Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Megelőző orvostan és népegészségtan gyakorlat:

A tuberkulózis miatt 25-64 éves korban bekövetkezett halálozás időbeni

alakulása Magyarországon és Európa régióiban

Készítette: Palkó Fanni Gréta

Ápolás és betegellátás- szülésznő

II. évfolyam

Nyíregyháza, 2021.
1. Bevezetés

Témám a tuberkulózis miatt 25-64 éves korban bekövetkezett halálozás időbeni alakulása
Magyarországon és Európa régióiban.
A világon évente 8–10 millió új tuberkulózisos beteg és 3 millió́ haláleset fordul elő,
túlnyomó́ többségük a fejlődő országokban. A megbetegedés kockázati tényezői közé
tartoznak a rossz szociális körülmények, valamint a hajléktalan életmód, az alkoholizmus,
illetve minden olyan körülmény, amely az immunrendszert gyengíti (HIV-fertőzés, diabetes
mellitus, immunszuppresszív kezelések stb.). [1]
Magyarországon 2005-ben 2024 új beteget fedeztek fel. A 20. század első évtizedeiben a
gümőkór a nemzetközi helyzetnél is sokkal súlyosabb közegészségügyi probléma volt, ezért is
nevezték „Morbus Hungaricus” -nak. 1938-ban minden tizedik halálesetet a tbc okozott.
1940-ben Johan Béla, az egészségügy államtitkári rangú vezetője kezdeményezte az első
tuberkulózis elleni törvényeket. Megindult a tüdőgondozói hálózat kiépítése. [3]

2. Adatok és módszerek

Munkámban a tuberkulózis megbetegedések miatt bekövetkezett haláleseteket elemzem ki a

25-64 éves korúak körében. Először adatokat gyűjtöttem, aztán ezekből statisztikát állítottam
fel, majd kielemeztem az adatokat, végül hazánk helyzetére vonatkozóan javaslatot tettem a
betegség csökkentésére és megelőzésére.
Elsődleges adatforrásom a WHO adatlapján belül megtalálható HFA adatbázisból származó
táblázat, amely 1980-tól 2016-ig az általam választott 4 Európai országban mutatja a 100.000
főre arányszámosított standardizált diagramon a tuberkulózis okozta halálozások számát az
adott életkorban és adott időintervallumban.
Az általam választott országok Magyarország mellett: Németország, Finnország, Ausztria és
az EU 15 és EU 13 országok átlagát választottam.
Az adatok standardizáltak. A standard az európai populáció tuberkulózisos megbetegedése és
halálozása volt. Az adatok 100.000 főre vonatkoznak.

1
3. Eredmények

(1.ábra A tuberkulózis miatt 25-64 éves korban bekövetkezett halálozás időbeni alakulása
Magyarországon és Európa régióiban ezer főre nézve)

A HFA diagrammot [4] leolvasva láthatjuk, hogy Magyarországon az 1980 évek elejétől
csökkenés mutatkozott a tuberkulózisban elhunytak számát illetően, ez 1988-ig kedvező
számokat mutatott, majd az 1989-es években ismét növekedni kezdett a tuberkulózis miatti
halálozások száma. Mig az 1988-as évben elhunytak száma 4.71 volt, az 1993-as évek elejére
ez igen megnövekedett, ebben az évben az elhunytak száma 6.64 volt átlagosan.
Magyarországot összehasonlítva a többi ország eredményeivel, elmondható, hogy az 1980 óta
tartó csökkenés ellenére is, szinte Magyarország áll a második helyen a tuberkulózisban
elhunytak számát tekintve, a választott országok és régiók között. A magyarországi
eredményeknél csak az EU13 országai mutatnak kedvezőtlenebb számokat.
Ausztria, Finnország, Németország és az EU 15 országaiban szinte változatlanok az éves
halálozási számok, az 1980-as évek elején Ausztriában és az EU 15 országaiban látható az

2
átlagosnál kicsit magasabb éves halálozási szám, de ez a szám a 90-es évek elejére csökkent
és normalizálódott.
4. Megbeszélés

Bár Magyarországon látványosan csökken a TBC-ben elhunytak száma a vizsgált időszakban,

de ez az eredmény messze elmarad Németország, Finnország, Ausztria és az EU15
országainak eredményéhez képest. Az Egészségügyi Világszervezet tbc-s programja 1989-ben
az évi tuberkulotikus halálozást 3 millióról 1,6 millióra való csökkenését irányozta elő a
következő tíz évre, és új nemzeti programok kidolgozását sürgette a betegség elleni
küzdelemben.[2]
Közel 100 millió USD volt szükséges a betegség gyógyításához szükséges fejlesztésekre:
gyógyszerekre, mikroszkópok beszerzésére. Ez lehetővé tette a betegek féléves gyógyszeres
kezelési stratégiáját, mely hozzájárulna a több tuberkulózis elleni gyógyszerrezisztens bacilus
terjedésének csökkentéséhez is. [2]

A cél az volt, hogy 2004-ig felére csökkenjen a tuberkulózisos halálozások száma. [2]

Javaslatom a következő lenne: egészen újszülött kortól kellene odafigyelnünk arra, hogy
prevenciós módszerekkel és oltásokkal már egészen kiskortól kezdve megelőzzük a betegség
kialakulásának kockázatát. Javasolnám, hogy az újszülöttek még hazaadásuk előtt, a
gyermekágyas osztályon kapják meg a BCG oltást, melynek hatása 12-14 évig tart.

Új fertőzött felfedezése esetén fel kellene deríteni a vele kapcsolatban álló személyeket, és
szükség esetén azoknak gyógyszeres kezelést kellene kiírni megfertőződésük elkerülése
érdekében.

A betegség megelőzése érdekében legalább évente 1-2 alkalommal mindenki, aki teheti
menjen el tüdőszűrésre, hogy a betegség kialakulását mihamarabb észleljük, ezzel is
csökkentve a betegség terjedését.

3
Irodalomjegyzék
1. Strausz János Dr.: Tuberculosis, Orvosi Hetilap, 2008, 149. évfolyam, 18.
szám, (1610-1611 o.)
2. Dr. Rend Aranka: A legpusztítóbb népbetegség- a tuberkulózis- visszatérőben,
Keresztény magvető, 101. évf. 2. sz. (1995).
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCm%C5%91k%C3%B3r
4. https://gateway.euro.who.int/en/hfa-explorer/