A viking népek története, társadalma, kultúrája, vallása

A Skandinávia hegyes-völgyes vidékein élő germán népek – a svédek, a norvégok és a

dánok – 8. századtól kezdve két évszázadon át özönlötték el és tartották rettegésben a
kontinens számos vidékét. A velük kapcsolatba kerülő népek normannoknak, vikingeknek,
varégeknek (varjágoknak) nevezték őket. A „normann” a nordman (északi ember)
kifejezésből ered, s leginkább Nyugat- és Dél-Európában gyökeresedett meg (Normandia!). A
„viking” elnevezést először Ádám, brémai érsek használta egy 11. századi történeti
munkájában.
A norvégok eljutottak Skóciába, Írországba, Észak- és Dél-Franciaországba, hajósaik
felfedezték Izlandot, s régészeti bizonyítékok alapján elérték Amerikát. A svédek uralmuk alá
vonták a Balti-tenger medencéjét, majd Oroszország nagy folyóin leereszkedve egészen
Bizáncig jutottak. A dánok fő terjeszkedési iránya Anglia volt, de hajóik megjelentek a
Földközi-tengeren is. Észak-Amerikában Grönlandon kívül az új-funlandi L'Anse aux
Meadows az egyetlen hiteles viking település.

A vikingek államok mintaként szolgáltak a Karoling-kori anarchiából kilábalni képtelen

Európa népei számára (Kijevi Rusz, szicíliai Normann Hercegség, Anglia).
Európa a vikingek korában
A 8-9. századi Európa történetét négy fontosabb államalakulat befolyásolta: Karoling
Birodalom, Bizánc, az arab kalifátusok és a Kazár Birodalom. Károly-unokák osztozkodása
folytán létrejött államok könnyű zsákmányaivá lettek a tenger felől érkező idegeneknek.
A viking „kalandozások” egyaránt lehettek kereskedelmi expedíciók, „földrajzi felfedezések”,
területszerző akciók és rabló hadjáratok.
Skandinávia földrajzi adottságaitól elválaszthatatlan a viking történelem alakulása. Dánia sík
területei jórészt lakatlanok voltak, neve is erre utal: Danmark – „dán határország”.
Svédország keleti irányban nyitott, terjeszkedés a Baltikum felé. Norvégia a legészakibb
terület. Maga az országnév, Norge (angolul Norway) is „északi utat” jelent.

1.
Dánok:
A 9. században a nagyobb francia folyókon haladva Párizsig jutottak a dán hadak, és a nyugati
frank királyokat adófizetésre kényszertették. A század végén sikerül őket visszaszorítani az
angol partoktól. A 10. sz.-ban Rollo (Rolf) norvég vezérük 911-ben a frank királytól hűbérbe
megkapta Normandiát, hercegi címet kapott, népét letelepítette és felvette a kereszténységet.
Az egységes dán királyságot „Kékfogú”
Vörös: a királyság
Harald (+986) hozta létre. (Otto nyomásásra
Lila: vazallusok
felvette a kereszténységet). Harald fia,
„Villásszakállú” Svend (+1014) sikeres
harcokat vívott a németekkel és Anglia elleni támadásokra is sor
került. Az ő fia, Nagy Knut (1016-1035) alatt Dánia virágkorát élte:
skandináv népeket rövid időre egyesítette. Dei gratia uralkodik.

Vörös: királyság
Narancs: vazallusok
Sárga: szövetségesek

Norvégok:
Hosszú ideig nem jött létre egységes
királyi hatalom. Tagolt partvidék,
hegyvidékes terület. A hódítás fő
célpontjai az északi szigetek és
Írország voltak. 9. század közepén a
norvég hajósok a Pireneusi-félszigetig jutottak (Sevilla-t is kifosztják), Itália- kifosztják Pisa-
t, azt hitték Róma.
I. „Széphajú” Harald (850k.-933k.) király alatt norvégok érkeztek egy nagy északi szigetre,
melyet „Jégföldnek” – Izlandnak – neveztek el. Itt jött létre Észak-Európa első, népgyűlés
kormányozta „keresztény köztársasága”.
982-ben az Izlandról száműzött Vörös Erik (950k.-1003) letelepült „Zöldországban”
(Grönland). Az ő fia, Leif (970k.-1020) fedezte fel Amerikát. Az általa megismert területeit
Vinlandnak, „Szőlőországnak” keresztelte el. Norvégia a térítő „Szent” Olaf (1016-1029)
alatt szembekerült Nagy Knut Dániájával, és a küzdelemben alulmaradt. Ezt követően Anglia
felé fordultak a norvégok, és 1066. okt. 14-én I. (Normandiai, Hódító) Vilmos első normann
királyként megszerzi az Anglia trónját.
Svédek:

2.
A 8-9. században az Uráltól nyugatra fekvő hatalmas területet két birodalom, a kazár és a
volgai bolgár uralta. Az itt élő népek varjágoknak (varég1) nevezték őket. Ezeket, a már
korábban az anyaországot elhagyó, majd letelepedő svédeket nevezték ruszoknak.

Varég kereskedelmi utak

A rusz dinasztiát Rurik (+879) alapította meg, fővárosává Novgorodot (Újváros) tette. A rusz
területek első egyesítése Oleg (879-912) novgorodi fejedelem nevéhez fűződik.
Nagy Vladimir (Valdemar – fényes nap) (978-1015) elfoglalta Kijevet és létrehozta az
egységes „Kijevi Ruszt”. Feleségül vette II. „Bolgárölő” Baszileiosz bizánci császár húgát,
majd látványos külsőségek közt megkeresztelkedett (989). Eközben Svédország tovább őrizte
pogány hagyományait.
A viking állam és társadalom
A szabad harcosok közösségének élén a törzsek előkelői által választott király állt, aki
korlátozott hatalmát jarlokkal2 (kormányzókkal) volt kénytelen megosztani. A király hatalma
csak a 11. század végén vált örökletesség. A társadalmat érintő kérdésekben a népgyűlés
szava döntött (legsúlyosabb büntetés: kiközösítés).
A viking életmódról frank, német és orosz krónikák mellett bizánci és arab utazók
tudósítanak. Szép számban maradtak fenn emlékek az ún.
„rúnaköveken”.
A korról talán a sagák és az eddák adják a legtöbb ismeretet. A
sagák epikus hősköltemények, melyeknek legtöbbje Izlandról
származó 10-11. századi alkotás. „Az Edda-énekek izlandi
nyelven írt epikus versfüzér a népvándorlás kori germánok,

1
varég harcosok kelet-római császár testőrségét is erősítették
2
hasonló, mint az orosz druzsina (az óorosz államban a fejedelem kísérete, az uralkodó osztályhoz tartozó
bizalmasai)

3.
vikingek és skandinávok egy évezredes történetéről. A középkori társadalmak forrongásának
irodalmi, történeti, vallástörténeti dokumentuma”. (Dienes Ottó meghatározása)
A megélhetés forrásai:
A viking életmód kalandra épül. A telet otthonaikban vagy a kirablandó területekhez közeli
támaszpontokon (Temze, Loire, Szajna torkolatai) katonai táborokban töltötték (viharos
tenger megnehezítette a hajózást).
Nyáron aztán (aratás ideje) kirabolták az ellenállni alig-alig képes területeket, vagy a
megkímélés fejében adót vetettek ki rájuk. Anglia 1018: 80 e. fontnyi összeget fizetett nagy
Knutnak. Zsoldosok saját népük ellen is katonáskodtak: 911. Rollo és Együgyü Károly
nyugati frank király szerződése. De földművelést is folytattak.
A vikingek művészei voltak a hajózásnak. Általában 20-25 m hosszú, 5 m széles, 1,5-2 m
mély alkotmány volt, sekély merülése miatt rendkívül könnyedén manőverezett. Általában
tölgyfából építették (kormánylapát, árbóc fenyőből). Palánkozás klinker. A hajókat 16 pár
evezővel látták el. Fontos szerepet játszott még a nagy, négyszögletes vitorla (de a mozgatás
döntő része az evezősökre hárult). Egy felszerelt hajó 20-30 főt tudott szállítani, s több ezer
kilométeres utat is jól bírt.
Többnyire néhány hajóból álló flottákba tömörültek. Évekig nyugtalanítják a frank partokat a
9. sz. végén. A viking hadművészet jórészt a meglepetésen alapult. Hadi cselek: pl. 860 k.
itáliai Runa városánál viking hajók, vezérük holtnak tettette magát, és kérték, hogy a város
püspöke ravatalt tartson neki, így jutottak be és foglalták el a várost. Néha pusztán
váltságdíjat – „a dánok adóját” – szedtek. Hosszas ostrommal csak ritkán próbálkoztak, de
voltak kivételek (pl. 9. z. végén Párizsnál). Bár a fegyverkészítésnek nem jutottak olyan
magas fokára, mint az arabok, mégis egész Európa rettegte fegyvereiket (kard, csatabárd).
Az ütközetet általában nyílzápor nyitotta meg, ezután elhajították dárdáikat, majd a kézitusa
következett. Vezéreket fanatikus harcosok követik (Vilmost a hastingsi csatában – 1066- a
lovasság vitte győzelemre).
Életük mértékletes volt, központi szerepet játszott a család, mely megvédte, de korlátozta is
tagjait. Legnagyobb érték: dicsőség (Ahmad ibn Fadlán feljegyzése:.rusz hagyomány: kardot
az újszülött fiú elé). A vendégbarátság törvénynek számított. A viking férfi fő erényének a
körültekintés és a bölcsesség számított Hamar észrevették társaik vagy királyaik furcsaságait,
amit ragadványnevek sokasága bizonyít. A sok háborúskodás megtanította őket tisztelni az
egészséget (értettek a sebészethez, gyógynövényekhez) Többnyire nem sokat adtak a
tisztálkodásra (araboknak szemet szúrt) Táplálkozásuk rendkívül változatos volt. A viking
hiedelemvilág főként a temetkezés köré csoportosult (halotti kultuszról: hajós temetkezések,
rúnakövek).

4.