A sejt ingerlékenysége

Ingerlékenység: A környezetből a sejtre ható ingerre (pl. mechanikai, hő, fény, kémiai inger) bekövetkező reagálás,
vagyis a sejt válaszreakciót ad a külvilágból érkező ingerekre. Az inger által kiváltott hatást ingerületnek nevezzük.

Egysejtűekre is jellemző a membárnpotenciál a sejt belseje és környezete között a töltéshordozó ionok egyenlőtlen
megoszlása miatt. A citoplazma nyugalmi állapotban mindig negatívabb, mint a sejt környezete.
Inger hatására a plazmamembrán ionáteresztő képessége (permeabilitása) és ezzel a membrán két oldala közötti
potenciálkülönbség is megváltozik.
Taxis: A taxisok inger által kiváltott és irányított helyváltoztató mozgások.
Az egysejtűek az ingerekre, azok fajtájától, erősségétől és irányától függően reagálnak, legáltalánosabban az inger
által irányított mozgással (taxissal).
Az inger felé történő mozgást nevezik pozitív, az inger felől történőt pedig negatív taxisnak.
Az inger fajtájától függően lehet foto-, kemo- vagy galvanotaxis
Ha az egysejtű az inger hatására a mozgás sebességét változtatja, akkor az ingerválaszt kinézisnek (kinesis) nevezzük.
(fajtái: gravi-, foto-, kemo- vagy termokinézis).
A specifikus ingerlékenység vagy egyformán az egész sejt tulajdonsága (pl. amőbák), vagy a test felület különböző
területeihez kötődik (pl. papucsállatka)

Tropizmus: A tropizmusok inger által kiváltott és irányított helyváltoztató mozgások. A mozgás iránya lehet + (az
inger irányába eső) és – (az ingerrel ellenkező irányú).

Nasztia: A nasztiák inger által kiváltott, de nem irányított helyzetváltoztató mozgások. Csak egyféleképpen zajlanak
le, vagyis az inger független az inger irányától.