...

Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság

3.Bf.66/2021/15. szám

A Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság Gyulán, a 2021. év május hó 13. napján a
3.Bf.66/2021. számú ügyben megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

végzést:

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt Terhelt1 és társa

ellen indított büntető ügyben a Békési Járásbíróság 1.B.33/2020/24. számú ítéletét
helybenhagyja azzal, hogy az ítéletet folytatólagos tárgyalás alapján tekinti meghozottnak.

Indokolás

[1]              Az elsőfokú bíróság Terhelt1 I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki foglalkozás

körében elkövetetett gondatlan veszélyeztetés vétségében (Btk. 165. § (1) bekezdés, (2)
bekezdés b) pont), amiért őt 1 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A
szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy az I.
rendű vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén lekorábban annak 2/3
részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű vádlottat
előzetes mentesítésben részesítette.

[2]              Terhelt2 II. rendű vádlottat bűnösnek monda ki foglalkozás körében elkövetetett
gondatlan veszélyeztetés vétségében (Btk. 165. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont), amiért
őt 1 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását
1 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának
elrendelése esetén lekorábban annak 2/3 részének kitöltését követő napon a II. rendű vádlott is
feltételes szabadságra bocsátható, továbbá a II. rendű vádlottat is előzetes mentesítésben
részesítette.

[3]              Ezen kívül az elsőfokú bíróság rendelkezett bűnjelek lefoglalásának

megszüntetéséről és kiadásáról, egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség
megfizetésére, megállapította, hogy a sértetti jogi képviselettel összefüggésben felmerült díjat,
és annak megfizetésére szintén egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat.
Gyulai Törvényszék 2
3.Bf.66/2021/15/3.

[4]              Az elsőfokú ítélettel szemben Terhelt1 I. rendű vádlott és védője, valamint

terhelt2 II. rendű vádlott és védője terjesztett elő fellebbezést a vádlottak felmentése
érdekében.

[5]              Az I. rendű vádlott védője fellebbezését írásban is indokolta (másodfokú iratok 12.
sorszámú utóirat) fenntartva azon elsőfokú bíróság előtt előadott perbeszédében kifejtett
részletes jogi álláspontját, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott foglalkozási szabályt nem szegett.
Ezen felül csatolta az I. rendű vádlott 2021. április 11. napján született harmadik gyermeke
születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

[6]              A II. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásába (másodfokú

iratok 11. sorszám) ugyancsak részletes jogi indokát adta annak, hogy a II. rendű vádlottat
miért nem terhelheti büntetőjogi felelősség a néhai sértett haláláért.  Az eljárás során végig
hangoztatottokkal egyezően utalt arra is Terhelt2 elkövetés napján tett majd később
jegyzőkönyvbe foglalt munkahelyi nyilatkozata miért nem tekinthető önkéntesnek.

[7]              A Békés Megyei Főügyészség B.Bf.49/2021/1. számú átiratában az ítélet

helybenhagyását indítványozta azzal, hogy az elsőfokú bíróság kisebb, az ügy érdemére ki
nem ható eljárási szabálysértést valósított meg akkor, amikor az ügyészi vádkiterjesztést
követően nem nyilatkoztatta a vádlottakat és a védőket a tárgyalás elhalasztásának a
lehetőségéről.

[8]              A másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen mind az I. rendű, mind pedig
a II. rendű vádlott védője, korábbi álláspontját fenntartva, elsődlegesen a vádlottak
felmentését indítványozták.

[9]              A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 590. § (1), (2), (9) és (10)
bekezdései alapján teljeskörűen felülbírálta. Ennek eredményeképpen a másodfokú bíróság
azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok
betartásával folytatta le, nem vétett olyan hibát, mely okot adott volna a határozat hatályon
kívül helyezésére. A Főügyészség indítványában kifejtett álláspontjával szemben nem vétett
relatív eljárási szabálysértést, amikor az ügyészi vádkiterjesztést követően nem nyilatkoztatta
a vádlottakat és a védőket a tárgyalás elhalasztása tárgyában, tekintettel arra, hogy a vádtól
eltérő minősülés lehetőségét az elsőfokú bíróság már a vádemelést követően megállapította.
(Békési Járásbíróság 2019. november 13-án kelt 1.B.52/2019/2. számú végzése)
Gyulai Törvényszék 3
3.Bf.66/2021/15/3.
[10]          Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként alapvetően megalapozott
tényállást állapított meg, amely a Be. 592. § (2) bekezdés a) pontja, és 593. § (1) bekezdés a)
pontja alapján kisebb mértékben szorult kiegészítésre az alábbiak szerint:

[11]          Az elsőfokú bíróság ítéletének [7] pontja Terhelt1 I. rendű vádlott személyi
körülményei vonatkozásában azzal szorult kiegészítésre a másodfokú iratok 12. számú
utóiratánál található védői beadvány alapján, hogy Terhelt1 I. rendű vádlottnak 3 kiskorú
gyermeke van, akik közül a harmadik 2021. április 11-én született. Egyéni vállalkozása
jelenleg szünetel (másodfokú iratok 15. sorszámú jegyzőkönyv nyilvános ülésről, védő
bejelentése).

[12]          A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének történeti tényállását a [25]

pontban a nyomozati iratok 520. oldalán található igazságügyi orvosszakértői vélemény
kiegészítése alapján az alábbiakkal egészíti ki:

[13]          „Terhelt1 gondozó által fertőtlenítőszerrel történt itatás foglalkozási

szabályszegésnek minősül, ami nem direkt módon (mérgezéssel, toxikus ártalommal) vezetett
a halál beálltához”.

[14]          A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének ugyanezen bekezdését a

nyomozati iratok 521. oldalán található igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján az
alábbiakkal egészíti ki: „sértett1 halálának beálltát a fennálló súlyos alapbetegségei, idült
szív- tüdőbetegség, idült szívelégtelenség, agykárosodás utáni állapot, továbbá általános testi
sorvadása, bizonyosan és jelentősen elősegítették.”.

[15]          A másodfokú bíróság – osztva a Békés Megyei Főügyészség B.Bf.49/2021/1.

számú átiratában foglaltakat – az elsőfokú ítélet [26] pontját átemeli a jogi indokolásba,
tekintettel arra, hogy a bizonyítékok mérlegelése a történeti tényállásban nem szerepelhet.

[16]          Az elsőfokú bíróság egyebekben helyes tényállást állapított meg, melyet a

másodfokú bíróság a fenti kiegészítésekkel, illetve helyesbítésekkel fogadott el a fülbírálat
alapjául.

[17]          Az elsőfokú bíróság az általa helyesen megállapított tényállásból a bizonyítékok

okszerű értékelése és mérlegelése folytán, tévedés nélkül következtetett az I. rendű és II.
rendű vádlottak bűnösségére, a terhükre rótt bűncselekmény vonatkozásában. Részletesen
megindokolta, hogy a bűnösségüket tagadó, érdemi védekezést előterjesztő vádlottak
vallomásával szemben milyen egyéb bizonyítékokat – különösen a néhai sértett ellátásban
résztvevő személyek tanúvallomásait, egyéb okirati bizonyítékokat, valamint az
Gyulai Törvényszék 4
3.Bf.66/2021/15/3.
orvosszakértői véleményt – fogadott el a tényállás alapjául, és azokra miért alapítható a
vádlottak bűntetőjogi felelőssége.

[18]          Az elsőfokú ítélet [37]-[42] pontjaiban kifejtett álláspont mindenben helytálló,

mivel az elsőfokú bíróság okszerű, a logika szabályinak megfelelően elvégzett mérlegelést
követően, részletesen megindokolta azt, hogy miért kellett különös jelentőséget tulajdonítani
Terhelt2 II. rendű vádlott munkahelyi nyilatkozatának, és annak az eljárás adatai alapján nem
cáfolható ténynek, miszerint ő volt az, aki a fürdetés során használta a vegyszerrel feltöltött
üdítős palackot. Mivel a másodfokú eljárásban nincs lehetőség a megalapozott tényállás
alapjául szolgáló bizonyítékok eltérő mérlegelésével a bűnösség vitatására, ezért a vádlottak
és védőik felmentést célzó fellebbezései nem vezethettek eredményre.

[19]          A másodfokú bíróság a vádlottak bűnösségével kapcsolatos jogi indokolással is

egyetértett. Időrendben terhelt2 II. rendű vádlott cselekménye volt az első, hiszen a sértett
halálához vezető okfolyamatot az ő tevékenysége indította el. A másodfokú bíróság
álláspontja egyezett az elsőfokú bíróságéval abban, hogy a II. rendű vádlott tisztában volt a
sértett asztalán hagyott flakon tartalmával, és erre tekintettel annak már nincs jelentősége,
hogy ki volt az a személy, aki ebbe a flakonba korábban beleöntötte a fertőtlenítőszert (az
egyébként teljesen helytelen helyi szokás szerint).

[20]          Szemben a II. rendű vádlott védőjének érvelésével jelen esetben nem lehetett távoli
absztrakt veszélyhelyzetről beszélni. Az okfolyamat közvetlen volt és személyre konkretizált,
hiszen a sértett asztalán került elhelyezésére a vegyszert tartalmazó flakon, és később emiatt
itattak vele annak tartalmából. Mindkettő vádlott foglalkozási szabályszegése hozzájárult az
eredmény bekövetkezéséhez, és egyikük nélkül sem következett volna be az eredmény. A II.
rendű vádlott szempontjából az a külső tényező, amely a foglalkozási szabályszegését
követően a későbbi eredményt közvetlenül előidézte az I. rendű vádlott magatartása volt,
amelyhez hozzájárultak a sértett alapbetegségei is, de azok önmagukban nem mentesíthették a
büntetőjogi felelősség alól. (BH.2021.31.).

[21]          Az kétségtelen, hogy a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért a

büntetőjogi felelősséget a foglalkozási szabályok megszegésének ténye önmagában még nem
alapozza meg, ahhoz az is szükséges, hogy az okozati összefüggés fennálljon a szabályszegés
és a bekövetkezett eredmény között. Ugyanakkor a veszély közvetlensége nyilvánvalónak
tekinthető abban az esetben, ha más életét, testi épségét, vagy egészségét sérelem éri, mint a
jelen esetben is történt, ezért lényegében a veszély közvetlen, vagy absztrakt voltát külön
vizsgálni nem szükséges. Alapvető jelentősége annak van, hogy a foglalkozási szabályszegés
és az eredmény között fennáll az okozati összefüggés. Az ítélkezési gyakorlat értelmében
ugyanis nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha a káros következmény a foglalkozási
szabályszegés nélkül is létrejött volna, illetve, ha az eredményt más személy tevékenysége
idézte elő. (EBH.2007.1680)
Gyulai Törvényszék 5
3.Bf.66/2021/15/3.
[22]          A jelen esetben mindkét vádlott vonatkozásában megvalósult a foglakozási
szabályszegés, hiszen az I. rendű vádlott nem itathatta volna meg a néhai sértettet a flakon
tartalmának előzetes ellenőrzése nélkül, míg a II. rendű vádlott nem helyezhette volna el a
sértett szekrényén a vegyszert tartalmazó flakont. Ebben a körben a másodfokú bíróság
osztotta a felülbírált ítélet [67] pontjában található összegzést, hiszen ha mindkettő vádlott
betartotta volna az ápoltak fürdetése és itatása során elvárható legalapvetőbb munkahelyi
szabályokat, akkor a halálos eredmény egyértelműen elmaradt volna.

[23]          Nem foghatott helyt az I. rendű vádlott védőjének azon álláspontját sem, amely
szerint nem határozható meg egyértelműen az I. rendű vádlott vonatkozásában a foglalkozási
szabályszegés az ital ellenőrzése tekintetében, hiszen annak mélységét, alaposságát nem
szabályozták.

[24]          Az igazságügyi orvosszakértő tárgyaláson tett nyilatkozata (Békési Járásbíróság

1.B.33/2020/9. számú tárgyalási jegyzőkönyv), és a szakértőnek a nyomozati szakban
elkészült szakvéleménye alapján - ahogyan azt az elsőfokú bíróság logikusan és
következetesen indokolta (elsőfokú ítélet [49] pont) - általánosan elvárt ápolási protokoll az,
hogy a megitatott folyadékot olyan alapossággal ellenőrizzék, hogy annak eredményeként
egyértelműen meghatározható legyen, konkrétan mit itatnak az ápolttal. Az általános
élettapasztalat szerint is legkevesebb a folyadék frissessége, annak sűrűsége, állaga
megvizsgálandó, különös tekintettel arra, hogy az itatásról folyadéknaplót szükséges vezetni.
Jelen esetben nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a bizonyítási eljárás során feltárt
adatok szerint a sértett éjjeliszekrényén több hasonló kinézetű flakon is megtalálható volt, és
ezek bármelyikében lehetett volna akár romlott, akár a súlyosan leromlott állapotban lévő
néhai gondozott által nem fogyasztható, egészségét veszélyeztető ital is.

[25]          Az ellenőrzés mélységével kapcsolatban a bizonyítási eljárás során beszerzett

tanúvallomások abba az irányba mutattak, hogy a gondozók az ital ellenőrzése körében a
szemrevételezést elegendőnek tartották, ugyanakkor ez önmagában nem mentesítheti az I.
rendű vádlottat a feleőség alól. A minimális meggyőződési kötelezettsége az I. rendű
vádlottnak még ebben az esetben is fennállt, különös tekintettel arra, hogy akár még színtelen
fertőtlenítőszernél is, gondos szemrevételezés esetén észlelhető az, hogy nem víz van a
flakonban. Kiemeli a másodfokú bíróság azt, hogy lényegében a sértett szólt az őt itató I.
rendű vádlottnak néhány korty után, hogy most már inna inkább egy kis vizet. Mindez jelzi az
I. rendű vádlott mulasztásának a súlyát, és nem mentesíti őt a felelősség alól az sem, hogy
egyébként bármelyik kollegája hasonló módon járt volna el.

[26]          Az a körülmény, hogy az I. rendű vádlottnak nem volt tudomása arról, hogy valaki
a sértett éjjeli szekrényén vegyszerrel feltöltött flakont helyezett el, a kialakult bírói gyakorlat
szerint nem bírhatott relevanciával a büntetőjogi felelősség értékelésekor. (Fővárosi Ítélőtábla
Bhar.7/2016/8. szám) Az I. rendű vádlott ugyanis azon szabályszegésével, hogy nem a
minimális meggyőződési kötelezettség tanúsítása mellett ellenőrizte a flakon tartalmát,
megteremtette annak a lehetőségét, hogy a sértettel az egészségére károsan ható folyadékot
itasson meg. A végső eredmény emiatt is következett be mivel, ha az I. rendű vádlott nem
Gyulai Törvényszék 6
3.Bf.66/2021/15/3.
itatta volna meg ezzel a folyadékkal a sértettet, nem folytatódott volna a II. rendű vádlott által
elindított okfolyamat, így a halálos eredmény egyértelműen összefüggésbe hozható az I. rendű
vádlott foglalkozási szabályszegésével.

[27]          Osztotta továbbá a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokolásának [68]
pontjában kifejtett azon álláspontot is, hogy egyéb közreható tényezők is hozzájárultak a
sértett halálának bekövetkezéséhez, amelyre tekintettel a történeti tényállást a másodfokú
bíróság ki is egészítette. Azonban az egyértelműen megállapítható, hogy az okfolyamatot a II.
rendű vádlott cselekvősége indította el, és ehhez hozzájárultak az I. rendű vádlott nem kellően
gondos eljárása, valamint a hivatkozott külső okok is, amelyek összességében vezettek a halál
bekövetkezéséhez.

[28]          A kialakult bírói gyakorlat tükrében mindez a vádlottak bűntetőjogi felelősségének

a megállapítását kellett, hogy eredményezze, hiszen az okfolyamat csak abban az esetben
szakadhatott volna meg, ha abból hiányzik bármelyikük szabályszegő mulasztása.
(EBH.2005.1291.)

[29]          Az elsőfokú bíróság a vádlottak cselekményeit az elkövetéskor és elbíráláskor is

azonos büntető törvény rendelkezéseinek megfelelően minősítette, és a joghátrány
alkalmazása körében a bűnösségi körülményeket is túlnyomórészt helyesen vette számba.
Azok körében csupán egy további enyhítő körülmény merült fel az I. rendű vádlott
tekintetében, nevezetesen az, hogy most már három kiskorú gyermek eltartásáról
gondoskodik. Az elsőfokú bíróság figyelemmel volt arra is, hogy az intézet felelőssége is
fennáll a vegyszerek helytelen tárolási gyakorlatával összefüggésben, illetve a sértett azon
alapbetegségeire is, amelyek hozzájárultak az eredmény bekövetkezéséhez.

[30]          Az ekként helyesen megállapított bűnösségi körülmények alapján az elsőfokú

bíróság a vádlottakkal szemben megfelelő nemű és mértékű büntetőjogi szankciót
alkalmazott. A megállapított joghátrányok jellegüket tekintve igazodtak a vádlottak terhére
rótt bűncselekmény tárgyi súlyához, illetve a büntetlen előéletű vádlottak személyében rejlő
társadalomra veszélyességhez, valamint a bűncselekmény gondatlan jellegéhez. Indokait
tekintve a másodfokú bíróság egyetértett a vádlottak előzetes mentesítésével is.

[31]          Az elsőfokú bíróság minden lényeges körülményt értékelt a büntetés kiszabásakor,

így a másodfokú bíróság, a bekövetkezett súlyos eredményre tekintettel nem tartotta
megalapozottnak a vádlottak és védőik enyhítésre irányuló fellebbezését sem.

[32]          Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta

azzal, hogy az ítéletet az elsőfokú bíróság nyilvános, folytatólagos tárgyalás alapján hozta
meg.
Gyulai Törvényszék 7
3.Bf.66/2021/15/3.

Gyula, 2021. május 13.

dr. Kocsár Szilárd sk.                         Borbélyné dr. Ács Ildikó sk.              dr. König Marianna
sk.

a tanács elnöke                                                   előadó bíró                                     bíró

A Békési Járásbíróság 1.B.33/2020/24. számú ítélete a Gyulai Törvényszék, mint másodfokú

bíróság 3.Bf.66/2021/15. számú végzése folytán 2021. május hó 13. napján jogerőre
emelkedett és végrehajthatóvá vált.

Gyula, 2021. május 13.

dr. Kocsár Szilárd sk.

a tanács elnöke