Aragóniai Beatrix

A nápolyi feleség

Bevezető
Beatrice (olaszosan), avagy Beatrix (latinul) a történelmi források szerint igencsak érdekes
egyéniség volt. Ha a történetek igazak, amelyek csak az ő és Mátyás király halála után váltak
ismertté (az uralkodó pár szerencséjére) akkor sötétebb lelkű és veszélyesebb nő volt mint azt mi
gondolnánk; illetve csodával határos, hogy Mátyás királynak nem esett korábban baja a felesége
miatt.

Beatrice színre lép

Beatrix egy spanyol eredetű, nápolyi uralkodód családból származott. A spanyol eredetű nápolyi
uralkodócsalád, tehát az Aragóniaiak és a Hunyadiak közötti szorosabb kapcsolatról már korábbról
vannak feljegyzések. Ez azt jelenti, hogy nem Mátyás király és az ő házassága miatt lett szoros a
kapcsolat a két család között.
Aragóniai Ferdinánd király (Beatrix apja) figyelte a magyar eseményeket és nem sokkal Mátyás
király első feleségének – Podjebrád Katalin magyar királyné (cseh) – halála után már tapogatózott
Mátyás házasodásai szándékai felől. Javaslatot tett afelől, hogy kérje meg idősebbik lánya –
Eleonóra – kezét. Pontosan nem tudni miért, de Mátyás nem kért ebből a frigyből (egyesek szerint
ekkor még inkább a németek mellé akart pártolni).
1472-ben (7 évvel az első próbálkozás után) megint felvetette Ferdinánd ezt az ötletet. Ekkor
Mátyás már belátta, hogy ideje lenne újra megházasodnia, na meg azt is, hogy nem fog neki
gazdagabb család ajánlatot tenni.
Egy olasz püspököt küldtek előkészíteni az esküvőt, ám ekkor már nem Eleonóra volt a
menyasszonyjelölt, hanem a húga Beatrix. Beatrix hihetetlenül magas, 200ezer aranyforintot érő
hozománnyal rendelkezett (170ezer volt a készpénz, 30ezer arany és ékszer); ami abban az időben
egy kisebb ország éves költségvetését jelentette. (Szilágyi Erzsébet nem szólt bele a frigybe.)
Mátyás elhatározta, hogy nem ősei nevén akar felkapaszkodni és régi dinasztiából való feleséget
akar magának. Ez ekkor úgy tűnt, hogy sikerült is neki, ám voltak dolgok amikről nem valószínű,
hogy Mátyásnak tudomása volt.
• Beatrix nem biztos, hogy származása szerint egészen „tiszta” vérvonalból származott.
• Beatrix 14 évvel volt fiatalabb mint Mátyás király, de a házasságukról szóló tárgyalások 3
évig tartottak. Tehát biztosra vehetjük, hogy Beatrix már nem volt szűz és ezt az is
alátámasztja, hogy titkos viszonyt folytatott a nápolyi udvarban egy férfival...- királynénak
hívatta magát, eljegyzés, az apród halála.

Az esküvő
Mátyás oldaláról nyilván politikai érdekek is közrejátszottak ebben a frigyben, azért volt néhány
dolog, amiben ez a házasság talán annyira nem volt pártatlanul politikai:
• korban illettek egymáshoz – Beatrix 19 (vénlánynak számított), Mátyás 33
• Mátyás művelnek számított, nem állt tőle messze a reneszánsz kultúra (habár soha nem járt
Itáliában)
• nem a szülők döntöttek a frigyről, ők maguk akarták
• mindketten sokat vártak ettől a házasságtól és egymástól
Bár a lány hozománya igen csak jelentős volt, Mátyásnak sokat számított azoknak a magyar
diplomatáknak a véleménye, akik beszélgettek Beatrixszal és sok jót mondtak róla (okos, szép,
gazdag).
Természetesen megadták a módját az esküvőnek:
• 750 fős küldöttség ment a leendő királynéért Nápolyba, majd ott tartottak egy esküvőt (ez
még nem a hivatalos volt), mert enélkül nem lehetett volna elhozni.
• Magyarországra Beatrix és a kb 1000 ember (a magyar és nápolyi kísérők együttesen)
 november közepére érkeztek meg, ahol nem a király, hanem Szilágyi Erzsébet fogadta
◦ Beatrix ekkor még tartott leendő anyósától, mert ekkor még nem tudta, hogy nincs
félnivalója
• 1476. december 11. - Székesfehérvár:
◦ Beatrix megkoronázása – előbb lett Magyarország királynéja, mint Mátyás király
felesége
• 1476. december 22. - budai Nagyboldogasszony-templom (mai Mátyás-templom):
◦ megtörtént az esküvő

Változások
Ezzel a házassággal jelentős változások következtek be Magyarországon; először csak a
külsőségekben, később a politikában is.
Beatrix szerette volna ha a királyi udvar minél jobban tükrözi az reneszánsz itáliai udvarokhoz:
• reneszánsz Itália életigénylése, vidámság, tárgyak, ott megszokott viselkedési formák
• hatalmas ebédlőpalotákat építtetett a szűkös, alacsony épületekben
• finom étkezőszobák, aranyos hálókamrák
• olasz szokások és ételek
• sok ajtónálló; Mátyás óva intette a néppel való bizalmaskodástól
• drága pénzért festőket, szobrászokat, formázókat, ötvösöket, kőfaragókat hívattatott Itáliából
• szebbült az istentisztelet – énekesek Német- és Franciaországból
• kertészek
• stb...

Mátyás halála
A történészek találtak arra utaló jeleket, hogy Mátyás az 1840-es évekre már nem tartotta fontosnak
a házastársi hűséget. Abban azonban nem biztosak, hogy erről Beatrix tudott-e vagy sem, bár
feltételezhető, hogy a fülébe jutottak ezek a hírek.
• A királyi udvart egy konkrét pletykafészeknek tartották.
Míg Mátyás nőkkel, akár egyszerre többel is szívesen töltötte idejét Beatrix ezalatt saját politikai
hatalomra akart törni, de több akadályba ütközött:
• Corvin János:
◦ Mátyás király fia – Mátyás őt akarta utódjának
◦ Beatrix nem szerette, ellene furkálódott, mindenben akadályozni akarta – meddő volt,
így nem lehetett gyereke; zavarta, hogy férjének (később sokan belátták, hogy nem
biztosan ő a legalkalmasabb a feladatra)
• Mátyás sem nagyon engedte
Ahogyan azonban Mátyásnak fogyott az ereje, úgy lett Beatrix egyre aktívabb.
Mátyás halála hosszadalmas volt. Az évek alatt fokozatosan épült le, élete vége felé már járni sem
igazán tudott (állítólag köszvény miatt).
• 1940. április eleje, virágvasárnap:
◦ 6 órás mise – Mátyás királynak egy helyben kell ülnie a palotában egy emelvényen
◦ a felesége nem volt mellette, különböző templomokban imádkozott – megtiltotta, hogy
mielőtt ő hazaért ebédet szolgáljanak fel – Hunyadi Mátyás, Magyarország, Szilézia, fél
Ausztria ura, a nagy király éhezett mert a felesége úgy rendelkezett – fügék: romlott/nem
(eredetileg agyvérzést „szántak” a királynak az idegesség miatt)
◦ a fügét azonnal kidobták Beatrix parancsára, a kezelést egy új fiatal olasz orvos vette át
– meg tudták győzni az embereket, hogy agyvérzést kapott Mátyás
▪ beszélni tudott, mozgatni a fejét – nem agyvérzés
A méreg lassan, napok alatt ölte meg. Végül 1490. április 6-án reggel 7-kor meghalt.