Szent István első király (uralk.

1000-1038) pénzein föltűnik egy sávozott zászló,

méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban
a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy vízszintesen sávozott
zászló található.Az árpádsávok a legelterjedtebb történettudományi feltevés
szerint ibériai mintát követnek: eszerint Imre király (1196-1204) aragóniai
feleségének függőleges osztású vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként
választotta a vízszintes vörös-ezüst sávokat.

Szent István királyunk ábrázolása Árpád-sávos öltözékben a kettőskereszttel!

A vörös-ezüst sávozott pajzsmező először az ő egyik 1202. évi oklevelének arany

függőpecsétjén (bulláján), a hátlapon szerepel. A vágásokban hét lépő oroszlán,
középen pedig egy-egy apró pajzs is van. Hétszer vágott pajzs látható hét
oroszlánnal II. András király aranypecsétjén (bulláján) és az 1220-as években
használt kettős viaszpecsétjén is. Utolsó, 1235. évi kettőspecsétje is hétszer
vágott, kilenc oroszlánnal. A sávozott címer II. András halála után és az Árpád-
kor vége felé mint uralkodói jelkép háttérbe szorult. Egyre inkább a királyi
családhoz tartozó, de nem uralkodó hercegek pecsétjein, zászlain fordult elő.
A vágásos címer a 13. században csak rövid ideig volt használatos, IV. Béla
(1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. „A 13. század
második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház
családi címere – szemben a királyi hatalmat jelképező kettőskereszttel. 1235 után a
pecsétjükön, zászlajukon sávozott mezőt szerepeltető királyi hercegek, ha trónra
léptek, addigi címerüket felcserélték a kettőskeresztessel.”

Először az 1270-es évekből, V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón
is szerepeltek az árpádsávok.

Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-házbeli királyok a jogfolytonosság és a –

leányági – Árpád-házi örökösödés hangsúlyozására hasított címerpajzson
egyesítették liliomos jelképüket a sávossal.
„Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára
adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai
polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek
a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból
engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos
és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi
címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával
húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk
alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon
polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni.
Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. [május 7.]"

A Képes krónika két iniciáléjában Szent István, illetve III. Béla látható az
árpádsávokkal. Szent Istvánnak az öltözékét díszíti vörös-fehér sávozás, III.
Béla pedig a klasszikus középkori álló téglalap (banner) formában és
farkincával ábrázolt vörös-fehér sávos zászlót tart a kezében. A krónika azonban
az Árpád-kornál jóval később, a 14. század közepén készült.

III. Béla király

Képes Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest, 1964, 122. old.
(f.61'b). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 
A Fekete sereg zászlaja

A fecskefarkú zászló a Corvinák egyikében, a PhilostratusA zászlón a fekete szín

valójában fehér (ezüst), de a képen az ezüst festék oxidálódott. A rekonstrukción
a megtévesztő színezés látható

A fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja. Először csak

Mátyás király halála idején (1490) nevezték így, nevét talán az egyik vezetőjéről,
Lehoczky János vitézről kapta, aki 1459-ben állt Mátyás szolgálatába, ekkortól
számítjuk a fekete sereg fennállását. Más elméletek szerint a „fekete” nevüket
onnan kapták, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot
viseltek. Mások szerint azért lett fekete sereg a fekete sereg, mert fekete páncélt
viseltek.

Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartitum) allegorikus magyarázata

szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi.

Rákóczi lovassági zászlaja [szerkesztés]

II. Rákóczi Ferenc lovassági zászlajaként jelent meg ismét az árpádsávos zászlók
egyik változata. Az álló téglalap alakú zászlón 7 vízszintes sáv volt, 4 vörös és 3
fehér, a vörös mezőkben a „Iustam causam Deus non derelinquet” (Isten az igaz
ügyet nem hagyja el) felirattal. Ez a zászló is tagja a magyar történelmi
zászlósornak.[8]
Az Árpád sáv ősi Magyar jelkép

Ez Esztergom zászlója.
  

IV. Béla
Született: 1206 második felében.
Apja: II. Endre.
Koronázása: 1214-ben.
Trónra lépett: 1235 őszén.
Meghalt: 1270. május 3-án. Esztergomban, a ferencesek templomában temették el.

A képen IV.béla királyunk látható és az Árpádsáv a

kettőskereszttel!

Állami címerek
    
 Imre király (1196-1204) aranypecsétjének hátoldala
Fotó: Szelényi Károly 
A vágásos címer (az Árpád-ház családi jelvénye) először Imre 1202-es aranybulláján jelenik meg,
majd II. Andrásnál az 1222-es aranybullán. A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer
vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Az
oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. A vágásos címer a XIII. században
csak rövid ideig használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik
fel.

 
 A magyar Anjouk(1301-1382) pecsétjéről készült a címer színes képe
Fotó: Szelényi Károly  
A király és az ország címere a XIV. században kezd önálló, egymástól független tartalmat kapni. Az
Árpád-ház kihalása utáni dinasztiaváltás kihatott a címerre is. Az Anjou királyok egyesítik az
Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel, pecsétjük hátoldalára pedig az országot
szimbolizáló kettőskeresztet vésik. Az 1380-as években a vágásos-liliomos címer állami jelképpé
válik: rákerül az országalmára.

A Hunyadi család címere

I. (Hunyadi) Mátyás királynak (1458-1490) a családi jelképeket idéző pecsétje volt a minta 
Fotó: Szelényi Károly 
A Magyar Országos Levéltár középkori oklevelei között megbecsült kincsként őrizzük V. László
magyar király oklevelét, amelyben a Hunyadi család ősi címerét, a csőrében gyűrűt tartó hollót –
melyet az oklevél szerint Magyarország korábbi uralkodóinak adományaként használt a család –
kibővíti. A fiatal uralkodó ugyanis Hunyadi Jánost – országkormányzói tisztségéről történt
lemondását követően, érdemei elismeréseként – besztercei örökös ispánságra emelte és új címerrel
adományozta meg. A címerbővítmény egy fehér mezőben hátsó lábain álló veres színű oroszlánt
ábrázol, amely mancsában arany koronát tart. Az új címer négyelt pajzson helyezkedik el, első és
negyedik mezejében az eredeti családi címert, második és harmadik mezejében a bővítményt
mutatja. A pajzsra aranykoronás sisak kerül sisakdísszel, a pajzs széleit szalagok díszítik. Az oklevél
szövege kivételes módon az új címeralak jelentését is megmagyarázza, mely szerint a vörös
oroszlán a harcokban megsebzett János grófot jelenti, aki a király kiskorúsága idején a korona jogait
hősies harcokban is őrizte és megvédte, a koronát tartó mancs pedig azt a pillanatot jelképezi,
midőn a főhatalmat visszaadja az uralkodónak. 
  

A királyi pecséteken a 15. században használatos magyar címer

Fotó: Szelényi Károly 
A III. Béla király (1172-1196) óta megjelenő kettőskereszt és az Imre király (1196-1204) óta ismert
sávozat egyesült benne. 

 forrás: MOL Archívum

Ez a magyar címer. 
Az Anjou-ház címere.

Ez a Nemzetbiztonsági hivatal címere. Ők is nacionalisták?

Szent István királyunk ábrázolása Árpád-sávos öltözékben a kettőskereszttel!

 Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya az
Árpád-sávos címerrel és a gyermek Jézussal

III. Béla király

Képes Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest, 1964, 122. old.
(f.61'b). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest  
 Károly Róbert király az Árpád-sávos pajzsot tartva
Károly Róbert
Született: 1288-ban Nápolyban.
Apja: Martell Károly nápolyi trónörökös.
Koronázásai: 1301, 1309, 1310.
Meghalt: 1342. július 16-án Visegrádon. Székesfehérvárott temették el.
Mivel László vajda magánál tartotta a koronát, a közben trónra került Anjou Károly fejére
másik koronát helyeztek. 1310-ben harmadszor is megkoronáztatta magát, amikor a szent
korona birtokába jutott. A nehezen megszerzett ékszert Károly Róbert Visegrádon
szigorúan őriztette, s ettől kezdve többnyire a visegrádi vár adott otthont az együtt tartott
jelvényeknek.
 
V. László
Született: 1440. február 22-én Komáromban.
Apja: Albert magyar (cseh és német) király.
Koronázása: 1440 áprilisában Székesfehérvárott.
Meghalt: 1457. november 23-án Prágában. Prágában a Szent Vitus székesegyházban
temették el.
Albert király halála után özvegye, Erzsébet születendő fiának akarta biztosítani a trónt.
Kottanner Jánosné, Erzsébet udvarhölgye segített a Visegrádon őrzött korona
megszerzésében. Az ország nagyjai a 12 hetes csecsemőt V. László néven
megkoronázták. Kottannerné varrt számára egy miseruhából koronázási öltözéket. A
gyermeket előbb meg kellett bérmálni, hogy egyházjogilag felnőtté váljon. Ezután újra
menekülniük kellett, a koronát a kis király bölcsőjébe rejtették. Habsburg Frigyesnél
találtak menedéket, akinek őrzésre átadták a koronát.

Mátyás király (Thuróczy krónika)

                Egészségünkre!  

AZ ÁRPÁDSÁVOK HASZNÁLATA A KÖZIGAZGATÁSI

CÍMEREKBEN
 Magyar Honvédség Szárazföld
BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság
Parancsnokság

       
Budapesti Rendészeti  Szakközépiskola Nemzetbiztonsági Hivatal

       
Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem címer
Győr-Moson-Sopron megyei
Rendőrkapitányság

       
Légierő MH Pápa Bázisrepülőtér www.arpadsavos.hu
 

ÁRPÁDSÁVOK TELEPÜLÉSEINK CÍMEREIBEN

Kesztölc Iváncsa Györ-Moson-Sopron megye Olaszfalu

 Örvényes Sárszentmihály Nagyigmánd Kocs

Kisvárda Gic Esztergom Fehérvárcsurvg

Dunaalmás Dunaszentgyörgy Epöl Dég

   

  Berhida Bakonytamási  

Címereink

A hétszer vágott mező (az Árpád-sávok) a 9. században jelent meg először az uralkodói pecséte
ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.
 I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es Aranybulláról. Ugyancsak ez szerepel II. András 1
es Aranybullája pecsétjén.

Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az

anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi
uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.

A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, min
keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában elős
pajzson.

A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar herald
ugyanis nem kedvelte az ún. lebegő ábrázolásokat. A 14. századból még ismert olyan címerábr
amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona ? amely s
az uralkodói hatalom jelképe  szintén a 15. században került a kereszt alá.

I. Ulászló király címere (1440-1444).

A Mátyás király pecsétjén szereplő címer (1464).

A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni, a magyar címer alapelemei, a pajz
tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.

A 16. század elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak, eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra ut
hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyó
Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Annak ellenére, hogy a Száva nem magyar folyó, ugyanis Horvá
a magyar Szent Korona országa ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarországhoz. Azonban a középkorb
1526 előtt  Horvátország a Szent Korona tengerparton elhelyezkedő országát jelképezte, míg a mai Zágráb körny
azaz a Dráva-Száva közének nyugati fele volt Szlavónia-Tótország. A Dráva-Száva keleti fele  Szerémség  az Ár
korban még részben Somogy, részben Baranya megyéhez tartozott, s így a szorosabb értelemben vett
Magyarországhoz.

A címert már a középkor végén is gyakran használták a társországok címereivel együtt.

 1849-ben a Habsburgok trónfosztását követően lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt a
korona, és  a pajzs formájának megváltozásával  kialakult a Kossuth-címer.

Az 1849-es nagycímer. A címerben a korábbi koronát babérágra cserélték.

Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték kiscímernek.

Az ú.n. középcímer közepén ennek a pajzsa szerepelt, fölötte a korona, körülötte a társország
címerei:

(1890)

˙(1915)
Az Osztrák-Magyar Monarchia nagycímere nem készült el; időnként a kétfejű sast ábrázoltá
egyik szárnya alatt Magyarország, másik szárnya alatt Ausztria (alkotmányos megnevezése
szerint: a Birodalmi Tanácsban Képviselt Országok és Királyságok) középcímerével.

A Monarchia egy másik címerábrázolása 1915-ből.

Bizalmam az ősi erényben (Budapest, Clark Ádám tér, várfal).

 1918-ban az első magyar köztársaság a Kossuth-címert tekintette állami jelképének. A
Tanácsköztársaság idején nem vezettek be új címert.

1919 végén a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címe
  tartó angyalokkal kiegészítve. 1938-tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra a középcímert
használták hivatalosan.
1946-tól ismét a Kossuth-címer volt a magyar állam címere.

1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert(Köznevén Rákosi-címer) vezettek b

Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a para
és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarak világíto
be. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt.

Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban.

1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer). Ez abban tért el a Rákosi-korszak címe

hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből szár
pajzs került, és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű ("szocialista hazafiság" jelképe),
jobb oldalon vörös színű ("proletár internacionalizmus" jelképe) szalag fonta be. A derült eg
mintázó kék háttéren napsugarakat árasztó vörös csillag, az elérendő célt, a kommunizmust
jelképezte.

A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-
vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétj
volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolód
inkább az új magyar demokrácia. Végül az Országgyűlés jobboldali MDF-vezette többsége a
utóbbi mellett döntött 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV.
törvényben.

Read more: http://albaregalis.hupont.hu/24/osi-jelkepeink-es-zaszloink#ixzz3WTgWwh6M