszik megcsalni. Ugyan is , a' lelki nyavalyák
is vagy tettettetnek , ha valaki az által magátol
veszteségeket akar elhárítani; vagy eltitkoltatnak
azok azért , hogy azoknak a' megmutattatott : lete
lekböl származó törvényes következések elfordíttas ,
sanak ; vagy azok valamely személyre ráfogatnak
azért, hogy azt] bizonyos szabadságoknak gyakorol
tatásokban megszoríthassák,
234. S. Mennél nehezebb már magában az el
me nyayalyáiról való ítélet , és mennél nyomosab
bak a' törvényes következések', melyek a’ból szár
maznak ; a’nál szükségesebb a vizsgálatokban a'
legnagyobb meggondolással és vigyázattal élni. Hogy
pedig a' törvényszéki orvosnak ítélete a kétséges
törvényes kérdésnek a leglehetségesebb megvilágo
síttatására szolgálhasson , valamely. adatott törté
netben , szükséges, hogy mind a' bíró mind az or
yos , a? dologhoz illendő értelemmel dolgozzék. A '
véleményt kívánó bírónak az a' szandéka , hogy
az orvos az eleibe tétetett kérdésekremeghatározva
feleljen ; de a' mellett csakugyan őrizkedjék , hogy
igen megszoríttatott , vagy hibás mellesleges hatá
rozásokat ne tegyen fel, melyeknek bátor magokban
jó , de az arányra nézve helytelen , és meg nem
çléglö felelet lehetne a' következések. Viszont az
prvosnak kötelessége, hogy az eleibe tétetelt kér
 123
Méseknek nem csupán a szávaikhoz, hanem sokkal
inkább a’ lelkekhez és szándékokhoz tartsa magát,
és ezeken is túl menjen , ha úgy találja , hogy a'
véleménynek talpáúl szolgáló arány, még más ará
nyosságoktól függ, hogy sem mint a' melyek a
kérdésben fel vagynak jegyeztetve.
E'nek kivált a' büntető esetekben van helye , ha vé.
leményi kivannak valamely személynek elme ál .
lapotjáról , valamely törvénytelen cselekedetnek
végbevitele alatt , a' . neki - tulajdoníttathatóságot
meghatározni kívánvánt. Lásd Hofbauer a. a . 0
257. 4 , s . f. a hol a szükséges vigyázatok dere.
kasan ki vagynak mágyaráztatva , és példák által
meg vagynak világosíttatva.
4

235. S. Azokban az esetekben , melyekben valamely

személynek az a’kor tartó lelki állapotja az orvosos
lelki vizsgálatnak a tárgya, könynyebb a’ dolog, mint
sem mikor valamely elmúlt, a véghezvitetett csele
kedet idején jelenvólt elme állapotjáról kell ítélni.
Ugyan is , az első esetben a tárgynak folyvást - tar
tósága az ismételtetett vizsgálatot lehetségessé teszi ,
a' mely a’ már az elött tudva volt cselekedetek ál
tal megkönynyebbíttetik . De a második esetben ‫ܪ‬
az orvos feltétel nélkül a késöbb kezdetett szemé
lyes vizsgálatnak kimeneteléhez nem szabhatja ma
gát ; mivel ez a vizsgálás csak a vizsgálat alatt je
len volt, de nem a cselekedet végbevitele alatt tar
tolt, elme állapatját világosíthatja meg. Mert a' be
teges elme állapot a' maga természete szerént lehet
ottan -oltan megszünö , vagy inaga a' véghezvitetett
cselekedet, vagy az azt követő környülállások , és
a zoknak a munkáik , nevezetes változásokat csinál
hattak az elme állapotjában. Az ilyen esetben tehát
 126
az Orvos az elöbbeni elme állapotjáról való ítéle
tének talpáúl csak a ' perben kitétetett cselekedeteket
teheti , a többit magának kell kipótolni.
236. S. De a' kétséges lelki állapot végett té
tetni szokott személyes vizsgálatkor mindenütt szor
galmatos , gyakran ismételtetett, és a' menynyiszer
csak lehet, a vizsgáltatándó által észrevétethetetlen ,
jegyzékeket kell lenni. Az orvosnak ki kell luda
kozni magának a vizsgáltatándónak , és az ő szü
léinek jelenvaló és elöbbeni testi és lelki állapotjo
kat , és azzal az ő testi vagy lelki betegségének
okait, melyek ö benne dolgoztak , a' külső arányos
ságokat, az életszerét , az ő magaviseletét, s'a't.
öszsze kell hasonlítari. A' hol csalárdságról van gya
núság, olt a' betegnek a rendeltetett orvosság iránt
való erkölcsi és lelki önviselete gyakran útasítást
adhat. Az a' kísírtés , hogy a kétséges beleget in
dúlatba hozzák , és a’kor a’nak a' magaviseletéből
következéseket húzzanak ki, nagy vigyázatot kíván,
mivel részint az igazán jelenlévő elmenyavalyájából
váratlan megroszszabbólás következhetnék ; részint
a' tapasztalás szerént , valamely kegyetlen indúlat
nak felingereltetése által a' bolondságnak múlandó
gyogyúlása már véghezvitcték.
237. S. Az ostobaság (Stupiditas) és félszeg
ség (Imbecillitas) eszközetlen nyavalyái az észnek.
Több lépcsői vannak az ész gyengeségének, a' me
lyeket ugyan hajszálhasogató meghatározások által
egymástól nem lehet elválasztani, és az orvosoknak
's lélektudomány - túdóknak ingadozó szavokjárások
ban azoknak semmi meghatároztatott elneveztetések
nintsen , pedig a' melyeknek megkülönbözlelések
 1

127
az Orvosi Törvénytudományra nézve szükséges.
Altaljaban három lepcsöt lehet megkülönböztet
ni : 1. Ostobaság. A' figyelmetességnek nem - léte ,
az azt egy szuratra (punctumra) arányozni való
tehetetlenség ; innét e’nek valósága a helytelen kép
zelésben és hamis ítélettételben áll. 2. Esztelen
ség (Stupiditas). E'ben a' léleknek minden tehetsé
gei a' törvényes munkásságra alkalmatlanok. Itt az
érzék műszereinek gyengeségek a' meggondolásnak,
figyelmetességnek , emlékezetnek , ítélöerönek fo
gyatkozásával van öszszeköttetve . 3. Bolondság (Fa
fuitas , Amentia). Ez a’kor van jelen, midön a' leg
nagyobb gyengeségből és a' lélek tehetségeinek el
bomlott egyarányúságokból a' bolondságbéli csele
kedeteknek viszszafordúltságok következik.
Hofbauer (a. a. 0. 9. 26.) néminémů különbséget ve.
szen fel az ostobaság és a félszegség közt a' midôn
ö a' figyelmetesség kiterjedésének fogyatkozásából
származó ész gyengeségét , ostobaságnak , a' figyel
metesség élességének nemlétéből szarmazottat pe
dig , félszegségnek , nevezi. De ezt a különb
séget mindég lépcsös különbségre lehet viszszavin
ni . Az ostobában is megvan a' figyelmetesség éles
ségének fogyatkozása , és ez az oka a'nak , hogy
csak egy szúratot, egy dolognak csak az egy olda
lát fogja fel , ' 's tehát az által valami egy oldali
és hamis ítélettételre vezettetik . A bolondságban
és félszegségben pedig a figyelmetességnek az a .
nemléte , magasabb vagy legmagasabb lépcsöre
emelkedett . Különben is a' törvényes következé
sekben azok csak lépcsős különbségeknek gondol
tatnak. ( Lásd Hofbauer . S. 46.)
238. S. Az ész gyengeségének vizsgáltafásakor
az orvosnak részszerént a' testi , részszerént a' lel
 128
tüneményeket kell megkísírteni. A’ hol valami kéi
séges polgári - vagy büntetőtörvényszéki kérdésről
való vélemény az ítelettétel végett kívántatik ; ott
a' felforgó ész gyengeségének lépcsőjét a lehetsé.
gig szorgosan ki kell keresni , és elő kell adni.Mi
vel némely személyek a' testi bénaságok , kivált az
érzék műszereinek hibái miatt , hamisan tartattata
halnának felszegeknek ; tehát e're a' környülállásra
kiváltképen kell figyelmezni. A' vizsgálásra való
alkalmatosságot is illendő , és ha lehetséges, a' be
tégnek észrevétethetetlen - képen , ki kell keresni,
hogy öt meg ne ijeszszék, és az által nagyobb, je
len nem lévő , nyavalya lépcsöjét ne okozzanak.
A’hol a' nagyot-hallót félszegnek tartották , ollyan
eset fordúl élő Pyl-nél (Aufs: Bd. V. Abschn. III.
Gutachten 10.). Egy más történetet , ahol a re
begő beszéd , és az ingadozó járás a félszegség
bevádoltatására alkalmatosságot adott , láss Metz
getnél (Metzgers Annalen der Staats Arzneykun .
de, St. III, S. 146.). Egy nevezetes ítélettétel , a'
hol az önkifejezésnek nehézsége , és holmi külö
nös epecselések, félszegséget mutattak , van Mec
kelnél (N. Archiv. d. yer. Arz, K. II. S. 1.). Igen
helyesen cselekedett Pyl egy aszszony vizsgaltatá
sában , a ki majd csaknem egészen alkalmatlan le
vén a' beszédre , a' mi rajta a' gutta ütés után
maradt , félszegnek tarlaték ; midön ő azon sze
mélyt , a'nak minden tudtán kívül , egy alyafiánál
tette látogatásában , megkısírté. ( Aufs. B. VIII.
Abcshn. III. 3 -tes Gutachten .)
239. S. A ' vizsgáláskor mind a' testi mind a'
lelki tulajdonságut vegye gondolóra az orvos. A '
beszélgetést úgy kell vezetni , hogy az emlékezet
nek , ítélő erőnek , meggondolásnak , és okosságnak
ki
 129

kinyilatkoztatására alkalmatosságot adjon. E'kor a’

megitélteténdönek feleletjeiből,önviseletéböl , az or
vos , az ember lelki állapatjának illendő ismérete ,
a'tapasztalás, és a' világ ismérete által , igazán meg
ítélheti a' jelenlétét tagy nemlétét , és lépcsőjét a',
nyavalyának ,
240. S. Az ész gyengeségének csekélyebb lép
csöi ņem könynyen adnak alkalmalosságot a' törvény
széki vizsgálatra. A' felsőbb lépcsökben pedig me
lyek a' bolondsághoz és félszegséghez (237. S.) tar
toznak , rendszerént találhatni ember -gyülölö (mi
santhropikus) tulajdonságot , az emlékezetrek szem
belünö gyengeségét, a'lünödözésnek (phantasiának )
teljes tehetetlenségét, valamely képzetnek erös meg
tartatására való ügyetlenséget , innét egyik tárgyról
a ' másikra való számos általugrást. Mennél neve
zetesebb az elme gyengeségének a’lépcsője , és men
nél tovább tartott az ; a'nál jobban kinyilatkoztat
ja magát a' gyengeség még az ábrázat vonásaiban
is , és az egész testnek tulajdoságábau. (Lásd Hen
ke Handh, der speciellen Pathologie Bd. II. S. 1332.
u. s. f .)
241. S. Ezek a' meghatározások : vajjon az el
me gyengesége csak idöszakaszi (periodicus) è , vagy
megmegszünö , vagy mindégtartó é ? meggyógyíttat
hatik é , vagy nem ? a' törvényes következések vé
gett, melyek , azokból származnak ; igen sarkalatos
dolgok. Mert azoktól valamint az elme gyengeségé
nek lepcsösségétöl, függenek ezek a'meghatározások :
vajjon valamely személynek volt é igaza , valami lör
vényes munkát kezdeni ; alkalmatos é ö a' dolgok
folytatásokra , és a' jószágnak az igazgattatására ; it'
9
 130
házassagol meg , meg lehet è neki engedni ; gondvi
selés alá , vagy zár alá (még pedig csak valami ideig
vagy örökre) kell ė öt helyheztetni'; vajjon az ő
törvénytelen cselekedetében Dolus vagy Culpa, vagy
micsoda lepcső talál helyet ? 's a' t.
242. S. A' bolondság , az az általjában a' sza
bad öntudomásnak (conscientiának) megháborodása ,
a' mi által a beteg azon állapottól megfosztatik ,
hogy az alságost ( subiectivumot ) a' tárgyaslól , a'
maga belső érzelmeit a’ külső érzéki benyomások
tól , megkülömbözlesse , uz orvosok által gyakran
az esztelenség vagy megbódúlás szavakkal egyértel
münek tartatik , és azután a' búkórság vagy fekele
epésség ( melancholia ) , részszerint való bolondság
(fixa idea) * ), és az örjültség úgy tekintetnek , mint
a' bolondságnak különbözö képei és lépcsöi. A’ lé
lektudomány -túdók , inkább az egyed lélektehetsé
geit , és azoknak arányosságokat. tartván szemek
előtt , a' bolondságot másképen , és szorosabban ha
tározták meg.
*) . Tck . Pest Vármegyében lakott egy öreg ezredes
( oberster ) , ki iſjonta a hétesztendei háborúban
katonáskodván , egy átközetben oly a'nyira meg .
sebesíttetett , hogy az által szörnyü sok vérét vesz
tette el . Meggyógyúlt ugyan ez a vitéz sebeibol,
de részszerint való bolondság ( lixa idea) maradt
a nyakában hóltig. Ugyan is , ez az Úr a' sok vér
elvesztés után magához jövén , azt képzelte ma
gának , hogy ő a' Portugalliai Király fia's ezen
hiedelemben hólta napjáig megmaradt. Különben
pedig olyan okosan , józanon , bölcsen gondolko- .
dott , beszélt , írt , mint akármi más egészséges
elméjű ember szokott ; de ha az ö származásá
ról való emlékezet eszébe jutott , vagy a más
 131
által eldhozatott , már a'kor mindjárt Portugallia
ba termelt az esze , és a' Portugalliai Király fiá
nak állította lenni magát ; - pedig ő valósággal
1 Pest Vármegyei fő földes Úrnak a' fia volt , és
széles kiterjedésű Fő -Nemes nemzetsége mái napig
itt lakik , és virágjában van.
Lásd Hoffbauer a. a. 0. 8. 8. S. 18. u . $ . f. Hoff
bauer a' bolondságot az érzékek és a' képzelődő
erő közt való arányosságtalanságban lenni állítja ,
mely szerént a beteg azt , amit az utolsó neki
fest , valósággal érzeni hiszi, Nagyon lehetne ohaj
tani , hogy az orvosoknak és lélektudomány-tu .
dóknak a' nyavalyás elmeállapatjainak nevezetekre
nézve való szavok járások ( loquendi formulájok)
megállapíttatnék ; de az elmebomlásról való hibás
elmélkedések (theoriák) miatt , ilyen meghatároztá
tott szójárást nem hamar lehet reményleni .
243. S. A’ bolondság a' lélektudomány szerént
sokféleképen osztatik el , és ezen osztálynak hasz
na és érdeme van az Orvosi Törvénytudományban.
Mert a' bolondságnak különböző nemei a bolon
dok által véghezvitetett cselekedetekre nézve való
törvényes munkákban különbséget csinálnak .
244. S. Tehái a ' bolondságot a' lélektudomány
szerént elosztják : megköttetett és tévelygö bolond
ságra. A' megköttetett bolondság szorítja magát egyet
len egy képzetre (ideára) , és a' mi azzal öszsze
köttetve van. A’ tévelygö bolondság pedig majd ez
zel , majd amazzal a' tárgygyal foglalato kodik , és
az ö tévelygéseit nem lehet egyetlenegy képzetre
viszsza vinni. A’ megkötletett bolondság talpa (fun
damentoma) töbnyire a' képzelődő tehetségnek mér
ték felelte való kifeszíttetésében ; a' tévelygö bo
londság talpa ellenben az érzékeknek ( sensusoknak)
9 *
 132
megtum púlások ban , áll. Az elsőbbel kicsinosíttatott
ész és sok ajándék lehet öszszeköttetve ; a' máso
dikkal ellenben töbnyire ész gyengesége van jelen.
Azután a szerént a' mint az uralkodó képzelő
dés szomorú vagy vig , a' fekete- epésség ( melan
cholia) és az őrjültség (moria ), mint alsóbb fajok ,
tartoznak a'hoz.
245. §. A' tartósságara nézvé a' bolondságot
hideglelösre , és sokáig tartóra osztják. A' hidegle
léses észenkívül-lételbéli bolondság ugyan állaljá
ban azon törvényes következésü , mint a sokaig tar
tó bolondság , de a' rövidebb lartása végelt ritkáb
ban lesz a' kétséges törvényes kérdésnek tárgyává .
A’ sokáig tartó bolondság viszont folyvást tartóra
és megmegszünöre osztatik. A'folyvásttartó bolond
ságban mindenkor mutogatják magokat a' kinyilat
koztatások , ha oly okok dolgoznak benne , melyek
azt a' bolondságot fel szokták izgatni. A' megmeg
szünö bolondságban (gyakran állandó képpel vagy
typussal) egymást felváltó zürzavarok , és sza
bad vagy tiszta időközök (lucidum intervallumok )
vagynak.
A’ hideglelős észenkivül-lételben nem könyayen ke
1 rül mas törvényes kérdés elö , mint ez ; vajjon
valamely beteg a' hideglelős észenkívül-lételben ,
tehet é tanubizonyságot ? E'nek méltán ellene
mondanak az ítélettétclek Zittmannál (Cent . V.
Cas . 81.)', Valentinnál (Pand . P. I. S. 1. Cas. 6.),
és Plattnernál (Progr. de Fatuitate Febrili obser
vatio quantum ad factioncm testamenti ).
246. S. A’ tárgyakra nézve , melyek a' meg
köttetett bolondságban az uralkodó képzelódést il
letik , a' bolondságnak több seregei külonböztelnek
 133

meg. Ide tartozik p. 0. 1) A' vallásos bolondság ,

melyben a betegek magokat az Isteni kegyelem ,
vagy az Isteni harag kipéczeltetett tárgyainak lenni
tartják , és az által gyilkosságra, vagy öngyilkosság
ru vezettelnek .
Micsoda finun öngyilkosságra vezet, a' vallásos bo .
londság , megmutatja Lovat sarudia (suszter ) is
méretes keresztfára feszittelésénck a története .
Másoknak a vallásos bolondságból való megölet
tetések előjönck Pylnél ( Aufs. IV. S. 160. VI. S. 214.)
247. S. 2) Ördöngösség (Daemonomania). Ez
alyafis a' vallásos bolondsággal , és magát az újon
nan eredett vallásos felekezetekben legszámosabban
mutogatta. A ' betegek némely nyavalyákat , p . 0. a '
nehéznyavalyát, elfásúlást ( catalepsist), rángatódzást,
's a' t. a' bennek lakozó roszsz lelkek munkájok
nak lenni nézik. Mások azt hiszik ; hogy nekik a'
lelkekkel van társalkodások , ihlelnek (inspiráltat
nak ), és csudákat tudnak lenni , 'sa't.
A' vallásos a'brándozókban ( fanaticusokban ) , fele
keztesekben ( scclariusokban ) , kincsásokban s. l.
ce. gyakran egy nevezetes , ' félig tetteitetelt , és
felig igaz bolonság közt való , ilyen nemü , közép
állapot találtatik. Legalább az ilyetén személyek
könynyen valóságos bolondságha esnek . Lásd Pyl.
Beitr. II, S. 168. Arnold über den Wahnsinn I.T.
S. 230 .

248. S. 3) A' szerelemdüjhösség (Erotomania) ,

a' leghevesebb indúlat olyan tárgy iránt , melyet a '
beteg lelki-vagy testiképen el nein érhet. Gyakran
ez az indúlat egészen szabad a' nemi ösztön együtt
dolgozásától, és megelégszik a ránézéssel *) , 's a'
képzelletelt , vein érzéki , szerelemnek viszonoztat
tatásával. A ' feltekertete !t tünödözés (phantasia), he
 134
ves mértéklet, szerencsétlen szerelem , adnak a'ru
alkalmatosságot. A' hol a nemi ösztön együtt dol
gozik , ott mértékfelett való bújaság és nádravlü
bösség (nymphomania) támad. 1

*) Egy ilyen példát tudok, hogy egy bizonyos ember

felette beleszeretvén , valamely leányba ; azzal
megelégedett ; ha azt láthatta ; de ezen alkalma
tosságtól megfosztatván , rettenetesen búsúl .
249. S. 4) Az életunalombéli bolondság. Ne
mely történetekben e' következése a'mélyen érezletelt
szerencsétlen történeteknek , és nyomorúságaknak.
De a' nélkül is elő adja a' magát: (kivált az Anglus
Nemzetnél) minden elegendő ok nélkül , és számo
san szántszándékos öngyilkossággal végzödik. A”
nemzetséges (hereditarius) hajlandóságon , és éghajz
lati befolyáson kívül , úgy látszik , hogy e're alkal
matosságot ád, az életbéli minden élemnek (genuss
nak ) a’ kimeríttetése.
250. S. 5 ) A' részszerént- való bolondság csak '
egyed megköttetett képzetre van szoríttatva , és kü
lönben , lehet megháboríttatlan élme-erejével, söt az
ítélettételnek élességével öszszeköttetve. A' megköt
tetett képzet ( fixa idea) számosan tartozik a’hívság
nak és a' kevélységnek megelégeltetésére; a' bete
gek magokat Fejedelmeknek , Királyoknak , Csá
szároknak , Cárdinálisoknak , Pápáknak , Isteni szex
mélyeknek 's t. ee. tartják. Vagy a megköttetett
képzet tartozik a' közérzelmednek ( sensorium com
munenak) viszszafordúltságára, a' betegek azt kép
zelvén magoknak , hogy a’ lábaik üvegből , a ' testek
viaszból vannak , a fejekben és testekben férgek ,
madarak , élőállatok , 's t.ee, tartózkodnak.
 135
Ezen seregbéli bolondok számosan fordulnak elö min
den bolondok -intézetekben , és az elme nyavalyá
járól való irásokban teménytelen sok jegyzékek
vagynak e'rol.
251. Ş. A’ bolondok által véghezvitetett cseleke
detek következéseiknek megítéltetésck csupán a'tör
vénytudományra tartozik . Általjában igaz ez az ál
lítás , hogy a polgári lörvény tekintetében a' bo .

londoknak minden cselekedeteik törvényesen sikeret

lenek , és ök sem szabadságokat, sem lekötelezéseket,
nem állapíthatnak meg, és hogy a' büntető törvény
tekintetében a cselekedetek nekik sem nem tulajdo
nillathatnak , sem ök azokért meg nem büntettethet
nek. De mindazonáltal a törvényes ítélettétel itt
sokszor nehéz , és pedig 1 ).a’inenynyiben kétséges
lehet, hogy vajjon igazi vagy tettetős bolondság van
é jelen ? – 2) vajjon az időszakaszi bolondságkor a'
cselekedet a' tiszta időszakaszban vitelett é véghez
és a' szerént törvényes sikere lehet ė , vagy nem ?
3). vajjon az elme megbomlása közönséges é ,
vagy csak részszerént való , és megköttetett bolond
ságra tartozik ė ? A’ bírói itéletre ezen esetekben az
orvosos-lelki vizsgálatnak kell elötéleleket (praemis
sákat) szolgáltatni.
E’röl a' tárgyról igen derék vizsgálatokat adott ki Hoff
bauer ( a. a. 0. S. 114.) . De vajjon azon állítások
nak követtetések , melyeket ő a'ról felállít , a' meg
lévő törvényekkel megegyezhetik è , vagy a' bíró .
nak az ítéléskor inkább a törvény lelkéhez kell é
magát tartani, mint sein a' törvény betüjihez ? itt
ki nem lehet fejteni .
252. S. A’hol az orvosnak meg kell határoz
ni : vajjon a ' bolondság nem tettetett é ? --- olt
legközclebb a közönséges törvényekuck van helyek
 136

(236. S.) Az észrevétethetetlen vigyázat és meglopás,

a' mi a' csábítonak önrendbeszedetését akadályoztat
ja , uzámítást legkönynyebben felfedezi. A’gyakor
lolt orvosnak ezenkívül még sok kísértő szerek és
jelek vannak szolgálatjára ; a' bolondoknak tekinte
lekben , és ábrázat vonásaikban való kifejezés , a'
mit könynyen nem követhetni; az érzékeknek éles
ségek vagy gyengeségek ; a' bolondoknak az orvos
ságok iránt való érzéketlenségek ; azoknak a' hideg
és Ļisztátalanság iránt való különbségtelenségek (in
differentiájok ), a' mikel a' csábító soká el nem szen
vedhet , 's t. ce.
253. S. De a' törvényszéki orvos e' mellett el
no felejtse , hogy valamely eleinten teltetett bolond
ság ( főként a' vallásos ábrándozókban) idővel igazi
bolondsággá válhat *) ; hogy a ' megköttetett kép
zettel való részszerint lévö bolondság, a' melyet nem
mindég lehet egyszerre megismérni, józan észszel és
ravaszsággal, söt éles elmével lehet öszszeköttetve
**) ; hogy az -ábrándozó bolondság olyan történetek
által, melyek a vizsgálatra alkalmatosságot adtak ,
bizonyos ideig , vagy örökre , félbeszakasztalhatik
*** ); hogy tehát nem szabad 'mindég teltetett bo
londságnak vagy búkórságnak ( melancholiának ) a'
jelenlétét hinni , ha a' vizsgálás ideje alatt a való
ságos bolondságnak semmi nyomai sem mutogatják
is magokat.
*) . Lásd Arnold über den Wahnsinn. I. S , 242. Hoff.
bauer. Untersuchungen über die Kranklıçit der
Seele . I. S. 211 .
** ). Kinek nem jut e'kor eszébe. Don Quixote ? Reil
és Hofbauer , Professorokat hoznak elő , kik a'
megkötletett bolondságjok mellett azután még egy
darabig igen jól folytatták tanitó hivatalaikat, .
 137
*** ). Oda tartoznak azok az esetek , melyek szerént
némely személyek , kik ábrándozó ( fanaticus) una
lomból a' magok életeket el akarták óltani ; az el
nem sült öngyilkosságot követő felette nagy vér
veszteség , vagy más rettenetes megreszkettetö be
nyomások által az ábrándozásokból meggyógyúltak.
Pinel (über die Manie. S. 257.) , és Pyl, (Beitr. IV.
S. 192.) hoznak fel ilyen történeteket.
254. S. A ' megmegszünö bolondságról való vizs
gálatkor az orvosnak főként a'ra kell figyelmezni,
vajjon igazi megmegszünés , és valóságos tiszta idő
köz van é jelen *) ; vajjon e’ben is valami zürzavar
vagy elme gyengesége nem marad é hátra ; vajjon
a' bolondság zürzavarjai törvényes példázatot (ty
pust) tartanak é , vagy nem ; vajjon a' zürzavarok
számosan é , vagy ritkán térnek viszsza ; vajjon a' {
zürzavarok é , vagy a' tisztább időközök , foglalnak
el hoszszabb időt ? 's a' t. **).
* ). Az orvos nagyon hibáznék , ha ő mindenkor ,
mikor csak a' beteg nem bolondúl ítél és csele
keszik , valóságos lucidum intervallumot állítana
lenni . E' csupán a’kor van jelen , midön a' beteg a '
maga bolondságát , a maga megköttetett képzeteit
(ideáit) , melyek őt a zűrzavar alatt foglalatos
kodtatják , ' a ' megmegszünetben tévelygésnek és
a ' nyavalya csinálmányának lenní megisméri
** ). Ezek szerént a’meghatározások szerént kell meg
ítélni azokat a kérdéseket , vajjon van é ? vagy
nints helye ? a' polgári és büntető törvényes mun
káknak , az ily személyeknek a' megmegszünet alatt
véghezvitetett cselekedeteikben .
255. S. Az örjültség (mania) e’dig a’ törvény
széki orvosok által úgy tekinteték , mint a' bolond
ságnak magasabb lépcsöje * ). Ellenben Hoffbauer
 138
**). azt mondja , hogy a' lélektudományt tekintet
be vévén , az örjültség fájszerént (specífice) külön
bözik a bolondságtól. De ez a' véleményeknek el
tározások csupán a' bolondság értelmének különbö
ző meghatároztatásán épül ; a' mit Hoffbauer szo
rosabban veszen , a'nak az orvosok szélesebb értel
met adnak. A’ törvényszéki orvosos tekintetben pe
dig , kiváltképen mindég ezen kérdésnek a' meghatá
roztatása forog fel : szükségesképen mindenütt követi
è az örjültséget a' bolondság? vagy vajjon örjültség bo
londság nélkül (az észmegbomlása nélkül) is van é ?
*). A' régiebbeket itt elö nem hozván , emlí tem csak
Metzgert (System S. 411.) , Lodert (Anthrop . 2-te
Aull. S. 526.) , Rooset (Grundr. med. ger. Vorles .
8. 119:), Schmidtmüllert (Handb. d. St A. K.G. 389.) .
**), A. 3a. I) , S. 154. IIoffbauer szerént a' bolonds ágnak
talpa mindég az érzékek és a' képzelou8 erő közt
való arányosságtalanságban van ; az Örjűltségben
ellenben az ész a'ra igen gyenye, hogy az erösza
kos haragnak a’ kitörését megakadályoztassa , és a'
beteg , akaratja ellen , oktalan cselekedetekre elra
gadtatik ,
256. $. De világos , hogy a legtöbb esetekben
az örjültség a' bolondsággal öszsze van köttetve ,
vagy a’nak a' kövelkezése. Ezen történetben tehát
a' törvényszéki orvos vizsgálatokra feljebb előada
tott törvényeknek van helyek. Az örjültségnek szo
kott zürzavarjait a' betegségtudomány (pathologia)
tanitja.
Lásd Henke Handb. der spec Path. Bd . II . Q. 1326.
257. S. Hogy pedig örjültség bolondság nélkül ,
az észmegbomlása és gyengesége nélkül is lehessen ,
azt a' Pinel és Reil tapasztalásaik szerént nem igen
lehet tagadni, és Hoffbauer 's Platiner ezt a ' tüue
 139

ményt lélektudományosan igyekeztek kimagyaráz

ni , a' minek igazságát az ebdühösségtől véletett ha
sonlatosság is bizonyítja.
Lásd Pinel über die Manie S, 162. a' Németforditas
þan. Reil , Erk. und Kur der Fieber I. V. Bd . S. 357 .
upd Rapsodien über die Geisteszerrüttungen . S.
337. Hoffbauer a. a. 0. S. 154. u . s. f. - Plattner
Quaest. med. forens. VII. De excandescentia furi
bunda observatio ,

258. S. Ezen elmebomlás nélkül való örjültséghez

kell számlalni azt a' legerőszakosabb dühösségét va
lamely vak gyilkosságra való kivánságnak , melyet
az olyan személyekben jegyzeltek meg , kik tökél
letes öntudomással (conscientiával) és ítélettétellel
bírtak , az újabb időkben. *). A ’ betegek néha ma
gok intették a' jelenvalókat , hogy már elközelget az
ö gyilkolásra való kivánságok.
*). Ifjúságomban haloltam , hogy egyszer Miskóczon
a' szőlőhegyen valami embert megöletve találtak ,
a' ki különben békességes és csendes szegény polgár
volt. Ezen gyilkosságnak , még csak gyanúképen
is soha semmi nyomára nem akadhattak. Idövel
egy odavaló igen jó lelkü , söt kegyes ember lelki
esméretének nyughatatlansága által unszoltatván ,
elmengyen a maga Lelki-tanítójához , és megvall
ja , hogy azt az említtetelt embert a' szölöhegyen
ölte meg. A' Lelki atya csudálkozott a' vallás
tételen , ismérvén az embert jámbor Istenfélö tu
lajdonságáról , de azonban lelkiisméretet csinálván
a? dologból , bemondja a' történetet a Szolgabi
rónak. E’kor a gyilkost , a' Vármegye Tisztjével
egyértőleg , magához rendeli a' Lelkitanító a' tanú
tó-szobájába , bizonyos órára , a' midön a' Szolga
bíró a' mellék-szobában hasonlóképen megjelent ,
és környülállásosan kihalgatta a gyilkos vallásté
telét. E' megtörténvén a' gyilkos elfogaték , és azu
 140
' tán a törvényszék által halálra ítélteték , 's követ
kezőleg a' bünösnek feje is véteték. Ez a ' sze
gény ember bizonyosan elmebomlás nélkül való ör
jült volt ! Hasonló történet eselt itt Pest Várme
gyében Irsán , a' hol ez elött néhány esztendőkkel
egy paraszt ember , a' ki igen jó házasságban élt
a feleségével , és az elmebomlásának soha legkis
ebb jelét sem adta ; egyszer minden igaz ok nél
kül bedugdossa párnákkal a szobája ablakait , egy
kést előveszen , az ott bent lévő feleségét mind a'dig
szurkálta , mig a'ból a' lélek ki nem ment . E'kor
a' véres ingválat a hólt feleségéről, és az ágyban
aluvó kis gyermekét , az ágyból , felveszi 's mind
ezeket ölébe szorítván ; éjtszakának idején men
gyen Albertibe a napához. Zörget az ablakon ,
mig a' papa felébredvén öt be nem eresztelte ; 's
bemenyén a házba elöbeszéli , hogy o a' feleségét
megölte . Nagyon megijedvén a szegény anya , lár
mát ütött , a' vejét megfogatta ; a' ki azután biró
kézre adatván , a' törvényszék által halálra ítélte .
tett , 's c'nek következésében azután fejvétellel is
megbüntettetett. Ez is épen olyan örjült beteg em
ber volt , mint a Miskóczi . Ezen két szomorú
esetre még most is emlékeznek némelyek , mind a '
két neveztetett helységben . Ide tartozik azon
figri ifjú íródiáknak a' borzasztó példája is , al ki
ex elött néhány esztendőkkel minden igaz ok nél
kül bemengyen a templomba , és ott egy példás
kegyességéről híres , jámbor öreg nagy Urat , az
egész gyülekezet láttára , csákányával agyon vert, -
Ez az örjült gonosztévő , a’ helyett hogy megöle
tett volna , az orvosok által elmebomlás nélkül va
ló örjültnek találtalván ; a' Tek. Királyi Tábla ité
lete szerént fogházba záraték , 's ott meghólt.
Vajjon a' két elsöbb példában lévők is nem in
kább a' fogházat , mint sem a halálos büntetést ,
érdemlettek volna è meg ?
259. S. Ha az örjültségnek elmebomlás nélkül
való léte megmutattatott, a’kor a'ból a' következik ,
 141
hogy azért , hogy a vizsgáltatándók a magok
törvénytelen cselekedeteiket bizonyos renddel és
meggondolással vitték véghez , ' s azután az elme
bomlásnak semmi nyomait sem mutatták , magokat
ezeket még nem lehet mindég okosoknak gondolni ,
és nekik azon cselekedeteket nem lehet vétkül tu
lajdonítani* ).
Többire világos , hogy a törvényszéki orvosnak az
ily esetekbéli ítéletételben a legnagyobb vigyázat
tal kell dolgozni. Mert ha egy részről az embe
riség kivánja , hogy a dühössel, ha szintén külön
ben észszel bir is , úgy ne bánjanak , mint gonosz
tévövel ; mindazonáltal az is az emberi társaság
iránt való szent kötelesség , hogy a gonosztévo ,
bolondság nélkül való örjültség színe alatt , a' meg
érdemlett büntetés alól ki ne húzza magát , hogy
azután a'nál könynyebben új vélkeket gyakorol
hasson ,
*). Tehát Hofſbauer a' Pyl. ( Auſs. VI. S. 21.) Itéletét
helytelennek tartja , a. a. 0. S. 158 ,
160. §. Az elmebomlás nélkül való örjültség
nek kiütései a' régibb időkben a törvényszéki or
vosok által a' Furor transitoriusnak tulajdoníttatá
nak. De ezen állítás felvétethetőségéről, a ' tanítók
különböző vélekedésben valának . Az elébb elő ada
tott állításokban (257 - 59. S. ) megvan ezen ve .
télkedésben lévő kérdésnek a' meghatároztatásá.
Metzger (ger, med. Gutachten II. S. 67. - System d.
ger. Arznew. erste Ausgabe. 9. 421.) egészen ellene.
szegezi magát a' Furor transitorius megenged
tethetésének. De a' Berlinr Ober-Colegium Medi
cum ellenkező vélekcdésben volt. Lásd Py?t is
( Aufs, IV . S. 179. VII. S. 241.).
A legnyomosabb írók a' lelki betegségekben a követ
kezendők : Arnolds Beobachtungen tiber die Natur
142
- des Wahnsinns . Aus dem Englischen von Acker
mann . Leipz , 1784. II. Bde.
Dufour über die Verrichtung u. Krankheiten des
menschlichen Verstandes. Leipz. 1786.
Perfect's Auserlesene Fälle von verschiedenen Arten
des Wahnsinns. Leipz . 1789.
Crichton über Natur und Ursprung der Geisteszer
rüttung , Leipz. 1798. Újra fordíttatott Hoffbauer
által . 1810,
Haslam's Beobachtingen über den Wahnsinn . Sten
dal . 1800 .
Pinel's philosopisch medicinische Abhandlung über
Geistesvervirrungen , oder Manie ; fordította Jegy
zékekkel Wagner. Wienn , 1801.
Hoffbauers Untersuchungen über die Krankheiten der
Secle . Halle . 1802. - 4. III. Theile.
Reil's Rapsodien über die Anwendung der psychischen
Heilmethode auf Geisleszerrüttungen . Halle. 1803.
Reil's und Hofbauers Beiträge zur Beförderung ei
ner Kurmethode auf psychischem Wege. I. Bd. Hal
le . 1807.
De röként hasznos a törvényszéki orvosnak a két
következendő írás :
I. C. Hofbauer's Psychologie in ihren Hauptanwen
dungen auf die Rechtspfslege , nach den allgemei
nen Gesichtspuncten der Gesetzgebung. Halle . 1708.
I, M. Cox's praktische Bemerkungen über Geistes
zerrüttung , mit Beilagen über die Austellung von
Zeugnissen und Gutachten in Fällen von Wahn
sinn. Anglusból fordíttatva. Halle. 1811 .
System der psychischgerichtlichen Medicin , oder
zur Wissen
theoretischpractische Anweisung
schaftlichen Erkenntniss und gutachtlichen Dar
stellung der krankhaften persönlichen Zustände ,
welche vor Gericht in Betracht kommen . Von Jo
hann Christian August Heinroth , öffentlichem
Professor der psychischen lleilkunde an der Uni
 143
versität zu Leipzig , Arzte am Weisen-Zucht-und
Versorgungs-Haus zu St. Georgen daselbst , und
mehr . gel. Gesellsch. Mitgliede. Leipzig. 8. 1825 .
Jegyz . Ez az utólsó oly nyomos munka , hogy a' ma
ga nemében máig egyetlenegy. Mert philosophice
megmutatja , és meg is bizonyítja , hogy a lelki
(psychica) nyavalyák , vagy a személynek ( perso .
nának) a' betegségei , nem csupán testi állapotok ,
és nem egyedül testi okok által okoztatnak, mint
e'dig tartották , söt még most is sokan hiszik az
Orvosok.

261. S. Az éjjeli-járás is mint lelki betegség

állapotja kétséges törvényes kérdésekre adhat alkal
matosságot. A' zürzavar alatt az éjjel-járót úgy kell
gondolnis, mint az alvót , midőn az ő külső érzékei
a’ legtöbb benyomások iránt érzéketlenek , mint az
egészségesnél a mély álomban. De bizonyos tár
gyakat , melyek kiváltképen szívén vannak , és
az ő elméjél elfoglalták , ö a' látás érzéke nélkül,
mint a tökélletes vigyázásban észreveszen , E'
mellett a' testének önkénes mozgásaiban nagyobb
ügyességgel és bátorsággal bír , mint sem a' vi
gyázásban is. Az ö képzelödö ereje az egész zür
zavar alatt felette munkás .
262. S. A’zürzavar alatt az éjjel- járót a ' bo
londhoz hasolónak kell tartani ; mivel azt az álla
potot, a' melyben van , nem tudja. De a' menynyi
ben fel kell venni , hogy ö e’ben lévén , a'maga nyava
lyáját isméri ; és neki magának , vagy az ő szüléi
nek, és gyámatyjának ( tutorjának ) kötelességek, hogy
alkalmatos rendelések által a' zürzavarok másokra
nézve ártalmatlanokká tétessenek , öt az ő cselekede
teinek törvényes következésekben a’bolondnak szabad
 144
sågai nem oltalmazhatják. A’ hol tehát azon előre
való gondoskodás nem alkalmaztatott volna ; öneki
mind a kárt meg kell téríteni, mind a' zűrzavarban
véghezvitetett cselekedetért öt meg kell büntettetni.
Mindazonáltal az ilyen cselekedeteket mindég csak
culposáknak és nem dolosáknak , kell tartani.
263. $. Az éjjel-járás eltitkoltatásának a kor
kellene leginkább tekintetbe jöni, midöna' megkötte
tett egyezéseknek elbontatások , a' felfedeztetett nya
valya miatt sürgettetnék , a' nyavalyából következő
veszedelem vagy teher végett. Az igazságnak ki
kerestelése e kor könynyü. Az éjjeljárás tettetése
imitt amott elöfordult ; de a' csalárdságnak felfedez
tetése a' valóságos zürzavaroknak megkísírtetések ál
tal nem nehéz. Ezen nyavalyának bevádoltatását ott
alig lehet gondolni, a' hol a' valósággal megnints ,
vagy nem volt jelen.
Hofbauer a, a. O. S. 221. u . s . f.
264. S. A' 'néma-siketség is ád alkalmatossá
got a lelki állapotról való kételkedésre , a' meny
nyiben a néma-siketek által véghezvitetett cselekea
deteknek törvényes következéseik kérdésbe jönek.
Legelöször itt mint főigazságot fel kell venni , hogy
a néma - siketeknek intézetekben lévő tanítók , az
ilyen személyeknek állapotjokat ismérvén , és velek
szünetlenül lársalkodván , a'néma siketnek állapoljá 1

ról való vizsgálást , a' legtöbb történetekben köny

nyebben és jobban viszik véghez , mint sem a’tör
vényszéki orvosok ; vagy legalább hát azoktól kér
jenek ezek tanácsot.
265. S. A'néma siketek alatt nem csupán azoa
kat a ' némákat kell érteni , akik nem tudnak be
szél .
 145
szélni , hanem azokat is , a' kik többet vagy keve
sebbet tanúltak ugyan beszélni , de idején elveszt
vén a' hallásokat, a' közönséges úton a' tökélletes be
- szédhez neni juthaltak. A' siket-némák az ö hibás
müszereik miatt elméjeknek kicsinosíttatásokban kén
telenek hátramaradni. Ezenkívül ök igen hajlandók
a'heves kívánságokra , a’ haragra , és a feltételeik
ben felette makacsok .
266. S. A’lörvényes következéseknek tekintetek -
ben a sike t -némaságnak ugyan az a' munkája , a ’
mi az ostobaságé és a félszegségé; ha a siketné
mák elméjeknick természeti gyengesége és ügyetlensé
ge alkalmatos oktatás által , az ifjú esztendőkben ,
inkább vagy kevésbé el nem háríttatik . De az öel
méjeknek véghezment képeltetések mellett is , csak
ugyan felmarad az a' nehézség , hogy ök máso
kat nem értenek , és magokat érlethetőkké nem te
hetik . É ' szerént a' bűnös cselekedetekre nézve a '
riéki-tulajdonítás (imputatio) tekintetében ezek a
kérdések támadnak : 1 ) Menynyire szenved a' si
két- néma az elme gyengeségében ? - 2) A’ törvény
Ichet e neki ismeretlen ? 3) Vajjon a siket-néa
mát valamely cselekedetre nem izgalták é olyar
képen , a' miképen más épen fel nem indult volna ?
De mind ezekre a kérdésekre csak a személyes
megvizsgálás után lehet megfelelni.
Lásd Hoffbauer a : a . 0. Abschnitt. Von der Taub
stummheit, wo die dem Rechisgelehrten wichti
gen Untersuchungen über diesem Gegenstand mit
Scharfsinn geführt sind .
Ezenkívül különösen meg kell olvasni az Esclike, Ar
noll , Pfingsten ,' 's les munkáját.
40
 146
Lásd a' bữntető vizsgálást a' Brinning siket -néma kés
áros által véghezvitetett gyilkosságról czen írás
ban : Beiträge zur jurist. Literatur in den Preuss,
Staaten. Samml. V. S. 1 - 93.

Második Szaka s z.
.

Törvényszéki Orvos vizsgálás a' hóltakon.

267. S.
A ' törvényszéki orvos vizsgálások , melyeket a'
hóltakon véghez visznek ; vagy a’ravalók : hogy a'
meghóltou ejtetett sértéseknek halálosságokról való
kérdés meghatároztassék , vagy a' meghóltnük , vagy
hóltan találtatottnak kétséges, halál neme megfejtes
sék. Tehát mind a sérelmeknek halálosságokról ,
mind a' kétséges halál nemeiről való tudomány e'be
a' szakaszba tartozik ,
Azon állítások , melyeket a sérelmek veszedelmek
nek , és tökélletes vagy tökélletlen meggyógyúlha
tóságoknak megítéltetésekben követni kell, az azok
nak halálosságokról való tudománynyal oly szoros
öszszeköttetésben állanak , hogy ezt amazoktól el
- nem lehet választani. Ha tehát az oda tartozó
vizsgálatok közzül némelyek az eleveneken is vég
hezvitelnek ; mindazonáltal , ezen tudománynak
todolgai mindég csak a hóltakra tartoznak.
 147

Első Fejezet.
A sérelmekről való vizsgálások.
268. S.
A' sérelmek (laesiók) az elevenen véghezvitetett
erőszakoknak a'munkáik , melyek által a ' test mun
kái megháboríttatnak , vagy egészen eltöröltetnek .
A' régibb írók Metzgerig , ezen kifejezés helyett, sé
relem , e'vel a szóval éltek , seb (vulnus). Innét
van , hogy a régibb tanítóknak ide tartozó vizs.
gálatokat mindenütt ezen fejezetben ( caputban )
találja az ember : De lethalitaté vulncrum , De et
a' magába többet foglaló kifejezet , sérelem , az
újabb időkben közönségesen bevétetett.
269. S. A' sérelmekről való vizsgálat részint
magában a vizsgálásban gyakran találtató nehézség
miatt , részint az a'tól függő törvényes kérdések
iniatt , a törvényszéki orvosnak és seborvosnak
legnyomosabb kérdései közzé tartozik. A’nak helye
van. 1 ) az élőkön , és - pedig a) ha a' sérelem ne
vezetes , és a' halálos kimenetelétől félhetvén , a®
cselekedő ellen való törvényszéki munkálkodásnak
szükséges volta kérdésbe jön ; vagy 6) ha a' tökél
letesen meg nem gyógyúlható sérelem után a kár
térítés végett panasz adatik be. 2) A’hóltakon. a)
Ha ez a' kérdés : vajjon a' véghezvitetett sértés után
hamarabb vagy később elkövetkezett halál a’nak
a munkája és következése é ? - kétséges. 6) Ha
a' kétséges , hogy valamely szokatlan helyen talál
tatott hólt test vajjon erőszakosan veszett é el ?
10. *
 148

270. S. A’ sérelmek elöször halálosokra és nem

halálosokra osztatnak . A’ halálos sérelmek . (laesio
nes lethales) olyanok , melyek a megsértetetthen
uz azután következő halálnak okai. A' nem -halálos
sérelmek ( laesiones non lethales) vagy tökélletesen
gyógyúlhatók , vagy tökélletlenül gyógyúlhatók. Az
elsők olyanok , a' hol a' gyógyítás után a' megsér
tetett részeknek munkájok tökélletesen ismét hely
re állott ; a' tökélletlenek ellenben olyanok , a '
hol ugyan a' részszerént való gyógyúlásnak helye
van , de a' megsértelett résznek munkájában vala
mely háborodás , vagy alkalmatlansággal, vagy a?
nélkül való némely éktelenség marad hátra. Az utól
sóbbaknál a megsérletett személyen réghezvitetett
kárnak nagysága , az elveszett , inegcsonkíttatoll ,
vagy haszonvehetellenné lett résznek , és e'nek mun
kájának nyomosságához szabja magát.
Ez a' kifejezés, tökéletesen és tökélletlenül gyógyul
ható , meghatározatiabban jegyző , és helyesebb ,
mint sem ez , gyógyulható és gyógyúlhatatlan. Mi
vel a ' gyógyúlhatatlanság értelme a halálossággal,
számosan felcseréltetik .

271. S. A' legsarkalatosabb törvényes kövelke

zések a' sérelmeknek halálosságokból folynak . Ezérť
a'nak , és az ő lépcsőmek meghatároztatások eleitől
fogvá kiváltképen foglalatoskodtatta a' törvényszéki
orvosokat . Mivel pedig a' tanítók különböző nézé
sekböl mentek ki ; hasonlás történt ő közlök , a
sérelmek halálosságoknak osztályára nézve, amely
is mái - napig folyrást tart , és a törvényszéki
orvosok , 's a ' büntetőtörvény - túdók közt sokféle
tévelygésekre és értetlenségekre adolt alkalmatossá
got. A' különböző osztályoknuk elöndlalások , é
 149

azoknak a közönségesen kelendő és elismérletett

talptételek (principiumok ) szerént való megkísérte
tések , szükségesek , ezen tudománynak mélyebben
lejendő megállapítatására .

A’sérelinek halálosságoknak különböző osztály

szérent való történeti előadatása .

272. S. Fidelis Fortunatus *) csak a' megsérte

rtt résznek şarkalatosságát teszi talpúl , és a’nak
különbsége szerént, csak két fösereget veszen fel ;
halálosokat (Vulnera lethalia) , és nem -halálosokat
( tuta ). Mint középlépcsőt a veszedelmeseket ( Peri
culosa ) állitja fel, és az alatt érti a kevésbé nc
mes műszereknek sérelıneket , melyek a' sertésnek
neme és képe által , a' test allkatmánya , és a' nya
valya , 's t. ee. últ: l lesznek veszedelmessekké .
+

* ) De relat, medicorum lib. IV. Sect. II. Cap. 2. ct 5 .

273. S. Zacchias Pál *) szükségesképen halá
losokat (de necessitate lethalia ), és töbnyire halálo
sokat (ut plurimum lethalia) veszen fel , 's a' nem
halálosokat olyanokra osztja , a' melyek soha , és
töbnyire nem lesznek halálosokká. Megtartja a
Fidelis nézését ; az általjában való halálosságot csak
a' megsérletett résznek sarkalatosságától húzza le >
és a többi arányosságtól függöl halálosságotlörténet
szerént valónak lenni mondja.
Quaest. mcdic'nae legal . Lib . V. Tit. II Qu . 2.
274. S. Welsch Gottfrid *) a ' halálos sérelmek
közt esak két sereget különböztet meg , t. i. az ál
taljában halálosokat , és a töbnyire halálosokat.
Bohn János **) már feddi uz ő idejében ( uralkodó
 150
meghatározatlanságokat , és nyelvzavarodásokat , a '
törvényszéki orvosoknak , a halálosság osztályának
tekintetében . Ő két fönemet állít fel : magában és
magáért halálosokat , és történet szerént haláloso
kat ; és az elsöbheket ismét szükségesképen , és
csak töbnyire halálosokra osztja. Kivált azt olcsá
rolja , hogy az orvosok és törvénytúdók a' magá
ban - való halálosságot, és az általjában - való halálos
ságot egyet -tevőknek (synonymumoknak ) nézik .
Öt követi Teichmeyer ***).
*) Rat. Vulner . Icth, indic. Cap . II. sq.
**) De renunciatione vulnerum. Sect. I. p. 20. Ez
zel a ' kifejezéssel: Vulnus per se lethale , Bohn
világosan más értelemben él , mint sem a te

söbbi tanítók. Altaljában ez a tudomány ez által

s' különben olyan éleselméjů , és az Orvosi Tör
vénytudomanyban nagy érdemü , ferjfiú által sem.
mit sem nyert .
***) Instit. med . legal. Cap . XXII. Qu. 2.
275. S. Alberti *) legelső yolt, ki az általjában
és történet szerént való halálosoknak két seregeket
egymás ellenébe állította , 's azután a' Bohn által
-félrevettetett véleményt , mint tudománybéli-télelt
hozta fel. Ö neki a' vulnera obsolute , simpliciter ,
perse , xd7 ¿cóxnv lethalia , egyet tesznek , a töb
nyire halálos sérelmeket is az absolute lethalék
közzé számlálja, és az ilyen megsértésnek egy vagy
más példában történt megyogyúlását az, az ellenyaló
ellenvetésnek be nem veszi.
* ) Jurispr. med . Cap . XIV. 5.5. 's a' t. A ' későbbi ta
nítók , akik csak kétºsereget vesznek fel, föként
a'ban különböznek , hogy a ’ magában való ha
lálosságot , a történet szerént valók közzé szám
 151
Sálják ; és igy a főértelmeknek más meghatározás
sokat adnak .
276. S. A' XVIII-dik Századbéli késöbbi tani
tók két fő részre oszlanak . Az elsö a' sérelmek ha
Ialosságokban három lépcsöt veszen fel; t. i. 1 ) ál
taljában , 2) magában, és 3) történet szerént halá
losokat. Ezt az osztályt, a' mely jelesben a' sebek
nek Boerhaave 1) által szereztetett rendelésén épül,
bevették : Mauchart 2) , Haller 3) , Büttner 4),
Brendel 5) , Plenk 6) , Metzger 7) , Loder 8) , és
mások .
i
1) Van Swieten Commentar. in Boerhaave Aphoris.
mos T. I. $ . 151. s .
2) Diss . de lethalitate per accidens . Tübing. 1750 , a'
Schlegel Collectiójában Vol. IV, Nr. 25. Metz- '
ger (System . 1-1e Ausg. .54) öt ezek közzé ál
lítja ; a' kik Albertival csak két lépcsőt vesznek
fel , de világosan balúl, a ' mint a' 4. S. az Ő Diss.
megmutatja .
3) Vorlesung Bd . II. Th. I. $ . 361 .
4) Aufricht. Unterricht Von der Tödtlichkeit der
Wunden § . VI. p.3. C. LXII. és LXIII.
5) Med . leg. ed . Meier. Cap. VI . S. 32. 160.
h) Anfangsgründe der ger. Med. S. 28.
7) Kurzgeſ. Syst. der gericht. Arzneiwissenschaft 1 -te
Ausg. 9.60 .
8) Med. Anthropol, und Staatsarzneikunde. 2 - le Aus
gabe . 8.539.
277. §. A másik rész a hallosságnak csak
két főosztályát veszi fel , t. i. az általjában valót ,
és a történet-szerént valót. Ezen résznek némely,
' s leginkább a’régibb , tanítói, a' magában -való ha
Júlosságoli, az általjában-való halálossághoz ; má
sok a’ kik az értelmet inásként határozzák meg , a'
történet -szerént- valóhoz számlálják. E'hez a' rész
 152
hez tartoznak : Eschenbach 1 ), Hebenstreit 2) , Wer
ner 3), Ludwig 4), Börner 5), Meier 6 ), Ploucquet
7), Roose 8) , Schmidtmüller 9) , Platiner 10), és
mások.
1) Med. legal. Sect. III. §. 101 — 105.
2 ) Anthropol, forensis. Sect. II. Membr. II. Cap. II.
9.6. Megfoghatatlan , miként számlálhattà Metz
ger öt azok közzé , kik a halálosságban három
lépcsőt vesznek fel ; hololt ő magát a' legnagyobb
meghatározással fejezte ki .
3. Diss . qua evincitur, mcdicinam forensem praeter
differentiam , vulnera in absolute et per accidens
lethalia distinguentem , nullam prorsus agnoscere.
Regiom . 1750. és a Schlegel Collectiójában IV.
Nro . 27.
4 ) Instit. med. forens, ed . prim. S. 119.
5) Instit. med. leg. S. 164.
6) Brendel med. legal. ed Meier, pag. 32. 160.
7) Commentar. med. in processu criminal . S. 17. 18. 31.
8) Grundr. med . ger. Vorlesung. 6. 141 .
9) Handb. der Staats- Arzneik . ſ . 410 – 11.
10) Quaest. med. for. XXXI . De discrimine laesionum
necessario et fortuito lethalium , paradoxa quaedam ,
278. S. Minekutána a' halálosságnak két vagy
három főlépcsőre való osztálya a ’ XVIII-dik Szá
zadnak folytában a törvényszéken alkalmaztatott
volna ; Ploucquet Vilmány Gottfrid *) új osztályt
hozott fel, midön ö a megsérletettnek személyes
aranyosságai végett a' halálosságnak megíteltetését,
mint a' büntetö -törvényre nézve sarkalatos dolgot,
emlékezetbe hozta. Ö a' haláloz sérelmeket legkö
zelébb általjában , és történet szerént halálosokra
osztja ; ismég az elsőket közönségesen halálosokra ,
az az , olyanokra , melyek a rendes lést minémü
 153
sége mellett, minden emberben halált okoznak ; és
személyesen halálosokra ( individualiter lethalisok ra ),
az az, olyanokra, melyek csak az egyed személyek-,
ben , a' rendellen test tulajdonsága miatt, lesznek
halálosok ká.
•) Commentar. med . 8. 18. sq. Metzger a' Plouc 1

quet ellen való vítatásában igyekezett részint azt

megmutatni , hogy az ő osztálya szükségtelen ,
részint a'nak az újság végett való érdemét kiván
ta elragadozni. Teichmeiernél (cap . XXII . Qu. 3. )
a' kirc ô útasít , már Alberti (Cap. XIV. S. 26.),
valamint Ludwig is (S. 212 – 13. ) , sokkal inkább
ügyelmetesekké telt bennünket a személyességnek
sarkalatosságára ; de Ploucquet mind e' mellett is
megtartja azt az érdemét , hogy a személyes ha
lálosságról való tudományt fényesebb világosságba
helyheztette , és azt az Orvosi Törvénytudomány
ba behozta ,

279. S. Roose *) és Schmidtmüller **) egészen A

bevették a' Ploucquet osztályát ; más Irók még a'ban
változásokat és kiszélesíttetéseket javasollak. Ugyan
is , Ploucquet a' személyesen halálos sérelmeket az
általjában halálosok hoz számlálja , és azokat a' tör
lénet szerént halálosoktól az által különbözteti meg,
hogy a' test állapotjai, melyek a' halálosságot okoz
zák , már a’ sértés ideje előtt , vagy legalább a’nak
idejekor , jelen voltak ; azok a befolyások pedig ,
melyek a’ történet szerént való halálosságot okoz
zák , még a' megsértés után állanak elö ***).
*) a , a . 0. S. 147.
**) a . a. O. §. 415.
***) a. a. O. J. 24.
280. S. Ploucquelnak ezen meghatározásaitól
Kausch , Gebel és Wildberg , az ő állulok javasol
 154
talott osztály mellelt , inkább vagy kevésbé eltá
voztak. Kausch két főlépcsöt veszen fel , a' halálos
ságban, t . i . az általjában valót , és a' történet sze
rent valót ; 's a' történet szerént halálos sérelmek
hez számlálja 1) a’személyesen halálosokat, 2 ) azo
kat , melyek a gyogyításhoz szükséges szerek fo
gyatkozások , vagy 3) valamely külső ártalomnak
hozzájok jarílások által halálosokká lesznek .
*) Kausch's med . und chirurg . Erfahrung , in Brie
fen , S. 363. ff. és az ö Geist und Kritik der med .
und chirurg. Zeitschriften , IX. Th . Bd. I, S.197. ff .
281. S. Gebel *) a' halálos sérelmeket általjá
ban , és feltétel alatt halálosokra osztja. Feltétel
alatt halálosok az ő értelme szerént azok , melyek
a' dolgozó okon kívül még a' megillettetett sze
mélynek müszerségében ( organismusában) más elő
rekészítő okott teszen fel. Ez vagy belső , és a) vagy
már az elött a' testben jelenvólt, vagy b) azt a' sé
relem húzza maga után , ha azt 'a' mesterség nem
akadályoztatja meg. p. o. a' vérfolyás, ha az edény
meg nem köttetik : vagy külső az , c) és még azu
tán járul a sérelemhez, és az által az elsőbbeknek
nem -léteket kipótolja , p. 0. a' heves elmo- indúlat,
a' levegöégnek nevezetes változása, 's t.ee. A ’ nem
halálosokat Gebel osztja a nehezekre , ahol az
újratermesztés (reproductio ) nevezetesen meghábo
riltatik , vagy b) könynyű sérelmekre. Az elsök
gvakran feltétel alatt való halálosságba mehelnek
altal , egy vagy több tagoknak veszteségeket , vagy
Irgalálh sokáig -tartó vagy megmaradandó roszszul
Jételt húzhalnak magok után , a' midőn ezek kü
lönben rendszerént meg szoktak gyógyúlni.
 155
*) Versuch einer zweckmässigen Eintheilung der Ver
letzungen in gericht. med. Hinsicht. Lásd Knape's
und Hecker's kritische Jahrbücher der Staats Arz
neik . für das 19-te Jahrh . Bd I. Th . II . S. 294--306 .
Ismét lásd Archiv des Criminalrechts von Klein ,
Kleinschrod , und Konopak, Bd. VI . St. 4. S.80.
Lásd Kopp's Jahrb. der Staats Arzneik. I. S. 267.
282. $. Wildberg *) a' halálos sérelmeket ha
sonlóképen feltétel nélkül és feltétel alalt, vagy tör
ténet szerént , halálosokra osztja. Az utolsók 1) a'
meg sértetetttestben történet szerént forgó környül
állások (per accidens inquilinum ) által lesznek ha
lálosokká , és ezek a) már a' sértés elöll ott voltak,
vagy b) a' megsértés alatt , vagy c) a' megsérlés
ulán lépnek be. 2) A külső környülállásoknak hoz
zájok járúlások által (per accidens extraneum ) lesz
nek halálosokká , a' melyek vagy ok nélkül, vagy
valakinek (és pedig a cselekedőnek , a' megsértetett
nek , vagy másoknak ) hibájok által állanak elő.
*) Wie die tödtlichen Verletzungen beurtheilt wer
den müssen , um in jedem vorkommenden Falle
den Antheil des Thäters an dem nach Veletzung
erfolgten Tode am sichersten ausmitteln zu kön :
nen . Leipz. 1810.
283. S. Kopp *) az egészséges embereken levő
sérelmeknek gyógyúlhatóságokat tette talpul, és há
rom sereget jarasolt , l. i. 1 ) gyógyúlhatatlanul ha
lálosok ( laesiones atherapeutico lethales ), 2) nehe
zen gyogyúlható halálosok (laesiones dystherapeu
tico lethales ), és 3) könynyen gyógyúlbató halálo
sok (lacsiones eutherapeutico lethales ). Csak az el
sở seregheli sérelemben van elegendő ok a ' halálra ;
 156
a másodikban töbnyire , a harmadikban legkeve
sebbé , vau oka. a' halálnak .
*, Lásd Ilorn's Archiv . I. medic. Erfahrung Bd . VI.
S.64. és Kopp's Jahrb . der Staats -Arzneik . I. S.241.

A’ sérelmek halálosságok szerént való külön

böző osztalyoknak a' megítéltetések .
284. S. A’ sérelmeknek halálosságok szerént
való leghelyesebb osztályokról, még mái- napig is
uralkodván a tanítók közl a' szakadás ; szükséges ,
ha csak lehetséges az , hogy vezető elök (principiu
mok ) állíttassanak fel , melyek szerént a vetélke
dés megítéltethetik. A helytelen nézés a'ra az ara
nyosságra nézve , melyben a törvényszéki orvos, ' a
büntetö - törvénytúdóhoz képest áll , a' halálosokká
Jett sérelmekről való vizsgálatok tekintetekben ; a'
helytelen nézés a'ra , amit az utólsó az ilyen ese!
ben az elsőlől kíván , és a' mit neki tudni szüksé
ges ; a' helytelen nézése a törvényszéki orvosnak
az öt illető határon túl ; a' szokáshoz és a ' hires
embereknek véleményekhez való esztelen ragasz.
kodás , okozták ez azt erős megállapítás fogyatko
zását, és ezt a' még most is uralkodó ingadozó meg
határozátlanságot az Orvosi Törvénytudománynak
e'ben a' legsarkarlatosabb tanításában .
285. S. Hogy meg lehesen ítélni a sérelmek
nek valamely meghatároztatott osztályokat lehet é
alkalmaztaltni ? és a'nak mik az elsőségei mások előtt,
legelöször is azt az arányt (czélt) kell nézni, a' mely
re nézve kiván állaljában ítéletet a' büntető tör
rényszék a törvenyszéki ortostól a sérelmekuek
 157

teszedehnekröl és halálosságokról. Mennél jobban

megfelel a sérelmeknek osztályok azon arány betöl
tetésének , a’nál helyescbb és alkalmatosabb az.
286. S. A' bíró pedig a' törvényszéki orvosnak
veleményét , a' sérelmek tekintetek ben , két esetben
kivánja. 1 ). A’ megsértelettnek életében , hogy azon
eselben , ha az orvos a' sérelmet halálosnak jöven
döli , a' törvény parancsolatja betöltessék. Ezen tör
lénetben elégséges , hogy a törvényszéki orvos , ha
a' veszedelem , vagy a halálos kimenetel kétséges,
a' sérelmet inkább vagy kevsébé veszedelmesnek len
ni mondja .
287. g. 2 ). A’sérelmeknek halálosságokról va
tó ítélellétel kivántalik valamely megsértetettnek el
következett halála után. Ezen esetben fa' mely
leginkább tekintetbe jö) az orvos segedelmé által ki
kell keresni , vajjon a' gyilkosság *) jelen van e ;
azután , vajjon a’sérlőnek lehet ė tulajdonítani a'
sérelemből következett halált ? Ezen kérdésnek meg
határozlatásúhan a'nyiban segít a Törvényszéki or
vosnak az ítélete , a' menynyiben ö előadja , vajjon
eszközetlen öszszeköttetés vagyon é a' sértő eseleke
dete közt , és a' sértő közt, és a halál közt , úgy
hogy ö ezt ki nem kerülhette ; vagy vajjon csak tá
vol lévő eszközös öszszeköttetés volt a sérelem közt
és a halál közt. A többi arányosságoknak tekin
tetbe való vételekkel , melyek a' neki-tulajdonitást
megállapítják , a bíró a’ból kihúzza, vajjon van é
helye , hogy a vélket ;a ' bevádoltatottnak tulajdo
nítsák ; vajjon a' gyilkosság dolosa è vagy Culposa ?
és melyik lépcsője az a ' culpának ? 's a ' t.
 158
* ). Stübel (aber den Thatbestand der Verbrechen ,
besonders in Rücksicht der Tödtung. Wittenb.
1805.) Fcuerbach és Grollmann a' magok Com.
pendumaikban a' gyilkosságnak az az elölt inga
dozó értelmét jobban meghatározták. A' Der Ent
wurf des Gesetzbuches liber Verbrechen und Ver
gehen im Königreiche Baiern , München . 1810, így
szól : Art. 146 .,, Wer durch rechtswidrige fland- .
lung oder Unterlassung den Tod irgend eines
Menschen absichtlich verursacht , ist des Verbre
chens vorsetzlicher Tödtung schuldig ."
288. S. E'böl világos , hogy a' büntetölörvény
gyakorlásra minden egyes esetnek a'maga különös
sége szerént való szoros megítéltetése szükséges ;
hogy a' halálosságnak két vagy három közönséges
scregre való osztálya valóban igen megszoríttatott
érdemű és hasznú , az igazság kiszolgáltatására ;
hogy a' sérelmeknek azon osztályok a’legalkalmato
sabb lesz , a ' mely legvilágosabban és legbizonyo
" sabban megmutatja , micsoda részt vettek a halál .
ban a sérelmek , vagy akarmi más együtt-dolgozó
okok. De a' sérelmeknek semmi osztályok sem vi
heti azt véghez , hogy a ' nekitulajdonítást egyenesen
niegmutassa , ha szintén az igen szorosan meghatá
rozza is azt, hogy micsoda részt vett a sérelem as
halálban *) .
*). Ugy látszik , hogy ezt az utólsó igazságot némely
orvosok meg nem ismerik, p. o. Kopp. (Jahrb . der
Staats-Arzneik . I. S. 276) , mondván : ,,Die Impu
tabilität muss nothwendig in der Bestimmung des
Grades der Lethalität der Verletzung gegeben seyn.“
Ugy de az orvosi vizsgálat a' gyilkosságnak csak a"
tárgyas állapotját tartozik megbizonyítani. A' neki
tulajdoníthatóság meghatároztatására pedig minden
valóságos esetben meg kell vizsgálai , vajjon
 159
sértést véghezvivo , a' maga személyes elmetehet
sége és indúlatjának volta szerént , a' maga csele
kedetének halálosságát általláthatta è ? és tarto
zott è azt általlátni ?

289. S. A' legrégibb tanítóknak osztályok (272

– 75 S.) azoknak számos és ingadozó mellesleges
meghatározásokkal már régen félretételett. Csak ez
u' kérdés : vajjon csak két sereget, t. i. általjában ,
és történet szerént halálos sérelmeket kell é felven
ni, vagy a' harmadik közép-sereget is , a' magok
ban halálosokat is be kell venni ? teszi szükségessé
a' veleményeknek különbségekben a' gyökeres meg
kísírtést.
290. S. De a' magokban halálos sérelmeknek ,
mint az általjában való és történet szerént való ha
lálosság közt lévö középlépcsőnek felvétele , a'nyi
ra ellent mond az okoskodás-mestersége ( logica )
minden törvényeinek *) , hogy alig lehet megfogni,
hogy lehetett azl oly soká , 's oly hevesen oltalmáz
ni. Azonban a gyakorlásbéli (praxisbéli) szokás
hoz való ragaszkodás ' , a' túdós vetélkedés , és fő
kénta' törvényszéki orvosoknak nagyravúgyások , kik
a ' magában való halálosságnak középlépcsője által a'
még élőkön lévö sérelmeknek kimenetelekről való
jövendölésben nyílást akartak magoknak tárva tar
tani ; kétség kívü ) legtöbh alkalmatosságot adtak e're.
* ). Werner (277. 8,) Diss . S. XXXI. Plattner (Progr.
de discrimine laesionum necessario et fortuito lc
thalium paradoxa quaedam S. V.) ezt a' tételt ál
lítja fel: Non admittenda est tripartita laesionum
lethalium divisio . Nam cae mortem aut necessario
attulerunt, ant fortuito. Atqui haec sunt duo contra
ria : ergo nihil admittunt medii , per praecepta
dialecticorum . Contra quae largiter peccatuin est
 160
ab iis , qui lacsiones per se lethales tamquamn ter
tium genus quoddam interposucrunt .
291. S. Már a' magokban halálos sérelmeknek
határozatjokból (defimitiójokból), mely szerént azok
alatt olyan megsértetéseket értenek : a' melyek ma
goknak hagyatván , halálos kimenetelüek ugyan , de
a' melyektöl a' mesterségnek gyors és ügyes sege
delme által a' halál veszedelme elháríttatik *) ; ki
tetszik , hogy azok semmi tulajdon közép -sereget
nem allkatnak . A’hol a' mesterségi segedelme sike
retlen ; ott a ' halálosság általjában - való ; a' hol pe
dig a' mesterség segedelme hibázik , ez a' fogyat
kozás vagy csak nem-kedvező történel , és a kor a'
sérelem történet szerént halálos ; vagy a' nem tör
lénet szerént való , hanem a cselekedő állal viletett
véghez , vagy szántszándékkal okoztatott , amely
esclben a' sérelem általában hulálossá lesz .
*). Ez az a'Büttner által , Boerhaave szerént , elöndla-
tott föértelem , melyek a különböző körtlirások ,
melyekben a magában való balálosságnak védel
mezői csavarognak , a' valóság tekintetiben pedig
megegyeznek. Lásd. Metzger's System 1 - te Ausg .
§ . 71 .
292. S. Az az ok pedig , hogy ú' bíró a’ meg
sérletettnek életében a hibetö kimenetelröl jiélet
tételt kíváni, és hogy a törvényszéki orvos a két
séges esetekben sem az általjában való , sem a'lor
ténet szerént való halálosságról ítéletet nem hozhat,
a' magában való halálosságnak felvételét nem vés
delmezheti. Ugyan is, az ilyen történetben tökél
lelesen elégséges *) , a’ sérelmeket igen veszedelo
meseknek mondani, a' mi állal a bírónak hataloir
ada
 161
adatik , hogy a kimenetel elválásáig a ' sértő ellen bat
torságot ügyelő rendelések tétessenek. (Lásd 286. S.)
*) . Roose's Grundriss medic. gerichtl. Vorlesung. S.
143. Plattner's ( bei 290.) angef. Program . S. V.
993. $. A' halálos sérelmeknek tehát csak két
föseregek van , t. i. általjáhan -való , és történet-sze
rént-paló , sereg , és a' magában halálos sérelmek
nek felvételek épen úgy ellene van a' logica törvé
nyeinek , valamint hogy az Orvosi Törvénytudom
mányra és a' büntelö Törvényludományra nézve ha
szontalan.
294. S. A ' Ploucquet által felállíttalott halálos
bérelmeknek közönséges és személyes halálosokra
való osztályát Dáviel, Metzger , és mások haszon
talannak és helytelennek lenni mondották. Mivel
pedig , a’mint feljebb ( 288. S. ) megmutatlalott ,
hogy a' lehetségig szorosan fel kell jegyezni , mi
csoda részt velt a' sérelem , vagy akármi más ok
ag elkövetkezett halálban , a' törvényes ítéletnek se
gedelmére ; tehal a’ világos , hogy a' megsértetettnek
testi minémüségére figyelmezni itt elmúlhatatlanul
seükséges , és ezen tekintetben a' Ploucquet osztályá
nak gyökeres érdeme van az Orvosi Törvényludo
mányban *).
Metzger (System 1 -te Ausg: S : 58 és 60.) mint fő -okot.
hozza elő , hogy a személyesen halálos serelmek a
magában halálosok közzé tartoznak.Ezenkívül, hogy
à büntetőtörvény-túdók a Ploucquet kifejezései
hez nem tudnának szokni . - De Quistorp (Grunds .
des Deutschen peinlichen Rechts Bd. I. § . 219. ) ,
Klein (die Verf. des Preussischen Landrechts und
der Criminalordnung .), és Feuerbach, ( Lehrb . des
peinl, Rechts . S. 209.) , a' Ploucquet osztályát be
vették. Úgy de e’ csak az az osztályról igaz ,, és nem
11
 162
rinden következésekről, meleket Plouquet ourne
kitulajdoníthatóságra , és büntethetöségre nézve
a ból kihúz .

295. §. Az újabb írók által javasoltatott osz

tályok közt (280. - 83. S.) megérdemli a' feljebb
( 287. - 88. S.) kifejtetett talptételek szerént , a'
menynyiben általjában közönséges sereg - osztály
szükséges és hasznos ,, a' Wildbergé (282. S.) az
elsőséget. Ugyan is , az ő általa előadadiatott pél
dázat (schema) szerént , legszorosabban meg lehet ha
tározni , micsoda részt vett a' sérelem , a személyes
test állapotja , vagy a' történet szeréntdolgozó kör
nyülállás , a halálos következésben .
296. S. Minapában a' Lielz& u *) által javasol
fatott ( sértö) cselekedetek halálosságoknak négy lép
esöre való osztálya , a' szerént a' mint az elegen
dö , vagy nem -elegendő, és az utolsó történetben
fö- vagy társ- vagy segédoka volt a halálnak , a'va
losága szerént nem különbözik az ismeretes előada
tott osztályoktól. E'nek az az aránya, hogy az okok
lépcsőiknek oskolai meghatároztatások alatt , a' le
hetségig szorosan meg kehessen határozni, micsoda
részt vett a' sértő csclekedet , a' test állapotja , a’nak
személyessége , és a ' külső történetes környülállás ,
az elkövetkezett halálban .
* ) . Von der Tödtlichkeit der Verletzungen und Hand
lungen zur Erläuterung des 169-sten Paragrphs der
Königl . Pr. Criminalordnung. Berlin 1811,
A szerző sürgeti kivált ezt a vítatást : hogy a tör
vényszéki orvosok e'dig csak a sérelmeknek halá-
Josságokat ítélték meg , a' magok ítéletekben , ho
lott pedig a' (sértő) cselekedeteknek halálosságo
kat kellett volna megítélni , a büntett törvény
 163
túdóknák segedelmekre, De ez a vitatás részint
hamis , részint igen meşzszire van kiterjesztetve,
A halálosság osztályainak , még a' régibbeknek is ,
leginkább pedig a' Ploucquetének ; az az arányok ,
hogy meghatározzák , vajjon a' sertő cseleke
det , és a'nak a' csinálmánya ; a' sérelein ; elégsé
ges , fö : társ -vagy segédoka volt é a halálnak.
Minden gondolkozó törvényszéki orvosok is az ő
Itéletekben a sértő cselekedetet , és a' sérelmet egy
máshoz hasonlították , és igyekeztek aztmeghatároz
ni , micsoda részt vettek azok az elkövetkezett
halálban. Többire , valami tökélletes és alkal
matos ítéletet hozni semimképen nem lehet , ése.
lekedetet a' sértéssel öszszehasonlító tekintetbe va
18 vétel nélkül. Hiszem a cselekedet halálossága
lépcsõjének meghatároztatása csupán a sérelmek
halálosságok lépcsőjöknek ismeretek által eshetik
meg ; a' mint a Szerző maga (ap 44-ik lapon) meg
vallja. - Menynyiben kell felvenni a gyilkosság,
hak 33 lépcsőjét , azt egyedül a büntetőtörvény
túdók ítélhetik meg . Ezentelül e’nék a' szónak ,
sérelem , minden kettős értelmét , és az az által
véghezvitetett tévelygést , elkerülnék a törvényszé
ki orvosok , ha a sértő munkát megsebesítés ne
tezettel , és csak a'nak a' csinálmányát sérelem
szóval fejeznék ki.

Azoni okoknak meghatároztatások , melyek

szerént a sérelmeknek jeszedelmeket és
halálosságokat meg kell ítélni.
297. g. A’ feljebb ( 287 — 88. S. ) kifejtetélt
talptételekből következik , hogy a sércimekuek ha
lálosságokról való törvényszéki orvos ítéletet nem
a'nyira a' bevétetett közönségés törvények szerént,
toint sokkal inkább « ' jelenvaló esetnek egymis ( in
 164
dividualis) arányosságaiból kell lehúzni, és indító
okokkal támogatni * ). Ezen tekintetböl a’ helyes
méltóltalások (megfontoltatások) mind azon okoknak ,
melyek az ítéletlételt meghatározni vagy meg nem
+ határozni tartoznak , igen nagy nyomosságúak . Ki
váltképen a’legrégibb tanítóknak talplételeiket (272
73. S.) el kell kerülni, hogy a' halálosságnak meg
állapillátásakor csupán a megsérteleli résznek nyo
mossága válaszsza el a dolgot. Ugyan is azonkívül,
a séreleni szerét , és ininémuségét, a megsértelett
nek szcmélyességét (a' korács, nemzetség , allkot
mány, is t. ee. szerént), valamint a ’ külső együtt
dolgozó arányosságokat , itt tekintetbe kell venni.
1

*). Teichmeyeriòl fogva minden tanítók bevették ezt

in téteſt ( propositiot). Ex igy szóll : Cap XXII . Qu .
3. In renunciationc vulnerum non adeo attenden
dum , an vulnus huius vel illius organi, in ge
nere ab authoribus lethale dicatur: sed potius exa
minandum , an hoc praesen's et iudiuiduale vul.
nus , de quo quaestio est , et de quo indiciam ferre
debet medicus' , sit lethale , an 'non. '
298. S. Az olyan általjában halálos sérelmek
nél , melyek minden környülállásba természelek sze
rént : az eszközetlenül ( immediate ) való halálnak
elégséges ckai, az igaz , hogy a több
va
ló iekintetnek semini helye sintsen , hanem a tör
vényszéki orvos vizsgálatnak csak azt kell megmu
tatni, hogy az ilyen sérelemnek helye van . De a'
hol a' halál még eszközösen ( mediate ) következik
el , ahol az általjában való halálosságról kétséges
a kérdés; ott a' löbbi okoknak megkísirtetések a’nál
' sarkalatosabb.
 ; 165
299. S. Az iltaljában halálos sérelmek pedig ,
az az , az olyanok , melyek elégséges okai a' halál
tak ( iaesiones absolute lethales) , közönségesen : d ?
következendőket foglalják magokba :
1 ) . Az olyanokat, melyek az egész test épületének
elromlását viszik véghez , a' miáltal az az életre al
kalmatlanná lesz , p. 0. az egész testnek eltiparta
tásai és széjjelzúzatásai.
2). Az olyan egyesrészeknek a’sérelmeiket,amik
állal azokaak az életre múlhatatlanul szükséges mun
kaik megakadályoztatnak , tehát név szerént a szem
betünö , a mesterség segedelme által apolgaltatha
tatlan sérelmeik a'szívnek , a' nagy véredényeknek ,
a lélekzés műszereinek , az agynak ‫ܕ‬, a'geréncz - agy
nak , a' nagy fonadékoknak ( plexusoknak) és ideg
törzsököknek . E' mellett a' különhségtelen (indille
rens) dolog , vajjou a' sérelem azon müszereket eszkö
zetlenül (immediate) érdekli ė, vagy vajjon azoknak a'
muakájok csak eszközösen (p.o. a' test üregeibe va
lo vér- kiörlések , gyúladás , gyengecségezés, és fene
állal, a’mik semmi segedelmet nem engednek meg)
akadályoztatik è meg.
3). Az olyan sérelmeket , melyekböl azoknak a'
nedveknek megtartóztathatatlan kiömlések követke
zik , melyek az életremúlhatatlanulszükségesek , ne
vezetesen tehát a ' mesterség által hozzájok járulha
tatlan sérelmek , a' kisebb véredényekből is , a' tej
nedv ( chylus) csinálásra, és elvilelre rendelletett ruli
szereknek sérelmek , a' hol semmi segedelem nintsen .
4). Az olyan sérelmeket, melyek az ideg -scregé
ben ( a' nervusok systemájokban ) syógyúlhatatlan
szélütést , és gyengítést okoznak , p. 0. a' gyomon
 /
166
trájéknak ideg fonadékjára ( nervosus plexusára ) vaz
ló kegyetlen ütés által , menyköanyag ( electric
altas) , agy rázások , a gerincz agynak megsérto
tése , által. E’kor azonnal , vagy késöbben a'részek
nek szélütések és elhalások által , a' halál származ .
hatik ,
5 ). A' több sérelmeknek az együvétalálko záso
kat, melyek közzül egyik -egyik magánosan halálos
nem lenne. Ezek vagy eszközetlenül a' halált okozzák ,
mint p.-o. a' bóltra verés ; vagy eszközösen a' gyú =
ladás és fene által okozzák azt .
6). A ' magokban csekély sérelmeket , melyek
a ' megsértetettnek tulajdon személyes minéműsége ,
müszeri hibája , és közönséges betegsége miatt , ale
taljában halálosokká lehetnek , amely esetben azų
tán a' halálosság ugyan általábanyaló de csak2

személyesen.
Az írók az általjában halálos sérelmek seregeknek te :
kintetekben egymástól eltávoznak , p. o : Heben,
streit (Anthrop, forens, Sect. II. Membr. II. Cap.
4. $. 6.) , Metzger ( System. $. 65. 's a' t. ) , Lo
der ( med. Anthrop. 2-te Ausg. S. 540. ) , Roose
(Grundr. S. 140.). De ez az eltávozás épen nem
nagy nyomosságú , mivel minden egyed történetet
nem ilyen közönséges törvények szerént , hanem
a maga egymisége ( individualitása ) szerént kell
megítélni (297. S.)
300. S. A’ történet -szerént halálos sérelmek
hez , az az , az olyanokhoz , melyek nem elégséges
okai a ' halálnak (a' melyek tehát nem csupán a' meg
sérlés által , hanem csak a nem -kedvező környülál
lásoknak együttdolgozások által mennek véghez ) .
a' következendőket kell számlálni : Minde, fejsér .
 167

felmeket , melyeket gyors és alkalınatos mesterségi

segedelem által meglehetett volna gyógyítani ; mint
p. 0. minden olyan véredényeknek sérelmeiket ,
melyek úgy feküsznek , hogy a’ vérfolyást meg le
het esendesíteni öszszenyomás vagy megkötés által ;
a’mejjnek és tüdőnek sérelmeiket, melyek a' lélek
zést egyszerre meg nem akadályozlatják ; a' hasbé
li müszerekuek sérelmeiket , melyek sem megtartóz
Lathatatlan kiömléseket, sem az elhasonlításban gyó
gyúlhatatlan megháborodásokat nem okoznak ; a'la
goknak , nemző részeknek , és csikló odújinak szem
betünő sérelmeiket. - Továbbá minden egészeu
elmulattatott , vagy késön alkalmaztatott , vagy visz
szafordult seborvosi gyógyítások végett , vagy a '
belegnek hibás öntartása által, vagy nem kedvező
befolyások által , halálosokká vált , magokban pedig
csekély, sérelmeket ,, ide kell számlálni.
Azok a' tanitok , kik a' halálosságban három f& lép
csőt vesznek fel , az itt előhozatott sérelmek köz
zül sokakat kivesznek, a'magában halálos osztályok
számokra, p.. @. Metzger , Roose és Schmidtmüller
még a személyesen halálosokat is ide számlálják.
De természetesebbnek tetszik , azokat az első se
reghez számlálni , mint Ploucquet cselekedett , a'
kinek a személyes és történeti halálosság közt té
tetett megkülönböztetését. a' büntetőtörvény - tudo
mányba és a törvényhozásba Feuerbach bevitte.
(Lehrbuch des P. Rechts 8. 209. Entw, des Gesetzh .
nber V : cbrechen und Vergehen im Königr. Baion.
Art. 147. 148.)
 468

Els Ö F o dolog.

301. S.
Az, első fodolog , a sérelmek veszedelmeknek és
halálosságoknak megítéltetésekkor , a sérelemnek
a'neme. Ezen tekintetben előjönek az Orvosi Tör
vény -tudományban mind azok a ' seregek , melye
ket a' seborvosludumány elöszámlál , 1 ) A ' sebek,
az az , a' lágy részeknek új és töbnyire véres el
fejtetéseik. 2) Az öszszezúzások , az az , a' részek
&
nek tompa testeknek eröszakos dolgozások által
való öszszedörzsöltetések , és meggyengíttetések , a'
miből vér -kiömlések , és vér- kiserlegzések , a kö
yetkezéseikkel együt, származnak . 3) Megreszkelte
tések , az az , a' test vékony műszerei épületjek
nek , kegyetlen megrázatások által való , megválto
zása és megrongáltatása. 4) A' kificzamodások , az
az, a ' csontok csiklóbeli törvényes öszszeköttetések
nek egymástól való elsimulások . 5) A' csonthasa
dások és csont- törések , az az, a' csont állatja (sub
stantiája ) folyvástmenetelének elfeslései. 6) A' meg
égések , és megfagyások , az az , a' müszeri épület
nek , a' benne dolgozó , vagy töle elhúzatott me 1

legnek felettébvalósága által történő , változásai , és

elromlásai. Még a' sérelmeken kívül is azután le
kintetbe jönek , azoknak az eszközetlen vagy esz
közös következéseik , a vérzések , és más kiürülé
sek , szélütések , gyúladás , genyecségezés , és a' fe
ne. Ezenfelül általjában igaz , hogy a' veszedelem
 169
és a' halllosság a'nál nagyobb , mennél többen ösz
szeköttetve vagynak a' megneveztetett sérelmek .
302. S. A' sebeknek megítéltetésekkor ismég sok
arányossígokat kell meghányni vetni. Azoknak a'
nagyságokat , képeket , mélységeket , úrányozatjo
kat (directiójokat) * ), szorosan meg kell viszgálni,
a' midőn a szerszám is , ha keznél van , hasonlit
tassék öszsze a ' sebhel. Ezenkívül kiváltképen sok
függ azon részeknek minémüségektől, melyek az
állal megsértettek , valamint tovább a’lól is , vajjon
a' seb egyes é, vagy más sérelinekkel vagyon ösz
szekapcsoltatva. Végre a' seb veszedelme és halá
Jossága , föként a vérzés nagysága , és az azt meg
szüntethető lehetség által határoztatik meg.
*) A' seb arányozatja a'ra is számosan használ, hogy
al veszedelem és halálosság kivül más környülállá
sokat is megvilágosít; p . o. vajjon valamely hóllan
találtatott ember gyilkolás által è, vagy öngyilkosság
által eselt el ? vajjon vólt é helye a' bajvívás
nak ( duellumnak ) ? . Lásd alább az öngyilkosság
.

megvizsgáltatását.
303. S. A ' vágás és metszés rendszerént ke
vésbé veszedelmes , és mindég a'nál inkább együ
gyübb , mennél élesebb volt a sértő szerszám , és
mennél kevésbé nemes részek érdekeltettek. A ' szú
rások töbnyire veszedelmesek , mert azok mélyeb
ben hatnak be , könynyebben sértenek nemes mü
szereket , gyúladást és genyecségezést okoznak , és
szoros csatornákat csinálnak , melyek a genyecség
kimentelét akadályoztatják . Mindég az erő lépcsője,
melyel a' szerszám toszintaték, az arányozat, mely
szerént a' ment , és a' megsértetett műszer termé
szete , jön itt föképen tekintetbe.
 1

170
304. $. Az öszszezúszások , és föként a' lövém
sek legveszedelmuesebbek. Ezek elrontják és ösz
,
szedörzsölik az eszközetlenül megérdekeltetett mü
szereket, megreszkettetik a' közel fekvő részeket, és
gyakran az egész testet ; kegyetlen gyúladást, go
nosz és sokszor az erőt kipusztító genyecségezést ,
néha fenét , és késöbben még veszedelmes vérzése
ket is okoznak ,
305. S. A' megmérgesíttetett sebek csak ritkin
fordulnak elő az Európai tartományokban. Ezeket
nem lehet úgy , mint a többi sebekei , az előada
Lolt arányosságok szerént, hanem csak a' méreg ter
mészete szerént kell , megítélni. Közönségesen te
hát a' mérges sebeket sem az általjában - való *) ,
sem a történet-szerént- való , halálos sebekhez nem
lehet számlálni,
* ) Ezekhez számlálja azokat Hebenstreit ( Anthrop.
forens. Sect. I1. Membr. II . Cap. II. 5. 6.); Weber
(a' Haller Vorlesungjában Bd. II. Th. I. $. 393.) ;
Sikora (Consp. med. leg. p. 102.) ; de helytelenül ,
mert csak a' méreg természetétől függ a' dolog,
Némely mérgek , a' lehetségig legkisebb mértékben
a' vérbe, eresztetvén , gyilkolnak , a'ban a' szempil .
lantatban ; mások csak nagyobb menynyiségben, és
lassabban öldökölnek.
306. $. Az öszszezúzalások lehetnek sebbel ,
vagy a' nélkül. A' dolgozó erő lépcsője szerent, az
öszszezúzatott részek vagy csak meggyengittetnek, és
csak vala ni idöre tétetnek alkalmatlanokká a' ma
gok munkájokra, vagy teljességgel széjjeldörzsöl
tetnek , és megöletnek . A' leg közelebb való oka
azoknak , a vér-elfutás és vér - kiömlés (sugillatio
el ecchymosis ), és a ' vér-inegalvásai az öszszezúzil
 1

171 .
tolt résznek edenyeiben belől , vagy kival. Ezen
kívül az öszszezúzatásokat követi könynyen kegyet
len gyúladás , nevezetes és gyakran gonosz genye
cségezés , söt néha még fene is. Az öszszezúzatások
sokszor a belsőrészeknek kegyetlen megreszkette
téseikkel és széjjelpattanásaikkal vagynak öszsze
köttetve , és pedig úgy , hogy jelenlehet valami
belső nevezetes vagy halálos sérelem , minden kül
ső szembetűnő sérelem nélkül.
307, S. A' hóllakon lévő öszszezúzatoknak mego .
ftéltetésekkór nagy vigyázat szükséges , hogy 2%
igazi vér -elfutások , melyek az öszszezúzat csinál
iņányai ,az úgy neveztetett halál- foltokkal el ne
cseréltessenek . Ugyan is , az utolsók fejéres kék
foltok , melyek jelesben azukon a részeken , mely
eken a' hólt test feküdt , vér - elfutás által , a' ne
hézség törvénye szerént, és a' rodhadás által, ered
nek . Már az elevenekben is származhatnak ilyen
fóltok , az olyan nyavalyákhan , melyek az edény
rendszernek igen meggyengíttetett munkásságával ,
és a vérnek meghiggadásra (colliquescentiára) való
hajlandóságával vagynak öszszeköttetve , mint a'
milyen a' süly; és rodhadt-hideglelés.
308. F. Az igazi vér -elfutásnak' ama fóltokkal
való külső hasonlatosságokkor , kötelessége a' tör
vényszéki orvosnak , hogy mind a kettönek egy
mással való felcseréltetését a '; legnagyobb szorga
lommal elkerülje. E végre , tartozik ö (a' hol a'
neki megengedtetik ) azokat részint a megelőzött
nyavalyának vagy erőszaktételnek törtenetével ösz
szehasonlítani, részint bevagdalásokkal kikeresni,
vajjon valósággal a'megakadott és kiönlött rér a'
 1

172
rovátkosszövetben (tela cellulósában ) a bör alatt
igazi vér -kisertegzést mutat ė. Ugyan is , a' halot
uk fóltjaikban ez meg nem találtatik .
Lásd C. G. Bose Progr. de sugillatione in foro caule
diiudicanda. Lips. 1773. Ismét , a’ Schlegel Collec
tiójában. Vol. IV. Nr. 22.
309. S. A' megrázatás reszedelmét, magában
meggondolván , részint a' résznek minérnüsége sze
rént, a' mely megreszkettetett , részint az erőnek
lépcsője szerént , kell megítélni. Legszámosabb
nyomban halálosokká lesznek az agynak , és a' ge
réncz agynak megrázatásai. Az idegeknek és inas
húsoknak megreszkettetéseket a' megillettetett ré
szekuek gyengeségekből , érzéketlenségekből , és
szélütésekből lehet megismérni ; néha pedig a' be
tegesen felemeltetett érzékenység a'nak a' következése.
Itt a' veredények könynyen alkalmatlanokká lesz
nek az öszszehúzódásra , és a' vérforgatás véghez
vitelére. A' mejjnek , és még inkább a' hasnak bel
ső részei , a' megreszketietés által széjjelpattanhat
nak , gyuladásba és genyecségezésbe általmehetnek .
310. S. A' kificzámodások , és csonttörések a'
tompa test munkája által okoztatnak , a' mik által
a' csontok vagy a csiklóheli öszszeköltetésben, vagy
az állatjokban (substantiájokban) , egymástól elvá
lasztatnak. Ezek rendszerént kegyetlen megreszket
teléssel vagynak öszszeköttetve ; és gyúladás , ge
nyecségezés, némely történetekben szélülés , és a'
tagnak haszonvétethetetlensége, néha a' fene is, és az
elkerülhetellen halál , azoknak a következések. A'
veszedelemnek megítéltetésekor nem csupán a'rész
nek tulajdonságától, hanein a szövevényességtől
 173
基
( complicatiótól) , a'ztrzavarok sokaságoktól, és lép
csöjöktől is , függ a' dolog.
311. S. A' megégésnek veszedelme szabja ma
gát részint a' höségnek lépcsőjéhez , hogy t. i. a',
csak nagyon izgatott , vagy a' müszeres épületet el
rontotta ; reszint a megégésnek szélességehez , és
mélységéhez ; részint a' megégett résznek , és által
jában a személynek , érzékenységéhez.
312. S. A’ megfagyások legközelebb a' meg
fagyott részeknek megmerevedést , és teljes tehe
tetlenséget, 's azoknak vigyázatlan megmelegitteté
sekkor gyúladást , és fenét , okoznak. A’ közönséges
megfagyáskor származik legközelebb a felületen
(superficiesen) öszszehúzódás, a' nedveknek a' körü
lettől befelé való szorúlások , a' külső műszereknek
megmerevedések és érzéketlenségek , borzadozás,
reszketés, fájdalom , az inashus mozgatásra való te-,
hetetlenség , restség , bódúlás, meggyözetheletlen
hajlandóság az álomra, és e'nek a hoszszabban van
ló tartása után , a' halál.
313. S. A' sérelmeknek minden itt előhozatott
nemeik , ha szintén eszközetlenül nem halálosok is
mindazonáltal eszközösen a' gyúladás által , a' me
lyet okoznak , halálosokká lehetnek. A’ gyúladás
veszedelmének és halálosságának meghatároztatása
kor , a' meggyúladt résznek nyomossága , a' gyú
ladús kegyetlensége, az azt megelőző , vagy elosz 1

latható lehetőség , a’nak a' kiterjedése , jö tekintet

be. A' hol az el nem oszlattathatik , a’lól függ a'
dolog : vajjon a? fenét el lehet é távoztatni, vajjon
a' genyecségezés beállásakor ez a' beteg erejét nem
 174
fogyasztja é el ; vaſſon a belső genyecségézéskor mi
yenyecségnek a ' kimentelre lehet é útat nyitni ? 'sa'ta

Második Fodologi

314. S.
A sérelmek halálosságoknak és veszedelmeknek
meghatároztatások kor a második födolog a' meg
sértetett részeknek a különbségek . A' részeknek ,
melyek a' müszerséget allkatják , felette nagy kü
lönbségek , és az egészségnek 's életnek feltar =
tatására oly Különböző sarkalatosságú munkájok ,
olyan meghatórozó ok a' sérelmeknek halálosságokról
való tudományban , hogy a valóban különös tekin
telelt érdemel. De a' régibb tanítók 1 ) igen meszsze
mentek , midőn azok a résznek sárkalatosságát egy
etlenegy meghatározó okká tették . A' Hippocrates
mondása által elcsábíttatván 2) észre nem vették
ok , hogy a legnemesebb műszereknek sérelmeik
sem mindég általjában halálosok ,‫ ܪ‬hanem hogy a
mellett mindég a sérelmek lépcsőjöktől és nemek
től , valamint szintén az együtt dolgozó környülál
lasoktól is, függ a' dolog.
1) Lásd 272. 273. S.
a) Fidelis (Lib. IV . Sect. II. Cap. 2.) azt mondja :
partium dumtaxat ratione fetbalis vulneris nalu.
ram definio. Et cum Hippocrates , qui unus mihi
instar omnium fuerit , cum in sècundo praedictio
num libro, tum in sexto aphorismorum , tum etiam
in coacis praenotionibus disseruisset , horum diffe
 195
tentas a ' onlnerátae partis natura , nec umquam
aliunde desumsit.
315. $. Ellenben a hasonlóképen feddést ér
demel , ha , a' mint az újabb időkben imitt amott
megesett , a' megítéléskor a sérelem helyét és a
rész nyomosságát igen kevéssé veszik tekintetbe, és
némely történetekben az azoktól függő általjában
való halálosságot ál-bölc: en (sophistice) tagadni igye
keznek *). Helyes és igaz ítéletet a' megeselt törté
netekben , csak minden okoknak a szorgalmatos
öszszehasonlítlatások és meghányatások és vetések
után lehet hozni.
*) Példák , miként nem csupán egyed törvényszéki or
tosok , hanem egész Faeultások és Collegiumok, a'
szelidségnek hamis okaiból , vagy még gyanúsabb
indító okokból, az általjában halálos sérelmeket tör-"
ténel szerént valóknak mondották , jönck gyakran
ető a' régibb és újabb gyüjteményeikben az ítélettes
teleknek, és azok az egyed sérelmekben előhozatnak.
316. S. A' fej- sérelmek számosan tárgyai a'
törvényszéki orvos vizsgálatnak. Azoknak a helyes
megítéltetésekben , a' veszedelemre és halálosságra
nézve , igen nagy nehézség van. Ugyan is, az élök
ben a valóságos megismérés és jövendölés, felette
nehéz ; mivel az agy kemény koponyába van zás
ratva, és az agy felülete érzéketlen ; mivel, gyakran
észrevétethető külső , és a jelenlévö belső sérel
mek közt arányosságtalanság forog fel ; mivel a' fej
sérelmeknek némely munkáik csak késő , az elő
rement jóllétel után , állanak elö ; végre , mivel a'
csupán külső fej-sérelmeknek zürzavarjaik hasonlók
az agy sérelmeinek zűrzavarjaikhoz. A halál után
való vizsgálatokban is a ' megismérés , minden ben
 176
Izolás mellett is , gyakran nehéz , mivel a' legrette
neteseb fej-sérelmek közt egyiket, t. i. az agy meg
reszkelletést , ritkán lehet érzéki képen megismérni.
Lásd Richter Anfangsgr. der Wundarzneik . II . S. 2.
317. 9. A ' fej -sérelmek vagy külsök vagy belsök .
Az elsők illetik , a' külsö bör fedölékel, a' kopo
nyát, a' látáshoz tartozó részekkel együtt, melyek
nek odáikban a' legsarkalatosabb érzéknek müsze
rei vagynak. A ’ belsők illetik az agyat, edényeivel
és hártyájival együtt . Soha egy fej-sérelmet.sem
kell csekélynek mondani , mert a ' külsök sintsenek
veszedelem nélkül , az együttérzés (consensus) miatt,
melybe behúzalnak a' belsőrészek . De törvény sze
rént a belső fejsérelmek muidég legveszedelme
sebbek .
318. $. A' fejen lévő vágások igen különböző
minémüségüek , és majd veszedelmesek , majd ve«
szedelmetlenek , majd általjában , majd csak törté
ténetből halálosok , lehetnek. Ha csupán a' külsö fe
delet érik , nagy véredény sérelne nélkül , mint a'
börnek és húsnak egyes sebei, veszedelem nélkül vac
lók ; ha egyszersmind 1 ) nevezetes edényt sérte
rek meg , a'kor gyors segedelem nélkül veszedel
nesek lehetnek . Ha a sértő szerszám tompa volt
2), a’kor egyszersmind agy megreșzkeilelés szárma
zik ; ha a' nagy erővel toszintalik , a kor a vágás
egyszersmind jobban bemegyen , vagy épen az agyba
hat. Még a hálánték ( vakażem ) inashusainak meg
sebesíttetéseik jönek különös tekintetbe , részint a"
gyuladás miatt , részint az alsó állkapcza mozgásá
nak megakadályoztatása végell , és a vakszem vér
erének megsérlelése végett , amik a'nak követkee
zései lehetnek 3). 1)
 177
1 ). Lásd Bucholz Beitr. Bd. II . 4-le Bcob. Metzger ger.
med . Beob . II . No. 4 .
2) . Lásd Ziltmann -Med . for. Cent. IV. Cas. 46. 47. Al
berti T. 1. Cas . XXIV .
3) . Hogy azoknak a' veszedelmeket igen nagyra nem
kell ickerni , Bose és Haller említi (Lásd Vorles.
Bd. II . Th . I. S. 397 , und 407.
319. $. A' fej szúrásban az arányozattól és
mélységtöl függ a' dolog. Azon sérelmek , melyek
csupán a' bört ( cutist) érdeklik , töbnyire sápadt
fájdalmatlan gyuladt- daganatot csinálnak , a’ mely
inagát a' fülekig és a' szemhéjakig elterjeszti, gyen
ge hideglelést , néha az okádásra is valami hajlan
dóságot , okoz. Tehát a veszedelem csekély. Ha
az in-sisak (galea aponeuretica ), és a' koponya -ker
(pericranium ) együtt megsértettek ; a’kor a'gyúladt
daganat , a' mely támadt , sokkal jobban körül van
keríttetve , de feszesebb , veresebb , és fájdalmasabb
is. A' hideglelés és a' kisírő zűrzavarok a’kor sok
kal kegyetlenebbek. Ezen részeknek meggyúladá
sokkor a' kemény agy -kernek (dura maternek ) bel
sö gyúladása is származhatik , valaminthogy a'ko
ponyát a' genyecségezés is elöfoghatja.
320. 9. Legveszedelmesebbek , vagy legalább ál
taljában halálosok , az olyan szúrások a' fejen ,mely
ek a' koponya természetes nyilásain keresztül ( p.
0. a' szemüregein ) és a' gyenge gyermekekben a'
fejlágyon) vagy a gyengébb részein 2 ) fa’ vakszemé
ken keresztül) , egészen az agyba behatnak , és azt
megsértik ; sem a' mesterséges vizsgálás , sem a'
gyógyítás lehetséges nem lévén .
1 ). Valamely sövény-karóval a szem -üregén keresz
tül csináltatott általjában halálos sérelemnek a '
12
 178
története Zittmannál ( Cent. I. Cas, 56. ) , Válentin
nál ( Paud. Med . leg. P. II. Sect. II . Cas, 12.) , j8
elő. A' fejlágyon téletett sérelmek által való gyil
kosságnak történetei előfordulnak a gyermekek ero
szakos halálnemciknél .
2 ). Ezen nemů szúrás a' halálosság lépcsőjéről való
vetélkedésre adott alkalmatosságot. Lásd Valentin
a. a. 0. Cas. III. és VIII. A’ halál még hét nap múl
va következett el. Egy történetben Albertinál Tom.
I. Cas . 27. még harmincz nap múlva.
321. S. A’ külső fejfedőléken lévő öszszezúza
tások , és elszakgattatások magokban nem oly ve
szedelmesek , a' hol mindazáltal az erö nagysága, a'
sérelem kilerjedése és mélysége, jön tekintetbe. Az
öszszezúzatásokban a' vérkiömlése által kelevények
támarlnak , amely vér vagy csak a' bör alatt, vagy
az in-sisak és a' koponya -ker alatt fekszik , a' mi
hez szabják magokat a ' kelevény képe és a' kísírö
zürzavarok. "A’ szembetűnö öszszezúzatásokban a' fo
veszedelem mindég a' sérelmektöl származik , melye
ket a' koponya és maga az agy szenvednek .
Lásd Richters Anfangsgr. der W. A. K. S. 33. ff.
322. S. A' koponyán lévö csont sérelmek ma
gokban gondoltatván és illendő gyógyítás alatt , nem
volnának veszedelmesebbek , mint sem más csont
sérelmek , ha a' kegyetlen erő , melyet azok fel
tesznek , a' koponyában belső sérelmeket is nem
szülhetnének, amelyek vagy egyült azokkal szár
maznak , vagy a koponya 'sérelmének szülemé
nyei. Ezek a' csont sérelmei a' koponya egyes hasa
dásai és törései (fissuráji és fracturáji ), a' melyek a'
szerencsés történetben belső sérelem nélkül vagy
nak ; de ezek sokfélék , úgy hogy az által a' csont
darabok , vagy darabonként, vagy egészen elválnak.
 179
A' koponyának befelé való benyomatásai , legköze
lebb agy nyomást , és agy-kernek gyúladását, min
den következéseivel könynyen okoznak . A' koponya
varrásnak ( suturának ) elfeslése * ), következik néha
a' sokáig és kegyetlenül munkálkodó erő után , p.
0. a' fejen ismételtetett kegyetlen üllekek után. Ha
a mindjárt a' megsértés után esik meg , a' vesze
delem nagyobb , mivel mint a' megsértő erőnek , és
a' koponya csontja egymástól való eltolódásának kö
vetkezéseitől , az agybeli nagy elbomlásoktól félhet
az ember ; ha pedig a' később esik meg ; a'kor
a' megítélés csupán a' belső fej sérelemhez szabja
magát.
*) Lásd Richter a. a. 0. S. 65. Ploucquet Commen.
tar. S. 17.
323. S. A’ belső fejsérelmei , melyek az agyat
és a’nak böreit illetik ; vagy eszközetlen , vagy má
sod munkái a' sértő erőnek . A' veszedelemnek és a'
halálosságnak tekintetében , az Orvosi Töryénytu
dományra nézve a' következendő nemek kiváltképen
sarkalatosok : 1 ). Az agy megreszkettetés. 2). A '
vérnek és a vér - vizének az agyba való kiömlése.
3). Az agynak , és a'nak böreinek meggyúladások.
4). Az agy sebei.
324. S. Az agy megreszkettetés egy a' legszá
mosabb és legveszedelmesebb munkáik közzül azok
nak a fej sérelmeknek , melyek valamely tompa
test ereje által (ütés , toszintás , hajintás , ésés , vagy
lövés által) származnak . Itt méltó főként azt meg
jegyezni , hogy az agy megreszkettetés töbnyire
a’nál nagyobb , mennél kevesebbé lehet észrevenni
a kegyetlen erőnek munkája után való külsö sérel
12 *
 180
meket a' fejen és a' koponyán ). Nem csupán a'
fejet érdeklő eröszakok után támad agy megresz
kettetés, hanem az olyan megsértések után is , mely
ek az egész testnek megreszketletésével, vagynak
öszszeköttetve a ).
1). Lásd Haller Vorles. Bd . II. Th. 1. S. 406. Ö vele
meg egyez Richter .
2 ). Richter , a . a . 0. S. 151 .
" .325 . S. Az agy megreszkettetés zűrzavarjai
a’nak lépcsőjéhez szabják magokat, A' csekélyebb
lépcsőben támad bódúlás , gyengeség érzelme , né
mely részeknek érzéketlenségek , okádásra való haj
landóság , a' nagyobb lépcsőben öntudomástalanság
(conscientiae delectus ), álomkórság , rángatódzások ,
és az izgatásnak más zürzavarjai . A ' legnagyobb lép
cső azon szempillantatban halált okoz. De e'ben az
esetben az agy megreszkettetés ismérete , vagy leg
alább megbizonyíttatása , igen nehéz ; mivel a' fel
nyitáskor semmi érzéki jegyei a’nak nem találtatnak ,
és tehát csak a megsebesités történetéböl , 's talám
a ' jelen lévö mellesleges sérelmekből lehet azt ki
húzni . Ilyen történetekben az agy megreszkettetés
riek , és a’nak halálosságának észre nem vételében ,
vagy önkénes elisméretében van a’nak az oka , mi
ért esik a' meg , hogy a sértő hasznára némely
általjában halálos fejsérelmek történet szerént halá
losoknak mondatnak lenni *).
* ). Lásd Haller a. a. O. Metzger System 1-te Ausg .
. 106. és az ítéletlételek Valentinnál Pand . P. II.
Cas . 1. 2. 5. u . s . f . 1.

326. S. Néha a' kegyetlen agy megreszkettetés

még csak késöbb lesz a' maga következései által ha
lálos , à midön gyengeséget , szélütést , és az agy
véredényeinek kifeszüléseket , guttaütést, némely
 181
kor még az edényeknek öszszeszakadásokat is , és az
agyban vér-kiömlést , ukoz. Többire, az agyba való
vér - kiömlés , és az agy-megreszkettetés, mint ugyan
azon egy időbeli csinálmányai a' sérelemnek , szám
talanul öszsze vagy.iak köttetve ; a' mi által ezen
állapotoknak ismeretek , az élet folyamatja alatt ,
igen megnehezíttetik.
327. S. A ' vérnek és a vér -vizének az agyba
való kiömlései , vagy az edényeknek megsértetések
által vagy a' koponyabeli kemény agy-kérnek (du
ra maternek ) széjjelrepedése által , vagy valami ke
gyetlen megreszkettésnek ereje által , vitetnek vég
hez ; és a' fejsérelmeinek szokott és veszedelmes kö
vetkezéseikhez tartoznak . A' kiömledékek öszsze
gyülnek a' kuponya és a kemény agy -kér közt ,
vagy a két agykér közt , vagy ezek közt és az agy
közt , vagy az agy állatjában , és a'nak üregeiben .
A’ kiömledékeknek munkájok az agyban a' nyomás .
A’ kevés kiömledékek gyengeséget, szédülést, álmos
ságot , az érzékeknek megbomlásaikat , bódúlást ,
okoznak. A' sok kiömledékek guttaütéses állapo
tot okozoak , a' mi is a' roszszabb esetekben ha
mar halálos lesz. Ezen esetben a felnyitáskor ki
ömledék találtatik , és a halál okának ismérele
ilyenkor könynyü .
328. §. Az agybeli ilyen kiömlések halálossá
goknak megítéltetésekkor , függ a dolog a' kiöm -
ledék menynyiségétől , a' kiömledéknek lassúbb
vagy gyorsabb öszszegyülekezésélől; a'tól a hely
töl , amelyen a' van , a nyavalya isméretének
és gyógyíltatásának lehetségéöl, öszszehasonlít
ván azt a megsértelelten történt gyógyítással. El
 182
lenben a’ sértő szerszámnak a' minémüsége, hogy
az vajjon halálos volt è vagy nem ? semmi különb
séget nem teszen a' halálosság lépcsőjének megha
tároztatására , és azon különbségnek csak a' bünte
tö törvénytudókra nézve van érdeme ; a' menyiben
az által a' véteknek neki-tulajdoníttatása (imputatio 了I
ja) mérsékeltetik . Innét nem ritka dolog , hogy a ’
pofon -ütés * ). halálos.
* Lásd . Büttner aufr. Unterricht von der Tödtlichkeit
der Wunden 5. 10. Zittmann Centur . III. Cas. 3) .
Alberti System . Tom . II. Cas . 15. Valentin Novell .
Cas . 41 .
329. S. Mint szembetűnő fejsérelem következé
sei gyakran gyuladás és genyecségezés állanak elő
az agyban és az agy -kérekben. A ' gyáladás megis
mértetik a ' fejbeli helyszerént való feszítő fájdalom
ról, mely a' külső nyomás által nem nevekedik, hà
nem töbnyire hirtelen elterjed ; a' bódúlásról és
nyughatlanságról, a' világosságtól való irlózásról, a '
szem nagy érzékenységéröl , szapora feszes érve
résről , álmosságról , rángatodzásról, észen nem
lételről. A' gyúladás vagy mindjárt a' megsér
tés után támad , vagy még azután hoszabb idő
múlva , amely alatt a' megsértetett gyakran ege
szen jól van. A ' kései gyuladás töbnyire még ve
szedelmesebb , mint sem az idején való. Az agybe
li genyecségezések töbnyire halálosok , még pedig
a'nyival inkább , mennél kevésbé van természetes
vagy mesterséges kifolyása a' genyecségnek , és az
mennél inkább elterjed az agyban .
Lásd Richter a . a. 0. Bd . II . $ . 172. ff.
330. S. Az agy sebei mindég a'nal veszedelme
sebbek , mennél mélyebbea behatnak az agy talpa 1
 1 193

( basisa) felé. Mindazonáltal gyakran nem általjában

halálosok a' legsúlyosabb agysebek is *), még a’kor
is, ha állat ( substantia) veszett is elaz agyból, mi
vel az oly sebek nyillak , a' baj ismérete könynyü ,
és a' genyecségnek szabad kifolyása van. Ha tehát
az agy-sebbel semmi szembetünő mellesleges sérel
mek nintsenek öszszeköttetve ; a’kor a’nyival kevés
bé általjában halálosok , mennél inkább csak az ér
zékellen felülete az agynak van megsértetve.
Lásd Ploucquet Comment, S. 9 .
331. S. A’ nemhalálos , de sulyos agy sérel
mei után , gyakran maradnak hátra gyógyúlhatatlan
következések , p .0. szédülés , soká tartó fejfájdalom ,
szélütés , nehéznyavalya , az emlékező és más lélek
tehetségnek gyengesége , bolondság , és félszegség.
A ’ letétel (metastasis ), együttérzés (consensus) állal ,
a' mejjnek és hasnak belsőrészeiben támadott gyú
ladások , és kelevények tartoznak a' fejsérelmeknek
legnevezetesebb következéseik közzé.
(Lásd Bohn de rennciatione vulnerum . p . 101. Rich
ter a. a. 0. 5. 220. Metzger System. S. 112.)
332. S. Halálosokká lesznek a' fejsérelmek , mint
feljebb megmutattaték , legszámosabban az agy -meg
reszkettetés , vér -kiömlés, vagy az azokat követő
gyúladás és genyecségezés által. A történet szerént
való halálosságnak a' fej megsértetésekor általjában
csak igen ritkán , és ritkábban , van helye, mint a '
hogy azt a' törvényszéki orvosok felvellék volt. Azon
ítélettétel ; vajjon az elmulatlatott mesterségnek sc
gedelme miatt , vagy az akarva tétetelt ártalmus
gyogyílás miatt , valamely terhes fejsérelmet törté
vel szeréut halálosnak lehet ė mondani *), a' dolog
 184
hoz való igazi értést, nagy vigyázatot, és igazsá
gos lelkiisméretet kíván. Az illendő ítélettételekre
pedig az ilyen történetekben tökélletes halott felnyi
tásról obductioról) való tudósítás, és a' dologhoz való
értés által készittetett szoros betegség történele (mor
bi historia ), múlhatatlanul szükséges.
*). Oda tartozik az a már sokszor vitattatott kérdés
a' fej- fúrás ( trepanatio ) szükséges vóljáról. Lásd
Bohn (de renunciatione vulnerum p . 105. -Plouc
quet (a a. 0. Sect . 1. Cap. IV . S. 13). Metzger
a. a. 0. S. 108. Not . c , und Ger. med . Beob . Bd ,
I. Cas . 8. Pyl. Aufs. II. S. 94.
333. S. Azon sérelmek közt , melyek az ideg
rendszert érdeklik az agy sérelmei után legköze
lebh a' geréncz - velö (medulla spinalis) sérelemei leg
nyomosabbak . Általjában ezek a’nál veszedelmseb
hek és halálosabbak , mennél közelebb van a' meg
sértetett rész az agyhoz. A' felsőbb gerincz-velőnek
a' nyakszírtra való kemény ütések , toszintások vagy
hajintások által történő megreszkettetése , a’nak a ' 1

felsöbb nyak -gerinczeknek töréseik kificzamodásaik ,

vágatásaik , szúratásaik által származolt megsebesít 1
tetései és öszszezúzatásai , eszközetlenül halálosok
lehetnek . A’ gerincz-velő alsóbb részeinek sérelmeik
töbnyire legközelebb az alsó tagokban csinálnak szél
ütéseket, de a' melyek idővel halált okoznak. A ' ge
rincz - velönek minden nevezetes sérelmek kérdésen
kivül az általjában halálos sérelmek közzé tartozik.
Lásd Hallers Vorles . II. Th. I. S. 416. Ploucquet a . a .
0. Sect. I. Cap . IV. g . 19, és Metzger a. a. 0. S.
116. a' hol a' régibb és újabb idõbeli legnyomosabb.
törvényszéki esetek is előhozatnak. Többire , a ta -
nilók nem egyeznek a' gerinez - velő halálosságának
Jéprsõjéről. Bohn (de renunciatione vuln Seet II .
 185

), . )
Cap. 1.) , Teichmeyer (Cap. 23. qu . I.) megegyez
nek a'ban , hogy azok töbnyire mind halálosok,
Hebenstreit ( Anthrop. forens. Edit. II . p . 467. ) a'
geréncz -velönek minden sérelmeit állaljában kevés
bé halálosnak mondja lenni , a'nak minden alsóbb
vagy felsöbb részére való tekintet nélkül . Haller
Bd . II . Th . I , S. 417.) az alsóbb gerincz -velönek
sérelmeit kevésbé halálosnak mondja , és egy pel
dára útasit , mely szerént egy ember , kinek a' ge
réncz.veleje általszúraték , még azután tíz eszten
deig élt valamely ‘kórházban ; balála után pedig az
ö gerincz- velejének közepében a' kardnak eltört he
gye találtaték . Metzger (a a . 0. $. 128.) a' ma
gában általjában lévő halálosság mellett áll . Plouc
quet egy példát hoz elö a' nyakszirt gerinçznek
kificzamodása után következett közönséges szélütés
rol , de a' mely még is tökélletesen meggyógyitta
ték (Comment. p . 116. ) . Ploncquet azt mondja ,
hogy a' gerincz-velő sérelmci általjában halálosok,
ha a' mesterség segedelmei haszontalanok voltak,
Azokhoz a' Metzger által előhozatott törvényszéki
esetekhez tartozik még az a? Schenk ( in Kopp's
Jahrb . d . St. A. K. Jahrg. III. S. 183.) által elö
hozatott példa is.
334. S. A' sérelmeik a' nagy ideg törzsökök
nek *) , melyek azokra a' müszerekre ( organumokra)
mennek , melyeknek munkájok , az élet megsem
misítés nélkül meg nem háboríttathatnak , felette
veszedelmesek , és ha egészen keresztül vágatnak ,
általjában halálosok. Oda tartoznak a' tizedik pár
nak , a' nagy sympatheticus idegnek , a rekesztő
hártya (diaphragma) idegének sérelme. Más ideg
eknek a’ sérelmek , főként ha egészen nintsenek ket
té vágatva , hanem meg vannak sebesíttetve , szú
ratva , vagy be vannak szakadva , a' legveszedelme
sebb görcsöket és rángalódzásokat okozzák , sőt ha
lálosok is lehetnek. Az ideg - csomó ( gánglion )
 186

rendszerbeli ideg - fonadékoknak sérelmeik , és ki

vált kegyetlen öszszezúzatásaik , ' s megreszketteté
seik , p. 0. a gyomor tájékra ököllel való kegyetlen
ütlekek vagy toszintások , halált okozhatnak . Az
ilyen halálossá lett ideg sérelmeknek megitélteté
sekkor igen sok függ a'tól , vajjon az idegekuek fek
vések a’ seborvosi segedelmet lehetségessé tették é,
és vajjou az alkalmaztatott ė ?
Lásd Bohn (1. c. Sect. II . , Cap. 2. pag. 116. ) Metzger :
a. a. 0. S. 120. Ploucquet ( 1. c. pag. 119. )
335. S. A' fejen fekvő érzék műszereknek sérelme
ik, a ' menynyiben azok súlyos mellesleges sérelmek
kel nintsenek öszszeköltetve , nem a 'halálosok , de
a'nyival számosabban a tökéllellenül gyógyúlhatók
közzé tartoznak. Az érzéknek gyengesége vagy teljes
vesztesége, gyakran következései azoknak. A' fül
nek , és még inkább a szemeknek sérelmeik , ezen
részben főként tekintetbe jönek. E'hez képest az
ábrázat sebei közt a szemöldököké különös figyel
metességet érdemlenek , mivel Plattnernek ? ) , és
Richternek * ). jegyzékei ként , a' szemöldökök cse
kély sebeiknek sebhelyeik is vakságot húzhatnak
magok után.
1
1). Zach Plattneri progr. de vulneribus superciliis
1
illatis , 1741 .
?
2.) Anfangsgr. d . Wundarzneik , II . $ . 320. Már
Hippocrates is ismérte a’ szemöldökök sebeiknek
Lㄴ

ezen munkájokat, a' mint a'coacis praenot . való be

széde bizonyítja : „ Visus obscuratur in vulneribus .
supercilii, et paulo altius , prout autem vulnus
recentius est, plus vident , cicatrice vcro diutius
persistente plus excoecantur .“
 187

336. S. A? nyak sérelmeinek veszedelmek és

halálosságok felette különböző , és a' megítéléskor
kivált a valósággal megsértetett műszerektől , és
ezeknek természetektől függ a' dolog. Vannak igen
nagy és súlyos , sőt mélyen beható nyak sérelmei
nek a' példájok *) , melyek nem halálosok , söt nem
is igen veszedelmesek valának ; ellenben más kisebb
kiterjeciésüek mindjárt halált okozhatnak .
* ) Legközelebb ide tartoznak azon nem ritka tör .
téneibeli nagy vágások , melyek az öngyilkosságaak
híjában való kisirtetése után , meggyógyultak. Itt
Pesten 1793-ban egy szobát színeló ( festö ) bújában
a' nyakát egy borotvával úgy körülkanyaritolta ,
hogy a’ lélekző gégejét is , és a' két füle közt ſek .
vö inashúsokat , felette megsértette. Azonban a
tetien rajta éretvén , hirtelen az Universitás kórhá
zába hozaték , és ott egy nehány hetek múlva b . e .
Stahli Professor Ur által, szemeim előtt tökélle
tesen meggyógyíttatott. Ellenben , ugyan azon idő
ben körül belől Posonyba egy gazdag Nemes if
jú , becsületének megsértését képzelvén magában ,
hasonlóan borotvával úgy körülvágta a' nya
kát , hogy a miatt ,vére kifolyván , meg is hóllt.
Metzger ( a. a. 0. S. 118. ) hoz elő egy ö általa
megjegyeztetett szúrást , amely a nyakon keresz .
tül ment , és gonosz zűrzavarok nélkül meggyó
gyítlaték !
337. S. A' legnyomosabb részek , melyek (a'gem
réncz -velön kívül) megsérlethetnek ; a ' 1nagy vére
dények , az ideg törzsökök , a' gége ( trachea) , és
a' torok (oesophagus). Ezen müszerek közzül akár
melyiknek a sérelme már általjában halálos lehet.
De a ’ leglöbb esetekben a' nyaknak megsértetés
kor ezen müszerek (organumok) közzül egyszerre
többen wegérdekeltetnek .
 188

338. S. Ha a fej- veröerei (arteriae carolides )

az ő fölörzsökeikben , vagy a belső torok - vérerek
( venae ingulares) megsebesíttetnek ; a’kor a' sérelem
a ' meglartóztathatatlan hirtelen való elvérzés miatt
általjában halálos. A'külső fej-veröereinek sérelmei
ket által lehet, kötni ) , és a külső torok -vérereinek
vérzéseik , nem csupán általkölés álal , hanem még
nyomás által is , megakadályoztathatnak. ' A' gerincz
veröereinek sebeik általjában halálosok , ha szintén
a felette ritka esetekben a' gerincz-velönek sérelme
nélkül történnek is meg ; mivel által nem köttet
hetnek. A' belső állkapcza-veröereinek sebeik által
jában halálosok , mert fekvések olyan , hogy hoz
zájok nem lehet járulni ? ). A' fej-veröereinek sod
rás-sebeik (vulnera rasa) töbnyire veröer -daganato
kat (aneurismákat) okoznak, melyeket lehetetlen lé
vén meggyógyítani, ha szintén később is , általában
halálosok 5.).
1). Lásd Alberti Tom. I Cas . 28. T. III Cas . 27.
2). Haller a. a. 0. II . Th . S. 365. u . S. 420.
3 ). Metzger a. a. 0. S. 118.
339. S. A’ lehellö-gége ( trachea ) sérelmei ,
magokban gondoltatván , nem halálosok. Az azon
esett szúrások , vágások, ha azt egészen keresztül nem
vágják , és sarkalatos mellesleges sérelmek nélkül
vagynak , nem veszedelmesek. A' keresztben való
vágások , melyek azt nagyobb részint, vagy egé
szen , keresztülvágják , alig lehetősök mellesleges sé
relmek nélkül , és azért mindég veszedelmesebbek ;
mindazáltal nem mindég állaljában halálosok . A’
nyakon történő lövések , melyek azt elölről érik ,
a' mellesleges sérelmek végett , rendszerént állaljá
 189
ban halálosok. Ha azon sérelmek oldalvást érdekle
nek , inkább maradhatnak sérelem nélkül a nagy
"véredények és az idegek. A ' lehellö-gége-feje por
czogójának (Adám almájának) széjjelzúzatásai szám
talanúl általjában halálosok ( Hebenstreit Antrop .
pag . 474.).
310. S. A’ nyelő- toroknak (oesophagusnak) sé
relmeikor a megsértés veszedelme és halálossága
függ , részint a' sérelem nemétől, és kiterjedésétől ,
részint 'a ' helytöl , a' mely megsérteték. Az egészen
keresztül nem ható , vagy a csatornát egészen ke
resztül nem vágó sebek , kevésbé veszedelmesek.
Mennél mélyebben lefelé a' mejj üregében van a'
sérelem ; a’nál nagyobb a’ veszedelem. E'nek , vagy
pedig a' lélekzö -gégének , a' mejj üregében való ke
resztülvágatása általjában halálos.
341. S. Az ideg- törzsökök , melyek a' nyak meg
sértetéseikor érdekeltethetnek , a' tizedik pár ideg
jei , és a' bordaközi idegek. Ezekről igazuk a' már
feljebb megmondattak (333. S) . Az ideg sérelmei töh
nyire nyomos sérelmekkel vagynak öszszeköttetve ,
de azok nélkül is halálosok lehelnek. A' szózat ide
gének sérelme sintsen veszedelem nélkül, és múlan
dó , vagy megmaradandó szózatlanság a' következése.
342. S. A’ nyaknak kegyetlen öszszezúzatásai,
ha sokáig tartanak , megfojtásáltal megfúladást okoz
hatnak (Lásd alább) , vagy torok -gyékot ( anginát )
okoznak , melyeknek veszedelmek az erő lépcsőjé
töl , a' megsértetettnek személyességétől, és a töb
bi arányosságoktól függ.
343. S. A' mejjnek sérelmei is a' veszedelem
nek és a' halálosságnak lépcsőjében igen különbö
 190

zök , a' sérelem minémüsége , és az illettetett rész

szerént. Az elsőbnek tekintetében a szúrásokat, vá
gásokat , lövéseket , zúzásokat , megreszketteléseket,
és azoknak következéseiket , a' gyúladást , fenét ,
genyecségezést, és kiömlést , kell megkülönböztet
ni. A' megsértetett részek tekintetekben , felosztat
nak közönségesen a' mejj sérelmei által-nem -hatók
ra , melyek a' mejj üregének csak a ' külső részeit
érdeklik , és általhatókra , melyek a ’ mejj üregében
fekvő részeket is megsérik .
344. S. Az állal -nem -ható sérelmeik a' meji
külső lágy részeinek egyes hússebek , és , a' közel
fekvö nagy edények sérelmek nélkül, nem halálosok .
De a ' nyak - perecz alatti edényeknek ( subclavia vá
sáknak ) sérelmeik általjában halálosok , hasoulóun
a ' bordaköz verö - erei is , ha közel a' hátgerénczhez ,
kevésbé , ha tovább elöre , megsértetnek. A külső
mejj-veröerének megsebesíttetése is halálos vérzést
okozhat. Az aszszonyi nemnél még a' csecsek sérel
meik jönek tekintetbe, a' melyek konynyen gyúladást,
genyecségezést , és megkeményedést okozhatnak.
345. S. A' mejj üregét építő csontoknak sérel
meik, majd hamarább , majd később , halálosok le
helnek. A’ több bordáknak és a ' meji-csontnak ( ster
numnak) töréseik és kificzamodásaik , a' lélekzést
egyszerre megakadályoztathatják , vagy a hol esz
közetlenül halál nem következik , a' tüdő - hártyám.
nak (pleurának) széjjelszakadásait viszik véghez , a’
minek gyúladás, vér-köpés , genyecségezés , és tü
dövész (phthisis pulmonalis) a következése.
Lásd Pyl Aufs . VIII . Fall. I.
346. S. A' mejjnek öszszezúzutásai , megresz
kettetései , a' melyek csupán a lágy részeket ille
 191
tik , kevéssé veszedelmesek ; ha a ' bordáknak csont
börök ( periosteumok ) sértetelt meg ; a’kor köny
nyen csontfene támad. Legveszedelmesebbek a’kor ,
ha egyersmind a' tüdök is szenvednek. A csekélyebb
lépcsökben azután gyúladás , támad , a' mely köny
nyen genyecségezéssé válik. Az öszeszezúzásnak leg
kegyetlenebb lepcsőjében " ), a'lüdök ), a'szív,vagy
valamely nagy véredény elpattanhatnak , amely
esetben a' sérelem tökélletesen , és egyszeriben , halá
los. A ' kegyetlen elesés , toszintás vagy ütés , vala
mint szintén a' lövések , melyek a' szomszéd részeket
érik , olyan megreszkettetéseket vihetnek véghez.
1). Bültner aufricht. Untericht. Obs . 23 .
2 ). A' mejjnek általjában halálos öszszezúzatásairól
való példák találtatnak Danielnél ( Samml. von
Gutachten 12. 13. 14. Beobacht.
347. S. A ' beható mejj sérelmeinek veszedel
mek és halálosságok a sérelem különbségéhez és
a' megsértetett helyhez szabja magát. A' csupán fe
lül- való , mélyen a' tüdőbe be nein ható sebek , sem
a'vérzés , sem a' gyúladás, sem a’nak következése te
kintetiben nein veszedelmesek , és legfeljebb is csak
történet szerént halálosok. De a' beható mejjsebei
nek veszedelmek közönségesen háromféle. 1 ). A'
vérzésnek , 2). A’ gyúladásnak , genyecségezésnek ,
és fenének, és 3). A' levegőnek a' mejj-sebeibe való
berohanásának , tekintetiben .
348. S. A' beható meji-sebekben a’vérzés a’nál
veszedelmesebb, mennél inkább a' mélyebb behatás
miatt a' nagy véredények , és kivált a' veröerek ,
sértetnek meg. Az utólsó esetben halál következik,
részint vérzés által, részint megfúlás által, mivel
a’ kiömlött vér, mind belsőképen a' gége - fürtjeit
 192

(bronchiákat) megtölti, mind kivelröl a tüdöket

öszszenyomja . - A' gyúladás veszedelme és a'nak
kövelkezései a' sérelem neméhez , a' megsértetettnek
allkatmányához , a' megsérlés előtt kevéssel meg
esett hathatós befolyásokhoz , a' heves test-mozgá
saihoz , az indulatokhoz , a szelletes ( spirituosus ),
italokhoz , 's a't. szabják magokat. A’ genyecsége
zéstől a’nál inkább kell félni, mennél nagyobb haj
landósága volt azon testnek a tüdővészre. Az ösz
szezúzástól és lövéstől származott sebek legköny
nyebben okoznak roszsz genyecségezést.
349.'S. A' mejj - üregébe betóldúló külsö leve
gö veszedelmét a' regibb időkben igen nagyra te
kerték , ésvan Swietennek :) az a' tudománya, hogy
a' külső mejj-sebe általmérőjének nem kell nagyobb
nak lenni a' gége -hasítékocskája (glottis), általmé
röjénél; hibásnak találtaték 2 ). Ugyan is , a nem
felette nagy sebek , részint a' kilélekzéskor a meji
nek öszszehúzódása által , öszszezáródnak , és a'ki
lélek zéskor a kiterjeszkedő tüdök könynyen ismét
kitolják a' talám betóldúlt . levegot ; .végre , a' tü
dök könynyen hozzáragadnak a' bordának megsér
tetett helyéhez .
1) Commentar. in Boerhaavii Aphorism. Tom . I. ad
ſ . 170.
2 ) A' Hemman kisírtelei (próbái) , és az újabb seb
orvosi tapasztalások megczáſolják van Swieten !
tökélletesen . Lásd Ploucquet Comment . p. 140.
Ismét lásd kichter’s Anfangsgr. der Wundarzneik.
IV . S. 441.
350. S. Tehát a' halálosokká lelt mejj-és tüdő
sérelmei halálosságoknak lépcsőjökről való ítéletté
telt , mindég a jelenvaló esetnek minémüsége ha
tároz
1
193
tározza meg. Azok majd általjában és közönségesen,
majd csak személyesen, majd csupán történetből,
lehetnek halálosok .
Ezért vótt már az , hogy a’ tüdő sebejról való itéle
tek különböztek egymástól. Még most is él egy
egészséges , pensióban lévö Huszár Major, atyám
fia , kinek a Franċzia háborúban , ez elött 27
esztendõvel , a' golyóbis a ' mejj-csontján ment be,
és a' hátán a’lapoczkái köztjött ki, és kigyógyúlván
meg is házasodott , két élő gyermekei most is él
nek , söt a' fia múlt esztendöben katonává is lett.
Itt Pesten az egész város ismérte b. e. Félegyházy
Burgus-Major Urat , kinek a' Kozsiuskó vezérlése
alalt folyt Lengyel háborúban , 1794 -ben , hason
lóképen a mejj-csontja közepén ment be a' golyó
bis , és hátúl a lapoczkája közt jött ki , 's én a '
mejj-csontja közepén magam szemeivel láttam a'
beforradott nagy gödröt ; 's még is meg gyógyúlt
ezen sebböl , 's itt nálunk egeszségben élt ; sốt
első feleségének ugyan itt történt halála után , is
mét megházasodott másodszor is, 's ez elött mint
egy 10 esztendövel, itt Pesten hólt meg. Többire,
lásd a tüdő -sebeinek nem általjában halálos pél.
dájokat Zittmannál ( Centur. I. Cas. 12. 13.) ; viszont
ugyan azoknak általjában halálos példájokat lásd
(Cas . 20 . Cas.97.); továbbá , ahol az ítélettétel
azokról kétséges maradt , lásd Cent. III, Cas. 72.
Cent. V. Cas. 49.) ; végre , a' történetből halálos
tüdösebeinek példáik megtaláltatnak Valentinnál
(Pand. Pars . II. Sect. III . Cas. 1. et 2.), Albertinál
(Tom. III . Cas . 28.).
351. S. A’szívzsacskó sérelmei rendszerint sú
lyos mellesleges sérelmekkel vannak öszszeköttetve ,
és az által igen veszedelmesek . Ha amazok ezek
nélkül vannak , a’kor nem általjában halálosok , és
igen sokkal kevésbé veszedelmesek , mint sem a
13
 194
hogy Bohn ), és Teichmeyer ) felveszik. De vesze
delmesek lehetnek , részint a ' gyúladás által, a' mi
a’szívet is megkapná , részint a szívzsacskóba kı
ömlött vérnek és vér- savójának ( serumnak ) a' szivo
zsacskóba való kiömlése által.

1) l. c. Cap. IV. pag. 130.

2 ) Instit. Cap. XXIII. qu . 3- Haller (Vorles. II.
Th.1. S. 441 ) azt véli , hogy a'ból csak a szívvel
való öszszenövés következhetik. Senac a’szívžsacs
kó megcsapoltatását (paracenthesisét) javasolta, a'
szívzsacskó vízkórsága ellen (melyet ama híres
Franczia seborvos , Larrey , valósággal meg is
esinált, Lásd . Bulletin des Sciences medicales 1810,
T. VI. Nr. 37. p . 255.), és Harvey ismért egy em
bert, a' kinek sipos- túrja (ulcus fistulosumja ) volt
a szívzsacskóján . Metzger (a . a. 0. S. 133.) azt ál.
lítja , hogy a ? szívzsacskó sérelmei , ha csak egye.
sek, nem halálosok, és csak történetből halálosok.
352. S. A’ szív sebei, melyek valamelyik szív
kamarát , vagy szív-fülét , vagy a szivvel öszsze
köttetett nagy véredények közzül valamelyiket ki
nyítják, a' mesterségnek semmi segedelme által meg
nem akadályozlalható vérzés miatt általjában , és
azon szempillanlatban , halálosok. Ha a' szív koszó
rú-edényei (vasa coronariáji) sebesítetnek meg, a’kor
a sérelem hasonlóan állaljaban halálos , ha szintén
a ' halál csak késöbb következik is el 1 ). A' szív
nek olyan megsebesitletéseit, amelyek sem a’nak
a' kamaráiba be nem hatnak , sem valamely ne
vezetes koszorú - edényt meg nem sértenek, és a’nak
csupán a’ húsos állatját érik meg , alig lehet gon
dolni; 's a'ról az embereken valamely jegyzék alig
is tétetett valaha 3 ). De ha valahol e' megtörtén
 195
nék , az a'ból származandó szív gyúladás jönne te
kintetbe.
1) A’ Triller (Diss. de mirando. cordis vulnere post
14 dies demum lethali. Viteb . 1775.) , és Schlegel
(Collect. V. pag. 249) által megjegyeztetett , és szo
rosan leíratott seb története, mely szerént a sziv
nek csak a hegyi ereték meg , és a ' 14 nap múlva
lön halálos ; mindeneknek elötte ide tartozik. Ezen
kívül Bohn (l. c. pag. 127.) a' régibb jegyzékeket
öszszeszedte , a' melyek szerént az úgy előadatott
szívkamarának sebei után a' megsértettek még 4.9.
sőt 16. nap éltek , és Ploucquet (a. a. 0. S. 135.).
még újabbakat ragasztott azokhoz . De igen he
lyesen kételkedikMetzger, hogy ezekben a'történe
tekben valóban a szívkamara sértetett volna meg .
2) Mindazonáltal egy ilyen nemů jegyzékről beszél
Wolf (Observ. chirurg. XXI. Lib. I. p. 70.). Lásd
Schlegelt is V. p . 267, és hasonlót hoz elő Sikora
(Conspect. med. leg. S. 14.) Pauli Jánosról.
Azon gyakori jegyzékeket a' barmokról, melyeknek
szíveken sebhelyeket talaltak, vagy a' melyeknek szi
vekben épen a’sértö szerszámnak az eltort hegyi tal
áltaték Bosenál és Ploucquetnál (a, a.O.) lehet látni.
353, S. A'rekesztő (diaphragma) sérelmei,már
azok a’nak a’kár a húsos , a’kár az inas részét 1 )
illetik, mindég igen veszedelmesek. Ugyan is, azok
nak a következések , vagy a lélekzés 'akadályozta
tása , vagy a' rekesztőnek a' gyúladása,vagy a' has
béleinek a' mejj üregébe való berohanása, a' minek
fene a ' következése. Néha a' rekesztö sérelmei min
den elörement gyúladás nélkül rettenetes ideg zür
zavarjai közt és rángatódzások közt halálosok z).
1 ) Ezt a' Hippocrates és Galenus által felvétetett hú
sos és inas résznek sebei közt való különbséget ,
már Bohn a, a: 0. S. 136. megveti , és hozzá ezt
teszi : Utriusque substantiae diaphragmatis vala
13
 190
nera per se lethalia sunt , quia nerveae semper et
necessario , carneae frequentius, seu ut plurimum
talia observantur. De ellenben igaz , hogy csu
pán a' jelenyaló esetben egyedül a' sérelem mine
müsége határozhatja meg a' halálosságot és a’lép
csöt. Egymás ellenébe tétetétt ítéletei két Fa
cultásnak , a’húsos részben való sérelemről, ta
láltatnak Valentinnál (Pand. med. leg. Sect. II .
P. II . Cas . 10.) .
2 ) Alberti T. 1. Append. Cas. 25. -- Hogy a ' béleknek ,
a' mejj üregébe való betóldúlása majd hamarább,
majd késöbb halálossá lett, a'rló szólló jegyzékek
találtatnak Bohinnal, a. a. O.
354. S. A ' tej-nedv csatornájának (Ductus tho
racicusnak) sérelmei a' mejj üregében, a fekvés vé
gett , a' mesterségnek hozzájárúlhatatlansága miatt ,
és részint a' táplálás megháboríttatása miatt , rés
szint a' mejj-üregébe való kiömlés miatt, általjában
halálosok * ).
* ) Egy ide tartozó jegyzék van Bohnnál a. a. 0. Si
136 . Haller (å, a. 0. S. 446. ) ellenvetéseket teszen
ezen sérelmeknek halálosságok ellen ; de a' melyek
semmit nem bizonyítanak. Lásd Ploucquetet is
a. a . 0. S. 148.
355. S. A' szívre menő idegeknek sérelmeik
általjában halálosok ; ha szintén a halál késöbb
következik is el. Épen ez igaz a’ rekesztö idegei
nek (Nervus phrenicusoknak) a’ sérelmeikről is. A '
bendő tájéka ideg -fonadékjainak , ütlek , toszintás,
hajíntás , 's t. ee. által való rettenetes megreszket
tetései azon pillantatban halálosok lehetnek *).
Isméretes az ököl üllek munkája a ' sziv-gödrin a '
Baxen-ezésben (ököllel való bajvívásban) . Bohn
(a. a. 0. S. 138.) beszél egy történetet , melyben a'
hó, laptával ezen helyre való ütlek valamely fiúban
 197
halálos 18n , és ezt a rekesztő megreszkettetésé.
nek tulajdonítja ; de hihető , hogy az egész ideg
fonadéknak szélütése vala a halál oka . Henke
Adolph is tud egy esetet , mely szerént valamely
molnár inas egy nem nagy kö löketése által ezen
az úton öletelt meg , a' midön a felnyitás semmi
észre vétethetö sérelmet nem mutata.
356. S. Az étel-toroknak (oesophagusnak ) a'
mejj-üregebéli sérelmeiről a' feljebb (340. S.) mon
dattak igazak . A’ sodrás-sebei a' nagy véredé
nyekben veröér- és vérér-daganatokat akozhatnak ,
melyek ha szintén késöbb is, mindazonáltal általjá
ban , halálosok. A' mejjnek kegyetlen megreszket
tetései után is támadhatnak ezek.
A' mejj sérelmeiről általjában lásd : Bohn de renun
ciationc vulnerum . Cap. IV. Hebenstreit An
throp. Sect. II . Membrum II. Cap . II. Art. III .
Valentin Pand . Med . leg. Sect . III. p. II. Haller
Vorlesung. Bd. II. Th . I. S. 430. 's a't. Ezenki
vül Metzgernek, Ploucquetnek az előhozatott mun
kaikat.
357. S. A' has sérelmei , a' hasbéli részeknek
nagy különbségek miatt , igen különbözök. Ide tar
toznak minden müszerek , melyek a köz -hártya
(diaphragma) alatt , és a' medencze ürege felett , a ?
gerencz oszlopa és a' has inashúsai közt , feküsz
nek . Ezek 1 ) Azok a ' müszerek , melyek eszközet
lenül vagy eszközösen a' tej-nedv csinálásra , és el
hasonlításra szolgálnak ," név szerént a' gyomor ,
vastag vagy vékony hurkák , máj- és epe-hólyag ,
lép , csupa-hús (pancreas), tej-nedv-tartó , börös
toldalékok és fedőlék , takaró-háj, hás-kér (peri
tonaeum ) ; 2 ) A' húgy-rendszer ; vesék , húgy- csa
turnák , húgy - hólyag , húgy-csö ; 3) A' belső és
 /
198

külső nemző -részek , mind a két nemben . 4) A'

hasnak nagy cdényei és idegei.
358. S. A' has sérelmeiben is helye van a'be
ható és benemható sérelmek közt lévő különb >

ségnek , csakhogy ú' has neyezetes külsö sérelmei

nek munkájok kiterjednek számosabban , mint sem
al mejjben , a' belsőrészekre is , melyek azok által
öszszehúzatnak , és megreszkettetnek .
359. S. A' külső has- fedeleinek benemható
vágatásaik és metszetéseik , a' menynyiben a' bel
sörészek azok által nem szenvednek , egyes hússe
hek. A ' szúrások és lövések , ha nem csupán csak .
sadranak , könynyebben behatnak , és a' sodró lö
vésekben a megreszkettetést mindég számba kell
venni. Közönségesen pedig a’külső has-sérelmei
ben a ' veszedelem a következő környülállásoktól
függ : 1) A' has - fedel - veröere (arteria epigastrica)
sértethetik meg , a' mi a' mesterség segedelmének 3

elkésése miatt halálos vérzést okozhat. 2 ) Ha a

sérelem egészen a' has-kérig (peritonaeumig) hat,
a'kor szakadások ( herniák ) származhatnak . 3) 'A'
fejér- vonatnak (linea albának) megsértetésekor köny
nyen támadhat feszítés, gyúladás , és a ' genyecsé
gezés esetében sípoknak és genyecség csöknek az
allkotmányok. 4 ) A’ nemi részek megsértethetnek,
és magok után veszedelmes , gyógyúlhatatlan , sőt
halálos , következéseket is húzhatnak (lásd 374. 's a'
t. S.). Közönségesen a' külsö has-sérelmei esak tör
ténet - szerént halálosok.
360. S. A' beható vagy belső has -sérelmci vez
szedelmeknek és halálosságoknak meghatározlatá
sakor , főként három dolgot kell gondolóra vennia
 199
Minden sérelem , wely a' tej-nedv készítést követ
kezőleg a' táplálást akadályoztatja , vagy a vérnek ,
epének , vizeletnek , 's a' t. a ' has – uregébe való
megtartóztathatatlan kiömlését okozza, általjában ha
lálos. De a' tetszetősen kevésbé nevezetes , igen ér
zékeny és ideggel teljes, részeknek is sérelmeik (mint
p. 0. a' golyóknak öszszehúzatásaik, a' hasbeli ideg
fonadékoknak megreszkettetéseik ) lehetnek , halá
losok.
361. S. A' gyomor sérelmei nem mindnyájan,
és nem hasonló lépcsőben halálosok. Minden eset
ben könynyen általláthatni ezen sérelmeknek vesze
delmes voltokat ' ) ; mert egy részint az idegeknek
és nevezetes véredényeknek sokaságok végett, ideg
megreszkettetés , vér kiömlés , gyüladás és fene ál
tal itt egyenesen halál következhetik , vagy eszkö
zösen , a' megháboríttatott táplálás által , az okoz
tathatik. De bátor nagy is a' veszedelem, mindazon
által számos tapasztalások tanítják, hogy nem min
den gyomor -sérelmek halálosok , még ha azok ne
vezetesek is - ).
1) A'régibb tanítók a' gyomor-sérelmeit igen veszedelme
seknek, 's töbnyire halálosoknak, tartják. Mindazon
által már Fidelis (Sect. II. Lib . IV. Cap. 3.) a'tól
a' Hippocrates vélekedésétől , hogy minden gyo
mor.sérelem halálos , eltávozik , és Galenussal azt
tartja , hogy némely gyomor sérelmeket meg lehet
gyógyítani. Már a’nagyobb és kisebb veszedelmek
nek némely feltételeit is előadja. - Bohn ( 1. c.
Cap. V.) igen szélesen tanít a' gyomor -sérelmekről,
és a' legtöbb esetekben , a' melyekben azok ha
lállal végezödtek , azokat általjában halálosoknak
tartja ; mivel a helyes gyóg: itás főként csak a' tör
ténet szerént való , és személyesen kedvező , kör
 200
nyülállásoktól függött, A ! későbbi tanitók a'
gyomor-serelmeinek halálosságokat inkább meg .
"szorították , és a' feltételeket szorosabban ígyekez
tek kifejteni, a' melyek alatt azok általjában , vagy
történet szerént, halálosok . A' Fabricius Dissertá
tiójában , de lethalitate vulnerum ventriculi se
cundum principia anatomica , et medica expensa.
Helmst. 1751, a’ Schlegel Collect. II. p . 190. ki
nyomtattatva, a’régibb tanitóknak véleményeik ösz
sze vannak hasonlíttatva, és meg vannak ítéltetve.
2 ) Rendszerént a kés nyelöknek példáik , mint bi
zonyságok , vannak felhozatva (Lásd. Metzger a,
ą. 0. . 150.) De Haller nem minden ok nélkül
említi, hogy az elnyeletett kés genyecségezést okoz,
a' midön a gyomor a ' haskérrel öszszenö , a mi
által a' kiömlés megakadályoztatik ; hogy ellenben
valamely (hirtelen csináltatott) gyomor- seb , az
egészséges emberben épen másféleképen ' viseli ma
gát (Vorlesung II. I. S. 463.). Azonban többet bi
zonyítanak azok az esetek , melyek szerént a friss
a'kor csináltatott gyomorsebek meggyógyúltak. Oda
tartoznak a’ Fallopius, Schenk , Stalpert von der
Wiel által előhozatott eseteken kívül , ezek a' pél
dák : Azon két eset , melyet van Swieten (Com
ment. I. p. 275.) az Anglicana Actákból említ ; ha
sonlóképen azok a példák , melyeket Richter a'
meggyógyúlt gyomor -sebekröl (Richter's Chirurg.
Biblioth . Bd. X, S. 203. és XIII. S. 445, és 586 ,
& Dürr's Dissertatiójában , de ventriculi vulnere
egregie curata. Lipsiae. 1790.) elöhoz. Nem külön
ben a' Horn által meggyógyíttatott nevezetes gyo
mor-seb is (lásd Mursinna Jour. f. Chir . u . s . f.
Bd. I. St. 3. 1808.), oda illik. Ezenfelül előhozat
bainak itt még a gyomorbéli sípos lyukak, melyek
a sérelmek után , vagy azok nelkül is , támadtak,
és sok esztendőkig tartottak. - Lásd a' Kopp Jahr .
hach der St, A. K. I. S. 209.
862. S. Tehát a gyomor- sérelmeinek halálos
ságokról való ítélettételrek minden egyes eset mia
 201

némüségén kell éptilni. Ilt a következendő törvé

nyek igazak : A’felső - gyomorszáj (cardia) vagy alsó
gyomorszáj (pylorus) sérelmei veszedelmesebbek és
halálosabbak , mint sem a' más helyeken lévők - ).
Mennél telibb van a' gyomor a' megsértetés ideje
kor, a’nál veszedelmesebb a’ sérelem az elkövetkező
kiömlés végett. Mennél nagyobb a' gyomor sebe
2 ), és a' gyomornak mennél nevezetesebb véredényei
sértetnek meg , vagy mennél kegyetlenebb a' gyo
mor tájékán lévő ideg-fonadékoknak a sérelmek ;
a’nál könynyebben halálos lesz a' sérelem . A’syo
morbeli vér-kiömlések könynyen halálos vér-oká- '
dást okoznak , és minden gyomor -sérelemben , a'
hirtelen megölő munkákon kívül , még a' gyomor
gyúladás veszedelme jö tekintetbe,
1) Bohn ( l. c. ) okokkal igyekszik megmutatni, hogy
a' gyomor feneke épen olyan érzékeny , kevésbé
inashúsos , de szintén olyan veszedelmes a sérel.
me, valamint a' gyomor-szájaké ; azonban világos,
hogy a' felső -gyomorszájánál könynyebben sértet,
nek meg nevezetes ideg ágak , és véredények , is az
alsó - gyomorszáj sebejben az étel-pép ( chymus)
könynyebben kiömlik a' has üregébe. Innét Ileben
streit , Teichmeyer , Ilalter , Metzger is mind meg
egyeznek az elöbbeni törvényben. Lásd a' Gissai
Facultás ítéletét is Valentinnál. Pand, II. Sect. IV.
Cas. II .
2 ) Lásd Alberti Tom . II, Cas . 19. III. Cas . 44 - 77.
363. S. A' gyomor -sérelmeinek halálos okaik,
vagy az idegeknek rettenetes megreszkettetések ,
melyek azon pillantatban megölhetik az embert
(355.S.),vagy azoknak megsebesíttetések ; a’mi göre
csöket és rángatodzásokat okoz ; vagy az ételnek és
pyers- tejnedýnek ( chymusnak ) a' has üregébe- való
 접

202

kiömlése ; vagy végre, a' gyúladás és a' fene. A' hol

mind ezen sérelem munkáinak nintsen helyek , a '
seb kedvező környülállások alatt meggyógyúlhat,
a' hol is az inashús kanafjainak öszszehúzódások a'
velek egyaránt-menö sebekben , és a' bél- hártyával
(peritonaeummal) vagy cseplyesz-hájjal (omentum
mal) való öszszenövés, főképen hathatós * ).
*) Lásd Bohn I. c. pag. 143.
364. S. A' béleknek sérelmeik, a'melyek egye
sek , a'nyival kevésbé veszedelmesek , mennél tá
volabb vannak a gyomortól , mennél kisebbek , és
mennél könynyebben öszszeforradhatnak a külső
sebbel. Tehát a' béleknek kis vágatásaik és szúra
tásaik nem halálosok. A’ bélnek egész keresztül való
vágatása is , sőt még az olyan megsértetése is , a'mi
altul a' bélnek egy része elvész , nem mindég ha
lálos. Nagyobb az , hogy még a' mesterséges alfel
nek csináltatása is az ilyetén esetben nem mindég
általjában szükséges *), és az ily eset a’nál kevés
bé veszedelmes , mennél mélyebben van az a bél
hurkákban.
* ) Lásd Richter's Anfangsgr. der Wundarzneik . 5. 60 .
0, s . f. Boho a. a. O. S. 147. Ploucquet a. a. 0 .
S. 128. I

365. S. De a ' sokféle és szövevényes ( compli

catus) bél -sebek , amelyek öszszeszakadással és
Öszszezú satással vagynak öszszeköttetve, kivált a'
lövések igen veszedelmesek , és gyakran , a' gyúla-.
dásnak eltávoztathatatlan fenébe való általmenetele
miatt", általjában halálosok *). Különben a beható
sebekben a' bélek gyakran az ö síkamlóságok által
oltalmaztatnak ; ellenben könynyen kitolódnak a '
 203

sebből, meggyúladnak , és , ha hamnar viszsza nem

tétetnek, könynyen fenét kapnak.
* ) A' régibb jegyzékeken kívül , melyeket Bohn, Am
man , és Zittmann adnak elő , az a' különös tör
ténet is ! Pylnél Aufs . V. Fall . 8.) ide tartozik ,
mely szerént egy aszszonyember ' végbélének, az al .
felébe toszintatott bot által való megsértetése, ha.
lálos lön .

366. S. A' máj sérelmei egymástól nagyon

különböznek . A' mélyen beható máj sérelmei , mi
dön nagy edények érdekeltetnek meg , vérzés által
eszközetlenül halálosok lehetnek. Ezenkivül a' gyú
ladásnak és genyecségezésnek veszedelme jö szám
ba , a' hol főként a'tól függ a' dolog , vajjon a' ge
nyecségnek lehet ė útát nyitni *). Az epehólyag
nak és az epecsatornáinak sérelmeik részint az ál
tal lehetnek veszedelmesekké , hogy itt az epének
a' has üregébe való kiömlése következik , részint ,
hogy az epének a' bélhurkába való befolyása mega
akadályoztatik , és igy az elhasonlítás és táplalás :)
félbeszakasztalik . A’ máj meglövetései rendszerént
sokkal veszedelmesebbek , mint sem a megszúra
tásai. A' máj sérelmeinek általjában , vagy történet
szerént való halállosságokat az egyed történetekben
a ’ feljebb elő adatott főokok szerént kell megha
tározni ).
* ) Itt Pesten ez elött 30 esztendővel egy Universitásbéli
Professor Úrnak a' mája , meggyúladván , genyecsé
gezésbe ment. De szerencsére, a' betegnek véknya
kilyukadván , a ' genyecség kimenetelének út nyit
taték . A' nevčztetett betegnek a’kor mindég csak
a halálát lesték ; azonban , ö most is él , és oly
egészséges , hogy mai napig Királyi hivatalban ,
 204
egy terhes tiztségnek a Directora ; és hihetőleg
már a 70 esztendőt meghaladta .
1) Lásd Bohn l. c. pag. 153. Az epehólyagnak ha
lálosokká lett esetei , clőfordulnak Ammannál.
Prax. vuln . leth. Dec. III, hist. 10. és Albertinál
Tom . IV. Cas . 19.
2 ) A’ tanítók és az Itélö Collegiumok részszerént igen
különböző talptételeket ( principiumokat) követtek
a máj sérelmeinek megítéltetésekben. Lásd Fi
delis de relat. med. Sect. II. Lib. IV. Cap . 3. Bohn
1. c. pag. 153. Alberti Syst. T. I. Cap . XIV. 5.59.
Teichmeyer I. c. Cap . XXIII. pag. 225. Heben
streit. Anthrop. forens. edit.. II. P. 546. seq . Töb
nyire mindnyájan csak a felületes máj sérelmeket
mondják történet szerént , vagy nem , halálosok
nak , a többit mind általjában halálosnak lenni
1
állítják. ' Az általjában halálos máj sérelmeiról va
ló törvényszéki esetek fordúlnak elö Ammannál .
Prax. vuln . leth. Dec. III. Cas . I. Zittmannál Cent.
III. Ças. 43. 78. 81. Cent. V. Cas . 03. A' máj löve
téseinek eseteiket , melyek a szövevények (compli
catiók ) miatt általjában halálosok valának, feljegy- ,
Lette Dániel ( Sammlung von Gutachten Nr . 15 -
18.). Lásd Pyli is Aufs. IV. Fall. 22. és VIII. Fall .
7. A’ történet szerént halálos måj-sebeinek esetei
ket leírta Amman. Med . crit . Cas . 55. Alberti T , I .
Cas, 31. A' meggyógyúlt máj-sebek példáikról, Boh
non a. a.O., Schmuckeren , Thedenen kívül , lásd
Richter's Chirurg . V. 74. Pyl . Repertor. III. S. 143 .
367. S. A' lép sérelmei a' szembetünö vérzés
által halálosokká lehetnek ' ). De számosabban for
dúlnak elö a' lépnek ), külső erőszaktételek után ,
minden kívelről tetszetős megsebesítés , vagy vér
kisértegzés nelkül való , halálos. meghasadásai és
széjjelrepedései. Ezen müszernek természeti lágy
sága és levessége készíti azt a'ra. Azonban gyakran
az oly sérelmek , melyeknek a' lép megrepedés a?
 205
következések , csak személy szerént halálosok , a
lépnek jelenvaló beteges különös parázssága miatt ; ).
Hasonló igaz a' májnak széjjel repedéseiről 4 ).
1 ) A' régibb tanitók , Amman (prax vuln . Jeth, p .
294.) , Bohn (a . a . 0.) , Teichmeyer ( a . a . ( .) de ki
vált Hebenstreit (Anthropol. S. 551 ) igen mesz
sze mennek , minden sebeit a' lépnek halálosoknak
lenni mondván A'Forest által meggyógyíttatott lép
seben kívül , melyet Bohn hoz elő, a meggyógyú .
lásnak esetei találtatnak ezen munkákban : Rich
ter's chir . Bibl. Bd . VIII. S. 533, és. Journal de
Med . contin , Vol. XVI. p : 201 .
2) Bohn a, a. 0. S. 156. két jegyzéket ir. Zittmann
négyet (Cent. III. Cas. 54. 59. 94. és 17. Ca's. 76 ) .
Hasonlók vannak Valentinnál ; Pand. Med. I. Pars
II. Sect. III, Cas . 8. , Albertinél , Tom. I. Cas. 32.
Danielnél , Cas. 23. 24. , Pylnél , VIII. Fall 2. és
VI . Fall . 12.
3) Lásd Pyl a, a, O. , Valentin a. a. O , Daniel, 's a' t.
a' kik e'ben a' részben mindég történet szerént
való halálosságot vettek fel. Dejean ( Comment , in
Gaubii Path. T. II . p . 259.) , több mint sem 60 , a'
verekedések után véghezvitetett felnyitásokban ta
lálta Bataviában a' lépet megrepedve.
4) A máj megrepedéseinek példáik elõfordulnak Zitt
mannál ( Cent. IV. Cas 94.), Büttnernél (von der
Tödtlichkeit der Wunden Cas . 24 ,) , és Pylnél
(Aufs. Bd. V. Fall , 3.).
368. S. A' csupa-hús (pancreas) sérelmei, ezen
résznek fekvése végett , mindég öszsze vannak köt
tetve mellesleges sérelmekkel. De magánosan is ve
szedelmes és halálos lehet ezen műszernek sérel
me , részint a' vérzés , részint a' csupa hús-nyálá
nak ( succus pancreaticusnak) kiömlése miatt, és az
a’nak elhúzatása által véghezvitetett emésztésnek és
táplálásnak 'megháboríttatása által * ).
 206
*) E'ben az értelemben van Teichmeyer is , 1. c. Cap .
XXIII . pag. 224. Bohn a. a. 0. S. 149. azt allítja ,
hogy a' csak az edéuy sértés által lehet halálossá.
Kérdésen kívül ezen résznek munkája igen kevésre
van becsültetve , ha szintén az igaz is ‫و‬, hogy (mint
Haller II. I. S. 467. megmutatja) Brunner ' és más
bontzolók a' barmokból a' csupahúst kivágták , és
azok még is éltek. Ezen müszernek , az ember
ben lévõ élő-állatos -gazdaságbeli nyomos munká
jának , is a’nak beleges állapotjának tekintetiben ,
a' physiologica munkákon kivül a' Harles H. G. H.
neveztes értekezésére útasítom az olvasót , mely as
II. Band. der Abhandlungender physicalisch me
dic . Societ. zu Erlangen, Nürnberg. 1812. nevű
munkában találtatik.
Metzger (a. a. 0.) kivált a kiömlést és az a'ból szár
mazó fenét veszi tekintetbe . .

- Ezen rész sérelmeis

rol való jegyzékek nintsenek.
369. S. A’takaró - háj (omentum) , és a 'fodor
háj (mesenterium) a' bél-kérnek (peritonaeumnak )
hártyás, de edénynyel teljes folytatásai'; melyeknek
sérelmeik magokban nem veszedelmesek. De vesze
delmesek és halálosok lehetnek a nagyobb edény
derekaknak sérelmek által » ) , melyek semmi mes
terségbeli segedelmet nem engedtek meg , vagy
legalább nem kaptak , a' has- sebeiből a' takaró-háj
nak kiesésekor , a' mely könynyen fenét kap ) , ha
a viszsza nem tétetik , mind a' két hártyának gyú
ladása által 5 ) , a' mi nem kedvező környülállások
alatt , és végre a' mellesleges sérelmek által , fené
be mengyen *).
(1 Valentinnál (Paud. med. leg. Pant. II. Sect. VI. Cas .
8. de vulnere. vasorum complurium circa omen
tum et in omento ) a' Gissai Facultás általjában ha
lálosnak mondja takaró-háj edényeinek sérelmeket.
Ammannál (Med. Crit. Cas. 53. (egy lövés , mely
# takaró -hájat, és a' fodor -hájat,de a' vastag hurká .
 207
kat nem , érte , történet szerént halálosnak ítélte
tett. Pylnél ( Aufs, Bd . V. Fall, 20. ) a' takaróháj.
nak és a nagy véredényeknek öszszeszakadások
yólt oka a halálnak, A' fodor -háj edényei séa
relmekröl való jegyzékek találtatnak Bohnnál a.
a . 0. S. 148.
2 ). Alberti (System. Tom. I. Append . Cas. 23. ) említ
egy történetet , mely szerént valamely has-sebe ,
a' takaró -háj viszszatételének elmulatása miatt, tör
ténet szerént halálossá lett.
3 ). Zittmann ( a. a. 0. Cent. VI. Cas. 53. ) jegyzelt
meg egy történetet , mely szerént a' takaró-hájnak ,
fodor -hájnak , és az fødor-bélnek (colonnak) meg.
gyúladása , mely egy darab hússal a' hasra való
ütés által támadott , a fene hozzájárulása miatt ,
halálós lön .
4). Albertinál (Tom . I. Append. Cas . 33.) , Zittman
nál (Cent. IV. Cas. 55.) , Pylnél (Anfs . VI.
Fall . Il .) a' takaró -hájnak gyúladása , és a' fodor
hájnak 's'a' horgas-bélnek ( ileumnak ) öszszesza
kadása volt jelen .
1.370. S. A' kisebb tejedények (vasa lacteák , chy
liferák ), és a' fodorháj mírígyei ( glandulái ) nagy
veszedelem nélkül megsértethetnek ; mivel a ' többi
számos edényeknek munkásságok által a táplálás
még elegendőképen feltartatik. Ha pedig úderék
gerinczein (lumbalis vertebrákon), felmenő tejnedva
csatorna a' has üregében megsebesíttetik , a’kor a ’
mellesleges sérelmeket számba sem vévén , a' tej
nedvnek a' has üregébe való kiömlése (hydrops chy
losus), és a' táplálás teljes megakadályoztatása kö
vetkezik. ( Lásd , 354. S.)
Lásd Bohn a. a. 0. ' S. 149. és S. 164. Heben .
/
streit a. a. O S. 554. Haller II. I. S. 467.
371. S. A’ húgy elválasztás rendszere ( system
ma uropöenim ), a' reséből, húgy -csatornákból (ure .
 208

terekböl), húgy -hólyagból, és a' húgy -csöböl (ure =

thraból) áll. A ' veséknek sérelmeik mindég vesze
delmesek , de nem mindég halálosok. A ’ vese állat
jának felületes sérelmei , és az olyan sebek , mely
ek kifelé nyílnak kevésbé veszedelmesek 1 ). De ha
a’ nagy véredények eszközetlenül ?) , tagy eszközö
sen a vesének 5 ) elszakadása vagy széjjel repedése
által sértetnek meg ; a'kor a sérelem általjában ha
lálos. A' genyecségnek és vizeletnek kiömlése is ,
valamint szintén maga a ' genyecségezés is , halált
okozhatnak 4 ) .
1), Lásd Richter's Anfangsgr. d. W. A. K. Bd . V. 8.79.
2. Lásd Büttner , aufricht, Unter. S. 58. és N. 64 .
a ’ hol egy , de szorosan le nem íratott ; vese edé
nyeinek , és bal húgy-csatornának megsebesítteté
sek fordul elő , és Daniel (Sammlung Nro . 20.).
3 ). Metzgernek két ilyen nemů jegyzéke van ; egyik
Pylnél (Aufs. V. Fall. 10 ) , a' hol egyszersmind a'
nyak -csigának kificzamodása volt ; a másik az 8
Vermischte Schriften T. III. p. 161 .
4). Lásd Haller ( a. a. 0. II. I. S. 471. ) , de a ki
egyszersmind egy törénetet hoz fel , mely szerént
valami a' bajvivásban éjtetett , a vese medenczés
jén , keresztülható seb , tökélletesen meggyógyítla
tott a és Richter a. a. 0 .
1

372. S. Ha a' húgy - csatornák ( ureterek ),

úgy megsértetnek , hogy a vizeletnek a' has -üregéw
be való kiömlése következik ; a'kor a' sérelem a'
gyúladús és a fenébe való általmenetel végett ha
lálos.
373. S. A’ húgy -hólyagnak (vesica urinariának)
sérelmei régenten , a' Hippocrates » ) , Galenus és
Celsus állítása szerént , általjában halálosnak hibá
dan tarlaték ; a' mint azt már gyakran a kö -kivá
gása
 7 209
gásnak szerencsés következése megmutatja. De a'
régibh lanítók által 2 ). elöadatott állítás is , hogy a'
hólyag fenekének sebei is általjában , a' hólyag -nya
káéi pedig csak történet szerént , halálosok ; hason
lóképen tévelygés. Mert az elsőbbek is sokszor meg
gyógyíttatának 3 ). A’ törvényszéki esetekben az
ítéletnek mindenkor a' jelenvaló történet minémü
ségéhez kell magát szabni 4). Itt a’tól függ a' do
log ; vajjon a húgyhólyag nagy veröerei megsér
tettek é ; vajjon a' vér és a vizelet úgy ömlenek é
ki , hogy ki nem ürittelhetnek 5 ) , vagy a’nak ki
menetelt lehet szerzeni; vajjon a’sérelem a 'hólyag
öszszezúzatásával volt é öszszeköttetve , a' mi köny
nyen retteneles gyúladást , és fenét okoz ? A’ hólyag.
széjjel szakadásai és széjjelrepedései, akár külső akár
belső 6 ) . okoktól származzanak azok , általjában
halálosok. Végre , a szövevényes ? ). hólyag sérel
meinek veszedelmek a' mellesleges sérelmek által
felette megnagyobbíttatik .
1) . Aphor. Sect. VI. 17.
2 ). Lásd Bohn de renunciatione vulner. Cap. V. p .
158, Teichmayer instit. Cap . XXIII. p. 228.
3). A’régibb jegyzékek találtatnak Bohnnál a. a. O. ,
kinek magának tulajdon jegyzéke is van , 'Lásd
Teichmeyert is, ugyan a.a. 0. , és Hallert II. I. S. 473.
4 ). Különben az igaz , hogy a hólyag nyakán lévő
sebeknek veszedelmek csekélyebb. Lásd Richter a .
a. 0. V. §. 80. Valentinnál (Pand. med. I. Pars
II. Scct. IV. Cas. 19.) azt mondja a Gissai Facultás,
hogy a hólyag - nyakához közel-lévõ seb nem ál.
laljában halálos. Hasonló itélet van Zittmannál
( Cent. III. Cas II ) .
5). Az az , a medencze üregébe , és az inashúsok hi
zakjaikba, Zittmannnál (Cent. III.Cas.10. és Cas.43 .)
a medencze tiregébe való vérnek és vizeletnek kiöm .
14
 210
lésével öszeköttetett hólyagsérelmci általjában ha
lálosoknak ítéltetnek . A’ substantia membrano
sa és carnosa közt való különbség , melyet Metz
ger (System . I. Ausg. S. 258. Nota 6. ) megmagya
rázhatatlannak tart, semmi nem más , mint az a'
mi a' holyagnyaka és feneke közt van .
6 ). A' vizelet megtartóztatása végett esett , hólyag széj
jelrepedésének ismeretes példája a ? Tycho deBraheé.
A ’ külső októl való széjjelrepedés elöfordul
Zittmannál (Cent. VI. Cas . 22.) .
7 ). Albertinál ( Tom, V. Cas . 16. ) egy ganaj
hányó villával esett húgyhólyag megsértetésének
történcte van , mely szerént a' csípő belső edé
nyei ( vasa iliaca interna ) megsértettek ; méltán
ítéltetik általjában halálosnak .
374. S. A' férjfiúi nemi részeknek sérelmeik a'
tulajdoképen megsértetett résznek , és magának a'
sérelemnek minémüsége szerént , a veszedelemre
és halálosságra nézve , egymástól igen különböznek.
Ha a' magedényei ( vasa spermaticák ) belöl az alsó
has üregében megsértetnek ; a’kor megállíttathatlan ,
általjában halálos , vérzés támad. De ha a' has üre- .
gén kívül sértetnek meg ; a'kor a vérzést meg le
het akadályoztatni , és ilyenkor a' sérelem csak tör
ténet szerént halálos 1 ). A’ férjfiúi nemi részek
nek megvágatásaik , vagy azoknak egészen való el
vágatások , szembetünő , de a' legtöbb esetekben az
idejében való mesterség - segedelme által megszüntet
hető , vérzést okoznak , és következőleg nem tartoz
nak az általjában halálos sérelmek közzé a ). A'go
lyóknak sérelmeik , és kivált öszszezúzatásaik , nem
általjában halálosok ugyan , de görcsök , rángatód
zások és elájúlások által , valamint szintén gyúladás
& ltal , veszedelmesek , és halálosok lehetnek .
A ’ maghólyagocskáknak mellesleges megsértetések
 211
nélkül való sérelmeik nem veszedelmesek ; de a'ki
vivő csatornának öszszenövése által , a' nemzésre
gyógyúlhatatlan tehetetlenséget hagyhatnak magok
után (Lásd 135. S.).
1). Teichmeyer I. c. 230 .
2 ). Azt megmutatják a' szerencsésen véghezment ön.
kiherélésnek gyakorla való példái , a' melyek sze
rént majd csupán a férjfiúi tag , majd a golyó
zsacskó is egyszersmind , elvágaték. Ezek nagyobb
történctek , mint csupán a' csapnak ( penisnek ) ,
mesterséges elvágatása , és ezen példákról semmi
következéseket nem lehet kihúzni a' sérelmekre
nézve . Lásd Büttner aufr. Untericht. S- 56. és
57. Nro . 40. Knapp's und Hecker's Jahrb. der St.
A. K. für das 19-te Jahrh. Bd. II. S. 314. és Kopp's
Beob. einer auffallend sonderbaren Selbstentman
nung in dessen Jabrb. der St, A. K. Jahrg. III. S.
249. a' hol sok más régibb jegyzékek is előhozatnak.
A’ hol az elvágás a' testhez oly közel eșettvolna meg ,
hogy a véredényeket lehetetlen lett volna megköt:
ni ; ott a' történetnek halálos kimenetelekor a' sé. 1

relmet általjában halálosnak kell mondani.

375. S. Az aszszszonyi nemi részek sérelmek
nek megítéltetésekkor közönségesen a’tól függ a' do“
log : 1 ) vajjon külső vagy a’ belső nemzörészek
' sértettek è meg , és 2) vajjon a megsértetett ter
hes volt ė vagyl nem.
376. S. A ’ nem-terhes anyaméh sérelmei , a'
nak nevezetes edényei , és az idegeknek nagy mega
egyezések ( consensusok ) miatt, a' melyben ez a '
müszer a' többi ideg rendszerrel áll , mindég ve
szedelmes , de semmiképen nem általjában halálos
*) . A' gyúladás , a ' medenczébe való vér-kiömlés,
és az ideg zürzavarjai , a' nádrának szembetünö vál
tozásai és öszszezúzatásai mellett, veszedelemmel
fenyegelödznek. 14 *
 212
*). A' Wrisberg által a'Göttingai Commentatiókban le
iratott eseten (dc uteri mox post partum naturalem
resectione Commentatio ) kivül , a' hol egy bába a'
leszálott nádrát elvágta, és a' beteg megmenekedett ;
megmutatják azt az Udvari Tanács Osiander Úr
által, az újabb időkben, szerencsésen véghezvitetett
rézsszerént -való , és egész nádrának szerencsés el.
vágatásai. (Lásd Göttinger gelehrte Anzeige. 1810.)
377. S. A' terhes nádrának megsebesíttetései
részint a' méhgyümölcsét sérhtetik meg , és ölhetik
meg , 's föként a' nagy vérzés miatt 1 ) , könynyen
halálosok , az anyára nézve. ' A' terhes nádrán esett
igen nagy üllekek , és megreszkettetések , mely
ek tompa testek által okoztatnak , széjjelszak
gatásokat % ) , udébb tolásokat és megfordításokat
okoznak , és kivált a szerencsétlen szülésekre ad
hatnak alkalmatosságot. Menynyire árthatnak a'
'méhgyümölcsének azon erőszaktételek , melyek a'
terheseket érik ? - alábh , az a’kor-születt kisde
dek haláloknak nemeiről való tanításban fog meg
magyaráztatni 5 ).
1). Azt úgy lehet félbeszakasztani, ha a' méhgyü.
mölcse hirtelen megszületik , és igy a nádra ösz
szehúzódása lehetségessé lesz.
2). Lásd Dániel (Sammlung von Gutachien Cas.62. ).
-3). Hogy ' a' terhesekkel való ilyen roszszúl bánás által
a ' méhgytimölcs megöletése történhetik , kivált ha
az erő a' has elejét , vagy oldalát éri , a' minden
kétségen kívül van, Bohn , Teichmeyer , Haller. ha
sonlóképen bizonyitják ezl , és az első sok jegy
zékeket hozott fel. Különben pedig hogy a terhe .
sekkel való minden roszszúl-bánásnak nem ez a?
roszsz munkája van , és hogy néha azon hamis be
vádolások épülnek , a hasonlóan bizonyos. Ilyen
nemű törvénysséki történetek találtatoak ?ittmann.
 213
nál (Cent. VI . Cas. 19. 62. 68.) , és Valentinnál (P.
M. leg. P. I. Sect. II. Cas. 18. 20. 21. 23.
Az a' nevezetes kérdés : Vajjon a' méhgyümölcse al
terheseken véghezvitetett ilyen roszszúlbánás nyo
mait a ' szembetűnö sérelmekben és alkatás hib ái
ban magán hordhatja é ? - alább fog előjöni.
378. S. A ’ durva bábák , és az ügyetlen bába
orvosok , a terhesekkel a szülés alatt való rosz
szúlbánás által , a szülő fájdalmaknak idején való
kidolgoztatások által » ) , de még inkább a' durva
markolászás és ludatlan szerszámos segedelem által,
i ' wássának (placentának) eröszakos elválasztatása ál
lul; gyakran okoznak,nádra belső -falabéli sérelmet,
nádra megfordúlást , halálos vérzéseket , gyúladáso
kat , és fénél - ). — A ' külső aszszonyi nemzöré- ,
szeknek sérelmeik nem veszedelmesek 3 ).
1) . Lásd llaller Vorles II, 1. S. 477. és az ö Opusc.
pathol. Obs. 4h. pag.3.
2) Lásd Büttner aufr. Unterricht, Fall. 38. 39. 40 .
Régibb jegyzékek , a' mássának eröszakos elválasz
talása által történt halálról , vagynak Bohnnál a. : /
a. 0. S. 163. , Albertinál Tom . V. Cas . 22. De

fájdalom , még az újabb időkben is elég ilyen ne

inü esetek hirdettettek : bátor a' legszámosabb ba
sonló vétkeket a föld fedi is el ; és a' még ezen
századba eső rettenetes története egy bábaorvos .
nak , a' ki öszszeszakgatván a' nádrát , a' ki esett
beleket küldöksinór helyett húzta ki , a' Reichsan
zeiger álal az egész Németországnak tudtára adatik ,
3 ). Valentinnál (Pand . Med. P. I. Sect. III. Cas . 23.)
van egy ítélete a' Leipzigi Facultásnak (!!!) , de
illethalitate evulsionis pilorum in pudendis. --
379. S. A' hasbéli nagy edényeknek , a' lefelé
menő nagy-véröérnek , (aortának ), az alsó iires-vérér
nek , a' kapu- vérérnek , valamint szintén a’nak min
den gainak , sérelmeik , általjában és töbnyire hir
 214
telen halálosčk. Ha kisebb ágak sértetnek meg , a’kor
is , ámbátor késöbben , mindazáltal hasonlóképen
kifogás nélkül , halál következik .
380. S. A ' medencze csontjainak töréseik a'
vérnek és nedveknek kiömlések , és öszszegyüleke
zések által halálosok lehetnek 7 ). A ’ nagy erö ál
tal is , melyet azok elöre feltesznek , a' gerenczve
lönek szörnyü megreszkettetése :) halálos lehet. A'
keresztcsontra való nagy esésről vagy toszintásról
1
ugyan az igaz.
4.1) . Lásd a' Loder jegymékeit Bucholznál (Beiträge III,
S. 158.).
2 ). Lásd feljebb 333. S.
381. Végre a’has öszszezúzatása és megrészket
tetése , rhinden sérelemnek külső szembetünő jegye
nélkül is , kivált az a'ra hajlandó személyekben,
gyúladásokat és más roszsz zürzavarokat *) okoz
þat , ' s az által halálos lehet.
* ) A'belsőrészeknek öszszezúzatásaik , szaķadások , le
szálások , s' a' t. Ide tartoznak azok a törté .
netek , Valentinnál ( Pand. Pars II. Sect. IV. Cas . 4 .
Cas, 12. Albertinál Tom. II. Cas. 8. Cas 17. Pylnél
Aufs. Bd . V. Fall . 9. Ezek majd inkább majd
kevésbé szembetűnö sérelmek , amelyek majd ál
laljában , majd történet szerént halálosoknak mon
datnak.
A' has sérelmeiről közönségesen lásd ezeket :
Bohn de renunciatione vulnerụm Sect. II. Cap. V.
Valentin Pandect. Med . legal . Pars. II . Sect. IV.
Alberti System Jurispr. med . T. 1. Cap. XIV. S.55. et sq .
Hebenstr. Anthrop Forens. Sect. II. Membr. II. Cap
II . Artic. 5.
Haller's Vorlesungen aber d. ger. Arzneiw, Bd . II.
Th. 4, S. 49. u. f .
 215
Metzger's System . d. ger. Arzneiw. $. 142. u . ff.
Rooses Grundr. med , ger. Vorlesungen 6. 191 208.
382. A' végtagoknak ( extremitásoknak ) sérel
meiket némely régibb tanítók nem akarták a' halá
losok közzé számlálni ; mivel azok a' részek az
életre nem elmúlhatatlanok , és azoknak megsérte
tésekkor a' mesterség segedelme mindenütt akadály
nélkül való hozzájárúlást talál. De ez az állítás hi
bús vala. Ugyan is, a' sérelmeknek, és magoknak a
megsérlelett részeknek egymástól való igen nagy kü
lönbségekben nem lehet semmi közönséges törvényt
a'ról felállítani. E' szerént a végtagok sérelmeik
közönségesen lehetnek veszedelmesek, vagy veszedel
mellenek , halálosok vagy nemhalálosok , tökéllete
sen vagy tökélletlenül gyógyúlhatók történet szerént
vagy általjában halálosok.
383, S. Egy egész végtagnak , vagy a’nak egy
részének vesztesége , magában , és kedvező arányos
ságokban, nem halálos ; de a’lökélletlenül gyógyúl
ható sérelmek közzé tartozik . Az ez által véghezvite
lett kárnak meghatároztatásakor nem csupán az élel
nek és egészségnek megsértetésébe való befolyás ,
hanem a' polgári létel is, a' kereset és a' foglalatos
ság , jö tckintetbe * ).
*). A' törvényszéki orvosnak kötelessége , hogy a'nem
egészen világos történeteket megvizsgálja , micso
da akadályok maradnak hátra a’szokott foglalatos
ságokra nézve, a’tökélletlenül gyógyúlható sérelem
ből . A' hol egy egész végtag veszett el, ott a 'nem
szükséges, hanem, ahol az inashus erejének gyenge
sége , részszerént való szélütés, a'csiklóknak meg.
merevedések , vagy közönséges betegeskedés , van
jelen , vagy az adatik elő . A'kár megtérítés meg
határozlatása , a' biró dolga. A ' sokféle ártalmas
 216
következéseket , melyek a tökéletlenül gyógyúl
ható sérelmek után megmaradhatnak , Ploucquet
( Commentarius medicus. Cap. de damnis perma
nentibus) , igen jól kifejtette.
384. S. Közönségesen a tapasztalás tanítja ,
hogy minden nemű szúrások , vágások , lövések ,
öszszezúzások , csonttörések , kificzamodások , vér
zések , gyúladások , genyecségezések , és fene , * va
lamint szintén azon sérelmekuek némely násod kö
vetkezései is , kevesebb veszedelemmel, és ritkább i
halálos köpctkezésekkel fordulnak elő a' véglagokon ,
hogy sem mint más részeken.
385. S. Az állaljában való halálosságok ezen
sérelmeknek főként a kor áll he , midőn a' végta
goknak nagy edényeik a' mejj-vagy hasüregéből
való által menteleknek helyéhez közel sértelnek
meg " ). ' A' kar - veröerének a váll-csiklójában való
általvágatása a' mejj-üregébe befolyó , és meg nem
szüntethető vérzést okoz. A'czomb veröerének, vagy
vérerének a' hashól a'czombba való általmenetelének
helyéhez közel esð sérelmek, okoznak vagy rövid idő
alatt halálos vérzést ), vagy ha szerencséből elég hir
telen megszüntethetik az , tag elhalást , a' mit csak
a' csikló serpenyőjéből való elvágás által lehet meg
elözni, aminek a' véghezvilethetősége 3.) és kö
Tetkczése mindég kétséges. - De mennél meszszebh
van az cdénynek a' karba vagy czombha 4 ) való be
menetelétől a sérelem , a'nál inkább lehetséges az
edény megkötés, és a' végtagnak a megbävüll. ól
dal ágakon való tápláltatása.
1) Lásd Bohn 1. c. Sect. I. p . 33. et 34. Teichmeyer
2
1. c. Cap. XXIII. pag. 31. Hebenstreit í. c. par.
571, Ilaller Vorlos. II . I. S. 481. Metzger a. a .
0. S. 167 .
 217
A' Lipsiai és Hálai Facnltások az ilyen nemů sérel
meket töbnyire mindég állaljában halálosoknak
Tenni ítélték. Lásd Amman Prax, vulner. lethal .
Dec , II . hist. 2. és Medicina critica Cas , 41 , Zilt
mann Cent. II , Cas. 96. Cent III . Cas . 47. és
egy megerõsítő ítélet ugyan ezen esetről Cas . 57.
Cent. IV. Cas . II , és Cas. 50. ( A ' czomb cdényeinek
lövések által való sérelmeik ) Alberti Tom. III. Cas.
33 Cas, 79. Daniel a . a. O. Cas. 21 .
2 ) A’ vérzés töbnyire halálos , ha scborvos nem ho.
zathalik , Erlangában egy Franczia katona vala
mely polgárnak a hasába és czombjába szúrván
a' kardot , a' czomb veröeret ketté vágta , és né .
hány szempilantat múlva halál következett.
3 ) A' mi idönkben ugyan már többé Hallerrel (a. a.
0. S. 485.) , és Metzgerrel (a . a. ().) nem mond .
hatni , hogy a' czombnak a csikló serpenyőjéből
való kivágatása esupán élmélkedés (theoria ) vól
na , és soha véghez nem vitetett volna ; mivel né
mely Franczia és Angol seborvosok azt valóban
megcsinálták , és Wendelstadt ( IIufeland's Jour
Dal 1311. August. S. 110.) egy Anglus dálnokot
(mátrózt) látott , a' ki azt valóban kiállta, és azu
{ tán még sok esztendőkig élt. Itt Pesten az In .
validus katonák közt magam is látok több ilyetén
példákat. De közönségesen milyen ritka ez az
operatio , még inkább a’nak szerencsés kime
netele , jól tudjuk -- Általjában menynyire kétsé
ges a' lehetössége a' megszabadító mesterség sege
delmének , még a kevésbé hirtelen megölő és ve
szedelmes sérelmekben is' , a' halálosság lépesője
befolyásának meghatároztatására , alább bövebben
1
ki fog ſejtetni.
4) ra a, 0 ) igy szóll": ‫ و„ر‬De'a' czomb verðerének se
bei nem épen olyan halálosok , ha ott esnek , a'
hol ez az edény már 5. hüvelyknyire a ' forgó:
csont csiklóján alól lejö , mivel ott az elvágást
véghezvihetni ?" -- A cromb veröérnek meggyó
 218
gyúlt sebérol való Acrels jegyzékében (Richter's
chir. Bibliothek VII...S. 115.) ; a' megsebesités ay
Poupari kötölékjén alól 7. hüvelykkel volt.
386. %. А’ szembetűnő sérelmek , kivált az
öszszezúzatások (lövések) , melyek a' csuklókat (fö
kénta 'térdet ) ' ), a’végtagokon levő idegeket és inakut
illetik, mindenkor ,az igen veszedelmes történetek- ,
hez tartoznak , és az ideg zürzavarjai , u . m . rán
gatódzások , megmerevedés (catalepsis) , és fene ál-
tal , halálosok lehetnek. Mind ez igaz a' karnak
hasonló sérelmeiről is - ).
1) Lásd Bohn a. a. 0. S. 166. Amman med. crit. Cas.
VIII. Pyl's Aufs. Bd.II. Fall. 22.
2 ) A' lapoczka csuklóján lévő nagy edényeknek sé
relmeik vérzés által halálosok lehetnek . Lásd Bohn .
a . a. 0. S.33 . Valentinnál Pand . med . I. Pars II
Sect. VI. Cas 1. et 2. lövések a lapoczka csukló
ján hasonló okból , és az idegeknek öszszeszaka
dások által , .'s fene által. Lásd Büttner a. a. 0,
Fall. 20 .
Többire , a'karnak a' lapoczka csuklójából való, igen
hasznos kifejtetése , amit már az ifjú Heister
(Lásd Eliae Frieder. Heisteri de nova brachium
amputandi ratione, Helmst. 1738.) cselekedett , és
a' mi Vagel és Dahl ( Diss. de humeri amputatione
ex articulo . Götting. 1760.) által lett isméretesebbé,
az újabb időkben , nem csak a' Franczia és Angol,
hanem még a' Német seborvosok (a' minap - Rud.
torfer , Walther és Mások) által is szerencsés kö
vetkezéssel vítetett véghez. Itt az invalidusok közt
számtalan ilyen példát láthatni; del nevezetes egy,
ugyan eben a' Vármegyében lakozó ; Iluszár
Kapitány Úr ; a' ki a' Franczia háborúban az első
ágyú ellövetés által mindjárt elvesztette a karját ;
és a'kor a ? karja mindjárt kifejtetett ( enuclealta
tott), tövéből a' lapoczka csuklójábol , vagy serpe
 i '

219
nyűjéből kivágattatván az, Ezen történetnek csak
az én tudtomra is több már 27. esztendejénél , és
ezen Tiszt Úr azután meg is házasodott , egészsé
ges gyermekeket nemzett , 's mai napig maga is
egészségesen él .
387. S. Az igazi-és álveröér daganatok , me
lyek az elhibáztatott érvágások , schek , ütések , 's t.
ee . után származnak , az újabb idökben , a' veröer
daganat operátiájának tökélletesíttetésekor , ritkáb
ban tartoznak a' halálos nyavalyákhoz , mint kü
lönben történt vala. De részint , minden aneuris
mákat nem is lehet vágni (operálni) , és részint ,
nints is minden operatiónak ( vágásnak ) szerencsés
kimenetele. Ezen esetben , a' veröér-daganutjai, ha
szintén csak késöbben is , halálosok .

Harma di k Föd olog.

388 , S.

Az edig megmagyaráztatott födolgokon kívül ,

melyek a sérelmeknek halálosságokról és veszedel
mekről való ítéletet meghatározzák , a feljebb
(297. S.) előterjesztetett talptételek (principiumok )
szerént , kivált a' harmadik födolognak, t. i. a’ meg:
sérletett személyesség szorgalmatos megvizsgáltatá
sának is kell ide járulni , ha a törvényszéki or
vos helyes, és a' büntető -bíró arányának (czeljának )
megfelelä , iteletet a’kar hozni.
 220

389. S. A’ megsértetett ember szernélyességé

nek szoros nieghatároztatására, a ' menynyiben a’nak
valamely sértő cselekedetnek (az az , a sérelem
veszedelmének és halálosságának ) kimenetelébe be
folyása lehet ; tartozik a’nak a korácsáról (aetá
sáról), neméröl, testallkotmányúról, és egészsége
állapotjáról való vizsgálat. Ezen egyed ( singularis)
arányosságoknak kifejtetések világosságra fogja hoz
ni, milyen szükséges azoknak megméretések a’sé
relmek halálosságoknak és veszedelmeknek megha
tározlatásokra.
Lásd Bohn de renunciatione, vulnerum Sect. I. pag.
44, ezen, a' levél szélén lévö titulụs alatt : Vulne
rati individualis constitutio vulnus aliquando per
se lethale reddit, és Ploucquel Commentar, in pro
cess criminal. pag. 77 -92.
390. S. A ' sérelmeknek veszedelmekbe és ha
lálosságokba nagy befolyása van a’korácsnak, A'ne
mekre és lépcsőjökre nézve a lehetségig hasonló
sérelmek egészen másként dolgoznak a gyermek
ségben , mint sem a férjfiúi, vagy az öreg korács
ban. Az épület gyengédedsége , a'kis gyermekben .
és ezeknek érzékenységek és gyengeségek , cselek
szi azt , hogy a csekélyebb erőszaktéleleknek , és
az ártalmas befolyásoknak felette káros és halalálos
következéseik vannak . Az ifjúi kóracsban az érzé
kenység és csiklándósság igen felemeltetett; innét
minden izgatók sokkal hevesebb munkákat szülnek .
Ifjonta a' vérnek és nedvek nagyobb menynyisé
gekor , könynyebben támadnak szembetünö vérzé
sek ‫ܕ‬, de a ' melyek a munkásabb elhasonlítás és
sijraterincszlés ( reproductio ) által könyuyebben
 221

viszszapótoltatnak. - Az ifjabb személyekben na

gyobb a’ hajlandóság a' csontoknak eltolódásokra és
meggörbülésekre , valamint a nagyobb korácsban ,
a' nagyobb merőség végett, könynyebben támadnak
csonttörések. Végre , az ifjúi korácsban általjá
ban , a természeinek munkásabb gyogyító-ereje vé
gett , és a' munkásabb újratermesztés végelt, né
mely sérelmek gyógyúlhatók , melyek; a' nagyobb
korácsban a' halálos , vagy legalább gyógyúlhatat
lan bajokhoz , tartoznak , p. 0. némely fej-sérel
mek , csonttörések .
391. S. A' megsértetettnek neme , a' férjfiak
nak és aszszonyoknak nemzörészeik közt általjában
való különbseg miatt , legközelebb jön tekintetbe.
De ezenkívül az aszszonyi müszerségnek többi kü
lönbségét is, a' nagyobb érzékenységnek , a'rosz
szabb allkatmánynak, és nedvvel való nagyobb tel
jességnek tekintetében , a ' megsértetésekkor szám
ba kell venni. Főként pedig ininden terhesség alatt
tétetett sérelmek veszedelmesebbek , mint sem más
szor , részint, mert azokat a terhesség meghábo
ríthatja , részint , mivel ezen időszakaszban a ' na
gyobb érzékenység miatt a' munka hevesebb , va'a
mint szintén a' gyógyulás is sokkal nehezebb.
392. S. A’sérelmeknek niegítéltetésekkor, az
egész testnek allkatmánya hasonlóképen sarkalatos
dolog. Az izmos erös test- allkulmánya közönsége
sen kevesebbet szenved minden erőszaktól. A’gyen
gélkedő , finum allkatmányú személyek az ugyan oly
erő által erösebben megsértetnek. A' fejsérelmei
ben nagy tekintetbe jön a csont épületének erös
sége, A' mértékletet, különös-természetet (idiosyn
 222
crasiát), és a ' szokást is ide kell számlálni, mivel
az ezek által allkattatott közönséges vagy különös
csiklándhatóság miatt bizonyos sérelmek némely
személyekben veszedelmesebb munkákat vihetnek
véghez , mint sem másokban .
393. S. A' megsértetettnek egészségbeli álla
potja igen különös figyelmetességet érdemel. Ki
váltképen ez a' kérdés sarkalatos ; vajjon a' meg
sértetett bizonyos betegségre való hajlandóságbari,
vagy már valamely kifejlett nyavalyában , szen
vedett é ? - Így a guttaütésre hajlandó emberek
ben a' fejsérelemei, a' tüdöveszésre hajlandókban,
a ' mejj sérelmei , sokkal veszedelmesebbek ; és van
nak olyatén emberek , akikben a vérzésre való
különös hajlandóság végett , a' csekély külső sérel
mek felette veszedelmes , söt halálos , következést
szülhetnek *). Végre minden sérelmek az olyan
személyekben , akik már kiképeltetett nyavalyák
ban ( hideglelésekben ), színtelenségben (cachexiá
ban ), sülyben (scorbutusban ), köszvényben, mirigy
korságban (scrophulában) , yénusdöghen , s. t.ee.).
szenvednek , mindég veszedelmesebbek , és köny
nyebben halálosok , mint sem az egészséges em
berekben .

* ) Lásd. An account of an hemorhagic disposition

existing in certaines families by John C., Otto of
Philadelphia , ezen munkában : Medical and
physical Journal for the year 1808. July – és Göt:
tinger gel Anzeige vom Jahre 1809. St. 205. S. 2046.
394. S. Jelesben az allkalás hibáit , és a''hely
szerént- való müszeres ( organicus) nyavalyákat , me
lyek által a különben kevésbé szembetünö erőszak
 223
veszedelmesebb , vagy épen halálos sérelmet okoz
a’ megsértetett személyben, a' megítéléskor számba
kell venni. Oda tartoznak a' belsőrészeknek törveny
telen fekvések ), a' nagy edényeknek szokatlan me
nelelek , szakadások (herniák), leszálások (prolapsu
sok) , veröér és vérérdaganatok (ancurysmák és và
risok), a szivbeli és a' nagy edényekheli habarni
czák (polypusok ), tályogok (vomicák) a tüdőben ,
's t. ee., a' koponya csontján lévö vékony helyek - ),
és több ilyenek .
1) Oda tartozik Ploucquet (Commentar. p . 77.) sze
rént a szívnek a jobb oldalon , a' májnak pedig
a’ bal oldalon való fekvése , amiről Hoffmann
Ferencz Diss . de inversione cordis nevű munkájá
ban egy jegyzéket közlött vélünk ; a' gyomornak
a' köldök tájékán való mélyebb fekváse, az elöbre
fekvő lép (lásd Bohn à. a . O. S. 45.), a' szokatlanul
feljebb fekvö húgyhólyag, 's a' t,
2) Haller (II. I. S. 384.) így szóll : Így valamely em .
ber is a' megfúratás (trepanatio) után , boltal va
ló kis átés által halálosan megsértethetik , mivel ö
a' megfúratott helyen a valóságos csont helyett
csak valami vastagbör (callus) nemét kap .
395. S. Végre a testi és lelki állapot , mely
ben van a megsértetett a’ megsérletéskor , ' a' ré
szegség vagy józanság , harag és dühösség vagy csen
des elme , álom vagy vigyázat , szeiobetünő befo
lyással van a sérelem kimenetelébe. — A ' fejsérel
mei az ittas vagy igen megharagudott emberekben
könyebben okoznak az agyban kiömléseket, mint
sem hasonló környülállásokban az egészségesekben .
E' szerént a' mejjsérelmei is könyebben- ukoznak
szörnyü gyúladást.
 224

396. S. Azon tagadhatatlan befolyásról való el

mélkedés után , mely a sérelmekbeli veszedelen
nek és halálosságnak a személyességen épült ará
nyosságaiban van , e’nek a' kérdésnek a' kifejtetése:
micsoda befolyása lehet a ' megsértetett ember sze
mélyességének a sérelem általjában vagy történet
szerént való halálosságának meghatároztatásában
a’nál szükségesebb , mennél inkább a’ törvényszéki
orvosok , és a' büntetölörvény -túdók a'ról még sem
miképen meg nem egyeztek,
397. S. Azt a' talptételt megtartván , hogy a'
sérelmek halálosságokról való törvényszéki orvos
vizsgálatokban semmit sem szabad elmellözni, vala
mi csak a' bünös hibáját kevesítheti, méltán kíván
ták a tanítók , a megsérletettnek személyességére ,
és a’nak valamely megtörtént sérelem kimenetelé
be lehetö befolyására, való figyelmetességet. De va
lami félre rezetletett emberiség ,? ), és hibás bünte
tö -törvényi gyakorlás (praxis) ). által elámíttatván
sok törvényszéki orvosok, azon sérelmeket , mely
ek csak a megsértelettnek személyessége által lesz
pek halálosok , általjában a' lörténet szerént halálos
sérelmek közzé számlálták.
1) . Valóban kötelessége a törvényszéki orvosnak , a'
bizonynyal kétséges történetekben in mitiorem par
tem ítélni. De ha a' védőket még menteni kell , a'
kik „ sive clementiae , sive sui officii modum exce
dentes" a?, gyilkosságnak világos kijövetelekor is,
a' hünöst mindenképen , valami elhagyatott , gyak
ran egészen csekély formálitásoknak felkerestete
sek által , vagy olyan erősségnek kisírtetésé által,
hogy a halál inkább a személyes betegség volta
által vitetett véghez ; akarják a törvénycs bünte
tés
 226
téstől megmenteni ; a'kor a' feddés a’nálszorosab.
ban illeti a' törvényszéki orvosokat , akik az 8
itéletek által a' legigazabb büntetô -törvénynek ki
csúfoltatását elömozdiják ; és a'törvényhozókat , 's
bírákat , kik az ilyetén viszszaélést megszenvedik ;
's a'nak igazságos erőt adnak .
2 ) Én az alatt a legtöbb büntetőtörvény -túdóknak hi
bás nézéseket értem , hogy csak az a' gyilkosság
szerzője , 's mint olyat kell megbüntetni, a' kinek
cselekedete által a' megöletetten halálos perelem
esett. Stübel a'maga derék munkájában: Ueber den
Thatbestand der Verbrechen . etc. Wittenberg . 1805 .
S. 85.) így szól : „ Ez a' tudomány , úgy mond ,
„ nem csak a' büntetőtörvény tudományos kidolgoz
» ,tatásnak gyalázatja , hanem a köz bátorságra nèz
„ ve is , és még a'hoz egyenesen a legnagyobb vé
,,teknek tekintetiben , a'legnyomosabb következésü .
E' valóságos menedékhelyek a’gyilkosoknak " is a't.
Hasonlóan nyilatkoztatta ki magát Haller (Vorles .
II . I. S. 385.), és E. Plattner egy Programmában ,
1810- dik Esztendőben ( Quaest. Med . forens. No.
XXXI . de discrimine laesionum necessario , et for
tuito lethalium Paradoxa quaedam. 5. 5. ) .
398. S. De a' tanítóknak ezen hibás cselekede
tek részint az által okoztatott , hogy ezen kérdés
nek megfejtetésére; vajjon a' sérelemnek valamely bi
zonyos neme halálos è , vagy nem ? általjában seb
orvosi talptételek szerént feleltek meg, részint az ál
tal , hogy azt hitték , hogy a’halálosság lépcsőjének
meghatároztatásakor a’ neki-tulajdoníthatóságot (in
putatiót ) egyszersmind meg lehet , és meg is kell !
állapítani.
Lásd a feljebb előhozatott Plattner Programmáját .
399. S. A’ törvényszéki orvosnak pedig a' ma
ga ítéletét mindég . csak a meghatároztatott sze
15
 226

mélyes esetben kell hozni. A bíró nem azt akarja

tudni , hogy vajjon valami olyan sérelem , mint a'
melynek valamely megesett történetben helye van ,
általjában , és közönségesen , az orvosi talptételek
szerént a' halálosok közzé tartozik é , hanem , vaj
jon a' megsértetett személyben 1 ) . a' sérelem való
sággal halálossá lett ė ? 2 ). az az', az orvos bi
zonyítsa meg a' gyilkosság állapotját. De midőn az
orvos ítéletet hoz , hogy a sérelem közönségesen ,
vagy személyesen , általjában halálos ; még az által
a sértőnek hibája semmiképen meg nem mutattatott
egyenesen , vagy meg nem határozlatott 5 ).
1 ). Igen helyesen fejezi ki magát e’rol Bohn I, c. pag.
44 . ubi indicium de hac (t. i . lethalitate ) expe
titur , non quomodo , illa in genere , sed quomo
do , in Paulo , v. g. Petro , aliove individuo a' vu).
nere mortuo , se habeat , i.e. an immediata mor
tis causa , in hoc subiecto determinatum vulnus,
v. g. ventriculi , epatis , mesenterü , etc., an secus
1 exstiterit ? quaestio est : sic responsum quoque sub
üsdem terminis specialioribus concipi debet , nisi
concipiens stupiditatis notar penes sagaciores in.
currere gestiat .
2) . A ' mi semmiképen nem teszen egyet ezzel : vajjon
a’ halál a' megsértés után következett è ; mert ha
p. 0. a' sérelem meggyógyíttathatott volna , de a'
halál a hibás seborvosi gyógyítás miatt elkövet
kezett ; a'kor a sérelem , igazán szólván , épen
nem halálos', és a' seborvos a' gyilkos .
3 ). Csak a' feljebb (397. 9. 2. Jegyzék ) megjegyezte
telt hihás büntetölörvénybeli Praxis, ámította el a'
törvényszéki orvosokat azon hibás hitelre.
400. S. A' régibb tanítók azokat a' sérelmeket,
melyek közönségesen , nem általjában halálosok , de
valamely megesett történetben a megsértetettnek
személyessége miatt halálosokká lesznek , vagy az
 927
6 dltalok felvétetett magokban halálosoknak közép
seregekbe telték , vagy azokat a' történet szerént
halálosok hoz számlálták. Mivel pedig csak két sea
reget lehet felvenni (293. S.) , csak a marad fel a
meghatározásra ; vajjon a személy szerént halálos
sérelmeket az által jában halálosok közzé è , vagy
a' történet szerént halálosok közzé kell számlálni,
401. S. De Ploucquet a személyesen halálos
sérelmeket a történet szerént halálosoktól elválasz
totta , és azokat mint az általjában halálosoknak va
lamely különös al- seregét állította fel *). Mind a
dolog természete , mind a' legföbb büntetőtörvény
túdók által megismertetett alkalmatos volta ezen osz
tálynak megerősíti ezen nézésnek igazságát.
Lásd feljehb 294. S. és Commentarius in processus
criminales. pag. 64.
* ) Kétségkivül némelyek szörnyűködni fognak ezen
vitatásson , és talám emberiségtelenségnek fogják
tartani, hogy a'ról , a' ki másnak a'mejjére ütvén ,
a' belső veröer-daganatnak széjjelpattanását és a
halált okozta , azt tartják , hogy az általjában hala
los bérelmet tett. De meg kell gondolni , hogy itt
az orvosnak csak a gyilkosság mivoltát kell meg
határozni , és a'ról épen szó sints , hogy vajjon a
megsértő cselekedetet általjában é , vagy menynyi
re lehet tulajdonítani , és azt a' dólushoz é vagy
culpához lehet számlálni. Ez az utólsó meghatá
rozás csupán a' büntető bíró dolga. Lásd a
406. S. jegyzékében előhozatott meghatározásait a '
Bavariai új büntetőtörvény könyvnek.
402. S. Az egyes arányosságokról való elmél
kedésben , mely a személyességet foglalja ma
gába (389. S. ) ; valamely sérelemnek személye
ben halálos kimenetelére való együtt dolgozás tekin =
15
1
 228 .
tetében , némely régibb tanítók is megismérték ,
hogy azok nem történet szerént való halálosságot
állkatnak .
403. S. A' megsértetettnek korácsa sokféleké
pen változtatja az erőszak munkáját (390. S.). Bohn
» ) , Teichmeyer * ) , Haller * ) , megismérték , hogy
egy valamely bizonyos korácsbeli halálos sérelem ,
a' mely valami más korácsban nem volna az , tör
ténet szerént halálosnak nem neveztethetik .
1 ). 1. c. pag. 45.'
2 ). Instit. Med, leg. Cap . XXII . p. 195.
3. Vorles . II. I. S. 385 .
404. S. Hasonló igaz a különös testallkat
mányról, jelen való betegség állapotjáról, allkatás hi
báiról , az ugyan a’kor időben dolgozó indulatok
ról, s' a' t. *).
* ) Lásd az elébb említtetett írókat , a megnevezte
tett helyeken .
YOOX

Negyedik Födolog .
405. S.

A a' ,
külső , a sérelem után előálló , és munkás
ságha nem a' sérelem által téletett , az az , a' tör
téneti befolyások , szolgáltatják a negyedik megha
tározó okot a ' sérelmek halálosságoknak meg
ítéltetésekkor. A feljebb kifejtetett nézés szerént
ezen befolyásokat szorosan meg kell különböztetni
azoktól az arányosságoktól , melyeket a személyes
 229

ség foglal magába , és a' melyek a magok mun

kálkodások által a’sérelmeknek személyes általjában
való halálosságokat szerzenek . Nem is kell különb
ség nélkül minden a' megsértő cselekedet után be
álló befolyásokat olyanoknak nézni , melyek , vala
mely különben gyógyúlható sérelmet halálossá té
vén , a' történet szerént való halálosságot okozzák ;
hanem csak azokat , melyek a sértönek , cselekedete
által nem okoztatván lesznek munkásokká ' ). Ugyan
is ha az ellenkező eset volna jelen , és maga által
a megtétetett sérelem által munkásságba tétetett va
lamely ok a' halált okozta volna , a’kor a ' halálos
ság nem volna többé történet szerént való , hanem
személyesen általjában való ? ).
1) . A' példik legjobban megvilágosítják és érthetök
ké teszik az itt elörebocsáttatott tételeket (propo
sitiókat). Ha valaki valamely magában nem ha
lálos és nem -veszedelmes sérelmet kapna , de a'
mi valamely valósázzal ártalmas orvosi szer , ok
talan seborvosi gyógyítás , hozzájáruló uralkodó
nyavalya miatt , halálos kimenetelü lenne ; ekor
a' halálosság a sérelemre nézve történet szerént
való vólna ; mivel mind ezek a' befolyások nem a '
sérelem állal tételtek munkásságba .
2 ). Ha valamely megsértetett személy boszszabb ideig
valami magános helyen feküdve maradt volna , és
a' különben nem həlálos sérelem most nagy vér
veszteség, vagy a levegö munkája , nagy hideg vagy
bőség által , halálossá lett volna , vagy ö a'hideglelés
beli észen - kívüllételben a kölést magáról le
szakgatta volna ; e'kor a' halálosság nem történet
szerént való , sem nem személyes általjában való
volna ; mivel a' megsértetés után beállott be
folyások csak azok által magok által tétettek
munkásságba. - „ Valamely megsértetett személy.
 230
nek , mint szintén valamely időnek és helynek egy
mis (individuális) vagy különös minéműsége , a '
mikor és a hol megsértetett , még a sérelem
mivoltához tartozik , és a'nak csupán valamely
különös nemét allkatja ”. Stübel a. a. (..)
406. S. De a' régibb és az újabb tanítók 1 ,
ezt a' megkülönböztetést elmulatták , és a' sze
mélyességtöl függö arányosságokat a' történetes kör
nyülállásokkal öszszegyvelítették , 's ezeket egy se
regbe tették. Ploucquetnak van az az érdeme , hogy
legelőször ö mutatta meg ezen megkülönböztésnek
a büntetölörvényre nézve való » ) szükséges voltál ,
és sarkalatosságát.
1) . A' régibb tanitókról a' feljebb (401. 9.) mondatoly ,
igaz . Metzger is öszszezavarta a személyességto i
függő arányosságokat a ' törlénetes befolyásokkal, >

és azokat , a' 5. Kap . Tödtlichkeit der Verletzun .

gen alatt más történeti meghatározások után
hozta fel.
Az újabb tanítók . p. o . Roose (Grundriss. $. 46. ) ,
és Schmidtmüller (Handb . d. St. A. K. J : 484. u.
f ) a' személyességet a'halálosságnak történeti okai
val egy seregbe állították , és Kausch , Gebel , és
Wildberg (lásd S. 280, 281 , 282.) a' személyes által
jában halálos sérelmeket teljességel a' történet sze
rent halálosok közzé tették.
9 ). Hogy pedig a ' büntetőtörvény elmélkedése (theo
riája) ezt a megkülönböztetést szorosan megkiván
ja , azt Grollmann , Feuerbach és Stübel megmu
talták , és hogy a'ra a' büntetötörvényhozáskor fi
gyelmeznek , vagy hogy az a' figyelmet megérdem
li , azt a' Feuerbachische Entwurf des Gesetzbu
ches tiber Verbrechen und Vergehen für das Kö
nigreich Baiern , megmutatja , a ' mely is Artik
247. igy szól : „ Um eine Beschädigung oder Ver
 231
„ Wundung im rechtlichen Sinne für tödtlich zu hal
„ ten , wird mehr nicht, als die Gewissheit erfors
„ dern , dass dieselbe im gegenwärtigen Falle als
wirkende Ursache den erfolgten Tod des Be
schädigten hervorgebracht habe ,, és hozzá teszi :
„ Es hat so nach auf die rechtliche Beurtheilung der
„ Tödtlichkeit einer Beschädigung oder Verwun .
„ duug keinen Einfluss, ob dieselbe unmittelbar ,
„ oder nur durch andere , jedoch von ihr selbst
„ in Wirksamkeit gesetzte Zwischenursachen den
Tod bewirkt habe ; ob endlich dieselbe allgemein
„ tödtlich sey , oder nur wegen eigenthümlichen
„ Leibesbeschaffenheit des Entselten oder wegen der
„zufälligen Umstände, unter welchen sie ihm zu
„ gefügt worden , den Tod hervorgebracht habe. In
„wiefern aber in dem einen oder andern der zuletzt
„ gedachten Fälle auf eine bloss fahrlässige Töd.
,,tung zu schliessen sey , hat der Richter nach den
Verwundungen des ersten Titels in jedem beson
„ dern Fälle zu beurthcilen .,, - És a' 148. Artik :
„Wenn auf die einem Menschen rechtswidrig zu .
„gefügte Verletzung zwar dessen Tod nachgefolgt,
„ jedoch die Gewissheit oder Wahrscheinlichkeit:
„ begründet ist , entweder 1) dass derselbe an ei
„ ner zur Zeit der Verletzung schon vorhandenen ,
„ durch die Verletzung selbst nicht erst in Wirk
„ samkeit gesetzten Ursachen gestorben , oder 2)
„ dass die zugefügte Beschädigung , welche ihrer
„ Beschaffenheit nach den nicht bewirkt haben
„ würde, durch eine später hinzugetretene Ursache ,
„ wie z. B. positiv schädliche Arzneien , verderbli
. ,,che chirurgische Behandlung , und dergleichen ,
„ erst tödtlich geworden sey , dann ist der Thäter
„ nicht nach den Gesetzen wider absichtlich voll
brachte Tödtung zu beurtheilen , y . s . f.“
407 S. A'külső történetes befolyások (404. g.) ,
melyek valamely sérelem halálossígában dolgoznak :
az éghajlutnak , az cszleildószukaszának , a' levegő
 232
égnek , az időjárásának , a' höségnek és hideguck ,
minéműsége, az uralkodó nyavalyák , az a' szer a’
miképen a megsértetett a megsértés helyéről el
vitetik , a’nak a' gyógyíttatás ideje alatt való lak
þelye, az ő élés-szere (diaetaja) , és az élésre nézve
való magaviselete , a' mozgás és nyugodalom , az
álom és a' vigyázat, végre az orvosi és seborvosi
gyógyítás.
Lásd Plouquet Commentar, med . pag. 92.
5
408. S. Ha a' megneveztelett történetes befolyá
sokból valamely esetben valaki a' halálosságot , va
Jamely különben nem halálos sérelemben , inkább
vagy kevésbé előmozdította ; a’kor meg kell külöu
þöztetni : vajjon ezen befolyások valakinek hibá
jával , vagy hibája nélkül lettek é foganatosokká.
Az első esetben illeti a' hiba vagy 1) a' sértöt ,
vagy 2) a' megsértetettet , vagy 3 ) másokat *).
*) . Mind ezen esetekre példákat könynyü találni ke-,
vés gondolkozással. Ploucquet a. a. 0. töbnyire
helyes magyarázatokat adott ezekről. Én a' 406. S.
alatt lévő jegyzékekre utasítom az olvasókat.
1 409. . Világos az itt kifejtetett talptételek sze
rint , milyen ingadozók , és részint milyen helyle
lenek , vóltak , azon nézések , melyeket a' tanítók
a sérelmek halálosságoknak talpáúl teltek. A tör
vényszéki orvosi praxisban a’ból legnagyobb rendet
ļenség , és e’böl a' büntető-törvény gyakoroltatásá
ban káros akadály származott. Midön tehát feljebb
megmutattaték , hogy a sérelmek halálosságoknak
lépcsöjeikről való osztályok alkalmaztathatóságok
nak csak a' büntetőtörvénybeli haszonvételhez kell
magát szabni ; és továbbá megmutattatott , meny
 233
nyiben dolgozik az orvos ítéleto a' büntetőtörvé
nýi aránynak (czélnak) eléretésében (287. S.) ; te
hát szükségesképen következik , hogy a tökélete
sebb bünțetőtörvény gyakorlás végett , a sérelinek
halálosságoknak megítéltetésekre nézve , a törvény
széki orvosi praxisban a megjobbítás múlhatatlanul
megkívantatik.
410. S. De az ilyen megjobbításra csak két út
van. A’ törvényszéki orvosokat vagy a sérelmek
halálosságoknak valamely helyes és erősen álló osz
tályok ) , példázatjokra ( schemájokra) kell úlasítá
ni , mely szerént ininden esetben tartozzanak a' ha
lálosság lépcsőjéről való ítéleteket beadni; vagy min
den közönséges osztályról lemondván , a' törvény
széki orvos dolgozzék íteleltételt , mely minden kü
lönös esetben a' büntető - birónak a lehetségig útasi
tást adjon ? ) a’ra , menynyi része volt a' sérelem
nek magánosan , a' személyességnek, a'történeti be
folyásoknak , rövideden minden együtt dolgozó för
dolognak , a’ halálos kimenetelben (Lásd 287. S.).
1). De'a' mind a'dig lehetetlen lesz , mig a " legtöbb
törvényszéki orvosok magok arról egymás közt
meg nem egyeznek.
»). Ezen arány elérésre a' Burgus új büntetőtörvény
adás három kérdést tett fel , melyre a törvény szé
ki orvos minden halott felnyitásról való túdósítás
ban tartozik felelni.
„ 1 ). Vajjon a' sérelem olyan ê , hogy az általjában ,
„, és minden környülállásokban a' megsértetettnek
„ korácsában egyedil magában halált húz maga után?
„,2) . Vajjon a' sérelem a' megsértetelinek korácsában,
,,anak személyes minemüsége szerént, csupán ma
„ bában múlhatatlanul halálos e ?
 234
,,?). Vajjon a' sérelem a' megsértetetettnek korácsábaq
,,a' gyógyitásra szükséges környülállásnak a'nem
„ létéből, vagy valamely külső ártalomnak hozzá
„ járúlása által , húzta è maga után a halált. Ha
„ ezen kérdések közzül egy , a' halott felnyitás tú
„ dósitásban egészen bizonyosan meg nem határoz
„ tatik , vagy miért lehetetlen a' meg nem magya
„ ráztatik , a'kor a' bírónak a' halott felnyitás tú
„ dósításnak kipótoló magyarázatját kell kivánni.“
Lásd Allgem. Criminalrecht für die Preussischen
Staaten Th. I, Berlin , 1806. S. 169. Ezek a kér
dések a' Kausch Úr javaslására vétettek be. Lásd
Kopp's Jahrb, der St. A. K. III. S. 101. ff.
Kívánom, hogy ez az írás részint e’gyütt dolgozzék az a'
ról való meggyőzetésre, milyen sziikséges a' jobbitás
a'törvényszéki orvos praxisban, részint az igaz talp
lételeket megmulassa , melyeket a’ban kell követ
mi . De mivel ezen kézí - könyv rövidsége ellen
zi , hogy ilyen nehéz, és szövevényes tudományt itt
tökélletesen kifejthçsek ; tehát az itt előadatott né .
késnek bövebb megbizonyúlása és megvilágosítta
tása végelt az olvasót útasítom egy szélesebb érte
kezésre ( lásd Kopp's Jahrb . f. d . St. A. K. Bd. V.).
411. S. A' feljebb előadatott födolgokon ki
sül, melyek a' sérelmek hatálosságokat, és azok
nak lépesőjöket valóban meghatározzák , részint a
törvénytúdók , részint némely törvényszéki orvo
sok , még két más meghatározó okot is hoztak fel,
a' mely mindazonáltal a halálosságról való orvosi
ítélettételkor vagy épen nem , vagy csak igen meg
szoríttalva jöhet tekintetbe. Ezek , az idő , a' mely
alatt a' sérelem után a halál következik , és a'
sértő szerszám tulajdonsági.
412. 9. A ' lörvénytúdóknak a' nehezen meg
határoztatható esetekbéli kívánságok adott a'ra al
kalmatosságot, hogy ì' menynyire lehetséges bizo
 235
pyos törvényt kell felállítani az általjában való ha
lálosságok határjoknak *) meg állapíttatására, mely
ek elfolyása után az elkövetkezett halált ne lehessen
a' sérelemnek tulajdonítani. De ezen igyekezetek
mind egészen haszontalanok és helytelenek voltak.
* ) , Teichmeyer ( I. c. Cap. XXII. Qu. 5. ) a' régibb
törvénytúdó-írókat hozza elő , és ezt teszi liozzá :
Dolendum vero , quod in terining constituendo
admodum inter se sint dissentientes . Nonnulli cnim
ad 'duos , vel tres dies , alii acto , alii decem , alii
ad aliquoţt menses ', imo annum immo trien.
nium , lethalitatis terminum extendunt , teste
Farinaceo etc.

413. S. Ugyan is az idöböl, a' mely alatt va

lamely sérelem után a' halál elkövetkezik , minden
esetben ), seramiképen nem lehet a' halálosságnak
nagyobb vagy csekélyebb lépcsőjét, az általjában
való , vagy történetes halálasságot , bátorsággal ki-.
húzni , és a' hoszszabb vagy rövidebb közbovette
tett időtöl semmi sem függ , mihelyest csak meg
mutattathatik , hogy a' haldl a' sérelem által okoz
taték , Nem minden sérelem után hirtelen következő
halált kell úgy nézni, mint a'nak a' szüleményét ? ),
Hasonlóképen kevéssé lehet a' véghezvitetett sérelem
és a' halál közt lévö valamely hoszszabb közbevet
tetett idöszakaszából a'ra bizonyságot hozni , hogy
a sérelem nem volt általjában halálos. A' régibb és
újabb orvosoknak és seborvosoknak hiteles és gyak
ſan ismételtetett tapasztalásaik megmutatják , hogy
az általjában halálos sérelmekben is az élet napo
kig , hetekig , sőt hólnapokig , folyvást tarthat 3 ),
1 ), Némely esetekben valóban az időnek rövidségéből,
mely alatt a halál elkövetkezik , ki lehet húzni az
általjában való halálosságot , p . 0. a' menynyiben
 236
valamely nagy edény sérelme után hirtelen meg,
olò vérzést lehet gondolni , és a' midön az idő
nek rövidsége semmi mesterségbeli segedelmet meg
nem engedhetett volna , ha szintén az az edény
fekvése szepént lehetséges lett válna is (Lásd Hal
ler II, I. S. 392. ).
2 ). A' csakugyan lehetséges , hogy a halál a' meg.
történt , talám csckély, sérelemmel teljességgel sem .
mi okbeli öszszeköttetésben nem áll , mint p. 0. 8

ha valaki a' lábán vagy a hasán , valamely vesze

delem nélkül való szúrást kapván , gutta- üiésben ,
vagy a' belső veröér.daganatelapltanásában , 's t.ee,
halna meg. Ezenkívül pedig az írók rendsze
rént a különben veszedelem nélkül való történe
teket hozzzák elő , melyeky a' jelenlévő alkatmány
hibára , vagy a beteges állapotra nézve személyesen
halálosok lesznek ( p . 0. Bohn. a. a. 0. S. 63.
Metzger a' maga Systemájában ; a' lép porhanyú
sága miatt halálossá lett sérelmeket hozza elő) ;
de ezeket mint bizonyitó erösségeket be nem vehe.
tem ; mivel az ilyen sérelmeket úgy kell gondolni ,
mint általjában halálosokat. Azonban azok a'nyiban
mindég tekintetbe jönek , a' menynyiben a sére.
lem eszközetlenül'a' halált nem okozza , és mivel
ezek közönségesen nem általjában halálosok , az
okúlvetés büntetés nevezetesen megkevesittetik,
3). Aztolyatén példák nem ritkák , melyek nevezetes
közbevettetett idöszakasz után okoztak halált.
Azokat a' fej és agysebeinek példáikat , melyek igen
késő váltak halálosokká , előadják Valer . ( Diss .
de vulnere cerebri sclopetario , septima hebdoma
de absolute lethali. Viteb 1722 ) , ahol a ha
1
lál a' 7-ik hétben következék el ; Metzger ( in
den vermisch . med. Schriften Bd. II . S. 167 ) , a'
hol a' fej-sebe még 13 hét múlva lett halálossa ;
Loder , a ' ki ( in Bucholz Beiträg. IV. 550.) egy
történetet közöl , ahol a' fej-sérelmemég 70 nap
múlva lett halálossá ; Krauss , a' ki (Kopp's
 a
237
Jahrb . dec St. A. K. II. S. 212.) egy állaljában
halálos fejsérelmet ír le , melyel még 39. nap múl.
va követett a' halál.
Ide tartozik a' 352. $ -ban már feljeb ) elohozatott szív.
sebe , mely 14 nap múlva ölte meg a' megsértetet
tet , melyet Triller írt le ; – a' Sömmering által
leíratott hát-gerincz kificzamodása és törése, a' mely
még az 5-ik hólnapban ölte meg a sérelmest ,
's a? t .
Ezen tárgyról való írók közzé tartozik még Torkos ,
Diss. de renunciatione lethalitatis vulnerum ad cer:
tum tempus haud restringenda. Götting. 1756. és
a' Schlegel's Collect. IV. Nro XXVIII. Lásd
Hebenstreit Anthrop . forens. pag . 361 .
414. S. A' második meghatározó ok , a' melyet
tekintetbe akartak venni , a'sértő szerszám minémü .
sége, hogy vajjon a’halálos ė, vagy nem halálos. De a
sérelem halálosságának lépcsőjéről való orvosi ítélet
tételnek tekintetében ezen meghatározó oknak sem
mi erje sintsen. Nem is említvén azt , hogy a' bün
tetőtörvény-túdók még a' halálos szerszám értelmét
is különbözöképen határozzák meg :) , világos , hogy
valamely magában nem a ' gyilkolásra rendeltetett ,
vagy a'ra nem igen alkalmatos szerszámmal általjában
halálos , és viszont valamely halálos szerszámmal
csekély sérelmet lehet okozni a ). Az orvosi ítélet
csnpán a' szerszámot vezető erő lépcsőjének a' talál
tatott csinálmánynyal való öszszehasolíttatása által
határoztatik meg .
1) Lásd Quistorps Grunds . des deuischen peinlichen
Rechts Bd . I. S. 223. Feuerbach's Lehrbuch des
peinlichen Rechts . 9. 214.
2) Lásd Teichmeyer Instit. Cap . XXII. Qu. 5. · Ide
tartoznak a halálos pofoncsapások és öklözések,
's a' t. Teichmeyer a’ Crotonai Milonnak és Sám
sonnak szamár állkapczájára útasít,
 238
415. S. A' felnyitáskor ( obductiókor) a tör=
vényszéki orvosnak a' sértő szerszámot , ha a' jelen
van , a' sérelemmel öszsze kell hasonlítani. - A '
büntető - bíróra nézve a sértő szerszámnak miné .
müsége sarkalatos , mivel a'ból , valamint a szer
böl (módból), a' melyel azzal élt *), a' dolust vagy
culpát ki lehet húzni.
* ) Lásd Klein's Annalen der Gesetzgebung und Rechts
gelehrs. in den Pr. Staaten Bd . IV. S. 24.
416. S. Végre , mint történeti (historial) ne
vezetes dolgot méltó itt megemlíteni , a' setét régi
időnek azon hiedelmét, hogy a megölelettpök hólt
teste a gyilkosnak megérdeklése vagy jelenléte ál
tal vérzik . Még a' feljebbvaló században szükséges
nek tarták a' törvényszéki orvosok, hogy a’ népnek
ezen hiedelmét megczáfolják * ).
* ) Lásd azon hoszszas Discursus de stillicidio san.
guinis in hominis violenter occisi cadauere con
spicui , an sufficiens homicidae indicium , Hunds
hagen. Lásd Valentin Novell . App . III. pag. 397. és
Alberti Diss, de haemorrhagiis mortuorum cliure
crucntationis ( a? III. Tom . Jurispr. medicának a
végén ).
417. S. Ha valamely ejtetett sérelem halálos
ságának bevádoltatásáról van a szó ; a’kor az e’dig
kifejtetett közönséges talptételek igazak a' megítél
tetéskor. Némely esetekben a meghatározás köny
nyü, ha a' felnyitás bizonyos nyavalyás állapotokra
mint halál okaikra igazít *). Nehezebb a’kor fítélni ,
midön valamely eleinten halálosnak nem letsző, ha
nem tökélletlenül gyógyúlható sérelmek , olyan ba
jokat hagynak magok után , melyek az élet rövi
 239

dítést segítik , és elébb utóbb halálosokk lesznek .

A' magát elöadó esetben felforgó arányosságoknak
szoros meghányatások tartozik az orvos ítélettételét
meghatározni, hogy vajjon a sérelmet általjában
ė, vagy történet szerént halálosnak kelljen mondani.
*) Lásd Alberti Tom. II. Cas . 18. Tom. VI . Cas. 20 .
Büttner Cas. 44 , 52, 63, 66, 67, 72. Pyl . Auſs. VIII.
Fall. 416. és Magazin II. S. 541. Metzger's verm .
med . Schriſten Bd. III. Cas. 6.

Második Fejezet.
Az életre szükséges külső izgatóknak elhúza
tások vagy feleslegvalóságok által okoztatott
halál nemeiről való vizsgálatok.

418 .

Valamiképen egy részről az élet feltartásra a’

müszerségnek sértetetlen allkatmánya szükséges ;
úgy mas részről bizonyos külső izgatóknak sza
kadatlan bemunkálhodások nélkül az élet fel nem
állhat. E’höl tehát világos , hogy közönségesen két
út ván , a' melyen az élet megháboríttathatik , vagy
egészen félbeszakasztathatik , t. i. a' müszeres all
katmány megsértetése (a’miröl a' feljebb való feje
zetben értekeztünk ) , és az életre múlhatatlanul
szükséges izgatóknak bemunkálkodások .
419. S. Az élet munkásságának feltartatására
legszükségesebb külső izgatók ; a' levegö, uz eledel,
 240
és a' meleg. Ezen ízgatóknak kiváltképen az elvoz
natások , vagy felesleg való bemunkálkodások vihe
tik véghez , a' halált. Tehát azok az Orvosi Tör
vénytudományra nézve nevezetes halál nemei , me
lyek a neveztetett izgátóknak elvonatások által tá
madnak ; a megfúlás, az éhelhalás, és a' megfagyás.
Azon halál, nemeihez, melyek a külső izgatóknak
felesleges bemunkálkodások által származnak , tar
tozik főként a' menyköütés által megeső halál.

I. A' levegö elhúzás által történő halál

némeiről való vizsgálatok .
420. S. Közönségesen minden halál nemcit;
melyek a' levegö elvonás, vagy a lélekzés felbesza
kasztás által esnek meg , megfúlás névvel kell ki
fejezni; de mivel a’lélekzést sok féleképen lehet meg
akadályoztatni ; tehát sok nemei vannak a' megfú
lásnak , melyek töbnyire a legközelebb dolgozó
okoknak minémüségek szerént különböző nevek alatt
hozatnak elő. Mivel továbbá a' megſúlás mind belső
(nyavalyás-) mind külső ( erőszakos- )okok által yi
telhetik véghez ; tehát főként a beteges megfúlást az
eröszakus megfojtatástól meg kell különböztetni ,
421. S. Az erőszakos megfojtás különb - kü
lönbféleképen vitethetik véghez.
1) A ' mejj , bordaköz inashús, közhártya (dia
phragma) munkáinak félbeszakasztatások által. Ezt
a' félbeszakasztást végbe lehet vinni a mejjnek és
a ' hasnak erőszakos öszszesinóroztatása és öszsze
nyomatása által , a csiklandós emberekben az ól
dalnak tartós csiklándoztatása által , a' mi állal a'
mejja
 241
mejj kitágulása és öszszeszorúlása közt való változ
tatás lehetetlenné tétetik , részint erőszakos félbe
>

szakadatlan test szorongatás , föként pedig futás ál-.

tal (mint a szar vusokban a' Par- Force- Jagdon ).
Lásd Ploucquet, Commentar . med . Sect. I. Cap . IV .
8.53 . sq.
422. S. 2) Az eröszakos megfojtás megesik a'
lélekző műszerekbe való levegö bemenetelének meg
akadalyoztatása által. Ezt is sokféleképen lehet vég
hez vinni : a) Az orrnak és szájnak bedugatása ál
1
tal , 6) a ' lélekzö -gégének bezáratása által , még .
pedig mind belölről, mindennémü idegen testeknek
bevitelek által , vagy a' nyelvnek hátracsapása által
(amit a kétségbeeső fekete rabszolgák gyakran
cselekesznek ); vagy kívelröl , megfojtás vagy fel
akasztás által.
423. S. 3) Végre , erőszakos megfojtás támad
általjában a' levegönek , vagy nevezetesen a' lélek
zésre alkalmatos levegönek az elvonatása által. A'
vízbe fúlóknak halálok az elsők közzé , és a' be
szíhatatlan szeszeknek nemeikben való megfúlás a'
második esetre tartozik.
424. S. A' megfúlásnak minden nemei követ
kezendöképen mennek véghez. A' rendes lélekzés
kor az elsöbb (vagy jobb) szívkamarából a' tüdő
vérereibe befolyó vér, a' tüdöbeli öszszehúzódásnak
és kiterjedésnek egymást felváltása által , a ' tüdő
kön keresztül akadály nélkül a hátulsó vagy bal
szívkamarába hajtatik. De a' megfúladáskor a' lé
lekzés félbeszakasztatik ; a’kor a vér , a' tüdö ki
terjedésének megakadályoztatása miatt , a' tüdökön
való általmenetel bezáratván , a' tüdő edényeiben és
16
 242
az első szívkamarában öszszegyül. Tehát a leg
kegyetlenebb, töprönködésnek zürzaiyarjai támad
nak , és ezek közt a halál megfúlás által , az az ,
a tüdő munkásságának megszünése által , és a' vér
forgásnak megakadása által , megtörténik .
425. S. De az épen most (424. S.) leíratott tör
tépet, nem az az egyetlen egy , a' mit a' megfú
lás viszen véghez . Ugyan is , az elsőbb szív -kama
rának vérrel való felesleges megtelése a’nak az oka,
hogy a felsöbb üres - vérér (vena cava), és azután a '
torok - vérerek , ki nem ürülhetnek. Tehát a vér
öszszegyülekezik legközelebb a' fejnek vérér edény
eiben , és mivel a fej- veröerei folyvást hajtják a’
vért az agyba, e’kor az agybeli öszszetorlódás (con
i gestio) zürzavarja , és valóságos gutta-utés , az az,
az agy munkásságának megszünése által való há
lál, származik. - Mind a' két dolog , mely a' lé
lekzés rendszerére (systemájára) és az agyra tarto
zik , igen szoros öszszeköttetésben áll egymással.
Töbnyire mind a két állapotnak jelei megtaláltat
nak a' meg - fúltaknak hólt - testekben, 's az a’ külö
nos esetekbeli kérdésre való nyomos felelet : vajjon
a’ halál gntta -ütés által é, vagy megfúlás által szár
mazott ? - még a’kor is gyakran terhes , midön a'
halálnak külső oka is isméretes ; de még sokkal
terhesebb a’kor , és gyakran lehetetlen , midőn a '
törvényes ítélettételnek segitségére a halálnak kül
só okáról való kétséges kérdést a' szerént kell meg
határozni.
Az ezen nemű itéletek azok , melyek az a’kor szüle
letett kisdedeket illetik , midön gyermek-ölés gya
núságába jở az anya. E’ról alább az ötödik feje
zetben lesz szó .
 943
426. S. A ' megfúlás és, a' gutta-ütés által kö
vetkezett halálnak közönséges jelei, melyek a' hólt
testben találtatnak , a következendök : vérrel kitö
metett , setétkék, felduzzadt tüdők , néha a' tüdök
ben széjjelszakadt edények is , a' levégö rejtekecs
kékbe ( cellulákba ), és a' levegö-gégébe való tajtékos
vérnek kiömlése , az elsőbb szív -kamarának és az
üresvérérnek nagy kitágulása , és ezeknek vérrel
való kitömetések ; ezenkívül kékes feldagadt ábrá
zat , kidülljedt szemek , a ' szájból kifityegő fel
puffadt nyelv , az agynak és a’nak hártyáinak edé
nyeik setét színű vérrel megtöltetvén feldagadtak ,
sőt néha még széjjel is szakgatódtak .
427. S. De az előhozatott jelekre nézve gondo
lóra kell azt venni, hogy mind ezek csupán a' meg
fúlás és gulta -ütés által való halált jelentik meg köz
önségesen, de nem azt, hogy vajjon ez a' megfúlás,
vagy ez a' gutta -ütés belső nyavalya okai által é ,
vagy külső erőszak által okoztatott *). Tehát az
Orvosi Törvénytudomány arányára elégtelenek ezek
a' jelek ; és így itt a jeltudományhoz (semnioticá
hoz) kell folyamodni, a' mely minden különös ha
lál nemének , mely a megfúlásoknak seregekhez
tartozik , tulajdon jeleit tanítja ; ha az erőszakos
megfúlásról, és a'nak al - nemeiról való kérdést a'
törvényszéki orvos meg akarja határozni.
*) Azért mondja Hebenstreit : Operae pretium est ,
signa verae suffocationis dispicere ; haec quidem
in genere sumpta, et quae se se ad omnes strangu.
lationis modos extendant , certa nulla sunt , cum
variae mortis subitaneae eadem quam strangula
torum sunt , signa in funere relinquerc soleant.
Qui convulsivi moriantur, qui apoplectici pereunt,
16 *
 244
similiter ac praeforati ventriculos cordis sanguine
plenos habent, illis venae majores atque auricu
lae cordis tument , venae frontis atque piae ma
tris sunt conspicuae , facies rubet ut sane , quo
proprio suffocatorum signo violentum illud mor .
tis genus definiri debeat clare semper haud con
stet . Adeoque ad certos casus restringendae quae
stiones sunt . (Anthrop. forens. pag. 486.) Ismét
lásd. Das Gutachten des Pr. O. Colleg. Med . über
verschiedene Todesarten eines neugebornen Rin .
des in Paalzow's Magazin der Rechtsgelehrsamk.
in den Preuss. Staaten . Bd . VI . S. 201.
428. S. A ’ törvenyszéki orvosnak pedig a' két
séges esetekben meg kell határozni ; vajjon vala
mely gyaníttatott, vagy úgy mondatoll megfúlt
ban , nints è talám valamely más halál nemének
helye ; vajjon a' megfúlás belső (nyavalya ) vagy
külső okok által vitetett ė véghez ; vajjon a' meg
hólt , történet által é , vagy a maga akaratja ál
tal , vagy másnak a'hibája által holt meg ? - Úgy
de minden különös halál nemei tulajdon jeļeiknek
szorosabb ismérete nélkül lehetetlen az ítélettétel ,
a' mi különben is némely esetekben csak hihető
ségen ( probabilitáson ) épül.
429. S. Ha a halál a' mejjnek eröszakos ösz
szenyomatása által támadott, azt felfedezhetni ré
szint az alkalmaztatott erönek és sérelemnek külső
jelei által , és a' laposra nyomatott mejjnek meg
változott képe által. – A száj üregébe vagy a' lé
lekzö - gégébe nyomatott idegen testeket , melyek a'
megfúlást okoziák , a’ felnyitáskor 1 ) megtalálhat
ni. - A kezek által , vagy kötél állal véghez vite
tett megfojtás , elárulja magát az azokon a helye
ken való külső sertegzéseknek ( sugillaljóknak )
1
 245

nyomok által , a ' mely helyeken dolgozott az erö ,

az élet alatt. Ezek , a' megfojtásnak többi közön
séges jeleivel együtt bizonyossá teszik a' halál
nemét ? ).
1) Legalább anak a ' nyomát , ha szintén , mint a'
hogy a gyermek gyilkosnéknál sokszor megtör
tént , az idegen testeket a száj uregéből ismét ki.
húzták is , a ' mint azt írják .
2) Kölpin valamely megfojtatott aszszonyemberben
a' kiserlegzésén kívül a' nyaknak első részén a '
gytiriided porczogót ( cricoidea cartilagot , az Ádám
almáját) részint benyomatva , részint betöretve ta
lálta . ( Lásd Pyl Aufs . Bd . III . 14-ter Fall.) Metzger
valamely megfojtás történetét hozza elő , ahol a'
ſelnyitáskor a' lélekzö -gége óldalán esak egy kis
fólt látszott. A' megfojtás a' hüvelyk újoknak ezen
helyre való erös rányomatásokkal vitetett véghez.
(System . Erste Ausg. 9. 155. )
430. S. De a' hol az olyan vérrel elfutott he
lyek és benyomások hibáznak ; ott a törvényszéki
orvos semmi eröszakos megfojtást nem ismerhet
meg *), és a' megfúlás (ha a' közönséges jegyek je
len vannak) vagy belső okokból származott , vagy
más halál nemének volt helye , a' melyet igyekez
zék felfedezni a' felnyitó. Ha pedig valamely kötel
benyomódása vér kisértegzése nélkül találtatik ,
a’kor a' kötel még a' halál utan hurkoltatott fel.
Vajjon a' megmutattatott kötél által történt halál
öngyilkossággal é , vagy idegen kéz által történt
erőszakos megfojtással ment ė véghez, a'ról , a' két
séges esetben, csak a' végbevitetett védelmezés nyo
mainak jelen -létek , vagy jelen nem létek , adhat
nak utasítást. (Lásd alább az öngyilkosságról való
vizsgálásokat.)
 246
.. ) Az a'kor-született kisdedek körül lehetséges az az
eset , hogy minden külső eröszak nyomai nélkül
is önkénos megfojtásnak volt helye , p. 0. ágy
némüekkel , vagy vásznakkal való betakarás
által. De vannak okok is a'ra , melyek az a'kor
született kisdedeknél a megfojtás vizsgáltatását
nehezítik (a' miről alább az akor-született kisded.
eknek eröszakos hulálokról lesz szó ) . Ilibáz
ván az eröszak jelei ; a'kor a törvényszéki orvos
nak mindég a' belső okokból kell ítélni a meg.
fúlásról.

431. S. A' megfúltaknak halál-nemekről , és

az a'ban előforduló tüneményeknek állandóságokról,
még a' legújabb vizsgálatok szerent is maradnak fel
kétségek. Az a' régibb vélemény , mely szerént
a' vízbefúltaknak halálokat az általok elnyeletett
víznek tulajdoníttották , mint egészen hamis, mél
tán félrevettetett *). Ellenben még közönségesen
meg nem egyeztek a’ról ; vajjon a' vízbefúlóknak
halálok megfúlástól é , vagy gutta - ütéstől szár
mazik ?
* ) Paulus Zacchias (Quacst. Med. leg. Lib . V. Tit. II.
Qu . XI.) azt félrevetette.

432. S. De a vízbefúltaknak "felnyittatásokkor

találtatott tüneményeknek , és e' végre a' barmok
ban véghez vitetett kísérteteknek (tentámeneknek)
szorgalmatos öszszehasonlíttatások szerént , kisül,
hogy a’ vízbefúlásban mind a két halál nemének
helye lehet 1 ) ; mindazonáltal úgy látszik, hogy a
megfúlás által való halál számosabb 2 ) , hogy sem
mint a' gutta - ütés által történő. A' gutta -ültetésre
hajlandó személyekben, úgy látszik , hogy a vizbe
való eséskor történt halált, az ijedtség , hideg , az
 247

azt megelözö höség által következik a'ban a szem

pillantathan , még minek elötte a megfúlás által
következhetnék a halál, és ezen esetben a megfú
lás jelei , és nevezetesen a lélekzö -gégebeli tajté
kozó nedvek hibáznak 5 ). De a ' hol a ' lassúbb
halál megfúlás által következik el , a' lélekzésnek
görcscsel oszszeköttetett tökélletlen kísírtetei elözik
meg a' halált. Az ilyenképen meghalók lélekzö
műszereiknek utolsó munkájok a belélekzés 4 ).
E’ből magyarázhatni ki a' tüdőbéli és a lélekző
xégebeli tajtékozó nedvességet , melyet a legtöbb
történetekben találtak .
1) Ezt állitja Metzger is ( System der G, A. K, erste
Ausg. S. 189. ).
2) Azt bizonyítja az , hogy a' legtöbb vízbefúltaknak
felnyittatásaikban a megfúlás jelei találtatnak .
Ugyan azt erösítik a’ Viborg és Kopp által a' bar
mokban vighezvitetett kísirtetek , ( A' rövidség vé
gett kéntelen vagyok itt ezen nevezetes kísértetek .
nek tekintetekre nézve az olvasót ezen munkákra
útasítani : Neues nordisches Archiv für Naturk.
Arzneiw . und Chirurgie von Pfaff , Scheel , und
Rudolphi. B. I. S. 295 - 304, és Kopp's Jahrbuch
II . S. 412. III . S.5.) . Kopp így szól (a. a. 0.5.6 )
„ Ertrunkene sterben in der Regel suffocatorisch .
„ Die apoplectischen Erscheinungen , welche sich
„bey einigen Ertrunkenen zeigen , sind meist nur
,,secundair , und Folgen jenes Zustandes. De
ezen vítatásban meg kell azt tartani , hogy meg
fulás nélkül is megeshetik a halál a vízbe fúló.
kon gutta -ütés által .
3) A' többek közt megmutatja ezt az Odera vizébe
ſúlt Braunschweigi Leopold Herczegnek felnyitta
tása , ki a' maga életét másoknak megszabadítta
sokia nemes lélekkel feláldozta ö benne nyil
ván valók voltak a' gulla -ütéses halálnak jelei ; min
 248
den agy edényei vérrel teljesek voltak, az agy olyan
volt, mintha be -fecskendeztetett ( injiciáltatott) lett
volna, a’ kemény és lágy agyker (meninx) közt sok
kiömlött véres víz volt. A' mejj ürege , a' tüdök ,
és a szív vízzel teljesek, a szív vérerei befecsken
deztetett ( iniiciáltatott) képüek , és a szív bal ka
marája legerösebben 'vérrel megtöltetve, voltak .
A' lélekzö-gégében semmi tajtékos viz nem találta
lott. (Legalább a felnyitás túdósításában nints
a'ról mlékezei , söt sokkal inkább a’ mondatik ;
hogy a lélekzö-gége és a' nyelo-lorok tökéllete
sen egészségesek voltak. Jásd Pyl . Aufs. IV ,
1 -ster Fall. )
1 ) Qui demerguntur in aquis inspirando moriuntur ;
így szól Hebensựreit (Anthrop. for. pag. 483.). El..
lenben Metzger åzt vítatta, hogy a vízbefúló min
dég a kilélekzésben ſexspirátioban, hal meg. (Ge
richt. med. Abhandlungen II. S. 146.). De ez a 'vi
tatás is azon nem kevés számú hamis tételekhez
(propositiókhoz) tartozik , melyeknek ezen híres.
férjfinak tekintete a' tudományoknak károkra sok
törvényszéki orvosoknál hitelt szerzett. Lásd
Klose's Beytr, zur gerichtl. A. K. Bresl,und Leipz .
1811. S 184 ,
433. S. A' vízbefúlás által való halálnak áll
hatatos és valóságos jeleiről való versengések , a'
vízbefúlóknak gutta - ütéses vagy megfojtó halálok
ról való különböző nézésekkel öszszeragad. A’ lé
lekzö -gégében és a tüdőkben találtató tajtékos
nedynek jelenléte , mint főismertető jel , úgy állít
tatott fél teménytelen sok orvosok által » ) , kík
a'bau reszint az embereken tették jegyzékeikre, és
főként tulajdonképen a' barmokon csinálták kísir
teteikre , útasítanak . Mások ellenben ezen ismér
lető jelnek állandóságát és bizonyító erejét megtá- ..
madlák :)
 919

1) Fassiole es Champeaus ( Experiences et observa .

tions sur la cause de la inori de noyés etc.) lég
elsök voltak az újabb időkben , kik ezen ismér . ,
tető jelnek nagy érdemet tulajdonítottak. A' Hal
ler , Louis , Poutcan , Goodwyn , Viborg, ésKopp
tapasztalásai és kísirtelei , azzal megegyeznek.
2) Oja tartoznak Senac ( l'histoire de l'academie ro
yale des sciences 1725. pag. 12.), Leonhardi (de la
tice pulmonum spumoso , homin . vivor, submers.
signo ambiguo ), kite (über die Wiederherstellung
scheintodien Menschen S. 41.) , és az Idösb Wal
ter (de morbis peritonaei apoplexia G. 25.) .
434. S. De világos , hogy az eseteknek töbsé
gekhen a’ vízbefúladóknak tüdejekben és lélekző
gégéjekben tajlékos nedv találtatik » ). Mindazonál-,
€
lal a’nak jelenléte , vagy jelen nem-léte nem csal
hatatlan ismertető jel ; mivel a' tajtékos nedv az
olyakban hibázik , a' kik gutta-ütéssel halnak meg
a' vízben (432. S.) 2 ), és ezenkívül az a' megfúlás
nak más nemeiben is származhat :) .
1) Azt bizonyítják legközelebb azoknak a' megegyező
tanubizonyságok , kik kisírleteket tettek a' bar:
mokban , a' melyek vizbe fojtattak ; nevezet sze
rént Fassiole, és Champeaux, von Schimm (Diss, de
submersis), Viborg, Kopp (S. 432. Note 2.) . Ezen.
kivül vannak a' Haller , de Haen , Kölpin , és
több másoknak is a' jegyzéksik, Scheel hét vízhe
fúltnak felnyittatásakor , hatnak a lélekzö gegéjé
ben , és tüdejeiben tajtékos vizet , Henke pedig
négy vizbefúltnak a' felnyittatásakor ugyan azt .
háromban , talált .
2) Azt mutatja a' már előhozatott Leopold Herczeg
felnyittatása . - Lásd a' Remer (in Kopp's Jahrb .
der S1. A. K Bd. II. S. 116.) felnyitásról való tű
dósitását. Henke nem találta a' tajtékos nedvės :
séget egy olyan vízbefúltnak a felnyittatásában ,
 250
a? ki részegen csett a' vízbe , és hihetöleg hirtelen
a' gutta által ülteték meg.
3 ) Lásd de Haen Rat. medendi T. XV. p. 43. Plouc..
quet Commentar. S. 146. Rooses Grundr. S. 232.
Ugyan az ö Taschenbuchjában für ger. A. 3 -te
Aufl . S 120.

435. S. Walter ? ) a vér folyóságát legelőször

úgy adja elő , mint a vízben történt halálnak bizo
nyos ismértető jelét ; a' megaludt vért pedig , a '
vízbe esés előtt esett halál jelének tartja. Kölpin :)
és Loder ugyan azt vitatták. Azonban meg kell je
gyezni, hogy a vérnek folyósága a' menykö által
megüttettekben, és a' megétettettekben is meg van 5 ).
Tehát e' nem csalhatatlan ismértető jel , de min
dég figyelmetességet érdemel a' felnyitáskor.
1) De morbis peritonaei et apoplexia 8. 36. 37.
2 ) Pyl Aufs: Bd. VI . Fall 15.
3 ) Bucholz Beyträge IV. S. 43. u. ff.
4 ) Lásd Roose's Grundr. S. 232. és az ő Beyträge zur
öff. und ger. A. K. I. St. S. 189. — Pyl a széngöze
miatt megfúltakban is találta (Aufs. VII. S.99. ).
436. S. A' törvényszéki orvos eleibe támasz
talni szokott kérdéseknek tekintetekben ': vajjon va
lamely a' vízben , semlyékben , vagy más nedres
ségekben holtan találtatott test valóban a'ba befúlt
ė , vagy már hóltan került a' vízbe ? micsoda halál
neme történt rajta az utólsó esetben ; és ha ő vízbe
fúlt", vajjon történetből é , vagy onként , vagy má
soknak eröszaktételek által , került a' vízbe ? - a'
már előhozatott vízbefúltaknak ismertető jeleiken
kívül, szükség , részint más halálnemeinek a belső
jeleiket , részint a külsö sérelmeket szorosan szám
ba venni , hogy ki lehessen nyomozni ; vajjon az
 251
utólsóbbak a vizbe történt eséskor è, vagy a' meg
szabadításon való igyekezetekkor származtak , vagy
azokból az erőszaktételt lehet e kikúzni ? -
437. S, Mind ezek a kérdések sokszor igen
nehezek, gyakran bizonyosan nem is határoztathat
nak meg. A ' testen lévö sérelmek magokban nem
adnak utasítást ; mivel azok részint a' neveztetett
(435. S.) úton , részint az öngyilkosoknál azoknak
tulajdon kezek által okoztathatnak. A' külső lüne
mények , melyeket rendszerént találhatni ; a' börön
imitt amott lévő veres kékellő fóltok , a' tátott
száj , a' szájból és orrból futó takony , a' hátrahú
zódott nyelv , a’ kékes feldagadt ábrázat , 's a' t.;
részént nem eléggé állhatatosok , és részént más
megfúlásokban is előfordulnak . - Tehát a tör
vényszéki orvos csak minden környülállásoknak a '
szorgalnialos meghatározatjok szerént hozhat bi
zonyos ; vagy a’ lehetségig hihető , itéletet.
Ezen tárgyról való írókhoz tartoznak töként a' követ
kezendök :
Röderer Observationum medicarum de suffocatis .
Götting. 1754.
Anton, de Haen , Abhandlung über die Art des Todes
des Ertrunkenen , u.s.f. Leipzig, 1772.
Experiences et observations sur la cause de la mort
des noyés et les phenomenes , qu'elle presente
par Fassiole et Champeaux. á Lyon et Paris 1763.
Teutsch . Danzig. 1772.
The connexion of life with respiration ; or an expe
rimental inquiry into the effects of submersion ,
strangulation aud several kind of noxious airs etc.
by Edmund Goodwyn . London. 1783. Ins deutsche
übersetzt von Michaelis.
Schimm Diss. de submersis. Argentorat, 1788.
 252
Carl Kite über die Wiederherstellung scheinbar tod .
ten Menschen . Aus. d . Engl. Leipz. 1790. .
Ed. Colemans Abhadlungen über das durch Ertrin
ken Erdrosseln und Ersticken gehemmte Othem
holen. Aus . d. Engl. Leipz . 1792.
Walter de morbis peritonaei et apoplexia $. 36. 37 .
Ant . Fothergill's neuc untersuchung über die Hem
mung der Lebenskraft beim Ertrinken , Ersticken ,
u, si'w. aus d. Engl. von Michaelis. 1796 .
Von den Kennzeichen zur Entscheidung der Frage :
ob ein in Wasser gefundener Mensch lebendig in
Wasser gerathen , oder ob er vorher gestorben
und hernach ins Wasser geworfen sey, in Augus
tins Archiv . Bd , I. St. I. N. I.
Pathologische Bemerkungen über ertrunkene Thie
re , mit Hinsicht auf die Behandlung ertrunkener
Menschen , von E. Viborg im neuen nordischen
Archiv , Bd . I. St. I, S. I.44. S. 295 . 298.
Die Versuche daraus im Auszuge in Kopp's Jahrb .
d . St. , A, K. II . $ . 412.
Etwas über die Todesart des Ertrinkens im Askle .
piäion 10811. N. 43.
438. S. Azon megfúlások , melyek a' lélekzés
re alkalmatlan levegő nemei (a' forrásban lévö ned
vességekből - kifejlő szénsavanyú szesz , a' vízanyag
szesznek különböző szeszei , melyek az arányékszé
kekben , a' sokáig bezáratott pinczékben bóltok
ban sirbóltokban fejlenek ki , a' széngöz) által tör
ténnek , a' halál megfojtás vagy gutta-ülés ) által
okoztatik . A' megfúlásnak közönséges jelein kívül
az ilyen esetekben kivált a' halált megelőző kör
nyülállásoknak , a helynek , ahol a hóltak talál
tatnak . 's a't, kell útasítást adni. Az ilyenképen meg
ölettetben gyomor gyulladás 2 ) találtatik. A ’ száj
ból és orrból büdös tajték szokott kifolyni.
 253
1). Azt bizonyítják az agynak vérrel megtömetett ki
dülljedt véredényei , a' milyeneket találtak némely
felnyitásokban . Lásd Pyl Aufs I. Fall 1. Más eset.
ben , VII. Fall 11. nem nyittaték fel a fö .
Lásd Danielt is (Sammlung von Gutachten , Fall 43.
44. 45.)
2 ) Oda tartozik ez az eset. Pyl I. 1. és a' Metzger's
Materialien f. die St. A. K Nr 1 .

II. Az eledel elvonatása által származott ha

lál nemeiņek megvizsgáltatások.
439. S. Az egészségtudománybéli arányok (czél
jok) az eledeleknek kellős. Ugyanis azok részint a'
legsarkalatosabb izgatók "közzé tartoznak , melyek
által a’ müszereknek munkásságok felizgattatik és
feltartatik ; és más oldalról kipótolják az élet mun
kássága által a' müszeres állatban ( substantiában )
okoztatott veszteséget. Az eledel elvonás még elébb
árt nevezetesen az emésztő műszerek izgattatások
nak , nem-léte által , és eszközetlenül az egész mű
szerségnek , mint sem a' táplálás félbeszakasztís ál
tal. Azok a betegek , kikhen az izgatástérezhetöség
élbomlott , akiknek csak igen kevés izgaltatásra ,
van szükségek , nevezetesen az ideg -kór (hysterica )
aszszonyok , bolondok , ezen az okon szenvedik el
könynyebben az eledel elvonatást * ).
*). Ez egy igen nevezetes jegyzék.
440. S. Az eledelnek tökélletes szakadatlan el
vonalása , a'mi hat, 's tíz napig , söt tovább és foly
tattatik , rettentes éhséget és szomjúságot, büdös
lélekzelet , gyomor fájdalmat, undorodást, fúldoklást,
és rodhadt büdös nedvesség hányást , csipösséget
 254
minden elválasztatott nedvességeknek széjjeloszláso
kat , és elolvadásokat , érzékeknek gyengeségeket,
elájúlásokat, görcsöket, rángatódzásokat, bolondsá
got, dühösséget , rodhadt hideglelést és halált okoz.
A ’ felnyitáskor a legnagyobb lépcsőben kiszáradt
test , öszszesugorodott , beevödölt , meggyúladt gyo
mor és bélhurka , minden nedvességek széjjeloszol
va , és megbüdösödve találtatnak az ilyenekben.
A legtöbb történetei az ilyen éhenhalásnak , tudjuk ,
hogy leginkább a' tengeri útazásokban jönek elő .
Mindazonáltal a szárazon is néha a rendkivül va
ló természeti esetek által , hó-boglyak, föld lesza .
kadás , bányabéli árvizek által , az emberek bor
zasztóképen mintegy egyszerre az egész élő világtól
elválasztatnak . A’ hoszszú idő múlva szerencsésen
megszabadíttattaknak gyakori történeteik tanítja ,
menynyi ideig szenvedheti el az ember az eledel
elvonatást , a nélkül , hogy éhen meghalna. Oda
tartozik a' Lüttichi köszén -bányabeli legújabb eset,
ahol a' Beaujonc és Mamonsler bányákban hir
telen egy árviz által 69 ember négy nap eledel nél
kül a föld alá szoríttaték , míg ötöd nap múlva
sok erölködések után öket megszabadíthaták ( Lásd
die politischen Zeitungen von Monat März 1812).
Még , nevezetesebb történet az a' példátlan esete
azon hét embernek , kik 1809-dik eszt. Martiusban ,
tizen hét nap egy darab jégen a keletí tengeren
úszkáltak imide amoda , és csak tenger jegével
táplálták magokat , 's még is a' Bornholm szigeté.
pek lakosai által mind megszabadíttattak Az e'ről
való túdósítás , mely az említtetett személyeknek
a' törvényszék elött téteteit vallások szerént készít
tetett , Hufeland (Journal der pr. Heilk. März,
1811. No. 14. S. 223. ) által közöltetett,
411. S. Számosabban lehetne a' lassúbb , a
tápláló eledelnek csendesen megerősíttetelt elvonalása
 255
által , véghez vitetett halál , tárgya az Orvosi Tör-.
vény -tudománynak és az orvosi szertartásnak *), hogy
sem mint ez az eröszakos éhelhalás. Az által legköze
lebb az emésztö és elhasonlító műszerek , és eszköa
zösen az egész test meggyengíttetik . Onnét gyomor
nyomás , émelygés , okádás , hasmenés , elszáradás
ájúlások , ideggyengeség , süly , rodhadt hidegle
lés, és elébb utóbb halál, származnak . A ' felnyitás
kor az ilyen személyeknek hólt testeik igen nagy
lépcsőben vannak kiszáradva , azoknak a gyom
rok és bélhurkáik sokkal szük ebbek , mint sem
a' hogy rendszerént azok szoktak lenni , és azok
meggyúladva vannak , 's a' hasnak véredényei cse
kélyebb menynyiségű könynyen felolvadható széj
jelment vérrel vagynak megtöltelve , inkább mint
sem más hólt -testekben .
* ) . Metzger méltán tett bennünket e're figyelmetesek
ké , hogy néha a' házasságon kívül született gyer
mekeknek ilyeténképen vétetik el az egészségek és az
életek. Henke , mint valaha népes városban volt
szegényeknek az orvosok , a'maga tapasztalása ál
tal ugyan ezt bizonyítja. - Kiváltképen kell öriz
kedni némely aszszonyoktól , kik pénzért szoktak
házasságon kivül született gyermekeket tartani. Az
eledel elvonatása , vagy egészségtelensége és meg
emésztethetetlensége által, a' gondviselésnek , tiszta
ságnak nem-léte által sok szerencsétlen kisded
és nem mindég akarat nélkül megöletik.
A’ kitétetett kisdedek gyorsabb éhelhalással halnak
meg , ha őket elébb a’ hideg meg nem veszi. Ha
tehát a' kitételt az eledel elvonás már meg nem
elözle ; a'kor a' felnyitáskor a' mar neyeztetett tüi
nemények még nagyobb hathatósságban mutatják
magokat . Nevezetes az a' Meister által Pyl's
Repertor. Bd. III. Nr. 3.) közöltetett történet.
 256

III. A ' meleg elhúzatás által esett halálról va

ló vizsgálat.
442. S. Minden élő-állati műszerségnek van az
a lehetsége , hogy a külső hidegtől és melegtöl
függetlenül, az öt illető tulajdon mérsékletét mege
tartja. Az ember ezen tehetséggel nagy lépesőben
bír , és innét származik az a' tulajdonsága , hogy
mind a meleg , mind û hideg sinór ( zona ) alatt
elél. De ezen tehetségnek határa van , és mennél
inkább elhúzatik 'a' testtöl , a' külső hidegnek nagy
lépcsője által , az élő -állati meleg ; a'nál könynyeb
ben származik a halál a megfagyás által. Mennél
crösebb és megkeményíteteltebb az emberi test ,
a’nál tovább , és a’nál nagyobb hidegnek tud ellent
allani.
443. S. Mennél inkább elhúzalik a testtől a'
meleg a' külső hideg munkálkodásu által ; a'nál job
han öszszehúzatnak a' bör edénnyei; és igy a’nál
nagyobb a' vérnek és a nedvességeknek a belső
részekre , a ' fejbe, és a' mejjbe való tóldúlások. A'
megfagyáskor a külső-részeknek megmerevedések ,
az inashús mozgatásra való tehetetlenség , a' meg
bódúlás , az álomra való meggyőzethetetlen hajlan
dóság , és végre e'ben a' gutta -ütéses halál, szár
mazik. – A’hólttest felnyitáskor u' külső , a' bör
alatt menő , véredényeket kevés fagyos vérrel meg
töltetve, de a' belsőbb edényeket , főként az agy
belieket , igen kitágittatva , sőt széjjelrepedve is , a'
vérl az agy üregeibe kiömölve , a testnek minden
részeit meredten , és a' nedvességeket mind meg
fagyva, találja az ember.
444. S.
 ?

257
444. $. A' beteg , erötelenkedő személyek ,
gyenge gyermekek , legfőképen az a’korszületett
kisdedek , a' hidegnek csekélyebb lépcsője által is ,
az izgatás elhúzás és gyengítés által , vagy az ideg
munkásságának tökélletes félbeszatakaszlatása által,
megölethetnek. Ez a' halál neme különösen a ki
tétetett gyermekeknél és az a’korszületett kisdedek
nél jö tekintetbe , ha masféle eröszakos halálnak
semmi nyomai nintsenek jelen .

IV. A ' külső izgatók nak mérték felett való

munkálkodások által támadott halá ne
meinek megviszgáltatások.
445. S. Az itt előhozatandó halál nemeit azoktól
elválasztották , a' melyek sértések , vagy a' müsze
res allkatmánynak az érzékek alá esö gorombább
elrontatások által viletpek véghez , mert ámbátor
ezekben is kétség kívül a' müszerségbeli változások
okozzák a' halált ; mindazonállal ezek finumabbak
és észrevétethetetlenebbek , hogy sem mint a fel
nyitáskor a holttesten megmutattathatnának .
446. S. A ' külső izgatóknak mérték felett va
ló munkálkodások által megesni szokott halál ne
meihez számlálják kiváltképen a'mesterséges meny
kövesség ütése ), és a'menykö , által való halált. Az
idegrendszerbeli müszeres allkatmánynak rettenetes
1

megreszkettetése söt elrontatása , a' mi állal a' töb

bi rendszerre való múlhatatlan vezettetése az ideg
munkásságának félbeszakasztatik , kétségkívül a'leg
közelebb való oka a halálnak. — A' menykö által
megüttettekben imitt amott a' hát- gerinczen , vagy
17
 258

ide's tova más részeken észrevétetett vér kiserteg

zések ) , állhatatlanabb tünemények , mint sem
hogy azokat ezen halál neme valoságos jelének len
ni mondhatnék . Az ilyenképen megöletteknek hólt
testeik igen hirtelen mennek rodhadásba , és azok
ban a vér rendkívül hígnuk találtatik.
1 ). Olyan esetet ugyan nem tudok , hogy valamely em
ber mesterséges menykövesség által öletett volna
meg ; hanem azt hiszem , 'hogy olyan nagy meny
kövesség készségei ( electrica machínák) vagynak ,
melylyek ezt a' munkát véghezvihetik.
2). Lásd I. G. Voigt's Magazin für den neuesten Zu
stand der Naturkunde. Bd. IV. St. 3.
447. S. Az igen hirtelen felgerjedett heves in
dálatoknak munkálkodások által származott halált
is , hasonlítólag (analogice) ide számlálják. A’ tüzes
harag , nagy öröm , ijedség gyakran egyszerre meg
ölték az embert. Ez a' halál neme tulajdonképen
itt is találgatós, és kétség kívül úgy kell ezt ma
gyarázni, mint a menykö által történt halált (446.
S.). Némely esetekben valóban a' gulta - ütés nyomait
találták , kivált pedig a haragnak heves kitörése
alatt meghóltakban. De ezek a jegyzékek sem elég
gé álhatatosok a’ra nézve , hogy minden ilyen ese
tekben a' gutta- ütéses halált úgy lehessen felvenni,
mint okot.

V. Az emberi test önmegégéséről való vizs

gálatok.
448. $. Az emberi test önmeggyúladásának és ,
megégésének (incendium spontaneuſnak , conbus
tio spontanęának ) nevezetes tüneménye a' régibb
 259
időkberi mesésnek tartaték ; de az újabb időkben
előítélét nélkül való' természet-vizsgálóknak ismé
teltetett hiteles jegyzékek által az a' dolog minden
kétségen kivül túl téteték . Ez az általjában , sze
1 rencsére ritka , és még találgatós halál neme pe
dig a’nál inkább megérdemli a' törvényszéki orvo
soknak figyelmetességeket; mennél inkább egy rész
röl e'nek meg nem ismertetésekor az olyanképen
szerencsétlenségbe jött személyhez lariozandók a'
gyilkosság hamis gyanújába jöhelnek , és más rész
ről mennél inkábh a' bünösök azon halál nemére
való útasítgatás alatt , a' véghezvitetett gyilkosságot
eltitkolhatják.
449.-S. A’ mit az önmegégésről, mint meg
esett dolgot, tudunk , az a’ról öszszeszedelett jegyzé_
keknek öszszehasonlíttatások szerént ez , hogy né
imely megélemedett személyek , kivált aszszonyok ,
föként ha az italnak adták magokat, az által igen
megkövéredtek , és test mozgás nélkül való életet
éltek , hirtelen a' tüz által meglepettek , a'mely ke
vés idő alatt a testeknek legnagyobb részét meg
égette , és megemésztette ; úgy hogy töbnyire csak
a végtagjaiknak (extremitásaiknak) és koponyájoknak
maradványa talállaték meg. – Az önmegégésnek
véghezmenetele még találgatós. A’régibb terınészet
vizsgálók ezt a' megégést föként az égett borral va
ló mértékletlen élésnek tulajdonították , mely a'
testnek minden részét meghatja. De hihetöbb aj
Kopp * ) által a' minap kisírtetett magyarázat
mely a’ megéghető szesz nemeinek a'rovátékos szöć
vetben (tela cellulosában ) való öszszegyülekezések
böl , és a' test üregeiben történő megégésekből ,
17 *
 260

's a' menykövesség anyagának (materia clectricának )

odadolgozásokból , fejli azt ki.
*). Lásd Kopp Darstellung und Untersuchung der
Selbsiverbrennungen , Ez igen hasznos és túdós
munka. A' régibb magyarázatott, mely a mindent
megható égett borból húzza le ezt a' tüneményt ,
a' minap Kühn , Kopp ellen akarla védelmezni .
Lásd Kühn Programm von 1811. de verisimilis con
bustionis corpornm humanorum spontanea cau
sa . Particula I.

450. S. Az önmegégésnek kétséges törvényszé

ki eseteiben főként a láng minéműsége (a' mely
több esetekben égettbor szabásúnak találtaték , és
vízzel meg nem oltathaték ), a tüznek közelre ,
különben könynyen meggyúlható és könynyen meg
éghető tárgyakra való el nem terjedése , és a töb
bi környülállásoknak az önmegégés eseteiben meg
jegyeztetett hasonló tüneményekkel való öszszeha
sonlíttatásaik , az életszer meggondolás , a szeren
csétlennek testi mineműsége 's a' to adjanak utasí
tást.
Az ide tartozó írások a' régiebbeken kívül ezek :
P. A. Lair Essai sur les cônbustions humaines pro
duits par un long abus des liqueurs spiritueuses.
à Paris. An. VIII, 8. fordította Ritler : Versuch
über das Verbrennen menschlicher Körper nach
einem langen Missbrauche geistiger Getränkc . Ilam
burz. 1801.
Ritter über selbstentzündungen in organischen und
leblosen Körpern , Hamburg. 1804.
Köster Diss. de corporis humani cobustione spon .
tanca . Jenae . 1804.
J. II. Kopp Diss . de causis conbustionis spontaneae in
corpore humano factac. Jenae , 1800 ,
 261
J JI . Kopp Ausfürliche Darstellung und Untersu .
chung der Selbstverbrennungen des menschlichen
Körpers in ger, med . pathologischer Hinsicht.
• Frkf. a. M. 1811 .

Harmadik Fejezet.
A' kétséges öngyilkosságról való vizs
gálatok .

451. S

Az ,
ország polgárainak bátorságok , és a' btinic
tö-lörvény aránya , szorosan megkívánják , hogy
azon történetben , midön ez a' kérdés kétséges ; vaj- ?
jon valamely erőszakosan megölelelt ember a' maga
tulajdon keze által é , vagy más által találta a' ha
lálát ? - a' legszorosabb vizsgálatokat kell tenni,
az igazság kieszközöllelése végett. Ezen kérdésre va
ló megfelelés , a? menynyire az a' természeti jelek ,
és az orvosi talptételek szerént lehetséges , uz or
vost illeti.
452. S. E'ben a feleletben a' legnagyobb vi
gyázat szükséges , részint a törvényszeki nyomos
következésekre nézve , melyek a'ból a vizsgáltatán
dóra fordúlnak , de főként , mivel a legtöbb ese
tekben igen nehéz , némelyekben pedig teljes le
hotellenség, a' természeti jegyek , és az orvosi lalpté
iclek szerént a'ban a' bizonyosságot clérni. Ha a
megöletettnek halál neme nem egyes, hanem szó
vényes ( complicalus) pöll * ) ; a’kor még a’nál ne
hezebb azon kérdésre bizonyos választ adni.
 262
*). Olyan esetek , melyekben az öngyilkosok szövevé
nyes halálnemeit választottak, vannak Pylnél (Aufs,
VIII, Fall . 3. Schaittwunde am Halse und Herab .
stürzen vom Zweiten Stockwerke , und II. Fall 20 .
Brustwunde und verschlucktes Scheidewasser ) ,
Henke oly esetre talált , a' hol egy öngyilkos eld
ször borotvával két vágást tett a' nyakán , s azu
tán a vízbe ugrott. Itt Budán a minap egy kell.
ner egy vágást tett a'nyakán , 's azután a' Dunába
ugrott Néhány esztendőkkel ez elöl a' Bodrog
mellett egy ember egy vágst tett borotvával a'
nyakán , 's azután ugyan a' Bodrogon lévő lék alá
ugrott Az ilyen történetekben semmi kétség nin
tsen az öngyilkosságról,
453. S. A' lövésekben az a hely , ahol a'
jövės bement, és a' seb arányozatja ( directiója ),
néha némeļy utasítást ad. De ha a' nem oly helyen
van , a' hol a' megöletett azt teljességgel magán nem
tehette , ) , a’kor az a'ból való következtetés csak
ugyan nem csalhatatlan ; mert sok lövések olyan ne
müek , hogy azokat szintúgy tehetnitulajdon , vala
mint idegen kézzel; és azok , amelyeket az ön
gyilkosok magok szokták választani ? ) , p . 0. a'
szájok ba a' szájpadlásán keresztül lönek , mások
nak eröszakok által is , vagy álomban , a' megöle .
telteken véghezvitethetnek. A’ meļlesleges környül
állások az öngyilkosság meghatároztatásában sokat
segíthetnek ; így p.o. ha a' megöletettnek kezeiben
találják u' fegyvert; ha az újak a ' puskaporral meg
feketíttettek , s' a't,
?). Lásd Meckel's Gutachten über einen tödtlichen
Pistolenschuss , den ein siebenjähriges Mädchen
sich selbst zugefügt haben sollte ( im Archiv d .
prakt. Arzneik, Bd. II. N. 3. S. 16 ). A' gyilkos ar
seb arányazat a által gyözetett meg.
 263
2). Henke mint Landphysikus a' Wolfenbfitteli Dis
trictusban felnyitotta egy isméretes tolvajvadásznak
a' hóltan talállatott testét. Ezt a ' testet halála után
négy nappal találták meg egy félre fekvő kő.
bányában . Egy kopó , melyet a' tolvaj kötéllel ma
gához kötött , felnyaltą, a' hólt körül volt vért ,
és azután az éhség által kénszerítetvén , a' gazdá
ját megmarczongotta. Ugyan is , nem volt alsó
állkapczája , bör a' nyakának egyik oldalán , egyik
szeme , 's a' t. Egynéhány" szem srét találtaték még
a lágy részekben , és az ék-csontban ( cuneiforme
osban) , megakadva. A' megöletelt lesben állt , és
kétség kívül a földre letette - fegyverére támasz
kodék , a' mely azután történetből elsült.

454. S. A ' szúrások hasonlóan gyakran két

ségesek , hogy vajjon idegen , vagy tulajdon kéz
által tétettek é. Nevezetesen ez igaz a' mejjnek ,
nyaknak , és a' hasnak elörészén esett szúrásokról.
De mindenkor legszorosabban meg kell vizsgálni a'
szúrást , ahol behatott » ) , és az arányozatot , ) ,
a' mely szerént a' ment ; mert a'ból néha bizony
nyal, néha legalább nagy hitelességgel, kijön , hogy
a' seb idegen kéz által csináltatott.
1). Ha a' szúrat olyan helyen van , a' bová az öngyil.
kos tulajdon kezével teljességgel nem érhetne, vagy
legravaszabb munkára volna szüksége , hogy magán
olyatén scbet ejthessen ; a'kor hihetðbb , mint nem ,
hogy a gyilkosság idegen kéz által mentvéghez .
Ez igaz a' Pylnél (Aufs. Bd. V. Fall 21.) lévõ tör
ténetről is ; ahol az S -y Lt. felesége a bal
hónalja alatt , épen hátán , a harmadik bor
da fergety uje mellett , keresztülmenð szúrás ál.
tal , megöletve találtatek, Metzger legalább a ' ma.
ga ítéletében kétségesnek tartotta , ha vajjon ott
az öngyilkosságnak volt è helye ; és igyekszik a'le
hetiségét kimagyarázni, miképen ejthette magán a '
 264
a sebet al megöletett. Igen helyesen jegyzi mog
ellenben Pyl , hogy a csaknem lehetetlen volt .
Azonkívül sok környülállások bizonyítottak a' férj
ellen ; ki két esztendövel azután második gyilkos
ságot vitt véghez , a' melyet hasonlóképen öngyil
kosságnak kelett tartani (Lásd Pyl . VIII , Fall . 5.)
2). Pyl (Aufs . VIII. Fall. 7.) méltán húzta ki az ön
gyilkosságot 'a' szúrásnak , alólról felfelé a' hasba
való arányozátjából, hozzá vévén azt a' fekvést is,
a' melyben találtaték a test. Loder ( Journal f .
Chirurgie u . $ . f. Bd . IV. St. I, S. 166. ) hason
lóan az alólról felfelé való szúrásnak és vágásnak
arányozatjából , és a többi mellékes környülállá
sokból az öngyilkosságot húzta ki. Elvert (Kopp's
Jahrbuch I. S. 143. u. s. f.) egy esetet közlőtt , a'
hol részint egy szúratnak a szívbe való arányozat
jából , részint a'ból a' környülállásból , hogy kivel
csak egy seb , belől pedig a szívben két seb , tan
lállaték ; és így a kés , a' nélkül hogy a szív se.
béből kivétetett volna , kétszer toszintaték - be ,
megmutattatott , hogy idegen kéz cselekedte a' gyil
kosságot , al helyett , hogy a'mint mondaték , az
elejibe tartatott késbe belé szaladt volna a meg
õletett ember. Hirsch ( in Kopp's Jahrbuch
II. S. 94. u. 9. f.) egy esctet közöl , a' melyben
az okok az öngyilkosság , és az idegen kéz által
esett gyilkosság , mellett voltak , tehát két részre
hajlottak , és a' dolgot bizonytalanságban hagyták.
455. S. A' vágások általjában több gyanút szol
gáltatnak az öngyilkosságra ; kivált, ha azok a' nya
kon találtatnak. A vallásos tébolyodságból szár
muzott öngyilkosok magoknak sok részeiken neve
zetes vágásokat tettek. A’hol több vágások találtat
nak , a'ra kell figyelmezni ; vajjon a' megöletett
mind azokat tehelte è magán ? Minden környül
 265
állások szorgalmatosan meghányattassanak ; mivel
minden némü vágásokat mások is tehetnek.
456. S. A? felakasztás által való halál mindég
inkább erösíti az öngyilkosságról való gyanúságot ;
mivel a'nak az erőszakkal való végbe vitelére igen
nagy testi felesleges erö, vagy több személyeknek a '
segedelmek , kivántatnék meg. Itt figyelemnek kell
lenni részint a' hallotton talám jelenlévö nyomaira
az ellentállásnak, részint a' megfojtás által való ha- -
lálnak valóságos jegyeire, nevezet szerént a' kötél
aek benyomódására , a' kékes felpuffadt ábrázat
ra , az agy edényeinek vérrel való megtömödésekre ,
s' a' t . A’hol ezek az ismertető jegyek hibáz
nak ; ott bizonyosan nem kötél által ment véghez
a halál,
457. S. A’ széjjelzúzatáskor , a' midön a test
inkább vagy kevésbé széjjeldörzsöltetik , a' belső
részek széjjelszakadtak , a természeti jegyek sze
rént az öngyilkosságról, vagy mások által való
megölelésről támadt kérdés semmiképen meg nem
állapíttathatik.
458. S. A' vízbefúltakban töbnyire ugyan azon
bizonytalanságnak van helye , ha más valami ide
jébben történt halál nemének semmi világos nyomai
nem találtatnak . A' külső sérelmekben, melyek az
ilyen halottakon találtatnak , a'ra kell vigyázni
vajjon azok a' folyóvizbeli kemény testekkez való
ütközés által , vagy a kifogásra alkalmaztatott szer
számok által , nem okoztathattak é ?
Lásd Zittmann Centur. IV . Cas . 78. Daniel Samm
lungen von Gutachten Cas . 47. Pyl Aufs. III,
Fall 13,
 266
459. S. A' belélekzhetetleń levegő nemei által
való megfúláskor mindég leghihetöbb , hogy az
önmegölés történetes , és tudatlanságból származott;
valamint ellenben , azon ritka esetben , ahol a'
megfúlás a' nyelv hátracsapatásából következett, az
önkénes öngyilkosság világos .
460. S. A' megétetesekben a'terınészeti jegyek
alig adhatnak a'ban útasítást , hogy vajjon " a' meg
hólt ember a' mérget maga vette è be , vagy azt
neki más adta be. Valamely igen roszsz ízü méreg
nek *) csak a' hólttestben találtatott igen nagy meny
nyisége szolgáltathat az öngyilkosságra gyanúsa
got. A' mérges növedékek által való önmegétetések
rendszérent önkéntelenek és tudatlanságból, vagy
elcserélésből származnak,
*) P. o . a' fel nem olvasztatott himibol ( arseni
cumból).
461. S. E'ben a kérdésben : vajjon az anya
valyás elme állapotja, mely az öngyilkosságot
okozta , a' testi okoktól és a' betegség állapotjától
függött ė ? a' legtöbb esetekben a’ legszorgalma
tosabb felnyitás sem adhat semmi megeléglő útasi
tást. A' most uralkodó szelídebb gondolatok , a '
holttesttel való mai bánás , 's t. ee. végett, kevésbé
teszik azt szükségessé, hogy a törvényszéki orvos
az elmének nyavalyás állapotját a' testi hibákból
igyekezzék kihúzni.
Ezen tárgyról való írókhoz tartoznak :
Memoire sur une question anatomique , relative a
la jurisprudence, dans le quel on etablit les prin
cipes pour distinguer a l'inspection d'un corps
trouvé pendu , les signes du suicide, d'avec ceux
#' l'assassinat , par Louis. A' Paris , 1763.
 267
E. G. Elvert über den Selbstmord in Bezug auf ge
richtl . Arzneik. Tübingen , 1794.
Commentatio medico - forensis de imputatione suicidii
dubia , casu singulari illustrata, Scripsit. C. G.
Grüner. Jenae , 1790.

Negyedik Fejezet.
Az együtt hóltan találtatott személyek kétsé
ges haláloknak elsőségéről való vizsgálat .

462. S.

Gyakran megtörténik, hogy két személy ugyan

azon egy időben holtan találtatik . Mivel ilyenkor ,
ha ezek ugyarı azon egy nemzetségnek tagjai, vagy
alyafiak voltak, az örökösödés igazságai e’töl a ' kér
déstől függenek : a ? kettő közzül melyik hólt meg
elébb ? – tehát e’rol a' törvényszéki orvos ítélete
megkérdeztetik . De a' meghatározás töbnyire felelte
nehéz , és némely esetekben lehetetlen . Az ismér
tető jelek, melyek itt az orvost vezetik ; a' talám fel
találtató jelei a' halál okahirtelen valómunkájának , a
talám még észrevétetehető nyomai a' még tökéllete
sen el nem oltatott életnek egyikben vagy másikban ,
azon időben , a' mikor a' hóltak megtaláltattak ; és
a gyengébb vagy erösebb allkatmány , mely a' ha
sonló halál- okaiban hihetőleg rövidebb vagy hosz
4
szabb viaskodást okoz. - A'ban a történetben , ha
valamely szülö -aszszony és egy a'korszületett kis
ded együtt halva találtatnak, leghelyesebb a' Wetz
lari Reichskammergerichtnek *) az ítéletét talpúl
 268
tenni ; mely szerént a kétséges esetben az anya
halálát veszik elébbyalónak .
Legszámosabb az a történet , hogy a’ házastársak,
vagy az atyafiak, együtt halva találtattak. Itt Pes
ten, a ' Molnár utczában , ez elött mintegy 12
esztendővel , így találtatott reggel egy korcsmáros
halva a feleségével együtt. Hasonlóképen ez előtt
mintegy 14. esztendővel , egy ízsák nevű Pest Vár
megyei faluhoz nem meszsze lévő helységben ,
nyárban , két egymással szemközt ült szerelmes ,
pistolylyal agyon lövén egymást , halva találtatott.
Ugyan ilyetén példákat találhatni Pylnél (Aufs.
Bd. I. Fall 1.) , Danielnél (Sammlung von Gutach
ten , Fall 43) , Bucholznál ( Beiträge. Bd . IV. S. 1.).
A: feltalálhalni Valentinnál (Pande Med. leg .
Lib I. Sect. I. Cas . 1.).

Ötödik Fejezet.
Az a'korszületett kisdedeknek halál - nemeikről
való vizsgálat.

463. S.
Közönségesen minden e'dig leiratott erőszakosha
lál nemei , melyek által a' megnöllek megölelhet
nek , az a’korszületett kisdedekben is helyet talál
nak. Első tekintettel mindazonáltal még is feles
legesnek telszhelnék , az a korszülélett kisdedeknek
halál neinciket még különosen is leírni. De részint,
mivel az a’korszületett gyermekekben még olyan
halál- nemci is eslietnek meg , melyek a' megröt
 269
tekben clö nem fordulnak ; részint azok a' talpté
telek , melyek az erőszakos halál-nemeinek meg
ítéltetésekben igazak , a gyermeki müszerségnek
( organismusnak ) különössége miatt némely meg
szoríttatásokat és változtatásokat szenvednek , és
végre , igen sok esetekben a kisdedeknek szü
lclések után való kétséges életekről történő vizs
gálatnak elöre kell bocsáttatni ; tehít ezen tárgy
ról megcső vizsgáltatásoknak szükséges voltok vi
lágos. Sőt önnön maga ez a tudomány , részint a'
megítélésben előforduló nehézségek miatt , részint
a' gyermek - ölésről gyanús vizsgáltatándókra nézve,
az a'tól függộ nyomos törvényszéki következések
végett , ez a legsarkalatosabb értekezések közzé
tartozik az Orvosi Törvény -tudományban.
461. S. Minden esetben , ahol a' halva talál
tatolt a korszületett kisdednek kétséges halál -neme
miatt gyanú támad , a' büntetőtörvény gyakorlás
(praxis) segedelmére, a törvényszéki orvostól , a'
hólttest felnyitáskor , á' lehetségig megeléglő fele
let kívántatik a következendő kérdésekre :
1) Vajjon a' kisded érett , idős , ép gyermek ;
vagy vajjon éretlen , idétlen méhgyümölcs (még pe
dig vagy nem élhető gyermek letélel , vagy élhető
idején való születés) , volt é ? –
2 ) Vajjon a gyermek hóltan jött é a' világra,
vagy a’ születés után élt é még ?
3) Ha a gyermek még élt , vajjon a’nak a'
halála természetes , vagy erőszakos vólt ė ?
4) Vajjon az eröszakos halkl-neme mellett a'
természeti jelek szerént az anyától , vagy mások
tól, akarya véghezvitetett erőszaktételt lehet e fel
 270

venni , vagy vajjon s szenvedtetett erőszaknak

nyomai , és a' halál , lehetöképen a' szülés munká
jától származnak ė ?
465. S. Az első kérdésre való felelet történik
a már elébb (86 - 98. S.) a méh gyümülcsei
érettségeknek vagy idétlenségeknek jeleiről elöho
zatott talptételek szerént. - A' második kérdés
szükségessé teszen az Orvosi Törveny -tudománybeli
legszövevényesebb és legnehezebb vizsgálatok köz
zül egyet. Még csak a’kor lehet szó a ' büntető tör
vényre nézve oly nyomos többi kérdésekre való fe
leletről, midőn a kisdednek születés után lévő éle
téről való kérdés gyökeresen megvizsgáltatott , és
meghatároztatva erösíttetett.
466, S. Hogy a holtan találtatott a’korszüle
tett kisdedekröl való kérdés meghatároztassék : vaj
jon azok születések után még éltek è ? azón

igyekszik a törvényszéki orvos , hogy a halott

félnyitáskor olyan jeleket találjon, melyek bizonyo
san megmutatják , hogy az életre múlhalatlanul
szükséges, munkák , név szerént a vérforgás ,, és a ?
lélekzés , a' születés , ülán folyvást tartottak. Ezen
jeleknek kikerestetésekre szolgál főként a tüdö
kísírtet (próba).
467. S. A' régibb vizimesterségi tüdö kísirtet
(docimasia pulmonum hydrostatica) ez a' tapaszta “
lás , melyet a' hóltan találtatolt a’kor született kis
dednek tüdejével elegendő mély , tiszta , hideg víz
zel megtöltetett edényben visznek véghez , hogy
a’nak az úszásából , vagy fenekre való leüléséböl a'
megesett , vagy meg nem esett lélek zést hikúzhas
sák . Ezen kísirtést általjában tüdő -kisírtelnek neve
 271

zik . E'nek a valósága a'ban áll , hogy a tüdőnek

a' vízhez való arányosságbeli különös (specifica) ne
hézsége tekintetbe vétetik .
168. S. A' később időkbeli tanitók ' ) a'tüdő
kísértet értelmét szélesebben kiterjesztették , és azt
kívánták , hogy itt a' tüdöknek nem csupán a' kü
lönös nehézségekre, hanem azoknak , valamint szin
tén a' mejj üregnek , és más szomszéd részeknek is,
a' többi minémüségekre is figyeleminel kell lenni.--
E'nek a' tapasztalásnak e’ben a' széles kiterjedés
ben , mely a maga eredetin túl mengyen , az újabb
tanítók 2 ) helyesebb nevének találták a' lélekzés
próbát vagy lélekzéskísértetet.
1) Mindenek helyett Metzgert nevezem itten. Ő így
szól : (Kurzgef. System der gerichtl. A. W. 1-te
Ausg. $. 303.) Die Lungenprobe ist diejenige
„ durch Versuche und richtige Vergleiche anzu
„ stellende genaue Untersuchung der Beschaffen
„‫ و‬heit des Thorax , der Lungen und der benach
‫د‬

„ barten Theile , durch welche auf die entweder

geschehene oder nicht geschehene Respiration 1

„ eines iodtgeſundenen neugebornen Kindes ge

„ schlossen werden kann . Ezt teszi hozzá : „ Vor
„ züglich wird zwar hibei auf die specifike Schwe-.
re der Lungen gegen das Wasser attendirt, ohne
„deswegen andere Erscheinungen an ihren Orga
„ nen , und ihren umgebenden Theilen , aus der
„ Acht zu lassen .“ (

2 ) Lásd Rooses Grundr, medic. gerichtl. Vorles .

$ .46 : „ In sofern bey der Lungenprobe auch auf
~,die anderweite Beschaffenheit der Lungen , der
Brusthöhle, und anderer benachbarten Theile,
„ zu achten ist , verdient das Experiment die Bc
,,nennung der Athemprobe.“
 272

469. S. A’ tüdö – és a' lélek zéspróba a ' kö

vetkezendő physiologiai tanúság - tételeken épül,
melyek a’ nádrabeli méhgyümölcs élete, és a' szüle
tés után való kisded élete közt lévő különbséget il
letik, - Valameddig a' méh- gyümölcs aʼgyümölcs
hártyák által körülvétetik , és a' gyumölcs- vízben
úszkálván az anyjának a' nádrájában van ; mind
a'dig nem lélekzik. Továbbá a vér még nem forog,
mint a' születés után , a' tüdökön keresztül, hanem
az üres vérérből a' jobb , vagy az első szív kama
rába ért vér nagyobb részint még a' monyoró lyu-.
kon ( foramen ovalén ) mengyen a hátúlsó vagy bal
szívkamarába , és a' vérnek csekélyebb része , a '
mely mindazonáltal a tüdő vérerébe jö , e’böl u’
Botall vezető csatornáján (Botállii ductus arseriosu
sán) a' nagy- veröérbe ( aortaba ) viletik. Tehát a'
tüdök másként viselik magokat a' méhgyümölcsnek
a' nádrabeli élete alalt , mint sem a szuletés után
a' magában felálló életü kisdedben.
470. S. A' méhgyümölcs tüidejei ki nem töltik
a' mejj üregét, hanem öszszeesve feküsznek hátra ,
egy öszszeszorúlt helyben , és be nem fedik a szív
hólyagot. A ' színek setét kék - veres vagy barna ,
az állatjok nints felbodrosodya , hanem sürü és ke
mény , a' különös nehézségek nagyobb mint sem
a' vízé , úgy hogy azok , a’ban egészen ; vagy ré
szenként tétetvén a' fenékre szálnak . Az áitalvágatás
kor semmi cskiorgó nyikorgást nem veszen észre az
ember , és kevés vagy semmi vér sem mutatja ma
gát, 's minden levegő nélkül vannak . A vérnek
Dennek nemlététöl származik az, hogy azoknak a'
súlyok a' többi testhez való arányosságban sokkal
cse
 273

csekélyebb , mint sem azokban a gyermekekben ,

a' kik már lélekzettek. Az egész mejjek még
lapos , és a' közhártya ( diaphragma ) felfelé dom
ború.
471. S. De a' lélekzés által , a' mi a' gyerme
kekben rendszerént a születés szempillantatjával
kezdödik el , mind azon részekben nevezetes válto
zások történnek . Az az elött lapos mejj domborúb
há leszen , és ellenben a’ közhártya elveszti a' ma
ga felfelé való homorodását ,‫' ܕ‬s laposabbá lesz. A '
tüdök a lélekzés által kiterjesztetnek , úgy hogy
azok a' mejj üregét kitöltik , 's a' szívhólyagját na
gyobb részint befedik . A' tüdöknek a színek hala
vány veres és fejéresebb lesz (mindazonáltal a'néha
ha sok vér van a'tüdő edényeiben , setétebbé is le
het) , a' tüdő keresztül vágatásakor valami nyikor
gó hang hallatszik , a' fütyölve kitóldúló levegő
miatt , és az edényekből tajtékos véres nedvesség
buzog ki. A’ már lélekzett tüdőknek nagyobb taka
rékjok (volumenjek) , világosabb színek , felbodro
sodott öszszeállások van , valamint hogy az általvá
gatáskor hallatszó csikorgó hang onnét származik ,
hogy az egyszer beszívatott levegö tökéllelesen so
ha ki nem üríttetik . Hasonló okból lesznek a tü
dók különösen (specifice) könynyebbek a' víznél 9
úgy hogy azok e'ben úsznak. De az elkezdödő lé
lekzéssel a'tüdökön keresztül való vérforgás is elkez
dödik , és mivel a' befolyó vér teljességgel soha ki
nem ürítteţik : tehát azoknak a valóságos nehézsé
gek 's következőleg a' suly arányosságok itt a’ töb
bi testekhez képest nevekedik.
18
 274
472. S. A' lélekző műszerek ben pedig ezen vál
tozások nem egy szempillantatban , hanem csak las
san lassan , esnek meg . Kivált az idő előtt született
gyermekben lassabban és nehezebben történnek meg
ezek , mivel eben a tüdök a ' lélekzésre nem oly
alkalmatosok . A részszerént- való tökélletlen lélek
zésnek legtöbb eseteiben , a' jobb tüdő elébb lélek
zik , hogy sem mint a' hal *) A többi műszerek
beli változások , melyeketa gyermekben a’megvál-
tozott vérforgás okoz , névszerént a veröér csator
nának ( canalis arteriosusnak ) , a' tojásded lyuknak
(foramen ovalenak) , a' köldök edényeinek , és a'
vérér csatornának , öszszenövéseik , csak késöbben
a születés után állnak be , és az a’korszületett kis
dedekben , akik csak rövid ideig éltek , semmi
útasítást nem adhatnak.
* ). E’ről való jegyzékeket közlöttek velünk Craanen Ta
más és Portal (Lásd Daniel de umbilico et pulmo
nibus , pag. 100. et 147. ). Lconharde (de respira
tione recens natorum dextrilatera in Medicina fo
rensi plurimum attendenda. Viteberg. 1783.) , és
Metzger (in Programm . de pulmone dextro an
tc sinistrum respirante. Regiom . 1783. et in Exer
cit. Acad . No. VII .) ezen tanúságot állíták fel fö
ként. Ezt erösítik meg a' jegyzékek is Albertinál
( Tom : V. Cas . 13 ), Pylnél (Aufs. Bd . V. Fall
4. és VI . Fall 3. ) , Buchholznál ( Beitr. Bd. II . S.
104.) , és J. W. Schmittnél (Versuche und Er
fahrungen über die Lungenprobe. S. 235.). De
vagynak az ellenkező részröl való egyed jegyzé
kek is . Lásd Olberg. Diss . de docimafia pulmo
num hydrostatica. Halae. 1791. 8. 8. No... és die
Beobachtungen von Schenk , in Hufeland's und
Himly's Journal d. prakt Heilk. 1809. Apr. S.
13. u . ff.
 275

473. S. Az itt kifejtetett dolgokat, és a' méh

gyümölcs tüdejei közt , 's a' már lélekzett gyermek
tüdejei közt való különbséget, már részint Galenus
1 ) is tudl.a. A' XVII-ik században ezen tüneménye
ket a' bonczolók és az orvosok elegendőképen is
mérték * ). Még is mindazonáltal az azon épült vízi
tüdökísértet csak 1683-ban alkalmaztatott legelőször
a' törvényszéken . 5 ). Azon idötől fogva az Orvosi
Törvénytudományban ezt a tételt állították fel :
Az a’kor született gyermek tüdejeinek úszások meg
mutatja , hogy a gyermek a maga születése után
élt , és lélekzett ; a tüdőknek pedig lesülylyedések
a'nak a' jele , hogy a gyermek már születése elölt
meghólt.
1) . De usu partium corporis humani . Lib . XV. Cap. 6,
2 ). Spigel , Pineus , Harvey , Dimenbroek , Schwam
merdam , Etmüller , Rayger , Thruston , Th . Wil
lis , Bartholin , és Mások többen tndták a szü
letéskor megeső tüdők változásaikat. Lásd Daniel
1. c . pag, 92. el sq.
3) . Schreyer Doctor , Zeitzi Physikus , által. Lásd
Valentin . Corp. Jur. med. leg . Pand. Pars. II.
Sect. VII. Cas. 9. és e'nek a kérdésnek megvilágo
síttatását 's megfejtetését : ob es cin gewiss Zei
chen , wenn eines todten Kindes Lunge im Wasser
untersinkt, dass solches im Mutterleibe gestorben
scy ? von Schreyer. Zeitz . 1691. 4.
474. S. A' tüdökísértés megmutató erejéről va
ló vélekedések közt származott szakadás pedig ezen
tapasztalásnak mindjárt az első alkalmaztatásakor
támadott az orvosok közt , és tartott az az egész
XVIII-dik századon keresztül ‫ܕ‬, 's még most sem
igazíttatott el az egészen. Némely túdós és éles el
méjű tüdöproba védőinek iparkodásaik által néhány
18 *
 276
kevésbé nevezetes ellenvetések szerencsésen elhárít ':
tattak , némely vigyázatok (cautiók) megállapíttattak,
melyek azoknak alkalmaztatásokkor a’ hiba eltá
voztatásra használhatnak ; de más nyomosabb ellen
velések ezen tapasztalásnak törvényes esetekbéli hi
zonyító ereje ellen semmiképen meg nem czáfoltat
tak , és újabb ismételtetett és gondos jegyzékek ál
tal új erösséget kaptak . Ezen kísírtésnek a' bünte
tőtörvényi esetekben való közönséges alkalmaztatá
sa , a' feltétel nélkül való bizonyító erő , melyet a '
leghiresebb tanítók közzül némelyek ) tulajdoni
tanak a’nak , és a'nyomos következések , melyek a'
büntetőtörvény gyakorlásra a’ból folynak , a' tüdő
próba ellen indíttatott ellenvetéseknek , és azokat
megczáfolni igyekező kísírtéseknek szorgalmatos
megvizsgáltatásokat , felette szükségessé teszik.
4 1). Oda tartoznak Haller (Vorles II . Th . II . S. 16.) ,
Brendel (Med legal . Cap. IV. és . Praelect: acade
micae Cap. XXIV) , Büttner (von Kindermord . S.
50.) , Camper (von den Kennzeichen des Lebens
und des Todes bey neugebohrnen Kindern) , Metz
ger ( System - und Ger. med. Abhandlungen ) ,
és Mások 1

2 ). Szélesebben kidolgoztä сzt a vizsgálást IIenke

Adolph ezen munkájában (Revision der Lehre von
der Lungen und Athemprobe. Berlin . 1811. a'
Horn's Archiv - jában is ki van cz nyomtattatva .
475. S. Első ellenvetés : A’ tüdő és a’lélekzés
kísértés csak azt keresheti 'ki , vajjon az a’korszü
letett kisded lélekzett é ; de azt nem eszközölheti
ki , hogy vajjon lélekzés nélkül , születése után is
még élt é vagy nem .
 277

Ezen ellenvetés nyomossiiga világos, mert fel- .

vévén is , hogy a tüdő - és lélekzéspróba minden
kor esalhatatlan útasítást adhat a' megesett vagy meg
nem esett lélekzésról, mindazonáltal a' tökélletesen
véghezmenő tapasztalás is a' kisdednek csak a' lé
lek zéssel való életét mutalja meg . De a születés
utáni lélekzés nélkül való életet a tüdőkísértés ki
nem keresheti ; mivel minden müszeri változások ,
melyeket a' megmutat , egyedül a születés után va
ló gyermekben megtörténö lélekzésnek beállásától
függenek.
476. S. A’tüdőpróba védelmezői különb különb
féleképen igyekeztek ezt az ellenvelést meggyengite
ni. lyek általjában azt vítatták , hogy az élet a '
lélek zéstől elválaszthatatlan , és ezt a kéų szót úgy
kell nézni , mint egyet jelentől *). Továbbá ,
nem lehet ugyan a' lehetségét azon állapolnak ia
gadņi , melyben a' gyermek születése után belek
zés nélkül, egy darabig folyvást élne; de az ilyen
állapot nein élet , hanem csak az élet és halál közt
való viaskolás , - nem a'nyira az a' kérdés , vaj
jon valamely gyermek születése után élhet è úgy ?
mint sokkal inkább az ; vajjon bizonyos jelek
ból ki lehet é hozni, hogy az valósággal élt ? u ’
miről csak a' bizonyosan megtörtént lélekzés tehet
bizonyságot.
*) . Név szerént Metzger ( System 1 - ste Aug. $ . 304. és
331. ) mondotta ki világosan ezen vílatíisokal .
477. S. Schmidtmüller *) másképen igyekezék
ezt az ellenvelést elhárítani. Ö igy szól : Különb
séget kell itt tenni, a' közt az élet közt ,amely
lyel a gyermek , ugy szólván , mint az anyjá
 278

nak egy része bír , és a ' gyermeknek az anyján ki

vül való tökélletes magában felálló élete közt. Az
életnek az a' neme , a' melyel a ' gyermek bir az
anyjában , azzal ö születése után is þír , minekelöt
te lélekzik (mivel p . o. burokba bezáratva , vagy lál
szatósan halva születék ), az orvosra nézre csak fel
tétel (conditio) , a ' gyermek magában felálló életé
nek tekintetében . Úgyde a' tudökísérletnek nem ezen
feltételnek jelenlétét , hanem a gyermek magában
felálló életének jelenlétét kell megbizonyítani. Ha
a' gyermek magában felállóképen ' élt ; a’kor lélek
zett ; ha a' soha sem lélekzett ; a’kor soha magában
felálloképen az anyján kívül nem élt , hanem bátor
már született is , még is mindazonáltal csak azzal
az élettel bírt , a' mi csupán feltétel a' magában
felálló életre nezve. Kikeresni pedig , micsoda aka
dályok nem engedték a' gyermeket lélek zeni, vagy
mik húzták el töle a' magában felálló életre való
még többi feltételeket; a'nem a' tüdöproba dolga,
hanem más orvosi törvényes vizsgálatoknak a' kö
telességek. Tehát az illendöen véghezvitetett tüdö
kísérlés mindég megmutatja azt , a' mi a'nak a'
tiszte , hogy t. i. valamely gyermek , aki még
nem lélekzett , az anyján kívül magában felállókés
pen nem is élt.
*) . Handbuch d . St. A. K. S. 373.
478. S. Az itt sokféleképen kisírtetett megczá
folás nem állja ki a' sarat, és meg nem erőteleníti
az ellenvetést. A' büntető vizsgálatokbeli kétséges
törvényes kérdéseknek megvizsgáltatásokra , a' hol
a gyermek ölésről van syanú , a törvényszéki or
.

279
vostól nem a' kívántatik , hogy ő a' felnyitás mivolta
szeréut határozza meg : vajjon valamely holtan ta
láltatott a'kor született gyermek lélekzett é , vagy
(Schmidtmüller ként) vajjon magában felállóképen
élt è az ? - hanem neki meg kell határozni , hogy
a gyermek születése után , általjában , lélekzés nél
kül is , élt ė ? – A’ törvényszék részéről ezt a'ki
ránságot kell tenni a' felnyitó orvos eleibe ; mivel
valamely a’korszületett , nem-lélekző , de mind
azonáltal élő , kisdeden téletett erőszak , vagy öl
döklés , épen szint olyan vétek , és gyilkosság ma
rad , mint mikor a valamely lélekzö gyermeken
vitetik véghez *).
*) . Plattner Tanács (Programm . de vila fetus non
animata quantum ad infanticidium) ugyan a' mi
nap ezt a ' vítatást óltalmazta , és igyekezett az
animatus és inanimatus fetus közt való különbsé ..
get ismét igazzá tenni , a'mil azonban az Alberti
és Teichmeyer idejétöl fogva minden tanítók ,
még a gyermek elhajtás tekintetében is , viszszavet
tették. De a' dolog oly nyilávánságos , hogy cat
jobban nem szüksér világosítani . Szélesebben meg
vizsgálta pedig a' Plattner okait Ilenke , ezen mun .
kájában : Revision der Lehre von der Lungen -und
Athemprobe. S. 28. u . ir.
1.

479. S. Azon eset pedig (melynek lehetąégét a?

tüdőkisírtetnek legheresebb védői sem tagadhatják ),
hogy az a'kor születelt gyermek lélekzés nélkül szü
letése után egy darabig folyvást él , megtörténik ,
ha a' hoszszú és nehéz szülés munkája után a'kis
ded a' nagy gyengeségnek , vagy elájúlásnak , vagy
álhalálnak állapotjában születik ' ) , vagy a száj
nak , a' lélekzés útjának , nyúlós takonynyal, vagy
 280

méhgyümölcs -vizzel , 's több é félével való mege

telése miatt , még csak a’kor juthat a' lélekzéshez ,
mikor a 'mesterség segedelme dolgozik ; vagy ha a?
mejjbeli és hasbeli növés hibáji a' lélekzést akadá
lyoztatják ); vagy pedig a’ fürdőben való szülés által,
a' szájnak és orrnak önkénes bedugatása által, a '
kisdednek a születés szempillantatjában a víz alá
való eszközetlen bemeríttetése által, vagy végra
a' kisdednek burokban való születése által , a' gyer
mek lélekzése lehetetlenné tétetik .
1) ' A' Wittenbergi Facultas már 1684- ben előadla
ezt a tüdöpróbának bizonyitó ereje ellen való
ellenvetést. Lásd Valentin. Pand. med. leg. Pars
II, Sect. VII. pag. 502, és Henke Revision S. 2.
2) Ploucquet Commentar. pag. 302.
480. S. Az ellen a' különben ritka történet el
len , hogy némely gyermekek széjjel nem szakadt
burokban születnek , Metzger 1 ) ezt említi ; hogy
az ilyen kisdedek a nádrából ugyan kijönek , de
meg nem születnek. De Roose méltán feddette ezt
az ál-okoskodást , és azt vítatta , hogy az egészen
hijábanvaló és megvettethető , mivel az ilyenképen
a' világra jött gyermeknek megöletése , nem ke
vésbé gyilkosság , mint szintén a' rendszerént szü
ļetett gyermeké.
* ) Lásd System . $ .332.
2 ) Grundriss med , ger. Vorles. S. 54 .
481. S. Tehát megczáfoltathatatlanul kisül ‫ܕ‬
hogy sok olyan történet van , melyben a tüdö és
a ' lélekzéspróba az orvos eleibe téletett kisdednek
születése után való életéről szólló kérdésnek megha
 281
tároztatására általjában elégtelen. Ugyan is mivel
mind azon megneveztetett esetekben ( 480. S. ) a'
kisded a' lélekzésben megakadályoztathatik , vagy
másként erőszakkal megölcthetik ; tehát a'ból ellene
mondhatatlanúl következik , hogy a’ tüdő - és lélek
zéskísírtet , mint a maga természete szerént alkal- ;
malian , az ezen történetekben való megfejtés alha
tására, valóban alkalmaztathatatlan ; vagy ha üz al
kalmaztatik is , hamis ítéletet állapit meg.
482. S. Ha a' förvényszéki orvos az ilyen ese
tekben , a' Metzger és Plattner tanácsa szerént, mi
helyest tanúk nem bizonyítják , hogy a kisded
születése után még élet jeleit mutatott , a tüdöprós
þa következésében ezt az ítéletet hozza , hogy a '
kisded hóltan született ; a’kor ő tudva , vagy tu lat
lanúl hamisat mond , a' ini által megeshetik, hogy
a ’ gyermekölést véghezvilt bünös aszszonynak igaz
ságtalanul kedvez *) , és a' gonoszság , a' törvény
szándéka ellen a' büntetés alól kivétetik . Mind
ezek szerént tehát világos , hogy a' legelső és leg
közönségesebb ellenvetés a maga égész erejében
megáll,
* ) Melzger azt vítatja , hogy mivel az orvos ezen íté.
let által, hogy a' gyermek hóltan szülctelt , csi .
pán a bünös aszszonynak kedvezhet ; tehát az ő
lelkiismérete egészen nyugodva lehet. De az
igazság kiszolgáltatásnak teljességgel nem lehet
ezt törvényül felvenni. – A' törvényszéki orvos
az emberiség kötelességének kétség kivil eleget
teszen , ha ö a' valósággal kétséges esetben azi az
ítéletet hozza , hogy a gyermeknek születés utáni
életéről való kérdésre természeti ismérlelő jelck
szerént meghatároztatva nem lehet felelni,
 282
483. S. Második ellenvetés : A ' tüdő - és lélek
zésproba semmiképen nem mutatja a kisdednek
születés utáni életét és lélekzését minden fellélel
nélkül , mert a gyermek már a születés elött , és
a születés alált lélekzletett,
E’röl a' tétetről (propositióról): hogy a ' kis
ded a születés elött és a születés alatt lélekzhet ;
már száz esztendönél régebben volt vetélkedés az
orvosok közt. Ha pedig ellene mondathalatlanul
meg lehet azt mutatni ; a’kor az ' a' legnagyobb
nyomosságú erösség a törvényes esetekben a tü
dökísértésnek bisonyító ereje ellen. Ugyan is min
denütt , ahol a kisded a ' születésnek elölte , vagy
alatta lélekzelt, és ő gyengeségböl, vagy akármi mils
okból , a' születés elöll meghólt , a' Lïdökísérlelnek
következése a'ra a' hamis il éleltételre vezet , hogy
a' gyermek születése után élt , ami által a ' bün
tető törvényszéken a gyermekölésről gyanús asz
szony büntelenül vádoltathatik .
484. S. Ezen ellenvetésnek megczáfoltalására
a' tüdökísértés védelmezői két úton indúltak el.
Ugyan is , részszerint az egeszségludománybéli
okokból, igyekeztek a’ szuletésnek elölte vagy alal
ta való lélekzésnek lehetetlenségét megmutatni, és
következőleg a’nak felvételét nevetségessé tenni ;
részszerént a' születés munkája előlt és alalt való
lélek zésről téletett régibb jegyzékeket , mint hihe
tetleneket , megtámadták , és azokat egyáltaljában
tagadták. Mivel az Orvosi Törvény -tudománynak
leghíresebb tanítoi e'röl az ö vitatásaikban megha
sonlanak * ) , és egymásnak ellentmondanak ; tehát
a' kérdés meghatároztatásának az egészség-tudo
 283

mánybeli okoknak helyesebb meghányatásokból , és

a' bábaorvosoknak tapasztalásokból, kell kikerülni.
* ) Elhalgatom azokat , kik , mint Bartholin , Zeller,
Sennert 's a' t. a' vagitus uterinust , a' terhesség
alatt lehetségesnek állíták ( lásd Boha a . a 0. S.
176.) ; csak azokat az orvosokat fogom nevezni ,
kik a gyermekeknck kevéssel születések elött való
Jélekzéseket és sírásokat vítatták . Ezekhez tartoz
nak : Bohn (de renunciatione vulner. pag. 175.),
Teichmeyer (Instit. Med . leg. pag. 241.), Alberti
( Jurispr. med. Tom I. Cap . IX. 9. 5.) , llaller
(Elem Physiol. Lib. XXIX . Sect. 1. 5. 55.) , Mór
gagni (de sedib . et caus. morborum Epist. XIX.
art. 45, et 47.) , valamint az újabb idökhen Osian
der, Ficker , W.J. Schmitt, Hagen , Bork , Knape,
Thitenius , Wigand , a ' kiknek jegyzékeik alább
eló fognak hozatni,
A születés elött való lélekzés lehetségét kiváltképen
tadagták ; IIebenstreit (Anthrop. forens. p . 410.),
P Camper (von den Kennzeichen des Lebens und
Todes bey neugebohrn , Kindern .) , Röderer (opusc ,
paz. 213. sq.), Büttner (von Kindermord. S. 60.),
Ludwig ( instit. med. forens . ſ . 251. ) , Wrisberg
progr. de respirat. prima. etc.) , Meckel (ia Pyl's
Pepertor. I. S. 49. ), Metzger (System. 1-2c Ausg.
9. 304. és 337.) és Sikora (consp. med. leg.).
485. S. A' születés előtt való lélekzés lehelet
Jenséget megmutatni akarván a’ túdósok , azt vetet
ték , hogy a méhgyümölcs , a' burok-vize által
körülvétetvén , és a' burók hártyáji által bezárat
wán , semmiközösülésben nem lehet a’külsó levegő
yel. Ezen nagyon igaz jegyzékkel a' némely regibh
orvosok által » ) lehetségesnek tartatott lélekzés is,
és a' terhesség ideje alatt , a ’ burok hártyájinak
niég széjjel nem szakadásokkor való vagitus uteri
nus , mint inese és semmiség , megezáfoltatik :).
 284
1) Ezekhez tartozik Mazzini ( Tractat. de respirat ,
foetus in Opp. T. III . p. 60.), Zeller a'ban a hi
res Diss . infanticidas non absolvit , nec a' toriurą
liberat, nec respitationem foetus in utero tollit ,
pulmonuin infantis in aqua subsidentia. Úgy lat
szik , hogy maga Bohn (l . c. pag. 176.) sem tartja
egészen lehetetlennek az ilyen lélekzést.
2) Lásd Roose's Grundr. % . 50.
486. S. Ellenben pedig a valósággal · lehelsé
ges , hogy azokban a' töriénetekben , melyekben a'
gyermektartó hólyagnak széjjelszakadása , és a' víz
elfolyása után , a' szülés késik , és a' gyermek feje
úgy fekszik , hogy a hüvelyen berohanó levegő
hozzá férhet; a'kor a' kisded mind lélekzhet, mind
sírhat. Az ez ellen' indíttatott ellenvetések ; hogy
a’ nádra az öszszegörbedett méhgyümölcséhez szo
rossabban hozzá áll , mint sem hogy a’nak a' mejj
ürege a' lélekzéshez illendőképen kitágulhatna , és
hogy a nadrán kívül való első lélekzés feltételeinek
nem-létekkor semmi ok sintsen a' még meg nem
született kisdednek lélekzésére - ) ;, ezek csak mind
elmélkedéshöl készült okoskodásból ( a priori ex
theoria ) húzatnak ki ; de ezek a' dologhoz értö
és hiteles bába orvosoknak (Osiandernek 2 ), Ficker
nek ), Thileniusnak 4 ), J. W. Schmittnek 5),Wi
gandnak 7 ), Bocknak es Knapenak 7 ), ismételtetett
tapasztalásaik által , megczáfoltattak.
1) Ezeket az ellenvetéseket tették főként Camper ,
Meckel, Meizger , és Roose.
2) Lásd N. Denkwürdigkeiten Bd. I. $.67. és Götting..
Gel. Anzeigen, 1809. Bd. I. S. 150. a' hol egy jegy .
zék hozatik fel , amely megmutatja , hogy egy,
fordítással a világra hozatott , a születés alatı
pedig meghólt, fiúgyermek a nadrában lélekzett ,
 285
mivel a' tâdejci világos veresek voltak , és azok
mind egészen , mind darabokra felvagdaltatván ,
úsztak , bátor a' hóltiestet sem a rodhadás elö
nem fogta , sem pedig az élesztés végeti a'ba le
vegő nem fúvaték.
3) Lásd Fickers Beyträge zur Arzneywissenschaft.
Heſt. II. S. 123. Salz , Med . Chir. Zeitg. 1804. B. I.
S. 236. Ismét 1810. Nr. 44. Beilage .
4) Loders? Journal für chirurg. u . s . f. Bd. IV. St. 4 .
S. G33 . u , T.
5 ) Schmitt Neue Versuche und Erfahrungen tiber
die Ploucquetsche und hydrostatische Lungeopro
be . Wien , 1806. S. 173. u . ff.
6) Lásd Wigand's und Gumprecht's Hamburg. Ma
gazin für die Ge burtshülfe . 1807. St. 1 .
7) Lásd Knape's und Hecker's kritische Jahrb . der
Staats Arzneik . für das 19. Jahrh , Bd . II . Th . 1 .
A. Henke Revision S. 44. 45. a' IIaller, Baudelocque
Röderer orvosoknak az elöhozatott tapasztalások
kal megegyező ítéleteket öszszehasonlította.
437. S. Továbbá, nem lehetséges, hanem gyak
ran meg is esik , hogy valamely még csak a fejé
vel megszületett gyermek, a' melynek hasa és mejje
még egészen az anyja szülő részeiben vagyon , lé
lekzik és sír . A’ Camper , Metzger, Wrisberg
és Mások állal az az ellen előhozatott uk ; hogy to
i. a' szoros hüvelyben lévő mejjnek a lélekzésre
szükséges kiterjedése lehetetlen ; tökélletesen meg
czáfoltatik , a' Haller ) William Hunter * ) , Bau
delocques), Ploucquet a ) , ítéleté , és Hagennek ,
Osiandernek , J. W. Schmitlnek ismételtetett jegy
zékei , által.
. 1 ) Elem . Physiol. Tom . VIII. Lib. XXIX . Sect . IV.
$. 55. Cum saepe puerperis proxime adstiterim ,
saepissime audivi , ct credo vulgo id fieri, est
que ex humani partus natura , vagire nempe fe
 286
tum, quam primum e vagina prodiit , sub vesti
bus matrem velantibus , et inter manus educen
tes obstetricis vagire vero extemplo et fortiter.
Non videtur adeo multum tempus requiri , ut
sanus et robustus ſetus pulmonem suum ad re
spirandum , et vocem edendam , aptum reddat.
Non ergo penitus repugnare posse , ejusmodi fe
tum aliquo ab obstaculo , ut a latis humeris re
tentum , ore suo dcorsum in ossium verso , et
respirare et vagire, –
2 ) Ueber die Beweise des Kindermordes : in der
Sammlung auserles. Abhandlungen zum Gebrau
che practischer Aerzte. Bd. XI. St. 2. S. 211.
3) Anleitung zur Entbindungskunst ; übersetzt von
Meckel, Bd . I. S. 333.
4) Commentar. pag. 247.
5 ) Erläuterung seines neuen Lehrgebäudes. Nr. 10.
S. 157 .
6 ) Lásd Annalen der Entbindungslehranstalt zu Göt.
tingen (Bd . I. St. 1. és Bd. II. St. 1.), ahol együtt
kilencz ide tartozó jegyzék fordul elő. A' Göttin
ger Gel . Anzeigenben közöltetett : Uebersichten
von den merkwürdigen Vorfällen in der Entbin.
dungsanstalt von den Jahren 1908 u. 1809. foglalnak
magokba isinéieltetett újabb tapasztalásokat a gyer
mekeknek születés előtt és alatt való lélekz é
sekroi.
7 ) A, a . 0. S. 164. u . ff. a' hol hasonlóképen , a'
megszületett fej után, és a' többi részeknek kisza
badúlások alatt való lélekzésrõl és sírásról szólló
nyolcz bizonyító tapasztalások jönek elő .
488. S. Az előhozatott tapasztalások magok
elégségesek a'ra , hogy az említtetett dologról való
minden kétséget elhárítsanak . Az az ellen tétetett
ellenvetéseknek pedig a'nyit meg lehet engedni,
hogy az aszszonyi szülő részeknek szorosságok , és.
a' kisded mejjének öszszeszorúlása , kétség kívül
 287
oka a’nak , hogy a gyermekpek el nem végeztetett
születése elölt való lélekzése szánosabban nem for
dúl elő, és hogy azt minden bába orvos nem jegyzi
meg. Többire , meg kell jegyezni, hogy az asz
szonyi nemző rész szorossrígán kívül még más okok
is vagynak, melyek a' csak fejjel megszületett gyer
meknek tökélletes megszületését akadályoztathatják,
4
p. 0. a megszünö fájdalmak , a' köldöksinór felte
kergödése, a lapoczkának a' medencze végénél való
roszsz állása *).
*) Lásd J. W. Schmitt, a. a. 0. S. 157.
489. S. Ha tehát mind a' respirátio uterinát
(486. S.), mind a' csak fejjel megszületett gyer
meknek lélekzését (487. S.) mint lehetségest meg
kell engedni ; a’kor világos , hogy a' Camper, Da
niel , és Metzger által az Orvosi Törvény -tudo
mányba bevitetett talptétel : hogy valamely gyermek
elébb nem lélekzhet , miut sem mig az a' fejével,
mejjével , és hasával meg nem születik , és a' leve
göbe csipejéig ki nem téletik ; általjában hamis , és
azt ezután ezen tudománynak egy tanítókönyvében
sem kell megszenvedni.
490. S. Tehát ezen tudománynak a történe
tekre való alka'mazlatásának tekintetében , a' kol a'
gyermek -ölésről való gyanúság van , ezt a' tanúsá
got kell bevenni : hogy a gyermek tüdejeinek úszá
sok nem mutatja meg általjában a' gyermeknek
születés után való életét ). Az is a' mit Alberti -)
megengedett , és Teichmeyer 5 ) világosan tanított :
hogy a' fejével megszületett valamely gyermek lé
lekzhet, és azután az anyjának hibája, és erőszakja -
nélkül meghalhat ; megérdemli a törvényszéki or
 288
vosoknak és büntetőtörvény -túdóknak a' legnagyobb
figyelmetességeket.
1) Ezt a tanúságot tette a Berlini Ober Collegium
Medicum egy derék ítéletében , a' maga végzésének
talpáúl . Lásd Paalzow's Magazin der Rechtsge
lehrs. f. d. Preuss. Staaten . Bd. VI , S. 232 .
2 ) System. Jurispr. med. Tom. I. Cap. IX . 9.5.
3 ) Institutiones med. leg. Cap . XXIV. pag. 241. a' hol
ö így szóll : fieri potest, ut infans capite exclusus,
antequam totus excludatur , respiraverit , statim
vero , antequam reliquo corpore egressus fuerit ,
moriatur ; et quidem absque malitia matris. Teich
meyer után sokkal V. Hunter (über die Beweise
des Kindermordes ) ugyan ezt a' vítatást mon .
dotta ki .

491. S. Harmadik ellenyetés : 'A ' tüdőknek el .

merülések általjában nem mutathatja meg a gyer
meknek születés előtt való halálát ; mivel a tüdök
bizonyos feltételek alatt a’kor is elsülylyednek, mi
kor a' gyermek , születése után is, jó darabig élt és
lélekzett is.
Világos , hogy ha ezt az állítást meg lehet
bizonyítani, a' vizbeli tüdöpróbának bizonyító creje
a' lörvényes esetekhen semmivé leszen. A' büntető
törvény tekintetiben itt ismég az a történet áll
elő , hogy a vádoltatott aszszonynak a' tüdökísir
tés következése szerént méltatlanul pártját foghatják.
492. S. Azon esetnek lehetsége mellett , hogy
némely tüdök , a' melyek valósággal lélekzettek, a'
vizhe lesülylyednek , ezek fognak. 1) A' régibb és
az újabb jegyzékek , ezen esetekről , melyekben
az olyan gyermekeknek tüdejeik , kik sokaknak
tudtokra születések után darab ideig lélekzettek, és
sira
 289
sírtak , még is a' vizben leültek. 2) Azok az esetek,
melyekben az olyan gyermekeknek tüdejeik , a’kik
éltek és lélekzettek , nem úszlak ; mert azoknak a'
különös ( specifica ) sílyok , takonynyal, genyecség
gel való megtelés , vagy ködaganatok , gyáladás ,
vagy más nyavalya által úgy megszaporodolt, hogy
a' bennek lévő levegő mellett is a ' fenekre leüle
pednek .
493. S. A’ tüdöpróba védői ezen ellenvetés el
len részint egészségtudománybeli okokat állítottak
fel, részint a jegyzékeket , mint hihetetleneket lá
madták meg ; föként pedig az ilyen gyermekeknek
sírásokról való jegyzöknek tanubizonyságokat félre
vetették . Metzger *) azt vílatja : hogy az a vele
mény , mely szerént valamely gyermek sírhasson ,
a’ nélkül hogy lélekzett volna , vagy hogy ő lé
lekzhetett a' nélkül , hogy a ’ tüdejében levegö ma
radna , és a' tüdőknek gombássá lett állaljok (sub
stantiájok ) ismét tömöllé lenne ; a' józan egészség
tudományának állításaival ellenkezik. A síró gyer
mekeknek példájokat bizonyosan senki sein hallotta.
*) System . 1-te Ausg. 5.328.
494. S. Mivel ez a' vetélkedés nem az okosko
dásból (a priori) , hanem csak a tapasztalásoknak
következésekből határoztathatik meg ; tehát itt leg
föképen a jegyzékekuek hitelességek jön tekintetbe.
· A' régibb jegyzékek , melyek ide tartoznak, a' Zel
ler 1 ), Bohn 2 ), Mauchart :), Heister 4), és Tor
rez s ) orvosoké. Ezen jegyzékek , bátor töbnyire
isméreles nagy orvosok által közöltettek is ; mind
azonáltal az igazságnak nem minden színe nélkül
19
 290
támadtattak meg , és kivált a' sürgettetett , hogy a’
sírást nem magok hallották azok az orvosok .
1) A feljebb említtetett Dissertatióban . Lásd Daniel
1. c. p . 107.
2) I. c. pag. 181 .
3) Lásd Ephemer, Natur. Curios. Cent. I. obs . 121. és
Daniel I, c. pag. 110 .
4) Diss de fallaci pulmon. infantum experimento.
Helmst, 1732.
5) Mémoir present. a' l ' academie royale des sciences
de Paris . T. II. Lásd Daniel I. c. pag. 125.
6) Metzgeren kívül Meckel is ezen írásban : Dissert .
Olberg de docimasia pulmonum hydrostatica. Ha
lae , 1791. pag. 16. ezt az ítéletet hozta . Azt sem
minden ok nélkül lehetett volna ellenvetni , hogy
a' Bohn és Mauchart előadásában az anyák a'
gyermeknek életét csak a kinzás (tortura) után
ismérték meg .

495. S. De az újabb jegyzékei Lodernek ' ' ) ,

Metzgernek 2 ) , Königs-Dörfernek :) kivált pedig
Schmittnek 4 ), Osiandernek 5 ), Schenknek 6 ), épen
nem engedik , a’ról a' tettről kételkedni, hogy va
lamely születése után hoszszabb ideig élt , lélek
zett , és sírt gyermeknek a tüdejei a vízben leü
lepedtek.
1) Programma, in quo pulmonum docimasia in du
bium vocatur , ex nova , anatomica observatione.
Jen . 1779.
2 ) Schulz Diss . exhibens animadversiones ad doci
masiam pulmonum . Regiom . 1787. p . 22 .
3 ) Kicfer Diss. de docimasia pulmonum . a nuperis
dubitationibus vindicata. Jenae, 1788. pag. 2.
4 ) A. a. 0. S 216.
5) Lásd Götting. Gel. Anzeigen . 1809. Bd. I. S. 151 .
6) Hufeland's und Himly's Journ. d. prakt, Heilk.
1809. Aprilst. S. 93.
1
 291
A ' legnyomosabb és még némely más tekintetben fe.
lette hasznos jegyzék a ' Schenké , a' mint azt A.
Henke Revision etc. S. 59. megmutatta. Ott mind
öszsze vagynak hasonlíttatva egymással az itt eld
hozatott jegyzékek.
496. S. Tehát megczáfolják az ellene mond
hatatlan tapasztalások a ' feljebb (492. S.) előhoza
tolt elmélkedésbeli (theoretica ) okokat. Azok meg
mutatják, hogy az élet nem csak az idéilen, hanem
a tökélletesen idös gyermekekben is " ), nem csu
pán egy néhány óráig , hanem napokig is , a’szü
letés után tökélletlen lélekzés mellett is felállhat, a '
mely által a' tüdök vagy egy cseppet sem, vagy
csak igen csekély részben , lesznek úszhatók. Az
ilyen esetekben a' levegő ugyan a' lélekzö gégébe ,
és a’nak a' vastagabb ágaiba , betóldúl, de a vék
1
nyabb ágakba , és a' levegő lyukba nem , 's a' szó
zat -hasítékján ( glottisou) keresztül a kilélekzéskor
szózatot allkat 2 ).
1) Metzger azt vitatta , hogy csak a hétholnapos
idétlen gyermekek folytathatják a halálos viasko
dást születések után lélekzés nelkül ; ellenben ,
hogy az idős gyermekek a lélekzés nem léte miatt
hamarabb meghalnak. De ez a’Schenk jegyzéke
által tökélletesen megcáfoltatik , a' mely a' teljes
séggel idős gyermeket illeti.
2) Ezt a meghatározást adja Ploucquet (Commen
tar. pag. 299.) ; és ő mellé álltak Roose, Schmidt
müller , és J. W. Schmitt. Haller már valami ha
sonlót jelentett.
497. S. A ' mi azokat az eseteket illeti , me
lyekben azoknak a gyermekeknek tüdejeik, a' kik
éltek és lélekzettek , leülepednek , mivel beteges
környülállások által azoknak különös ( specifica )
19 *
 292
súlyok rendetlenül megszaporodott ( 492. S. ) ; a:
ugyan igaz , hogy azok megtörténhetnek , a' mint
azt a ' de Haen ), Morgagnia ), Röderer 3 ), Wris
berg 2 ) ; és Schmitt 5 ) tanubizonyságai állítják ; de
valóban az ellen azt lehet kifogui , hogy azok ré
szint felette ritkán fordulnak elő, és részint , a' tü
döknek.sz ros megviszgáltatásokkor, könynyen fel
fedeztethetnek . Tehát ezekről a történetekröl ke
vésbé lehet mondani, hogy ezek a tüdőpróbát csa
lóvá teszik ; sőt sokkal inkább azt lehet állítani,
hogy az ilyetén nemű személyek a' törvényes tü
dökisírtésre nem alkalmatosok .
1) Rat. med . T. II. p . 123 T. V. p . 50. T. IX . p. 29.
2 ) De sedibus et causis morb. Lib. II. ep. XIX. art.46.
3) De morbo muroso. p . 173.
4 ) Nov. Commentar, Societ. ' R. Götting. T. VI. Ob.
serv. el experim . ad docimas. pulm . J. 15.
5) A. a. 0. S. 245.
498. S. Hasonlókępen a' tüdökísértés bizonyitó
.
ereje ellen való gáncs elháríttathatik : hogy a nagy $

gyengeségű gyermekeknek eseteikben , vagy a' lé

lekzö -gége ágának bezáródása miatt, csak egy tüdö
szárnya viszi véghez a' lélekzést, az egyik tüdő
szárnya úszhatónak , a'másik pedig úszhatatlannak
találtatván. A ' tapasztalásoknak sokaságok által
megállapíttatott lanúság (doctrina) az, hogy a jobh
tüdő szárnya töbnyire elébb lélekzik , mint sem a'
bal (472. S.); megkönynyebbítené az ilyen esetek
nek a megítéltetéseket , és eleget akarván tenni
a’nak a törvénynek , hogy a tüdőkísértéskor a'tü
döknek mind a két szárnyokat , egészen és dara
bonként , az úszhatóságra nézve meg kell kísérteni;
 293
más oldalról a hamis következést eltávoztatná.
Mindazonáltal a tüdöknek tökélletlen vagy rész
szerint való úszásokból általjában azoknak a' részint
való levegő tartásokat lebet kihúzni, de a ' mi nem
mindég a' megesett lélekzést mutatja meg ; hanem
az a'levegő befúvástól is származhatik (Lásd 503.8.).
499. S. Ez a' kérdés : vajjon a' inegfúlás által
való halálkor a' lüdökben származó vérnek öszsze
gyülekezése , az a korsziiletett gyermekeknek tüde
jeiket, a megesett lélekzés mellett is , a vízbe le
sülylyeszti é ? kétséget lámasztolt. De a' Bültner , ),
Metzger :), és J. W. Schmitt " ) által ismételtetett
Lapasztalások látszanak megmutatni, hogy a meg ,
fúlt kisdedeknek tüdejeik , ha setét veresek is , és
a ' vértől felpuffadtak is ; még is mindazonáltal
úszhatók maradnak . Itt a tüdő darabjaiból való
" vérnek szorgalmatos kinyomatása is az úszás kisir
tés előtt helyes vólna.
1) Vom Kindermorde. Nr.28 . 22.33,
2 )Systèm . 9.329. a.
3) A. a. 0 S. 245 .
500. S. Tehát világos , hogy a tüdőkísértet
körül való vigyázatoknak szorgalmatos alkalmaztá
tások által némely az elébb feljegyeztetett esetekben
a hiba eltávoztathatik ; de azonban az előadatott
ellenvetésnek fő állítása meg van bizonyittatva ;; 's
következőleg a' lüdöpróba következtetése kétséges.
501. S. Negyedik ellenvetés : Valamely hóltan
találtatott a’kor született kisded tijde jeinek úszások
meg nem mutathatja állaljában a gyermeknek szü
letése után volt életét , mivel azok a tüdők is , al
melyek nem lélekzettek , úszhatnak

i
 294
Ez az ellenvetés is tagadhatatlanul nyomos ,
mert ha semmibizonyos ismertető jelek nintsenek
a természetes lélekzés által úszhatókká lett tüdök
nek azoktól való megkülönböztetésekre , a' melyek
más okokból úszának ; vagy ha ezen történetek fel
cseréltetnek , így ismég lehetséges, hogy a ’ gyer
mek - ölésről gyanús személy , a tüdő-próba által
nyomatik.
502. S. Azon eset pedig , mely szerént a' tü
dök lélekzés nélkül is į úszhatók , kétféle :
1). Ha a ' hóltan született gyermek tüdejeibe
levegőt fúttak.
19

2 ). Ha a rodhadás által a tüdök állatjokban

levegő fejlett ki.
503. S. A' hóllan született kisdedeknek tüdejeiket
levegőnek beléjek való fúvatással whogy úszhatókká
lehessen tenni, némely orvosok ugyan tagadták ' ) ,
vagy legalább kétségbe hozták " ) ; de a’most min
den tanítók , és pedig még a' leginegvilágosodottabbak
által is, megismértetett. - Eschenbach ) , és Hal
ler *) , ezt vetették ugyan az ellen , hogy a' gyer
mek-ölö a' gyermek tüdejeit fel nem fújja ; de a'ra
méltán felelhetni azt , hogy a büntető törvény ese
teiben először meg kell vizsgálni, vajjon gyermek
ölés van ė jelen ; hogy valamely anya , a' titkon
szült gyermeket levegő beléfúvás által igyekezhe
tett életre hozni , hogy még mások is , az anyának
ellenségei, a' halottba fúhattak be levegöt.
1). Név szerént Röderer (Satur. de suffoc. Götting.
1754. p . 19. 20.
2 ). Lásd Heben'streit Anthropol . p. 407. 408.
3). Medic legal. p . 204. S. 15.
4) . Vorlesungen . Bd . II. Th . II. S. 19.
 295

504. §. Megkísirtellék ( megpróbálták ) , hogy

ismertető jeleket határozzanak, meg , melyek sze
rént megítélje a' törvényszéki orvos , hogy vajjon
a' tüdők kifeszülések természeti lélekzés, vagy le
vegő befúvás által ment é véghez. Azok az ismérte
tö jelek a’ következendők :
1). A ' levegö befúvás után a' tüdőknek semmi
tökélletes kifeszülések nintsen .
De ez az ismertető jel bizonytalan , mert a'
Schmitt által véghezvitelett számos kísirtések (ten
tá menek ) inegmutatják , hogy a' levegő befúvás után
megeső tüdöknek nagyobb vagy kisebb kiterjedések
a' tapasztalás diszlésének ( succesusának) lépcsőjétől
függ ; és mivel más oldalról mint a tapasztalás tanit
ja , a természeti lélekzés sem terjeszti ki azokat min
dég minden részeikben és tökélletesen , még a kor
sem , midön a gyermekek néhány napokat élnek.
Ezt megmutatják részint a 'Schmitt (a. a. 0. S. 188.
189.) által megjegyeztetett több esetek, részint a?
feljebb ( 494. 495. S.) előhozatott jegyzékek , a’hol
a' tüdejeik azon gyermekeknek , akik nyilván 16
lekzettek és sírtak, egészen , vagy részszerént a' víz
þen leülepedtek .
505. S. 2). A ’ tüdőknek felfúřatások által a?
mejj ürege úgy ki nem terjesztetik , niint a' ler
mészeti lélekzés által.
Számba sem vévén azt, hogy aʼmegesett lélekzés
ezen ismértető jelének érdeméről még mindég ver
sengenek (Daniel - Ploucquet); ezen jel , a' leve
gö befúvatásának a' megtörtént lélekzéstől való meg
különböztetésére , az alkalmaztatásban a' legnagyobb
lépcsőben bizonytalan , és kétséges marad , mivel
 296
a' mejjnek kiterjedése csak a szem mértéke által
ítéltethetik meg , mert a' kisded mejje , az eredeti
allkalmány szerént ; domborúbb , mint sem mások
ban " ) ; továbbá a' jegyzékekböl kitetszik , hogy
a ' tökélletlen lélekzéskor a'mejj is tökélletlenül ter
jesztetik ki , végre , mivel a Schmitt kísírtéseiből
világos , hogy a' tüdöknek és.a ' mejj üregének ki
terjedések nem mindég egyenlő arányúságban (pro
portióban) lenni találtatnak.
1) . Roose's Grundriss 52 á
t gat93.
a ot 61. 89.neésk 20. 38.lvá62.
2 ) . Lásd a . a. 0. die Versnche
t
úy ök ált
a
De 1.3 ). A ' felf lüd
sokkor eti
z meg nintsen s kbe
n
més kzé a' ányikorgó csikorgás ,zea'n mit ra'
e
ter l éle u t n a tüdö ves ész
e r
az emb .
De ez a' jel általjában hamis , és ellentmond
mind a természetudomány , mind a tapasztalás
talptételeinek * ).
.) . Lásd Schmitt a . a . 0. S. 194.
507. S. 4 ). Azokban a'tüdökben, a' melyek fel
fúvatnak , semmi tajtékozó vér nints jelen ; és ha a'
kiterjedt tüdőkben semmi vér sem találtatik, a’nélkül
hogy a gyermek vérfolyásban nem hólt meg , a kor
a'bol a' tüdőknek felfúvatásokat nem lehet kihúzni.
De hogy a felfúvatott tüdőkben , a' vágásoknak
öszszenyomatásokkor , hasonlóan majd több , majd
kevesebb vérés tajték forr ki, megbizonyítják Schmitt
nek (a. a. 0. S. 181. ' s a' t.) túdós tapasztalásai.
Tehát csak a' tüdőbeli vér menynyiségének kike
restetése marad fel , a’ Ploucquet vértüdőpróbája sze
rént. De részint az alább előhozatandó közönséges
ellenvetéseknek van helyek , részint nem kell azt
 297

elmellözni , hogy a' tüdőbeli vér menynyiség nintson

egyenes arányosságban (ratio directában) a’ lélekzés
sel (Lásd Schmitt a. a. (). S, 199.).
508. S. Mindezekből az a' következés jö-ki ,
hogy a'.törvényszéki orvos , a' legnagyobb vigyá
zat mellett is , ésminden tekinteteknek számba vete
lek alatt is , a ' levegőnek megtörtént befúvatását tes
ti jegyekből bizonyosan soha sem fogja következtet
ni , hanem azt legfeljebb mint hihelöt fogja gya
nítani. Ha a ' gyanúságot az íromány megnézés által,
vagy más nevezetes bírói vizsgálat által bizonyosságra
nem lehet emelni , tehát az úgy mindég csak inkább
vagy kevésbé hihető vélemény marad . De a tör
vényszéki orvosnak kötelessége , hogy a hóltlest ſel
nyiláskor , és a' gyermeknek születése után való
életének voltáról készült itélet beadáskor a' megtör
tént levegő befúvást lekintetbe vegye *).
*) . Ilenke A. valamely egészen új történetet tud , a'
hol egy titkon született , és hóltan találtatott kis
dednek felnyittatásakor , az aaya már az elört
gyanúban jövén , hogy a gyermeket megfojtotta ,
sem a ' physikuts a tüdőpróba végbevitelekor , és
a’nak a következésében hozalott ítéletben , hogy
a’ gyermek születése után élt , sem a' nagyobb Or
vosi Tanács a maga feleletében a levegő befúvás
munkáját tekintetbe nem vette. Azonban a' perbea
volt valósággal , a vádoltatottnak vallása , hogy
ő a gyermek szájába sokszor fúyallott.
Törvényszéki történetek , melyekben'a' levegő befúvás
a tüdő kifeszítést vitte véghez találtálnak Bohn
nál (De renunciatione vulner . p . 174.) , Büttner
nél (Vom Kindermord Obs. 71.) , Pylnél (Aufs . 1.
Fall 17. és VIII . Fall 20.). Ezenkívül lásd Mci
ster's Urtheile und Gutachten in peinlichen und
andern Straffällen . Frankf. a . d. 0. 1808. Nr. VII .
S. 152. Nr. X.
 298

509. S. A második eset , melyben a' még nem

-lélekzett tüdök , úszhatokká lesznek , t. i. a ' tüdö
belébe ( parenchymájába) állott rodhadás által ha
sonlóan megérdemli a ' törvényes esetek tekintetek
ben a gondolóra való vételt. A’ Teichmeyer 1 ) ,
Hebenstreit ? ) , Campec 5 ) , Metzger * ), és Schmitt
5 ) , jegyzékeik szerént ugyan hitelt kell a’nak ad
ni , hogy rendszerént a' legrodhadtabb tüdök is a '
vízben leülnek ; de az által a’ Bössel 6 ) , Fabricius
7 ) , Baumer 8 ), C. F, Jäger % ) , Büttner 10 ) , és
Frank 11 ) , jegyzékeik , mely szerént a' valóban
rodhadt tüdök úsztak , meg nem erőteleníttethetnek .
1). Instit. M. I. p . 238. 39.
2 ). Anthropol. p. 409.
3) . A. a . ' O. S. 62.
a) . System. J. 319 .
5) . A. a. 0. S. 209. u fr.
6 ). Comm. litt. Norinb . a. 1736. hebd. I. p. 3. és
Daniel l . C.
c . p . 120.
7 ). Sammlung medicinischer Responsorum . S. 202. és
Daniel 1. c. p . 127.
8). Act. philos. med. Soc. acad. Scient. Hassiae. 1771 .
p . 121 .
9 ). Diss. de fetibus recens natis , jam ' in uterq mor
tuis , et putridis. Tub . 1767.
10 ). Vom Kindermord . Nro. 59. 60 .
11) . Lásd Knape's und lecker's kritisch . Jahrb. d . St. ,
A. K. Bd . . Th . II: S. 306. a.
510. S. A törvényes esetekbeli tüdőpróba vé
delmére ezeket mondák : 1 ) hogy a tüdők azok
hoz a'belsőrészekhez tartoznak , amelyek csak ké
sö rodhadnak meg , hogy következőleg a ' testnek csak
kis rodhadtsága a' tüdökísirtés alkalmaztatását nem
akadályoztatja ; 2) hogy a' dologhoz érlő felnyitók
czt, az állapotot könynyen megkülönböztetik ; 3)
 299

hogy a tüdő daraboknak újjal való kinyomatások

által a' rodhadtság miatt származott levegő hólya
gocskák elrontatnak , és következőleg ezen részek
nek a' vízhez képest való tulajdon különös (speci
fica) nehézségek kikerestethetik ( a' mi ellen azonban
azt kell megjegyezni , hogy a meszsze ment rod
hadtságkor a' tüdök a' beszívatott levegől is a' szö
vetnek felborzadása miatt talám az öszszenyomatás
kor kibocsáthatják ).
511. S. Legtanácsosabb és legbizonyosabb ma
rad az , hogy azon tüdökkel , melyeken csak külső
nyomai is vannak a'rodhadtságnak , semmi tör
vényes tüdökisírteteket nem kell csinálni 1 ). A’hol
levegő hólyagocskák soraik a tüdők lepenyegeik (la
ciniáik) vágányoknak hoszszokban a'rodhadtság mun
kája által támadnak ; ott a' tüdöket tüdöpróbára
alkalmatlanoknak kell nézni ? ). Minden történetre,
a rodhadó tüdőknek csak a' leülepedésekkori ese
tekben szabad az azokkal véghezvitetett tüdőkísir
tésböl törvényes következésü végzéseket kihúzni.
1). Igy akarják ezt Morgagni , (de sedibus et causis
morborum ep. XIX . art. 45. sqq.) , és Haller (Vor
les . Bd . II . Th . II . S. 18.) . .

2 ) . Lásd Roose's.Grundr. S ...53. Metzger ellenben vi

tatá , hogy az ilyen tüdökkel is lehet tapasztaláso
kat tenni . De e' nem igaz .
512. S. Világos tehát ezek szerént ,‫ ܕ‬hogy a' tü
döpróbában az olyan tüdök , melyeken már a'rod
hadás nyomai vagynak , mindég kétséges követke
zést szolgáltatnak , és hogy a rodhadtság munkájá
nak meg nem ismertetésekor , a' tüdőkísírtés hamis ,
és ú' vizsgáltatándónak káros ítéletre adhat alkal
matosságot. Mivel pedig az adatott vigyázatoknak
 300
(cauteláknak) helyes alkalınaztatások által kikerestel
hetik , a'rolhado holttestnek micsoda eseteiben lehict
még tüdő -kísirtést csinálni ; tehát a' rodhadtságról
kevésbé lehet mondani, hogy az a' tüdőbróbát csa -
lóvá teszi , mint sokkal inkább azt , hogy az a
törvényes alkalmaztatást megszorítja.
513. f. A' vízi tüdöpróba ellen itt . kifejtetelt
ellenvetések adának alkalmatosságot részint azou ta
pasztalásnak, megbővíttetésére , amely az újabb
időkben lélekzés próbának nevezteték (468. S.) , ré
szint azon különös próba nemeire , melyek a' talá
lóiktól neveztettek el. Ezek nem a'ra rendeltettek ,
a' mint némely vízi tüdökísírtés védői vítatták
hogy amazokat kiszorítsák ; hanem sokkal inkább
a'ra , hogy azokat kipótolják , és azon esetekben ,
a' melyekben kétség marad fel , úlasítást adjanak .
F
Tehát ezen felette kívánatos méltó arányra nézve,
megérdemlik azon javallásók a' szorosabb megvizs
gáltatást.
514. S. A' Ploucquet által javasoltatott vértü
döproba *) azon a' talptételen (principumon) épül ,
hogy a lélekzés által az a’korszületett gyermek tü
dejébe nem csupán levegő férkezik , hanem hogy
ugyan azon időben , az az által véghezvitelett ki
terjesztés által, vér foly be a' tüdőbe , és hogy te
hát a nagyobb vér-menynyiségek által, a már lé
lekzett tüdőknek az általjában való (absoluta) nchéz
ségek , és következőleg azoknak a többi lesthez va
ló súly arányosságok is , megváltozik. Ezen súly
nevekedésnek kikerestetésére, Ploucquet javasolta ,
a ’ tüdöknek megmérctéseket , és azoknak az egész
test súlyával való öszszehasonlíttatásokat , amiből
 301

azután kijön , vajjon a ' kisded Lélekzett é , vagy

nem ? --- Ugyan is a ' Ploucquet állal véghezvitelett
kísírtésekben úgy találtaték , hogy a' tüdőknek sú
lyok a' hóltan született idős kisdedben , az egész
testnek súlyához úgy van , mint 1:70 ; ellenben az
olyan kisdedben , a ki már lélekzett is , úgy van ,
mint 2 : 70.
* ) . Lásd Commenlar. cit. $ . 100. sq .
515. S. Ez a': szembetünö különbség a súly
arányosságokban , a' mely van azon tüdökben , a '
melyek már lélekzettek , és azokban a' melyek
még nem lélekzettek , Ploucquetnak reménységet
nyújtott, hogy sok jegyzékek által egy közép súlyt
( gravitást.) lehet feltalálni, amely a megesett,
vagy meg nem esett lélekzés történetében bizonyos
mértékül szolgálhatna . Ha , a' lélekzés vagy nem
lélekzés esetében való kisded tüdejei és teste közt
lenni szokott súly (gravitas) mérték áranyosságá
nak kikerestetéséhen , ez a' reménység betölt vól
na ; a’kor a' Ploucquet vértüdöprobája igen sokat
használt volna , és némely tekintetben a’ vízi tüdő- .
próba elött való élsőséget nyert volna. De minek
utána az idősb és ifjabb Jäger 1 ) és Mörike, Hart
man 2 ) ismételtetett tapasztalásaik által , és a'
Schmitt számos kísértései által, ilyen mérték ará
nyosság fel nem találtathatott volna ; tehát ez a' pró
ba igen nyomos ellenvetések alatt nyög.
1) Lásd Chr. Fr. Jäger Diss . qua casus et annota
tiones ad vitam fetus neogoni diiudicandam fa
cientes , proponuntur. Tüb . 1780. és a' . Schle
gel's Collectio Tom . V. pag . 76. sa Továbbá
Salzburger medic. chirurģ. Zeitung. 1796. Bd . III .
Nro . 56 .
 /
302
2) König : Vetenskaps Academiens nya Handlingar ,
T. XX . 1799. S. 18 ; fordította Rudolphi , im Nor
dischen Archiv . Bd . II. St 2. Nr 3 ,
3 ) A. a. 0. S. 136 - 144 .
516. S. Azok az ellenvetések a következendők:
1. ) Az a’kor született kisdedek tüdejeiknek viszsza
viteles (relativa) súlyok a' testhez képest , nem áll
hatatos arányosságú. Az a'han előforduló különbsé
gek részint a tüdőktől származnak , és egy oldal
ról már a' gyermek neme által , más oldalról a'
tüdőknek beteges állapatjaik , görvények (csomók),
genyecségezések, 's a't. által okoztatnak ;.részint a?
testtöl származnak , a' hol a' gyakran változó hú
sosság vagy szárazság tekintetbe jön . Végre föként
az allkató természetnek szabad játékát kell meg
gondolni, mely a belől fekvő részek aldkatma
nyokban és nagyságokban ugyan azon különbségeket
csinálja , ' a' mit a' kulső részekben szokott vég
hezvinni .
2.) Az olyan törlenetekben, melyekben a'kis
dedék vérzés által halnak meg, és a' tüdök egészen
vér nélkül maradnak , valamint
3.) a’kor , midőn a' kisded születése után élt
ugyan , de nem lélekzett a’ Ploucquet vér-tüdöpró
bája teljességgel nem alkalmaztathalik ..
517. . A’Daniel által *) javasoltatott tüdöpróba
a' Ploucq uetéval a'nyiban megegyezik, hogy a ha
sonlóan a' tüdök súlyokat veszi tekintetbe. De amaz
e'től a'ban hajlik el , hogy az a maga következé
seit közönségesen nem a' tüdőknek a’ testhez képest
való súly nevekedésén építi; hanem az általjában
való nehézségnek szaporodásán , mely a' befolyó vér
 303

által okoztatik . Daniel azt vette fel , hogy azok a'

tüdők , amelyek lélekzettek , az által négy lóttal
nehezebbednek ; hogy a' tüdők , melyek lélekzettek
(a' takaréknak (volumennek ) nagyobbodása miatt) a’
vízben néhány lótot elvesztenek a súlyokból ; a’
víz ellenben a súlyban ugyan anyit nyer ( a' mire
ö különös készséget javaslott .). Ezenfelül , a mejj
körületét tekintetbe kell venni, és az azon véghez
ment változást fonallal meg kell mérni.
* ) Commental. de umbilico et pulmonibus pag.
199. et sa
518. S. A' Daniel tüdökísértése ellen mind azok
az ellenvetések igazak , melyek Ploucquet ellen elő
hozattak (516. S.). A' mejjnek lélekzés által való
kiterjedésére nézve pedig valósággal igaz ugyan,
hogy a' megran *), de részint ezt az ismertető jelt
a' már feljebb (505.S.) előhozatott okok bizonyta
lanabbá teszik , részint oda járól a' mértéknek és
mérés szerének bizonytalansága .
*) Lásd Wrisberg de respiratione prima. Götting .
1763. Metzger System. $. 306. – Ploucquet (Com
mentar. pag. 257.) tagadja ugyan azt ; de ok nél
kül. Az ő okait Roose, ( Taschb . für ger. Aerzte ,
und Wundärzte 3-te Aufl. S. 186. u. ff . ) leghe
lyesebben megczáfolta .
519. S. A ’ tüdőkísértés ellen támasztatott el
lenvetéseknek itt véghezment feldaraboltatásokból
folynak ezek a' következések.
I.) A' vízi tüdöpróba , 'szintúgy , valamint az
úgy neveztetett lélekzéspróba, bizonytalan, és a' né
1 mely tévelygések , kétségek , 's határok alá vetle
tett tapasztalás.
 304
II.) Sem az úszókísértet és lélekzéskisírtet, sem
a' Daniel és Ploucquet által javasoltalolt tüdőkísír
tetek , ki nem kereshetik az a korszületett gyer
meknek lélek zés nelkül volt életét.
III.), A’ tüdöknek úszások , és a' lélekzéspróbá-.
nak hasonló tüneményei (nem a' lapos mejj , a' vi
lágosabb szín , a tüdöknek kiterjeszkedések , és

lágyabb állatjok , 's t. ee.) seinmiképen meg nem

mutatják bizonyosan a' gyermeknek születése után
vólt életét (487. 501. S.).
IV.) Épen oly kevéssé lehet a' tüdök leülepe
désekböl és a ' lélekzéspróbának megfelelő tünemé
nyekből ( egyenes mejjböl , takaratlan szívhólyag
ból , tüdő állatja tömöttségéből, a' rekeszlönek (dia
phragmának ) domborúságából, 's t. ee.) a ’ kisded
nek születése előtt történt halálára általjában való
bizonyságot húzuri (Lásd 479. 495. S.).
V.) A' Meckel, Metzger és Mások által adalott
vigyázatoknak leggondosabb , alkalmaztatások alatt
is , a tüdő-és lélekzéskísírtet nem csalhatatlan ; ha
uem csak hihető ítéletet állapíthat meg valamely
kisdednek születése elölt volt életéröl, vagy életé
nek nem- létéről .
VI.) A’ büntelötörvény gyakoroltatására nézve
kiváltképen sarkalatos dolog az , hogy a tüdő-és
lélekzéspróha némely esetekben a' maga követke
zései által a' gyermek gyilkosságról gyanús vizs- '
gáltatándónak törvénytelenül kedvezhet (lásd 482 .
és 491 , S. ) ; valamint szintén másszor öt terhelheti
(lásd:483. 501. S.) .
520. S. Ezek szerént a tüdő - és lélekzéskísir
tésnek csupán magában véletvén , mint bizonyító.

erös
 305
erősségnek , csak határos becse marad. De mivel a'
törvényszéki orvos gyakorlásban a' közönségesen
bevitetett ; mivel semmi bizonyosabb vizsgáló szer
rel nem bírunk ; mivel a' vigyázattal alkalmaztal
ván , sok esetekben legalább igen hihető ítéletet ál
lapít meg : tehát a'nál szükségesebb azt egy részről
azon vigyázattal és minden részben raló tekintettel
véghez -vinni, a' mi által a' feljebb megjegyezte
lett ellenvetések megelőztetnek ; és más részről azt
minden többi lehelő jegyekkel öszszeköttetésbe tenni.
521. S. A’ tüdöpróba véghezvitelekor szüksé
ges vigyázatokh oz tartoznak részint az úgy neveze ;
tetett lélekzéskísértetét megállapitó tüneményeknek
(lásd 471. S.) gondos tekintetbe való vételek ; ré
szint az úszópróba véghezritelekor való mesterség
szerént megeső munkálódás (tiszta hideg víznek va
lamely elegendőképen mély és tágas edényben való
alkalmaztalása , legközelebb a’ szívvel és tüdökkel,
azután csupán a tüdőkkel , a' tüdőknek szárnyaik
kal külön-külön és végre mind a kettöböl széjjel
vagdaltatott darabokkal, 's a' t. való tapasztalás
tétel) *).
* ) Bövebben előadatnak a' tüdő -és lélekzéspróbáról
való ezen isméretes törvények Metzgernél (System .
S. 309. u. fl.), Roosenál (Taschenbuch etc. S. 185.
u . ff. ), Autenrithnál (Anweisung f . ger. Aerzte
J. 152 — 155.).
A' tüdő próbáról való könyvek közzé tartoznak a '
következendő írások : •
Chr. Fr. Daniel Commentatio de infantum nuper na
torum umbilico et pulmonibus. Fíalae , 1780. (Ezen
hasznos írásban az íróknak tüdőprobáról való
legnyomosabb jegyzékeik és állításaik 1780-dik esz.
20
306
tend tol fogva időszám (chronologia) rende sze
rént elöadatnak.)
Peter Camper's Abhandlungen von den Kennzeichen
des Lebens und Todes , bey neugebornen Kin
dern , übersetzt von Herbell Frankf. und Leip
zig , 1777 .
William Hunter über die' Beweise des Kindermor
des. a. d. Engl. in der Sammlung auserleesner Ab.
bandlungen zum Gebrauch praktischer Aerzte.
Bd . XI . St. 2.
Schulz Diss . exhibens animadversiones ad docimasiam
pulmonum . Regiom . 1787. 4- to.
Kiefer Diss. de docimasia pulmonum a nuperis du
bitationibus vindicata . Jenae , 1788. 4-to .
Ueber die Lungenprobe von Meckel , in Pyl's Re
pertor. für die öffentliche und gerichtl. Arzneiw.
Bd. I. S. 44.
Franc . Olberg Diss. inaugur. medico legalis de do
cimasia pulmonum hydrostatica. Halae, 1791. 4-to .
(Igen derék ; és a ' Metzger ítélete szerént, Meckel
szerzette . )
Metzger über die Lungenprobe , in dessen gericht
lich-medicinischen Abhandlungen.
Wilh . Jos . Schmitt's neue Versuche und Erfahrun
gen über die Ploucquetsche und hydrostatische
Lungenprobe. Wien , 1906. ( Hiteles ( classicus )
munka , a tanító és meghatározó próbákkal és
jegyzékekkel teljes esetek , és helyes 's éles itéle
tek , végett . )
Adolph llenke's Revision der Lehre von der Lun
gen- und Athemprobe , zur näheren Bestimmung
der Beweiskraft derselben in medicinisch gericht
lichen Untersuchungen über todt, gefundene neu
geborne Kinder. Berlin , 1811. (im Horn's Archiv.
Jahrg. 1811. Mai. Junii .)
P. C. Heineken Diss. in qua agitur de docimasia pul
monum incerto vitae et mortis receps natorum
signo . Götting. 1811. 4.to.
 307
A Ploucquet ttidőpróbájáról való írásokhoz tar
toznak :
Ploucquet Abhandlung tiber die gewaltsamen Todes.
arten . Aufl. 2. Abschnitt 2. Cap . I. S. 109. ff.
Ugyan ö : Nova pulmonum docimasia. Tübing. 1782.
Ismét ő : Commentarius mcdicus in processus crimi
nales super homicidio , infanticidio , et embryoclo .
nia. Argentor. 1787. S. 109. sq .
Chr. Fr. Jäger. Diss . qua casus et annotationes ad
vitam fetus neogoni dijudicandam proponuntur.
Tübing. 1780. Ki van nyomtattatva ezen munká
ban : Schlegel's Collectio Tom . V. N. XXXIII.
Mörike Specimen inaug. med. sistens observationes
quasdam medico -practico -ſorenses cum subjunctis
epicrisibus. Stutt. 1891.
Jäger (der Sohn) in der med chir. Zeitung von
1796. Bd. III . Nr. 56. 57.
Metzger's Gedanken über die Lungenprobe , beson
ders die Ploucquetsche , in Loder's Journ. Bd.II.
St. 1. Nr. X.
Plocuquet's neue Vorschläge zur Berichtigung der
Lungen- oder Athmensprobe , in Loder's Journ.
Bd : III . St. I. S. 376.

522. S. A’ tüdő-és a' lélekzéspróbáján kívül a'

húgyhólyag próbáját is , ismertető jelül használták,
a' kisded születése után volt kétséges életnek még
határoztatására . — Ugyan is az egészségtudománya
tanítja , hogy a' húgyhólyag kiüríttetése nem csu
pán a hólyag inashusainak öszszehúzódások által
1
vitetik véghez , hanem , hogy a'ban a ' lélekzésnek is
nagy része van ; a'ra a' belélekzéskor lefelé meno
rekesztönek a' has belsörészeire való nyomása szük
séges lévén. E'ból azt következtették , hogy a’nak
a' kisdednek , kinek a' húgyhólyagja üresen talál
tatik , már valaha lélekzeni kellett .
20 *
 Lic
308
523. S. Némely tanítók ) és törvénytúdók 2 )
a húgyhólyag-próbának nagy bizonyító eröt tu
lajdonítának ; de igazságtalanul. Ez az ellenvetés
ugyan : „ hogy nem épen a ' lélekzés az , ami azt
„ a' kiürítést mindjárt okozza ; hanem azt legelő
,,ször az öszszegyülekezett vizelet izgatása viszi vég
„ hez, és e' nem mindjárt , hanem valamivel ké
„ Söbb , áll be.“, nem igen nagy nyomosságú ; mi
vel a ' véghezment kiürítésben való része a' lélek
zésnek csakugyan tagadhatatlan marad 3 ), valamint
is hogy a' hugyozás töbnyire mindjárt a születés
ntán elkövetkezik ; hanem más okok vannak , me
lyek a húgyhólyagpróbának megmutató erejét
semmisítik .
1) P, 0. Trewius de differentiis quibusdam inter fe
tum natum et nascendum. p . 105. Hebenstreit
Diss . de funiculi umbilicalis humani pathologia.
p. 17. és Halleri Disp . anat. Vol . V. pag. 686 .
Adolph Diss . de infanticidii notis sectione legali
detegendis p . 64. et 67.
2 ) Frider. Boehmer (Novum jus. controvers. Tom. I.
pag . 433.
3 ) Rooses Grundriss . 5. 61.
524. S. Ugyan is világos , hogy a szülés alatt
és után , a' hólt gyermek hasára való nyomás ál
tal, a hólyag kiürülése a'nál könynyebben elkö
vetkezhetik ,mivel a'nak a' korcz - inashúsa nem áll
hat ellent úgy, mint az elegenekben. Ezenkívül nem
lehetetlen , hogy a' kisded is a' nádrában a szüle
tés elött vizelhet 1 ); a' mit a’jegyzékek védeni lát
szanak , melyek szerént még a' meg nem született
gyermekekben is a hólyag tökélletes üresnek ta- ,
láltatott ). Továbbá még tekintetbe jó , hogy az
 309

a’kor született kisded hólyagjában találtatándó vizelet

menynyiségét épen meg nem határozhatni. - Azon
ban mindég helyes , a felnyitásokkor a' húgyhó
lyag állapotját el nem mellőzni , hogy a' felnyitás
tökélletessége ellen való versengésre alkalmatoság
ne adassék .
1) Lásd Haller Elem. physiol . Tom. VIII. Lib. XXIX.
pag . 368.
2 ) Lásd Jäger" in Schlegel's Collect
Collection. T. V. pag.
66. és 135.
A’ törvényszéki orvostudománynak sok tanítói nem
is emlékeznek a húgyhólyag, próbájáról , p. o.
Alberti , Teichmeyer , Ludwig , Büttner , Camper,
Baumer , s'a't.
Lásd föként Jäger Diss. quá casus et annotationcs
etc. Schlegelnél Tom. Vi - Ploucquet (Commen
tar. p.313. sq. ), Metzger (System . 9.344.) , Fase
lius (Elem . med. forens. S. 186.) pedig a' közün.
séges tanúsággal ellenkezőt mond , t. i. hogy az
üres hólyag a' kisdednek az anyaméhben esett
halálát jelenti .
525. S. Még csekélyebb érdemű , és bizonyta
lanabb jel az , melyet a gyermek születése után
való életének megmutattatására a gyermek -szuroko
nak (meconiumnak ) kiürüléséből akartak venni ;
mert isméretes tapasztalási tétel (propositio) az ,
hogy a hólt gyermekekből is születések elött a'
gyermek-szurok kifoly *).
*) Lásd Hebenstreitot ( Anthrop. p . 416.), és az elöbbi
8. alatt előhozatott írókat. I
526. S. Mint valamely igen szembe ötlő tüne
ményt a' kisertegzéseket (sugillatiókat , ecchymo
sisókat ) is a születés után való életnek ismértelö
jeléül vették fel. ill ezen ilalplételen építenek ,
 310
hogy a' folyvást tartó vérforgás nélkül, 's tehát a'
folyvást tartó élet nélkül, semmi kisertegzés sem
támadhat. A' gyernek születése után volt életet a'
kisertegzésből megbizonyítani akaró oknak erejéről
sokfelé oszlottak a' túdósok. Hebenstreit ) , Lyd
wig ), Faselius " ), Daniel *), az a’korszületett gyer
mekeken lévő kisértegzéseket az élet bizonyságáúl
nézik. Haller 5 ) , a' kisertegzéseket , mint igen bis
zonytalan jegyet, megveti. Büttner 6 ) és Metger ; )
csak az alatt a feltétel alatt tartják azt bizonyító
nak , midőn a' lüdőpróba is a' születés után való
életet mutatta. Ploucquet 8 ) , Roose ' ) , Schmitt
müller " o ), a’nak bizonyító erejét még több meg
határozásoktól függesztette fel.
1) Anthrop: p. 319.
2 ) Instil . med . ſorens. 5. 244.
3 ) Gerichtliche Arzneigelahrheit . $ . 184.
4 ) Sammlung gerichtl, Gutachten . Cas . 63. 79.
5) Vorlesungen II. Th . II, Ș. 9. Igy szóll : „ Die Su
„ gillation ist eins von den gefährlichsten Zeichen ,
9gwobey ein Arzt sein Gewissen vorzüglich in
„ Acht zu nehmen hat. Denn fast alle Leichname
„ von Kindern, welche einem anatomischen Thea
„ ter überliefert werden , haben dergleichen Blut
„ ergiessungen , besonders am Kopſe. Man darf
sich also im Schliessen nicht übereilen .
6) . Büttner vom Kindermord (S. 67. u. ff.).
7) System 1 -te Ausg. 5. 347. és 348.
8 ) Commentar . pag. 18. u. ff. és pag. 320.
9 ) Grundriss. $ . 64.
10 ) Handb . d . S. A , K. ſ . 379.

527. S. A' kisértegzések tekintetekben kivált

ezekre kell vigyázni : 1) Hogy azokat a majd min
den halottakon meglévő halott - fóltokkal el nem
 $

311

kell cserélni, melyek a bevagdalásokkor , a' bör

alatt semmi ki ömlött vért nem mutatnak , a' mit
az igazi kisértegzésekben találhatni. 2) Hogy a' kis
dedeken igazi kisértegzések a születés előtt és alatt
is támadhatnak 1 ). 3) Hogy a halál után is a' ro
vátkos - szövetbe valóságos vérkiömlések az edények
nek széjjelszakadások által , és a' rodhadás miatt,
azoknak az utolsó végek böl való kiömlés által, épen
úgy származhatnak ? ), valamint a' halál után gyak
ran más 'vérzések következnek .' 4) Hogy nevezetes
megsértések lehetnek olyanok , a' melyekben sem
mi kisértegzést nem vehetni észre 5 ). 5) Hogy né
mely valóságos kisértegzésekben csak igen kevés
vér ömlött ki a rovátkos szövetbe. -
Tehát ma
gokban gondoltatván a' kisértegzések az a korszüle
tett gyermekekben , kevés bizonyító erővel bírnak .
1) Lásd Haller a. a. 0 .
2) Lásd Ploucquet a.'a. 0 .
3) Lásd Jäger Schlegelnél Tom. V. p. 34. Note f.
528. § . A’ születése előtt már régen megholt
kisdedeknek jegyeik, csak az olyan esetek ben szol
gálhatnak a ' kétséges törvényes kérdéseknek meg
világosíttatásokra , ahol a felnyitás mindjárt a'
születés után vitetik véghez. Azok a' jegyek a’ kö
vetkezendők : büdös halott szag , a' börnek kék ,
szeg , feketés színe , elvált vágy könynyen lehámló
felbör , beesett fejlágy , külsö eröszaktétel nyoma
nélkül , öszszesugorodott, büdös, könynyen széjjel
szakadó köldöksinór , az egész testock felpuffedése,
az inashúsoknak és belsőrészeknek lágy , tészta sza
*)

bású ininémüségek.
312
Lásd Ploucquet Commentar. pag. 248. -- Jäger Diss.
de fetibus recens natis , jami in utero mortuis et
putridis .
Hogy ' pedig a' feljebb említtetett jelek közzül né
melyek a gyermeknek születése elött volt életérði
semmi általjában való megmutatást nem szolgál
tatnak , az a ' gyermekekről való két új és felette
nevezetes jegyzékböl sül ki, akik olyan tüne .
ményekkel , amelyek különben a rodhadás je
leinek és csinálmányainak nézetnek , elevenen jö
vének a világra , és egy darabig még éltek is,
Az egyik esetet Fleischman Doctor , és Professor ,
Erlángában , jegyzette fel; és azt itt , nevezetes
volta végett , rövideden elo adom :
Ő a' bonczoló csornokon ( anatomicum theatrumon )
hét hólnapos gyermeket bonczolt fel, ki az anyjának
állítása szerént ijedjség miatt született idő előtt ,
nyomott 2 fontot és 19 lótot, 's 15 hüvelyknyi hosz
szaságú volt. Ez a gyermek , születése után , még
tél óráig élt , a' ferdőben mozgott, lélekzett és
hangosan sírt. Az egész teste még pelyhes - szörös
yólt , rövid szöke haja vala ; nagy , de igen gyen
ge körmei , 's a ' golyói már a zsacskóban , va
lának. A köldöksinorja kemény , és nem nyava
lyás , a' mejje az általmérojében (diameterjében)
valamenynyire szóros , de domború , a' hasa fel
puffadt, volt. Az egész teste a' hólyagos - hidegle
lésnek kiütéséhez hasonló hólyagokkal behintetve
volt , melyek részint kinyilvà , részint bezáródva ,
részint beetetve lenni látszottak, és mind a lábain
mind a kezein találtattak ilyenek. A' felböre por.
hanyú , zsíros volt ; a' mely könynyen lehámlott
mindenütt. A kezeiről és lábairól már alkalmasint
mind lement a' felbör , valamint szintén a' golyó
zsacskójáról és a hátáról is a’ fara felé. A' tü
-

dök megtöltötték a' mejj üregét , a' bal tüdő meg.

lehetösen beſedte a szívet , és a' tüdök úsztak a '
tüdöpróbakor . A hasbeli belsőrészek egészségesek
 313
voltak. A' has üregében két kanálnyi sós víz ta.
láltaték. A' fejnek köz fedőlékje alatt kisérlegzé
sek találtallak , az agy edényei vérrel teljesek va
lának , és az agy felének a' hoszszában aludt vér
találtaték. Loschge' Tanács Ur tanúja vala ezen
tapasztalásnak.
Egy , a' födologban ezzel megegyező , esetet tett a
minap ismeretessé "Osiander Ur.

Az a’korszületett kisdedeknek kétséges

halálnemeik.

529. S. Csak a’kor van helye a' hóltan találtatott

gyermekeknek halál nemekről való törvényszéki
orvos vizsgálatnak , midön a születés-utáni életnek
bizonyossága , vagy igen nagy hihetössége, minden
jeleknek gondos, öszszehasonlíttatásokból kijön.
530. S. A’kor a’ törvényszéki orvosok és bün
tetötörvény-túdók megemlékezzenek a'ról , hogy a
gyermek születés - utáni életének megbizonyíttatásá
ból még teljességgel nem lehet következtetni, az
erőszakos halál nemét ; és hogy továbbá , ha a' ha
lál neme erőszakos volt is, még is mindazonáltal a'
gyermekölés nintsen megmutattatva , mivel a' gyer
mek különb -különbféle-képen , az anyának , vagy
másnak , hibája vagy szándéka nélkül , eröszak
szenvedés által elvégezheti a' maga életét. Tehát az
a'korszületett gyermekeknek kétséges halálnemekről
való gondossággal , és a' dologhoz értéssel véghez
vitetett vizsgálat múlhatatlanul szükséges ; , mivel
az anya hüntelenül könynyen gyermekölés gyanú
jába keveredhetik.
531. S. Az a’korszületett gyermekek igen sok
szor az anya hibája nélkül , beteges okokból, meg
 314

halnak. Nevezet szerént 1 ) ha a ' betegség okai a' .

lélekzés kezdödésél , vagy folytatódását akadályoz

tatják ; p. o. a' szájban , vagy a’ levegö" útjában
való nyúlókás takony , a' mejjben ; vagy' a' lélek
zés müszereiben való görcsök , a' mejj üregebeli
belsörészek allkatmányoknak hibájok , melyek a'
levegönek a tüdőkhöz való járulását félbeszakaszt
ják , vagy azoknak a kiterjedéseket megakadá
lyozlatják ; az elájúlás és gutta - titéses állapot, 's t.
cé. 2) Ha a' kisded az élet munkásságának közön
séges gyengesége miatt az anyján kívül való életre
alkalmatlan.
532. S. Midön nyilvánságos nyomai vannak a'
kisdeden az elszenvedtetett erőszaktételnek , még
a’kor is semmiképen nem következik, hogy az anya
vagy mások eröszakot köveltek volna el a kisdeden .
Négy eset érdemli meg főként , a maga valósága
vagy lehetössége miatt, hogy a törvényszéki or
vosok által itt gondolóra vétessék.
533. S. 1 ). Tapasztalással van megmutattalva ,
hogy még az anyaméhbeli magzat, a' nehézkes asz
szony hasán véghez vitetett eröszaktétel által, olyan
szerszámos (mechanicus ) sérelmeket szenvedhet
melyeket a’ kisdednek testén testiképen megmutat
hatni. A’kisdednek ilyetén szerszámos sérelmei közzé
tartoznak , a zúzatok ( contusiók ), a csont benyo
matásai , és a' csonttörések.
Lásd Ploucquet Commentár. p. 250. 5. 78. Ugyan Ö,
Diss. de laesionibus mechanicis , simulacrisque lạe
sionum , fetui in utero contento accidentibus , ad
illustrandąs causas infanticidii. Tübing. 1794. To
vábbá , egy ide tartozó , ugyan ő általa közölte .
tk est , a Loder's Journ . Bd . II . S. 782 .
 1

315
Egy nevezetes , szorosan vigyáztatott , és nagyon
bizonyitó , W. J. Schmitt által közöltetett , eset
van , egy valakinek születés- történetében , aki az
anyja méhében a jobb homlokcsontján eröszakos
benyomatást szenvedett , és elevenen jött a világ
ra. Lásd W. J, Schmitt Beleuchtung einiger , auf
die gerichtliche Beurtheilung sich beziehenden
Fragepuncte , durch zwey belehrende Geburtsfälle,
in den Denkschriften der Physical. med . Societät
zu Erlangen . Bd . I, 1812.
Lásd Bohnt is . De renunciatione vulner , P. 161 .

534. §. 2). A' szerszámos sérelmek még pe

dig nem csak a kisertegzések , zúzatok , doganatok ;
hanem a koponyacsont *) hasadékjại és törései is ,
nem csupán a' mesterséges , szerszámok által vége
hezvitetelt , hanem a természetes , de nehéz szü
Į ésnek is munkáji lehetnek , ahol a' fej soká be
szorúlva volt,
* ). Az Orvosi Törvénytudománynak némely tanítói
ezen esetnek lehetségét meg nem ismérték és nem
említették ,sőt egyenesen tagadták, mint p. o. Haller,
midön ( Vorlesung II. Th . I. S. IV .) így szól : „ Hirn
,,schaalenbrüche finden bei einer natürlichen Ge
„ burt niemals Statt , und sind folglich allezeit ein
Merkňal einer verübten Gewaltthätigkeit,“ és Si
kora (Consp . med . leg. pag. 143.) In natis, partu
difficili leviores ossium cranii compressiones atque
sugillationes, nec tamen fracturae ac fissurae , lo
cuin habent.
De ezen eset valóságát bizonyítják Roederer ( elem .
art. obster, S. 480 „ fetus cerebrum a fortiori pres
‫ور‬

jsione comprimitur , et collum ita tenditur , ut

„sanguinis in capite circulus intercipiatur , quum
,, ipsa quandoque cranii ossicula franguntur " ),
Baydelocque (Einleitung zur Entbindungsk. tiber
setzt von Meckel , 2-te Ausg. S. III . ) , Ploucquet
(Commentar pag. 321. 9. 158.) , és a' W. J. Schmitt
 316
jegyzéke (Geburtsgeschichte eines mit einem in der
Geburt erlittenem Eindrucke und Risse des linken
Stirnbeins todtgeborenen Kindes a. a. (. ).
535. S. 3). Kétségen kívül van , hogy nagy
fuj- sérelmek , csont- törések , 's t. ec , az által támad
hatnak , ha a' szülendőt a szülés álltában , ülté
ben , vagy térdeltében előfogja , és a' kisded bir
telen a szülőrészekből a földre kilöködik *). Ez
az eset a’nál lehetségesebb , ha a' medenczé bö , és
a' gyermek arányosság szerént kicsiny vala. A' ,
köldöksinor ilyen esetben vagy elszakad, vagy oly
an hoszszú , hogy a’nak elszakadása nélkül a ' földet
érheti , vagy a mássa ( placenta ) egyszersmind a'
gyermekkel együtt elválik.
* ). Olyan remü esetek gyakran fordulnak elő. Lásd
Metzger's gerichtl. Beobachtungen Bd. II. Obs. 3.
Pyl Aufs . Bd. VI. Fall 8. Daniel Sammlung Cas.
71. Pyl Repert. III. $. 310.
Épen úgy gyakran megtörténik , hogy az ilyenképen
született gyermekek a vízbe , árnyékszékbe , vagy
hugyagba (húgy edénybe) esnek.
536. S. Végre tekintetbe jön , hogy az a’kor
született kisdedeknek koponyájokon csonthasadások
és törések is , a' beléjekszületett allkatmány hibái
tól származhatnak .
Lásd Ploucquet Commentar. pag. 253. S. 79. Haller
Opp. minor. Tom. III. de monstris . Bohn de Of
fic . med. forens. pag. 659.
537. S. Az itt előhozatott özeteknek vajjon va
Iósággal lehetett é helyek , vagy csak a védők és
vádoltattak által gondoltattak azok ki , azt a' fel
nyitáskor észrevétetett többi jelek által , a szülés
véghezınenetelét a' sérelem minémüségérel való ösz
 317
szehasonlítás által , minden kétségen túl kell vetni ,
vagy legalább hihetővé kell csinálni. Némely ese
tekben a testi jelek által semmi tökélletes bizo
nyost nem lehet elérni.
538. S. Minden erőszakos halálnemei, melyek
a' megnőtteket megölhetik , az a’korszülettek ben is
a’nál könynyebben helyet találnak , a' menynyivel
az ögyenge testallkotmányok csekélyebb ellentállást
szolgáltat. Az a’korszületett gyermekek erőszakos
halálnemeiknek csak a' különösségeket kell megvizs
gálni. Főként tekintetbe jön , hogy ezekben némely
finumabb és észre vétethetetlen sérelmek okozhatják
a' halált.
539. S. A' test széjjelzúzatásai az a korszületett
gyermekek müszerségeknek lágyságában könynyen
helyet találnak , de nem is lehet azokat meg nem
ismérni.
540. S. A' fej sérelmeinek megítéltetésekkor
legközelebb a’ feljebb megmagyaráztatott esetek
(533 — 36. S.) jönek tekintetbe. A' mellesleges sé
relmeknek >
körmöknek , eröszakoskodó kezeknek
nyomaik , a' sérelem képe , a' talám használtatott
szerszámmal öszszehasonlíttatva , 's a't, néha a' vég
hezvitetett erőszaktételt megmutatják. Az a’korszü
letett gyermekek a' fejlágy ? ) benyomatása által ,
a mi kisertegzést okoz , a' fejlágyba , fülekbe ,
orrlyukakba , és a' torokba való töknek beszúratá
sok által ölelněk meg. A' kisertegzéseknek , vérki
ömléseknek , megsebesíttetéseknek azon a helyen
való feltaláltalások , melyre a szerszám téteték ,
ád ezekben útasítást. Az agyban találtatott vér
kiömlésekre nézve örízkedjék a törvényszéki or
 318

vos , hogy a gyermekek agyokban rendszerént jelett

lenni szokott veresés nedvet az elkövetett erőszak
munkájának és jelének ne tartsa ? ) .
1). Lásd Alberti System . Jurisprud. med . T. I. p . 187.
2 ). Lásd Haller Vorlesung. II. Th. II, S. 22 Plouc.
quet Comment. p . 321. Hebenstreit p. 429. S. 43.
541. S. A’nyakszirt és a' hát- forgatyúinak ki
ficzamodásaik , melyek a gyermek nek élete alait
támadnak , vér -elfutással ( sulfusioval) vannak öszsze
köftetve. De ezek nem mutatnak mindég szántszán
dékból véghezvitelett eröszaktételt , mivel ezek a '
nehéz szülés , a földre esés által is , okoztathatnak .
A’ gyilkolás a ' hátgerinczvelejébe való vékony szú
rás által is véghez vitethetik .
Lásd Hebenstreit p . 426. '
542. S. Az a korszületett gyermekeken ejtetett
sebekből következő vér- elfolyásokon kívül még a'
köldöksinórokon való vér -elfolyás is tekintetbe jön.
Az orvosok közt a'rúl üzetelt versengésekben *) ,
a felettébbvalóságok (extremumok ) védelmeztettek .
Ugyan is némelyek azt vítatták , hogy a köldök
sinóron soha sem történik halálos vérzés , és hogy
következőleg a' köldöksinór megkölés az élet meg
tartásra egészen szükségtelen. Mások ellenben min
den elmulattatott köldöksinór megkötést gyermek
gyilkolásnak akartak nézni.
*) . Daniel (Commentar. de umbilico ft pulmonibus )
ezen vetekedésnek történetét egész a maga ide
jéig leírta .
543. §. De az igazság közepette fekszik , és az
ilyen történeteknek megítéltetések a következendő
födolgoktól függ.
 319
1 ). Szint. olyan helytelen midön azt vitatják ,
hogy a ' megkötés minden esélben szükséges, mint
ha azt mondanák , hogy a’soha sem szükséges. Van
nak tapasztalások , melyek megmutatják , hogy né
mely esetekben a' megkötetlen köldöksinóron vér el
folyás nem következik, valamint hogy nfás esetekben
vérzés, és halálos vér elfolyás történt a' köldöksi
nóron.

2). Tehát nem lehet közönségesen , hanem csak

a' történetnek egymisége ( individualitása ) szerént
megítélni, hogy vajjon a' meg nem köttetett köl
döksinór oka volt è a' halálnak , vagy nern ?
3). A’ megtörtént vagy meg nem történt meg
kötés magában soha sem adhat bizonyos tanubizony
ságot a' vér elfolyás által történt halál mellett, vagy
halál ellen. Hiszem megtörténhetett , hogy a’ köl .
döksinór a' vér elfolyás után köttetett meg , vala
mint ellenben a' meg nem történt megkötés mellett
valami más halál nemének lehetett helye.
4). A vér -elfolyástól való halál jelei ; a' bör
nek sápadt, viaszded színe , a' belsőrészeknek hala
ványságok , a’ nagy vérerekben (az üresvérerekben ,
tüdővérerekben ), és az elsőbb szívkamarában való
vér nemléte , csak a’kor bizonyítják a köldöksinó
ron való vér elfolyást , midőn semmi más sérelmek a’
vérzést nem okozhatták , midön a gyermek teste
nem fonynyadt , és öszsze nem esett , 's a' köldök-.
sinór öszsze nem sugorodolt , és öszsze nem húzó
dott ; mivel különben a' vér nemlétének már az
fanyaméhbeli magzathan helye lehetne,
 320

5). Még a ' most neveztetett környüllásokban

sem lehetett a szántszándékkal okoztatott vér - el
folyást megmutatni ; mivel a' meglehet, hogy a '
vérelfolyás a' szülés alatt , a' mássának hirtelen
való elválása által , vagy a’ köldöksinórnak elszaka
dása által okoztatott ; mert a' gyengeségnek állapot
ja az elájúlás , a gyámoltalanság, ami az anyát
elfoglalhatta , a' megkötést lehetetlenné tette.
6). A’gyengébb , és véretlen kisdedeknek vérek
nem oly könynyen foly el , a' meg nem köttetett
köldöksinóron , mint az erősebb , és a' véres gyer
mekekben. - A' köldöksinór mennél közelebb vá
lasztatik el a gyermek testétől , a’nál könynyebben
származnak azon veszedelmes vérzések . Az elsza
kasztatott és öszszezúzatott köldöksinór ritkábban
okoz vérzést, mint sem a’nak az elvágatása. De igen
kevéssé hihető a vér elfolyás, midön az elszakad !,
meg nem köttetett , köldöksinór még hoszszú és
vér kisertegzéssel teljes.
7). Végre tekintetbe jö, hogy az olyan gyer-.
mekekben , a’ kik már lélekzettek , 'és sírlak , te
hát a’kikben már a' vérforgás más menetelt kapott,
mint sem a mi az anyaméhbeli magzatban volt ,
az elválasztatott és meg nem köttetett köldöksinóron
nem oly könynyen következik vér - elfolyás , mint
sem mikor a' lélekzés beállása előtt az elválasztás
megtörténik .
A köldöksinóron való vér - elfolyásnak számos tër
vényszéki esetei elöſordúlnak a' Zittman , Alberti,
Daniel , Büttner, Pyl. 's a't. gyüjteményeikben. Ezen
' kívül lásd Augustin's Abhandlung von der unver
bundenen Nabelschnur , als Bestimmungsgrund des
Todes neugeborener Kinder in gerichtlichen Fäl
len
 321
len (mit vierzehn Responsis des Königl . Ober-Col
legii Medici. In Archiv d . St. A. K. Bd . II. St. II .
No. I.

544. S. Az a’korszületett gyermekek megfúlá

sokról való ítéleltételben igen vigyázónak kell len- .
ni a' törvényszéki orvosnak . Ugyan is , részint a '
a megfúlásoknak megismértesésekben nehézségek
vannak ; mivel némely jelek kétségesek , és azok
mind a' beteges , mind az erőszakos megfúlásokban,
jelen vannak ; részint , de főképan, mivel a szü
letés előtt volt vérforgásnak útjai még nyílra lévén,
lélekzés nélkül még egy darab ideig el lehet lenni,
Tehát az olyatén környülállások , melyek a' meg
nöllekben szükségesképen megfúlást okoztak volna,
még az a’korszületett gyermekekben semmiképen meg
nem bizonyítják ezt a' halál nemét. Többire, sok
cselekel szorosan meg kell egymástól különböztetni,
ha az a’korszületett gyermekeknek látszatós vagy
igazi megfúlásokat helyesen meg kell ítélni.
545. S. Legközelebb meg kell jegyezni, hogy
az a’kor :zületett gyermekeknek azon halál nemek,
ami az által származik , hogy (az e’dig még nem
történt, de a születés után szükséges ) lélekzés
nek kezdete akadályokat talál, megfúlásnak csak
nemtulajdonképen nevezlelhetik *). A' beteges okok,
melyek a’lélekzés belépését megakadályoztathatják,
már feljebb előhozattak ( 531. S...
*5 Nam suffocari infans moriturus nequit , si suſſo
catio mors est ab inpedito aëris ad pulmones per
asperam arteriam itinere orta. Hebenstreit. p. 430 .
546. S. Az a'korszületett gyermekeknek meg
fojtatásaikkor , amikor ezen halál nemének közön
21
 322
séges jelei megvannak (429. S.) , soha sem kell az
orvosnak elmellözni , hogy azok a születés alatt
is , vagy a nyakokon körültekergödzot köldöksinór
által , vagy a’ nádra szájának görcsös öszszevonódá
sa által , okoztathatnak 1 ). Mivel ezen esetben a'
nyak körül kisertegzett gyürü mutatja magát ; tehát
az erőszakos , szántszándékkal véghezvitetett , meg
fojtástól való megkülönböztetés felette nehéz. Mint
hogy a nyakon való kisertegzésnek egyenlőségte
.
lensége , és az a' mellett találtató börnek ledör
göllctése * ) , nem bizonyos megmutatásai a'szánt
szándékkal véghezvitetett erőszaknak .
1). Milyen helyesen megítélte már Teichmeyer e'nek
az esetnek’a ’ tüdöpróbára való megmutató erejét ,
immár feljebb megmutattaték ; mondván : fieri po
test út infans capite exclusus , antequam totus ex
cludatur , respiraverit ; statim vero , antequam re
liquo corpore utero egressus fuerit, moriatur , et
quidem absque malitia matris , – potest suffocari,
vel a ' funiculo umbilicali eum strangulante , ' vel
quando uterus et pudenda muliebria externa con
sringuntur circa collum infantis. Ita ex duplici
causa fetus capite exclusus , et qni semel respi
ravit , pulmonesque aëre replevit , suffocatur in
partu , ante exclusionem totius corporis .
2 ). Ploucquet adta elő ezen jeleket , mindazáltal sem
mikepen nem úgy , mintha azok mindenütt bizo
ayosak , és meghatározók vólnának. 1. c. pag. 336 .
De ezeknek elégtelenségeket megmutatá Roose (Ta.
schenb . S. 171. )

547. S. Hasonló azon eset is , midön a' gyer

mekek a' megfojtatásnak mind külsö mind belső je
leivel jönek a világra, mivel a' szülés alatt elöre ki
bútt köldöksinór öszszeszoríttaték , és a véforgás
 323
megakúdályoztaték. Az ilyetén gyermekek vagy lát
szatósan halya » ) , vagy tökélletesen ' halva , jönek
a ' világra. Ezen történetben tulajdonképenvaló meg
fojtás nintsen , és még is mindazonállal a'nak kül
sö jelei nagy lépcsőben lehetnek jelen * ) , melyek
következőleg sem a tulajdoképenvaló megfojtás ha
lált kizáratva , sem pedig még kevésbé csupán ma
gokban a' szántszándékkal véghezvitetett erőszakté
telt meg nem bizonyíthatják .
1) Lásd Henke's Handb . zur Erkenntniss und Heilung
der Kinderkrankheiten . S. 95.
1 ). Lásd Schmitt a. a. 0. Versuch 2. 10. 24. 47. und
Seite 248.

548. S. A ’ vízben holtan találtatott gyermekek ha

lálnemeknek meghatároztatásakor nem csak a' feljebb
(431. és a következendő S.) kifejtetett nehézségek ,
hanem még azonkívül különösek is , fordúlnak elő .
E'ben a' kérdésben : vajjon élt é a ' gyermek ? a

tüdöpróbának , és a' többi jeleknek kell útasítást

adni. Többire, a' finumabb sérelmekre (540 S.) ,
vagy a köldöksinóron való vér - elfolyásnak jeleire
kell figyelmezni.
549. S. Az ilyen gyermekeknek lélekzögégéjek
ben találtató nedvességre nézve ; igen nagy figye
lem és szeresség (punctualitas) szükséges , az idegen,
a'ba betóldúlt nedvességnek , a' magzat- létöl ( liugor
amniústól) , és a'lakonytól való megkülönböztelésé
re , melyek az a’kor született gyermekekben gyak
ran a' levegő útait betöltik , és a' lélekzést akadá
lyoztatják. Ez a' vigyázat leginkább szükséges azok
ellen a' felcserélések ellen , midőn a kisdedek tisz
21 *
 324

,s
tátalan vízben , iszaphan , árnyékszékekben , 's a' t.
találtatnak ,
Lásd Diss . inaug, physiol. de liquore amnii aspera e
arteriae fetuum human. auctore Scheel . 1798.
550. S. Itt a következendő törvények igazak :
1 ) Ha a' lélekzögégebeli nedvesség levegő buboré
kokkal nintsen öszszeelegyíttetve, vagy nem -tajté
kos ; a’kor bizonyosan lehet hinni , hogy az a' gyer
mek nem lélekzelt. 2) De ha az a nedvesség igen
tajtékos ; a’kor hihetőleg gyaníthatni, hogy az a'
gyermek vagy lélekzék , vagy pedig a'ba levegőt
fúttak. 3) Ha a ' lélekzögégebeli nedvesség sok la
konynyal vagy gyermekszurokkal ( meconiummal)
elegyes, vagy igen nyúlókás ; a’kor a gyermek ele
venen születheték , lélekzeni igyekezett , vagy való
ban lélekzék , de még is a ’, hibás lélekzés , és a'
vérnek helytelen savanyíttatása (oxydatiója) miatt , 1

külsö erőszaktétel nélkül is meghala. 4 ) Néha a'lé

lekzögégebeli nedvességnek minémüsége világos bi
zonyságot ad a'ra , hogy a' gyermek a' vízben , sár
ban , 's t. ee , fúlt meg *).
*) Lássd Metzger's 'Beobachtungen bei Pyl: Aufs. Bd.
VI . Fall. 5.

551. S. Ezenkívül ezen nemű némely esetek

ben megmozgattatik ez a' kérdés : vajjon az anyát
az árnyékszéken, hugyagon, 's t. ee. a' szülés meg
lepheti ė ? *) , a' mit a' bevádoltattak gyakran vi
tatnak . Vajjon tehát a' kisded az anyának vagy tel
jességgel tudta nélkül , vagy legalább úgy, hogy ő azt
meg nem akadályoztathatta, a' nedvességbe csuppant
é , és ott hólt è meg ? Itt a' feljebb (531, 533. S.)
felállítatott talptételek igazak.
 325
*) . Ez a kérdés számosan előjön. Lásd Pyl Aufs . Bd .
VII. Fall 2. 0.
Bittner vom Kindermord . Cas. 25. 34. Paalzow. Ma
gazin d . Rechtsgel. Bd. I. S. 312.
552. S. Mivel gyakran ollyan történelek jönek elő,
a' melyekben a környülállások a'ra a' gyanúságra
adnak alkalmatosságot , hogy az a’korszületett kisded
megfojtaték ; tehát a törvényszéki orvosnak a'nál
gondosabban kell figyelmezni a' felnyitáskor a’ meg
fojtás valóságos ismertetö -jeleinek jelenlétekre vagy
jelen nem létekre * ). Azok pedig a'következendők :
A’tüdöknek, kivált a' jobb tüdönek, vérrel való meg
töltetések , azoknak setét-veres, kékes színek , a'tü
döknek szájjelvagdaltatásokkor valamely tajlékozó
vérnek kicsergedése , a szíynek , és kivált az első
szívfülének és az első szívkamarájának vérrel való
meglelése , véres tajték a levegő útaiban. A’ hol a '
tüdöket és a' szívet illető tünemények hibáznak, semn
az agy edényeinek megtelések, sem a' vérkiömlések
(extravasatiók) , sem a' belsőrészeknek és a' hasnak
megtelések , nem bizonyítják meg az igazi megfoj
tást (lásd 547. S.)
Lásd e’rõl azon derék Gutachten des Berliner Ober
Collegii - medici, bei Paalzow B. VI. S. 219. De
ezt megczáfolja és meg, is jobbitja egy Paalzownial
( Bd. I. S. 321.) találtaló , 13. esztendővel elébb
adatott ítélete ugyan azon törvényszéknek , a' mey
fojtás ismertető jeleiről , a' mi a? Henke ítéleie
szerént nagyon igazságialanúl , tulajdonította az ott
leiratott esetben a gyermek halálát a megfojtásnak,
a’mi is sokkal inkább gutta- lilés, és a földre esés
nek következése , volt .
553. S. Végre némely gyermekek kevéssel szij
letések után a szükséges, gondviselés és segedelen
 326
nemléte miatt meghalhatnak. Az é miatt be nem
álló lélekzésen kívül , föként a meleg elhúzás ál
.
tal történő halál jön tekintetbe , midőn az a'kor
született gyermekeknek, gyenge můszerségek miatt,
ha a szüséges betakarás hibázik , a' hidegnek , vagy
durva idönek , kisebb lépcsője is , veszedelmes vagy
halálos lehet nekik. Ezt a halál nemét a legtöbb
esetekben fell kell venni , a' hol más halál nemé
nek jelei nem találtatnak. - Valamely nagy hő
ség, melyre az a’korszületett gyermekek kitételnek,
okèt hasonlóan megölheti.

Az a’korszületett gyermekeknek kétséges

halál nemeik .

554. S. A ' magzatnak az anyaméhben való erő

szakos megöletése , vagy eszközetlenül (immediate)
vagy eszközösen (mediate) eshetik meg . Az eszkö
zetlenül való megölés ,' a' nádra szájábe bedugatoto
hegyes szerszám által vitethetik véghez ; ez olyan
gyilkosság neme , a' mely legalább nálunk , soha ,
vagy igen ritkán fordul elő 1 ) , és általjában , a’ve
šzedelem végett , a' melyre magok a terhesek é'
mellett kitétetnek , alig ha válaszlathatik . Továbbá
a' nehézkeseknek hasokon véghezvitetett nagy erő
szaktételek által ; talám az erös menykö-anyagnak 1

( materia electricának ) ülései és megreszkettetései

által, a' melyek mindazonáltal nem oly kegyetle
nek , hogy az anyát megöljék. Felette hihetetlen pe
dig az , hogy hasonlóan a'. magzat méreg által
megölethessék :).
 327
1). Az Ovidius lanubizonysága ként nagyon szokás
ban volt , és Haller ( 1. S. 148) bizonyítja , hogy
azt Olasz országban most is gyakorolják . Heben
streit (p . 381.) egy bábáról való esetet hos elö ,
a' ki ezenképen sok magzatokat megölt.
2). Ezt Ploucquet (Comment. P : 347.) lehetségesnek
tartja.
555. S. Eszközösen okoztathatik a' magzatnak
megöletése , a' szükséges táplálás elvonalása által,
ha az anya sokáig höjtöl , vagy a nedveknek nagy
veszteségek által , mértékletlen és gyakran ismétel
tetett érvágásoknak , kiürítő szereknek , 's t. ee. se
gítségekkel. Az anyában történhetö kegyetlen indú
latoknak felgerjedések által is megölethetik a' gyer
mek , vagy legláhb elmengyen az.
556. S. Számosabban előfordul a' szántszándék
kal okoztatott idétlen szülelés (abortus procuratus)
állal való anyaméh -magzatjának eszközös megöle
lése. Ezt okozzák minden befolyások , melyek a'
mássának a nádrával való öszszeköttetését gyen
gítik , vagy egészen elrontják ; nevezet szerént a
hasnak kegyetlen megreszketetései , a ' melyek vagy
kívelröl minden némü szerszámos (mechanicus) erö
által (p. o. toszintások , ütések , taposások , kegyet
len öszszeszorítás , erőszakos nyújtózások és moz
gások , 's t. ee. által ) , vagy belölről hánytató ,
prüszköltető szerek által, okoztathatnak , továbbá
véghezviheti azt mind az, valami csak a vérnek a'
nádrába való kegyetlen toldúlását okozza, tehát a ' me
leg félferdők, a'czomb vérerének nyomatása , és ki
vált az erösen izgató és hevítő szerek , melyek köz
zül némelyeknek hibásan tulajdonítottak magzat el
 328

hajtó erót ; végre okozhatja azt a' nádra szájának

minden némü kegyetlen izgattatása .

Ha'rmadik Szakasz.
A nemélő állatokon ( substantiákon ) való
törvényszéki orvos vizsgálatok .

557. S.
A' törvényszéki orvos vizsgálatok , amelyek
ide tartoznak , a megéletésről vagynak. E'nek
ugyan szüksége van, a ' történt megétetésről , és
az az által okoztatott halálról való kétséges kér
déseknek meg világosiltatások végett, az olyan tüne
ményekről való elmélkedésre is , melyek a hólt és
élő emberi testen észrevétetnek : de a vizsgálatnak
födolga mindég- a' megétetésre fordíttatott mérges
állatnak (substantiának) a’ feltaláltatását és minémü
ségét illeti. Mert az egyetlenegy megczáfoltathatat
lan bizonyság a megéletésre a' testben találtatott
méreg.

A ' méregekröl és a' megétetésekről valo kö

zönséges meghatározások.
558. S. A ' méreg értelme egy a' leg megha
tároztatatlanabbak közzül való az orvostudomány
ban, és a' méregnek valamely szoros , megállapít
tatott , elegeltevő meghatároztatása (definitioja) mind
ez ideig nem adaték.
1
 329
559. S. Némely tanítók mind azokat az álla
tokat (substantiákat) méregnek nevezték, valamelyek
a' magok chemiai munkájok által az egészségnek
és életnek ártalmasok .
De ez ellen meg kell jegyezni : 1) hogy az élő
müszerségben sem tiszta chemiai, sem tiszta szer
számos (mechanicus) munkálkodás nemének helye
nintsen , hanem hogy a’ müszeres munkásságnak
ellenkező -munkálkodását kell itt tekintetbe venni ;
2) hogy az , a' mit mi az orvos-szerek vagy mér
gek ! chémiai munkálkodások nemének nevezünk ,
jų kább vélemény ( hypothesis ), mint sem világos
isméret. 3) Hogy ė szerént a ' meghatározás szerént
az orvos-szerek és a' mérgek egymástól semmiké- .
pen el nem választathatnák. 4) Hogy az úgy nevez
telett szerszámos mérgek ( p. 0 , a széjjeltöretett
üveg , a hegyi jég ( crystallus montana ), a' gyé
mánt-por , ' s t. ee.) nem csak a’ hogy törvényes ér
telemben a mérgek közzül ki nem zárathatnak ,
hanem hogy azoknak a' munkálko: lások is semmi
képen nem csupán olyan tiszta szerszámos (a' foly
tában menő valóságot elrontó ) ? ) , hogy azokat.
azért innét ki lehetne zárni.
1) Lásd Feuerbach's Lehrbuch des peinlichen Rechts,
S. 222. Note 0 .
2 ) En magam szemeivel gyakran láttam , S. N. Pala .
kon , hogy egy varga részeg korában öszszerárta
a' palaczkot , és azután azt az üveg-porl le is
nyelte, 's a'ttól soha semmi baja sem lett. Caldani
és Mandruzzalo hasonlóképen tapasztalták , hogy
az elnyeletett üveg az egészségnek nem ártott
( lásd Weigel's ital . med . chir. Bibliothek . Bd. II .
St. II. S. 161.) , De ezen egyed tapasztalások nem
 330
bizonyítják az üvegnek természeti ártalmatlansá.
gát. ( Lásd Gmelin's Gesch. der mineralischen
Giſte . S. 34. Ploucquet Commentar. p . 176. )
Roosenak ez az ellenvetése : hogy ezeket az állatokat
( substantiákat) csak úgy lehet a mérgek közzé
számlálni , mint a' kardot , tört , és golyóbist ; -
hibás. Mert ezekben a halálnak oka világosan a'
ſolytában menä valóságnak ( continuitásnak ) az

elszakasztatása , de az úgy neveztetett szerszámos

(mechanicus) mérgekben a munkálkodás titkos ;
hogy csupa szerszámos , a' csak vélekedés ; mivel
itt tekintetbe kell venni a kegyetlen izgatás mun
káit is , t. i . ,a' gyúladást , genyecségezést, fenét.
560. S. A' méreg értelme nem is lehet nem
ingadozó , a következendő okokból : 1) Nintsen ál
taljában való méreg ; mert semmi elöttünk ismere
tes állat (substantia) nem méreg minden nemü ele
ven múszerségekben , és minden arányosságok alatt.
Azok az állatok, a' melyek egy seregbeli élőállatok
ra nézve mérgek , más seregbelieknél semmi ár
talmas munkálódást nem vihelnek véghez. 2 ) To
vábbá , az emberekben azon állatok , melyeket mi
a’ legerösebb mérgek közzé számlálunk , illendő
adatban ( dósisban ), és képben ( formában ) , úgy
használtatnak , mint hathatós és gyógyító orvossá
gok. 3) Szokás által még a' legkegyetlenebb mér
gek is , a' melyek rendszerént ölni szoktak , ártal
matlanok , valamint más oldalról , a' különös-ter
mészet (idiosyncrasia) által, az orvosszereknek mér
tékletes adataik élető és halálos munkálódást visz 1
nek véghez .
561. S. Ehöl világosan kijö , hogy a méreg
értelme csak viszszavitelcs (relativa) lehet , és hogy
valóban nem lehetséges, a közönséges természet
 331

történet (historia naturalis) értelmében a' méregnek

alkalmatos meghatározást adni. Mivel pedig az Or
vosi Törvény -tudomány , és közönségesen az or
száglás orvostudománya (medicina status), teyö (po
sitiva) meghatározás *) nélkül el nem lehet ; tehát
a'val meg kellett elégedni , hogy azokat az állat
kat , melyek ( arányosság szerént másokhoz képesl)
kis adatokban a' testre vagy a’testbe vitetnek, min
den látható szerszámos ( mechanicus) munkálódás
nélkül, az egészségnek és az életnek ártanak , mér
geknek neveztelnek .
* ) Olyan nélkül semmi határ nem volna a méreg
anyagok (matériák) közt , a' melyeket mi per ex
cellentiam úgy nevezünk , és azok közt , a'rendsze
rént kevésbé hevesen dolgozó orvosszerek közi.
Semmi szó 'nem lehetne az orvosi - szertartás (po
litia medica) szabott rendeirol a' meghatároztatott
méreg -anyagokról és az azokkal való kereskereske
désról . Ha ez a' szorosabb maghatározás nem
áll ; a’kor a’nyira megy a dolog , hogy vagy egy
csepp mérgünk sem leszen , vagy hogy mindent ,
még a ' legártatlanabb állatokat is , egy ital bi
deg vizet , vagy a mint Frank (Med . Policei .
Bd . IV. S.364.) szól ; a' nagyon zsiros levest is ,
a' mérgek közzé kell számlálni.
562. S. Tehát a' megétetést is szélesebb 1 ) és
sxorosabb értelemben kell venni. Az elsőbben , meg
étetés mind az , valami csak az emberi testtel vi
szonos munkálkodásba lépvén, nem láthatóképen
szerszámosan dolgozó állatnak segedelme által, meg
1
sérti az egészséget és az életet. A’ törvényszéki or
vostudománynak szorosabb értelmében pedig a' meg
ételés, a' mérges állatoknak (substantiáknak) (561...)
 332
alkalmaztatósok által való megsértelése az egészség
nek és az életnek 2 ).
1) E'ben az értelemben vannak véletve a' mérgek azok
ban a meghatározásokban ( definitiokban ), melye
ket'a ' minap Wolfart (lásd Jahrb , der St. A. K.
Jahrg. I. S. 10. u . 235.), Augustin (Repertor I. S.
87.) adtak .
2 ) Metzger a' méregnek törvéаyszéki orvos értelmé.
hez hozzá ragasztja , hogy a'nak az állatnak (sub
stantiának) mint mérgesnek általjában isméretes
nek kell lenni. A' menynyiben az országlás or
vostudományának a' mérgekrõl való tanításai vagy
az orvosi törvényadásra , vagy az igazság kiszol
gáltatás gyakorlására , tartozik , a' mérgekröl tevő:
( positiva) törvényes megbatározások téletnek fel
előre, és ezen tekintetben a Metzger toldalékja
igaz, E'ben a’ részben az az Ehrman tanácsa, hogy
az Uralkodó törvény által halârozza meg, mit ket !
méregnek tartani , a ' mit Metzger oly nagyon becs
mel , épen nem balgatag. (Lásd Metzger's System
és Ehrman de veneficio doloso . 5.2 .)

A ' mérgeknek osztályok.

563. S. A ' különböző osztály-okokra nézve a?
mérgeket különb - különbféleképen osztolták fel.
1 ) A’ természettörténete ( historia naturalis )
szerént a természetnek három országa ként , a '
mint azok származnak ; ásványiakra, növevényiek
re , és élőállatiakra. De vagynak némely mérgek
melyeknek eredeteket és természeteket még nem
tudhulní; p. 0. az aqua toſfana , és mások , melye
ket'a' három seregek közzül egyikre sem tudják
vinni ; valamint a' mérges párákat is.
 333

2) A' test része szerént , a' melyben legköze

lebb dolgoznak , és az alkalmaztatás neme szerént,
belsökre és külsökre. De részint némely mérgek
mind belső-mind külsöképen dolgoznak , részint az
írók a külső és belső alkalmaztatás határáról vétel
kednek .
3) Az időszakasz tekintetire nézve, a' melyben
dolgoznak , hirtelen és lassan gyilkolókra.
564. S. AzOrvosi Törvény-tudomány arányára
( czéljára ) nézve azon osztály legalkalmatosabb,
mely a’mérgeknek különböző dolgozások szerén
(módján) épül. Mivel pedig a' mérgeknek tulajdon
dolgozás szerek (módjok) még találgatós ; tehát csak
a' tapasztalásból isméretes érzéki képen észrevétet
hető tüneményekhez tarthatjuk magunkat, melye
ket az cmberi testben okoznak. Ezek szerént a '
mérgeket felosztják csípősökre vagy égetőkre , bó
dítókra , öszszeszorítókra vagy kiszáraztókra. Ne
gyedik sereget is toldottak hozzájok , a betegség
mérgeit.
Más írók több, vagy más seregekbe oszták a' mérgeket.
Ploucquet azokat 1) csípős égető , 2 ) az idegekben
(nervusokban) dolgozó , 3) a' lélekzésben munkál
kodó , megfojtó , 4 ) rodhadást indító , 5) lassú ,
6 ) különös, vagy betegség mérgekre (Commentar.
S. 83 — 133) osztotta. A' Haller's Vorles. Bd. II ,
S. 199. Weber többféle osztályokat közlött. Re
mer. (Ger Chemie's. 366.) közönséges és hely
szerént való mérgeket veszen fel , és az utólsób
bakat öszszehúzókra és behatókra osztotta, Wol
fart három sereget javasolt , mondván : a' mérgek
1) olyak, ' a' inelyek a' müszereknek észrevétethető
megháboríttatások által dolgoznak , 2 ) olyak ,
melyek a nélkül halálos inunkát visznek véghez ,
334
3) olyak , melyekhen- a: dolgozás szere elegyek,
Kopp csak két sereget állít fel , t. i . beható , és
izgató mérgeket. ( Lásd Kopp's Jahrb . I. ) ;
De az Orvosi Törvénytudományra nézve legjobbnak.
látszik lenni a' feljebb , elöször Hebenstreit és a
utánna Melzger által (az ő Systerhájában ) eloada
tott osztály.
+
1

565. §. I.) A csípős vagy égető mérgek (ve

nena acria corrosiua) főként azásványországból szár
maznak . Oda tartozik a’himi (arsenicum ), minden
den ércz nemeivel , és az azokból csináltatott
l ké
a
szítményekkel ( praeparatumokkal ) , együtt (a' fejér
himin (arsenicum albumon) kívül , a termék hími
( arsenicum nativum ), az aranyfesték himi (arseni
cum auripigmentum ), az érczellenittetett hími gu
bicslé (arsenicum mineralisatum rhizigallum ); ta
lám az aqua toffana is ; a' kéneső meszei ( oxyda
mercurialia ), az égető felrepüll- (mercurius subli
matus corrosivus), és a' veres leverelett-kéneső (mer
curius praecipitatùs ruber ), a' szorító meszei (oxyda
antimonialia ), a' réz meszei (oxyda cupri), a’meg
Lisztáltatott (concentráltatott) ásvány savanyak , és
az azokból készíttetett elegyek ( király vize, aqua
regia ).;
566. S. De némely növedékeket is a' csípős és
égető mérgek közzé kell számlálni ; ilyenek p. o.
az Euphorbusé v. ehtej ( euphorbia ), több ņemei
a' békásnak ( ranunculusnak ) , a' szölőveszszöded
(clemalis), a' mohded (bryonia ) , a' Colchisi , vagy
kikírcs (colchicum), a' gyüszüded (digitalis), a' ro
pogó (daphne), az Európai kögös ( cyclamen euro .
paeum ), és mások * )
 335
Az élőállat országból ide tartoznak : a' hólyag
húzó körösbogár ( lytta vesicatoria ) , a' 'violaszín
nünüke (meloë proscarabaeus) , és a'veres gyürüs
nünüke (meloë maialis). Hasonlóképen dolgoznak a'
csípős ásványi mérgekkel, mindazonáltal rendsze
rént kevésbe kegyetlenek .
*) Ploucqiket tökélleles számszert ( lajistromot ) írt
azokról Gmelin szerént (Ploucquet d. c. p.167 ) .
567. S. A' betegség tüneményei , melyek ezen
csípős mérgekkel (kivált ásvány mérgekkel ) való
éléssel következnek , majd erösebben és gyorsabban,
majd gyengébben és lassabban állnak elő. E ' szabja
magát részint a' megétetésnek lepcsőjéhez , vagy a'
beadatott méregnek menynyiségéhez, részint a' meg
étettetettnek személyességéhez, az allkatmányra ,
korácsra , egészség állapotjára , 's a' t. nézve ; ré
szint a' mellesleges környülállásokhoz, p.o. vajjon
a' méreg az üres gyomorba ment é , vagy a meg
étettétett kevéssel az elött , vagy azután , vala
mit ett é ?
568. S. A' megétetésnek legkegyetlenebb 'lép
csöjében származik , már a'méreg lenyeléskor, ége
tés a nyelő - torokban , azután pedig kegyetlenebb,
égetőbb, szakgatóbb fájdalom a' bendöben, kimond
hatatlan töprönködés, és futosó hideg borzongatás
alatt. Mególtathatatlan szomjúság , nevekedő fájda
lom , gyomor - görcs , szünetlen fuldoklás, és néha
vérokádás következik . A' tagoknak reszketések, hi
deg izzadás , kis , gyors érverés ; rángatódzások ,
eszelősködések , ájúlások , a szokott zűrzavarok.
Hirtelen megszünik a legnagyobb lépcsőre ment
fájdalom ; mivel a' fene beállott , a beteg elveszti
 336

az öntudomását ( concsientiáját ), mindég gyengébb

lesz , és csendes rángalódzások alatt meghal. Ezek
a' zürzavarok hat, vagy huszon négy óra alatt meg
ölhetik az embert.
569. S. A' felnyitáskor a nyelő-torok meg
gyúladva , sőt kidörgöltetve , találtatik . A' bendő és
a' bél - hurka helyel- helyel megyúladt és fenés, por
hanyú, száraz, kisebesedett; a' gyomorszájai rend
szerént öszszeszorúltak , a gyomornak és hurkák
vak , kivált a' vékony hurkáknak , böreik igen
elfedettek , ránczosok , kemények , és a' takonytól
megfosztattak ; a' hurkák , imitt amott öszszeszorúl
tak . A' tüdők feketés kék foltosok , a szív feketés
folyó vérrel megtöltetett. A börön ide ' s tova na
gyobb fejér, viola színü , feketéllö fóltok látszanak .
A ' gyomorbeli és hurkabeli véres és vizes nedves
ségben igen sok maradványa van a' méregnek .
Lásd Kopp's Jahrb . I. S. 239. a' hol a legtöbb egyed
tüneményeket megbizonyíló jegyzékek öszszeállit
tatva vannak.

570. S. A' kevésbé gonosz lepcsőjében a' meg

étetésnek, a ' hol vagy magában gyengébben dolgo
zó mérget , vagy a’nak csekélyebb adatját ették
meg , ahol a' megétetettnek személyessége és a ’
mellesleges környülállások kedvezve dolgoznak , a'
betegség zürzavarjai gyengébbek , lassabban állnak
elö , és azért a mesterség segedelmét elébb teszik
foganalossá. Ha pedig csak ugyan ott is elkövetke
zik a halál ; a' hányás, görcsök , "hasfájdalom ,
rángatódzások , ájúlások , és végré teljes elajúlás, a'
zürzayarok ; a' melyek négy , kilencz napig foly
vást tarthatnak , Az ily testeknek felnyittatások
kor
3
 337
kor a’ , bendö és a' hurkák csak gyengén meggyú
ladva , a' méregnek csak kerés nyomai , de a máj
ban , szívben , a' fene nyomai találtatnak.
571. S. II.) A bódító mérgek ( venena narooti
ca s . stupefacientia) együl egyig a növedék ország
ból származnak. Oda tartoznak a' mérges gombák
nak különböző nemeik ; a' szépaszszony Atroposé
v . maszlagos nadragulya ( atropa belladonna), a' fe
kete disznóbab , v. belendek (hyosciamus niger), a'
gyilkos csomnorika ( cicuta virosa ) , a' büdös bürög
(conium maculatum ), a' sisakvirág (aconituın ) , az
ebszölö (solanum ), a' csudafa (dalura stramonium),
a' szédítő vadócz (lolium temulentum) , a' bôros
tyáncseresznye zilva (prunus laurocerasus),a'maklé
(opium), és több e' félék *).
*) Ploucquct l, c, pag. 179. nagy számszert (lajstromot)
ír. le ezekről, melyben a ritkábban előfordulók
is megvannak.
572. S. Ezek a' mérgek dolgoznak legközelébb
es kitetszöen az érző rendszerben, bátor némely tü
nemények a' felnyitáskor olyar munkára mutat
nak , melyek a' csípős mérgek munkájokhoz ha
sonlók 1 ). Kis adatokban hasonló tüneményeket
gerjesztenek , mint a' repülő izgató szerek , a' bor,
pályinka , 's t. ee. De nagyobb adatokban , ahol
úgy dolgoznak , mint mérgek , a' velek való élés
részegséget, vadságot , iszonyú nyughatatlanságot,
bolondságot, szem felfordulásokat, néha viztól-iszo
nyodást ( hydrophobiát ) , a gyomorban nehézsé
get és égetést , okádást okoz. Töbnyire teljes elbó
dúlás , öntudomástalanság (defectus conscientiae şui),
gutta -ütéses álom , következik ; a' mit hideg iz
22
 338
zadság , inrángatódás, és hörgő lélekzés követ , 's a '
gyakran rettenetes rángatodzás által félbeszakaszta
tik, Az elejinten kis és gyors érverés , késöbben
teljessé , lassúvá , félbefélbe szakadóvá leszen , és
az önkéntelen kiürülések és rángatódzások alatt el
következik a halál .
1) Innét Plenk , és mások , egy alnemet is , t . i . bó
ditó csípős méreg nemeket vesznekſel. Oda tartoz
nak p . 0. a maszlágos nadragulya, és a' varjú szem
( nux vomica ) .
2) Minden bódító méreg pedig a' maga egymisége (in
dividualitása ) ként különös tüneményeket csinál.
573. S. Az ilyen megétetetteknek felnyittatá
sokkor kivelról az ábrázat felpuffadt, veres , kék ,
félrehúzódott, a szemek félig kinyíltak ., és a bő
rön imitt amott nagy veres fóltok vannak , mint a'
skárlát kiütésben. Belől a' gyomor és a' hurkák a'
levegő által felpuffadva , azoknak az edényeik folyó
vérrel megtöltetve , vanuak. A' gyomor szájai töb
nyire öszszeszorultak , és egyed (singularis) helyek
a’ gyomorban és hurkákban felborzadtak , ' s por
hanyúk. A' vérnek egész menynyisége felolvadt és
folyó szokott lenni. A’ máj és a' lép rodhadás ál
lapotjában találtatnak. A’hol a ' növedék mérgeit
állatjaikban (substantiájaikban ) megeszik ; ott töb
nyire még a méreg nyomai megtaláltatnak. Ezek
nek a' hólt - testek nem szokott hirtelen rodhadásba
általmenni.
574. S. III.) A' kiszáraztó öszszeszorító mér
gek ( venena exsiccantia ) ásvány eredetűek . E'be a?
seregbe tartoznak kivált az ólom -meszek (oxyda
plumbi ) ; ezenkívül pedig az igen nagy adatokban
 339
adatolt öszszehúzó orvosságok ; a' timsó , az üve
gecske (vitriolum ), a súlyos vagy nehéz föld (ter
ra ponderosa s. barytica) 's t. ee.
575. S. Ezen mérgeknek megételek után külön
bözö züržavorok támadnak , a szerént a mint a
megétetés lassú , lassán lassán beadatott kis adatok
által , vagy hirtelen , nagyobb menynyiség által ,
vitelett véghez. Az első esetben a munkák ezek ;
csekély emésztés- bajai , gyomor nyomás , szorúlás,
száj szárazsága , nagy szomjúság ; a' miket gyakran
más belegség okainak tulajdonítanak ; 's a' megéte->
)
tés gyakran azútán fedezletik fel, midön már ne
vezetes, vagy a’ müszerségnek meggyógyúlhatatlan
romlásai vannak jelen. Az ólommal való ilyen nemű
megétetés töbnyire szántszándék nélkül történik , és
ez inkább az orvosi rendtartásnak (medica politiá
nak ) ; mint sem az Orvosi Törvénytudománynak
a' tárgya .
576. S. Az ólom méregnek nagy adatai után
gyomor nyomás , gyomorgörcs , kegyetlen elszen
vedhetetlen has metszéssel, kimondhatatlan töprön
ködéssel , rángatódzásokkal és ájúlásokkal, 's a' leg
makacsabb székszorúlással öszszeköttetett has-fáj
dalom következik. A' has töbnyire egészen behúzó
dott , úgy aʼnyira , hogy a hátgerinczet a' hasfe
dölékein keresztül érezhetni , ritkábban van a' fel
fúvódva és megkeményedve. A' fájdalmas zürzava
rok töbnyire szélütéssé változnak , 's hamarabb
vagy késöbb elkövetkezik a' halá).
577, S. A’ hólttest felnyitáskor az egész testet
a' legnagyobb lépcsőben kiszáradva , meggyúladva ,
porhanyúan , sőt a gyomorban és a hurkákban fe
22 *
 340
nés helyeket, imitt amolt öszszeszorúlásokat és ösz
szenyomatásokat , találhatni. A' fodorháj, a' tej
nedv edényei , és a' csupa-hús (pancreas) meggyú
ladtak , megdagadtak, megkeményedtek , sőt genye
cségeznek. A' lenyeletett ólom méreg nyomait csak
a'kor találhatni a ' hurkákban , midön nagy adatok
hirtelen adattak be.
· 578. . IV. A' belegség mérgei csak nemtulaj
donúl tartoznak ide , és csak a’nyiban tárgyai a'
törvényszéki orvos vizsgálatoknak, a' menynyiben
a' valóban megesett, bevádoltatott , vagy megtor
tént közöltetés által , a' nyavalyának ijesztő elra
gasztásáról van szó. (E’röl lásd feljebb a' Második
Szakaszt.)
579. S. A' betegség -mérgei vagy betegség -tap
lói (miasmák ), az az , a' levegőégnek (alhmosphae
rának) , vagy más okuknak hibás tulajdonságok al
tal származott finumabb anyagok , melyek a’ mü.
szerségbe való dolgozások által nyavalyákat szülnek ;
vagy ragadványok (contagiumok) , az az , valamely
élöállati testben bizonyos betegség képe által csi
náltatott anyagok, melyeknek azon erejek van ,hogy
más élőállati testbe általvitetnek , és ugyan azt a'
nyavalya képét lermesztik.
580. S. Két feltétel szükséges közönségesen ha
a’nak el kell ragadni , t. i. a' megfertézteténdö sze
mélynek elfogadhatósága , és a' közlés. Az utolsóra
nézve nevezetes különbségek vannak a repülő és
az álló ragályok (contagiumok) közt. Az elsők, mint
a' kanyaroé ( morbillusé ) skárlát hidegé , rodhadt
hidegé, a' testből pára képében választatnak el ,
Háthatóúl elö nem állíttathatnak , és a' levegörel el
 341
hordathatnak. Az álló ragályok ellenben csepeghelö
folyó , vagy száraz kemény képben elő állíttat
hatnak , és a' magok fertéztető erejeket csak esz
közetlen megilletés által gyakorolják. A' magok ál
ló természetek végett pedig közbevettetett testek
által is , amelyek mint yezetők és vivők szolgál
nak , közöltethetnek. Némelyek azok közzül elra
gadnak , ha csak a test felületével megilletődésbe
jönek is , p. 0. a' döghalál (pestis) mérge , a' rüh
mérge ; mások csak a kor ragadnak el , ha olyatén
részekkel , melyeknek igen vékony felbörok (epi
dermisek) van , vagy azoktól megfoszlattak , mieg
illetödésbe jönek .
A' ragadó anyagokról való tudománynak kimagra
rázlatásáról bövebben értekező tanúságot , lásd
A Ilenke der speciellen Pathologie. Bd. II. $ .
690 1. fr.

A ✓' megétetés kikerestetéséről, és megbizo

nyittatásáról.
581. §. Hogy a törvényszéki orvosnak , a '
megtörtént vagy meg nem történt megétetésről va
ló ítélettélelében a' legnagyobb vigyázattal és gon
doskodással kell lenni ; az a' törvényes következé
sekre nézve feletle világos. Ezért múlhatatlanul
szükséges a' tett ( factum ) voltának kikerestetésekor
it legbizonyosabb , és a' menynyire lehetséges, a’
csalhatatlan ismertető jeleket kiválogatni, ai meny
nyiben azokat nekünk a betegségtudománya (pa
1 hologia ), a' méregről való tudomány ( toxicologia ),
és a' chemia előnkbe adják .

1
 342
582. S. Az ismertető jelek , a' melyekből rend
szerént ítélnek , a következendők :
1). A' leíratott zürzavarok a’megétetett méreg
után egész halálig.
2). Az említtetett változások , melyek a’hólt
testben találtatnak .
3). A' gyomorban és a' hurkákban találtatott
állatoknak ( substantiáknak ) megkísirtetések , meg
vizsgáltatások.
583. S. De a' két első ismertető jel tökélletesen
meghatározó bizonyságotnem ád , általjában aʼmeg
étetésról, sem kivált a’nak a szeréröl (módjáról);
mert mind a' halál előtt beálló tünemények , imind
a’ hólttestben lévő változások , meglehet , hogy va
lami kegyetlen és hirtelengyilkoló betegségek által
csináltatnak. Ezek a' jelek a’nyival kevésbé bizonyít
hatnak, mennél isméretlenebbül vannak jelen általjá
ban , és mennél inkább a’ megétetésnek csekélyebh
lépcsőjéhez tartozik az egymis ( individuális) eset.
Még a vádoltatottnak tulajdon vallása sem háríthat
el minden kétséget.
584. S. Tehát meghatározó megmutatásnak csak
a gyomorban és hurkákban találtatott állatok (sub
stantiák) maradnak , és csak ezeki adhatnak tökélle
tes tanubizonyságot , ha a' munka a' mesterség lör
vénye szerént vitetik véghez. De ez a' kísértés , ha
meghatározó akar lenni , a' gyomorban és hurkák
ban találtatottnak chémiai vizsgálatjában álljon ,
mert csak a ' testben találtatott mérges állatnak (sub
stantiának ) fetaláltatásu ád egyetlen egy megczáfoltat
hatatlan bizonyságot a történt megétetésről. Ha a'
chémiai vizsgálat elmulattatott , a'kor nints a'nyi te

।
 343

hetségek a törvényszéki orvosoknak, hogy a' tobbi je

lekből a' megétetést bizonyosan megmutathassák *).
* ). Lehet itt emlékezetbe hozni , a’ Sveciai Korona
Herczegnek , az Augustenburgi Fejedelemnek hir
telen halálát , a hol talám a felnyitó orvosnak
szántszándékos elmulatása , a' történt megétetésről
való bizonyos ítéletet lehetetlenné tette . Lásd a'
Berlini · Ober - Collegium Medicumnak al meg
étetést megmutatásról való ítéletét , a? Paalzow's
Magazin d . Rechtsgelehrs. Bd . III . S. 313. Itt Pest
Vármegyében épen ilyen megérettetésről való per
folyt le most, még pedig a' legszorosabb vigyázat
tal , a'nyira , hogy ezen pernek megítéltetésére Ju
dicium Delegatum rendeltetett. A: dolo ; kimene
tele a'volt, hogy a megétettetést világosan kikeres
ni nem lehetett .
585. S. Ellenben bizonytalan az a'rendút (me
thodus), mely szerént valamely gyanúság szerént
megételtetett hólttestnek gyomrában és hurkáiban
találtatott maradék valami élőállatnak adatik be ,
és a’nak a’munkálódásából a' méreg menynyiségét,
vagy a' méreg nemlétét akarják kihúzni . Ugyan is,
egy oldalról, bevé : etelt tapasztalási tétel az , hogy
némely állatok (substantiák ) , melyek bizonyos élő
állatokra nézve valóságos mérgek, ugyynt azuk más
élöállatok nemcikben semmi mérges munkálódást
nem tesznek ; és más oldalról , az áltül még legked
vezöbb esetben sem lehet a méregnek természetét.
kitanúlni. Tehát ezt a' rendútat csak ott lehetmeg
engedni, midőn a' gyanús állatnak ( substantiának)
szoros chémiai megvizsgáltatására még elegendő
menynyiség marad fel; vagy midön mint némely
mérges növedékanyagokban ( matériákban) , melyek
az emésztés által már ismeretlenekké lettek , szoro
sabb kísértés rendútja alhalmaztathatatlan .
 244
586. S. A' lehetségig tökélletes chémiai vizs
gálat segedélmére , mindent, valami csak a' hólt
testnek nyelötorkában , gyomrában és hurkáiban
van , nem csupán tiszta edénybe kell kiönteni , ha
nem még a' börökön fityegő dolgokat, is le kell va
karni , és ezeket öszveséggel gondosan meg kel tar
tani. Ha a hirtelen meghólt ember sokat okádott ;
a'kor nem felesleges az e’képen kiüritletelt dolgo
kat is öszszeszedni, és azokat különösen megtartani.
A ’ viszonos vizsgálatnak véghezvitelére az orvos a’
meghóltnak lakhelyében találtató minden gyanús ál
latokat (substantiákat) törvényszéki örizet alá re
kesztessék . A' chémiai vizsgálat a' physikus , vagy
az a'ra meghívatott (szeráros ( patikarius ) által , a'
mesterség törvénye szerént , vitetik véghez.
687. S. De a' chémiai vizsgálat csak az ásvány
mérgekben ád megeléglö itéletet, Innét , a' növe
vény mérgek által esett megétetésekkor való ítéle- .
tek főként csak a betegség történetén (morbi his
torián ), és a' felnyítás találınányán (visum repertu
mon) épülhet. Ha a' mérges növedék anyagok (ma
teriák) p. o. levelek , bogyók , magvak , gombák ;
Po t. ee. az emésztő erő által még péppé nem vál
toztatlak ; a'kor azokat még a természet- történet
(historia naturalis) ismérlető jeleiről megismerhet
ni. Az ellenkező esetben azoknak természeteket oly
kevéssé lehet kikeresni , mintha folyó (liquidum)
méreg állatok ( substantiák ), p . o . borostyáncseres
nye viz (aqua laurocerasi) alkalmaztattak vólua. A '
gyomornak és a' hurkáknak állapotjok valóban a'
kor erösítheti meg az étetésről való gyanúságot ,
de bizonyosságot a' soha sem adhat.
 345

A’ mérgeknek chémiai kisírtö (próba)

szereik.

588. S. Az a' mesterség , mely szerént az ás

vány mérgeknek csak csekély menynyiségeik is ché
miai rendúton a' megétettetett hólitestben kikerestel
nek, és azok a' gyomorban találtató állatokból ismét
kiválasztalnak , a' pedzöknek (reagentiáknak) , és
általjában a' chémia mesterségének kiszélesíttetett
isniérete által, nagy tökélletességre vitetett. Mivel
a' méreg természete szerént való bánásnak szere küm
lönbözö ; tehát a legnyomosabb mérgeknek kísérlő
szerei külön -külön adatnak elő.
589. S. A’híminek (arsenicumnak) kikerestetésé
re , a' mi legszámosabban alkalınaztatik a' megéte
tésre , igen különböző , inkább vagy kevésbé bizo-,
nyos és alkalmatos , rendútakat fordítottak. Eze
ket tudni kell a törvényszéki orvosnak ; részint ,
hogy a környülálláshoz képest a' legalkalmatosabb
rendút választassék ki , részint , hogy meg lehessen
itélni , menynyiben lehet hinni', a' mások által
véghezvitetett vizsgálatoknak , és az azokból kihú
zatott következéseknek. A' legsarkalatosabb rend-,
útak a következendők .
590. S. 1.) A gyomorban találtatott, vagy al
gyomorból kivétetett nedvességböl leveretett (prae
cipitáltatott) por egy részének megégettetése ; a'mi
kor foghagyma szag terjed el , és fejér pára men
gyen fel, mely a' felibe tartatott vastáblát meg
fogja , a' régibb időkben általjában való megmuta
tásnak tartaték . - Ugyan is , a' foghagyma szag a'
megétetett foghagymától, büdös ördögszartól ( asa
 346

foetidától), vagy világosítótól (phosphorustól), szár

mazhat ; mindazonáltal ezek részint más lánggal
égnek , részint a' belölök felfelé menő pára hibázik.
A’ szabad tűzben izzó fog ( zincum candescens ) é
ammonsó ( sal ammoniacum ) is hasonló párát bo
csájt magából, mely a' hideg testet befogja ; mind
azáltal a' hími párájától a'ban különbözik , hogy az
a' fogban íz nélkül és szag nélkül van , és pelyhes
mészszé megkeményedik ; ellenben az ammonsóban
sós ízü az , és a' vízben könynyen elolvadható, és
szagatlan.
591. §. 2.) Ha a'gyanús állat (substantia) olta
dékjába ; vagy az emésztő útakból kiszedetett nedv
be réz -uminonsó (cuprum sulphuricum ammonia
cum) olvadékja csepegtetik ; ha a'ban hímivan ,
zöld ülepet, ( sedimentumot) ád , a ' mi a megéget
letéskor foghagyma szagot ereszt. Ha a nedvesség
általlátszó kék marad , a'kor nints benne hími.
592. §. 3.) De ' még érzékenyebb pedző a' hi
mire nézve a' kénmájlevegős víz ( aqua aëre hepa
tico sulphurico ippraegnata). A' Hahnemann kísértő
nedvessége a' hímit magában tartó nedvességbe töl
tetvén pomarancs sárgaságú felhöt csinál , a' mi is
olyan ülepet alikat , hogy az elválasztatván és meg
száraztatván , a' megégettetéskor először kénkö ,
azután pedig foghagyma szagot illatozik . A'Pfaff ' )
kisirlése ként az a kénmáj levegős víz , amely
a’ feleresztetett sósavanynyal a'kénes- vusból kifejte
telt, kénes vízanyagszesznek (hydrogenium gasnak )
a vízen keresztül, egész a'nak a' jóllakásáig való ,
általhú zatása által készíttetik , még érzékenyebb ,
mint sem a' Hahnemann bísírtö nedvessége , és ha
 347

ez ? ) ztó résznyi hímit , a ' mely 55,000 résznyi

vizben olvasztatott fel, felfedez , a’kor amaz által
még , törő szemnyi hími is 100,000. résznyi víz
olyadékjában felfedeztetik .
1) . Lásd . Neues nordisches Archiv f. Naturk. u . s .' f.
Bd. I. St. I. Frkf. 1807 .
2). A' Jäger kisírtése szerént az ő Diss. inauguralis
de effectibus arsenici in varios organismos . etc.
Tübing. 1808. és Journ. für Chemie, Physik , und
Mineralogie . 1808. Febr. S. 300. – De Jäger ként
a’ réz- ammonsó épen olyan érzékeny pedző a' himi
re nézve , mint a vízonyagos-kénsavanyú ( hydro
thionicum acidumos ) víz , valamint az elsöbb is
Pfaff szerént a' maga tulajdon elsöségeivel bir ezen
vizsgálatban
593. S. 4.). A' mészvízzel való kísértést kevés
be ajánlhatni, mivel a' részinť az érczetleníttetett
hími sárga gubics -lében ( arsenicum mineralisatum
rhizigallum flavumban) nem sül el ; részint, mivel
a mészvíz kevésbé érzékeny pedző. - Ha a ' gya
nús nedvességhez valamely a’korkészíttetett forró
mészvíznek egyenlő része elegyítletik ; a’kor a' ned
vesség megzavarodik , és fejér ülep készül , a' mely
elválasztatván és megszáraztàtván , a' hími termé
szete szerént vizsgállathatik meg. A’nak a'menynyi
ségnek, a' mely az által valamely olvadékban kike
restethetik , jóval nagyobbnak. kell lenni , mint sem
az ez előtt említtetett pedzőkkel való munkákban
szükséges *).
*) . Lásd Jäger's Versuche a..a. 0 .
594. S. 5.) A' legbizonyosabb kísértő szerek
hez tartozik kétség kivül a' találtatott állatnak (sub
stantiának) érczi képbe való viszszaállíttatása. Legº
 348
jobban megtörténik az a' nagyobb menynyiségek
ben , ha a' gyanús port zsíros olajjal pornak csinal
ják , és azt a’ görbe -üvegből mind a'dig lecsepeg
tetik (destillálják ), mig semmi olajos párák többé
által ném mennek ; azután pedig a tüzet erösíteni
kell , a' midön a felséges hími ( arsenicum reguli
num ) felrepül ; a' melynek hími természetét azután
még többféleképen is meg lehet kísírteni, — Az
elött azt hitték , hogy a' himinek viszszaállíttatását
csak a nagyobb menynyiségben lehet haszonra
fordítani; de a' Rose rendutján (methodusán ) , az

illendő elébbeni véle való bánással , igen csekély

menynyiségben is lehet azt alkalmaztatni.
595. S. 6.) A ' Rose rendútja *) főként a'kor
nagyon becses, ha általjában igen kis menynyiségű
hímivel kell bánni , midőn a' megétetés a' tökélle
tesen felolvadt himi által esett meg , mikor hányás
által már kiüríttetett , és i’nak a' muradéka már
sok műszeres anyagokkal öszszeelegyíttetett , és 1
sok vizes részekben felolvasztatott.
Ez a ' rendút rövideden a következendő : Az
apróra vagdaltatott gyomrot , minden foglalatjával
( contentumával) együtt , 2 vagy 4 drachma, egetö
kalival (causticum kalival) és elegendő menynyiségű
lecsepegtetett (destilláltatott) vízzel pépnek megfő
zik , ezt szüröre töltik, a' maradékot féla’nyi vízzel
még egyszer felfözik , és a második általszüretett
levet az elsöhöz töltik. Azután ez a lé ismét
felforrallatik , és e'hez salétromsarany kis részecs
kékben mind a'dig elegyítietik , még belőle a kö
vérség elválik , és a' lé világos sárgává leszen . Ez
e'kor megszürclik , szénsavanyú kalival csaknem
 349
egészen jóltartatik , és viszont néhány pillantalig
fözetik, hogy minden szén-anyagsarany elhajlassék .
Az általlátszó sárga színú nedvességhez mind a'dig
forró tiszta mészviz jöltetik , valameddig ülep szál
le ; ezt öszszeszedik egy szüröre , általszürik, meg
száraztják , és negyed résznyi izzó szénporral ösz_
szedörgölik ; ezt az elegyet kell tenni valamely
igen kis megerösíttetett görbeüregbe (armata retor
tába), azután tégy e're jól hezáró szedőt (excipu
lumot), és szénnel hevítsd azt fel az izzásig. -
Ha
hími volt a vizsgáltatolt állalban (substantiában),
a magát érczi felrepületben (sublimatumban), vagy
az igen kevés menynyiségekor barna felrepületben ,
mutatja , a' mely is papiroskára kenetvén, sima ke
mény testtel megdörgöltetvén , mindjárt érczi fé
nyességet veszen magára. Ez a' papiros megégettel
vén , azonnal hími szagot illatozik. - Ha a' hími
nek kis menynyisége a' mészföld által a' felrepülés
ben akadályoztatik ; 'a’kor szabaddá lészen , és érczi
felrepületet ( sublimatumot ) ád , ha azt az elegyet
egyenlő nehésségű száraz , horaxsavanynyal öszsze
dörgölik , és egy kis görbeüvegben ( returtában ) izzó
tűzbe teszik .
*) Lásd Scherer's Journ . der Chemie Bd. II. Heft 4 .
596. S. Lehet olyan eseteket göndolni , a' hol
az előhozatott chémiai kísértő rendútakon ) ava
lóban megesett hímis megétetést ki nem kereshetni,
így , ha a' megétetésnek kisebb lépcsőjében a' halál
több napok után következik el, és a' kegyetlen oká
dás és hasmenés által minden hini kiürül, vagy ha
a' megétetés igen sok idö mulva a' halál után hir
 350

leltetik , és a' hólttestben chemiai úton a híminek

semmi nyoma nem találtatik - ).
1 ) Valainint többek , amelyek itt le nem írattak ,
mint p. 0. a' régibb rendútak a kénkönek hozzá
jok való elegyittetése és felrepíttetése , vagy a'
réz pornak azzal való öszszeolvasztatása által,
vagy a’ Jäger által említtetett Davy rendúlja , a'
Volta szoborja által , ami még kérdés alatt
van. (Lásd Gehlen's Journ , a. a. (). S , 303.)
2) Ei volt a' történet à' kétségen kívül megétettetett
férjben , és az étetöt készitő Ursinus nénjében ;
a' kiknek holttestek két és harmaafél esztendő
múlva Berlinben és Charlottenburgban ismét fel
ásattak , és mind ketten meg nem rodhadiak ,
hanem mumia képen megasztak , és a' rodhadtság
által meg nem kapatva találtattak. ( Lásd lugu .
stin's Repertor. St. I. S. 24.)
597. S. Ilyen környülállások közt a' Welper ' )
által felfedeztetett , és Klank által , valamint a' mi
nap Bachmann által megbizonyíttatott ismertető je
lei a' hímis megétetésnek, t. i. a' bör-és mumiasza
bású megkeményedése a' holttestnek , és a' rodha
dásnak sokáig való el nem kezdödése ; igen , sarka
latosok . Ez az ismertető jel kétség kívül megmutat
hat a’nyit, hogy ha az ugyan azon helyen eltemet
tetett, és egy időben meghólt emberek , megrod
hadva , ellenben a hozzá vethetőképen hímivel
megétettetett holttestek rodhadatlanál , és mumia
képen megkeményedve , találtatnak ; a’kor: a' meg
étetés legalább nagyon hihető.
1) Lásd Hufeland's Journ. Bd. XVI. St. 1. S. 180.
2) Lásd Augustin's Repertor, St. I. S. 27.
3 ) Lásd Drei Fälle von Arsenikvergiftung, als Bey
träge zur ger. med. Lehre von ihrer Auşmittelung
(in den Denkschriften der physikalisch medicini
 351
schen Societät zu Erlangen. Bd . I. Nürnberg. 1812).
Ezekben a minden tekintetben nevezeics megéte'
tés eseteiben , melyekben a vizsgálat dicséretes
szorgalmatossággal vitelék , azok a' jegyzékek leg
szembetűnobbképen negerösíttettek. Az a három
holttest öt, tizen két , és tizen négy hólnap múl
va ismét ki ásaték , és rodhadatlanul találtaték.
A ’ legnyomosabb tünemények , melyeket a felnyi
tók megjegyzettek , ezek valának : a' has fedeleinek
bör -vagy mumiaszabású megkeményedések, és rú
gósságok , a' börnek barna, mahóni szine , és a'
zsíros rongynak panniculus adiposusnak ) szalon
na vagy sajtszabású darabbá való változása. A’
szijbör (corium ) az általvágásnak ellentállott , épen
úgy, inint a' régi saji haja . A’ hólttestek kedvetlen
büdösséget illatoztak, de a' mi nem a' rodhadtság
által származott vízanyag-szeszhez , hanem az ó
sajt szagához , vólt hasonló .
Egyszersmind ezen hasznos felnyitásnak Yúdósításai
igen kedvező tanubizonyságot tesznek a Roose
rendútjának hasznos voltáról.
A' legnyomosabb írások és értekezések a hímis még
étetésröl ezek :
Hahnemann über die Arsenikvergiftung , ihre Hülfe
und gerichtliche Ansmittelung . Leipzig , 1786 .
P. T. Navier Gegengifte des Arseniks, ätzenden Sub
limats , Spangrüns, und Bleies , u . s.w. übersetzt
von Weigel. Greifswalde, 1782. Bd. I.
Beitrag zur Geschichte des Arseniks und sciner
Wirkungen , in Metzger's Materialien f. die St.
A. K. und Jurisprud . II. St.
Ueber die Aqua tofſana und die arsenikalischen Fie
bertropfen , in Uden's Magazin f. d.ger . A, K.
Bd . II . St- 3. S.473.
Die Obductionen in Pyl's Aufsätzen , I. S. 33. III. $ .
76. V. S, 105. VI . S. 96. VIII . S. 73. und 97 .
Remer's Lehrbuch der gerichtlichen Chemie: Helmi
städt, 1803. S. 410.
 352
Augustin's nou . Entdeckungen , betreffend die Kenn
zeichen der Arsenikvergiftung und Berichtigung
älterer Angaben über diesen Gegenstand (Im Re
pertor. f. die öffentliche und gerichtliche Arzenei
wissenschaft. St. I. S. 1.).
Ezenkívül a' már feljebb előhozatott Jäger , Rose ,
Bachmann , Kopp. a't, értekezéscik .
598. S. Az égető felrepült kénesőnek (mercu
rius sublimatus corvosivusnak ) kikerestetése több
pedzők által eshetik meg. De légérzékenyebb ped
zöje a’nak a' kénmájlévegösvíz ( aqua aëre hepa
tico inpraegnata ). Ugyan is, e'nek a felrepült (sub
limatum) olyadékjához való csepegtetése által sár
gás barna , sőt barna zavarodás következik a'ban ,
és setét barna , csaknem fekete , pelyhes ülep szál
le a ' fenekre , de a' mely a' megkavarlatáskor , ha
sok kénmájlevegőssiz nem téteték hozzá , hirtelen
tökélletesen megfejéredik . Ha pedig félsavanyúké
nesőnek ( oxydum mercuriinak ) a' kénkövezletelt
vizanyaghoz (hydrogenium sulphuralumhoz ) való
arányossága igen csekély ; a kor barna ülep szár
mazik , a' mely fekete leszen , és marad * ).
Az itt adatott , és Hahnemannak 's más íróknak
clõadásoktól különböző , meghatározásokat Pfaff
a maga " legújabb kisírtései szerént adta elő. Lásd
Schweiger's neues Journ. f. Chemie und Physik.
Bd . I. Heft. I. S. 13. u. 8. .
A ’ többi pedzökröl ( reagensekrol) lásd Remer's Ger.
Chemie . S. 131. u . ff. ;
599. S. A' félsavanyú réznek ( oxydum cup
rinak ) jelenléte , a töbnyire szántszándekon kívül
való megételéskor , valamely oluhan (liquidumban)
kikerestetik , ha egy csiszoltatott kés-vasa , melyet
12 .
 1
353

12- 24. óráig a'ban tartanak , megrezesedik ; ha

a’ból a kén máj levegð víz barna fekete , az ama
monsós réz pedig kékzöld, és a' mészvíz zöld, üle
pet ver le. Ha az ülepnek egy része sósavanyban ol
vasztatik fel ; a'kor megismérhetni a' rezet ammon
só szelletnek ( spiritus salis ammoniacinak ) hozzá
tétele által , a' mi azt először zöld mész képében .
veri le , a' folytattatott hozzácsepegtetés által pe
dig ezt ismét felolvasztja , és tiszta égszínü olut
( liquidumot) csinál belöle. Ezen olvadékhoz vér
lúgot ( lixivium sanguinist ) tévén , a réz elejénten
sárgás zöld színnel , de a' mely azután szeg -veres
sé , és a' megszáradáskor csaknem feketévé válik,
veretik le.
Lásd Leichenöffnungen einer mit Grünspan vergifte
ten Person in Pyl's. Auſs. und Beob. VIII. S 85. -
Fundschein über eine durch Kupfervergiftung ver
storbene Person in ' Roose's Beiträgen zur öffentl.
und ger. A. K. St. II . S 169. – Obductionen und
Gutachten eine mit Grünspan geschehene Vergit
tung betreffend , in Fahner’s Beitr. zur pract. und
ger. A. K. I. Bd. Stendal. 1799. S. 297 .
600. S. A' fog - üvegecskét ( vitriolum zincit) fel
fedezik kaliknak hozzá -lélelek által való leveretés
(praecipitatio ) által, midön a' szintelen , igen por
hanyú, ülepet csinál. Az itt letöltetett olu jegeztet
vén (crystallisaltatván) Glaubersót , vagy kénsa
vanyú börkövet (tartarus vitriolatust ) ad ; az ülep
(sedimentum ) pedig, szénporral és réz-porral meg
öntetvén (fundáltatván ), sárgaréz képben áll elő .
Lásd die Geschichte einer Vergiftung durch Zinkvi.
triol , in Metzger's Material. f. d . St. A. K. und
Jurisprud. Nr. IV . S. 122. Remer's Ger. Che
.
mie . S. 419.
23
 354

601. S. A' hánytató borkó az által árulja el

magát , hogy a’nak az olyadékjából a' kénmájleve
gös-víz tégla verességű , a' mészvíz fejér, ülepet ver
le ; az ammonsós réz pedig épen semmi ülepet nem
ver le. Az utolsónak alkalmaztatásakor oz olu tisz
tán marad , és zöldellik .
602. S. A’ salétromsavanyú ezüst, vagy pokol
kö, az olukból , melyekben a’ van , ammonsós réz
által kékeszöldellőfejéren , mészvíz által feketés bar
nán , és kén máj levegős víz által csak nem egészen
feketén , veretik le. A' börön való égető munkáján
kívül , föként ha a' menynyiség elég nagy , a' visz
szaállítás ( reductio ) szolgál a' megismertetésre. A:
pokolkő dörög (delonál) is ha az izzó szénre tétetik ,
és ezt ezüst hajjal húzza be.
603. S. Mivel az ólommal való inegétetések
legszámosabban az ólommészszel meghamisíttatott
borok által esnek meg : tehát az egészségre ügyelő
rendtartás e're a' legfőbb gondoskodását fordítá , és
azért azokat a' pedzöket, melyek által az ólmot
azokban megtalálják , borkísértőnek (bor próbának)
nevezték . De a' gyomorbéli olukban találtatolt ólom
nak felfedeztetésére is fordítják ezt. A' régi , vagy
az úgy neveztetett Würtembergi ( érczetleníttetett
hími sárga gubics-léből és óltatlan mészből készült )
' borkísírtö most méltán mint csaló elhagyatott; mi
vel a'nak az alkalmaztatásakor az ólmatlan borban
is setét ülep származhatik , ha a' borban égettetett
nádméz , bodzatermés- lé , vagy vas van. Bizonyo
sabb a’ Hahnemann borkísérlője , vagy a kér máj
levegös - víz. Ez által az ólom mint setétbarna vagy
fekete ülep veretik le. Legbizonyosabb a ki
 i

355
párolgattatása a' gyanús állatnak ( substantiúnak ), és
a' maradéknak szén -por és izzó tűz által ércz ólom
má való viszsza állíttatása (reductiója).
À' méregtudományról való értekezésekhez tartoznak
általjában :
Gmelin allgemeine Geschichte der Gifte. Nürnberg.
1776. III. Bde. neue Ausgabe mit Zusätzen von
Blumenbach , 1809.
Plenk Toxicologie. A. d . Latein, Wien , 1785.
Th . Houlstons Bemerkungen über die Gifte u . s. f:
Altenburg , 1786 .
Halle's Giſthistorie des Thier- Planzen- und Mineral
reichs. Berlin, 1787.
Jos. Frank's Handbuch der Toxicologie. Wien , 1800:
Paldamus Versuch ciner Toxicologie. Halle, 1803.
604. S. Némely írók a' megétetéseket a' mega
sértések közt hozták elö (p.o. Hebenstreit 1 ),Plouc
quet. ), Remer 5 ) , ) ; és a' sérelmeknek szokott
osztályokat a halálosság tekintetiben azokra akar
ták alkalmaztatni * ). Mások 5 ), csak azokat a' meg
étetésbeli történeteket kívánták a sérelmek közzé
számlálni , és mint olyanokat megítélni, a' mely
ekre a sérelem ismertető jegye , t. i. a' műszeres
allkatmányoknak törvényes képektöl és elegyítte
tésektől való világos eltávozás , rájok illik.
1 ) Anthrop: forens. p . 409. a' hol a' has sérelmei
közt hozatnak elő .
2) Commentar. pag. 150 et sq.
3) Gerichtliche Chemie. S.6.
4) P. o. Metzger System 1-ste Ausg. 6. 202. és méd .
ger. Abhand). II. S. 43.
605. S. De több okokból nem alkalmaztathal
nak a sérelmekben szokásban lévö osztályok ,
23 *
 356

és talptételek , a megétetéseknek megítéltete

sekben.
1.) Ugyan is, igen kevéssé isméretesek előt
tünk a mérgeknek munkáik általjában, kiváltképen
pedig azoké , a' melyek a kemény részekben sem
mi helyszerint-való olyan romlásokat nem visznek
véghez, hogy azokat mint az érzékiképen észrevé
telhető sérelineket megítélhessük .
2.) A' gyógyúlhatóság talptétele (principiuma)
részint az épen most elő adatott okból , részint pe
dig azért, sem lehet alkalmatos osztály a'megétetés
ben ; mivel a' megétetésnek , mint alattomban vég
hezvitetett ártalomnak , a természete , minden eset
ben a’ megismérést nehezíti, és azt gyakran lehetet
lenné teszi. Csak akor hozhatná az orvos azt az
ítéletet , hogy valamely megétetés általjában halá
los, a' midön minden lehetö hasznos méregellen
való orvosságok valóban helyesen alkalmaztattak
vólna. Mivel pedig a nyavalyának meg-nem-isme
rete , a' késedelmezés, 's t. ee. a' legtöbb esetekben
ezt az alkalmaztatást akadályoztalják , tehát így a '
megétetés halálosságának megítéltetése azon talptéte
lek szerént itt helyet nem találhať.
606. $. Ezek szerént a' bűnösnek mentségére
semmiképen nem szolgálhat az , hogy csak kevés
menynyiségű méreg adatott be ; hogy a megétette
tettet alkalmatos méregellenvalóval ( antidotummal )
meg lehetett volna szabadítani ) 's a't. Az előada
tott okokból minden megéleles után következett
halált , a' menynyiben ott más környülallások egy
szersmind nem dolgoztak , úgy kell tekinteni, mint
a 'megéletésnek szükséges köretkezését * ).
 357
1) Hebenstreit így szóll pag. 531. nullum adeoque
patrocinium malac illi causae lucratur excusalio
qua dicitur , neglectum aliquid esse , quod homi
nem servare poterat. Cum enim insidiose datum
venenum est, neque a' familiaribus artem nescien
libus illud intelligi , neque tam celeri malo suf
ficicns auxilium opponi statim potuit.
2 ) Lásd ezen tárgyrólı a' Plattner derék Programma
ját : De veneficio , inprimis per arsenicum , pa
radoxa quaedam . Lips . 1804.
Némely büntetőtörvény -túdóknak balgatag nézéseket,
a kik csak a'kor tartják a' méreg állal való meg
ölést bizonyosnak , midőn valamely szükségeské
képen halálos megétetésnek helye volt, Stübel (über
den Thatbestand der Verbrechen . S. 192. ) a' maga
egész hamisságában és valóságában előadta .
607. S. Végre a' megétetésekhez kell számlál
ni azokat az eseteket is , a' melyekben az álorvo
soknak . ' ) helytelen , vagy igen nagy adatokban
adatott orvosszerek miatt , vagy az orvosszereknek
elcseréltetések :) által való gyógyítás miatt , az
egészség reszedelembe jön , vagy halál származik .
1) Magyarországon általjában tapasztalhatni , hogy
mind e' koráig az ilyetén álorvosoknak felelle
pártjokat fogják. És így volentibus non fit iniuria .
2 ) Ez a' hiba mi nalunk főként a szerárosokat (pa
tikariusokat) illeti . Mert ez elölt néhány eszten
dövel egy bizonyos Magyar városban meg is tör--
tént , hogy a szeredben ( patikában ) hirtelenség
böl úgy cserélték el a beteg orvosságát , hogy
az , a' miatt a' hiba miatt , meg is hólt. Ide tar
toznak azok a vétkes nyereségen kapkodó szer
árosok is , a' kik tudva cserélik el az orvosi szer e
ket. Hogy ilyen veszedelmes emberek is találtal
nak Hazánkban , a’nak magam vagyok a tanubi
* zonysága. Ugyan is nevezetes történetem volt egy
bizonyos Vármegyében , a hol jelenlétemben ,a '
 358
szeráros a' betegeninck olyan orvosságot küldött,
a' melynek mind a' szine , mind az íze teljesség
gel különbözött az általam rendeltetett, és elöt
tem nagyon isméretes orvosságnak a' tulajdonsá
gaitól. E’kor , magam a szeredbe menvén , ki
sült , hogy a szeráros az orvosi szereket maga
tudva elváltoztatta a' nyereség kedvéért. Nena
könynyen történik e' meg Schweitzerországban , és
Burgusországban a' falusi orvosoknál , kik az or
vosságokat a magok házaiknál készíttetik.
608. S. Hasonlóképen ide tartoznak a régibb
időkben számosan alkalmaztatott *), úgy neveztetett
füvezö ( boszorkányozó) és szerelem gerjesztö italok
(philtrumok), melyek által szerelmet , gyülölséget,
esztelenséget , férjfiságtalanságot (inpotentiát), med
dőséget akartak okozni. Ezek a' setét babonásko
dásnak szüleményei, az arányoztatott munkát ugyan
végre nem hajthatják ; de az egészségre nézve más
káros következéseket szülhetnek ; mivel azok töb
nyire kegyetlenül izgató , és az érezhetöségben dol
gozó szerekből állanak.
* ) Lásd Zittmann Medic. forens. Cent. V. Cas. 85 .
VI. Cas. 36. és Valentin . Pand. med. leg. Pars . I.
Sect. III. Cas , 20. a' hol kilencz (!) ítéletek jönck
elő a' philtrumról . Lásd Ehrmann Diss. de vene
ficio culposo , a' Schlegel's Collectio : T. III. p.185 . ,
 359

ióó.
M utat

A.
Lap .
A -- Vármegyében gyanakodott egy atya egyik
fiának a töle való származásáról. 109. 5. alatt. 49
A'kor született gyermekek halálok , az anyák hi.
bájok nélkül . 531. . 313
A'kor született gyermekek kétséges haláloknak
vizsgáltatásokkor előforduló első második
kérdésre való felelet. 465. S. 270
A'kor született kisdedeknek kétséges halál nemeik .
555 – 556 S. 327
Alólhugyozók (hypospadiaeusok ). 158. S. 76.
Alorvosoknak gyógyításaik. 007. S. 357

B. 1.

Babák. 43.. .
Bene Doctor és Professor . 22. S. alatt. XLI
XLI
Bevádollatott , eltitkoltatott, tettelös . nyavalyák . 104
200 - 227. S.
Bevezetés a törvényszeki orvostudományba . 1. §. XXVII 337
Bóditó mérgek. 571. .
Bodrog -melléki történet. 452. S. alatt. 261
Bolondság . 237 — 242, S. 126
Bolondság nemei. 246. $. 132
Boszorkányozó (fűvelo ) italok. 608. S... 358
Budai történct. 462, S. alatt . 262
Bútt gólyójú ſérjfi. 138. $ . 64
C.
Csípős éget mérgek. 565.. 331
Csont törések . 301. S. 165
Csuda szülemények. 68 -84. 6 .
D.
Daniel tüddpróbája. 51 ? -- 518. $ . 302
 360
E.
Lap:
Égető felrepült kénesőnek próba szere. 598. $. 352
Égető mérgek. 565. $. 334
Egri történet az elmebomlás nélkül való Orjült
ségre. 258. . alatt. 140
Egy golyójú férjfi . 138. S. 64
Ehen hálás. 439 - 441. S. 253
El nem végeztetett rendszer még az Orvosi Tör
vénytudomány, 5 - 6. S. XXIX ,
Eltitkoltatott , tettetös , bevádoltatott nyavalyák.
200 - 227. S. 104
Elválasztatása az Orvosi Törvénytudománynak az
orvosi szertartás-tudománytól. 3. . XXVIII
Elébb született kisded. 110 - 111. S. 50
Eröszak tétel , 174. S. 86
Ejjel-járás. 261. $. 143
Esztelenség . 237. S. 126

F.
Felakasztás . 429. S. 244
Félegyházi Major 350 % alatt, 103
Félsavanyú réz próbaszere. 599. $. 352
Felülhugyozók ( anaspadiaeusok). 158. . 27
Fej sérelmei. 316 - 335. S. 115
Fej sérelmeik a kisdedeknek. 532. S. 374
Fejér Vármegyében folyt per al szűlés kétséges
volta miatt. 106. S. alatt. 48
Fejér Vármegyei per bekkenoje. 190. $. alatt. 97
Fog üvegecske próba szere: 600. . 353
Fogadásra való tehetetlenség az aszszonyokban . 68
143 — 149. S.
Fojtó -levegó általvaló megfúlás. 438. $. 252
Füvelö (boszorkányozó ) italok. 608. S. 358

G.
Gondviseletlenség miatt történő halálok. 418. S. 239
Gyarkorló oktatás az Orvosi Törvénytudomány
ban , és a' nevezetesebb írók a'ban. 64.5 : 19
Gyermek - szeretés. 180. S. 91
Gyermek -szurokból ( meconiumból) való próba.,525.9. 309
Gyermek cserélés szüléskor. 106 109. S. 48
Gyúladas a' megsértetésben . 301. S. 168

H.
Halál elsőbsége az egyszerre együt halva találtató
tak közé, 462. S. 267
 361
Lap:
Halottakon való törvenyszéki orvos vizsgálat. 267. S. 146
Hánytató borkö próba szere. 601. S. 354
Has sérelmei. 357 - 381. % . 197
Hazánkban a közaép, most is hiszi a ' barom és
ember közt lévő korcs létét. 182. S. alatt. 92
IIelytelenül kötteiik öszsze az Orvosi Törvénytu
domány a törvényludománynyal. 13–14. $. XXXIV .
Heréltettek . 136 — 137. $. 63
Hibán kivül esett eröszaktélelekröl , sérelmekről
való nyomos tapasztalások. 533 - 537. S. 314
Himi próba szerei . 539. S. 345
Himinek új próba szere, a' hol a' chemiai kisírtés
nem elegendő. 597. S. 350
1
Himemek (hermaphroditi ). 150. g. 71
:
Ilúgyhólya; proba. 522. S. 307
Huszár Major. 350. S.. alatt. 192
I.
Idétlenekről , Csuda-szöleményekr . 63-84. $. 24
Idösségról (idétlen születésekről, idös gyermekek
röl, kései szülésekről, életre valókról, életre
nem valókról , lelkes és lelketlen méh
gyümölcseirol)? Vetélkedések a kései szüle
tés lehetségéröl. 85 — 105. $. 36
Indúlatok miatt való halál . 447. S. 258
Írások az Orvosi Törvénytudományról. 22-25. S- XXXLX .
Irsai történet az elmebomlás nélkül való örjűlt
ségre. 258. S. alatt. 140
l'sák nevů Pest Vármegyei Faluhoz közel lévô. 268
helységbeli történet. 462. §. alatt.
B.
Kétséges egészség állapotjának megvizsgáltatása . 197.9. 102
Kétséges nyavalyák a test munkáiban . 200 - 227. 9. 104
Kétséges nyavalyák a' lélek munkáiban . 228. S. 120
Kétséges halál nemei az a'kor született gyermekek 263
'közt. 463. $.
Kéts éges
Kificz
nemi arányosságok. 128. §.
amodások és csonttörések. 301. § .
59
168
Kisdedeknek halálok a' gondviseletlenség , meleg
megvonás , miatt, 463. S. 268
Kisertegzések. 527.9. 319
Kiszárazló , öszszehúzó mérgek. 574. S. 338
korácsról való vizsgálat. 112 — 127. S. 51
Közösilésben való telhetetlenség. 141. $ . 67
Közös tilésbeli tehetetlenség á férjfiakban . 132. S. 61
közösülésbeli és fogadásbeli tehetetlenség az asz
szonyokban , 143 — 149. S. 68
 362
Lap .
Különböző állitások és osztályok a Orvosi Tör
vénytudomány taníttatásában. 26 – 29. S. XLV
Külső izgatók mérték felett valo munkájók álial
történő halál. 445 -- 447. S. 257
Külső izgatóknak elvonatások miatt történő halál.
418 - 419. S. 239
Kalso allkatmányokról (idétlenekről , csuda szüle.
ményekről , üszögökről). 68 - 84.S. 24

L.
Látásban állott szerelemre való példa. 248. §. alatt. 134
Lélekzet próba . 468.S. 271
Lesbiai szerelem . 181. ). 91
Levegő elvonatása által való halál nemei. 420-438. S. 210
M.
Magyarországon az álorvos ok. 607. . alatt. 357
Megégések. 301.S. 168
328
Megételés vizsgálatja. 557. ).
Megétetés kikerestetése , és megbizonyittatása . 581. S. 311
Megétetésrõl való köz határozások. 558.8. 528
Megtagyások. 312. S. 173
Megfojtás. 429. $. 214
Megfojtatások a kisdedeknek . 546. S. 321
Megfúlás. 420. S. 240
Megfúlások a' kisdedeknek . 544. S. 321
Meghatároztatása az Orvosi Törvénytudománynak ,
és az orvosi-szertartás
Megreszkeltetések, 301. S
tudománynak. 2. §. XXVI!
163
Megsértetett részeknek különbségek. 314. . 174
Megsértetcttnek személyessége, 398 – 404 $: 219
Melegség megvonás miatt való kisdedeknek ha
lálok . 453. S. 262
Melegség megvonásáltal való halál. 442-444. S. 256
Menykö-lités által történő halál. 446. 5. 257
Mérgeknek chémiai próba szerei . 589. S. 315
Mérgeknek osztályok . 563. S. 332
Mérgekről , megétetésekről való közönséges meg 328
határozások. 558 -- 562. J.
Mejj sérelmei, 343-356. S. 189
Miskóczi történet az elme bomlás nélkül való) ör:
jültségre. 258. $. alatt. 139
Molnár Doctor és Fejér Vármegyei Physikus,
22. 0. alatt. XLI
Mostani állapotja az Orvosi Törvénytuoomány ,
nak. 20 - 21. j . XXXVIII
 363

N.
*Lap.
Négy kérdésre való feleletje a'törvényszéki orvos
nak , az a'korszületett gyermekek kétséges
haláloknak vizsgálatjakor. 464. S. 269
Nemzés tehetségről való vizsgálat. 129 , - 131. S. 60
Nemzés tehetetlensége a férjfiakban . 134 -- 141. B.
N Vármegyében panaszolkodott egy asz
szony ,a' férjének közösülésbeli telhetetlen .
67
ségéről . 141. ). alatt.
Nyak sérelmei. 336–342. . 187
Nyavalya mérgek. 578. . 340
98
Nehézkesterbesítés . 192. g.
0.
Olommal való megétetésnek próba szerei. 603. . 354
Orvosi Törvénytudomány sziīkséges a törvénytú- ,XXXL
dóknak. 9 - 12. S.
Orvosi Törvénytudomány szükséges az orvosok XXX
nak. 7-8. S.
Orvosi Törvénytudománynak az orvos szertartás
tudománynyal való öszszezavartatása régenXXVII
ten , 1. S. 8
Orvoso
Osto
k
basá,g. Orv os-Gyülekezet. 45. S. 126
237. 8. 261
Öngyilkosság kétséges volta. 431 - 361. %. 258
Önmegégés . 448 – 450. S. 130
Örjültség. 242 — 255. N. * 338
Öszszehúzó , kiszáraztó , mérgek . 574. S;
Öszszeköttetése az Orvosi Törvénytudománynak
az orvosi szertartás-tudományayal az ország,
XXVIII
1 las orvostudymányában . 4.6. 163
-9 Oszszezúzások . 301. s .
612 R.

5?
Rend ' (forma), szükséges az Orvosi Törvénytudo XLVII
mányban 30 – 31. . az
Rendes (formali s ) ésytudom
tárgyasánynak
(materia
. 30lis--) 32.
Orvosi Törvén XLVII
Rendes (formalis ) feltétele a törvényes felnyitás 9
nak . 46 - 49. ) .
19)
P.
139
Pesti történet az arany-érnek vénusos fejér - fo
LI lyással való eltévesztetésében . 223. ) . alatt. 117
Pest Vármegyében volt egy fixa ideájú ezredes.
VIII 130
242. 9. alatt .
 364

Pesten a szoba szinlö körålkanyarítá a nyakát Lap.

borotvával. 336. $ . alatt. 187
Pesten az Invalidusok házokban láthatni czombnak
a' csiklóból való kivételét. 385. S. alatt. 217
Pest Vármegyében egy Huszár Kapitány. 386. ). alatt. 218
Pest Vármegyei per a megételésról. 584. S. alati. 343
Pesten a' Molnár útczábán együtt halva talállaloit
egyházban , reggel , két bázastárs.
Pesti Professor történeté. 366. s .
462. S. alalt. 268
203
Plenk Doctor és Professor . 22. 5. alatt . XL
Ploucquet tüdő-próbája . 513— 516. S .: 3170
Pokolkö próba szere. 602. 354
Posonyban borotvával körülvágta a'nyakát egy ifjú.
336. alatt. 157
S.

Sáros Nagy Pataki palaczkokat öszszerágó varga.

559. 6. alatt. 322
Schraud Doctor és Protomedicus. 23. S. alatt. KLIV
Scotiai csuda. 76. ). alatt. 31
Seborvosokról . 39. S. 5
Sebek különböző nemeik . 301. S. 103
Sérelem látásról (visum repertumról.. 50–54 .K. 11
Sérelmek halálosságoknak megitéltetésében szüksé
ges a' jobbítás. 409. S. 232
Sérelmek halálosságoknak helytelen okokból való
megítéltetése , 411 — 416. ). 231
Sérelmek halálosságoknak osztálya nem illik a' meg
étetésekre. 604 — 606. S. 355
Sérelmek halálosságoknak bevádoltatása. 417. $ . 238
Sérelmek különböző osztályoknak , az ő halálos
ságok szerént való meghányatása. 284 - 296.). 156
Sérelmek halálosságokra való történetes befolyá
sok , és melyek azok. 405 — 410. S. 228
Sérelmek nemeik . 301 - 313. g. 168
Sérelmek veszedelmeket, halálosságokat, megitél
ni a' fö -dolgok szerént . 297 – 300. %. 163
Sérelmek tudományoknak történeti leíratása ;, Fi
delis Fortunatustól fogva egészen a’mi ídon
kig ezen tudományt miképen oszták el az
orvosok ; és mi volt a'ban a' kinézés. 272
- 283. B. 1.17
Sérelmek vizsgáltatások. 268 - 71
Sikel-némaság . 264. S.
. 14 ?
1.44
' Sodomáskodás. 182. g. 92
Stabli Professor tapasztalása . 169. ) . alatt. 81
Şzabad é a' törvényszéki orvosnak a pert meg.
nézni, 57 ~ 60. $.
 1

365
Lap.
Szerárosoknak hirtelenkedések , és nyereségen va.
3 ló kapkodások a'miHazánkban is. 607. ). alatt. 357
Szerelem gerjesztő ( füveló ) italok, 608 %. 358
28
Szönyi csuda. 76. ). alatt.
Szülés valósága . 100 - 109. 48
Szülelés elött történt halálnak jelei a' kisdeden,
528. B. 311
Szüzesség (lelki , testi). Az a'ról való jegyeknek
érdemek. 164 - 173. S 81

T.

Tagoknak sérelmeik . 382 — 387. S. 215

Tárgyas (materialis ) része az Orvosi Törvénytu .
dománynak . 65. . 22
Terhességnek és szülésnek jelei. 183 196. S. 92
Terhest terhesítés (superfetatio ). 192. B.
Tettetös , bevádoltatott , eltitkoltatott nyavalyák .
200 -- 227. B. 104
Tettetos bolondság. 251 - 252. 5. 135
Tettetös terhesség . 106 — 109. Si 48
Tilalmas , természetlen közösülés (erőszaktétel ),
a’nak lehetössége , - az az által való
terhesit és öntudomáson kivül való állapot
beli terhesedés , gyermek szeretés zsodo .
máskodás. 174 — 182. D. 86
Torkos Doctor. 413. S. alatt , 237
és 76. Ở alatt .
Törvényes felnyitást (legalis sectiot) nem csinál.
hatnak azok , az orvosok és seborvosok, a '
kik a meghóltat orvosolták. 61.S.
Törvényes orvos vizsgálatról (legalis obductióról).
55 - 56. ). 14
Törvényes orvos vizsgálat ( obductio ) a már be
állot rodhadáskor. 62–63. J. 18
Törvényes orvos vizsgálatok az eleveneken , 65-66. g. 22
Törvényszéki orvos személyekről . 36 — 45. $.ó ren
Törvényszéki orvos perekben megtartatánd
4

dekrol ( formákról). 46. ). 9

Történetei az Orvosi Törvénytudománynak.
15 - 19. S. XXXVIII
Tüdő -próba. 466. S. 270
Tüdo -próba ellen való gáncsok. 475 — 513. g. 276
Todo -próbáról közönségesen végső itélet. 519. . 303
· Ü
24

Uszögről 68 - 84. 8.
 366

Z.

cz Vármegyében micsoda okon igyekezett Lar:

megszabadulni az apaságtól egy valaki. 139.
. alatt.
65
v .
Vérelſolyása a köldök sinóron. 542. g. 318
Vízbe fúlás . 431 - 437. J.
Vízbe fúlások a kisdedeknek . 548. %. 240
Vizsgálatok az a'korszületett méh -gyümölcsein . 67.g. 323
23

man namon

Hi b á k:

16-dik Lap. 58-dik S. orvos az vizsgálatkor. Olvasd : }

az orvos vizsgálatkor.
62 - dik Lap. 143. S. Olvasd : 134. S.
68 -dik Lap. 144. S. Ez azalla pat, Olvasd : Ez az
állapat.
74 - dik Lap. II. Az emekimekről, Olvasd : Az eme
hímekröl.
187-dik Lap. 336. S. alatt, 23 - dik sor : meg ishóllt ,
Olvasd : meg is hólt .
262 -dik Lap . II-dik sor : egy vágst , Olvasd : egy
vágást.
 TÓL D A LÉ K
LATÁN MAGYAR

SZÓFEJTỔ vagy ETYMOLOGICUM

SZÓTÁR
7
 JOSEPHUS SCALIGER :
Si quem dura manet sententia judicis olim
Damnatum aerumnis suppliciisque eaput.
LEXICA conscribat , nam caetera quid moror ? omnes
Poenarum facies hic labor unus habet.
 ó
.
E I Ö 's Z

Toldaléknak nevezem ezt a szótárt azért,

mert ezt csak tóldalag (appendiculariter) ra
gasztottam a' Medicina Forensishez .
E’ben a' szótáracskában előszámláltam az
egész bontzolás-mesterségben (anatomicában)
elöforduló emberi test minden részeinek a '
neveket, és azokat Magyarúl mind kitettem, az
erediti Görög nyelvet véven a' szó fordítta
tasának talpáúl , 's ezen az okon neveztem is
ezen szótáracskát szófejtönek vagy etymolo
gicumnak. Azonban, bátor minden Görög szót
megmagyaráztam légyen is, még is mindazou
által a' hol csak szokásban lévő Magyar szót
kaptam , ott mindenütt azt vettem fel ; tudván
azt, milyen hasznos és kedves dolog, ha a' tu
dományokban látja a Nemzet a' maga ismére
tes szavait. Jelenthetem pedig azt , hogy mióta
a’ tudományoknak Magyarra fordíttatásokban
dolgozom , soha egy tudományban sem talál
tam a ' technicus vagy műszavaknak a' kifejez
tetésekre a'nyi már szokásban lévö jó szavakat,
mint itt az anatomicában .
Hogy ezen kis szótárnak tárgyáúl az ana
tomicai terminusokat vagy szókat tettem , a’nak
24
 az az oka ; mert már a' Vármegyéken az Or
vosok és a' Seborvosok á sérelem - látásokat
(visum repertumokat) Magyarúl szokták ten
ni. Szükség lehát hogy segedelmeket kaphassa
nak ilyen alkalmatossággal a' niondatott híva
talbeli Orvosok és Seborvosok a'magok törvé
nyes tudósításoknak a'megcsináltatásokra , fel
tévén azt, hogy a sérelem , vagy az orvosi vizs
gálat az egész emberi testnek akár mely részé
ben adhatja elö magát. Ide járól pedig az is,
hogy magában a'Medicina Forensisben is szám
talán sok anatomicus terminusok fordulnak
} elő , az ember taste lévén tárgya a’nak a' tu
Udománynak. De mi lehet hasznosabb és kí
vánatosabb az ítélő bírákra nézve is, inint mi
dön az Orvosok által beadatott visum reper
tumokban előforduló szókat értik , és más
nyelven is kítanúlják fejezni azokat ; 's ha
szükség, azokat még az anatomicában is fel
kereshetik tudományosan.
5. Némely Orvosi Törvénytudománybeli sza
vak is vannak itt néhol néhol, de csak kevés
számmal , nein akarván a 'Munkát sokkal ter
helni; különben is ezt a' Szótárt a' Hirdetés
ben nem ígértem .
 371

LÁTAN MAGYAR SZÓTÁR.

A.
A bactio fetus , Abortisationis procuratio: Gyer
mek elhajtás.
Abdomen : Has, Mál, Potroh. Mál, Sándor. Régi
szó , de ma is folyamatban van, csakhogy most
elrontatva élnek vele , p. o. Rókamáj, Rókamál
helyett. Potroh ; Parizpápai. Ez a' szó a' szokás
ban tulajdonképen kövér hasat teszen. De csak
ugyan még is hasat, vagy abdoment jelent.
Abortisatio , Ăbortus : Gyermek letétel , Gyermek
_ !: elmenés .
Abreptor puellae clancularius: Leány-martalócz.
Acetabulum : Forgoodva , Forgóürege. Acetabulum ,
* 07ihy , 207vāndov, a' Görögöknél olyan csé
szét vagy tálacskát tett, amely ben eczetet tar
tottak , vagy a' melybe eczetet töltöttek holmi
fü eledelnek a’megfonynyasztatása és megfüszer
számoztatása végett. Az anatomicusoknál pedig
az acetabulum vagy x074227 és :x0722.ndwv a'
csontnak azt az odvát vagy uregét teszi , a' mely
más csontnak a' fejét mélyen magába veszi, és
jelesben ez a nevezet metaphorice alkalmaziatik
a'ra az odúra , amely a lapoczka nyakának a'
végén van , és a' karcsontnak a fejét veszi ma
gába; és főként a’ra a’ nagy odúra, a' mely a
Á. csipöcsontnak , farcsontnak , és ágyékcsontnak
kulső öszszejövetelek helyén csinálódik , hogy a'
czombcsontnak a' fejét magába vegye. En ezt a'
neveztetett odút, Forgóodvának, vagy Forgóüre
+
gének nevezem azért, mert ezt az egész csiklót
(articulatiot) a Magyar, Forgó , névvel névezi.
24 *
 372
Acidum : Savany. Savany , lásd Chem. Kováts. I.
Darab. 162. pag, A substantivumoktól deri
váltatott adjectivumok végeken lévő , ú, vocalist ha
elvetjük , ott a’kor mindég substantiyum marad ,
p. o. kórmány- ú , kórmány , szakmány- ú , szak
mány, láb - ú , láb ,orr- ú , orr , száj-ú, száj, ' s t. ee .
Acinus , sive Acinum (hoc Varro crebro ; illo Cicero
usus) : Szernecske , Magocska , Terméske , Ter
més, Mag. 'Acinus, i'ivos kis magvacskák
Fagy terméskék , 'a' melyek vagy magokban
termenek , p.o. a' bodza termései, vagy mások
ba záralnak', p. 0. a' szőlőmagvai , söt sokszor
a' szölö szemeket is teszi. Acinusnak a nyelv
csapot (columellát) is nevezik : söt ú' májban
hörön , ' 3't. ee. lévő igen kis mirigyeket (glan
dulákat) is nevezik glandulosus acinusoknak , a'
melyek oly kicsinyek , hogy alig látszanak.
Acromialis , Lásd , Arteria acromialis,
Acustica , Lásd , Aquula acustica.
Acromion : Vállhegy. Acromion , azqulov , váll
hegy, vállteteje, azoos , legfelső , vuos , váll.
A' Magyar vállhegynek nevezi. Acromium , Váll
hegy : A ' lapoczkának a felsőbb púpja , vagy a '
vállnak a teteje , a' hol a' nyak pereczek a ' la
... poczkákkal öszszeeresztödnek . Der oberste Theil
des Schulterblalts. Párizp.
Acta : Irományok . Usus.
Adenologia : Mirigytudomány, Makkocskatudomány .
άδην καiι vos , mirigy , makkocska, dozia : beszéd ,
tudomány
Aditus ad aquaeductum Sylvii : A' Sylvius csator
nájához való menetel.
Aditus ad infundibulum : Atöllsérhez való menetel.
Adultus : Megnött, Legény , Felserdült.
Aër : Levegö. Lé, jus , jusculum , humor ; Lebeg ,
oscillat, tremit ; Lebegő, oscillans, treniens, part.
praes. Itt a' b. betű, v .belüvé változtatik : Levegő.
Mert az aër mintegy oscillal, reszket az ember
szeme előtt , ha a'ra ránéz nyári meleg napon.
 373
Aetas virilis : Emberedés.
Ala processus pterygoidei: Szárnyded púp szárnya,
Szárnyképú csúcs szárnya. Szárnyded kinövés
szárnya. Processus, seu Apophysis, s. Pröbole, s.
Ecphysis , s . Productio , s. Projectura, s. Protu-,
berantia. Ezek a szók az anatomicaban mind
egyet tesznek , vagy egy értelmüek, synonymu
mok . Teszik pedig a' folyvást menő csontnak
azt a részét , amely a' csonlnak egyenes szi
nén vagy felületén felemelkedik , amit Ma
gyarúl púp, csúcs, kinövés szóval fejezhetünk ki, 1
és Németül Auswachs vagy Fortsatz szóvalmon
danak ki, aróqvots, ránövés, érquois , kinövés,
rpo Bohr , kivetés , kivetődés.
Ala narium : Orrlyuk szárnya.
Ala parva lugrassjae : Ingrassias kis szárnya. Ingras
sias Nápolyi Professor voli.
Ala vespertilionis : Denevér szárnya .
Ala ossis sphenoidei : Ékded csont szárnya. opriu,
vos , ék , εidos,kép.
Albumen : Tojásfejére.
Allantois : Hurkaded , Kolbászded . E'röl a' szóról
Blancard' Lex . így szól : „ Vitiose dicitur et scri
bitur. Exstat apud -Reald . Columbum , Diemer
broekium et alios. Graecum est allav7oeldris
farcimini aut intestino similis. chus , avios,
hurka , kolbász , εidos , kép.
Alveolus : Válúcska.
Alveus : Válú .
Ammonis Cornu , lásd , Cornu Ammonis.
Amnion : Báránybör , Bárányi, duvos , bárány
duvios , barányi. A ' gyengesége vagy vékonysá
ga miatt neveztetik igy. Lásd , Lexic. C. Gesner,
Scapula , Schrevel.
Amphiarthrosis : Köröscsikló , Körülforgocsikló.
a ugi , körül , aoFowols , csikló.
Ampulla : Palaczk .
Analysis: Széjjelbontás ....
Anaspadiaeus : Felülhugyozó.

1
 374
Anastomosis : Egybenyílás, Öszszenyilás. avasóuw
015, egybe nyilás , öszszenyílás. dva , által,
07óud , száj , 070uów, a ' számat felnyitom , 0 ] ó
uwois , száj felnyitás.
Anatomia : Bontzolás. valoun, et ava7ouia , dis
sectio, praecipue corporis humani. Lex. Scap.
Schrevel. C. Gesner.
Jegyzék . Anatomia – hoc nomen sola an
tiqui usus praescriptione se tuetur : alias re
ctius, ubi tota diseiplina significari debet, dice
res anatomica , ut subaudiatur doctrina : ubi
actus dissecandi denotandus est , anatome , id
est dissectio , melius quadrat.
És így látni való , hogy az anatomia szó a '
mái értelemben, mely szerént azon a ' bontzolás
mesterségét akarják érteni , viszszaélés ; szint- :
úgy, mint, a' botania , szó , midőn azon a fü
vészés mesterségét akarják érteni.
Ezt a ' szót pedig , hontzolás , nem szabad o
betüvel ilyenképen , bonczolás, írni ; mert bon
tzolás e'től a' gyökér szótól, bont, jö ; azonban
boncz; bonczok : Monile, Halszierde, Páriz .
papai. Nyaki ékesség. Sz. Sándor .
Anatomica: Bontzoló mesterség , Bontzalóság. dva
Jouern , subintellige, Téxvn , ars anatomica, ars
membra incidendi . Lex. Scap.
Anatomicus (male Anatomus) : Bontzoló, ávaloui
xos, qui anatomen factitat, vel dissectionis cor
porum peritus , apud Galenum. Lex. Scap.
Aħatomica (non Anatomia ) pathologica: Betegség
Kórságtudományi bontzoló mesterség v. bontzo
lóság. natós, betegség , kórság , hoyla , beszéd,
tudomány
Ancon , Lásd , Olecranon .
Anconeus musculus , vide Musculus anconeus.
Androgynus : Férjfihímeme.
Androgyna ; Aszszonyhimeme.
Angiologia : Edénytudomány. dyyćewv, edény ,koyid,
tudomány , beszéd.
Angulus : Szeglet , Szeg.
 375
Angulus corporcus : Test szeglete.
Angulus frontalis : Homlok szeglete.
Angulus mastoidens : Csecsded szeglete, sós, csecs ,
{idos , kép .
Angulus ,maxillae inferioris : Alsó állkapcza szeglete .
Angulus occipitalis : Szirt vagy Búb szeglete. Szirt : -
Occiput. das Hintertheil des Haupts. Páriz p .
Innét : Köszirt, Nyakszirt . Býb , Gibbus , Tū
ber. ein Höcker , Buckel. Párizp. Búb : Cir
rus avium , Crisia, v. Vitta turrita mulierum.
Sándor. - Köz beszédben mondják : A' búb
ján ütötte meg. In occipite percussit.
Angulus oris : Száj szeglete.
Angulus sphenoidalis, Ekded szegletc. oprv , ék ,
είδος, kep.
Annuli tracheae : Gége gyürüi. Toa xus , darabos ,
Jpcexéce, vel 702 meža , gége. Azért neveztetik a
gége Görögül darabosnak , mert ha a' gégén vé
gig húzza az ember az úját , a gyüröi miatt
darabosnak érezzük azt. Innét van , hogy a' gé
gét Latánál, Aspera arteriának nevezik , és Tra
chea , és Aspera arteria , synonymumok.
Annulus abdominalis : Has gyüröje.
Annulus fossae ovalis cordis : Szív monyorú -kerek
gödre gyüröje . Monyorú -kerek , Régiszó : Ova
tus , Ovalis, Ovo similis. Sándor. Van ilyen
nevü Mező Város is Vas Vármegyében , a ' miról
írja magát a' Grót Erdödy Nemzetség.
Annulus tympani : Dob gyüröje .
Anonyma arteria , lásd , Arteria anonyma.
Ansa : Fogantyú , Fogantó: Fogantyú : Ansu. Sán
dor. Fogantó : Ansa. Páriz p.
Anthelix : Másodkarima. Másodikkarima. avli, el
len , het, gyüredék. Karima : Labiumi, Labrum ,
Labrum vasis , Ora , Margo , Circumferentia.
Párizpe
Anthropologia : Embertudomány: övfporos, ember ,
àoyic , tudomány.
Anthropotomia : Emberbontzolás. d v ponos, ember,
Foun . Dur. Toua', bontzolás.
 376
Antibrachium : Kézszár, Kéznyel (Erdélyben ). dy
7i , elö , Boaziwv, ovos , kar. Tenne tehát , elő
kart , de a ' Magyar ezt kézszárnak , Erdélyben
pedig, kéznyelnek hijja.
Antitragus: Ellenbak. av7i, ellen, Tocyos, bak.
Jeg y z. Baknak neveztetik ez , mert a fül
csatornájába való hang járását úgy oltalmazza ,
hogy oda valami akadály be ne csúszhasson ,
mint ahogy a’ fa bakok oltalmazzák a hidu
kat, vagy a vízpartjait.
Antrum Highmori : Highmor barlangja.
Anus : Alfel , Segg.
Apertura externa aquaeduclus vestibuli : Tornácz
vízcsatornája külső nyílása.
Aorta , lásd , Arcus aortae , és Arteria aorta.
Apertura interna canalis Fallopii: Fallop. csatorná
jának belső nyílása,
Aperturae pelvis: Medencze nyílásai.
Apex cordis : Sziv hegye.
Apex nasi: Orr czimpája.
Apicum , Lásd , Ligninenla apicum ,
‫ ܕ‬.

Aponeurosis : In ano , ból, böl. vevoov, ideg. A nyit

tenne mint idegből való. Mert úgy látszik, mint
ha az inashús (musculus) egészen idegböl álla
na ; aponeurosisnak pedig a' musculusoknak a'
farkokat vagy végeket nevezik , amit más ké
pen tendónak hinak. Ezen az okon hijja a'
Magyar is igen jól a musculust inashúsnak.
Jegyz. In , Magyar szó, Görögül is iv, fibra.
Lásd . Schrevel .
Apophysis : Rúnövés. Lúsd , Ala processus ptery
goidei, alatt. 4

Apparatus ligamentosus : Mócsingos készület.

Apparatus ligamentosus sinus társi : Boka öble mů
csingos készsége.
Appendices epiploicae : Takaróháj toldalékjai, &ri
aké " , felülħajókázom , ériałóov, vagy érialov,
takaróháj, csepleszháj. Innét érinhorzos, taka
rohájhoz - csepleszhájhozvaló. Epiploon , más
ként, Omentum ,
 .

377

Aquaeductus cochleae : Csiga csatornája.

Aquaeduclus Cotunni :-Cotunn csatornája.
Aquaeductus Fallopii : Fallop csatornája.
Aquacductus Sylvii : Sylvius csatornája.
Aquae luctus vestibuli ; Tornácz csatornája.
Aquula acustiça : Hallás vizecskéje, dzów , hallok ,
augsızòs, halláshoz tartozó, vagy auditorius.
Aquula Cotunni; Cotunn vizecskéje.
Arachidea :PukiMloded. docxun , pókháló, eidos,
kép.
Arborvitae: Élet fája , Életfa.
Arcus aortae : Pating íja. Aorta , dop?r Dicta
* videtur quasi d'oping, lorum ex quo pera vel
gladius dependet: quia cor pari ralione suspen
sum ab arcu hujus vasis videtạr. Lex. Blan
card. doping ; Lorum seu funis , quo ensis,
clypeus , aut pera appenditur. Lex. Schrev.
Scap. Gesu . Pating : Vinculum , lorum . Ach
selrieme. Páriz pápai Dict. Patying. Sán
dor Toldaléka's zókönyv. Pating, vagy
Patying: A' gazdaságban teszi azt a ' gúzst vagy
lánczot , a' mely által függ az eke a' talyigáról.
Arcus allantis : Gyámolija , Gyámija . a7las,
gyám. Ez a' Görög szó jö e'töl a' verbumtól,
jów , vagy inkább Tardos, sustineo , magamon
tartom , emélem , gyámolítom . Gyám : Auxi
lium , Subsidium , Fulcrum . Sándor. Gyám
fa : Fulcrum ligneum ., Columna ilgu?... Idem .
Gyámatya : Tutor. Magy. Tisz .. Irásm.
Pauly Gábor. Gyámol: Sustentaculum . Pá
riz p . Gyámoltalp : Anconiscus. Idem, Atlas,
a' pyaknak első férgetyüje (vagy inkább forga
tyúja ), a ' mely eszközetlenül a fej alá téteték ;
így neveztetik , mert a fejét tartani látszatik. 1

Arcus faucium ; Torkolat ija. Torkolat: Fauces ,

Ostium . Sándor.
Arcus glossopalatinus. Nyelv-szájdpadlás ija, yawo
ga , Alt, rhw77d , nyelv. Palatum : Szájpadlás.
Sándor és Usus.

}
 378
Arcus oșsium pubis : Agyék csont íja , Ol csont
íja . Agyék. A' hason alól lévő tájékot híjja igy
a Magyar, a' mit másként öl névvel is nevez.
p. 0. Az ágyékom fáj. Öl, ugyan az , ami az
ágyék a Magyar beszédben. p: 0. Az ölembe
ült. Leszált az öle. És így az ágyék , vagy öl ,
a'nyit teszen , mint az anatomicusoknál, a
pubes.
Arcus pharyngopalatinus: Nyeldeklő és szájpadlás
ija. páovys, vyyos, nyeldeklő. Nyeldeklö: Pú
rizp. Németül. Schlund. A' Német kifejezés
épen megegyezik a Magyar Nyeldeklö ne
vezettel.
Arcus plantaris : 'Talp ija.
Arcus superciliaris : Szemöldök ija.
Arcus veli palatini: Szájpadlás vitorla ija.
Arcus ventriculi : Gyomor v. Bendö ija .
Arcus vertebrae: Fergetyü (igazán Forgatyu) vagy
Pereszlen ija. Fergetyü à malomban : Tynıpa
num dentatum , das Kammrad in der Mühle.
Páriz p .Forgatyú : Verticilluin, Verliculum ,v.
Quidquid verti solet. Sándor. Pereszlen : Ver
ticillus, Girgillus, ein Wirtel, Spinnwirtel. Pá
riz p. Fergetyü , in usu , teszi a szekérben azt
az' első tengely felett való keresztfát , amely
be a szekéróldal be van eresztetve , ' és körös,
körül forog.
Jegy.z. A' Fergetyű , vagy inkábh , a' For
gatyú , a' Vertebra szónak a legtulajdonabb ki
fejeztetése. Mert, Vertebra , a' Verto, forgatom,
forgok, Latán szótól származik. Azonban az ana
tomicában is a' Vertebra a' hátgerincznek azo
kat a' karikáit teszi, amelyek forognak , és
azoknak a segedelmek által å nyakat , derekat
minden felé forgathatjuk .
Arcus volares : Tereny íjai. 'Tereny : Palma. — Ez
a' szó a szótárokban így találtatik : Tereny.
Azonban in usu kétféleképen mondják , u. m.
Tereny, és Tenyér. Az a’kérdes, melyik jobb ?
 1 379
Kétség kívül, Tereny. Mert ez a szó szárma
zik e'töl: Tér , planus. Ezen , verbumból szár
mazott adjectivumhoz tétetik az , eny , termina
tio , 's lesz , tereny , mint : lep , lep-ény, köt ,
köt-ény , 's t. ee.
Arcus zygomaticus : Jármos vagy Jármi íj. šúyoua ,
járom .
Areola mammae : Csecs udvarkája.
Ars anatomica : Bontzolás mesterség, Bontzolóság.
Arteria ; Veröér. do7npia , mintha mondaná , depo
Inoia , e'böl a szóból, drie , dé005 , levegő , és
Ingéw , tarlom, magamban tartom. Ésígy doğr
piu , tulajdonképen a'nyit teszen , mint : levegöz
lartó. Mert a' legrégibb physiologusok és orvo
sok azt hitték , hogy az arteriákban nem vér,
hanem szellet (spiritus) vagy levegő van , mely
a lélekzés által a tüdőkbe húzatván , a’ szívb
és azután a' nagyveröérbe vagy palingba (aor
tába) megyen, és ez által az egész testbe elosz
tatik. Ez a' legrégibb vélekedés felette sokáig
hevert az Erasistraetusok oskolájokban , a' kík
ellen Galenus kegyetlenül vetélkedik , hogy az
einbereknek szívekből ezt a véleményt kiirtsa.
Ma már bizonyosan tudván az anatomicából,hogy
az arteriákban vér folyik , és ez a ' folyás tá
gább csöböl véknyabb csöbefecskendeztetvén
vagy hajtatván , verést ( pulsatiót) okoz , a' Né
metek az arteriát Pulsader, vagy Schlagader
névvel nevezik. Innét , tudtomra , legelőször b .
Ç. Rácz Sámuel ; néhai Pesti Univers. Physiol.
Professor az arteriat veröérnek fordította . Es
helyesen. Ezt a nevezetet én is megtartom,
Arteria aeromialis : Vállhegy veröere.
Arteria alveolaris : Vélúcska veröere.
Arteria angularis : Szeglet veröere.
Arteria anonyma: Nevetlen veröér. dvúpvuos", ne
vetlen e ,fosztó, ovoua , név.
Arteria aorta : Pating veröér .
Arteria appendicularis : Tóldalék veróér.
 380
Arteriae articulares : Csiklók veröereik .
Arteria aspera , másként , Trachea ( lásd , Annuli
tracheae) : Gége.
Arteria auditiva : Hallás veröere.
Arteria auricularis : Fül veröere.
Arteria axillaris: Hóni veröér, Hón veröere. Axil
la : A ' vállnak a' legvégső része, a' hunnét a'
kar kezdödik . Ez a' szó diminutivum , ala , szó
tól,, ugy csináltaték , mint, paxillus , a'palus
szótól , maxilla , a' inala , szótól. A ' barbaru
sok , ascella , szónak írják ezt. A ' hón alatt lévő
kívájódotl vagy öblös hely , szörös, ésnevezte
tik , subalaris vagy subaxillaris , szóval , Ma
gyarıil , hón - alja. Hón : Axilla , Ala. Sándor .
Hón-alja : Regio subalaris vagy subaxillaris.
Hóni : Axillaris , Alaris.
Arteria basilaris : Allapcsont veröere. Basiliare'os :
Allapcsont Közbeszédhen (vulgo) Basilare os
nak híjják , az os sphenoideum -ot és az os
palati-t.
Arteria brachialis : Kar veröere.
Arteriae bronchiales : Gégécskék veröereik . Bron
chia, Boozaic , vagy Bocyžice : Gégécskék. E
diminutivam , a' Booyx05, gége, szótól. Bronchia
szónak a'themája, Bronchium , Bpóyxlov , gé
gécske.
Arteriae carotides: fej verôerek , Ålom veröerek .
xão, vag rága , fö . Xapów , álmosítom , álmot
hozok.
Jegyzék . Ezt a szót Carotis , kétféleké
pen származtatják a' Túdósok , u. m . némelyek
a' zapów szótól , mert úgy mond , ha a' caroti
des arteriékat niegkötik vagy általkötik , azon
nal álmos indulatok származnak . És a' régiek
azt vélték , hogy az álom rendszerént innét kö
vetkezik . Innét van már az is , hogy Németül
a' carotides arteriákat Schlafpulsadereknek ne
vezték. Mások ellenben a' Carotis szót a'zoo
vagy xá oce szótól akarják származtatni, mond
 381

ván , hiszem a' carotides arteriák mind a' fejre

és fejbe mennek , miért nem lehetne tehát azo
kat fej veröereinek nevezni, következőleg a' ca
rolides szót miért nem lehetne, söt miért nem
kellene a zdo , vagy xdpa szótól származtatni.
Arteria carotis cerebralis: Agy fej veröere.
Arteria carotis facialis : Abrázat fej veröere.
Arteria" centralis retinae : Hálóded közepe veröere.
Rete , háló, Retinus , vagy Retiformis, hálóded .
Arteria cerebelli : Agyacska veröere.
Arteria cerebri profunda : Agy mély veröere.
Arteriae cervicales: Nyakszirt veröerei, Tarkó ve
röerei.
Arteriae ciliares : Szernszörded veröerek . Cilia : Szem.
ször. Ciliaris : Szemszörhöz hasonló , Szem
szörded .
Arteriae Circumflexae : Körültekergödzött veröerek .
Arteria clitoridea : Peczek veröere. Yhel]opis, az asz
szonyi szeméremtest közepében lévő inashúsos
húsocska, a' melyet másképen vúupa és uigios
szóval neveznek. En ezt a' húsocskát peczeknek
neveztem azért, mert hallottam tréfa közbeszéd
ben sokszor így nevezni. De a nevezet nem is
roszsz . Mert a clitoris épen úgy áll az asz
szonyi szeméremtestben , mint ahogy áll a'
peczek ' a' csattban .
Arteria coccygeá : Farcsík veröere. zozuvę, vyos,
farcsík , másként nevezik ezt: o ponúylov ,or
ropygium , uropygium , püspökfalatja , Grovdú
huov, nevekkel .
Arteria coeliaca : Has veröere . zochio , has, molhido
xos, haspeli.
Arteria colica : Üresbél 'veröere , xlov , üres -bél.
Schrevel azt írja , hogy ez a' szó xãdov , e'böl,
xoilov , üres csináltatott.
Arteriae collaterales , Mellék veröerek .
Arteriae communicantes : Közölö veröerek ,
Arteriae coronariae : Szív veröerei , Korona verö
erek Coronaria vasa : Azok az edények, a' me
 382
lyek a' szívet körülövedezik , a táplálás és a '
mozgás -végett.
Arteriae corporis callosi : Vastagbörü test veröere.
Corpus callosum : Az agynak velös vagy inkább
kanafos vagy szálas ( fibrosus) része, amelynek
öszszelegergödzéséből származnak az agynak el
sö gyomrai.
Artcria cruralis : Lábszár veröere .
Arteria cystica : Epehólyag veröere, xúcis, hólyag.
Arleriae dentales : Fog veröerei.
Arteriae dorsales : Hát veröerei.
Arteriae epigastricae: Felhas veröerei . értyásplov
mintha mondanád a' has tetején való , a 'mely a'
mejjtől fogva a ' köldökig van ; vagy a' köldök
felett való rész. Némelyek úgy híjják mind azt
a' húst, a' mely az utolsó bordáktól az ágyékig
lenyúlik : mivel hogy a hason fekszik . Régen
ten Epigastrium : Haseleje , Haselő , Előhas. Ez
a' hasnak elő részét tette, amelynek a felső
részét hypochondriumnak ; a' közepét regio um
bilicalisnak ; az alját hypogastriumnak hitták.
Ēri , rajta , yasng , has. Ma Epigastrium : Fel
has ; a mai osztály ként. Lásd , Regio epiga
strica .
Arteriae ethmoideae : Rostaded veröerei. vituos ,
rosta , eidos , kép:
Arteria fossae Sylvii : Sylvius gödre veröere.
Arteria frontalis : Homlok veröere.
Arteria gastroduodenalis : Gyomor ( s tizenkétújnyi
bél veröere , Bendö és tizenkettős veröere . ya
07ng, épos, 7005; gyomor, bendö. Duodeni , ae,
a. Tizenketten . Görögösen, a' Duodenum , dwder
zadov7v2o5, tizenkét-újnyi. dodézd, tizenkettö,
δάκτυλος , ύ ).
Arteria gastroepiploica : Gyomor és csepleszháj ve
röere, yaong", gyomor bendö. érin.005 , vagy
érinhos , valaki ellen való hajókazás. Az orvo
soknál a' neutrum genusban érinhoov vagy éri
asy, csepleszháj, takaróháj: azért , mivel a'
iizenkétújnyibélhurkához hozzúragad , a többi
 383
bélhurkák eleikbe pedig eleikbe akasztatik vagy
teríttetik , vagy mintegy azokban úszkál. Taka
róháj tehát , mert ez a' háj takarja be e ölről
a' beleket. Csepleszhájnak pedig vagy igazán
Cseplyeshájnak azért hívatik ; mert Tseplye:
Gramen Kraut. Parizp. Germen , Valami újra
kinövött , kisarjazott. Sảndor. Tseplyes : Gér
minans , Pullulans , Succrescens, sandor. In
teli nött. Csep
usu, Cseplyés, Bokros, Bokrokkal Haraszt,
lyes erdő, Quercetum , Dumetum . Csere.
Šándor. Tseplyes háj. Omentum . Takaró vagy
Retzés háj. Sándor. Azonban centumoll
olyan figurák látszanak , mint a' Quercetum ,
Dumetum .
Arteriae glutaeae : Far veröerei . 7à8705. far, azok az
inashúsok együtt , amelyek a ' czombnak tete
jén kiülnek , a ' melyek az ülő embernek párna
gyanánt vannak .
Arteriae haemorrhoidales: Aranyér veröerei. aiuóg
gois, i8o5, , verfolyás. Arist. de part. an. 1. 3.
Gal. ad Glauc. 1.1. atua , vér, góðs, folyás. A'
Magyar ezt a vérfolyást , Aranyérnek , híjja, a
Német , Goldader, Goldeneader , szerént.
Arteria hepatica : Máj veröere.
"Arteria hypogastrica : Hasalja v. Hasalattvaló, v. Al
sóhas , v. Alhas, v. Kishas verőere, inoyasprov,
has alatt való, alsóhas, alhas, az a' rész a' mely
a' köldök alatt egész az ágyékig van . Némelyek
ágyékot értenek alatta , lásd Poil. Lex. Scap.
A hasnak azt a külső részét illeti, a ' mely
a' regio umbilicalis alatt van. iró, alatt , ya
she , has.
Jegyz. A’ Magyar ezt , kishas , névvel
nevezi.
Arteria ileocolica :. Fodorbél és Uresbél veröere.
1805 , fodorbél , Eilio , fodorítom , öszszete
kergetei . Mert ez a’hurka inintegy öszszeteker
gettetve van ; és a Magyar azt helyesen névezi
Fodorbélnek . Cólica , lásd , Arteria colica.
 384
Arteria ileolumbalis : Fodorbél és véknya v. derék
veröere. Lumbus: Véknya , Derék , Horpasz.
Arteriae iliacae': Csipö veröerei. flium os , csípő
csont. Elhéw , öszszetekergetem. Mert a' csípő
csont mintegy öszszetekergettetve van ; dea
Magyar azt csípö csontnak nevezi.
Arteria infraorbitalis : Szemgödöraljai veröér.
Arteriae intercostales : Bordaközi veröerek .
Arteria ischiadica ( seu glutaea ): Parcsont veröere.
ložiov, farcsont, tompor. Coxa, Coxendix.
Arteria labialis : Ajak veröere.
Arteria lachrymalis : Könyű -mirigy veröere.
Arteriae laryngeae : Gége veröerei.
Arteria lienalis : Lép veröere.
Arteria lingualis: Nyelv veröere.
1
Arteriae lumbales : Véknya v. derék veröerei.
Arteriae malleolares : Bokacsont veröerei. Malleo
lus ; Bokacsont, Bokabötyök.
Arteriae mammariae : Csecs veröerei.
Arteria masseterica : Rágó veröerei. uaoning vagy
yaoon ?re , rágo , a ki vagy ami rág.
Arteriae maxillares : Allkapcza veröerei.
Arteriae meningeae : Hártya , vagy Agyhártya v .
Agykér veröerei. urvys, lygos , hártya ; és ne
vezetesen az a hártya , a' mely az agyat kível
ről betakarja. Alex. Aphr. probl. 1. 1. Arist.
hist. an. l. 3. Agykér : Meninx, gis. das Hirn
häutleiu Párizp. - Itt a’,kér, szó, a’nyi, mint
Kör, peripheria. Igy változik meg a' Kör, szó,
e'ben is : Kert, hortus, és volna, Kör -et, id
quod circumdatur sepibus. Mater névvel nevezi
az anatomica a' meninxet, vagy az agyhártyát ,
de ez a', Mater, szó itt, nem a Latán M, ater, szó,
hanem ezt a' szót vették az anatomicusok az
Arabsoktól. Blancard Lex. Különben is a'
Latán, Mater, szó is , jö ugyan legközelebb a’
Görög unine . Dorice, uding, szótól, de a' ua
7ne Görög szó , jöand Zsidó szótól. Voss.
Etym .
 385

Arteriamesenterica :Fodorháj veröere. Juegev7{pov,a'

hurkák közt lévő hártyás test, a ' mely a vena
portának vagy kapu vérérnek ágait öszszeköti.
Scap. Lex. ućoov , subst. középsőség , medietas.
Eylepov , belső -rész. A Magyar á mesenteriu
mot , Fodorhájnak nevezi ; mert a fodros.
Arteriae metatarseae : Lábfej veröerei. ,megalapoos,
lábfej, uɛ]ó utána , mellette, Japoos vagy Tao
gos , rács , a' melyen sajtot , vagy egyebet szá
raztanak . Metaphorice azt az öt csontot híjják
az anatomicusok tarsusnak , a ' melyek a lábtal
pát alſkatjak , és a' tarsuson , vagy a' rácson
túl vannak. Á' Magyar a' metatarsust , lábfej
névvel nevezi.
Arteria muscularis brachij : Kar inashús verðere.
Musculus : Egerecske. Igy nevezik az anatomi
cusok az ember testén lévö húsokat, metapho
rice ; mert az inashús hasonló a megnyúzatott
egerhez. Ezen az okon már per allegoriam az
inashúst, feloszták a farkára , a' hasára , és a '
fejére. Mivel az inashúsnak mind a két végén
in van , a' melyeknél fogva ragad a' csontokhoz,
vagy más kemény testekhez , és a' közepe hús,
és ezt nevezték , a' músculus vagy egerecske
hasának .
Tudtomra minden csinos Europai Nemzetek
mái napig a' Görögöktől fogva megtartották ezt
az egerecske vagy Latanúl musculus nevet. Ugyan
is, a Görög a' musculust nevezi ưūs, eger, névvel,
és a' mint már mondán a' Görögök hasonlatosság
végett nevezték így az inashúst, mert a' nyúzatott
egérhez , vagy a musculusnak , egerecskének
neveztetett halhoz hasonló. Már a' Latánok
azután eszerént nem egérnek , hanem csak ege
recskének nevezték azt. De a' Latánok után
idővel minden Nemzetek betű és nyelv szerént
megtartották a musculus nevet mái napig.
Csupán a Magyar Nemzet hagyta el ezt
a’ metaphorica nevezetet, és a ' dolog természete
25
 386
szerént nevezte azt inashusnak , azért , mert a'
mint már mondám, u' musculusnak mind a' két
végen in van, a' közepe pedig a’nak hús. Égre
kíăltó vétek volna tehát ezt az eredeti Magyar
igaz, és a' dolognak a'természetét kifejező szót ,
inashús,elhagyni. Mindazért, mivel eza' dolog
nak a' természetét , a' melyet jelent igazán ki
fejezi; mind pedig azért, hogy ezzel a szóval
minden más Europai Nemzetek, még pedig túdós
Nemzetek , felett dicsekedhetik a Magyar.
" Arteria musculophrenica : Inashús és általrekesztő
veröere. Spevinos , a' diaphragmához v . által
0 rekesztőhöz tartozó. poéves , pl. praecordia.
Arteria nasalis : Orr yeröere.
Arteriae nutritiae : Tápláló veröerek .
Arteria obturatoria': Dūgacs veröér. Dugats : Obtu
raculum , Obturamentum Sándor.
Arteria occipitalis: Szirt v. Búb veröere. Szirt, Búb:
occiput. Párizp.
Arteriae oesophageae: Torok veröerei õlow, (włow
verbum futuruma,) vinni fogom . Mert minden
ételt a ' bendőbe visz. payw , eszem . Oesopha
gus , másként, Gúla. A Magyar Torok névvel
nevezi.
Arteri a ophthalmica : Szem veröere. opsaduos ,
szem .
Arteriae palatinae : Szájpadlás veröerei. Szájpadlá
sa . Palatum . Sándor.
Arteriae palpebrales: Szenihej, vagy Szempilla
veröerei...
Arteria pancreatico -duodenalis : Mindhús és tizen
kettös veröere. tav , minden , zpécs, a70s, hús.
Mindhús , olyan szó , mint : Mindszent. Pan
creas, mindhús , csupa hús.
Arteria penis : Pecs veröere. Pets : Penis , Priapus ,
Coles, Mentula , Membrum virile. Sándor.
Arteria pericardiaca : Szívholyag veröere. nepi , kö
rül, nagdia , szív.
 387

Arteria pericardiaco -phrenica : Szívhólyag és által

rekesztö veröere.
Arteria perinaei : Segg -pecs-köz veröere. tepiveov
vagy repivalov , körülhajókáztatott. Mert mind
a’két oldalról nedvvel van körülvétetve. Schrev.
Lex . Segg- pecs-köz névvel nevezem aperi
naeumot azért; mert az a' segg és a pecs közt
való hús. Épen ezen az okon nevezi a Német
Mittelfleisch névvel.
Arteriae pharyngeae : Nyeldeklő veröerei.
Arteriae phrenicae : Altairekesztö veröerei.
Arteriae plantares : Talp veröerei.
Arteria poplitea : Horgas- in , vagy Térd -hajlás ve
röere. Horgas- in : Suffrago. Sándor. ' Térd
hajlása : Poples. Páriz p. Mind a kettö van
ususban .
Artéria pterygoidea : Szárnyded veröere.
Arteria pterygo-palatina: Szárny és szájpadlás ver
röere.
Arteriae pudendae : Szemérem - test verðerei.
Arteria pulmonalis : Tüdő veröere.
Arteria pylorica : Ajtón -álló veröere , Ajtó -ör ve
röere , Alsó gyomorszáj,, vagy Jobb gyomorszáj
veröere. rúan, ajtó , woéw , örzöm , 8905 , örzö,
Οr. πυλωρος , vagy πυλωρος , vagy πυλωρος.
Arteria radialis Kézszár veröere. Radius: Kézó
szár, Kéz-nyel (Erdélyi szó). Szókásbeli nevek.
Arteria ranina : Béka veröér. Ranä, vagy Ranula 2

vagy Batrachus, vagy , Hypoglossis : A' nyelv

alatt támadt kemény genyecségező , 's a' t. da
ganat. Ezt ismeri a Magyar köznép is, és ugyan
csak Békának híjja. Már ezen daganattól van
vétetve a' Ranina , vagy Békás, nevezete
Arteriae renales : Vese veröerei.
Arteriae recurrentes: Viszszafutó veröerek .
Arteriae sacrales : Keresztcsont veröerei.
Arteriae scapulares: Lapoczka veröerei.
Arteria scrotalis : Golyó - zsacskó veröere.
Arteriae spermaticae : Mag veröerei. onéque , mag .
25
 388

Arteria sphenopalatina : Ek és szájpadlás veröere.

Arteriae spinales : Gerincz veröerei.
Arteria spinosa : Tövises- ]yuk veröere.
Arteria splenica : Lép veröere. oalñv, lép.
Arteria styló-mastoidea : Oszlop és csecsded verö
ere. otios, oszlop. uatos , vagy paolos, csecs,
είδος, kep.
Arteria subclavia : Nyakpereczaljai veröér.
Arteria sublingualis : Nyelvaljai veröér.
Arteria submentalis : Allaljai veröér.
Arteria subscapularis : Lapoczkaaljai veröér.
Arteria' supraorbitalis : Szemgödör feletti veröér.
Arteria tarsea: Boka veröere. Japoos, rács , a' min
valamit , p . 0. sajtot, 's t. ee. száraztanak. A'
Magyar bokának híjja , p . 0. szük a csizma a'
bokájában. Tarsusnak híjják a szemhéja fél
abroncs porczogóját is.
Arteriae temporales : Vakszem vagy hálánték ve
röerei.
Arteriae thoracicae : Melyly veröerei.
Arteriae thymicae: Mirígycsomó veröerei. Júuos,
csomó. Az anatomicában teszen mirígycsomót
( glandula conglomerátát ) , mely a felsömeyl
lycsont (ingulum ) mellett fekszik .
Arteriae thyreoideae : Paizsded veröerei. fupeos,
paízs , &idos , kép :
Arteriae tibiales : Térdcsont veröerei .
Arteriae transversae : Keresztülvaló veröerek .
Arteria tympanica : Dob veröere .
Arteria ulnaris : Könyökcsont veröere.
Arteria umbilicalis : Köldök veröere.
Arteria uterint : Méh vagy nádra veröere.
Arteria vaginalis : Hüvely veröere.
Arteria vertebralis : Fergetyú veröere.
. Arteriae vesicales : Húgy -hólyag veröerei.
Arteria Vidiana : Vidian veröere.
Arthrodia : Lapos -csukló. dqfpwdia , in composi..
tione ossium , est , quae cauum leviter et al
 389

zohasirūs, et capitulum quoque depressum ha

bet. Gale n.
Articulatio : Csukló. Tsukni : Claudere , Occludere.
Zárni. Csukló : A ' forgócsontnak helye. Sándor.
Mert az articulatióban magába zárja egyik csont
a másikat. Mondják ezt a szót, Csikló -nak is,
de látni való hogy rosszúl ; a' derivatio ellen .
Csuk ragy Zár. Csukd be az ajtót. Csuklik ,
Kicsuklott, vagy Megcsuklott a ' lábom , az az ,
kizáródott az acetabulumból a lábom csontja.
Csukl- ó , part. praes. záró. Mert az articulatió
ban egyik csont a' másikat magába zárja.
Articulationis cavitas, vel acelabulum : Csukló - odya.
Arylaenoidea cartilago, lásd, Cartilago arytaenoidea.
Aspera arteria : Gége. Lásd , Trachea.
Astragalus : Bokacsont. dolpárados , bokacsont.
Atlas: Gyámol, Gyám . Lásd, Arcus atlantis,
Atria cordis : Szív pitvarai.
Atrium venarum cavarum : Üres vérerek pitvarok.
Atrium venarum pulmonalium : Tüdő vérerei pit
varok .
Auricula : Fül , Külsőfül , Külfül.
Auricula cordis : Sziy füle.
Axilla : Hón. Hónalja : subaxillaris regio , Cavum
subaxillare . Lásd , Arteria axillaris .
Azyga vena . Lásd , Vena azyga , és Musoulus azy
gos gland . thyreoideae.
Azygos musculus uvulae , Lásd , Musculus azygos
uyalae , és Múscul. azýg. gland. thyreoid.
B.

Balanus : Makk. Bahavos , makk.

Barba : Szakáll.
Basiliaris arteria, Lásd , Arteria basilaris.
Basilica , Lásd , Vena basilica.
Basis : Allap. Ma már majd közönségesen felvették
az , Alap, Basis , szót ; de megvallom , hogy
nem hülhet e'héz a' szóhoz a' lelkem. Mert e'nek
 390
nints primitivuma., és analogica derivatiója e '
szerént nem is lehet , Ellenben , Allap , funda
mentum , basis , jó szó . Mert van primitivuma,
All. Van analogica derivaliója , p. o . Isz -ik, Isz
ap , így, All, All- ap. Söt ez a' szó , Allap. egé
szen meg is van ezekben : Állap -it, Allap -ot,
Allap- odik,
Basis cerebri: Agy állapja .
Basis cordis : Szív állapja ,
Basis cranii : Koponya állapja.
Basis ossis hyoidei : Ypsilonded csont állapja, Nyelv
csont állapja. Joer/ ès, vagy úychedès, ypsilom
ded. úqizov, ipsilom, sidos , kép. Lex. Sea p.
„ Y , nota literae, quam vetkov communiter vo
cant, - Ab hujus literae figura os quoddam ad
radicem linguae șituni dicitur JoeldÈS , a qui
busdam et voldoedÈ , Nyelvcsontnak is ne
vezhetni , az, os hyoides csontotot; mert a' nyely
gyökere alatt fekszik...
Basis scapulae : Lapoczka állapja.
Bauhini valvula, Lásd , Valvula Bauhini.
Bilanx : Kompona. Párizpi
Brachii musculus biceps , Lásd , Musculus brachii
biceps.
Bregmatis os , Lásd ; Os bregmatis.
Bronchia : Gégécskék. Bebyxia, 7a , gégécskék . E
diminutivuma βρόγχος απόnak. βρόγχια helyelt
néha Bórnia is találtatik , a' mi ma hal- kopó
tyót tesz. Lásd Arteriae bronchiales.
Bronchus ; Gégecső. Bpórxos, gégecsö.
Bronchiales árteriae , Lásd, Arteriae bronchiales.
Bucca : Pofa .
Bulbus oculi : Szem-golyó, Szem - golyója.
Bulbus urethreae: Húgycső csomója. gontoc , húgy
cső , spov, húgy:
Bulbus venaejugularis: Felső -melylycsont gérere cso
mója. Jugulum , seu Furcula superior, seu Fur
cella , seu Furcale os : Felső -melylytsont.
Bursae mucosae : Taknyos zsacskók .
 391
Bursac vaginales : Hüvely zsacskók.
Bursae vesiculares: Hólyag zsacskók
C.
Cadaver : Hólttest.
Caesarea sectio : Császąri vágás.
Calamus scriptorius: Író toll.
Calcaneum , seu Calx ; Sark , Sarkcsont,
Culcar avis : Madár sarkantyú.
Callosum corpus , Lásd , Arteriae corporis callosi.
Calvaria : Koponya.
Calix : Pohár, Csésze. xóhig , pohár, csésze. xvhiw ,
forgatom . Mert midön a poharat csinálják , azt,
mint az esztergályozásban szokás, forgatják.
Colx , Lásd , Calcaneum .
Culx phosphorica : Világítós mész, qwocópos, vilá
gító. pois , világ , peow , hozok .
Camerae oculi : Szem kamarái.
Canalis alveolaris : Válús csatorna.
Canalis cibarius: Étel csatorna .
Canalis cruralis : Lábszár csatorna .
Canalis Fallopii: Fallop csatornája.
Canalis Fontanae : Fontana csatornája .
Canalis infraorbitalis : Szemgödöraljai csatorna,
Canalis inguinalis : Agyék csatornája.
Canalis intestinalis : Bél csatornája .
Canalis lacrymalis : Könyű csatornája.
Canalis medullae spinalis : Gerincz velő csatornája.
Canalis Petiti : Petit csatornájá .
Canalis pterygoideus: Szárnydedcsatornája. ATégvě,
yos , szárny , eidos , kép. 27aguyodns , szárny
képü, szárnyded.
Canalis pterygopalatinus ; Szárnyded és szájpadlás
csatornája .
Canalis sacralis : Keresztcsont csatornája .
Canales semicirculares: Félkögös csatornák. Kög :
Circulus, Circus, ein Kreis, Cirkel. Parizp.
Canalis vertebralis : Fergetyű csatornája.
 392
Canalis Vidianus : Vidián csatornája.
Canthi oculi : Szemszegletei. xavf os , szemszeglet.
Fabius Afrum seu Hispanum vocabulum esse
tradit. Scap. Lex.
Capillus : Haj.
Capitulum astragali: Bokacsont fejecskéje.
Capitulum coslae: Borda fejecskéje.
Capitulum fibulue: Lúbik racsont fejecskéje, Kapocs
feje. Fibula : Wadebein. Ezt fordítottam Ma
gyarra. Mert érthetöbb mint, Kapocs.
Capsula dentis : Fogtok.
Capsula Glissonii : Glisson zsacskócskája.
Capsula lentis: Lencse zsacskócskájaa
Capsulae atrabiliariae: Feketeepe zsacskócskái.
Capsulae suprarenales : Vese feletti zsacskócskák.
Captiuus domus correctoriae : Fenyítvény.
Caput gallinaginis : Kakasfej , Kakas tarêj.
Caput pancreatis : Mindhús feje.
Carcer : Fogház.
Cardia : Gyomorszáj, Felsö gyomorszáj. xcodia,
primario , szív; secundario , gyomorszáj, felsö
gyomorszáj , bal gyomorszáj. xapdía , dictum
etiam fuit os ventriculi, a''veteribus , propter
affinitatem maximam , quae illi est cum corde ,
et mutuum consensum , ut declaravit Gal. Lih .
2. de placitis Hippocr. et Platonis. Thuc. lib . 2 .
Cardiacus nervus, Lásd, Nervus cardiacus.
Caro accessoria : Pót-hús, Pótolék -hús. Pót : Addi
tamentum , Appendix , Supplementum , ein Zu
satz , Anhang. Párizp. Innét Potom vagy
Pot- om . Potomra valamit hozatni , vagy venni:
Hitelre vásárolni. Sándor. Potomban oda nem
mengyek : Sine scopo illuc non eo. Potor :
Scurra , Erro . ein Lotter - Bube , Landstreicher .
Páriz po
Caro quadrata Sylvii : Sylvius négyszegü húsa.
Carotis arteria , Lásd , Arteriae carotides.
Carpus; vulgo , Brachiale : Kézgyökere. zapros ,
gyümölcs. Kézgyökere : Carpus. Sándor.

1
 393
Cartilagó: Pórczogó.
Cartilago annularis : Gyürö porczogó.
Cartilago arytaenoidea : Csanakded porczogó. ágú
Taiva , esanak (haustrum ). εidos , kép. Tsanak,
Víz merítő kaponya (Haustrum ), vagy Tsolnak ;
Tsónak , Sándor.
Jegyz . Ez a' csanak a hegyek közt lévő
forrásoknál szokott lenni letétetve, hogy az uta
soknak legyen mivel innia.
Cartilago cricoidea: Gyüröded porczogó, xpiros ;
gyürö , eidos, kép.
Cartilago costalis : Borda porczogója.
Cartilago guttalis ; másként , Cartilago arytaenoi
dea : Kancsóded porczogó. Gutturnum : Kancsó.
Cartilago interarticularis : Csuklóközi porczogó.
Cartilago intervertebralis : Fergetyűközi porczogó.
Cartilagines ossescentes : Csontosodó porczogók.
Cartilagines permanentes : Maradandó porzogók.
Cartilagines Santorinianae : Santorin porczogoi.
Cartilagines semilunatae : Félholdas porczogók.
Cartilago septi narium : Orrlyuk -közfal porzogója.
Cartilago thyreoidea : Paízsded porczogója. Tupéos,
paizs, eidos, kép:
Caruncula lacrymalis : Könyü húsocska.
Carunculae myrtiformes : Myrtnsded húsocskák .
Castitatis defectus: Szüzességtelenség.
Catalepsis : Elfásúlás.
Cauda equina : Ló fark .
Cauda pancreatis; 'Mindhús farka.
.
Cavitas abdominis : Has ürege.
Cavitas glenoidalis scapulae: Lapoczka csukló -üre
ges odva. yauun , az az odú, a ' mely a csukló
ban a' mága üregébe beveszi a másik csontot.
Hippocr. lib . de artic. & idos, kép. Csukló , arti
culatio .
Cavitas glenoidalis tibiae : Térdcsont csukló üreges
odva.
Cavitas laryngis : Gégefő ürege.
Cavitas mediastini . Melyly-közfala ürege. Media
stinum : Melylyközfala .
 394

Cavitus sigmoidea : Sigioaded üreg .: Sigma, oigua,

betű , a számlalásban 200-at
0, Görög 18 -dik
jelent ; sidos , kép .
Cavitas thoracis ; Melyly ürege.
Cavitas tympani: Dob ürege.
Cavitas uteri: Nádra ürege. nghe
Cellula : Kamarácska:
Cellulae ethmoidales : Rostaded kamarácskái.
Centruin : Közep.
Centrum semiovale Vieussenii . Vieussen féltójásded
közepe.
Centrum tendineum : Inus közep.
Cephalica vena
Ceratoph inusculus
vena ,, Lásl, Vena ,cephalica.
Lásd , Musculus cera

topharyngeus.
Cerebellum : Agyacska.
Cerebrum : Agy:
Cerebrum abdominale ; Has agya.
Cervix : Nyakszirt, Tarkó.
Cervix uteri : Nádra nyaka.
Cervix vesicae urinariae: Húgyhólyag nyaka.
Cerumen : Fülmocsok ,
Character : Bélyeg , Ismertetőjel.
1 Chemicus : Iitkászi , Titkácsi, Chemiai.
Chilopoëticum , Lásd , Systema chylopoëliquin .
Choana : Töltsér. xócvn , töltsér,
Chondropharyngeus musculus , Lásd , Musculus
choudropharyngeus.
Chorda transversa cubiti: Könyök keresztülvaló
húrja .
Chorda tympani: Dobhúrja.
Chorioidea , rulgo , Choroidea : Mássaded. xoplov ,
vagy χωρείον, massa, είδος , kep. Innet χοριοει
ons , mássaded, mássához hasonló , az az, a' se
cundinának a külső hártyájához hasonló hártya.
Chorion : Massahártyája. xoplov , vagy xwpiov ,más
sa. Azért nevezem Mássahártyája névvel ; mert
e' csak a' külső hártyája a Mássának , és így
nem teszi az egész Secundinát.
 2395
Chorion frondosum : Lombos mássahártyája. Lom
bos: Frondosus. Párizp.
Chorion fungósum : Gombás mássahúrlyája.
Chorion Jaeye.: Sima mássahártyája .
Chorioideus plexus , Lásd, Plexus chorioidens.
Chylus : Tejnedv. xulos, nedv, tulajdonképen olyan
nedv , a' melyet más dolgok kiöntenek , vagy ,
kiizadnak.
Chymus : Vérnedv. xvuos, nedv,olyan 'nedv, inelyet
a ' növevények és másdolgok eresztenek maguk
ból , midön azok sajtó vagy kéz által nyomat
nak, Athen. 1. 2, 3. Alex, Aphr. etc.
Cilia : Szemszörök.
Ciliares arteriae , Lásd , Arteriae ciliares.
Ciliaris corona , Lásd, Corona ciliaris.
Circulus : Kög. Kög : Circulus. Parizp. Lásd , Ca
n
nales semicirculares alatt. } wee
Circulus articularis radiis Kézszár csuklós köge.
Circulus Willisii : Willis köge.
Clavicula : Nyak perecz .
Clinoideus , Lásd , Processus clinoideas.
Clitoris : Peczek . rec7ogis, az aszszony szemérem
teste közepében lévö húsocska, amit vuurpr
és uúojos névvel is neveznek . Peczek . Clitoris.
Tréfás névvel nevezik igy a Magyarok . De va
lóban jó a' nevezet igazán is , mert a clitoris
úgy áll az aszsonyi szeméremtestben , mint a'
hogy áll a' peczek a ' csattban. Lásd , Arteria
clitoridea.
Clivus : Lejtő, Menedékeshely.
Clunes : Far, Ület, Ülep , Seggpofa.
Coagulabilis : Megalható . Coagulatur : Megalszik.
Coccygeus musculus, Lásd , Musculus coocygeus.
Coccyx : Farcsík . xózzvg , a' keresztcsont végében
lévő csont, Galen. in lib. de ossibus. Másként":
odborúylov , uropygium , püspökfalatja, GrovSó
ilov. Lásd Arteria coccygea. Farcsík , mintha
vólnu , furnak a' csíkja.
Coccygis 0., lásd, Os coccygis .,
 396
Cochlea : Csigadedcsont.in
Coeliaca arteria , Lásd , Arteria coeliaca .
Coeliacus plexus, Lásd , Plexus coeliacus.
Coitus : Közösülés.
Coxa, seu' , Coxendix, séu Os innominatum : Csípő,
Csípöcsont.
Coxendix : Ugyan az .
Coles , Lásd , Penis.
Collegium Medicum : Orvos Gyülekezet.
Collum : Nyak. Lásd, Nervus subcutaneus Colli.
Collum costue : Borda nyaka.
Collum dentis : Fog nyaka.
Collum fibulae : Lábikracsont nyaka.
Collum maxillae inferioris : Alsó állkapcza nyaka.
Collum ossis femoris : Czombcsont nyaka.
Collum vesicae felleae : Epehólyag nyaka.
Collum uteri : Nádra nyaka.
Collum vesicae urinariae: Húgyhólyag nyaka,
Colon : Üresbél.
Columella , seu Uva , seu Uvula , seu Gargareon ,
seu Gurgulio, seu Gion : Nyelvcsap.
Columna vertebralis: Fergetyűoszlop.
Columnae vaginae : Hüvely oszlopai.
Commissurae cerebri : Agy öszszeeresztődései.
Compositio sui : Önrendbeszedés.
Conarium , vagy , Glandula pinealis : Tobozocska.
xwvdQiov , diminutivum , tobozocska. xúvos, to
boz. Toboz a' fenyöfán : Conus abiegnus, Stro
bilus . Sándor.
Concentricus : Közös-közepü.
Conceptio: Fogadás , Foganat, Fogantás. Az Apost.
Hitformájában , vagya' Hiszek egy Istenben : Ki
fogantaték Sz. Lélektől: qui conceptus est a'
Spiritu Sancto.
Concha auris: Fül osigatekenöje . zoyxº,osigatekenö .
C -igatekenő, mint, békatekenő.
Concha narium : Orrlyuk csigatekenöje. Nares, orr
lyuka.
Concha Morgagniana : Morgagni csigatekenöje.
 397

Concha Santoriana : Santori csigatekenöje.

Condyloideus processus, Lásd ., Processus condy
loideus.
Condylus: Bötyök. nóvduhos, bötyök.
Condyloideum , Lásd , Foramen condyloideum .
Condylus ossis femoris : Czombcsontbötyke.
Condylus ossis humeri : Karcsont bötyke.
Condylus extensorius: Hajtó bötyök.
Condylus radii: Kézszár csont bötyke.
Condylus ulnae : Könyökcsont bötyke.
Conus: Csürök , Csiga , Kup. Tsürök : Conus.Sán
dor. Gyermekek játékjok , amelyet ostorral
vernek . Čsürközik : Cono ludit. Csiga : Turbo ,
Tsapó-csiga. Parizp. Kup ; Kupatz: Manipu
lus, Fasciculus, Cumulus. Sándor : Kúpnak
hijják a nád -boglyat.
Complicatio : Szövevényesség.
Combustio : Megégés.
Congestio : Öszszetorlódás.;
Coni vasculosi : Edényes csürkök .
Conscientia : Öntudomás .
Conscientiae defectus : Öntudomástalanság.
Consensus : Együttérzés. 1
Conterit in minimas partes : Széjjeldörzsöl, Széj
jeldörgöl.
Contactus: Megilletés.
Contagium : Ragadvány , Ragály:
Contagiosus: Elragadó , Fértéztető.
Contextus cellulosus: Kamarácskás szövet.
Contusio : Ütés , Zúzás , öszszezúzás , Zúzat.
Convulsio : Megreszkettelés, Reszketés , Pánga
tódzás.
Cor : Szív .
Coracobrachialis muscalus , Lásd , Musculus cora
cobrachialis.
Coracoideus processus , Lásd , Processus coracoideus.
Corium : Szíj. Szíj : Lorum . Lorum veteri lingua
corium notavit. Calepin. Lex.
Cornea , seu Ceratodes : Szaruded , Szarubor.
 398
Cornu Ammonis , seu Pes hippocampi: Ammon szar
va , Jupiter szarva . Cornu Ammonis , seu Am
monites ; Ammonshorn , Corne d' Ammun : Egy
olyan képü kö , mint a ' kos szarva.
Cornu coccygeum : Farcsík szarva.
Cornu cartilaginis thyreoideae : Paízsded porczogó
szarva .
Cornu glandulae thyreoideae : Paizsded mirigyszarva .
Cornua limacum : Sárcsiga szarvak. Limax , a' li
mus , sár , iszap szótólszármazik ; azért nevezem ,
a' limaxot , sárcsigának , de különben is a' sár ,
vagy az iszap a limax lakóhelye.
Cornua ossis hyoidei : Ypsilonded csont szarvai.
Cornu sacrale : Kereszt csont szarya.
Cornu sphenoidale: Ekded szarpa .
Cornua ventriculi lateralis cerebri: Agy mellék
gyomra szarvai.
Corona ciliaris : Szemszörded korona .
Corona cubiti: Könyök koronája.
Corona dentis : Fog koronája.
Corona glaudis : Makk koronája .
Coronariae arteriae , Lásd , Arteriae coronariae .
Coronariae venae , Lásd , Venae coronariae ,
Coronoideus processus , Lásd , Processus coronoideus .
Corpus callosum : Vastagbörü vagy kérges test.
Corpora candicantia : Fejérlő testek ,
Corpora cavernosa clitoridis : Peczek barlangos testei.
Corpora cavernosa penis : Pecs barlangos testei.
Corpora cavernosa urethrae : Húgycső barlangos testei.
Corpus ciliare : Szemszörded test.
Corpus dentatum ciliare : Fogas szemszörded test.
Corpora geniculata : Térdes testek . yow , térd.
Corpus Highmori: Highmor teste .
Corpus u teum : Sárga test,
Corpora mammillaria : Csecsés testek .
Corpus maxillae inferioris : Alsó állkapcza testc .
Corpora olivaria : Olajgyümölcsded Lestek .
Corpora pyramidalia': Lángdedes lestek .
Corpora quadrigemina : Négyes testek .
 399
Corpora retiformia : Hálóded testek.
Corpus rhomboideum : Kajla-négyszegded vagy Ré
zsút-négyszegded test.
Corpus ossis sphenoidei: Ékded csont teste.
Corpus sterni: Melylycsont teste. 07épvov, melyly.
Corpus striatum : Csíkos test.
Corpus trigonum : Háromszegű test.
Corpora triticea : Búza testek.
Corpora uteri : Nádra testei.
Corpus vertebrarum : Fergetyük testeik.
Corpus vesicae felleae : Epe hólyag teste.
Corpus vesicae urinariae : Húgy hólyag teste .
Corruptela , Excessus : Feslettség.
Correctorius: Fenyitö : Correctoria domus : Fenyítő
ház , Fenyítékház, Fegyház. R. Sándor. Cap
tivus in domo correctoria : Fenyítvény.
Custae spuriae : Al vagy Falytyú bordák .
Costae vere : Igaz bordák .
Cotunni aquae ductus, Lásd , Aquae ductus Cotunni.
Cotunni aquula , Lásd , Aquula Cotunni.
Cowperi musculi incisivi, Lásd, Musculi incisivi Cowe
peri.
Coxa : Lásd , Os coxae.
Coxendix : Lásd , Os.coxae .
Cranium : Koponya . xpavlov , koponya.
Cremaster : Lásd , Musculus cremaster.
Cribrum : Rosta .
Cricoarytaenoideus musculus , Lásd , Musculus cris
coarytaenoideus.
Cricoidea cartilago , Lásd , Cartilago cricoidea.
Criminalis Juris peritus: Büntető törvénytúdó.
Criminalis codex : Büntető törvény -könyv.
Criminalis judex : Büntető bíró.
Criminalis inquisitio : Vétek vizsgálás.
Crista galli: Rakastaréj.
Crista lacrymalis : Könyűcsont tarėja .
Crista nasalis : ' Orr tarėją.
Crista ossis ilium : Csipöcsont taréja.
Crista pubis : Agyékcsont tarėja,
 400

Crura cerebelli : Agyacska szárai.

Crura diaphragmatis: Altalrekesztő szárai. dic qpay
ure , általrekesztő .
Crura musculi abdominalis obliqui : Has kajla inag
húsa szárai.
Crus : Lábszár .
Crus ad corpora quadrigemina: Négyes testszára .
Crus ad pontem : Hid szára.
Cryptae muciparae: Takonykészítö rejlekek.
Cryptorchides : Bútt- golyóúak , xpúr7w , eldugom
obxis , golyó, cryptorchis: golyó eldugás.
Cryptae sebaceae: Fagygyú rejtekek.
Cubitus: Könyök.
Cuboideum os, Lásd , Os cuboideum ,
Cucullaris musculus , Lásd , Musculus cucullaris.
Cunnus : Aszszony szeméremteste.
Cupidus lucri : Haszonkereső .
Cuprum sulfuricum ammoniatum : Kénes ammon
sós rész .
Cupula : Kupak .
Caticula seu Epidermis : Felbör.
Cyclamen Europaeum : Európai kögös.
Cylinder : Henger , Görgő , Hempergö.
Cylindricus: Hengeres, Görgös, Hempergös.
Cystica , Lásd , Arteria Cystica.
Cysticae venae, Lásd , Venae cysticae.
Cystis fellea : Epe hólyag xúodis , hólyag.
D.
Daemonianismus : Ördöngösség.
Daemonomania : Ördöngösdühösség , Ördöngösség ,
Ördöngösdüh .
Damni recompensatio : Kár térítés.
Daphne : Ropogó.
Dartos tunica , Lásd , Tunica dartos.
Datum : Tett.
Defectus , Absentia : Nemlét.
Defectus confididentiae : Bizodalmatlanság.
Defectus castitatis : Szüzességtelenség .
De
 401
Delinqucns : Gonosz! éső .
Deltoides , Lásd , Musculus deltoideus.
Demiratio : Megcsudálás.
Dens : Fog .
Dens caninus : Szemfog .
Dens cuspidatus : Hegyes fog.
Dens incisorius : Vagdaló fog.
Dens infantilis : Gyermek fog. Gyermek fog , mint ;
Csikófog , Bornyú fog.
Dens lacteus: Tej fog.
Dens molaris , Zápfog.
Dens molaris bicuspidatus : Kétágú zápfog.
Denles molares majores : Nagyobb zápfogaš :
Dentes permanentes : Maradandó fogak.
Dentes sapientiae : Bölcsesség fogai.
Dentitio secunda : Másod fogazás.
Dentitio tertia : Harmad fogazás.
Descemetii membrana , Lásd , Membrana Desoeretii.
Descensus testiculi : Golyó leszálás.
Diaeta : Öntartás , Élésszer:
Diagonalis : Kajla , Kajsza , Kajács ; Rézsúh.
Diameter : Altalmérö . dudue7pov , általmérő.
Diameter conjugala · Öszszefoglaltatott általméro .
Diameter obliqua , Kajla általmérő.
Diameter transversa : Szelemen általmérö . Szelemen :
transversus. Párizp. Szelemen gerenda : Trabs
transversa . Usu s .
Diaphragma : Altalrekesztő . Lásd , Crura diaphrag
matis,
Diarthrosis: Mozgó csukló, didofpwolç, csukló ,
Didymus : Golyó , Here. dí'dupos , kettös, iker.Ga
ienus : testes honestiore vocabulo didvuoi ap
pellantur , quia gemini sunt. Golyó, Golyóbis,
Glyohis , Glyóbits, Golyóbits : Globus. Sándor.
Here : R. Vir , Mas , Masculas , v. Virilia. Sán
dor. Innét , Herél , castrat. Lo -here , Trifolium .
Mert a’nak a fünek a' levelei a' 16 heréjéhez
vagy golyójához hasonlók.
Diffusio sanguinis : Vér -elfutás.
26
 402
Digastricus , Lásd , Musculus digastricus.
Digitus : Uj. Pollex , hüvelyk. Index , mutató -új.
Medius , közép -új. Annularis , ßyürö -új. Mini
mus , kis-új. Hallux, nagylábúj, lábhüvelyk.
Digitalis : Gyüszüded.
Diploë : Csontbél, Kettösség. dirhön , duplicitas.
Scap. Lex. kettösség. A diploe a' két csontle
veleg közt fekszik . Csontbél, mint, Dióbél , Bod
zafabél. De a' két leveleget , a páriest és squa
mát is teszi ; azért nevezem kettősség névvel is.
Mind a két értelemben elöfordul az anatomica
ban. Lásd , Blanc. Lex.
Directiu , Arányozat.
Divortium : Elválás.
Discus: Tányér , Korong. Korong , testa figularis ,
vel
Párimolaris ; eine Töpfner - Scheibe , Mühlrad .
zp .
Docimasia pulmonum : Tüdőpróba.
Docimaşia urinae : Húgy próba.
Docimasia aquae : Vízpróba.
Docimusia pulmonis sanguinea : Vér -lüdő-próba.
Docimasia hydrostatica pulmonis : Vízi tüdő próba.
Docimasia respirationis : Lélekzés próba.
Docimasia natationis: Úsztatás próba.
Docimasia vesicae : Húgy hólyag próba.
Docimasia vini : Borpróba , Borkisírtés.
Duellum : Bajvivas.
Doudenum , Lásd , Arteria gastroduodenalis.
Dosis : Aadat.
E.

Ecclesia : Egyház.
Efformatio : Kiképeltetése
Effusio : Kiömlés.
Elasticus : Rúgós, élasis , mozgató , indító .
Elater : Rúgó. ¿hamne , mozgató , kocsis.
Elalerium : Hajtó , Hajtószer , Hashajtószer . xha71,
plov , valami csak alólról hajt , vagy akármi a'
mi a' hasat hajtja ; hashajtó.
 403

Electricitas : Menykö -anyag , Meny kövesség. Ictus

electricus: Menykövesség , vagy Menyköanyag
ütése .
Elementum : Éltetőállat , Elő , Kezdet. Éltető állat.
Lételnek kezdete , das Element ; und Wesen ei
nes Dinges. Párizp.
Jegyz. A' minap egy különben híres túdós,
azonban éltes, és a' tudományokban megörege
dett Magyar Úr , igen sok túdósok , gyülekeze
tekben é'röl az , éltető állat , szóról így szólt :
Éltető állat; amint a régiek ostobául tették
ki az elementumot. De kár ! hogy ez az Úr hi
vataljára nézve Fö Lelkitanító lévén , nem gon
doltameg , hogy a halgatóit mindég így tanis
totta , és ma istanítja ; hogy az Isten állatja
ban ( substantiájában vagy essentiájában ) egy ,
személyében pedig három . Nem animált tesz te
hát az , állat , szó. Mert animal : élöállat, vala
mint: lignum , fa ; arbor, élöfa .
Ellipsis : Rézsút-vagy Kajla - vagy Kajszagolyóbig
vágat. haecyıs , elhagyás.
Ellipticus: Kajszagolyóbisvágatú . Lásd , Ellipsis:
Eluxatio : Kificzamodás, Kimenyülés. '
Embryo , vel Embryam : Méhmagzat, Méhmag ,
Magzat, Fogantat, Foganat. čußovov, méhgyử
mölcs , méhmagzat, méhmag , az az , 70 v3òs
78 yaspòs Buúov, olyan inagzat , a' melly a' nád
rában van bezáratva, és még a képe nints ki
fejlödve, Bouw , benne vagyok. Fogant, conci
pit. Az Apostoli hit formájában , vagy a' Hiszek
egy Istenben van : Kifogantaték Szent Lélektől
qui conceptus est a Spiritu Sancto.
Eminentia media : Középső kiülés.
Eminentia papillaris : Csecsbimbós kiülés.
Eminentia pyramidalis : Lángdedes kiülés. Pyramis
aupauis , apud Geometras est figura solida pla
nis superficiebus operta , a quarum una caaeterae
surgentes simul in unum signum coeunt ac de
sinunt ; ab igne et flamma , quam imitari vide
26
 404

tur, nomen sortita. Scup. Ave , vpós, tüz .

Lángded , az az , lánghoz hasonló.
Emissaria Santorini: Santorin zúgói. Zúgó , Halass
tónak , Malomvizének kifolyó torka : Emissarium .
Encaustum dentium ; Fog zamáncza. ¿ yxavsov , za
máacz .
Encephalum : Agy. éyxécaios uvelos , fejbéli velo ,
vagy absolute, substantivum helyett, éynégrehov ,
agy , ev , ban , zeqahri, fo , fej.
Encephali nervus, Lásd , Nervus emcephali.
Ens : Való , Lévő.
Enucleatio : Kifejtés.
Ephippium : Nyereg.éviatlov , nyereg.:
Epidermis, seu Cuticula : Felbör. &ridepuis, felbör,
irì , felül , rajta , déqua , bör.
Epicranius musculus , Lásd , Musculus epicranius.
Epididymis seu Paraslata : Mellékgolyó , Felgolyó.
eni , rajta , didvuos , Lásd, Didymis.
Epigastrica regio , Lásd , Regio epigastrica, és Ar
teriae epigastricae.
Epiglottis : Nyelvdedfedele. éri , rajta , γλωσσίς ,
vagy ghwilis , nyelvded , nyelvképű gége hasía
tékja .
Epilepsia : Nehéz -nyavalya , Nehézség.
Epiphysis , seu Appendix , seu Adnascentia , seu Ad
ditamentum : Ránövés. Ergów , ránövök.
Epiploicae appendices , Lásd , Appendices epiploicae.
Epiploon , seu Omentum : Csepleszháj, Cseplyesz
háj , Cseplyesháj, Takaróháj. Epiploon , Lásd ,
Arteria gastroepiploica alatt, és Appendices epi
ploicae alatt , és Arteria gastroepiploica alatt.
Omenlum , jö e'töl a' szólól, omen ( jövendölés),
mint , Fulmentum , a’ fulmen , momentum , ' a
momen , szótól. Mivel az aruspexek az omentum
ból jósoltak. Voss. Etym .
Epistropheus: Nyakcsiga, this7oopeùs , nyakcsiga.
ÈRLS) owców , forgatódom . Nyakcsiga , epistro
pheus. A nyaknak a második fergeiyüje , a ?
forgástól neveztetik igy : mert az ö testének kö
 405

zepéből kinőtt egy kutyafog képü toldalék , a?

mely körül forog a fej, az eiső fergetyüvel.
Erectio : Felállás .
Erotomania : Szerelemdühösség , Szerelemdüh.
Ethmoidales cellulae , Lásd , Cellulae ethmoidales.
ruos, rosta , aidos , kép.
Ethmoidalis nervus , Lásd , Nervus ethmoidalis.
Ethmoideum , Lásd , Os ethmoideum.
Euphorbia : Euphorbusé , Euphorbé,
Evacuatio : Kiürülés , Kiürités.
Evolutio : Kifejlés, Kifejtödés.
Expositio : Kitétel.
Exspiratio : Kilélekzés.
Extensio : Kiterjedés.
Extremitas acromialis claviculae : Nyak perecz váll
hegye felöl való vége. Nyakperecz vallhegyi vége.
Extremitas sternalis claviculae : Nyakperecz melyly
felöl való , vagy , melylyi vége.
Extremitates : Végtagok , Tetemek , Tagok. Tetem ,
extremitas, jo e'töl, Tető , apex , 's nekem tet
szik az extremitas kifejeztetésére ; mert az ex
tremitások , t. i. a kezek és lábak , a ' test tele
jén , vagy végén vannak . Tag , sem roszsz az
extrimilas fordíttatására . Mert in usu , a' tag
jaim fájnak , azt teszi, hogy a kezeim , lábaim
fájnak .
Extremum : Felettébvalóság.
F.
Facies : Abrázat.
Facies bafilaris : Allap képe .
Facultas Medica ': Orvosi Tehetség. Facultas : Te
hetség. Párizp.
Factum : Tett.
Fallopii canalis apertura interna , Lásd , Apertura
interna canalis Fallopii.
Fallopii aquae ductus, Lásd , Aquae ductus Fallopii.
Fallopii canalis , Lásd , Canalis Fallopii.
 406
Falx cerebelli: Agyacska kaszája .
Falx cerebri: Agy kaszája.
Fanatismus : Abrándozás .
Fascia lata : Széles póla.
Fascia longitudinalis: Hoszszú póla , Hoszszában mer .
no póla , Hoszsz pólája.
Fascia renalis : Vese pólája,
Fascia suralis : Lábikra pólája.
Fasciculi pyramidales : Lángdedes nyalábok.
Fascinatio , Infascinatio : Rontás.
Fassio : Vallástétel , Vallás.
Faux , seu Frumen : Torkolat. Torkolat: Fauces,
Sándor.
Fenestra ovalis : Tojásded ablak , Monyorú ablak.
Fenestra roțunda : Kerék ablak , Gömbölyű ablak.
Femur : Ozomb.
Ferrum sulphuricum : Kénes vas.
Fetus : Méhgyümölcs. Fetus ; méhgyümölcs , die
Frucht. Midön már az anyaméhben a magzat
úgy kifejlett, hogy a’nak képe van.
Fibra : Szul', Kanaf.
Fibula : Lábikracsont, Kapocs, Kapocs: Fibula ,
mert e'nek a csontnak kapocs képe van , a ' mít
eszkábának is hínak , a' melyel a ' gerendákat ,
' s t. ee. öszsze szoktak szorítani. Lásd , Capitu
lum fibulae.
Figura : Képesség:
Filamenta accessoria nervi sympathetici : A' vonszó :
dás ideg pótolék szálai.
Fimbriae : Prémek .
Fissura Glaseri : Glaser hasítékja ,
Fissura orbitalis inferior: Szem gödör also hasítékja.
Fissura orbitalis superior : Szemgödör felső hasi
tékja.
Fissura plerygopalatina : Szárnycsont és szájpadlás
hasítékja.
Fissựra sphenoidalis : Ékcsont hasítékju.
Fișsura sphenomaxillaris: Ékcsont és állkapcza hår
sít
ekja.
 407

Fistula : Síp.
Fixum contagium : Álló- ragály,
Flaccidus : Lankadt , Hervadt.
Flexurae coli : Üresbél hajlásai.
Flexus iliacus : Fodorbél hajlású,
Fluxus a !!os : Fejér folyás.
Fluxus lo hiorum : Tisztulás folyása. lóxic , Ios ,
A' szülés után az aszszonyi anyaméhben maradott
részeknek tisztúlása , Tisztúlás. hozás , terhes,
nehézkes. Dios c .
Fluxus menstruus : Hószám .
Focile majus : Könyökcsont vagy Térdosont.
Focile minis: Kézszárcsont vagy Lábikracsont.
Folii processus , Lásd , Processus Folii.
Folliculi mucipari: Takonykészítő tömlöcskók .
Fonticuli : Forráskák .
Fonticulus anterior ; Elsöbb forráska .
Fonticulus Casserii : Casser forráskája.
Fonticulus lateralis : Oldal forráska .
Fonticulus major: Nagyobb forráska.
Fonticulus posterior : Hátúlsó forráska.
Fonticulus quadrangulus : Négyszegű forráska .
Fonticulus triangulus : Háromszegü forráska .
Foramen centrale retinae : Hálóhártya közepe lyuka.
Foramen coecum : Vak lyuk.
Foramen condyloideum :Bötyökded lyuk. xàvdułos ,
bötyök , eidos , kép.
Foramina cribrosa : Rostacsont lyukai.
Foramina ethmoidalia : Rosticsontded lyukai.
Foramen incisivum : Vágásos lyuk.
Forarnen infraorbitale : Szemgödöraljai lyuk.
Foramen jugulare: Felső -melylycsont lyuką. Jugu
lum : Felső -melylycsont.
Foramen lacerum : Rongyos lyuk.
Foramen magnum : Nagy lyuk.
Foram en mastoideum : Csecsded lyuk. uogos , csecs ,
aidos, kép.
Forameu maxillare : Allkapcza lyuka.
Foramen mentale.: All lyuku.
 408
Foramen obturatorium : Dngacs lyuka.
Foramen oesophageum : Turok lyuka.
Foramen opticum : Látás lyuka. ]lzòs, látáshoz
tartozó,
Foramen ovale ; Monyorú lyuk , Tojásded lyuk .
Foramen palatinum : Szájpadlás lyuka .
Foramen parietale : Elökoponya lyuka, Fejtető lyuka.
Parietale os , ugyan az a' mi a' Bregma , Sinciput.
Foramen quadrilaterum : Négyáddalú lyuk.
Foramen rotundum : Gömbölyű lyuk .
Foramina sacralia : Keresztcsont lyukai.
Foramen sphenopalatinum : Ékcsont és szájpadlás
csunt lyuka.
Foramen spinosum : Tövises lyuk.
Foramen stylomastoideum : Oszlopcsont és csecsded
csont lyuka.
Foramen supraorbitale : Szemgödör feletti lyuk.
"
Forumen Winslowii : Winslow lyuka.
Foramenzygomaticum : Járomícsont lyuka,Jármi lyukę
Forma : Kép.
Fornix : Bólt .
Forum , Sedria : Törvényszék , Székhely.
Fossa axillaris : Hóni gödör.
Fossa carotica : Fejveröér gödre.
Fossą cochleae : Csigadedcsont gödre.
Fossa infraspinata : Tövisaljai árok.
Fossa lacrymalis : Könyücsont gödre.
Fossa longitudinalis hepatis : Máj hoszszas gödre.
Fossa navicularis Morgagni: Morgagni csónakos
gödre.
Fossa navicularis vulvae : Aszszony. - tag csónakos
gödre.
Fossa ovalis : Monyorú gödör.
Fossa poplitea : Ilorgas in gödre, Térdhajlás gödre.
Fossa pro vena cava : Üres vérér gödre.
Fossa pterygoidea : Szárnydedcsont gödre.
Fossa sigmoidea : Sigmaded gödör.
'ossa sphenopalatina : Ékcsont és szájpadláscsont
gödre.
 409

Fossa supraspinata : Tövisfeletti gödör.

Fossa Sylvii : Sylvius gödre.
Fossa temporalis : Vakszem v. hálánték gödre.
Fossa tranversa lepatis : Máj szelemen gödre.
Fovea : Verem . Fovea , idem quod Fossa magna.
Blano. Lex. Vermelni mondjuk, midön mély
gödröt ásunk, p . 0. a szőlőveszszönek vagy
szölötökének vermelni szoktunk .
Fovea articularis vertebrarum : Fergetyük csuklói
vermek.
Fovea maxillaris : Állkapczà verme.
Fractura ossis : Csont törés.
l'ragmentaliter: Töredékleg.
Fraus : Csempesség , Csempeskedés.
Frenulum clitoridis : Peczek fékecskéje. Fék : Fre
num , Fraenum , Camus. ein Zaum , Gebiss.
Párizp. Innét, Kötőfék : Capistrum. ein Half
ter . Párizp.
Frenulum labiorum : Ajakak fékecskéjek.
Frenulum lingvae : Nyelv fékecskéje.
Frenulum novum Farini : Farin új fékecskéje.
Frenulum praeputii : Fityma vagy Előbör fékecs
kéje. Fityma: R. Praeputium . Bát. v. Vilis.
Sándor
Frenulum praeputii clitoridis : Peczek elöböre fé
kecskéje
Fundus : Fenek .
1
Fundus uteri : Nádra feneke.
Fundus ventriculi: Gyomor vagy Bedő feneke.
Fundus vesicae felleae : Epehólyag feneke.
Fundus vesicae urinariae : Húgyhólyag feneke.
Funiculus spermaticus : Mag sinórkája .
Funiculus umbilicalis : Köldök sinór .
Furor: Dühösség , Düh . Düh : Rabies, Furor.
Usus , Sándor.
Furunculus: Kelés, Tályog
 410

G.

Galea aponeuritica : Ju -sisak.

Galea aponeurotica cranii : Koponya ideges sisakja.
atovevpelixos, ideges, idegbölvaló. azo, hól, ból,
vevçov, ideg.
Galea · infantum : Burok , Gyermektartó lantorna .
Páriz p .
Ganglium : Idegtekercs. yayyalov , Hesych . ideg
természetlen öszszetekergödése.
Ganglium coccygeum : Farcsik idegtekercse.
Ganglium Gasseri: Gusser idegtekercse.
Ganglium maxillare : Alkapcza idegtekercse.
Ganglium card iucum : Szív idegtekercse. xcepdia
szív .
Ganglia cervicalia : Nyakszirt , vagy Tarkó ideg
tekercsei.
Ganglia lumbalia : Véknyak idegkercsei.
Ganglia sacralia : Keresztcsont idegtekercsei.
Ganglia thoracica : Melyly idegtekercsei.
Ganglium ophthalmicum : Szem idegtekercse.
Ganglium petrosum : Kösziklacsont idegtekercse.
Ganglium semilunare : Félholdas idegtekercs.
Ganglium spehnopalatinum : Ékcsont és szájpadlás
idegtekercse.
Gangraena : Fene.
Gargareon : Nyelvcsap. Lásd Columella .
Gas acidum carbonicum : Szénsavanyú szesz.
Gas carbonicum : Szénszesz, Széngöz.
Gas hydrogenium : Víz anyag szesz .
Gastrocnemius, Lásd , Musculus gastrocnemius.
Gemellus musculus, Lásd, Musculus gastrocnemius.
Gemellus : Iker , Kettős, Egyhasi.
Genae : Oroza , Pofa .
Geniculata , corpora, Lásd, Corpora geniculata.
Genioglossus, Lásd , Musculus genioglossus.
Gingiva : Iny , Foghús.
 411
Ginglymus : Sark csukló. yuyylvuos, kapu sarka ,
ajtó sarka .
Glabella : Szemöldökközi , Tarhely , Ţaród , Tard..
Glabellus , adj. Tar, Kopaszocska. Item . Szemöl
dök közi. Párizp. Tar. Muticus, Depilis, Pha
lacron , Calvus, Calvaster. Kah) , ohne Haấr .Pá
rizp . Tar -búza : Triticum muticum . Korn oh
ne Fäsen oder Spitzen . Párizp. Tar a' bar- !
mon : Juba carnea. Kamm . Tar a ' madáron :
Crista carnea galli , v. Cirrus avium. Sándor.
Innét : Taros : Kopaszos. Ilyen nevű helység is
van . Lásd . Vályi. Magy. Leirás. Taród .
Kopaszhely . Tarhely. Mert a' nomenek vége
ken az ód , ad, syllaba, helyet teszen . Lásd Ma
gyar. Gramm . Debretz. és az én Mun
káimhan is. Taród nevű helység van is p. o. Cse
nes Taród, Taródfa , Taródháza . Lásd, vályi.
Lex. Magy. Tard. Kopaszhely, Tarhely. Mert
- a' nomenek végeken a' csupa, d , betü is helyet
teszen . Lásd. Mag y. Gramm . Debretz.
pag. 159. Innét. Tardos: Kopaszhelyes. Ilyen
nevű helység is van . Lásd . Vályi. Le x .
Glandula : Mirigy , Makkocska. Mirigy : Glandula .
eine Drüse. Párizp. Mirigyes: Glandulosus ;
drüsicht. Párizp. A' mirigy nevezetet én vet
tem fel legelöször.
Glandulae axillares : Hón mirigyei, Hóni mirigyek.
Glandulae bronchiales : Gégecskék mirigyeik.
Glandulae Brunnerianae : Brunner mirigyei.
Glandulae buccales: Pofa mirigyei.
Glandulae conglobatae: Goinbolyag mirigyek
Glandulae conglomeratae: Halmaz mirigyek , Ösz
szetoldúlt mirigyek.
Glandulae Cowperi: Cowper mirigyei.
Glandulae Haversianae: Havers mirigyei.
Glandulae ingvinales : Agyék mirigyei.
Glandulae labiales : Ajak mirígyei.
Glandula lacrymalis : Könyü mirigy. :
Glandulae mammae : Csecs mirígyei.
 412
Glandulae Meibomii: Meibom mirigyei.
Glandulae mesentericae : Fodorháj mirígyei.
Glandulae Pachionis : Pachion 'mirígyei.
Glandula parotis, Fültö mirigye. ruga , hát me
gett, mellett, 85, Tòs, fül. A' Magyar fültövé
nek mondja a fül háta megett lévö dolgot ; p.
0. fültövön ütötte. Tehát, Fültö , vagy. Fültove,
a’nyit tesz, mint a fül háta megett lévő, Paro,
tides , sunt duae glandulae post aures sitae .
Blanc. Lex.
Glandulae Peyerianae : Peyer mirigyei.
Glandula pirealis: Toboz mirigy. Toboz: Conus
abiegnus , Strobilus. Sándor.
Glandula pituitaria : Takony mirigy.
Glandula submaxillaris : Allkapczaaljai mirígy.
Glandula synovialis : Csukló-nyálka mirigye . Nyál
ka : Lentor , v . Pituita. Schleim . Sándor,
Synovia , est liquor glutinosus intra articulorum
commissuras majori copia collectus haerens.
Est vocabulum recens et obscurae originis.
Blanc. Lex.
Glandula thymus : Melylymirigy. Fúpos , melyly
mirigy .
Glandula thyreoidea ; Paízsded mirigy.
Glans clitoridis : Peczek makkja.
Glans penis : Pecs makkja.
Glaseri fissura , Lásd, Fissura Glaseri.
Glenoidalis cavitas, Lásd, Cavitas glenoidalis scapulae.
Glomeruli : Gorbolyagocskák .
Glossopalatinus arcus, Lásd , Arcus glossopalalinus.
Glottis : Gége-hasíték.yhostis, yangois, nyelvecskc.
Mert a' nyelvhez hasonló ez a' hasíték.
Glutaeae arteriae, Lásd, Arteriae glutaeae.
Gomphosis : Szegezés , Szegezet. youqwois, szege
zés , midön a' csont aesontba úgy beveretik ,
mint a szeg.
Grafiana' ovula , Lásd , Ovula Graliana .
Gravida, Praegvans: Terhes, Nehézkes . die schwan
ger ist. Nehézkesség,Nehézkesítem . Párizp
Grumus sanguinis : Aludtvér, Vérmegalvás.
 413
Guttalis , Lásd , Cartilago guitalis.
Gyrus: Kerengo , Tekervény.
H.

Haemorrhoidales arteriae , Lásd , Arteriae haemor

rhoidales.
Haemorrhagia : Verfolyás, Elvérzés.
Habitus : Mivólt , valami mivoltja.
Hallux : Lábhüvelyk , Nagylábúj. Hallus , v . Allus,
vel Hallux , ucis, vel Allex , ecis. avžízelo , vel
melius srodos uéjas doxvins , pollex , vel po
tius digitus pedis scandens super proximum , ab
d'hepar v. ähmuar, salio. Calep. Lex. Ali
qui interpretantur policem in manu , quod con
stricta manu solus proximum digitum scaudat.
Festus .
Hamus : Horog.
Hamuli frontales : Homlok horgocskái.
Hamulus lacrymalis: Könyücsont horgocskája.
Harmonia : Öszszeillés .
Hebes: Félszeg.
Hebetudo : Félszegség. 1

Helix : Karima. theĚ, txos, gyüredék . Lásd, An

thelix .
Helmontii speculum , Lásd, Speculum Helmontii.
Hemiazyğea vena, Lásd, Vena hemiazygea.
Hemisphaeria cerebri : Agy félgolyóbisai vagy féltekei.
Hepar: Máj.
Hepaticus aër :, Kénmáj levegő.
Hereditas : Örökösödés, Örökség:
Hermaphroditus : Kétnemü , Emchim . nquñs, Mer
curius, appodéin, Venus. Eme. R. Femina.
Sándor. Hím : Más. Sándor. Párizp. An
drogynus : Emehím . dvng , avdoos , hím . yuvn;
aszszony . Androgynus masculinus , vel Andro
gynus : Férjfi híméme. Androgyna : Aszszony
vagy Nő hímeme. No himnöstény.
Hermaphroditismus : Hímemeség.
Hernia : Szakadás. Magyar átok : Szakadj meg.
 414
Hernia umbilicalis : Köldök szakadás,
Hiatus aorticus: Pating hizakja. Hí, Üres, Hi-z -ag ,
vagy Hi-z -ak : Hiatus. Hézag, lásd Párizp.
Higmohri corpus, Lásd , Corpus Higmohri.
Hilus, v. Hylus: Rovátkolás , Csipkézés, Rovátolás,
Rováték, Rovás, Rovat, Rovatal, Köldök. Hilus,
vagy Hylus, ismeretlen eredetű szó. Németül
Vertiefung, Verzackung .
Hippocampi pes , Lásd, Pes hippocampi.
Horripilatio: Borzadozás.
Horizon : Láthatár.
Humerus : Váll. Ez áll a nyakpereczból és a' la
poczkából.
Humor aqueus : Viz nedv.
Humor Morgagni: Morgagni nedve.
Humor pleuriticus : Melylyhártya - vagy Oldal
hártya - vagy Bordahártya -nedve. ahevpa , vagy
adevcov ,oldal, borda, oldalhártya, bordahártya,
melvlyhártya. taevpi]ızòs , oldali , bordai , ól
dalhártyai, bordabártyai, melylyhártyai..
Humor vitreus: Üveg nedv.
Humorum colliquescentia : Nedvek meghiggadások,
elolvadások ,
Hunteri membrana reflexa , Lásd, Membrana refle
xa Hunteri.
Hunteri membrana decidua , Lásd , Membrana de
cidua Hunteri .
Hyaloidea membrana , Lásd, Membrana hyaloidea.
Hybridus : Korcs.
Hybrida proles: Korcs gyermek. Mulatte.
Hydatis : Vízhólyag. vowe , víz.
Hydrargyrum : Keneső, Vízüst. idpáoyupos, kéne
sö , idwq, víz, a'oyvoos, ezüst, üst. Diosc. 1.6.
c . 29. Metallum est in argentifodinis nascens ,
album, aquae instar liquidum , et valde mobile.
Nomen ex aqua et argento ductum est , quod
argenti quidem colorem referat , nec tamen ut
argentum uno loco consistat , sed aquae modo
diffluat. Alex. A phr. lásd Pliniust iso
 1

416

Kéneső. A’Magyar sulfurea pluviának neve

zé. Mert , kén , sulfur ; eső , pluvia. Miveſ eso
( pluvia), és kén ( sulfur) képú. Kén , sulphur,
p. o. Kén -gyertya, charta vel ligum sulfura
tum , incendendae candelae inserpiens.
Hydrogenium : Vízanyag .
Hydrogenium sulfuratum : Kénköveztetett vízanyag.
Hydrocephalus : Vízfő. üdwg , víz , xégaan , fö.
Hydrophobia , seu Rabies canina: Víztől- iszonyo
dás. Ebdühösség , Ebdüh , Veszettség, Adázás.
Adázás : Rabies, Impetus, das Wüten , der Grimm .
Párizpe
Hydrostatica : Vízimesterség.
Hydrothionicum acidum : Vízanyagos kénsavany .
Hyoideum , Lásd , Basis ossis hyoidei.
Hyoidei ossis cornua , Lásd, Ossis hyoidei cornua.
Hyoidei ossis basis ; Lásd Ossis hyoidei basis.
Hypochondrium : Porczogóalja. uro alatta, xóvdpos;
porczogó.
Hypogastrica arteria , Lásd. Arteria hypogastrica.
Hypoglossus nervus , Lásd, Nervus hypoglossus.
Hypophysis , seu Glandula pituitaria : Šarj, Cse
mete. úrógvois, alól ránövés,' sarj, csemete. ünÒ,
alatt , alól, quois , növés.
Hypospadia : Alólhugyozás.
Hypospadiaeus. Alólvizelő: v rootów , alólhúzom .
Hysterica : Idegkór.
I. -

Ichor : Év.
Ictus : Ütlek .
Idiosyncrasia : Különös természet,
Ilium os , Lásd , Os ilium , és Arteria ileocolica . "
Ismét , Arteriae iliacae. Ismét , Intestinum
ilium .
Ilio hypogastricus nervus , Lásd, Nervus ilio hypo
gastricus.
Ilii ossis crista , Lásd , Crista ossis ilii.
2
 416
Imaginor : Képzclődöm .
Imaginatio : Képzelödés.
Imbecillitas : Félszegség .
Immaturitas fetus: İdétlenség.
Immaturilas : Éretlenség .
Impressio digitata : Új nyomásai.
Imputabilitas : Neki tulajdoníthatóság.
Incantat: Megigéz , Fürez , Megboszorkányoz .
Incattas : Beideztetett , Bevádoltatott.
Incendium spontaneum ; Lásd , Spontanea com .
bustio .
Incisurą acetabuli: Csuklóodú vágánya.
Incisura auris : Fül vágánya.
Incisura sterni : Melylycsont vágánya.
Incisura interlobularis : Karajközi vágány.
Incisura ischiadica : Tomporcsont-Vagy Farcsont-vá
gánya.
Incisura mastoidea : Csecsded vágánya.
Incisura nasalis : Orrcsont vágánya .
Incisura peronea : Lábik racsont vágánya. tepovn, ka
pocs. Perona, a'nyit tesz , mint Fibula. Fibula
pedig az én nevezetem szcrént, Lábikracsont.
Incisura suprascapularis : Lapoczka feletti vágány.
Incns : Ülo.
Individuum : Egymi, Egy-mi , mint, vala -mi, sem
mi, ne-mi . Ertelmére nézve pedig a' philoso
phiához kell folyamodnunk. Ugyan is , philoso
phice individuum , egy olyan eloszthalatlan dol
got teszen, a' melyet , senkivel és semmivel sem
lehet közölni, p. 0. Philippus Aureolus Theo
phrastus Paracelsus Bombastus ab Hohenheim .
Ezt az elmondatott híres tudatlan "phantastának
a' ' nevét senkire sem ruházhatom a világon .
Bár úgy volna pedig ! mert még ma is sok sur
rogatuma van ezen eszelősködö kóborló borbély
legénynek , a' mint azt Mesmerben , Hahne
manoban, 's t. ee . látjuk !!
Individualis : Egymis.
 417
Individualitas : Egymiség:
Inevolutus: Kifejletlen , Kifejtödellen .
Ingven : Öl , Agyék. Öl , Agyék , mind in nsu van
nak, és pedig ingvent tesznek a' Nemzetünknél.
Inhomoneitas: Emberiségtelenség.
Injectus : Befecskendeztetett.
Infans expositus: Kitétetett gyermek.
Infanticidium : Gyermekölés , Gyermekvesztés .
Infanticida : Gyermekölö Gyermekvesztő.
Inflat : Fúvall. Párizp.
Infundibulum : Töltsér.
Innatus : Beszületett.
Innominatum os, Lásd , Os innominatum ,
Inpotentia : Tehetetlenség.
Inpotentia coëundi : Közösülésre való tehetetlenség,
Férjfiságtalanság.
Inputatio : Tulajdonitás, Nekitulajdonitás, Büntu
lajdonitás.
Inscriptio tendinea : Inas felülírás.
Insons : Büntelen.
Integumenta cerebri : dgy takarói.
Integumenta communia : Köz takarók.
Intermissio : Megmegszünet.
Intestinum : Belsőrész , Bél, Hurka.
Intestinum coecum : Vakbél, Vakhurka. Vaknak ne
veztetik , mert úgy fityeg mint egy tarisznya, és
az egyik vége be van növe , vagy vak. Ilyen
nevezet a vakútcza.
Intestinum colon : Üresbél, Ureshurka. Mert üreg
alatt , %d7w zochia , van , Rufus ként.
Intestinum crassum : Vastagbél , Vastaghurka. Mert
vastag .
Intestinum duodenum vel Dodecadactylum : Tizena
kettösbél v. hurka , Tizenkétújnyibél v. hurkai
Mert tizenkét újnyi hoszszaságú .
Intestinum jejunum : Ehbél. Mert sokszor üres.
Intestinum ilium : Fodorbél. cikéw , fodorítom , bea.
tekergelem .
Intestinum rectum : Végbél.
27
 418
Intestinula cerebri : Agy belecskéi.
Intoxicatio sui , vel spontanea: Önmegétetés.
Intoxicatio : Megétetés.
Intoxicatus: Megétejtetett , Megmérgesíttettetett.
Involucrum lingvae : Nyelv takarója.
Iris : Szivárvány,
Irritabilitas : Csiklándhatóság.
Ischium , Lásd , Arteria ischiadica alatt.
Ischii os , Lásd , Os ischii.
Ischiadicus nervus , Lásd, Nervus ischiadicus.
Ischiocavernosi musculi , Lásd , Musculi ischiocayer
nosi.
Isthmus : Szorosság , Szorúlás. lo fuos, két tenger
közt való szorosság , vagy szorúlás.
Isthmus cordis : Szív szorúlása .
Isthmus faucium : Torkolat szorúlása.
Isthmus urethrae : Húgycső szorúlása.
Judicium : Ítélet , Ítélettétel.
Juga cerebralia : Agy bérczei.
Jugulum : Felsö melylycsont. Lásd , Bulbus venae
jugularis, és Foramen jugulare.
Junctura , seu Diarthrosis : Mozgócsukló.
K.

Kali causticum : Égetö kali.

Kali carbonicatum : Szénsavanyú kali.
Kerkringii valvula , Lásd, Valjula Kerkringii.
L.

Labium : Ajak.
Labium leporinum : Nyúlszáj.
Labia genitalium muliebriụm : Aszszony szemérem
teste ajakai.
Labia majora : Nagyobb ajakak.
Labia minora : Kisebb ajakak.
Labia uteri : Méh ajakai.
Labyrinthus : Csalhely , Csalód , Kerengöhely, Ke- .
 419
rengöd , Csal - ajtó ,, Csallogás. hepúovitos,
kerengös, és csaló útakkal teljes hely. hábia
pos , gödör; vagy hafèīv pivov ,megfogván csal,
ha valaki belémengyen ; vagy kapeiv súoas ,
mintha volna , habivIvoos, hogy a belémenök
sok ajtókat fognak meg , és nyitnakmeg , de ki
menetelt még sem találnak .
Lacus lacrymalis : Könyű tó.
Laesio lethalis : Halálos sérelem .
Laesio non lethalis : Nemhalálos sérelem .
Laesio capitis : Fej sérelem .
Lacinia : Lepenyeg .
Lamina cribrosa : Rostás levegü. Levegü R. Lamina,
Bractea. Sándor , Párizp.
Lamina fusca : Barna levegü .
Lamina mesenterii : Fodorháj levegüje.
Lamina ossium : Csontok levegüjök.
Lamina påpyracea : Papiros levegü.
Lamina perpendicularis: Függös levegü .
Lamina spiralis : Pereczes levegü.
Larynx : Gégefö , Gégefej.
Laxus: Tág.
Legislatio : Törvényadás.
Legalis sectio : Halott felnyitás , Törvenyes fel
nyitás.
Lens crystallina : Krystály lencse , Jég lencse. zpú
odailos , jég.
Lethargus : Alomnyavalya, Alomkórság.
Lienes succenturiati : Segéd lépek.
Ligamenta : Mócsingok . Ligamentumnak azt a szí
jas, majd csak nem porczogós részeket híjják, a'
melyek kívált a csontokat egymással öszszekö
tik . Ugy, de ezeket a' Magyar mócsingnak nevezi.
Ligamentum accessorium rectum carpi : Kézgyökér
pótolék egyenes mócsingja.
Ligamentum acromiocoracoideum : Vállhegy és hol
lóorrded csontok mócsingjok.
Ligamenta alaria cruris : Lábszár szárnyas mów
csingjai. 1
27
 Ji
420
Ligamenta annularia carpi: Kézgyökér gyűrős mó
csingjai .
Ligamentum annulare radii : Kézszár gyűrős mó
csingja.
Ligamenta apicum : Orrczimpa. mócsingjai. Apex ,
teteje , hegye valaminek , tető , hegy. De az orr
hegyét , czimpának híjják a' Magyarok.
Ligamentum arcuatum : Ijas mócsing.
Ligamenta articularia vertebrarum : Fergetyük csuk
lóik mnóçsingjaik .
Ligamentum aryepiglotticum : Csanakporczogónak és
gégehasitékfedelnek mócsingja.
Ligamentum auriculare : Fül mócsingja.
Ligamentum brachiocubitale : Karcsont és könyök
csont móesingja .
Ligamentum brachioradiale: Karcsont és kezszár
csont mócsingja.
Ligamentum capitulorum metacarpi : Kézfejcsontok
bötyköcskéiknek inócsingjaik.
Ligamentum capitulorum metatarsi : Lábfejcsontok
bötyköcskéiknek mócsingjaik.
Ligamenta capsularia : Zsackós mócsingok.
Ligamenta capsularia antibrachii: Kézszár zsacskós
mócsingjai.
Ligamenta capsularia capitulorum costae: Borda
bötykeinek zsaczkós mócsingjaik .
Ligamenta capsularia maxillae inferioris : Alsó áll
kapcza zsācskós mócsingjai.
Ligamenta capsularia phalangum digitorum : Újcsont
izeinek zsacskós mócsingjaik .
Ligamenta capsularia tarsi : Boka -csontok zsacskós
mócsingjaik.
Ligamenta capsularia vertebrarum : Fergetyük zsacs
kós mócsingjaik.
Ligamenta carpi communia dorsalia: Kézgyökér köz
háti mocsingjai.
Ligamenta carpi communia volaria : Kézgyökér köz
tereny mócsingjai.
 421

Ligamentum carpi volare proprium : Kézgyökér tu

lajdon tereny mócsingja.
Ligamentum ciliare : Szemszörded mócsing.
Ligamentum claviculae acromiale: Nyakperecz és
vállhegy mócsingja.
Ligamentum coli: Üresbél mócsingja.
Ligamentum colli costae : Bordanyak mócsingja.
Ligamentum cunoideum laryngis: Gégefő csürökded
mócsingja.
Ligamentum conoideum scapulae: Lapoczka csürök
ded mócsingja.
Ligamentum coronarium hepatis : Máj koronás mó
csing'a.
Ligamentum cricoarytaenoideum : Gyűrő és csanak
porczogó mócsingja.
Ligamentum cricothyreoidea: Gyűrő - és paízsded
porczogó mócsingja .
Ligamentum cricotracheale: Gyűrő porczogó és gé
ge mócsingja.
Ligamenta cruciata carpi: Kézgyökér keresztes mó
csingjai.
Ligamentum cruciatum femoris : Czomb keresztes
mócsingja.
Ligamentum deltoideum : Deltaded mócsing.
Ligamentum denticulatum : Fogas mócsing.
Ligamenta dorsalia tarsi : Boka hát'mócsingjai.
Ligamentum duodeni hepaticum : Tizenkettős és
máj mócsingja.
Ligamentum duodeni renale : Tizenkettős és vese
mócsingja.
Ligamentum epididymidis: Felgolyó mócsingja.
Ligamentum Tallopň : Fallop mócsingja.
Ligamentum fibulare calcanei : Lábikracsont és sark
csont mócsingja.
Ligamentum fibulare tali : Lábikracsont és boka
csont mócsingja.
Ligamenlum gastrolicnale : Gyomor és lépmó
csingja.
 422
Ligamentum glosso epiglotticum : Nyelv és gége
hasíték fedel mócsingja.
Ligamenta hyoepiglottica : Ypsilonded és gégehasi
tékfedel inócsingja.
Ligamenta hypothyreoidea : Ypsilonded és paizsded
mócsingja.
Ligamentum ileolumbale :. ' Csípöcsont és véknya
mócsingja.
Ligamentum ileosacrum : Csipö - és Keresztcsunt mó
csingja.
Ligamentum incudis : Ülő mócsingja.
Ligamentum interclaviculare : Nyakpereczköz mó
csingja.
Ligamenta intercruralia : Lábszárköz mócsingjai.
Ligamenta interlobularia : Tüdökarajköz mócsingjai.
Ligamentum intermusculare: Inashúsköz mócsingja .
Ligamentum interosseum : Csontköz mócsingja.
Ligameula inlerspinalia : Gerinczköz mó csingjai.
Ligamenta intervertebralia : Fergetyüközi mó
csingok .
Ligamentum laciniatum : Sallangos mócsing.
Ligamenta lateralia : Oldal mócsingok .
Ligamentum latum uteri : Nádra széles mócsingja .
Ligamentum longitudinale : Hoszszas mócsing.
Liganientum mallei : Kalapács mócsingja .
Ligamentum mallei et incudis : Kalapács és ülő mó
csingja .
Ligamentum medullae spinalis : Gerincz - velő mó
csingja.
Ligamentum mucosum : Taknyos mócsing.
Ligamenta nilentia : Fénylő mócsingok.
Ligamentum nuchae: Nyakszirt mócsingja.
Ligamentum obliquum : Kajla múcsing .
Ligamentum obturatorium : Dugacs mócsing.
Ligamentum ovarii : Tojástartó mócsingja.
Ligamenta palpebralia : Szemhéj mócsingjai.
Ligamentum patellae : Térdkalács mócsingja.
Ligamentumphrenicogastricum ; Állalrekesztő és
gyomor mócsingja.
 423

Ligamentum phrenicolienale: Általrekesztő és lép

mócsingja.
Ligamentum popliteum : Horgas- in vagy Térdhaj
mócsingj
lás a.
Ligamentum posticum cruris : Lábszár hátúlsó mó
csingja.
Ligamentum Poupartii : Poupart mócsingja.
Ligamentum processus xiphoidei : Kardded púp mó
csingja. & qos, kard, židos, kép:
Ligamenta propria metacarpi: Kézfej tulajdon inó
csingjai.
Ligamenta pulmonum : Tüdök mócsingjaik.
Ligamentum radiatum : Súgáros vagy Súgárded
mócsing.
Ligamentum rhonuboideum : Rézsút-négyszegű mó
csing.
Ligamentum rotundum hepatis: Máj gömbölyű mó
csingja.
Ligamentum rotundum uteri. Anyaméh gömbölyü
mócsingja.
Ligamentum sacrococcygeum : Keresztcsont és farcsik
mócsingja. 1

Ligamentam sacrospinosum : Keresztcsont és gerincz

mócsingja.
Ligamentum sacro tuberosum : Keresztcsont és far
csont -púp moosingja .
Ligamentûm stylohyoideum : Oszloposant és Ypsi
loncsont mócsingja .
Ligamentum subcruentum : Verhenyös mócsing.
Ligamentum suspensorium clitoridis : Peczek fel
akasztó mócsingja.
Ligamentum suspensorium epistrophei: Nyakcsiga
felakasztó mócsingja.
Ligamentum suspensorium hepatis: Máj felakasztó
mócsingja.
Ligamentum suspensoriumi lienis : Lép felakasztó
mócsingja.
Ligamentum suspensorium musculi siyloglossi : Osz
lop és nyelv inashúsnak felakasztó mócsingja.
 424

Ligamentum
mócsingja.
suspensorium penis : Pecs felakasztó
Ligamentum teres femoris : Czomb hengeres mo
csingja.
Ligamentum teres hepatis : Máj hengeres mó
csingja.
Ligamentum teres uteri : Méh hengeres mócsingja.
Ligamentum thyreoarytaenoideum : Paízs- és csa
nakded porczogók mócsingjok.
Ligamentum thyreoepiglotticum : Paízsded és gé
gehasítek fedel mócsingja .
Ligamentum transversum costarum : Bordák şzele
men mócsingjok . Szelemen : Transtra, v. Által
taldeszka a hajóban, melyen az evezősök (vagy
dálnokok ) ülnek. Parizp. In usu : Szelemen
gerenda : Trabs transversa . Ezekből kijö, hogy
Szelemen , a’nyit tesz , mint transversus.
Ligamentum transversum acetabuli : Forgóodú sze
lemen mócsingja.
Ligamentum transversum cruris : Lábszár szelemen
mócsingja.
Ligamentum transversum epistrophei: Nyakcsiga
szelemen mócsingja.
Ligamentum tranversum pedis : Láb szelemen mó
csingja.
Ligamentum transversum scapulae : Lapoczka sze
lemen mócsingja.
Ligamentum trapezoideum : Kajla-négyszegü mó
csing. Τράπεζα, asztal , είδος , kep. 7ραπέζιόν ,
négyszegü geometrica figura.
Ligamentum triangulare: Háromszegü mócsing.
Ligamenta vaginalia : Hüvelyés móėsingok.
Limax , Lásd . Cornua limacum .
Limbus alveolaris : Válúcska pártázatja.
Limbus ostji venosi cordis : Szív véreres torkolat
jának párlázatja.
Linea : Vonat.
Linea albu : Fejér vonat. Vonat : Linea. Ezt a' szót
b. e. Revay' Prof. vette fel.
 425

Linea arcuata : Ijas vonat.

Linca aspera femoris : Czomb darabos vonatja.
Linea intertrochanterica : Forgópúpköz vonatja, For
góbölyökközi vonatja . 700Xavinpes , a czomb
csont tetején lévő "két púp, Forgópúp, vagy
Forgóbötyök.
Linea semicircularis Spigelii: Spigel félkögös vonatja.
Linéae cruciatae eminentes ; Kiülö keresztes vo
natok,
Lingva : Nyelv.
Lingula : Nyelvecske.
Lipothymia, Eclysis , Lipopsychia , Apopsychia ,
Sincope, Asphyxia , Deliquium animi: Elha
lás , Elájúlás.
Liquor amnii: Báránybör vize, vagy , oluja ,Magzat
lé, Méh -gyümölcs- víz. Gyümölcsviz. Frucht
Wasser. Olu : R. Liquor.Sándor. Innét : Olu
ad. vagy ma , Olv-ad , Olu-aszt ; ma , Olv - aszt,
' s a' t.
Liquor amnii spurius : Bárányhör ál vize v. oluja.
Liquor pericardii : Szívhólyag vize v . oluja.
Lithotomia : Kökivágás, Hólyagkö kivágás.
Lobus : Karaj.
Lobi cerebri : Agy karajai,
Lobi pulmonum : Tüdök karajaik.
Lobuli testium : Golyók karajacskáik.
Lobulus auriculae: Fül gombája.
Lobi hepatis: Máj karajai.
Lohus hepatis quadratus: Máj négyszegü karaja.
Lobus Spigelii : Spigelkaraja.
Lochia , Lásd , Fluxus lochiorum .
Lochiorum fluxus, Lásd , Fluxus lochiorum.
Lolium temulentum : Szédítő vadócz.
Lucidum intervallum : Tisztaközkor.
Lucụbratio : Vigyázás, Éjjeli munka , Gyertyázás ,
Éjjeli vigyázás.
Lues' Venerea : Venus dög.
Lumbrivales vel Vermiculosi musculi , Lásd , Mus
culi lumbricales y. vermiculosi.
 426
Lumbus : Véknya, Derék, Horpasz ( U's u s.).
Lumbales , Lásd , Nervi lumbales.
Lunula : Hóldacska.
Lympha : Viz .
Lympha coagulabilis : Megalvó víz .
Lympha tractilis : Nyúlókás víz.
Lyra : Lant.
Lytta vesicatoria : Hólyaghúzó körösbogár.
M.

Macula flava : Sárga mocsok .

Malaria ossa , Lásd , Ossá malaria.
Malleolus : Bokabötyök , Bokacsont.
Malleus : Kalapács , Pöröly.
Malpighii rete , Lásd, Rete Malpighii.
Mammae: Csocsek , Emlök.
Mania : Örjültség, Dühösbolondság.
Maniacus: Örjült , Dühösbolond.
Manifestatio virium : Erök kinyilatkoztatások.
Manubrium : Fogantyú , Markolat , Nyel.
Margo coronalis : Korona -varrás széle.
Margo lambdoideu :: Lambda-varrás széle.
Margo, orbitalis : Szemgödör széle.
Margo sagittalis : Nyil- varrás széle.
Margo temporalis : Halánték v.Vakszem -széle.
Mastoideus, Lásd , Foramen mastoideum.
Materia : Anyag. Anyag . Sz. Sándor. Anyag , jö
e'töl a ' szótól : anya. „ Materia , et materies a'
matre dicuntur , ut a luxus, luxuria et luxu
ries. Isidoras quidem , lib. IX. cap. V. existimat
matrem dici, quia est quasi materies ; nam ex ea
efficitur aliquid. Sed contra putamus, a matre
dici materiem , quia in corporum ratione se mat
ris instar habet. etc. Voss. Etym . .

Matula : Hugyag ;
Maturitas : Érettség .
Maturitas fetus: Idösség.
Maturus : Érett, Idos ,
 427
Massa : Egésznyi. Nyi : Quantitas. p. 0. a’nyi , illa
quantitas; é'oyi, haec quantitas ; menynyi, vagy,
melynyi , qualis quantitas'; új-nyi, digiti quan
titate , araszt-nyi, spithamae quantitate; öl-nyi,
orgyae quantitate ; anyá-nyi, matris quantitate.
Esigy világos, hogy ez a' szó , ny ii, quantitast
teszen ; és öszszetétethetik ' pronomenekkel , és
nomen substantivumokkal , 's mindég megtartja
a' quantitas értelmet. Már , egész , substanti
vum, tesz , totumot. Tehát , egész -nyi, tesz,
totius quantitate , az az, massa.
Masseler , Lásd, Arteria masseterica alatt.
Masseter musculus, Lásd , Musculus masseter .
Masseterica arteria , Lásd , Arteria masseterica.
Maxilla inferior : Alsó állkapcza.
Mealns auditorius : Hallás menetele.
Meatus narium : Orrlyukak-menteleik .
Mechanicus : Szerszámos.
Meconium : Méhgyümölcs -emésztete. Gyermekszu
rok , Fekete emésztete a ' kisdednek .
Mediana vena , Lásd , Vena mediana.
Medianus nervus , Lásd , Nervus medianus.
Mediastinum : Közfalhártya.
Medicina Stalus : Országlási-Orvostudomány.
Medicus forensis : Törvényszéki orvos.
Medico -psychica medicina : Orvosos -lelki Orvostu
domány.
Medulla oblongata : Hosszú velö.
Medulla ossium : Csonlok velejek .
Medulla spinalis
Membrana : Gerincz
articularis veleje.: Csukló köz hár
communis
tyája .
Membrana caduca : Múlandó hártya.
Membrana capsularis sacciformis : Zsacskóded] tok
hártya.
Membrana communis carpi : Kézgyökér köz hár
tyája .
Membrana conjunctiva : Öszszekötő hártya.
Membrana decidua crassa : Vastag lecsö hárlya.
 428
Membrana decidua Hunteri : Hunter leeső hártyája .
Membrana decidua reflexa : Viszszahajlott leesö
hártya.
Membrána Descemetii : Descemet hártyája.
Membrana externa hepatis : Máji külső hártyája.
Membrana externa lienis : Lép külső hártyája .
Membrana externa humoris aquei : Víz nedy külső
hártyája.
Membranahyaloidea: Üvegded nedv hártyája. üąhos,
uveg, εidos, kép.
Membrana ligamentosa : Mócsingos hártya.
Membrana mucosa : Taknyos hártya.
Membrana muscularis : Inashúsos hártya.
Membrana obturatoria : Dugacs hártya.
Membrana pituitarià narium : Orrlyukak taknyos
hártyájok.
Membrana pituitaria Schneiderı : Schneider taknyos
hártyája.
Membrana propria lienis : Lép tulajdon hártyája .
Membrana propria sterni: Mejjcsont tulajdon hár
tyája.
Membrana pulposa palati :Szájpadlás húsos hártyája.
Membrana papillaris : Babugos hártya , Eibircsós
hártya. Bagug : papilla. Wie ein Brustwärzlein
gestallet. Páriz p .
Membrana reflexa Hunteri : Hunter viszszahajlott
hártyája.
Membrana semilunaris : Félhóldas hártya.
Membrana serosa : Savós hártya .
Membrana tympani: Dob hártyája.
Membrana tympani secundaria : Dob másod hår
tyája .
Membrana vaginalis dorsalis manus : Kéz háta hü
velyes hártyája.
Membrana yasculosa : Edényes hárlya .
Membrum virile : Férjfi tag.
Menibrum genitale : Nemző tag.
Meninx : Agyhártya , Agykér. urveys, vyros , hár
tya , kivált az agye. Lásd , Arteriae meningeac
 429
alatt. Agykér : Meninx. das Hirnhäutlein. P4
riz p. Lásd , Arteriae meningeae alatt.
Meniscus : Hóldacska. unvísxos , hóldacska.
Menstruum : Hószám .
Mentum : All.
Mercurius : Kénesö.
Mercurius sublimatus corrosiyus : Égető felrepült
kéneső .
Mercurius
kéneső ,
praecipitatus ruber : Veres leveretett
Mesenterium seu Mesaraeum: Fodorháj. usoòv, kö
zepsë , vlepov , bél , helsörész. Lásd , Arteria
mesenterica alalt. ukocpolov , fodorháj, uéon ,
közepső , a paid , has.
Mesocolon : Üresbélközháj, Uresbél -fodorháj.
Mesogastrica regio , Lásd , Regio mesogastrica.
Mesorectum : Végbélközháj , Végbél -fodorháj.
Metacarpus : Kézfej. uela , utána, után , zapros ,
kéznek a? karral való öszszefoglaltatása: kézgyös
kér. A ’ Magyar kézfej névvel híjja a' mela
carpust.
Metastasis : Letétel.
Metatarsus : Labfej. ueld, utána, után, Jápoos, rács.
Lásd , Arteriae metatarseae alatt.
Methodus : Rendút.
Miasma: Betegség -méreg, Betegség - tapló.
Modiolus, seu Trepanum , seu Abaptiston : Kerek
agy, Fúró, Bemeríthetetlen. Modiolus:Kerek -agy,
lásd, Plin. l. 9. c . 4. De modiolus teszen bor
bély szerszámot is. Cels. l. 8. c. 3. Modiolus
ferramentum concavum , et teres est , imis oris
ferratum . Trepanum , Görög szóból elromlott
Latin szó. Toužavov , fúró. Abaptiston , Beme
ríthetetlen ; ugyan az a' borbély szerszám , a'
mi a'modiolus. a, nem, vagy, fosztó betű, pan
Ticw , bemerítem , mert ezt be nem lehet meri
teni. Ez a' szó pedig nomen adjectivum , és alatta
értetődik, Ipútavov. Közönségesen ezt ma hija "
juk trepanumnak.
 430
Modus vitae : Életszer, Életmódja.
Momentum : Födolog.
Monorchis : Egygolyóú. uóvos , egy, Q715 , golyó.
Mons Veneris : Venus hegye,
Mola : Üszög
Momentum : Fodolog.
Monstrum : Csuda.
Morgagniana concha, Lásd, Concha Morgagniana.
Mors apparens : Alhalál.
Morsus diaboli: Ördög harapás.
Morbillus : Kanyaró .
Mortis maculae : Halálfóltok .
Mortalitas : Halálosság.
Morbi historia : Betegség története.
Morbidus est : Betegeskedik .
Mucró cordis : Szív hegye.
Musculus : Inashús. Lásd, Arteria muscularis brachii .
Musculi abdominales : Has inashusai.
Musculus abdominalis externus : Has külső inashúsa .
Musculus abdominalis internus : Has belső inashúsa .
Musculus abdominalis oblique ascendens: Rézsút,
felmenő has inashúsa .
Musculus abdominalis oblique descendens : Rézsút.'
lejövő has inashúsa.
Musculus abducens oculi : Szem elvonó inashúsa .
Musculi abductores pollicis : Hüvelyk elvonó inas
húsai.
Musculus abductor digiti minimi : Kisúj elhúzó inas
húsa .
Musculi abductores hallucis : Nagylábúj elhúzó
inashusai.
Musculi abductores indicis : Mutatóúj elhúzó inas
húsai.
Musculus accelerator urinae : Húgy, késztelö inashús.
Musculus adducens oculi : Szem felhúzó inashúsa.
Musculi adductores femoris : Czomb felhúzó inas
húsai .
Musculus adductor digiti minimi : Kisúj felhúzó
inashúsa .
 431
Musculus adductor hallucis : Lábhüvelyk felhúzó
inashúsa .
Musculus adductor pollicis : Hüvelyk felhúzó inas
húsa .
Musculus anconeus : Könyök inashúsa . dyzwv, kö
nyökcsont feje , szorosabban értik ezen a kö
nyökcsont hátúlsó púpját.
Musculus antitragicus : Ellenbak inashúsa.
Musculi arytaenoidei : Csanakded inashúsai.
Musculus superior auriculae s. elevator , s. attol
leus : Fül felső, vagy felemelő vagy felvonó inas
húsa .
Musculus anterior , s. attraheus auriculae : fül el
söbb vagy elörehúzó inashúsa .
Musculus azygos glandulae thyreoideae: Paízsded
mirigy páratlan inashúsa. d , fosztó , vagy taga
dó , Súyos , pár.
Musculus azygos uvulae : Nyelycsap páratlan inas
húsa .
Musculus biceps brachii : Kar kétfejű inashúsa .
Musculus biceps femoris : Czumb kétfejü inashúsa .
Musculus bicornis : Kétszarvú inåshús.
Musculus biventer cervicis : Tarkó kéthasú inas
húsa .
Musculus brachialis internús: Kar belsö inashúsa .
Musculus buccinatorius : Pofa inashúsa .
Musculus buccopharyngeus : Pofa és nyeldeklő
inashúsa .
Musculus bulbocavernosus, seu Musculus accelera
tor urinae , seu , ejaculator seminis , s. bulbo ca
vernosus : Húgycsófeje és barlangja inashúsa.
Musculus ceratopharyngeus: Ypsilondedszarva ' és
nyeldeklö inashúsă.
Musculus cervicalis descendens : Nyakszirt lemenő
inashúsa .
Musculus chondropharyngeus : Porczogó és nyel
deklö inashúsa .
Musculus circumflexus palati : Szájpadlás hátrahaj,
lott inashúsa .
 432 1

Muscnlus coccygeus : Farcsík inashrúsa .

Musculus complexus : Öszszeölelködzött inashús.
Musculus compressor nasi : Orr öszszeszorító inas
húsa.
Musculus constrictor cunni : Aszszonyi - szeméremtes
tet öszszeszorító inashús.
Musculus constrictor isthmi faucium : Torkolat szo
rosságát öszszeszoritó inashús.
Musculus constrictor pharyngis : Nyeldeklöt öszsze
szrító inashús.
Musculus coracobrachialis : Hollóorrpúp és kar
inashúsa.' zopaļ, azos , holló, kakas orra.
Musculus coracoradialis: Hollóorr- púp és kézszár
csont inashúsa .
Musculus corrugator supercilii: Szemöldök öszsze
húzóipashúsa .
Musculus cremaster : Felakasztó inashús. Ypeuasno,
7005, felakasztó , felfüggesztö.
Musculi cricoarytaenoidei : Gyűrő – és csanakded
nek inashúsaik . xpiros , gyürö. dipulaiva , csa
nak . εidos kép.
Musculus cricopharyngeus : Gyüröporczogó és nyel
deklö inashúsa.
Musculus cricothyreoideus : Gyürő - és paízsded inas
húsa.
Musculus crureus s . cruralis : Láhszár inashúsa .
Musculus cucullaris : Csuklyás inashús.
Musculus deltoides: Deltaded inashús. 4 , delta Gö
rög betü , &idos, kép .
Musculus depressor anguli oris ? Száj szegletet le
nyomó inashús.
Músculus depressor alae nasi : Orr szárnyát lenyo
mó inashús. 1

Musculus depressor labii inferioris: Alsó állkap

czát lenyomó inashús.
Musculus depressor septi mubilis : Mozogható köz
-falt lenyomó inashús.
Musculus deprimens oculi :Szeru lenyomó inashúsa.
Musculus detrusor urinae : Húgyotletoszıntó inashús.
 433

Musculus digastricus : Kéthasú inashús. Sis, kétszer;

γαςήe, has.
Musculus epicranius : Koponya inashúsa. 'éri, rajta ,
κράνιον, koponya.
Musculus erector clitoridis : Peczek felállító inas
húsa .
Musculus erector penis : Pecs felállító inashúsa .
Musculi extensores carpi radiales : Kézgyökeret és
kézszárcsontot kiterjesztö inashúsok .
Musculus extensor carpi ulnaris : Kézgyökeret és
könyökcsontot kiterjesztö inashús.
Musculi extensores hallucis : Lábhüvelyket kiter
jesztö inashúsok .
Musculus extensor indicis proprius : Mutatóúj tu
lajdon kiterjesztő inashúsa.
Musculi extensores pollicis : Hüvelyk kiterjesztő
.

ipashúsai.
Musculus extensor quatuor digitotum manus com
muais : Kéz négy új köz kiterjesztő inashúsa.
Musculus flexor brevis digiti minimi : Kisúj rövid
behajtó inashúsa .
Musculus flexor carpi radialis: Kézgyökér és kéz
szárcsont behajtó inashúsa.
Musculus flexor carpi ulnaris : Kézgyökér és kö
nyökcsont behajtó inashúsa .
Musculus flexor digiti minimi pedis : Láb kisúj be
hajtó inushúsa .
Musculus flexor hallucis : Nagylábúj behajtó inas
húsa.
Musçulus flexor 'pollicis : Hüvelyk behajtó inashúsa.
Musculus flexor quatuor digitorum pedis: Láb négy
új behajtó inashúsa .
Musculus flexor quatuor digitorum manus: Kéz
négy új behajtó inashúsa.
Musculus frontalis : Homlok inashúsa.
Musculi gastrocnemii $. gemelli ; Térdhas , vagy
Lábikra inashúsai. yasiy, has, xvhun, térd. Mert
a lábikra inashúsok mintegy hasat csinálnak a
térdnek . Lábikra , gemellus. Iker , gemellas ;
28
 434

innét, láb - ikere, azután lett, láb -ikre, végré, a?

vocálisoknak megegyezések miatt lelt , láb
ikra.
Musculus genioglossus: All és nyelv inashúsa. yé
νειον , ll, γλώσσα , ηyelv.
Musculus geniohyoideus : All és Ypsilondedesont
inashúsa .
Musculus glossopalatinus : Nyelv és szájpadlásinas
húsa .
Musculi glutaei : Far inashúsa. ya8705 , far , segg ,
seggpofája, alfel.
Musculus gracilis : Karcsú inashús .
Musculus hyoglossus : Ypsiloncsont és nyelv inas
húsa.
Musculi hyothyreoidei : Ypsiloncsont és paizsded
porczogok inashiúsaik .
Musculi iliaci : Csipö inashusai .
Musculi incisivi Cowperiani : Cowper vágó inashusai.
Musculus indicator : Mutatóúj inashúsa .
Musculus infraspinatus : Lapoczka -urmoja alattvaló
inashús. Ormó: Pinna , Pinnaculum , Acrote
rium . Páriz p .
Musculi intercostales : Bordaközi inashúsok .
Musculi interossei : Csontközi inashúsok .
Musculi interspinales: Gerinczközi inashúsok .
Musculi intertranversarii : Szelemenközi inashúsok .
Szelemen : Transversarius, Transversalis. Sze
lemen gerenda : Trabs transversaria , Trabs
transversalis. In usu . Szelemen deszka a ha
jóban , Transtra : Pár izp. Szelemen : Trabs
transtra . Párizp.
Musculi ischio cavernosi : Tompor és barlang inas
húsai.
Musculus latissimus colli : Nyak legszélesebb inas
húsa.
Musculus latissimus dorsi : Hát legszélesebb inas
húsa . V

Musculus laxator tympani : Dob megeresztő vagy

tágító inashúsa.

i
 435

Musculi levatores anguli oris : Száj szegletét fel

emelö inashúsok .
Musculi levatores anguli scapulae : Lapoczka szeg
letet felmelö inashúsok .
Musculi levatores ani : Alfelt felemelő inashúsok.
Musculi lovatores costarum : Bordák felemelö inas
húsai .
Musculus levator labii superioris , alaeque nasi : Fél
sö ajak és orr szárnya felemelö inashúsa .
Musculus levator labii superioris proprius : Felsö
ajak tulajdon felemelö inashúsa.
Musculus Jevator palati mollis : Lágy szájpadlás fel
emelö inashúsa.
Musculus levator palpebrae : Szemhéj vagy Szem
pilla felemelő inashúsa.
Musculus levator urethrae : Húgycsö felemelö inas
húsa .
Muscalus lingvalis : Nyelv inashúsa.
Musculus lividus : Kékes vagy Ónszín inashús.
Musculus longissimus : Leghoszszabb inashús.
Musculi lumbricales : Gilyiszta inashúsok.
Musculus major diaphragmatis: Altalrekesztö na
gyobb inashúsa.
Musculus major helicis : Fülkarimája nagyobb inas
húsa .
Masculus mallei exterior et interior : Kalapács bel
ső és külső inashúsa .
Musculus masseter : Rágó inashús . uaoodopai, rá
gom . ui: 00ɛ/ne, rágó.
Musculus minor diaphragmatis : Általrekesztő ki
sebb inashúsa .
Musculus minor helicis : Fülkarimája kisebb inas
húsa.
Musculus multifidus spinae : Gerincz sallaugos inas
húsa .
Musculus mylohyoideus: Zápfog és Ypsiloncsont
inashúsa. utai , malom , Hyoideus, Lásd .
Musculas mylopharyngeus : Zápfog és nyeldeklő
inashúsa .
28
 3 436

Musculi obliqui capitis : Fej kajla inashúsai.

Musculi obliqui oculi: Szem kajla ſinashúsai.
Musculi obturatorii : Dugacs inashúsok .
Musculus occipitalis: Szirt vagy Búb inashúsa.
Musculus omohyoideus : Ļapoczka és Ypsiloncsont
inashúsa . wuos , váll. Ének a szónak még tha
Tus , széles, a ' hija . Mert quos alaus , vagy
LatúnosanOmoplata , vagy Homoplata teszen la
poczkát. Hyoideus , Lásd.
Mrisculus opponens pollicis ; seu antilhenar : Hü
velyk behajtó inashúsa.
Musculus orbicularis oris : Száj kerek inashúsa.
Musculus orbicularis palpebrarum : Szemhéjak kerek
inashúsok .
Musculus palmaris brevis et longus: Tereny rö
vid , és hoszszú inashúsa .
Musculi papillares : Bimbós vagy Babugos inas
húsok,
Musculus peclineus : Fesü inashús.
Musculi pectorales : Melyly inashúsai.
Musculus pennatus : Tollas inashús,
Musculus perforatus Casserii : Casser általlyukadt
inashúsa.
Musculi peronaei : Lábikracsont inashúsaí. neporn ,
kapocs , lábikracsont.
Musculus petrosalpingostaphylinus : Köszikla és
kürtcsont ' s nyclvcsap inashúsa . répa, köszikla.
σάλπιγξ , ιγγος , trombita , kirt , σταφυλή ,
nyelvcsap.
Musculus pharyngopalatinus: Nyeldeklő és szájpad
lás inashúsa,
Musculus plantaris : Talp inashúsa.
Musculus popliteus: Horgasin inashúsa.
Musculus pronator quadratus : Befeléforgató négy
szegü inashús. Prono , pronum facio , inclino.
Sidon. l. 8. ep . 11 .
Musculus pronator rolundus : Befeléforgató kerek
inashús.
 437

Musculus psoas : Véknya inashúsa. xóa, vagy yoia

véknya, derék, horpasz.
Musculus pterygoideus exlernus et internus : Külső
és belső szárnyded inashús.
Musculus pterygopharyngeus : Szárnycsont és nyel
deklö inashúsa .
Musculus pyramidalis : Lingded inashús.
Musculus pyriformis : Körtvélyded inashús.
Musculus quadratus femoris : Czomb négyszegű
inashúsa .
Musculus quadratus lumborum : Véknyak négy
szegű inashúsok .
Musculus quadratus menti : All négyszegü inashúsa.
Musculus radialis internus : Kézszárcsont belső inas
húsa .
Musculus rectus abdominis : Has egyenes inashúsa.
Musculi recti capitis antici : Fej első egyenes inas
húsai.
Musculi recti capitis postici : Fej hátúlsó egyenes
inashúsai.
Musculus rectus cruris : Lábszár egyenes inashúsa.
Musculus rectus femoris : Czamb egyenes inashúsa.
Musculi recti oculi : Szem egyenes inashusai.
Musculi retrahentes auriculae : fül hátrahúzo inas
húsai .
Musculi rhomboidei : Kajsza-négyszegű inashúsok.
Musculus risorius Santorini : Santorin nevető inas
húsa .
Musculus sacrolumbalis : Keresztcsont és véknya
inashúsa.
Musculus sartorius : Szabó inashús.
Musculi scaleni : Görbe inashúsok. orainvos , görbe:
Musculus semimembranosus : Félhártyás inashus.
Musculus semipinnatus : Féltollas inashús.
Musculus semispinalis dorsi : Fél hát gerinczes
innshús,
Musculas semitendinosus : Fél mócsingos inashús.
Musculi serrati antici inajor ct minor : Első na
syobb és kisebb fürészes inashúsok .
 438
Musculus soleus: 'Talpinashús. Solea : Talp ,
Talpbör.
Musculi sphincteres ani : Alſel korcz inashúsui. spiz
yo, öszszeszorítom , oq.777q, öszszeszoritó. Korcz,
In plicas se se constringens. In usu , Galya
korcz , Tarisznya - korcz , 's t. ee. Ez a' korcz
szó felette jól kiteszi a' sphinctert.
Musculus sphincter oris : Száj korcz inashúsa .
Musculus sphincter : palpebrarum : Szemhéj korcz
inashú sa .
Musculus sphincter pylori : Ajtó - ör korcz inashúsa ,
núan, ajtó, joho , örzöm .
Musculas sphincter vesicae : Húgyhólyag korcz
ina húsa .
Músculus phenosalpingostaphylinus : Ék -kürtcsont
és nyelvcsap inashúsa. ogiiv , 05. , ek . σάλπιγξ ,
yos, kürt. 07aguaj, nyelvcsap.
Musculi spinales cervicis : Tarkó gerinczek inas
húsaik .
Musculi spitales dorsi: Hát gerinczek inashusaik .
Musculus splenius capitis : Fejlépded inashúsa .
Splenius, lépded. Igy neveztetik ez az inashus a'
léphez való hasonlatosságára nézve.
Musculus splenius colli: Nyak lépded inashúsa.
Musculus stapedius: Kengyelesont inashúsa.
Musculus sternocleidmastoideus: Melycsont nyak
perecz és füldobcsont inashúsa. aréovov , mely
«ont , κλείς , ειδος, ηyakperecz , μαςός , csets,
&1805, kép, az az, csecsképü . A ’ Magyar füldob
névvel nevezi ezt a'csontot metaphorice , a ' Gö
rög pedig a' metaphorál itt a' csecstöl húzza le,
e'ben a nevezetben.
Musculus sternohyoideus : Melyly Ypsiloncsont
vagy nyelvcsont inashúsa.
Musculus sternothyreoideus : Melylycsont és paizs
ded porczogó inashúsa.
Musculus
húsa ,
styloglossus : Oszlopesont és nyelv inas
 439
Musculus stylohyoideus : Oszlopcsont és nyelvcsont
ja vagy Ypsilondedcsont inashúsa .
Musculus stylopharyngeus : Oszlopcsont és nyel
deklő inashúsa .
Musculus subclavius : Nyakpereczaljai inashús.
Musculus subcutaneus colli : Nyakbóraljai inashús.
Musculus subscapularis : Lapoczkaaljai inashús.
Musculus superbus :: Negédes inashús.
Musculus supinator brevis et longus : Hanyattoló rö
vid és hoszszú inashús ,
Musculns supraspinatus : Lapoczka ormója felett
való inashús , vagy Lapoczka felső inashúsa,
Musculus sustentator clitoridis : Peczek tartó inas
húsa .
Musculus sustentator penis : Pecs tartó inashúsa.
Musculus syndesmopharyngeus : Mócsing és nyel
deklö inashúsa. oi'vdɛquos , mócsing.
Musculu :- temporalis : Hálánték vagy Vakszem inas
húsa.
Musculus tensor fasciae latae : Széles pólat, feszítő
inashús.
Musculus tensor tympani: Dob feszítő inashúsa .
Musculus lensor veli palatini : Szájpadlás vitorláját
feszítő inashús.
Musculi teretes, major et minor : Hengeres inashú
sok , kisebb és nagyobb.
Musculus thyreoarylaenoideus: Paizs -és csanakde !
porczogók inashúsok .
Musculus thyrevepliglotticus : Paizsded és gégeha
siték fedelinashusa.
Musculus thyreopharyngeus: Paizsded és nyeldeklő
inashúsa .
Musculi tibiales , anticus et posticus : Térdcsont
inashúsai , első és hátulsó.
Musculus trachelomastoideus : Tarkó és füldob inas
húsa. Tpc xnkos , nyakszirt , tarkó. Mastoideus,
Lásd.
Musculus tragicus: Bak inashúsa. Jooyos, bak .
 440
Musculus transversalis cervicis : Nyakszirt szelemen
inashúsa ,
Musculi transversi perinaei : Seggpecsköz szelemen
inashusai ,
Musculus transversus abdominis : Has szelemen inas
húsa.
Musculus transversus auriculae: Fül szelemen inas
húsa.
Musculus trapaversus pedis : Láb szelemen inashúsa,
Musculus trapezius : Kajla-négyszegü inashús. 7oc
nea , asztal.
Musculus triangularis : Háromszegletü inashús.
Musculus triangularis sterni : Melylycsont három
szegletű inashúsa.
Musculus triceps brachii : Kar háromfejü inashúsa.
lus
húsa , triceps
Muscu femoris : Czomb háromfejü inas
Musculus trochlearis : Emelőcsiga įvagy Kerekcsiga
inashús.
Musculus uluaris internus: Könyökcsont belső
inashúsa ."
Musculus vastus internus et externus : Belső és kül
sö iszonyú-nagy inashús.
Musculus zygomaticus major et minor : Járomcsont
vagy Orczacsont nagyobb , és kisebb inashúsa,
Cuyos , járom .
Mutilatus : Csonka.
Mylohyoideus musculus, Lásd , Musculus mylo
hyoideus .
Myologia : Inashús tudomány. uvę, eger , iụashús.
hóvia , tudomány, beszéd.
Myslax: Bajúsz.
N.
Nasus : Orr.
Nates : Alfel, Segg.
Nativum arsenicum : Termék hími.
Naturalis historia : Természet történet.
Naturalis : Természetes , Természeti.
Necat: Öldököl , Gyilkol.
Nervorum truncus : Idegek törzsökjök.
Nervorum succussio : Rángatódzás.
Nervorum debilitas: Ideg gyengeség .
Nervosus morbus : Ideg kórság.
Nervus : Ideg. Ideg : Nervus, Amentum, ein Spanie
ader, Nerv. På riz p . Ezt a' szót én vettem fel
legelöször, midőn a Magnesességröl írtam, és
ezt most is jónak találom ; az elölt Rácz Pro
fessor után , Erző - in , névvel neveztem a' Mun
káimban.
Nervus abducens : Elvonó ideg.
Nervus accessorius Willisii : Willis toldalék idege.
Nervus acusticus : Halló ideg.
Nervus alveolaris posticus : Valúcska hátúlsó idege.
Nervus auricularis magnus et posticus : Fül nagy
és hátúlsó idege.
Nervus axillaris : Hón idege. Hón , axilla. Mert ,
Hónalja , regio subaxillaris. U sus.
Nervus buccinatorius : Pófa idege.
Nervi cardiaci : Szív idegei.
Nervi Cervicales : Tarkó idegei.
Nervus circumflexus humeri : Váll körülhajlott idege.
Nervus cochleae: Csiga idege.
Nervus communicans faciei : Abrázat közló idege.
Nervus cruralis : Lábszár idege.
Nervi cutanei : Bör idegei.
Nerrus dentalis : Fog idege.
Nervus digastricus: Kéthasú ideg.
Kervi digitales dorsales et volares : Új háta , és to
reny , felől való idegei.
Nervus divisus: Eloszloit ideg.
Nervi dorsales : Hát idegei.
Nervi cucephali : Agy idegei. tv , bạn ,, ben , xeppa
ani, fő .
Nervi ethmoidales : Rostadedcsont idegei.
Nsrvi extremitatum : Tetemek vagy Végtagok
idegeik .
 442
Nervus facialis : Abrázat idege .
Nervus frontalis : Homlok idege.
Nervus glossopharyngeus : Nyelv és nyeldeklő
idege.
Nervi glutaei : Far idegei.
Nervus hypoglossus : Nyelvalja idege..
Nervus iliohypogastricus : Csípő és kishas idege . ,
Nervus ilioingvinalis : Csípő és ágyék idege .
Nervus infraorbitalis : Szemgödöralja idege.
Nervus infrascapularis : Lapoczkaalja idege .
Nervus infratrochlearis : Emclöcsigaalja idege, Ke
rekcsiga idege.
Nervus intercostalis : Bordaközi ideg.
Nervus ischiadicus : Tompor idege , Farcsont idege .
Nervus lacrymalis : Könyücsont idege.
Nervi laryngei : Gége fej idegei.
Nervus lingvalis : Nyelv idege.
Nervi lumbales . Horpasz , v. Véknya, v. Derék ide
gei. Horpasz : Lumbus. Usus. Horpasz , jo
étől , horpad , dehiscit. Mert a'lumbus a' test 1
derekán vagy, truncusán mintegy behorpad. A’
lumhust leginkább a' lóban nevezi a’, Magyar
horpasznak . Véknya névvel is hijja a' Magyar
a' lùmbust. Mert a dereka vagy trancusa a' test
nek a'lumbushan legvéknyabb. Deréknak is
hijja. a' Magyar a'lumbust; innét van derék
szij ; a' derekában nem jól áll a ruha ; vékony
derekú ember , 's t.ee.
Nervus lumbo ingvinalis : Véknya és agyék idege.
Nervus massetericus : Rágóinashús idege.
Nervus maxillae inferioris : Alsó állkapcza idege.
Nervus medianus : Közbelső ideg. Medianus: köze
pi , közben való . Párizp. Közbelső. U su s.
Nervus medullae spinalis : hátgerincz velö idege.
Nervi molles : Lágy idegek .
Nervi musculares brachii : Kar inasbusainak idegeik .
Nervi musculares profundi: Mély inashás idegei.
Profundus musculus, másként, Perforans mus
culus.
 443
Nervus mylohyoideus: Zápfog és nyelycsont idege,
Nervus nasalis : Orr idege .
Nervi nasales postici : Orr hátúlsó idegei.
Nervus nasopalatinus : Orr és szájpadlás 'idege.
Nervus obturatorius: Dugacs -inashús idege.
Nervus occipitalis magnus, et parvus: Búb nagy és
kis idege.
Nervus oculomotorius : Szem mozgató ideg.
Nervus olfactorius : Szagló ideg.
Nervus opticus : Néző ideg .
Nervus palatinus : Szájpadlás idege.
Nervus patheticus : Szenvedő ideg. ná905 , beteg
ség, rainexos , szenvedő .
Nervi pectorales : Melyly idegei.
Nervus perforans Casserii : Casser általfúró idege.
Nervus peronaeus : Lábikracsont idege.
Nervus pharyngaeus : Nyeldeklő idege.
Nervus phrenicus : Általrekesztö idege:
Nervus plantaris internus et externus : Talp külsö
és belső idege.
Nervus pterygoideus : Szárnydedcsont idege.
Nervus pudendalis communis : Szeméremtest köz
idege.
Nervus radialis : Kézszárcsont ¡idege.
Nervus recurrens : Viszszafutó ideg .
Nervus renalis : Vese idegė.
Nervi sacrales : Keresztesont idege.
Nervus saphaenus : Nyilvánságos ideg. capuvas ,
világos, látható , nyilvánságos.
Nervus spermaticus externus : Külső mag ideg .
Nervi splanchnici: Belsőrész idegei. 0:11.cyzvov, bel
sörész , othuytrzos , belsőrészhezvaló .
Nervus styloideus : Oszlopcsont idege. oFv205, osz
lop, aidos, kép.
Nervus subcutaneus colli : Nyak böraljai idege. Col.
lum : Az a' rész , amely a' fej és a' melyly
közt középben van. És e’nek az első része col
lumnak , nyaknak , a hátúlsó része pedig cer
vixnek , nyakszirtnak , y, tarkónak neveztetik .
 444

Nervus subcutaneus malae : Orcza böraljai idege.

Nervus superficialis colli : Nyak felülete idege.
Nervus suprascapularis: Lapoczka feletti ideg.
Nervus supratrochlearis : Tekeröcsiga vagy Kerek
csiga, v. Csigakerek feletti ideg. 7ooxahia , kerek,
a ' melyel a kútból a vizet húzzák . Poll. l .
10. c. 5. E ' helyett ír Arist. in Mechan.
i
?poxahula; Theophr. hist. plant. lib. et
cap. 4. 7ooxnhd; Polyb. és Suid . 700xılia;
Diog. L aërt. 7ooxniéce , és innét van a La
tán, trochlea . Ismét ezek helyett athen. Lib.
5. Joozhilov olvastatik ; és ?ooxınlov, ugyan
csak kerekecskét teszen. Trochlea : Az anatomi
cusoknál az a' szemben fityegő porczogó , a
mely a felső állkapczacsont felett, a szem bel
ső szeglete mellett yan .
Nervus sympathious maximus : Legnagyobb együtt
szenvedő ideg. suusaféu , együtt szenvedek ,
avunafixos, együtt szenvedő.
Nervus sympathicus medius: Középső együttszen
ved ide ő g.
Nervus sympathicus parvus : Kis együttszenvedő
ideg.
Nervus temporalis : Halánték idege.
Nervus tibialis : Térd idege.
Nervus trigeminus : Hármas ideg.
Nervus trochlearis: Csigakerek idege.
Nervus ulnaris : Könyökcsont idege.
Nervus vagus: Bitang ideg .
Nervus vestibuli: Tornácz idege.
Nervus Vidianus : Vidian idege.
Nervi zygomatici : Járomcsont idege.
Neurilema: Idegcsipa. vaūgov, ideg,anun, csipa.
Noctambulo : Éjjeljáró,
Noctambulismus': Éjjeljárás,
Nodulus Aranlii: Arant gombja.
Nostalgia : Haza vágyás.
Notarius : Jegyző .
Nucha : Nyakszirt, Tarko.
 445

Nynzphae : Vizhalmok . výugar, nymphae , sunt

colliculi, seu summa pudendi muliebris labia ,
sic dicta , quod aquis e vesica prosilientibus ad
stare reperiantur . Blanc. Lex.
O.
Obductio : Törvényszéki orvos vizsgálat, Orvos,
vizsgálat.
Obstetricator : Bábaorvos.
Obstupescentia : Bódúlás , Kábúlás.
Obturatorius, musculus, Lásd , Musculus obtura
ratorius.
Occiput: Szirt , Búb, Lásd, Angulus occipitalis.
Occisio: Gyilkolás.
Odonloideus processus, Lásd, Processus odontoideus.
Oeconomia animalis : Élőállati gazdaság.
Oesophagus : Torok. ülow , futuruma gépw verbum
nāk , hozni vagy vinni fogom ; 'mert minden
ételt a' gyomorba visz vagy koz, és gáyw , eszem .
Lásd , Arteriae oesophageae.
Olecranun , sive Ancon : Könyök , Könyökcsúcscsa ,
Könyök púpja, Könyök fejes whexpovov , a'
könyök púpja vagy csúcscsa, wany, vos, könyök,
ypávov , fej, armwr., könyök, könyök fej. >

Omentum : Takaróháj, Cseplyés-haj, Cseplyesz

háj , Cseplyesháj. Lásd, Epiploon" seu Omentum .
Ömentula: Takaróhájacskák ,
Omentum colicum : Üresbél fodorhája .
Omentum gastrocolicum : Fodorbél és gyomor csep
lyeshája.
Omentum gastrohepaticum : Gyomor és máj osep
lyése.
Omohyoideus musculus , Lásd , Musculus omo
1
hyoideus.it
Omoplata : Lapoczka. wuos,váll, ahatùs; széles:
Omphalomnesaraica valvula , Lásd, Valvula ompha
Tomesaraica. Õugados, köldök. Megápalov , for
dorháj , uéon, középső, dpara , has.
 416
Onania : Onánság.
Operatio chirurgica : Seborvosi metszés, Serbervosi
munka.
Ophthalmica arteria , Lásd, Arteria ophthalmica.
Opium : Máklé.
Opticus, Lásd , Foramen opticum .
Orbiculus ciliaris : Szemszörded kerektest.
Orbita : Szemgödör .
Organa lacrymas secernentia : Könyüt elválasztó
müszerek . ‫וכ‬

Organon : Müszer. @oyavov, müszer.

Organisatio : Müszerség.
Organisatus: Műszercs.
Organicas: Müszeri.
Orificium uteri : Anyaméhszája, Méhszája , Nadra
szája.
Orificium vaginae : Hüvelyszája.
Os : Csont.
Os brachii : Karcsont. Boa xlov , kar.
Os bregmatis: Fejtető csont. Beégue ', afos , vagy
Beeyuós, 8. Fejtető csont.
Os capitatum : Tejes csont.
Os clunium , seu sacrumh , s. latum : Keresztcsont.
Os coccygis : Farcsík .-MÓZHVĚ, vyos, farcsík.
Os coxae , seu Coxéndix , seu Os ischi : Farcsont,
Tomporcsont. ioylov , farcsont.
Os cranii , seu Calva, seu Calvaria : Koponya csontja,
Koponya. zpáviov, koponya. Olyan mint a
xpavos, sisak , t. li. az agyat örzi a’ külsö ve
szélytöl.
Os cribriforme: Rostaded csont.
Os cuboideum : Koczkadéd . csont , -Koczkacsont.
- κύβος, koczka, είδος, kep.
Os cuneiforme: Ékded csont, Ékcsont.
Os ethmoideum . Rostaded csont. Rostacsont. ita
μός , rosta , είδος , kep.
Ossafaciei : Abrázat csontjai.
Os femoris : Czombcsont.
Os frontis : Homlokcsont.
 447

Os hamatum : Horogcsont.
Ossa humeri : Vállcsontjai.
Os hyoides : Ypsilondedcsont, Ypsilon csont,Nyelv
csont.
Os ileum : Csipö csont, Csípő. čineos, megfodorítta
tott, fodor , megtekeríttetett, tekercs, öszszehen
geríttetett. Mert a' csipöcsontja ilyen .
Ossa innominata : Nevetlen csontok .
Os intermaxillare : Allkapczaközi csont.
Os ischii : Farcsont. Lásd Os caxa e.
() ssa lacrymalia: Könyúcsontok .
Os latum seu Os sacrum : Szélescsont, vagy Kereszt
csont.
Ossa longa : Hoszszú csontok , ü . m. a' czombcsont,
karcsont.
Os lunatum : Hóldcsont.
Ossa malaria : Orcza csontok.
Os màxillae inferius : Alsó állkapcza csont.
Ossa maxillaria superiora : Felsö állkapcza csontok.
Os melacarpi pollicis : Kézfej hüvelyk csontja. 1
Ossa metatarsi : Lábfej csontjai.
Os metatarsi hallucis : Lábfej nagylábúj csontja.
Os multangulum majus et minus: Nagyobb és ki
sebb sokszegü csont.
Ossa nasi : Orr csontjai.
Os naviculare carpi 'et tarsi : Kézgyökér és boka
csónak csontja .
Os occipitis : Szirt, vagy Búh csontja.
Ossa palatina : Szájpadlás csontjai.
Ossa parietalia , seu Bregma , seu Sinciput : Fal
csontok .
Os pectinis : Fésü csont.
Os petrosum : Köszikla csont.
Os pisiforme: Borsó csont.
Os pubis : Agyék csont.
Os sacrum : Keresztcsont.
Os scaphoideum : Csonakded csont. oxpor , csonok
{ idos, kép.
 448
Ossa sesamoidea : Sesamum — ( Indiai gabona neme)
képű csontok .
Os sphenoideum : Ékcsont, ' Ékded csont.
Ossa tarsi : Boka csontjai.
Os lemporum : Hálánték csontjai.
Os triquetrum : Háromélű csont.
Ossa turbinata : Csúcsós csontok, Púpos csontok .
Os unciforme : Kajmacsképü csont. Kajmacs : Un
cus, Uncinus, ein Hacke, Hafft. Párizp,
Os ungvis : Köröm csont.
Os vespifome.: Darázsded csont.
Ossa zygomatica : Járom csontok .
Ossicula auditus: Hallás csontocskái.
Ossicula plana : Lapos csontocskák .
Ossicula triquetra : Háromélű csontocskák.
Ossicula Wormiana : Worm csontocskái.
Ossiculum Sylvii : Sylvius csontocskája.
Osteogenesis : Csont eredet.odléov , osont, pavedis,
eredel.
Osteologia : Csont tudomány. 007éov , csont, doyla ,
tudomány, beszéd.
Ostium cutaneum : Bör nyílása.
Ostia ventriculi : Gyomor szájai,
Ostium ventriculi duodenale : Tizenkettős felé vald
gyomor szája .
Ostium ventriculi oesophageum : Torok felé való
gyomor szája .
Ostium ventriculi cordis venosum , Vérér felé való
szívkamara szája.
Ostium ventriculi cordis arteriosum ; Veröér felé
való szívkamará szája .
Ostium venae coronariae : Korona vérér szája.
Ovalis , Lásd , Annulus fossae ovalis cordis .
Ovaria : Tojástartók.
Ovula Graffiana : Graff tojáskái.
Ovula Nabothi: Naboth tojáskái.
Ovum : Tojás.
Oxydatio , Savanyítás.
Oxydum antimonii: Szorító félmesze:
1
 1

449
Oxydum'plumbi: Ólom félniész .
Oxydum cupri : Réz félmész.
Oxydum mercurii : Kéneső félmész
P.

Pacatur , Subticet , Sedatur : Elcsilapodik .

Paederastia : Gyermek szeretés, Fiúgyermek ferléz
tetés .
Palatum : Szájpadlás. Palatum : Szájpadlás. U su s.
Palalum durum : Kemény szájpadlás.
Palatum fissum : Hasadt szájpadlás.
Palatum mobile : Mozogható szájpadlás.
Palatum molle : Lágy szájpadlás.
Palmae plicatae: Ránczos terenyek.
Palpatio obstetricalis : Bábás tapogatás. Tuschirang.
Palpebrae : Szemhéjak , Sempillák,
Pancreas : Mindhús, Csupahús. Lásd , Arteria pan
creatico duodenalis .
Papilla mammae : Csecsbimbó.
Papillae cutaneae : Bőr bibircsói, v. babugai.
Papillae filiformes : Fonalded bibircsók,
Papillae fungiformes: Gornbaded bibircsók.
Papillae linguae: Nyelv bibircsói.
Papillae renales : Vese bibircsói.
Papillae vallatae : Arkos bibircsók,
Parallelus : Altalellenes , Egyarányos. rapà , által ,
ál.nwv , ellenben .
Paralysis : Szélütés.
Paria nervorumn : Idegek párjaik .
Parenchyma : Tóltelék, öszszenött -ver -löltelék xéw ,
töllöm , kitöltöm , széjjeltöltöm . Tulajdonképen
a folyó dolgokról mondatik. Tapey XÚw , téltúl
betöltöm , mellé betöltöm . nepéyxvua , Erasi
stratus így nevezte mindegyik belsőrésznek az ál
latját (substantiáját): azért, mert úgy véleke
dett , hogy minden belsőrésznek az állatja vagy
inivolta a vérerekből kitöltetett vérből nóoszve.
Gal. simpl. med. 1. 11 .
29
 450

Parenchymata : Juhok. Parenchymata , sunt viscera

quae elaborant aliquid , quod usui communi to
tius corporis,inseruit: sic pulmo et cor confici
unt ex alimentis in primis visceribus contritis
sangvinem per suam actionem et fabricam , et
iterum ex sangvine conficiunt reliquos humores
minores ; hepar elaborat bilem , quae est ciborum
intimum resolvens et miscens. Pro omnibus
visceribus aliquando paulo latius sumitur , a
Advezméo , transfundo. Juhok : R. Ilia . Viscera,
Intestina. Sándor. Juha embernek : Epar ho
minis. Die Leber des Menschen. Páriz p. Éha
embernek : Epar hominis. Die Leber des Men
schen. Páriz p.
Parietale os , Lásd , Foramen parietale,
Parotis : Fültö , Fültöve , Fültö -mirigy. napà , háta
megett , mellette, gs, wòs, fül. Lásd, Glandu
la parotis .
Parotis accessoria : Táldalék fültő -mirígy.
Parturitio : Vajúdás.
Partus : Lebetegedés.
Palella : Térdkalács.
Patheticus nervus, Lásd', Nervus patheticus.
Patrius : Honi. Hon , Hól ; ubi , locus mansionis ,
patria. Innét Olthon , vagy otthol, domi. Otthon
vagy Otthol róllum , in patria mea fui. A' hon
szótól jö , honi, patrius , és jó volna , holi, is.
Nagyon hibáznak tehát, akik a' honi helyett ,
o. Honynyi Törvény ,
p. 0.
honynyi, szót írnak , p.
Jus patrium ,
Pavimentum orbitae: Szemgödör feneke.
Pecten pubis : Agyékcsont fésüje.
Pectus: Melyly , Mejj.
Pedunculi cerebri : Agy szárai.
Pedunculus cerebelli : Agyacska szára.
Pelvis : Medencze.
Pelvis renalis : Vesc medenczéje.
Pemphigus: Hólyagos hideglelés.
Penetrans : Altalható. Altal-nem -ható . Non pene
trans .
 451
Penicillus : Ecset.
Penis : Pecs, Férjfitag , Lásd , Arteria penis.
Pericardium : Szívhólyag , Szívzsacskó , Szívkörc ,
· Szívkör , Szívkér. tapi, körül , zugdia , szív.
Lásd , Arteria pericardiaca.
Perichondrium : Porczogó -hártyája , Porczogóköre ,
Porczogókör, Porczogóké . repi, körül , xóvd
gos , porczogó.
Pericranium : Koponya hártyája , Koponyakör , Ko
ponyakér. noi , körül, zoávcov , koponya.
Perinaeum : Segg - pecs -köz, Segg -szeméremtest-köz.
Lásd , Arteria perinaei .
Periodus : Körút.
Peripheria : Kör , Környület , Körület. Tégi, körül,
peow , viszem ..
Períosteum : Csonthártya , Csontköre, Csontkör ,
Csontkér , Csontbör. tevi, körül , osztov , csont.
Peritonaeum : Haskér , Haskör , Bélkör , Bélkér.
TE017évvw , körülveszem , körülhúzom , körülfe
szítem . Haskér : Peritonaeum . Páriz p .
Perone : Lábikracsont, tegóvn , kapocs. Csak a'nyit
tesz, mint Latanúl., Fibula , ahogy híjják a'
lábikracsontot. Lásd , Incisura peronca .
Personalitas : Személyesség .
Perpendiculum : Függőség.
Perpendicularis: Függös.
Pes : Láh .
Pes ariserinus : Lúdláb.
Pes hippocampi: Kunkorodott - ló läba. Lásd , Cora
+
nu Ammonis.
Pestis : Döghalál.
Petiti canalis, Lásd , Canalis Petiti.
Petrosalpingostaphylinus musculus , Lásd , Musca
lus petrosalpingostaphylinus.
Phalanges digitorum : Ujak izeik , Új-izek. gadays,
yos , hadi sereg. Secundario , akár micsoda sereg
dolog.
Phantasia : Tünödözés .
Pharynx , Lásd , Arcus pharyngopalatinas.
29
 452
Pharyngopalatinus arcus , Lásd , Arcus pharyngopa- .
latinus.
Philtrum : Szerelem - ita ).
Phlegmaticum temperamentum : Taknyos mértéklet.
Phosphorus , Lásd, Calx phosphorica.
Pbrenes , Lásd , Arteria musculophrenica.
Phosphorus: Világosító.
Phrenicogastricum ligamentum , Lásd , Ligamentum
phrenicogastricum .
Physiologia : Egészségtudomány. gvos, természet ,
Loyia , indomany. Jegyz. Nem nevezhetem ;
Természelludománynak a' physiologiát azért ;
mert már a' , physicát, nevezlem úgy .
Phytotomia : Növevénybontzolás. qulov , növevény,
Tour , Dor : Joud , vágás.
Pia mater v. menins , Vékony agykér vagy agykör ,
Vékony agybárlya .
Pigmentuin nigrum : Fekete festék.
Pinealis , Lásd, Claudula pinealis.
Pinnae narium : Orrlyuk szárnyai.
Placenta , Secundae , Secundinae : Mássa , Lepény.
Mássa a' szülő aszszonynak : Secundae. Párizp.
Plagiarius puellae: Leány martalócz. Martalócz :
Plagiarius. Páriz p .
Planum orbitale : Szemgödör lapja.
Plasticitas : Mázosság.
Platysmamoides musculus , Lásd , Musculus platys
mamoides.
Plethora :,Vérbőség , Vérsokaság.
Pleura : Oldalbártya. al.evod , oldalt behúzó hár
tya. Lásd , Humor pleuriticus
Plexus : Fonudék , Fonaték , Fonat.
Plexus cardiacus: Szír fonadékja. rapdiaròs , szi
vi , szívhezvaló .
Plexus choroideus , rectius , choriodeus : Báránybör
fonadékja.
Plexus coeſiacus : Has fonadékja. noihos, üres,mint
a' milyen üresség a'felső- , közepső- és alsóhas.
Plexus cruralis: Lábszár fonadék ja .
 453
Plexas gastricus: Gyomor fonadékja.
Plexus hepaticus : Máj fonadékja,
Plexus hypogastricus: Kishas fonadékja ; Alsóhas
fonadékja , Alhas fonadékja. ủnò , alatt, pasiie,
gyomor.
Plexus uterinus : Nádra fonadékja , Méh fonadékja,
Anyaméh fonadékja.
Plexus iliacus : Csípő fonadékja.
Plexus ischiadicus : Farcsont fonadékja.
Plexus lienalis : Lép fonadékja.
Plexus lumbalis : Horpasz fonadékja.
Plexus mesenterici : Fodorháj fonadékjai.
Plexus nervorum mollium : Lágy idegek fonadék
jaik.
Plexus obturatorius : Dugacs fonadék.
Plexus oesophagei : Torok fonadék jai.
Plexis pampiniformnis : Szőlőlevélded fonadékok,
Plexus phrenicus: Altalrekesztő fonadékja.
Plexus pulmonalis : Tüdó fonadékja.
Plexus renalis : Vese fonadékja .
Plexus saphaenus : Nyilványságos- ér fonadékja.
Plexus spermaticus : Mag fonadékja .
Plexus venarum : Vérerek fonadékjaik .
Plexus vaginalis : Hüvely fonadékja.
Plexus vasorum lymphaticorum : Vízecények fona
dékjaik . 1

Plicae cubiti : Könyök ráncza.

Plicae semilunares Douglassii : Douglass félhóldas
ránczai.
Polilia medica : Orvosi szertartás , Orvosi rendlarlás.
Pollex : Hüvelyk.
Pons Varolii : Varol hídja .
Poples: Horgas -in , Térd-hajlás, Horgas-in : poples.
U sus. Lásd , Arteria poplitea.
Pori : Lyukacskák . nópos , út , általmenetel.
. Porta hepatis : Máj kapuja.
Portio : Rész .
Portiones nervorum : Idegek részeik.
Portio vaginalis uteri : Méh hüvelyfelé való része.
 454 )
Porus acusticus , seu Meatus auditorius : Hallás csa .
tornája.
Poupartii ligamentum , Lásd , Ligamentum Poupartii,
Praecipitatus: Leveretett.
Praecox: Idejénért , Koránérö.
Praeparatum : Készítmeny.
Praetensio : Kereset.
Praeputium clitoridis : Peczek fitymája vagy elöhäre.
Primum lac post partum , Colostrum : Fecstej.
Primogenitura : Elsőszületés.
Primogenilus : Elsőszülött.
Principium : Elö , Talpiétel , Àllítás, Kezdet.
Prisma: Fürészfogded . toitw , fürészlek. Fürész
fºgképü a' prismą, azért nevezem Fürészfogded
névvel .
Probabililas : Hihetőség:
Processus , seu Apophysis , seu Probole, seu Ecphy
sis , seu Productio , seu Projectura , seu Protu
beranlia : Púp. Lásd , Ala processus pterygoidei.
Processus alaeformes : Szárnyded púpok .
Processus alveolaris : Válucskás púp,
Processus anconaeus : Könyök púpja .
Processus anonymi: Nevetlen púpok.
Processus brevis mallei : Kalapács rövid púpja.
Processus ciliares : Szemszörded púpok.
Processus clinoideus : Nyoszolyaded púp. zhivn,
nyoszolya , £ idog , kép. zhivoeldys, nyoszolya
ded . Mert e'nek a'csont púpnak olyan kis öble
van, amely a nyoszolyához hasonló ; mint p.
0. a' lapoczka púpjának , amely a vállcsontot
vagy karcsontot magába veszi.
Processus condyloidei: Bötyökded púpok, xóvdvios ,
bötyök , idos , kép .
Processus coracoideus: Hollóorrded púp. zoomes ,
azos , holló , holló orr. Eidos , kép.
Processus coronoideus : Varjúorrded púp. xopávn ,
varjú , sidos, kép.
Processus çoronoideus
orrded pú pja.
ulnae: Könyökcsont varjú-,
6
 455
Processus cubitalis: Könyök púpja.
Processus divortialis: Váló per.
Processus dentalis : Fog púpja .
Processus falciformes: Kaszaded púpok ,
Processus Folii : Folius púpjai.
Processus frontalis : Homlok púpja.
Processus jugulares : Felső -melylycsont púpjai,
Processus longus mallei : Pöröly hoszszú púpja.
Processus mastoideus sen mammillaris : Csecsded púp.
Processus mucronatus seu xiphoideus ; Törded vagy
kardded púp .
Processus maxillaris : Àllkapcza púpja .
Processus nasulis : Orr púpja.
Processus obliqui : Kajla púpok.
Processus odontoideus : Fogded púp. odds, ovos ,
fog. εisos , ki p.
Processus orbitalis : Szemgödör púpja.
Processus palatinus : Szájpadlás púpja .
Processus pro medulla oblongata : Hoszszú - velä
púpja.
Processus pterygoidei: Szárnyded púpok.
Processus pyramidalis : Lángded púp.
Processus spinosus: Ormós púp.
Processus styliformis: Oszlopképű púp,
Processus temporalis : Vakszem púpja.
Processus transversus : Szelemen púp.
Processus unciformis : Kajmacsded púp.
Processus uncinatus: Kajmacsos púp.
Processus vermiformis : Gilyisztaded púp,
Processus xiphoideus : Kardded púp.
Productum : Termék .
Prolapsus uteri: Nádra leszálás. Prolapsus vaginac :
Hüvely leszálás. Procidentia aui : Bél lejárás.
Prolificatio : Tenyészés.
Promontorium : Fok , Hegy , Fokhegy.
Pronatio : Beforgatás .
Pronator musculus, Lásd , Musculus pronator.
Proportio : Arányosság.
Prostata : Előlálló. noassians', clőlálló .
 456
Protocollum : Jegyzőkönyv.
Protuberantia annularis : Gyürös kicsucsorodás.
Protuberantia basilaris: Àllap kicsucsorodása.
Protuberantia occipitalis : Szirt kicsucsorodása ,
Provectae aetatis : Idös.
Prunus laurocerasus : Borostyáncseresznye szilva .
Psalterium , seu Lyra : Kintorna. Kintorna : Nab
lium , Nablum. eine Harpfe , ein Instrumentvon
zehn Saiten . Kintornálni Nablo ludere , Nab
lium pulsare, aufder Harpfe schlagen . Párizp.
Kintornálni : R. Psallere , Intonari , v. Clamare ,
Vociferari. Sándor. Az anatomicában is ilyen
képü dolgot jelent a' Psalterium .
Psoas musculus , Lásd , Musculus Psoas.
Pseudoaneurisma : Al-verőérdaganat.
Pseudohernia : Alszakadás.
Psychologia : Lélektudomány,
Ptarmica : Plrüszköltetök .
Pterygoideus, Lásd , Canalis pterygoideus.
Pterygoidei processus ala , Lásd , Ala processus
pterygoidri.
Pterygoplatinus canalis , Lásd , Canalis pterygopil ,
latinus.
Phtisis pulmonalis: Tüdövész.
Pubertas : Felserdülés, Mohosodás, Fonosodás ,
Mohos ifjúság.
Pubes : Fon , Lágyször.
Pubis os , Lásd , Arcus ossium pubis.
Pubis ossis crista , Lásd , Crista ossis pubis.
Pudendum : Szemérem -test, Szemérem.
Pugno certare : Öklözni , mint az Anglusok szoktak ).
Pugno factum certamen : Öklözés , ( Bags ).
Pulmones : Tüdök .
Punctualiters : Szeresség. Szeres , Szertartó , R. Ac
curatus , Exactus , Ordinatus. Ordinum "obser
vans. Sándor.
Punctuin insertionis : Beszerkezletés szúratja .
Punctum fixum : Leszegezletelt szúrat.
Punctum mobile : Mozgó szúrat.
 457
Puncta lacrymalia: Könyű szúratok.
Punctum ossificationis : Csontosodás vagy Csonttá
válás szúratja.
Pupilla : Szemfény.
Purificatio : Genyecségezés, Genyecségesedés.
Pus : Genyecség ,
Pylorus : Ajtó- ör , Ajtónálló. Lásd, Arteria pylorica.
Pyramis : Lángded.
Pyramidalis musculus, Lásd , Musculus pyrami
dalis.
Pyramides renales Ferreinii : Ferrein vese lángdedei.
Q.
Quimutitas : Menynyiség,
R.
Radius : Kézszárcsont , Kéznyelcsont.
Radix dentis : Fog gyökere,
Padix nisi : Orr gyökere.
Rami maxillae inferioris . Alsó állkapcza ágai.
Rami nervi divisi : Eloszlott ideg ágai.
Rami adscendentes : Felmenő ágak.
Ramus horizontalis: Vízszint-menö ág.
Pana , Lásd , Arteria ranina.
Ranunculus : Békás.
Raphe scroti: Golyózsacskó varrása. pap , varrás.
Rarus : Ritka.
Reagens : Pedző , Lásd , Chemia Kováts.
Recens : Uj , Mostani.
Receptaculum : Tartó , Tartóhely.
Receptibilitas : Befogadhatóság , Bevehetőség , Elfo
gadhatóság.
Recessus hemiellipticus: Féltojásded rejtek.
Recusat : Szabadkozik .
Regia aqua , Király vize.
Regiones abdominis : Has tájékai.
Regio epigastrica : Felsöhas- vagy Félhastájék. Vagy
a’ségi osztály szerént : Haseleje tájéká , Has elö
 458
tájék , Has feleltvaló tájék , Előhas tájéka, éni,
felett, felül, yasig. has. Epigastrium : A' has
nak egész első része. Ezt három részre oszták
az anatomicusok. 1 ) Regio hypochondriaca , vagy
hypochondrium ; porczogó alja tájék . 2) Regio
umbilicalis ; köldök tájéka, 3) Regio hypogastri
ca, vagy, hypogastrium ; Kishas-vagy Alsóhas
vagy Alhastájéka. Kishas , ismeretes szó ,
Ususban van. A? mondottam ostálytaz újabb
anatomicusok így teszik, 1) Regio epigastrica,
Felsöhas- vagy Felhastájéká. 2) Regio meso
gastrica, Középhas tájéka, vagy Köldök tájéku.
3) Regio hypogastrica, Alsohas - vagy Alhas
vagy Kishas lájéka.
Regio hypogastrica : Kishas tájéka , Alsóhas vagy
Alhas tájéka. ùnò , alatt , alól , yasio, has
Regio iliaca: Csípő tájéka,
Regio ingvinalis :Agyék tájéka.
Regio lumbalis : Horpasz tájéka. Véknya-vagy De
rék tájéka.
Reģio mesogastrica : Középhastájek. pɛoos , fél ,
közép , yasno, has.
Regio perinaei : Seggpecsköz tájéka.
Regio pubis : Agyék tájéka.
Regio umbilicalis : Ķöllök tájéka.
Regnum minerale : Asvány ország.
Relatio obductionis : Orvos vizsgálat túdosítása.
Relatio : Viszszavitel .
Relativus : Viszsza viteles.
Renculi : Vesécskék .
Renes : Vesék .
Renes succenturiati : Segéd - vagy Seges -vagy Segitö
vagy Pótolék - vagy Pót , vagy Polomvesék .
Pieproductio : Ujranövés, Ujratermés, Ujratermesz
tés, Isméttermesztés.
Fiesanatio possibilis ; Meggyógyúlhatóság .
Respiratio uterina : Nádrabeli lélekzés.
Respiratio steſlorosa : Hörgö lélekzés.
 459
Respirationis organa : Lélekzés műszerei.
Rete carpeum dorsale et volare: Kézgyökér hátí
nak és terenyi részének hálója.
Rete Malpighii : Malpigh hálója.
Rete mucosum : Taknyos háló .
Rete vasculosumHalleri : Haller edényes hálója.
Retina : Hálós, Hálóhártya.
Retinaculum : Tartóztató .
Rhizigallum flavum arsenicum mineralisatum : Ér
czetleníttetett hími gubics lé.
Rhomboidei musculi , Lásd , Muscali rhomboidei.
Rhombus: Kajlanégyszeg , Kajszanégyszeg .
Rima glothdis : Gege hásítéka.
Rima vulvae : Aszszony, szemérme hásítékja,
Rostrum sphenoidale : Ékcsont orra .
Rotatio : Forgás .
Rotula : Kerekecske,
Rudimentum : Kezdet.
S.
S. Romanum : Ronai S. Friends
Saccus caecus : Vak zsacskó.
Saccus lacrymalis : Könyü zsucskó .
Sacrales nervi , Lásd, Nervi sacrales .
Sacrococcygeum ligamentum , Lásd, Ligamentum sa
crococcygeum .
Sal ammoniacum : Ammon só .
Salis acidum : Sósavany.
Sancti Vili chorea : Szent Vida táncza .
Sangvinis suffusio : Vér elfutás , Vér kiömlés.
Santorinianae cartilagines, Lásd , Cartilagines Sana
torinianae.
Santoriniana concha, Lásd , Concha Santoriniana.
Santorini emissaria , Lásd, Emissaria Santorini.
Saphaenys nervus, Lásd , Nervus saphaenus.
Saturatio : Jóllakás, Jóltartás ( a' Chemiában ).
Scalae : Lábtók .
 460
Scala tympani: Dob lábtója.
Scala vestibuli : Tornácz lábtója.
Scapha : Csónak.
!
Scaphoideum os, Lásd, Os scaphoideum .
Scapula : Lapoczka,
Scarlatina : Skárlátk i utés .
Sceleton artificiale : Mesterséges Csonttest. ein Bein
körper. 0 £ &Tóv, kiszáradt, kiszáradt hólttest ,
csonttest, orehéo , vagy ozékw, kiszárazlon.
Sceleton naturale : Természetes csonttest.
Schema : Példázat .
Schneideri membrana pituitaria , Lásd , Membrana
Schneideri pituitaria.
Scirrhus: Ködaganat.
Sclerotica : Keményhártya. ox2005 , keinény.
Scissio : Meghasonlás, Szakadás .
Scorbutus: Süly.
Sphenoideus , Lásd , Ala ossis sphenoidei.
Serobiculus cordis , seu Anticardium : Szívgödör.
Scrophulae : Mirigykórság. Drüsengeschwülste.
Scrotum : Golyó Zsacskó.
Scyphus Vieussenii: Vieussen pohara,
Sebum cutis : Bör fagygya.
Sectio : Felnyitás.
Sedimentum : Ulep.
Secundinae : Mássa.
Sedria , Lásd , Forum.
Sella brachiata : Karos szék.
Segmentum uteri : Méh metszete .
Sella equina vel Tureica : Török nyereg.
Semiotica : Jel-ludo nány . .
Senatus medicus : Orvos kormányszék .
Sensibilitas : Izgatás-érezhetőség.
Sensualiter : Érzéki-képen.
Sensus : Érzék .
Septula testis : Gulyó közfalacskái.
Septum atriorum cordis : Szív pitvarainak köz
faljok.
Septum mobile nasi ; Orr mozgó közfala.
 461
Septum narium: Orlyukak közfaljok.
Septum pellucidum : Altallátszó közfal.
Septum scroti : Golyó közfala .
Seplum transversum : Szelemen közfal.
Septum ventriculorum cordis : Szív gyomrainak
közfaljok .
Sermo : Szóbeszéd .
Sesamoidea ossa , Lásd, Ossa sesamoidea.
Sexualitatis defectus, Aphroditismus: Nemetlenség.
Sexualis stimulus : Nemi ösztön .
Sexus : Nem.
Sigmoidea cavitas, Lásd . Cavitas sigmoidea.
Signat : Kipéczel.
Simulatus Teltetös .
Sinus cavernosus : Barlangos öböl.
Sinus circularis foraminis magni : Nagy lyuk kögös
öble.
Sinus circularis Ridleyi : Ridley kögös öble.
Sinus cordis : Szív öble .
Sinus durae matris : Kemény agykér üble.
Sinus frontalis : Homlok öble.
Sinus lateralis : Oldal öböl.
Sinus longitudinales : Hoszszú öblök.
Sinus maxillaris : Allkapcza öble.
Sinus occipitales : Szirt öblei.
Sinus perpendicularis: Függös öböl.
Sinus petrosi : Kösziklacsont öblei.
Sinus quartus: Negyedik öböl.
Sinus sphenoidalis :Ekcsont öble.
Sinus tarsi : Boka öble.
Sinus transversus : Szelemen öböl ..
Sinus vaginalis : Hüvely öble.
Sodomia : Zsodomáskodás .
Soleus , Lásd, Musculus soleus.
Solidum fluido oppositum : Kemény , Merö.
Solidum cavo oppositum : Tömött, Teljes.
Solutio : Olvadék .
Sophisina : Alokoskodás.
Sophistice : Albölcsen.
 462
Spasmus ventriculi: Gyomor görcs.
Specillum : Motózó, Kémlelö -rúd, Kém -rúd.
Speculum Helmontii : Helmont tükre.
Species subordinata : Al- faj.
Sperma, Lásd , Arteriae spermaticae.
Sphenoidei ossis ala, Lásd, Ala ossis sphenoidei.
Sphenosalpingostaphylinus, Lásd, Musculus spheno *
salpingostaphylinus.
Sphinctercs : Korcz inashúsok . Lásd, Musculi sphin
cteres ani .
Spigelii linea semicircularis , Lásd , Linea semicir
cularis Spigelii.
Spina ossis ilei: Csipöcsont ormója, vagy éle.
Spina dorsi: Hát gerincz.
Spina frontalis : Homlok ormója .
Spina ischiadica : Farcsont ormója.
Spina mentalis : All ormója.
Spina nasalis : Orr ormója.
Spina occipitalis: Búb ormója.
Spina scapulae: Lapoczka ormója.
Spina trochlearis : Kerekcsiga ormoja.
Spina tuberculi ossis humeri : Karcsont púpocska
ormója.
Spinales arteriae , Lásd, Arteriae spinales.
Spinosa arleria , Lásd , Arteria spinosa.
Splanchnici nervi, Lásd , Nervi splanchnici.
Splanchnologia : Belsőrésztudomány. Oxhdysvov,
helsörész, kozia , tudomány, beszéd.
Splen: Lép. Lásd, Arteria splenia .
Splenius musculus capitis, Lásd, Musculus splenius
capitis.
Spurius, non genuinus: A1, Fatytyú, Nem igazi.
Spongia : Szívató, Sziţtató. Gróyjos , spongia , szi
vató , szíttató, mert onę iyga , a nedvességet
magába húzza, és kiszopja.
Spontanea combustio , Incendium spontaneum : Ön
megégés.
Stapes : Kengyel.
Stalns : Országlás.
 463

Steatoma : Szalonnadaganat.
Sterilitas : Meddöség .
Sternocleidomastoideus musculus , Lásd, Musculus
sternocleidomastoideus.
Sternum : Melylycsont, 07égrov, melyly.
Stria : Barázda , Völgyelés, Rovátolás , Kováték ,
Rovás , Rovatal , Csík.
Striatus : Barázdás, Völgyelt, Rovásos, Csikos.
Stultitia : Bolondság.
Stupor : Bódúlás .
Stupidilas : Ostobaság, Kábúltság, kábaság.
Stupratio : Megfertezlelés.
Stuprum attentatum et consummatum , Stuprum
violentum : Erőszaklétel .
Superfluus: Felesleges.
Stylohyoideum ligamentum , Lásd , Ligamentum
stylohyoideum .
Stylomastoidea arteria ; Lásd , Arteria styloma
/ stoidea.
Subclavius musculus . Lásd , Musculus subclavins .
Subdivisio : Alosztály .
Substantia : Állat.
Substantia alba : Fejér állat .
Substantia cinerea : Hamuszín állat.
Substantia cornea : Szaru állat ,
Substantia corticalis : Hajas állat,
Substantia medullaris : Velős állat.
Substantia ossea : Csont állat.
Substantia rubicunda : Verescs , vagy Verhenyös
állat.
Substantia vitrea : Üveg állat.
Subsultus tendinum : Inrángatódzás.
Succedit : Díszlik . Successus : Díszlés. Túládu
nai szavak.
Succinum : Nedvi. Lásd, Lex. Min . Enneagl. meuma
Suflusio sangvinis : Vér kiömlés, Vérelfutás.
Sugillatio , Ecchymosis : Vér kisertegzés.
Sulcus : Barázda.
Sulci cerebri : Agy barázdái.
 464
Sulfur vagy Sulphur: Büdöskö, kénkö. Compositio
ban, kén , p . 0. kéngyertya.
Sulfuricns : Kénköves , Kénes .
Summus humerus : Váll tetcje , Váll hegye.
Supercilium : Szemöldök.
Superfetativ :Terhest-terhesítés,
Superficies: Felület, Szin .
Superioritas : Felsőség.
Supinatio : Hanyatt fekvés , Hanyattolás.
Supposititius infans: Váltott, Váltott gyermek. U su s.
Suppuratio : Genyecségezés.
Sura : Lábikra.
Surdo -mutus status : Néma siketség.
Sulura : Varrás.
Sutura coronalis : Koronás varrás.
Sutúra frontalis : Homlok varrás.
Sutura lambdoidea : Lambdaded yarrás. Láuß8a, seu
adeda , 30-at teszen , és lambda , tizenegyedik
betüis a' Görögöknél, eidos, kép.
Sutura mastoidea : Csecsdedcsont varrása.
Suturą palatina : Szájpadlás varrása.
Sutura sagittalis : Nyilded varrás,
Sutura spuria : Fatytyú varrás.
Sutura squamosa : Halpénzded varrás.
Sutura vera : Igaz varrás.
Sylvii aditus ad aquae ductum , Lásd , Aditus ad
aquae ductum Sylvi.
Symmetria : Öszszemérés, ovuuɛ7pia , öszszemére
tett , a' tagoknak helyes öszszerakalások , oùv ,
öszsze, vele , ué pov, mérték :
Sympathicus nervus, Lásd , Nervus sympathicus.
Symphysis : Öszszenövés, oùv, öszsze, együvé, pú
Ols , növés.
Symphysis ossis pubis : Agyékcsont öszszenövése.
Symphysis sacroiliaca : Kereszlcsont és csipöcsont
öszszenövése .
Symptoma: Zürzayar , Baj.
Synarthrosis : Mozoghatatlan csukló. oùv , öszsze >
együvé, a pepov, iz , csukló. 1
 463
Synchondrosis ossium pubis : Agyékcsontok por
Oszsze χόνδρος,
czogós öszszenövések. oùv , öszsze ,
porczogó .
Syndesmologia : Mócsingtudomány , Kötölékl.udo
mány. súvdɛopos, mócsing , kötölék, hozív , tit
domány
Syndesmopharyngeus musculus, Lásd , Musculus
syndesmopharyngeus.
Synovia : Csukló -nedv , Csukló -nyálka, Csukló-si
ker. Lásd, Glandula synovialis.
Synoviale systema : Csukló -nedy rendszere.
Syringa: Csö, Síp. otolys , lygos, síp, cső.
Systema : Rendszer ; Allkatmány. ouvisnui, öszsze
állok. Rendszer , systema ; ezt a ' szót tudtomra
b. e. Földi Doctor vette fel; a'nyit teszen, mint
a'rendnek a' sora. Én is felvettem ezt a szót,
mert jónak találtam .
Systeina chylopoëticum : Tejnedv készítő rendszer:
Xulos, nedv, vocéu , csinálom .
Systema genitale: Nemző rendszer.
Systema uropoëticum : Húgy készítő rendszer. špov;
húgy , rolém , csinálom , készítem .
Systema arteriosum : Veröér rendszere.
Systema glandulare: Mirigy rendszere.
Systema vasorum absorbentium : Beszívó edények
rendszerek ,
Systema gangliosum : Idegtekercs rendszere.
Systema nervorum cerebralium : Agy idegek rend
szerek.
Systema - vasorum capillarium : Hajszál edények
rendszerek .
Systema osseum : Csont rendszer.
Systema musculare : Inashús rendszer.
Systema nervorum : Idegek rendszerek .
Systema nervorum medullae spinalis : Hátgerincz
velő idegeinek rendszerek .
Systema synoviale : Csukló-nedy rendszere.
Systema venosum : Vérér rendszeré .
30
 466
T.

Tabes , Tabescentia : Sorvadás, Sorvadtság , Kiszá

radás.
Taenia nervosa Halleri : Haller idegcs pántlikája
vagy galandja.
Taenia semicircularis : Félkögös galand,
Talus, seu Astragalus : Sarkcsont. Talus, Ferssen
bein .
Tarsus : Boka. Lásd , Arteria tarsea.
Tarsus palpebrarum ': Szemhéj-porczogója , Szem
héj fél -abroncsa.
Tegmentum ventriculorum : Gyomrok takarójok.
Tela cellulosa : Rovátkos szövet.
Temperamentum : Mértéklet.
Tempora : Vakszemek , Halántékok ,
Temporis articulus : Idöszakasz.
Temporum
szám
numerus , Chronologia : Korszám , Idör
.
Temporum ossa , Lásd , Ossa temporum .
'Temulentus, Ebrius: Ittas , részeg:
Tendo : In. Jegyz. iv, accus. ab is , ivós, nervus.
Itt a' Görög szó a' Magyar szóval látszik meg,
egyezni.
Tendo Achillis : Achilles ina , vagy hajnevelője.
Hajnevelőnek a ' Magyar a’szíj képü széles inat
nevezi.
Tentorium cerebelli : Agyacska sátora.
Terra ponderosa seu barytica : Súlyos-vagy nehéz
föld .
Testes : Golyók.
Testimonium baptismale : Keresztlevel.
Testicondi : Golyórejtök , Búllgolyóúak.
Textura : Szövet.
Thalamus nervorum opticorum : Látó idegek ta
nyájok.
Theatrum anatomicum : Bontzoló - csornók . - Tsor
nok : Porticus, Theatrum, eine Gallerie, Schau
platz. Páriz p.
1
 467
Thebesii valvula ; Lásd, Valvula Thebesii .
Theologus : Istentudományos. 1

Thorax : Melyly.
Thymus, Lásd,Arteriae thymicae.
Thymicac arteriae , Lásd, Arteriae thymicae.
Thyreoidea , Lásd , Arteriae thyreoideae, és Cartila
go thyreoidea.
Thyreoideae arteriae , Lásd , Arteriae thyreoideae .
Thyreoidea cartilago , Lásd , Car tilago thyreoidea.
Tibia : Térdszár , Térdszárc sont, Térdesont,
Tincae os , Lásd , Os tincae.
Tonsillae seu Paristhmia :: Mondolák ..
Tonus : Erö , Rúgósság .
Tortura : Kínzás.
Trabeculae carneae: Hús gerendácskák.
Trachea seu ' Aspera arteria : Gége. Lúsd , Annuli
tracheae.
Trachelomastoideus musculus, Lásd, Musculus tra
chelomastoideus.
Tractus intestinorum : Belek hoszszok.
Tractus spiralis : Pereczes hoszsz .
'Tragicus musculus , Lásd, Musculus tragicus.
Tragns: Bak .
Transparens : Altallátszó,.
Transversus: Szelemen , Keresztülvaló . Lásd , Dia=
meter transversa.
Trapezius Musculus , Lásd, Musculus trapezius.
'Trapezoideum ligamentum, Lásd , Ligamentuin tra=
pezoideum .
Trepanatio : Fej fúrás .
Trochanter : Forgóbötyök , Forgó . 7pozav7ig , for
góbötyök , forgó.
Trochanteris articulatio : Forgócsont csiklója .
Trochlea : Kerekcsiga. Lásd , Nervus gupratroch
learis.
Trochlearis musculus, Lásd, Musculus trochlearis.
Trochoides : Kerekded. Tooxòs, kerek, xisos, kép.
Tuba Eustachii : Eustach kürtje .
Tuba Fallopii : Fallop kürtje.
30 *
 468
Tuber ossis cuboidei: Koczkadrd csont csomója ,
vagy púpja . xupos, koczka , čidos, kép,
Tuber ossis ischi : Farcsont csomója , vagy púpja,
vagy bölyke .
Tubera frontalia : Homlok csomói vagy púpjai, vagy
bölykci.
Tuberculum atlantis : Gyám csomocskája vagy pú
pocskája, vagy bölyköcskéje.
Tuberculum articulare: Csukló csomócskája , vagy
bötyköcskéje.
Tuberculuni' costae : Borda csomócskája, vagy böty
köcskéje.
Tuberculum ossis humeri : Karcsont csómocskája ,
vagy bölyköcskéje.
f 'Tuberculum ossis metatarsi : Lábfej csont csomocs
kája , vagy bötyköcskéje.
Tuberositas maxillaris : Aílkapcza csomóssága, vagy
bötykössé, e.
Tuberosilas ossis ischii : Farcsont csomóssága.
Tuberositas ossis tibiae : Térdcsont bötykössége.
Tubuli Belliniani : Bellin csöcskéji.
Tubuli uriniferi : Húgyhordó csöcskék.
Tubulus centralis cochleae : Csiga közép csöcskéje.
Tumor minorum glandularum in cervice : Gör
vény. Usus.
Tunica seu membrana adiposa : Zsíros hártya. Tu
nica , idem quod membrana. Blanc. Lex.
Tunica adiposa renum : Vesék zsíros hártyájok.
Tunica albuginea : Szem fejérhártyája .
Tunica dartos : Cserzetes hártya. dayłòs, cserezetes,
kicsereztetett .
Tunica propria arleriae asperae : Gége tulajdon hár
tyája.
Tunica vaginalis communis : Köz hüvelyhártyája.
Tunica vaginalis propria funiculi spermatici: Mag
sinór tulajdon hüvely hártyája .
Tunica vaginalis propria testis : Golyó tulajdon hü
vely hárlyája.
 169

Tunicae vaginales : Hüvely hirtyúk.

Typus : Példázat.
U.
Ulcus : Túr. Közös lónak túros a' háta . Közpél
da beszéd. Túr : Ulcus saniosum . Párizp.
Ulcus fistulosum : Sipos túr .
Ulna : Könyökcsont.
Ultramaturus : Elérett.
Umbilicus : Köldök .
Uncus seu Hamus: Kajmacs , Horog.
Ungvis : Köröm .
Universitas Scientiarum : Tudomány -Mindensége.
Mindenség: Universitas, Párizp...
Urachus: Farkedény , Hólyagkötólék, Húgyhólyag
kötölék. der Blasenband . Blanc. Lex. 800
xos, olyan edény, amely a' chorion hártyában
két vérérből, két veröérből és egy ideghöl all
kattatik, és mintegy farkat csinál. Gesn. Cour.
Vagy olyan fark edény ; a' mely a húgy hólyag
fenekén fekszik , mintegy a húgyhólyag farka,
és a’ nádrabeli magzat húgya ezen a fark cdé
nyen mengyen vagy ömlik keresztül az allantois
uyakába , és oda szakad be, míg a' magzat a'
nádrában mulat. Minekutána pedig a magzat
megszületik , ez az egész készület mócsing vagy
kötölék állattá lesz , és a' húgyhólyagnak fel
akasztójává (suspensoriumáva) válik , 's a’hugy
hólyagnak mintegy farkává lesz , 's a' holyagol
a’ köldökkel öszszeköti : Blanc. Lex. bvod , Turk,
zoðs, edény.
Ureteres: Húgycsatornák. ovonyna, gos , húgy - csa
torna , oj pov , húgy. Cels. ), 4. Apsy rt in
hip piatr.
Urethra : Húgycső. oủongoce , húgyes ', a ’ melyen
a' hólyagból a' csapon (penisen ) a húgy ki nién,
vagy az a' lyuk, amelyen inind a húgy mind
a ' mag kinienne!. Arist. Lásd , Bubus urta
thrae .
 470
Urina : Húgy.
Uropoëticum , Lásd, Systema uropoëticum .
Uterus prolapsus : Leszáltnádra.
Uvea, Rhagoides , Perforata, Chorioides : Szem feke
te hártyája, Szölöded hártya. Uvea, vagy Uviz
formis tunica. Blanç. oayas, szakadás, čidos, kép,
Uvula , Columella, Gargarion , Gurgulio,Uva : Nyelv
csap. Us us.
Vagina : Hüvely.
Vagina cruris : Lábszár hüvelye .
Vagina cubiti : Könyök hüvelye.
Vagina malleolaris : Bokabötyök hüvelye.
Vagina tendinum : Inak hüvelyek .
Vagitus uterinus : Nádrabeli sírás.
Valvula : Ajtócska.
Valvula Bauhini : Bauhin ajtócskája .
Valvula cerebelli : Agyacska ajtócskája .
Valvula coli : Üresběl ajtócskája.
Valvula Eustachii : Eustach ajlócskájá .
Valvula Fallopii : Fallop ajtócskája :
Valvula foraminis ovalis : Monyorú kerek lyuk
ajtócskája .
Valvula mitralis : Püspöksüveg ajtócska.
Valvula pylori : Ajtoör ajtócskája.
Valvula Thebesii : Thebes ajtócskája.
Valvula tricuspidalis : Háromhegyú ajtócska.
Valvulae venarum : Vérerek ajtócskáik.
Valvulae convivenles : Öszszehajló ajtócskák.
Valvulae Kerkringii : Kerkring ajlócskái.
Valvulae semilunares : Félhóldas ajtócskák,
Varietas : Változás.
Varix : Vérérdaganat.
Vas deferens : Mag vivő edény.
Vasa absorbentia : Beszívó edények.
Vasa lactea : Tej edények .
Vasa lymphatica : Víz edények.
Vasa minima : Legkisebb edények.
Vasa minoris generis : Kisebb nemü cdények,
Vasa nutrientia : Tápláló edények.
 471
Vasa omphalo mesaraica : Köldök és fodorhúj edényei.
Vasa secernentia : Elválasztó edények.
Vasa serosa : Savó edények.
Vascula efferentia testiculi : Golyó kivivő edénykéi.
Vasculum aberrans Halleri : Haller tévelygö edény
kéje.
Vegetabile : Növevény , Növedék.
Vegetabile regnum : Növevény ország.
Vegetatio : Eldegélés.
Velamenta ovi: Tojás takarói.
Velum pendulum palatinum : Szájpadlás függő vi
torlája .
Venae : Vérerck . Ez a' nevezet a Német, Blutader,
szóból van vétetve , de már ismeretes , és az
usus jóvá is tette.
Vena auricularis : Fül vérere.
Vena azyga : Páratlan vérér.
Vena basilica : Uralkodó vérér , Királyi vérér. Pa
olim , uralkodó , királyi.
Venae bronchiales: Gé- écskék vérereik.
Vena cava ascendens : Felmenő üres vérér.
Vena cava descendens : Lemenő üres rérér.
Vena cava inferior: Alsóbb üres vérér.
Vena cava superior : Felsőbb üres' vérér.
Vena centralis retinae : Hálóshártya középe vérere,
Vena cephalica : Fej vérere. Zërpci.czos, fejhezvaló.
Venae ciliares : Szemszörded vererek ,
Venae coronariae : Korona vérerek .
Vena cruralis : Lábszár vérere.
Venae cutaneae : Bör vérerei.
Venae cysticae : Hólyag vérerei.
Venae dorsales (penis et clitoridis) : (A' pecsnek és
peczeknek ) Hát vérerei.
Vena facialis : Abrázat vérere.
Vena hemiazygea : Félpáratlan vérér. qui, fél; Azy
go3, Lásd .
Vena hepatica : Máj vérere .
Vena hypogastrica : Gyomoraljai vérér .
.

Venae iliacae : Csípő vérerei.

 472
Venae intercostales : Bordaközi vérerek .
Vena jugularis : Felsö -melylycsont vérere,
Vena lienalis : Lép vérere.
Vena lingvalis : Nyely vérere.
Venae lumbales : Véknya vérerei.
Vena magna . Galeni : Galenus nagy vérere.
'Vena mediana : Közbelső vérér.
Yena mesenterica : Fodorháj vérere.
Venae occipitales : Szirt vérerei.
Venae oesophageae: Toruk vérerei.
Venae ophthalmicae : Szem vérerei.
Venae pericardiacae : Szivhólyag vérerei.
Venae phrenicae : Altalrekesztó vérerei.
Venae portarum: Kapuk, vérereik.
Vena profunda femoris : Czomb mély vérere.
Venae profundąe subclaviae : Nyakperecz-aljai mély
vérerek .
Venae pulmonales: Tüdő vérerei.
Venae renales : Vese vérerei.
Vena saphaena : Nyilvánságos vérér.
Vena sine pari : Páratlan vérér.
Vena splenica : Lép vérere.
Venae spermaticae : Mag vérerek .
Vena subclavia : Nyakperecz -aljai vérér.
Venae subcutaneae : Bör-aljai vérerek .
Vena superficialis : Felületi ' vérér.
Venae thyreoideae : Paízsded vérerei.
Venae transversae : Szelemen vérerek .
Vena umbilicalis : Köldök vérere.
Vena uterina : Méh vérere.
Vena vertebralis : Fergetyü vérere.
Venenatus : Mérges .
Venenum minerale: Ásvány méreg:
Venter : Has, Mál.
Ventriculi cordis : Szív gyomrai.
Ventriculus : Gyomor , Bendö .
Ventriculus aorticus : Pating felé való gyomor ,
Ventriculus pulmonalis : Tüdő felé való gyomor.
Ventriculi laterales : Oldal gyomrok.
 473

Ventriculi tricornes : Három szarvú gyomrok.

Ventriculus Morgagui : Morgagni gyomra .
Ventriculus quartus : Negyedik gyomor.
Ventriculus sept.i lucidi : Világos közfal gyomra.
Ventriculus tertius : Harmadik gyomor .
Vera hernia : Igaz szakadás.
Verberatio ad mortem : Hóltra verés.
Vermis : Pondró .
Vernix caseosa : Sajt gyantár. Gyantár: Vernix ,
ein trückener Fürniss . Páriz p.
Vertebrae : Fergetyük. Lásd , Arcus vertebrae.
Vertebrae abdominis : Has fergetyüi.
Vertebrae cervicis s. colli : Nyak fergetyüi.
Vertebrae dorsi : Hát fergetyüi.
Vertebrae lumbales : Horpasz fergetyüi.
Vertebra prominens ; Kiülö fergetyü.
Vertebrae spuriae: Al fergetyük.
Vertebrae thoracis : Melyly fergetyüi,
Vertebrae verae : Igaz fergetyúk.
Veru montanum : Hegyi nyárs.
Verum aneurisma : Igaz veröérdaganat.
Vesania : Tébolyodás.
Vesica urinaria : Húgyhólyag,
Vesicula fellea : Epe hólyagocska.
Vesiculae orarii : 'Tojástartó hólyagocskái.
Vesiculae pulmonum : Tüdök hólyagocskáik.
Vesicula seminalis : Mag hólyagocska.
Vesicula umbilicalis : Köldök hólyagocskája.
Vestibulum : Tornácz .
Vibrissae : Orrlyuk szörei.
Vidianus canalis , Lásd . Canalis Vidianus,
Vieussenii scyphus, Lásd, Scyphus Vieussenii.
Villi : Lágy szörök , Puha szörök .
Virilitas : Emberedés , Férjfiság.
Viscus : Belsőrész.
Visum repertum: Felnyitás találmány. Sérelem lá
tás, Sérlátás. Sér : Laesio, Vulnus , Sándor.
Vitalis : Életrevaló .
Vitriolum : Üvegecske,
 474
Vocalitas : Szózat.
Vola : Tereny. Lásd , Arcus volares,
Voltaiana columma : Volta oszlopa , vagy szoborja.
Volumen : Takarék .
Vortex : Örvény.
Volumen : Takarék.
Vomer : Szántóvas .
Vomica : Kelevény.
Vulnus musculare : Hús- seb .
Vulnus rasum : Sodrás seb .
Vulva : Aszszonytag .
W.
Willisii circulus, Lásd , Circulus Willisii.
Wormiana ossa , Lásd , Ossa Wormiana.
X.
Xiphoideus processus, Lásd , Processus xiphoideus;
2.
Zincum : Fog .
Zonula : Övecske .
Zootomia : Barombontzolás. tuov , elosllat , Téuvw,
vágom.
Zygomaticus ar us, Lásd, Arcus zygomaticus.
Zygomaticus , Lásd , Musculus zygomaticus major
et minor.
Zygomatica ossa, Lásd, Ossa zygomatica.
Zygomaticus musculus, Lásd , Musculus zygoma
ticus,
 A’ Szerzőnek kijött Munkái.

1. Az Emberi Elet meghoszszabbításának Mestersége.

jratott Kristóf Wilhelm Huſeland Orvos Doctor és
a' Jénai Fö- Oskolában az Orvasi Tudománynak Rend
szerint való és Közönséges Tanítója által. Most pe
dig Német Nyelyvből Magyarra fordíttatott , a' nehe
zebb helyeken megvilágosíttatott, alkalmatosság sze
rint a' Magyar Hazára szabatolt , néhol pedig megbő
víttetett Kováts Mihály Orvos Doctor által. Nyom
tattatott Peslen. Trattner Mátyás betűivel , 1798. Esz
tendőben . I. Rész áll 271. lapból . II. Rész áll 259. lap.
ból . Elfogyott.
2. Az ember Elete Meghoszszabbításának Mestersége, írta
Hufeland Kristóf Wilhelm Orvos Doctor , és a' Jé
nai FÖ-Oskolában az Orvosi Tudománynak Rendsze
rént való Közönséges Tanítója. A' Második Kiadás
szerént fordította , a' nehezebb helyeken megvilágosí
totta , alkalmatosság szerént a ' Magyar Hazára szabta ,
sok helyeken pedig megbõvítelte Kováts Mihály Or.
vos Doctor, I. Rész , áll 368. lapból. Pesten Nyom
tattatott Patzkó Ferentz betőivel. 1799. II. Rész , áll
480 lapból. Pesten. Nyomtattatatt Trattner Mátyás
betűivel . 1799. Elfogyott.
3. Szükségben való és Segedelem Tábla a vízbe fúlt ,
megfagyott , felakasztatott emberekre és hóllan szü

.
 letni látszotte kisdedekre nézve. Melyet Magyarúl kia
dott Kováts Mihály Orvos Doctor . Nyomt . Pesten
Trattner Mátyás betűivel. 1798. - Szükségben való
és Segedelem Tábla a veszett-kutya harapásról, a'
mérgekről, a' falatnak gégében való megakadásáról ,
gðz miatt való megfúlásról , ' s a' t. Egy veszett -ku .
tya rézre metszetett képével. Nyomt. Pesten , Tralt
ner Mátyás betűivel. 1798. Elfogyott.
4. A Gyenge Élet Meghoszszabbításának , és a' Gyógyit
hatatlan Nyavalyák Húzásának Mestersége. Írta Stru
ve Kerestely Ágoston , Orvos Doctor. • I. Rész . A'
Tehén kilisekröl való Tanítással ; és sok Túdósok Ér
telmekkel megbovitve ; áll 372 lapból. II. Rész. Hufc
landnak az Anyákhoz a' gyermekek neveltetésekről va
ló Jó Tanácsával , és Kantnak az elme Ereje által a'
Nyavalyáknak Ellentálhatásról való Tanítással megbo
vitve ; áll 289. lapból. III. Rész. A' Gálvanozás és
Darwin Tudományával megbövíttetve; áll 400 lapból..
Nyomt. Pesten. Trattner Mátyás betűivel . 1802. – Ta
láltatik Pesten s’ Szerszönél , a' ki lakik a' Zöldkert
Ulczában , 500. Szám alatt,
5. Chemia vagy Természet Titka. Gren Fridrich Albert
Korlát Doktor szerént. Magyarúl legelőször írta' Ko
váts Mihály Orvos. I. Darab , áll 180 lapból. II. Da
rab , áll 215. lapból . III. Darab , áll 133. lapból . IV .
Darab , áll 232. lapból , Nyomt. Budán . Landerer
Anna betűivel . 1807. Találtatik Pesten a' Szerzönél .
6, Állati Magnesesség Mérőserpenyüje. Szerzé Kováts Mi
hály Orvos Doctor , a Magyar Királyi Pesti Tudo
mány Mindenségbeli Orvos Tehetségnek Tagja . Pes
ten . 1818. Patzkó Ferentz Jó'sef betilivel . I. Ser 1

penyű. Kísírtet az Állati Magnesesség Ál-Báját az Egész

ség- és Lélektudomány Törvényciből kimagyarázni.
Szerzé Eschenmayer K. A. Tubingi Tanító. Stuttgart
ban és Tubingban . 1818. Fordítá ; Tóldalékkal meg .
bövité Kováts Mihály Orvos Doctor 's a't. áll 174.
lapból. Il. Serpenyű. Kováts Mihály Orvos Doctor
 'sa't. Megvizsgálja és Megczáfolja Eschenmayer K.A.
Tubingi Professornak Állati Mágnesességról való Mun
káját, és a' Tóldalékot, -- áll 254 lapból. Találtatik
a' Szerzönél.

7. A' Hirtelen Halál Veszedelmeiben való Segcdelem .

Elsö Tábla . Második Tábla. Szerzé Kováts Mihály
Orvos Doctor és a' Tekintetes Nemes Magyar Királyi
Pesti Tudomány Mindenség Orvos Tehetségének Tag
ja . Pesten . Trattner János Tamás betűivel. 1820 .
Találtatik Pesten a’ Szerzönél .

8. Rettungsmittel in plötzlichen Todesgefahren. Heraus.

gegeben von Michael v. Kováts , der Arzeneygelahr
heit Doctor , Mitglied der Medicinischen Facultät an
der Königlichen Pester Universitäl. Erste Tafel.
Zweyte Tafel. Pesth gedruckt bey Johann Thomas
v . Trattnern , 1820. Találtatik Pesten a’ Szerzönél .

9. Rövid Oktatás Mit Kell és Mit Nemkell cselekedni a'

Falusi Bábának a természeti Szüléskor. Szerzé a Fa.
lusi Babák számokra Kováts Mihály Orvoś Doctor:
Pesten Nyomt. Petrózai Trattnern János Tamás be
tüivel. 1822.
售 10. Értekezés'a' Himlộ Kiirtásról . Szerzé a' Lelkitanítók
számokra Kováts Mihály Orvos Doctor 's a' t. Pega
ten. Nyomt. Petrózai Trattnern János Tamás betűi:
vel . 1822.

11. Lexicon Mineralogicum Enneaglottum . Auctore Mi

chaële Kováts , Medicinae Doctore. Inclytae Faculta
tis Medicae Regiae Scientiarum Universitatis Hunga
ricae Pestiensis Commenbro , Practico Medico Peso
tiense. Pestini. 1822. Typis Nobilis Joannis Thomae
Trattnern de Petróza. Találtatik a' Szerzönél.
12. Makrobiotika , vagy Az Ember Eletét Meghoszszab
bító Mesterség . Szerzé Hufeland Kristóf Vilmány ,
Királyi Burgus Országlás Tanácsosa , és a ' Király Or
vosa. Első Rész . Ötödik megbövítetett törvényes kia
dat. Fordítá és a Magyar Nyelvre való Jegyzékekkel
 megszaporítá Kováts Mihály Orvos , Doctor a? Tek.
Nem . Magy. Kir. Pesti Tudomány Mindenség Orvos
Tehetségének , és a' Jénai Ásványász Társaságnak Tag.
ja , Tekintetes Nemes Pest Pilis és Sólth Törv . Egy.
Vármegy . Táblabírájok. Harmadik Magyar kiadat. Egy
a ' Párkák képeket előadó Réztáblával; áll 228 lapból .
Második Rész , áll 306 lapból , és két ijnyi Mutató
Táblából (Indexböl). Nyomt. Budán Landerer Anna
betűivel 1825. Találtatik a' Szerzönél , és Eggenber
ger Könyvárosnál Pesten .

Bu d á n ,
Nyomtattatott Landerer Anna betűivel 1828.
!
 JSTY

៦ ០០០